KÖZ A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN. Készítette: Vercseg Ilona Hallgató Éva. Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

KÖZ A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Készítette: Vercseg Ilona Hallgató Éva

KÖZ.doc

Létrehozás dátuma: 2007.03.11.

25/1. oldal


Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 4 2.1. A közösségi munka szükségességének indoklása ........................................................... 4 2.2. Közösségi munka fogalma .............................................................................................. 5 2.3. A közösségi munka alapelvei, céljai ............................................................................... 6 3. Nemzetközi tapasztalatok, trendek......................................................................................... 7 4. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok............................................................. 8 4.1. Az önsegítő és önszervező helyi (szomszédsági, települési, kistérségi és regionális) cselekvés, a demokratikus részvétel fontosságának és lehetőségeinek felismertetése a helyi társadalom szervezett szereplői és a lakosság körében .......................................................... 8 4.2. Közösségi munkás kezdeményezés, a helyi lakosság aktivizálása a helyi cselekvésre .. 9 4.3. Szakmai segítségnyújtás a kibontakozó helyi cselekvéshez ........................................... 9 4.4. Az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködésének fejlesztése a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között............................................... 10 4.5. Érdekképviselet segítése ............................................................................................... 11 4.6. Részvétel a helyi fejlesztési tervek és stratégiák elkészítésében, érvényesítve a helyi cselekvéshez nélkülözhetetlen humán infrastruktúra (ki)fejlesztése fontosságának szempontját........................................................................................................................... 11 5. Az alkalmazás lehetőségei, személyi feltételei .................................................................... 12 5.1. Az alkalmazás lehetőségei ............................................................................................ 12 5.2. Szakmai feltételek – szerepek és feladatok ................................................................... 12 6. A közösségi munka eredményességének mérése (indikátorok a változás kimutatására)..... 17 6.1. Csoportok és hálózatok fejlődése .................................................................................. 17 6.2. Egyének fejlődése ......................................................................................................... 17 6.3. Önkormányzás............................................................................................................... 18 6.4. Foglalkoztatás fejlődése ................................................................................................ 18 6.5. Környezeti fejlődés ....................................................................................................... 18 6.6. A közösség egészségének fejlődése .............................................................................. 18 6.7. Szociális helyzet és szolgáltatások fejlődése ................................................................ 18

KÖZ.doc


25/2. oldal


7. Mellékletek........................................................................................................................... 19 Szakirodalmi lista a közösségi munka irányelvekhez .......................................................... 19 Könyvek, válogatások, tanulmányok ................................................................................... 19 Műhelybeszélgetések, esettanulmányok .............................................................................. 21 Esettanulmányok filmen....................................................................................................... 23 Cikkek .................................................................................................................................. 23 Honlapok .............................................................................................................................. 25

KÖZ.doc


25/3. oldal


1. BEVEZETÉS 2.1. A közösségi munka szükségességének indoklása Az individuumra építő társadalomban az állampolgári gondolkodás és viselkedés mozgatórugója az egyéni érdek, melynek érvényesítése a verseny kiéleződéséhez, a kommunikáció leszűküléséhez, a szolidaritás érzésének csökkenéséhez, széthúzáshoz és elkülönüléshez vezet. A közösségi alapú társadalomban az egyéni mellett a köz érdeke is fontos szerepet kap. A közjóért folytatott, lokális társadalmi csoportokban zajló közösségi cselekvés – a közösség tagjainak rendszeres kommunikációján, részvételén és az ezek nyomán kialakuló szolidaritáson keresztül – a részvételi demokrácia fő megnyilvánulási formája. A közösségek mellőzésének társadalmi kockázata, hogy még több elnyomott és perifériára szorult ember idegenedik el a társadalomtól. Ami a magyar társadalom átstrukturálódási folyamatait illeti, a szociális munka szempontjából az alábbi főbb trendeket tekinthetjük kihívásnak –

a szegénység tömegessé és tartóssá válása;

–

társadalmi kirekesztés megjelenése;

–

a társadalmi részvétel, a társadalmi önszerveződés és együttműködés alacsony szintje, következésképp a közösségi megnyilvánulások kezdeti foka;

–

a rendszerváltással együtt járó kultúraváltás, a korábban felhalmozott társadalmi és szakmai

tudások

leértékelődése,

a

korszerű

tudás

megszerzésének

szociális

korlátozottsága, a döntési-, az anyagi-, a támogatási- és az intézményrendszeri hiányosságok, melyek a lemaradók hátrányainak halmozódásához vezetnek; –

a gyengén, vagy egyáltalán nem működő társadalmi szolidaritás, a negatív történelmi tapasztalatokat felerősítő populizmus,

–

az érdekérvényesítés- és képviselet alacsony szintje, következésképp a döntéshozók kényelmes helyzete;

–

a szociális munkában szinte egyeduralkodó esetkezelés, a közösségi lehetőségek kiaknázatlansága;

KÖZ.doc


25/4. oldal


–

a megelőzés közösségi útjainak kihasználatlansága.

A kihívások és negatív jelenségek mérséklésére a szociális szakma – a maga lehetőségein belül – természetesen keresi a lehetőségeket. A közösségi munka a kezdeményezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal felkeres és a közösségi cselekvésbe von olyanokat is, akik maguktól nem igényelnének semmiféle együttműködést, s ennek oka lehet a hátrányos helyzet, kirekesztettség vagy/és önbizalomhiány stb. A közösségi munka olyan társadalmi problémák kezelésére is alkalmas, amelyeket egyedi esetekként nem lehet, vagy nem eléggé hatékonyan lehet kezelni.

2.2. Közösségi munka fogalma A közösségi munka egy olyan, a társadalmi integrációt elősegítő tevékenység, amely hatékonyan képes fokozni a társadalom kezdeményező- és cselekvőképességét, segíteni a szociális intézményrendszer átalakulási- és újraalakulási folyamatait, összehozni a társadalom különböző szereplőit és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni térségi- és társadalmi szinten, és képes fokozni a társadalom demokratikus önszerveződését A közösségi munka kettős társadalmi funkcióval bír. Egyfelől a szükségletet szenvedő emberekre, másfelől a reformokra irányul, a döntéshozás, a jogalkotás befolyásolására, s az alkalmazkodás mellett vagy helyett a változtatásra fekteti a hangsúlyt, melyet az érdekeiket megfogalmazó és azokat a társadalmi nyilvánosságban artikuláló közösségek erejével kíván elérni.

2.2.1 A közösségi munka önálló szakmaspecifikumokkal rendelkező szaktevékenység –

preventív jellegű,

–

képes fokozni a közösségek megtartó erejét,

–

képes erősíteni és gyakorlattá szervezni az emberek közötti szolidaritást

Alkalmas a közösségi munka továbbá arra, hogy a helyi közösségek azonosítsák saját társadalmi szükségleteiket és megszervezzék új intézményeiket – önsegítő csoportok, érdekés nyomásgyakorló csoportok, a civil társadalom új intézményei stb.

KÖZ.doc


25/5. oldal


A közösségi munka hozzásegíti a kirekesztett, marginalizált alacsony érdekérvényesítő társadalmi csoportokat ahhoz, hogy érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és konfrontálják az érdekeik érvényesítését gátló társadalmi intézményekkel, csoportokkal.

2.3. A közösségi munka alapelvei, céljai 2.3.1. Alapelvek Társadalmi igazságosság –

Az emberek képessé tétele arra, hogy érvényt szerezzenek emberi jogaiknak, kielégítsék szükségleteiket és nagyobb beleszólásuk legyen az életüket befolyásoló döntéshozatali folyamatokban

Közösség/civil társadalom –

Az emberek képessé tétele arra, hogy kötődéseiket (közösséghez tartozásukat) fokozzák és választási lehetőségeiket (civil társadalom) megismerjék és megragadják

Részvétel –

Az emberek demokratikus bevonásának elősegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján.

Egyenlőség –

Az olyan egyéni megnyilvánulások illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdőjelezése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket.

Tanulás –

Az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémák megoldásához, illetve melyeket e folyamat során sajátítanak el.

Együttműködés – Közös munka a megfelelő tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különböző kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján Szolidaritás

KÖZ.doc


25/6. oldal


–

Közös cselekvés a társadalom kohéziós ereje fokozása érdekében

2.3.2. A közösségi munka célja A közösségi munka célja oly módon erősíteni civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezze előtérbe a társadalmi-, gazdasági- és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségi munka a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is. A közösségi munka a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. A közösségi munka kulcsfontosságú támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek, támogatja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek autonóm véleménynyilvánítását. Olyan értékrend és alapelvek mentén határozza meg önmagát, mint az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadása, amelyeket meghatározott eszköz- és ismeretrendszeren keresztül érvényesít.

3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK, TRENDEK A nemzetközi környezetben tapasztalható trendek nálunk is egyre inkább érvényesülnek, köszönhetően a globális kommunikációs rendszereknek, valamint a közép-európai új társadalmak immár a nyugatiakéhoz hasonló működési logikájának köszönhetően, s e hatásokat - az új struktúrák kiépítése és finanszírozása tekintetében, de társadalomlélektanilag is - még felerősíti az EU-csatlakozás folyamata. Néhány, a szociális munka szempontjából talán legfontosabbnak ítélt nemzetközi trend: –

A globalitás és lokalitás trendje. A globalitás szakmánk szempontjából a világon nagyjából mindenütt érvényesülő problémák megoldási kísérleteinek szintje környezettel kapcsolatos kérdések, béke, migráció, szegénység, emberi jogok, demokrácia stb. A lokalitás a helyi problémák keletkezésének és - optimális esetben azok megoldásának szintje. A jó helyi megoldások gazdasági kiegyensúlyozottságot,

KÖZ.doc


25/7. oldal


nyitott társadalmat, valamint globális és lokális méretekben történő gondolkodást, tájékozódást, kommunikációt feltételeznek; –

A „jó társadalom” keresésének trendje, szoros összefüggésben a „fenntartható fejlődés” posztmodern fejlesztési koncepciójával, amelynek lényege az emberi és természeti erőforrások

kizsákmányolásának

megakadályozása

és

egy

mind

társadalmilag

(szociálisan), mint ökológiailag, mind politikailag fenntartható fejlődés kialakítása. A „jó társadalom” a nyitott, demokratikus, toleráns társadalom; –

Az emberek saját ügyeikben történő részvételének fokozására tett erőfeszítések – melyet Nyugaton a jóléti államok és a demokrácia válsága jelenségköreivel szokás indokolni, Közép Európában pedig az új demokráciák kiépítésének történelmi lehetőségével;

–

A gyűlölet, a kirekesztés, társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység felszámolására tett erőfeszítések;

–

A konfliktusok megoldásáért, ill. a kezelhetőségéért folyó küzdelem;

–

Az együttműködés, az összefogás szükségességének trendje, mely nélkül jó problémafeltáró- és megoldó folyamatok nem valósulhatnak meg.

4. LEHETSÉGES MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, MEGOLDÁSI MÓDOK A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

4.1. Az önsegítő és önszervező helyi (szomszédsági, települési, kistérségi és regionális) cselekvés, a demokratikus részvétel fontosságának és lehetőségeinek felismertetése a helyi társadalom szervezett szereplői és a lakosság körében 4.1.1. A helyi megbízatás elnyerése, –

a munka megkezdéséhez szükséges helyi kapcsolatok kialakítása,

–

a főbb helyi partnerek felkutatása, megkeresése,

–

szerződéskötés a megbízóval.

KÖZ.doc


25/8. oldal


4.1.2 A települések feltárására vonatkozó ismeretek alkalmazásával a lokalitás főbb jellemzőinek megismerése a nélkülözhetetlen történeti, szociológiai és statisztikai források kiválasztása, elemzése és értékelése révén. 4.1.3. A közösségi munkási szerep helyi elfogadtatását elősegítő kommunikációs módszerek és technikák alkalmazásával a közösségi munkás működéséhez szükséges bizalom elnyerése.

4.2. Közösségi munkás kezdeményezés, a helyi lakosság aktivizálása a helyi cselekvésre 4.2.1. A lokalitás jellemzőire vonatkozó ismeretek birtokában, a közösségi munka kapcsolatteremtési, interjúkészítési technikáinak alkalmazásával –

a helyi lakosság és a helyi társadalom szervezett szereplőinek „megszólítása” (kezdeményezés), külön figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra,

–

a kezdeményezés átadása az azt továbbvivő helyi kezdeményezőknek,

–

a helyi kezdeményezők első szervezett köre(i)nek kialakítása.

4.2.2 Az adekvát módszertani ismeretek - közösségi beszélgetések és a széles körű bevonást biztosító aktivizáló módszerek (jövőműhely, közösségi felmérés), a helyi nyilvánosság fejlesztését szolgáló módszerek (helyi lapok, közösségi rádió és televízió, közösségi fórumok) alkalmazásával, az aktívvá vált helyi emberek szervezésével a helyi kezdeményezők szélesebb körének kialakítása. 4.2.3 A pozitív megerősítés, az önbizalom- és motivációépítés érdekében, a másutt már sikerrel alkalmazott bel- és külföldi helyi megoldások (programok, projektek) ismeretének birtokában tanulmányutak, cserék szervezése az érdeklődő helyi szereplők számára.

4.3. Szakmai segítségnyújtás a kibontakozó helyi cselekvéshez 4.3.1 Új helyi szolgáltatások, közösségi vállalkozások (nonprofit információs irodák, közösségi

központok,

tanácsadó

szolgálatok)

létrehozása

szervezéssel,

képzéssel,

tanácsadással, új helyi munkahelyek létesítése. 4.3.2. Az információszerzés, -gyűjtés, -feldolgozás, -tárolás és az információ többirányú

KÖZ.doc


25/9. oldal


kommunikálása módszereit és technikáit alkalmazva információk nyújtása és a hozzáférés lehetőségeinek feltárása, részvétel a helyi közösségi csoportok saját információs rendszerének kialakításában. 4.3.3. A lokalitásról szerzett ismeretek birtokában, valamint a menedzsmentben használatos tervezés, projektkészítés és adományszervezés-forrásteremtés technikái, a felnőttek hatékony tanítási módszereinek alkalmazásával képzések szervezése, melynek során a közösségi munkás –

katalizálja a helyi közösségi csoportokat saját környezetük viszonyrendszerének feltárásában, helyi szerepük, céljaik és szervezeti kereteik kialakításában,

–

folyamatos bátorítással, információk közvetítésével, kapcsolatszervezéssel, tanácsadással és további speciális képzésekkel segít a helyi közösségi csoportoknak saját cselekvési programjaik és projektjeik kidolgozásában és megvalósításában.

4.4. Az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködésének fejlesztése a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között 4.4.1 A civil társadalom eszméje, a nonprofit szektor jellemzői, a demokratikus társadalom három szektorának társadalmi funkciói, a cselekvő állampolgáriságot kifejező civil cselekvési technikák, a hatékony felnőttképzés módszereit alkalmazva –

kapcsolatok szervezése az adott lokalitásban működő közösségi csoportok között,

–

a civilek társadalmi szerepvállalásának, az együttes fellépés és együttműködés fontosságának és lehetőségeinek tudatosítása közösségi beszélgetéseken és közös képzéseken, együttes cselekvési program kifejlesztésén keresztül.

4.4.2. A nyilvánosságfejlesztő módszerek alkalmazásával és átadásával a megalakult közösségi csoportok folyamatos segítése a helyi nyilvánosság szervezése és fejlesztése terén; helyi akciók, konferenciák, műhelymunkák, fórumok folyamatos szervezésével az önszervező cselekvésnek a helyi közéleti figyelem középpontjában tartása. 4.4.3. A hátrányos helyzetűek iránti közösségi munkási elkötelezettséget szem előtt tartva, annak elősegítése, hogy a hátrányos helyzettel kapcsolatos tapasztalataikat az érintettek rendszeresen bemutathassák a helyi nyilvánosságban. KÖZ.doc


25/10. oldal


4.5. Érdekképviselet segítése 4.5.1. Folyamatos bátorítással, szükség esetén képzésekkel képessé tenni az érdekképviseleti feladatok ellátását.

4.6. Részvétel a helyi fejlesztési tervek és stratégiák elkészítésében, érvényesítve a helyi cselekvéshez nélkülözhetetlen humán infrastruktúra (ki)fejlesztése fontosságának szempontját 4.6.1 A térségi és regionális fejlesztésre, a tervezésre és a menedzsmentre vonatkozó ismereteket integrálva, valamint az adott lokalitásban megszerzett ismeretek és kapcsolati tőke segítségével 4.6.1.1. részvétel a lokalitás fejlesztés terveinek és stratégiáinak kimunkálásában. 4.6.1.2. A helyi humán infrastruktúra hiányosságait mérsékelő fejlesztések beépítése a tervezési munkába. Ilyenek lehetnek: –

helyi

közösségi

munkások,

közösségi

munkások

kiképzése,

alkalmazása

ill.

foglalkoztatása, hálózattá szervezése a (kis)térségben , –

új humán szolgáltatások (ki)fejlesztése és integrációja kistérségi szinten (nonprofit információs

irodák,

közösségi

központok,

tanácsadó

szolgálatok)

támogatott

felnőttképzések beindításában való közreműködés, –

a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos oktatási és nevelési programok támogatása,

–

tanulási motivációt kifejlesztő programok indítása (a helyi oktatási-művelődési intézmények és a helyi hátrányos helyzetű, az iskolából korán kimaradt lakosok közötti kapcsolat kifejlesztése, szülő-gyerek tanulási programok indítása, a funkcionális analfabétizmus programjai stb.).

KÖZ.doc


25/11. oldal


5. AZ ALKALMAZÁS LEHETŐSÉGEI, SZEMÉLYI FELTÉTELEI 5.1. Az alkalmazás lehetőségei 5.1.1. Közösségi munkásokat mindhárom szektor alkalmazhat –

A kormányzati szektor a közigazgatásban (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményei (művelődési, oktatási, szociális, foglalkoztatási, tervező-kutató, településfejlesztő stb.) bármelyikében alkalmazhat közösségi munkásokat az önsegítés és önszerveződés, a részvételi demokrácia fejlesztése és a lakossággal történő együttműködés érdekében;

–

A nem kormányzati szektor akár saját szervezetei működtetéséhez - egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok -, akár az e szervezetek által megvalósítandó programokban és projektekben is alkalmazhat közösségi munkásokat;

–

Az üzleti szektor képzéssel, művelődéssel, szociális jellegű szolgáltatások szervezésével, településfejlesztéssel, felméréssel-elemzéssel stb. foglalkozó cégei is fokozhatják hatékonyságukat közösségi munkások munkába állításával.

5.2. Szakmai feltételek – szerepek és feladatok 5.2.1 A közösségi munkás szerepei A közösségi munkás a tevékenység kezdeményezője –

Helyzetvizsgálat – elemzés

–

Gondoskodás olyan szolgáltatásokról (pl. játszótér, tanácsadó központ), amelyek a lakossággal való kapcsolat alapját képezik.

–

Agitáció (nem feltétlenül harcos értelemben), ennek a szerepnek a révén lehet összehozni az embereket, hogy megvitassák a közös cselekvés lehetőségeit.

A tevékenység segítője –

Szolgáltató szerep (pl. közösségi központ vezetése)

–

Tanácsadás és információnyújtás

KÖZ.doc


25/12. oldal


–

A csoport önértelmezésének segítése, képessé tétele arra, hogy jó úton haladjon és kerülje a belső viszályokat és hiányosságokat,

–

Közvetítés (a csoport és a hivatalos testületek vagy más közösségi csoportok között)

KÖZ.doc


25/13. oldal


5.2.2. A közösségi munkás feladatai

Kapcsolatokat szervez Azonosítja a potenciális partnereket Felkeresi a partnereket

potenciális

Bizalmat épít személye, szándékai iránt Beszélgetés(ek)re hívja az érdeklődőket Nyilvánosságra hozza a közös szándékokat Online rendszert, kapcsolatokat épít Kiválasztja és használja a munkájához (számítógépes konfiguráció, nyomtató, szkenner) Korszerű adathordozókat használ Adatbázisokat, szövegfájlokat készít és használ Él a tömegkommunikáció eszközeivel

KÖZ.doc

Ösztönzi a lokális civil részvételt Biztosítja a lakossági, civil és intézményi részvétel lehetőségeit Biztosítja a lakossági, civil és intézményi részvétel lehetőségeit Bátorítja a helyi cselekvési szándékokat Bátorítja a civil társadalmi kezdeményezéseket

Szakmailag támogatja a helyi cselekvést Tanulmányutat, tapasztalatcserét ajánl, szervez Információkat közvetít Segíti a helyi nyilvánosság működését Szakmai műhelybeszélgetéseket szervez Tájékozódik a pályázati lehetőségekről Adekvát továbbképzéseket, szakmai képzéseket ajánl, kínál és szervez Nyomon követi az EU támogatási rendszerének változásait

Megszervezi a kezdeményezők első körét Biztosítja a folyamatos, kölcsönös kommunikációt a helyi szereplők között Bevonja a településfejlesztési koncepciók megalkotásának folyamatába a helyi közösségeket. Létrehozza a helyi közösségek Ismeri és továbbadja a hazai számára fontos információs forrásteremtési lehetőségeket adatbázisokat Közreműködik a lakossági, közösségi kezdeményezések rögzítésében, a formális előterjesztések készítésében Dokumentálja a közösségi munkát


25/14. oldal


5.2.3. Az alkalmazás szakmai feltételei - ismeretek, készségek

Helyi társadalom, településközösség definíció Helyi hatalom definíció, az önkormányzatiság elve Magyar önkormányzati rendszer Önkormányzatok működésének társadalmi feltételei, gazdasági alapja Jogi előírások Szektorok közötti együttműködés változatai, a haszonáramlás irányai Szektorok közötti együttműködés statútumai Ágazatok a közszolgáltatásban és szektorok a közszolgáltatásban Szektorközi kapcsolatszervező munka lépéseinek ismerete Társadalmi egyeztetés lépéseinek ismerete Informatikai, technikai ismeretek Kommunikációs ismeretek A közösségszervezés alapvetése A kezdeményezés módozatainak ismerete A szakmai segítés módozatainak ismerete Interjú készítése Közösségi beszélgetések, ülések, tárgyalások levezetése Az aktivizáló módszerek alkalmazása Az együttműködés szervezése A lokális kapcsoltrendszer bővítése A nyilvánosság szervezése Csoportok szervezése Információk gyűjtése és továbbadása Civil cselekvési technikák Konfliktuskezelés Érdekegyeztetés

KÖZ.doc

A közösségi identitás jelképeinek alkotó használata Kapcsolatszervező készség Köznyelvi beszédkészség Szakmai nyelvű beszédkészség Prezentáció készítés Jogszabály alkalmazás Tárgyalási készség Közvetítői készség Szószólói készség Előadói készség Kommunikációs készség Kezdeményező készség Meghallgatni tudás készsége Információgyűjtés Dokumentálás


25/15. oldal


5.2.4. Az alkalmazás szakmai feltételei – kompetenciák

Adottságok Fizikai adottságok

Társas kompetencia Együttműködés

Rokonszenves külső megjelenés Pszichológiai adottságok Érzelmi stabilitás Kiegyensúlyozottság

Kapcsolatteremtő készség Kapcsolatfenntartó készség Udvariasság Rendszerező képesség Kezdeményezőkészség Kreativitás, ötletgazdaság Határozottság Ismeretek helyén való alkalmazása Meggyőzőkészség Általános tanulóképesség Empatikus készség Emlékezőképesség Segítőkészség Felfogóképesség Motiváló készség Információgyűjtés Irányíthatóság Munkamódszer, munkastílus Tolerancia Módszeres munkavégzés Gyakorlatias Kommunikáció feladatértelmezés Fogalmazókészség Intenzív munkavégzés Nyelvhelyesség Legyen körültekintő és elővigyázatos Tömör fogalmazás Tudja a figyelmét készsége összpontosítani Kommunikációs Figyelemmegosztás rugalmasság Közérthetőség Nyitott hozzáállás Adekvát metakommunikáció

Tűrőképesség

KÖZ.doc

Módszerkompetencia Jellemvonások Elhivatottság, Gondolkodás elkötelezettség Áttekintő képesség Fejlődőképesség, önfejlesztés Logikus gondolkodás Felelősségtudat


Kitartás Megbízhatóság Önfegyelem Pontosság Precizitás Szervezőkészség Szorgalom Igyekezet Terhelhetőség Türelmesség

25/16. oldal


6. A KÖZÖSSÉGI MUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK MÉRÉSE (INDIKÁTOROK A VÁLTOZÁS KIMUTATÁSÁRA) Kiindulási pontunk: –

Az elért eredmény mennyiben felelt meg a közösségi munka alapelveinknek ?

–

Pl. Erősítette-e a folyamat a közjót, a közösségiséget, a civil társadalmat?

–

Ha igen, mennyiben járul hozzá a következőkhöz?

6.1. Csoportok és hálózatok fejlődése –

új kezdeményezések száma,

–

együttműködések száma,

–

találkozások gyakorisága,

–

új intézmények megalakulása,

–

értékelt és tisztelt tagjai a közösségnek,

–

csoportfejlődés,

–

a csoport befolyásolása,

–

jó érzés, biztonság, „boldogság”

–

az új problémákra adandó válaszokra való képesség növekedése

–

a hiányzó tudás és képességek felismerésének foka

–

a tagok egész közösségre gyakorolt hatása

6.2. Egyének fejlődése Önbizalom fejlődése, kapacitás növekedése a közösség felé

KÖZ.doc


25/17. oldal


6.3. Önkormányzás Az együttműködés, részvétel a döntéshozatalban és a kontrollban

6.4. Foglalkoztatás fejlődése A közösség általi fejlesztés foglalkoztatásra felkészítő jellege, motivációs jellege, munkahelyteremtő képessége (a hátrányos helyzetűek bevonása és benntartása a folyamatban, közösségi munkahelyek teremtése – közösségi munkások, helyi média, helyi közösségi gazdaságfejlesztés stb.)

6.5. Környezeti fejlődés Környezettudatosság növelési, helyi környezeti problémák megoldásának felvállalása, partnerség a helyi szereplők között, külső kapcsolatok teremtése,

6.6. A közösség egészségének fejlődése A közösségfejlesztés hozzájárulása az egészségtudatos viselkedéshez, az egészséges egyén és közösség, a közösség mentális állapota, megjelenése stb.

6.7. Szociális helyzet és szolgáltatások fejlődése Az önsegítés közösségi útjai, a szolidaritás új közösségi intézményeinek (- szokás), szervezeteinek (pl. egyesületek) és szolgáltatásainak (pl. roma közösségi ház) létrehozása

KÖZ.doc


25/18. oldal


7. MELLÉKLETEK Szakirodalmi lista a közösségi munka irányelvekhez A magyarországi közösségfejlesztés honlapja: www.kozossegfejlesztes.hu

Leggyakrabban használható irodalom Főbb forráshelyek: Közösségi Adattár – többszáz könyv, kiadvány, dokumentum az utóbbi 30 év közösségi irodalmából Parola – a közösségi fejlesztőmunka folyóirata. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete, 1990-től, évente négyszer. A Közösségfejlesztés honlapjáról (ld. fenn!) az Adattár teljes állományáról beszerezhető információ. Ugyancsak megtalálható itt a magyar közösségfejlesztés szaklapjának, a Parolának minden száma (és ingyenesen letölthető), csakúgy, mint az alábbi szakirodalmi lista nagy része is, valamint a közösségfejlesztés, közösségi munka főbb intézményeiről szóló információk is: Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Rádió, Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztály, Közösségi

kezdeményezéseket

támogató

szakmai

hálózat,

Szövetség

a

közösségi

kezdeményezések támogatásáért Egyesület. A honlapon keresztül érhetők el további magyar és külföldi szervezetek honlapjaihoz kapcsolódó

linkek;

programokról,

helyi

fejlesztői

folyamatok

dokumentációiról

(kalendáriumok, közösségi felmérések stb.), hazai és nemzetközi eseményekről szóló híradások is.

Könyvek, válogatások, tanulmányok W.W.Biddle-L.J.Biddle: A közösségfejlesztési folyamat. Kiadja a Közösségszolgálat (Országos Közművelődési Központ) 1988-ban, Budapesten, 269 oldalon. Szerk. Varga A. Tamás

KÖZ.doc


25/19. oldal


Bodorkós Barbara - Kajner Péter - Kovács Edit - Peták Péter - Péterfi Ferenc: RAJTunk múlik!

Hogyan

szervezkedjünk

és

képviseljük

érdekeinket

a

lakóhelyünkön?

Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2006. McConnell, Charlie: A közösségfejlesztés támogatása Európában. Ford. Szabó Olympa. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1992. Parola füzetek Gergely Attila: Intézmények építése a helyi közösségekben. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1991. Parola füzetek. Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak. Fejezetek a közösségi munka brit kézikönyvéből. Vál. Varga A. Tamás, ford. Varga Tamás, szerk. és az előszót írta Vercseg Ilona. Budapest, 2005 májusa, Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek. Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. Budapest, 2006. Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek Henderson, Paul: Társadalomhoz tartozás és állampolgáriság Európában. Ford. Varga Tamás. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1997. Parola füzetek Közösségi munka – szöveggyűjtemény. Vál. Varga A. Tamás, szerk. B. Vörös Gizella, fordították: Rakovszky Zsuzsa, Verók Edit. Közösségfejlesztők Egyesülete, Bp. 1993. A közösségi művelődés terei – alapkérdések. Szerk. Barna Gábor, Varga A. Tamás. Budapest, 1976, Népművelési Intézet A közösségi rádiózásról. Szerk. Péterfi Ferenc. Budapest, 1992. Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek Perlman, R. – Gurin, A.: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. Ford. Szombatiné Mihályi Zsuzsa. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete, 1993-ban, Budapesten. 7-11. o. Péterfi Ferenc: Helyben, nyilvánosan. Gondolatok a helyi társadalom – helyi tájékoztatás és nyilvánosság kapcsolatáról. Budapest, 1989. (honlap) Péterfi Ferenc: A fejlesztőmunka esélyei és irányai városokban. Kultúra és Közösség, 1991/4. Péterfi Ferenc: Nyilvánosság, öntevékenység, animáció. Budapest, 1987. Országos Közművelődési Központ (honlap) Ronnby, Alf: A helyi közösségek mozgósítása – részlet. Ford. Nizák Péter. Parola, 1996/2. Rothman,

Jack:

A

közösségi

beavatkozás

megközelítései.

Ford.

Varga

Tamás.

Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2002. Parola füzetek KÖZ.doc


25/20. oldal


Szomszédság. Szerk. és ford. Vercseg Ilona. Budapest, 1993. Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: “Nyitott ház-nyitott tevékenység” képzés. Budapest, 1985. Múzsák Kiadó Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Bp. 1998. és 2001. Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről. Budapest, 1991. Országos Közművelődési Központ Varsányi Erika vál., szerk., bev. Megfigyelés és cselekvés. Válogatás a közösségi munka elméletéből, Budapest, 1999. Balassi Kiadó Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak, Budapest, 2004. Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek Vercseg Ilona: Közösség. Eszme és valóság. Budapest, 1993. Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek

Műhelybeszélgetések, esettanulmányok Bermudez,

Kira:

Szomszédsági

projektek

Barcelonában

In:

Legalább

ennyit

a

közösségfejlesztésről (honlap) Caul-Futy, Louis: Hogyan fakasszunk forrásokat in: Parola, 1995/3. Csányiné Bankó Márta: Valami elindult Verpeléten? Parola, 2006/5. Cser Annamária: Városi fejlesztőmunka Németországban – Essen. In: Parola, 1998/4. Dér Miklósné: Mórágy, a suttogó falu. Parola, 2006/1. Frey Mária: Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványa. In: Parola, 1997/2-3. Garai Mónika: Ház-piknik a Krúdy utcában. Parola, 2006/5. Kelemen Árpád: Milyen Fő teret szeretnénk? Esettanulmánya a Nyírpalota Társaság közösségi kezdeményezéséről. Parola/2-3. Kistérségi összefogás. Egyedül nem megy: Seyssel. In: Parola, 1993/5.

KÖZ.doc


25/21. oldal


Kovács – Makk – Péterfi - Vercseg: Hogyan váltak a kőbányai szülők állampolgárokká? (honlap) Közelítések. 11 beszélgetés népművelőkkel a művelődési otthoni tevékenység fejlesztéséről. Alföldi Albert, Balipap Ferenc, Győri Jánosné, Hallgató Éva, Hazag Mihály, dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla, Markolt Endre, Péterfi Ferenc, Takács Péter, Tóth János, Vattay Dénes interjúi. Szerk. Varga A. Tamás. Az interjúkat készítette Vercseg Ilona. Budapest, Múzsák Kiadó, 1983. Közösségfejlesztés és munkahelyteremtés. Szerk. Vercseg Ilona. Budapest, 1997, Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola füzetek Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat – Parola, 2005/1. teljes szám! Mészáros Zsuzsa: Közösségfejlesztési folyamat, közösségi felmérés Kecskéden, 1994-96. Esettanulmány (honlap) Mészáros Zsuzsa: A felső-kiskunsági térségi közösségfejlesztési folyamat (honlap) Molnár Aranka: Közösségfejlesztés Arlón 2003-2004. Parola, 2006/1. Nap Klub Alapítvány - Civil világ. Egy nagyvárosi közösségfejlesztési modell tükrében. Szerk. Sörös Erzsébet, 2003. Budapest Oelschlaegel, Dieter: Közösségi munka a szegénynegyedben. In: Közösségi munka – szöveggyűjtemény. Budapest, 1993. Közösségfejlesztők Egyesülete Peták Péter: Miért éppen Istenkút? Parola 2003/1-2. Példa a kistérségi összefogásra: Archamps. In: Parola, 1993/6. Sellstrom,

Pia:

Szomszédsági

munka

Svédországban.

In:

“Legalább

ennyit

a

közösségfejlesztésről” (honlap). Szomszédsági gazdaságfejlesztés. Közösségfejlesztési példák az európai gyakorlatból. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2000. Math

Wierts,

Hollandia,

Heerlen,

szomszédsági

munka,

In:

Legalább

ennyit

a

közösségfejlesztésről (honlap)

KÖZ.doc


25/22. oldal


Esettanulmányok filmen Alföldi történetek I-III. Markolt Endre és a Jóléti Szolgálat Alapítvány, Jászszentlászló tevékenysége Közösségfejlesztés a Bakonyban. Szerk. Varga A. Tamás és Vercseg Ilona. Készült az OKK Látószög Stúdiójában, 1989 novemberében. A hely szelleme – Miért éppen Istenkút? Szerkesztette és rendezte Kovács Edit és Péterfi Ferenc, operatőr Nagy Attila. Készült az OKK Látószög Stúdiójában, 2005-ben. Kapcsoljuk önmagunkat – Kecskéd. MTV produkció. Szerkesztő riporter Wiegmann Alfréd, 1994. Közösségfejlesztés Szegváron. Szerkesztő-riporter Wiegmann Alfréd, operatőr Nagy Attila. Készült az OKK Látószög Stúdiójában Készült az OKK Látószög Stúdiójában, 2006-ban. Szomszédsági munka a Szilasparkban Felső-Kiskunság: Kunadacs, Kunbábony, Kunpeszér, Szalkszentmárton. Közösségfejlesztő Mészáros Zsuzsa, szerkesztő-riporter Wiegmann Alfréd. 2004.

Cikkek Budapesti Nyilatkozat Az európai civil társadalom fejlesztése a közösségfejlesztés eszközeivel. CEBSD, IACD és KÖFE Konferencia-záródokumentum, Budapest, 2004. március 25-28. Közösségfejlesztők Egyesülete Gergely Attila: Közösség, megújulási képesség, részvétel. Parola, 2006/4. Hautekeur, Gerard: Közösségfejlesztés Európában. Ford. Varga Tamás. Parola, 2004/4. Kovács Edit: A vidékfejlesztési programok alapja a közösségfejlesztés Parola/ 2002 Hautekeur, Gerard: Közösséfejlesztés Belgiumban. Ford. Varga Tamás, Parola, 2006/1. Henderson, Paul: Az európai városi közösségfejlesztés és társadalmi bevonás. Ford. Varga Tamás. 2002/4. Henderson, Paul: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata. Ford. Juhász Katalin. Parola, 2006/4. KÖZ.doc


25/23. oldal


Henderson, Paul: Trendek a közösségfejlesztésben. Ford. Juhász Katalin. Parola, 2006/4. Liling Tamás – Péterfi Ferenc: Az önkéntes munka a társadalmi környezet gyümölcse. Parola, 2001/1. Mayo, Marjorie: Szakmai értékek és etikai dilemmák a közösségi munkások között. Ford. Juhász Katalin. Parola, 2006/4. Molnár Aranka – Péterfi Ferenc: Hogyan fakasszunk forrásokat? Közösségfejlesztés az ózdi kistérségben. Parola, 2003/4, 2004/1. Péterfi Ferenc: A közművelődéstől a közösségfejlesztésig. A helyi közösségek megerősítése. Budapest, 1999. (előadás, ld. a honlapon!) Péterfi Ferenc: A közösségi akarat esélyeiről Parola 2004.3. Péterfi Ferenc: A közösségi apátiától a kompetens közösségig Parola 2006/4. Péterfi Ferenc: Micsoda demokrácia? Parola, 2004/2. Putnam, Robert D.: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet (részletek). Parola, 2004/3. Szabadon – Közösségi szabad rádiózás lehetőségei Magyarországon. Parola, 1998/4. 1999/1. Varsányi Erika: Igeidők. Parola, 2006/4. Varsányi Erika: Kultúra és szociális munka. Parola, 2004/2. Vercseg Ilona: Alapelvek, kompetenciák, indikátorok a közösségi munkában. Parola, 2005/1. Vercseg Ilona: Gondolatok a közösségi munkáról – egy megjelent új kötet kapcsán – Varsányi Erika: Megfigyelés és cselekvés. Parola, 2000/1. Vercseg Ilona: Konvertálható-e a szocialista közösségiség állampolgárisággá? Parola, 2004/2. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés és civil társadalom, Magyarország. Parola, 2004/3. Vercseg Ilona: Közösség és részvétel, Parola, 2006/4. Vercseg Ilona: A részvétel mint közösségfejlesztési alapelv Parola 2005/3-4 Vercseg Ilona: Szakmafejlesztés gólyalábon. Parola, 2004/1. Vercseg Ilona: A társadalmi tőke mérése magyarországi településeken Parola 2004.3.

KÖZ.doc


25/24. oldal


Honlapok Fontosabb külföldi honlapok: (az angol Community Development Foundation honlapja, ld. főleg a kiadványokat!) www.cdx.org.uk (az angol Community Development Exchange – a valamennyi közösségfejlesztő szervezetet integráló nemzeti egyesület honlapja, ld. főleg a kiadványokat!) www.fcdl.org.uk (az angol Nemzeti Szakmai Standardról és képzési lehetőségekről) www.cebsd.org További, részletesebb bibliográfiánkat ld. a www.kozossegfejlesztes.hu Bibliográfia alatt!

KÖZ.doc


25/25. oldal

KÖZ A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN. Készítette: Vercseg Ilona Hallgató Éva. Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

Recommend Documents