Kwizda köszvi'ii)folyadékja. évek óta kipróbált háziszer. csnz, koszvény és idegbajok ellen. Sülönltgm Rizspor SMUTTAL VEGYÍTVE ILLATSZERÉSZ, PARIS

1890. május. 1 6 1 . s z . 1890. május.

BUDAPESTI SZEMLE A K a l e v a l a . (I.) — V i k á r B é l á t ó l . B e n s t é s A n d r á s s y . 1870- é s 1871-ben (II). K ó n y i M a n ó t ó l . A z é r t é k e l m é l e t r ő l é s u j a b b á l l á s á r ó l — Földes Bélától. A i e t h i k a i d e t e r m i n i s m u s e l m é l e t e . (III.) P a u e r I m r é t ő l . A r é g i M a g y a r o r s z á g u t o l s ó é v e i b e n . R e g é n y . (II.) — Pálft'y A l b e r t t ő l . K ö l t e m é n y e k . Serdülő leány albumába. — Szász Károly­ tól. — A tüzkirály. — Scott Walter után, angolból. — Jánosi Gusztávtól. E g y u j k ö n y v S z é c h e n y i I s t v á n r ó l . — x. É r t e s i t ő . Monumenta Comitialia Regni Transsylvaniáé. — d. — C s e n g e y Gr.: A v a d o n b a n . — g. — N y í l t l e v e l e k a szerkesztőhöz. — I . Grünwald Bélától. — II. Dr. Salgó Jakabtól. M e g j e l e n é v e n k é n t 1 2 - s i e r 10 í v n y i h a v i f ü z e t e k b e n . Előfi­ z e t é s i á r a b é r m e n t e s k ü l d é s s e l e g é s z é v r e 12 frt, f é l é v r e 6 frt

FRANKLIN- TÁRSULAT

csótánybogarak, molyok, hangyák, bolhák, legyek rovartirtó porom

halálos.)

.

f

T E

B

^Bi

rövid idő alatt megszüntet: s z e p l ő t , m á j f o l t o t , s minden b ő r k i ü t é s t az arezon. T ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n , s mert nem zsíros készítmény, nem képez b a r á t k á k a t (Mitesser) az arezbőrön. E g y t é g e l y ára 1 f r t , k i s t é g e l y ára 5 0 kr.

Kovács S á n d o r gyógyszertára Sagy-Becskereken. Budapesten főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. Király-u. 12, Postai megrendeléseknél finom pouderek, szappanok és illatsze- jÜ rek hozzacsomagolása ajánltatnak. Viszonteladók kerestetnek. JR ^SHSHSH5H5E53H55HSHSH5BSH525E5H5H5H^

Lepjai! Sétaftot - furulya!

K M É S Z E T E S

ILIM SAVANYÚVÍZ Legki valóbb képviselője az alkalikus savanyuvizeknek!

Idényszerű

, . , , Szállítás postautanvet Csomagolás ingyen. (körület) centiméterben

STERNBERG ÁRMIN hangszeripartelepe Budapesten

I

ifj/l mellett ! Fejnagyság kéretik.

Kapható azonkívül minden gyógyszertárban, füszerkereske­ désben, szállodában és vendéglőben. P a s t i l l e s d e B i l i n a legtöbb gyógyszertárban és gyógyszeráru kereskedésben.

újdonság!

A sétabot-furulya kettős czélra szolgál: Mint sétabot na­ gyon csinos külsővel bír, mint furulya pedig tisztán kihan­ golt, felette kellemes zenéjü hangszer, melyet bárki legott megtanulhat. A sétabot-furulya félhangokkal bir, minél­ fogva bármely zenedarab rajta eljátszható. Különös fon­ tossággal bir a s ó t a b o t - í n m l y a k i r á n d u l ó k r é s z é r e , kik könnyű módon sétaközben lépten-nyomon zenei élve­ zetet szerazhetnek vele maguknak és társaiknak. Egy s é t a b o t - f u r u l y a ára csomagolással együtt után­ vét mellett 1 frt 1 0 kr. Ajánlatosabb azonban az össze­ get előre beküldeni, mely esetben 2 írtnak előleges utal­ ványozása ellenében bárhova b é r m e n t v e elszállittatik.

(Bilini emésztési e z u k o r k a k ) biztos szer m i n d e n n e m ű emésztési zava­ r o k ellen, mindig friss minőségben van készletben a főraktárban 4184 CS és kir és szerb rr» FCITITTv T L i l ^ - C j k 5 1 V L J ± X _Li« k. udv. szállítónál B u d a p e s t e n , E r z s é b e t - t é r 8.

^^M BL\.'&•*•>• M\

^£S2^&

emeli az arezbőr üdeséget és ruganyosságát. 1 üveg ára 5 0 kr. Központi postai szétküldési raktár:

P

Wa«iaiál

V I I . k e r e p e s i - ú t 3 6 . sz.

\

WF" Kívánatra nagy képes hangszerkatalogusom érdeklő­ dőknek ingyen és bérmentve megküldetik. Harmonikáról szóló képes árjegyzék külön kiadásban.

A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent é» minden könyvárusnál kapható:

Szt.-Jllargitszigeti gyógyfürdő Budapest. 35° R. meleg artézi kénes forrás, nagyszerű fürdőház, porezellán-, márvány-, kád- és kőfürdők znhanykéfzül ékkel, villamos fürdők. A szt.-margitszigeti h é w i z mint fürdő, vagy belsőleg, vagy belégzésre kitűnő eredménynyel használtatott a következő kóralakok ellen: Csnz, csáDák, i d o l t k ü t e g e k , k ü l s é r t é s e k n t á n f e l l é p e t t i z z a d m á n y o k , úgyszintén h a s h á r t y a l o b és m é h b á n t a l m a k k a l j á r ó i z z a d m á n y o k , g ö r v é l y és l m j a k o r , m á j - , g y o m o r - , b é l bántalmak, idült székrekedés, hólyaghnrnt, női bántalmak, g a r a t - , g é g e - , t ü d ő h n r n t , h ű d e s e k és i d e g b á n t a l m a h . Utóbbiak ellen a vülamos fürdők alkalmaztattak meglepő sikerrel. A szigeten nagyszerű pormentes sétányok, ritka szépségű virágker­ tészet, 300 minden kényelemmel berendezett szoba, társalgási terem belés külföldi hírlapokkal ellátva, posta, telefon távírda-összeköttetéssel, gyógyszertár, hol mindennemű ásványvíz is kapható. Eendelő fürdőorvos: D r . B a n e r A n t a l , főherczegi udvari orvos. Naponta katona- és népzene. Haióközlekedés .. fővárossal félóránként. Fürdő, menetjegygyel együtt váltva es furdo-berletnel mérsékelt ár. A szigeten lakó fürdővendégek a fürdő- és menetjegynél előnyben részesittetnek. Fürdő-idény tartama május 1-től október l-ig. Lakások megrendelése a szigeten a felűgyelőségi irodában. 4199

Dr. Bottá arczkenöcse

lastillesdigestives de Bilin j

«H ^H

KIS DEKAMERON Válogatott beszélyek a serdülő ifjúság számára kiszemelve és itt-ott módositva> Irta

J Ó K A I MÓR. A költő aczélmetszetü arczképével. Harmadik kiadás.

Szt.-Margritsziget gyógyfürdő felügyelősége B u d a p e s t . A r a v á s z o n k ö t é s b e n 2 frt. Franklin-Társulat nyomdája. íBudaDest. Eírvetem-ntnzn. i

Csapén

fentartására és emelésére a legkitűnőbb szer

(33,6339 szénsav, nátron 10.000 részben) mint gyógyforrás évenkint növeli elismert jó hírnevét, s azonkívül a leg­ kitűnőbb diati- TpiloaTnai+vi T u r ivócsarnokus italt képezi. JUUiVolitlt/llf JU. k á b a n a nyári hónapokban H0F~ p o h a r a s a m r a ~~9a is kapható.

%*

B U D A P E S T , MÁJUS 11.

19 SZÁM. 1890. Slófiteteií feltételek : VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: í fél évre _ 6 «

D m - ki r - szabad, vegyészeti termények gyára, ö . Budapest, VII., király-uteza 4 ? . , sz„ I. em.

I hogy a sok hirdetett gyógyszer közül ' melyik felelne meg leginkább betegségé­ inek, az kérje azonnal levelező-lapon 11101116^ 'kiadóintézetétől Lipcsében, a képekkel ellátotti l„A Betegbarát" czímfi könyvecskét. A hozzá | [nyomtatott hálairatok bizonyítják, hogy a mű\ vecskében foglalt jó tanácsok követése által, nem J i csak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan, .pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott gyógyulást is hamar megtalálták. A^ könyv ingyen küldetik meg. ,

PARIS!

jaSH5B5E5E5H5HSHSESH5H5a5a5H5HSES25^

'A KI NEM TUDJA,'

Telephon-összeköttetés.

•sál

ILLATSZERÉSZ,

— 9 , rue de la P a i x , 9

Dr. Bottá mosdóvize

~Z 2 " ' jjoa r a k t á r a vidéken. ~mt

cs. és kir. ndv. kalapgyáros Grácz, Steierország.

PARIS

Fiókraktárak Budapesten: Szilber Antal veje, VII. királyuteza és károly-körut sarkán, b. Orczy-féle házban; Thauer József, V., nagykorona-uteza 12. szám; Takáts Lajos, IV., Hatvani-utcza 19. sz.; Gaizler Béla, I., vár, tárnok-uteza 6. sz.; Weninger M., It. fő-uteza 2 8 . sz., és Magyarországon a legtöbb füszerkereskedésben. 4-190 Wf~ Tessék csak «Reiss B.-féle» gyártmányt k é r n i ! ! ~Wi

Mindig friss töltésben kapható a budapesti főraktárban:

Pirhlpr Antal

V^^SA*

Sülönltgm Rizspor

SMUTTAL VEGYÍTVE

Vidéki megrendelések 1 frton alól n e m eszközöltetnek. Nagybani vevők ju­ tányos árleengedésben részesülnek. Az összes fentnevezett gyártmányaim meg­ felelő magyar és német használati utasításokkal el vannak látva. — Valódi minőségben nagy és kisebb mennyiségben kaphatók :

Erzsébet-körút 56-ik szám alatt.

Szállítja

Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor

patkány- és egér-irtó-szer!!!

TOHLES-SZALATM-n ( Z ó l y o m - m . )

csak frt 3.50.

K W I Z D A F E R E N C Z JÁNOS,

dobozokban 1 írtjával kisebb 3 0 krjával. Azonkívül ajánlom különlegessé­ geimet, u. m. s v á b - és csótánybográr-irtó-port dobozokban 1 írtjával, kisebb 55 krjával; m o l y - é s han^ya-irtó-pordobozokban 1 fit, kisebb 5 5 kr. és 3 0 kr. Elpusztithatlan mézg-a-fujtatók, melyek segélyével a rovar, moly vagy orosz bogárpor egyformán szétszórható és a legkisebh hasadékokba belövelhetó. Egy darab ára 4 0 kr. P o l o s k a - i r t ó - s z e s z bú­ torok számára. Egy nagy üveg 5 0 kr., egy kis üveg 3 0 kr. Fel'Jlmulhatlan hatású poloska-irtó-szesz, falazat számára. Festésnél, meszelésnél vagy falak mázolásánál a festékbe, mészbe vagy vakolatba keverésbe alkal­ mas. Egy pintes üveg elégséges egy középnagyságú szobára. Ara 1 frt. — Cs. és kir. szab. a maga nemében egyetlen hatású

(Nem méreg! Csak rágó állatoknak

V a l ó d i l a g c s a k a z i t t m e l l é k e l t védjegy tj gyei. — K a p h a t ó Ausztria-Mag-yarorsz^, » minden gyógyszertárában. •« C ^ " F ő l e t é t Magyarország részére: Buda. p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában. Egy üveggel 1 frt o. é. N a p o n k i n t i postai szétküldés a fő-letét által

osztrák cs. kir. és r o m á n kir. u d v . szállító kerületi gyógyszertára K o m e u b u r g b a n , Bécs mellett.

hova minden írásbeli megrendelés intézendő.

Hazánk legtisztább, leg­ olcsóbb és legjobb szén­ sav dus, égvényes s a v a n y u v i z e .

45 gramm, mint könnyű, puha kalapok minden szal­ makalap fölött előny­ ben részesltendÖk; rendkívül szívós ne­ mezből vannak és for­ májuk is mindenki­ nek jól áll. E kalapok fekete, barna, drap, sötétszürke, viláftos biberszínben és világros szürkében (fö színekben) van­ nak. Áruk

C ^

stb.-ket biztosan és gyökeresen kiirtja csak az én minden

p r IQ Q ílLlOO

VÉGHLESI

chevalier-kalapok,

kárpitos-mester.

Egy bádog-doboz ára 1 frt, 6 doboz 5 frt o. é.

magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapesten.

belyett a

József,

Poloskák, svábbogarak

TARTALOM:

Szalmakalapot

csnz, koszvény és idegbajok ellen.

é s m ű t e r e m F e r e n o z l e k - b a z á r a , I. e m . a b a z á r b a n . 4187 Mély tisztelettel

Karrier

G Y U L A I PÁL.

évek óta kipróbált háziszer

Asztalos bútorok l ^ L r s ^ ^

• M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti

Pótlékul szolgálnak 4183

Kwizda köszvi'ii)folyadékja

•rr r IÍ i J i n a g y v á l a s z t é k b a n , minden K / . T T i l l A Q n í l T r t r n K alakban, ezekhez a legújabb szó l \ . ( ü U H U D U U l v / 1 V l V vetek Haas Fülöp és Fiai cégtől.

MÁRIA TERÉZIA FŐHERCZEGNŐ, a műkedvelő-fotográfiai kiállítás védnöke. ÁROLY Lajos főherczeg, Ö Felségének, a ki­ rálynak testvéröcscse, mint tudjuk, fővéd­ nöke a vörös kereszt-egyesületnek, mely a háború által okozható szerencsétlenségek meg­ előzésére, illetőleg lehető enyhitesére alakult. Mint ilyen 188S őszén beutazta egész Magyar­ országot, meglátogatván az egyesületnek a na­ gyobb városokban működő fiókjait, megtekintve azok berendezését és eszközeit. A föherczeget ez útjában bájos neje, Mária Terézia főherczegasszony is elkiséré. Mária Terézia főherczegnő Károly Lajos főherczegnek harmadik neje. Az első Margit, János szász király leánya volt, a ki 1858-ban halt e l ; a második Mária Annunciata, I I . Ferdinánd szicziliai király leánya, a ki 1871-ben költözött el az élők so­ rából.

K

Mária Terézia főherczegnő Dom Miguel spanyol infans leánya, 1855-ben született s 1873-ban lett Károly Lajos főherczeg neje, kivel kötött házasságá­ ból két lánygyermek, Mária Annunciata és Erzsébet főherczegnő származott. Említett magyarországi kőrútjuk al­ kalmával általánosan föltűnt a főher­ czegi pár szívélyes, leereszkedő mo­ dora, de még inkább, hogy mind a ketten folyékonyan beszéltek magya­ rul, sőt a főherczegasszony ez alka­ lommal személyesen is több magyar m u n k á t vásárolt a könyvkereskedések­ ben. A főherczegasszony ezenkívül egy más irányban is bemutatta magát, így árulván el ritka élénk érzékét a szépmüvészetek iránt. A hol ugyanis mód­ j á t ejthette, népviseleti ós tájképi föl­ vételeket eszközölt, sajátkezüleg állít­ ván föl hozzá a fényképező gépet s festői ízléssel rendezvén a csoportokat. Mária Terézia főherczegnő tudniillik kitűnő fényképező, a ki nemcsak maga üzi e művészi kedvtelést, hanem azt elterjesztette s divattá tette a főúri körökben is. így jött létre épen az ö kez­ deményezésére, buzdítására 1888-ban Bécsben az iparművészeti múzeumban rendezett u. n. amateur- vagyis mű­ kedvelő-fotográfiai kiállítás, melynek a főherczegasszony maga vállalta el véd­ nökségét s maga is kiállította az általa készített fényképeket.

VASÁRNAPI UJSAG

X X X V I I . ÉVFOLYAM.

| egész évre 8 Irt Crapin a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | egéu évre 6 frt l félévre „ 3 • l félévre — 4 •

A Magyarországon fölvett népviseletek fény­ képeit Bécsben nem állíthatta ki, mivel említett körútja a bécsi kiállításnál későbbre esett. E s ez legalább a mi szempontunkból egyátalán nem volt sajnálni való. Mert igy esett aztán, hogy most, midőn a magyar műkedvelő fotográfok is hasonló kiállítást rendeznek a képzőművészetek Andrássy-uti csarnokában, e magyarországi tár­ gyú fényképeknek egy része ezen a mi tárla­ tunkon van először a nagy közönség előtt ki­ állítva. Mária Terézia főherczegasszony ugyanis a most megnyilt magyar mükedvelő-fónyképtárlatnak is védasszonya s a kiállított fényképek csoportjai között az övé a legérdekesebbek egyike. Sok fáradságába került, mig gyűjteményét öszszeállította. Mert nem kell hinni, hogy ő ezt a

Külföldi elöflzetéiekhei • poauilac meghatározott viteldíj ia caatolandc

müipart csak nagyúri szeszélyből űzi. Nem, ő nála ez valódi szenvedély, a a mennyiben magas rangjával összeférhet, mondhatnók, hivatás. Nem lesz fölösleges ez úttal fölelevenítenünk Veress Ferencz kolozsvári fényképész műtermé­ ben tett látogatását, mely alkalommal, mint az említett fényképész írja, valódi szakértelemmel látott hozzá a népviseleti csoportok rendezésé­ hez, úgy hogy első pillanatra meggyőzhette az ahhoz értőt nemcsak jó Ízléséről, h a n e m a ki­ váló gyakorlatról is, melyet e szakmában szer­ zett. Sajátkezüleg igazgatta a szenes zsákokkal terhelt mokány lovat, s a szénégető havasi oláh párt, a kiket a gép elé állítottak. Kitűnő fölvételt készített róluk, ugy szintén több kolozsvári népviseletről is, a kalotaszegiről, szent-lászlói, kis-fenesi, bánfi-hunyadi s más népviseletekről. Munkáját a legnagyobb kedv­ vel végezte, legkisebb segítséget sem vévén igénybe. S a mit Kolozsvárott tett, azt tette egyebütt is, a hol csak módja nyüt rá, Magyarország minden vidékén, így jött létre az a gazdag gyűjte­ mény, melynek egy része a budapesti amateur-fényképkiállitás IV-ik termé­ nek egyik díszét képezi, s melyből ezúttal lapunk is bemutat néhány fény­ képi másolatot. Itt látjuk Királyhágón­ túli székely véreink, aztán a havasi oláh ­ ság, a szeged-vidéki magyarok, a dél­ magyarországi bolgárok s más vidékbeliek népviseletét élethű fónyképi fölvételekben. Maga a főherczegasszony arczképe is, melyet ez alkalommal bemutatunk, egyik legérdekesebb műtárgya a buda­ pesti tárlatnak. Seolik Károlynak, a bé­ csi mükedvelő-fotograf klub tekhnikai tanácsadójának s a bécsi fényképészeti közlöny szerkesztőjének műve az, a ki selyemre vette föl a főherczegnő ne­ mes, finom szabású arezvonásait.

MÁRIA

TERÉZIA

FŐHERCZEGNŐ.

Scolik Károly fényképe a műkedvelő-fotográfiai kiállításon.

Hogy a főherczegasszony mily mele­ gen érdeklődik nemcsak a fényképészet s annak a műértő körökben elterjedése iránt, hanem az ily műkedvelők mű­ veiből rendezett kiállítások iránt is, mutatja a többi közt az, hogy még a bécsi kiállítás alkalmával egy juta­ lom-érmet alapított, mely az ő arcz­ képével van ellátva s melynek meg­ nyerése a műkedvelői fényképirásversenyén az elérhető legmagasabb

298

VASÁRNAPI UJSAG.

jutalom és kitüntetés, mert csak a leg­ kiválóbb munkát díszítik föl azzal. A fenséges asszony azt az érmet a magyar kiállítás bíráló bizottságá­ nak is rendelkezésére bocsátotta s a ki a kiállított szebbnél szebb s iga­ zán müértékkel biró tömérdek fény­ kép között ezt az első dijat elnyeri, az nemcsak a műkedvelő fényképirók között fogja megállapítani hírnevét, hanem művészi számba fog menni azok sorában is, a kik a fényképirás müiparát művészi magaslatra emelték.

A FOTOGRÁFIÁRÓL. I. A fotográfia k e z d e t é t ő l 1851-ig.

Manapság az úgynevezett automata készülékeket mindenfelé láthatjuk, me­ lyek a bedobott néhány krajczárért hírlappal vagy illatszerrel, levélpapi­ rossal, stb. szolgálnak, legösmertebb kiadásukban pedig testünk súlyát mutatják meg. Egy ilyen automata gépet tavaly nyáron Parisban is lehetett látni, csakhogy ez a készü­ lék minden megelőzőjénél többet cselekedett, mert néhány aprópénzért lefotografálta az em­ bert! A bedobott pénz kellő súlya megindí­ totta a gépezetet és az illető arczképe azon ned­ vesen, rövid idő multán kibujt a hasadékon. Az így nyert kép nem valami tökéletes ugyan, ha­ sonló azokhoz, melyeket az
SZÉNÉGETŐ HAVASI OLÁHOK. Mária Terézia fűkerezegnő kolozsvári fényképe.

abból vágjuk ki), akkor azt fehér lapra ragaszt­ ván, az árnyckkép megvan, mely az eredetijé­ hez rendesen meglepően hasonlít. Igen termé­ szetes dolog, hogy így a hasonlatosságot csakis jól ismert egyének árnyékképeiben látjuk meg, idegenek képeinél kissé bajos dolog az eredetit elgondolni, de tagadhatatlan, hogy igen sokat látni mindig az ilyen igen egyszerű képen, mert épen a kép egyszerűsége a képzelet játékát annál inkább megindítja bennünk. A múlt század 70- es éveiben Charles, a hydrogénnel megtöltött léghajó ismert feltalálója, ilyen árnyékképeket úgy csinálgatott, hogy a kör­ vonalakat a világossággal rajzolta meg. Kissé furcsán hangzik ez a dolog, pedig mégis úgy van, mert a világosság sok mindenfélét végez, a nélkül, hogy a legtöbb esetben különös figye­ lemre méltatnók, ha csak kárunkat nem okozza, így a világosságnak chemiai hatása is van, úgy hogy bizonyos vegyülékeket szétbont vagy pedig új vegyülékeket termel. A kelmék szinehagyása, a vászonfehérítés, stb. a világosság ezen chemiai hatásának következményei és bízvást mondhat­ juk, alig van test, mely a világosság hatásának tartósan kitéve valamennyire meg nem változ­ nék. Charles chlórezüsttel bevont papirosra ké­ szítette árnyékképeit, úgy, hogy egy tanítványá­ nak árnyékát fogta fel az ilyen papiroson; ekkor a papirosnak árnyékos helye fehéren maradt, míg a megvilágított része csakhamar megfekete­ dett. Az árnyékkép így gyorsan és pontosan meg­ készült, hanem állandó nem maradt, a világos­ ságon megfeketedett az egész lap, ezért azt mi­ előbb setét helyre kellett elrejteni. Charles tehát a chlórezüstnek azt a tulajdonságát aknázta ki, hogy az a világosságon megfeketedik. Egyszerű dolog, magában véve nem igen jelentős valami, akárcsak az, hogy az alma a fáról földre hull. Hanem mint ez utóbbiban Neicton lángesze a gravitácziót ösmerte meg, mert gondolkodott, tudott és akart ezen gondolkodni, úgy a chlórezüst egyszerű megfeketedéséből bontakozott ki a mai fotográfia is, a mint e dolgon szerencsés hivatott egyének gondolkodtak. Bégi igazság ugyan, hogy semmi sem új a nap alatt, de az is igaz, hogy sok megtörténő dolog észrevétlen, ha­ tástalan marad addig, mig csak igaz emberére nem talál. Egy 16-dik századbeli tudós, Fabricius, figyelte meg azt, hogy a chlórezüst napfényen megfeke­ tedik. «De rebus metallicis* czimü, 1566-ban megjelent könyvében a természetben talált ilyen ezüstérczet is megismertette, vagyis, a mai kerargyrit (vagy a hogy régente a szaruhoz szín­ ben és áttetszőségben való hasonlatossága miatt nevezték: szaru-ezüst) nevű ásványt, mely a vi­ lágosságon sárga szürkévé, majd ibolyaszinüre válik és végre megfeketedik. A dolog azonban egyelőre elaludt, legalább a folytatása csak 1777-ben következett el, mikor Scheele, a kiváló vegyész újból fölelevenítette azt. Charles árnyék­ képei is ebből az időből valók. A fotográfiában használt egy igen nevezetes vegyüléket, az úgynevezett natriumhyposulfitot, 1799-ben lődözték fel, a chlórt 1774-ben, a jódot 1811-ben, a brómot pedig 1826-ban, úgy hogy a mai fotográfia egyes vegyi szerei

19. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM.

már e század elején körülbelül ké­ szen voltak. A fotográfiának egyik nevezetes kellékét, az úgynevezett setét-kamrát (camera obscura) Fab­ ricius említett tapasztalatával egyidőben ismerték meg, mert a 16-dik századi nápolyi tudós, Giovanni Battista Porta, volt az, ki megmutatta, hogy egy setét szobán ak egyik falára a szemközti falba fúrt kicsiny nyíláson bejutó fénysugarak a külső tájnak ké­ pét hiven lerajzolják, csakhogy for­ dítva. Az egyének tótágast állanak, a házak kéményeikkel lefelé fordul­ nak az alul látható égboltozat felé. Az ilyen setét kamra képénél szebb reprodukcziót nem ösmerünk ma sem, mert az a valóságot mutatja nekünk minden hamisság nélkül. Néhány év­ vel ezelőtt itt a főváros utczáin is volt egy sötét-kamara felállítva, melyben gyönyörködhetett a közönség, de a leg­ szebb látnivalók egyike az a setótkamra, mely Egerben a lyeeum tor­ nyában van; ez utóbbinál egy asztal­ lapon a város teljes képét látja az ember maga előtt az izgó-mozgó em­ berekkel együtt. Még háborús czélokra is rendez­ tek be ilyen setét-kamrákat, hogy a védett hely körül működő ellenség mozdulatait megfigyeljék. Porta setét-kamrájánál a sugarakat bebocsátó lyuk egy bizonyos nagyságnál terjedelmesebb nom lehetett, különben a kép elmosódottá vál­ tozott ; kicsiny nyíláson azonban a beömlő vilá­ gosság mennyisége nem sok, úgy hogy a képek pl. borús időben nem elég elevenek. De már Porta megpróbálta azt is, hogy a nyilast ked­ vünk szerint nagyobbíthatjuk, ha azokkal a lencse formára köszörült üvegekkel látjuk el, melyeket az optikában ma is lencséknek nevez­ nek. Az igy felszerelt setét kamra azután igen éles élénk képeket szolgáltat. Setét-kamra, lencsék, vegyiszerek, íme mind­ ezek, mint látjuk, csakugyan ismert dolgok vol­ tak századunk elején, és a fotográfia sem váratott ekkor sokáig magára. Charles-nak említett ár­ nyékképei talán az első nyomok, melyek azon­ ban csak hírükben maradtak reánk. Wedgeicood és Davy, az egyik mint agyag­ gyáros, a másik meg mint tudós méltán világ­ hírű angolok a további kutatók, kik a fotográ­ fiával foglalkoztak. Wedgewood 1802-ben az úgynevezett fotogenikus képeinek titkát közölte, mely abban gyökerezett, hogy ezüstnitrát (pokolkő) vagy chlórezüst oldattal bevont papirosra rézmetszetü papiros-képeket vagy üvegfestmé­ nyeket helyezve, azt a világosság hatására bízta. Az ezüstnitrát is olyan tulajdonságú, hogy szer­ ves eredetű testek (mint pl. a papiros) társasá­ gában a világosságon elbomlik és az ezüst színállapotban mint setétszinü igen finom por kivá­ lik. A világosság az így érzékenyített papuosra csak ott hat, hol a reá borított rajznak vagy üvegfestménynek világos helyei vannak, ezeken a helyeken a papiros megfeketedik és így az ere­ detinek körvonalairól pontos másolatot nyerni. Hanem ez a Wedgewood-Davy-féle másolat csak olyan kényes portéka volt, mint a Charles-féle árnyékkép, mert csak sötétségben maradt meg, napvilágon eltűnt, az egész papiros megfeke­ tedett. Olyan egyszerűnek látszik a dolog, hogy mint lehetett volna az ilyen kép elromlását megaka­ dályozni, mikor azt ma már minden fotográfustanuló tudja, hogy ha az ezüstnitrátos papirost vízbe mártjuk, akkor az ezüstnitrátot a víz fel­ oldja, és a papiroson csakis a kivált fekete szinü ezüst marad vissza, vagyis evvel a kép állan­ dóvá vált! Hanem ez az egyszerű dolog mégis csak ismeretlen volt akkor, akárcsak Kolumbus tojásának a titka. Wedgewood és Davy a setét-kamra képeit is megpróbálták az ilyen érzékeny papiroson viszszatartani, úgy, hogy a setét-kamra belsejébe a nyilason besugárzó képet ezüstnitrátos papiroson fogták fel. A dolog azonban nem, vagy csak épen hogy valamennyire sikerült. Egy nem csekély fontosságú továbbhaladás az volt ezután, hogy Herschel 1819-ben kiderí­ tette a natriumhyposulfitnak azt a sajátságát, miszerint ennek oldata az ezüstnek haloid-vegyülékeit (tehát a chlórezüstöt, jódezüstöt) fel­ oldja. Szerencsés volt ez a fölfedezés, mert vagy húsz év múlva Daguerre találmányában, az

igazi fotografálásban, sőt ma is kiváló fontos rész jutott ezen oldatnak is, még pedig épen a megnevezett tulajdonsága miatt. Louis Jacques Mandé Daguerre ezután az, kinek nevéhez fűzhetjük a fotografálás igazi kez­ detét. Ezt jelentette be Arago 1839 aug. 19-én a vi­ lágnak. Daguerre 1789-ben,Paris közelében, Cormeillesben született, és ugy látszik elég változa­ tos életfolyása volt. Fiatal korában színházi díszleteket festett, majd a diorámát eszelte ki, ezeket a mutatós képeket, melyek kezdetben is igen hatásosak voltak, úgy hogy Daguerre ezen az úton is messze földön ismertté vált. Találé­ konyságát azután szerencsésen arra irányozta, úgy látszik 1826 körül, hogy a setét-kamarában látható kepéket állandósítsa. Ez sikerült is neki, a mint könnyen kiszámíthatjuk, körülbelül 50 éves korában. Lássuk most röviden, hogy mi volt az ő módja, melyet nevéről daguerreoty piának nevez­ tek el. Ezüst vagy ezüstözött rézlemezt szabadon párolgó jód fölé tartva, a jód az ezüsttel jódezüstté vegyül, mely mint sárgás szinü igen finom hártya terül el a lemezen. Hogy milyen vékony ez a jódezüst rétegecske, azt Dumas derítette ki, kinek adatai szerint az alig egy milliomod-milliméter vastag lehet. Ennek a mű­ veletnek sötét szobában kell történni, mert a jódezüst is igen érzékeny a világosság iránt, megváltozik ott, a hol világosság éri. A jódezüsttel ellátott lemezt ezután egy alkal­ mas kicsiny setét kamrába helyezve, egy ideig a kamrába jutó sugarak hatásaira bízzuk {exponá­ lás a mai nyelven), majd setét borítékban (kasettában) újból a setét szobába viszszük viszsza, hol csak igen bágyadt világosságú fényfor­ rásnál dolgozhatunk tovább. A világosság a jódezüst hártyát ekkor már megváltoztatta, ámbár azon semmit sem látunk még, ugyanolyan egyszínű sárgás, mint az expo­ nálás előtt volt. Hanem ha kéneső-gőzök csa­ pódnak a lemezre, akkor megjelenik a kép, ugyanaz, mit a setét kamrában láthattunk, csak hogy nem szines, hanem a világos (fehér) meg setét (fekete) együtthatásából támad. Ez a mű­ velet az, mit ma fejlesztésnek mondanak. A jódezüstös lemezen a képet Daguerre részletesen úgy fejlesztette, hogy egy csészében a kénesőt mintegy 25 C fokig melegítvén, a felszálló gő­ zöket a lemezre verődni .hagyta. A megvilágított helyekre akkor a kéneső rendkívül apró göm­ böcskékben rakódik le, melyeknek átmérője Du­ mas és Brogniart becslése szerint egy milliméter­ nek csak nyolcz-század része, úgy, hogy a megvi­ lágított helyeken a kéneső-gömböcskék stírü csomója mintegy finom hártya födi el a jódezüs­ töt, mig a kevósbbé megvilágított részekre azok csekélyebb mennyiségben meg épen nem rakód­ nak le. Ez a fejlődés a daguerreotyp képeknél csakhamar megtörténik; most a képet csak állandósítani (fixálni) kell még, hogy teljesen elkészült legyen. E czélra a nátriumhymposulfit oldata szolgál, mely a lemezről a födetlenül maradt jódezüstöt leoldja. Ekkor a képet bátran kivihetjük a világosságra, az már nem romlik el, hanem a bámulatos finomságú rajzon ked­ vünkre gyönyörködhetünk. Azonban még két egyénről kell megemlékez­ nünk, kik habár Daguerre módjánál kevésbbé tökéleteset találtak is, az egyik korábban a má­ sik meg később, mégis, mint ugyanezen czélra törekvő sikeres kutatóknak, tagadhatatlan érde­ meik vannak. Az egyik Joseph Nicéphore Niépce, a másik az angol Fox Talbot. J. N. Niépce Chálon-sur-Saón-ban kísérlete- j zett, még pedig valószínűen már 1814-ben. i Azonban találmányát csak 1827-ben tette közzé, mely abban állott, hogy az aszfalt oldata is | érzékeny a világosság iránt, úgy hogy a megvilá­ gított helyeken oldhatósága nagy mértékben csökken, oldhatatlanná válik. A sötét-kamarába helyezett ilyen aszfaltos ezüstözött rézlemezt az exponálás után csak vizbe kellett mártani, mire az árnyékban maradt helyekről az aszfalt eltisztult és igy fejlődött ki a kép. J. N. Niépce első képei rajzok másolatai vol­ tak, melyeknek exponálásához három napi idő is kellett. Az ő eredeti eljárása csakis másolásokra volt alkalmas, mignem Daguerrerel meg nem ismerkedett, kivel később 1829-ben szerződéssel is összeköttetésbe lépett, hogy a fotográfiai mó­ dokat együtt gyakorolják. E szövetkezésnek ha- ; tása az volt, hogy Daguerre kezdetben Niépce módját tökéletesítette, majd meg később a saját módját eszelte ki, melynek sikerében Niépce már

VASÁRNAPI

UJSÁG.

DAGUERRE. (17S9—1851.)

nem gyönyörködhetett, mert 1833-ban meghalt. Az angol Fox Talbot, kinek képeit viszont talbotypeknek nevezték, Daguerre módjától később annyiban tért el, hogy ö fémlap helyett papirost használt, melyet előbb konyhasó-oldatban, ezután meg ezüstnitrát-oldatban áztatott, mely móddal a világosság iránt érzékeny chlórezüst támadt a papiroson. Igy azonban csak a másolatok sike­ rültek, a setét kamara képeinek fotografálására Talbotnak is a jódezüstöt kellett használni úgy, hogy az ezüstnitráttal megnedvesített papirost jódkáliummal vonta be. Míg a chlórezüsttel ké­ szített képek minden további fejlesztés nélkül támadtak, addig a jódezüstös képeket fejleszteni kellett, úgy mint Daguerre képeit is, csakhogy Talbot afejlesztéshez gubacs-savat használt, mely azután a jódezüstnek megvilágított helyein a szinezüstöt mint setétszinü igen finom port válasz­ totta ki. Daguerre és Talbot képeinek megvolt a saját különös jó tulajdonsága. Az előbbiek meglepő szépek voltak, csakhogy minden egyes kép a maga nemében egyetlen vala, melyet sokszorosítni nem lehetett, ellenben a talbotypeket annyiszor másolhatták, a hányszor csak kellett. Daguerre képei olyanok voltak, mint a hogy a tárgy vagy személy a setét kamarában megrajzolódott, csak­ hogy a tárgy világos részlete mindjárt a képen is világos maradt, a sötét ugyancsak sötét; az ilyen képet nevezzük jocm'íit'-képnek. A mai «gyors-fényképészek* is, pl. a városligetben, ilyen egyszerre positiv képeket készítenek, csakhogy e képeken épen ezért a jobb oldal a bal oldallal megcserélt helyzetű; mulatságos kivált a kato­ nák ezen fajta arczképeit látni, mert kardjuk a jobb oldalon lóg, hacsak a fotográfus a müvelet előtt jobb oldalra nem kötteti velők. Talbot képei ellenben negatívok voltak, me­ lyeken a tárgy világos részleteit setéten és a setétet világosan lehetett látni. Az ilyen képről a minden tekintetben helyes positiv kép azután úgy keletkezett, ha azt egyszerű egybeillesztós után napfényen egy másik szintén érzékeny pa­ pirosra másolták le. Ilyen másolatot bármennyit készíthetni az eredeti képről, mi a talbotyp-képeknek nem csekély gyakorlati fontosságú vív­ mánya volt. Mind a két módú fotografálás, különösen pe­ dig a daguerreotypia körülbelől 1851 -ig virág­ zott, habár 1849-ben Niépce-nek unokaöcscse már mintegy előkészítette az 1851-től kiválóan 1871-ig használt nevezetes módot, az úgyneve­ zett kollódiumos eljárást, legalább abban, hogy a Talbot papirosa helyett tojás fehérjével (albu­ minnal) bevont üveglemezt használt, és az albumin réteget vonta be az érzékeny jódezüst hár­ tyával. Ezek a képek a papiros-képeknél sokkal szebbek voltak, mely utóbbiaknál a papiros szö­ vete nemcsak megrontotta a finom rajzokat, hanem a képek szépségeinek minden tekintet­ ben ártott. Az 1851-ben feltalált kollódiumos fotográfiák azután már úgyszólván napjainkig érnek; azért mielőtt ezekről úgy, mint a mai úgynevezett száraz lemezekről szólanánk, még néhány szóval a daguerreotypiáról emlékezünk meg. A tájak vagy tárgyak fotografálása daguerreotypiával csak ment, mert ezek nem éreztek sem­

-291) mit, hanem az arczképezés igen nyűgös dolog volt, a kit egyszer fotografáltak, az egy darabig megemlegethette. Míg ma a fotográfus gépe előtt mindössze néhány másodperczig kell nyu­ godtan lenni, addig a daguerreotyp-mester ven­ dége kivált e módszer kezdetén teljes félóráig is ott ült mozdulatlanul a verőfényen. A delinquens arczát ráadásul még finom fehér porral is behintették, úgy hogy kínzásnak is elég volt a mulatság. Később jobbra fordult a dolog, egy­ részt a napfény perzselő hatását egy átlátszó kékszínű folyadékkal mérsékelték, melyet üveg­ edénybe öntve mint egy ernyőt iktattak a ven­ dég arcza meg a nap közé, azután az arcz fehé­ rítése is fölöslegessé vált, sőt az exponálás ideje is megrövidült. Az arczképezés Daguerre-nek magának nem sikerült, mert az első arczképet Dr. J.W. Drapcr készítette; hanem annál szebb képek sikerűitek később, a mint a setét kamrában használt opti­ kai üvegek, a már említett lenesek is a czélnak megfelelően mindinkább tökéletesebbekké vál­ tak. A daguerreotyp képeknek azonban a mai szemmel nézve egy igen nagy hibájuk volt, bár­ mennyire delikát rajzolatú, kellemetes finom művű volt az ilyen kép. Azokat megszépíteni nem lehetett, mert a ma annyira és méltán használt retouche-t nem tűrték meg. Igy a foltos arcz az arczképen is, sőt ezen még a valóságnál is feltűnőbben foltosnak látszott ós, mint olvas­ hatni, kivált a szeplős egyének arczai valóban ijesztők voltak. Hanem az új találmányt ez még az arczképezésben sem hátráltatta, mert az amerikai Egye­ sült-államokban például 1850 körül valami 10,000 daguerreotypeurt jegyeztek fel, ezeken kivül még valami 5000 munkás dolgozott a sze­ rek meg a hozzávalók gyártásával. A fotográfia hasznavehetösége is hamar kibontakozott, és a mennyire az eljárás megengedte, mindenféle mikroskópos kicsinységü tárgyakat is fotografáltak csakhamar; kivált az orvosi tudomány vette e képeknek nagy hasznát. A könyvek illusztrá­ lása is megkezdődött és följegyezték, hogy a leg­ első fotográfiákkal ellátott könyvet «The Pencil of Nature» czimen a már említett Fox Talbot adta ki. Dr. Draper 1840-ben a holdat is fotografálta, Foucault meg 1845-ben Parisban a nap első fotográfiáját készítette, 1850-ben pedig Bond tanár a Harvard Collegén először fotografált daguerreotypiával egy csillagot. A véghetetlen kicsiny meg a mérhetetlen nagy felé tehát mindjárt kezdetben elhatott a foto­ gráfia. De mindazon hiányokat is érezték csak­ hamar, a melyekből ma is egy néhány még meg­ oldatlan, el nem ért dolog. De óriási szökkenés­ sel haladt a fotográfia kivált 1871 óta, mikor a száraz lemezeket, illetve a brómezust használatát megismertük. A múlt gyarlóságait azonban nem szabad a mi elkényeztetett szemeinkkel nézni, a helyes ítéletet csak akkor formáljuk, ha minden időt vagy dolgot a saját mórtékével bírálunk meg, A daguerreotyp képek azonban még min­ dig igen szépek, a mi szemeinkkel is, mint erről a most látható műkedvelő-fotográfiai kiállításon is meggyőződhetni, hol dr. Wartha Vincze tanár Kossuth Lajosnak, dr. Szontagh Tamás pedig Pulszky Ferencznek az ötvenes évek elejéről származó daguerreotyp arczképeit állították ki. Kis remekművek ezek, melyeknek semmi okuk sincs elbújni az ott látható mai fotográfiák szép­ sége miatt. SCHMIDT SÁNDOR.

NYILT LEVÉL KÁLDY GYULA URHOZ, *a régi magyar zene kincsei* gyüjtőjéliez és átirójához. Mindenekelőtt fogadja legszívesebb köszöne­ temet a régi magyar zene kincseiért, melyeknek egy pár füzetével megtisztelt, kétségkivül azért, hogy a tartalom felett elmondjam nézetemet. Ezt megelőzőleg legyen szabad őszintén kimon­ danom valamit, mi első pillanatra valószínűleg önre nézve nem lesz hízelgő, a viszonyok meg­ fontolása után teljesen megbocsátható. Midőn önt egy pár év előtt az opera műveze­ tésétől elmozdították, ez a feltűnő esemény sok magyar embert, főleg az ön barátait boszantotta, s rossz idők jóslására adott alkalmat. A sok ma­ gyar ember és jó barát közt azonban elegen vol­ tak olyanok is, kik kenyéririgységből, jó remény fejében titokban örvendettek. Csak egyet neve­ zek meg ezek közül, ki az örömben valószínűleg mindeniket túlszárnyalta, kinek öröme azonban

19. SZ.ÍM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSAG.

300

szeinkre vonatkozó, csekély számra olvadt adato­ nem emberi gyengeségből, állati önzésből sem ilyen, mintául szolgálható műzenénk is alig kat, melyek úgy is érdekesek, ha netalán nem és nemeseire a Kont-féle tragikus van, önre származott. Ez az egy én vagyok, kit ön a ("Ma­ mindenben állhatnának meg a kritika előtt; gyar Zene Kincsei* czimlapján kedves barátai sors épen nem vár. Minden reformátornak mert régi hagyományos mondák, minőkben min­ legfeljebb bizonyos ideig koplalnia kell, míg közé iktatott. den nemzet meg szokta őrzeni művészei emlé­ t. i. nemes czéljok kivitelében nagyobb mozgás Örvendettem abban a reményben, hogy a rég­ óta háttérbe szorult, elfeledett nemzeti zeneügy keletkezett. (Ha a kiadó elismerésre méltó áldo­ két. A 30 palotás közt, melyek az új nemzedék önben egy minden oldalról képzett vezért, s egy­ zatkészségeért a mozgalom határozott idejét sze­ előtt egészen ismeretlenek s alig hozzáférhetők, szersmind munkást fog nyerni. Mind a kettőt; retné tudni, erre csakis a magyar nemzeti zene- rám nézve kevés az új, de ilyen is van. A veszp­ mert a mi viszonyaink közt a spanyol nemes ügy pártolói felelhetnek.) Ha úgy kell lenni, rémi társaság 12—13 füzetében (én csak tizen­ don Ranudo tragikomikus szerepét kell vinnünk, koplaljanak teljes szeretettel, türelemmel és ki­ kettővel rendelkezem) nagyobb részöket már ki a maga személyében úr és önmagának inasa, tartással, nehogy rossz siker esetében egynéme- közzé tette, de most a lomtárakból is kipusztulazzal a különbséggel, hogy mi nem a magunk urasága, hanem a nemzeti ügy szolgálatába ál­ lottunk. Azzal kellene önt vigasztalnom, hogy a mit a hatalmas divat szolgálatában elvesztett, azt bőven kárpótlandja a nemzeti géniusz és a nemzetiségéhez hőn ragaszkodó magyar nemzet; de fájdalom, a nemzeti műszeretet évtized óta üres frázisokban is alig nyilatkozván, biztosan csak annyit mondhatok, hogy egykor valamikor megfizeti a magyarok istene. De hisz ily egyén­ nel szemben a megkenyértelenités nem lehet aggályos; mert életrevalósága, sokoldalú zenei műveltsége minden viszonyok közt biztosabb az emberi intézményeknél. Aztán bármint legyen, minden magyarnak erkölcsi kötelessége a maga módja szerint küzdeni nemzetiségeért; s ön előtt szép pálya nyilt meg: küzdelem folytán kiér­ demelni a közönség részvétét. Mint legalább is négy évtized óta hangsúlyo­ zom, s gyakorlatilag állandó hive vagyok, a mi küzdelmünk nem az idegen zene pártolásából vagy ellenzéséből áll (a divathősöknek haszta­ lan mondanók, hogy a német Wagner homlok­ egyenesen ellenkezik a magyar géniuszszal), hanem elméiéi i és gyakorlati téren a közönség neveléséből, alant és fent összhangzatosan. E nél­ kül nemzetiségünket az idegen műveltség árja (melynek zenéjét nemrég valaki nagy stentorral — nem tudván, hogy ilyen absurdum nincs, — kosmopolitikainak nevezte,) elsodorja ós elenyészteti. — Általában a magasabb ze­ nei tanfolyamok (legfőkép az idegen ajkú ta­ nítók) érdekében nemrég szintén hangsúlyoztak egy félig igaz, de félig egészen téves állítást is, mely a műveltebb idegen irodalom tanítására vonatkozik. Kétségtelen, ha nemzeti irodalmunk SZÉKELYEK. a magasabb fokú műfajokat még eddig nélkü­ lözi, úgy bizonyos ideig az idegen pótolja he­ lyét ; sőt általános irodalmi szempontból müveit zenésznek ismernie kell a müveit külirodalmat. De egészen téves, ha a tanítást idegen ajkú, a magyartól különböző vérmérsékü, különbözőleg gondolkozó és érző tanárok hajtják végre. Ezek az idegen irodalmat előtérbe teszik; a magyart nem ismerik; ismerni nem akarják, s ha akarnák is, érzékhiányok miatt arra képtelenek, épen mint a tudós nyelvész, ki nyelvérzék nélkül szokta nyelvünket tanítani. Az idegen tanerők felhasználása némely népszerű tantárgyból (pl. a zongora) egészen fölösleges, sőt kárhozatos; de a legelvontabb tárgyakból is rendelkezünk egy pár tanerővel, kik — ha a közszükség ngy kívánja — rövid időn megszaporodnak. Legyen elég csak egy példát mondanom. íme, t. bará­ tom, ön is egyike azoknak, ki épen úgy és arra taníthatja a németeket, a mint és a mire ők tanítnak bennünket. Ön már be is bizonyította, még pedig két irányban, hogy fentebb érintett szomorú esete feletti örömem nem volt alapta­ lan. Néhányad magával egy magyar zeneiskolát alapított, melytől nemzetiségünk szempontjából a legjobbat várhatjuk. Lehet, hogy nem annyira kamatozó, mint a divat oltára, de végtelenül szebb és tiszteletreméltóbb. Ez az egyik irány; a másik pedig nemzeti zenénk fejlesztésének elő­ készítése, íme, Garay szerint: tHamiincz nemes Budára tart, Szabad halálra kész; Harmincz nemes bajtárs előtt Kont, a kemény vitéz.»

Az ön harmincz nemese harmincz kuruczosan nyalka magyar palotás zene, a tekintetes nemes és nemzetes időkből, legfőkép a jelen század elejéről. Megannyi talpraesett sarkantyús és kócsagos gyerek, az olasz, német, franczia zene, sőt vérrokonai — a csárdások — által is kiszo ríttatva ebből az árnyékvilágból. Ön vissza­ hozta őket, (t. i. melyeket a nemzet szakácsnői még eddig tűzgyújtóul nem használtak,) csinos új fegyverzetbe öltöztette, s most kérdés: mi a czélja hadjáratának? Jelen viszonyainkból bizton megjósolhatom, hogy miután nemzeti zenénknek királyi zsar­ noka nincs, sőt természetesen fejlődő, s mint

ALFÖLDI

legtöbbnyire azonban a veszprémi füzetekben már közöltekkel. így tekintve, az ön gyűjtemé­ nye is — mint már érintettem — kevés isme­ retlent ad; de feldolgozása a mai kor színvona­ lán áll, s mindent megtett, mi által a régi vonóshangszer-irodalom zongorán is élvezhető legyen. A történelmi hűséget illetőleg van egy pár ész­ revételem. A gyűjtemény minden számát nem levén időm összehasonlítni a legrégibb, a tehát authentikus füzetekkel, csak kettőről szólok: a

ellenben mint szerző maga Bihari is elnevez­ hette Bercsényi nótájának. Czigányaink az effé­ lékkel úgyszólva hagyományosan visszaéltek,anynyira, hogy a történelemnek épen semmi szolgá­ latot nem tehetnek. Főleg a pohár he vitette ha­ zafiságot ma is jól meg tudják adóztatni a régi nótákkal. A hetvenes évek folyamán Sághi Balog Jancsi kész volt jó pénzért Tak Béla nótáját is előadni. A primatialis magyar szintén modern válto­ zatokban különbözik az eredetitől, s főleg a lassú

SZEGEDIEK.

tak. Zongoraátiratuk megfelelt az akkori Ízlés­ nek, de napjaink igényeit nem elégítné ki. Szin­ tén a század első felében egyes kiadók is vállal­ koztak Bihari, Csermák, Lavotta divatosabb mű­ vei kiadására. Az ötvenes évek folyamán Fáy István gróf adott ki néhány füzetet zongorára, négy kézre, nem annyira müvésziebb feldolgozhatás szempontjából, mint inkább azért, hogy négy kéz kevesebb fáradsággal nagyobb zajt üt­ het. De részletes bírálatokba nem bocsátkozván, az idébb megjelent hasonló tartalmuakat sem em­ lítvén, csak azt jegyzem meg, hogy valamennyi kiadónál találkozunk egy-egy újabb szerzővel is,

A quotából nálunk kóta lett, s a hangjegy-érté­ kekre vonatkozik, a nóta pedig általában a hangirásra. Calepinus a nótárius szót magyarul is nótáriusnak irja; s a jegyzőt századunk első felében is így nevezték. Páriz Pápainál már megtaláljuk a mi nótánkat: nóta musica, azaz ének nótája. Kezdetben csak a terjedelmesebb és szétágazóbb tánczzenét szokták nótázni; s ez kétségbe nem vonható adat arra, hogy czigányainknak az ilyen zene szerzéséhez semmi köze nem volt. A dal tisztán népdalt jelent. Ere­ dete valószínűleg mongol, s azonos a dalolóval, vagy Huc és Gabet — hittérítők — franczia nyelvérzéke szerint totholo-\&\, vagy dalolóval. Visszatérve most a fentebbiekre, ismétlem, hogy ön a régi magyar zene visszahozásával, illetőleg eme két füzettel nemcsak nagy szol­ gálatot tett a zenélő, jobban mondva: magyar zenét kedvelő közönségnek, de egyszersmind az elszakadt fonalszálat épen a kellő helyen tol­ dotta meg. Palotás zenénk a század elejéig már annyira fejlett volt, hogy ezen idők csaknem minden táncz-zenéje egy-egy virtuóz darabnak tekinthető. Innen a mtizenéig, vagyis addig, hol zenénket nem műkedvelők, hanem szakszerűen képzett művészek veszik át, néhány lépést kel­ lett volna tenni, de ez a lépés 1820-tól számítva máig sem történt meg. Megmondom az okát. A nemzetiség nélküli tudományok magukból táplálkoznak; nincsenek helyhez kötve, ellenben a nemzeti művészet állandó hely nélkül nem fejlődhetik, s táplálékát nem önmagából, hanem az alsóbb rétegekből veszi. Innen önként követ­ kezik a társadalmi rétegek szerves egysége, mit csak nevelés által lehet elérni. Ennek hiányában néhány operánk a divat csarnokában nyom nélkül elhangzott. Szalonzenénk idegen virtuózok alko­ tása, melyet nálunk vakon utánoznak, holott öntudatosan, (nemzetiségünk megtagadása nél­ kül) ott kellene folytatni, hol ön a fonalszálat összetoldotta. Önálló nemzeti müzenét csakis ezekben a műformákban lehet fejlesztenünk, azokat a tárgy követelményei szerint kiszéle­ sítvén. De hisz a szerves egységtől már nem messze vagyunk, s az ország minden rétegét bizonyos zenószeti kapocs fogja egymáshoz kötni. Az ál­ lamtörvények (igen sok néptanító bosszúsá­ gára) kötelezővé tették a nóta, vagy kóta-ének tanítását. Ujabb rendelet szerint a polgári isko­ lákban az énektanulás nem osztályzatképes ugyan, de azért (a kinek tetszik) tanulni kell. A gimnáziumokban és reáliskolákban is tanít­ ják, talán épen azért, mert nem kötelezett. Ze­ neiskoláink száma folyton szaporodik, a nélkül, hogy az egyik megenné a másikat. (Budapest fővárosban három zeneakadémia van.) így levén a statisztikában, végre a valóságban is létesül a szerves egység; előállanak azok a magyar művészek, kik a nemzeti zenét művé­ szetté fejlesztik. Elő kell állaniok, mert az olasz müzenét olaszok, a francziát francziák, a néme­ tet németek fejlesztették, s a magyart a magya­ roknak kell fejleszteniük. Előállanak, vagy ha nem, úgy (fájdalom, ki kell mondanom) magyar nemzeti müzene soha sem lesz. Tartsa meg önt a magyar géniusz! BARTALUS ISTVÁN.

VILÁGFELFORDULÁS. REGÉNY.

Irta V E M É GYULA, francziából ford. HUSZÁE IMEE. (Folytatás.)

BOLGAROK.

NÉPVIS

301

VASÁRNAPI UJSÁG.

SZÉKELVEK.

MAGYARORSZÁGI

lyik barátjuknak eszébe jusson Pákh Albert Kont-paródiája: Csont a vándorszínész. (Egyéb­ iránt ez sem önnek válnék szégyenére.) Ön teljes szakértelemmel a legjobb utat vá­ lasztotta, midőn a magyar zene fejlesztése szem­ pontjából a régibb időkből vett anyagot, s főleg épen a palotást tette előtérbe. Dolgozata elősza­ vából kitűnik, hogy önt nem egy méltánytalan pillanat keserű érzése tette magyarrá, hanem 28 éves karnagyi pályája folytán ernyedetlenül, teljes szeretettel gyűjtötte a régibb magyar ze­ nét. Nem kis érdeme önnek, hogy ugyanezen előszóban megmenti a végelféledéstől a művó-

19. SZÍM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

U TERÉZIA FŐHERCZEGNŐ FÉNYKÉPEI.

4-ikről (Bercsényi nótája), s a 23-ikról (Prima­ tialis nóta). A nevezett füzetekben Bercsényi nótáját nem láttam, a frissét azonban közli Mohaupt gyűjteményének első füzete. Törté­ nelmi szempontból az ön dallama ezzel főleg a záradékokban nem egyezik egészen. Ön valószí­ nűleg későbbi czigányok után másolta, s ezek tele vannak variánsokkal; de a régibb kiadások hitelesebbek, s csak is a legrégiebbek lehetnek mérvadók. A Mohaupt-féle záradékok a régibb idők etjobban jellegzik. A mi a szerzőséget il­ leti : úgy szerepel, mint Bihari szerzeménye. Ha ez áll, úgy Bercsényi korára nem vonatkozhatik,

lemenő létrazáradékát felmenővé változtatja. Ön szerint a czigányok ezt a nótát ma ugy játszszák, mint Bihari kesergőjét. No, ha ez kesergő, úgy a legtisztább verőfényes napot is mondhatják setétnek. Még csak néhány szót a nóta és dal fogal­ máról. Ön helyesen különbözteti meg a kettőt, s mondhatta volna még, hogy a nóta csak hang­ szeres, a dal pedig szöveges zene volt A nóta és kóta (magyar ember szerint kotta) latin szüle­ tésű két ikertestvér azokból az időkből, mikor Európa zenetudósai latin nyelven szoktak irni.

Már május hava is elérkezett. Scorbittné Evangeline asszonyság semmit sem eszközölhe­ tett ki Maston J. T.-nél és ott, a hol ez a befo­ lyásos hölgy is hajótörést szenvedett, senkinek se lehetett reménye a sikerre. Vajon csakugyan bele kellett-e nyugodni abba, hogy bevárják a borzasztó eseményt, a nélkül, hogy lehetőség kínálkoznék a megakadályozására? Nem! . . ilyen esetekben nincs helye a bele­ nyugvásnak ! Az európai hatalmasságok képvi­ selői ennélfogva többet is alkalmatlankodtak, mint valaha. Folyvást harczban álltak az enquéte-bizottság tagjaival és egyenesen ezeket tették felelősekké mindenért. Még a hidegvérű Jansen Jakab is mindennap gyötörte a bizottság tagjait rekrimináczióival, daczára veleszületett hollandi flegmájának. Karkov Boris meg is vere­ kedett az enquéte-bizottság titkárával, — de

302 csak könnyű sebet ejtett ellenfelén. A mi pedig Donellan őrnagyot illeti, ő nem ve­ rekedett se lőfegyverre, se kardra, mert ez ellenkezik az angol szokásokkal, ha­ nem legalább Toodrink Dean titkára je­ lenlétében , szabályszerű ökölpárbajban mérkőzött meg Forster Vilmos S.-sel, a flegmatikus tőkehal-ügynökkel, a «North Polar Practieal Association» emberével, a ki egyébiránt az egész dologról semmit se tudott, semmibe se levén beavatva. Tényleg, mintha az egész világ összeszeesküdött volna, hogy az Egyesült-álla­ mokat tegye felelőssé, legdicsőbb szü­ löttei egyike, Barbicane Impey cseleke­ deteiért. Már arról is beszéltek, hogy vissza fogják hivni a könnyelmű wa­ shingtoni kormánynál megbízott köve­ teket és teljhatalmú minisztereket és hogy hadat izennek a köztársaságnak. Szegény Egyesült-államok! Hiszen maguk sem óhajtottak forróbban semmit, mint Barbicane és társai kézrekeríthetését! Hiába jelentették ki a kormánykö­ rök, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Oczeánia összes hatalmainak szabadsá­ gában áll, Barbicane elnököt és Nicholl századost letartóztatni ott, a hol rájuk bukkannak, még csak meg sern akarták hallani az efféle kijelentéseket. És mind­ eddig lehetetlen volt kipuhatolni, hogy a két gonosztevő mely helyen készíti elő titkos műveletét. A hatalmak az emlícett kijelentésre így feleltek: «De hiszen ott van czinkosuk, Maston J. T.! Maston J. T. pedig tudja, hol tar­ tózkodik Barbicane. Kényszerítsék tehát Maston 3. T.-t, hogy beszéljen.» Kényszeríteni Maston J. T.-t, hogy be­ széljen ! Akár csak azt kívánták volna, hogy valaki egy szót csikarjon ki Harpocrates, a Hallgatás istene, ajkairól, vagy a legátalkodottabb siketnémától. És ekkor, az elkeseredés a köznyugtalanság­ gal arányosan fokozódván, néhány gyakorlati elméjű ember emlékezetbe hozta, hogy a kö­ zépkori torturának voltak jó oldalai is, hogy a hires főkinzómester spanyol csizmái, a vádlott mellét felhasogató harapófogók, a felolvasztott ólom, a forró olaj, a víztortura, a tagok kificzamítása, a kinyujtóztatás, stb., megannyi kitűnő nyelvoldó szereknek bizonyultak. Miért ne al­ kalmaznák most is e módokat, a melyeket a haj­ dani igazságszolgáltatás nem habozott alkal­ mazni végtelenül kevésbbé fontos körülmények közt és oly esetekben is, a melyek a nagy közön­ séget csak nagyon közvetve érdekelték ? De el kell ismernünk, hogy e módszereket, a melyeket a hajdani erkölcsök igazolhattak, nem lehetett többé alkalmazni a szelídség és türelem századában, — a humanizmus XlX-dik száza­ dában, a melyet a revolver, puska és a hét milli­ méteres golyók feltalálása jellemez, — oly szá­ zadban, a mely a nemzetközi érintkezésben meg­ engedi a melinit, a roburit, a bellit, a panclastit, az ecrasit ós mindenféle it-ek, használatát, a melyek egyébiránt teljesen eltörpülnek a mélimelonit mellett. Maston J. T.-nek tehát nem kellett attól fél­ nie, hogy a rendes vagy a rendkívüli vallatásnak fog alávettetni. Csupán azt lehetett remélni, hogy végre belátja a ránehezülő felelősség súlyát és elszánja magát a szólásra, vagy ha nem szólna, a véletlen fog beszélni helyette. XIH. Amelyben Maston J. T. valóban epikai felele­ tet ad. Az idő e közben előrehaladt és minden való­ színűség szerint előrehaladtak azon müveletek is, a melyeket Barbicane elnök és Nicholl száza­ dos ily meglepő körülmények közt hajtottak végre — senki se tudta hol. De hogyan történhetett, hogy egy művelet, a melynél jelentékeny gyártelep felállításának, a huszonkét centiméteres tengerészeti ágyúnál egy milliószor nagyobb lőkészülék és száznyolczvanezer tonna sulyu löveg öntésére képes kohók építésének és több ezer munkás szegődtetésének, elszállíttatásának, élelmezésének szüksége forgott fenn, — hogyan történt mondjuk, hogy ily mű­ veletnél ennyire tévútra lehetett vezetni az ér­ dekeltek figyelmét? Vajon az ó- vagy az új vi-

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

1!). SZÁM. 1 8 9 0 . XXXVU. ÉVFOLYAM.

kintetében, a mely lehetővé teheti, hogy egész h adseregek bármily távolságból meg­ semmisíttessenek. Még az se lepte meg a mérnököt, hogy a föld tengelye egy lő­ készülék visszalöketése által megváltoztathassék. Mintha szavait a mű kez­ deményezőjéhez intézte volna, így szólt magában: "Kétségtelenül bizonyos az, Barbicane elnök, hogy a Föld naponként megérzi mindazon lökések visszahatását, a me­ lyek a földön végbemennek. Kétségkí­ vül bizonyos, hogy mikor néhány száz­ ezer ember azzal mulatja magát, hogy egy pár ezer néhány kilogramm sulyu löveggel vagy egy pár millió néhány gramm sulyu golyóval lövöldöz egy­ másra, sőt akkor is, mikor én járkálok vagy ugrom, mikor a karomat kinyúj­ tom, vagy mikor egy vérgolyócska tánczol az ereimben, mindez bizonyos hatást idéz elő földgöm bünk tömegére. A te nagy géped tehát előidézheti a kívánt meg­ rázkódtatást. El kell ismerni, hogy ezt annak a szamár Maston J. T-nek az egyen­ letei elvitázhatlanul bebizonyítják.)) Valóban, Pierdeux Alcide kénytelen volt bámulni a Gun-klub leleményes tit­ kárának számításait, a melyeket az enquéte-bizottság közölt mindazon tudósok­ kal, a^kik képesek voltak azokat megér­ teni. Es Pierdeux Alcide, a ki oly fo­ lyékonyan tudta olvasni az algebrai jele­ ket, mint más ember hírlapot, rendkívüli élvezetesnek találta ezt az olvasmányt. De ha a felfordulás csakugyan meg­ történik, mennyi katasztrófa fog véghez menni a Föld felszínén! Városok fognak DONELLAN ŐRNAGY SZABÁLYSZERŰ ÖKÖLPÁRBAJT VÍVOTT összeomlani, hegyek fognak megrázkódni, «VILÁGFELFREDULÁS.» az emberek milliószámra vesznek el, óriási víztömegek kilöketnek a medrük­ lág melyik részén telepedett le Barbicane elnök ből és iszonyú szerencsétlenségeket fognak elő­ és Nicholl százados oly titokban, hogy a szom­ idézni. széd népek soha még csak észre se vették ? Ta­ Olyan lesz az, mint egy rettenetes föld­ lán a Csöndes-tenger vagy az Indiai-oczeán rengés ! valamelyik elhagyatott szigetén. De hiszen nap­ «Ha még a Nicholl százados istentől elrugasz­ jainkban már nem létezik «Senki szigete»; az kodott lőpora nem volna olyan erős, a milyen­ angolok elokkupáltak mindent. Ha csak talán nek mondják, — dörmögé Pierdeux Alcide, — az új társulat egy ismeretlen szigetet fel nem akkor legalább remélni lehetne, hogy a löveg fedezett'? Az a gondolat teljesen ki volt zárva, újból a Földbe fog ütközni, akár a lövés kiindu­ hogy a gyártelep az éjszaki vagy a déli földsark lási pontja előtt, akár pedig hátulról, miután a környékén létesíttetett, mert hiszen a /iNorth földgömböt megkerülte volna. Akkor aztán min­ Polar Practieal Association» épen azért akarta den ismét a régi helyére zökkenne vissza, arány­ áthelyezni e területeket, mert eddig nem lehe­ lag rövid idő alatt, — persze miután néhány tett közelükbe férkőzni. nagyobb szerencsétlenséget idézett volna elő! Egyébiránt haszontalan idővesztegetés lett Hanem hát erről szó sincs! A méli-melonit ha­ volna Barbicane elnököt és Nicholl századost a tásánál fogva a löveg egy hyperbola félszárát kontinensek vagy szigeteknek akár csak viszony­ fogja leírni és aztán nem is fog visszatérni a lag hozzáférhető részem is keresni. A Gun-klub Földre, hogy bocsánatot kérjen tőle a háborga­ titkárától elkobozott jegyzetkönyv azt említette, tásért és mindent visszahelyezzen az előbbi ál­ hogy a lövésnek körülbelül az egyenlítő vonalán lapotba. » kell eldördülnie. Ott csakugyan léteznek lakható Es Pierdeux Alcide úgy gesztikulált mint egy régiók, habár czivilizált emberek nem is laknak semaphor-készülék. Minden tárgy, a mely két ott. Ha tehát a kísérlet intézői a napéjegyen vo­ méternyi távolságban állt körüle, az összezúzónala környékén telepedtek le, ez nem történne dás veszélyében forgott. tett sem Amerikában, Peru vagy Brazília terüle­ Aztán tovább folytatá magában: tén, sem a Szunda, Szumatra és Borneo szige­ «Ha legalább azt a helyet ismerném, a hol a teken, sem a Calaber-tenger szigetein, sem Uj- lövés el fog dördülni, hamar ki tudnám számí­ Guineában, a hol ilyen műveletet nem lehetett tani nagyjában a Föld ama vidékeit, a hol a fel­ volna végrehajtani a lakosság tudtán kivül. Az szín megváltozása egyenlő lesz a semmivel, va­ is igen valószínűnek látszott, hogy az egész Kö­ lamint ama helyeket is, a hol a legnagyobb fokot zép-Afrikában, a nagy tavak régiójában se lehe­ fogja elérni! Az ember ez esetben figyelmeztet­ tett volna titokban tartani. Igaz, hogy hátravol­ hetné a lakosokat, hogy idejekorán kihurczolkodtak még a Molokói szigetek az Indiai-oczeánon, janak, mielőtt még házaik és városaik össze­ az Admirál, Gilbert, Christmar, Galopagos szi­ dőlnének, mint a kártyaház. De hogyan lehetne getek a Csendes-tengeren és San Pedro az At­ ezt tudni!» lanti-tengeren. De e különböző pontokon tett Ezzel összeegyengetvén két kezével azt a rit­ nyomozások semmiféle eredményre se vezettek. kás pelyhet, a mely még a koponyája körül ter­ Puszta következtetésekre és homályos sejtel­ mett, utána tévé: mekre kellett szorítkozni, a melyek bizonynyal «Nini, most jut eszembe, hogy a megrázkodás nem voltak alkalmasak a közaggodalmak elosz­ következményei még bonyolodottabbak lehetnek, latására. mint az ember gondolná. Hát a tűzhányó hegyek Es vajon mit tartott Pierdeux Alcide mind­ miért ne használhatnák fel az alkalmat eszeve­ ezek felől ? «Alcidum sulfuricumabb» volt, mint szett kitörésekre, miért ne okádnák ki a gyom­ valaha, és folytonosan a probléma következmé­ rukban megháborgatott anyagokat, mint mikor nyei felett töprenkedett. Hogy Nicholl százados az embert a tengeri betegség gyötri ? Es a med­ feltalált egy olyan hatalmas robbantó anyagot, rükből kiemelkedő tengerek egy része miért ne mint a méli-melonit, a mely három vagy négy­ zúdulna be azok krátereibe ? Hiszen az ördög vi­ ezerszer nagyobb feszítö-erővel birt, mint a leg­ gyen el engem! olyan robbanások történhetnek, hatalmasabb robbantószerek és ötezerhatszáz- a melyek szótvethetik az egész földi masinát! szor felülmulta elődeink jó, becsületes régi lő­ Ah! és ez az átkozott Maston hallgat, mint egy porát, — ez már magában is nagyon meglepőnek csuka! Tetszése szerint lökdösi földgolyónkat és látszott előtte, de utóvégre is nem volt merő le­ egy "finom metszéssel" odábbtaszítja a minden­ hetetlenség. Az ember nem tudhatja, mit tartott ség biliárdján!» fenn számunkra a jövő az efféle «haladás» te­ (Folyt, köv.)

1 9 . SZÁM. 1 8 9 0 . XXXVII. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSAG.

m

vetelésről. Én elengedem az állítási költségeket, jól megszámoltassa a Tekintetes hadnagy ur, maguk engedjék el a kettős gázsit. Én megen­ mert az mind a hadnagy uré . . . — A mit szerzett, az az övé, én nem nyújtom gedem, hogy egybekeljen a jegyesével, maguk ELBESZÉLÉS. utána a kezem. Ö fáradt érte! felelt Péter szá­ mondjanak le a kauczióról. Én biztosítom neki Irta B A K S A Y S Á N D O R . a vitézségi aranyérmet, maguk mondjanak le a razon. — De mi azt meg nem engedjük; az egész hadügyminiszterről és delegáczióról. (Folytatás.) falu kiteszi magát kigyelinedért, hogysem az Az asszonyok hallani sem akartak feltételeik A vallomást röviden beiktatták a kihallgatási árvát kiforgassák. Bizony a Jóra Bálintébői ne iegvzőkönyv különös eseményei rovatába. A tisz­ ilyen megnyirbálásáról. A hadügyminisztert gazduljon fel a jöttment! semmiképen el nem engedik. Küldöttségileg tek jó kedvvel oszoltak szét, tovább is ismétel­ — Hagyjuk azt biró uram! ne szidjuk addig, getve a hallott részleteket. Kétségkívül mind­ fogják ostromolni rémpeticzióval. Tizenöt perczet mig meg nem érdemelte. Ne féltsen engem! Hát engednek a magábatérésre. egyiknek volt valakije, a kiért szívesen felvenné A parancsnok meg volt szeppenve, könyör­ hiába lettem volna manipulás strázsamester ? a Jéhu nevet akármelyik ezredben. Nem is tar­ — No azért mondom, hogy csak felkösse kigésre fogta a dolgot. — Ne tegyék ki ötét a had­ tották titokban a történetet. gyelmed a kardot! Inkább én is kigyelmetekkel ügyminiszter haragjának, mert bizony a Kauká­ Délután négy órakor összeült a hadbíróság, tartok; még kis birót is viszek magammal, mert zusban virrad meg. Inkább ráadásul kegyelmet és következőleg az az asszony — a micsodás, — még vaslapáttal eszközöl annak a bosnyáknak. Visszakapja a va­ ítélt: gyonát ha volt; ha nem volt, vagyont kap; egy vár bennünket. «Vádlott, a terhére rótt cselekmények elkö­ pár ökörre valót is; bíróvá teszi a falujában — Majd ha vaslapátra kerül a sor, de az vetésében, saját beismerése alapján elmarasz­ egész életére. Bort is kap annyit, a mennyi vi­ messze van. Most még csak atyafiságos látoga­ taltatván, vitézségi aranyéremmel feldiszíttetás a dolgom, a hova nem biró kell, hanem pap, továbbá a két külön ezredben viselt zet ő engedett nekünk. Kell-e még több ? té8; _ meg jegyző. Ha nem sajnálják a fáradságukat. — Adja ezt írásba! mindkét néven főhadnagyi rangra előléptetés végett ö Felsége kegyelmébe különösen, és az­ — Nem elég az én szavam? Vegyék hát A jegyző mindjárt készen volt; a papot sem kel­ zal ajánltatik, hogy mindkét nevére külön- í j egyzőkönyvbe, aztán majd aláírom. lett soká keresni, mert az ilyenkor alkonyat felé a külön húzhassa a tiszti rangja után járó gázsi­ — Inkább meghiszünk a szavának! — szólt csikaiban még a teheneiben gyönyörködik. Meg kat. Tekintve pedig, hogy az elsorolt cselek­ sebten a márréti grófné, tentásújjait nézegetve.— is találták, el is indították, hogy vezesse őket. mények elkövetésére vádlottat a szerelem vitte, köteleztetik, hogy jegyesével előlépteté­ De az ítélet kihirdetésén mi is ott leszünk. Hir­ Ment is szivesen, mert hátha valami jó traksétől számítandó két hónap alatt egybekeljen. desse hát ki! tátusnak való igaz történet adja magát elő. A mennyiben végre a szükséges kaueziót saját A parancsnok elövezettette a bűnöst. A mostoha már a kis ajtóban várta, — de alig vagyonából kimutatni nem birná: megkeres­ — Lépő őrmester! feljebbvalóid félrevezetésé­ várta, hogy kövér karjaival magához ölelhesse tetik a hadügyminiszter, hogy a hiányt a tit­ kos rendelkezési alapból födözze, esetleg a ben vétkesnek ítéltettél, s ezért ezen ezredben a szép katona fiát; az uri fiát, a milyen még delegácziók elé megszavazás végett terjeszsze. viselt altiszti rangodról lefokoztatva, ennek köte­ nem volt ebbt n a faluban. Mögötte Jáhel állt Indokolás szüksége fenn nem forog. Jelen íté­ lékéből, mint illetéktelenül fölvett, elbocsáttatol. pirulva; szemei versent ragyogtak pártája gyön­ let végrehajtása ezredparancsnok úrra biza- További megbüntetésed czéljából saját parancs­ gyeivel. tik. — Kelt stb.» nokságodhoz jelentés tétetik. Eszköz leszek ab­ — Szép kis Jáhelkém te! — szólt a leányhoz, ban, hogy a büntetés enyhe legyen, sőt a vád ! mikor anyja karjaiból kibontakozott — tudod-é, Ez volt az Ítélete annak a hadbiróságnak, is elejtessék, egy feltétel alatt. Újra tényleges hogy te helyetted voltam katona három eszten­ mely a mondott órában az ezredparaucsnokné szolgálatba állasz, jelentkezel tiszti tanfolyamra, deig ? Ha nem hiszed, majd elmondom. szalonjában összeült, s a melyen a háziasszony s el nem hagyod, míg meg nem szerzed a tiszti Gyöngéden homlokon csókolta a leányt, a mit elnöklete alatt résztvettek a tisztikarból a főis­ rangot. Minden könnyítésre számíthatsz, a mire még a testvérbátyjának is köteles megengedni pánná és az őrnagyné; az altisztek közül két egyébként, a mint ítélem, nincs szükséged. Add minden leány. nevelőnő Mlle Toinon mint őrmester és Mlle szavadat! Nos? — Akkor hát ez a szép kardöv engem illet! Margót mint káplár; a márréti grófné — özvegy­ — Szavamat adom, ezredes uram! felelt Jáhel, s ügyesen lekapcsolva a kardövet, menyecske — mint gefreiter és a főispánné «És a jegyesével tartozik egybekelni.* — a maga derekára kötötte. Még csörentett is egyet kisasszonya mint közvitéz. Hangzott egyhangúlag az ítélet súlyosbítása a karddal. A referens a márréti grófné volt. 0 tette a franczia nyelven, a félig nyilt ajtón keresztül. — Hát azt tudod-é kedves Péter bátyám, hogy vádindítványt; ő szerkesztette meg az ítéletet, — — És a kardbojttal, ha tetszik, szolgálatban én meg te éretted szőttem-fontam három eszten­ látszik a tentás ujjáról, — és nyomban ki is hir­ maradsz, — tolmácsolta engedelmesen a pa­ deig. Könnyebb ám a pesti utczán kardosán sé­ dette az ezredparancsnok előtt, a ki vesztére be­ rancsnok, — ha tetszik egygyé leszesz azzal, a tálni reggelenként, mint rokkán ülni éjjel­ tévedt az asszonyok közé. ki helyett most szolgáltál. nappal. — Az indokolás ugyan méltányoltatik, — — Szavamat adom, ezredes ur! — Teszed le mindjárt! rivallt rá az anyja. — szólt a parancsnok, figyelemmel végighallgatva Nem szégyenled a derekadon azt a kardot ? az ítéletet, — de a rendelkező rész némi változ­ XVI. Dehogy tette le! Feleletül de még ki is tatást fog szenvedni a végrehajtásnál. Ezüst-csillaggal és kardbojttal tért haza újabb vonta, úgy ment a vendégei előtt a nagy szo­ Az asszonyok felzúdultak. Semmi változtatás! három évi távollét után; most már még a mos­ bába. — De gondolják meg dámáim, hogy az a fiú toha sem tagadhatta nagykorúságát. — Már minek szégyelnóm, mikor a testvér hamis úton járt . . . A jegyzőhöz szállt, kinek azonnal elbeszélte bátyámé! Nekem hozta! — Nem a rókáén a buezkák között, hanem a viszontagságait a főbb részletekben. A jegyző Le sem telepedtek, Kákhel asszony már is szarvasén, ligetről ligetre . . . viszont az elöljáróságnak magyarázott meg any- hozzá akart fogni a számadáshoz. — Névbitorlás. — Itt is már az ideje édes fiam! Maholnap nyit, hogy nem. Péter gyerek ám már, nem is — A tulajdon papja kényszerítette rá. Már Péter öcsém, hanem hadnagy úr, az is pedig : úgy sem birnám, hát csak vedd által a mi a tied pedig az ekklézsiának engedelmességgel tar­ Tekintetes. Most pedig álljon elő az árvaatya, és I mert azt nehéz dolog őrizgetni egyes asszonynak. — Hagyjuk azt anyám asszony! Könnyen áttozunk. hozza tisztába a hadnagy űr örökségét. esünk rajta, ha letakarítunk. Eleget számoltam Kendszeres számadásról, most mindjárt, szó — Hatóság kijátszása, bizalommal vissza­ hat esztendeig, most pihenni akarok. sem lehetett. Előbb az árvaszéktől kell kérni a élés . — De pedig nem pihensz addig, mig meg kiutalványozást a beterjesztett iratok alapján. — De senki kárával! : nem számolunk. Egy óráig se higyje azt a falu, I De annyit mégis lehetett tudni, hogy szépen — A hadsereg létszáma csorba miatta hogy én huzom-halasztom. — Mit?Egygyel több vagy kevesebb? Nem I felszaporodhatott hat-hét esztendő alatt. Hat— Mondtam már, hogy a mi az enyém, azt I hét ezer forint lehet a készpénz, a mennyi még érzi azt meg 0 Felsége. Aztán szolgált az a fiúkét nem volt árvakézben Karafokon. Ezzel aztán átveszem, mikor rákerül a s o r . . . ember helyett is. De Bákhel asszony erőnek erejével számolni bízvást lehet az ember hadnagy, — még kapi­ — És az állítási költségek akart. — Az a csekélység? Az is csak azt terhelheti, tány is! — Azt sem tudod mid van! Mert azért, hogy Ez még mind semmi ahhoz képest, a mit a ki a lajstromot összeállította, és leányt vett föl én fösvény kutya voltam, — édes fiam te ! tu­ a legények közé. Vegyék meg a papon, ha bírják. az az asszony összekuporgatott, — árulkodók a dod-e, mikor egy szivart adtam két vasárnapon­ De oda nem mernek menni ugye, mert mindjárt bíró. — Az egész helységen túl tesz, asszony ként ? — nem magamért voltam fösvény. — Egy létére, hogy szinte szégyeljük. Csak zsákokból lármát üt s Eperjest és Caraffát emleget gombostű-érő sem kell nekem a Jóra Bálint va­ százakat vett be, a szénából soha egy szálat fel — Az már szent igaz! — hátrált a parancs­ nem etetett, hanem eladta nagy áron, olyankor gyonából, csak a mit megszolgáltam. — Kinek ? nok borzadálylyal, azután folytatta: mikor egy szál sem volt már a környéken. Még Minek ? ennek az egy leánynak ? ügy is visz ez — No hát nem bánom, lépjünk kompromisza szalmazsákja is bankóval van annak tele. Csak I annyit, hogy bár felényi legyen az urának! Szeszumra. Én megengedem, hogy tisztté lehessen, ha tud; maguk mondjanak le a főhadnagyi kö­

JÁHEL.

19.

reztem! Nem tagadom! Megáldott az Isten! De vissza, melyet az asztal közepére helyezett. A tál pecsét fel volt törve; port akaszt az ember nya­ nem azért áldott meg, hogy én átokra fordítsam szinig volt piros tejfelbe halmozott paprikás kába. Mái' pedig én csak olyan pörbe szeretek az ő áldását. A mit szereztem arról, én rendel­ csirkével. kapni, a kiben magam vagyok a biró. De kós­ kezem. A Jóra Bálint házánál szereztem! Azt A három férfi nem is kináltatta magát; asz­ told meg hát legalább! — tette hozzá, s felkelve mondta egykor, ha én nem útálom az övét, talhoz ültek,s míg Jáhel sürgött forgott, Bákhel helyéről tele töltötte a piros billikomot, — igyál hát ő sem vitaija az enyimet. No hát én sem útá­ asszony újra a számadást vette elő. a magadéból! lom az övét! Sohasem is utáltam. Akkor szerez­ — ügy igaz ! majd el is feledtem. A hegyen Péter fölvette a poharat, s kiitta félig. Jáhel tem legjobban, mikor azt kiabálták rám, hogy is ott a sok bor, alig fér már a pinczébe. Nyolcz abban a perczben lépett be egy csőrögés tállal. útálom. Nem utáltam, csak szerettem. évi termés egy rakáson. Bíz' én abból semmit — Jáhel! — szólt a fiu, erősen szemébe — Kedves édes anyámasszony! — csitította sem adtam el, mert nem értek hozzá. Nem mer­ nézve a leánynak. — Iszol-e velem egy po­ Péter a neki gyúladt asszonyt. tem belefogni, mert azt mondják, hogy a mar- hárból ? — Az vagyok, jól mondod. Szeretlek, úgy gitánus a szemét is kicsalja az embernek; rosz— Iszom! — felelt a leány, s ragyogtak a mint a magamét, nem jobban. Hát édes fiam, szabb a czigánynál. Hamis a füzérje, a spiritusza, szemei, a mint a poharat átvette. ha letakarítunk, átveszed az ingatlanaidat; a kivel a bor erejét méri. Két-három fokot leeskü­ — Vizet is ? termésen megosztozunk. De a mi készen van, szik, s mikor vitetni akarja, rálelkeli, hogy a Vizet is. minek várjunk annak? - Tejet is ? Fele a tied, fele a lá­ — Tejet is. nyomé. — Mézet is ? — Jól van édes szü­ — Mézet is. lém ! — válaszolt Péter. — Mérget is? — Hát legelőször is osz­ — Halált is! — fe­ tozzunk meg a házon. lelt a leány, de már ak­ Adjon belőle nekem egy kor arcza az ifjú kebe­ sarkot, a hol meghúzzam lén rejtőzködött. magamat, mig visszame­ (Vége.) gyek Félegyházára. Pokol Félegyházába! csak nem akarsz örökké EGYVELEG katonáskodni. Inkább '•'•' A paradicsomfából tűzbe dobom azt a kar­ Közép-Amerikában Veraydot. Gazda kell ide, nem nes környékén már csak hadnagy, mert én már hét darab van. Minden fán egyetlen vakító fehérszínű nem őrzöm tovább! virág van, mely kinyílva, Aztán elkezdte szám­ repüló' galambhoz hason­ lít s oly átható illata van, lálni az ujjain mi van, hogy két kilométer távol­ hol van, miben van. ságból is meg lehet érezni. Padláson, istállóban, ta­ Minden évben egészen el­ hervad a fa, de lehulló karékban. Mit kapott gyümölcsei phoenixként ő a jószágból, gaboná­ újból feltámasztják. Sokan ból, kenderből, szénából kísérlettek meg már ezt a gyönyörű fát szaporítani, nyolcz esztendő alatt. de eddig sikertelenül, a faMikor ebbe is belefáradt, csak eredeti helyén tenyé­ felhajtotta az ágyteríszik s itt végpusztulása­ közei van. tőket. * Felélesztő hatása — Nézd ezeket a pár­ van a borszeszcseppnek nákat, ezeket a vánkonémely halakra. Külö­ nösen a csukák és kesokat. Mind magam szőt­ csegék, még ha 4 órán át tem. Egy marok nem voltak is szárazon, röglön sok, annyi vett toll sincs elevenek, ha szájukba egy csepp borszeszt öntenek. benne! ez a négy újj Ezt a tudományos felfede­ fosztotta, a kit itt látsz, zést most arra akarják fel­ s aranyért nem találnál használni, hogy az eleve­ nen elküldött halak szá­ közte egy szál feketét... jába borszeszszel telitett — Hát aztán mikor kenyeret vagy spongyát lesznek ezek a szép csí­ tesznek, hogy a hosszabb utat is kiállják. kos párnák az ablakba * Űj üzlet. Egy élel­ kirakva ? — incselkedik mes new-yorki kereskedő Péter. 25 év alatt egy millió— Majd ha lesz, a ki dollárt nyert az által, hogy az új házasoknak « J Á H E L . » — ROSKOVICS IGNÁCZ RAJZA BAKSAY SÁNDOR ELBESZÉLÉSÉHEZ. megérdemli, — felelt az kétszeresen küldött házas­ Jáhel — szólt a fiu. — Iszol-e velem egy pohárból?» — «Iszom !» felelt a leány. — «Mérget asszony sebtiben. (T. i. sági ajándékokat megváis?» «Halált is!» akkor szokás azt ablakba ^^^^^^H súrolta s azokat újból elő­ nyösen eladta vagy el­ rakni, mikor jegyben jár cserélte. a leány.) De te édes fiam, csak a magadét vedd * A mértékletesség ellen. Maryville városban számba, a lányomét majd számon tartom én. (Kanzas állam) szigorú tilalom alatt áll a szeszes italok kimérése. Mivel azonban itt sok német lakik, E közben bealkonyodott. Jáhel egy nehéz dakik sör nélkül szomornnak találnák a világot, a tör­ maszk abroszt terített az asztalra; tolnai takács vényt úgy játszszák ki, hogy a torna-egyesület torna­ csarnokában mérik ki a sört, s minden egyes tagnak remekét, melynek hófehérségü falát halvány ebbe a csarnokba külön kulcsot adnak. A sört a sárga szinü oroszlánok lepték el, sörényes, izmos, szomszéd államból kocsi számra hozatják s a rend­ kegyetlen állatok, szinte hallani lehetett az ordíőrségnek magánegyletben semmi keresete. Az élel­ mes torna-egyesületnek azóta igen sok buzgó tagja tásukat, meg a farkuk pattogását, haragjukban ; van, csaknem a város lakosságának fele része, sőt szélein köröskörül vadászok és kopók űzték a még 2—3 órányi távolságról is jöttek be «torná­ szarvast, mely szökve veti át magát a hajló ága­ szoki, természetesen a tornacsarnok kulcsát maguk­ kal hozva. kon, mig a bokrok alatt sunyi róka vonszolja * Egy millió márka papírpénz ezer márkás je­ hoe-zu farkát. Négy teríték a négy oldalon, kö­ gyekben 2 kilogrammot, ötszáz márkásokban 3 és zépen két fehér kancsó, körülrakva poharakkal; felet, száz márkásokban 13-at, ötven márkásokban köztük a piros billikom, a jegyző egykori aján­ 25-öt, huszmárkásokban 46-ot s ötmárkásjegyekben 14-5 kilogrammot nyom. déka. Párjának tudjuk a végét. A leány újból kifordult, s egy fehér tállal tért

SZÁM. 1890.

xxxvn. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSÁG.

budapesti szerb nevelőintézet alapítója által még 1790-ben kezdeményezett s a korszellem és a KARLÓCZAI ÉRSEK, SZERB METROPOLlTA-PATRIÁRKHA. népjóllét által a szerb egyházi és iskolai élet terén sürgetett hazafias reformtörekvések közül, da­ Hazánk szélső déli határán, a «szerb Athosz- czára egy lefolyt egész évszázadnak, sok még ma hegynek» nevezett kies Fruskagora alatt fekszik sincs nagyban és egészben megvalósítva; és pe­ Karlócza városa. Nem nagy város, de nagy a neve, dig azért nincs, mivel e század folyamán nem és pedig nem csak a hazai görög-keleti hitvallá- egy patriárkha állt a szerb egyház élén, a ki a suak között, hanem abban az egész nagy világ­ szerb egyházi és kulturális állapotok javításával ban, melyet a görög-keleti egyház hívei borítanak. nem sokat törődött, sőt azokat részben még A kis város nagy hírének alapja az, hogy itt van ellenezte is. Nagy és nehéz, de épen azért fontos és igen a magyarországi görög-keleti szerb metropolia, hálás munka vár Brankovics Györgyre, az új itt székel a szerb egyház főpapja, a patriárkha. patriárkhára: fölhagyni a száz éves közönynyel E patriárkhának nem régen még a teljes czime és a szerb egyházat s annak sok és igen gazdag ez volt:
BRANKOVICS GYÖRGY

:J05 közvetlen érintkezésből győződött meg minden papjának, minden tanítójának értelmi és erkölcsi értékéről s a számukra megszabott téren teljesí­ tett működésükről, megvizsgálta az egyházköz­ ségeket s eddigi szerény püspöki dotácziójából is örömest áldozott mindenütt, a hol ezzel a szük­ ségen segíteni lehetett. A valódi érdem emelte hát Brankovics György püspököt a szerb egyház élére, és emelte az a remény, hogy ő vele az egyházi életben új kor­ szak kezdődik, melynek jelszava lesz: munka, ernyedetlen munka hazánk és népünk, s ennek vallásos és kulturális fejlődése érdekében. Brankovics patriárkha külső megjelenésében is méltóságos, tiszteletet gerjesztő erőteljes férfiú, a ki tapintatos, világismerő emberre valló modo­ rával s lekötelező szeretetremóltóságával az ide­ gent is könnyen megnyeri. Bácskai születés levén s magyar iskolákat is látogatván, a magyar nyel­ vet ép oly tökéletesen beszéli, mint anyanyelvét. Egyéni kiváló tulajdonai már szerényebb állomá­ sában is mindig előkelő szerepet juttattak neki a közélet terén. 1830 márczius hó 13-án (a Gergely­ féle naptár szerint 25-ikén) született Bácsmegye Kulpin nevű községében, hol atyja Sztratimirovics metropolita idejé­ ben, — kinek családja ott terjedelmes földbirtokoknak volt ura, — lelkész volt mindaddig, mig Zentára át nem helyez­ ték. Fia, a mostani patriárkha, O-Verbászon és Baján végezte a gimnazialis tanul­ mányokat, a filozófiát pedig N.-Kőrösön. Az 1848-iki események megakasztották abban a szándékában, hogy a budapesti egyetemen fejezze be tanulmányait. így lett 185:2-ben jegyző Zenta városánál. A hivatalnoki pályára azonban nem érezvén hivatást, beiratkozott a karlóczai theológiai iskolába s annak befejezése után megnősült ós papi pályára lépett. Eleinte káplán volt Zentán, atyja mellett; 1857-ben pedig adminisztrátor, mígnem Zombor város egyházközsége fölismervén kiváló szellemi tulajdonságait, a még egészen fiatal segédlelkészt 1859-ben papjának választotta, 1862-ben a zombori tanítóképző-intézetnek is igazgatója lett s ezt a kiváló intézetet tíz eszten­ deig nem csak lelkiismeretesen igaz­ gatta, de jó hírében is emelte. Neje időközben elhunyván, s így a ma­ gasabb papi állásokra kánonjogilag képe­ sítve levén, az 1882-ik évi május 3-án (19-ikén) tartott püspöki zsinat temesvári püspökké választotta, mely választás után egyúttal a kovilyi zárda főnöke lett. Ugyanazon év július hó 13-án püspökké szenteltetett. 1883 ápril 17-én Milán szerb király a Szent-Száva-rend első osztályú nagy keresztjével tüntette ki. 1869-ik év óta volt tagja a szerb egyházi kongresszusnak, hol eleinte mint világi pap, majd mint püspök, kiváló szakismereteinél és jeles szónoki tehetségénél fogva előkelő szerepet játszott. Most, midőn patriarkháva lett megválasztása a király jóváhagyása alá térj esztetett, OFelsége azzal adott e szerencsés választás fölött megelégedésé­ nek kifejezést, hogy őt valóságos belső titkos ta­ nácsosi czímmel ruházta föl. Szívünkből kívánjuk, hogy az egyházi és isko­ lai téren szerzett érdemei által e magas állásra emelt derék, hazafias egyházfő, még évek hosszú során keresztül érvényesíthesse tehetségeit hívei­ nek szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében, egyháza és hazája javára. POPOVICS V. ISTVÁN.

PAULI RIKHÁRD.

Sikerekben gazdag művészi pálya nyerte ün­ nepélyes befejezését a magyar dalműszinházban e hó 5-én. Pauli Eikhárd búcsúzott el az őt me­ legen ünneplő közönségtől, kilépvén az intézet­ ből, melynek csaknem három évtizeden keresztül egyik legbuzgóbb és legkedveltebb művésztagja s minden körülmények között megbízható támasza volt. Annyira megbízható és annyira szükséges, hogy midőn két évvel ezelőtt bejelenté az igaz­ gatóságnak nyugalomba vonulása szándékát, oly hézagot hagyott volna maga után, mely a legnagyobb zavarba ejtette volna a magyar dalműszinház vezetését s komolyan veszélyeztette volna az előadások folytonosságát. S ezen nem fog csodálkozni senki, a ki tudja, mi csoda kört töltött be Pauli a magyar operánál. A mi érdemét a magyar dalmű körül most, midőn távozik, még nagyobbá teszi, az az a sze­ rénység, mely őt egész pályáján jellemzé. Nem kereste soha a zajos ünnepeltetést, nem igyeke­ zett mesterségesen fokozni hirnevét, a babérért soha nem tett kerülő utat. Mint a kötelességét hiven teljesítő katona, haladt a művészi pályán, egyenes irányban, nem a tapsokért, hanem hogy hivatását betöltse. A mi tapsot ő aratott, az őszintén volt adva a közönség, s becsületesen megérdemelve az ö részéről, bízvást vehette mű­ vészete természetes jutalmának ép úgy, mint azt a rokonszenves tüntetést, melylyel búcsúja alkalmával találkozott. Pauli Rikhárd 1835 november 24-én Pozsony megyében, Rakoviczon született, hol atyja ura­ dalmi főerdész volt. Családi neve Paulikovies, régi nemes család, melyből a jó nevet szerzett Paulikovies Lajos is származott, a ki nem rég hunyt el Kassán, s a művésznek unokatest­ vére volt. Középiskoláit Nagy-Szonibatban végzé s már itt föltűnt kellemes szopránhangjával a templo­ mokban, hol a nagyobb isteni tiszteletek alkal­ mával az énekkarban működött. Tanári pályára készült s e végből tanulmányai folytatására Bécsbe ment. Szabad idejét azonban itt is az énektanulásnak szentelé s szorgalmas tanítvá­ nya lett Nagel karmesternek, ki őt szintén al­ kalmazta a templomi énekkarban, sőt az udvari dalműszinházba is bejuttatá, hol a karácsony­ kor és húsvét idején előadatni szokott oratóriu­ mokban magánénekrészeket is rábíztak. Tanulmányát befejezvén, tanári oklevelet nyert De már ekkor ellenállhatatlanul élt benne a művészet utáni vágy s Bécs egyik leghíresebb énekmesterének, Gentiluomónak lőn tanítványa. Ezen fölül nagy szorgalommal feküdt neki a hegedű- és a zongora-tanulásnak, hogy zenei ér­ zékét minden irányban kiképezze. S ezt igen okosan cselekedte. Volt a nemzeti színház ope­

rájánál nagyobb, szebb, csengőbb hangú énekes akárhány, de olyan, a kire annyira rá illett volna a valóban képzett, valóban «muzikális* művész neve, mint ö reá, nagyon kevés volt. Ez tette őt utóbb a zeneoktatásban is a legalaposabb mes­ terek egyikévé. A hegedűt és zongorát különben ma is művészileg játsza. Midőn művészetében már annyira haladott­ nak érzé magát, hogy a nyilvános föllépést meg­ kísérelheti, Pozsonyba ment s ott lépett föl elő­ ször 1857 tavaszán. Első föllépte fényesen sike­ rült. Sajtó és közönség egyaránt elismeréssel fogadta s az olmützi színház szerződéssel kí­ nálta meg. Itt működött aztán, honnan Gráczba és Brünnbe ment vendégszerepre. Ekkor azonban meglepte a honvágy. A nem­ zeti színháztól épen az időben vált meg Jekelfalusy, s Pauli bemutatá magát gróf Ráday Gedeon akkori intendánsnak; csakhogy későn érkezett, a hely már be volt töltve. Körútra in­ dult tehát s játszott Krakóban, Bukarestben, Brassóban, mígnem 1859-ben Kolozsvárra jött, hol annyira megnyerte a közénség tetszését, hogy azonnal szerződtették. Három évig működött itten, mint a közönség kényeztetett kedvencze. De időközben többször föllépett mint vendég a pesti nemzeti színháznál is, oly sikerrel, hogy a derék hazai erőt utóvégre is itt marasztották. A nemzeti színpadon, mint már szerződött tag, 1862 ápril 22-én lépett föl először az «Alva­ járó »-ban s azóta mindig a magyar opera tagja maradt egész mostani nyugalomba vonulásáig. Huszonnyolcz éven át működött tehát szakadat­ lanul ez intézet körében, mindig a legelső sze­ repekben ós oly buzgón, hogy ő miatta soha nem kellett a műsort megváltoztatni, ő rá min­ dig bizton számíthattak. A lírai tenor volt a szerepköre. De azért nem egyszer lépett föl hőstenor szerepekben is s daczára, hogy hangja sem nagy terjedelemmel, sem nagy erővel nem rendelkezett, ugy tudott vele bánni, hogy min­ dig kivívta a közönség elismerését. E mellett mint rendes énektanár is működött a nemzeti szini képzőintézetben, sőt magánokta­ tást is adott. Növendékei közül nem egy már a külföldön is elismerést szerzett mesterének. így a többi között Vaszilierics Adél, a kölni színház tagja, a ki most Budapestre jött, hogy mestere búcsú-fölléptében részt vegyen s eljátszszaa «Sevillai borbély»-ban Bosinát, Pauli Almavivája mellett. 0 képezte ki az énekművészetben egyet­ len leányát, Hentallerné Pauli Mariskát is, a ki most egy szép jövőt ígérő művészi pálya kezdetén áll. De a budapesti közönség egykori kedvencze, Markovics Ilka is, a ki utóbb neje lett s a ki Hollósi Kornélia után a koloratur-szerepekben anynyi babért aratott, szintén sokat köszönhetett Pauli műértő útbaigazításának. Az, hogy 28 évi művészi pályája alatt nem kevesebbszer, mint 2546-szor lépett föl a színpa­ don, már magában is olyan adat, mely párját ritkítja az énekművészet statisztikájában. De a mi e jelenséget még ritkábbá teszi, az, hogy e hosszú pálya végén sem vesztett hangja eredeti színéből s nem látszott meg rajta, a nagy igény­ bevétel daczára sem a kopás, vagy fogyatkozás. A mi pedig már valódi unikummá teszi szerep­ lését, az az, hogy az nem öt-hat szerepre szorít­ kozott csupán, mint a legtöbb külföldi művész­ nél, hanem kiterjed a dalműköltésnek külföldi és hazai újabb, csaknem egész irodalmára. Igaz, hogy voltak szerepei, a melyekben igen sokszor lépett föl, igy Almavivában, melyben el is búcsú­ zott, 126-szor, a Fekete dominóban Massarénában 113-szor, Hunyadi Lászlóban részint a czimszerepben, részint V. Lászlóban 106-szor, LallaRoukhban Noureddinben 87-szer, de többi sze­ repei — több mint nyolezvan — a legkülönbö­ zőbb dalmüvek hosszú sora közt oszlottak meg. Alig hiszszük, hogy legyen Európában egy má­ sodik énekművész, a ki gazdagabb műsort tudna fölmutatni. De még megközelítőt is csak nagyon kevés. Képzelhető tehát, mekkora az a hézag, me­ lyet Pauli távozásával hátrahagy. Szerencsére, hangjának teljes birtokában távozik s nem tá­ vozik messze. Megmarad a magyar dalmtiszinház tiszteletbeli tagjának s ha egyszer-másszor ugy esnék a dolog, hogy helyt kellene állani: Pauli Rikhárdot bizonynyal viszont fogja lát­ hatni az a közönség, mely meleg elismeréssel kisérte pályáján s mely megőrizte rokonszenvét iránta távoztában is.

URVÁRY LAJOS. A hírlapirodalomnak egyik legmunkásabb tagj a Urváry Lajos hunyt el a fővárosban, e hó 8-ikán hajnalban, 48 éves korában. Huszonöt évet töl­ tött a hírlapírói pályán s a «Pesti Naplót* évek hosszú során keresztül szerkesztette. Irodalmi működése változatos volt, kezdetben a szépiro­ dalommal foglalkozott, majd politikai lapok szer­ kesztőségében dolgozott, aztán több napi lapot szerkesztett. Fáradhatlan, munkabíró ereje nem csökkent e hosszú idő alatt, mig egy végzetes betegség rövid idő előtt meg nem törte. Vonzó modora, szorgalma, a közéletben is utat nyitott neki; tagja lett az országgyűlésnek, a fővárosi hatóságnak, s az irók és művészek társasága el­ nökéül választotta. Urváry Lajos bajor családból származott. Nagyatyja költözött be Magyarországba, s ka­ marai szolgálatban nyert alkalmazást. Utódai a Herrenröther családi nevet aztán megmagyaro­ sították. Urváry Lajos a hatvanas évek elején jött a fővárosba, tanulmányai bevégzésére. Már ekkor foglalkozott az irodalommal, s a hatvanas évek szépirodalmi lapjaiban gyakran találkoz­ hatni elbeszéléseivel. Mint hírlapíró, még a Tö­ rök János szerkesztette «Pesti Hírnök*-nél talált alkalmazást először, hol az irodalmi és művé­ szeti eseményekről irt és a hirek rovatait ve­ zette. Az országgyűlés megnyíltával a közélet nagy mozgalmai a magyar hírlapirodalomban is addig soha nem létezett pezsgő életet idéztek elő, egymás után támadtak a napilapok. Urváry is megvált a «Pesti Hirnök»-től, mely egészen a konzervativek közlönye lett, Pompéry lapjához, a szabadelvű «Magyarország*-hoz ment át, majd pedig Toldy István «1848» czimű napilapjának szerkesztőségébe lépett, a hol jóval szabadabb hatáskör nyílt meg előtte. Ekkor a szépirodalom­ mal végkép fölhagyott, s lett belőle publiczista. Kevéssel a kiegyezés s az alkotmány vissza­ állítása után Budapest főváros tekintélyes pol­ gári elemei olyan napi közlöny alapítását hatá­ rozták el, mely az akkori éles pártellentétek közepette elfogulatlanul és párttekintetektől men­ ten, szabadelvű és mérsékelt szellemben mél­ tassa és büálja hazai közügyeinket. A lap czime «Századunk» volt. A Klapka György tábornok, Szentkirályi Móricz képviselő és más tekintélyes férfiak támogatása alatt álló nagy napi lap fele­ lős szerkesztését Urváry Lajos vette át. Az ő ve­ zetése alatt a fiatal napilap, elfogadva Deák Ferencz alkotásait, a közjogi alapot, gondos szerkesztésével, élénk tartalmával, szabad és pártatlan irányával megnyerte a közönség tet­ szését. Két évnél tovább állt a lap Urváry Lajos szerkesztése alatt, midőn végre 1869. deczember havában összeolvadt régibb tekintélyes test­ vérével, a «Pesti Napló »-val, melyek szerkeszté­ sét Urváry Lajos vette át. Ennek tizenhét évi szerkesztése kiváló szakasza Urváry életének. A «Pesti Napló* a magyar sajtóban nagytekin­ télyű orgánum lett b. Kemény Zsigmond szer­ kesztése alatt, s a közélet kitűnőségei — maga Deák is — dolgoztak bele. Báró Kemény Zsig­ mond betegeskedni kezdett, s a lap szerkeszté­ sét 1869 deczember 1 -jén Urváryra bízta, magá­ nak csak a főszerkesztői állást tartván fenn. Kemény azonban egyre betegebb lett , s 1873 július havában végkép megvált a Pesti Napló­ tól. A tevékeny szerkesztő működését 1872-ben azzal jutalmazta az erdélyi részek egyik választó kerülete, az oláhfalusi, hogy bizalmával tisztelte meg. Mint az 1872/ő-diki országgyűlés tagja, folyton résztvett annak működésében. 1882-ben pedig Zalamegyének csáktornyai kerülete vá­ lasztotta nagy szótöbbséggel országgyűlési kép­ viselőjévé. Urváry életteljes, ép ember volt, a kit a munka csak éltetett. Hanem az utolsó évben sok csapás érte. 1884-ben első neje, szül. Preiszner Hona, önkezével vetett véget életének. A poli­ tikai pártviszonyok is kedvezőtlenül alakultak képviselői állására. Az utolsó választásoknál az abonyi kerületben lépett föl, de kisebbségben maradt. 1887. végén a «Pesti Napló* szerkesz­ tésétől is megvált, de azért hírlapírói munka nélkül nem lehetett, s a «Nemzet» szerkesztősé­ gében folytatta journalistikai pályáját, a külföldi rovatot vezetvén. De eddigi vidámságát, lelke rugékonyságát el­

vesztette. Már-már beletalálta magát megválto­ zott helyzetébe, mikor egy kegyetlen betegség jelentkezett, a nyelvrák. Szabadulás nem volt. Urváry maga is jól ismerte helyzetét, tudta, hogy napjai megszámlálvák. A nyár óta sorvasz­ totta testét és lelkét a betegség, s az őszkor tudta meg Urváry, hogy nincs menekülés. Bár semmi reménye sem volt, hogy életben marad, még sú­ lyos betegen is bejárt a «Nemzet* szerkesztősé­ gébe, s végezte dolgát rendesen. Három hónap előtt kidőlt a munkából és haldoklott. Szenve­ dése fokozódott napról-napra, legutolsó napjai kimondhatatlan kínosakká váltak. Táplálékot sem tudott már magához venni, eszméletét sok­ szor elvesztette. Halála is úgy következett be, hogy a hosszas aléltság átváltozott örök álommá s családja egyszer csak észrevette, hogy nem lé­ legzik többé. Urváry 1885-ben másodszor házasodott, nőül vévén Helvey Laurát, a nemzeti színház drámai művésznőjét. Első házasságából két gyermeke maradt: Lajos, ki a bécsújhelyi intézetben ka­ tonai pályára készül, s Hona, egy szép tehetségű felnőtt leányka; második házasságából van egy három éves fia: Pál. Eletének utolsó idejében, mikor még künn jár­ hatott az utczán, maga búcsúzott el ismerőseitől. Ha egygyel-egygyel összetalálkozott, érzékeny szavakkal mondott bucsut, és szorított kezet. Megrendítő volt ez. A pusztító betegség nyomai még nem látszottak annyira rajta, hogy egy ha­ lálra vált ember benyomását tette volna. Régi barátját, b. Kaas Ivort is még hónapok előtt maga kérte föl, hogy koporsójánál mondjon rö­ vid beszédet. Báró Kaas ezt az óhajtást teljesí­ tette e hó 9-ikén. Temetéséről az irók segélyegylete és az «Athenaeum» nyomdai társaság gondoskodott; a város a kerepesi temetőben díszsírt adott neki, ki sokáig volt a városi bizottság tagja. Temetésére iró barátai és ismerősei nagy szám­ mal gyűltek össze, s meghatva kisérték ki a ko­ porsót, melyben egy munkás élet és annyi szen­ vedés talált pihenő vánkosra.

A BUDAPESTI MUNKÁSOK GYŰLÉSE A VÁROSLIGETBEN. A nemzetközi munkás kongresszus határozta el, hogy a munkások ezentúl üljék meg évenkint május első napját, legyen az munkás ünnep az egész világon. Ezen a napon ne dolgozzanak, hanem mutassák meg magokat tömegesen, hogy mennyien vannak,tartsanak gyűléseket.és mond­ ják el panaszaikat, nyüvánítsák óhajtásaikat. Ezen a napon hangozzék föl mindenütt, hogy a mun­ kás osztály elégületlen, és jobb sorsot követel. A kongresszus határozata szerint meg is ülték május elsejét mindenfelé a világon, a hol mun­ kások vannak; Francziaországban csak ugy, mint Svédországban, Amerikában mint Európá­ ban. Közös jelszó hallatszott mindenfelé: «nyolcz órai munka». Május elseje megmutatta, hogy a munkások egy roppant nagy fegyelmezett pártot alkotnak. A munkások légiói vonultak el e napon körmenetekben zászlók alatt. Milliók hangoztatták a közös követelést. Pedig, hogy má­ jus elsején ne legyenek munkás-tüntetések, arra nézve megtörtént minden, még az erőszak sem hiányzott. A hatóságok sok helyen megtagadták az engedélyt a körmenetekre, a gyülésezésekre. A gyárosok, munkaadók fenyegetőztek, hogy a ki e napon nem dolgozik, elveszti helyét. Nem használt. Május elseje csakugyan muukás-ünneppó vált és munkás-tüntetés lett. Katonaság, rendőrség állt készen. A nagy ipartelepeket, gyárakat katonai csapatok őrizték. Féltek min­ denütt, hogy a munkások kihágásokra ragadtat­ ják magukat. A régen tartó sztrájkok izgalmai e napon kitörnek és pusztítanak. Május elseje azonban általában nyugodtan múlt el. Kihágás, rendzavarás csak egy pár helyen törtónt. A mun­ kások megelégedtek, hogy imponáló erejöknek bizonyságát adják, s nem szálltak szembe a ha­ talommal. Budapesten példás rendben ment végbe a tün­ tetés, pedig nagy tömegeket hozott mozgásba. A városligetben csak ritkán szokott megfordulni oly sokaság, mint akkor. A hatóság nagymérvű intézkedéseket tett minden bekövetkezhetőségre. A katonaság készen állt a kaszárnyákban, a rendőrség mozgósítva volt. Azt nem engedték meg, hogy a népgyűlésre a városon keresztül, nagy menetben vonuljanak ki, mert igy köny-

50

.'

• < \

*Tt 1 :

ZlN^—KJ

A VIRÁGKIÁLLÍTÁSON KITÜNTETETT HÁROM RÓZSA. — CSERNA KÁROLY RAJZA.

Május 6-ikán az osztályok tartották külön-külön értekezésöket, hogy megállapítsák a plénum elé ter­ jesztendő tárgyakat, a pályázatok, a jutalmak ügyét, s megrostálják az új tagokul ajánlottak névsorát. Az első osztály Hunfalvy Pál elnöklete alatt ült össze. A költő Zrínyi Mikló-t életének megírására hirdetett nyílt pályázat eredményre vezetett, és a mű megírásával Kanyaró Ferencz kolozsvári unitá­ rius kollégiumi tanárt bizzák meg. A 15 aranyos Sámuel-dij Binder Jenőnek adatik ki «A magyar hasonlítás »-ról irt müveért. Az ókori eszthetika tör­ ténetére egy befejezetlen pályamű érkezett: a munka dicséretreméltó és az osztály buzdítani fogja szerző­ jét a mü befejezésére. Levelező tagságra ajánltattak Pasteiner Gyula és Munkácsy Bernát. Rajtuk kívül más nem is volt ajánlva. Uj pályázatokul kitüzettek: Bésán-jutalom «A drámairodalom kezdettől* czimű műre 200 forint. Lévay-jutalom, 500 frt. Berzsenyi Dániel élete és munkáira ; Marczibányi-dij 80 arany egy gyakorlati magyar-német frazeológiára. A II. osztály Pulszky Ferencz elnöklete alatt üléj sezett. A Pesty Frigyes halálával megüresedett osz­ tálytitkári állásra 43 szavazat közül 39-czel Pauer Imre ajánltatott. Tiszteleti tagságra ajánltatott ! 51 szóval Kállay Béni miniszter és historikus. I Rendes tagnak csupán Hoffmann Pált ajánlták 38 ! szóval. Levelezőtagságra a 22 közül csak Réthy \ László ethnografus és múzeumi tiszt kapta meg a kellő többséget. A 2000 forintos Fáy-pályadij a j «Gazdasági válság* czimü pályaműnek ki adatik. A | 100 aranyos Sztrokay-dij pályázatra «Az alkoholiz­ mus befolyása a bűntettekre* czimű egyetlen mű érkezett ós a dij szerzőjének kiadatik. — A második Sztrókay-dij (Az örökösödésről) nem adatik ki. Az i 50 aranyos Dóra-dij az cErkentniss der Zukunft» jeligéjű pályaműnek adatik ki. Az első magyar ált. biztosító társaság 500 frtos dija két pályamű közt Í fog megosztatni. A Bésán-pályázat, mely fizilogiai lélektanra volt kiírva, nem volt eredményes és a diS jat nem adják ki. Új pályatételekül kitűzik. «Fejj tessenek ki az olasz valuta-kérdés előzményei és pénzügyi eredményei, jutalma az ált. biztosító társa­ ság alapjából 500 frt; határnap 1890. szept. 30. — «A lengyel és magyar közjog fejlődése* Czarrtoriczky-díj 1000 forint: határnap 1891. évi szeptemtember 30.— «Adassanak elő a történelmi emlékeink­ ben a XTV. század második feléig előforduló nem­ zetségek* ; jutalma a Péczely-alapból 1000 arany fo­ rint; határnap 1892. szept. 30. — «A nemzetközi jogsegély elvei az anyagi és alaki magánjog terén,» E hó 6-ikán kezdődött az akadémia nagygyűlése. • Sztrokay-alap 100 arany; határnap 1892. szept. Vasárnap, 11 -ikén lesz az ünnepélyes közülés. Új 1 30. — «A budapesti bankok története,» jutalma a Beck Miksa pályadíjból 400 frt; határnap 1892. tagot az akadémia az idén csak keveset választott. szept. 30. — «A szövetkezetek alapelvei* jutalma Most a tagok száma meg van határozva, csak a meg­ 500 frt; határnap 1891. ezept. 30. — "Szükséges e üresedett helyeket lehet betölteni. De azokat sem kereskedelmi törvényünknek a biztosítási vállala­ töltötték be. A második osztályban (történelmi és tokra vonatkozó intézkedéseit megváltoztatni* ? 50 arany a Dóra-alapból; határnap 1891. szept. 30. — államtudományi) egymás után buktak meg azok, a «A XVII. és XVLTI. századbeli angol moralisták el­ kiket az osztálynak az egyes tagok ajánlottak. méletei* ; jutalma a Gorove alapból 100 arany; Üres volt két tiszteleti tagsági helv, de az osztály határnap 1892. ezept. 30. csakis egyet ajánlott megválasztásra ; a rendes tagok A III. osztály Than Károly elnöklete alatt tartott sorában három hely volt üres, itt is csak egy nyerte ülést. A 200 aranyas akadémiai nagy jutalmat Ká­ meg az osztály helybenhagyását. Levelező tagot ki- nig Gyula «Analysis* czimű mathematikai munká­ lenczet lehetett választani, ajánlottak 22-őt, elfo­ jának Ítélték oda. — Az 50 aranyas Marczibányi-jugadtak egyet. E sok bukást az új szavazási rendszer talmat Schenek István és Farbaky István kapják a akkumulátorokról irt munkájukért. A Pióokozta. Ezelőtt az ajánlott tagokra egyenkint sza­ villamos zsay-alapitvány nyilt pályázatában, a mely orvosi vaztak az osztályokban. Most lajstrommal szavaz­ miire volt hirdetve, dr. Udránszky Lászlót bizzák nak. Kiki megkapta az ajánlottak lisztáját, abból meg a mű elkészítésével. A Vitéz-pályázatra az ás­ kihúzta annak nevét, a ki nem tetszett neki, többre ványtan köréből pályamű nem érkezett; újra kitüTiszteleti tagságra ajánltatik Markusovszky szavazni nem lehet, mint a mennyi hely üresen van zetik. Lajos; rendes tagságra a 4 ajánlott közül csupán A szavazatok aztán ugy szétfoszlottak, a lisztákból Entz Géza ; levelező tagságra a 6 közül Gotthard annyit törültek, hogy az eredmény magát az osz­ Jenő, Klug Nándor; kültagokul Anuers Arthur bertályt is megdöbbentette s a lajetromos szavazás nem . lini csillagász és Kronecker Lipót berlini mathematikus. nagy bizalmat keltett már az el-ő alkalomkor.

nyen csatlakozhatott volna a csőcselék, mely az ily alkalmakat lesi. A munkások tehát a város különböző helyein gyülekeztek, különböző út­ irányokban indultak a mellékutczákon. A zene tiltva volt, a lobogót nem lehetett a városban kibontani, mert csödülést idézhetett volna. A különböző gyárak, ipartelepek, munkás-egyesü­ letek, iparos testületek mind külön csoportban indultak a városliget felé, külön szinü kokár­ dákkal a mellükön. Minden csoportnak meg vol­ tak rendezői, vezetői. Némelyik mellé rendőri tiszt is akadt. A városligetbe érve ott aztán föl­ emelték a lobogókat, a feliratos táblákat, és meg­ szólalt a zenekar. Igy mentek, katonás rendben a színkör előtti tágas mezőre. Zászlója, táblája minden csoportnak volt legalább egy-egy. Ezek fölirata : «8 órai munka, 8 órai üdülés, 8 órai alvás.* Világszerte ezt használták. A városligetben fölállított szónoki emelvényt szintén e feliratok tarkították. Legalább 25,000 ember gyűlt itt össze, és e nagy tömeg kiszámí­ tott rendben foglalta el helyét, semmi tolongás sem volt. Mindenki tudta, hová kell állania. A rendezők még arról is gondoskodtak, hogy a tö­ meg közt utak maradjanak, a később érkező csa­ patok számára. A zenekarok fölváltva játszották a Rákóczit, a Marseillaiset, és egyéb dalokat. A gyűlés maga rövid volt. Dr. Csillag Zsigmond, a munkás mozgalmak egyik vezetője, fejtegette a nap jelentőségét s elmondta, hogy a munkás meg van fosztva attól, hogy a törvényhozásra be­ folyjon, de joga van követelni, hogy azok védjék meg, kik a törvényt alkotják. A munkások az ál­ lam leghasznosabb tagjai, meg kell tehát őket védeni. Ezt sürgeti a határozati javaslat is : fo­ gadják el. — Német szónokok is beszéltek, de csak röviden és nyugodtan. Egy óra alatt véget ért a gyűlés, s a nagy tömeg ugyanabban a kato­ nás rendben hagyta oda a ligetet, mint a hogy jött. Nem történt a legkisebb rendetlenség sem. A május elsei munkás tüntetések különben az általános sztrájkok bevezetői voltak.

AZ AKADÉMIA NAGYHETE.

it), SZÍM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI

309

UJSÁG.

a terem párkányzata mögül lépnének elő, mig fent a magasban a művészetek geniusa lebeg. Hogy a ku­ polaszerű mélységet mutassa a távlat, a mértani perspektíva mély tanulmányozásával késztilt a nagy festmény. Az oszlopok, a karzat, az alakok ferdének látszanak, de csak ha a festmény ugy van felfüg­ gesztve, mint a képeket szokták; mihelyt aztán a mennyezetre jut, s fejünk fölött áll.'e kiszámított ferdítések messzeségbe nyúló távlatot szolgáltatnak. A festmény a renaissance-ot idealizálja. Fény és a szinek derült hatása ömlik el a képen, melyet a «Fi­ garo »-ban az ismert Wolff Albert igy mutat be : Munkácsy nagyjelentőségű munkát végzett. Fest­ ménye arra van számítva, hogy tizenkét méternyi távolságból nézzék, tudniillik a bécsi mütörténelmi múzeum plafondja ékítésére készült. Most pedig a Salonban falon függ s azért tűnik föl csudásnak a hozzá nem értő közönség előtt. Egy e féle dekoratív darabnál, melynek nagysága száz négyszög méter, azon fordul meg a dolog, hogy a művész kiemelkedő rajzzal s élénk színezéssel iparkodjék elérni a hatást. E feladatot Munkácsy teljesen betölti, koloritja tiszta és világos, konczepcziója határozott. A képen a renaissance nagy alakjai, Rafael, Leonardo da Vinci, Paolo Veronese, Michel Angelo, Tiziano s körülöttük az ifjabb nemzedék egész raja látható. A kép egyik szögletében a festő alakja, a mint a múlt dicsőségén végig tekint. Ez óriás vászon min­ den tekintetben dekoratív természetű. Arkhitekturájának merész alkotása egy nyitott loggia, mely fö­ lött a dicsőség lebeg. Ez épitésszerü részlet ugy ter­ vezésében, mint kivételében egyaránt a legtökélyesb művészi erőt tanúsítja. Ha fel lehetne tenni a képet a Sálon plafonjára, hatása óriási volna. Munkácsy e képpel művészi pályája harmadik korszakába lé­ pett, melyben mint kolorista lép fényesen előtérbe.

URVÁRY LAJOS.

Meghalt 1890. május 8-án.

Május 7-ikén az összes osztályok összegyűltek, br. Eötvös Loránd elnöklete alatt. Az egyes osztályok megállapodásait és jelentéseit Szily Kálmán főtitkár terjesztette elő. Először is megállapították a vasárnapi ünnepélyes közülés sorrendjét; b. Eötvös Lóránt elnöki meg­ nyitóján és a főtitkár évi jelentésén kivül két érte­ kezés lesz: Beöthy Zsolttól «Horatius és Kazinczy Ferencz» s Pulszky Ferencztől «A renaissance és Má­ tyás király.» — A pályázatokról, a jutalmak odaíté­ léséről és az új pályakérdésekről szóló jelentést hely­ ben hagyta a nagygyűlés. Az akadémia Marczibányijutalmának odaítélésénél a bírálók nagy elismeréssel nyilatkoztak Kisfaludy Lipthay Sándor «Vasutépitéstanáról* és Strauch Sándor «A gázmotorok elmé­ letéről és szerkezetéről.» A nagy jutalmat és Marczibányi mellékjutalmat jövő évben a második osz­ tály fogja oda ítélni, az utóbbi években megjelent legjelesb filozófiai müveknek. — Felbontották ezután a pályanyertes müvek jeligés levelét. A LT-ik osz­ tály pályázatain az észak-amerikai valutáról szóló pályakérdésben az 500 jutalom két mű közt osztatik meg, s ezek szerzői: dr. Bamberger Béla ügyvéd és Pólya Jakab ismert közgazdasági iró. — A gabona határidő-üzletet fejtegető és kitüntetett munkát pe­ dig Kohn Dávid harmadéves joghallgató irta. — A Fáy-féle 2000 frtos díjért Pólya Jakab bizatik meg a gazdasági válságot tárgyaló kérdés kidolgozásával. A nyílt pályázatra beküldött részt a bírálók jeles­ nek találták. A Sztrokay-dij (az alkoholizmus befo­ lyása a bűntettekre) nyertese dr. Fekete Gyula Ara­ nyos-Maróiról. — Eredménytelen maradván a Ma­ gyarország három részre osztásának történetére (Zápolya, Ferdinánd és a török hódoltság alatt) hir­ detett pályázat, ennek megírásával az osztály Acsddi Ignáczot ajánlotta megbízni, a mit a nagygyűlés helybenhagyott. — Az első osztály a Péczely-féle ezer forintos díjjal 1888—89-ben megjelent regények közül fogja választani a kitüntetésre érdemest; a Hertelendy Gyula 500 frtos diját pedig 1889—90ben megjelent vagy előadott eredeti színmüvekre. Az osztályoktól ajánlott új tagok bejelentetvén, ezzel kapcsolatban b. Radvánszky Béla felszólalt, hogy a Il-ik osztályban életbeléptetett lajstromos szavazás sok zűrzavarra adott okot már az első alka­ lommal is, s e miatt uj tagokat alig képes ajánlani az osztály. Kéri tehát e szavazási mód eltörlését. Az indítvány a LT-ik osztály ügyrendjéhez tartozván, a gyűlés nem tárgyalta. — Végül a nagygyűlés titkos szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy gr. Andrdssy Gyula arczképét lefesteti a képes terem szá­ mára. A ILT-ik osztály pályázatai eredménytelenek maradván, újra kitűzetnek. Május 8-ikán volt a válaszíógyfilés. Az osztályok

ajánlottjait mind megválasztották, egynek kivételé­ vel. A második osztályban levelező tagságra aján­ lott Eéthy László nem kapta meg a kétharmad többséget, s igy ebben az osztályban most összesen tizennégy hely maradt betöltetlen. Délben az igazgatótanács ülésezett, s jelen volt Tisza Kálmán, b. Vay Miklós, Szlávy József is. Az elnöklő b. Eötvös Lóránt meleg szavakkal emléke­ zett meg gr. Andrássy Gyulának, az igazgatótanács néhai tagjának haláláról. Előterjesztették a pénztári jelentést, az újabb adományokat, aztán az igazgató­ tanács tagjául egyhangúlag Semsey Andort, a bőkezű maeeenást választották meg. Egy másik tagot a nagygyűlés választott az igazgatótanácsba, délutáni ülésében. Megválasztotta Keleti Károlyt, az országos statisztikai hivatal igazgatóját, 30 szóval. A második osztály titkára dr. Pauer Imre lett, 40 szóval kettő ellenében. A tagválasztások eredménye követ­ kező. Az első osztályban: Pasteiner Gyula 39 szó­ val nyolcz ellen; Munkácsi Bernát nyelvész harminczhét szóval 11 ellenében. A második osztály­ ban tiszteleti tag lett Kállai Béni közös pénzügy­ miniszter 46 szóval 2 ellenében; rendes tag: Hoffmann Pál, az egyetemen a római jog tanára, 41 szó­ val 7 ellen. A levelező tagul ajánlott dr. Eéthy László 30 szavazata ellenében 18 lévén, a kétharmad szótöbbséget nem nyerte el. A harmadik osztályban tiszteleti tag lett Markusovszky Lajos 39 szóval 6 el­ len ; rendes tag dr. Entz Géza (36—6); leveloző tagok: Gotthard Jenő (31—7) és Klug Nándor (30—7). Külső tagok : Anwers Artúr berlini csilla­ gász és Kronecker Lipót berlini mathematikus. Mind a kettő mellett 21, ellene pedig 3 szavazván, fölme­ rült a kérdés, hogy érvényes-e a választás, miután az ügyrend 25 tag jelenlétét kívánja. Azonban konstetáltatott, hogy ennyi tag jelen volt, habár a sza­ vazásban nem vettek részt. Ezzel a nagygyűlés elintézte feladatait. Hátra van még az ünnepélyes közülés, mely vasárnap d. e. 10 órakor lesz.

IRODALOM É S MŰVÉSZET. Munkácsy új festménye. A párisi Sálon kiállítá­ sán nagy feltűnést kelt Munkácsy Mihály új festmé­ nye, mely a bécsi mütörténelmi múzeum piafondjára van szánva. A festmény száz négyszögméter és távlat tekintetében merész kompoziczió, mert a festő azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a kép az erede­ tileg lapos és egyenes mennyezetet ugy tüntesse föl, mintha ez mély kupola volna, s az alakok mintegy

A honvédség t ö r t é n e t e . Fejérváry b. honvédelmi miniszter a képviselőházban tett kijelentésének megfelelőleg intézkedett, hogy a magyar honvédség története és a honvédelmi minisztérium működése 1878. óta összefoglalva megírassák. A mű adatokat tartalmaz a honvédség megalkotására és fejlődésére vonatkozólag, egy része pedig a minisztérium mű­ ködését ismerteti. A mű megírásával Biró Pál mi­ niszteri tanácsos bízatott meg. A könyv már a folyó év végére elkészül. A természettudományi t á r s u l a t könyvkiadó vállalatának új sorozatában megjelenik Brehm Alf­ réd német természettudós népszerű előadásai is, terjedelmes kötetben, illusztrácziókkal. Az elhunyt Brehm néhai Kudolf trónörökös egyik bizalmas tu­ dósa volt. Művét, mely ez év végén készül el magya­ rul (németül is csak most indult meg füzetekben) Paszlavszky József fordítja. Stanley legújabb műve magyarul. A nagynevű afrikai utazónak legutóbbi afrikai útjáról szóló munkája az angol kiadással egyidó'ben magyarul is megjelenik. Ráth Mór gondoskodott, hogy a feszült figyelemmel várt munkát, mely Afrika ismeretlen belsejéről ad leírásokat, s egy viszontagságokban és sanyaruságokban, de tapasztalatokban is nagyon bő ut leírását foglalja magában, a magyar közönség mielőbb bírhassa. Füzetenkint jelenik meg, az eredeti angol kiadás illusztráczióival és térképeivel, az első füzet valószí­ nűleg már májusban elhagyja el a sajtót. A munka czime: «A legsötétebb Afrikában*, nuthentikus elbe­ szélés Aequatoria kormányzójának, Eminnek, fölke­ reséséről, fölszabadításáról és a vele történt vissza­ vonulásról. » Az egész mű, melyet az ép most Lon­ donba érkezett Stanley mindjárt az afrikai nagy ut befejezése után megirt, két nagy kötetet foglal el, s 40 füzetre oszolva jelenik meg. Ara fűzve 12 frt, kötve 15 frt, mely összeg két egyenlő részletben fizethető. Egyes füzet ára 30 kr. Az illusztrácziók Stanley saját rajzai, fölvételei és följegyzései után készültek, s ezeket Kairóba utazott jeles angol raj­ zolók készítettek Stanley utasításai szerint. A harácsligeti tündérnő czimű egy kötetes el­ beszélést irt Strauss Ede, ki nevesen megjelent könyvét azoknak a kedves jó barátoknak ajánlja, «kik az eke mellől erővel is elvonják őt, hogy szel­ lemi munkára kényszerítsék.* n r a egy frt. Touristák Lapja, a Kárpát-egyesület budapesti osztálya havi folyóiratának új füzete is érdekes ol­ vasmányokat nyújt. Dr. Csapodi István «A touristaság egészségtana*, Téglás Gábor «A Retyezát hegyvilágából* czimű dolgozatot közöl, ez utóbbit csinos illusztrácziókkal. Dr. Herrmann Antal egy ez­ előtt száz évvel Pomázra tett főúri kirándulásról ír. E kirándusást Gesellius György mérnök irta le, ver­ sekben dicsőítve a résztvett társaságot. A kis füzet 1790-ben jelent meg. Gróf Teleki József, a pomázi kastély birtokosa, rendezte a kirándulást igen elő­ kelő társasággal. Parrovv Anna a «Rablókő» mondá­

A BUDAPESTI MUNKÁSOK MÁJUS 1-SEI GYŰLÉSE A VÁROSLIGETBEN.

ját ismerteti, a kisebb közlemények pedig kirándu­ lásokról, hegymászásokról és társulati ügyekről szólnak. Az operaszínházban május 5-ikén vett bucsut Pauli Rikhárd a közönségtől, hogy nyugalomba vo­ nuljon. A ritka zenei tehetségű, finom ízlésű és ro­ konszenves hangú tenorista a 'Sevillai borbély Almaviva szerepét választotta utolsó fölléptére. A színház egészen megtelt, s a közönség melegen nyilvánította rokonszenvét a művész iránt. A mint kilépett, felzúgott a taps, a zenekarból pedig töme­ gesen nyújtották föl a koszorúkat, melyeket a tisz­ telők és tanítványok küldtek. Pauli mély meghatott­ sággal fogadta az ovácziókat. Előadás közben is meg­ újultak a tapsok, végül pedig már vége sem akart lenni a kihívásoknak. Az előadásban részt vett Pauli egyik tanítványa, Vaszilievics Adél k. a. is (Vaszilievics kir. táblai biró leánya), a kölni színház tagja, ki Rozinát kellemmel énekelte. Előadás után a pá­ lyatársak bucsuzása kezdődött, kik a színpadon ko­ szorúkkal jelentek meg. Beniczky Ferencz inten­ dáns megköszönte a művésznek, hogy kértére még két esztendeig működött az operánál s átadta neki a kinevezési okiratot, mely Paulit mint tiszteletbeli ta­ got továbbra is az intézethez csatolja. Még arra kérte, hogy mint tanár, továbbra is neveljen az in­ tézetnek hasznos tagokat. Alszeghy Kálmán rendező átadta beszéd kíséretében az operaszínház tagjainak ezüst babérkoszorúját. Pauli megindultan mondott köszönetet a figyelem és tisztelet e nyilvánításai­ ért ; megköszönte a nemzeti színház tagjainak kol­ legiális barátságát is, kik közül számosan voltak je­ len Paulay Ede igazgatóval együtt. A búcsúzás ün­ nepélyeit lakoma fejezte be. A budapesti színkörökben a közelebbi napok­ ban kezdődnek meg az előadások. A buda-krisztina­ városi színkörben Krecsányi Ignácz színtársulata játszik a nyáron. A városligeti színkörben e h ó 15-én lesz az első előadás prológgal, melyet Jászai Mari, a nemzeti színház jeles művésznője, szaval. A társu­ lat vidéki színészekből alakult, s a népszínház több tagja is közreműködik a népszínház szünete alatt.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A m a g y a r tud. akadémia május 5-iki ülésén melyen Hunfalvy Pál elnökölt, három értekezést olvastak föl. Simonyi Zsigmond a főnévi igenév (infinitivus) né­ hány oly használatáról szólt, mely utóbbi időben volt vita tárgya. Egyik a székely «el kell, hogy men­ jek* e helyett iel kell mennem*, mely oláh erede­ tűnek bizonyul. Másik az • ideje menni*, melyben az infinitivus úgy szerepel, mint valamely főnév genitivusa. A harmadik ez a szerkezet: meva látni semmit*, nem tudhatni stb. melyben az infinitivus állitmányul szolgál. Erre nézve a felolvasó valószí­ nűvé teszi, hogy szláv hatás utján keletkezett. Meg­

említi ezzel kapcsolatban a hazafiatlanság vádját, melylyel nyelvészeinket azért illették, hogy sok sza­ vunknak kimutatták idegen eredetét. Még nagyobb bajnak fogják némelyek tartani, ha még sok mon­ datfűzés idegen eredetét is bizonyítják nyelvészeink. A fölolvasó e jelenségekben ellenkezőleg nyelvünk­ nek beolvasztó képességét látja, mely szoros kapcso­ latban van a magyar nép beolvasztó képességével s egyik tényezője a magyarság gyarapodásának. Már pedig a tényezőket kutatni inkább hazafias, mint hazafiatlan foglalkozás. A felolvasást éljenzéssel fo­ gadták. Dr. Asbóth Oszkár mint vendég a hangsúly­ ról beszélt a szláv nyelvekben. Végül Volf György lev. tag olvasta föl Katona Lajos vendégnek «a holdevő MarkoldbróU szóló értekezését, a melynek vég­ eredménye az azt megelőző boható fejtegetés alapján röviden az, hogy az egyes szótárainkban (Kresznerics, Czuczor-Fogarasi, Ballagi,) feljegyzett, továbbá néhány költőnknél (Baróti Szabó Dávid, Vörösmarty) előforduló és hazánk egyes vidékein, pl. az alföldön, Erdélyben és a palóczok közt a nép ajkán is élő morkoláb, (markakf, markai) szó bajosan vezethető vissza a Salamon és Markalf meséjének Markalf-jáfa, mint Szily Kálmán előbb hitte, hanem a német Mar­ kol/ (garrulus glandarcus) madár nevének olyan át­ gyúrása a minő Heltainak a Markgrafból alakított másik morkoldb szava, vagy az ezzel teljesen analóg Barggr&í porkoláb. Érdekes e szó fol klorisztikus szem­ pontból is különösen azért, mert a vele egy jelentésű erdélyi oláh varkolák és varkolács tanúsága szerint benne az említett német szóhoz a szláv vlkolak (Werwolf, a. m. farkas képében bolyongó kárhozott lélek vagy elátkozott ember és vampyr is egyúttal), tehát a tlykantropos* neve és képzete is hozzákeveredett: a mint hogy a mi morkolábvitik az erdélyi oláh varkolákk&l együtt nemcsak a napot és holdat fogyatko­ zásuk alkalmával elfoglaló (s nálunk a német Markolf mintájára madáralaku) démont, hanem kincs­ őrző vampyrt is jelent, tehát olyan mythikus lényt is, a minőnek a szláv vlkolak-ot ismerjü

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A szerb patriárkha. A király helybenhagyta Brankovics Györgynek szerb patriárkhává történt választását. A királyi megerősítést a kongresszus e hó 10-iki ülésén hirdeti ki b. Nikolies királyi biztos, s a beiktatás e hó 11-én, vasárnap megy végbe. Püspökválasztás. A tiszai egyházkerület püspöki helye, mely Czékus István halálával üresedett meg, e hó 7-ike óta be van töltve. A Kassán e napon tar­ tott egyházkerületi közgyűlés akkor bontotta föl a beadott szavazatokat. Nagy éljenzés közt hirdették ki az eredményt, mely szerint a beadott 162 szava­ zatból 92 szóval Zelenka Pál miskolczi evang. lelkész választatott meg a kerület püspökévé. Terrayra 41, Farbakyra 26 szavazat esett. Három szavazatot ér­ vénytelennek nyilvánítottak.

Cserna Károly rajza.

MUNKÁS-CSOPORTOK VEZETŐI.

A Zelenka-család már régebben szerepel a magyar­ országi protestáns ügyekben. Mátyás alatt Giskrával jött a család Magyarországba. Az új püspök 1839 évi aug. 19-ikén a nógrádmegyei Brezó községben szü­ letett. Tanulmányait Jénában végezte be. 1862-ben segédlelkész voltBudapesten Székács superintendens mellett, majd Irsán, nemsokára pedig Miskolczon lett lelkész, hol az egyházi vagyon rendezését is nagy erélylyel és eredménynyel vitte keresztül, a átalában az egyházi ügyekben nagy munkássággal fáradozott, s minden téren közbecsülést és bizalmat vívott ki. A kolozsvári egyetem rektorává dr. Szász Béla bölcsészeti tanárt és jeles költőt választották meg.

MI UJSÁG ? A virágkiállítást május 2-ikán zárták be. Hat napig volt nyitva, s a főváros közönsége nagy érdek­ lődést tanúsított. Összesen 12,832 látogatója volt. Kivált a rózsa-kiállítás vonzotta a hölgyeket, kik tömegesen nézték a rózsa-versenyben legtöbb sza­ vazatot nyert rózsákat Mint említettük, a legtöbb szavazatot (289-et) a Madame Charles Meurice nevű

310 rózsa kapta. E z t találta legszebbnek a legtöbb hölgy (mert csak a hölgylátogatók szavazhattak). U t á n a a legtöbb szavazatot (214-et) k a p o t t a Merreille de Lyon és a Baronne Adolfé Rothschild (103 szavazatot). E h á r o m szép rózsa képét közöljük is mai számunkban. Az a m a t e u r - f é n y k é p - k i á l l i t á s r a gróf Teleki Géza, a j u r y elnöke, h á r o m dijat ajánlott fel s a dijak ki­ osztásában a közönség Ítélete lesz a döntő. D r . D u k a T i v a d a r , t u d ó s hazánkfia, ki a szabadságharcz ó t a külföldön él, a t u d o m á n y o s aka­ d é m i a nagygyűlésére L o n d o n b ó l B u d a p e s t r e ér­ kezett, nejével együtt. I n n e n a Keletre, K o n s t a n t i nápolyba m e n n e k . D r . Z á v o r y S á n d o r , jeles orvos hazánkfia, ki m á r húsz év óta m ű k ö d i k m i n t fürdőorvos Gleichenbergben, e h é t e n u t a z o t t el e gyógyhelyre, melyet hafzánkból is oly sokan fölkeresnek, s a fürdőidény beejezéseig, szeptember végéig, folyvást o t t lesz. A n e m z e t i s z i n h á z n y u g d í j - i n t é z e t e válságos helyzetbe j u t o t t az operaszínháznál t ö r t é n t számos nyugdíjazás következtében. A nyugdíj-intézet 1888. évi szükséglete 7055 frt «6 krral, 1889. évi szükséglete pedig 19,200 í r t t a l m u l t a felül a rendes bevételeket. Az operaház 1888-ban 6 6 3 6 frt 22 kr., 1889-ben pedig 9748 frt 39 krral terhelte m e g az intézetet, m i g a n e m z e t i színháznál a k é t esztendő nyugdijterhe csak 3756 frt. A kiadási többletel a tartaléktőkéből, részint p e ­ dig kölcsön czimén az alaptőkéből kellett fedezni. A k o r m á n y z ó választmány m á r a m ú l t év végén elő­ terjesztette a miniszterelnöknek, abel- és a pénzügy­ miniszternek, h o g y az operaháznál t ö r t é n t tömeges nyugdíjazások pénzügyi válságba sodorják az inté­ zetet, a m i b ő l csakis a szubvenczió fölemelése ígér kibontakozást. A miniszterek erre m e g is Ígérték az i n t é z e t bajainak gyökeres orvoslását, az akkori bel­ ügyminiszter, gróf Teleki Géza pedig vizsgálóbizott­ ságot k ü l d ö t t ki, hogy m a g á t az ügyek állá-a felől alaposan tájékozza. A k o r m á n y b a n t ö r t é n t változá­ sok következtében azonban az intézkedés késik. Az igazgató-választmány m o s t gr. Szapáry Gyula m i ­ niszterelnököt kéri, hogy a tőkéből nyugdíjazásokra kölcsön czimén elvont összeg visszatéríttessék s az á l l a m i segély fölemelésével az i n t é z e t rendes m ű k ö ­ dése biztosíttassák, addig pedig, m i g ez m e g t ö r t é n ­ hetik, az alaptőkéből v e t t kölcsönökkel fedeztethes­ senek a tulkiadások. A t a v a s z i l ó v e r s e n y e k az idén május 4-én kez­ dődtek. A m e g n y i t ó n a p délelőttjén n e m igen m u ­ t a t k o z o t t kedvező idő a versenyre, de később mégis kiderült s a legszebb tavaszi i d ő kedvezett a ver­ senykedvelő közönségnek, mely, vasárnap is lévén, zsúfolásig lepte el a versenytér nézőhelyeit. A ver­ seny n a g y érdeklődés m e l l e t t folyt le, s ebből n e m v o n t le a később egész erővel m e g i n d u l t h a t a l m a s tavaszi zápor sem. Első napon h é t futam volt. Az 1000 frios megnyitó versenyben P é c h y A n d o r «Lord Ernest»-je lett az első. Az egyesített nemzeti és hazafi díjért, mely e napon a legnagyobb díj volt — 10,000 frank a r a n y b a n — 4 ló mérkőzött, s E s z t e r h á z y Móricz «Prado»-ja n y e r t e m e g . — A két évesek versenyénél, mely m i n d i g a legbizonytalanabb e r e d m é n y ű szokott lenni, Springer G. «Peccavi»-ja eladó-versenyben vitte el az 1000 frtos dijat. — Az első lett «Trough», a Bittér-dij 2 0 0 a r a n y á t «Titian», az 1500 frtos Megyeri dijat Aursperg F e r e n c z herczeg «Farinelli»-je vitték el. — Végül a lóte­ nyésztő mezei gazdák versenye következett, m e l y n e k 300 frtos első diját Csikós József «Livnó»-ja, a m á ­ sodik dijat, 150 f r t : Szél Gergely feketéje, s a har­ m a d i k dijat, mely 100 frt, Balázs S á n d o r «Csárdást nevű lova n y e r t e . A második v e r s e n y n a p május 6-ikán n e m kisebb érdeklődés m e l l e t t folyt le. Az 1000 frtos Eszterházy-dijat Blaskovich •iArám»-ja vitte el. — A Welter-handieapban báró Üchtritz Zsigmond «Maete»-jelett a győztes, meg­ lehetős meglepetéssel vive el az 1000 frtos d i j a t . — A kétévesek versenyénél elsőnek P é c h y A n d o r iAlnok»-ja érkezett b e . — L e g é r d e k e s e b b verseny volt dijáért való küzdelem, e n a p o n az asszonyságok mely 650 aranyból állt, s m e l y é r t u r i lovasok futot­ t a k . Első lett Apponyi A n t a l gróf «Bojtár*-ja, me­ lyet L o r d Boyston i s m e r t s p o r t s m a n lovagolt. — ABatthyány-Hunyadydijért versenyzők közül H e n ­ kel H u g ó t Királyné»-ja vitte el a 3 0 0 a r a n y dijat. — Az eladó versenyben győztes lett «Busnyák», m i g a Bessenyői dijért folytatott gátversenyben S t u b e n b e r g I . gróf «Mollyi-ja lett az első. A versenyek h a r m a d i k napján szintén n a g y kö­ zönség jelent meg. Az udvari páholyban K o b u r g F ü l ö p herczeg is jelen volt nejével. A kétévesek versenyénél e n a p o n a favorit "Al­ legro* j ö t t be. A legérdekesebb volt a 10,000 fran­ kos kancza-dijért való küzdelem, m e l y b e n Blasko­ vich Miklós «Csalfá»-ja lett az első. A tavaszi kí­

VASÁRNAPI

19. SZÁM. 1S90. XXXVH. ÉVFOLYAM.

UJSAG.

sérleti versenyben Festetich Tasziló «Johnsbach»-ja, a Welter-handieapban Blaskovich E . «Merész»-jo, az lvadék-xersenyben b . Üchtritz Zsigmond «Atya­ fi*-ja lettek a győztesek. A Claiming-Stakes 1000 frtos dijáért h á r o m ló küzdött, s közülök H u n y a d y I m r e «George »-je lett a nyertes. A n a p o t eladó­ akadályverseny zárta be, melynek diját Kin?zky Zdenkó «Kincstár*-ja vitte el. Legközelebb vasár­ n a p lesz verseny. A s z i n é s z e t i k i á l l í t á s , a m a g y a r színészet száza­ dos j u b i l e u m á n a k alkalmából, a városligeti műcsar­ n o k b a n lesz, melyet e czélra a fővárosi tanács a leg­ n a g y o b b készséggel e n g e d e t t á t a szinészegyesület központi igazgató-tanácsának. A kiállítás, mely az első és egyetlen ebben a n e m b e n , augusztus 15-én nyilik m e g . A kiállítás érdekesnek ígérkezik, a meny­ n y i b e n m i n d e n színészetre vonatkozó tárgy csopor­ tosítva lesz. — x — Csak 70 k r . az ára egy doboznak a gyógy­ szertárakban, mely 50 labdacsot t a r t a l m a z a valódi B r a n d t Bikhárd gyógyszerész svájezi labdacsaiból. Még m i n d e n n a p i használatra is elég ennyi egy egész h ó n a p r a , s igy egy n a p i kiadásunk alig k e r ü l egy p á r krajczárba.'E szerint a keserüvizek, gyomorcseppek, sópasztillák, ricinusolaj és egyéb mindenféle néven ismeretes szerek sokkal többe kerülnek a közönség­ nek, m i n t a B r a n d t Bichard-féle valódi svájezi lab­ dacsok, a mellett, hogy kellemes, biztos s á r t a l m a t ­ lan h a t á s u k a t t e k i n t v e a gyomor-máj és epe-, s arany­ eres stb. bajokban, egyik sem múlja fölül. D e hogy valódi, B r a n d t Bichard gyógyszerész-féle svájezi lab­ dacsokat kaphassunk, m i n d i g ovatosoknak kell len­ n ü n k , m e r t csalódásig hasonlón csomagolt, u g y n e ­ vezett svájezi labdacsok is v a n n a k forgalomban.

19. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

orvos

u n o k a h u g a , 19

várost, 82 éves. — BBANOVACSKY CSEDOMILY, a zen-

tai általános t a k a r é k p é n z t á r segédköDyvelője, életé­ n e k 32 évében. — E B B E B MIHÁLY, nagy-szőllősi plé­ bános, H a l m i b a n . — D r . VEBESS FEBENCZ, gyulafe­ hérvári ezentszéki jegyző, theologiai t a n á r , csillag­ vizsgáló segédőr, papsága tizedik évében, 3 3 éves korában. Ozv. CLAIB IGNÁCZNÉ, szül. B e n k Apollónia, öz­ vegye n é h a i Clair Ignácznak, a ki a m o n a r k h i á b a n megalapítója volt a rendszeres tornászainak, Clair Gyula honvédezredes édes anyja s Clair Vilmos hirlapiró nagyanyja, 8 5 éves, B u d a p e s t e n ; u g y a n i t t özv. BAZGHA ÉLEKKÉ, szül. Holczer Bóza, S p e t t Vincze fővárosi i s m e r t ügyvéd anyósa, 68 é v e s ; MENDIK FEBENCZNÉ, szül. t u s n á d i Pálffy Mária, 46 éves. — GOLYÁS ISTVANNÉ, szül. Keszi H a j d ú A n n a , kis-újszállási ref. lelkész édesanyja, 74 éves, Kis­ újszálláson.

— HAMVAY-KOVÁCS ALOJZIA, 60 éves,

HIRDETÉSEK

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. I r é n k ö n y v é b ő l . A formabeli ügyességen és gya­ korlottságon kívül, mely különben szintén elég gyakran cserben hagyja, alig találunk más elismerésre méltót ez apró dalokban. Útszéli hasonlatokkal s százszor elcsé­ pelt közhelyekkel vannak megtömve ; sehol az érzésnek vagy gondolatnak eredetisége, vagy frissesége, a mi meg­ kapná s rezgésbe hozná az olvasó szivét. S z e r e s s h a z á t é s n e m z e t e t . R i d e g . Korántsem fűzfapoétái zsengék; izlós, értelem nyilatkozik mind­ kettőben ; de a költői ér nagyon vékonyan csörgedezik bennük. M . O y . A történeti visszaemlékezéseket legközelebb közölni fogjuk. D e b r e c z e n . B. L. A kivánt számokat a könyvtár részére megküldetjük. N a g y s z o m b a t é j s z a k á j á n . Alkalmi versnek(húsvétra) beválnék, de most m á r idejét múlta. í g y s z ó l a z ú r . — A l e g s z e b b g o n d o l a t nem közölhetők.

SAKKJÁTÉK.

Háztartási szükségletek és kiliázasitási kelengyék számára ajánlja

mm Walla József !••••<; ••••< Budapest,

czemeiitáru-gyára építési a n y a g o k r a k t á r a VII. ker., Bottenbiller-utcza

Vállalkozili: Griinittei-azzo, Betonirozások,

MOSSMEE JÓZSEF vászon- és fehérnemű raktára «A MENYASSZONYHOZ. 1 >.v 1" l :~> I I • : > i . K o r o n a h e r c z o f j r - u t e z a I S . s z á m . dtu vaUsSÜkát mintliinn'iuü vászonnak, asztalnemüek, törülközők, chiffonok, rumburgi, kávésteritékek, abroszok, Madapolám, creas, crépe-teritékek, asztalkendők, shirting, hollandi és canavas-teriték, és bolyhos törülközők, oxford, lepedővászon abroszok, fürdő-törülközők, creton. Zsinór, pique és női barcliet. fehér és színes hímzések, legújabb batisztok, zephyr és mosó rnhakelmék dus választékban. S z í n e s r u l i a b a t i s z t - z x ' l i k r i n l o k d a r a b j a i~t k r .

£•••<

I ti

13. SÍ

K a k t a vt t a r t : Keramit lapok, Kelheimi lapok, Mettlachi lapok, Terracotta-áruk, Kőfedél pép, T ü z A l l ó tégrlálc, Kémény rakvánj-okból s t b .

Szökőkutak, Czementlapok és Mozaik lapokkali kövezések elkészítésére stb.

Agynemüek, párnahéjak, paplanlepedők, alsólepedők, plumtaux,

férfiingek, női ingek, fiu- és leány-fehérnemüek lábravalók, nadrágok, minden kor szerint, férfiharisnyák, hálóköntösök. chiffon és vászonból, alsóderekak, fésülőköpenyek, fehérnemű újszülöttek zsebkendők, harisnyák, számára, nagy választékban. Osf~ Minták és árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. " * 9 8»F" Utánvét melletti megrendelések gyorsan és szolidan teljesíttetnek. 4191

1601. számú feladvány, Galitzky W. A.-tól Kasanban.

Gyári raktára a gartenaui Portiandi czement és vízhat­ lan mész-gyárnak.

ItElZEUGROHREN1

Gyári raktára a gartenaui Portiandi czement és vízhat­ lan mész-gyárnak.

iPUI I P I M p l p Vasöntöde és Gépgyár Részvény-Társaság Budapesten. • ^

A Franklin-Társulat

a

b

o

a

e

f

g

VILÁGOS.

Világos indnl s a harmadik lépésre matot mond. Az 1 5 9 5 . számú feladvány Geyersiam

megfejtése.

J.-töl.

Világos.

kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv kereskedésben kapható:

KÉPTALÁNY.

Gyár és irodák: Városi iroda és raktár: V I . . k ü l s ő vác/.i-iit ÍOÍMJOO. » ' . V I . , P o r t m a n i e z k y - u t c z a 1 4 . s z . Ajánlja a e s é p l é s i i d é n y r e kitűnő szerkezetű

és vaskeretü gözcsépló-gépeit,

EGYÉVI ÖNKÉNTES-JELÖLTEK, továbbá

papnövendékek, tanítójelöltek, öröklött mezei gazdaságok birtokosai, családfenntartók és a hatóságok számára. Az uj véderő-törvény (1889. VI. t. ez.) alapján HITELES

járgánycsépiőkészületeit,

gabonatisztitó-rostáit

a közös hadseregben és a magyar kir. honvédségben.

Sötét.

1. Ff5—e4 .._ __ . . . H g 7 - e 6 : 2. Hd7—f6 _._ . . . Fal—d4 3. Hf6—d5 f . . . — Kf4— e4 : 4. f2—f3 f Ke4—d5 : 5. c2—e4 mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Babocsay Béla. — Tarnóczon: Németh Péter. — Nagykőrösön: M. — A nagykőrösi polgári kör sakk-kedvelői. — A pesti sakk-kör. H i b a i g a z í t á s : A multheti 1600 sz. feladványba több hiba csúszott be. Következőképen javítandók : a7-en világos vezér áll sötét helyett; — g6-on sötét király áll vi lágos helyett; — W-en sötét futár áll világos helyett.

m ^

gőzeséplő-készületeit, locomobiljait

iz egyévi önkéntes Kézikönyv

Megfejtés.

(Baker- és Vidats-iendszer)

és konkolyozóit Krszlelln'n vannak: fredeti kévekifo'í- és niarokraki) arató-gépek, eredeti amerikai fúkaszáló-gépek, szénai;viijtíik, stb.

SCHLICK-féle szab. 2 és 3 v a s ú e k é k , szab. S c h l i c k - l é l e m é l y i t ő - e k é k , m é l y i t ő - e k é k ö n v e z e t é k k e l , e r e d e t i S e h l i o k - és Vidats-féle egyvasn-ekék, t a l a j m i v e l ő eszköxök, b o r o n á k és r ö g t ö r ő k .

Szab. Seliliek-féle H a l a t l á S sorbavetíí-gépek szórvavetö-gépek. Takarmánykészitő-gépek, darálók, morzso­ lok, őrlőmalmok és olajmalom-berendezések. L e g o l c s ó b b á r a k . K l ő n y ö s fizetési l e l t é t e l e k .

FORRÁSOKBÓL

Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.

(törvényekből, rendeletekből, szabályzatokból és utasításokból) szerkeszté

K A C Z I Á N Y

GÉZA

magyar kir, sz. k. v. honvédhadnagy.

|asf~Magy»rhon el«ő, l e g n a g y o b b és l e g j o b b h í r n e v ű

I

óraüzlete.-*a

BRAUSWETTER JÁNOS SZEGEDEN

Irálymintákkal. — Harmadik teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadás. A teljes m u n k a á r a e g y k ö t e t b e n fűzve 1 frt 2 0 k r .

TBSTYÁNSZKY ÁGOSTON, szolgálatonkivüli vezérőrnagy,

felvidéki család tagja, 66 éves, Bécsben. — BAILE JÓZSEF, köztiszteletben élt férfiú, 55 éves, Sümegen. — BOROSS ANDRÁS, pestmegyei árvaszéki tisztviselő, 41 éves, Budapesten ; u g y a n i t t SZIRMAY SIMON, az osztrák-magyar b a n k budapesti tisztviselője, élete 30-dik évében, — GAJDOSSIK BAFAEL, újbányái pol­ gármester, életének 67 -ik évében. — A L B E R T I ADOLF, őrgróf, n y ű g . ezredes, 80 éves, Csanakon. — MEZŐSSY VILMOS, a miskolczi t a k a r é k p é n z t á r tisztviselője. — BOTHMANN LIPÓT, nagyváradi ügyvéd, 46 éves. — TÓTH MIHÁLY, Szeged város n y u g a l m a z o t t főkamarása (főpénztárnoka) a régi idők eredeti és p u r i t á n jel­ lemű férfia, ki 1833-tól 1884-ig szolgálta híven a

311

UJSÁG.

git, 2b éves, Kis-Terpesen. — KVACSÁK I R É N , dr.

Hanny Ödön keszthelyi éves, Keszthelyen.

HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k a l a t t : GRAVEN L A ­ JOS, L ó n y a y G á b o r jószágigazgatója, az 1830-diki lengyel fölkelés egyik szereplője, 8 3 éves k o r á b a n Deregnyőn. Mint m e n e k ü l t j ö t t hazánkba, L ó n y a y Gábor házánál talált szives fogadtatásra s o t t előbb m i n t könyvtárnok m ű k ö d ö t t , de csakhamar jószág­ igazgató lett. Állása társadalmilag is folyvást emel­ k e d e t t tekintélyben és befolyásban s olyan férfiak barátságával is dicsekedhetett, m i n t Kazinczy Gábor, L ó n y a y Menyhért s többször érintkezett a m a g y a r forradalom kitörése előtt Kossuth Lajossal i s . H o g y az e l h u n y t a t csakugyan G r a v e n n e k hivták-e, azt Deregnyőn, a hol m a j d n e m öt évtizeden á t élt, m é g m a s e m tudják, de n e m hiszik s nevéről s Lengyel­ országban elfoglalt t á r s a d a l m i állásáról valószínűleg csak h á t r a h a g y o t t i r a t a i fognak felvilágosítást n y ú j ­ t a n i . — BAJAY JÁNOS, J a n k ó J á n o s jeles rajzolónk és festőnk apósa, 68 éves k o r á b a n , Budapesten ; gyá­ szolják özvegye, szül. Dicsky K o m á r o m y Anna, to­ v á b b á leánya Gizella, J a n k ó J á n o s n é , veje, t ö b b u n o k a és számos r o k o n . — BKEZNAT ISTVÁN, nagy­ birtokos, t ö b b főúri család jogi képviselője, az első hazai t a k a r é k p é n z t á r és t ö b b p é n z i n t é z e t választ­ m á n y á n a k tagja, 77 éves korában, Budapesten. — P é c h y NAGY JÓZSEF, n a g y t e k i n t é l y ű barsmegyei n e m z e t s é g utolsó sarja, 69 éves korában Bajkán. — BACSÁK KÁLMÁN, Pozsonyme
VASÁRNAPI

Kaposvártt. — BÁRÁNYI ÁBPÁDNÉ, szül. P e t r i c h Mar­

Külön: í. füzet, 80 kr. — I I . füzet (vége), 40 kr.

A «Vasárnapi Újság* 16-ik számában közölt képta­ lány megfejtése: JM az okos bolond, mint a bolond bölcs.

HETI-NAPTÁR, május hó. Kap

Katholikus es protestáns

i Qörög-Orosn ImraeUta

ll|V.I5Rogate E 5 Beatrix 29«Jázonpk. 21 Met. 12 H. Pongrácz vt. Nereus 30 Jakab ap. 22 1 május Jerem 23 Gáza 13 K. Szerv ácz pk. IMacins 2N.Atan.h. 24 14 S. Bonifácz vt. |Bonifácz l.'iC. Aldoió csütört. ildozécsiitört. 3TimótésM.; 25 Márk J26 4Pelágia 16ÍP. Nep. János Nep. János 5 Iréné 27 S 5p. 17S. Paskálhv. |Paskál Holdváltozásai. 5 Utolsó negyed 11-én 5 óra 38 pk. este Felelős szerkesztő: H a g y M i k l ó s . (L. egyetem-tér 6. szám.)

Farbige Seidenstuffe von 60 kr. bisfl.7.65 p . Met. — glatt u n d g e m u s t e r t (circa 2500 versch. F a r b e n u n d Dessins) — versendet roben- und stüekweise portó- und zollfrei das Fabrik-Dépöt O. H e n n a b e r g (K. und K. Hoflieferant), Z ü r i c h . Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Portó.

ELSŐ RÉSZ. A v ó d t ö r v é n y és a k a t o n a i szolgálat á l t a l á n o s elvei. A véderö-törvény. — Területi beosztás, hadkiegészítő hatóságok. — A rendes soro­ zás előmunkálatai. — Kedvezmény a tanulók számára a jelentkezés körül. — Az állításra kötelezetteknek tilos megnősülniök. — A szolgálattól való mentesség kedvez­ ményének érvényesítése. — A póttartalék. MÁSODIK KÉSZ. Az egyévi ö n k é n t e s e k . A védkötelezettség és tényleges szolgálat tartama. — Az egyévi önkéntesség föltételei. — A íőgymnasiumokkal és föreáltanodákkal egyenjogú intézetek. — A tudományos képzettség igazolása felvételi vizsga által. — Az egyévi önkéntesek jogai. — A folyamodványok benyújtása és okmányolása. — Az orvosnövendékek-, gyógyszerészek- és állatorvosokra vonatkozó külön szabályok. — A hadköteles kor előtt folyamodók fölavatása. — Egyévi önkén­ tesek fölavatása sorozás utján. — Az egyévi önkéntesi jog utólagos megadása. — Az önkéntesi jog megadása póttartalékosok részére. — Az önkéntesi jog megadása háború ideje alatt belépőknek. — Szabad választás a szolgálati kedvezmények között. — A honvéd-önkéntesek. — Az egyévi önkéntesi jog elvesztése. — Önkén­ tesek, kik hivatásszerű hadapródok akarnak lenni. — Tengerész-jelöltek felvétele a hadi tengerészethez. HARMADIK RÉSZ. A t é n y l e g e s , szolgálat. A szolgálat megkezdése, el­ halasztása. — A szolgálat első éve. — Áthelyezés más csapathoz, saját költségen szolgálók lakása, becsületügyi eljárás. — Az önkéntes-iskola. — A honvéd-önkéntesi iskola. — Altiszti vizsga, gyakorlati kiképzés. — A tiszti vizsga. — A tiszti ki­ nevezésre szükséges okmányok. — A vizsga elhalasztása, le nem tevése. — Az egyévi önkéntesek második tényleges szolgálati éve. — Az egyévi önkéntesek tény­ leges szolgalata a hadi tengerészetnél. — Az egyévi önkéntesek tényleges szolgálata a katonai igazgatási szakoknál. — Az egyévi önkéntes orvosnövendékek tényleges szolgálata. — Az egyévi önkéntes gyógyszerészek tényleges szolgálata. — Az egyévi önkéntes állatorvosok tényleges szolgálata. — A póttartalékosok egyévi önkéntesi szolgálata. — Az egyévi önkéntesek kezelése háború (mozgósítás) esetén. — Kedvez­ mény a főiskolák hallgatói számára. NEGYEDIK RÉSZ. T a r t a l é k o s o k é s p ó t t a r t a r t a l é k o s o k . A póttartalé­ kosok katonai kiképeztetése. — Fegyvergyakorlatok. — A tartalék-legénység fegyvergyakorlatai. — A tartalék-tisztek (katonai hivatalnokok) és hadapródok (segéd-orvos­ helyettesek) fegyver- (szolgálati) gyakorlatai. — Áthelyezés a honvédségbe. — El­ bocsátás és kilépés a hadseregből (honvédségből) — Ügyirat-minták az első és második részhez. — Ügyirat-minták a harmadik és. negyedik részhez.

London 1871. Kecskemét 1872. Bécs 1873. üjvidék 1875. Szeged 1876. Périí 1877. Székesfehérvár 1879. Budapest 1865.

I

MTLevélbeli megkeresésekre pontosan valaszoltatik. Képes ár jegyiek bérmentve. Javítások pont, essköiöltotik. M a g y a r h o n e U ő , l e g n a g y o b b é s l e g j o b b b i r a e v t t ó r a ü z l e t e , "i

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható

VALUTÁNK RENDEZÉSÉBŐL. Iita

TISZA ISTVÁN. Á r a fűzve 50 k r . , p o s t á n b é r m e n t v e m e g k ü l d v e 5 5 k r .

i

!

Kwizda köszvéiiytolyailókja

VZ>

évek óta kipróbált háziszer

estíz, köszvény és idegbajok ellen.

A legelőnyösebb és l e g j o b b v a l a m e n n y i kettős t á b o r i l á t c s ő közül a mi, ú j o n n a n

javított

Valódilag c s a k az i t t m e l l é k e l t védjejry£•> gyei. — K a p h a t ó A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g « minden gyógyszertárában. g C5T" F ő l e t é t Magyarország részére : B u d a ­ pesten Török József gyógyszertárában. Egy üveggel 1 frt o. é. C3T" N a p o n k i n t i postai szétküldés a fő-letét által:

p£~

látcsőnk (Distanzglas). ~ > N

E z e n eszköz tiszta, színnélküli, 4 3 m m objektiv-átmérővel; m i n d e n s z e m r e alkal­ mas, még a legmesszibb távolságot is, tökéletes élességgel és tisztán mutatja; s katonai egyéneknek, v a l a m i n t utazás- vagy szini előadásra e g y a r á n t kitűnő. — E látcső 8 (ivegg-el bir, 4£-szeres nagyítással, e o m p a s z és b ő r s z í j j a l közvetlenül az eszközön, v a l a m i n t szilárd b ő r t o k k a l s szíjjal; t l b o n k i n t 9 í r t v á m - és viteldíj-mentesen. 4193 <J r E j r t ^ - ^ -*^-r^^ I^BVH^lencsével, szín nélkül, egészen finom fémbe dolgozva, legsssl «• • ' , eV' e L * S i ^ B » ' sS-flkv. nagyobb távolságokat élesen és tisztán m u t a t v a , 15-ször naBsssssHsiBzezsBtBssssBsssaBBBaBBaBBBaB^BBBk^BSzszsai gyítva 5 í r t ; 18-szor nagyítva (> í r t ; v á m - és viteldíjmentesen.

K W I Z D A F E R E N C Z JÁNOS. osztrák cs. kir. és r o m á n kir. udv. szállító kerületi gyógyszertára Kornenburgban, Bécs mellett.

Árak utolérketlenül alacsonyak!

Szállítás csak utánvét vagy az összeg előleges beküldése mellett.

S e d e l m a i e r & SchultZ, Optische Anstalt, M ü n c h e n , 17 Theatinerstrasse 17. Legnagyobb

raktár

látszerészi

készítményekből,

Münchenben.

»» t

50 év óta sikerrel fentartására és e m e l é s é r e a l e g k i t ű n ő b b szer

Dr. Bottá arczkenocse rövid idő alatt m e g s z ü n t e t : s z e p l ó t . m á j ­ f o l t o t , s m i n d e n b ő r k i ü t é s t az arczon. T ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n , s mert n e m zsiros k é s z í t m é n y , n e m képez b ő r a t k á k a t (Mitesser) a z a r c z b ő r ö n . E g y t é g e l y ára 1 f r t , k i s t é g e l y ára 5 0 k r . megránI t n D A M A m n s i l Á l r í v O k i t ű n ő ó v - z e r az arcz Í M . O V 1 I O 1 U U S U U V I & C czosodásának meggátlására és e m e l i a z a r c z b ő r üdeséget és ruganyosságát 1 ü v e g ára 5 0 k r . Központi postai szétkttldési raktár:

K o v á c s S á n d o r gyógyszertára Xagy-Beeskereken. B u d a p e s t e n főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. Király-n. 12. Postai megrendeléseknél finom ponderek, szappanok és illatsze­ rek h o z z a c s o m a g o l á s a a j á n l t a t n a k . Viszonteladók kerestetnek. 5H5HSHSH5H52H55H5HSHHE5ESE5HSESE5EÍ

n a g y v á l a s z t é k b a n , minden alakban, ezekhez a legújabb szö­ vetek H a a s F ü l ö p és Fiai cégtől. hálószobák, ebédlöszobák minden stylben k i t ű n ő ntes^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ t e r e k által k é s z í t v e . T e r e m é s m ű t e r e m F e r e n c z i e k - b a z á r a , I. e m . a b a z á r b a n . 4187 Mély tisztelettel

Kárpitos bútorok Asztalos bútorok Korner

v a l ó d i m i n ő s é g b e n e g y e d ü l c s a k a 115 é v ó t a f e n n á l l ó S a l v a t o r gyógyszertárban Észéken. felsőváros D i e n e s J. G.-nél kapható. H a t á s a előmozdittatik, a Spitzer-féle salakos mosdóviz h a s z n á l a t a á l t a l , 1 ü v e g ára 5 0 k r . A j á n l o m m a k a c s a b b b ö r t i s z tátlanságoknál a • M i l i c z - a r c z k e n ő c s ö t » . 1 t é g e l y ára 60 kr. — K i t ü n Ő l y o n i r i z s p o r 1 d o b o z 1 frt, k i s d o b o z 5 0 k r . , 1 t é g e l y S p i t z o r - k e n ő c s 3 5 k r . , 1 d a r a b S a l v a t o r - s z a p p a n 5 0 kr. M i u t á n t ö b b f é l e u t á n z á s o k l é t e z n e k , «a S p i t z e r é s M U i c z k e n ő c s h e z h a s z n á l a n d ó s z a p p a n b a saját c z é g e m be v a n n y o m v a és csak ezen c z é g e m m e l ellátott i S a l v a t o n szappan tekinthető valódinak. A Spitzer-kenöcs födelén pedig a Salvator-fej d o m b o r ú n y o m á s b a n v. n feltüntetve. — B a k t á r B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer­ tárában, király-utcza 12. s z á m . Postai m e g r e n d e l é s e k utánvétel mellett azonnal eszközöltetnek. Elismerő levél. Gyér ( T o r o n t á l m . ) 1889. j u l . 6. Tisztelt u r a m ! A múlt hóban küldött 3 adag szeplőkenőcscsel s t b . n a g y o n m e g v a g y o k e l é g e d v e . É n u g y a n i s m á r 18 é v e , h o g y ezen kitűnő hatású arozkenőcsöt öntől a legnagyobb megelége­ déssel veszem és biztosítom, h o g y megrendelői s z á m a szépen gyarapodott általam és fog is. ü g y s z i n t é n m o s t i s kérek 6 tégely szeplő elleni arozkenőcsöt egy barátnőm s z á m á r a . Üdvözlettel Várkonyi Sándorné.

'A KI NEM TUDJA, Inog a sok hirdetett gyógyszer iőzül 'melyik felelne meg leginkább betegségé­ 1 inek, az kérje azonnal levelező - lapon Richter rkiadóintézetétől Lipcsében, a képekkel ellátott^ [„A Betegbarát" czímű könyvecskéi A hozza [nyomtatott hálairatok bizonyítják, hogy a mű^ vécékében foglalt Jó tanácsok követése által, nem J ^osak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan i ^pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott^ gyógyulást is hamar megtalálták. A„ Jcönyv legyen küldetik meg.^

Különös figyelemre méltót

I hírneves Dr.Forti-féle

sebtapasz

T Ö R Ö K J Ó Z S E F ESESSÍTiSTSí B é c s b e n : Pleban Xav. Ferencz a régi cs. k. tábori gyógyszertárában, Istvántér 1. s z . t Dr. Girtler gyógyszertárában, Freiung 7. sz., Scbarrer Konrád gyógyszertárában, Marianilferstrasse 72. sz., Fritz G. és R., Braunerstrasse 5. sz., Raabe Bruno I. Báckerstrasse 1. Droguistáknál. P r á g á b a n : Fürst József gyógyszertárában, Poric 1071. G r á c z b a n : Nedwed A. gyógysz. a Húrtéren. B u d a p e s t e n : Schernhoffer K. gyógyt. Kristóf-tér sarkán. Ibos N. gyógyszertárában, V. ker. Nádor-utcza 3 . sz. Buday E. városi gyógyszertárában, városház-tér 9. Pillich F. gyógysz. Dorottya-ntcza 9. sz. Urbánn J. klrály-utcza 93. sz. Kriegner György Káivin-ter. Barna Zsigmond marokkói utcza 2 ; továbbá Thallmayer é s Seitz, nádor-utcza 10. Kochmeister Fr. utódainál, nagy korona-utcza 32. Neruda Nándor, hátvaniutcza 7. sz. Droguistáknál. Telkessy J . udvari gyógyszerész a várban. Vlassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. Frumm J. gyógyszerésznél Víziváros, fö-utcza. Moldoványi J. gyógyszerésznél, Víziváros, fö-utcza. Eiszdorfer G. gyógysz. Tabánban (Ráczváros) Palota-utcza é s Dévay Szollösy J. gyógytárában, Krisztina­ város, Karácsonyi-utcza sarkán. Á c s o n : Kratochvili József. A r a d o n : Rozsnyai M. é s Scháffer A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n : Orbán J. B a l á z s a - G y a r m a t o n : Cservenyák Gy. é s Herepey K. B . - C s a b á n : Varságh B. B e r e t t y ó - T J j f a l u n : Tamássy Géza. D e b r e c z e n b e n : Ír. Rothschnek V. E., Tamássy K. Göltl N., örvényi 0 . , Mihalovits István é s Muraközy K. D u n a - P ö í d v i r o n : Nádhera P. E g e r b e n : Köllner Lörincz gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. Kom V. és Mákoviczky J. E r s e k u j v á r o t t : Conlegner J. E s z é k e n : Dienes J. G. és Dávid Gy. gyógyszertárában. G y ö n g y ö s ö n Mersits N. é s Baruch J. G y ő r ö t t : Lippöczy M. s Stlrling K. H . - H a d h a z o n : Farkas ö . K o s z t o n : Keresz­ t e s J. é s Sehmidt K. J á s z b e r é n y b e n : Merkl J. K a l o c s á n : Horváth K. K a p o s v á r o t t : Czollner V. és Babochay K. K a r c z a g - o n Báthory B. K a s s á n : Hegay G.ésWandraschekK.Korláth F. K é s m á r k o n : Genersich C. A. K i s - V á r d á n : Khudy J. K o m á r o m b a n : Schmidthauer A. Kirchner H. és Kovács Arisztid. E é v á n : Hedveczky S. E o z o n c z o n : Kirchner D. é s Pokorny L. M e z í - K ö v e s d e n : Fridély B. M e i ő K á s z o n y b a n : Rátz Gy. M e z ő - K o v á c s h á z á n : Kiss P. M i s k o l c i o n : valódi minőségben csak Dr. Szabó Gyula és Ujházy Kálmánnál kapható. H . - B e c s k e r e k e n : Kovács S. B T a a r r - K a n i s s a n : Prager Béla. É a g y K á r o l y b a n : Ffileky P. N a g - y - K o r ö s ö n : Muller I. S T . - S s o m b a t o n : CsepcsányiB. H . - T á r a d o n : HuzellaM., Molnár J. és Heringh S. E y l r e t r y h á z á n : Korányi J. Szopkó Alf. gyógysz. és Kovács S. K a g y - K á l l o n : Hvezda K. P a k s o n : Malatinszky S P é c s e t t : Sipócz J. P o ­ z s o n y b a n : Erdy István. P u t n o k o n : Fekete N. R i m a s z o m b a t o n : Hamaüiár K. E o z s n y ó n Pósch J. gyógysz. örökösei és Hirsch J. N. S . - A . - T J j h e l y e n : Zllnszky J. S o p r o n b a n : Gráner J. S ü m e g e n : Stamborszky L. B z a t n m á r o n ; Bossin J., Dr. Lengyel M. é s Literáty E. S z a r v a s o n : Barts E- S z e g e d e n : Barcsay K. és Keresztes S. S z . - F e h é r v a r o t t : Dieballa Gy., Braun L. és Rieger B. S z é k e l y h i d o n : Szabó J. S z e n t e s e n : Várady L. és Podhradszky L. S z o l n o ­ k o n : Kecskéssy F. S z o m b a t h e l y e n : Rudolf A. T a r p á n : Monó I. T e z n e s v á r o t t : Tárczay I. és Jahner C. M. T e c s ő n ; Ágoston Gy. T . - U j l a k o n : Roykó G. T o k a j b a n : Czigányi B. T o l n á n : Gömbös L. T o r n a i l l á n : Urszinyi Zs. T J n g v á r o t t : Bene L. Lám S. Hoffmann B. Krausz A., Speck J. és Lukovics M. V a á l o n : Frischmann F. V a r a n n ó n : Gaál S. V e s z p r é m b e n : Ferenczv K. és Szili Horváth P. V i l ­ l á n y o n : Csató Gy. Gyula. E l l á k o n : Unger G. Z i r c z e n : Tejfel J. E r d é l y b e n : B r a s s ó n : Mánn és Izay. D e é a e n : Róth P. P o h a r a ­ s o n : Gleim Richárd. K o l o z s v á r t t l Valentini A. Gundhardt A. Wolf J. é s Dr. Ember Bogdán. K e z d i - V á s á r h e l y e n : Kovács F. M . - V á s á r h e l y t : Bucher H . E a g y - S z e b e n b e n : Molnár J. C. S z e p s i S s e n t - G y ö r g y ö n : Beteg B., Otves P. és Barabás F. S z á s z v á r o ­ s o n : Graffins J. V a j d a - E o n y a d o n : Dr. Juchó F.

Ezen kitűnő hatása, nem eléggé ajánlható gyótvtapasz készitöje FORTI LÁSZLÓ. Lak.: Budapest, I. k., S'ándor-uteza i.

1

arczkenőcs s Salvator-szappan

József, kárpitos-mester.

mely rendkívüli gyógyereje, el­ oszlató, érlelő a fájdalmat csil­ lapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb é s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Egy cso­ mag ára 5 0 kr. nagyobb cso_-^_--^B^B^B^_-^_-^_--^B^B^B^B^B^B^i^B^B^B-. niagé 1 frt. használati utasí­ tással együtt postán küldve 2 0 krral több. Központi küldeményező raktár Budapesten:

használtatik

S z e p l ő t é s m á j f o l t o k a t , v a l a m i n t az ö s s z e s b ő r t i s z t á t l a n s á g o k a t el­ távolítja jótállás mellett a S p i t z e r - f é l e s z e p l ő s m á j f o l t e l l e n i

Különleges SMUTTAL

^

Rizspor

VEGYÍTVE

V * * ^ C H . FAY, ILLATSZERÉSZ, 9 , rae d e la - F-a i x , 9

PARIS

brünni szöveteket eredeti gyári árak mellett a

Siegel-Imhof félefinomposztógyár szállítja BRÜNNBEN. Egy elegáns tavaszi vagy nyári u r i öltönyhez elegendő egy szelvény 310 mtr hosszúságban, a mi megfelel 4 bécsi rőfnek. 1 szelvény ára 4.80 7.75 finom 10.50 nagyon finom 12.40 legfinomabb űtf valódi gy a ubol. ~5*á Továbbá nagy választékban kap­ hatók : Selyemmel átszőtt kammgarnok, felöltőkhöz való szövetek, vadászok és kiránduló Í részére lodeüek, peruvienne és tosking szalon - öltönyökhöz, rendelet szerint me? határozott posz­ tók hivatalnokok részére, mosható szövetek urak és gyer­ mekek részére, valódi piquék, mtllényszövetek stb. K e z e s s é ­ get vállalunk, hogy jó árut, mintaszerintit a legponto­ sabban szállitink. Minták ingyen és bérmentve.

nyel, a női test szépítésére ; II. A nők titkai; III. Művészet a férfiak szerel* messe t é t e l é r e ; IV. Művészet a háza3 élet boldoggá tételére. Mindegyik e 4 igen érdekes munka közül frt 1,25, elegáns kötésben frt t . 5 0 ; Lassieitz Zsófiánál, Graz, Villefortgasse 20.

Felülmúlhatatlan legjobb, o r v o s i l a g ajánlott enyhítő-szer

hökhurut, rekedtség és hurut esetében. Készletben van a leg­ több gyógyfű-, fűszer és esem ege- ker esked. Közvetlenül a gyár­ ból, Lipcséből, 2 frt 50 kr. 8 /i palaczkért, v. 1 frtnak 1 palaczk­ ért beküldése mellett bérmentve AusztriaMagyarország, Cseh­ ország stb. bármely helyére.

Hirdetések

felvétetnek

kiadóhivatalban, pesten, utcza

IV. 4-dik

a

Buda-

k.f

egyetem-

szám-

alatt.

VÉGHLESI

Hazánk legtisztább, leg­ olcsóbb és legjobb szénsavdus, égvényes s a v a n y u v i z e .

Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor

\|

Hölgyeknek! íilt'K;

A legjobb

—

PARIS.

VEGHLES-SZALATM-n (Zólyom-m.) Mindig friss töltésben kapható a budapesti főraktárban:

Erzsébet-körút 56-ik szám alatt. Telephon-összeköttetés.

Szent telő gyógyfürdő (Püspök fürdő) NAGYVÁRAD MELLETT.

nrSzámos

r a k t á r a v i d é k e n . "»o

M i ! SetauOt-furulya!

Vasúti állomás, távírda, posta. Fürdő-évad : májustól augusztus végéig. Utolsó évad: tetemes ármérsékléssel szeptember 1-től október hó végéig. Téli évad: november 1 -tői április végéig. 30—40° C hévforrások, tükör, porczellán, moórfürdők, újonnan épült igen díszes cursalon, impozáns, gyönyörű, nagy társalgó és tánczteremmel, éttermekkel, kávéházzal és fedett terrassokkal, közvetlenül a nagy és árnyas tölgy­ erdő szélén, séták a díszes park, az árnyas erdő és a Somlyó hegyen, födött sétahely, kitűnő konyha, a váradi püspökségi pinczékben kezelt saját termésű kitűnő borok, hírlapok, tekepálya, naponta háromszor zene, 2 hetenként a váradi katonai zenekar is játszik.

87 uj szoba

épült.

Ezen hévforrások kitűnő eredménynyel használtatnak : idült rheumaticus, köszvényes, görvélykóros bántalmaknál, izületi és idegbajoknál, női betegségeknél, gyomorbajok­ nál stb. Az ivóforrás szelíden oldó hatással bir. Fürdőorvos az évad kezdetétől szeptember végéig. Bővebb tudósításokkal szolgál 4306

a

fürdőgoridnoksáff.

Idényszerű újdonság! A s é t a b o t - f u r u l y a k e t t ő s c z é l r a s z o l g á l : M i n t s é t a b o t naI g y ó n c s i n o s k ü l s ő v e l bir, m i n t f u r u l y a p e d i g t i s z t á n k i h a n ­ golt, felette k e l l e m e s z e n é j ü hangszer, m e l y e t bárki legott ] m e g t a n u l h a t . A s é t a b o t - f ú r u l y a f e l h a n g o k k a l bir, m i n é l ­ fogva b á r m e l y zenedarab rajta eljátszható. K ü l ö n ö s fon­ t o s s á g g a l bir a s é t a b o t - f u r n l y a k i r á n d u l ó k r é s z é r e , kik könnyű m ó d o n sétaközben lépten-nyomon zenei élve- | zetet szerezhetnek vele m a g u k n a k és társaiknak. I E g y s é t a b o t - f n r u l y a ára c s o m a g o l á s s a l e g y ü t t u t á n ­ v é t m e l l e t t 1 frt 7 0 k r . A j á n l a t o s a b b a z o n b a n a z ö s s z e j g e t e l ő r e b e k ü l d e n i , m e l y e s e t b e n 2 frtnak e l ő l e g e s u t e l - | [ ványozása ellenében bárhova b é r m e n t v e elszállittatik.

STERNBERG ÁRMIN j hangszeripartelepe Budapesten VII.

k e r e p e s i - ú t 3 6 . sz.

f" K í v á n a t r a n a g y k é p e s h a n g s z e r k a t a l o g u s o m é r d e k l ö I dőknek ingyen és bérmentve megküldetik. Harmonikáról | | szóló képes árjegyzék k ü l ö n kiadásban. ^ ^ ^

HlöfizeUíi feltetlUk: VASÁRNAPI ÜJSÁO és ( egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: j fél érre 6 •

STOCZEK

X X X V I I . ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , M Á J U S 18.

20. SZÁM. 1890. Csnpán

JÓZSEF.

1819—1890. "% " T I N C S még három éve, hogy a magyar mü\^ szaki tudományosságnak és szaknevelésX 1 nek hazánkban egyik legelőkelőbb úttö­ rője, Stoczek József, rendkivül meleg és szí­ vélyes ünnepeltetések tárgya volt, abból az alka­ lomból, hogy a budapesti József-műegyetemen elfoglalt tanárságának negyvenedik évét betöl­ tötte. Tudományos főintézeteink s a művelődésünk iránt érdeklődő és abban munkálkodó körök legjelesebb bajnokai, a tudományos akadémia, az egyetem, a József-műegyetem, a kolozsvári egye­ tem, a közoktatási minisztérium, az országos köz­ oktatási tanács, a magyar mérnökök és építészek egyesülete, a természettudományi társulat, a fővárosi s előkelő vidéki tanintézetek régi ta­ nítványai, m a kulturéletünkben előkelő álláso­ kat betöltő férfiak, mostani növendékei s a müveit körök előkelőségei voltak képviselve azon a fényes ünnepen, mely a nagyérdemű vete­ rán tudós és tanférfiu tiszteletére rendeztetett. Maga az ünnepelt ősz tudós, 68 éve daczára, ép testi, lelki erőben jelent meg tisztelői körében, tiszteletet parancsoló, derült, szép arczával, az idők súlya alatt meg nem hajlott hatalmas ter­ metével, szemében az életerő és életkedv tüzével, mindenkiben megerősité a reményt, hogy még évek hosszú során keresztül rendelkezni fog azzal a szívós, kitartó erővel, melyet a magyar művelődés javára kevés ember birt oly mérték­ ben hasznosítani, mint épen ő, s a legkevesebb, a mit reméltünk, az volt, hogy tanári pályának félszázados jubileumát is megünnepelhetjük a ott láthatjuk az elsők között, a kik a hazai t u ­ dományos haladás zászlaját erős kézzel lobogtat­ ják. E n n e k a reményünknek adtunk azon alka­ lommal kifejezést e lap hasábjain. Fájdalom, e reményünk nem teljesült. Stoczek József, a mű­ szaki ismeretek ez első rangú vezérbajnoka, t u ­ dományos életünknek büszkesége, m a m á r h a ­ l o t t , — e hó 11-én kivált az élők sorából, mind­ nyájunknak méltó fájdalmára, kik szellemi előhaladásunk nagy ügye iránt érdeklődéssel visel­ tetünk. Stoczek József sokkal jelentősebb és ismer­ tebb alakja volt tudományos törekvéseinknek, semhogy működésének, érdemeinek elősorolása új lehetne a müveit közönség előtt. A Vasárnapi Újság is ismételve bemutatta arczképét s ismer­ tette élete pályáját hasábjain. Ezúttal tehát, ne­

VASÁRNAPI UJSÁG

j egész érre 8 írt 1 félévre _ 4 •

Csapán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

) egész évre Q frt

í félévre _ 3 •

Külföldi elÖflzetenekhez a pouuilag meghatározott viteldíj is cutolandó

: hogy ismétlésekbe essünk, az életére vonatkozó fogva mind e mai nap g eléggé nem méltányol­ adatok közül csak a legfőbbek fölemlítésére szo­ ható érdeme volt. Ö volt ez intézetnek első ma­ gyar igazgatója, a ki a vezetésére bizott inté­ rítkozunk. Stoczek József Szabadkán született, Pécsett zet kormányát erélyes kézzel megragadva, azt végzé középiskoláit s aztán Pesten előbb az it­ egész lelkével fejleszteni, emelni igyekezett, tel­ teni papnöveldének, majd a magyar tudomány­ jes mértékben fölfogván az egyetlen magyar egyetemhez kapcsolt mérnöki-intézetnek lett ta­ műegyetem fontosságát hazánkra, ipari s általá­ nítványa, majd tanár-segéd a geodesiából az ban anyagi fejlődésünkre. Tiz éven át, 1862-től 187á-ig, viselte a m ű ­ akkor nagy hirben állt Peczelt József tanár mel­ egyetem igazgatói tisztét, s erre az időre esnek lett. 1847-ben, midőn a József-főipariskola szerazok a nagy és üdvös reformok, melyek e sze­ veztetett,ezen]ett rendes tanára a természettan­ rény kezdetű intézetet a valódi műegyetemek so­ nak. Hogy az intézet annyira fejlődhetett, hogy 1861-ben műegyetemmé lehetett s mint ilyen a rába s ezek között is tekintélyes rangra emelték. legkiválóbb intézetek egyikévé válhatott egész Működésének szép elismerése vala az, hogy miEurópában, abban Stoczek Józsefnek kezdettől d ő n ' l 8 7 l - b e n a közoktatásügyi kormány a mü-

STOCZEK

JÓZSEF.

EUinger

E d e fényképe

után.