PÉCS ÉS KÖRNYÉKE
KŐVÁGÓSZŐLŐS
KŐVÁGÓSZŐLŐS
BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Berta Zsolt, Keresztény Zsolt, Kulcsár László, Varga Mihály
145
KŐvágószŐlŐs
Mór u th
zi utca
8.5.
R.k. k. templom tem m mplom
8.7.
utc a
volt vol olt Ércbányászati üzem
Rá
kó czi
Újtelep
8.6.
8.3.
Plébániaház
u. Petőfi Sándor
Golgota
u.
i utca
s Lajo
Szé che ny
Endre Rákóc
Kos su
Hu nya d
Ady Jók ai u.
Zrínyi u.
Hősök tere
Sajgó
8.4. ÁÁrpr ád
u.
.
si u Töttö
Dózsa György u.
Paszma
i utca
8/A térkép, KŐvágószŐlŐs
Cser
Iszapoló
8.1. Meddőhányó Iszapoló
8.2. 200 m 1000 foot
8/B térkép, KŐvágószŐlŐs
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Szentlőrinci út
146
6
6
ci tlőrin Szen
út
8.11.
8.12. 500 m 2500 foot
6
6
KŐvágószŐlŐs
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Jakab-hegy lábánál, Pécstől 15 km-re található község már a római időkben lakott volt. Határában találhatók az egykori római villa romjai. A kereszténység terjedésével ókeresztény kápolna és sírkamra épült a római villa területén. A források a nevét 1290-ben Sceuleus néven említik. A település a mai nevét az itt élők szőlőtermelési és kőfejtési foglalkozásáról kapta. 1954-ben, a település határában, a Szovjetunióból érkezett kutatók fedezték fel az uránércet. Ezt követően megváltozott a falu élete, lakóinak többsége a bányászatban helyezkedett el. Közigazgatási területén
jött létre az I. számú bányaüzem, a III. számú bányaüzem, a IV. számú bányaüzem, az ércdúsító üzem, a kutató mélyfúró, a szolgáltató és a kísérleti kutatási üzem. A település délnyugati határában a bányászok részére készenléti lakótelep épült, mai elnevezése: Újtelep. A XIII. századi román stílusú templom tornyához 1763 és 1773 között barokk stílusú templom épült. A templomtoronyból a 2003. évi bányásznap óta hallható a tiszteletadó régi bányászénekre komponált toronyzene. (Leírása az 1.10. fejezetben, Ágoston téri toronyzene olvasható.)
8/C térkép, KŐvágószŐlŐs, PetŐcpuszta-vigonvár, PetŐc akna
8.8.
Petőc akna
Petőcpuszta-vigonvár
Kővágótöttös
Cserkút X
X
X
500 m 2000 foot
Kővágószőlős
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
8.9. 8.10.
147
KŐvágószŐlŐs
URÁNBÁNYA I. SZ. BÁNYAÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Az 1953. és 1954. évi külszíni uránkutatások eredményei megalapozottá tették az érc bányabeli kutatását. E célból 1954 augusztusában az I. sz. kutatóaknát 42,8 méter mélyre mélyítve átalakították földalatti kutatás és termelés célját szolgáló szállítóaknává. 1955 tavaszán megkezdték a II. számú kutatóakna mélyítését 20 méter mélységig, majd tovább mélyítve a 40-es szintig szállítóaknává alakították. 1956. év végére lemélyítették a 3,8 méter belső átmérőjű, 119 méter mély-
148
ségű szállítóaknát. 1957 végére a bányamező keleti határán elkészült a 127 méter mélységű keleti légakna, majd később a 25 m mély nyugati légakna. Az üzem 1972-ben a XIII. szinten fejezte be az érctermelést, mely során 154 km vágatot hajtottak ki és 2 243 000 tonna ércet hoztak a külszínre. Az üzem aknatornya ma ipari műemlék. Az akna ma is nyitott, a tortyogói vízbázis védelmére az aknában víznívó szinttartást végeznek, miközben a kiemelt vizet uránmentesítik.
Bányavíz kezelő üzem az I. sz. Bányaüzemnél
KŐvágószŐlŐs
I. SZ. BÁNYAÜZEM KUTATÓAKNA EMLÉKKÖVE
URÁNÉRCBÁNYÁSZAT I.sz. KUTATÓ AKNÁBÓL ÁTALAKÍTOTT ELSŐ SZÁLLÍTÓAKNA KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNA MÉLYSÉGE: 43 m BEZÁRÁS IDEJE: 1958 PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY MECSEKÉRC RT. 2003 Az emlékkő anyaga: jakabhegyi vörös homokkő Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
1954-ben a kutatás nagyobb reményekre is feljogosító eredményeket mutatott. Indokolt volt a területen a nagyobb költségekkel járó bányabeli kutatás elindítása. Kővágószőlőstől délre az út keleti
oldalán 1954 augusztusában megkezdték az I. sz. kutatóakna szállítóaknává történő alakítását. Kezdetleges torony építésével és egy műszakilag nagyon egyszerű OK-1-es típusú szállító-berendezéssel szerelték fel az aknát. Célja a kísérleti fejtés megindítása volt. A kutatóakna kis szelvénye nem tette lehetővé a normál űrméretű csillék alkalmazását. Tatabányáról sikerül 14 db 250 literes csillét beszerezni. A szükséges méretű kast a központi gépműhely készítette el. A gyorsabb előrehaladás érdekében a vágatszelvényt a lehető legkisebbre, 2,7 m2 -re alakították ki. A vágatelágazásokat kanyarkiképzés nélkül, egyszerű fordítókorongok beépítésével oldották meg.
GPS koordináták: N=460 04,2288’ E=180 06,9635’
Az emlékkő felirata:
8.1.
149
Kővágószőlős
GPS koordináták: N=460 04,0960’ E=180 06,8325’
8.2.
I. sz. bányaüzem szállítóakna tornya és emléktáblája A vörösréz emléktábla felirata: URÁNÉRC BÁNYÁSZAT I. SZÁLLÍTÓAKNA KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNAMÉLYSÉG: 119 M A MAGYAR URÁNBÁNYÁSZAT EGYETLEN FENNMARADT AKNÁJA MAI SZEREPE AZ URÁNNAL SZENNYEZETT BÁNYAVÍZ KIEMELÉSÉVEL, A TORTYOGÓ ÉS A PELLÉRDI VÍZBÁZIS VÉDELME. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT. 2004
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Avatásának ideje: 2004 Állították: Pécsi Bányásztörténeti alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság
150
1956. év végére lemélyítették a 3,8 méter belső átmérőjű, 119 méter mélységű szállítóaknát. Az 1956-os forradalom leállította a szerelvényezést, az aknát elárasztotta a víz. 1957-ben alakították szállítóaknává, ekkor épült meg az acél aknatorony és szerelték fel a kétdobos szállítógépet. A fa bányába történő leadása az erre a célra létesített fúrólyukon történt. A meddő kiszállítására ferdepályás szkip szállítóberendezést alkalmaztak. Az üzem 1972-ben a XIII. szinten fejezte be az érctermelést, melynek során 154 km vágatot hajtottak ki és 2 243 000 tonna ércet hoztak a külszínre. Az üzem aknatornya ma ipari műemlék. Az akna ma is nyitott, a tortyogói vízbázis védelmére benne víznívó szinttartást végeznek, miközben a kiemelt vizet uránmentesítik.
KŐvágószŐlŐs
A toronyzene részletes ismertetését az 1.10. fejezet (Toronyzene az Ágoston téri r.k. templomon tornyából) tartalmazza. Alapították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, Kővágószőlős Önkormányzata
Az egyhajós Sarlós Boldogasszony templom középkori emlékeit a harangtorony képviseli. A jelenlegi barokk hajó és szentély 1763–1772 között épült. A torony mindkét építési stílust magán viseli. A templom belső terének kialakítása a késő barokk gyakorlat szerint történt, ugyanúgy ahogy a berendezése is. A szószék a pécsi székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából került ide, ahogy a gyóntatószék és a keresztelőkút is. A jobboldali mellékoltár fafaragású keresztje a II. József által megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostorból származik. A 19. század végi nagy átépítéskor a keresztúti stációk 14 képét a római Prokop Péter festette. Orgonáját a pécsi Angster cég gyártotta 1941-ben. A templomot utoljára 1974–1979 között újították fel, melyet a Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagiakkal támogatott. A toronyzene a 2003-as bányásznap óta szól naponta 14 és 18 órakor.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A kővágószőlősi templom
Avatása a 2003. évi bányásznapon történt.
8.3. GPS koordináták: N=460 05,0193’ E=180 07,7768’
BÁNYÁSZ TORONYZENE A R.K. TEMPLOM TORNYÁBÓL
151
KŐvágószŐlŐs
URÁNBÁNYÁSZATI KIÁLLÍTÁS ÉS HŐSI HALOTTAK EMLÉKTÁBLÁJA A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1972től gyűjtött bányásztörténeti anyaga az 1977-ben megnyílt Mecseki Bányászati Múzeumban került elhelyezésre. Az épület értékesítése miatt kitelepített ércbányászati gyűjtemény 1997ben az uránbányászat magyarországi szülőhelyére, Kővágószőlősre került. 2003-tól a Soproni Központi Bányászati Múzeum kezelésében van. A gyűjtemény bemutatja a Kárpát-medence ércés ásványbányászati emlékeit. A kiállításon szemléltetésre kerül az uránérckutatástól kezdődően a bányászat és az érc vegyi feldolgozásának teljes folyamata. A közelmúlt technikatörténetének kiemelkedő darabja
dr. Szalay Sándor professzor ajándéka, az az uránkutató műszer, amelyet az 1950-es évek elején, a debreceni egyetemen készítettek, és amellyel a magyar hasadóanyag kutatást megkezdték. A gyűjtemény épülete korábban iskolaként működött. A Kővágószőlősi Bányász Múzeum (Rákóczi utca) megtekintése a múzeum gondnokának értesítésével történhet. Időpont a 06-72/374-034 telefonszámon egyeztethető. Látogatható: csütörtökön: 13:00-14:00, szombaton: 10:0011:00 óra között. A gyűjtemény előtt felállított emléktáblával 121, munkavégzés közben elhunyt emlékének tisztelgünk.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
GPS koordináták: N=460 05,0525’ E=180 07,6826’
8.4.
Az uránbányászati kiállítás helyszíne 152
KŐvágószŐlŐs
Az emlékmű falazott posztamensén elhelyezett vörösréz tábla felirata:
Avatása az 1997. évi bányásznapon történt.
A BÁNYAMUNKA SORÁN ELHUNYT TÁRSAINK Az uránbányászat során a felsorolt 121 ember vesztette életét munkabaleset és üzemi baleset következtében. EMLÉKEZZÜNK! JÓ SZERENCSÉT!
Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, Kövágószőlős Önkormányzata.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A hősi halottak emléktáblája
153
KŐvágószŐlŐs
GPS koordináták: N=460 04,7015’ E=180 07,1417’
8.5.
TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA AZ ÚJTELEPEN A tábla felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT KŐVÁGÓSZŐLŐS 1955–1997 1953-BAN A TELEPÜLÉS HATÁRÁBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ URÁNÉRC KUTATÁS. 1955–1997 KÖZÖTT 21 MILLIÓ KILOGRAMM FÉMURÁNT TERMELTEK KI, 25 MILLIÓ KÖBMÉTER KŐZETET SZÁLLÍTOTTAK A FELSZÍNRE, 1196 KILOMÉTER VÁGATOT HAJTOTTAK KI. A BÁNYÁSZAT SORÁN 1300 MÉTER MÉLYRE JUTOTTAK. ITT MÉLYÜLTEK MAGYARORSZÁG LEGMÉLYEBB AKNÁI. A tábla anyaga: műanyag A lábazat anyaga: fa
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Avatása a 2003. évi bányásznapon történt.
154
A táblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, Kővágószőlős Önkormányzata.
1954-ben a település határában szovjet kutatók uránércet fedeztek fel. Közigazgatási területén jött létre az I., a III. és a IV. számú bányaüzem, az Ércdúsító üzem, a Kutató-mélyfúró, a Szolgáltató és a Kísérleti kutatási üzem. Lakóinak többsége a bányászatban helyezkedett el. Számukra a település dél-nyugati határában készenléti lakótelep épült, mai elnevezése: Újtelep.
KŐvágószŐlŐs
URÁNBÁNYA III. SZ. BÁNYAÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE A III. sz. bányaüzem ásványvagyona az antiklinális északkeleti szárnyán, összesen 3700 m csapáshosszban, a +309 Af szinttől a -120,5 m Af szintig helyezkedett el. Az érces terület tektonikailag sok helyen szabdalt, változó dőlésű volt. A feltárt mezők közül legjelentősebb az északi táró alatti terület volt, melynek csapásirányú kiterjedése 1,7-2,0 km között változott. A mező feltárása vakaknákkal történt. A nyugati 0/5-ös légaknát 1963-ban mélyítették le a +237 m Af és +70,2 m Af szintek között. Nem sokkal később indult meg a mező középső részére telepített K-1es vakakna, amelyet a 0,0,m Af szintig mélyítettek le. A bányamező déli szélén mélyítették le a déli vakaknát a -120 m Af szintig, majd 1970-71-ben a középső vakakna északi főkereszt-vágatából a K-2-es vakaknát a -118 m Af szintig.
Ezzel az északi táró alatti bányamező feltárásához összesen 14 szint kialakítása vált lehetővé. A másik kettő (kisebb jelentőségű) fejtési mező közül az északi táró feletti terület feltárása a táró 1150. méteréből indított 1-es fősiklóval kezdődött, majd feltáró vágatok és további 3 sikló kihajtásával 1961-ben befejeződött. Ezzel egyidőben történt a keleti táró feletti terület feltárása is, amit a 0/2-es siklóból indított két szint kihajtásával végeztek el. A III. bányaüzem területére a külszíni fúrások alapján becsült 4 028 000 tonna érc bányászatilag 5 159 000 tonnára igazolódott. Az 1959-93. évek között kihajtott 387 km vágat és 2152 km bányafúrás révén a ténylegesen kitermelt érc mennyisége 4 032 000 tonna volt, ami 2 226 000 tonna meddővel keveredve jutott ki a felszínre.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A működő III. sz. üzem látképe 155
KŐvágószŐlŐs
III. SZ. BÁNYAÜZEM ÉSZAKI TÁRÓ Az emléktábla szövege: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉSZAKI TÁRÓ ÉPÍTÉS KEZDETE: 1959 BEZÁRÁS IDEJE: 2000 KISZÁLLÍTOTT KŐZET: 46 000 000 TONNA Anyaga: gránit Avatása 2001-ben történt. Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság Az északi tárót a III. bányaüzem ásványvagyonának feltárására hajtották ki. Mivel az érces terület felett már meredeken emelkedik a Mecsek hegy-
ség déli lejtője, a bányamező külszínről történő feltárása sok környezetvédelmi problémát és jelentős többletköltséget okozott volna. A táró a +244 m Af szinten érte el a bányaüzem érces területét, ahol is az érckészlet 85%-a a tárószint alatt helyezkedett el. A táró építésének helyességét az idő igazolta, mivel ezen keresztül lehetőség nyílott a II., majd később a IV. és V. bányaüzemek termelvényének gazdaságos felszínre juttatására. A III. bányaüzem külszíni létesítményei a táró szájánál épültek meg, tehát az északi táró egyben a bányaüzem fő szállító útvonala is volt. A 8400 m hosszú táró kihajtását 1959-ben kezdték meg, bezárására 2000-ben került sor. Az északi tárón keresztül 46 millió tonna kőzetet szállítottak a felszínre.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
GPS koordináták: N=460 04,7687’ E=180 07,6268’
8.6.
Az északi táró lezárt állapotában 156
KŐvágószŐlŐs
III. BÁNYAÜZEM KELETI TÁRÓ
URÁNÉRCBÁNYÁSZAT K-I TÁRÓ KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1960 BEZÁRÁS IDEJE: 1973 TÁRÓ HOSSZA: 3170 M PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY; MECSEKÉRC RT. 2004
Az emléktábla anyaga: márvány. Avatása 2004-ben történt. Állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság
A keleti tárót a III. bányaüzem (egyik kisebb jelentőségű) érces összletének feltárására hajtották. E táró feletti ércvagyon megközelítését szolgálta a táróból indított 0/2-es sikló, melyből 20-25 méteres szintosztással két szint feltárását végezték el. A 3170 m hosszú táró kihajtását 1960-ban kezdték meg, bezárására 1973-ban került sor.
GPS koordináták: N=460 04,7355’ E=180 07,6662’
Az emléktábla felirata:
8.7.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A táró bejárata az emléktáblával 157
KŐvágószŐlŐs
URÁNBÁNYA IV. BÁNYAÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE A mélység megnövelte a kőzethőmérsékletet, így a külszíntől számított 1300 m-es mélységben ez már elérte az 51 ˚C fokot. Szükségessé vált a bányalevegő hűtése, mivel a légmennyiség növelése már nem hozott eredményt. A tömbfejtések bevezetése önjáró, fúró-, rakodógépek alkalmazását követelte meg, amellyel lényegesen növelni lehetett az egy főre jutó teljesítményeket. Az uránkereslet világpiaci visszaesése, az urán értékének zuhanása miatt az ércvagyon egy részét már nem érte meg kitermelni. Ezért 1997-ben az üzemet bezárták.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A külszínhez közel elhelyezkedő ércvagyon kimerülése a bányászatot nagyobb mélységekbe kényszerítette. Ezzel megkezdődött a -250m Af-től a -700m Af mélységekben elhelyezkedő ércek feltárása. A IV. bányaüzem két aknáját a bányamező két szélére telepítették és 1000 m meghaladó mélységig mélyítették. Új műszaki megoldások megvalósítása vált szükségessé, mint a kötélvezetéses, vagy a végighegesztett acélvezetéses kas szállítás, vagy a IV. bányaüzem szállítóaknájának tornyában a két Koepe szállítógép létesítése.
Az akna légi fényképe a működés időszakában 158
KŐvágószŐlŐs
IV. BÁNYAÜZEM SZÁLLÍTÓAKNAI EMLÉKKŐ
URÁNÉRCBÁNYÁSZAT IV. AKNA KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1964 AKNAMÉLYSÉG: 1146 m BEZÁRÁS IDEJE: 2000. Avatása 2004-ben történt. Állította a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány és a Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság. A 7m belső átmérőjű, ejtett betonnal biztosított akna mélyítése 1964 szeptemberében indult és 1968 júliusában ért le a -700 m Af. szintre. Az 1146 m mélységű akna nemcsak az uránbányászat, hanem Magyarország legmélyebb aknája volt. A 62 m magas csúszó-zsaluval épített vasbeton aknatoronyba két darab négyköteles Koepe-tárcsás aknaszállítógép került felszerelésre. Az
akna szerelvényezésénél a tartóvasakat kőzethorgonyokkal rögzítették az akna beton falára. Elhelyezésük pontosságát és az acél kas vezetékek ugyancsak pontos felszerelését a vállalat bányamérő szolgálatának szigorú ellenőrzése biztosította. Erre szükség volt az 1000 méteres mélység és a 14m/s szállítási sebesség miatt. A szállítóakna üzembe helyezésére a négy főszállító szinten épített és felszerelt rakodókkal 1971 szeptemberében került sor. A rakodók hidraulikus üzemeltetésűek voltak. A termelést 1997-ben fejezték be.
GPS koordináták: N=460 06,6763’ E=180 08,1610’
A kő felirata:
8.8.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 159
KŐvágószŐlŐs
IV. BÁNYAÜZEM NYUGATI LÉGAKNAI EMLÉKKŐ Az emlékhely felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT IV. NY-I LÉGAKNA PETŐC PUSZTA ÉPÍTÉS KEZDETE: 1964 AKNAMÉLYSÉG: 1090 m BEZÁRÁS IDEJE: 2000. Állította: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság Avatása 2004-ben történt. A légakna mélyítése 1964. április hónapban kezdődött a szovjet gyártmányú aknamélyítő komplexum beépítésére szolgáló 65 mély elő akna készítésével. Az 1058 méter mély akna kötélvezetéses, két kasos, dobos szállítóberendezéssel 1966. év végére szállításra készen rendelkezésre állt. Az aknarakodók pneumatikus üzemeltetésűek voltak. A kas rögzítésére az aknarakodókon
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
GPS koordináták: N=460 06,7620’ E=180 06,7642’
8.9.
A IV. légakna aknatornya 160
kasfogó-szerkezetek voltak beépítve. A szállítási kapacitás növelése érdekében az egydobogós kasokat kétdobogósra cserélték. A szállítógépet 6 m átmérőjű, új szállítógépre cserélték. (Ez volt hazánk legnagyobb átmérőjű dobos szállítógépe.) Az aknatorony magasságát megnövelték. Az aknaszellőztető berendezések közül kezdetben két darab VOKD-2,4 típusú szellőztető gép volt beépítve. Az V. üzem belépésével a IV. légakna szerepe megnőtt. A rekonstrukció során kiépült egy párhuzamos kihúzó légakna. A főszellőztető gépek cseréjére is sor került. Beépítésre került 3 darab AP-1 típusú, NSZK gyártmányú gép, központi lapát szögállító berendezéssel. Névleges adatai 22 000m3/min, 10001200 kW, 2500 Pa. A főszellőztetők kezelő nélkül működtek, központi távjelző és működtető rendszer volt kiépítve.
KŐvágószŐlŐs
IV. BÁNYAÜZEM IV/A LÉGAKNAI EMLÉKKŐ
URÁNÉRCBÁNYÁSZAT IV/A NY-I LÉGAKNA PETŐC PUSZTA ÉPÍTÉS KEZDETE: 1981 AKNAMÉLYSÉG: 865 m BEZÁRÁS IDEJE: 2000. Anyaga vasbeton. Avatása 2004-ben történt. Az emléktáblát állította a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány és a Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság.
A IV/A légakna mélyítése 1981-ben kezdődött. Feltöréshajtó padozattal a IV. számú bányaüzem 7. szintjéről indult és a táró-szintre lyukadt ki, innen mintegy 60 méter távolságra egy újabb feltörés hajtásával lyukadt ki a napszintre. Megoldandó feladat volt: a 7-es szintről (-500 m Af) a külszínig (+365 m Af) hajtott 4,6 m2 szelvényű feltörés átbővítése 5,5 m átmérőjűre. Erre a svéd ALIMAK gyártmányú padozatot alkalmazták. Biztosítása kőzethorgony, drótháló és torkrétbeton volt. Az akna kivitelezését a vállalat a saját szakembereivel végezte.
GPS koordináták: N=460 06,7428’ E=180 06,8017’
Az emlékkő felirata:
8.10.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 161
KŐvágószŐlŐs
URÁNBÁNYA ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE vegyi dúsítmány exportra történő előkészítését végezték az üzemben. Az e területen működő kísérleti, kutatási és automatizálási üzemmel végzett közös kutatások eredményeként megoldották a gyenge minőségű ércek, ún. „perkolációs” feldolgozását. Az ércdúsító üzem 1997-ben befejezte működését.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Az ércdúsító üzem (ÉDÜ) építésére vonatkozó tervfeladatot a nehézipari miniszter 1960. április 20-án hagyta jóvá. Egyes nem technológiai jellegű épületek alapozását már 1959-ben megkezdték. A próbaüzemet követően, 1963. év végétől az üzemmenet folyamatos volt. A bányaüzemekben kitermelt nyersérc osztályozását, vegyi feldolgozását és a
Az ércdúsító üzem légifelvétele 162
KŐvágószŐlŐs
Az emléktábla felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM KŐVÁGÓSZŐLŐS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1960 MŰKÖDÉS BEFEJEZÉSE:1997 AZ ÜZEMBEN RADIOMETRIAI ÉS VEGYI DÚSÍTÁSSAL 21 MILLIÓ KILOGRAMM URÁNFÉMET ÁLLÍTOTTAK ELŐ. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC ZRT. 2004
Anyaga: márvány Az avatás a 2004. évi bányásznapon történt. Emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
Kezdetben az I. bányaüzem területén végezték az érc radiometrikus osztályozását. Az osztályozási művelet 1958. év második felétől az ércdúsító üzemben folytatódott. Az így előállított áru-ércet exportálták.
Az ércdúsító üzem (ÉDŰ) építésére vonatkozó tervfeladatot a nehézipari miniszter 1960. április 20-án hagyta jóvá. Egyes nem technológiai jellegű épületek alapozását már 1959-ben megkezdték. A próbaüzemet követően, 1963. év végétől a termelés folyamatos volt. A bányaüzemekben kitermelt nyersérc osztályozását, vegyi feldolgozását és a vegyi dúsitmány exportra történő előkészítését végezték az üzemben. Az üzem működése alatt 21 millió kg uránércet dúsítottak. Az e területen működő kísérleti, kutatási és automatizálási üzemmel végzett közös kutatások eredményeként megoldották a gyenge minőségű ércek ún. „perkolációs” feldolgozását. Az ércdúsító üzem 1997-ben befejezte működését.
8.11. GPS koordináták: N=460 03,3963’ E=180 06,9530’
AZ ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM EMLÉKTÁBLÁJA AZ IRODAHÁZ FALÁN
163
KŐvágószŐlŐs
GPS koordináták: N=460 01,4590’ E=180 08,6460’
8.12.
AZ ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM ZAGYTÁROZÓINAK EMLÉKKÖVE Az emlékkő felirata: MECSEKI URÁNBÁNYÁK REKULTIVÁLT ZAGYTÁROZÓI URÁNÉRC VEGYI FELDOLGOZÁSI MEDDŐ SZÁRAZ TONNA: 20,3 MILLIÓ RADIOAKTIVITÁS: 2,3x1014 BECQUEREL Ra-226 BEFEJEZVE: 2008. DECEMBER 31. Az emlékkő anyaga: fonolit Az avatás dátuma: 2009. június 12. Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecseköko Környezetvédelmi Részvénytársaság
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A hazai uránérc-bányászat ércfeldolgozásához két zagytározó létesült, amelyekbe az 1962 óta képződő meddőzagy került elhelyezésre mésztejes, mészköves
A zagytározók légifelvétele 164
semlegesítés után. A kihelyezett meddőzagy átlagosan 68 g/t uránt és 12 Bq/g körüli fajlagos aktivitású rádium-226-ot tartalmaz. A zagyterek szigetelés nélkül épültek, így a meddőzaggyal kijuttatott, összesen kb. 32 millió m3 technológiai eredetű oldat egy része elszivárgott a talaj-, illetve rétegvizekbe, ezért a környezetükben jelentős mértékű, nem radioaktív szervetlen vegyületekből származó szennyeződés található. A medence pannon víztartó rétegeire települt Tortyogói és Pellérdi Vízmű kútjainak közelsége, illetve a meddőzagyban visszamaradt jelentős mennyiségű radioaktív anyag miatt a zagytározók az uránérc-bányászat legjelentősebb környezetvédelmi problémáját okozták. A zagytér-felületet takaróanyaggal látták el, melynek minimális vastagsága 1,5 m. Olyan összetételű takaróréteg épült (30 cm tömörített agyag + lösz), amely betölti a radon-migrációs gát szerepét, valamint a beszivárgást minimalizálva megakadályozza, illetve jelentősen mérsékli a zagy anyagában lévő szennyezőanyagok környezetbe való kijutását. A takaró réteg vastagsága úgy lett meghatározva, hogy a 200 éves eróziós hatások se bontsák meg.
