Kutatóegyetemek. Interjú. Kutatás-fejlesztés. Felsõoktatás Kínában. Kandikó József (MÜTF): Itthoni apparátussal

szemeszter_32_2010_február.qxp

INGYENES

2010.02.20.

12:23

VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

Page 1

ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN

Interjú Kandikó József (MÜTF): Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsõoktatást

Hatos Pál

Kutatóegyetemek 12 intézmény pályázott

(MOME): Kevés a mûvészeti képzést nyújtó intézmény az országban

Kutatás-fejlesztés Hazai eredmények

Felsõoktatás Kínában Több mint kétezer intézmény, 23 millió hallgató www.szemeszter.hu


2010.02.20.

12:23

Page 2


2010.02.20.

12:23

Page 3

TARTALOM

NAGYÍTÓ Egyetemi együttműködéseket ösztönöz a kutatóegyetemi cím A többletforrás nem jelenti a fõiskolák elsorvadását

4 országos felsõoktatási magazin

Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsőoktatást Interjú dr. Kandikó Józseffel, a MÜTF rektorával

8

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu

Egyre többet fizetnek tandíjra a kínaiak

Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje

A felsõoktatás költségei mellett a hallgatók száma is folyamatosan emelkedik

11

Zákányi Virág m.b. fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor

Kevés a művészeti képzést nyújtó intézmény az országban Interjú dr. Hatos Pállal, a MOME kancellárjával

14

Lapterv és tördelés: Shortcut design

KULTÚRA

ISSN: 1786-0253

Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa Programajánló

18

SPORT Hazai siker a tallinni műkorcsolya-Eb-n Hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia, az Óbudai Egyetem hallgatója

Munkatársak: Fövényesi Dániel, Nagy Zsóka, Takács Erzsi

19

Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] www.shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.

Az élsportoló is diplomához juthat Egyre több intézmény támogatja a sportolók felsõfokú tanulmányát

19

PÁLYÁZAT

20

MELLÉKLET Kutatás-fejlesztés

21 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 3


2010.02.20.

12:23

Page 4

NAGYÍTÓ

Egyetemi együttmûködéseket ösztönöz a kutatóegyetemi cím A többletforrás nem jelenti a fõiskolák elsorvadását Lassan kihirdetik azon egyetemek névsorát, amelyek kutatóegyetemi címet kapnak, bár az ahhoz járó állami támogatás elmarad. Központi helyett uniós forrásra pályázhatnak az intézmények, erre azonban a kutatóegyetemi címtõl függetlenül. Igaz, a két támogatás hasonló tevékenységet támogat: a kutatás-fejlesztés területének megerõsítésével kívánják növelni az intézmények versenyképességét. A minisztérium 2012-tõl tervez költségvetési támogatást biztosítani a legkiválóbbaknak.

Hat-hét intézmény esetében reális a kutatóegyetemi cím odaítélése

U

gyan a kormány már 2009. november 23-án elfogadta a kutatóegyetem cím létrehozásáról szóló felsõoktatási törvénymódosító javaslatot, a kritériumokat lefektetõ kormányrendeletet pedig szintén tavaly jóváhagyták, a pontos pályázati kiírást január 11-én tette nyilvánossá honlapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A pályázatokat január 29-ig kellett benyújtani, az eredeti elképzelések szerint pedig február 10-én hirdették volna ki a nyerteseket. Elhalasztották azonban a bejelentést, és csupán egy hónappal késõbb, március 10-én, az Ausztria és Magyarország által közö-

sen rendezendõ ünnepi Bologna-konferencia elõestéjén derül ki a névsor.

Állami helyett uniós forrás a kutatóegyetemeknek Nem csupán a kihirdetés dátuma kapcsán tért el a minisztérium az eredeti elképzeléstõl. Korábban Manherz Károly szakállamtitkár azt mondta: a kutatóegyetem címet nyert intézmények az elsõ hároméves ciklusban összesen 26 milliárd forintos támogatásban részesülnek. A kormányrendeletben azt írták: külön eljáráson vesznek majd részt késõbb az intézmények a cím mellé járó többlettámogatásért. Ez azonban elma-

Fõiskolaként a kutatóegyetemek között Támogatja a kutatóegyetemek megnevezését Kiss Ferenc, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola tudományos rektorhelyettese. Elmondta: ez egy lehetõséget teremt arra, hogy az új, piacképes tudás létrehozói megfelelõ támogatáshoz jussanak. Véleménye szerint azonban nem csak az egyetemeken 4 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

folyhat elmélyült kutatói munka, példaként említette a Budapesti Mûszaki Fõiskolát, mely már fõiskolaként megfelelt az egyetemi szintnek. Kiss Ferenc jó megoldásnak tartaná azt is, ha a kutatómûhelyek munkáját díjaznák pluszforrással az intézmények helyett. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy adód-


2010.02.20.

12:23

Page 5

NAGYÍTÓ

radt. Helyette – kommunikálja az OKM – uniós forrásból pótolják az összeget. Az elsõ hároméves idõszakra ugyanis nem sikerült a költségvetésbõl forrást elkülöníteni, így uniós forrásból, pályázati úton adnak támo-

nak egyéb pályázati források, melyek segítségével a BKF kutatócsoportjai is kiegészítõ támogatáshoz juthatnak. „Elkerülhetetlen a komplex feladatok megoldása során az együtt gondolkodás, mely hálózatosodott kapcsolatrendszer középpontjában állhatnak majd a kutatóegyetemek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fõiskolák elsorvadnak” – fejtette ki.

gatást – mondta el az Edupress kérdésére Manherz Károly. Tény azonban, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében nyújtandó 27 milliárdos támogatást mindenképpen el kell osztani, különben a forrás elvész. Az uniós támogatásra azonban bármely államilag elismert felsõoktatási intézmény benyújthatja pályázatát, attól függetlenül, hogy indult-e a kutatóegyetem címért. A 27 milliárd forintos pályázati összeget két pályázat keretében teszik elérhetõvé: a közép-magyarországi régió egyetemei, fõiskolái 12, az ország többi intézményei pedig csaknem 15 milliárd forintra pályázhatnak. Miközben azonban a kutatóegyetem cím elnyerésére vonatkozó, pontos pályázati kiírást január 11-én tette nyilvá-

TÁMOP-forrásra konzorciumban is pályázhattak a felsőoktatási intézmények, így a kisebb intézmények erősségeiket egyesítve vehetik fel a versenyt más nagyobb egyetemmel szemben

2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 5


2010.02.20.

12:23

Page 6

NAGYÍTÓ

A kutatási teljesítményt 85, a vállalásokat 15 százalékban veszik figyelembe A minisztérium azok számára ítéli meg a kutatóegyetem címet, melyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenõen meghatározott minõségi kritériumoknak is megfelelnek. A már említett kritériumok mellett törvényi kitétel, hogy a kutatóegyetemek kiemelkedõ teljesítményt nyújtsanak a doktori képzés területén, valamint mind a

kutatásban, mind a képzésben széles körû nemzetközi együttmûködéssel rendelkezzenek. Fontos továbbá, hogy országos, illetve regionális vezetõ szerepet lássanak el. Az egyetemek által benyújtott kutatóegyetemi pályázatoknak két fõ részbõl kell állniuk, így az elsõ részben az elmúlt idõszak tudományos teljesítményérõl kell beszámolniuk, míg

nossá honlapján a minisztérium, a TÁMOP-pályázatokat január 4-tõl február 15-ig lehetett benyújtani. Igaz azonban, hogy a magyar és az uniós pályázat céljai csaknem azonosak. A kutatóegyetem cím feltétele a kutatásban nyújtott kiemelkedõ teljesítmény, a magas szintû tehetséggondozás, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység oktatásban megjelenõ mivolta, az uniós konstrukció elsõdleges célja pedig a hazai felsõoktatási intézmények versenyképességének megerõsítése, a megvalósítás eszközeként pedig a kutatás-fejlesztés területének fejlesztését nevezik meg. Ez utóbbi elemeiként pedig a szellemi potenciál, a K+F-infrastruktúra, az intézményi kapcsolatrendszer, illetve a kiemelt kutatási területek minõségi fejlesztését említik meg. A felsõoktatás minõségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül címet viselõ uniós támogatásokra az államilag elismert felsõoktatási intézmények, illetve azok konzorciumai nyújthatják be pályázataikat. A megvalósuló fejlesztés összegének 95 százalékát finanszírozhatják az intézmények a pályázati öszszegbõl, egy pályázó pedig 1,5 és 3,5 milliárd forint közötti pályázati pénzt kaphat. 6 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

a második résznek az intézmények vállalásait, programjait kell tartalmaznia. A pályázatokat elbíráló Kutatóegyetemmé Minõsítõ Bizottság a pályázat elsõ felét 85, a második részt 15 százalékos aránnyal veszi figyelembe. A bizottság által elõterjesztett javaslat alapján a kutatóegyetem minõsítés adományozásáról az oktatási és kulturális miniszter dönt.

12 egyetem pályázott Az állami felsõoktatási intézmények közül csak a kaposvári, a gyõri Széchenyi István Egyetem, illetve a nemrég Óbudai Egyetemmé átnevezett, korábban Budapesti Mûszaki Fõiskola nevet viselõ intézmény, valamint a mûvészeti és nemzetvédelmi egyetemek nem pályáztak a kutatóegyetem címre – kérdezte végig az intézményeket a Népszabadság. Pályázott a cím elnyerésére így az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem, a gödöllõi Szent István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a soproni Nyugatmagyarországi Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. Nem felelt volna meg a kritériumoknak a január 1-jétõl Óbudai Egyetemként mûködõ Budapesti Mûszaki Fõiskola, hiszen a cím elnyeréséhez legalább két doktori iskolával kell rendelkeznie az adott intézménynek, az egyetem azonban egyelõre csak egy ilyet mûködtet – mondta el dr. Gáti József kancellár. Hozzátette: „Elsõdleges célunk, hogy meg-


2010.02.20.

12:23

Page 7

NAGYÍTÓ

szilárdítsuk helyünket az egyetemek sorában.” Szerinte egyébként egy pályázati ciklusban hat-hét intézmény esetében reális a kutatóegyetemi cím odaítélése, ezen szám mellett ugyanis fenntartható a kutatóegyetemi presztízs és elkerülhetõ annak elértéktelenedése.

Nemzetközi piacon kell versenyezniük a kutatóegyetemeknek Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kabinetfõnöke február elején egy konferencián elmondta: a nemzetközi kitörésre lehetõséget adó tudásközpontok kialakulásában jelent egy következõ szakaszt a kutatóegyetemi cím odaítélése. Ezeknek az intézményeknek a késõbbiekben szakmai irányítókként kell fellépniük, illetve a hálózatosodást kell megszervezniük. „Tudniuk kell azonban a kutatóegyetem címet viselõ intézményeknek, hogy nekik nem csak a hazai színtéren kell versenyezniük társaikkal, hanem a nemzetközi piacon” – hívja fel a figyelmet dr. Nádai László, az OKM tudománypolitikai fõosztályvezetõje. Hozzátette: a meghirdetett TÁMOPpályázatra nem csupán egyénileg, hanem konzorciumban is pályázhattak a felsõoktatási intézmények. Így a támogatás nyomán egyetemek közötti együttmûködések is elindulhatnak, és erõsségeiket egyesítve vehetik fel a versenyt más nagyobb, önállóan pályázó intézményekkel – vázolta a pályázat lehetséges pozitív hatását Nádai László az Aktív Szemeszter kérdésére.

A cím önmagában is orientálhat, a hosszú távú tervezhetõséghez azonban pluszforrás kell Sajnálatosnak, a jövõben pedig elkerülendõnek nevezte a kutatóegyetemi cím és az ehhez kapcsolódó pályázat

alapján hozzáférhetõ többlettámogatás szétválását Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. „Fontos az is, hogy a kutatóegyetemi címmel bíró egyetemek az állami költségvetésbõl jussanak többlethez, ne pedig az éppen aktuális – sok esetben bizonytalan futamidejû és nagyságú – pályázati források esetlegességének kitéve” – mondta el a rektor az Aktív Szemeszternek. Megjegyezte azonban, hogy a kutatóegyetemi cím önmagában is jelentõs, hiszen orientálja a hazai családokat, diákokat, a nemzetközi versenyben pedig a partnereket keresõ doktoranduszokat. A kutatóegyetemek finanszírozását ugyan meg kell oldani, de a cím egyébként is magas presztízst jelent például az Egyesült Államokban is, ahol szintén nem jár többletforrással a kutatóegyetemi kitüntetés – jegyezte meg Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Az Educatio kiállításon az Edupressnek elmondta: kicsi az esély arra, hogy a cím elnyerésével járó támogatás helyett megpályázható uniós forrásból vélhetõen azok az intézmények is részesüljenek majd, amelyek a kutatóegyetem cím elnyerésére nem pályázhattak.

Ludwig Maximilians Universität München. A német egyetemek kutatási tevékenységének négy év alatt 1,4 milliárd eurós támogatására 2005-ben kiírt pályázatot egy év alatt értékelték ki. Nálunk ugyanerre kevesebb mint egy hónap jutott.

TAKÁCS ERZSI 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 7


2010.02.20.

12:23

Page 8

NAGYÍTÓ

Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsõoktatást Interjú dr. Kandikó Józseffel, a MÜTF rektorával A felsõoktatási túlkínálat központi irányítású csökkentését, ezzel a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetés koncentrált felhasználását és gyakorlatorientált felsõfokú intézményrendszert tartana optimálisnak a hazai piacon Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának rektora. A tizennyolc éve intézményvezetõi székben ülõ Kandikó szerint a határon túli magyar nyelvû felsõoktatási képzéseket itthoni apparátussal kellene megoldani, így az állam milliárdokat spórolhatna, az intézmények pedig kihasználhatnák fennmaradó kapacitásukat. ASZ Ön a legrégebben regnáló rektor Magyarországon, 18 éve vezeti a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláját. Mik voltak az elmúlt majdnem két évtized legmarkánsabb változásai a felsõoktatásban?

K. J.: Az elsõ, és legfontosabb változás, hogy 1992-ben, a MÜTF alapításakor még nem létezett önálló felsõoktatási törvény, illetve nem létezett a nemzetközi kereteket szervezett módon szabályozó minõség-ellenõrzési rendszer, tehát a Magyar Akkreditációs Bizottság. Többek között a MÜTF is még kormányrendelettel jött létre, csakúgy, mint a szintén ’92-ben alapított Kodolányi János Fõiskola, illetve a Gábor Dénes Fõiskola. Ez a három intézmény kezdte meg mûködését elsõként Magyarországon magánfõiskolaként. A törvényi szabályozás megteremtése tehát nagy lépés volt, elõször ’93-ban, majd ’96-ban. Végül a bolognai rendszerhez történõ csatlakozás volt óriási mérföldkõ a hazai felsõoktatásban. ASZ Hogyan fogadta az állami felsõoktatás az újonnan induló intézményeket a ’90-es évek elején?

K. J.: Egyrészt akkor még a három említett fõiskola profilja egyértelmû volt: a Gábor Dénes a mûszaki, a Kodolányi a bölcsészettudományi, nyelvi képzést, a MÜTF pedig közgazdasági szakok oktatását tûzte zászlajára. Ráadásul az új magánintézmények minden esetben a felismert piaci résekre reagálva indultak el. Ahogy a 8 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

MÜTF a gyakorlatorientált képzéssel, más intézmény a nemzetközi kapcsolatrendszerével, több intézménybõl integrált minõségi oktatógárdájával igyekezett a regionális vagy országos piaci igényre válaszul képzést indítani. Ehhez természetesen hozzátartozott a ’90-es éveket jellemzõ demográfiai környezet, továbbá kiemelt társadalompolitikai cél volt a rendszerváltást követõen az ifjúság továbbtanulásra ösztönzése. Az igény, illetve a megvalósításhoz szükséges kapacitáshiány tehát kedvezõ piaci környezetet teremtett a magánintézmények alapítására. ASZ Ezzel a jelek szerint éltek is az intézményalapítók, hiszen 2002-ig országszerte újabb és újabb magánfõiskolák indultak.

K. J.: 2000 körül, a központi integráció idején az állami intézmények az egybeolvadás részleteivel voltak elfoglalva. Ha úgy tetszik, még lehetõséget is adtak arra, hogy a saját versenytársaik felnövekedjenek, hiszen minden, az addig hagyományos felsõoktatásban részt vevõ szereplõ saját katedrájának megóvásán tevékenykedett. Az integrációt végül nehézkesen sikerült megvalósítani, miközben a magánintézmények egészen 2002-ig szép számmal megvetették lábukat a piacon. ASZ Miként érintette a magánintézmények piacnövekedése a MÜTF-öt?


2010.02.20.

12:23

Page 9

NAGYÍTÓ

K. J.: ’92-ben nagy elõnnyel indult a MÜTF, hiszen gyakorlati képzést hirdetett és indított akkor, amikor az országban a nagyvállalatokból kis- és középvállalkozások alakultak. A MÜTF azzal a célkitûzéssel indult, hogy a Magyarországon kialakuló vállalkozói réteg megtanulja az újonnan tapasztalt piaci viszonyokhoz szükséges ismereteket. Akkor a fõiskolán Mátészalkától Békéscsabán át Szombathelyig voltak hallgatók, a vonzáskörzet tehát országos szórású volt. Ráadásul Tatabánya volt az egyetlen megyeszékhely, ahol korábban még nem mûködött felsõoktatási intézmény. A számok is jól mutatják az intézmény fejlõdését, ’92-ben 89 hallgatóval indult a fõiskola, 2002-ben a hallgatói létszám megközelítette a 4000 fõt. Beszédes szám ugyanakkor, hogy míg indulásakor a hetedik gazdasági képzést nyújtó intézmény volt a MÜTF, ’97-ben már 15 intézmény oktatott ezen a képzési területen, akkor a Figyelõ rangsorában a MÜTF állt az elsõ helyen. Mára már nagyjából 30 közgazdászképzést nyújtó intézmény van a hazai piacon. ASZ A piaci versenyre reagálva felmerült az integráció igénye vagy lehetõsége a fõiskolán?

K. J.: A 2002 óta tartó, ám 2006 óta jelentõs hallgatói létszámcsökkenéssel – amelynek részben demográfiai okai vannak – felmerült az intézményben a regionális egybeolvadás lehetõsége. A gyõri Széchenyi István Egyetemmel történtek is egyeztetések, de egy állami és egy nem állami intézmény egybeolvadásának egyelõre nincsenek meg a jogi keretei. Szoros az együttmûködés továbbá a komáromi Selye János Egyetemmel, ám egy másik országban mûködõ intézménnyel való integrációnak még annyira sem tisztázott a törvényi szabályozása. ASZ A MÜTF-nek Erdélyben és Szlovákiában is mûködik kihelyezett tagozata. Most, amikor az intézmények többségének finanszírozási problémái vannak a kiszámíthatatlan kormányzati finanszíro-

zás, illetve a csökkenõ hallgatói létszám miatt, hogyan tudja a fõiskola finanszírozni ezeket a képzéseket?

K. J.: Székelyudvarhelyen 1998-ban, Dunaszerdahelyen 1999-ben indultak el képzéseink. Ezek a tagozatok elsõsorban a diákok hozzájárulásával mûködnek, fizetõs képzésekként. A MÜTF költségvetése a képzések minõségbiztosítását, néhány oktatót, illetve a kinti oktatók tréningjét fedezi, de ez nem volt jelentõs összeg. Sokkal inkább a képzések megvalósítása, illetve az oktatók áldozatos munkája volt irigylésre méltó az ezredfordulón a többi felsõoktatási intézmény szemében. ASZ A fõiskola új fenntartójának a határon túli képzések megerõsítése az egyik fõ célja. Mi volt a fenntartóváltás oka?

K. J.: A MÜTF esetében az intézményalapító alapítvány egyben fenntartóként is mûködött, az állami egyetemeken mûködõ gazdasági tanácsok munkáját ez esetben az alapítvány kuratóriuma látta el. A megváltozott piaci környezettel láthatóvá vált, hogy a kuratórium nem tudja kellõ hatékonysággal ellátni a fenntartó szerepeket. Így született meg az alapítvány kuratóriuma és az új fenntartó Edutus Zrt. között a megállapodás, amely döntés az operatív irányításban érezteti legfõképp a hatását. Az intézményi stratégiában valóban központi szerepet kap a határon túli magyar nyelvû fel-

A bolognai rendszer bevezetésével belepréseltük a tananyagokat három évbe azért, hogy minden katedrát, tárgyat megõrizzünk. Oktatási módszertanváltásra van szükség. sõoktatás, ugyanis miközben a határon túli magyar intézmények küzdenek az akkreditációért, a helyi politika folyamatosan betart nekik. Erre van is lehetõségük, hiszen évtizedek alatt a magyar értelmiség kikopott, elöregedett, éppen ezért nemigen tudnak a helyi akkreditációhoz szükséges elegendõ 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 9


2010.02.20.

12:23

Page 10

NAGYÍTÓ

számú minõsített oktatót felmutatni az intézmények. Véleményem szerint az Európai Felsõoktatási Térséghez való csatlakozásunkkal már nincs szükségünk arra, hogy kint akkreditált intézményt fogadtassunk el és erre milliárdokat költsön a magyar kormány. ASZ Eszerint az itthon akkreditált képzést kívánja kivinni a szomszédos országokba?

K. J.: Nekem személy szerint az a vízióm, hogy a kinti infrastruktúrát megtöltjük itthonról kivitt humánerõforrással. Így nem kellene ott bejegyzett minõsített oktatókkal fáradozni. Miért ne biztosíthatná a Szent István Egyetem például az Erdélyben indított állatorvosképzés szaktárgyainak koncentrált formában való oktatását, illetve a képzés minõségbiztosítását. Helyi oktatókkal pedig meg lehetne oldani pl. a biológia, kémia, és más alapozó tárgyak tanítását. És abban egészen biztos vagyok, hogy Erdélyben ma szükség van a románul is beszélõ magyar állatorvosok képzésére. Mûködhetne mondjuk két évfolyam állatorvosképzés, és nem is kéne több. Ezt a képzést aztán el lehetne vinni a Vajdaságba, majd Kárpátaljára és így tovább. És ha mondjuk 8-10 év múlva ismét felmerül az igény az állatorvosképzésre, újra el lehetne indítani a képzést Székelyföldön. Ugyanezt meg lehetne tenni az informatikus, a könyvtáros és más képzésekkel is. ASZ Ez megoldás lehetne a hazai kapacitás kiaknázására. Ön miként látja a hazai túlkínálatot?

K. J.: Azt gondolom, hogy ehhez a mértékû túlkínálathoz, ami a hazai felsõoktatást jellemzi, erõs és koncepciózus irányításra lenne szükség, ezt a helyzetet ugyanis a piac magától nem tudja megoldani. A kutatóegyetemi státus lehet egy vízválasztó, ugyanis komoly pályáztatás útján választják ki a kutatóegyetemeket, az intézmények keményen dolgoztak a pályázatokon. Azt mindenesetre látni kell, hogy az akkora mértékû K+F-ráfordítást, ami Magyarországon van, okosan és koncentráltan kell elosztani és felhasználni az eredményesség érdekében. Akkora kutatási kapacitás, amennyi felsõoktatási intézmény van az országban ugyanis sem fejekben, sem finanszírozásban nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor azt gondolom, hogy szükség van egy gyakorlati szemléletû felsõfokú képzéseket nyújtó intézményhálózatra is, ami viszont 10 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

Kandikó József és Schmitt Pál, az Európai Parlament képviselõje, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke

könnyen elérhetõ több korosztály, akár a nyugdíjasok számára is. ASZ A bolognai rendszer magában hordozza a tudományosság és a gyakorlati képzés kettõsségét. Ön úgy látja, ez nem valósult meg?

K. J.: A bolognai rendszer bevezetése épp ezt a strukturális fordulatot nem hozta meg nálunk. Belepréseltük a tananyagokat három évbe azért, hogy minden katedrát, tárgyat megõrizzünk. Nem egy újra felépített struktúráról van szó tehát, csak egy mechanikusan átvett rendszerrõl, amivel gyakorlatilag konzerváltuk a régi felsõoktatási felépítésünket. A belsõ arányokon változtatni kell, ehhez viszont oktatási módszertanváltásra van szükség. Azt például be kell látni, hogy vannak olyan képzések, ahol nem lehet a kétciklusú rendszert megoldani. Ahol viszont lehet, ott véleményem szerint nem szabadna hagyni, hogy a hallgatók azonnal folytassák tanulmányaikat a második képzési szinten. Két-három éves munkaerõpiaci tapasztalat után a hallgató is tisztábban látja, hogy mit szeretne, illetve mire van szüksége a piacnak. Ilyen esetben a piac is jobban beszállhatna a finanszírozásba, fizethetné munkavállalói továbbképzését. ASZ Az intézmény rövid távú célja az ökoegyetemmé válás. Ennek folyamata már elindult?

K. J.: A fenntartható fejlõdés régóta kiemelt szerepet kap az intézmény gyakorlati életében és oktatásában is. Az egyetemmé válás azonban egy hosszabb folyamat, ahhoz legalább két tudományterületen kell képzést folytatnia az intézménynek. Jelenleg a mûszaki és közigazgatási képzések beindításán dolgozunk. Az egyetemmé válás a következõ öt éven belül egy reális célja az intézményvezetésnek. ZÁKÁNYI VIRÁG


2010.02.20.

12:23

Page 11

NAGYÍTÓ

Egyre többet fizetnek tandíjra a kínaiak A felsõoktatás költségei mellett a hallgatók száma is folyamatosan emelkedik A több mint 1,3 milliárd fõs országban számos nyelvterülettel és különbözõ népcsoporttal találkozik a látogató. Az ország hatalmas méreteit jelzi az is, hogy több mint kétezer felsõoktatási intézmény mûködik Kínában: ez 1650 egyetemet, 528 felnõttképzési, valamint 214 magánintézményt jelentett 2005-ben. Két évvel késõbbi adatok szerint pedig összesen 23 millió hallgató tanult az országban – mégis felfedezhetõk általánosságok. Így például kiválóan tanuló, szorgalmas diákok jellemzik a felsõoktatást, és habár a tandíj igen magas, ma már a felvételizõk mintegy 56 százaléka bekerül az egyetemi oktatásba.

S

zámos ország hallgatói tanulnak az alap- és mesterképzés által kettéválasztott felsõoktatásban. Ezt, az Európában a bolognai folyamattal fémjelzett rendszert követi Kína is. Az alapképzés ott négy évet foglal magában, míg a mesterképzés – attól függõen, hogy az adott diák a kutatói pályát választja-e – két-három évet igényel. A doktori képzés ezt követõen három-négy éves periódust jelent. A Xiamen Egyetemen tanító Lin Wang professzor az Aktív Szemeszternek elmondta továbbá, hogy a tanulmányi idõ alatt nem minden hallgató számára kötelezõ gyakorlatot végezni – ez az adott szaktól függõen változik.

Kínában a matematika népszerû, a történelem szak jóval kevésbé Felvételi vizsgán kell bizonyítaniuk rátermettségüket a kínai diákoknak, az elért eredmény alapján pedig az érettségizettek csaknem 60 százaléka kerül be a felsõoktatásba – tájékoztatott Lin Wang. Hozzátette: „egyszerûbb a bejutás, mint tíz évvel ezelõtt, ma már valóban

Szorgalom, alkalmazkodóképesség a kínai oktatók és hallgatók legfõbb sajátossága

érvényesül ugyanis az egyenlõ bánásmód elve.” Ezzel párhuzamosan azonban romlott a kínai felsõoktatás színvonala, a professzor véleménye szerint a felsõoktatási intézmények számának szemmel látható növekedése miatt. A szak kiválasztását tekintve természetesen ott is léteznek kedvelt és kevésbé kedvelt képzések: a többség szívesen választja az elektronikai 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 11


2010.02.20.

12:23

Page 12

NAGYÍTÓ

mérnök és a matematika szakot, illetve az üzleti tudományokhoz kacsolódó képzéseket, de a természettudományok közül kedvelik még a fizikát, a számítástechnikát és a különbözõ anyagtudományokat is. Kevésbé népszerû a társadalomkutatás, a történelem és a kínai nyelvi kurzus.

Magas a tandíj Kínában A több mint kétezer egyetemet és fõiskolát számláló kínai felsõoktatásban a népszerû képzések esetében mintegy 600 eurós összeget fizetnek a hallgatók évente, míg a kevésbé kedvelt szakokon tanuló diák átlagosan 450 eurós díjat fizet – tájékoztatott Lin Wang. Egy felsõoktatási fejlõdést kutató német központ 2007-ben kiadott tanulmánya szerint korábban ugyan tandíjmentes volt a felsõoktatás, körülbelül a 90-es évek eleje óta azonban elkezdett emelkedni a tandíj mértéke és kiterjedt mindenkire. Korábban ugyanis Kínában – Magyarországhoz hason-

Külföldre vágynak Csaknem 120 ezer kínai, tehát körülbelül a hallgatók fél százaléka tanult 2005-ben külföldön, miközben azonban a kínai kormány igyekszik támogatni hallgatói visszatérését, kevesebb mint 35 ezer hallgató ment haza a tanulmányok lejárta után. A hivatalos tájékoztatással szemben azonban egy tanulmány csaknem 160 ezerre becsüli a külföldön tanuló kínaiak számát. Nem csak az ország elhagyása okoz azonban problémát, hanem a diplomások magas munkanélküliségi aránya. Miközben még 2001-ben 1,1 millió hallgató kapta meg a végzettséget igazoló okmányát, 2006-ban már négymillió diák kapta meg diplomáját. A tömegképzés érvényesül a menedzserek, a doktorok és a mûszaki szakemberek esetében, miközben a munkaerõpiac nincs felkészülve erre a hullámra, így számos diplomás fiatal végzettségének nem megfelelõ munkát kénytelen elvállalni. Magyarországhoz hasonlóan hiány tapasztalható a jól képzett szakmunkásokból, mióta a legkiválóbb iskolák diákjainak többsége az egyetemet választja a szakma helyett. 12 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

Több mint kétezer felsõoktatási intézmény mûködik Kínában

lóan – csak azoknak kellett fizetniük, akik az állam által felkínált keretszámba nem fértek bele. A statisztikai adatok szerint az egy fõre jutó GDP mintegy 50 százalékát teszi ki az éves tandíj 1999 óta. Ez az arány pedig igen magas, tekintve hogy a fejlett országokban a bruttó hazai termék 20 százalékát költik a tandíj finanszírozására. A Renmin Egyetem rektora 2007ben elmondta: tovább nem emelkedhetnek a már most is nagyon magas díjak.

Jelenleg a jelentkezõk 56 százaléka kerül be a felsõoktatásba Érdekes, hogy a tandíjak mellett drasztikusan emelkedett a hallgatói létszám is. 1990-ben még ugyanis a 18 és 22 évesek kevesebb mint négy százaléka járt valamely felsõoktatási intézménybe, 2005-ben azonban arányuk több mint 22 százalékra emelkedett. Így korábban az egyetemi tanulmányok egy szûk elit kiváltságát jelentették, 1999-tõl azonban Kína drámai módon kiterjesztette a felsõfokú oktatás lehetõségét. Ennek következtében 2005-re 23 millióra nõtt az egyetemisták száma. 2007-ben, amikor többen jelentkeztek a felsõoktatási intézményekbe, mint elõtte bármikor, a 10,1 milliós jelentkezõi létszám 56 százalékát vették fel valamely egyetemre. Így minden második jelentkezõ került be a felsõoktatásba, 1977-ben azonban még csak minden 20. felvételizõ mondhatta el magáról ugyanezt.

A városok közelében élõk számára könnyebb A Hongkongban található egyetemek nemzetközi szinten is kiváló intézmények, az oktatók


2010.02.20.

12:23

Page 13

NAGYÍTÓ

Mûszaki és informatikai területen a 13. helyen a világban Az oktatásra összesen a GDP 1,9 százalékát költik Kínában, mely ráfordítással a világ országait felvonultató lista 170. helyére kerül. A Times felsõoktatási rangsorában tavaly 49. helyre került a lista szerint a legjobbnak értékelt kínai egyetem, a Tsinghua University, szo-

III. PORT.hu BRINGAEXPO O

2010. március 4-7. HUNGEXPO BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT:

B- és 16-os pavilon Tsinghua University rosan követi pedig az 52. helyen a Pekingi Egyetem. Az elõbb említett intézmény azonban már sokkal elõkelõbb helyet foglal el a mûszaki és informatikai technológiai képzések között: a 13. helyre került, ezzel pedig Ázsiában az elsõ ez utóbbi listán.

társadalmi és anyagi megbecsültsége olyan magas, hogy számos amerikai és ausztrál oktatónak éri meg itt tanítania. Szerencsések általában azok a fiatalok, akik valamely nagyváros, mint például Sanghaj, Hongkong vagy Peking közelében laknak, kisebb eséllyel pályáznak ugyanis hely hiányában a felsõoktatásra a vidéki területeken élõk. Érdekes, hogy az egyetemisták fele, illetve a diplomások kétharmada több mint 500 kilométerre lakik a számukra diplomát adó felsõoktatási intézménytõl. A cikkben szereplõ kutatás a www.che.de oldalon megtalálható. TAKÁCS ERZSI 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 13

KísérĈrendezvény: sz zt Elektromos kerékpár teszt és road-show Ingyenes expo különszám és bringatároló a látogatóknak fĈszervezĈ: velo.hu magazin és honlap www.bringaexpo.eu Egyidejş rendezvény: UTAZÁS kiállítás


2010.02.20.

12:23

Page 14

NAGYÍTÓ

Kevés a mûvészeti képzést nyújtó intézmény az országban Interjú dr. Hatos Pállal, a MOME kancellárjával Elsõsorban nemzetközileg kívánja növelni ismertségét a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem, többek között ezért is vette fel a külföldön is sokak számára ismert nevet. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ország minden régiójában mûködjön minõségi mûvészeti képzés, hiszen az erõsítené a hazai tudásgazdaság szerepét – véli dr. Hatos Pál, a MOME kancellárja, akivel az újonnan induló mesterképzések kapcsán az egyetem terveirõl beszélgetett az Aktív Szemeszter.

ASZ Idén indít elõször mesterképzéseket a MOME, aminek azok is örülhetnek, akiknek nincs szakirányú végzettségük, hiszen bizonyos szakok esetében nem elvárás a szakdiploma. Ennek szakmai vagy financiális okai vannak?

H. P.: A MOME már az elsõ intézményfejlesztési tervében (ift), 2000-ben is osztott képzési struktúrában gondolkodott, sõt mikor még Iparmûvészeti Fõiskolaként mûködött az intézmény, már akkor is létezett alap- és mesteriskolája. A modell természetesen még nem Bologna volt, angolszász példákról mintázták a rendszert. A 2007-ben elfogadott ift pedig mintegy

H. P.: Minden képzés esetében a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg azokat a szakmai kompetenciákat, amelyek a belépéshez szükségesek. A felvételi során tehát perdöntõ, A nyugat-európai országokhoz képest hogy a jelentkezõ portfóliójában benne van-e, illetve alkalmassági arányaiban jóval kevesebb a mûvészeti vizsgája során bizonyságot tesz-e felsõoktatási intézmény Magyarországon arról a tudásról, amelyet egy mesterképzéshez elvár az intézmény. kétéves elõkészítõ munka után azzal a döntésAzzal, hogy a szûk értelemben vett szaksel született, hogy az egyetemnek eminens irányú végzettség kritériumával szemben nyitotérdeke aktívan és kezdeményezõen beszállni tá tettük az egyetem képzéseit minden olyan egy egész Európára kiterjedõ folyamatba. jelentkezõ elõtt, aki rendelkezik a szükséges Az eredmények szisztematikus értékelése még kredittudással és alkalmassággal, a többciklusú korai lenne, hiszen most került ki az elsõ képzés legsajátosabb karakterisztikumához igaalapképzésben végzett évfolyam, de a bolognai zodunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, rendszer bevezetését kényszerpálya helyett hogy hallgatók özönét fogadja a MOME. tudatos döntések sorozatává alakította a Továbbra is elit egyetem maradunk. MOME. ASZ A bolognai rendszer bevezetése sok képzési területen folyamatos korrekciót igényel. Hogyan sikerült az osztott struktúrát a mûvészeti képzések esetében megvalósítani? 14 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

ASZ A mûvészeti képzések egy külön szegmensét alkotják a felsõoktatásnak, munkaerõ-piaci megítélésük is másként értelmezhetõ. Mégis fontos felmér-


2010.02.20.

12:23

Page 15

NAGYÍTÓ

ni – mint más, hagyományosabb szakmák esetében – a lehetõségek körét. Milyenek a viszszajelzések?

H. P.: Összességében az a tapasztalat, hogy a végzettjeink megtalálják számításaikat a mûvészeti, kreatív szférában. A lehetõségek köre igen széles, hiszen a MOME-n elsajátított szakmák többsége rugalmasan kezelhetõ, így például egy formatervezõ szakon végzett hallgató elmehet ipari formatervezõnek, reklámgrafikusnak, média-tanácsadónak, kreatív szakembernek. Mindemellett azt gondolom, könnyen belátható tény, hogy a felsõoktatás nem az évente változó munkaerõ-piaci tényezõk kiszolgálására mûködik. Természetesen dolgozunk a diplomás-pályakövetõ rendszer kiépítésén, illetve készítettünk felmérést a diplomásaink munkaerõ-piaci helyzetérõl, ugyanakkor én azok közé a szkeptikusok közé tartozom, akik nem mitizálják túl a piacot. Véleményem szerint ugyanis a felsõoktatásnak jóval komplexebb feladatot kell ellátnia, mintsem pusztán a piaci trendeket figyelve képezni a hallgatókat. ASZ A MOME egy kis intézmény. Mennyien végeznek egy évfolyamon?

H. P.: A most végzõs alapképzési (BA) évfolyamot 130-an kezdték, 125-en diplomáznak tavasszal. Egy szakon tehát átlagosan 12-14 fõ tanul. ASZ Mi az oka annak, hogy a MOME nem tartja érdekének a költségtérítéses hallgatói létszámbõvítést?

H. P.: Érdekének tartja. De figyelembe kell venni a mûvészeti oktatás elitjellegébõl adódó körülményeket is. Mi semmiképpen sem tartjuk magunkat ahhoz a gyakorlathoz, hogy felveszünk 300 hallgatót, úgyis csak 100 jár be az órákra, a többi meg a másolatokból tanul. A mi képzéseink infrastruktúra-igényesek, szükség van laborokra, stúdiókra, mûhelyekre, amelyekben intenzív alkotó-tervezõ munka zajlik. Másrészrõl az is kérdés, hogy ha új irányba nyit az intézmény, mennyire õrizheti meg minõségi, elitképzõ szerepét. A MOME azon kevés intézmények egyike, ahol nem csökkent a jelentkezõi létszám az elmúlt években, tízszeres a túljelentkezés a

meghirdetett képzéseinkre. Természetesen dilemma, hogy a kiesõ réteget miként tudná az intézmény megszólítani. Gondolkodunk felsõfokú szakképzésekben, OKJ-s képzésekkel való együttmûködésekben, de a diplomagyártásból igyekszünk kimaradni. ASZ A hazai felsõoktatást erõs verseny jellemzi, a mûvészeti képzéseket nyújtó intézmények helyzete mégis megingathatatlan a piacon. Vannak vetélytársak, de igazi konkurenciát nem jelentenek. Ez egy kényelmes helyzet.

H. P.: A velünk azonos képzéseket kínáló szakoknak még mindig kicsit a MOME az anyaintézménye. Vannak olyan felsõoktatási intézmények, ahol nagyon kedvezõ infrastrukturális feltételeket tudtak a mûvészeti képzéseknek teremteni, önmagában azonban ez nem elegendõ. Meghatározó a képzés múltja, tanári kara, regionális helyzete, nemzetközi kapcsolatrendszere. Mindezek ellenére szükség van a mûvészeti képzések bõvítésére, a nyugateurópai országokhoz képest arányaiban jóval kevesebb a mûvészeti felsõoktatási intézmény Magyarországon. Én azon az állásponton vagyok, hogy igenis kell a verseny, jöjjön létre az ország összes régiójában minõségi mûvészeti képzés. Ez nem luxus lenne, inkább a sokat emlegetett tudásgazdaság szerepének az erõsítése. Az is tény, hogy a MOME számára az egyik legnagyobb kihívás és legfontosabb cél a nemzetközi jelenlét. ASZ A nemzetköziesítés szinte az összes hazai intézmény kiemelt célja, többnyire csak a megfelelõ stratégia hiányzik a célok eléréséhez. A MOME mit tesz a nemzetközi ismertség és elismertség érdekében?

H. P.: Az egyetem nemzetközi stratégiája három elembõl áll. Az egyik a tudáskapacitásépítés. Eszerint nemzetközi kapcsolatrendszerünket hallgatóink, oktatóink ismeretbõvítésére használjuk. Nagyjából 80 külföldi intézménnyel és több nemzetközi mûvészeti szervezettel állunk kapcsolatban, ezzel az egyetemi polgárok kiutazását tesszük lehetõvé. A második elem a bejövõ mobilitás. A MOME-n az erasmusos diákok száma az összhallgatói létszám 10 százaléka. Ezzel a MOME az egyik legnemzetközibb egyetem itthon. 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 15


2010.02.20.

12:24

Page 16

NAGYÍTÓ

ASZ A fejlesztésekhez nyilvánvalóan fedezet szükséges. Az állami támogatás mellett milyen forrásokból él az intézmény?

H. P.: Egyrészt a költségtérítéses hallgatók hozzájárulásából, akik mintegy 10 százalékát alkotják az összhallgatói létszámnak. Tanfolyamaink, szakirányú továbbképzéseink szintén fizetõs képzések, illetve szakképzési hozzájárulásban és pályázati pénzekben is részesül az intézmény. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan például két pályázaton is részt vettünk, de az EU Média programjának közvetlen brüsszeli pályázatán is nyertünk támogatást. ASZ A kutatás-fejlesztés kulcsszerepet játszhat egy intézmény önálló tõkenövelésében. A mûvészeti képzésben milyen lehetõségek vannak a K+F-tevékenységre?

H. P.: A lehetõségek köre széles, ám a magyar egyetemi szférában egyelõre gyermekcipõben jár az alkalmazott kutatásokA magyar hoz tartozó dizájn és arculattervezés. A MOME az alkalegyetemi mazott és az alapkutatásokba szférában is be tud kapcsolódni, ahogy egyelõre tette ezt legutóbb az egyik nagy telekommunikációs gyermekahol a jövõ nemzecipõben jár cégnek, dék új mobiltelefonjának kiaz alkalmazott kutatá- dolgozásában vett részt. De A harmadik elem az intézmény külföldi jelenléte. Mi sokhoz tartozó dizájn jó példa erre, hogy formateregy alkotó egyetem vagyunk, és vezõ-hallgatóink most az új és arculattervezés ezt igyekszünk kihasználni. Mercedes-modellen dolgozLegutóbb például Taste MOMEnts nevû vánnak Gorden Wagener, a Mercedes dizájndorkiállításunkkal jártuk meg Berlin, London, fõnökének irányításával. Ez olyan helyzet, ameMilánó, Helsinki legnevesebb dizájnkiállításait, lyet a világ bármely dizájnhallgatója irigyelhet. mint a 100% Designt Londonban vagy a Salon A hazai egyetemi szféra azonban általánosságSatellitet Milánóban. Szintén a nemzetközi ban még nem tart itt, pedig vannak követendõ stratégiánk része a kurzushetek szervezése, példák Európában. Legutóbb a Finn Innovációs amikor az egyetem világán kívül elismerést és Alap elnöke látogatott el az egyetemre, aki benevet szerzett nemzetközi szakembereket számolt a helsinki közgazdaság-tudományi, a kérünk fel intenzív kurzusok megtartására. mûszaki és a mûvészeti egyetem nemrég leFolyamatban van továbbá az angol nyelvû, zajlott integrációjáról, a dizájn kiemelt szerediplomát adó képzéseink indítása, hiszen távlati pérõl a kutatás-fejlesztésben és az innovációcéljaink között szerepel a 20 százalékos külfölban. Mi is reméljük, hogy a nagy hazai intézdi létszámarány megteremtése. Ehhez kemény mények elõbb-utóbb felismerik a partnerségekmunkára és további infrastruktúra-fejlesztésre ben rejlõ lehetõségeket. ZÁKÁNYI VIRÁG van szükség. 16 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR


2010.02.20.

12:24

Page 17

2010/04

"IBU±LPOZ¤O±MFUSBK[t"MFHHZBLPSJCCJOUFSK¡L±SE±TFL ,BSSJFSJUUIPO±TLMG¤ME¤Ot"TJLFSFTQ¸MZBLF[E±TUJULBJ ,¤[FMD±HU¤CCF[FS¸MM¸TBK¸OMBUB


2010.02.20.

12:24

Page 18

KULTÚRA

Pécs 2010 – Európa Kulturális Fõvárosa 2010 – egész évben Pécs – Public Arts – Vasarely Victor Vasarely neve szorosan Pécshez kötõdik. A program egész évben utcai akciókkal, fényfestéssel és egyéb módokon kívánja a városlakók és az idelátogatók számára még láthatóbbá, hozzáférhetõbbé, megélhetõbbé tenni a Vasarelyhagyatékot.

mind pedig jövõbeni kulturális koncepciójának kidolgozásához. Felkért elõadók: Emir Kusturica filmrendezõ, Claudio Magris író, Frédéric Mitterrand kulturális miniszter, Orhan Pamuk író és Anatolij Vasziljev rendezõ.

2010. március 15. – április 12. Pécsi Tavaszi Fesztivál

A program egy szimpózium keretében, nemzetközi résztvevõk meghívásával public art mûveket hoz létre Pécs belvárosában. Az alkotás tizenhárom ország pályázat útján kiválasztott professzionális mûvészeinek együttmûködésére épít. A megvalósuló projekt az érzékszervek, érzékelés témakörét dolgozza fel a különbözõ mûvészeti ágak eszközrendszerével. Az eredmény egy összmûvészeti térjáték Pécs közterein.

A Pécsi Tavaszi Fesztivál a klasszikus és kortárs mûvészetek ünnepe. Dzsessz- és könnyûzenei produkciók, táncos, irodalmi és folkestek, kamaraés kórushangversenyek, valamint kiállítások kapnak helyet a rendezvénysorozat programjában. A fesztiválnak szerves része a Nemzetközi Jazzhétvége, záróeseményeként pedig idén Budapestrõl Pécsre költözik a Fringe Fesztivál. Kiemelt fellépõk: Arnie Zane Dance Company/Bill T. Jones (USA), Contempodanza Mexico (MEX), King’s Singers (UK), Mezzoforte (IS), Richard Bona (USA), Rhoda Scott (USA), Rost Andrea (HU).

2010. március 2–6. Mandulavirágzási Tudományos Napok

2010. február–november A régió ízei

A rendezvény kiemelkedõ oktatóknak és kutatóknak biztosít bemutatkozási lehetõséget. A konferenciasorozat témaköreit nemzetközi hírû tudósok, mûvészek, alkotók vagy közéleti szereplõk vezetik elõ. A nyitónapon a Kelet és Nyugat egységében létezõ Európáról formálnak véleményt, a konferencia másnapján Pécs kulturális öröksége a téma.

A program célja a régió hagyományos ételeinek felkutatása, népszerûsítése. A sorozat csatlakozik az Essen an der Ruhr – Der Geschmack der Region programhoz, amely a Ruhr-vidék gasztronómiai hagyományait mutatja be a közönségnek.

2010. március 1. – október 15. Érzékek labirintusa

2010. március 3. Európa – Kelet és Nyugat egységében konferencia A konferencia központi témája az európai kultúra. Kelet és Nyugat, a bizánci ortodox és a római latin kereszténység közös gyökerû, de eltérõ társadalmi, gazdasági fejlõdési utat bejáró nemzetei együttesen alkotják az európai kultúrát. Az eltérõ történelmi és kulturális hagyományok elemzése hozzásegítheti az egységet a kulturálisan sokszínû Európa aktuális konfliktusainak a megoldásához, 18 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

2010. március–október Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Debrecen és Pécs együttmûködése keretében Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája – azaz a Golgota, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus elõtt címû kép – érkezik Pécsre. A kiállítás kuriózuma, hogy a Krisztus szenvedését bemutató nagyméretû festményeket maga Munkácsy Mihály sem látta így együtt. A három kép együtt már nem sokáig látható, ugyanis a Krisztus Pilátus elõtt címû alkotás a kanadai Hamilton Galéria tulajdona, és csupán 2012-ig maradhat Magyarországon.


2010.02.20.

12:24

Page 19

SPORT

Hazai siker a tallinni mûkorcsolya-Eb-n Hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia, az Óbudai Egyetem hallgatója

A

2004-es Európa-bajnokság gyõztese, Sebestyén Júlia az észtországi Európa-bajnokságon szabadprogramjára 99,33 pontot, míg rövidprogramjára 57,44 pontot kapott, így az együttesen szerzett 156,77 ponttal a hatodik helyen fejezte be a viadalt. Sebestyén Júlia érdemeit növeli, hogy sportsikerei mellett tanulmányait sem hanyagolja: 2008ban fejezte be az Óbudai Egyetem jogelõdjének, a Budapesti Mûszaki Fõiskolának mûszaki menedzser képzését. Ezt

NEMZETI SPORT ONLINE

A hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia az észtországi Tallinnban rendezett mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon a nõk mezõnyében, január 18. és 24. között. Az Óbudai Egyetem vállalkozásfejlesztési mesterszakán tanuló hallgató eredményeivel és példamutató magatartásával érdemelte ki a Magyar Olimpiai Bizottság döntését, hogy õ vigye a magyar zászlót a vancouveri téli olimpiai játékok megnyitóján, február 12-én. követõen felvételizett mesterképzésre, így 2009 szeptemberétõl aktív hallgatója az egyetem vállalkozásfejlesztési mesterszakának. Eredményeiért 2004-ben az intézmény rektora, dr. Rudas Imre rektori dicséretben részesítette. Júlia eredményeit a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is elismerte, ezt példázza, hogy a MOB elnökségi ülésén döntött arról, hogy a vancouveri téli olimpiai játékok megnyitóján az Óbudai Egyetem hallgatója viheti a magyar zászlót. FÖVÉNYESI DÁNIEL

Az élsportoló is diplomához juthat Egyre több intézmény támogatja a sportolók felsõfokú tanulmányát Egyre több felsõoktatási intézmény ismeri fel, hogy a versenysport és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetése nem egyszerû feladat, ezért élsportolói számára speciális kedvezményekkel könnyíti meg az egyetemi éveket. Legutóbb a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája (MÜTF) csatlakozott a Magyar Olimpiai Bizottság Olimpikon Életút Programjához, a sportolókat támogató megállapodást február 5-én írták alá a felek.

D

r. Kandikó József, a MÜTF rektora elmondta, hogy a mostani megállapodás számos olyan kedvezményt jelent, ami a sportolók számára lehetõvé teszi, hogy piacképes közgazdászdiplomát szerezzenek a

MÜTF-ön. A fõiskola sportprogramja az egyéni tanulmányi és vizsgarend mellett teljes körû e-learning szolgáltatást, kedvezményes sajátlaptop- és mobilinternet-juttatást, a virtuális konzultációs tér fenntartását, személyes tutort és kedvezményes tankönyvcsomagot is tartalmaz. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a versenysport és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetésével kapcsolatban elmondta, hogy a versenysportot ûzõ hallgatóik jelentõs része egyéni tanrend keretében folytathatja tanulmányait, mely lehetõséget teremt számukra az edzések és a versenyek idõpontját figyelembe véve az egyéni felkészülésre, illetve egyéni vizsgarend biztosításával a FÖVÉNYESI DÁNIEL vizsgák letételére. 2010. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 19


2010.02.20.

12:25

Page 20

PÁLYÁZAT

2010. február 28. A British Council Magyarország és a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete közös, „Kedvenc Britségem” címû pályázatával arra ad lehetõséget a fiataloknak, hogy kreatív ajánló készítésével mutassák be Angliát. A felhívás apropója, hogy 2012-ben London ad otthont az olimpiának. A februári fordulóban „A kreatív Nagy-Britannia” témakörben ajánlhatnak az országra jellemzõ filmet, zenét, könyvet vagy akár egy programot a jelentkezõk. A kikötés mindössze annyi, hogy az ajánló legyen frappáns és szellemes. A legkreatívabbak repülõjegyet nyerhetnek a 2012-es londoni olimpiára.

lehet. Az egy pályázattal elnyerhetõ támogatás összege: 50 000–200 000 forint. http://www.prof.iif.hu/prc/

2010. március 8. Japán szakos egyetemi hallgatók számára hirdette meg idén is a Japán Nagykövetség a Japán Nyelv és Kultúra Ösztöndíjat, melynek célja, hogy a magyar hallgatók áthallgathassanak egy évet valamelyik japán egyetemre. Az ösztöndíjra azok a bölcsész szakos egyetemi hallgatók pályázhatnak, akik rendelkeznek japánnyelv-tudással, valamint 1980. április 2. és 1992. április 1. között születtek.

www.due.hu www.scholarship.hu

2010. március 2.

2010. március 15.

A filmezés iránt érdeklõdõ fiatalok részére írt ki pályázatot az „Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság, a Filmmûvészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, valamint a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége az évente megrendezendõ mozgóképes szakmai továbbképzésére. A tanfolyam elméleti és gyakorlati mûhelymunkából áll, melynek célja, hogy szakmailag felkészült, a cigányság értékeinek és érdekeinek a médiában hangot adni tudó szakembereket képezzen. Jelentkezni rövid szakmai önéletrajzzal, a jelentkezési lap kitöltésével, valamint egy saját készítésû rövidfilmmel vagy filmrészlettel lehet.

Az Európai Bizottság audiovizuális szolgálata hívja versenyre a 18 év feletti kreatív fiatalokat olyan videók készítésére, amelyek mûvészi, ismeretterjesztõ, humoros vagy fiktív szemszögbõl festenek pozitív képeket Európáról. A 3 perces klipeknek EUs archív anyagokat és a résztvevõk által készített új vagy remixelt képeket kell tartalmazniuk, kifejezve velük az alkotó személyes Európa-képét. A gyõztes 10 ezer eurós nyereményben részesül.

http://www.okm.gov.hu/kultura/muveszeti-palyazatok/xiv-orszagos-roma

A társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a képzõmûvészet területén tevékenykedõ PhD-hallgatók számára hirdetett meg kanadai ösztöndíjat az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az egyéves ösztöndíjra olyan jelentkezõk pályázatait várja a kanadai Alberta Egyetem, akiknek csak a doktori disszertációjuk hiányzik a PhD fokozat megszerzéséhez. Kitétel az angol nyelv mellett, hogy a pályázók hallás után megértsék valamelyik szláv vagy a német nyelvet. A doktori kutatói ösztöndíj nyertesei egy egyetemi évet tölthetnek a kanadai Edmontonban.

2010. március 4. Egyénileg és kollektíven egyaránt pályázhatnak a középfokú és a felsõoktatási intézmények tanulói és oktatói a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány által kiírt környezetkultúra szakmai támogatásra. A Környezetkultúra szakalapítvány célja az iskolai korosztályok komplex környezetszemléletének fejlesztése. Pályázni a természet értékeit megóvó és a klímaváltozással összefüggõ feladatok megoldását segítõ pályamunkákkal 20 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

http://www.eurodesk.hu/hirek/3628

2010. április 15.

www.scholarship.hu


2010.02.20.

12:25

Page 21

Melléklet a hazai eredményekről – fókuszban a műszaki fejlesztések Hírmorzsák a hazai K+F eredményeiről Növelni kell a kutatás-fejlesztés finanszírozását Tíz uniós ország marad mögöttünk a K+F-es állami ráfordítások tekintetében Profitáló együttműködés a kutatás-fejlesztésben Egymás innovációs munkáját segíti az ipar és a felsõoktatás Sikeresen tesztelték a világűrben a fémhab modelljét Miskolciak váltották meg belépõjegyüket az ûripari kivitelezõk szûk körû klubjába


2010.02.20.

12:25

Page 22

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

HÍREK A HAZAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS EREDMÉNYEIRŐL

Lean fejlesztéseket végeztek a BME hallgatói A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. felhívására jelentkezett 2009 nyarán a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négy logisztikai mérnök hallgatója, akik a Lean kultúra fejlesztése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél címû pályázatukkal nemcsak a gyakorlatban értek el sikereket, de 2009. december 17-én a Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjat is kiérdemelték.

A

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négy végzõs hallgatója a CocaCola HBC Magyarország Kft. dunaharaszti telephelyén hét logisztikai részterületet vizsgált meg 12 hét leforgása alatt. Céljuk a lean kultúra megalapozása és elterjesztése volt a vállalat dolgozói körében, illetve a lean szemlélettel összhangban végzett logisztikai folyamatok fejlesztése. A lean filozófiát és annak eszközrendszerét felhasználva prezentációkat és projektmunkákat végeztek, amit sikeresnek talált a cég vezetése is, hiszen logisztikai fejlesztéseiket követõen a vállalat napi operatív mûködése során lényeges megtakarításokat értek el.

Green City Index: Budapest 10. a tömegközlekedésben Mennyire „zöldek” az európai városok önmagukban és egymáshoz képest – erre kereste a választ a European Green City Index, tehát Európai Zöld Város Index, mely a Siemens támogatásával 30 európai ország harminc nagyvárosát vizsgálta meg a klímavédelem szempontjából.

A

felmérésben Kelet-Európa városai alacsony helyezést értek el, ami nagyrészt a viszonylag alacsony bruttó hazai terméknek és az örökölt terheknek, így az épületek nagy energiafogyasztásának és az elavult infrastruk22 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

túrának tudható be. Az EU által kitûzött cél 2020-ig, hogy a megújuló energiaforrásokra épülõ áramtermelés arányát 20 százalékra kell növelni. A Siemens a megoldást a szakképzett munkaerõ hiányának megszüntetésében látja, ezért fontosnak tartja a gyerekek és a fiatalok ösztönzését, hogy a mérnöki pályát válasszák. Jelenleg a világ 70 országából 600 egyetemmel dolgoznak együtt, évrõl évre pedig 40 millió eurót is befektetnek a felsõoktatási intézményekkel közösen végzett kutatási projektekbe.

Környezetkímélõ hibrid autót készítenek a BME-n Hallgatók és oktatók dolgoznak együtt az elsõ magyar hibrid autó fejlesztésén a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármû és Jármûirányítási Tudásközpontjában, Kádár Lehel tudományos fõmunkatárs vezetésével. A jármû a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázatában támogatott projekt részeként készül.

A

Mûegyetem jármû-irányítási tudásközpontjában fejlesztés alatt álló hidrogénautó alapvetõen elektromos hajtású. Különlegessége azonban abban rejlik, hogy az akkumulátorok kimerülése után a hátsó kerékagyba szerelt villanymotorokat hidrogénnel, E-85-os bio-etil-alkohollal vagy benzinnel mûködteti az aggregátor. A 2005-ben létrehozott tudásközpontban 3 éve megkezdett kutatási és fejlesztési munka lényege egy új hidrogéntermelõ és hidrogéntároló rendszer kidolgozása. A titkos fejlesztésben az újdonság az, hogy a hidrogént nem kell mínusz 253 fokra hûteni vagy legalább 300 baros nyomáson tárolni a jármûben, rettenetes ráfordítással. A tudásközpontban folyó munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatja, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda által lebonyolított Pázmány Péter Program – Regionális Egyetemi Tudásközpontok – keretében. EDUPRESS


2010.02.20.

12:25

Page 23


Növelni kell a kutatás-fejlesztés finanszírozását Tíz uniós ország marad mögöttünk a K+F-es állami ráfordítások tekintetében Miközben büszkék vagyunk arra, hogy 2008-ban a kutatás-fejlesztés területére egy százalékot fordítottunk bruttó hazai össztermékünkbõl, Európában még mindig sereghajtók vagyunk. Harmadszor sikerült teljesíteni ugyan az egyszázalékos álomhatárt, 2010-re a háromszázalékos részesedést kellett volna elérni. Mentségünkre szolgál, hogy az uniós átlag is alig éri el a két százalékot, illetve a K+F-re fordított állami támogatások tekintetében tíz országot utasítottunk magunk mögé az EU 27 tagországa közül.

L

isszabonban 2000-ben határozta el az Európai Bizottság, hogy 2010-re a GDP 3 százalékát kell majd kutatás-fejlesztésre fordítani, a cél azonban nem valósult meg. Négy évvel ezelõtt a K+F-re költött állami pénzek esetében is csak három uniós országban

sikerült elérni mindössze a 0,8 százalékot, a finnek, a franciák, és a spanyolok teljesítettek a legjobban 2006-ban, minden 2004-ben és 2007-ben csatlakozott ország azonban az EUátlag alatt maradt – olvasható az Eurostat legfrissebb, 2009-es jelentésében. Az állami


2010.02.20.

12:25

Page 24


ráfordítások tekintetében tíz országot utasítottunk magunk mögé: utánunk foglal helyet sorrendben Portugália, Litvánia, Lettország, Görögország, a lengyelek, a máltaiak, a bulgárok, a szlovénok, a románok és végül Ciprus. A magánszféra ráfordításaival együtt az uniós tagállamokban átlagosan csak 1,84 százalékot költöttek ilyen célra 2006-ban, mely 213,1 millárd eurónak felel meg. 2006-ban a háromszázalékos határt csupán Svédország és Finnország érte el az unióból, Európán kívül pedig például Japán lépte át az uniós célként megfogalmaMinden második magyar kutatóhely valamely egyetemen, fõiskolán zott határt. A két, említett mûködik uniós ország egyébként kedvezõbb helyzetben van az Egyesült Államok és az EU közötti különbség: USA-nál is, hiszen az Egyesült Államokban a 2005-ben még 40 százalékkal teljesített jobban GDP körülbelül 2,6 százalékát költik K+F-re. a tengeren túli vetélytárs, 2008-ban pedig már Európa kezd felzárkózni csak 28 százalékos volt az innovációs különbaz USA mellé ség – olvasható a Napi Gazdaság 2009-es InMíg például 2007-ben Franciaország 18,2 milnovációs Évkönyvében. „Jól állunk a kutatási liárd eurót költött állami büdzséjébõl a K+Ftevékenységek területén, rosszul azonban a szektorra, addig Magyarország csupán 329 milhasznosításban” – summázta Magyarországra liót. Jelentõs mértében magasabb azonban ez vonatkozó következtetését egy idei konferenaz összeg Japánban (24,4 milliárd), illetve az cián Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Egyesült Államokban (102,9 milliárd). Az EU Gazdasági Minisztérium kabinetfõnöke. összes országa nem egészen 88 milliárd eurót Az uniós K+F kevesebb mint költ hasonló célra. egy százalékát finanszírozza Csökkent azonban az elmúlt években az

a felsõoktatás

Utolsók között a mûszaki diplomák számában A matematika és a mûszaki tudományok területén végzettek arányát tekintve Magyarország 2006-ban az uniós tagországokat összehasonlító lista harmadik helyére került, de alulról. Míg például a legjobban teljesítõ Ausztria esetében a diplomások több mint 30 százaléka végez a területen, Magyarországon ez az arány inkább a 10 százalékot közelíti meg – olvasható az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2009-es évkönyvében. 24 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

Legkisebb mértékben a felsõoktatás részesedik a kutatás-fejlesztésre fordított összegekbõl az EUban. Az Eurostat szerint 0,8 százalékban finanszírozzák a fejlesztéseket az egyetemek, amelyek mellett a pénzügyi vállalkozások birtokolják a legjelentõsebb szerepet 54 százalékkal, õket követi az állami szektor, mely az összköltségek harmadához járul hozzá. Más arányokat olvashatunk le azonban a kutatók eloszlását illetõen: a szakértõk fele ugyanis a magánszektorban, több mint egyharmada a felsõoktatásban, a maradék pedig az állami szektorban kutat.


2010.02.20.

12:25

Page 25


Magyarországon csökkent a felsõoktatási kutatóhelyek száma Míg 2007-ben a GDP 0,97 százalékát fordította a kormány kutatás-fejlesztésre, addig 2008-ban ez az arány egy százalékra növekedett. Lélektani határként tekintenek az értékre a szakértõk, másfél évtized alatt most sikerült harmadszor elérni azt. Emellett nõtt az egy kutatóhelyre fordított összeg is, melynek oka, hogy egyrészt csökkent a kutatómûhelyek száma, másrészt 2008-ra megnövekedett a központi támogatás mértéke is: összesen 266,4 milliárd forint jutott a célra. A KSH 2009-ben publikált adataiból azonban az is kiderül, a legkisebb mértékben a felsõoktatás szektora részesült Magyarországon a kutatás-fejlesztésre szánt plusztámogatásból. Míg ugyanis a vállalkozások esetében 13,2, a K+F célú kutatóhelyeknél pedig 5 százalékos volt a növekedés, addig az egyetemek, fõiskolák esetében 2,3 százalékos emelkedést értek el. A vál-

lalkozások átlagosan 121, a kutatóintézetek 320, a felsõoktatás pedig csupán 40 millió forintot fordított egy kutatóhelyre. Magas ugyanakkor az egyetemi kutatómûhelyek száma: a felsõoktatásban 2008-ban 1471 kutatóhely mûködött, összesen pedig 2821 az országban.

Egyetemi együttmûködéseket ösztönöznek a nemzetközi rangsorok A nemzetközi rangsorok köztudottan a kutatási tevékenységre összpontosítanak, a sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított listában Magyarország a 31. helyet foglalta el: két intézménye került a 300. és 400. hely közé: a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A K+F tevékenységben kevésbé jelentõs európai országok éppen ezért saját rangsort kívánnak létrehozni. NAGY ZSÓKA


2010.02.20.

12:25

Page 26


Profitáló együttmûködés a kutatás-fejlesztésben Egymás innovációs munkáját segíti az ipar és a felsõoktatás Elavulttá vált az innováció hagyományos „lineáris” modellje, amit bizonyít, hogy az innovációs kényszer hatására egyre inkább nyilvánvalóvá vált a felsõoktatás és az ipar számára is, hogy a jövõt a közös, egymás segítésén alapuló K+F munka jelenti. Míg a legtöbb esetben az ipar a gyakorlati helyet, a kutatásokhoz és fejlesztésekhez szükséges körülményt és forrást szolgáltatja, addig a felsõoktatás a szürkeállományát adja.

Sokoldalú Bosch támogatási rendszer a felsõoktatásban „A Bosch hosszú távra tervez, ezért az oktatást tartja a legjobb növekedésserkentõ beruházásnak. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a mérnökök a jövõ és a fenntartható fejlõdés zálogai” – kezdte Fluck Benedek, a Bosch-csoport HR-vezetõje. Hozzátette, hogy mára a Bosch folyamatosan biztosít gyakorlati lehetõséget az egyetemek hallgatóinak, és rendszeresen meghatároz fejlesztési témákat, amelyekben a hallgatók aktív szerepet vállalhatnak. A mûszaki és gazdasági területeken tanulók részére a Bosch olyan napi feladatok kidolgozását teszi lehetõvé, amik a gyakornokok tapasztalatszerzésén túlmenõen a vállalatot is jelentõsen hozzásegítik a technológiai és gazdasági fejlesztések, így a versenyképesség javításában. Az egyetemekkel és fõiskolákkal megkötött K+F-szerzõdések keretén belül a Budapesti Mûszaki és Gazdasági Egyetem, a Dunaújvárosi Fõiskola és a Miskolci Egyetem laborjaiban a folyamatos fejlesztések érdekében folynak Évente 6-8 közös kutatási projekten dolgozik együtt az Audi és a gyõri egyetem A Dunaújvárosi Fõiskola Bosch ûreszközt tesztelõ laborja az egyetlen, amit az Európai Ûrkutatási Ügynökség elfogadott a magyarországi tesztlaboratóriumok közül. Az ûreszköz tesztelésénél az ügynökség emberei elismerésüket fejezték ki, szabad fordításban pedig azt mondták, hogy „profi” a hely. 26 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

munkák. „Törekszünk arra, hogy minél több gyakornok dolgozhasson nálunk, a kiemelkedõ teljesítményû hallgatóknak pedig speciális vezetõképzõ programban is tudunk karrierlehetõséget biztosítani. Nem titkolt szándékunk, hogy megnyerjük magunknak, majd további szakmai képzésekkel kineveljük a Bosch jövõ-


2010.02.20.

12:25

Page 27


beli képzett, több nyelven beszélõ mérnökeit, vezetõit” – ecsetelte a közös munka elõnyeit Fluck Benedek. Kihangsúlyozta, hogy a Miskolci Egyetemen 2005-ben alapított tanszék segíti a régióban az ipar elvárásainak megfelelõ szintû és színvonalú képzettség megszerzését. A Dunaújvárosi Fõiskola és a Robert Bosch elektronikai vállalat együttmûködésének fontosságát hangsúlyozta dr. Jenei István, a Dunaújvárosi Fõiskolán alapított K+F profilú spin off cég, az Echotech Közép-európai Innovációs és Technológiai Zrt. vezérigazgatója is. Elmondta, hogy a Dunaújvárosi Fõiskola élettartam-kutatást végez a Robert Bosch elektronikai vállalatnak, amelynek keretében mesterséges öregítést végez az erre létrehozott laboratórium. Hozzátette, hogy az egész projekt mellé egy fejlesztõ team párosul, amelybe a PhD-hallgatók diplomatervekkel tudnak bekapcsolódni, kutatási lehetõséghez jutva ezáltal. Emellett folyamatosan 3-4 hallgató dolgozik a team munkájában,

illetve órarendi órán a diagnosztika tárgy keretében. A kölcsönös fejlesztéseken túlmenõen tehát a hallgatóknak szakmai gyakorlatra van lehetõségük a Boschnál, ahol a gyakorlati helyhez igazodó szakdolgozattémát dolgozhatnak ki – mondta el Jenei István.

Aktív a hallgatók K+F-tevékenysége a gyõri egyetemen A gyõri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Motor Kft. 2006-ban hozta létre az Audi-SZE Intézetet, ami a közös K+F-kutatásokat, -projekteket koordinálja. Évente 6-8 kutatási projekt kidolgozására kerül sor, amelyben az egyetem oktatói mellett a hallgatók is részt vesznek. Fontos megemlíteni, hogy projektenként egy-két hallgató foglalkoztatása elvárt követelmény, de néhány projektben három-négy hallgatónak is lehetõsége adódik közremûködni – mondta el Czinege Imre egyetemi tanár, a Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont,


2010.02.20.

12:25

Page 28


valamint a Kooperációs Kutató Központ elnöke. Megjegyezte, hogy a kutatási feladatok megoldásában részt vevõ hallgatók ösztönzésképpen díjazást kapnak, és a mûvelt témából is írhatnak diplomamunkát. Az egyetem professzora beszámolt arról is, hogy az Audi a képzésben is részt vesz, így fakultatív tárgyként felvehetõ a német nyelven tartott „Audi: a jövõorientált vállalat” címû elõadás is. A szemeszterenként 40–50 hallgatót jegyzõ kurzus a vállalathoz kapcsolt esettanulmány-sorozatban mutatja be a tervezés, gyártás, szerelés, szervezés folyamatait. Továbbá a hallgatók számára gyakorlati félévet is biztosít az Audi Hungaria, akik egy szemeszteren keresztül a vállalatnál dolgozhatnak mérnöki feladatok megoldásán. Azzal kapcsolatban, hogy mit nyer az egyetem és a vállalat az együttmûködéssel, az egyetem professzora elmondta: az eredménnyel zárult kutatási projektekbõl az oktatók tudományos cikkeket írhattak, a vállalat számára az együttmûködés részben kutatási megoldásokat eredményez, részben pedig a munkaerõ-utánpótlásban jelent segítséget. Egyetértett ebben Lõre Péter, az Audi Hungaria Motor Kft. kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelõs igazgatója is. Elmondta: már 10 éve tartanak elõadásokat a gyõri egyetemen, ahol az Audi vezetõi a termelésfejlesztéssel és a logisztikával kapcsolatos ismereteket adják át a hallgatóknak. Hozzátette, az egyetem professzoraival és hallgatóival a gyártási folyamatok javítása és technológiai újítások bevezetése érdekében közös problémamegoldásban vesznek részt. Ez nemcsak a jelenlegi fejlesztések miatt hasznos a vállalatnak, de elõsegíti a megfelelõ mérnökutánpótlás megteremtését is – mondta a kommunikációs igazgató. A Széchenyi István Egyetem szintén régre nyúló kapcsolatot ápol a gyõri Borsodi Mûhely A gyõri SZE és a Borsodi Mûhely két közös projektben is részt vett együtt, 2006-ban a Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont alapításában és a 2012-ig tartó Integrált Jármûipari Termék és Technológia Fejlesztõ Rendszer kutatási programjában. Céljuk: közös összefogással olyan termelési és szolgáltatási folyamatok fejlesztése, amelyek innovatívak a világban.

Az Audi szakemberei közösen dolgoznak oktatókkal és hallgatókkal a gyártási folyamatok javítása és technológiai újítások bevezetése érdekében

Kft.-vel. Borsodi László, a vállalat ügyvezetõje kiemelten fontosnak tartja a hallgatók gyakorlatorientáltságának elõsegítését. Náluk a hallgatók féléves gyakorlati periódusban váltják egymást, ami során olyan K+F-kutatásokban vehetnek részt, amik a megrendelõik igényeit elégítik ki, azok problémáit oldják meg. Hozzátette, hogy bár az oktatásban is részt vesz a Borsodi Mûhely Kft., a közös munka során igyekeznek a kutatás-fejlesztésre összpontosítani, ugyanis ebbõl profitálhatnak igazán a hallgatók, a tudásuk így válhat piacképessé. FÖVÉNYESI DÁNIEL

28 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR


2010.02.20.

12:25

Page 29

Sikeresen tesztelték a világûrben a fémhab modelljét Miskolciak váltották meg belépõjegyüket az ûripari kivitelezõk szûk körû klubjába Sikerrel állítottak elõ miskolciak fémhabot modellezõ anyagot a nemzetközi ûrállomáson február 7-én. A habok szivacsos szerkezetüknek köszönhetõen sokkal könnyebbek, mint a tömör anyagok, miközben hasonlóan szilárdak és teherbíróak. „A távoli jövõben talán éppen ezen anyag nyújt segítséget abban, hogy a hatalmas távolságokat leküzdve masszív építõanyagot juttassunk például a Holdra” – vázol egy lehetséges távoli jövõképet Bárczy Tamás, aki a kísérletet kivitelezõ, Miskolcon székelõ Admatis Kft. munkatársa.

A

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által támogatott Focus projekten immár három éve dolgoznak, az elkövetkezendõ

egy esztendõben pedig a Földre érkezõ képeket elemzik majd. Folyadék és gáz keverékébõl keletkezett hab viselkedését vizsgálják: a keletkezõ

A fémhab a súlytalanság állapotában is cseppfolyóssá válik, csak hoszszabb idõ elteltével, mint a Földön

hab ugyanis máshogy viselkedik a világûrben, mint a Földön. Ennek a folyamatát figyelték meg a kutatók február 7-én. „A kísérlet során vízbázisú


2010.02.20.

12:25

Page 30


Jelenleg 26 projekt fut a technológiai hivatal támogatásával A kísérlet világûrbe szállításának költségeit az EU 6. Kutatás-fejlesztési Keretprogramjában elnyert pályázatból finanszírozza az ESA. A repülõ berendezés elkészítési költségeinek fedezetéül az európai ügynökség PECS (Programme for European Cooperating States) programjához történõ magyar hozzájárulás szolgált. Az ESA PECS programját jelenleg Magyarországról évi kétmillió euróval támogatja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból az NKTH. Ennek az összegnek összesen 93 százalékát hazai kutatóhelyek pályázhatják meg kutatás-fejlesztési projektek finanszírozására. A program célja, hogy nemzetközi szinten is színvonalas kutatási eredmények valósuljanak meg. A program keretében 33 projekt már sikerrel lezárult, jelenleg 26 program fut, ezek egyike a Focus-kísérlet. anyaggal dolgoztak a világûrben, mely modellanyaggal a fémhabok viselkedését szimulálták” – beszél a Focus projektrõl Bárczy Tamás. A hab elõállítása sikeres volt, a fejlesztés jelentõségét erõsíti pedig, hogy a világûrben eddig csupán pár sikeres habosítási kísérlet zajlott, de azokat más technikával állították elõ. Ezt követõen egykét hét alatt jutnak el a kétórás kísérlet során készített fotók a miskolci központba, ezek segítségével pedig azt követhetik nyomon, milyen méretû buborékok keletkeznek az anyagban. „Ideális esetben egyforma méretû cellák jönnek létre: az emberi csonthoz hasonló anyagot szeretnénk létrehozni, melynek külsõ felületét egy héj alkotja, a belseje pedig hálózatos szerkezetû, így erõs és te-

herbíró” – magyarázza Bárczy Tamás. „Tudjuk, hogy a Földön a hab összeomlik, a gravitációs hatások miatt ugyanis a buborékok falát alkotó folyadék lefolyik. A súlytalanság állapotában azonban másként zajlik le a folyamat” – ismerteti a kísérletet Both Elõd, az NKTH-n belül mûködõ Magyar Ûrkutatási Iroda vezetõje. Hozzátette: nem alkottak meg elõre elméletet arra vonatkozóan, hogyan is viselkedik majd ez a hab, a molekuláris erõk hatására azonban bizonyosan cseppfolyóssá válik az anyag, csak hosszabb idõ elteltével, mint a Földön. Ezt a folyamatot vizsgálják majd Miskolcon a kísérlet kidolgozásában részt vevõ kutatók. „Harckocsik páncélzata esetében könnyebb,

de a más típusokhoz hasonlóan golyóálló szerkezet alakítható ki a fémhabok segítségével” – említi a hasznosíthatóság egyik esetét Both Elõd.

Az eredményeket itthon vizsgálják „Az Admatis Kft. 2006-ban tette meg javaslatát az Európai Ûrügynökségnek, és ekkor nyerte el a kísérlet végrehajtásának a lehetõségét az ûrállomás fedélzetén” – mondta el korábban Bárczy Pál, az Admatis Kft. ügyvezetõje. Hozzátette: a cég maga tervezhette és kivitelezhette a kísérleti berendezést, azaz megváltotta a belépõjegyet az ûripari kivitelezõk szûk körû klubjába. Február 3-án reggel 4:45-kor a bajkonuri ûrrepülõtérrõl indult el a Progressz 36P jelû teherûrhajó. A habosítási kísérlet a nemzetközi ûrállomás európai Columbus moduljában, mikrogravitációs körülmények között zajlott. Magát a kísérletet Jeffrey Williams amerikai ûrhajós végezte el február 7én, a végrehajtást pedig földi operátor figyelte Münchenbõl, amit a miskolci cég munkatársai a Hollandiában található Európai Ûrtechnikai Központ Felhasználósegítõ Központjából követtek nyomon. A kísérlet eredményét elektronikus formában rögzítik és továbbítják a magyar városba. TAKÁCS ERZSI

30 AKTÍV SZEMESZTER 2010. FEBRUÁR

16


2010.02.20.

12:25

Page 31

Mutatkozz be személyesen a munkaadóknak és a képzéseket kínáló cégeknek! A börzén számtalan iOOiVDMiQODW V]DNPDL J\DNRUODW pV WRYiEENpS]pVL OHKHWĘVpJ N|]O YiORJDWKDWV]$] HOKHO\H]NHGpVHGHWV]DNPDLSURJUDPRNLVVHJtWLN

Szakmai partner:

165x219 indd 1

2010 02 11

22:03:56


2010.02.20.

12:25

Page 32

e? ? n é k Mi ivál kéne

ne? é Feszt k t -par a z s i T tközi ze zai és nem ? a H ? s lá u égek s biovad s új tehets é ? Bor virág é k o s o r to mo g térképen i á g z é s r r , o k r ô a p y Mag fellé leti oldal a e k s o r o m Má laha is

va tiválokról alálod. z s e f n le e t t Amit a fék a hegy lábánál meg gondoltál,

yalja w w w.heg

hu fesz tival.

ele b j l o a! Kóst yá rb i n

aj a tok k:

A legfriss

hozzán csatlakozz y g a v , re k hírlevelün atkozz fel ir rt é k fo in ebb

000 Ft-os . 5 1 l, e y n l.hu zmén -os kedve n: www.ticketporta % 0 3 t in m a most több etportal hálózatáb -t kap! t, e k e t le r k Bé 0 CD k a Tic ccor o t t yalja 201 a g e lh H o s s v ag y A k r a é á d P s n o á h já v x a e n n d áro et, So z tiválo

a fe s sek kjeid érle te s, Üdülési C 00 d to Minden b a lh á n 000 –13 lhas z e n: k fe 00 –1800 S z : 1 e n ly á e r h o i s s bb 5. H – P: 12 A vásárlá lványaidat az alá 00 z tin a k rt . 3 00 –1400 s ri ta 00 K u t, s s e e p ic – P: 8 Buda S er v S Z : 8 – 2 000 700 H – – . H u 6 . . .h 2 u k rt re th a e u p oss is z a 9 –1 t: Ro c k S z a rv a s, K t – S z e g e d, F els ô T e m. H – P: . – Budapes 9 . . ft 3 K t 1 s . u n D elt a fe v é ny köz po y ír e g y h á z a , S z a rv a s S z ar v as: IH R e nd e z N i d – e a g e d z o S ir y S z e g e d: t Lin e J e g z a: T icke á h y g e ír Ny

Aktiv szem Hird jav jav.indd indd 1

2/16/10 12:16:12 PM

Kutatóegyetemek. Interjú. Kutatás-fejlesztés. Felsõoktatás Kínában. Kandikó József (MÜTF): Itthoni apparátussal

Recommend Documents