KUTATÁSI TERV
IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés
Eszterházy Károly Főiskola Eger, 2012. 1
A projekt áttekintő összefoglalása A humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology; a továbbiakban: HPT) megközelítés – a tanított információ- és tudásközvetítő szakmák területén – az IKT-kutatás és -értékelés 4 szintjét jelöli ki, ezek:
a hallgatói reakciók, vélemények; a megszerzett IKT-kompetenciák mennyisége és minősége; a terepen hasznosítható teljesítményképes tudás; a tudás alapján létrejövő tényleges teljesítmény.
Jelen kutatásunk azonban – ezen túlmenően – arra fókuszál, hogy az IKT teljes hatásmechanizmusát feltárja, tudományosan megalapozza a képzésfejlesztés irányát. Legjobb tudásunk és feltételezésünk szerint az IKT által jelentősen determinált tudásszerkezet a tacit tudásból, az információháztartásból és a deklarált tudásból felépülő tudásátalakító, egyéni műveletrendszer, kognitív stratégia. A projekt szerkezeti felépítése (modulstruktúra): 1. A kulturális örökség digitális átalakulása
2. A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata
3. Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai
1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása
2.1 IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén
3.1 Az alap- és középfokú oktatónevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása
1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása
2.2 Az információközvetítő szakmák újmédiakompetenciái, az újmédia lehetőségei
3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése
4.2 Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben
5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában
1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében
2.3 Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése
3.3. A digitális írástudás kritériumai
4.3 A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása (I-II. témamegosztásban)
5.3 A hálózatok és a pszichopatológia
2
4. Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel 4.1 Az IKThasználat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében (I-II. témamegosztásban)
5. Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói 5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások
Ennek megfelelően 5 kutatási terület (modul) indokolt, amelynek koherenciáját az adja, hogy kulturális örökségünk jellemzően közgyűjteményekben őrződik, az intézményesített tudásátadás letéteményese az iskola (amely egy tanulási környezetet definiál), valamint a tanár és a tanuló (teljes tudásával és személyiségével), s mindebben az IKT, különösen az internet játssza a főszerepet, amely új helyzetet generál. Kiindulópontunk tehát az Eszterházy Károly Főiskola hagyományainak és eddigi tapasztalatainak megfelelően az elektronikus tananyag mint humán teljesítménytámogató technológia. Ugyanakkor ez a projekt határozottan nem új elektronikus tananyagok létrehozására törekszik. Azt akarja értelmezni, hogyan működnek ezek az anyagok a mai IKT körülményei között. Ehhez természetesen értelmezni kell magukat az elektronikus tananyagokat mint humán teljesítménytámogató technológiai megjelenéseket. Fel kell tárni, hogyan keletkezik a hagyományos kultúrahordozókból digitális kultúrahordozó. Meg kell értenünk, hogy milyen típusú digitális írástudások léteznek, milyen az IKT tanulási és tudásterjesztési használatának leíró szociológiája. Természetesen értelmeznünk kell a tanulót, a digitális anyagok és az IKT használóját is. Mind használati szokásait, mind ezek személyi (mentális, érzelmi) meghatározóit és következményeit. A következmények egy része társas, hiszen minden tudásterjedés és -átadás társas közegben történik. Kutatásunk során azt is értelmezzük, hogy hogyan alakítja a mai IKT ezeket a társas közegeket, s az IKT teremtette kapcsolatok milyen viszonyban vannak a valós kapcsolatokkal. A modulszerkezet és az immanens koherencia érzékeltetésére szemléltető ábrát készítettünk, amely – meggyőződésünk szerint – híven képezi le felfogásunkat az IKT jelenlegi szerepéről az oktatási, elsősorban a felsőoktatási szférában.
A digitális, elektronikus információfeldolgozás, a hipertext, a multimédia és a globális kommunikációs hálózatok radikálisan átformálják az ember információs környezetét. Napjainkban a kognitív habitus1 eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vaAz egymást követő generációk hosszú sorának összeadódó társas konstrukciója eredményeképpen létrehozott eszköz-, idea- és szimbólumvilág olyan kulturális, ontogenetikus fülkét képez, ahol a „kognitív erőforrások” koncentráltan vannak jelen. Ez a környezet jelenti a hátteret 1
3
gyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a történetileg kialakult, megörökölt humán információs és tudástechnológiák viszonyának újragondolását. A 21. század elején adott a lehetőség, hogy a Word Wide Web egész világra kiterjedő, információs univerzumában fellelhető adattömeg elemeit kreatív és innovatív módon, a megértést és tudásszerzést elősegítő mintázatokba kapcsoljuk össze. A hipermediális mintázatok végtelen univerzumában minden individuális agyhoz létezhet egy saját elérési útvonal, amely elvileg lehetővé teszi a személyes tudás igen jó hatásfokkal történő fejlesztését. A tanulástámogatásnak ez a formája spontán, korláttalan (legalábbis ami a technika által biztosított lehetőségeket illeti), független tudásszerzésre ad lehetőséget, alkalmas lehet a megelőző tudás és a viselkedés átformálására, illetve a humán teljesítmények optimális támogatására is. Kutatási programunkat a fentiekben megfogalmazott rendszerszemlélettel alakítottuk ki. Az egyes modulok tartalmának tervezése során olyan humán teljesítménytechnológiai (HPT) rendszerek konstrukciójának igénye vezetett, amelyek az új hálózati technológia, meglévő és új tartalmak, a humán kognitív architektúra működéséről nyert új tudások és az ezekre épülő újonnan kialakítandó módszertanok alapján az információs társadalomban szükséges digitális jártasságok és készségek, újmédia-használat és médiaműveltség megszerzéséhez optimalizált hatásrendszer-mintázatokat tárnak fel, illetve valósítanak meg. A program koherens komplexitása biztosíthatja a célcsoportok tanulási és kreatív képességeinek optimális fejlesztését, ezzel az IKT teljes személyiségfejlesztő potenciáljának maximális kihasználását, elősegítve széles társadalmi rétegek digitális inklúziójának növelését.
a fiatalok kognitív fejlődéséhez; olyan fizikai, biológiai és kulturális adottságrendszert, amelybe az ember beleszületik, amely hatással van rá, amelyen keresztül tanul – és amely egész életén keresztül orientálja és formálja. Tomasello–Bourdieu habitusfogalmát kölcsönvéve, ezt a hatás- és lehetőségrendszert nevezzük „kognitív habitus”-nak.
4
A modulstruktúra részletes bemutatása
1. MODUL A kulturális örökség digitális átalakulása Modulfelelős: Dr. habil. Monok István 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében
Áttekintés és problémafelvetés Szkülla és Kharübdisz. Az örök veszélyek. Jelen kutatási tervünk e két örök veszély jellemzése mellett megpróbál Odüsszeuszként utat találni közöttük. A kulturális örökség, a múlt, a mások tapasztalata, mind olyan értékek, amelyek látszólag nem tartoznak a digitális eszközpark lényegéhez. A lehetőség, hogy tetszőleges mennyiségű információ tetszőleges gyorsasággal áttekinthető, azt a benyomást kelti, hogy a mennyiségi és a minőségi elemek is rendelkezésre állnak napjaink technológiája révén. Ám ettől még nagyon messze vagyunk: a kulturális örökség digitális eszközökkel történő megmutatása kisgyermek lépéseit teszi – az Európa Tanácshoz tartozó országokra vonatkozó felmérés szerint 2013-ra az írott örökség 10 %-a lesz elérhető digitálisan, a következő pénzügyi periódus végéig ez a terv szerint sem haladja meg a 20 %-ot –, ráadásul az interneten elérhető, az örökségre vonatkozó információknak csupán néhány százaléka ellenőrzött. Ha tehát a hagyományos módszerekkel akarjuk kulturális örökségünket az új technológiával megmutatni – metaadatok, digitális rögzítés, ellenőrzés –, akkor hosszú folyamattal kell számolnunk. Ugyanakkor a technikai lehetőségek már az automatizált ellenőrzést, tartalomelemzést is lehetővé teszik, vagyis többféle önellentmodással állunk szemben: – Hagyományos diszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek az új technológia kínálta lehetőségekkel nem tudnak igazán élni, mert a hagyományos módon kívánják azt gazdagítani és ellenőrizni. – Modern technikai, formai ismeretekkel rendelkező szakemberek próbálnak olyan tartalmakra vonatkozóan újfajta elemzési módokat kitalálni, amely tartalommal kapcsolatban ők maguk ignoránsnak tekinthetőek, vagyis nem tudják mire vonatkozóan adnak tanácsokat. – A kulturális örökség intézményi környezete lepusztult, államigazgatási szinten marginalizálódott, fizikai állagában összeomlás előtt áll, technológiai fogékonyságban azonban EU-átlagosnak tekinthető a személyzete. – A kulturális örökség digitális átalakítása sürgető, mert az a társadalmi környezet, amely számára át kellene tudni hagyományozni, arra nem fogékony, de a technológia érdekessége új utakat, új reményt kínál. – A kulturális örökséget ismerő, azt áthagyományozni kívánó szakembergárda jellemzően csak felhasználói ismeretekkel bír a modern technológiát illetően, és nem él a technológia kínálta új, a tartalomra vonatkozó kérdésfeltevési lehetőségekkel. 5
– A nemzetállamok elvi lerombolása mellett érzékelhető a kulturális nemzetek komoly harca, konkurenciája, a közép-európai régióban a kulturális örökség elbirtoklása (appropriáció), és ez a folyamat új lehetőséget kap a digitális megjelenítéssel. – A digitális platform mint a kulturális örökséget hagyományozó eszköz pionírjai viszont éppen azt akarják hangsúlyozni az új eszközparkkal, az ezen át történő örökségmegjelenítéssel, hogy nincsen nemzeti kulturális örökség, csak európai kulturális örökség létezik. Pályázatunk az itt felsorolt disszonanciák, Szküllák és Kharübdiszek világát (1) elemzi, (2) mond róla véleményt, (3) az eligazodási módokat tanítja, (4) és esettanulmányokon (megvalósítások, digitális alkalmazások) keresztül utat mutat közöttük.
6
1.1 modulelem A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása már a generációváltással is szembeszökő, de nem feledkezhetünk el arról, hogy a közgyűjteményi intézményi rendszer a politikai változások (1989) óta csak a könyvtári elemében maradt talpon. Ráadásul ez az az intézményi rendszer, amelyik úttörője volt az informatikai alkalmazások elterjesztésének az országban, az 1960-as évek vége óta. Nem készült még azonban olyan felmérés, amely a változásokat az egyes intézményi ágazatokra (levéltár, múzeum, könyvtár), illetve típusokra jellemzőket eredményezett volna. Mostani felmérésünkben ezeket a változásokat írjuk le, koncentrálva az alkalmazottak informatikai készségére (vagyis nem az intézmények eszközfelszereltségét kutatjuk): sor kerül a digitális kor hatásainak vizsgálatára az információs társadalom információközpontú és technológiai-gazdasági megközelítése szempontjából. Vizsgálja a digitálisan létező források és keresőeszközök hatását (1) a gyűjtemények létrehozóira és működtetőire, (2) a kutatómunka változásaira, (3) az oktatásra, (4) a szerzői jogi kérdésekre. Rövid összefoglalás a tervezett tevékenységről A kutatási kérdés megfogalmazása A téma fókuszában a könyvtárak, levéltárak, múzeumok digitális gyűjtemények létrehozásában vállalt szerepe áll. Vizsgálja, hogy a köz- és magángyűjteményeknek milyen lehetőségei vannak a digitálisan elérhető források kereshetőségének és felhasználhatóságának a biztosításában, a források integrálásának elősegítésében az oktatásba, és ehhez a munkatársak rendelkeznek-e elegendő ismeretekkel. A téma keretében sor kerül a digitális kor hatásainak vizsgálatára az információs társadalom információközpontú és technológiai-gazdasági megközelítése szempontjából. Vizsgálja a digitálisan létező források és keresőeszközök hatását a gyűjtemények létrehozóira és működtetőire, a kutatómunka változásaira, az oktatásra, a szerzői jogi kérdésekre. Ehhez szükséges a digitálisan létező források típusainak, attribútumainak, megőrzésük és szolgáltatásuk kritériumainak vizsgálata, a források hitelességének fogalmi tisztázása. A vizsgálati anyag bemutatása Vizsgálja a digitális megőrzés elveit, tervezési stratégiákat, szabványokat, módszereket, eszközöket és koncepciókat, a digitálisan létező források felhasználását az oktatásban és az ehhez szükséges attitűdöket. Különös gondot fordít az alábbi területek kutatására: 1. kulturális identitás, a kulturális örökség fogalma és a digitális könyvtári projektek kialakításának összefüggése, 2. a kulturális örökség megőrzését, védelmét, támogatását célzó intézkedések hatása a különböző kultúrákra, 3. az új technológiák a forráskutatás szolgálatában, 4. a digitális dokumentumok megőrzésének problémái, szempontjai, a gyűjtés lehetőségei, a digitális megőrzés stratégiái, 5. az állományok digitalizálásának kritériumai az egyes szervezeti döntésekben, 6. indexelési kérdések a könnyű visszakereshetőség érdekében,
7
7. tanítás és tanulás digitális gyűjtemények felhasználásával és az ehhez nyújtható módszertani segítség lehetőségei a közgyűjtemények részéről (tantervi útmutatók, forráscsomagok, online kiállítások lehetőségei). A vizsgálati módszer(ek) megnevezése Felmérések: szervezeti döntések mechanizmusa közgyűjteményi szakemberek ismeretei pedagógusok digitális forrásismeretei, attitűdjei Elemzések: A kulturális örökség audiovizuális és szöveges forrásai a világhálón: nemzetközi projektek, nemzetközi együttműködéssel épülő többnyelvű multimédia könyvtárak, önálló digitális képkönyvtárak, jó gyakorlatok elemzése. Szöveg-, kép- és hangdigitalizálás. Osztálytermi kísérlet digitalizált források felhasználásával. Várható eredmény A kutatás feltárja, tudományosan megalapozza a közgyűjteményi szakemberek és a pedagógusok képzésfejlesztésének irányát, módszertani segítséget nyújt digitális gyűjtemények felhasználásához az oktatásban és az élethosszig tartó tanulásban. A várható dokumentumok: 1. Tanulmányok: az IKT okozta változások, folyamatok a közgyűjtemények szolgáltatásaiban, a megvalósító humánerőforrás-képzettsége, kulturális örökségünk digitalizált forrásainak felhasználása az oktatásban, a fejlesztés lehetőségei, oktatási mintaprojekt megvalósíthatósági tanulmánya. 2. Oktatási mintaprojekt létrehozása, amelynek elsődleges célja kulturális örökségünk digitalizált forrásainak felhasználása az oktatásban és a MaNDA-n keresztül kapcsolódás az Europeanahoz. 3. Módszertani segédanyag pedagógusoknak a digitális gyűjtemények felhasználásához. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság A digitalizált források felhasználása az oktatásban hatékonyabbá teszi kulturális örökségünk megismerését, színesebbé teszi a tanórákat, elősegíti a kreativitást mind a tanulók, mind a pedagógusok részéről, és hozzájárul a résztvevők IKT kompetenciáinak magasabb szintre emelésében. A cél egybeesik mind a MaNDA, mind az Európai Unió digitális könyvtári programjának célkitűzéseivel, és elősegíti nagyobb arányú megjelenésünket az Europeanaban.
8
Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra
A projekt előkészítése, követelmények meghatározása Kutatások elvégzése a tartalom meghatározása
24. hó
22-23. hó
17-22. hó
12-20. hó
11-20. hó
10-14. hó
2-9. hó
1. hó
I/1. A közgyűjteményi szakemberek IKT műveltségének változása ütemterv
x x
felmérések elvégzése elemzések elvégzése taxonómia alapján történő kereshetőség folkszonómia alapján történő kereshetőség többnyelvű tartalmi kivonatolás kérdései copyright kérdések vizsgálata interaktív elektronikus publikálás kérdései a hitelesség megőrzésének kérdései Oktatási mintaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Digitalizálás Oktatási mintaprojekt megvalósítása
x x x
Módszertani segédanyag elkészítése pedagógusoknak a digitális gyűjtemények felhasználásához. Tesztelés Javítás Projektzárás
9
x x x x
1.2 modulelem A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása a mostani helyzet bemutatását célozva, ugyanakkor kétfajta alkalmazás kidolgozása is: a szemantikus web adta lehetőségek kihasználásával, illetve ezt gazdagítandó az automatikus tartalomelemzése területén lépnénk előbbre, és egy olyan kutatásnak valósítanánk meg egy új szakaszát, amely az internetnek, az elektronikus közlésnek egy másik ígéretét teljesíti be: ahogy a 15. század technológiai váltása nyomán a humanista generációk hittek a kritikai kiadás elkészítésének szükségességében, ezzel pedig a kulturális örökség ellenőrzött minőségű elterjesztésében, úgy hiszünk mi magyar nyelvű irodalmi örökségünk digitális kritikai közreadásában. Olyan technológiai fejlesztések mentén, amely a különleges karakterek kezelését is megoldja, ez esetben például a régi magyar nyomtatott karakterekét. 1. Tervezett tevékenységek Alapkutatások: A humán kivonatolási technika feltárása. Hogyan választják ki egy cikk/tanulmány lényegét az emberek? Vannak-e olyan szövegrészek, melyeket előnyben részesítenek? Van-e kimutatható kapcsolat a kulcsszavak és a leglényegesebbnek tartott mondatok kiválasztása között? Az eljárás kiterjeszthető-e az auditív és audiovizuális dokumentumokra? A pályázat során nagyszámú mintán végzett kutatással keresnénk a fenti kérdésekre választ. Az elemzés másik oldalát a már létező, emberek által elkészített referátumok és az eredeti szövegek közti kapcsolat elemzése jelenti, melyhez nagy korpusszal rendelkező, referátummal ellátott adatbázisok elemzésével keressük a választ az emberek kivonatolás során végbemenő gondolkodásmódjára. A folyamathoz elengedhetetlen a kulcsszó-meghatározó eljárások feltárása. A kutatás szerves részét képzi a már létező tartalomelemző eljárások kutatása úgy a magyar nyelv területén, mint az Európai Unióban használatos nyelvek területén. Az audiovizuális termékek lényegének kiemelését kutatva fel kell tárni, hogy mit tekintenek az emberek egy-egy film vagy hangállomány legjellemzőbb elemének? Hogyan, milyen jellemzők alapján keresnék az adott állományt? A kutatómunka nagy számú mintának elemzésével valósítható meg, melynek során különböző típusú mozgóképek és hangállományok megismerése után kell feltérképezni az emberek lényegkiemelési technikáját. A pályázat célul tűzi ki olyan algoritmus kifejlesztését, mely régi szövegű digitális adatbázisok elérhetővé tételét valósítja meg, és a mai nyelven kereső személyek által használt keresőkérdést „lefordítja” a XVI. századi megfelelőjére. Jelenleg Magyarországon nincs megoldás erre a problémára, a nyelvészeti kutatások régóta érzik hiányát a normalizálás problémájának megoldására. Elvégzendő feladatok: A szöveg tartalmának elemzésére szolgáló eljárások kutatása, nem magyar nyelvű módszerek feltárása. Audiovizuális adatfeldolgozási és publikálási eljárások kutatása. A nem modern helyesírású szövegek normalizálását elősegítő eljárások, kutatások felderítése.
10
Felmérés: Felmérés anyagának összeállítása (személyes adatokat tartalmazó kérdőív; kivonatolandó cikkek kiválasztása, elemzendő audió-vizuális állományok előkészítése, válaszlapok szerkesztése) Speciális elemzéseket lehetővé tévő hagyományos (celluoid alapú) filmek, auditív információhordozók (lemezek, magnószalagok, kazetták) videofilmek digitalizálása. Mintacsoportok kiválasztása (gyakorló könyvtárosok, referátumkészítő szakemberek, különböző szakos hallgatók) Online kérdőív előállítása, programozása Papír alapú kérdőív előállítása, sokszorosítása Felmérés lebonyolítása Válaszlapok felvitele Adatok elemzése, mintacsoportok összevetése. Kapott adatok összevetése korábbi hasonló kutatási eredménnyel. XVI. századi korpusz proliferációja, megfelelő elemszámra növelése, a matematikai statisztika adta lehetőségek kihasználásával történő normalizáló eljárás kutatására. Elemzés: Szignifikáns mondatkiválasztásban rejlő szabályszerűségek feltárása, a kivonatoló programba való felhasználhatóság kidolgozása. Audiovizuális állományok tartalmi lényegét is magába foglaló, a hatékony visszakeresésére is alkalmas szempontrendszer (minőség, idő, költség) kidolgozása, a legköltséghatékonyabb módszer kiválasztása, a módszertan kidolgozása. Audiovizuális állományok visszakereshetőségét megalapozó metaadatrendszer kialakítása. Régi szövegek elemzésén alapuló normalizáló eljárás kidolgozása. Programozás: A felmérés eredményeként előállt eredményeket figyelembe vevő, html, xml állományok fogadására is képes magyar nyelvű szövegeket kivonatoló program előállítása. A program tesztverziójának előállítása. Tesztelés. könyvtárosok, referátumkészítő szakemberek felkérése a program tesztelésére. A tesztelés eredményeként előállt fejlesztési javaslatok beépítése a programba. A program hatékonyságának vizsgálata: az egyes mintacsoportok kivonataival történő összevetés. Az elkészült program IPAD-okon működő adaptációjának elkészítése. Audiovizuális állományok tartalmi lényegét is magába foglaló, a hatékony visszakeresésre is alkalmas metaadatrendszer platformfüggetlen kidolgozása. 2. Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése Nem saját tulajdonú know–how és szellemi termékekhez kapcsolódó felhasználói jogok beszerzése Szótövező alprogram beszerzése (Morhologic cég HELYESLEM program) Morhologic cég tag-el programjának beszerzése Egyéb beszerzés: Fejlesztői környezet beszerzése (Delphi)
11
Részcélok A hazai kutatóhelyek bekapcsolása nemzetközi kutatási projektekbe az EU kiemelt IKTkutatási területein Kapcsolódás a Text Encoding Initiative (TEI) nemzetközi konzorciumhoz. Ez egy nemzetközi projekt, amelyet 1987-ben három amerikai számítógépes nyelvészeti és irodalmi kutatásokkal foglalkozó tudományos társaság indított el egy irányadó kódolási rendszer kialakítása céljából. Az induló projekt feladata irányvonalak kifejlesztése, terjesztése volt a géppel olvasható szövegek kódolására, közvetíthetőségére és cserélhetőségére, valamint javaslatok tétele új szövegek kódolására az SGML szabvány alapján. A TEI-t elsősorban általános tartalmú szövegek, szépirodalmi művek, kritikai kiadások, történeti források, illetve élőszövegátiratok elektronikus feldolgozására alkalmazzák. A TEI 1999-től konzorciális keretek között működik, fejlesztésében mára számos tudományos társaság és tanszék vállal szerepet, évente konferenciákat tartanak, az egyes részterületeket – például a kéziratok kritikai kiadását vagy a karakterkódolást – munkabizottságok vizsgálják. Nemzetközi konferencián workshop szervezése, tartása. 2. A projekt szükségessége A választott kutatási területek megoldása Magyarországon eddig még nem történt meg. A növekvő mennyiségű digitális adathalmazok elérhetővé tétele magyar nyelvterületen nem rendelkezik elegendő automatikus tartalomfeltáró eszközzel. A kulcsszó-meghatározás területén léteznek kutatások, de nagyobb tartalmi egységet visszaadó eljárásokra nincsenek megoldások Magyarországon. Angol nyelvű szövegek esetén számos program létezik, melyek kvantitatív vagy kvalitatív elveket alkalmazva végzik el a lényeg kiemelését. Találhatunk programokat, melyek nemcsak angol nyelvű szövegeket kivonatolnak, így német2, francia3, görög4, spanyol5, olasz6, kínai7 nyelveken már kaphatnak segítséget a kutatók egy-egy cikk legfontosabb mondatainak kiemeléséhez. Magyar nyelvű szövegek esetén automatikusan kivonatoló eljárás egyelőre nem létezik. A nem modern helyesírású szövegek normalizálását megvalósító eljárások kidolgozása szintén nem történt még meg magyar nyelvű szövegek esetén, miközben a régi szövegek digitalázáló-archiváló tevékenysége országosan felvirágzóban van. A régi és mai nyelv közötti híd megteremtése nélkül azonban ez a növekvő számú digitális anyag, csak szűk kutatói réteg számára használható. A normalizáló eljárás kidolgozásával elérhetővé tehetnénk mindenki számára a régi szövegű adatbázisokat.
2
TACT szoftver [online]. [2008. 09. 02.]
TACT szoftver [online]. [2008. 09. 02.] T-LAB szoftver [online]. [2008. 09. 02.] 4 TACT szoftver [online]. [2008. 09. 02.] 5 TEXTPACK honlapja [online]. [2008. 09. 02.] T-LAB honlapja [online]. [2008. 09. 02.] 6 T-LAB honlapja [online]. [2008. 09. 02.] 7 CONCORDANCE honlapja [online]. [2008. 09. 02.] 3
12
3. A projekt céljai és célcsoportjai A pályázat célja az emberi kivonatolás technikájának feltárása, valamint a régi szövegek hozzáférhetővé tételét megalapozó kutatás, mely során a cél olyan eljárás kidolgozása, ami a modern keresőszavaknak képes megfeleltetni régi idők szavait. A pályázat célcsoportja: szakcikkeket olvasó rétegek számára szakadatbázisok elérhetőségének növelése, az adatbázis cikkeiről történő rövid tartalmi kivonatok előállításával, valamint régi szövegű adatbázisok elérhetővé tétele bárki számára. A projekt további célja olyan audiovizuális kutatóközpont létrehozása, amely alkalmas a hagyományos analóg információhordozók digitalizálására, metaadatokkal ellátott tárolására és publikálására. További cél a fenti tevékenységhez szükséges tudományos háttér és módszertan kidolgozása és széles körben elérhetővé tétele. A pályázat célcsoportjaként ki kell emelni a könyvtárakat, a könyvtári szolgáltatások növelését, mivel a pályázatban létrejövő automatikus kivonatoló program és audiovizuális metaadatoló rendszer beilleszthető az integrált könyvtári rendszerekbe.
13
1.3 modulelem A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében több aktualitást is hordoz. Az mai Északkelet-Magyarország régió írott örökségének digitális könyvtára létrehozása mellett, kapcsolódva a Kassa, az EU kulturális fővárosa (2013) programhoz a régió multietnikus, soknyelvű örökségét egyszerre mutatnánk be és elemeznénk. A kutatás szervesen kapcsolódik a történeti jellegű alapkutatások eredményeinek informatikai eszközökkel történő disszeminációjához is. Informatikai fejlesztés lenne egy város – ez esetben Kassa – művelődéstörténetére, olvasmánykultúrájára vonatkozó források 3D alkalmazásokkal való bemutatása. A kora újkori polgári otthonok anyagi kultúrája jelenne itt meg, közelebb lépve a polgárok olvasmányaihoz, vagyis a kortárs európai szellemi áramlatok befogadástörténetének esettanulmányként való megmutatásához. Az egész kutatás nagy hangsúlyt fektet a disszeminációs elemekre, vagyis arra, hogy a kulturális örökség bemutatásában megtaláljuk azt a középutat, ami a tartalom ellenőrzött, teljességre törekvő rögzítése, digitális megőrzése mellett válogatottan, látványosan, a társadalom szélesebb rétegeihez valódi tartalmakat juttasson el modern módon. A folyamatot tanulmányokban, illetve tankönyvként használható könyvekben is leírjuk, szolgálva ezzel a kulturális hagyományok átadásának és az oktatásnak az ügyét. Az elmúlt évtizedben számos könyvtörténeti jellegű adatbázis építése kezdődött el, de nem folytatódott. A technológia változásait sem tudták a mintaprogramok követni. Éppen ezért ma már lehetséges a magyarországi könyvtár- és olvasmánytörténeti források olyan adatbázisok közti interaktív környezettel való kiegészítése, amely (1) tudományos alapkutatást tud maga mögött, (2) valorizált és nemzetközileg szabványos metaadatokkal ellátottak, (3) a források és a vonatkozó irodalom teljes szöveggel és képanyaggal jelenhet meg, (4) új IT megoldásokat alkalmazva 3D megjelenítésekkel interdiszciplinárissá tehetőek. 1. Tervezett tevékenységek A forrástani, tartalmi, historiográfiai kódolási rend kialakítása. Az eddigiekben használt módszerek felülvizsgálatával, a külföldi tapasztalatok (best practices) megismerésével. Ennek alapján már elektronikusan létező, levéltárakban, könyvtárakban feltárt olvasmánytörténeti források adatbázisba rendezése. A részletes metaadatok megírása. Az interaktív adatbázisrendszer tagjainak kijelölése, azok informatikai rendszerének összehasonlítása, a közös felületi rendszer kialakítása, honlap/portáltervezés. Többnyelvű felhasználói felület kialakítása: angol, latin (a nemzetközi szakmai szokásoknak megfelelően; lásd: www.hab.de), német. Az elemzésmódszertan kialakítása. Ebben a munkaszakaszban több alprogram vesz részt, hiszen az ő elemzési szempontjaiknak a miénkkel való egyeztetése újabb lehetséges kérdésfelvetést eredményez. Vagyis multidiszciplináris megközelítési mód kialakítása szükséges, tekintetbe véve az európai mintákat, illetve a külföldi felhasználók által elsődlegesnek tartott komparatív lehetőségek biztosítását, illetve a komparatív kérdésfeltevés lehetőségének állandó szem előtt tartását. 14
Az adatbázisok folyamatos feltöltése, naprakésszé tétele. Esettanulmányok kiválasztása: forráscsoportok, földrajzi egységek, társadalmi, szakmai, vallási csoportok, európai szellemi áramlatok stb., kérdéscsoport kialakítása, amely kérdésekre kísérleti szinten külön programokkal próbálunk meg válaszolni. A javasolt kiemelt esettanulmányok: Kassa, Európa Kulturális fővárosa szellemi kötődései Európához – 3D prezentációval. Eger, Érseki Nyomda termékei (bibliográfia, teljes digitális archívum, tartalmi elemzés) Eger, az összes oktatási intézmény, összes kiadványának megjelenítése (bibliográfia, teljes digitális archívum, tartalmi elemzés) 2. A projekt szükségessége A program hosszú humán alapkutatási (30 év) szakasz lezárása után az eredmények informatikai eszközökkel történő feldolgozását, közzé tételét valósítja meg. Az új eszközök újfajta kérdések feltevését, és ennek megfelelően korszerű válaszok adását teszik lehetővé. A munkafolyamat szervesen illeszkedik a képzési programba, amelynek mentén: - a hallgatók aktív bevonásával történik az adatgyűjtés, feldolgozás, - a doktoranduszok és a tanárok az ellenőrzés mellett speciális szemináriumokat tarthatnak, - nemzetközi szakembergárda eszmecseréje mellett történik a dokumentumok valorizálása, vagyis hiteles források kerülnek a hálóra, - új informatikai megoldások kifejlesztésére kerülhet sor. 3. A projekt céljai és célcsoportjai A program célja informatikai módszerekkel, valós dokumentációval – levéltári, könyvtári adatbázisok – Magyarország és Erdély szellemi erőterének megrajzolása, annak a bemutatása, hogy ez a terület egy adott történelmi korszakban miként kötődött Európához. A nyugat- európai kultúrák érdeke a hatás, a közép-európai kultúrák érdeke a befogadás megismerése. Célcsoportok: Alkotói oldalról: hallgatók, kutatók, akadémita közösség Használói oldalról: kutatók, hallgatók, művelt közönség, érdeklődő közönség; lokálpatrióták; nemzetközi felhasználói kör.
15
2. MODUL A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata Modulfelelős: Dr. Nádasi András 2.1 IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén 2.2 Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei 2.3 Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése
Áttekintés és problémafelvetés A digitális tanulási környezetek kialakítása, működtetése és továbbfejlesztése a korábbitól eltérő tanári szakértelmet, új kompetenciákat igényel. A mérhető tanulói teljesítmény kialakítására és az iskola elszámoltathatóságára való törekvés előtérbe helyezi a tanári teljesítményt Európában is. A 21. század elején a tanári teljesítmény mögött olyan kompetenciáknak, ismereteknek, készségeknek kell állni, amelyeket az eddigi képzés egyszerű kiegészítésével nem lehet kialakítani. Ezért a tanári műveltség tartalmának, a tanárképzés és tanártovábbképzés konceptuális rendszerének is át kell alakulnia. Ezen túlmenően előtérbe kell kerülnie a tanári tevékenység folyamatos és hatékony segítésének. Az alapprobléma, amelyre a projekt keretében végzendő kutatások/fejlesztések koncentrálnának: hogyan lehetne eredményesebbé tenni a tanárok teljesítményét a mai rendkívül komplex és folyamatosan változó iskolai és társadalmi környezetben. Abból a tényből indultunk ki, hogy a ma rendelkezésünkre álló infokommunikációs technológia lehetővé teszi a tanári munka hatékony segítését egy olyan hatás- illetve eszközrendszer létrehozásával és integrációjával, aminek a direkt, formális tanítás – legyen az hagyományos vagy e-learning – csupán egy eleme. Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok kezébe is olyan technológiák kerültek, amelyek segítségével – a korábban passzív befogadó szerepét megtestesítő – tanuló is részt vehet az oktatási tartalmak megalkotásában és ezáltal aktív tartalom-létrehozóvá válik. A tartalmak hatalmas, strukturált tárhelyekre, ún. repozitóriumokba kerülnek, ahol az információk visszakereshetőségének biztosítása és a megőrzés elsődleges feladat. A repozitóriumok mind a hallgatók, mind az oktatók rendelkezésére állnak. Ilyen indíttatásból vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az adatbázisok, repozitóriumok tartalmára mennyire építenek az oktatói weboldalak, illetve milyen kapcsolat van közöttük. Másik oldalról pedig szükséges vizsgálni, hogy az oktatói weboldalakon található tartalmak milyen mértékben, és milyen módon épülnek be az intézményi repozitórium egységesen kereshető rendszerébe. Ez utóbbi modulelemben a kutatás alapkérdése, hogy egy adott intézményi tudásvagyonból mit tud felhasználni, illetve mit használ fel egy tanár. Emellett pedig fontos kérdés, hogy milyen tartalmakat, lehetőségeket, módszereket biztosítanak ezek a tudástárak az oktatás támogatásához. A kutatás célcsoportja kettős: oktatók és tanulók. A mai gazdaságban, az egész társadalomban a tudás a versenyképesség egyik legfontosabb erőforrása, a tudás, mely egyben a gazdasági siker egyik alappillére. Ehhez kell a tudásvagyont dokumentálni, rendszerezni a piac számára láthatóvá tenni, amihez a szervezetfejlesztést szolgáló tudáshasznosulást, tudástranszfert biztosító feltételrendszert kellene kialakítani. 16
A felsőoktatási intézmények fontos célja lenne az egyetem/főiskola szellemi tulajdonnal kapcsolatos értékeinek feltérképezése, a felhalmozódó tudásbázis gondozása. Egy ilyen tudástérkép hiteles és részletes információt nyújthat a hallgatóknak, az oktatóknak, az együttműködő szervezeteknek és az intézmény valamennyi piaci partnerének. A tudástérkép minden oktatóról, kutatóról minden lényeges adatot, információt, kompetenciát, képességet magába foglal, amivel az illető rendelkezik. Tartalmi követelmény: legyen a tudományterületek szerint strukturált, egyszerű, könnyen áttekinthető. A kitöltéshez elektronikus felületet szoftvert kell fejleszteni. Dinamikus, naprakész, az interneten korlátozottan elérhető adatbázis létrehozása, amelyre a szolgáltatásokat lehetne ráépíteni. Egyben az intézmények közötti együttműködést is hatékonyan támogatja. A tudástérkép kidolgozásában meghatározónak kell lenni a kutatási terület eredményeinek, az alkalmazásoknak, az oktatói kvalitásoknak, a digitális kompetenciáknak, a nagy projektekben szerzett tapasztalatoknak, a csapatmunkában való jártasságnak és a hozzájuk kapcsolódó referenciáknak; beleértve a nemzetközi vonatkozásokat is. Cél egy önálló rendszer építése (800 főre, ami tovább bővíthető), amely az intézmény és a munkaerőpiac fele a szükséges mértékben átlátható. A folyamatos használatához minőségbiztosítási rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a hitelességet, a folyamatos karbantartást, és rögzíti az eredményességet is.
17
2.1 modulelem IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén A kutatási kérdés megfogalmazása A digitális tanulási környezetek kialakítása, működtetése és továbbfejlesztése a korábbitól eltérő tanári szakértelmet, új kompetenciákat igényel. A mérhető tanulói teljesítmény kialakítására és az iskola elszámoltathatóságára való törekvés előtérbe helyezi a tanári teljesítményt Európában is. A 21. század elején a tanári teljesítmény mögött olyan kompetenciáknak, ismereteknek, készségeknek kell állni, amelyeket az eddigi képzés egyszerű kiegészítésével nem lehet kialakítani. Ezért a tanári műveltség tartalmának, a tanárképzés és tanártovábbképzés konceptuális rendszerének is át kell alakulnia. Ezen túlmenően előtérbe kell kerülnie a tanári tevékenység folyamatos és hatékony segítésének. Az alapprobléma, amelyre a projekt keretében végzendő kutatások/fejlesztések koncentrálnának: hogyan lehetne eredményesebbé tenni a tanárok teljesítményét a mai rendkívül komplex és folyamatosan változó iskolai és társadalmi környezetben. Abból a tényből indultunk ki, hogy a ma rendelkezésünkre álló infokommunikációs technológia lehetővé teszi a tanári munka hatékony segítését egy olyan hatásilletve eszközrendszer létrehozásával és integrációjával, aminek a direkt, formális tanítás – legyen az hagyományos vagy e-learning – csupán egy eleme. A projekt általános célkitűzése Elektronikus infokommunikációs eszközök rendszerszemléletű felhasználása a korszerű tanári műveltség kialakításának / kiegészítésének és a tanári teljesítmény fokozásának sokoldalú támogatására. Részcélok: 1. A tanári tevékenység/feladatrendszer átfogó elemzése illetve a tanári igények felmérése. 2. A tanítással szemben támasztott társadalmi igények rendszerszemléletű elemzése. 3. A korszerű tanári műveltség adekvát tartalmi elemeinek számbavétele 4. Informatizált, hálózati tanulási környezetben alapvető tanári attitűdök és kompetenciák kutatása 5. Egy megújított tanári műveltséganyag tartalmi elemeinek összeállítására 6. A műveltséganyag taníthatóságának és tanulhatóságának vizsgálata 7. Az új médiumok lehetséges szerepének elemzése a korszerű tanári műveltség kialakításában 8. Az új médiumok lehetséges szerepének elemzése a tanári teljesítmények fokozásában 9. A felmérések, elemzések, adat- és információgyűjtés alapján Elektronikus Tanári Teljesítmény-támogató Rendszerek (ET3R) kialakítása.8 10. Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek használatához minimálisan szükséges informatikai kompetenciák meghatározása, ennek megfelelő képzési anyag és vizsgarendszer kidolgozása.
8
Az ET3R fogalma alatt a projekt tervezői olyan webes felületen elérhető adatbázist, szoftver készletet illetve kommunikációs rendszert értenek, amely válogatott tartalmakkal, célzott tanulási programokkal, jól megválasztott eszközkészlettel és gyakorlati tanácsadással a tanári munka hatékony segítését célozza meg.
18
11. Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek kipróbálása felsőoktatási és
közoktatási tanulási környezetekben. 12. Az új infokommunikációs tanári műveltséganyag és az ennek alapján kialakított Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek széleskörű disszeminációja. A kutatási-fejlesztési tevékenység célja Olyan tanári és humán fejlesztési kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek kialakítása, amelyek alkalmasak az IKT és újszerű, hatékony felhasználására a tanítás-tanulás folyamatában különböző diszciplináris területeken. Ennek elősegítésére a szakemberek kompetencia és teljesítmény-középpontú, gyakorlat orientált tanításra és tanulásra történő felkészítése illetve folyamatos, igény szerinti támogatása Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer (ET3R) tervezésével, létrehozásával, fenntartásával és folyamatos fejlesztésével. A témacsoportok kiemelt részterületei, amelyek tartalmi elemeiből az ET3R adatbázisai –szolgáltatásai illetve a három tanfolyami tananyag összetevődik: 1. Virtuális szemináriumok szervezése 2. Blended learning módszerek bevezetése illetve továbbfejlesztése a felsőoktatásban 3. Az elektronikus tanulási környezetek hatékony működtetésének új, interdiszciplináris oktatáselméleti háttérismeretei Vizsgálati módszerek Fókuszcsoportos interjúk Mélyinterjúk Kérdőíves vizsgálati módszerek Szakirodalom elemzés Releváns internetes portálok gyűjtése, elemzése és minősítése potenciális tananyagelemek tartalomelemzése A projekt várható hatásai, újszerűsége, innovatív elemei A tanárképzésben résztvevő hallgatók és a tanártovábbképzésben résztvevő tanárok a korábbinál korszerűbb infokommunikációs műveltségre tesznek szert. A tanárképző intézményből kilépő kezdő tanárok alkalmasabbá válnak feladataik optimális teljesítésére. Képesek lesznek az iskolákban az IKT eszközöket komplex teljesítménytámogató eszközrendszerként felhasználni. A gyakorló tanárok hatékonyabb segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz, konkrét problémáik megoldásához. A rendszer használata hozzájárul ahhoz, hogy a tanárok túllépjenek az ismeretközlő tanári gyakorlaton, és az IKT eszközrendszert tanulói teljesítménytámogató rendszerként használják. A projekt legfontosabb új eleme az, hogy mind a hagyományos tananyagon alapuló tanításon, mind az e-learningen illetve blended-learningen túllép. Szemléletváltás és hangsúlyáthelyezés történik. Míg a tanárképzés illetve tanártovábbképzés hagyományos rendszerében a hangsúly a tananyagra illetve a tanítási-tanulási folyamatra helyeződik, ebben a konceptuális rendszerben mindez csupán egy összetett hatásrendszer egy elemét jelenti. Eközben a hangsúly a tartalomról, termékről a folyamatra, az ismeretekről és tudásról a kompetenciákra, a tanári munka folyamatára, a tanári teljesítményre tevődik át. Ez a megközelítés az IKT új, az általában szokásostól nagyobb mértékben rendszerszemléletű és A projekt úttörő jellegéből adódóan implicit módon magában foglal olyan elemeket, amelyek a konkrét célközösségen túl pozitív hatást gyakorolnak a projekt fejlesztésének és később működtetésének helyt adó felsőoktatási intézményekre, illetve tanszékekre Az oktatási szférában
19
kidolgozott kreatív, új megoldások transzferálhatók a humán erőforrás fejlesztés illetve munkatevékenység-támogatás egyéb területeire is. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Lényeges szemléleti újdonság az, hogy az ET3S használatához megszerzett kompetencia nem egy képzés befejezését jelenti, hanem egy folyamatos, munkával összekapcsolódó képző és támogató rendszer használatához jelent belépőt! Az ET3S olyan eszközzé fejleszthető, amely természetessé teszi a folyamatos támogatást munkavégzés közben, és a tanulási folyamatokat is szervesen integrálja a munkavégzés egészébe. A projektben részt vevő felsőoktatási intézmények tanárai újragondolják eddigi tanítási gyakorlatukat, és új didaktikai megközelítéseket vesznek fontolóra. Átgondolják az infokommunikációs eszközök, illetve digitális tartalmak lehetséges felhasználását a tanítási folyamatban. Eközben a tradicionális és domináns előadás-forma mellett a projektben kifejlesztendő eszközrendszert is igénybe veszik a hallgatók teljesítményének fokozására. Ez tovaterjedő hatást okozhat az intézményekben, elősegítve azok virtuális-campus jellegének erősödését. A tevékenységek ütemezése 1– 6. hónap
7– 10 hónap
11–14. hónap
1. Helyzetelemzés, információgyűjtés A korszerű, elektronikus tanulási környezetekben az IKT eszközök értő használatához, elektronikus tanulást támogató tananyagok elkészítéséhez szükséges humán fejlesztői/ tanári kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek számbavétele. (Szakirodalom elemzés; „best practice” gyűjtés az interneten; internetes portálok elemzése; kérdőíves felmérés illetve fókuszcsoportos illetve egyéni (mély) interjúk készítése oktatók, felsőoktatási vezetők, vezetőtanárok, mentorok-mentorjelöltek.) 2. A szükséges tartalmak összeállítása Az összegyűjtött információk alapján olyan komplex ismeretanyag (tananyag) tartalmi elemeinek összeállítása, amely az elektronikus tanulási környezetekben elektronikus tanulást támogató tananyagok tervezéséhez, kialakításához, működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tanári kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek kialakítását / korszerűsítését / továbbfejlesztését fejlesztését segíti elő. 3. Tartalomelemzés – modulokba sorolás Az ismeretanyag tartalmának elemzése és eldöntése, hogy a kívánt kompetenciák, attitűdök, műveltségelemek milyen módon fejleszthetők, illetve alakíthatók ki a leghatékonyabban. Az ET3R rendszer alapfilozófiájából következő feladat annak vizsgálata, hogy milyen eszközökkel segíthetjük legjobban a gyakorlati tanári munkát. Végső soron az ismeretanyag minden részelemét besoroljuk az alábbi kategóriák valamelyikébe: tartalmak, támogatás, tanítás, tanácsadás.
20
14–18. hónap
19-20. hónap
21–24. hónap
4. A modulok létrehozása-feltöltése 4.1 Tartalom A tartalom modul speciális adatbázisa feltöltésének, illetve portálja kialakításának megkezdése, részben saját anyagok, részben kész anyagokhoz elérését lehetővé tévő linkek felhasználásával (Ide kapcsolódhatna Sallai Éva videoprojektje) 4.2 Tanácsadás Változatos szinkron- és aszinkron online kommunikációs lehetőségek biztosítása (help-desk levelezőlista, e-mail tanácsadás, fórum, chat, IP telefon , stb. folyamatos szakértői támogatást biztosítása. 4.3 Tanítás A tanítási-tanulási modul 6-12-18 órás tanfolyamokat foglal magában. 4.4 Támogatás A tanári feladataik ellátásához szükséges digitalizálható és letölthető illetve online használható eszközök, amelyek a tanárok életét könnyebbé – munkájukat eredményesebbé tehetik 5. A technológiai implementáció Az egyes modulokban foglalt tartalmakhoz és tevékenységekhez szükséges, adekvát infokommunikációs támogatás optimalizálása az ET3R informatikai háttér- rendszerének megvalósítása. Ez a munkafázis adatbázisok létrehozását, kommunikációs rendszerek, hálózatok kialakítását és az ETPSS portál webes belépő felület megtervezését és kialakítását foglalja magában. 6. Az ET3R rendszer működtetésének megkezdése, a rendszer tesztelése A rendszer kipróbálása és értékelése a projektben résztvevő felsőoktatási intézményekben. Az értékelés eredménye alapján történik a rendszer korrekciója.
Az eredmény indikátorai Kvantitatív mutatók 1. 3 fókuszcsoportos interjú videofelvétele és szövegkönyve 2. 3 kérdőíves vizsgálta feldolgozott eredményei 3. 3. kutatási összesítő (beszámoló jelentés) 4. 3 tematikus ismeretanyag (tananyag, szöveg és linkgyüjtenény) 5. Egy-egy 6, 12 és 18 órás tanfolyam papíralapú és elektronikus tananyaga 6. Egy internetes portál (ET3R) 7. Adatbázisok 8. 25-30 oktató használja a rendszert a tesztelés során 9. 100-120 hallgató használja a rendszert a tesztelés során Kvalitatív mutatók 1. A tanárképző intézményből kilépő kezdő illetve a továbbképzéseken résztvevő tanárok képesek lesznek az iskolákban az IKT eszközöket komplex teljesítménytámogató eszközrendszerként felhasználni. 2. A gyakorló tanárok hatékonyabb segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz, konkrét problémáik megoldásához. Az ET3R olyan rendszerré fejleszthető, amely
21
3.
4.
5.
6.
természetessé teszi a folyamatos támogatást munkavégzés közben, és a tanulási folyamatokat is szervesen integrálja a munkavégzés egészébe. A rendszer használata hozzájárul ahhoz, hogy a tanárok túllépjenek az ismeretközlő tanári gyakorlaton, és az IKT eszközrendszert tanulói teljesítménytámogató rendszerként használják. A projektben részt vevő felsőoktatási intézmények tanárai újragondolják eddigi tanítási gyakorlatukat, és új didaktikai megközelítéseket vesznek fontolóra. Átgondolják az infokommunikációs eszközök, illetve digitális tartalmak lehetséges felhasználását a tanítási folyamatban. Eközben a tradicionális és domináns előadásforma mellett a projektben kifejlesztendő eszközrendszert is igénybe veszik a hallgatók teljesítményének fokozására. Ez tovaterjedő hatást okozhat az intézményekben, elősegítve azok virtuális campus jellegének erősödését. A projekt úttörő jellegéből adódóan implicit módon magában foglal olyan elemeket, amelyek a konkrét célközösségen túl pozitív hatást gyakorolnak a projekt fejlesztésének és később működtetésének helyt adó felsőoktatási intézményekre, illetve tanszékekre A tanárképzésben résztvevő hallgatók és a tanártovábbképzésben résztvevő tanárok a korábbinál korszerűbb infokommunikációs műveltségre tesznek szert.
22
2.2 modulelem Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei A kutatási kérdés megfogalmazása Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok kezébe is olyan technológiák kerültek, amelyek segítségével – a korábban passzív befogadó szerepét megtestesítő – tanuló is részt vehet az oktatási tartalmak megalkotásában és ezáltal aktív tartalom-létrehozóvá válik. Toffler a Harmadik hullám című könyvében definiálja a prosumer (a producter és consumer összevonásából adódó) „gyártó-fogyasztó” meghatározást, ami abban nyilvánul meg, hogy, a passzív fogyasztó egyfajta alkotóvá is válik azáltal, hogy maga alakítja és határozza meg fogyasztását. Tehát megjelenik a fogyasztói tartalom. Igaz ez a hálózati médiára is hisz az információhoz jutáson kívül a kétirányúság következtében megjelenik a participáció, az aktív részvétel – azaz egyre nagyobb arányban válunk médiatermékek aktív alakítóivá, illetve magunk is előállítunk tartalmakat. Manovich fordulatával élve a web publikációs médiumból kommunikációs médiummá lépett elő és a filmkészítés is „nyílt forráskódúvá" vált, vagyis bárki készíthet magának vagy bemutatásra szánt filmet. A szerző szerint az újmédia jellemzője, hogy nem csak több paradigmán alapuló algoritmizálható és közvetítő felület, hanem remixelhető, alakítható (manipulálható) tartalom közvetítésre is alkalmas esztétikai tartalmat közvetít. Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák, és más ’egyéb dolgoknak’ a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázis-formáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti. A 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója tehát, hogy a digitális kompetenciaként definiált meghatározást ajánlatos kibővíteni az újmédia kompetenciák feltárásával. Az újmédia nemcsak platform, nemcsak eszköz, hanem a kognitív folyamatokat erősen befolyásoló hatása is van. Feltételezésünk szerint az információátörökítő szakmában (informatikus könyvtáros, és mozgóképkultúra és médiaismeret, kulturális örökség, és tanárképzés) érdemes feltárni, hogy az információs társadalom „gyakorlásához” milyen elengedhetetlen fogyasztói/felhasználói kompetenciák szükségesek. Tehát a fogyasztói tartalom megjelenésével egyre nagyobb arányban válunk médiatermékek aktív alakítóivá, illetve magunk is előállítunk tartalmakat. A kutatásban bemutatásra kerül a korábban megfogalmazott „analóg” elektronikus eszközökre vonatkozó médiainformatikai eszközök és tartalmak előállításához szükséges kompetenciákat (a média-alfabetizálási elvárásoktól kezdve a médiakompetenciákon át a digitális kompetenciáig). (Forgó 2012.) (Érdemes átgondolni, hogy a hálózatalapú tanulási formák elsajátításához és az interaktív tévé (iTV) és mobil táblagépek alkalmazásához milyen újmédia kompetencia-rendszer szükséges?)Ez az új tanulási forma azonban módszertani megújulást, megújítást kíván egy szemléletváltás mellett, amelyet a tanárképzésbe integrálni kell. Az információs társadalom alapintézményeként aposztrofált könyvtár, és az információbrókerként is funkcionáló könyvtárosok, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a másik alappillérjei az oktatásnak és előmozdítói a paradigmaváltásnak. A kutatás egyik célja az, hogy képet kapjunk az információátörökítő szakmákban tevékenykedők körében az IKT-n túlmutató újmédia rendszerek használatának oktatás-módszertani ismérveiről. Az elektronikus tanulás nem csak módszertani kérdés, hanem szemléletbeli kérdés is. A hagyományos szemléltető eszközökön (analóg technikán) szocializálódott tanárok még nem nincsenek birtokában az új típusú e-learning formák sajátosságaival. Az Y generációhoz tartozó tanárok egy része már aktív részese a digitális kornak, vagy azért mert beleszületett és koránál fogva tisztában van a tanulók igényeivel, vagy azért mert részt vett e-learning alapú oktatásban, képzésben. 1.
23
Feltételezésünk szerint az információátörökítő szakmában (tanár, informatikus könyvtáros, és mozgókép és médiakultúra, kulturális örökség szakos hallgatók körében) időszerű feltárni, hogy az információs társadalom „gyakorlásához” milyen elengedhetetlen „gyártó-fogyasztói” kompetenciák szükségesek. Az újmédia nemcsak platform, nemcsak eszköz, hanem filozófiája van és a kognitív folyamatokat erősen befolyásoló hatása is van. Ez az új tanulási forma azonban módszertani megújulást, megújítást kíván egy szemléletváltás mellett, amelyet a tanárképzésbe integrálni kell Célok: 1. A kutatás az újmédia diszciplína alapjainak hazai megalapozása. 2. Tisztázni kívánjuk, hogy a meglévő ismeretek és készségek felmérését, a kívánatos kompetenciák azonosítását. 3. A médiumok a konvergenciája és diverzifikációja révén kialakult újmédia-rendszer általános ismérveinek, valamint a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásrendszerének feltárását. 4. Annak vizsgálata, hogy mit és hogyan tanulnak az újmédia rendszerrel, és a mobil (táblagép, ekönyv), okostelefonok segítségével. 5. Az újmédia eszközök oktatásban történő megjelenésével, hogyan lehet értelmezni az IKT kompetencia hierarchiát, hogy lehet újra gondolni egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetencia rendszert. 6. A vizsgálódások/kutatások kiterjedhetnek, mind a közoktatásra mind pedig a pedagógusképzésre. 7. Interdiszciplináris megközelítéssel kívánjuk feltárni a hálózatalapú új médiumok hatásmechanizmusát – különös tekintettel a tanulás kulcsmoz zanataira (tartalom megjelenítése, motiváció, rugalmasság, kreativitás, tanulói teljesítmény értékelése). A vizsgálati anyag bemutatása 1. A vizsgálati anyag és feldolgozásának módszere Az újmédia fogalom megjelenése ontogenezisének feltárása. A hagyományos, elektronikus, digitális és az újmédiumok korszakolása. Az újmédia diszciplína szakirodalmi feldolgozása, forráskutatás, a témával foglalkozó hazai és külföldi weboldalak elemzése, (Felhasználóbarát szempontok szerinti és oktatási célú és „újmédia” tartalom-szerinti elemzése). Újmédia blogok elemzése, saját weblog elemzése, szempontrendszer kialakítása tapasztalatok összegzése. 2. A vizsgálati módszer(ek) megnevezése A kutatás során mind statikus (keresztmetszeti), mind pedig, dinamikus (longitudinális) vizsgálatot alkalmazunk. Statikus formában kívánjuk felmérni az újmédia iránti attitűdöt, fogalmának értelmezését. Fontosnak tartjuk: - az újmédia rendszer fogalmának, ismérveinek (adatbázis és a narratíva) tisztázását, - az ismeretelsajátítási (tanítási-tanulási) folyamatban betölthető szerepének feltárását - az újmédia együttesek pedagógiai, pszichológia, didaktikai értékeinek, hiányosságainak feltárását, - az újmédia iránti értékorientáció, az ismertségének, használatának, feltárását - fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy kérdés, hogy mennyire tartják eredményesnek az oktatók az elektronikus tanulás ÚJMÉDIUM rendszerekkel történő változatát, és mik a sikeres alkalmazás feltételei. A longitudionális vizsgálat során a kifejlesztett újmédia/hálózati webkettes koncepción alapuló tananyag összehasonlítást kívánjuk elvégezni
24
A vizsgálati anyag és feldolgozásának módszere, a felmérés (adatgyűjtés) helye (forrásai), időpontja, körülményei és feltételei 1. A felmérés (adatgyűjtés) internetes (prusumer-new media siteok), online kérdőív, tananyag, kísérleti kurzus 2. Helyszín Eger (EKF) Szombathely (NyME), Budapest ELTE PPK 3. Időpontja 2012-2014 Várható eredmény Résztanulmányok, tudományos cikkek, folyóiratcikkek 2014-2015 során 2-4 cikk. Összesítő tanulmány, magyar nyelvű monográfia az Újmédia címmel , 2015-re 15 ívben Újmédia tárgy kísérleti curriculumának kidolgozása, Újmédia az információátörökítő szakmákban c. tananyag Konferencia aktivitások (ICEM, Agria Média 2014) http://iktnet.ektf.hu ÚJMÉDIA Webolg, kialakítása, folyamatos publikáció (fórum, RSS csatorna) 3.
Hosszú távú hatás és fenntarthatóság (oktatási keretrendszerben, webblog segítségével) Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete kimagasló színvonalú IKT környezettel és kutatási eredményekkel rendelkezik. A kutatás eredményei továbbvihetők az egyes diszciplínákat megjelenítő szaktárgyakban, úgymint: 1. Informatikus-könyvtáros szak: Médiumismeret I.- II. 2. Mozgóképkultúra: Médiaismeret 3. Tanárképzés (Ba-Ma): A tanári mesterség IKT alapjai, Elektronikus tanulási környezetek 4. Tanárképzés (pedagógia tanár): Elektronikus médiumok és tananyagok 5. Kulturális örökség technikai reprodukciója (Ma) 6. Múzeumpedagógia 7. Tanárképzés gyakorlati terepe a gyakorló iskolában (Ma) 4.
5.
Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra
Ciklus/Feladat 1. Ciklus: Előkészítő munkák
Időzítés 2012. 3-4. negyedév
2. Ciklus: Integrált újmédia megoldások tervezése, kivitelezése
2013. 1-2. negyedév
3. Ciklus: Közoktatási és felsőoktatási
2013. 3-4. negyedév
Indikátor Tantárgyi hálók, tematikák áttekintése A problémák kategorizálása, összefüggések feltárása. Mérőeszköz(ök) kidolgozása, minta hipotézisek A kérdőív adaptálása elektronikus felületre. Próbamérés (pilot study). Leíró és matematikai statisztikai elemzése. Mérő és elemző eljárások meghatározása Vizsgálati változók körülhatárolása. A tartalomfejlesztés lépései. Újmédia nonlineáris tartalmak előállítása Integrált újmédia megoldások bemutatása. „ÚjMédia tudásmegosztó kutatási hálózat” kutatási hálózat. Elektronikus tananyag nonlineáris szekvenciájú tartalmi melléklettel Közoktatási és felsőoktatási implementáció: Informatikus-könyvtáros szak, mozgóképkultúra, tanárképzés, pedagógia tanár, kulturális örökség technikai reprodukciója, múzeumpedagógia, kom25
implementáció 4. Ciklus: Zárótanulmány elkészítése 5. Ciklus: Disszemináció 6. Ciklus: Fenntarthatóság elveinek és módszereinek kidolgozása 7. Ciklus: Öszszegzés 8. Egyéb 24 hónapra
2014. 1. negyedév
munikáció Tantárgyi diszciplínánként
2014. 2. negyedév
Tervezés, megvalósítás
2014. 2. negyedév
Fenntarthatósági elvek és módszerek kidolgozása
2014. 2. negyedév
Didaktikai módszertani ajánlások az integrált újmédia megoldásokra Folyamatos tevékenységek
26
2.3 modulelem Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése A kutatási téma két részre bontható: 1. Az adatbázisok és intézményi repozitóriumok használata, hasznosítása az oktatásban 2. Az oktatói weboldalak tartalmának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése oktatói és hallgatói oldalról A két feladat több ponton is összekapcsolódik, amennyiben vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az adatbázisok, repozitóriumok tartalmára mennyire építenek az oktatói weboldalak, illetve milyen kapcsolat van közöttük. Másik oldalról, pedig szükséges vizsgálni, hogy az oktatói weboldalakon található tartalmak milyen mértékben, és milyen módon épülnek be az intézményi repozitórium egységesen kereshető rendszerébe. I. Az adatbázisok és intézményi repozitóriumok használata, hasznosítása az oktatásban A kutatás alapkérdése, hogy egy adott intézményi tudásvagyonból mit tud felhasználni, illetve mit használ fel egy tanár. Emellett pedig fontos kérdés, hogy milyen tartalmakat, lehetőségeket, módszereket biztosítanak ezek a tudástárak az oktatás támogatásához. A kutatás célcsoportja kettős: oktatók és tanulók. Az adatbázisok tekintetében érdemes különválasztani a saját előállítású adatbázisok, az előfizetett adatbázisok, valamint a szabadon hozzáférhető adatbázisok oktatásban betöltött szerepét és használatát. Az intézményi repozitóriumok felhasználásának szerepe az oktatás támogatásában számos kérdést vet fel. Már az sem mindig egyértelmű, hogy teszünk-e különbséget a digitális könyvtár és a digitális repozitórium fogalmak között. A tipológiát tekintve is adós a szakma egy minden területre kiterjedő, részletező felosztásra. A rendezett és szabatos kommunikáció támogatására ki kell dolgozni a digitális repozitóriumok típusrendszerét. Jelenleg az intézményi repozitóriumok tipizálására már léteznek ajánlások, de általánosan elfogadott rendszerrel nem találkozhatunk. Az említett elméleti kérdések tisztázása szükséges a kutatás során alkalmazott terminológia tisztázásához. Az intézményi repozitóriumot két oldalról érdemes vizsgálni az oktatástámogatás szempontjából: - elemezni kell a repozitórium szerkezetét, milyen módon szolgálja a hatékonyságot (kereshetőség, gyorsaság, kompatibilitás, tartalmak beágyazhatósága stb.) - szükséges a használói szokások (oktatói és tanulói) felmérése, a repozitórium szolgáltatásainak, hatékonyságának fejlesztéséhez Az intézményi repozitórium alapvető feladatai közé tartozik, hogy tartalmazza az összes releváns tanulási forrást, osztályozza ezeket logikus és folyamatosan finomított kategóriákba, rendelkezzen tárgyszórendszerrel, tezaurusszal, indexekkel és keresőszerkezetekkel. A kutatás során fel kell mérni, hogy milyen kritériumok teljesülése szükséges ahhoz, hogy ezek az eszközök megfelelően segítsék a tanári és tanulói munkát egyaránt. Az intézményi repozitórium minőségi mutatója a metaadat. A repozitórium használhatóságát és hatékonyságát meghatározza a digitális objektumok rendszerének struktúrája, valamint a 27
metaadatok feltártsága, szervezettsége és kereshetősége. A tanítást és tanulást támogató dokumentum-, illetve objektumrendszerek hatékonyságát és menedzselését tanulmányozva elengedhetetlen a metaadatok megfelelőségének tanulmányozása. Végül pedig fontos kérdés az intézményi repozitórium és a képzésmenedzsment rendszerek kapcsolata, azaz hogyan ágyazhatók be a repozitórium szolgáltatásai a képzésmenedzsment rendszerekbe, valamint a képzésmenedzsment rendszerekben létrehozott tananyagok, dokumentumok milyen módon kerülnek tárolásra a repozitóriumokban. A felsorolt kutatási kérdések, a vizsgálat tárgyát képező eszközök, szolgáltatások elemzése előre meghatározott szempontrendszer alapján és meghatározott felhasználói csoportok kiválasztása révén történik. II. Az oktatói weboldalak tartalmának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése oktatói és hallgatói oldalról A jól kialakított, jól strukturált és hasznos tartalommal bíró tanári portálok léte elengedhetetlen a „digitális kor” tanulói számára. A diákoknak megbízható és biztos kiinduló pont egy oktató igényes kivitelezésű webszájtja, ezeken az oldalakon ugyanis a tanár feltétlenül megbízható információkat, tananyagokat és segédleteket oszt meg a diákokkal. Egy ismert oktató szakmai oldala vagy linkgyűjteménye jóval hitelesebb forrás, mint bármely kereső által kidobott találati lista, vagy linkgyűjtemény. A kutatással felmérhető a tanárok és a diákok általános igénye az oktatói portálok tartamával, megjelenésével és struktúrájával szemben, továbbá feltérképezhető, hogy mely szolgáltatások segítik optimálisan a diákok tanulási folyamatát, így meghatározható, hogy a kívánt célok érdekében mely szolgáltatások beépítésére van szükség a tanári webszájtok felületein. A felmérés szükséges ahhoz, hogy egy hasznos iránymutatást lehessen nyújtani az oktatók számára, hogy milyen tartalmakat milyen struktúrában megjelenítve szervezzenek oktatói weboldalaikra, hogy az a mai kor diákjai számára könnyen feldolgozható, könnyen kereshető formában, egy vonzó és használható keretrendszerbe építve jelenjen meg magába foglalva számos innovatív webes technológiát. Az alapkutatásban egyrészt az Eszterházy Károly Főiskola oktatóit, óraadóit másrészt a főiskola hallgatóit kérdezzük on-line elektronikus kérdőív formájában. Továbbá egy minta- oktatói portálon végzett látogatottságot és tevékenységi folyamatot monitorozunk hálózati mérő eszközök (többek között Google Analytics) segítségével, amelyből kvantitatív kimutatás készül a felhasználói tevékenységekről. Mindezek mellett célunk, hogy bármely oktató képes legyen önállóan megtervezni saját oktatói portálját, igazodva a különféle képzések típusához, az egyes tantárgyak és témakörök jellegéhez, továbbá saját pedagógiai módszereihez. Fontos, hogy olyan portálok megtervezésére legyenek képesek az oktatók, amelyek - jól használhatóak a tanórák keretein belül (például órai vázlat, szemléltetés, órai gyakorló feladat kiírása); - segítik a tanulók otthoni és egyéni felkészülését (például tananyagsegédletek, óravázlatok prezentációk, próbatesztek megosztása); - továbbá háttér információkat nyújtanak az adott szakterület és oktatott témakörökkel kapcsolatosan (például országos vagy nemzetközi eseményekről tájékoztasson, szakmai híreket tartalmazzon).
28
Távlati cél, hogy az oktatók továbbképzési blokk keretében megtanulják a Drupal nevezetű nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer használatát, amellyel különösebb programozói tudás hiányában is könnyedén képesek lehetnek dinamikus, web 2.0-es technológiákat is tartalmazó szájtokat/portálokat létrehozni, fenntartani és üzemeltetni. A Drupal segítségével könnyedén létrehozható regisztrációs lehetőség az oldalakon, létrehozható fórum, szavazás, könnyű a hozzászólások kezelése, jogosultságok kezelése, közösségi szájt kiépítése egy adott témakör köré, továbbá megoldott a címkézési lehetőségek és címke-felhő megvalósítása egyaránt. Első lépésként az Eszterházy Károly Főiskolán jelenleg használatban lévő oktatói weboldalak tartalmának, alkalmazási területeinek, hatékonyságának és hasznosságának a felmérése történne meg a diákok és az oktatók számára kiküldött on-line digitális kérdőívek segítségével. A kutatás célkitűzései között szerepel az oktatói weboldalakkal szemben támasztott általános tartalmi igények és az oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének, használatának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése is, egy újabb kérdőíves kikérdezés keretében e kérdéskörre is válaszokat kell keresni mind oktatói, mind hallgatói oldalról. A kérdőívek kiértékelése után körvonalazhatóvá válik egy általános, az oktatói portálokkal szemben támasztott szempont-, illetve követelményrendszer, melyek meghatározása és megfogalmazása a statisztikai eredmények alapján történne további pedagógiai tényezőket is figyelembe véve. A felállított szempont-, ill. követelményrendszer alapján létrehozásra kerülne egy elméleti séma és egy tesztelésre alkalmas, élesen, oktatásban működő többféle képzési formát és tantárgyat is támogató oktatói portál. A portálon történő felhasználói tevékenységek hálózati szoftverek segítségével (pl. Google Analitycs) monitorozva lennének. A felületen történő felhasználói tevékenységeket elemezve tovább finomíthatóak az oktatói portálok követelményeinek megalkotása és egyúttal általános következtetések vonhatóak le az elkészült oktatói portálok sémáinak használhatóságával és a webergonómiai kitételeivel kapcsolatosan. A kutatási eredmények alapján tehát különböző sémák körvonalazhatóak az oktatói portálok kialakítására, amelyek az innovatív tartalomkezelő szoftverek segítségével (a projekt keretében Drupal tartalomkezelő rendszert használnánk) komolyabb programozói tudás hiányában is könnyedén létrehozhatóak. A projekt utolsó hónapjaiban egy továbbképzési blokk keretén belül három területen történne képzés az oktatók számára. 1. A kutatás alapján körvonalazódott követelmények és szempontrendszerek bemutatása az oktatói weboldal-sémák és tervezési lépések oktatása. 2. A Drupal nevű, ingyenes, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer használata és benne a korábban megtervezett oktatói weblap konkrét elkészítése is oktatásra kerülne. 3. Harmadrészt az elkészült Drupal alapú weboldalak biztonságos üzemeltetésével, fenntarthatóságával és napi frissítésével kapcsolatos kérdések kerülnének elő együttesen. A kutatás részét képezné az oktatás alapján a tanárok saját maguk által elkészített oktatói weboldalaik, melyek a projekt végleges eredményeként valósulnának meg. III. A téma kutatása során használatra kerülő vizsgálati módszerek -
kérdőíves felmérések adatbányászat adatbázisok, repozitórium szolgáltatásainak és használatának elemzése tesztweboldal elemzése Google Analytics programmal, a felhasználói tevékenységek megfigyelése 29
-
szoftvertesztelés továbbképzés
IV. A kutatás várható eredményei -
kutatási jelentés (a szoftvertesztelések eredményéről) 3 tanulmány (háttértanulmány, a 2 feladatkörben végzett kutatások eredményeiről és hasznosíthatóságáról zárótanulmányok) oktatói weboldalak
V. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az adatbázisok, az intézményi repozitórium, valamint használatuk elemzése hozzájárul szolgáltatásaik fejlesztéséhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a kutatás eredményei alapján az intézményi repozitórium szerkezetének, működésének fejlesztésére és korrigálására is sor kerül. Az adatbázisok és repozitóriumok oktatási tartalmainak beágyazása az oktatás folyamatába lehetőséget teremt arra, hogy ellenőrzött tartalmak alapján, interaktív módon valósuljon meg ez a folyamat. A kutatások eredményeinek hasznosítása által elérhető, hogy az oktató egyfajta útmutatás alapján hatékonyan használja az említett dokumentumtárak tartalmát és szolgáltatásait. Egy oktatói portál sok felhasználó számára elérhető, hasznos tartalmat biztosít. Egy oktató többféle képzésben és tanfolyamon oktathat, portálján minden egyes tanfolyamhoz vagy képzéshez tartozó tanulók számára külön felhasználói csoportokat hozhat létre és így újabb személyekkel bővítheti portáljának felhasználói körét. A portál nemzetközi tanfolyamok és képzések támogatására is szolgálhat. A kutatás szükséges ahhoz, hogy egy hasznos iránymutatást lehessen nyújtani az oktatók számára, hogy milyen tartalmakat, milyen struktúrában megjelenítve szervezzenek oktatói weboldalaikra, hogy az a mai kor diákjai számára könnyen feldolgozható, könnyen kereshető formában, egy vonzó és használható keretrendszerbe építve jelenjen meg magába foglalva számos innovatív webes technológiát. VI. Tevékenységek szakirodalom-kutatás és hozzáférhetőség, nemzetközi tapasztalatok összegzése háttértanulmány (fogalmi rendszer egységesítése, repoztióriumok tipizálása, repozitóriumok kapcsolatának lehetőségei portálrendszerekkel és oktatói weboldalakkal) - kérdőíves felmérések - adatbányászat - adatbázisok használati statisztikájának elkészítése és elemzése - szoftvertesztelések (weboldal, repozitórium stb.) - statisztikai analízis a felmérések eredményeiről - továbbképzés - repozitórium szolgáltatások javítása, korrigálása a kutatási eredmények alapján - oktatói weboldalak készítése - kutatási jelentés - zárótanulmányok elkészítése (repozitóriumok hatékonysága az oktatásban, oktatói weboldalak szerepe az oktatásban) VII. Ütemezés -
1-3. hónap
Előkészítés 30
szakirodalom-kutatás és hozzáférhetőség, nemzetközi tapasztalatok összegzése - háttértanulmány (fogalmi rendszer egységesítése, repoztióriumok tipizálása, repozitóriumok kapcsolatának lehetőségei portálrendszerekkel és oktatói weboldalakkal) Online kérdőíves kutatások elvégzése, adatbekérés - kérdőívek elkészítése - feltöltés on-line felületre - oktatói célcsoport számára kiküldés - hallgatói célcsoport számára kiküldés Adatgyűjtés, vizsgált szoftverek tesztelése - adatbányászat - adatbázisok használati statisztikájának elkészítése és elemzése - szoftvertesztelések (weboldal, repozitórium stb.) Kutatási eredmények kiértékelése - az adatok kiértékelés SPSS szoftverrel - statisztikai analízis a felmérések eredményeiről Minőségi követelményrendszer felállítása, koncepció és sémák megalkotása a kutatási eredmények alapján Konkrét oktatói portál sémáknak megfeleltethető megtervezése és létrehozása, azaz a tesztweboldal fejlesztése Tesztweboldal tesztelése, a szükséges javítási műveletek elvégzése Tesztweboldal monitorozása hálózati szoftverek segítségével Adatok elemzése, ezzel az alapkoncepció és a felállított sémák ellenőrzése, szükség esetén további finomítások és módosítások elvégzése a sémán - szoftvertesztelés - repozitórium szolgáltatások javítása, korrigálása a kutatási eredmények alapján Továbbképzés oktatók számára A saját oktatói weboldalak oktatók általi elkészítéséhez szükséges egyéni tanácsadási szolgáltatás biztosítása szükség szerint Eredmények - oktatói weboldalak készítése - kutatási jelentés - zárótanulmányok elkészítése (repozitóriumok hatékonysága az oktatásban, oktatói weboldalak szerepe az oktatásban) -
4–5. hónap
6-9. hónap
10–12. hónap 13–14. hónap
15-18. hónap
18–20. hónap 21. hónap 22–24. hónap
31
3. MODUL Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai Modulfelelős: Dr. habil. Kis-Tóth Lajos 3.1 Az alap- ás középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése 3.3 A digitális írástudás kritériumai
Áttekintés és problémafelvetés Az IKT gyors fejlődése megköveteli, hogy „laboratóriumi” körülmények között vizsgáljuk az új technológiák hatásrendszerét, elsősorban úgy, mint humánteljesítményt támogató technológiát, elektronikus tananyagot, mely az IKT inkubációja által aktivizálódik. A probléma aktualitását fokozza egy új jelenség elterjedése, mely kezdetben vállalati környezetben, de ma már az iskolákban is megnyilvánul: a BYOD (Bring Your Own Device). Az utóbbi években felbukkant betűszó arra a törekvésre utal, hogy a dolgozók, ill. tanulók saját eszközeikkel helyettesítsék a céges/iskolai eszközöket a munkahelyi/tanulási környezetben. Segíti a modell terjedését, hogy új formai kialakítású eszközök jelennek meg. Az ultravékony és ultrakönnyű képernyők, kisméretű kliensek mellett piacra kerülnek majd olyan hordozható eszközök, amelyek karóra méretben nyújtják a mai PC-kre vagy okostelefonokra jellemző funkcionalitást. Az interakció és a felhasználói felület terén is fontos innovációk következtek be. Míg az egér/billentyűzet használata és a kézírásfelismerés absztrakt tartalmi interakcióra épül, az érintőképernyők lehetővé teszik a tartalom közvetlen, fizikai szerkesztését a kétdimenziós térben. A közösségi hálózatokban és biztonsági célokra használt, arcfelismerésre képes kamerák, az igény szerinti fordító jellemzővel ellátott beszédhang-érzékelők és a mozgásérzékelők még szélesebb körű fizikai interakciót tesznek lehetővé az eszközöknél, amelynek során a felhasználó teste és hangja tölti be a vezérlő szerepét. Kontextusfelismerő érzékelőkkel sokkal könnyebb helyalapú szolgáltatásokat nyújtani, s ezzel új tanulási környezetet teremteni. Öszszegezve az innovációk következményét azt mondhatjuk, hogy eltűnik a technológia, csak az információ marad. Egyre több iskola vezeti be a BYOD modellt, és engedélyezi tanulóinak a saját eszköz vagy eszközök tanulási célú használatát. Természetesen kezdetben segíteni kell a tanulókat abban, hogy az eszközöket birtokolhassák. (Ez azt jelenti, hogy az iskola biztosítja valamennyi tanuló számára.) 3.1 Az alap- ás középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása A vizsgálati módszer két részből áll, egyrészt egy részletes útmutató kidolgozásából az egyes tanulótípusok jellemzőit, az alkalmazható webes eszközök kategóriáit illetően. Ezen tevékenység képezi az alapját a későbbi, széleskörű gyakorlati alkalmazásnak. 32
A kutatás második fázisában egy béta-linkgyűjtemény kerülne kidolgozásra, valamely web 2.0-ás közösségi könyvjelző-szolgáltatás felhasználásával (pl. Delicious), amely megfelelő ’gyakorlótér’ lehetne a pedagógusoknak a későbbi, saját tudásbázis (linkgyűjtemény) kialakításához. Ezen tevékenységgel párhuzamosan feltérképeznénk a hazai web 2.0-ás, interneten ingyenesen elérhető oktatást segítő alkalmazásokat, amelyeket egy hasonló rendszerezett, kereshető linkgyűjtemény formájában, gyakorló pedagógusok bevonásával tovább bővíthetnénk. A kutatás során néhány jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne az internetes információkeresés témakörében, amely elsősorban a tudatos és kritikus digitális környezetben történő információ kiválasztására helyezné a hangsúlyt. Az osztálytermi interakciók komplex jelenségei a pedagógiai folyamatoknak, vizsgálatuk komoly nehézségek elé állítja a kutatókat. Mindezek ellenére a kommunikációs folyamatok többé-kevésbé egy-egy interakciós elemként megragadhatók, elemezhetők és az érintettek kapcsolatát tekintve értékelhetők. Az igazi tanulás mindig valódi kapcsolatban zajlik. Milyen jelei vannak annak, ha egy pedagógus valódi kapcsolatban van a diákokkal? Gyakori kezdeményezés, szemkontaktus, személyes közlések, kérdések, biztatás, pozitív viszszajelzés, együttműködés: tehát aktív részvétel az interakciókban. Ezek a kommunikációs elemek Biemans elméleti keretében a jó kapcsolati modellben összegződnek, és adják az értékelés mércéjét. Ezt a kibővített modellt alkalmazzuk a kutatásunkban. Az osztálytermi helyzetek napjainkban sokat változtak. Tapasztalataink szerint a korszerű tudáshordozók és a kooperatív technikák alkalmazása során más típusú interakciókra nyílik lehetőség, mint a hagyományos eszközök és munkaformák esetében. De valóban mások ezek az interakciók? Az alkotó tevékenység fontos eleme a kreativitás. A mobil eszközöket felhasználó elektronikus tanulási környezetben, megvizsgáljuk hogyan fejleszthető a kreativitás (digitális kreativitás), különösen tekintettel a művészeti tantárgyakra. 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése A digitális interaktív tananyag (DIT) egy speciálisan interaktív mobileszközökre kifejlesztett oktatási program, amely a közoktatás javára kívánja fordítani a technológiában rejlő óriási potenciált. Az Ipad2 mobileszközre jellemző, sokrétű ábrázolási kapacitás kiaknázásával válik lehetővé a tényleges interaktív digitális tartalmak megjelenítése tankönyvszerű formába öntve. Vagyis az eszköz kijelzőjén megjelenő információ nagyon sokrétű és változatos köntösben tárja a tanulók elé az elsajátítandó tananyagot. A digitális tankönyv lapjain tehát mozgó- és állóképek, animált és kisfilm formában, válthatják fel a papíralapú tankönyvek statikus illusztrációit, mi több a digitális tartalmak tetszés szerint megállíthatók nagyíthatók, elforgathatók, stb., azaz a felhasználó minden beavatkozására újabb ingerrel és információval reagál. Ezzel a tankönyv lapjai mintegy megelevenednek, élménnyé téve a tanulás folyamatát, sőt a tanulót explicit részesévé teszi a tananyagnak és annak elsajátításába involválja. A digitális, interaktív tananyag megjelenítésének módszertani felépítését is kutatás tárgyává teszi a projekt. Mivel az interaktív mobileszköz lehetőséget teremt a képi megjelenítés mellett hanghatások megszólaltatására is, ezért a hangos tankönyv megalkotására törekszik. A hanghatások alkalmazása megkönnyíti a fogyatékkal élők információhoz való hozzáférését, és új távlatokat nyit a természettudományos, humán és nyelvoktatásban egyaránt. Így bizonyos területeken a digitális interaktív tananyag élettel telve képes visszaadni egy hangyaboly belső életét képekkel, hang, színes indikátor vonalakkal kibővítve, de éppen olyan alkalmas a történelmi tények illusztrációjára egyaránt, sőt memória mankót, vagy motivációs 33
hanghatásokat is magában hordozhat. A fényképrögzítés és videofelvétel funkció a tanórán kívüli aktivitás palettáját bővíti ki és teszi ellenőrizhetővé azáltal, hogy növény-, állat-, műalkotás, természeti jelenség gyűjtemények stb. létrehozásának és kezelésének eszközét biztosítja a tanulók számára. A nyelvi képzésben, akár idegen nyelvi, akár anyanyelvi oktatásról beszélünk, nem csak a hangok lejátszásának képessége, de a hangrögzítés funkció is fontos szerephez jut. A verbális készségek fejlesztésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére egyszerű módot ad a rögzített hangfájlok értékelése. A digitális, interaktív tananyag tartalmait tehát integrált audiovizuális módszerekkel jeleníti meg az, sőt azok bővítésére folyamatos lehetőséget biztosít, aktualitásának állandó fenntartása érdekében. Továbbá folyamatos digitális, archiválható visszajelzést biztosít az oktatónak a feladatok megoldhatóságának, értékelhetőségének és eredményességének tekintetében egyaránt. A digitális, interaktív tananyag létrehozásának fontos feltétele továbbá a kihívásoknak megfelelő értékelési rendszer kidolgozása, mely minden egyes tanulói aktivitást értékelni hivatott és képes. Ezzel nem a hagyományos ötfokozatú skála elvetését vetíti előre, hanem annak objektivációját ambicionálja, és diákok számára jobban átláthatóvá, tervezhetővé tételét tűzi ki céljául. Ebben a tekintetben is az interaktív eszköz kapacitásainak a maximális kihasználására törekszik a projekt, az értékelés folyamatába beemelve a tanulók minden digitális aktivitását. Vagyis olyan pontozási rendszer kialakítását tűzi ki célul, melyben az órai aktivitástól, a házi feladatok megoldásán keresztül, a verbális, textuális, grafikus és orális feladatok mindegyike értékelhető, pontozható. Az iskolai előmenetel így jobban átláthatóvá és könynyebben osztályozhatóvá is válik. A fenti kutatások eredményeképpen létrejön egy tudásbázis-szolgáltatás és egy olyan SCORM szabvány szerinti digitális tananyagolvasó alkalmazás táblagépekre, amely alkalmas arra, hogy az elektronikus tananyagokat a kifejlesztett tudásbázisból a táblagépre letöltse, majd ott lokálisan megtekinthető legyen. Az alkalmazásban meg lehet adni a felhasználó hozzáférését a tudásbázisszolgáltatáshoz, amely csatlakozik ahhoz autentikáció után. A tudásbázis továbbítja az alkalmazás felé, hogy a felhasználó mely tananyagok megtekintésére/ letöltésére jogosult. A letöltés után a tananyag felkerül a táblagépre, ezek után bármikor megtekinthető. A felhasználónak továbbá lehetősége van arra, hogy saját SCORM szabvány szerinti tananyagait feltöltse a táblagépre és beillessze a többi tananyag közé. 3.3 A digitális írástudás kritériumai A kormányzat célja, hogy 2014-ig a közigazgatásban a papíralapú ügyintézést minél szélesebb körben váltsa fel az elektronikus ügyintézés. Ezzel kapcsolatosan a mostani alapfokú számítástechnikai tanfolyamok nem adnak kellő tudást. A jelöltek a tanfolyam végére megismerik a szövegszerkesztőt, tudnak e-mailt írni és fogadni, tudják használni a böngészőprogramo(ka)t, de nem tudják ezt a megszerzett tudást hatékonyan felhasználni a mindennapi életük során. Az e-közszolgáltatások hatékony igénybe vételéhez nem is feltétlenül ezekre a kompetenciákra van szükség. A kutatás célja kettős. Egyfelől meg kell határozni azokat a kompetenciákat, amelyek valóban szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy az azok birtokában bárki elmondhassa magáról, hogy ő már nem digitális analfabéta, másfelől a kutatás során feltárt ismeretek birtokában ki kell fejleszteni egy olyan digitális tartalmat (tananyagot), amely hatékonyan felhasználható mind a tanfolyamokon zajló képzésekben, mind pedig a képzést végző szakemberek továbbképzésében. A szakemberek továbbképzése is elengedhetetlen.
34
3.1 modulelem Az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása A kutatási kérdés megfogalmazása Az információs és kommunikációs technikák (a továbbiakban IKT) és eszközeik szerepét napi tanítási-tanulási folyamatában nem vitathatjuk, azonban több felmérés is igazolja (Országos informatikai felmérés 2006, eLEMÉR gyorsjelentés), hogy a legtöbb közoktatási intézményben az infrastruktúra már rendelkezésre áll (internetelérés, laptop, projektor, interaktív tábla), azonban a pedagógusok sok esetben nem használják ki ezeket kellőképpen, amelynek több oka is lehet. (1.ábra)
1. ábra Az IKT-eszközök és az internet adta lehetőségek kihasználásának lehetséges gátjai Személyes tapasztalatom alapján az anyagi korlátok jelentik a kisebb problémát napjaink közoktatásában az IKT-eszközök kihasználáságát illetően, köszönhetően elsősorban a pályázati támogatásoknak. A pedagógusok nagy része akár továbbképzések nélkül, autodidakta módon is képes elsajátítani egy eszköz vagy alkalmazás használátát, ha kellően motivált. A másik ehhez kapcsolódó tapasztalatom szerint az interaktív táblákhoz és tananyagokhoz tartozik kisebb-nagyobb bemutató, amelyeket a forgalmazók, illetve a könykiadók szerveznek egy-egy termék, például interaktív tananyag bemutatására. A következő -általam felvázolt- nagy kör, az IKT-eszközökkel szemben érzett bizonytalanság, már sokkal súlyosabb problémákat vet föl. Egyrészt az alapvető technikai 35
tudás hiánya, amely számos kudarcélményt és hosszút távon negatív attitűdöt alakít ki a pedagógusokban. Úgy vélem, hogy erre a problémára ma már jó megoldási alternatívák mutatkoznak. A másik a nyelvi korlátok problémája: legtöbb esetben az angol nyelv legalább alapszintű ismeretének hiányát jelenti, amely magával hozza az ún. Máté-effektus megjelenését az internetes segédanyagok megismerésénél. „Akinek van, annak adatik, kinek nincs, attól elvétetik.”9, ha ezt a jelenséget lefordítjuk napjaink közoktatására azt mondhatjuk, hogy aki birtokában van az angol nyelvnek és kellően motivált egészen új távlatok nyílnak meg számára az internetes segédanyagok tekintetében is. A harmadik szempont egyrészt adódhat az előző kettőből (pl. a nyelvi hiányosságok miatt fellépő időhiány, motiválatlanság), másrészt egyéb okok egy lehetnek a háttérben. A vizsgálati anyag bemutatása A felsorolt okok sarkalltak arra, hogy a későbbiekben ismertetett átfogó didaktikai kategóriarendszert kidolgozzam, amely segít(het)i a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításában és a webes alkalmazások tanítási-tanulási formában történő integrálásában. Nem célom szaktudományi eszköztár létrehozása, hiszen több ilyen is létezik az egyes tantárgyakban, inkább arra törekszem, hogy a pedagógusok kreatív módon jussanak el a forrásokhoz, és építsék fel saját eszköztárukat. Sajnos a problémák egy részét nem tudom ezáltal sem orvosolni, de talán az egyik fő mozgatórugót, a motivációt sikerül ezáltal felkeltenem vagy újjáélesztenem. A másik megoldási javaslat elkészítésének alapja, hogy a pedagógusok folyamatos IKTismeretfejlesztésén túl az, hogy az oktatott szaktárgyhoz kapcsolódó internetes információforrások ismerete is szükséges. A web annyi lehetőséget kínál, hogy rendszerezett ernyőoldalak, forrásgyűjtemények, szakmai fórumok nélkül szinte lehetetlen ezekkel lépést tartani. Saját oktatási és forráskutató tevékenységem során arra jutottam, hogy a web 2.0 nyújtotta tartalom-megosztási lehetőségek nagyban segítik az információ megfelelő csoportokhoz történő eljuttatását és a vélemények, korábbi tapasztalatok cseréjét. A tanári munka megkönnyítése érdekében készítettem egy forrásgyűjtemény-mintát10, amely tantárgyak szerint tartalmazza az interneten elérhető, elsősorban ingyenes és interaktív táblán is használható alkalmazásokat, információforrásokat, előnyben részesítve a web 2.0 nyújtotta lehetőségeket. A jövőben tervezem ennek továbbfejlesztését oly módon, hogy bizonyos szempontrendszer szerint (ráfordított idő, szükséges IKT-szint, többletérték, web 2.0-ás támogatás megléte, alkalmazás nehézsége stb.) értékelem az oldalakat. A forrásgyűjtemények mellett a szakmai blogok és fórumok jó kiindulási alapként szolgálnak mind a leendő, mind a már gyakorló pedagógusok számára. Úgy vélem, hogy ezen tevékenységek további fejlesztése és nagyobb szakmai közösség elé tárása hasznos segítség lehet egy pedagógus eszköztárában. Előzetes igényfelmérés Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában immáron harmadik éve folyó IKT-kutatásokban való aktív részvételem során azt tapasztaltam, hogy nagy igény mutatkozik a gyakorlatban könnyen alkalmazható rendszerekre. Hasonló tapasztalataim vannak a pedagógusképzések során elhangzott kételyek kapcsán is, az elektronikus tanulási környezetek kialakítását illetően. Úgy vélem, hogy a pedagógusok bevonásával nagyon jelentős eredményeket érhetünk el az elektronikus tanulási környezetek kialakításának ezen szegmenésben. 9
Máté evangéliuma 25:29. Forrásgyűjtemény elérhetősége: URL: http://www.slideshare.net/racskoreka/internet-webketto-az-oktatasban-racsko-reka-3520899 10
36
A vizsgálati anyag bemutatása A tanulási-tanítási környezet kialakításánál több tényezőt is figyelembe kell venni, a két leglényegesebb az életkori sajátosságok és a tanulási szokások. Az alábbi ábrát Curtis J. Bonk és szerzőtársa Ke Zhang alkotta meg, és azt fejezi ki, hogy a tanulók eltérő módon tanulnak. A tanulók egy része hallani szereti a tananyagot, mások inkább elolvassák, vannak akik gyakorlati úton, tevékenységek révén sajátítják el az ismeretet, míg a tanulók egy része elmélkedéssel. Az alábbiakban azokat az on-line eszközöket mutatom be, amelyek erőforrásai lehetnek az e-learning-nek. Ezek azon tevékenységek, amellyel a jövő tanárának rendelkeznie kell. Tanulói típus/ tanulási fázis
Tanulói tevékenységek, jellemzők
Online erőforrások és eszközök
1.Verbális és auditív tanuló-típusok R
Előnyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat.
Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok, Power Point prezentációk, online portálok, kurzusösszefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítők, kézikönyvek
2. Reflektív, szemlélődő tanuló típusok R
Előnyben részesítik a kifejező, reflexív, megfigyelő, látható tanulási formát, szeretik a megbízható ítéleteket, egy dolgot több nézőpontból szemlélni, belefoglalva megfigyeléseiket, önvizsgálatot, áttekintést, és reflektív összefoglalót írni.
Blog, azonnali üzenetküldő szolgáltatás, online vizsgák, írásbeli támogatás, elektronikus portfólió, aszinkron viták/megbeszélések, reflektív alkalmazások, online áttekintések, öntesztelő támogatások, szakmai videók, előadások
Vizuális tanulótípus D
Ügyes kezű, gyakorlatias tanulók D
Fogalomtérkép és idővonal-készítő alkalmazások, interaktív hírportálKedvelik a diagramokat, fook, virtuális utazások, túrák, anigalomtérképeket, folyamatábmációk, videokonferenciák, online rákat, idővonalakat, képeket, videók, online grafikonok, diagrafilmeket, bemutatókat. mok, folyamatábrák, vizualizációs eszközök, videóblogok, vodcast-ek A taktilis és kinezikus típusú Szimulációk, online játékok, tanulók előnyben részesítik a wikik, digitális történetmesélés és szerepjátékokat, filmkészítés, valós-idejű esemédramatizációkat, kooperatív nyek, videó-forgatókönyvek, kérjátékokat, szimulációkat, fordőíves felmérések, folytatásos törgatókönyveket, kreatív mozténetek, csoport-és kollaboratív gásokat és táncot, több érzéeszközök, szerepjátékok, vitaket használó tevékenységeket, eszközök hands-on projektek
Tanulási típusok, tevékenységek és technológiák az R2D2 rendszerben (Bonk, Zhang, 2008.6.)
37
A tevékenységeket az R2D2 szimbólummal fejezi ki.
A vizsgálati módszer(ek) megnevezése A vizsgálati módszer két részből áll, egyrészt egy részletes útmutató kidolgozásából az egyes tanulótípusok jellemzőit, az alkalmazható webes eszközök kategóriáit illetően. Ezen tevékenység képezi az alapját a későbbi, széleskörű gyakorlati alkalmazásnak. A kutatás második fázisában egy béta-linkgyűjtemény kerülne kidolgozásra, valamely web 2.0-ás közösségi könyvjelző-szolgáltatás felhasználásával (pl. Delicious), amely megfelelő ’gyakorlótér’ lehetne a pedagógusoknak a későbbi, saját tudásbázis (linkgyűjtemény) kialakításához. Ezen tevékenységgel párhuzamosan feltérképeznénk a hazai web 2.0-ás, interneten ingyenesen elérhető oktatást segítő alkalmazásokat, amelyeket egy hasonló rendszerezett, kereshető linkgyűjtemény formájában, gyakorló pedagógusok bevonásával tovább bővíthetnénk. A kutatás során néhány jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne az internetes információkeresés témakörében, amely elsősorban a tudatos és kritikus digitális környezetben történő információ kiválasztására helyezné a hangsúlyt. Várható eredmény Az elsődleges eredmény egy mindenki számára elérhető, az alap-és középfokú oktatásban használható kategóriarendszer lenne, amely hozzásegítené a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításához és hatékony alkalmazásához tanulótípusok és szaktárgyak szerinti bontásban. Másodsorban létrejönne egy közös tudásbázis, amely hozzásegítené a pedagógusokat a közös együttgondolkodáshoz, a közös szakmai munkához, és eközben egy hasznos, folyamatosan naprakész, keresető linkgyűjtemény is létrejönne.
38
Végül néhány gondolatébresztő jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne, amely segítené orientálni a pedagógusokat a digitális környezetben történő tudatos és kritikus információkiválasztás tanításában. A kutatás során szakmai cikkek is publikálásra kerülnének, mint a pedagógia, mind a könyvtártudomány területén, illetve több konferencián beszámolnánk az elért eredményekről. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az elektronikus tanulási környezetek kialakítása és az internet általános használata az alap-és középfokú oktatásban egy napjainkban is fejlődő, hosszú távú folyamat. Tapasztalataim szerint a pedagógusok folyamatosan keresik az új lehetőségeket, és készek megosztani tapasztalatikat a hasonló területen tanító kollégákkal. A webes felület, amelyen a linkek tárolódnak, kereshető, címkézhető, amely nagyban megkönnyíti a visszakeresést. Emellett lehetővé teszi a közös munkát, tehát egy felhasználói fiókkal többen is tölthetnek fel linkeket. A fenntarthatóság szempontjából úgy vélem, bizakodóak lehetünk, ugyanis folyamatosan jelennek meg új alkalmazások, trendek, amelyek adaptálhatók a rendszerbe, és az oktatásban hasznos segédeszköznek bizonyulnak. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra 1-8. hónap: a kategóriarendszer részletes kidolgozása a linkek lehetséges (elsajátítási idő, szükséges IKT-szint, költség, adaptálási lehetőség stb.…) értékelési szempontjainak kidolgozása lektorálás, szakmai javaslatok bekérése 9-12. hónap: próbaalkalmazás (pilot-study) javaslatok lehetséges beépítése a kutatásba korrekciók elvégzése 13-15. hónap: gyakorló pedagógusok bevonása (önkéntes munka) a kategóriarendszer és a linkek értékelési szempontjainak széles körű elterjesztése (pl. hírlevelek, Facebook, egyéb közösségi média eszközökön és az újmédia eszközein keresztül) 16-20. hónap: a kutatás gyakorlati megvalósítása egy béta-verziós linkgyűjtemény építése pedagógusokkal közösen 20-24. hónap publikálás tapasztalatok levonása a fenntarthatóság biztosítása
39
3.2 modulelem A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése A digitális interaktív tananyag (DIT) egy speciálisan interaktív mobileszközökre kifejlesztett oktatási program, amely a közoktatás javára kívánja fordítani a technológiában rejlő óriási potenciált. Az Ipad2 mobileszközre jellemző, sokrétű ábrázolási kapacitás kiaknázásával válik lehetővé a tényleges interaktív digitális tartalmak megjelenítése tankönyvszerű formába öntve. Vagyis az eszköz kijelzőjén megjelenő információ nagyon sokrétű és változatos köntösben tárja a tanulók elé az elsajátítandó tananyagot. A digitális tankönyv lapjain tehát mozgó- és állóképek, animált és kisfilm formában, válthatják fel a papíralapú tankönyvek statikus illusztrációit, mi több a digitális tartalmak tetszés szerint megállíthatók nagyíthatók, elforgathatók, stb., azaz a felhasználó minden beavatkozására újabb ingerrel és információval reagál. Ezzel a tankönyv lapjai mintegy megelevenednek, élménnyé téve a tanulás folyamatát, sőt a tanulót explicit részesévé teszi a tananyagnak és annak elsajátításába involválja. A digitális, interaktív tananyag megjelenítésének módszertani felépítését is kutatás tárgyává teszi a projekt. Mivel az interaktív mobileszköz lehetőséget teremt a képi megjelenítés mellett hanghatások megszólaltatására is, ezért a hangos tankönyv megalkotására törekszik. A hanghatások alkalmazása megkönnyíti a fogyatékkal élők információhoz való hozzáférését, és új távlatokat nyit a természettudományos, humán és nyelvoktatásban egyaránt. Így bizonyos területeken a digitális interaktív tananyag élettel telve képes visszaadni egy hangyaboly belső életét képekkel, hang, színes indikátor vonalakkal kibővítve, de éppen olyan alkalmas a történelmi tények illusztrációjára egyaránt, sőt memória mankót, vagy motivációs hanghatásokat is magában hordozhat. A fényképrögzítés és videofelvétel funkció a tanórán kívüli aktivitás palettáját bővíti ki és teszi ellenőrizhetővé azáltal, hogy növény-, állat-, műalkotás, természeti jelenség gyűjtemények stb. létrehozásának és kezelésének eszközét biztosítja a tanulók számára. A nyelvi képzésben, akár idegen nyelvi, akár anyanyelvi oktatásról beszélünk, nem csak a hangok lejátszásának képessége, de a hangrögzítés funkció is fontos szerephez jut. A verbális készségek fejlesztésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére egyszerű módot ad a rögzített hangfájlok értékelése. A digitális, interaktív tananyag tartalmait tehát integrált audiovizuális módszerekkel jeleníti meg az, sőt azok bővítésére folyamatos lehetőséget biztosít, aktualitásának állandó fenntartása érdekében. Továbbá folyamatos digitális, archiválható visszajelzést biztosít az oktatónak a feladatok megoldhatóságának, értékelhetőségének és eredményességének tekintetében egyaránt. A digitális, interaktív tananyag létrehozásának fontos feltétele továbbá a kihívásoknak megfelelő értékelési rendszer kidolgozása, mely minden egyes tanulói aktivitást értékelni hivatott és képes. Ezzel nem a hagyományos ötfokozatú skála elvetését vetíti előre, hanem annak objektivációját ambicionálja, és diákok számára jobban átláthatóvá, tervezhetővé tételét tűzi ki céljául. Ebben a tekintetben is az interaktív eszköz kapacitásainak a maximális kihasználására törekszik a projekt, az értékelés folyamatába beemelve a tanulók minden digitális aktivitását. Vagyis olyan pontozási rendszer kialakítását tűzi ki célul, melyben az órai aktivitástól, a házi feladatok megoldásán keresztül, a verbális, textuális, grafikus és orális feladatok mindegyike értékelhető, pontozható. Az iskolai előmenetel így jobban átláthatóvá és könynyebben osztályozhatóvá is válik. A fenti kutatások eredményeképpen létrejön egy tudásbázis-szolgáltatás és egy olyan SCORM szabvány szerinti digitális tananyagolvasó alkalmazás táblagépekre, amely alkalmas arra, hogy az elektronikus tananyagokat a kifejlesztett tudásbázisból a táblagépre letöltse, majd ott lokálisan megtekinthető legyen. Az alkalmazásban meg lehet adni a felhasználó hozzáférését a tudásbázisszolgáltatáshoz, amely csatlakozik ahhoz autentikáció után. A tudásbázis továbbítja az alkal40
mazás felé, hogy a felhasználó mely tananyagok megtekintésére/ letöltésére jogosult. A letöltés után a tananyag felkerül a táblagépre, ezek után bármikor megtekinthető. A felhasználónak továbbá lehetősége van arra, hogy saját SCORM szabvány szerinti tananyagait feltöltse a táblagépre és beillessze a többi tananyag közé. Projekt ütemezése Tevékenység
Határidő
Projekt előkészítés Koncepció leírása, a projekt céljának definiálása PAD (Projekt Alapító Dokumentum) elkészítése Igényfelmérés Szakmai követelmények összegyűjtése, igényspecifikációs dokumentum elkészítése Forrásrendszerek felmérése, adatminőség vizsgálata Tervezés Informatikai környezet megtervezése és kialakítása: interfészek, adatellenőrzés, adattisztítás, felhasználói felületek, riportok, mutatószámok megtervezése Rendszerterv elkészítése Fejlesztés Egyedi adattár fejlesztése: interfészek, adatbázis létrehozó szkriptek megvalósítása, programok forráskódjának fejlesztése, portál kialakítása, mutatószámok, adatszolgáltatás megvalósítása, jogosultságok beállítása Digitális tananyagrendszer szerkezetének létrehozása, kurzusok hozzáférésének szabályozása (pl. időlimit beállítása, jelszavas védelem, stb.), chat szobák kialakítása, esetleges felügyelete, tiltólisták beállítása (blacklist), új események/hírek rögzítési lehetőségének kialakítása, felhasználók menedzselése (pl. egy adott kurzushoz való hozzáférés megvonása, a chat-hez való hozzáférés szabályozása, stb.), felület és interfész kialakítása a teljesítményvizsgálathoz Az alkalmazásban a felhasználói regisztrációs lehetőség kialakítása, adatbázishoz való csatlakozási felület létrehozása, autentikáció megvalósítása, digitális tartalmakat listázó interfész elkészítése, frissítési lehetőség megoldása a digitális tartalmak változása esetén, betűméret és fényerő változtatásának lehetősége, könyvjelzők rögzítése, saját digitális tartalmak becsatolási lehetőségének megvalósítása ,tesztkitöltéshez tartozó interfész létrehozása Adatbetöltés, rendszerteszt, adatteszt, felhasználói támogatás, üzemeltetői dokumentáció készítése Bevezetés A digitális tananyag oktatási alkalmazása Kutatási befejezése
41
2012.10 2012.11 2012.12 2013.02 2013.04 2013.06 2013.06 2013.06
2013.08 2013.09 2013.11
2013.11
2014.01
2014.02 2014.02 2014.02 2014.09
3.3 modulelem A digitális írástudás kritériumai A kutatási kérdés megfogalmazása A digitális írástudás illetve írástudatlanság fogalma egyike a ma leggyakrabban használt kulcsszavaknak az IKT területén. A Digitális Menetrend és a magyar kormányzat cselekvési terveiben is számos ponton megemlítik, elsősorban a digitális írástudatlanság felszámolására tett javaslatok, tervek formájában. A tervek egyöntetűen a digitálisan írástudatlanok számának radikális csökkentését célozzák, és ehhez számos eszközt is megneveznek, illetve javasolnak. Alapvető hiányosságnak tartjuk azonban, hogy a digitális írástudás minimumainak meghatározása jelenleg nem tisztázott, azaz nincs adekvát definíció arra, hogy milyen tudás (kompetencia) megléte mellett jelenthetjük ki valakiről, hogy digitálisan írástudó. Az elmúlt években számos program indult az informatika, a számítógép- illetve internethasználat alapjainak szélesebb körű oktatásának támogatására. Ezek a programok természetesen tisztázták, hogy melyek a minimálisan elérendő célok, de véleményünk szerint sem a múltban folyó, sem pedig a jelenleg zajló képzések esetében nem állapítható meg, hogy a résztvevők a képzés végén digitálisan írástudókká váltak-e vagy sem. Ennek oka egyértelműen az, hogy nincs pontosan definiálva, hogy milyen ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy magát digitálisan írástudónak valló személynek milyen elvárásai vannak a kormányzatoknak, illetve az Európai Unió felelős szervezeteinek a digitális írástudással, illetve a digitálisan írástudókkal szemben szükséges-e a digitálisan írástudók folyamatos képzése, és ha igen, milyen eszközökkel történhet ez meg a leghatékonyabban mennyire felelnek meg a ma Magyarországon (és nemzetközi szinten) elérhető, bárki által elvégezhető képzések a kormányzat és az Európai Unió digitális írástudással szemben támasztott követelményeinek A kutatás elsődleges célja tehát az, hogy meghatározzuk a különböző csoportok digitális írástudással szemben támasztott legalapvetőbb, és főként konkrét elvárásait. A vizsgálati anyag bemutatása A vizsgálati módszer(ek) megnevezése - Empirikus szociológiai szokásvizsgálatok - Oktatási kísérletek digitális hozzáférésű tananyagokkal - Digitális filológia: a jelenleg elérhető digitális tartalmak rendszerezése Várható eredmény - tudományos cikk(ek), könyv a kutatás eredményeiről - tanterv és komplett tananyag (a jelenleg elérhető digitális tartalmak felhasználásával), amely általánosan felhasználható a digitálisan írástudatlanok képzésében, illetve a képzést folytató szakemberek képzésében - - hosszú távú hatás és fenntarthatóság Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra 1–4. hónap: vizsgálati módszerek, kérdőívek, elektronikus tesztek, feladatok stb. kidolgozása. A kutatást végző kutatócsoport megalakulását követően megalkotjuk azokat a vizsgálati mód42
szereket és eszközöket, amelyekkel a kutatásba bevont csoportok jelenlegi kompetenciáit lehet objektív módon mérni. A kutatás kezdetén meg kell vizsgálnunk, hogy a különböző társadalmi csoportok milyen ismereteket, kompetenciákat tartanak fontosnak, illetve kevésbé fontosnak a digitális írástudás szempontjából. A kutatásnak ebben a szakaszában az ehhez a vizsgálathoz szükséges mérési és értékelési eszközök kifejlesztése a cél. 5–8. hónap: különböző társadalmi és szociális rétegekből származó felhasználók kompetenciavizsgálata. Ebben a szakaszban megvizsgáljuk, hogy a különböző társadalmi csoportokból származó, magukat digitálisan írástudónak vagy írástudatlannak tartó személyek milyen gyakorlati kompetenciákkal rendelkeznek. A kutatás ezen szakaszában a vizsgálat fő célja az, hogy megállapítsuk, hogy a felhasználók mit tartanak relevánsnak a digitális írástudással kapcsolatosan. Ehhez a kutatás előző szakaszában specifikált és implementált eszközök felhasználásával minél többféle társadalmi, szociális helyzetű, illetve iskolázottságú személy bevonásával végzünk vizsgálatokat. 9–12. hónap: A felhasználók kompetenciavizsgálata eredményeinek feldolgozása. A kutatásnak ebben a szakaszában választ kell kapnunk a felhasználók eszközhasználati szokásaival (hardver és szoftver), interneten folytatott aktivitásával, illetve elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos tevékenységével kapcsolatos kérdéseinkre. A kutatás ezen szakaszában azt határozzuk meg, hogy a felhasználók milyen kompetenciákat tartanak fontosnak a digitális írástudással kapcsolatosan, ebből lakóhelyükön melyek az elérhetőek, és mi az, amit ezekből valóban használnak is mindennapi életük során. A vizsgálatnak fel kell derítenie, hogy az eügyintézés, e-tanulás, e-vásárlás stb. mennyire elérhető és mennyire van jelen a felhasználók különböző csoportjai körében. Ki mennyire tartja ezeket fontosnak, elérhetőnek és ki milyen mértékben él a számára elérhető lehetőségekkel. 13–15. hónap: A kutatásnak ebben a szakában a szolgáltatók szemszögéből vizsgáljuk a digitális írástudáshoz szükséges minimális kompetenciákat. Ebben a fázisban a kormányzat, az önkormányzatok, illetve a különféle szolgáltatásokat nyújtó intézmények (pl. közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés, e-kereskedelem, bankok és pénzügyi szolgáltatók, köz- és felsőoktatás, kultúra stb.) által nyújtott, kifejezetten elektronikus szolgáltatások minőségét és elérhetőségét vizsgáljuk. A kutatás ezen szakaszában arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szolgáltatók milyen kompetenciák meglétét tartják fontosnak a digitálisan írástudókkal szemben. 16–24. hónap: a felhasználók és a szolgáltatók vizsgálatának eredményeit felhasználva meghatározzuk a digitális írástudással szemben támasztott minimális követelményeket. A minimumkövetelmények a különböző elektronikai eszközök használatának minimumait, illetve hardver- és szoftverhasználati minimumszinteket jelentenek. A minimumszintek meghatározása után a rendelkezésre álló digitális tartalmak felhasználásával kidolgozunk egy olyan tantervet illetve tananyagot, amelyben – a kutatás eredményeit felhasználva – a digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek szerepelnek. A tananyag – ahol ez lehetséges – hardverés szoftverfüggetlen ismeretek ad a felhasználóknak. A jelenlegi képzésekkel szemben az egyik legfontosabb problémaként azt látjuk, hogy erősen kötődnek hardver- és szoftverfeltételekhez.
43
4. MODUL Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel Modulfelelős: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna 4.1 Az IKT-használat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében (I-II.) 4.2 Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben 4.3 A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása (I-II.) Áttekintés és problémafelvetés Az infokommunikációs technológiák által közvetített információk újszerű „szellemi táplálékként” jelennek meg világunkban. Csepeli György (2010)11 szerint, az internet nemcsak kommunikációs lehetőséget biztosít, de segíti az információk létrehozását, tárolását, továbbítását. A szerző és más kutatások szerint megváltozik a tanulás és az emlékezet szerepe is. Átrendeződnek a mindennapi élet tevékenységformái, kapcsolattatás, informálódás (Tapscott 2007, 2008, Kirsh 2009). A szélessávú internet, a hordozható számítógépek és az egyéb digitális médiumok kiemelt eszközei ennek az átalakulásnak. A mai megváltozott IKT körülményei között a tudásnak nem csupán a megszerzési oldalán izgalmas kérdés az egyes tudáshordozók használata, vagyis, hogy hogyan alakul például a könyvek, a könyvtár, a NET, az elektronikus folyóirat, a távoktatási tananyag s hasonlók szerepe. Közismert, hogy milyen óriási átalakulások mentek végbe az utóbbi évtizedben a szervezett oktatásban (Collins és Halverson 2009, Bellanca és Brandt 2010). Számos statisztika mutatja, hogy az Egyesült Államokban a szervezett oktatás interneten alapuló formái óriási jelentőségűek az üzleti oktatásban, bizonyos pedagógiai továbbképzésben, vagy a számítástechnikai oktatásban. Hasonló módon, az MIT által kezdeményezett kurzusanyagok letöltése drámai módon megnövekszik, ezeket különböző nyelvre is fordítják, a fejlett világban a felsőoktatási tematikák és kurzusanyagok jókora része online elérhetővé vált, a tudományos adatbázisokat diákok és oktatók tömegei használják, a kutatók tudományos eredményekről blogolnak és vitatkoznak online és így tovább. Ennek az óriási méreteket öltött információs áramlásnak egyáltalán nem ártatlan következményei vannak a tudáshordozók használatára vonatkozóan. Miképp a London University College (2008)12 által vezetett könyvtárosi konzorcium megállapítja, a nagyobb IKT-val való ellátottság nem biztos, hogy mindenben pozitív hatásokat eredményez. - A fiatalok információs írástudása nem növekedett azzal, hogy a technológiához jobban hozzáférnek. Valójában a számítógéppel való könnyed viselkedésük aggasztó problémákat is elfed.
11
12
Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg könyvek, 2010. University College Consortium (2008): Information
behaviour of the reseracher of the future.
http://www.ucl.ac.uk/infostudies/research/ciber/downloads/ 44
-
Az interneten folyó kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok keresési sebessége azt eredményezi, hogy kevés időt töltenek az információ értékelésével, akár a relevanciát, a megbízhatóságot, vagy a pontosságot tekintjük. A fiatalok nemigen ismerik saját információs szükségleteiket, így azután nehéz hatékony keresési stratégiákat kialakítaniuk. Keresési találatok hosszú listájával találkozva, a fiatalok nehezen tudják a megkapott anyagot a relevancia szempontjából megítélni és gyakran egy szempillantás nyomán, kinyomtatják a kapott oldalakat.
Susan Greenfield (2010)13, a brit idegtudós elősorolja, hogy melyek is a közvetlen következményei az információtechnológián alapuló tudásszerzésnek. A neves oxfordi agykutató szerint a tartalom helyett a folyamatra helyeződik a hangsúly, az állandó keresési váltásokban előtérbe kerül a felszínes feldolgozás. Ugyanakkor hiányzik mindaz (pl. a testnyelv, a szemkontaktus stb.), ami a természetes pedagógia része lenne. Olyan veszélyhelyzet áll elő, hogy az IT nevelte nemzedék az állandó itt és most világában él, minden információ után újabb információra vágyik és ezért csak klikkelget ide-oda. Mindez a múltbeli és jövőbeli mozzanatok háttérbe sorolását eredményezi. A fejlettebb országok jelentős erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben használják az infokommunikációs technológiákat, ugyanakkor kevéssé kutatott még, hogy ez a használat milyen hatással van az emberi létre, a mentális működésre. Az itt javasolt kutatások ezekre a kérdésekre keresik a választ a maguk szűkebb területén. Az IKT használat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében tervezett kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk feltárni, hogyan használják a különböző korcsoportokban (10-14-18 év), a tanulók a tanulás során az IKT eszközöket. További cél annak a feltárása is, hogy az IKT használat hogyan hat a pszichikus sajátosságokra, összehasonlítva az infokommunikációs technológiákat gyakran és ritkán használó gyerekek csoportjait, valamint a kisebb korban, vagy csak idősebb korban internetezni kezdő gyerekek csoportjainak teljesítményeit. A másik fontos cél annak vizsgálata, hogy az oktatási környezetben is alkalmazható, mozgásérzékelős irányítással ellátott sport játékszoftverek rendszeres használata és az azzal járó testmozgás révén milyen jótékony antropometriai, pszichés, és az életmódra vonatkozó szemléleti változások következnek be 1. és 5. osztályos általános iskolás tanulóknál, s hogy a digitális eszközök mint sajátos IKT környezet használatával járó rendszeres testmozgás milyen mértékben segíti elő az egészséges életvitelt és életmódra hangolódást, a valós sportolás felé orientálódást a tanulók részéről. Átfogó kutatásunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogyan változnak a pszichikus sajátosságok, a tudáshordozók használatával, az új technológiák elterjedésével, hogyan működik a tanuló, mint adaptív rendszer, aki az adott közeghez, a 21. században a különféle IKT technológiákhoz alkalmazkodva változtatja eljárásait. Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben Kutatás célja, annak vizsgálata, hogy milyen kapcsolat van az adott szocio-kulturális környezetben élők médiafogyasztási, médiahasználati szokásai, lehetőségei és az újmédia tanulásban történő használata között. Mozgóképértési stratégiák feltérképezése kiválasztott társadalmi csoportok tagjainak körében; az eredmények hasznosítása a tanárképzésben; a kiképzett és gyakorló tanárok a mozgóképértési kompetenciák fejlesztésére irányuló munkájának segítése; a fejlesztőmunka eredményeinek felhasználása az e-kompetenciák területén és a társadalmi konfliktusok kezelésében.
13
Greenfield, S. (2010): Identitás a XXI. században. HVG Könyvek
45
A vizsgálat eredményeinek hasznosítása, standardizálása Magyarország különböző hátrányos helyzetű térségeiben. A kapott adatok alapján képet nyerünk az IKT- eszközök használatának szintjéről, a célcsoporton belül összefüggést keresünk az újmédia használata és a szociokulturális környezeti tényezők között. A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben és a digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása Kutatásunkkal az efféle aggodalmakat kísérő reflexióhoz szeretnénk hozzájárulni. Célként, az információ és tudásszerzés különleges helyzetét, a nagy összpontosítást igénylő vizsgára készülést állítjuk előtérbe. Valamint annak sokoldalú feltárását, hogy milyen módon használják a nyomtatott jegyzetet, a tankönyvet, a prezentációkat, a NET-et, saját vázlataikat vizsgára készülésben a diákok. Az oktatásnak a centrális dilemmáit is kívánjuk vizsgálni. A tudásalapú társadalomban kiemelt szerepe van az informatikai tudásnak. Ezért szükséges a valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel. Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel tervezett kutatásunkat ebben a történelmi pillanatban kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, mert a kapott eredmények tükrében megismerhetjük az új típusú tanulási szokásokat, a kognitív működést, az IKT hasznosítását a tudás megszerzésében, és gazdagíthatjuk a tanítás módszertanát a közoktatásban és a felsőoktatásban.
46
4.1/1. modulelem Az IKT-használat hatásai a pszichikus sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében A téma szükségessége Az infokommunikációs technológiák elterjedése jelentős változásokat hozott az emberiség számára. Átrendeződtek a mindennapi élet szokásos tevékenységformái, a kapcsolattartás és az informálódás. A fejlettebb országok jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben használják az infokommunikációs technológiákat, ugyanakkor kevéssé kutatott még, hogy ez a használat milyen hatással van az emberi létre és a mentális sajátosságokra, Rendkívül fontos, hogy ebben a történelmi pillanatban, végezzünk átfogó kutatást, amikor még együttesen van jelen a társadalomban az infokommunikációs technológiák gyakori és ritka használata. A téma olyan alapkutatás, melyek sürgetően fontosak annak megértésében, hogy hogyan változnak a pszichikus sajátosságok, a tudáshordozók használata az új technológiák terjedésével. Hogyan működik a tanuló, mint adaptív rendszer, aki a közegekhez alkalmazkodva változtatja eljárásait. A kutatás célja feltárni, hogy hogyan használják a különböző korcsoportokban és iskolai teljesítmény alapján létrehozott csoportokban, a tanulók a tanulás során az IKT eszközöket: kik, mit, hogyan, hol, mikor és miért használják? Célunk továbbá annak a feltárása is, hogy az IKT használat hogyan hat a pszichikus sajátosságokra. Célunk összehasonlítani az infokommunikációs technológiákat gyakran és ritkán használó gyerekek csoportjait, valamint a kisebb korban, vagy csak idősebb korban internetezni kezdő gyerekek csoportjainak teljesítményeit. A kutatás kiinduló hipotézise Feltételezzük, hogy a XXI. század fiataljainak kognitív képességei megváltoznak az infokommunikációs technológiák használata következtében. Feltételezzük, hogy az infokommunikációs technológiák használatának elterjedése bizonyos készségek javulását, (pld. vizuális észlelési képességek) míg más készségek romlását (pld. motorikus, verbális képességek) hozták magukkal. Így, azt gondoljuk, hogy megváltoznak a tanuláshoz szükséges tulajdonságok: - Észlelési, érzékelési képességek, összefüggésben a munkaemlékezet átszerveződésével - A motorikus képességek - A beszédészlelési és szóbeli kifejezőképesség - A gondolkodási képességek - A megőrző emlékezeti és a figyelmi folyamatok Kutatásunkban ezeket, a változásokat szeretnénk feltárni. A vizsgálati minta bemutatása Keresztmetszeti vizsgálatot tervezünk, különböző korosztályok bevonásával. (10 éves, 14 éves, és 18 éves korosztálynál tervezünk összehasonlító vizsgálatot a képességek fejlettségét illetően. Korcsoportonként 200, összesen 600 fő vizsgálatát tervezzük. Az átfogó összehasonlító kutatás az IKT-t gyakran használó kísérleti csoport, és az IKT-t ritkán használó kontroll csoport eredményeinek összehasonlítására fókuszál.
47
Vizsgálati módszerek: IKT használat szokásrendszerét és viselkedésmintázatot vizsgáló kérdőív és interjú Képességvizsgáló pszichológiai tesztbattéria - Tanulásdiagnosztikai kérdőív Várható eredmények: - 1 új tanegység - 1 pedagógus-továbbképzési program (30 órás) - Magyar nyelvű folyóiratcikkek: 2015 során 2 cikk. - Nemzetközi folyóiratcikkek. 2015 során 1 cikk. - Magyar nyelvű monográfia: Az IKT használat hatása a pszichikus képességek alakulására 2015-re 15 ívben - Konferencia előadások a témában: 2 magyar és 2 nemzetközi konferencián Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az eredmények alapján lehetne fejlesztő feladatokat kidolgozni a rosszabbá vált készségek javítására, vagy kompenzálásra. Ajánlásokat létrehozni IKT tartalomfejlesztőknek, hogy hogyan lehetne ezeket, a tapasztalatokat felhasználni a fejlesztéseknél. És természetesen a közoktatásba is vissza lehetne forgatni a kapott eredményeket: mindezek fényében milyen módszertani megújulásra lenne szükség, hogyan lehet az oktatásban ezek fényében IKT tartalmakat alkalmazni. Az eredmények alapján ajánlások kidolgozása a képességromlás megelőzésére, és a javuló képességek kihasználására. A kutatási eredmények beépítése a pedagógusképzésbe és pedagógus továbbképzésbe, ehhez kapcsolódó tanegységek kialakítása és pedagógus továbbképzési program kidolgozása 4.1/1. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Tevékenység
Időzítés 2012. szeptember 2014. augusztus
Kutatási koordinátor munkadíja IKT használat szokásrendszerét és viselkedésmintázatot vizsgáló kérdőív és interjútechnika kidolgozás, Képességvizsgáló teszt battéria összeállítása Pszichológiai laboratórium kialakítása, eszközbeszerzés, (Tesztek, pszichológiai képességvizsgáló eszközök) Adatfelvétel, mindkét kutatási elemhez Adatbevitel és adatfeldolgozás, statisztikai számítások elvégzése Kutatási eredmények elemzése, értelmezése és a szakcikkek megírása Kutatási zárótanulmány, monográfia elkészítése, ajánlások kidolgozása Új tanegység kidolgozása Pedagógus továbbképzési program kidolgozása (30 órás) Pedagógus továbbképzési program akkreditációjának elindítása
48
Megjegyzés 24 hónap
1-3 hónap 3-9. hónap 600 fő vizsgálata 4-20 hónap 3 ív 21-22 hónap 21-22 hónap 23-24 hónap
4.1/II. modulelem A mozgásirányításos sportjátékok rendszeres használatának hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében A téma szükségessége Magyarországon és a fejlett nyugati társadalmakban a számítógépes játékok olyan infokommunikációs technológiák képviselői (Kirsh 2009), amelyek egyre fontosabb helyet foglalnak el a gyermekek médiakörnyezetében és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a gyermekek médiahasználati idejéből: az Egyesült Államokban a 8-12 év között lányok 2007-ben heti 10 óra, a fiúk heti 16 órát töltöttek számítógépes játékkal (Harris Interactive 2007, reprezentatív magyar felmérés még nem született). A hagyományos videojátékok egy helyben ülő, mozgásszegény játékost feltételeznek, s használatuk gyakran azt eredményezi, hogy a játszó gyermekek kevesebb mozgásélményhez jutnak, ami elhízáshoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezzel szemben az utóbbi években újdonságként megjelenő mozgásirányításos videojátékok szórakoztatva késztetik testmozgásra a használóikat, és a virtuális környezet, a digitális sportpálya segítségével a sportból eddig alkatuk vagy képességbeli hiányosságaik miatt kiszorulók számára is megadják a sport örömeit, gyakran többszemélyes és kooperatív játék révén. A tervezett vizsgálat a 2010-ben az EKF Gyakorló Általános Iskola és Középiskolában dr. Pólya Tamás és Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna által végzett előtanulmány kibővítése és folytatása lenne. Az előtanulmány keretében 10 héten keresztül tanulmányoztuk a videojáték ösztönözte intenzív mozgás hatását 34 fő túlsúlyos és elhízott általános iskolai tanuló esetében. A tervezett, egész tanévet felölelő vizsgálat során a játékok révén rendszeres testmozgásra bírandó tanulók antropometriai, pszichés és életmódra vonatkozó szemléletbeli változásait követnénk le. A kutatás az egészséges életmódra nevelés megcélozásával horizontálisan kapcsolódik az FP7 IKT együttműködési alprogram ötödik („IKT az egészségért, az elfogadható öregedésért, a befogadásért, valamint a kormányzat fejlesztéséért”) prioritáshoz, mivel az egészségmegőrzést, s így a betegségmegelőzést potenciálisan szolgáló technológia használatának hatását méri fel fiatalok körében. A kutatás várhatóan az elhízás mint a jóléti társadalmakra egyre jellemzőbb szociális kihívás elleni küzdelem szempontjából is releváns eredményekkel szolgál majd, ezáltal szellemiségében horizontálisan kapcsolódik a Digitális Menetrend hatodik, „Az IKT a szociális kihívásokért” pillérjéhez. A javasolt alapkutatás célja néhány népszerű mozgásirányításos sport-konzoljáték (pl. Nintendo Wii Sports) jótékony hatásának és a résztvevők életmódjának vizsgálata 1. és 5. osztályos általános iskolás tanulók körében. A kutatás a XXI. századi digitális életformába belenövő generációk testmozgással és virtuális játékkal kapcsolatos szokásait és attitűdjeit vizsgálja, s fő kérdése, hogy kimutatható-e összefüggés 1) a mozgásirányításos videojáték indukálta gyakoribb mozgás, 2) a gyermek életmódja (táplálkozás, egyéb mozgás, egyéb számítógépes játékok használata), valamint 3) a gyermek fizikai és pszichés állapota között. A kutatás kiinduló hipotézise A tervezett longitudinális vizsgálat (2012 ősze – 2013 nyara, egy teljes tanév) segítségével szeretnénk megbízhatóbb adatokat szerezni az említett 2010-es előtanulmány során szerény megerősítést nyert hipotézisünk tekintetében, miszerint a videojátékok indukálta mozgás hosszú távon javítja a résztvevők közérzetét és pozitív hangulati változást okoz. Az új vizsgálatban figyelembe vesszük az életmódadatok is, ti. hogy mennyire függ a pozitív változás a 49
gyermek többé vagy kevésbé egészséges életmódjától. Emellett szeretnénk igazolni azt a hipotézisünket, miszerint a rendszeres mozgásirányításos konzoljáték pozitív hatást gyakorol a résztvevő gyermekek életmódjára és egészség-szemléletére, esetleg felkelti érdeklődésüket a valós sportolás iránt is. Továbbá a vizsgálat alátámaszthatja azt a feltevésünket, hogy a mozgásirányításos videojátékok hatékony kiegészítő eszközökként vethetők be a fiatalkori elhízás elleni küzdelemben, részben a testmozgásra késztetés, részben a számítógépes környezetbe ágyazottságuk, a digitális generációk számára különösen vonzó IKT jellegük miatt. Fő hipotéziseink szerint tehát a rendszeres mozgásirányításos számítógépes játék: - javítja a résztvevők közérzetét és pozitív hangulati változást okoz; - pozitív hatást gyakorol a résztvevő személyek életmódjára és egészség-szemléletére; - e pozitív hatásokat szignifikáns mértékben kifejti a kevésbé egészséges életmódot folytató gyermekeknél is; - s így hatékony kiegészítő eszköz lehet a fiatalkori elhízás elleni küzdelemben. A vizsgálati minta bemutatása Két korosztályban hosszmetszeti vizsgálatot tervezünk, kb. 25-25 fő 1. és 5. osztályos általános iskolás tanuló bevonásával az EKF Gyakorló Általános Iskola és Középiskolában. Az adatfelvétel ideje egy tanév, egy résztvevő hetente 1-3 alkalommal játszik kb. 30 percet egy páros virtuális sportjátékban, tanári felügyelet mellett, a játékidő, és a játékra vonatkozó aznapi önértékelés pontos rögzítésével. A résztvevő gyerekeket egy az egészséges életmód értékeit kifejező pontgyűjtő játékkal szeretnénk motiválni. Kontroll csoportként egy-egy megegyező létszámú 1. és 5. osztályos általános iskolás, rendszeres mozgásirányításos videojátékot nem használó, „átlagos médiafogyasztó” tanuló adatait vesszük fel a tanév elején és végén. Vizsgálati módszerek: A résztvevők körében vizsgáljuk a mozgásirányításos játék feltételezhető fizikai (antropometriai adatok változása) és pszichés (POMS adatok változása) hatását, a vizsgálat elején és végén elvégezve egy-egy kérdőíves felmérést az életmódra (táplálkozás, sportolási szokások, sportolási kedv) és általában a videojátékok használatára (felhasználói időmérleg, kedvelt játéktípusok, játékos attitűdök) vonatkozóan. Ez utóbbi felmérést kiegészítené és kontextualizálná egy Magyarországon újnak számító, országos reprezentatív mintán, 7-18 évesek körében végzett videojáték-használati felmérés 500 fő körében. Várható eredmények: - magyar nyelvű folyóiratcikkek: 2015-ig 2 tanulmány - nemzetközi folyóiratcikkek: 2015-ig 2 tanulmány - 2 magyar nyelvű és 2 nemzetközi konferencia-előadás a témában 2014-ig - ajánlás a közoktatási intézmények részére mozgásirányításos számítógépes játékok életmódjavító használatát illetően Hosszú távú hatás és fenntarthatóság A kutatás alátámaszthatja, hogy a mozgásirányításos videojátékok hatékony eszközök lehetnek az elhízás elleni küzdelemben, amely egyre nagyobb társadalmi kihívást jelent Magyarországon és a fejlett nyugati világban. A vizsgálat eredményeinek tükrében ajánlás dolgoznánk ki a közoktatás és a népegészségügyi szervek (ÁNTSZ) részére a mozgásirányításos számítógépes játékok életmódjavító használatát illetően. E szoftverek egyéb sporttevékenységek melletti felügyelt, illetve tervezett használata növelheti az esélyegyenlőséget, kitágítva a rendszeres mozgásba bevonható gyermekek körét (pl. a túlsúlyos gyermekek), amennyiben a virtuális környezet segítségével meg50
adhatják a rendszeres testmozgás örömeit azoknak is, akik eddig az alkatuk vagy képességbeli hiányosságaik miatt kiszorultak vagy ódzkodtak a sportolási lehetőségektől. Emellett a rendszeres mozgásirányításos virtuális játék pozitív hatásainak ismeretében kidolgozhatóvá válnak olyan életmódformáló programok, amelyek e szoftverek használatát is beépítik az életminőség tudatos megőrzésének és javításának cselekvési tervébe. A mozgásirányításos játékok ellenőrzött és átgondolt használatával – kiegészítő módon, a testnevelés órák mellett – a valós sportok felé terelhetjük a résztvevő diákokat és növelhetjük a rendszeresen sportolók számát. 4.1 / II. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra megjegyzés: szem = személyi költség, szol = szolgáltatás, dol = dologi költség; minden öszszeg bruttó értendő Tevékenység
Időzítés
A résztvevő tanulók antropometriai, pszichés és 1. és 10. hónap (a életmód-jellemzőinek, illetve videojátéktanév kezdő és záró használati szokásainak felmérése a tanév elején és hónapja) végén
Megjegyzés védőnők díja (szem) kérdőívek kidolgozása (szem) adatok rögzítése és statisztikai feldolgozása (szol) a helyi projektfelelős munkadíja (szem) munkanapon-ként 4 óra 37 héten át (szem)
A játszó gyermekeket felügyelő és adatfelvevő általános iskolai tanárok munkabére
1-10. hónap
A rendszeres adatfelvétel szakmai felügyelete, konzultáció a védőnőkkel, felügyelő és adatfelvevő tanárokkal
1-10. hónap
(szem)
Életmód-tanácsadó szakértői díja
1-10. hónap
(szem)
A videojáték-használati szokások 500 fős, országos, korra, nemre, lakóhelyre reprezentatív felmérés (PAPI v. CAPI)
A mozgásirányításos konzolgépek és a videojáték-szoftverek bérleti díja A mozgásirányító vezérlőhöz szükséges kis értékű eszközbeszerzés (tölthető elemek, csatlakozó kábelek) A résztvevő tanulók év közbeni motiváló jellegű életmód-vetélkedőjének és a virtuális játékbeli pontgyűjtő versenyének csoportszintű „díjazása” 51
1-3. hónap 3-8. hónap
a kérdőív kialakítása (szem) adatfelvétel, feldolgozás, statisztikai kiértékelés (szol)
1-10. hónap
(szol)
1. hónap
(dol)
5. és 10. hónap
egészséges ajándékok, kétszer a tanév folyamán
(dol)
Az év közben felvett önértékelési és játszási adatok statisztikai feldolgozása
11-14. hónap
(szol)
A kutatási eredmények elemzése, értelmezése és a szakcikkek megírása
15-24. hónap
2 ív (szem)
15-24. hónap
(dol) utazás, szállás, regisztrációs díj
A kutatás eredményeit bemutató külföldi és belföldi konferenciák költségei
(szem) Szakcikk és szakkönyvvásárlás Szakmai kiértékelés, zárótanulmány elkészítése
52
1-24. hónap 15-24. hónap
(dol) (szem)
4.2 modulelem Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben A projekt céljai Mozgóképértési stratégiák feltérképezése kiválasztott társadalmi csoportok tagjainak körében; az eredmények hasznosítása a tanárképzésben; a kiképzett és gyakorló tanárok a mozgóképértési kompetenciák fejlesztésére irányuló munkájának segítése; a fejlesztőmunka eredményeinek felhasználása az e-kompetenciák területén és a társadalmi konfliktusok kezelésében. Segédanyagok kidolgozása a mozgóképértési kompetenciák fejlesztésével kapcsolatban. A projekt célcsoportjai: a kiválasztott társadalmi csoportok tagjai a terepmunka során, a tanárképzésben résztvevő hallgatók, a régió gyakorló tanárai. A vizsgálati módszerek Kérdőíves kérdezés, osztálytermi munka. Várható eredmény I. Képet kapunk a közösség tagjainak tudatában élő mozgóképhasználati szokásokról – esettanulmányok a felmérés eredményéről. A kutatásban adatokat kapunk arról, hogy a megkérdezettek milyen értelmezési technikákat használnak filmek, televíziós műsorok és mozgóképes internetes tartalmak befogadása során. II. A mozgóképértés fejlesztését szolgáló modulok kidolgozása a tanárképzésben: a mozgóképértés vizsgálatának eredményei alapján IKT-pedagógiai modulokat dolgozunk ki a tanárképzésben résztvevő tanárok számára. Ezek nem tantárgyak, hanem egy- vagy kétnapos kurzusok, amelyek felkészítik a tanárjelölteket arra, hogy az IKT-eszközöket hogyan használják a mozgóképértés fejlesztésében. Négy modul: a természettudományos tanárszakok hallgatóinak, a matematikatanári képzésben résztvevőknek, a bölcsészeknek, a mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár képzésben résztvevőknek. III. IV.
Helyi tantervek létrehozása a II. részben kidolgozott modulok alapján. A terepmunka során létrehozott anyagok (esetleírások, a kommunikációra alkalmas felületek – a tevékenység dokumentációja).
A tevékenységek, a megvalósítás ütemezése 24 hónapra I. 1-6. hónap A mozgóképértési stratégiák vizsgálata kiválasztott társadalmi csoportok körében – a mozgóképértés vizsgálata kiválasztott magyarországi terepeken. II. 7-12. hónap Az IKT-pedagógia lehetőségei – a kutatás eredményeinek hasznosítása a tanárképzésben. A mozgóképértés fejlesztését szolgáló modulok kidolgozása a tanárképzés számára. Az IKT-pedagógia hatókörét így ki tudjuk terjeszteni a tanárképzés szinte teljes körére. Az iskolai munka során valamennyi tantárgy oktatása megköveteli a mozgóképes szemléltetést, fejlesztésre szorul azonban a tanárok film- és mozgóképértési technikája. III. 13-18. hónap 53
Az IKT a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A tanárképzésben elért eredmények kipróbálása a terepen – a kiképzett tanárok mozgóképértéssel kapcsolatos fejlesztőmunkája. Mozgóképértési kurzusok egy választott társadalmi csoport tagjainak körében. A kurzusokon résztvevő tanárok a felügyeletünk alatt elmennek egy gyakorlóhelyre, és kipróbálják az elsajátított ismereteiket: mozgóképértési fejlesztőmunkát végeznek a tantárgyuk keretei között. A programban résztvesznek: az EKF tanárjelölt hallgatói, azok az iskolák, amelyekben a hallgatók dolgoznak vagy tanítási gyakorlatot végeznek. IV. 19-24. hónap Az IKT a társadalmi konfliktusok kezelésében. A terepen nyert tapasztalatok alkalmazása egy társadalmi problémával kapcsolatban – a kiválasztott közösségek tagjai IKT eszközök felhasználásával egy időszerű társadalmi problémát dolgoznak fel. Az igénybe vehető eszközök: e-learninges felület, blogok és mikroblogok, közösségi oldalak. Egy időszerű és társadalmi szempontból különösen nyugtalanító társadalmi probléma feldolgozása a mozgóképértés eszközeivel – az IKT-pedagógia alkalmazása. Tevékenységek: vitára, a nézetek kifejtésére és ütköztetésére alkalmas felületek kialakítása. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az IKT hozzájárulása a társadalmi konfliktusok kezeléséhez. A mozgóképértés fejlesztése révén segíthetünk a társadalom egyes csoportjainak abban, hogy bővítsék állampolgári ismereteiket, ez pedig integrációs célokat szolgál. A program végrehajtása során keletkezett anyagokat (esettanulmányok, tantervek, az osztálytermi munka dokumentumai) a program lezárása után is lehet használni (a tanárképzésben, a közoktatásban, a tudományos életben). 4.2 Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Tevékenység I. A mozgóképértési stratégiák vizsgálata kiválasztott társadalmi csoportok körében – a mozgóképértés vizsgálata kiválasztott magyarországi terepeken. Költségterv: A kérdőív összeállítása, a kérdőív kipróbálása és alkalmazása, a kérdőívezés eredményeinek feldolgozása. Szakértői díjak, a terepmunka költségei II. Az IKT-pedagógia lehetőségei – a kutatás eredményeinek hasznosítása a tanárképzésben. A mozgóképértés fejlesztését szolgáló modulok kidolgozása a tanárképzés számára. Az IKT-pedagógia hatókörét így ki tudjuk terjeszteni a tanárképzés szinte teljes körére. Az iskolai munka során valamennyi tantárgy oktatása megköveteli a mozgóképes szemléltetést, fejlesztésre szorul azonban a tanárok film- és mozgóképértési technikája. Költségterv: A szakanyagok kidolgozása. Szakértői díjak, a lektor díja III. Az IKT a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A tanárképzésben elért eredmények kipróbálása a terepen – a kiképzett tanárok mozgóképértéssel kapcsolatos fejlesztőmunkája. Mozgóképértési kurzusok egy választott társadalmi csoport tagjainak körében. A kurzusokon résztvevő tanárok a felügyeletünk alatt elmennek egy gyakorlóhelyre, és kipróbálják az elsajátított ismereteiket: mozgóképértési fejlesztőmunkát végeznek a tantárgyuk keretei között. 54
Időzítés 1-6. hónap
7-12. hónap
13-18. hónap
A programban résztvesznek: az EKF tanárjelölt hallgatói, azok az iskolák, amelyekben a hallgatók dolgoznak vagy tanítási gyakorlatot végeznek. Költségterv: Osztálytermi munka, a munka dokumentációjának kidolgozása. Óradíjak, rezsiköltség, szakértői díjak IV. Az IKT a társadalmi konfliktusok kezelésében. A terepen nyert tapasztalatok alkalmazása egy társadalmi problémával kapcsolatban – a kiválasztott közösségek tagjai IKT eszközök felhasználásával egy időszerű társadalmi problémát dolgoznak fel. Az igénybe vehető eszközök: e-learninges felület, blogok és mikroblogok, közösségi oldalak. 19-24. Egy időszerű és társadalmi szempontból különösen nyugtalanító társadalmi hónap probléma feldolgozása a mozgóképértés eszközeivel – az IKT-pedagógia alkalmazása. Tevékenységek: vitára, a nézetek kifejtésére és ütköztetésére alkalmas felületek kialakítása. Költségterv: A terepmunka költségei. Szakértői díjak, rezsiköltségek
55
4.3 modulelem A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása 4.3 / I. A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben A vizsgálat célja és szükségessége A mai megváltozott IKT körülményei között a tudásnak nem csupán a megszerzési oldalán izgalmas kérdés az egyes tudáshordozók használata, vagyis, hogy hogyan alakul például a könyvek, a könyvtár, a NET, az elektronikus folyóirat, a távoktatási tananyag s hasonlók szerepe. Közismert, hogy milyen óriási átalakulások mentek végbe az utóbbi évtizedben a szervezett oktatásban. Számos statisztika mutatja, hogy az Egyesült Államokban a szervezett oktatás interneten alapuló formái óriási jelentőségűek az üzleti oktatásban, bizonyos pedagógiai továbbképzésben, a számítástechnikai oktatásban stb. Hasonló módon, az MIT által kezdeményezett kurzusanyagok letöltése drámai módon megnövekszik, ezeket különböző nyelvre is fordítják stb. Ennek egyáltalán nem ártatlan következményei vannak a tudáshordozók használatára vonatkozóan. Miképp a London University College (2008) által vezetett könyvtárosi konzorcium megállapítja, a nagyobb IKT-val való ellátottság nem biztos, hogy mindenben pozitív hatásokat eredményez. -
A fiatalok információs írástudása nem növekedett azzal, hogy a technológiához jobban hozzáférnek. Valójában a számítógéppel való könnyed viselkedésük aggasztó problémákat is elfed. Az interneten folyó kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok keresési sebessége azt eredményezi, hogy kevés időt töltenek az információ értékelésével, akár a relevanciát, a megbízhatóságot, vagy a pontosságot tekintjük. A fiatalok nemigen ismerik saját információs szükségleteiket, így azután nehéz hatékony keresési stratégiákat kialakítaniuk. Keresési találatok hosszú listájával találkozva, a fiatalok nehezen tudják a megkapott anyagot a relevancia szempontjából megítélni és gyakran egy szempillantás nyomán, kinyomtatják a kapott oldalakat. Ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy jellegzetes életkori trendek vannak abban, hogy mennyiben támaszkodunk másokra, és mennyiben támaszkodunk saját magunkra, másrészt intézményes forrásokra abban, hogy mint tudósok, mi magunk hogyan jutunk tudományos információkhoz. Ezt mutatja az ábra. 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 17-21
22-25
26-35
36-45
kvtárba menés
Google
Folyóirat honlap
elektron tart
46-55
56-65
Személyes
Életkori eltérések a tudományos cikkekhez való eljutás módjaiban (University College, 2008) 56
A könyvtárosok gondja, az ő bajuk – mondhatnánk. A papíralapú információhordozók kora lejárt stb., itt a korlátlan hozzáférésű internetes világ ideje. Vannak azonban szerzők, akik igen részletesen elemzik, hogy milyen veszélyeket is rejthet magában ez az állandó kereséssel foglalkozó, weben lógó világ. Susan Greenfield (2010), a brit idegtudós elősorolja, hogy melyek is a közvetlen következményei az információtechnológián alapuló tudásszerzésnek. A neves oxfordi agykutató szerint a tartalom helyett a folyamatra helyeződik a hangsúly, az állandó keresési váltásokban előtérbe kerül a felszínes feldolgozás. Ugyanakkor hiányzik mindaz (pl. a testnyelv, a szemkontaktus stb.), ami a természetes pedagógia része lenne. Olyan veszélyhelyzet áll elő, hogy az IT nevelte nemzedék az állandó itt és most világában él, minden információ után újabb információra vágyik és ezért csak klikkelget ide-oda. Mindez a múltbeli és jövőbeli mozzanatok háttérbe sorolását eredményezi. Hasonló aggódó felfogásra lásd még Carr (2010). Kutatásunkkal az efféle aggodalmakat kísérő reflexióhoz szeretnénk hozzájárulni. Az információ és tudásszerzés különleges helyzetét, a nagy összpontosítást igénylő vizsgára készülést állítjuk előtérbe. Célunk annak sokoldalú feltárása, hogy milyen módon használják a nyomtatott jegyzetet, a tankönyvet, a prezentációkat, a NET-et, saját vázlataikat vizsgára készülésben a diákok. A vizsgálat módszerei és menete Két vizsgálatot tervezünk: I. On-line felmérés néhány ezer diáknál a vizsgára készülési szokásokról, időmérleg, eszközök, társak, könyvtárak. A szokások szak, tárgy, évfolyam, város, intézmény függése. II. Terepvizsgálat néhány tucat diákkal vizsgára készülés közben. Klaviatúra nyomkövetés, video felvételek és elemzésük, szemmozgás elemzés a feladat megosztás valós szerepéről a mai tanulásban. Egyszerre hogyan használjuk a képernyőt, a jegyzetet, a könyvet, a telefont? Az eljárások emlékezet és személyiségfüggése. Várható eredmények Nemzetközi folyóiratcikkek. 2014-2015 során 3-4 cikk. Magyar nyelvű monográfia A tanulás és a modalitásközi feladatmegosztás címmel, 2015-re 15 ívben Konferencia előadások a téma felsőoktatási következményeiről. A 2014-es Agria Media a témáról. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az eredmények közvetlen visszajelzést adnak a felsőoktatási tananyag, követelmény és számonkérés rendszere számára. A bevezetett eljárások és a tematizált kérdések fenntarthatóságát éppen az biztosítja: minden intézmény és tanár szeretné optimnalizálni a diákok készülési eljárásait.
57
4.3/I. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Tevékenység I. Web alapú vizsgálat II. Intenzív több módszerű eljárás
III. Kutatási utak
Időzítés 2012 szept. 2013 május Feldolgozás 13-14 2012 szept- 2013 május adatok feldolgozás 1314
Minta Néhány ezer személy, háttér szerint stratifikálva Mintegy száz egri s egyéb főiskolás és egyetemista
2013-14 Jean-Francois Rouet
2 ki és 2 beutazás
58
4.3/II. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása A kutatás bemutatása Napjaink tudásalapú információs társadalmának fontos feltétele a digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása. Az oktatás tanulóközpontú módszere, aprojekt14, az epochális15 oktatási formák alkalmazása, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból, jellemzően valamilyen gyakorlati jellegű, a mindennapi élethez kapcsolódó problémára fókuszálva közös produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. A tanuló központú tanítás-tanulás hatékonyabbá tételéhez a módszertani kultúra megújítása, újragondolása szükséges. A tudásalapú társadalomban a nevelés kérdése, társadalmi felelőssége nő. Az oktatásra gyakorolt hatása elsősorban az oktatás tartalmát érinti. A lexikális tartalom mellett egyre nagyobb szerepet kap az információ feltérképezése, melynek technikai, algoritmizálási kérdései előtérben kerülnek. Az oktatás centrális dilemmája: ismeretre vagy gondolkodásra kell nevelni. A válasz során alapgondolat: a tárgyi ismeteretek hiányában a kreatív, alkotó gondolkodásra nincs lehetőség és nincs amit kombináljon a tanuló. A tudásalapú társadalomban kiemelt szerepe van az informatikai tudásnak, alapkövetelménnyé vált mivel megjelent a tudásipar, melynek iskolarendszerű képzési formái a tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások. Szerepük, jelentőségük nő, mivel a technikai forradalmak közötti intervallum lecsökkent, így egy emberöltő alatt a tárgyi tudás elavul, a szakmai ismeret felezési ideje csökken (mérnök kevesebb, mint 10 esztendő) új szakmák jelennek meg a munkaerő piacon. Az oktatás feladata: - a jövő generáció felkészítése - a jelenleg dolgozó korosztály továbbképzése az életen át tartó tanulás (life long learning) igényének kialakulása - Új ismeretek önálló képességének megszerzés képessége - Az interneten tárolt ismeretek validitás- érték meghatározásának képessége. A megújulás képességének, igényének kialakítása az oktatókra fokozottan fontos kérdés. A pedagógus akkor lesz eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamatban az IKT adta lehetőséget beviszi, megmutatja, használja és a tanulót azok alkalmazására kényszeríti. Az új tanulásszervezési eljárások, új módszerek kidolgozását, alkalmazását jelentik: - tantárgytömbösítés - projektoktatás - epochális oktatás - témahét - moduláris oktatás - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Olyan módszerek alkalmazására van szükség, melyek elmélyítik a horizontális tanulást, a tanult ismeretek interiorizálását fokozza és szintetizálásra ösztönöz. Módosul a tanár szerepe (animátor, szervező, segítő), melynek kialakítása a tanárképzés feladata. Módszertani megújulás az oktatás minden területén sürgető feladattá vált.
14
http://tanmester.tanarkepzo.hu/projektpedagogia
15
http://www.sulinet.hu/szaktanacsado/02/02_04.html 59
A kutatás során az IKT-használat társadalmi hatásainak vizsgálata során felvetődő kérdések: 1. Az e- taneszközök szerepe a tanítási-tanulási folyamatban a közoktatásban és a felsőoktatásban is.16 2. Újra kell gondolni és kísérletekkel kell alátámasztani a tananyag tartalmi és értelmi műveletek szintjeit, azok mediális megközelítését. A tananyag hatékony elsajátítását 3D, MM, animáció, szimulációs gyakorlatok támogatják. 3. A tanítási-tanulási folyamat célkitűzését a tanulókban kialakítandó kompetenciák függvényében és a tartalom összefüggésében elemezni kell. 4. Kérdésként vetődik fel a számonkérés, hogyan, milyen feladatokkal fedje le az oktató. A mérésnek eleget kell tenni az objektivitás, validitás, reliabilitás feltételeinek. 5. A tanárképzésben az innováció új feladatok jelent. A tanárjelöltek IKT kompetenciáit, módszertani ismereteit újra kell gondolni. A deduktív és induktív kutatások vezetnek a helyes útra. 6. Empirikus kutatás során kérdőív és interjú módszerével választ kaphatunk a tanulás mozzanatainak pozitív elemeit, nehézségeit mérve a továbblépés irányát tekintve. IKT-pedagógia lehetőségei 1. A tanítási-tanulási modellek kidolgozása IKT alkalmazásával 2. Hogyan módosulnak az interakciós kapcsolatok (tanár/tanár; tanár/tanuló; tanuló / tanuló; tanár/tananyag; tanuló/tananyag stb) 3. Hogyan tanul, jegyzetel, memorizál a tanuló- kérdése fontos tényező a tananyag öszszeállításában. A vertikális, horizontális tudástartalmak aránya. 4. A tudás ellenőrzése a problémamegoldó feladatok értékelése (valós problémákon) IKT a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében 1. Az e tananyag szerkezete (tanulási útvonalak, programozottság) az interaktivitása, gyakorlatok, önellenőrzés, a visszacsatolások, a szintek és az önellenőrzés között fellépő funkcionális gyakorlat, a tudás megszerzésének esélyegyenlőségét biztosítja. 2. Természetesen a felzárkóztatáshoz, az eredményességhez több gyakorlatra és odafigyelésre van szükség. 3. Az oktatók és a hallgató kompetenciái (méréssel) 4. A tanuló részéről meg kell határozni a digitális írástudás követelményét (mérőeszközök kidolgozását igényli). Szükség esetén biztosítani kell a felzárkóztatást. 5. Továbbképzések, tanfolyamok szervezése 6. A tanár írástudása (szerkeszt, közzétesz, az elsajátítás folyamatát figyelemmel kíséri, szükség esetén beavatkozik stb) IKT a társadalmi konfliktusok kezelésében Képzések indítása az új kihívásoknak való megfeleltetés és ezáltal adott közösségekben a konfliktus helyzet feloldására 1. Megoldást kell találni az oktatók átképzésére, szakmai továbbfejlesztésére 2. Milyen tudásra van szüksége a 21. sz. oktatójának és tanítványának 3. Az adott tantárgyak tartalmi kérdéseit újra kell gondolni. Mit és hogyan tanítson kérdés. 4. IKT eszközök alaposabb ismerete és lehetőségei a hatékony tudáselsajátításba. 16
http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rsscsatorna/Innovacio_az_oktatasban.html http://hvg.hu/Tudomany/20120120_ibooks2 http://iphoneclub.hu/cikk/itt-az-ibooks-2-interaktiv-tankonyveke-a-jovo
60
5.
Továbbra sem szabad megfeledkezni a face-to-face kapcsolatról, hisz a személyes példaadás, támogatás meghatározó a hallgató életében.
A kutatási kérdés megfogalmazása A kutatás során a szakirodalom áttekintése adott témakörben és tanulmány összeállítása (módszerek, tartalmi megfontolások, IKT eszközök és szerepük az oktatásban) Kvantitatív kutatás a tanári és tanulói kompetenciák vizsgálatára. Kvantitatív mérés választ ad, hogy a tanuló aktív részese-e a saját tanulási folyamatának? Kísérlet az e-tananyag elemeinek hatékonyságvizsgálatára. Várható eredmény A témát bemutató tudományos cikk hazai és nemzetközi konferencián Hazai és nemzetközi lapban cikkek megjelentetése. A kísérleti eredmények az e-tananyagok eredményes kialakítását támogatják. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság A kísérleti eredmények az e-tananyagok, ibook szerkesztési feladatát, eredményes kialakítását támogatják. A tapasztalatok alapján javaslat az tantárgytömbösítés, projektoktatás, epochális oktatás, témahét, moduláris oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás alkalmazási lehetőségeire a tanítási-tanulási folyamatban. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Tevékenység szakirodalom áttekintése próba kérdőív 1. oktató próba kérdőív 1. hallgató Online kérdőív hallgató Online kérdőív oktató Adatfeldolgozás Adatok kiértékelése Tanulmány Összes
61
Időzítés 3. hónap 2. hónap 2. hónap 2. hónap 2. hónap 4. hónap 4. hónap 5. hónap 24 hónap
5. MODUL Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói Modulfelelős: Dr. habil. Pléh Csaba 5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások 5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában 5.3 A hálózatok és a pszichopatológia
Áttekintés és problémafelvetés Mindennapjaink meghatározó része lett a világháló. Használjuk a Netet információszerzésre, tanulásra, személyközi és csoportos kommunikációra vásárlásra szórakozásra. A Netes szolgáltatások egy része (életvezetés, pályaválasztás, pályamódosítás, életciklushoz kapcsolódó döntések, információk) segíthetnék a társadalmi integrációt, mobilitást, nők s kisebbségek munkába állását, az időskori problémák kompenzálását. Az internetre épülő hálózatkutatásnak két modern hagyománya van. Az egyik hagyomány fentről indul és nagy emberi hálózatokat elemez, például az energiahálózatokat, mint a villamos művek vagy a gázművek hálózatát, de azután különösen a telefonhálózatokat. A másik hagyomány viszont az egoból indul, s arra kíváncsi, mit határozza meg az egyes ember hálózatának méretét. Felteszi, hogy a kapcsolatok működnek csatornaként is (diffúziós hálók), mint már a klasszikus közlési háló kutatásokban az 1950-es években, amikor a csillag, az egy központú és a lineáris elrendezésekben vizsgálták az információ terjedést. Működnek azonban a hálózatok kötelékként is, amikor szociális erőforrásokat képviselnek (kitől kérhetek segítséget, pénzt, tanácsot stb.). Kutatásunk egyik mozgató témája a hálózathasználat társadalmi megoszlása, a másik pedig a személyes kapcsolati hálók alakulása az új IKT körülményei között. Vajon nem lehetséges-e, hogy az új kütyük világában, a facebook-nemzedék sokkal több emberrel kerül kapcsolatba? Hogyan is alakul a hálózat méret az új IKT világában? Három elméleti lehetőség van: (1) Mindenki ugyanúgy viselkedik minden közegben. Akinek sok a barátja, sok az elektronikus kapcsolata is. (2) Kompenzáció: akinek nincs barátja, az a NETen kompenzál. (3) Közös korlát elmélete: emberi kapcsolatfenntartó és létesítő képességünk egyetlen korláttal jellemezhető, ha több a NET, kevesebb a személyes. Ennek a modulnak a kutatási témái három módszerrel és három kérdésben járulnak hozzá a magyar információs társadalom hálózati típusú megértéséhez. 5.1. Az információs szolgáltatási hálózatok használatának WEB szociológiai leírása. 2. A valós és IT alapú kapcsolatok szociálpszichológiai és személyiségmeghatározóinak feltárása. 3. A kapcsolati rendszer részleteinek és meghatározóinak összefüggése a pszichopatológiai folyamatokkal.
62
5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások A kutatási téma első fele az információs társadalom hatásvizsgálataként értelmezhető, mivel a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, társadalmi konfliktusok kezelésében és internet alapú szociális kapcsolatok IKT használat mentén kialakult sajátosságokat vizsgálja, és összefüggéseket elemzi. Célja annak megismerése, hogy különböző csoportok (életkor, nem, munkapozíció stb.) hogyan, és milyen „hívó jelek” alapján böngésznek az interneten, keres információt, mikor érzi biztonságosnak, megbízhatónak az információt, és milyen formában szükséges a szolgáltatást számukra biztosítani, hogy azt megbízhatónak, érdekesnek és hasznosnak találják ennek következményeként pedig igénybe is vegyék. A vizsgálat során internetes felületeket és használati szokásokat elemzünk. Ennek alapján akciókutatásként ajánlásokat készítünk hátrányos helyzetű csoportok, különböző életciklusban lévő nők, idősek számára szolgáló internetes felületek készítéséhez. 5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában Az Egot körülvevő különböző szélességű és mélységű, eltérő kapcsolatsűrűségű hálózatok, mind a valós, mind az IT alapú hálózatok alapos szociálpszichológiai és személyiséglélektani elemzésére törekszünk. Internetalapú kikérdezési módszerekkel vizsgáljuk az online és offline kapcsolati hálók közötti átfedést. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy teremtődik-e online egy önálló, a valóshoz képest hozzáadott kapcsolati háló, és befolyásolja-e ez az egyén társas identitását, attitűdjeit, érzelmi életét, akár szociális biztonságát, Azt is feltárjuk, hogy milyen perspektívaváltások és empatikus készségek kapcsolódnak az egyes kapcsolati szintekhez. Az ismerősök körébe a család és barátok mellett az egyéb, munkahelyi ismeretségi köröket is beemeljük. 5.3 A hálózatok és a pszichopatológia A mentális zavarok súlyosságának egyik globális mutatója a társas funkcionálás szintje. A társas funkcionálás zavarai nem csak következményei, hanem kockázati tényezői is a mentális zavarok kialakulásának, lefolyásuk súlyosságának, és krónikussá válásuknak. A társas funkcionálás és a társas támogatás olyan átfogó fogalmak, melyeket több alapvetőbb komponensből kiindulva ragadunk meg. A szociális hálózatok leírásából következtethetünk az egyének másokhoz fűződő kapcsolatainak a minőségére, felépítésére az által, hogy leírjuk a hálózat méretét (pl., kapcsolatainak száma), a találkozások gyakoriságát, a hálózat összetételét, szerveződését. Vizsgálatunkban az ego körüli szociális hálózat jellegzetességei és a mentális zavarok közötti összefüggést keressük. Ennek megfelelően három pszichopatológiai területtel foglalkoznánk: főbb mentális zavarok (pszichózisok, depresszió, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok, evészavarok, függőségek), személyiségzavarok, és öngyilkosság. Két módszert fogunk alkalmazni: meglévő, 500 fős klinikai anyag részletes feldolgozása kapcsolati hálók tekintetében, illetve szelektált betegcsoportok részletes valós és virtuális kapcsolat elemzése. A betegek és a kontroll személyek „szoros kapcsolati mintáját” követjük 1-1 héten keresztül. Megvizsgáljuk, hogy ennek alakulása mit mond a betegség és az életvezetési zavar természetéről és társas oldaláról.
63
5.1 modulelem Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások Elméleti háttér és motiváció Mindennapjaink meghatározó része lett a világháló. Ahogy Don Tapscott írja könyvében az emberek használják az internetet szórakozásra,tanulásra, kommunikációra, vásárlásra, baráti kapcsolatok kialakítására (Tapscott, 2001). Itt néznek utána az iskolai feladatoknak, a szórakozási lehetőségeknek, és itt kommunikálnak, azaz ebben a világban bonyolítják személyes kapcsolataik egy részét. Így felelősségünk megismerni ezt a közeget, és a társadalom különböző csoportjai számára is tanulási lehetőséget biztosítani a tudatos felhasználás érdekében. Magyarországon a fiatal korosztály 80%-a használja az internetet egy piackutató cég felmérése szerint (Kurucz 2007). Ez a magas arány szinte kötelezően irányítja fokozott figyelmünket erre a közegre, mivel a fiatalok – így a főiskolánk hallgatói is- jelentős része használója, alakítója az internet világának. Az interneten nagyon sok információ nagyon gyorsan elérhető. E miatt, már az idősebb generáció is szívesen használja, a fiataloknak pedig természetes közegük a cyber tér. Azonban mi magunk is sok olyan projektet ismerünk, amelynek a végterméke egy információs honlap, amelynek látogatottsága végül nagyon gyér. Az internetes mentálhigiénés szolgáltatás az intézményünkben sem éri el azt a szintet, amit vártunk, vagy akár azt, amit a hallgatók korábban igényként jeleztek. A generáció közötti eltérések képet adnak arról, hogy igény jelentkezik valamilyen körülhatárolásra, mivel ma egy olyan generációról van szó, mely a technológiai fejlődések következtében teljesen más körülmények között nő fel, mint az azt megelőző. Ezek a sajátosságok a gyorsaság, azonnaliság, az online létezés és annak következményei, az interaktív média használata, és a véleménynyilvánítás lehetőségének szabadsága. Várkonyi szerint az új generáció már más intelligenciaszerkezettel rendelkezik, míg a könyvolvasás a lineáris információszerkezetet kívánja meg, az új információs technológia a gyorsaságot és rugalmasságot az információ-felvételben (Várkonyi 2008). Szükséges lenne megismerni, hogy hogyan lehet olyan internetes felületet létrehozni, amelyre rátalálnak, ott maradnak, és szívesen igénybe is veszik az ott online megjelenő információkat. Feltételezzük, hogy a társadalom különböző csoportjai más-más felületet, szolgáltatási formát preferálnak (pl. fiatalok inkább közösségi oldalakon tájékozódnak és magas színvonalú játékokon keresztül szereznek inkább információt.) Az internet segíti azt, hogy mindenki legalább közel egyenlő eséllyel jusson információkhoz. A közösségi portálok is ezt a folyamatot támogatják azzal, hogy lehetőséget teremtenek információk hasznosítására. Például oly módon, hogy kapcsolati hálóban rejlő erőforrásokat kamatoztatnak, vagy tudatosan használják a közösségi portálok adta megosztó felületeket. Ilyen sikeres alkalmazásra számos jó példát találhatunk akár saját ismeretségi körünkben is. „Az információk – elsősorban a tudományos és szakmai információk – egyre fontosabb alkotóelemei a társadalmi és gazdasági haladásnak. Használatukat és hasznosításukat különböző tényezők befolyásolhatják, nehezíthetik vagy segíthetik elő” (Balázs 1993:5). Egy közösségi oldal arculatát, sőt a kínált szolgáltatásait is döntően az oldal tematikája és célcsoportja határozza meg. A különböző célcsoportok felé nyújtható szolgáltatások, (életvezetés, pályaválasztás, pályamódosítás, életciklushoz kapcsolódó döntések, információk) tanácsadások segíthetnék olyan társadalmi célok megvalósítását, mint a munkaerőpiacra való bekapcsolódás, visszatérés, nők munkába állása, családi élet fontossága stb. Illetve az internetes szolgáltatások segít64
hetnék, kiegészíthetnék, vagy megelőzhetnék állami szolgáltatók (munkaügyi központok, tanácsadó szolgáltatások, képzőintézmények stb.) programjainak igénybevételét. A kutatási téma a fent leírt illeszkedési pontok mentén elsősorban az információs társadalom hatásvizsgálataként értelmezhető, mivel a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, társadalmi konfliktusok kezelésében és internet alapú szociális kapcsolatok IKT használat mentén kialakult sajátosságokat vizsgálja, és összefüggéseket elemzi. Vizsgálati cél és célcsoport Az interneten nagyon sok információ nagyon gyorsan elérhető. Azonban mi magunk is sok olyan projektet ismerünk, amelynek a végterméke egy információs honlap, amelynek látogatottsága végül nagyon gyér. Az internetes mentálhigiénés szolgáltatás az intézményünkben sem éri el azt a szintet, amit vártunk, vagy akár azt, amit a hallgatók korábban igényként jeleztek. Ha megismerjük, a böngészési szokásokat, illetve azt, hogy a társadalom különböző csoportjai mikor érzik biztonságosnak és felhasználóbarátnak a szolgáltatást, akkor különböző célcsoportok számára azok igényeinek megfelelően ehet kialakítani a felhasználói felületet és digitális tartalmakat. Cél: Megismerni, hogy a társadalmunk különböző csoportjai (életkor, nem, munkapozíció stb.) hogyan, és milyen „hívó jelek” alapján böngészik az interneten, keres információt, mikor érzi biztonságosnak, megbízhatónak az információt, és milyen formában szükséges a szolgáltatást számukra biztosítani, hogy azt megbízhatónak, érdekesnek és hasznosnak találják ennek következménye ként pedig igénybe is vegyék. Célcsoport: Közvetlen: Hátrányos helyzetű csoportok, különböző életciklusban lévő nők, idősek Közvetett: Internetes felületen szolgáltatást nyújtó szereplők. Kutatási módszer és menete: A célcsoportoknak megfelelő internetes felületek és tartalmak kialakításához a célcsoportok preferenciáinak vizsgálata. A kutatás tervezett elemei: 1. A közösségi oldalak hálózatának és információ szerzési szokásainak vizsgálata. 2. Hátrányos helyzetű csoportok, különböző életciklusban lévő nők, idősek internet felhasználói szokásainak vizsgálata. 3. A célcsoport internetes szolgáltatási felületek biztonságának szubjektív megítélést vizsgáló kutatás. Kutatás eredménye: 1. A kutatási eredmények alapján ajánlás a felhasználói felületek és tartalmak kialakítására a piaci szereplők, a közszolgáltatások felé. 2. Konferencia-előadások a kutatási eredmények bemutatására. 3. Magyar nyelvű folyóiratcikkek és tanulmányok megjelentetése.
65
Tevékenység megvalósítása és ütemezése: Tevékenység Irodalomkutatás és kutatás-előkészítés Közösségi oldalak vizsgálata Internet felhasználói szokások vizsgálata csoportonként Attitűdkutatás Adatfeldolgozás Kiértékelés/elemzés Összegző tanulmányok Tanulmányok, konferencia anyagok elkészítése
66
Idő 2012 szept. – 2013. jan.. 2013. február – 2013. okt. 2013. február – 2013. okt. 2013. február – 2013. okt. 2013. nov. – 2014. ápr. 2014. máj. – 2014. aug. 2014. máj. – 2014. aug. 2014. máj. – 2014. aug.
5.2 modulelem A személyiség és a tanulás a WEB világában Elméleti háttér és motiváció A hálózatkutatásnak két modern hagyománya van. Az egyik hagyomány fentről indul és nagy emberi hálózatokat elemez, például az energiahálózatokat, mint a villamos művek vagy a gázművek hálózatát, de azután különösen a telefonhálózatokat. Arra kíváncsi, hogy ezekben a hálózatokban milyen sűrűsödési pontok vannak, mennyire jellemző rájuk az ún. skálafüggetlen eloszlás, a Lotka-törvény, vagyis, hogy vannak, akiknek sok kapcsolatuk van és vannak, akiknek kevés és így tovább. A másik hagyomány viszont az egoból indul, s arra kíváncsi, mit határozza meg az egyes ember hálózatának méretét. (Pléh, 1998). A szociológiai hálózatkutatás kifinomultabb. Felteszi, hogy a kapcsolatok működnek csatornaként is (diffúziós hálók), mint már a klasszikus közlési háló kutatásokban az 1950-es években, amikor a csillag, az egy központú és a lineáris elrendezésekben vizsgálták az információ terjedést. Működnek azonban a hálózatok kötelékként is, amikor szociális erőforrásokat képviselnek (kitől kérhetek segítséget, pénzt, tanácsot stb.). 1. táblázat: Hálózat típusok Borgatti és Halgin (2011) rendszerzésében Állapot alapú kapcsolatok Rokonság (bátyám) Szerep alapú (főnök, barát) Kognitív (ismerős) Affektív (szeretem )
Esemény alapú kapcsolatok Interakciók (emailt írok, tanácsot adok) Tranzakciók (eladom neki)
A pszichológust az érdekli, hogy van-e mindennek valamilyen jelentősége a mentális világra nézve. A pszichológusok az Ego-ból indulnak ki, akárcsak Moreno szociometriai mérései. Az Én számára a többiek tudások forrásai és erőforrások lesznek, akikkel kapcsolatunkat érzelmi korlátok jellemzik: nem tudunk akárhány emberrel ugyanolyan szoros kapcsolatban lenni. A másik oldalon, a szociálpszichológia oldaláról pedig, a kapcsolat-hálózat a pszichológus számára azért válik fontossá, mert az Ego-ból indulva, a kapcsolatokból alakulnak ki a csoportok és talán a sajátos viselkedési normák. A Dunbar-szám stabilitása és finomhangolása A pszichológus számára az új hálózatkutatás kiinduló fogalmait Robin Dunbar (1998, 2010) brit antropológus felismerései teremtették meg. Dunbar összehasonlító vizsgálatokat végzett különböző főemlősöknél arra nézve, hogy a neocortex mérete, illetve a teljes idegszövethez mért aránya hogyan befolyásolja a főemlősöknél a maximális csoportméretet. A nagy csoportokhoz, amelyek előnyösek az állatok túlélése szempontjából, azért van szükség nagy agykéregre, mert a főemlősök individualizált csoportokban élnek. Mindannyian, mint egyéneket tartják számon egymást. Ehhez nagy memóriakapacitásra, finom perceptuális feldolgozásra és motoros szervezésre, valamint szociális értelmező készségre van szükség. Dunbar és Schultz (2010) újabb értelmezésében a korlát egyenesen a kötődésből lenne levezethető. Ez az evolúciós korlát adja a Dunbar szám mértékét, mintegy 140-150 főre. Ugyanakkor különböző szorosságú hálózatok vesznek körül, ahogyan a 2. táblázat mutatja.
67
2. táblázat A különböző emberi kapcsolati hálók Hill és Dunbar (2002) adatai szerint Intim csoport Klikk Banda Nagy csoport 3,8 ±2,29 11,3 ±6,19 37,7 ±16,8 147,8 ±45,8 A külső sávra vonatkozó korlát Dunbar szerint az időbefektetés és az erőforrás-kezelés optimalizációjával kapcsolatos. Az intenzív kapcsolatokhoz nagyon sok időre van szükségünk. Csak azokkal tudunk intenzív kapcsolatokat folytatni, akikkel érzelmileg is közel állunk egymáshoz, amit számos empirikus vizsgálattal is igazoltak (Roberts és Dunbar, 2011). Ugyanez elmondható a kommunikáció sűrűségére is. A legbelső, a támogatók csoportjában a napi kommunikáció, a legkülső világban évi kommunikáció képzelhető el. Dunbarék arra is rámutattak, hogy az érzelmi közelségnek, az érzelmi befektetésnek nagy jelentősége van a csoportméretben „A nagy hálózat nem egyszerűen a kisebb hálózat felnagyított változata. Bizonyos fokig vám-rév hatás van a hálózatban szereplő mások és az egyes kapcsolatok érzelmi intenzitása között. A kisebb hálózatokban nagyobb az érzelmi közelség” (Roberts, Dunbar és mtsai., 2009, 143.o). Dunbarék vizsgálatai arra is kiterjedtek, hogy milyen kapcsolata van a virtuális és a valóságok hálózatok között. Tényleg, nem lehetséges-e, hogy az új kütyük világában, a facebook-nemzedék sokkal több emberrel kerül kapcsolatba? Hogyan is alakul a hálózat méret az új IKT világában? Három elméleti lehetőség van: (1) Mindenki ugyanúgy viselkedik minden közegben. Akinek sok a barátja, sok az elektronikus kapcsolata is. (2) Kompenzáció: akinek nincs barátja, az a NETen kompenzál. (3) Közös korlát elmélete: emberi kapcsolatfenntartó és létesítő képességünk egyetlen korláttal jellemezhető, ha több a NET, kevesebb a személyes. Mindezt érdemes tüzetesen megvizsgálni a társas WEB helyek mai világában, s különböző életkori alcsoportokban, ugyanakkor összefüggésben a személyiség variábilitásával. Kezdeti kísérletek történtek már, hogy megtudjuk, miként hat az internet és közösségi hálók használata a különböző dunbari kapcsolati szintekre (Pollet, Roberts, Dunbar, 2001a). Az eredmények azt mutatják, hogy a virtuális kapcsolattartás és közösségi részvétel nem befolyásolja a valós kapcsolati hálók méretét, és ha valamit, akkor az ezekben tapasztalt érzelmi közelséget csökkenti. Az eddigi kutatások azonban nem nézték az online és offline kapcsolati hálók közötti átfedést. Adódik ugyanis a kérdés, hogy a virtuális közösségi háló mennyiben a valós kapcsolatoknak csak egy online felületen történő megjelenése, a kapcsolattartás egy formája, avagy legalább részben attól független, és ha igen mekkora az átfedés. Mi van akkor, ha az új információtechnológia segít kibővíteni a személyközi kapcsolatokat támogató kognitív kapacitásokat, csakúgy, mint a papír és ceruza a memóriát, nem fejlesztve azt, hanem a külső környezet, a kultúra mesterséges segédeszközei révén (Clark és Chalmers, 1999)? Hiába nem növeli a szemtől-szembe kapcsolatok számát vagy mélységét a virtuális alkalmazások használata, a virtuális és valós kapcsolati háló nem teljes átfedése arra utalhat, hogy mégiscsak teremtődik online egy önálló, a valóshoz képest hozzáadott kapcsolati háló, és mindez akár a saját dunbari rétegeivel. Az extra kapcsolati háló pedig, még ha csak virtuálisan létezik is, befolyásolja az egyén társas identitást, attitűdjeit, érzelmi életét, akár szociális biztonságát (Bargh és McKenna, 2003). Kutatásunk elsődleges célja a valós és virtuális kapcsolati hálók közötti kapcsolat, átfedés jobb megértse.
68
A dunbari kapcsolati szintek és társas identitás A dunbari kapcsolati szintek elmélete a személyközi kapcsolatok struktúráját magyarázza kognitív kapacitásokkal, evolúciós keretben. Az emberi kapcsolatoknak van azonban egy szintje, ami kívül esik a személyközi viszonyokon, ez pedig a társas identitás. Az emberi természet alapvető sajátossága, hogy az egyén különböző csoportokhoz tartozik. A csoportokhoz való tartozás, az erről való tudás, és hozzá kapcsolódó érzelmek részét képezik a személyes önképnek (Tajfel és Turner, 1979). A fő kérdés számunkra az, hogy a dunbari személyközi kapcsolati szintek minként kapcsolódnak a társas identitáshoz. Az egyik lehetőség, hogy a választott (tehát nem rokoni) kapcsolatok alapvetően homogének, vagyis csak saját (társadalmi) csoportból választunk ismerősöket, de legalábbis a belsőbb kapcsolati szinteken. A hasonlóság szerepe a kapcsolatépítésben erre mutatna (Byrne, 1971). A másik lehetőség, hogy társas identitás szempontjából a kapcsolati struktúrák heterogének, sokféle ember tartozik a belsőbb ismeretségi körünkbe is, s ezt az online kapcsolattartási szokások is befolyásolhatják. Cél, hogy felmérjük az egyes kapcsolati szintek homogenitását a társadalmat rétegző és csoportosító tulajdonságok szerint és ezt összevessük a virtuális hálózat használati szokásaival. Sok érv szól amellett, hogy tudásunk, hitünk, emlékezetünk mind társas eredetű és természetű. Társas kapcsolatainkból, a mások általi megerősítésekből/elhallgatásokból alakul a világ olyanná, amilyennek látjuk. Egy csoport, akár a nemzet kultúrájának egységessége vagy megosztottsága azon is múlik, hogy milyen nagy az átfedés az egyes társadalmi csoportok között. Ezért is fontos megismerni az átfedést biztosítani képes személyes kapcsolatrendszerek erre vonatkozó természetét. A kapcsolati szintek és érzelmek Az érzelmek alapvető szerepet töltenek be társas életünkben, mert információt közvetítenek, koordinálják a társas interakciókat, irányítják a viselkedést és az empatikus reakciókat. A kapcsolati rendszerek kognitív korlátait vizsgáló kutatások azt találták, hogy míg a legbelső támogató csoport mérete az egyén azon képességén múlik, hogy mennyire képes többféle perspektívát fejben tartani, vagyis mások szemszögéből nézni a világot, addig a külső csoport méretét a memória teljesítménye határozta meg (Stiller és Dunbar, 2011). Mivel az empatikus képességeket az is meghatározza, hogy mennyire képes az egyén többféle perspektívát kezelni, valószínű, hogy az empatikus reakciók elsősorban a legbelsőbb csoportot szolgálják. A cél, hogy jobban megismerjük az egyes kapcsolati szintekre jellemző empatikus/segítési készséget. A vizsgálat módszerei és menete Vizsgálati módszerünk internet alapú kérdőíves illetve ’mini kísérleti’ felmérés. Az internetes felmérés webes kísérleti programmal történik (pl. Qualtrics). A kutatás során a már bevált kapcsolati kérdőíveket (Stiller és Dunbar, 2011) alkalmazzuk az online felületre és felmérjük a résztvevők valós kapcsolati hálóját, és online társas szokásait, hálózatukat. Kiegészítjük ezt azzal, hogy a valós kapcsolatoknál a résztvevőket nem csak arról kérdezzük, hogy mennyire áll hozzájuk érzelmileg közel az adott személy és, hogy milyen gyakran találkozik vele, hanem azt is, hogy része-e a virtuális kapcsolati hálójának, és hogy milyen sűrűn tartja vele a kapcsolatot a virtuális világban. Ez lehetőséget ad majd a valós és virtuális hálózati rendszerek összevetésére. A kérdőív demográfiai adatokat és személyes szokásokat is kérdez majd (például internet használati szokások) amivel a kapott kapcsolati háló eredményeket vetjük majd össze. Hogy az egyes kapcsolati rétegek társadalmi homogenitását megismerjük, a résztvevőket a valós kapcsolataik felsorolásakor az ismerőseik bizonyos társadalmi jellemzőiről is kérdezzük majd (szociális/vagyoni státusz, iskolázottság, politikai nézetek, lakóhely, vallás,
69
etnikum). Ebben az adatfelvételben a résztvevők a felkínált opciók alapján az ismerőseiket különböző társadalmi kategóriákba is besorolják majd. Hogy megismerjük, van-e a kapcsolati rétegek között különbség empatikus készségekben, a résztvevőket arról kérdezzük majd, hogy a felsorolt ismerőseiknek milyen esetekben segítenének. Pszichológiai kutatások gyakran mérik az empatikus készséget oly módon, hogy rövid élethelyzetben bemutatott személyek iránti együttérzést, megértést, segítési szándékot mérnek. Mi a résztvevőknek a különböző kapcsolati szintjeikről választott ismerőseikkel alkalmaznánk ezt a módszert. A szokásos, a kapcsolattartás gyakoriságát és az érzelmi közelséget célzó kérdéseken kívül itt például azt is vizsgáljuk majd, hogy mennyire tartják ismerőseiket magkuhoz hasonlónak, hogy a segítő szándékot esetlegesen közvetítő hatásokat is megérthessük. A korábbi kutatásokhoz képest pontosabb emlékezet tesztekkel tervezzük mérni, hogy miként függ össze a memória a kapcsolati szintek nagyságával. Eddig csak a rövid távú memória és a kapcsolati szintek méretének kapcsolatáról vannak adatok. A korábbi kutatások a vizsgált ismerősök körét szándékosan korlátozta a családra és barátokra, a kollégákat például kizárva. A célunk, hogy egy második lépésben a figyelembe vett ismerősök körét kiterjesszük. Ebből megtudhatjuk, hogy a Dunbarék által nem vizsgált ismerősök, vagyis a nem rokon vagy választott ismerősök száma, hogyan befolyásolja a rokoni/baráti kapcsolati szintek méretét. Mivel ez egy eddig nem vizsgált terület és a szokásos kérdőívnél hosszabb és több időt vesz igénybe, ezért itt célszerűbb személyes kérdőíves felmérést alkalmazni. Várható eredmények - Nemzetközi folyóiratcikkek. 2014-2015 során 3-4cikk. - Magyar nyelvű monográfia Az emberi hálózat szociálpszichológiája címmel, 2015-re 25 ívben. - Konferencia előadások a téma és nevelési sugallatainak terjesztésére, 2013 február2014 augusztus. - Mini konferencia Egerben a kiváló szakértők, elsősorban Dunbar csoportjának részvételével, 2013-14 telén. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság A magyar mintavétel eredményeit összehasonlítjuk majd más nemzetekben mért adatokkal. Bár alapvetően kognitív korlátok határozzák meg a személyes hálózati struktúrákat, kulturális különbségek is befolyásolják az emberi kapcsolatok rendszerét (Kim és McKenry, 1998). Megtudhatjuk, hogy találunk-e speciális mintázatokat kapcsolattartásban, hálózati rendszerekben Magyarországon, és ez alapján van-e a bizalomnak, a kooperáció körének, információáramlásnak, tanulásnak egy egyéni kapcsolat rendszerre épülő kultúra-specifikus jellemzője. Ennek ismerete irányadó lehet kulturális ismeretek vagy attitűdök terjedésének kutatásához, de közoktatási, közigazgatási szempontból is fontosak. A hálózati kapcsolatok megértése segít közhasznú, pl. közegészségügyi információk terjesztésében, járványok kezelésében, és a bűnözés megfékezésében.
70
Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Feladat I. Kapcsolatok Webes feltárása
Időzítés 2012 szept. 2013. május Feldolgozás 13-14
II. Személyiség és hálózat előkészítése
2012 szept – 2013. május adatok feldolgozás 13-14 2013 telén Dunbarnál 1 hét, 3 fő
Kutatási utak
71
Minta Néhány ezer személy, háttér szerint stratifikálva Néhány száz egri főiskolás Dunbar meghívása 2014. minikonferencia
5.3 modulelem A hálózatok és a pszichopatológia Elméleti háttér és motiváció A mentális zavarok súlyosságának egyik globális mutatója a társas funkcionálás szintje. A társas funkcionálás zavarai nem csak következményei, hanem kockázati tényezői is a mentális zavarok kialakulásának, lefolyásuk súlyosságának, és krónikussá válásuknak, a megfelelő társas támogatás viszont protektív faktornak bizonyult (APA, 2004; Hefner és Eisenberg, 2009). A társas funkcionálás és a társas támogatás olyan átfogó fogalmak, melyeket több alapvetőbb komponensből kiindulva ragadunk meg. A szociális hálózatok leírásából következtethetünk az egyének másokhoz fűződő kapcsolatainak a minőségére, felépítésére az által, hogy leírjuk a hálózat méretét (pl., kapcsolatainak száma), a találkozások gyakoriságát, a hálózat összetételét, szerveződését, stb. A hálózatok tükrözhetik az érzelmi támogatás és az anyagi források hozzáférhetőségét. Az ego körüli szociális hálózatok felmérése a társas funkcionálásról a mentális zavarok egy alapvető dimenziójáról nagyon fontos és differenciált információkat hordozhat. Vizsgálatunkban az ego körüli szociális hálózat jellegzetességei és a mentális zavarok közötti összefüggést keressük. Ennek megfelelően három pszichopatológiai területtel foglalkoznánk: főbb mentális zavarok (pszichózisok, depresszió, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok, evészavarok, függőségek), személyiségzavarok, és öngyilkosság. Korábbi vizsgálatokban jellegzetes különbségeket találtak az egészséges személyek és a különböző mentális zavarban szenvedő személyek szociális hálózatainak jellemzői között (Hefner és Eisenberg, 2009; Kendler et al., 2005), ugyanakkor nem vizsgálták a hálózatok finomhangolását. A mentális zavarok szociális hálózat szerveződésre tett hatásaira vonatkozó ismeretek ezen zavarok tünetdimenzióinak a társas élet szerveződésében játszott szerepéről és evolúciós jelentőségéről is fontos információkat szolgálnának. A személyiségzavarok központi tünetdimenziója a kapcsolati élet zavara, ami a munkahelyek gyakori váltogatásában, rossz munkateljesítményben, instabil, vagy felszínes párkapcsolatokban, társas izolációban, öngyilkossági kísérletekben nyilvánul meg (Skodol és mtsai., 2002). A kapcsolati élet zavarainak felmérése elsősorban a páciensek szubjektív önbeszámolóira, kapcsolataik globális értékelésére alapult, ezt fogja vizsgálatunk minőségileg javítani. Három korábbi kutatásban vizsgálták a személyiség zavar vonások és a szociális hálózatok kapcsolatát. Tyrer et al. (1994) a sürgősségi pszichiátriai osztályra felvételt nyert betegek körében vizsgálták beszámolók alapján a társas kapcsolataikat, és azt találták, hogy a személyiségzavarban szenvedőknek kevesebb társas kapcsolatuk volt, mint a többi betegnek. Clifton és munkatársai (2007) borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő betegek ego-körüli hálózatait hasonlítottak össze személyiség zavarban nem szenvedő betegekével és azt találták, hogy a BPD-ben szenvedő betegek a hálózat nem megfelelő személyeitől kértek támogatást. Egy másik vizsgálatban katonák körében mérték fel a személyiségzavar vonásokat önkitöltő kérdőívekkel (840 fő) és a vizsgálati személyek hálózaton belüli pozícióját. A hálózaton belüli centralitás és konnektivitás foka és a nárcisztikus és hisztrionikus személyiségzavarok között pozitív, és az elkerülő, a szkizoid és a szkizotíp személyiségzavarok között negatív kapcsolatot találtak. Az öngyilkossági kísérletet elkövetőknél megfigyelték, hogy a társas támogatás lecsökkenése vagy hiánya jelentős kockázati tényező (Wilcox és mtsai, Wilcoxai, 2010). A vizsgálat módszerei és menete A. Meglévő klinikai anyag részletes feldolgozása kapcsolati hálók tekintetében. A SE pszichiátiriai klinikájának mintegy 50 fős mintájának feldolgozása a kapcsolati dinamika tekintetében.
72
B. Szelektált betegcsoportok részletes valós és virtuális kapcsolat elemzése 20 fős beteg (érintett) és sine morbo kontroll felsőoktatási korosztályú személy vizsgálata az alábbi betegcsoportok részletes kapcsolati helyzetének feltárására: életkrízis (sucid kísérlet) bordeline életvezetési zavarok szkizofrénia depresszió A vizsgálatok során részletesen kidolgozott etikai engedélyek alapján a betegekés a kontroll személyek „szoros kapcsolati mintáját” követjük 1-1 héten keresztül. Megvizsgáljuk, hogy ennek alakulása mit mond a betegség és az életvezetési zavar természetéről és társas összetevőiről. Várható eredmények - Nemzetközi folyóiratcikkek. 2014-2015 során 3-4cikk. - Magyar nyelvű cikkek (4-5) vezető szaklapokban (pszichológia, pszichiátria, pedagógia) a kapcsolati zavarok tüneti értéke témában - Konferencia-előadások és tanfolyamok a téma klinikai és felsőoktatási tanácsadási értelmezéséről, 2013 február-2014 augusztus - Mini konferencia Egerben a kiváló szakértők, elsősorban Dunbar csoportjának részvételével, 2013-14 telén Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az önkitöltő kérdőíves eszközökön személyiségzavar tüneteket mutató és a klinikailag diagnosztizált személyiségzavarban szenvedő személyek szociális hálózatának a felmérése jelentős mértékben hozzájárulna e terület alapos mentálhigiénés szempontú megismeréséhez, és a személyiségzavarokban szenvedő személyek társas funkcionálásának alaposabb megismeréséhez vezetne, egyben segítve a felsőoktatási mentálhigiénés tanácsadást. Az öngyilkossági kísérleten gondolkozó és a kísérletet túlélt személyek ego körüli szociális hálózatának ismételt felmérése, fontos információt nyújtana a szociális hálózat alakulása és az öngyilkossági szándék változása közötti kapcsolatokról. Ezen ismeretek birtokában célzott prevenciós beavatkozások tervezésére lenne mód. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Feladat Időzítés I. Kapcsolati mozzanatok feltárá- 2012 szeptember - 2013 május sa a meglévő klinikai mintákban II. Hálózat és patológia
Minta Mintegy 500 beteg anyagának újra elemzése 2013 május-2014 május új fel- 100 körüli beteg és 100 vételek a kapcsolati mintákról fő kontroll anyagai
73
