Kutat´asi terv Gazdik Anna 2011. j´ unius 22.
1.
A kutat´ as c´ elja
A kutat´ asom c´elja a magyar mondat szerkezet´enek vizsg´alata ´es modellj´enek kidolgoz´asa a Lexikai-Funkcion´alis Grammatika (LFG) keret´eben. Az elemz´es a szintaxison t´ ulmen˝ oen kiterjed az inform´aci´ os szerkezetre, a diskurzus szintj´ere, ´es ezek ¨osszef¨ ugg´eseire a szintaktikai szerkezettel. Az LFG, mint nem transzform´ aci´ os, modul´aris elm´elet lehet˝ov´e teszi az elt´er˝o nyelvi inform´aci´ ok disszoci´ aci´ oj´ at ´es k¨ ul¨onb¨ oz˝o nyelvi szinteken t¨ ort´en˝o ´abr´ azol´as´at. A kutat´ as hozz´ aj´ arulna mind a magyar mondatszerkezet kutat´ as´ahoz, mind pedig az LFG, mint elm´eleti keret fejl˝ od´es´ehez. Az el˝ obbi szempontj´ ab´ol ´erdemes kiemelni, hogy a magyar mondat ´ Kiss (2002)) elemz´es´ere eddig f˝ ok´ent a generat´ıv transzform´ aci´os modellben (l´asd p´ ald´ aul E. ´es HPSG-ben (Sz´ecs´enyi, 2011) sz¨ ulettek javaslatok, ´ıgy mindenk´eppen ´erdemes megvizsg´ alni, mit tud hozz´ atenni ezekhez az LFG-s megk¨ ozel´ıt´es. M´ asfel˝ol, az LFG modellj´eben mind az inform´aci´ os, mind pedig a diskurzus szerkezet aktu´alis kutat´ asi ter¨ uletnek sz´am´ıt, amelyhez nagyban hozz´ aj´ aruln´ anak a magyar adatokon v´egzett vizsg´alatok. A tov´abbiakban r´eszletesebben ismertetem a kutat´ asi ter¨ uletet, az el˝ozm´enyeket ´es a f˝obb megoldand´o probl´em´ akat.
2.
A kutat´ as el˝ ozm´ enyei
Doktori disszert´aci´ omban a magyar ´es francia t¨ obbsz¨or¨os k´erd´eseket vizsg´altam ´es elemeztem a Lexikai-Funkcion´alis Grammatika keret´eben. Azonban mind a t¨ obbsz¨or¨os k´erd´esek, mind pedig a hozz´ ajuk kapcsol´ od´o magyar mondattani jelens´egek vizsg´alata t´ ulmutat a doktori disszert´aci´ o keretein, ´es tov´abbi kutat´ asokat ig´enyel. A t¨ obbsz¨or¨ os k´erd´esek elemz´ese sor´an hamar vil´agoss´ a v´alt, hogy puszt´an a szintaxis figyelembe v´etele nem teszi lehet˝ ov´e, hogy sz´amot adjunk ezen szerkezetek minden tulajdons´ ag´ar´ol, f˝ok´ent az ´ertelmez´esi lehet˝ os´egeikr˝ ol. Mind a franci´ aban, mind a magyarban tal´ alunk olyan szerkezeteket, amelyeket p´ arlist´ aval ´es specifikus p´ arral is meg lehet v´alaszolni: (1)
Qu’est-ce que tu as donn´e ` a qui ? mit te aux ad.part kinek Mit adt´ al kinek?
(2)
Ki vesz el kit?
(3)
Hol ´ es hogyan t¨ olt¨ otte a nyarakat gyerekkor´aban?
Az (3)-as p´eld´ aban r´aad´ asul a p´ arlista olvasat nem is magukb´ol a k´erd˝ osz´ okb´ ol, vagy azok szintaktikai poz´ıci´oj´ ab´ol k¨ovetkezik, hanem a t¨ obbes sz´am´ u t´ argyb´ ol: a k´erd´es minden gyermekkori ny´arral kapcsolatban v´alaszt v´ar a hol ´es hogyan k´erd˝ osz´ okra. 1
Ezek a megfigyel´esek arra engedtek k¨ovetkeztetni, hogy a szintaxison k´ıv¨ ul a mondat inform´aci´ os szerkezet´et, tov´abb´a a mondat szintj´en t´ ul az adott diskurzust is figyelembe kell venni az elemz´esben. A f˝ osodrat´ u LFG-ben ´ altal´ aban haszn´alt inform´aci´ os szerkezet a k¨ovetkez˝ok´eppen ´ep¨ ul fel: n´egy halmazb´ ol ´ all (topik, f´ okusz, h´ att´er ´es kieg´esz´ıt˝o inform´aci´ o), amelyeket k´et jegy kombin´aci´ oival defini´alnak (´ uj ´es prominens) a k¨ovetkez˝ok´eppen (Butt and King, 1996):
New Prominent
Topic
Focus
Background Inf.
Completive Inf.
− +
+ +
− −
+ −
Amennyiben ezt a szerkezetet vessz¨ uk alapul, ebben kell elhelyezn¨ unk a t¨ obbsz¨or¨os k´erd´es k´erd˝ oszavait, ´es ebb˝ol levezetni az ´ertelmez´esbeli k¨ ul¨onbs´egeket is (azaz, hogy a k´erd´esre p´ arlist´ aval vagy specifikus p´ arral v´alaszolunk). Szintaktikai, szemantikai, proz´odiai ´es morfol´ogiai ´ervek egyar´ ant amellett sz´ olnak, hogy a p´ arlista v´alaszt v´ar´o k´erd´esekben legal´ abb az egyik k´erd˝ osz´ o a TOPIK halmazban helyezkedik el. Egy lehets´eges megk¨ ozel´ıt´es szerint ebb˝ol ad´odik maga a p´ arlista olvasat: a topik halmazban megjelen˝o k´erd˝ osz´ o ´altal denot´alt (kontextu´ alisan meghat´arozott, vagy ismert) halmaz lek´epez˝odik a m´asik k´erd˝ osz´ o ´altal denot´alt halmazra. A ´ specifikus p´ ar v´alaszt v´ar´ o k´erd´esek mindk´et k´erd˝ oszava a FOKUSZ halmaz r´esze, nem j¨on l´etre a lek´epez´es a kett˝ o k¨oz¨ott. Azonban nem minden magyar mondattani jelens´eg ´abr´ azolhat´o ezzel az inform´aci´ os szerkezettel. Tekints¨ uk a k¨ovetkez˝o p´eld´ akat: (4)
Ma a feles´ egem vitte az o´vod´ aba a gyerekeket.
A (4) p´eld´ aban a feles´egem ¨ osszetev˝o, b´ ar a preverb´ alis poz´ıci´oban van, sem proz´odiailag, sem szemantikailag nem tekinthet˝ o f´ okusznak. Az ilyen ¨osszetev˝oket h´ okusznak nevezi a szakirodalom ´es u ´ gy hat´ arozza meg ˝ oket, mint olyan azonos´ıt´o funkci´oj´ u elemek, amelyek ´altal´ aban egy rendszeres esem´eny egy nem szokv´anyos, valami´ert meglep˝o szerepl˝ oj´et azonos´ıtj´ak (K´ alm´an, 2001). K´erd´es, hogy a fentebb bemutatott strukt´ ur´aban hol lenne a h´ okusz helye. Hasonl´ıtsuk most ¨ ossze a k´et k¨ovetkez˝o p´eld´ at: (5) (6)
[T op J´anos] [Q mindig] [F oc MARIVAL] tal´ alkozik a v´arosban. ´ [CT op Ritk´ an] [F oc JANOS] j´ar moziba.
A fenti p´eld´ akban a mondatkezd˝ o¨ osszetev˝ok mind formailag (proz´odia), mind szemantik´ajukban elt´ernek egym´ ast´ ol. -ben a mondatkezd˝o ¨osszetev˝o (a magyar nyelv˝ u szakirodalom terminus´aval) topik, m´ıg a d -ben kontraszt´ıv topik. An´elk¨ ul, hogy belemenn´enk a r´eszletekbe, l´athat´o, hogy a k´et ¨ osszetev˝ o elt´er (t¨obbf´ele elem jelenhet meg kontraszt´ıv topikk´ent, mint hagyom´ anyos topikk´ent, illetve haszn´alatuk m´as diskurzusmint´ akhoz k¨othet˝o), ´ıgy ezekn´el a p´eld´ akn´ al sem vil´agos, hogyan lehetne mindk´etfajta topikot (a hagyom´ anyos topikokat c´elszer˝ ubb thematic shifternek nevezni) az inform´aci´ os szerkezet TOPIK halmaz´aba utalni, hiszen ez egybemosn´ a a k¨ozt¨ uk fenn´all´o k¨ ul¨onbs´egeket, ´es nagyban megnehez´ıten´e a TOPIK inform´aci´ oszerkezeti halmaz defini´al´ as´ at. A magyar mondatszerkezet LFG-ben t¨ ort´en˝o ´abr´ azol´asa teh´at egy olyan fel´ep´ıt´es˝ u inform´aci´ os szerkezetet tesz sz¨ uks´egess´e, amely nem tartalmazza a topikot ´es a f´okuszt alaphalmazokk´ent, hanem el´eg ´ altal´ anos ahhoz, hogy a k¨ ul¨onb¨ oz˝o topikfajt´ ak, a f´okusz, a h´ okusz, ´es a k¨ ul¨onb¨ oz˝o
2
k´erd˝ osz´ ok egyar´ ant helyet kapjanak benne. Egy ilyen i-strukt´ ura ´ep¨ ulhet ezen elemek k¨oz¨os szemantikai tulajdons´ agaira, p´eld´ aul arra, hogy egyes elemek szemantikai ´es formai szempontb´ol prominensek, m´ıg m´asok nem, illetve egyes elemek a mondatot az adott diskurzushoz kapcsolj´ak, m´ıg m´asok nem. A k´et alaptulajdons´ ag ´ıgy a prominencia ´es a D-linkedness. Az inform´aci´ os szerkezet pedig ´ıgy ´ep¨ ulne fel: " #3 ˘ ¯ ¬ d-linked focus, QW, hocus ˘ ¯ 6+prom 7 6 d-linked th shifter, contrastive topic, QW 7 6 7 " ˘ ¯# 6 7 ¬ d-linked completive information 4 5 ˘ ¯ −prom d-linked background information 2
Az inform´aci´ os szerkezet alkateg´ori´ai ebben a fel´ep´ıt´esben t´ agabb szemantikai ´ertelmez´essel b´ırnak, de nem is c´eljuk, hogy pontosan meghat´arozz´ ak az adott halmazban megjelen˝o elemek szemantik´aj´ at. Az adott elemek szemantik´aja az inform´aci´ os szerkezetben elfoglalt hely ´es az adott diskurzus f¨ uggv´enye (k´erd´es-v´ alasz p´ ar, korrekci´o, kontraszt, narrat´ıva, stb.). A javasolt inform´aci´ os szerkezetnek egy olyan fel´ep´ıt´ese is elk´epzelhet˝o, amelyben az eml´ıtett tulajdons´ agok ¨ on´all´o halmazokat alkotnak, azaz nem ´ep¨ ulnek egym´ asba. A szerkezet fel´ep´ıt´es´enek pontos meghat´aroz´asa azonban tov´abbi kutat´ asokat ig´enyel. Az LFG-ben ennek megfelel˝oen lek´epez´es l´etes´ıthet˝o a szintaktikai szerkezet ´es az inform´aci´ os szerkezet k¨oz¨ott a magyarban: S
XP*
YP*
ZP
V/AUX
WP*
↓∈(↑σι +PROM $ D-LINKED) (↑GF)=↓
(↓∀)=c+ (↑GF)=↓
↓∈(↑σι +PROM $ ¬D-LINKED) (↑GF)=↓
↑=↓
(↑GF)=↓
Az ´ abra azt illusztr´ alja, hogy a preverb´ alis poz´ıci´oba +PROM ´es ¬D-LINKED elemek ker¨ ulnek, m´ıg a mondatkezd˝ o elemek szint´en +PROM de D-LINKED. Az LFG-ben felt´etelezett c-strukt´ ura a magyarban lapos szerkezet˝ u, hiszen a line´ aris precedencia kifejezi a hat´ok¨ ori viszonyokat, m´ıg az X-von´as elm´eletb˝ol ismert maximum k´etfel´e ´agaz´as az LFG-ben nem k¨otelez˝o. A fentiekben a magyar mondat LFG-s reprezent´ aci´ oj´ anak els˝o l´ep´eseit v´azoltam fel az LFG keret´eben. A k¨ovetkez˝okben r´at´erek azokra a probl´em´ akra, amelyek felt´etlen¨ ul tov´abbi kutat´ asokat ig´enyelnek.
3. 3.1.
Tov´ abbi megoldand´ o probl´ em´ ak A preverb´ alis poz´ıci´ o k´ erd´ esei
A preverb´ alis poz´ıci´o problematik´ aja r´eg´ota kutatott t´ema a magyar nyelv´eszetben. A szintaktikai szerkezetben gyakran az egyik ott el˝ofordul´ o elemr˝ol f´ okusz poz´ıci´ onak nevezt´ek. A kutat´ asom c´elja egy olyan szintaktikai szerkezet felv´azol´asa, amely nemcsak a f´okuszos, hanem 3
a h´ okuszos ´es egy´eb semleges mondatokr´ ol is sz´amot tud adni. Ez els˝osorban azt jelenti, hogy a mondatszerkezet a diskurzus szempontj´ ab´ol semleges, azaz nem tartalmaz diskurzusfunkci´okra utal´o funkcion´alis projekci´ okat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szintaktikai szerkezet f¨ uggetlen az inform´aci´ os szerkezett˝ ol ´es a diskurzust´ol a magyarban. Az LFG modul´aris rendszer´eben lek´epez´es l´etes´ıthet˝ o a szintaktikai poz´ıci´ok ´es az inform´aci´ os szerkezet egyes r´eszegys´egei k¨oz¨ott. A pontos lek´epez´es felt´erk´epez´ese ´es formaliz´al´asa azonban tov´abbi kutat´ asokat ig´enyel. K´erd´es p´eld´ aul a preverb´ alis mez˝oben megjelen˝o kvantorok inform´aci´ oszerkezeti st´atusza, k¨ ul¨on¨osen, ha az adott kvantor szemantikailag f´okusznak tekinthet˝ o: (7)
a.
Q: H´ anyan n´ezt´ek meg a filmeket?
b.
A: A Csillagok h´ abor´ uj´ at “mindenki meg-n´ezte.
Tov´abbi probl´ema a mondatv´egi poz´ıci´o inform´aci´ oszerkezeti st´atusz´anak meghat´aroz´asa, ahol a f´okuszon, mint prominens elemen k´ıv¨ ul kontraszt´ıv topikok is el˝ofordulhatnak: (8)
F´okusz: A ”l´ anyok nyert´ek meg tegnap a ”kajakversenyt, a ”fi´ uk pedig a ”kenuversenyt.
(9)
Kontraszt´ıv topik: a.
Q: -Mit tanultak id´en a di´akok?
b.
A: -Az els˝o´evesek szintaxist, a m´asod´evesek pedig szemantik´at tanultak.
c.
B: -Szintaxist tanultak az els˝o´evesek, ´es szemantik´at a m´asod´evesek.
Amennyiben az A v´alaszban az els˝ o´evesek ´es m´ asod´evesek kontraszt´ıv topiknak tekintend˝ ok, kontraszt´ıv topikok lesznek a B v´alaszban is, holott a mondat v´eg´en helyezkednek el.
3.2.
F´ okusz ´ es k´ erd˝ osz´ ok m´ asodik el˝ ofordul´ asa
A preverb´ alis poz´ıci´o k´erd´esk¨or´ehez tartozik, ´am t´ ul is mutat azon az olyan mondatok szerkezet´enek meghat´aroz´asa, amelyekben k´et prominens preverb´ alis elemet tal´ alunk: (10)
´ Q: -J´ o, de JANOS mit evett? (K´ alm´an, 2001)
(11)
Q: -Ki NEM A HAMLETET olvasta? (Kenesei, 2009)
A p´eld´ ak k¨oz¨os tulajdons´ aga, hogy nem lehetnek diskurzuskezd˝ok, azaz vagy a k´erd˝ osz´ ok, ´ vagy pedig a f´ okusz m´ar m´asodszorra fordul el˝o benn¨ uk. Erdekes, hogy m´ıg k´et preverb´ alis f´okusz nem grammatikus a magyarban, egy k´erd˝ osz´ o ´es egy f´okusz el˝ofordulhat, m´egpedig meghat´arozott sorrendben. Ezek az adatok felvetik egy opcion´alis m´asodik prominens preverb´ alis poz´ıci´o l´et´et a magyarban, amely nincs mindig jelen a strukt´ ur´aban, csak akkor, ha egy f´ okusz vagy k´erd˝ osz´ o m´asodszor fordul el˝o benne. A jelens´eg pontos le´ır´ as´ahoz sz¨ uks´eg van a m´asodszorra megjelen˝o f´ okusz ´es k´erd˝ osz´ ok pontos szemantikai le´ır´ as´ara, a diskurzusban j´ atszott szerep¨ uk vizsg´alat´ara, ´es a szintaktikai szerkezetben elfoglalt poz´ıci´ojuk meghat´aroz´as´ ara.
4
3.3.
A diskurzus szerkezet formaliz´ al´ asa
Az eddig bemutatott probl´em´ akb´ ol ´es adatokb´ol is kit˝ unik, hogy gyakran hivatkozunk az egyes mondatn´al nagyobb nyelvi egys´egre: a diskurzusra. A diskurzusra, mint nyelvi elemz´esi szintre sz¨ uks´eg van a diskurzusfunkci´ ok meghat´aroz´as´an´al, de a f´okusz ´es a k´erd˝ osz´ ok m´asodik megjelen´es´et is csak egy adott diskurzuson bel¨ ul van ´ertelme t´ argyalni. A diskurzus, mint ¨on´all´o nyelvi szint t¨ obbsz¨or felmer¨ ult az LFG-ben, de m´eg nem szerepel az alapvet˝o reprezent´ aci´ os szintek k¨oz¨ott. King and Zaenen (2004) javaslata alapj´an a diskurzust fagr´ affal ´erdemes reprezent´ alni, amely t¨ ukr¨ozi a mondatok k¨ozt fenn´all´o diskurzusrel´aci´ okat. A diskurzusrel´aci´ ok ontol´ ogi´ aj´ anak meghat´aroz´asakor a kiindul´ opont Asher and Lascarides (2003) Segmented Discourse Representation Theory (SDRT), amelynek pontos integr´aci´ oja az LFG elm´eleti keret´ebe fontos j¨ ov˝ obeli kutat´ asok feladata. Megl´at´asom szerint a mondatokat az inform´aci´ os szerkezeteik reprezent´ alj´ ak a diskurzus szerkezetben, amelyek azt´ an a javasolt fagr´ af form´aj´ aban jelen´ıtik meg a k¨ ul¨onb¨ oz˝o diskurzusrel´aci´ okat.
4.
A kutat´ as jelen ´ all´ asa ´ es aktualit´ asa
Mint eml´ıtettem, mind az inform´aci´ os, mind pedig a diskurzus szerkezet az aktu´alis ´es elk¨ovetkez˝o LFG-s kutat´ asok fontos r´esz´et k´epezi. Ehhez nagym´ert´ekben hozz´ aj´ arulhatnak a magyar adatokon v´egzett kutat´ asok, amelyek p´eld´ aul egy a topik-f´okusz alap´ ut´ol elt´er˝o, ann´al ´altal´ anosabb inform´aci´ os szerkezet bevezet´es´et indokolhatj´ak. A kutat´ as ´es az eddigi eredm´eynek fontoss´ ag´at az is mutatja, hogy egy kivonat´ at elfogadt´ ak az idei nemzetk¨ ozi LFG konferenci´ ara. A kutat´ as az LFG elm´eleti keret´en t´ ul is jelent˝ os´eggel b´ır: a magyar szintaxis ´es diskurzus ¨osszef¨ ugg´eseir˝ol sz´ ol´ o r´esz el˝ oad´ asra ker¨ ul az idei HPSG konferencia el˝ott megrendezett inform´aci´ oszerkezeti workshopon ´es a szeptemberi Constraints in Discourse konferenci´ an. Ugyanakkor magyar nyelv´eszeti kutat´ asokra is hat´assal lehet egy LFG alap´ u modell l´etrej¨otte, amely kieg´esz´ıti a generat´ıv transzform´ aci´ os modellekben ´es a HPSG-ben javasolt modelleket. Mindezek´ert is k¨ ul¨on¨osen fontosnak tartan´ am az MTA Nyelvtudom´anyi Int´ezet´eben v´egzett kutat´ omunk´ at egy 3 ´eves tudom´ anyos kutat´ oi ´all´as keret´eben, ahol lehet˝os´egem ny´ılna arra, hogy a magyar szintaktikai kutat´ asok jelent˝ os k´epvisel˝oivel dolgozzam egy¨ utt, ´es hogy t¨ obb modell megvitat´ as´ aval ´es ¨ osszehasonl´ıt´ as´ aval egy teljesebb k´epet kapjunk a magyar mondat szerkezet´er˝ ol.
Hivatkoz´ asok Asher, N. and Lascarides, A. (2003). Logics of Conversation. Studies in Natural Language Processing. Cambridge University Press, 2005 edition. Butt, M. and King, T. H. (1996). Structural topic and focus without movement. In Miriam, B. and King, T. H., editors, Proceedings of the LFG96 Conference, Rank Xerox, Grenoble. CSLI. ´ Kiss, K. (2002). The Syntax of Hungarian. Cambridge Syntax Guides. Cambridge University E. Press, Cambridge. K´alm´an, L., editor (2001). Magyar le´ır´ o nyelvtan. Mondattan 1. [Descriptive Grammar of Hungarian. Syntax 1.]. Tinta K¨onyvkiad´o, Budapest.
5
Kenesei, I. (2009). Quantifiers, negation, and focus on the left periphery in hungarian. Lingua, 119:564–591. King, T. H. and Zaenen, A. (2004). F-structures, information structure, and discourse structure. Proceedings of LFG04, extended abstract. Sz´ecs´enyi, T. (2011). Magyar mondatszerkezeti jelens´egek elemz´ese HPSG-ben. In Huba, B., ´ anos nyelv´eszeti tanulm´ editor, Altal´ anyok, volume 23., pages 99–138. Akad´emiai Kiad´ o.
6
