Bánsághi Anna Bánsághi Anna 1 of 74

Rendszerarchitektúrák

4. előadás

SZOFTVERTECHNOLÓGIA © Bánsághi Anna [email protected]

4. ELŐADÁS - RENDSZERARCHITEKTÚRÁK

© Bánsághi Anna

1 of 74


4. előadás

TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK V. RENDSZERTERVEZÉS VI. VALIDÁCIÓ, VERIFIKÁCIÓ VII. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS VIII. TESZTELÉS

© Bánsághi Anna

2 of 74


4. előadás

IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK 1. Alapfogalmak 2. Osztott rendszerek architektúrái 3. Architektúra típusok

© Bánsághi Anna

3 of 74


4. előadás

1. RENDSZERARCHITEKTÚRA FO‐ GALMA teljes, magas szintű rendszer-szerkezet a lényeg, akármi legyen is az a környezetébe ágyazott rendszer megértését segítő dolgok azon dolgok, melyeket az emberek nehezen változtathatónak gondolnak architektúrális tervezési döntések halmaza

© Bánsághi Anna

4 of 74


4. előadás

TERVEZÉSI SZINTEK szoftverprogram architektúrák a fókusz egyetlen, önálló programon és annak komponensein van osztott rendszer architektúrák alkalmazások, rendszerek, hardverek és hálózatok együttműködése

© Bánsághi Anna

5 of 74


4. előadás

TERVEZÉS JELLEMZŐI résztvevők sokfélesége tulajdonosok, üzleti vezetők, felhasználók, üzemeltetők nézőpontjai közötti egyensúly, a tudományterületek sokfélesége nézőpontok szétválasztása a tervet befolyásoló nézőpontok bonyolultságának csökkentése és osztályozása néhány fő szempont mentén minőségközpontúság az már kevés, hogy a rendszer ellátja az elvárt funkcionalitást, - a minőségi elvárásoknak is meg kell felelnie ismétlődő folyamatok az architekturális tervezés szabványos módszerei, technikái, stratégiái, modelljei elvi sérthetetlenség a rendszer víziójáról, céljáról kialakított átfogó kép megőrzése

© Bánsághi Anna

6 of 74


4. előadás

TERVEZÉS TEVÉKENYSÉGEI elemzés a rendszerkörnyezet üzleti elemzése, valamint a rendszer funkcionális és nemfunkcionális követelményeinek meghatározása szintézis magának az architektúra tervezésnek a folyamata az aktuális terv, az elemzés során meghatározott követelmények és a becslési eredmények felhasználásával becslés ide tartoznak a tervezési döntéseket megelőző becslések, az alakuló terv verifikálása, a végleges terv vagy a rendszer létrehozása utáni ellenőrzési folyamatok evolúció valamely létező architektúra karbantartása, adaptálása vagy továbbfejlesztése a követelményekben vagy környezetben bekövetkező változások hatására

© Bánsághi Anna

7 of 74


4. előadás

2. OSZTOTT RENDSZEREK ARCHITEK‐ TÚRÁI jóformán minden nagy számítógép-alapú rendszer elosztott egy osztott rendszer fizikailag nagyszámú számítógép összekötve nagysebességű hálózaton keresztül egy osztott rendszer önálló számítógépek olyan összessége, mely a kezelők számára egyetlen koherens rendszernek tűnik

© Bánsághi Anna

8 of 74


4. előadás

RENDSZER ÉS KÖRNYEZETE

© Bánsághi Anna

9 of 74


4. előadás

OSZTOTT RENDSZEREK JELLEMZŐI az egységes felületen keresztül a heterogén számítógépek és a gépközi kapcsolatok rejtve maradnak a felhasználó elől a felhasználók és az alkalmazások azonos és egységes módon kerülnek kapcsolatba a rendszerrel függetlenül attól, hogy hol és mikor következik be a kapcsolatteremtés a rendszer átméretezése és növelése egyszerű a rendszer folyamatosan elérhető annak ellenére, hogy egyes alkotóelemei ideiglenesen kieshetnek logikailag az operációs rendszerek és a felhasználókat kiszolgáló alkalmazások között helyezkednek el

© Bánsághi Anna

10 of 74


4. előadás

OSZTOTT RENDSZEREKKEL ELÉRHETŐ CÉLOK erőforrás-megosztás az erőforrások biztonságos elérése és ellenőrzött megosztása az együttműködés és az információcsere megkönnyítésére nyitottság a nyújtott szolgáltatások szabványos, jól definiált protokollokon keresztül érhetők el konkurencia több - egymástól független - folyamat egyidejű működése skálázhatóság a rendszer képességei új erőforrások hozzáadásával növelhetők hibatűrés rendelkezésre állással és az információ többszörözésével bizonyos hardver- és szoftverhibák áthidalhatók

© Bánsághi Anna

11 of 74


4. előadás

OSZTOTT RENDSZEREK BONYOLULTSÁGA egy osztott rendszer sokkal bonyolultabb, mint egy központosított, mert lehetetlen a vezérlést valamilyen hierarchikus rendben modellezni az osztott rendszer szolgáltatásait független rendszerek együttműködése biztosítja úgy, hogy egyik sem felügyeli a többi működését az osztott rendszerek válaszai megjósolhatatlanok, mert a válasz függ a rendszer és a hálózat teljes terhelésétől, szervezési módjától különböző ipari, közigazgatási, szabadalmazott és nyílt szabványok léteznek, pl. ISO 19439, RM-ODP, TOGAF

© Bánsághi Anna

12 of 74


4. előadás

NÉZŐPONTOK

© Bánsághi Anna

13 of 74


4. előadás

4 + 1 NÉZŐPONT logikai a végfelhasználók számára biztosított funkcionalitást ragadja meg fejlesztési szoftverfejlesztési és karbantartási szempontból ábrázolja a rendszert folyamat a rendszer dinamikus oldalát, futás közbeni viselkedését írja le, a rendszer folyamataira és a közöttük lévő kommunikációra fókuszálva fizikai technikai, üzemeltetési szinten írja le a rendszert + használati esetek vagy forgatókönyvek írják le az architektúrát

© Bánsághi Anna

14 of 74


4. előadás

TERVEZÉSI KÉRDÉSEK transzparencia milyen mértékben szükséges a felhasználót beavatni a rendszer részleteibe? nyitottság az együttműködést elősegítő szabványos vagy inkább a specialitásokat kiemelő egyedi protokollok alakítandók ki? skálázhatóság legalább 3 dimenzióban mérhető: nagyság, földrajzi elhelyezkedés és menedzselés biztonság a független rendszerek különböző biztonsági politikáinak összehangolása szolgáltatás minősége mi alapján van meghatározva, és hogyan lesz megvalósítva? hibakezelés milyen megelőző, kezelő és javító eljárások lesznek bevezetve?

© Bánsághi Anna

15 of 74


4. előadás

KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSOK az osztott rendszereket a kommunikáció módja szerint két csoportba oszthatjuk: osztott memória alapú rendszerek a gépek (vagy folyamatok) ugyanazt a memóriaterületet közösen használják az információ megosztására üzenetküldéses rendszerek az információcsere szinkron vagy aszinkron üzenetküldéssel és -fogadással történik

© Bánsághi Anna

16 of 74


4. előadás

ÖSSZEKÖTŐ HÁLÓZAT TÍPUSOK az osztott rendszereket az összekötő hálózat architektúrája alapján két csoportba oszthatjuk: busz alapú létezik egy gerinchálózat, amelyre valamennyi gép kapcsolódik kapcsoló alapú a gépek különböző huzalozási minta alapján vannak összekötve, és a kapcsolóknál egy-egy döntéssel lesz meghatározva a további út

© Bánsághi Anna

17 of 74


4. előadás

HARDVERKONCEPCIÓK

© Bánsághi Anna

18 of 74


4. előadás

HÁLÓZAT TOPOLÓGIÁK

© Bánsághi Anna

19 of 74


4. előadás

KÖZTESRÉTEG - MIDDLEWARE a transzparencia érdekében a heterogén gépekből és alhálózatokból álló rendszert egy olyan szoftverréteg köré szervezik, mely a logikailag magasabb szintű felhasználói alkalmazások, és az alacsonyabb szintű, az egyes operációs rendszerekből álló réteg között helyezkedik el

© Bánsághi Anna

20 of 74


4. előadás

KÖZTESRÉTEG JELLEMZŐI rendszerkönyvtárakból és a folyamatok kommunikációját biztosító futtató környezetből áll többségük egy modellen vagy paradigmán alapul, amely leírja a kommunikáció és az erőforráselosztás módját számos, a humán és a gépi felhasználó számára konzisztens módon igénybevehető szolgáltatást biztosít, mint például felhasználó azonosítás, jogosultság- és értesítéskezelés, névszolgáltatások, tranzakciókezelés

© Bánsághi Anna

21 of 74


4. előadás

3. ARCHITEKTÚRA TÍPUSOK üzenetküldés kliens - szerver

osztott memória tábla

rétegzett

tárolási

REST eseményvezérelt szolgáltatásorientált

adatfolyam kötegelt szekvenciális csővezeték szűréssel

decentralizált peer-to-peer önszervező

© Bánsághi Anna

22 of 74


4. előadás

KLIENS-SZERVER MODELL MOTIVÁCIÓ erőforrások megosztása, szolgáltatások nyújtása, pl. állomány-, nyomtató-, fordító-, webszerverek közösen használt tartalom védelme és kezelése a részrendszerek közötti függőségek csökkentése, felelősség megosztása, az érdekeltségek szétválasztása

© Bánsághi Anna

23 of 74


4. előadás

FOGALMAK kliens aktív, kapcsolatot kezdeményező részrendszer, felfedezi a szükséges szervert és szolgáltatást. Ismernie kell az elérhető szervereket és az általuk biztosított szolgáltatások neveit. Számos kliens futhat egyidejűleg, és a kliensek nem tudnak egymásról szerver passzív, kapcsolatot fogad, ütemez, kiszolgál. Nem ismeri a kliens azonosságát, sem pedig azt, hogy hány kliens van hálózat kérés - válasz típusú kommunikáció biztosítása. A kliensek távoli eljáráshívásokkal érik el szervereket

© Bánsághi Anna

24 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

25 of 74


4. előadás

TIPIKUS INTERAKCIÓ

a kliens elküld egy kérést a szervernek, és addig vár, amíg választ nem kap

© Bánsághi Anna

26 of 74


4. előadás

RÉTEGZETT MODELL MOTIVÁCIÓ a rendszert rétegekbe szervezik, melyek mindegyike különféle szolgáltatásokat biztosít segíti a rendszerek inkrementális fejlesztését, változtathatóságát, hordozhatóságát egymástól független absztrakciós rétegek, saját felelősségi körrel, jól szétválasztható érdekeltségekkel

© Bánsághi Anna

27 of 74


4. előadás

FOGALMAK réteg szolgáltatásokat biztosít a közvetlenül felett lévő rétegnek, és szolgáltatásokat vesz igénybe a közvetlenül alatta lévő rétegtől hívás az i-edik réteg meghívja az i-1-edik réteget annak interfészén keresztül, majd fogadja annak visszahívását. Az i-edik réteg kizárólag az i-1-edik réteget ismeri, visszafelé, illetve lejjebb és feljebb nincs ismeretség

© Bánsághi Anna

28 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

29 of 74


4. előadás

ISO OSI-MODELL

© Bánsághi Anna

30 of 74


4. előadás

RÉTEGZETT ÉS KLIENS-SZERVER KOMBINÁLÁSA amikor szerverekről és kliensekről beszélünk, akkor a logikai folyamatokra gondolunk, semmint a fizikai gépekre, melyeken ezek a folyamatok végbemennek. Ezért a tervezés során a fejlesztendő rendszer logikai szerkezetét kell megragadni általában három fő rétegre bontható egy kliens-szerver folyamat: megjelenítés felhasználói interakciók és információ megjelenítés feldolgozás alkalmazáslogika implementálása adatkezelés adatbázisműveletek

© Bánsághi Anna

31 of 74


4. előadás

INTERNETES KERESŐGÉP LOGIKAI FELÉPÍTÉSE

© Bánsághi Anna

32 of 74


4. előadás

KÉTRÉTEGŰ KLIENS-SZERVER ARCHITEKTÚRA a három alkalmazásréteg különféle módokon osztható szét a kétrétegű kliens-szerver architektúrában

(a) (b) vékony kliens hátránya, hogy mind a szervert, mind a hálózatot nagy terhelésnek veti alá (c) (d) vastag kliens hátránya, hogy az alkalmazáslogika szét van bontva, változtatás esetén a klienseken is újratelepítés (e) fájl szerver © Bánsághi Anna

33 of 74


4. előadás

HÁROMRÉTEGŰ KLIENS-SZERVER ARCHITEKTÚRA

kliensek ezreivel rendelkező széleskörű alkalmazások mind az adatok, mind az alkalmazások változékonyak jól skálázható, mert a kliensek növekedésével könnyen bővíthető új webszerverek hozzáadásával többrétegűvé bővíthető további szerverek hozzáadásával a közbülső rétegek egyszerre kliensek és szerverek

© Bánsághi Anna

34 of 74


4. előadás

TIPIKUS INTERAKCIÓ

© Bánsághi Anna

35 of 74


4. előadás

REPRESENTATIONAL STATE TRANSFER (REST) MOTIVÁCIÓ a hálózati kliensek kéréseket küldenek a webszerverek felé, melyek válaszokat küldenek vissza speciális rétegzett kliens-szerver architektúra, a világháló ezen architektúra alapján épül fel (HTTP protokoll) célja a hálózati forgalom és késedelem csökkentése, illetve a komponensek egymástól független és jól skálázható módon történő megvalósítása

© Bánsághi Anna

36 of 74


4. előadás

FOGALMAK erőforrás tetszőleges adat, mely egy vagy több globálisan egységes azonosítóval bír (Uniform Resource Identifier / URI) megjelenés független az erőforrástól, egy erőforrást többféleképpen lehet megjeleníteni protokoll a kérések és válaszok szervezése. A kérés egy erőforrás egyedi azonosítóját, míg a válasz az erőforrást és annak aktuális megjelenítési információit tartalmazza szerver az a hely, ahol az erőforrások és a megjelenítési információk elhelyezkednek kliens a szervertől kért és fogadott erőforrást megjeleníti

© Bánsághi Anna

37 of 74


4. előadás

ALAPELVEK az erőforrás állapota a szerver számára nyílt, a kliens számára zárt. A kliensek csupán néhány jól definiált műveletet hajthatnak végre az erőforrásokon (létrehozás, törlés, módosítás, lekérdezés) a szerver nem tárol semmilyen információt a kliensről két kérés között, különben sérülne a skálázási tulajdonság a kliens által küldött kérésnek minden egyes alkalommal minden szükséges adatot tartalmaznia kell ahhoz, hogy a szerver ki tudja azt szolgálni a munkamenetre (session) vonatkozó információt a kliens tárolja a válasznak tartalmaznia kell a gyorsítótárazásra vonatkozó információt a válasz tartalmazhat a megjelenítéshez szükséges futtatható kódot (JavaScript)

© Bánsághi Anna

38 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

39 of 74


4. előadás

PEER-TO-PEER MODELL MOTIVÁCIÓ a hálózatba kötött csomópontok szerepe - elvben - szimmetrikus, nem különböztetünk meg klienseket és szervereket osztott munkavégzést támogató kooperatív alkalmazások architektúrája a kommunikációt lehetővé tevő szabványok és protokollok az alkalmazásba vannak beágyazva, melynek egy-egy példánya fut a csomópontokon

© Bánsághi Anna

40 of 74


4. előadás

FOGALMAK csomópont elvileg az összes többi csomóponttal kapcsolatot tud létesíteni és adatot tud cserélni szuper csomópont feladata a hálózatban lévő felek felderítése, a számítási eredmények koordinálása közösség a csomópontok szervezésére, melyek között a szuper csomópontok tartják a kapcsolatot

© Bánsághi Anna

41 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

42 of 74


4. előadás

BITTORRENT PÉLDA

feltöltés a globális könyvtárban elhelyezett torrent fájleíró alapján a megosztott fájlok darabkáját tárolja egy-egy csomópont letöltés a fájldarabkák rendezetlenül töltődnek le az éppen elérhető csomópontokról, és a kliens a fájleíró segítségével rendezi össze egy fájlba

© Bánsághi Anna

43 of 74


4. előadás

P2P ÉS RÉTEGZETT KOMBINÁLÁSA

www.secureworks.com/cyber-threat-intelligence/threats /waledac_kelihos_botnet_takeover/

© Bánsághi Anna

44 of 74


4. előadás

BOTNET PÉLDA szerverek a munkavégzés szervezése, utasítások a középső réteg felé routerek üzenetküldések a rétegen belül, illetve a felső és az alsó réteg között végrehajtók ugyanazt az egyszerű feladatot hajtják végre rétegen belül szimmetrikus kapcsolat, feladatok szétosztása rétegek között eltérő funkcionalitás, különböző hatáskör

© Bánsághi Anna

45 of 74


4. előadás

TÁBLA MODELL MOTIVÁCIÓ az adathalmaz egy közösen kezelt tudásbázison, azaz a táblán érhető el, melyen különféle feladatok hajthatók végre a tábla különböző állapotokban lehet, és az aktuális állapot az éppen végrehajtott feladatok eredményeképpen áll elő a feladatot végrehajtó tudásforrások nem ismerik egymást, csak a tábla állapotát változtathatják mesterséges intelligencia alkalmazások és tanulórendszerek architektúrája a táblán kezdetben a megoldandó probláma szerepel, majd a tudásforrások iteratívan módosítják azt, egyre közelebb kerülve a megoldáshoz

© Bánsághi Anna

46 of 74


4. előadás

FOGALMAK tudásforrások változatos szakértői rendszerek, melyek aktívan részt vesznek a tábla állapotának módosításában tábla az osztott információ tárolója, passzív elem vezérlő feladata a tudásforrások közötti vezérlés és konfliktuskezelés

© Bánsághi Anna

47 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

48 of 74


4. előadás

KÖTEGELT SZEKVENCIÁLIS MODELL MOTIVÁCIÓ a feldolgozási folyamatot számos állomásra bontjuk, mert egy monolitikus komponens alkalmazása túl bonyolult lenne az állomások könnyen beilleszthetők vagy eltávolíthatók, sorrendjük módosítható akadémiai és üzleti számítások, adatfeldolgozások, fordítóprogramok architektúrája

© Bánsághi Anna

49 of 74


4. előadás

FOGALMAK feldolgozási állomások egymástól független, szekvenciálisan végrehajtandó feladatok nincsen osztott memória vagy állapot, csak a szomszédos állomások küldenek egymásnak adatot újrafelhasználhatók, paraméterezhetők sem az adathalmaz, sem a feldolgozás nem párhuzamosítható, azaz az egyes állomásokon bemenetként megjelenik a teljes adathalmaz, és amikor ott minden adat feldolgozásra került, akkor kerül a kimenetre a teljes adathalmaz az egyes feldolgozási lépések különböző processzorokon lehetnek, a feldolgozás mégsem párhuzamosítható

© Bánsághi Anna

50 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

51 of 74


4. előadás

FORDÍTÓPROGRAMOK MŰKÖDÉSE lexikális elemző a bemeneti forrásszöveg elemeit tokenekre bontja, és felépít egy szimbólumtáblát szintaktikai elemző a tokensorozat, a szimbólumtábla és a nyelvtani szabályok alapján felépít egy szintaxisfát szemantikai elemző típusellenőrzés, függvény paraméterek ellenőrzése, kifejezések típushelyessége kódgenerátor a szintaxisfát bejárva gépi nyelvű kódot állít elő kódoptimalizálós azonos programrészek kiemelése, ciklusváltozótól független részek ciklusból való kiemelése

© Bánsághi Anna

52 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

53 of 74


4. előadás

CSŐVEZETÉK MODELL MOTIVÁCIÓ a feldolgozási folyamatot számos állomásra bontjuk, mert egy monolitikus komponens alkalmazása túl bonyolult lenne az állomsok könnyen beilleszthetők vagy eltávolíthatók, sorrendjük módosítható adatfolyamokakkal dolgozó rendszerek architektúrája pl. videó stream-elés az első adat már feldolgozva előállhat, mikor az utolsó adat feldolgozása épp megkezdődik

© Bánsághi Anna

54 of 74


4. előadás

FOGALMAK szűrő bufferrenként olvassa a bemenő folyamot, feldolgozza, majd feltölti a kimenő buffert. A szűrők függetlenek, nem osztoznak az adatokon vagy az állapotokon, csak a szomszédos szűrőket ismerik csővezeték az adatfolyam buffere, két szűrő közötti kommunikációt biztosítja. Létezik elágazás vagy egyesítés, de a csővezetékek a szűrők szekvenciájából állnak

© Bánsághi Anna

55 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

56 of 74


4. előadás

ESEMÉNYVEZÉRELT MODELL MOTIVÁCIÓ a megjósolhatatlan eseményekre való reagálás képessége a bekövetkező eseményeket rövid időn belül kell kezelni, az eredményt előállítani és a választ elküldeni inger / válasz rendszereknek is nevezzük, az üzenetkezelés módja pedig a publish / subscribe tervezési mintát követi dokumentumszerkesztők, Twitter, valós idejű rendszerek, pl. adatgyűjtő-, figyelő és vezérlőrendszerek (meteorológiai, riasztó)

© Bánsághi Anna

57 of 74


4. előadás

FOGALMAK ágens feladata az események detektálása, gyűjtése és továbbítása, alapvetően diszpécseri feladatok ellátása. Nincs tudomása az eseménykezelőkről, hogy egyáltalán léteznek-e, vagy hogyan történik később az események feldolgozása eseménykezelő figyel és reagál azokra az eseményekre, melyekre feliratkozott esemény egy esemény figyelésére több eseménykezelő is feliratkozhat csatorna / bróker levezényli, hogy melyik esemény melyik eseménykezelőhöz érkezzen meg. Az eseménykezelők felé küldött üzenet vagy egy értesítés, vagy tartalmazhat adatokat is

© Bánsághi Anna

58 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

59 of 74


4. előadás

SZOLGÁLTATÁSORIENTÁLT MODELL MOTIVÁCIÓ a különféle nagyvállalati információs rendszerek integrálása, vállalatközi kapcsolatok megvalósítása magasszintű üzleti folyamatok koreografálása információk vagy programok szolgáltatás formájában való elérhetővé tétele szabványos interfészeken keresztül alkalmazások létrehozása egymástól független, állapotnélküli, földrajzilag is különböző helyeken lévő szolgáltatások folyamatba szervezésével példa a webszolgáltatások architektúrája

© Bánsághi Anna

60 of 74


4. előadás

FOGALMAK (WEBSZOLGÁLTATÁSOK) szolgáltató webszolgáltatások interfészét és felhasználói információit publikálja egy nyilvános regiszterbe bróker lehet nyilvános vagy magán, általános vagy specilizált. Feladata a regiszter karbantartása fogyasztó / kliens a regiszterekben keresi a megfelelő szolgáltatást, majd kapcsolatot létesít a szolgáltatóval, és meghívja a szükséges szolgáltatást. Dinamikusan, futási időben veszi igénybe, és nem a szolgáltatás biztosításáért, hanem az igénybevételért fizet

© Bánsághi Anna

61 of 74


4. előadás

SZABVÁNYOS LEÍRÁSOK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ UDDI Universal Description Discovery and Integration webszolgáltatások közzétételére és felderítésére szolgáló szabvány WSDL Web Services Description Language a webszolgáltatások interfészét leíró nyelv SOAP Simple Object Access Protocol a webszolgáltatások közötti struktúrált információcsere módját leíró nyelv WS-BPEL Web Services Business Process Execution Language a webszolgáltatásokból álló munkafolyamat leírására és végrehajtására szolgáló szabvány XML Extensible Markup Language a fenti szabványok ezen dokumentumleíró nyelvet használják

© Bánsághi Anna

62 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

63 of 74


4. előadás

FOLYAMAT KOREOGRÁFIA

© Bánsághi Anna

64 of 74


4. előadás

TÁROLÁSI MODELL MOTIVÁCIÓ a rendszert felépítő alrendszereknek nagy mennyiségű adatot kell cserélniük, ezért azokat egy központi adatbázisban helyezik el, így nem szükséges az adatokat átvinni egyik rendszerből a másikba az adatokat előállító forrásrendszereknek figyelembe kell venniük, hogy később az adatok felhasználásra kerülnek, a feldolgozó alrendszereknek pedig azonos adattárolási modellel kell rendelkezniük adattárházak, vezetői információs rendszerek

© Bánsághi Anna

65 of 74


4. előadás

FOGALMAK forrásadat a forrásrendszerek által előállított adat tároló a feldolgozó rendszerek által elérhető passzív tároló, mely a nyers adatokon túl azok meta információit, előfeldolgozásait is tartalmazza feldolgozó rendszer az adatokat saját szempontjaik szerint rendszerező és megjelenítő alrendszerek

© Bánsághi Anna

66 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

67 of 74


4. előadás

INTEGRÁLT FEJLESZTŐI KÖRNYEZET PÉLDA

© Bánsághi Anna

68 of 74


4. előadás

ADATTÁRHÁZ PÉLDA

tranzakciós rendszerek napi szinten keletkező, idősoros adatokat tároló források, pl. (objektum-)relációs adatbázis analitikai rendszerek tisztított, egyesített, összegzett, adatkockákba, adatpiacokba rendezett adatok riportoló rendszerek statisztikai, döntéstámogató kimutatások előállítására © Bánsághi Anna

69 of 74


4. előadás

ÖNSZERVEZŐ MODELL MOTIVÁCIÓ ahhoz, hogy egy rendszer működjön, számos adminisztrációs, menedzselési feladatot kell elvégezni, mely jellemzően emberi feladat ám a rendszerek mérete és bonyolultsága olyan méreteket ölt, hogy az adminisztrációs feladatokra fordított energia és költség jelentős hányadát teszi ki a ráfordításoknak, illetve egyre kevésbé látható át a rendszer emberi szemmel az autonóm (önszervező) architektúrák ön-konfigurálók, ön-optimalizálók, ön-javítók és ön-védők

© Bánsághi Anna

70 of 74


4. előadás

LOGIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

71 of 74


4. előadás

FOGALMAK célok magasszintű célok, melyeket a menedzser fordít le konkrét, technikailag kivitelezhető feladatokká menedzser passzívan figyeli és monitorozza a rendszert a megfigyelések eredményeire alapozva megteszi a szükséges lépéseket a célok elérése érdekében. Lehetnek ezek megelőző vagy védekező akciók, és bizonyos fokú tervezést igényelnek menedzselt rendszer a szokásos rendszer bővítve szenzorokkal és működtetőkkel

© Bánsághi Anna

72 of 74


4. előadás

FIZIKAI SZERKEZET

© Bánsághi Anna

73 of 74


4. előadás

MENEDZSER monitorozás a menedzselt rendszer viselkedéséről szóló adatok gyűjtése elemzés a menedzselt rendszerről szóló háttértudást felhasználva az információ feldolgozása tervezés speciális algoritmusokat használva a beavatkozási tevékenységek meghatározása végrehajtás a menedzselt rendszer működtetői részére kiadott parancsokkal a terv végrehajtása MENEDZSELT RENDSZER szenzor periodikus adatszolgáltatás a monitorozó felé működtető a menedzselt rendszer komponenseit a kapott paraméterekkel újrakonfigurálja, vagy egy osztálygyűjtemény, mely a kapott paraméterekkel specializálható

© Bánsághi Anna

74 of 74

Bánsághi Anna Bánsághi Anna 1 of 74

Recommend Documents