Kutatási jelentés január 22

FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN

Kutatási jelentés

2006. január 22.

Capital Research

Földrajzi mobilitás Budapesten

TARTALOMJEGYZÉK

1.

ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 3

2.

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI........................................................................... 5

3.

A KUTATÁS MÓDSZERTANA .................................................................................... 6

4.

MUNKAHELYRE MENET............................................................................................ 8

5.

MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSAI ......... 17

6.

VIDÉKI UTAZÁSOK.................................................................................................... 21

7.

FÜGGELÉK ................................................................................................................... 32

2

Capital Research


1. Összefoglalás Kutatásunkban a budapestiek közlekedési szokásait vizsgáltuk. Fontosnak éreztük különválasztani a munkához kapcsolódó, munkahelyet megközelítő és a nem munkával kapcsolatos utazási szokásokat. Összességében elmondhatjuk, hogy a városon belüli közlekedés során a budapestiek jobbára a tömegközlekedési eszközöket részesítik előnyben mind munkahelyükre igyekezvén mind egyéb célok megközelítésekor. A vidékre történő utazások alkalmával azonban jelentős különbségek figyelhetők meg: azok nagy többsége, akik munkájukhoz kapcsolódóan utaznak vidékre jellemzően az autót választják, hogy elérjék céljukat, ezzel szemben a nem munkához kapcsolódó vidéki utazások esetében a megkérdezettek mindössze fele használja autóját.

A budapestiek közlekedési szokásai közül elsőként azokat vizsgáltuk, amelyek során a munkahelyüket közelítik meg. A budapestiek többsége a tömegközlekedést részesíti előnyben, amikor munkahelyére megy: ők elsősorban kék busszal, villamossal, metróval, esetleg földalattival közelítik meg munkahelyüket. Az autóval dolgozni járók (fő- és részmunkaidőben dolgozók harmada) többségében azért nem döntenek tömegközlekedési eszközökkel való utazás mellett, amikor munkahelyükre igyekeznek, mert lassúnak és kevéssé komfortosnak (piszkosnak, kényelmetlennek) érzik a buszokat, villamosokat. Sokan a gyakori átszállásokkal nincsenek kibékülve, valamint nagyobb csomagok szállítását nem tudják tömegközlekedési eszközökön elképzelni. Mindössze a válaszadók 7 százaléka vallott úgy, hogy a tömegközlekedés drágasága miatt dönt az autóval való közlekedés mellett. Azon budapestiek, akik hol autóval, hol tömegközlekedéssel járnak dolgozni, akkor választják az autót saját bevallásuk szerint, amikor sietnek vagy több helyre is el kell jutniuk – ez utóbbi összhangban van az előzőekben tapasztaltakkal: a válaszadók számára nehézséget okoznak az átszállások, a tömegközlekedési eszközök váltogatása. Azon válaszadók, akik munkájukhoz kapcsolóan szoktak vidékre utazni jellemzően autóval teszik ezt, s alig tizedük utazik tömegközlekedéssel. Elsősorban a férfiak és ezzel összefüggésben a szakmunkásképzőt végzettek szoktak munkájukhoz kapcsolódóan vidékre utazni – körükben egyébként is magasabb az autót használók aránya. Azok, akik tömegközlekedési eszközök segítségével érik el úticéljukat elsősorban vasúttal és sárga busszal (Volánbusz) utaznak. Az autóval történő vidéki utazásokat leginkább annak gyorsasága és kényelméssége miatt preferálják a

3

Capital Research


megkérdezettek, valamint sokan nagyobb csomagokat szállítanak, melynek tömegközlekedési eszközökön történő szállítása nehézkes.

Természetesen az emberek nem csupán munkájukhoz kapcsolódóan utazhatnak vidékre. A budapestiek igen jelentős része, több mint négyötöde szokott nem munkához kapcsolódóan vidékre utazni, melyen belül különválasztottuk az agglomerációba, valamint az ennél távolabbra történő utazásokat. Az agglomerációba utazók többsége havi rendszerességgel fordul meg valamely e területen található településen, leggyakrabban rokon- és barátlátogatás céljából. Népszerűek még 1-2 napos kirándulás, túrázás céljából történő kiruccanások, valamint néhányan hosszabb nyaralás, pihenés miatt is szívesen keresik fel az agglomerációban található településeket. Budapesttől 30 km-nél távolabbra nem munkához kapcsolódóan a fővárosiak mintegy háromnegyede szokott utazni. Ugyanúgy, mint az agglomerációba történő utazások esetében, a Budapesttől távolabbi utazások során is a rokon- és barátlátogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. A nagyobb távolságra történő utazások elsősorban a hosszabb pihenéseknek, nyaralásoknak kedveznek, bár néhányan 1-2 napos kirándulás, túrázás céljából is szívesen utaznak a fővárostól 30 km-nél távolabbra.

A vidékre utazók mintegy fele autóját használja, míg közel harmaduk tömegközlekedéssel utazik: elsősorban vasúttal vagy távolsági busszal. Az autóval utazók elsősorban azért nem tömegközlekedési eszközökkel utaznak, mert az autót kényelmesebbnek, és gyorsabbnak is érzik. Sokan nem szívesen szállnak vonatra, távolsági buszra azok elhanyagoltsága és kétes tisztasága miatt sem. A vidékre utazó fővárosiak több mint tizede néha autóval, néha tömegközlekedéssel keresi fel vidéki úticélját: ők leginkább akkor választják az autót, ha nem egyedül (pl. gyerekekkel), vagy nagyobb csomaggal utaznak, valamint ha sietős a dolguk.

4

Capital Research


2. A kutatás háttere és céljai A Capital Research Kft. rendszeres telefonos adatfelvételt végez a budapesti lakosság körében a Studio Metropolitana Kht. számára. A kutatássorozat célja a fővárosiak véleményének, szokásainak megismerése különböző, aktuális, Budapesthez kapcsolódó témakörökben. Jelen kutatási beszámolónk a telefonos adatfelvétel 2006. évi első hullámának eredményeit öleli fel. Az adatfelvétel során a budapestiek közlekedési szokásainak témakörét jártuk körül. A kérdőív ennek megfelelően a következő kérdéseket tartalmazta: • A budapestiek közlekedési szokásai munkahelyük megközelítésekor

Milyen közlekedési eszközöket használnak munkahelyére menet

Milyen okok miatt választják az autót munkahelyükre menet

Milyen tömegközlekedési eszközöket használnak

• A budapestiek közlekedési szokásai munkával kapcsolatos vidéki utazások alkalmával

Munkával kapcsolatos vidéki utazások gyakorisága

Közlekedési eszközök használata munkával kapcsolatos vidéki utazások során

Milyen okok miatt választják az autót vidéki útjukhoz

Milyen tömegközlekedési eszközöket használnak munkával kapcsolatos vidéki útjaik során

• Nem munkához kapcsolódó vidéki utazások

Budapest agglomerációjába történő utazások gyakorisága, célja

Budapesttől 30 km-nél távolabb eső településekre való utazás gyakorisága, célja

Budapesttől 30 km-nél távolabb eső településekre való utazáshoz használt közlekedési eszközök

5

Capital Research


3. A kutatás módszertana Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt. A teljes, reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 18 éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A megkérdezett háztartások véletlenszerűen kerültek a mintába, a háztartáson belüli kiválasztás (nem, életkor, iskolai végzettség szerint) a KSH adatoknak megfelelően kvóta segítségével történt. A kutatás terepmunkája 2006. január 12-13-án zajlott le.

Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához: Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: •

(Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket.

•

(Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket.

•

A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható.

A minta összetétele I. A kérdezett neme férfi

44%

nő

56%

A kérdezett életkora 18-29 éves

21%

30-44 éves

22%

45-59 éves

30%

60 éves vagy idősebb

27%

A kérdezett iskolai végzettsége 8 általános vagy kevesebb

25%

szakmunkásképző

13%

középiskola érettségivel

39%

főiskola, egyetem

23%

N=teljes minta

6

Capital Research


A minta összetétele II. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

2% 5% 7% 6% 2% 2% 4% 5% 4% 4% 8% 4% 6% 7% 5% 4% 4% 5% 4% 4% 4% 3% 1%

N=teljes minta

7

Capital Research


4. Munkahelyre menet A budapestiek közlekedési szokásai megközelítéséhez kapcsolódókat vizsgáltuk.

közül

elsőként

a

munkahelyük

Természetesen azon fővárosi lakosok közlekedési szokásait, akik nem dolgoznak (nyugdíjasok, tanulók, GYES-en, GYED-en vannak, stb.), így esetükben a munkahely megközelítésének módjáról nem beszélhetünk, a kutatás ezen részében nem vizsgáltuk. A „nem dolgozók” legnagyobb részét a nyugdíjasok adják: a budapestiek több mint harmada tartozik e kategóriába, természetesen elsősorban a legidősebbek, azaz a 60 évesek vagy idősebbek, akik körében a nyugdíjasok aránya szinte teljes körűnek tekinthető. Az életkori különbségekkel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében is felülreprezentáltak a nyugdíjasok. A megkérdezett 18 éves vagy idősebb budapestiek 7 százaléka tanul még: többségében a fiatalok és az érettségeivel rendelkezők; ők feltehetően most küzdenek diplomájukért vagy egyéb szakképesítésükért. A válaszadók huszada GYESen, GYED-en van, háztartásbeli esetleg főállású anya, természetesen elsősorban a nők.

A következőkben tehát azon budapestiek körében vizsgálódunk, akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak. Főmunkaidőben a válaszadók közel kétötöde dolgozik, elsősorban a középkorú férfiak, valamint a szakmunkásképzőt végzettek körében felülreprezentáltak a főállásúak, arányuk meghaladja az 50 százalékot. Részmunkaidőben csupán kevesebb mint tizede dolgozik a megkérdezetteknek. A válaszadókat foglalkozásuk alapján is elkülönítettük: azon fő- vagy részmunkaidőben dolgozó budapestiek körében, akik hivatásos sofőrök, teherautóvagy kamionvezetők, taxisok, tehát napi szinten szállítással foglalkoznak a munkahelyre igyekvés fogalma nehezen értelmezhető. Összességében azon válaszadók körében vizsgáltuk a munkahely megközelítésének módját, akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, ám nem hivatásos sofőrök: tehát a minta kevesebb mint fele, 217 fő körében. A budapestiek többsége a tömegközlekedést részesíti előnyben, amikor munkahelyére megy: e választ kaptuk a megkérdezettek közel felétől. Legtöbben az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők köréből kerülnek ki: a 8 általánossal vagy kevesebb osztállyal rendelkezők mintegy kétharmada közelíti meg munkahelyét valamely tömegközlekedési eszközzel (a vasutat is beleértve). Autóval elsősorban a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők járnak dolgozni: összességében a megkérdezettek harmada. Mindössze a válaszadók 2 százaléka kombinálja az autót és a tömegközlekedést, amikor a munkahelyét közelíti meg, míg közel tizedük váltogatja e két típust, azaz néha tömegközlekedéssel néha autóval

8

Capital Research


megy dolgozni. A megkérdezettek 7 százaléka gyalog jár a munkahelyére, néhányan kerékpárral, néhány esetben előfordul az otthoni munkavégzés is. Azon válaszadók, akik munkahelye Pest megyén belül van – 6 százalék – jellemzően az autót részesítik előnyben munkahelyükre menet, míg harmaduk tömegközlekedéssel jár, és azok, akik munkahelye Pest megyén kívül helyezkedik el még inkább az autóval való közlekedés felé hajlanak. Ez köszönhető annak a ténynek is, hogy viszonylag gyakran – háromnegyedük havi 15 alkalommal vagy gyakrabban – jár e nem budapesti munkahelyére, amely bár jellemzően a főváros 30 km-es körzetében helyezkedik el, akadnak, akik 300 km-nél távolabbra is járnak dolgozni. Munkahelye megközelítésekor tömegközlekedési eszközt a teljes minta több mint ötöde, a dolgozók majdnem fele használ, összesen 119 fő. Körükben vizsgáltuk, hogy konkrétan milyen tömegközlekedési eszközöket vesznek igénybe. Ezen válaszadók leggyakrabban kék busszal (válaszadók háromnegyede), villamossal (válaszadók kétharmada) valamint metróval, földalattival (válaszadók háromötöde) járnak dolgozni. Trolit és HÉV-et mindössze alig több mint tizedük, vasutat és sárga buszt (Volánbusz) pedig még ennél is kevesebben vesznek igénybe munkába menet. Azon válaszadóktól, akik jellemzően autóval közlekednek munkahelyükre menet, megkérdeztük, hogy miért nem használnak tömegközlekedési eszközöket, milyen okok miatt döntenek az autóval való közlekedés mellett. A válaszokat a megkérdezettek spontán módon adhatták meg. Az autóval közlekedő megkérdezettek elsősorban a tömegközlekedés lassúságát kifogásolták (kétötödük), valamint a buszok, villamosok komfortosságával sincsenek megelégedve: mintegy ötödük kényelmetlennek, és néhányan piszkosnak, lepusztultnak tartják a tömegközlekedési eszközöket. A válaszadók több mint tizedének az átszállások okoznak problémát, valamint nagyobb csomagok szállítását sem tudják tömegközlekedési eszközökön elképzelni. Néhányuknak mások szállítását is meg kell oldaniuk, mely kényelmesebb és egyszerűbb autóval, valamint azok is szívesebben választják az autót, akiknek gyakran kell még máshova menniük munkaidejük letelte után. Mindössze a válaszadók 7 százaléka dönt az autóval való közlekedés mellett a tömegközlekedés drágasága miatt saját bevallásuk szerint.

9

Capital Research


A fő- vagy részmunkaidőben – ám nem hivatásos sofőrként – dolgozó budapestiek mindössze 8 százaléka vallott úgy, hogy néha autóval néha tömegközlekedési eszközökkel közelíti meg munkahelyét. Körükben vizsgáltuk – szintén spontán módon –, hogy milyen esetekben használják autójukat, és mikor utaznak busszal, HÉV-vel stb. munkahelyükre. Többségükben akkor választják az autót munkahelyükre menet, amikor sietnek, vagy több helyre is kell menniük – akár munka után is –, esetleg korán kell menniük, vagy éppen sokáig maradnak este munkahelyükön.

Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor általában autóval megy 33%

NT/NV 1% 7% nem használ tömegközlekedési eszközt, gyalog megy egyéb 3% 8% néha autóval néha tömegközlekedéssel megy

általában 45% tömegközlekedéssel (vasutat is beleértve) megy

2% egy út során kombinálja az autót és a tömegközlekedést N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 217 fő

Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Nemek szerinti eltérések

férfi

46

nõ

34

21

0%

54

20% általában autóval kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb NT/NV

40%

1

4

60%

80%

9

7

2

4

6

3

9

100%

általában tömegközlekedéssel néha autóval, néha tömegközlekedéssel gyalog

N=teljes minta

10

Capital Research


Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

14

64

szakmunkásképzõ

4

44


38

27

fõiskola, egyetem 0%

2 8

33

20%

40%

általában autóval kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb NT/NV

4

6 3 6 3

48

45

14

4

9

3 5 3 7 3

60%

80%

100%


N=teljes minta

Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Munkahely helyszíne szerinti eltérések Budapesten

más településen Pest megyében

33

58

más településen Pest megyén kívül

63 0%

N=teljes minta

2 7 4

47

30

20%

általában autóval kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb NT/NV

60%

8

25

13 40%

8 2

80%

100%


11

Capital Research


Munkahely helyszíne

Budapesten 90%

más településen Pest megyén kívül 4%

6% más településen Pest megyében

N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 217 fő

Munkahely Budapesttől mért távolsága 1-30 kilométerre 60%

NT/NV 10%

31- 50 kilométerre 10%

101 – 200 kilométerre 10%

10% több mint 300 kilométerre

N=akik nem Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 20 fő

12

Capital Research


Munkahelyre való utazás gyakorisága

6-20 alkalommal 35%

1-5 alkalommal 20%

20 alkalomnál többször 45% N=akik nem Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 20 fő

Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor kék busz (BKV)

78

villamos

64

metró, földalatti

58

troli

14

HÉV

12

vasút

7

sárga busz (Volánbusz)

6 0

20

40

60

80

100

N=akik munkahelyre menet használnak tömegközlekdési eszközt, 119 fő

13

Capital Research


Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Nemek szerinti eltérések 83

kék busz (BKV)

75 74

villamos

57 61

metró, földalatti

56 15 14

troli

17

HÉV

8 9

vasút

6 férfi nõ

4


7 0

20

40

60

80

100


Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Életkor szerinti eltérések 74

kék busz (BKV)

50

villamos

68

50

9

troli

15

74 75

59 53 60

metró, földalatti

80 83

75

20

15 13 10

HÉV

18

3 3

vasút

18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

6 8 5

sárga busz (Volánbusz) 0

20

40

60

80

100


14

Capital Research


Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Iskolai végzettség szerinti eltérések 83

kék busz (BKV)

78

68 48

villamos

60

64

17 15 16

7

troli

72

52

40

metró, földalatti

67 65

87

4

HÉV

9

vasút sárga busz (Volánbusz)

2 0

7 8 9 7

32 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem

13

12 20

40

60

80

100


Miért nem használ tömegközlekedési eszközöket, amikor munkahelyére megy? Akik munkahelyükre menet autót használnak Spontán válaszok Lassú

41

Kényelmetlen

20

Át kellene szállnom

13

Gyakran viszek nagyobb csomagot is

13

Drága

7

Gyakran még máshová is mennem kell

7

A munkahelyem fizeti az autóközlekedés költségeit

6

Piszkos, lepusztult

6

Gyakran mások, pl. gyerekek is utaznak velem

3

Nem szeretek idegenekkel együtt közlekedni

3

Szeretek autót vezetni

3

Egyéb

3 0

20

40

60

80

100

N=akik munkahelyre menet autót használnak, 78 fő

15

Capital Research


Munkahelyére menet mikor választja az autót? Akik munkahelyükre menet váltogatják az autót és a tömegközlekedést Spontán válaszok Ha sietek

41

Ha több helyet kell érinteni egy út alatt

18

Ha más viszi

18

Ha korán megy/sokáig marad

18

Ha rossz az idõ (esik, havazik)

12

Ha nagyobb csomagom van

6

Ha kényelmesen szeretnék utazni

6

egyéb

18 0

20

40

60

80

100

N=akik munkahelyre menet váltogatják az autót és a tömegközlekdést, 17 fő

16

Capital Research


5. Munkájuk során vidékre utazók közlekedési szokásai Azon budapestiek körében vizsgálódtunk, akiknek bár munkahelye a fővárosban van, mégis szoktak munkájukhoz kapcsolódóan vidékre utazni. A fő vagy részmunkaidőben Budapesten (de nem hivatásos sofőrként) dolgozók mintegy harmada (azaz a budapestiek mintegy 13 százaléka) vallott úgy, hogy szokott munkájához kapcsolódóan vidékre utazni, összesen 66 fő. Főként a férfiak (körükben ez az arány az 50 százalékot is megközelíti) valamint a szakmunkásképzőt végzettek utaznak rendszeresen vidékre munkájuk miatt. Többségük havi 1-3 alkalommal utazik vidékre munkájához kapcsolódóan, ennél többször mindössze negyedük vesz célba vidéki helyszínt.

Azon válaszadók, akik munkájukhoz kapcsolóan szoktak vidékre utazni jellemzően autóval teszik ezt, s alig tizedük utazik tömegközlekedéssel. A tömegközlekedési eszközök közül jellemzően a vasutat és kisebb arányban a sárga buszt (Volánbuszt) választják azok, akik munkájukhoz kapcsolódóan nem autóval utaznak vidékre. Az autóval történő vidéki utazásokat leginkább annak gyorsasága és kényelméssége miatt preferálják a megkérdezettek, valamint sokan nagyobb csomagokat szállítanak, melynek tömegközlekedési eszközökön történő szállítása nehézkes. Azok, akik néha autóval néha tömegközlekedéssel érik el vidéki célpontjukat (összesen 3 fő) elsősorban akkor választják az autót, amikor sietnek, hosszabb utat kell megtenniük, vagy több helyszínt is érinteniük kell útjuk során.

Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak elõfordul 33%

nem fordul elõ 67% N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, 197 fő

17

Capital Research


Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak Nemek szerinti eltérések

férfi

49

nõ

51

20

0%

80

20%

40%

60%

előfordul

nem fordul elő

80%

100%

N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, 197 fő

Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

16

84

szakmunkásképzõ

52


48

28

fõiskola, egyetem

72

41 0%

20%

59 40%

60%

80%

100%

előfordul nem fordul elő N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, 197 fő

18

Capital Research


Munka során vidékre való utazás gyakorisága Akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni ritkábban mint havonta 26%

1-2 alkalommal 36%

NT/NV 3%

35% 3 alkalommal vagy annál gyakrabban N=akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni, 66 fő

Közlekedési eszközök használata, ha a munkája során vidékre utazik általában autóval megy 78%

NT/NV nem használ 2% 2% tömegközlekedési eszközt, gyalog megy 5% néha autóval néha 2% tömegközlekedéssel megy egy út során kombinálja az autót és a 11% tömegközlekedést általában tömegközlekedéssel (vasutat is beleértve) megy N=akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni, 66 fő

19

Capital Research


Miért nem használ tömegközlekedési eszközöket, amikor munkája során vidékre megy? Akik munkájuk során vidékre utazáskor autóval mennek Spontán válaszok Lassú

37

Gyakran viszek nagyobb csomagot is

27

Kényelmetlen

15

Munkája miatt

12

Át kellene szállnom

10

Piszkos, lepusztult

8

Drága

6


6

Nem szeretek idegenekkel együtt közlekedni

2

Egyéb

4 0

20

40

60

80

100

N=akik munkájuk során vidékre utazáskor autóval mennek, 53 fő

20

Capital Research


6. Vidéki utazások Természetesen az emberek nem csupán munkájukhoz kapcsolódóan utazhatnak vidékre. Kutatásunk kiterjedt az egyéb célból – tehát nem munkával kapcsolatos – vidéki utazások mikéntjére és céljára is, melyeket a teljes minta körében vizsgáltunk. Vizsgálatunk során különválasztottuk az agglomerációba történő, tehát Budapest 30 km-es körzetén belüli, valamint az ennél távolabbi céllal történő utazásokat. A budapestiek igen jelentős része, több mint négyötöde szokott nem munkához kapcsolódóan vidékre utazni. Leginkább a felsősokú végzettséggel rendelkezők tekinthetők mobilisnak, míg a legidősebbek és ezzel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek mintegy negyede vallott úgy, hogy nem szokott vidékre utazni. A vidékre utazók mintegy 6 százaléka nem utazik az agglomerációba – ők inkább távolabbi célokat választanak maguknak vidéki kiruccanásaik során. A válaszadók többsége – mintegy kétharmaduk – havi rendszerességgel fordul meg valamely agglomerációban található településen, míg negyedük évente pár alkalommal. Az agglomerációba utazók leggyakrabban rokon- és barátlátogatás (mintegy kétharmaduk) céljából fordulnak meg ezeken a településeken. Az e célból történő utazások gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken, mely a fiatalabbak erősebb mobilitásának köszönhető. A nők szociabilitását is megfigyelhetjük: mintegy 10 százalékkal több nő említette spontán módon a rokon- vagy barátlátogatást, mint amiért valamely agglomerációs településre utazik. A megkérdezettek hatoda utazik Budapest 30 km-es körzetébe 1-2 napos kirándulásra, túrázásra, főként a fiatal középkorúak körében kedvelt úticél ez. Hosszabb nyaralás, pihenés miatt inkább az idősebbek keresik fel az agglomerációban található településeket: összesen mintegy ötödük említette spontán módon e célt, míg a teljes mintában az arány az egyhatodot sem éri el. Bevásárolni a megkérdezettek csupán tizede, szórakozni pedig 7 százalékuk jár Budapesthez közeli településekre. Budapesttől 30 km-nél távolabb utazni a vidékre járók több mint kilenctizede szokott, mintegy kétötödük havonta legalább egyszer, és ugyanennyien ennél ritkábban, amely értékek némiképp elmaradnak az agglomerációba történő utazások során tapasztaltaknál. A spontán módon megnevezett célok közül a Budapesttől 30 km-nél távolabbra történő utazások során is a rokon- és barátlátogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek több mint kétharmada szokott e célból vidékre utazni, az előzőekben tapasztaltakhoz hasonlóan elsősorban a nők. Budapesttől 30 km-nél távolabb nyaralni elsősorban az idős középkorúak járnak; mintegy kétötödük 21

Capital Research


említette spontán módon, hogy hosszabb pihenések céljából keres fel távolabbi településeket, míg az össze megkérdezett körében ez az arány alig haladja meg a 25 százalékot. Ennél rövidebb időszakra, 1-2 napos kirándulás, túrázás céljából a megkérdezettek hatoda keres fel Budapesttől távolabb eső vidéki településeket, amely különösen a fiatal középkorúak körében bizonyult népszerű elfoglaltságnak. Szórakozás, bevásárlás céljából a megkérdezettek alig huszada utazik 30 km-nél többet. Vidéki úticélok felkeresése során a megkérdezettek mintegy fele autóját használja, míg közel harmaduk tömegközlekedéssel utazik. Több mint tizedük vallotta, hogy néha autóval, néha tömegközlekedéssel keres fel vidéki településeket, míg 3 százalék kombinálja egy út során az autót és a tömegközlekedést. Azok, akik tömegközlekedési eszközökkel utaznak vidéki településekre leggyakrabban a vasút segítségét veszik igénybe (közel kilenctizedük), de sokan utaznak távolsági busszal (több mint felük), esetleg BKV járatokkal vagy HÉV-vel. A vidéki utazások során autót használóktól is megkérdeztük, hogy miért nem választják inkább a tömegközlekedési eszközöket úticéljuk elérésére. A spontán módon adott válaszok közül a leggyakoribb érv a tömegközlekedés használata ellen az autó által nyújtott magasabb komfortérzet volt. A válaszadók mintegy kétötöde jelezte, hogy az autót kényelmesebbnek érzi a vonatoknál, buszoknál, míg közel hatoda kifogásolja a tömegközlekedési eszközök elhanyagoltságát és piszkosságát. A megkérdezettek az autóval való közlekedést gyorsabbnak (több mint negyedük) és olcsóbbnak (több mint ötödük) is érzik. Összesen 43 válaszadó jelezte, hogy vidéki utazásai során néha autóval néha tömegközlekedési eszközökkel utazik. Körükben vizsgáltuk, hogy milyen tényezőktől függ választásuk, a válaszokat spontán módon adhatták meg a válaszadók. Leggyakoribb indok az autó használata mellett a nem egyedül történő utazás volt: tehát ha mások is, pl. gyerekek utaznak a megkérdezettel, szívesebben választja az autót utazása eszközéül. Néhányan említették az autóval való utazás gyorsaságát, illetve akkor is preferálják a megkérdezettek a gépkocsival való közlekedést, ha nagyobb csomagot visznek magukkal, illetve hosszabb útra indulnak.

22

Capital Research


Nem munka során vidékre utazók

elõfordul 82%

nem fordul elõ 18%

N=teljes minta

Nem munka során vidékre utazók Életkor végzettség szerinti eltérések

18-29 éves

88

30-44 éves

12

86

45-59 éves

14

80

60 éves vagy idõsebb

20

76 0%

20%

40%

23 60%

80%

1 100%

előfordul nem fordul elő NT/NV N=teljes minta

23

Capital Research


Nem munka során vidékre utazók Iskolai végzettség szerinti eltérések

8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképzõ

13

87


1

30

70

17

83

fõiskola, egyetem

9

91 0%

20%

40%

60%

80%

100%

előfordul nem fordul elő NT/NV N=teljes minta

Agglomerációba való utazás gyakorisága nem munkához kapcsolódóan havonta 3 vagy több alkalommal 28%

havonta 1-2 alkalommal 35%

NT/NV 6% soha 6% mint évente ritkábban, évi 6-10 alkalommal 7%

évi 3-4 alkalommal 8%

1% évi 1-2 alkalommal 8%

N=akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan, 401 fő

24

Capital Research


Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása

69

1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés

16

Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés

14

Bevásárlás

11

Szórakozás

7

1-2 napos városnézés, nézelõdés

2

Kulturális események, fesztiválok látogatása

2

Egyéb

10 0

20

40

60

80

100

N=akik szoktak az agglomerációba utazni nem munkához kapcsolódóan, 351 fő

Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan

Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Nemek szerinti eltérések Spontán válaszok 63

Rokonok, barátok látogatása

74

15 16 14 13 12

1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás

4 2 3 3 2

1-2 napos városnézés, nézelõdés Kulturális események, fesztiválok látogatása

9 10

férfi nõ

11 9

Egyéb 0

20

40

60

80

100


25

Capital Research



Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Életkor szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása 1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás 1-2 napos városnézés, nézelõdés Kulturális események, fesztiválok látogatása Egyéb

54

8

17 14 6 12 16 19 9 8 13 11 11 6 5 5 4 6 3 1 3 3 5 5 13 15 0 20

63

75

85

24

18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 40

60

80

100



Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Iskolai végzettség szerinti eltérések Spontán válaszok 67 72 70 68

Rokonok, barátok látogatása 1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás 1-2 napos városnézés, nézelõdés Kulturális események, fesztiválok látogatása Egyéb

12 13 13 14 13 14 13 14 6 11 11 3 11 5 10 6 2 1 2 2 1 5 11 9 12 7 0 20

24

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 40

60

80

100


26

Capital Research


Budapesttől 30 km-nél távolabbra való utazás gyakorisága nem munkához kapcsolódóan havonta 1-2 alkalommal 29% havonta 3 vagy több alkalommal 13% évi 6-10 alkalommal 15% NT/NV 8%

soha 8% ritkábban, mint évente 1%

évi 3-4 alkalommal 13% évi 1-2 alkalommal 13% N=akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan, 401 fő

Budapesttől 30 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása

68


28


17

Szórakozás

5


5

Bevásárlás

2

Kulturális események, fesztiválok látogatása

1

Egyéb

6 0

20

40

60

80

100

N=akik szoktak Budapesttől 30km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, 339 fő

27

Capital Research


Budapesttől 30 km-nél távolabbra való utazás célja

Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Nemek szerinti eltérések Spontán válaszok 59

Rokonok, barátok látogatása

75

30 27

Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés 18 17

1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés Szórakozás

3 3


8 6

2 2

Bevásárlás Kulturális események, fesztiválok látogatása

2

Egyéb

3

férfi nõ

9

0

20

40

60

80

100


Budapesttől 30 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Életkor szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása

54 23

Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés 11


9

20

16 12

29

39

30

6 2 5 1 6 6 7 4 3 1 2

Szórakozás 1-2 napos városnézés, nézelõdés Bevásárlás Kulturális események, fesztiválok látogatása

1

Egyéb 0

4

7

12 20

74 70 75

18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 40

60

80

100


28

Capital Research


Budapesttől 30 km-nél távolabbra való utazás célja

Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Iskolai végzettség szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása

63 24


13 16 17 21

1-2 napos kirándulás, túrázás, biciklizés 4 5 6 5

Szórakozás 1-2 napos városnézés, nézelõdés

5 5

Bevásárlás Kulturális események, fesztiválok látogatása

30 32 26

9 9

1 1

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem

2 5 6 4

Egyéb 0

72 70 71

9 20

40

60

80

100


Közlekedési eszközök használata, ha nem munkájához kapcsolódóan vidékre utazik általában autóval megy 48%

1%

egyéb

13% általában tömegközlekedéssel (vasutat is beleértve) megy

35%

3%

néha autóval néha tömegközlekedéssel megy

egy út során kombinálja az autót és a tömegközlekedést


29

Capital Research


Tömegközlekedési eszközök használata, amikor nem munkájához kapcsolódóan vidékre utazik Akik vidékre utazáskor használnak tömegközlekedési eszközt

vasút

87


54

kék busz (BKV)

38

HÉV

22

Egyéb

6 0

20

40

60

80

100

N=akik vidékre utazáskor használnak tömegközlekedési eszközt, 172 fő

Vidékre utazáskor mikor választja az autót? Akik vidékre utazáskor váltogatják az autót és a tömegközlekedést Spontán válaszok Ha mások, pl. gyerekek is utaznak velem

23

Ha sietek

13

Ha nagyobb csomagom van

12

Ha hosszabb utat kell megtennem

12

Ha viszik

10

Ha rossz az idõ (esik, havazik)

7

Ha rövidebb utat kell megtennem

7

Általában autóval megy

6

Ha már nem kell átszállnom utána

4

Ha ráérek

2

Ha nagyon meleg van

2

Ha több helyet kell érinteni egy út alatt

2

Egyéb

4 0

20

40

60

80

100

N=akik vidékre utazáskor váltogatják az autót és a tömegközlekdést, 43 fő

30

Capital Research


Miért nem használ tömegközlekedési eszközöket, amikor nem a munkájához kapcsolódóan vidékre utazik? Akik vidékre utazáskor autóval mennek Spontán válaszok Kényelmetlen

45

Lassú

28

Drága Gyakran mások, pl. gyerekek is utaznak velem

21 15 14

Piszkos, lepusztult Gyakran viszek nagyobb csomagot is Át kellene szállnom

9 6

Szeretek autót vezetni Nem szeretek idegenekkel együtt közlekedni

4 4

Gyalogolnom kellene, nem visz házhoz Gyakran még máshová is mennem kell

3 1


1

Egyéb

9 0

20

40

60

80

100

N=akik nem munkához kapcsolódóan vidékre utazáskor autóval mennek, 163 fő

31

Capital Research


7. Függelék Közlekedés munkába menet

jellemzõen a tömegközlekedés segítségével közlekedem 29%

többet utazom a tömegközlekedés segítségével, mint autóval nagyjából ugyanannyit utazom a tömegközlekedés segítségével, mint autóval

5% 4% 3%

többet utazom autóval, de a tömegközlekedést is használom

otthon dolgozom 4% NT/NV 4%

14% jellemzõen autóval közlekedem

nem dolgozik 37% N=teljes minta

Közlekedés munkába menet Nemek szerinti eltérések

férfi

nõ

6

3

0%

27

30

5

5

5

4 3

20% 40% otthon dolgozom többet tömegközlekedéssel többet autóval nem dolgozik

4

21

9

28

44

60% 80% jellemzően tömegközlekedéssel ugyanannyit tömegközlekedéssel és autóval jellemzően autóval NT/NV

3

4

100%

N=teljes minta

32

Capital Research


Közlekedés munkába menet Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

1

30-44 éves

46

5

45-59 éves


13

36

9

3 6

29

0%

16

14

20

33 3

28

83 20%

40%

otthon dolgozom többet tömegközlekedéssel

N=teljes minta

10

7

27

5

211

1 8

7

4

5

4 60%

80%

100%

jellemzően tömegközlekedéssel ugyanannyit tömegközlekedéssel és autóval jellemzően autóval NT/NV

többet autóval nem dolgozik

Közlekedés munkába menet Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

2

27

szakmunkásképzõ


4 31 6

28

5

fõiskola, egyetem

8 0%

8

30

28 20%

otthon dolgozom többet tömegközlekedéssel

N=teljes minta

többet autóval nem dolgozik

55

6

6

5

5 4

333 40%

3

23

15

18 60%

25

5

32

3

33

3

80%

100%

jellemzően tömegközlekedéssel ugyanannyit tömegközlekedéssel és autóval jellemzően autóval NT/NV

33

Capital Research


Közlekedés más okból (nem munkába menet) jellemzõen a tömegközlekedés segítségével közlekedem 53%

szinte egyáltalán nem közlekedem, nem járok ki a lakásból 3% NT/NV 2% többet utazom a tömegközlekedés segítségével, mint autóval 10%

19%

6% nagyjából ugyanannyit utazom a tömegközlekedés segítségével, mint autóval N=teljes minta

jellemzõen autóval közlekedem 7% többet utazom autóval, de a tömegközlekedést is használom

Közlekedés más okból (nem munkába menet) Nemek szerinti eltérések

férfi

3

nõ

3

0%

46

9

5

60

20%

12

40%

nem közlekedik többet tömegközlekedéssel többet autóval NT/NV

10

60%

26

7

80%

4

2

13

100%

jellemzően tömegközlekedéssel ugyanannyit tömegközlekedéssel és autóval jellemzően autóval

N=teljes minta

34

Capital Research


Közlekedés más okból (nem munkába menet) Életkor szerinti eltérések

18-29 éves

2

30-44 éves

45-59 éves

48

4

36

2


20

7

8

52

8

6

7

7

40%


60%

2

23

74 20%

16

34

9

4 0%

N=teljes minta

9

7

1

4 4 4 2

80%

100%


Közlekedés más okból (nem munkába menet) Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképzõ


6

69

5

41

3

fõiskola, egyetem

10 12 10

14

52

47 0%

20%


8 40%

5 5

28

11

9

8

8

60%

3

4

9

17

1

27 80%

100%


N=teljes minta

35

Capital Research


Autóvezetők aránya szokott autót vezetni 49%

nem szokott 51% N=teljes minta

Autóvezetők aránya Nemek szerinti eltérések

férfi

66

nõ

33

36

0%

20%

63

40% szokott autót vezetni

60%

80%

100%

nem szokott

N=teljes minta

36

Capital Research


Autóvezetők aránya Életkor szerinti eltérések

18-29 éves

30-44 éves

36

64

45-59 éves

46

54


71

28 0%

1

44

55

20%

40%

60%

1 80%

100%

szokott autót vezetni nem szokott NT/NV

N=teljes minta

Autóvezetők aránya Iskolai végzettség szerinti eltérések


23

77

szakmunkásképzõ

61


39

54

fõiskola, egyetem

45

64 0%

N=teljes minta

1

20%

1

36 40%

60%

80%

100%

szokott autót vezetni nem szokott NT/NV

37

Capital Research


Dolgozók aránya fõmunkaidõben dolgozik 37% részmunkaidőben dolgozik 8%

egyéb inaktív 6% 5% GYES-en, GYED-en van, háztartásbeli, főállású tanuló anya 7%

nyugdíjas 36% N=teljes minta

Dolgozók aránya Nemek szerinti eltérések

férfi

43

nõ

33

0%

20% főmunkaidőben dolgozik tanuló

N=teljes minta

8

8

32

38

40%

60%

részmunkaidőben dolgozik GYES-en, GYED-en van, háztartásbeli, főállású anya

7

7

1

9

80%

8

5

100%

nyugdíjas egyéb inaktív

38

Capital Research


Dolgozók aránya Életkor szerinti eltérések

18-29 éves

38

12

30-44 éves

62

45-59 éves


32

10

11

52

4

9

12

8

13

11

32

1 7

94

0%

20%

40%

főmunkaidőben dolgozik tanuló

11 60%

80%


N=teljes minta

100%


Dolgozók aránya Iskolai végzettség szerinti eltérések


19

5

szakmunkásképzõ

64

52


8

40

fõiskola, egyetem

11

44 0%

főmunkaidőben dolgozik tanuló

20%

42 6

16

27

8 40%


9

11

31 60%

8

8

4

2 10 80%

7

6 100%


N=teljes minta

39

Capital Research


Foglalkozás

hivatásos sofőr, teherautó/kamionvezető, taxis, napi szinten szállítással foglalkozik 5%

NT/NV 2%

egyéb 93%

N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, 228 fő

Foglalkozás Nemek szerinti eltérések

férfi

nõ

8

91

2

0%

1

96

20%

40% szállítással foglalkozik NT/NV

3

60%

80%

100%

egyéb

N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, 228 fő

40

Capital Research


Foglalkozás Életkor szerinti eltérések

18-29 éves

30-44 éves

45-59 éves

13

4

83

1

99

94

3


2

100 0%

20%

40%

60%

80%

100%

szállítással foglalkozik egyéb NT/NV N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, 228 fő

41

Kutatási jelentés január 22

Recommend Documents