KUTATÁSI ELEMZÉS LAKÓINGATLANOK ENERGETIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉVEL, ÉS HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

KUTATÁSI ELEMZÉS LAKÓINGATLANOK ENERGETIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉVEL, ÉS HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

MEGRENDELŐ: VIATICUM TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZÚ ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓ: URD VÁROS- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ KFT

2011

A projekt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

1|Oldal:

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.................................................................................................................................................3 2. A kutatás módszere..................................................................................................................................5 3. Általános kutatási eredmények...........................................................................................6 3.1. A felmérésben résztvevő ingatlanok bemutatása..........................................................................6 3.2. A jelenleg alkalmazott fűtéstechnikák bemutatása.....................................................................10 3.3. Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó terv elemezése..........................................................13 3.4. A megújuló energia használat jelenlegi helyzetének a bemutatása.............................................15 3.5. Az energetikai beruházások megtérülésre vonatkozó elvárás elemzése.....................................16 3.6. Az energetikai beruházások támogatás intenzitására vonatkozó elvárás elemzése....................19 3.7. Az energetikai beruházásokkal kapcsolatos preferenciák elemzése............................................21 3.8. A megújuló energia használat jelenlegi szintjének bemutatása...................................................23 3.9. A megújuló energia használat tervezésével kapcsolatos tervek elemzése..................................25 3.10. Az egyes országok jelenlegi megítélésének bemutatása a megújuló energiatermelésre való alkalmasság szempontjából saját lakosai körében..............................................................................30 4. Összefüggés vizsgálatok kutatási eredményei........................................................................................32 4.1. Egyes fűtőberendezések alkalmazása a különböző ingatlantípusok esetén................................32 4.2. Az energetikai korszerűsítés módja a különböző ingatlantípusok estén......................................34 4.3. Megújuló energiaforrás hasznosítása különböző ingatlantípusok estén.....................................37 4.4. Az ingatlan típusa és az energetikai berendezés, eljárás használatának terve.............................39 Függelék.....................................................................................................................................................42 1. számú Függelék - Kérdőív...................................................................................................................42

2|Oldal:

1.

Bevezetés

Jelen elemzést a Magyarországi Dél-Alföldi régióban, Szerbiai Vajdaságban és Montenegróban végzett kutatás alapján állítottuk össze. A térség lakossága körében kérdőíves formában felmérést végeztünk, melynek célja a tájékozódás volt a jelenlegi lakóingatlanok energetikai helyzetéről, a lakosság

megújuló

energiaforrásokkal

kapcsolatos

ismereteiről,

valamint

ingatlanjaik

energiahatékonyságának növelésére irányuló beruházási szándékairól. (A kérdőív a Függelékben található). Távlati célunk a nemzeti energiafüggetlenségi stratégia részeként egy olyan komplex program elindítása, mely tartalmazza az épületek energiahatékonyságának növelését, és ezzel párhuzamosan a CO2/m2 kibocsátás csökkentését. A felmérés elsődleges céljai között szerepel az érintettek idevonatkozó ismereteinek és elképzeléseinek megismerése, a célból, hogy számukra a hasznosítás tágabb lehetőségére vonatkozó megfelelő információk kerülhessenek átadásra. Távlati céljaink között szerepel, hogy egy tanácsadó hálózat kiépítésével megpróbálunk segítséget nyújtani a lehetséges források feltérképezéséhez, olyan fejlesztések előkészítéséhez kapcsolódóan, melyek elősegítik a megújuló energiaforrások nagyobb mérvű bevezetését az energia-ellátási szerkezetbe, valamint a meglévő energiafelhasználási hatékonyság növelését célozzák meg. A felmérés véletlenszerű mintavételi eljárással készült. Amikor a lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beállítottságát elemezzük, szembeötlik a népesség országonként eltérő szintű tájékozatlansága, a tájékoztatás hiányossága. Ez arra utal, hogy hatékonyabb kommunikációra van szükség egy információs és tanácsadó hálózatrendszer sikeres bevezetésének érdekében. A kutatási adatok feldolgozása során nyert ábrák részletesen érzékeltetik a lakosság zöldenergiával kapcsolatos attitűdjeit, észrevételeit és elvárásait. Bemutatjuk a jelenleg 3|Oldal:

használatban lévő lakóingatlanok energetikai állapotát, megvizsgáljuk a fosszilis energiafüggőség csökkentés

kivitelezhetőségének

szempontjából

szükséges

gazdasági,

politikai,

és

kommunikációs feladatokat, kijelölve ezzel egy sikeres zöldenergia beruházásokat segítő – támogató információs- és tanácsadó hálózatrendszer bevezetésének alapkritériumait. A felmérés során megvizsgáltuk, hogy a lakosság milyen szempontokat tart relevánsnak egy energiaellátást érintő reform esetén. Kiemelten fontosnak bizonyult mind három országban az energiafüggőség csökkentése, mint nemzetstratégiai cél. A felmérésben résztvevő országok földgáz felhasználását nagyrészt az oroszországi gázimport fedezi. Így a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása mellett, gazdasági érdekük szerves részét képezi az is, hogy csatlakozzanak az Európai Unió által kiépítendő gázvezeték rendszerhez, mely az orosz gázellátástól független. Kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a rendelkezésünkre álló energiák felhasználását a leghatékonyabb módon tegyük. E cél érdekében szükség van az energiafelhasználás modernizálására, ideértve a lakóépületek korszerű hőszigetelését, nyílászáró cseréjét, valamint fűtésrendszerük hatékonyságának korszerűsítését is, hozzájárulva az adott épületek CO2/m2 kibocsátási arányának csökkentéséhez. A fentiekben megfogalmazott törekvések jelentik e elemzés fő direktíváját, ugyanis a elemzés egyik elsődleges célja az, hogy bemutassuk azon alternatív energiatermelési lehetőségeket, melyek hozzájárulhatnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. A CO2 kibocsátás mértékének csökkentésével egyenes arányban növekszik a CO2 kvóta eladásából származó költségvetési bevétel. A válaszadók részéről, - mint ahogy a elemzés további részében látni fogjuk -, nagy igény mutatkozik az energiafelhasználás hatékonyságának növelését célzó beruházások előfinanszírozására, arra, hogy legalább 50%-os támogatási arányú pályázatok legyenek kiírva e célra. Mivel a lakosság saját erőből csak nehezen tudná előteremteni a tervezéshez és kivitelezéshez szükséges anyagi fedezetet, ezért szükség lenne a vissza nem térítendő anyagi támogatás előfinanszírozására is. E célra elkülöníthető pénzügyi keretet jelenthet a CO2 kvóta értékesítéséből származó bevétel.

4|Oldal:

2.

A kutatás módszere

A kérdőívet 300 lakos töltötte ki, mind három országból 100-100 fő. A kérdőív kitöltése önkéntes, név nélküli volt, a kapott eredmények kizárólag ennek a kutatásnak a céljából lettek felhasználva. A kutatás a primer kvantitatív megkérdezés módszerén alapult. Legfőképp zárt kérdéseket tettünk fel, de sok kérdés tartalmazott nyitott kérdés részt,(az „egyéb válasz” választása esetén), és skálás kérdést is. A skálás kérdésnél Likert skálás kérdést alkalmaztunk, ahol egy állítással való egyetértés mértékét, vagy egy vélemény helyeslését kell a válaszadónak kifejeznie, jelen esetben egy 1-6-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a leginkább fontos választ jelölte, míg a 6-os a legkevésbé fontosat. A kérdések között a tárgyköri kérdéseken túl demográfiai kérdések is szerepeltek. A demográfiai kérdések

kérdéscsoportban

a

megkérdezettek

nemének

arányait,

életkorukat,

iskolai

végzettségüket, foglalkozásukat, lakhelyének típusát és jövedelemnagyságát vizsgáltuk meg. Ezek az adatok fontosak a kutatási eredmények felhasználási céljából a további kutatásokhoz, illetve kommunikációs stratégiákhoz, hogy lássuk az egyes országokban/régiókban élő lakosok összetételét, életszínvonalát és társadalmi-gazdasági szociális helyzetét. A demográfiai adatok kitöltése nem volt kötelező a felmérés során a válaszadók részéről, így azok több esetben nem lettek megadva, ezért a demográfiai adatok jelen elemzésben nem kerülnek kifejtésre.

5|Oldal:

3.

Általános kutatási eredmények

Ebben a kérdéskörben kapunk választ arra, hogy az általunk megkérdezett lakosok milyen energetikai berendezéseket használnak, vagy szeretnének a jövőben alkalmazni, valamint arra, hogy egy adott berendezés bizonyos tulajdonságai milyen súllyal szerepelnek a döntéshozatalnál (pl. ár, időtállóság, gyártói preferencia).

3.1. A felmérésben résztvevő ingatlanok bemutatása

Épület típusok - Szerbia

18% 5%

Családi ház társasház panel lakás 77%

1. ábra

Forrás: saját primer kutatás

6|Oldal:

Épület típusok - Magyarország

22% Családi ház 55%

társasház panel lakás

23%

2. ábra


Épület típusok - Montenegró

26% Családi ház társasház 9%

65%

3. ábra

panel lakás


Kérdőívünk első tárgyköri kérdése a használt ingatlanok típusát hivatott felmérni. Az eltérő épület típusok más-más rendszereket kívánnak meg. Amint az ábra is mutatja, a megkérdezettek jelentős része családi házban lakik, a legmagasabb ez az arány Szerbiában 77%, utána Montenegróban 65%, és Magyarországon 55%. Többlakásos társasházban él a válaszadók Szerbiában 5%, Montenegróban 9%, Magyarországon 23%-a, ami 7|Oldal:

kicsit hasonló a családi házakhoz, tehát hasonló technológiát lehet itt is alkalmazni. 26-22-18%uk panellakásban lakik, ami megint csak új technológiai megoldásokat, és támogatási formát kíván meg.

Ingatlan építésének éve - Szerbia 1% 6% 1960 előtt

23%

1960-1980

47%

1980-1990 1990-2000 2000 után

23%

4. ábra


Ingatlan építésének éve - Magyarország

11%

5%

10%

1960 előtt 1960-1980 46%

28%

5. ábra

1980-1990 1990-2000 2000 után


8|Oldal:

Ingatlan építésének éve - Montenegro 4% 2%

24% 1960 előtt 1960-1980

32%

1980-1990 1990-2000 2000 után 38%

6. ábra


Az ingatlan építésének éve nagyjából előrevetíti, hogy milyen energiaosztályba sorolható az adott ingatlan. A régebben épült épületek még a régi kor technológiáját alkalmazzák, amikor a szigeteléstechnika és épületgépészeti technika még nem volt olyan fejlett, mint ma. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden régen épült ingatlan energia pazarló, de azt előre kell vetíteni, hogy az építési év és a várható energiafelhasználás között igenis kapcsolat mutatkozik meg. Ez bővebben majd az összefüggés vizsgálatoknál lesz kifejtve. Jelen ábrákra visszatérve, amint az látható, Szerbiában a válaszadók majdnem felének 1960 előtt, közel negyedének 1960-1980-as év között épült az ingatlana. Kicsit jobb a helyzet Montenegróban, ahol fordított az arány, az épületek negyede épült 1960. előtt, és 38%-a az 1960-1980-as években. Magyarországon mindössze 5% az 1960 előtt épült lakások aránya, míg a házak közel fele 1960 és 1980 közötti. A megkérdezettek közel negyedénél a jelenlegi lakásuk 1980-1990 között épült, kivéve a montenegróiakat, ahol egyharmaduk tartozik ide. A legtöbb új lakás az elmúlt 20 évben Magyarországon épült, 21%, ettől jelentősen lemaradva Montenegró 6%-kal, Szerbia 7%-kal képviselteti magát. Összességében a sorrend a lakóingatlanok újszerűsége tekintetében: Magyarország, Montenegró Szerbia. 9|Oldal:

5

0

8. ábra 19

0 0 9 6 2

Egyéb

Padló vagy falfűtés

Távfűtés

Faelgázosító kazán

Fatüzelésű központi

Egyedi fűtés kályhával

Kandalló

Cserépkályha

Hőszivattyú

0

Egyéb

8

4


7. ábra

Távfűtés

10 0 13


12


Elektromos hősugárzó

35


Alacsony hőmérsékletű

0

Kandalló

0

Elektromos hőtárolós

1

Állandó hőmérsékletű

50

Cserépkályha

0

Hőszivattyú

15 14


20

Elektromos hősugárzó

25


0 3

Kondenzációs gázkazán

60 50 40 30 20 10 0



3.2. A jelenleg alkalmazott fűtéstechnikák bemutatása

Fűtőberendezések - Szerbia

43 24 0


Fűtőberendezések - Magyarország 22 17

6 0


10 | O l d a l :

Fűtőberendezések - Montenegró 34

5

6 0

2 Egyéb

Kandalló

Cserépkályha


9. ábra

4


8

0 Elektromos hősugárzó




6


9

3


10

Hőszivattyú

11


29

Távfűtés

40 35 30 25 20 15 10 5 0


A fenti oszlopábrák az épületekben üzemelő fűtőberendezések típusait szemléltetik. Ránézésre is látható, hogy Szerbiában rendkívül elavult a fűtéstechnika, az elektromos hőtárolós berendezést, egyedi kályhás fűtést, cserépkályhát, vagy távfűtést használók szinte lefedik a teljes népességet. Magyarországon és Montenegróban már kiegyenlítettebb a kép, sokkal kisebb az elektromos áramot használó berendezések száma (0 db, 9 db), és a kevéssé komfortos egyedi fűtésű kályhák használata is (6 db, 4db). Ezzel szemben mindkét országban kiugró a távfűtés és a kazán alkalmazása. Amint az ábrák mutatják, a megkérdezett lakosok közül egyik országban sem alkalmaz senki a legmodernebbnek számító hőszivattyút, illetve padló vagy falfűtést fűtési célra. Azok a válaszadók, akik az előző kérdésben az „egyéb” válaszlehetőséget választották, a következő táblázatban látható berendezést írták be (a 3 ország adata összesítve).

A 3. kérdésre adott egyéb válaszlehetőségek gázkonvektor Vegyes tüzelésű kazán központi kazán szén kazán Geotermikus falfűtés 1. táblázat

13 1 3 1 1 Forrás: saját primer kutatás 11 | O l d a l :

Felmértük,

hogy

a

energiatanúsítvánnyal.

lakosok A

által

használt

megkérdezettek

ingatlanok

kiemelkedő

hány

többsége,

százaléka azaz

rendelkezik

Szerbiában

és

Montenegróban 100%, míg Magyarországon 97%-a nem rendelkezik energiatanúsítvánnyal. Ez az arány nagyon magas, itt látható olyan beavatkozási terület, ahol a szemléletformálás jelentős javulást hozhat. Az energetikai korszerűsítés tervére vonatkozó kérdésben országtól függetlenül, összességében a válaszadók 52%-a azt a választ adta, hogy a közeljövőben nem tervez korszerűsítést, míg a megkérdezettek kisebb hányada, azaz 48%-a felelt a kérdésre igennel. A kérdésre adott válasz önkéntelenül is felveti bennünk a kérdést, vajon mi lehet az oka annak, hogy a válaszadók több mint a fele nem gondolkozik energetikai korszerűsítésen, miközben ennek nagyon is fennáll a szükségessége. Ennek valószínűleg a rendelkezésre álló jövedelem nagysága, valamint a támogatás lehetséges mértéke az oka, és a megtérülési idő fogja majd pozitívabban befolyásolni a válaszadókat, ha egy beruházás támogató rendszer kidolgozása az ő elvárásaiknak megfelelően alakul. Mindenesetre a legtöbben Szerbiában terveznek ilyen irányú beruházást, összhangban azzal az előzőekben megismert ténnyel, hogy itt a leginkább pazarló a fűtési rendszer (elektromos fűtés 50%-os aránya).

12 | O l d a l :

3.3. Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó terv elemezése

Energia korszerűsítésre vonatkozó terv

50

60

56

60

51

44

49 40

40 30 20 10 0

Nem

Igen

Szerbia

Nem

Igen

Nem

Magyarország

Igen

Montenegro

10. ábra


Energiakorszerűsítésre vonatkozó terv - Szerbia

45

50 40

32

30 20

9

10 0

11. ábra

0 Nyílászárók cseréje

Szigetelés

Új berendezés vásárlása

egyéb


13 | O l d a l :

Energiakorszerűsítésre vonatkozó terv - Magyarország

27

30 25

24 19

20 15

8

10 5 0

Nyílászárók cseréje

Szigetelés


12. ábra

egyéb


Energiakorszerűsítésre vonatkozó terv - Montenegró

23

25

18

20 15

8

10

2

5 0

Nyílászárók cseréje

13. ábra

Szigetelés


egyéb


Az előző kérdésből kiindulva felmerült bennünk a kérdés, hogy akik energetikai korszerűsítésen gondolkoznak, vajon nyílászárókat cserélnének inkább, vagy szigetelnének, vagy új berendezést vásárolnának. E kérdésnél is Szerbia eltérő válasza a szembeötlő, ahol kiugróan magas, 45% a szigetelést legfontosabbnak tartók aránya, míg a másik két régióban a nyílászárókat cserélnék ki a legtöbben. Montenegróban ezt követi a szigetelés, Magyarországon viszont inkább új berendezést vásárolnának többen. 14 | O l d a l :

Azok a válaszadók, akik az „új berendezés vásárlása”, vagy az „egyéb” válaszlehetőséget választották, az alábbi táblázatban látható berendezéseket írták be. A különböző berendezéseket általában 1-1 ember írta be. A válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti (összes ország együtt): A 7. kérdésre adott egyéb válaszlehetőségek Energiamalom Kondenzációs kazán Kazán Minden égő kicserélése Kandalló Szabályozható fűtés Napkollektor Megújuló energia

1 1 1 1 1 2 2 1

Új termékre adott válasz napkollektor tüzelés növényi eredetű anyaggal kályha-fa faelgázosító kazán kondenzációs kazán kazán Hő visszanyerő szellőző Szélgenerátor Geotermikus energia Áramtermelő cserép

6 3 1 1 9 2 1 2 2 1

2. táblázat


15 | O l d a l :

3.4. A megújuló energia használat jelenlegi helyzetének a bemutatása

Megújuló energia hasznosítása jelenleg országonként

90

10

Szerbia Nem Szerbia Igen 94

0

Magyarország Nem Magyarország Igen Montenegro Nem

100

14. ábra

6

Montenegro Igen


A fenti körábra kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók hasznosítanak-e megújuló energiaforrást a jelenlegi ingatlanjukban. Ahogyan az látható, a válaszolók kiemelkedő többsége jelenleg nem használ megújuló energiaforrást. Szerbiában senki, Montenegróban 6%, a magyarok közül 10% felelt igennel. Nagyon valószínű, hogy ennek elsősorban anyagi okai vannak. Támogatás nélkül, önerőből nem fog változni a jelenlegi arány, ezért is fontos az állami szerepvállalás. A megújuló energiaforrás hasznosításával mind a lakosok, mind az állam nyerhet, mivel a lakosság kiadásainak csökkenése mellett állami részről a külföldi energiafüggőségi mutató javulhatna.

16 | O l d a l :

3.5. Az energetikai beruházások megtérülésre vonatkozó elvárás elemzése

Megtérülési idő elvárás - Szerbia 2% 0% 1% 5 év alatti

14%

10év alatti 15 év alatti 43%

20 év alatti 20 év felett nem ruházok be

40%

15. ábra


Megtérülési idő elvárás - Magyarország 11% 2% 1%

5 év alatti

5%

10év alatti 51%

30%

16. ábra

15 év alatti 20 év alatti 20 év felett nem ruházok be


17 | O l d a l :

Megtérülési idő elvárás - Montenegró 9% 1%

5 év alatti

2%

10év alatti

0%

15 év alatti 20 év alatti

9%

20 év 52%

20 év felett nem ruházok be

27%

17. ábra


A megtérülési idő nagyon fontos a lakosok számára, hiszen mindenki azt szeretné, hogy a befektetése minél hamarabb pozitív mérleget mutasson. Ez az egyik meghatározó szempont, ami alapján az emberek új technológiát választanak. Minél hosszabb a megtérülési idő, annál kevésbé éri meg egy adott technológiára váltani. Ahogy a fenti ábrák mutatják, a válaszadók fele 5 év alatti megtérülési idő mellett ruházna be megújuló energiaforrást hasznosító berendezésbe, kivéve a szerbeket, akiknek csak a 43%-a ilyen „türelmetlen”, másik 40%-a megelégszik a 10 év alatti megtérüléssel. Montenegróban és Magyarországon egyaránt kb. 30% ez az arány. Még az ennél hosszabb, maximum 15 éves megtérülés mellett is vállalná a beruházást a lakosság 5-15%-a (legtöbben Szerbiában, legkevesebben Magyarországon). A 15 évnél is tovább tartó megtérülést már igen kevesen, a megkérdezettek, 1-3%-a tolerálja csupán. Valószínű, hogy ők magasabb jövedelemmel rendelkeznek, akiknek nem fontos szempont, hogy milyen gyorsan térül meg a befektetésük. A megkérdezettek 2-11%-a semmilyen megtérülési idő esetén sem ruházna be megújuló energiaforrást hasznosító berendezésbe. A felmérésben részt vevő országok közül Szerbia mutatkozott a legnyitottabbnak a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó irányultság kérdésében, igaz az ő elmaradása a legnagyobb is e téren.

18 | O l d a l :

3.6. Az energetikai beruházások támogatás intenzitására vonatkozó elvárás elemzése

Beruházás támogatás intenzitás elvárás - Szerbia 1%

3% 17%

12%

50 % felett 40 % felett 30 % felett 20 % felett 25%

10 % felett Támogatás nélkül

42%

18. ábra


Beruházási támogatás intenzitás elvárás - Magyarország 1% 2%

5%

7%

50 % felett

13%

40 % felett 30 % felett 20 % felett 10 % felett 72%

19. ábra

Támogatás nélkül


19 | O l d a l :

Beruházási támogatás intenzitás elvárás - Montenegró 2% 1% 12%

5%

50 % felett 40 % felett 30 % felett 20 % felett

22%

20. ábra

58%

10 % felett Támogatás nélkül


A körábrák az elvárt beruházási támogatásintenzitásra vonatkozó kérdés eredményeinek megoszlását szemléltetik, melyeknél óriási különbségek figyelhetőek meg az egyes országok között. Míg Magyarországon a lakosok 72%-a, Montenegróban 58%-a, addig Szerbiában csak 17%-a az, aki kizárólag 50% feletti beruházási támogatás esetén vágna bele megújuló energiaforrást hasznosító berendezés telepítésébe! 40% feletti támogatás esetén Montenegróban további 22%, Magyarországon 13%, Szerbiában 25% ruházna be a megújuló energiát hasznosító berendezésbe. 40% alatti támogatásintenzitást feltételezve Montenegróban már csak 20%-os, Magyarországon 15%-os részvétellel kalkulálhatnánk. A szerb lakosság ezzel szemben még ekkor is 58%-kal képviselteti magát! A kérdésre a megkérdezettek 1-5%-a adta azt a választ, hogy mindenképpen, támogatás nélkül is belevágna ilyen berendezés telepítésébe. Ők valószínűleg magas jövedelemmel rendelkeznek, és nem szorulnak támogatásra. Ez a kérdés is fontos momentuma a döntési mechanizmusnak és preferenciának. A válaszokból is nagyon jól látható, mennyire befolyásolja a válaszadókat a későbbi döntéseikben a támogatás mértéke. Tehát a válaszok alapján a későbbiekben akkor lesz sikeres egy információs és tanácsadó hálózat rendszer, és akkor ösztönöz sok szereplőt környezetbarát technológia 20 | O l d a l :

alkalmazására, ha a támogatási rendszer megváltozik, és az elérhető támogatás mértéke 40-50% körül mozog majd.

3.7. Az energetikai beruházásokkal kapcsolatos preferenciák elemzése

Elsődleges preferencia szempont az energia ellátással kapcsolatban - Szerbia

37 11

21. ábra

1

1 Egyik sem

0 Idotallo legyen

Ne igenyeljen karbantartast

Olcso legyen

Kornyezetbara t legyen

5

Ismert, jo referenciakkal rendelkezo gyarto

45

Muszakilag kiforrott, jol bevalt technologia legyen

50 40 30 20 10 0


Elsődleges preferencia szempont az energia elátással kapcsolatban - Magyarország 40 35 30 25 20 15 10 5 0

35 19 0 Egyik sem



5 Idotallo legyen


Kornyezetbarat legyen

5 Olcso legyen

22. ábra

21

15

Forrás: saját primer kutatás 21 | O l d a l :

Elsődleges preferencia szempont az energia ellátással kapcsolatban - Montenegró 35 30 25 20 15 10 5 0

30

28 16 10

8

8

23. ábra

Egyik sem



Idotallo legyen


Kornyezetbarat legyen

Olcso legyen

0


A fenti ábrák azt mutatják, hogy a válaszadók a különböző döntést befolyásoló kategóriák közül melyik szempontot tartják fontosabbnak, és melyiket gondolják kevésbé fontosnak az adott technológia megvásárlásával kapcsolatban .Itt egy 1-6ig terjedő skálán értékelhették az adott szempontot, ahol az 1-es pontszám a legfontosabbat, a 6-os pontszám a legkevésbé fontos döntési szempontot jelölte. A kapott eredményeket összesítettük, majd átlagot számoltunk belőle. A legfontosabbnak ítélt döntési szempont, ahogy az várható volt, mindenhol az olcsó ár volt. Második helyen az időtállóságot jelölték, kivéve a szerbeket, akik a környezetbarát technológiát előbbre sorolták. A műszakilag kiforrott, jól bevált technológiát csak a magyarok vélik lényegesnek, a kis karbantartás igényt egyaránt kicsit fontosnak gondolják mindhárom országban, csakúgy, mint a gyártói referenciát.

22 | O l d a l :

3.8. A megújuló energia használat jelenlegi szintjének bemutatása

Megújuló energiaforrást hasznosító berendezés használata Magyarország

58

semelyiket Geotermikus energia: hőcserélő, fűtés és használati melegvíz Fahulladék hasznosítása: pellet kazán, vízköpenyes tűztérbetétek, faelgázosító kazánok, fűtés, használati melegvíz Szürkevíz hasznosítás: kevésbé szennyezett háztartási víz ismételt felhasználása

2 19 4

Esővízgyűjtés, ciszterna: klimatizálás és használati víz biztosítása (nem ivóvíz)

24

Szerves anyag komposztálás (biomassza): gáztermelés, fűtés

2

Növényi szerves anyag komposztálása a talaj minőségének javítása érdekében

24

Föld hőjének felhasználása hőszivattyú, fűtés, hűtés és használati melegvíz

3

Föld hőjének felhasználása földhőcserélő csöves megoldással, légbefúvással fűtés, hűtés

1

Hulladékhő hasznosítás: levegő hőcserélő, szellőztetés, hűtés és fűtés

2

Szélgenerátor: elektromos áram

2

Napfényvető: optikai rendszer, bevilágított aktív zóna növelése

3 6

Napelem: elektromos áram

14

Napkollektor: használati melegvíz, fűtés-hűtés

0

24. ábra

10

20

30

40

50

60

70


23 | O l d a l :

Megújuló energiaforrást hasznosító berendezés használata Montenegró 66

semmelyiket Geotermikus energia: hőcserélő, fűtés és használati melegvíz

1

Fahulladék hasznosítása: pellet kazán, vízköpenyes tűztérbetétek, faelgázosító kazánok, fűtés, használati

14

Szürkevíz hasznosítás: kevésbé szennyezett háztartási víz ismételt felhasználása

2


16


2


21

Szélgenerátor: elektromos áram

1


1 0

10

25. ábra

20

30

40

50

60

70


Szerbiáról nem raktunk be ábrát, mert a válaszadók 100%-ka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem használ megújuló energiaforrást hasznosító berendezést. Amint az ábrákon látszik, a másik két országban is a válaszadók több, mint a fele (58%, 66%) semmilyen megújuló energiát nem alkalmaz. A növényi szerves anyag komposztálása, a fahulladék hasznosítása, és az esővízgyűjtés egyaránt mindkét ország lakossága körében elterjedt, előfordulásának gyakorisága 14-24% közötti. Szignifikáns különbség a napelem, napkollektor használatában mutatkozik Magyarország javára, ahol a válaszadók ötöde hasznosítja a nap hőjét. Itt kell hozzátennünk, hogy ez az arány viszont nem igaz az ország teljes népességére vetítve, ahol ez a szám jóval kisebb.(A kérdőívben szereplő azon válaszlehetőségek, amelyek nem kaptak egyetlen szavazatot sem, azok nem kerültek ábrázolásra.)

24 | O l d a l :

A kapott válaszokból jól látszik, hogy jelenleg olcsó, egyszerűen megoldható technológiákat alkalmaznak az ingatlantulajdonosok. Bonyolultabb, költségesebb technológiákkal jelzésértékkel Magyaroszágon találkozhatunk (biomassza, hulladékhő hasznosítás, hőszivattyú, geotermikus energia).

3.9. A megújuló energia használat tervezésével kapcsolatos tervek elemzése

Megújuló energetikai berendezés használatának tervezése Szerbia

6

semelyiket Geotermikus energia: hőcserélő, fűtés és használati melegvíz

5

Fahulladék hasznosítása: pellet kazán, vízköpenyes tűztérbetétek, faelgázosító kazánok, fűtés, használati melegvíz Szürkevíz hasznosítás: kevésbé szennyezett háztartási víz ismételt felhasználása

2 1


24


8


37


24


7


1 12

Szélgenerátor: elektromos áram Napfényvető: optikai rendszer, bevilágított aktív zóna növelése

0 12


64


0

10

20

30

40

50

60

70

25 | O l d a l :

26. ábra


Megújuló energetikai berendezés használatának tervezése - Magyarország

38


11 13 7


20


4


13


6


3


7 16


3 16


36


0

27. ábra

5

10

15

20

25

30

35

40


26 | O l d a l :

Megújuló energetikai berendezés használat tervezése Montenegro 40


12 16 2


12


5


14


2


4


1 9


4 2


24


0

28. ábra

5

10

15

20

25

30

35

40

45


Az előző kérdéshez hasonló ez a kérdés. Itt azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók a jövőben milyen technológiákat alkalmaznának.

27 | O l d a l :

A közeljövőben tervezett megújuló

energetikai berendezés használatára vonatkozóan

Magyarországon és Montenegróban sajnálatos módon azoknak a száma vezet, akik nem akarnak megújuló technológiát alkalmazni, a megkérdezettek mintegy 40%-ban válaszoltak így. Ismét „kilóg” Szerbia, ahol ettől eltérően a legnagyobb arányban (a lakók 64%-a) napkollektort alkalmazna. Egyébként a másik két országban is ez a fajta berendezés vezet azok körében, akik választottak valamilyen megújuló energiát. geotermikus energiát és szélgenerátort már igen szép számmal vásárolnának. Szerbiában ezt követi a növényi szerves anyag komposztálása, majd azonos súllyal az esővízgyűjtés és a hőszivattyú beépítése. Az esővízgyűjtés Magyarországon a második helyen szerepel, amit a napelem és a szélgenerátor beruházás követ. Montenegróban pedig a pellet kazán üzembe helyezése és a komposztálás került előre a preferencia listán. Kis arányban ugyan, de a többi alternatív energiaforrás hasznosításának is szerepet szánnak a vizsgálatban résztvevők. A kapott válaszok pontosan megmutatják, hogy hol milyen technológiákra van igény, és közelítőleg megmutatja, hogy mely technológiára mekkora igény várható. Egy nagyobb, szélesebb körű kutatás még jobban pontosítaná az arányokat. Energia termelési eljárás új ingatlan esetében - Szerbia 84

29. ábra

2

4

0 Ismeret hiányában nem tudja

KOMPOSZTALAS

GEOTERMIKUS ENERGIA HOSZIVATTYU

HULADEK HO HASZNOSITAS

SZEL GENERATOR

NAPELEM

6

SEMELYIKET

12

1

FA HULLADEK HASZNOSITASA

15

CISZTERNA

13

37

SZURKEVIZ HASZNOSITASA

34

NAPKOLLEKTOR

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


28 | O l d a l :

31. ábra 10 5

0 2 1 1 0


30. ábra

14

11

Ismeret hiányában nem tudja

SEMELYIKET


16


CISZTERNA

7

SEMELYIKET

15


11


0

CISZTERNA

22

KOMPOSZTALAS



SZEL GENERATOR

9

KOMPOSZTALAS

17


20


20 15 29

SZEL GENERATOR

25 NAPELEM

NAPKOLLEKTOR

60 50 40 30 20 10 0

NAPELEM

NAPKOLLEKTOR

Energia termelési eljárás új ingatlan esetében - Magyarország

52 34

2


Energia termelési eljárás új ingatlan esetében - Montenegró

17 22

6


29 | O l d a l :

Ez az ábra egy elképzelt helyzet eredményét mutatja. A kérdés lényege, hogy milyen energiatermelési eljárást alkalmaznának, ha új ingatlanba költöznének, és lenne rá pénzük a válaszadóknak. A megkérdezettek legnagyobb része mindenhol a napelemet és a napkollektort, valamint a geotermikus energiát alkalmazná energiatermelési megoldásként, a szerb válaszadók ezen felül még a komposztálást is kiemelkedő arányban jelölték meg. Az ismerethiányra hivatkozó bizonytalan személyek száma csak Montenegróban magas, és itt a legmagasabb azok száma is, akik semmilyen energetikai megoldást nem választanának. Ez a kérdés kicsit hasonló az előzőhöz, hiszen a válaszokból leszűrhetjük, mely energiatermelési eljárásra milyen igény lenne. Ha jól megfigyeljük, az arányokat leszámítva, szinte ugyan azok a kategóriák szerepelnek ebben a kérdéskörben, is mint az előzőben is.

3.10. Az egyes országok jelenlegi megítélésének bemutatása a megújuló energiatermelésre való alkalmasság szempontjából saját lakosai körében

Megújulóenergia termelésre való alkalmasság megítélése a hazának - Szerbia 3%

15% 1%

KIVALO NAGYON JO NEM JO KEDVEZO

81%

32. ábra


30 | O l d a l :

Megújulóenergia termelésre való alkalmasság megítélése a hazának 7% KIVALO

34%

NAGYON JO 34%

NEM JO KEDVEZO

25%

33. ábra


Megújulóenergia termelésre való alkalmasság megítélése a hazának - Montenegró 6%

9%

37%

KIVALO NAGYON JO NEM JO KEDVEZO 48%

34. ábra


A 15. számú kérdés a válaszadók azon attitűdjét hivatott megvizsgálni, hogy milyennek ítélik meg saját hazájuk adottságait megújuló energiaforrásokkal való ellátottság tekintetében. Ennél a kérdésnél szignifikáns eltérés mutatkozik a három ország népessége között. Míg a szerb lakosoknak csak 1%-a tartja rossznak hazája lehetőségeit, addig ez az arány Magyarországon 25%, és Montenegróban már 48%! 31 | O l d a l :

4. Összefüggés vizsgálatok kutatási eredményei

Az összefüggés vizsgálatoknál arra a kérdésre próbáltunk választ kapni, hogy mely tényezők milyen mértékben befolyásolják az emberek döntését, és az adott tényezők milyen hatással, befolyással vannak egymásra. Először általánosabb összevetésekről olvashatunk majd, aztán a későbbiekben egy összetettebb, mélyebb vizsgálat eredményeit tekinthetjük meg.

4.1.

Egyes fűtőberendezések alkalmazása a különböző ingatlantípusok

esetén Az elemzés célja A következő kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a lakosok milyen fűtőberendezést használnak a lakó ingatlanjaikban. Ennek az elemzésnek eredményeképpen, arányaiban megnézhetjük, hogy a különböző ingatlantípusok milyen berendezéssel vannak ellátva. Adatok meghatározása Ennél a kutatási szempontnál tehát a lakosok ingatlanának típusára, és az általuk használt energetikai berendezés fajtájára voltunk kíváncsiak.

Családi ház 1. Kondenzációs gázkazán 2. Állandó hőmérsékletű gázkazán 3. Alacsony hőmérsékletű gázkazán 4. Elektromos hősugárzó 5. Elektromos hőtárolós kályha 6. Hőszivattyú 7. Cserépkályha 8. Kandalló

Szerbia Magyarország 0 15 0 12 0 7 2 0 43 0 0 0 36 7 3 8

Montenegró 9 28 2 9 7 0 5 7 32 | O l d a l :

9. Egyedi fűtés kályhával 10. Fatüzelésű központi kazán 11. Faelgázosító kazán 12. Távfűtés 13. Padló vagy falfűtés 14. Egyéb

41 12 2 6 1 0

3. táblázat

6 6 2 0 9 3

4 5 6 6 0 1


Adatok kiértékelése: Amint a táblázatban is látható, a családi házak többségében Magyarországon és Montenegróban állandó hőmérsékletű gázkazán és kondenzációs gázkazán található. Ezek a fűtőberendezések környezet kímélőek, a kondenzációs kazán pedig még energiatakarékos is. Viszonylag kis számmal alkalmaznak egyéb kazánt és kandallót is. A többi berendezést már kevesebben használják. Szerbiában ezzel szemben elavult a fűtéstechnika, a rendkívül költséges elektromos hőtárolós kályhát, illetve a környezetszennyező egyedi kályhás fűtést, és a cserépkályhát használók szinte lefedik a teljes népességet. Többlakásos társasház 1. Kondenzációs gázkazán 2. Állandó hőmérsékletű gázkazán 3. Alacsony hőmérsékletű gázkazán 4. Elektromos hősugárzó 5. Elektromos hőtárolós kályha 6. Hőszivattyú 7. Cserépkályha 8. Kandalló 9. Egyedi fűtés kályhával 10. Fatüzelésű központi kazán 11. Faelgázosító kazán 12. Távfűtés 13. Padló vagy falfűtés 14. Egyéb 4. táblázat

Szerbia Magyarország 0 4 0 2 0 5 1 0 3 0 0 0 0 1 0 1 0 0 2 0 2 0 0 2 0 2 0 11

Montenegró 2 2 0 0 1 0 1 1 0 0 0 5 0 0


33 | O l d a l :

Adatok kiértékelése: A többlakásos társasházak esetén már jóval kevesebb féle fűtőberendezést használnak. Magyarországon és Montenegróban ezekben az épületekben többnyire valamilyen gázkazánt vagy

távfűtést alkalmaznak. Elvétve találunk cserépkályhát vagy kandallót is. Ezek a

berendezések viszonylag környezet kímélőek. Szerbiában e lakóingatlan típusban is az elektromos fűtés vezet, csakúgy, mint az előbb látott családi házak esetében, és ezt követik a fafelhasználású kazánok. Panellakás 1. Kondenzációs gázkazán 2. Állandó hőmérsékletű gázkazán 3. Alacsony hőmérsékletű gázkazán 4. Elektromos hősugárzó 5. Elektromos hőtárolós kályha 6. Hőszivattyú 7. Cserépkályha 8. Kandalló 9. Egyedi fűtés kályhával 10. Fatüzelésű központi kazán 11. Faelgázosító kazán 12. Távfűtés 13. Padló vagy falfűtés 14. Egyéb

Szerbia Magyarország 0 0 1 0 0 0 0 0 4 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0 15 20 0 0 0 3

5. táblázat

Montenegró 2 3 1 0 1 0 0 0 0 0 0 18 0 1


Adatok kiértékelése: Amint azt megszokhattuk már, a panellakások többségében távfűtést alkalmaznak, ami az egyik legkörnyezetkímélőbb megoldás. E mellett a gázkazán, illetve Szerbiában az ott jellemző elektromos hőtárolós kályha és egyedi fűtésű kályha a gyakori .

4.2.

Az energetikai korszerűsítés módja a különböző ingatlantípusok

estén Az elemzés célja 34 | O l d a l :

Ennél a pontnál arra voltunk kíváncsiak, hogy ha szeretnének korszerűsíteni az emberek, akkor a korszerűsítés melyik módját választanák. Adatok meghatározása Ebben a kérdéskörben a lakosoktól két fontos adatra volt szükségünk. Az egyik, hogy milyen ingatlanban élnek, a másik az, hogy az adott energetikai korszerűsítési kategóriák közül melyiket választanák. A válaszlehetőségeket a következő táblázat tartalmazza. Válaszlehetőség ingatlantípus Családi ház Többlakásos társasház Panellakás

Válaszlehetőség korszerűsítés módja Nyílászárók cseréje Szigetelés Új berendezés vásárlása Egyéb:

6. táblázat


Energetikai korszerűsítés típusa - Szerbia 40 35 30 25 20 15 10 5 0

34 24

Családi ház Társasház 8

7 1

2

Nyílászáró csere

Szigetelés

35. ábra

Panel lakás

9 0

0

Új berendezés vásárlás

0

0

0

Egyéb


Adatok kiértékelése: Szerbiában családi házak esetén a válaszadók többsége (34) leszigetelné a házát, vagy nyílászárókat cserélne (24). Sokkal kevesebben vannak, akik új berendezést vásárolnának. A

35 | O l d a l :

panellakással rendelkezők szintén a szigetelést és a nyílászáró cserét választanák, de szinte egyenlő arányban. Energetikai korszerűsítés típusa - Magyarország 16 14 12 10 8 6 4 2 0

15

14

11 Családi ház 6

Társasház

6 3 1


36. ábra

Szigetelés

3

4

Panel lakás

4

2 0


Egyéb


Adatok kiértékelése: Magyarországon a családi házat birtoklók egyenlő arányban szigetelnének, illetve cserélnék ki az ajtókat, ablakokat, de sokan vannak olyanok is, akik új berendezést vásárolnának. A többlakásos társasházak és a panellakások tulajdonosainak nagyobb része nyílászárókat cserélne. Kisebb része szigetelne, vagy új berendezést vásárolna, de társasház esetében az egyéb választ is többen bejelölték.

36 | O l d a l :

Energetikai korszerűsítés típusa - Montenegró 16 14 12 10 8 6 4 2 0

14

13 Családi ház 7 5 2 0


37. ábra

Szigetelés

Társasház

5

Panel lakás 1

2


1

0

1

Egyéb


Adatok kiértékelése: Montenegróban nagyon hasonló a helyzet a magyarországihoz, ami a fő arányokat illeti mindegyik ingatlantípusnál. A családi házat birtoklók egyenlő arányban szigetelnének, illetve cserélnék ki az ajtókat, ablakokat, de sokan vannak olyanok is, akik új berendezést vásárolnának. A többlakásos társasházak és a panellakások tulajdonosainak nagyobb része nyílászárókat cserélne. A panelben lakók kisebb része szigetelne, vagy új berendezést vásárolna, de akadt, aki az egyéb választ jelölte be.

4.3.

Megújuló energiaforrás hasznosítása különböző ingatlantípusok estén

Az elemzés célja A következő elemzés megmutatja, hogy az egyes ingatlantípusok jelenleg hasznosítanak-e megújuló energiaforrást, vagy sem. Ezek az adatok segítenek bemutatni, hogy jelenleg az ingatlanpiac milyen helyzetben van megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Adatok meghatározása 37 | O l d a l :

Ennél az összevetésnél az ingatlanok típusai szerint csoportosítottuk a válaszokat. A két adat, amire szükségünk volt, az ingatlan típusa, és az, hogy hasznosítanak-e megújuló energiát, vagy sem.

Megújuló energiaforrás jelenlegi használata 77 60 45

Szerbia

38. ábra

Magyarország

9

0

1 Panel lakás

5

Társasház

0

Családi ház

0

Panel lakás

10

Igen

25

22

Társasház

0

Családi ház

0

Panel lakás

5

Társasház

0

Nem 23

18

Családi ház

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Montenegró


Adatok kiértékelése: Ahogy az ábrán látható, a megkérdezettek óriási többsége nem hasznosít megújuló energiaforrást otthona energia ellátásában. Csak a családi házak esetében láthatunk Magyarországon 10, Montenegróban 5 példát megújuló energiaforrás felhasználására, továbbá Montenegróban 1 panelépület esetében. Panellakásoknál a lakóknak kevesebb mozgásterük van, mint családi házak esetében, így ezekre a lakóingatlanokra teljesen más technológiai eljárásokat kell támogatni.

38 | O l d a l :

4.4.

Az ingatlan típusa és az energetikai berendezés, eljárás

használatának terve Az elemzés célja: Ebben a kérdéskörben választ kapunk arra, hogy a jövőben milyen energiatermelési eljárást kívánnak használni a válaszadók lakhely szerinti csoportosításban ingatlan típusonként. Ez a kérdés megmutatja, hogy milyen technológiákra milyen igény lesz a későbbiek folyamán. Adatok meghatározása: Ennél a kérdéskörnél két adatra volt szükségünk. Az egyik a válaszadó lakhelyének típusa, a másik a jövőben használni kívánt energetikai berendezés fajtája. Ingatlan típusa és az energetikai berendezés, eljárás használatának a terve - Szerbia 70

61

60 50

Családi ház

32

10 0

01

41 1

20 0

44 Geotermikus energia

00

39. ábra

0

4

00

00 0 Ismeret hiányában nem tudja

02

Fahulladék hasznosítása

Panel lakás

Szürkevíz hasznosítás

5

11

Hulladékhő hasznosítás Növényi szerves anyag komposztálása Esővízgyűjtés, ciszterna

Napkollektor

0

13

Szélgenerátor

5

13

Napelem

18

20 10

Társasház

26

Semelyiket

40 30


Adatok kiértékelése: Szerbiában a családi házak tulajdonosainak több, mint a fele napkollektort alkalmazna a legszívesebben. Még mindig sokan, de az előzőt választóknak csak mintegy a fele hasznosítana 39 | O l d a l :

növényi szerves anyagot, és ennél kevesebben geotermikus energiát. Napelemet, szélgenerátort és ciszternát is többen szeretnének, ezek aránya nagyjából egyenlő. A kevés társasház egyenlő mértékben szavazott a napkollektorra, és a geotermikus energiára. A panellakásban lakók sorrendben a napkollektorra, komposztálásra, és a geotermikus energiára voksoltak. Tehát ingatlan típustól függetlenül a napkollektor a legismertebb és leginkább vágyott energetikai berendezés Szerbiában. Ingatlan típusa és az energetikai berendezés, eljárás terve Magyarország 31 22

21

Családi ház

17

40. ábra

7 11

3

1

56

5 0

Panel lakás 2

00


22

5

Semelyiket

10

33

Geotermikus energia

7


Szélgenerátor

23


8 3

Napelem

5

Társasház

12

9


12 9

Napkollektor

35 30 25 20 15 10 5 0


Adatok kiértékelése: Magyarországon is a napkollektor vezet mindegyik fajta ingatlannál, ezt követi a geotermikus energia, és szorosan mögötte a napelem. Az figyelhető meg, hogy nagyjából azonos arányban választották az egyes eljárásokat a különböző típusú ingatlanban lakók, vagy másképp megközelítve ugyanolyan kedvelt egy bizonyos fajta eljárás a családi házban lakóknál, mint egy társasházi lakó esetében. Másik érdekesség, hogy fel lehet állítani egy preferencia sorrendet, és tulajdonképpen csökkenő mértékben ugyan, de mindegyik féle eljárás iránt mutatkozik érdeklődés ebben az országban.

40 | O l d a l :

Ingatlan típusa és az energetikai berendezés, eljárás terve Montenegró 15

14 11 9

9

Családi ház 7

4 00 0

0

41. ábra

4

3

Társasház Panel lakás

1 Ismeret hiányában nem tudja

00

5

Semelyiket

00 0

Geotermikus energia

00

1


1

2


1 1 0

4


1

2

Szélgenerátor

3

Napelem

2

Napkollektor

16 14 12 10 8 6 4 2 0


Adatok kiértékelése: Ahogy a táblázat is mutatja, az egyik feltűnő eltérés az előző két ábrától az, hogy Montenegróban sokan voltak, akik ismeret hiányában nem tudtak dönteni, vagy egyik eljárást sem választották. Akik viszont rendelkeznek preferenciával, azok kiugró mértékben kötődnek a napenergia valamely formában történő hasznosításához lakhely típusától függetlenül. Ezen kívül csak a geotermikus energia és a fahulladék hasznosítás iránt mutatkozott érdeklődés. Ellentétben Magyarországgal, a Montenegróban élőknek tehát határozottabb és egyöntetűbb a véleményük e kérdésben, néhány eljárást preferálnak, a többit viszont elutasítják, nem olyan sokszínű technológia-palettát bejelölve, mint a magyarok.

41 | O l d a l :

Függelék 1. számú Függelék - Kérdőív Lakossági kérdőív 1. Milyen lakóépületben lakik? □ Családi ház □ Többlakásos társasház □ Panellakás 2. Mikor épült az ingatlan? □ 1960 előtt □ 1960-1980 □ 1980-1990 □ 1990-2000 □ 2000 után 3. Milyen típusú fűtőberendezés üzemel az épületben? (több berendezést is megjelölhet) □ Kondenzációs gázkazán □ Állandó hőmérsékletű gázkazán □ Alacsony hőmérsékletű gázkazán □ Elektromos hősugárzó □ Elektromos hőtárolós kályha □ Hőszivattyú □ Cserépkályha □ Kandalló □ Egyedi fűtés kályhával □ Fatüzelésű központi kazán □ Faelgázosító kazán □ Távfűtés 42 | O l d a l :

□ Padló vagy falfűtés □ Egyéb: ……………………………………………………………………………………… 4. Rendelkezik-e ingatlana energiatanúsítvánnyal? □ Nem □ Igen 5. Ha igen, milyen minősítést kapott ingatlana? ………………………………………………………………..

6. Tervez az elkövetkező 5 évben energetikai korszerűsítést? □ Nem □ Igen 7. Ha igen, milyen lépést? □ Nyílászárók cseréje □ Szigetelés □ Új berendezés vásárlása, mégpedig: …………………………………………………………. □ Egyéb: ………………………………………………………………………………………... 8. Hasznosít-e lakóingatlanában jelenleg megújuló energiaforrást? □ Nem □ Igen, mégpedig: ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 9. Milyen megtérülési idő mellett ruházna be megújuló energiaforrást hasznosító berendezésbe? □ 5 év alatti □ 10 év alatti □ 15 év alatti 43 | O l d a l :

□ 20 év alatti □ akár 20 év feletti megtérülési idő esetén is beruháznék □ semmilyen esetben nem ruháznék be 10. Mekkora mértékű beruházási támogatás esetén vágna bele megújuló energiaforrást hasznosító berendezés telepítésébe? □ 50% feletti □ 40% feletti □ 30% feletti □ 20% feletti □ 10% feletti □ támogatás nélkül is beruháznék 11. Állítsa sorrendbe az alábbi szempontokat aszerint, hogy mennyire tartja őket fontosnak ingatlana energiaellátásával kapcsolatban! (1: legfontosabb, 6: legkevésbé fontos) □ Olcsó legyen □ Környezetbarát legyen □ Ne igényeljen karbantartást □ Időtálló legyen □ Műszakilag kiforrott, jól bevált technológia legyen □ Ismert, jó referenciákkal rendelkező gyártó 12. Melyik berendezéseket/eljárásokat alkalmazza az alábbiak közül? (több megoldást is megjelölhet) □ Napkollektor: használati melegvíz, fűtés-hűtés □ Napelem: elektromos áram □ Napfényvető: optikai rendszer, bevilágított aktív zóna növelése □ Szélgenerátor: elektromos áram □ Hulladékhő hasznosítás: levegő hőcserélő, szellőztetés, hűtés és fűtés □ Föld hőjének felhasználása: földhőcserélő csöves megoldással, légbefúvással fűtés, hűtés 44 | O l d a l :

□ Föld hőjének felhasználása: hőszivattyú, fűtés, hűtés és használati melegvíz □ Növényi szerves anyag komposztálása a talaj minőségének javítása érdekében □ Szerves anyag komposztálás (biomassza): gáztermelés, fűtés □ Esővízgyűjtés, ciszterna: klimatizálás és használati víz biztosítása (nem ivóvíz) □ Szürkevíz hasznosítás: kevésbé szennyezett háztartási víz ismételt felhasználása □ Fahulladék hasznosítása: pellet kazán, vízköpenyes tűztérbetétek, faelgázosító kazánok, fűtés, használati melegvíz □ Geotermikus energia: hőcserélő, fűtés és használati melegvíz □ Semelyiket 13. Melyik berendezéseket, eljárásokat tervezi alkalmazni a közeljövőben? (több megoldást is megjelölhet) □ Napkollektor: használati melegvíz, fűtés-hűtés □ Napelem: elektromos áram □ Napfényvető: optikai rendszer, bevilágított aktív zóna növelése □ Szélgenerátor: elektromos áram □ Hulladékhő hasznosítás: levegő hőcserélő, szellőztetés, hűtés és fűtés □ Föld hőjének felhasználása: földhőcserélő csöves megoldással, légbefúvással fűtés, hűtés □ Föld hőjének felhasználása: hőszivattyú, fűtés, hűtés és használati melegvíz □ Növényi szerves anyag komposztálása a talaj minőségének javítása érdekében □ Szerves anyag komposztálás (biomassza): gáztermelés, fűtés □ Esővízgyűjtés, ciszterna: klimatizálás és használati víz biztosítása (nem ivóvíz) □ Szürkevíz hasznosítás: kevésbé szennyezett háztartási víz ismételt felhasználása □ Fahulladék hasznosítása: pellet kazán, vízköpenyes tűztérbetétek, faelgázosító kazánok, fűtés, használati melegvíz □ Geotermikus energia: hőcserélő, fűtés és használati melegvíz □ Semelyiket 14. Milyen energiatermelési megoldást alkalmazna, amennyiben új ingatlanba költözne? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 45 | O l d a l :

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 15. Milyennek látja hazája adottságait a megújuló energiaforrásokkal való energiatermelés szempontjából? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Demográfiai adatok Az Ön neme: □ Férfi □ Nő Az Ön életkora: □ 18 év alatt □ 18-30 év □ 31-45 év □ 46-60 év □ 61-75 év □ 76 év felett Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: □ Legfeljebb 8 általános □ Szakmunkás □ Szakközépiskola (érettségi) □ Gimnázium (érettségi) □ Főiskola □ Egyetem 46 | O l d a l :

Az Ön foglalkozása: □ Fizikai □ Szellemi □ Tanuló □ Munkanélküli □ Nyugdíjas Az Ön lakóhelye: □ Város □ Község □ Falu □ Egyéb: ………………. Az Ön átlagos havi nettó jövedelme: □ 0-200 EUR □ 200-400 EUR □ 400-600 EUR □ 600 EUR felett Köszönjük szíves közreműködését!

Választhatóan megadható adatok a későbbi tájékoztatás érdekében Név: Cím: Telefonszám: Email cím: A elemzésból szeretnék kapni 1 példányt elektronikusan □ Igen □ Nem 47 | O l d a l :

Köszönjük szíves közreműködését! A gazdasági szereplőkkel kitöltetett kérdőív csupán az első kérdésben (itt a vállalat által használt ingatlan típusára kérdeztünk rá) és a demográfiai adatokat érintő kérdésekben tért el a lakossági kérdőívtől.

48 | O l d a l :

KUTATÁSI ELEMZÉS LAKÓINGATLANOK ENERGETIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉVEL, ÉS HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Recommend Documents