KUTATÁS-FEJLESZTÉS AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA SZOLNOKI KÉPVISELET

KUTATÁS-FEJLESZTÉS AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN 2000-2005

Szolnok 2007. július

© Központi Statisztikai Hivatal

Debreceni Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-127-8

Igazgató:

Sándor István Tájékoztatási osztályvezető:

Reszler Györgyné

Készítették:

Kólyáné Sziráki Ágnes Végh Lajosné

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A KSH Debreceni Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: 4029 Debrecen, Faraktár u. 29/b. Telefon: 52/529-800 Telefax: 52/529-891 5000 Szolnok, Kellner Gyula u. 2-4. Telefon: 56/422-604 Telefax: 56/422-604 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Telefon: 42/406-855 Telefax: 42/407-030

KSH az interneten: www.ksh.hu

TARTALOM

MEGJEGYZÉSEK - JELMAGYARÁZAT .................................................................................4 BEVEZETÉS ............................................................................................................................5 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ORSZÁGOS JELLEMZŐI, TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI..............5 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FŐBB ADATAI AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN ......................................9 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÖSSZETÉTELE AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN .................................14 ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................17 FOGALMAK ÉS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK ............................................................18

3

MEGJEGYZÉSEK Az adatok forrása: a Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés című kiadványai és a megyék statisztikai évkönyvei. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól.

JELMAGYARÁZAT -

=

A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

0, 0,0

=

A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

4

BEVEZETÉS A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A K+F jelentősége napjainkban egyre nagyobb, ami elsősorban a gazdasági növekedésben betöltött szerepének következménye. Ebből adódóan erősödik az igény a társadalom és gazdaság minden területén a kutatás-fejlesztésre vonatkozó információk iránt. A kutatás-fejlesztési statisztika tartalma és módszere a társadalmi, gazdasági fejlődés követelményeihez alkalmazkodva bővül, változik. Az OECD és az EUROSTAT adatigényéhez és normarendszeréhez igazodó hazai statisztikai számbavétel a K+F szervezeti, személyi, pénzügyi és egyéb kapcsolódó adatainak megfigyelésére, a kutatóhelyek statisztikailag kifejezhető jellemzőire irányul. Az ily módon összegyűjtött adatok alkalmasak a kutatás-fejlesztési tevékenység időbeli, regionális és nemzetközi szintű összehasonlítására. Elemzésünk elsősorban Észak-Alföld kutatási-fejlesztési tevékenységének főbb jellemzőit mutatja be a rendelkezésre álló statisztikai adatok felhasználásával.

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ORSZÁGOS JELLEMZŐI, TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A tudományos kutatásban és fejlesztésben elért eredmények hosszabb távon lényeges tényezőivé válhatnak az ország gazdasági potenciáljának, a versenyképesség növelésének. Az ezredfordulón a fejlett országokban – éves szinten – a megtermelt GDP 2-3%-át fordították kutatásra, fejlesztésre. Magyarországon – ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett értéke 2004-ben az EU-15 átlagának 56%-át tette ki – a GDP alig 1%-a irányult kutatás-fejlesztésre. 2003-ban az egy lakosra jutó hazai 70 eurós kutatási, fejlesztési kiadás hetede volt az EU-15 átlagának és töredéke a fejlett európai országokénak. Magyarországon a kutatási-fejlesztési ráfordítások az ezredforduló óta évről évre mérséklődő ütemben, de az infláció mértékét – 2003-2004 év kivételével – meghaladóan növekedtek. 2005-ben a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg megközelítette a 208 milliárd forintot, ami folyó áron a 2000. évinek a kétszerese volt. A ráfordítások összesen 2516 kutatóhelyen mintegy 50 ezer kutató-fejlesztő és segédszemélyzet 23 ezer témában, feladatban végzett munkáját finanszírozták.

5

A kutató-fejlesztő helyek főbb adatai szektoronként Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely

Megnevezés

Felsőoktatási kutatóhely

Vállalkozási kutatófejlesztő hely

Összesen

2000 Kutatóhelyek száma megoszlása, % Foglalkoztatottak száma megoszlása, % Ráfordítások, millió Ft megoszlása, % Kutatási témák, fejlesztési feladatok száma megoszlása, %

121 6,0

1 421 70,3

478 23,7

2 020 100,0

11 255 24,8

25 972 57,3

8 098 17,9

45 325 100,0

27 494 27,6

25 310 25,4

46 704 46,9

105 388 a) 100,0

5 089 24,1

9 895 46,9

6 102 28,9

21 086 100,0

749 29,8

2 516 100,0

9 394 18,9

49 723 100,0

89 703 44,8

207 764 a) 100,0

6 934 30,2

22 935 100,0

2005 Kutatóhelyek száma 201 1 566 megoszlása, % 8,0 62,2 Foglalkoztatottak 11 627 28 702 száma megoszlása, % 23,4 57,7 Ráfordítások, millió Ft 58 171 52 246 megoszlása, % 29,1 26,1 Kutatási témák, fejlesztési feladatok száma 5 222 10 779 megoszlása, % 22,8 47,0 a) Tartalmazza a szektorok szerint nem részletezhető összegeket is.

2005-ben a tudományos kutatóhelyek több mint hattizede felsőoktatási, háromtizede vállalkozási kutatóhelyként működött, ezeken kívül 201 – állam által finanszírozott – kutatóintézetben és egyéb kutató helyen folyt kutató munka. A GDP és a kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása a régiók között K+F ráfordítás, 2000 GDP, 2000

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

K+F ráfordítás, 2005 GDP, 2005

0%

10%

20%

30%

40%

50%

6

60%

70%

80%

90%

100%

A tudományos élet terén meghatározó szerepet tölt be Közép-Magyarország, azon belül is Budapest. Ebbe a térségbe koncentrálódott 2005-ben a kutatásra, fejlesztésre fordított pénzeszközök héttizede, közel 140 milliárd forint. Itt működött a költségvetési kutatóintézetek több mint hattizede, a vállalkozásokénak is közel 60%-a, a felsőoktatásiaknak pedig négytizede. A kutatási feladatok és az összes foglalkoztatott 5555%-a is ebben a régióban összpontosult. Ez a koncentráció erőteljesebb a központi régió GDP előállításában meglévő részarányánál is. A fővárosban 2005-ben a hazai kutatási ráfordítások kétharmadát használták fel, így Közép-Magyarország részesedése 70%-ot közelítette meg. A régiók eltérő népességszámát is figyelembe véve, vagyis az egy lakosra jutó ráfordításokat vizsgálva, a K+F tevékenység intenzitása Közép-Magyarországon az átlagos 2,4-szerese volt, a többi régióban pedig rendre jóval átlag alatti, és különösen kedvezőtlenül alakult Észak-Magyarországon. A központi régió egy lakosra jutó kutatás-fejlesztési ráfordítása lényegesen kiugróbb annál, mint ahogyan azt akár a felsőoktatásban betöltött szerepe, akár gazdaságának teljesítőképessége mutatja, hiszen mind a felsőoktatás nappali tagozatos hallgatóinak számát, mind a GDP-t népességarányosan tekintve az előbbinél kisebb – 1,6-szoros – az előnye az átlagos értékekhez képest. Az egy lakosra jutó kutatási kiadások régiók szerinti rangsora eltér a fejlettségi rangsortól. A kutatási rangsorban Közép-Dunántúl megelőzi Nyugat-Dunántúlt, annak ellenére, hogy felsőfokú oktatási potenciálja jóval gyengébb, valószínűsíthetően azzal összefüggésben, hogy vállalkozásai kiemelkedő fejlesztési tevékenységet folytatnak. Az egyik legelmaradottabb régió, Észak-Alföld relatíve jó pozíciója elsődlegesen a kiterjedt felsőfokú oktatással, annak irányultságával függ össze, részben pedig gazdasága ágazati struktúrájával. A kutatási ráfordításokat tekintve a régiók között legkisebb összeggel bíró Észak-Magyarországon viszonylag alacsony az ezer lakosra jutó felsőfokú oktatási intézményben tanuló nappali tagozatos hallgatók száma és a térség gazdasági teljesítménye is gyenge. A kutatás-fejlesztés ráfordításai*, felsőfokú oktatási intézményben tanulók, egy főre jutó GDP Ezer lakosra a/ jutó hallgató a felsőfokú oktatásban

K+F tevékenység ráfordításai Régió megoszlás, %

millió Ft

2000 Közép-Magyarország

70,3

69,4

138 790

Egy főre jutó GDP

egy lakosra ezer Ft az országos átlag %-ában 2005 48,7

236,6

161,2

163,2

Közép-Dunántúl

5,0

4,8

9 673

8,7

42,3

59,5

94,0

Nyugat-Dunántúl

2,8

3,4

6 737

6,7

32,7

83,3

99,2

Dél-Dunántúl

3,8

3,2

6 459

6,6

32,2

89,5

69,4

Észak-Magyarország

2,4

2,9

5 890

4,7

22,6

54,5

65,9

Észak-Alföld

7,8

9,0

17 913

11,7

56,6

84,3

63,6

Dél-Alföld

7,9

7,3

14 658

10,9

52,7

84,1

67,8

100,0

100,0

200 120b/

20,6

100,0

ORSZÁG ÖSSZESEN

100,0 100,0 *A kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (szolgáltatások, termelés stb.) ráfordításai nélkül. a/ Nappali tagozaton. b/ A területre nem bontható adatok nélkül.

7

A ráfordításokat a területi GDP-hez mért arányaiban vizsgálva is jelentős szóródást tapasztalhatunk régiónként, amelyben érvényre jut egyrészről a térségek eltérő gazdasági fejlettsége, másrészt az ott folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet meghatározó intézményrendszer, valamint a személyi és tárgyi feltételek különbségei csakúgy mint a tudományos kutatások iránya, ágazati szerkezete. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy nincs szoros összefüggés a régiók jövedelemtermelő képessége és a kutatás-fejlesztés – nagyobb részt állami költségvetésből finanszírozott – területi ráfordításai között. A kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP százalékában 2000

2001

2002

2003

2004

2005

ÉszakMagyarország

% Észak-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

KözépMagyarország

1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

0,4 0,2 0,0

A vidék legnagyobb kutatási bázisai kevés kivételtől eltekintve a nagyvárosok hagyományokkal rendelkező egyetemi kutatóműhelyeihez kötődnek. Ezzel összefüggésben a vidéki régiókban – Közép-Dunántúl kivételével – az átlagosnál magasabb, 65–78%-os arányt képvisel a kutató-fejlesztő helyek között a felsőoktatás. A vidéki régiók a kutatásfejlesztésre felhasználható összes forrás alig harmadán osztoznak: 2005-ben az országosan rendelkezésre álló 208 milliárd forint 3–9 %-a jutott egy-egy térségbe. Arányaiban legkevesebb Észak-Magyarországra, legtöbb pedig Észak-Alföldre került. Az előbbiben 5,9 milliárd, az utóbbiban 17,9 milliárd forint finanszírozta a kutatást, fejlesztést. A népesség számát figyelembe vevő, egy lakosra jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások is az előbbihez hasonló szélsőségeket mutatnak.

8

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FŐBB ADATAI AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN Az észak-alföldi régióban 2005-ben kereken 300 kutatóhelyen összesen 4869 fő végzett tudományos kutatással-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet. 2000 óta a kutatóhelyek száma 21%-kal, a foglalkoztatottaké 16%-kal gyarapodott. 2005-ben 17,9 milliárd forint irányult a régióban a kutatások finanszírozására, ami folyó áron az öt évvel korábbinak 2,2-szerese. A ráfordítások az időszakban viszonylag kiegyensúlyozottan – évente 12–22 % közötti ütemben –, 2003-ban és 2004-ben az országos átlagot jóval – 15, illetve 10 százalékponttal – meghaladóan növekedtek. A kutatás-fejlesztés ráfordításainak alakulása az Észak-Alföldi régió megyéiben Hajdú-Bihar

millió Ft 16 000

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Az Észak-Alföldön folyó tudományos tevékenységre nagyfokú területi koncentráció jellemző. Egyértelmű e tekintetben a megyék között Hajdú-Bihar, ezen belül is a nagy felsőfokú oktatási és kutatási múltra visszatekintő Debrecen szerepe, amely az Észak-Alföld szellemi-kulturális és tudományos életének meghatározója, központja. 2005-ben a térség ráfordításainak több mint nyolctizede, közel 15 milliárd forint szolgálta a Hajdú-Bihar megyei kutatásokat. A 2000 és 2005 között a régióban megtermelt GDP – növekvő arányú, de mindössze – 0,6-0,8%-a segítette a kutató, fejlesztő munkát. Ez az arány valamivel elmaradt az országos átlagtól, Közép-Magyarország mutatójának pedig a fele, mindemellett a vidéki régiók között a legmagasabb. Ugyanakkor a gazdasági fejlettség – az egy főre jutó GDP – alapján rangsorolva a régiókat, Észak-Alföld az utolsó helyet foglalta el, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék a térségben az országos átlag kétharmadát sem érte el. A régióban a kutatási ráfordítások GDP-hez mért, viszonylag magas arányában egyértelműen Hajdú-Bihar megye kimagasló kutatási potenciálja jelenik meg, itt 2005-ben a GDP 1,7%-ának megfelelő összeg jutott kutatásra, míg a régió másik két megyéjében a GDP mindössze 0,2-0,3%-a körüli összeg. A hazai statisztikai adatgyűjtés a kutatóhelyeket – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – kormányzati (államháztartási), felsőoktatási és vállalkozási szektorba sorolja. A felsőfokú oktatási intézmények a régióban is a kutatási, fejlesztési tevékenység legfőbb bázisainak tekinthetők. Emellett számos olyan vállalkozás, nonprofit szervezet, költségvetési szerv által működtetett intézmény található, amely saját szervezeti keretein belül végez ilyen 9

tevékenységet. Az észak-alföldi térségben a kutatási tevékenységre intézményhálózat 2000 és 2005 között 52-vel (21%-kal) bővült.

szakosodott

A kutatás-fejlesztés főbb adatai

Megnevezés

Kutatófejlesztő hely

Tudományos kutató-fejlesztő létszám összesen

Tudományos fokozattal rendelkező

Kutatási téma, fejlesztési feladat

Folyó költség, millió Ft

Beruházás, millió Ft

167 22 59 248 998 161 146 130 110 227

3 239 270 689 4 198 27 181 2 546 2 182 3 036 1 860 4 322

2000 790 7 108 905 5 198 350 324 599 420 877

1 388 128 407 1 923 12 566 1 288 1 251 1 389 909 1 760

5 349 720 1 212 7 281 58 580 4 743 2 687 3 567 2 047 7 172

647 193 23 863 14 674 516 262 351 457 1 029

ORSZÁG ÖSSZESEN

2 020

45 325

8 673

21 086

86 077

18 152

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld

212 27 61 300 1 204 161 188 206 141 316

3 614 450 805 4 869 27 513 2 655 2 325 4 400 2 219 5 742

2005 1 016 52 175 1 243 6 654 455 483 794 641 1 216

1 544 126 543 2 213 12 636 1 308 1 696 1 177 1 451 2 454

12 275 902 1 297 14 473 114 960 8 575 6 084 5 610 5 199 13 023

2 481 708 251 3 440 23 830 1 098 652 849 692 1 635

ORSZÁG ÖSSZESEN

2 516

49 723

11 486

22 935

167 924

32 197


Észak-Alföld kutatóhelyeinek háromnegyede a régióban található felsőoktatási intézményekhez kötődik, közel kéttizedüket vállalkozások tartják fenn, mindössze 6%-uk állami fenntartású kutatóintézet. A régió kutatóhelyeinek – ebből adódóan kutatóinak és kutatásainak – megyénkénti megoszlása egyértelműen Hajdú-Bihar megye domináns szerepét mutatja. A megye mindhárom szektorban kiemelkedik a kutatóhelyek számát illetően. Különösen magas arányban – 74%-ban – koncentrálódnak itt – a Debreceni Egyetemnek köszönhetően – a felsőoktatási kutatóhelyek, de a vállalkozási szektorhoz tartozó és az állami kutatóintézeteknek is több mint fele – előbbinek 63, utóbbinak 58%-a – szintén HajdúBiharban található. A megyében 2005-ben 212 szervezet foglalkozott tudományos kutatással. A Debreceni Egyetem mellett jelentős szellemi erőforrást koncentrál a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB), amelynek szakbizottságai több száz kutatót aktivizálnak. Az MTA Atommagkutató Intézete pedig az egyetlen olyan hely a térségben, amelynek a kutatás, kísérleti fejlesztés az alaptevékenysége. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 61, JászNagykun-Szolnok megyében 27 kutatóhely működött.

10

A kutató-fejlesztő helyek száma Kutatóintézet és egyéb kutatóhely

Megnevezés


Vállalkozási kutatóhely

Összesen

2000 Észak-Alföld összesen ORSZÁG ÖSSZESEN

5

204

39

248

121

1 421

478

2 020

2005 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld összesen ORSZÁG ÖSSZESEN

11 3 5 19

166 18 41 225

35 6 15 56

212 27 61 300

201

1 566

749

2 516

A régióban a kutatóhelyeken foglalkoztatottak tényleges létszáma 2005-ben 4869 főt tett ki. A foglalkoztatottak nyolctizede a felsőoktatási kutatóhelyeken tevékenykedett, 12%-a a vállalkozási szektorban, a fennmaradó 7%-a pedig a költségvetési kutatóintézetekben dolgozott. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított – azaz a foglalkoztatottak tudományos tevékenységre fordított idejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányával súlyozott – létszám a régióban 1946 fő. Az így számított létszám szektoronkénti megoszlása kissé eltér a tényleges létszám korábban említett arányaitól: a felsőoktatás kutatóhelyei a létszám kétharmadát koncentrálják, a vállalkozási szektorban a létszám negyede, a költségvetési kutatóhelyeken 9%-a dolgozik. A tényleges és a számított létszám szektorok szerinti arányának eltérése abból adódik, hogy az egyes szektorokban dolgozók munkaidejük eltérő hányadát fordítják kutatás-fejlesztési feladataik ellátására. A kutatásra fordított időhányad a vállalkozási kutatóhelyeken a legmagasabb. A kutató-fejlesztő helyek létszámösszetétele az egyes szektorokban az Észak-Alföldön, 2005 Tényleges létszám Számított létszám 4500

Adminisztráció Segédszemélyzet Tudományos kutató

fő

4000

Adminisztráció Segédszemélyzet Tudományos kutató

1400 fő 1200

3500 1000

3000 2500

800

2000

600

1500

400

1000 200

500 0

0 Kutatóintézet és egyéb kutatóhely



Kutatóintézet és egyéb kutatóhely



2005-ben térségben a kutatás, fejlesztés különböző területein tevékenykedő foglalkoztatottak nagyobbik fele – hattizede – tudományos kutató, fejlesztő státusban állt alkalmazásban, a tényleges létszám 19%-át a segédszemélyzet, 23%-át pedig az adminisztrátorok tették ki. Az évtized elejétől a tudományos kutatók, fejlesztők száma az országos átlagnál (13%) gyorsabban, 15%-kal, 2848 főre gyarapodott, így a középmagyarországi és a dél-alföldi régió után az Észak-Alföld kutatóhelyein végeztek legtöbben tudományos alkotó munkát. Ugyanakkor dinamikusan, több mint egyharmadával (országosan 5%-kal) bővült a kutatást, fejlesztést munkájukkal közvetlenül elősegítő kutatási,

11

fejlesztési segédszemélyzet állománya. 2005-ben 100 kutatóra, fejlesztőre 32 kutató, fejlesztő segédszemély jutott a régióban, az országos átlagnál 4-gyel több. 2005-ben a térségben dolgozó kutatók, fejlesztők több mint négytizedének – 1243 főnek – volt tudományos fokozata: a tudomány doktora fokozattal 202-en, kandidátusi címmel 1041-en rendelkeztek. Akadémiai rendes vagy levelező tagként 29 tudományos munkatársat jegyeztek az Észak-Alföldön. A régió kutatóhelyei országos összehasonlításban is jelentős szellemi potenciált koncentrálnak. A tudományos fokozattal rendelkezők arányát tekintve a régiók között Észak-Alföld áll az első helyen, megelőzve a közép-magyarországi, valamint a dél-alföldi régiót is. Különösen Hajdú-Biharban magas, 50%-ot is meghaladó a tudomány doktora és a kandidátusi címet viselő kutatók aránya a tudományos munkatársak körén belül. Itt dolgozik a doktori fokozattal, kandidátusi címmel rendelkező hazai kutatók 1111%-a; Közép-Magyarország kivételével egyetlen régióban sincsenek ilyen magas arányban a vezető kutatók. A régióban 2005-ben összesen 2213 témán dolgoztak, s ez 15%-kal haladta meg a 2000. évit. Országosan közel 23 ezer munkában lévő kutatási témával, fejlesztési feladattal foglalkoztak, 9%-kal többel, mint az évtized elején. A témák és feladatok számát illetően a közép-magyarországi régió domináns szerepe az elmúlt években mérséklődött, de meghatározó túlsúlya továbbra is megmaradt. A többi régiós kutatóhelyekre kerülő kutatási témák, feladatok részarányának növekedése a vidék tudományos életben betöltött szerepének erősödését jelzi. A kutatási témák, feladatok főbb adatai Ebből

Megnevezés


1 388 128 407 1 923 12 566 1 288 1 251 1 389 909 1 760

762 8 84 854 4 537 270 325 620 338 739

2000 355 78 147 580 4 122 455 342 576 295 413

271 42 176 489 3 907 563 584 193 276 608

532 78 107 717 4 847 545 638 500 291 574

102 18 120 1 129 62 71 108 52 136

ORSZÁG ÖSSZESEN

21 086

7 683

6 783

6 620

8 112

1 678


1 544 126 543 2 213 12 636 1 308 1 696 1 177 1 451 2 454

814 18 96 928 4 505 343 421 564 341 801

2005 416 71 155 642 4 558 405 510 510 492 660

314 37 292 643 3 573 560 765 103 618 993

317 60 235 612 4 697 538 750 245 727 684

126 1 14 141 1 454 119 154 63 360 173

ORSZÁG ÖSSZESEN

22 935

7 903

7 777

7 255

8 253

2 464

alapkutatás

alkalmazott kutatás

12

kísérleti fejlesztés

Eredményesen befejezett témák, faladatok

Nemzetközi együttműködésben munkált témák, feladatok

Kutatási téma, fejlesztési feladat

A kutatóhelyek „profilja”, a rendelkezésre álló technikai háttér, a kutató-gárda szakmai összetétele alapvetően meghatározza az adott területen folyó kutatások jellegét. A különböző tudományterületek eltérő mértékben igénylik az alap- és az alkalmazott kutatásokat, kísérleti fejlesztéseket. A régióban az évtized elejihez képest az alap- és az alkalmazott kutatások száma 9, illetve 11%-kal, a kísérleti fejlesztéseké pedig több mint háromtizedével gyarapodott, ennek eredményeképpen 2005-ben a munkában lévő témáknak négytizede az alapkutatások, 29-29%-a kísérleti fejlesztések és az alkalmazott kutatások területéhez tartozott. Mindemellett a régióban az alapkutatások aránya az összes kutatásból magasabb az országosnál. Az országosan folyó alapkutatási témák, feladatok 11-12%-át évek óta e régióban munkálják, csak Közép-Magyarországon dolgoznak ennél több témán. Nemzetközi együttműködés keretében 2005-ben az Észak-Alföldön 141 témával foglalkoztak, 18%-kal többel, mint 2000-ben. Az ilyen jellegű közös témák túlnyomó többsége – kilenctizede – Hajdú-Bihar megye kutatóintézeteihez kapcsolódik, tekintettel arra, hogy Debrecen nemzetközi szinten is ismert szereplője a tudományos életnek. Országos összehasonlításban ugyanakkor a nemzetközi együttműködésben folytatott kutatások száma a régióban viszonylag alacsony. 2005-ben az országosan így munkált témák mindössze 56%-án dolgoztak az Észak-Alföldön, gyakorlatilag minden második kutatóhelyre jutott ilyen feladat, míg országosan szinte minden kutatóhely bekapcsolódott valamilyen nemzetközi tudományos projektbe. 2005-ben 612 kutatási, fejlesztési feladatot zártak le eredményesen, ami azt jelenti, hogy minden 100 folyamatban lévő kutatásra 27-28 sikeres lezárás jutott. A kutató-fejlesztő helyeken megjelent publikációk száma 2000-2005 között Magyar nyelvű Megnevezés

Idegen nyelvű

könyvek

szakfolyóiratokban megjelent cikkek


1 418 162 483 2 063 12 715 1 158 1 291 2 085 1 217 1 877

ORSZÁG ÖSSZESEN

22 406

könyvek

szakfolyóiratokban megjelent cikkek

9 659 384 2 666 12 709 65 591 6 307 7 611 10 168 7 524 11 180

271 30 87 388 3 494 323 294 521 204 523

8 055 34 793 8 882 49 023 3 273 2 782 5 635 3 245 9 716

121 090

5 747

82 556

Aránya az országosból, % 8,0 4,7 0,3 0,5 2,2 1,5 10,5 6,8 54,2 60,8 5,2 5,6 6,3 5,1 8,4 9,1 6,2 3,5 9,2 9,1

9,8 0,0 1,0 10,8 59,4 4,0 3,4 6,8 3,9 11,8

Száma

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld ORSZÁG ÖSSZESEN

6,3 0,7 2,2 9,2 56,7 5,2 5,8 9,3 5,4 8,4 100,0

100,0

13

100,0

100,0

A kutatás-fejlesztési tevékenységek egyik – kézzel fogható – mérhető eredménye a kutatóhelyek által elkészített könyvek, cikkek, értekezések száma, amely a kutatóhelyi aktivitásról tanúskodik. A tudományos eredmények publikálása tekintetében – országosan és a régióban is – a felsőoktatási kutatóhelyek a legaktívabbak, általában a különféle publikációk héttizede az ott folyó műhelymunkák eredménye. Az észak-alföldi régió tudományos kutatói körében élénk volt a publikációs tevékenység, hiszen az elmúlt öt évben napvilágot látott magyar nyelvű tudományos könyvek 9%-a, a szakfolyóiratokban megjelent cikkek 11%-a a régióból került ki. Idegen nyelven történő publikációból 388 könyv és 8882 cikk készült a régióban. 2005-ben az ÉszakAlföldön magyar nyelven 408 tudományos témájú könyv és 2227 szakfolyóiratban megjelent cikk született, idegen nyelven 72 könyvet és 1606 tudományos szakcikket publikáltak.

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÖSSZETÉTELE AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN A kutatások ráfordításainak összetétele tudományágak, társadalmi célok és szektorok szerint is vizsgálható, mindhárom szempontból a kutatási összegek arányaiból következtethetünk arra, hogy mely területek állnak a kutatások fókuszában, illetve milyen szervezeti keretek között zajlik a tudományos tevékenység. Az kutatási ráfordítások megoszlása tudományáganként, 2005 Észak-Alföld

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Természettudomány

Műszaki tudomány

Orvostudomány

Mezőgazdasági tudomány

Humántudomány

Társadalomtudomány

100%

A kutatások ráfordításai tudományáganként részletezve, 2005-ben az észak-alföldi régióban legtöbbet – az összes ráfordítások négytizedét –, 7,2 milliárd forintot a műszaki tudományokra fordítottak, amelyek kilenctizede a vállalati szféra kutatásait finanszírozta. 3,7 milliárd forint irányult a természettudományos kutatásokra, ami a ráfordítások egyötöde. Az orvostudománnyal kapcsolatos kutatásokra 2,5 milliárd forintot, az összes ráfordítás 14%-át fordították. Ez az a három tudományterület, amely leginkább koncentrálja a szellemi kapacitást és az erőforrásokat is Hajdú-Bihar megyébe, azon belül is Debrecen kutatóhelyeihez. A mezőgazdasági tudománnyal kapcsolatos kutatások finanszírozása 1,6

14

milliárd forintba került. E tudományterületet művelő – zömében felsőoktatási – kutatóműhelyek kevésbé kötődnek Debrecenhez, így a források megyénkénti felhasználása is egyenletesebb. Bár a mezőgazdasági tudományokhoz kapcsolódó források több mint fele ugyancsak Hajdú-Bihar megyében került felhasználásra, a források háromtizede JászNagykun-Szolnokba, 16%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe került. A kutatás-fejlesztés finanszírozási forrásainak megoszlása tudományágak szerint az Észak-Alföldön, 2005 Megnevezés

Vállalkozási források

Állami költségvetés

Egyéb hazai

Külföldi

Összesen

Ráfordítások megoszlása

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Mezőgazdasági tudomány Humántudományok Társadalomtudományok

6,2 90,3 8,6 21,9 0,6 25,7

89,6 8,3 87,6 71,9 98,0 72,2

0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 1,4

4,2 1,3 3,8 6,1 1,4 0,8

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

20,5 40,2 14,1 9,0 2,8 13,3

ÖSSZESEN

44,2

53,0

0,3

2,6

100,0

100,0

2005-ben a régióban folyó kutatási tevékenység szerkezetében – a forrásfelhasználást társadalmi célja szerint, országos összehasonlításban vizsgálva – három terület, az ipari, az egészségügyi és a mezőgazdasági célú kutatások átlagosnál magasabb, illetve átlagoshoz közeli aránya tűnik ki. Közülük a legmagasabb – közel 30 százalékot kitevő – az ipari fejlesztéshez kapcsolódó kutatások költségeinek aránya, egészségügyi célokat az összes ráfordítás egynegyede szolgálta. A régió agrár potenciáljához mérten viszont nem kimagasló – bár az országos átlagnál 2 százalékponttal nagyobb, 11%-os – az az arány, ami az összes ráfordításból a mezőgazdasági kutatásokat finanszírozta. Az összes ráfordítás 13-14%-a a tudásszint általános fejlesztésére irányult, vagyis olyan kutatásokra, amelyeket nem lehet speciális célhoz sorolni. Társadalmi kapcsolatok és szolgáltatások problémáinak kutatására, megoldására a régiós ráfordítások 8%-a, a föld és a légkör kutatására 7%-a jutott. 2005-ben az észak-alföldi régióban a kutatások finanszírozásának nagyobbik felét az állami források jelentették. A költségvetési szervek által működtetett kutatóhelyek ráfordításainak kétharmada, a felsőoktatásban működőkének kilenctizede innen származik, ugyanakkor a vállalkozások kutatásainak csupán 3%-a állami forrás. A gazdálkodó szervezetek csaknem egészében saját forrásaikból fedezik a kutatásokhoz, fejlesztésekhez szükséges folyó költségeket és beruházásokat. A felsőoktatási intézmények kiterjedtebb nemzetközi együttműködéséből adódóan a külföldről származó pénzeszközök 4%-ot képviselnek a forrásaik között. A régió vállalkozásai 2005-ben 6,8 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Az összeg több mint nyolctizede ebben a szektorban is a Hajdú-Bihar vállalkozásaihoz kötődött, 14%-a Jász-Nagykun-Szolnok megye feldolgozóiparban működő nagyvállalatainak kutatási, kísérleti fejlesztési munkáiban realizálódott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégek innovációs tevékenységét mindössze 5%-ot kitevő hányaduk segítette. A vállalkozások 2004-hez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében 20%-kal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 43%-kal költöttek többet kutatás-fejlesztésre, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 36%-kal kevesebbet.

15

A kutatás-fejlesztés finanszírozási forrásainak megoszlása szektorok szerint az Észak-Alföldön Vállalkozási források

Megnevezés

Állami költségvetés

Egyéb hazai

Külföldi

Összesen

Ráfordítások megoszlása

2000 Kormányzati szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor

20,8 1,5 97,7

74,2 86,1 2,2

0,2 0,4 0,0

4,8 11,9 0,1

100,0 100,0 100,0

11,2 42,9 45,9

ÖSSZESEN

56,1

39,1

0,2

4,6

100,0

100,0

2005 Kormányzati szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor

29,2 7,7 95,0

67,7 88,5 3,3

1,2 0,1 0,1

1,8 3,7 1,5

100,0 100,0 100,0

14,3 47,4 38,2

ÖSSZESEN

44,2

53,0

0,3

2,6

100,0

100,0

Észak-Alföldön a három szektor – felsőoktatás, államháztartás, vállalkozások – kutatási ráfordításait, településenként vizsgálva megállapítható, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység 2005-ben 20 városra, és 7 községre koncentrálódott. A régiós összeg több mint nyolctizede – 14,5 milliárd forint – Debrecen 200 kutatóhelyének kutatásait, fejlesztéseit finanszírozta. A nagyvárosban ezen összeg csaknem felét a felsőoktatási szektor, közel négytizedét a vállalkozások, a fennmaradó 16%-át a költségvetési kutatóintézetek és egyéb kutatóhelyek használták fel. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberényben folytak jelentősebb vállalati kutatások, Karcagon pedig a Debreceni Egyetem kutatóintézetében végeztek tudományos kutatásokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyíregyházán felhasznált 1,2 milliárd forint kilenctizedét a felsőoktatási kutatóhelyeken, döntően a mezőgazdasági, és a társadalomtudományok finanszírozására fordították. A kutatási ráfordítások az Észak-Alföldön, 2005

Kisvárda Beregdaróc Nyírtelek Tiszadada Tiszalök Nagycserkesz Napkor Mátészal ka Nyíregyháza Nyírbátor Hajdúnánás Újfehértó Téglás Hajdúböszörmény Tiszacsege Hajdúsámson Hortobágy Debrecen* Jászber ény

Nádudvar Karcag

Törökszentmiklós Szolnok

Berettyóújfalu Bakonszeg

Mezőt úr Kunszentmárton * Debrecen: 14,5 milliárd Ft.

16

Millió Ft 1 19 20 - 49 50 - 199 200 - 499 500 - 1200

Az Észak-Alföldön 2000 és 2005 között a kutatási, fejlesztési tevékenységgel összefüggő ráfordítások 80–90%-át folyó kiadásokra (személyi jellegű ráfordításokra és egyéb dologi költségekre), fennmaradó részét beruházási célú kifizetésekre használták fel. Az arányok az elmúlt öt év alatt a beruházások javára tolódtak el, így 2005-ben a ráfordítások közel egyötödét – 3,4 milliárd forintot – a felhalmozási jellegű kiadások tették ki. (Országos átlagban ez az arány 16%, csaknem azonos az öt évvel korábbival.) A kutatási tevékenység tárgyi eszközállományát hosszabb távon befolyásoló beruházások teljesítményértékét a nemzetgazdasági szinten megvalósult beruházási összegekhez viszonyítva, meglehetősen szerény mértékű fejlődést jeleznek az adatok. Az így kifejezett mutatók szerint a térségben a nemzetgazdasági beruházások alig 1%-ának megfelelő összeg invesztálódik a tudományos kutatást végző helyekre.

ÖSSZEFOGLALÁS A kutatások színvonalának és főleg eredményeik tudományos jelentőségének megítéléséhez a statisztikai adatok önmagukban nem nyújtanak kellő alapot és csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy társadalmi, gazdasági hasznosíthatóságukat, kisugárzásukat a régióban megítélhessük. Az észak-alföldi régió kutatási-fejlesztési tevékenységének – statisztikai adatatok alapján történő – vizsgálata összességében arra enged következtetni, hogy a régió országos összehasonlításban a közép-magyaroszági térség kivételével a többi régiónál általában kedvezőbb helyzetben van. A kutatás legfőbb bázisai régióban is a felsőoktatási kutatóhelyek, ahol jelentős szellemi és anyagi erőforrások koncentrálódnak. A felsőoktatás területi allokációjából adódóan a kutatás-fejlesztés erőteljes Debrecen-központúságot mutat, de Hajdú-Biharban összpontosul a kutatóintézetek és vállalkozási kutatóhelyek döntő hányada is. A régió másik két megyéjében a statisztikai adatok tükrében lényegesen szerényebb a kutatás-fejlesztési potenciál; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – hasonlóan Hajdú-Biharhoz – a felsőoktatáshoz kötődő kutatóhelyek és kutatások vannak túlsúlyban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig – a kutatásokra fordított összegek alapján – a vállalkozások fejlesztési tevékenysége a meghatározó. A kutatási-fejlesztési tevékenységek társadalmi célját tekintve a régióban a legtöbb anyagi erőforrás – 5 milliárd forint – az ipari termelés és technológia fejlesztését szolgálta; hasonlóan magas – 4,7 milliárd forint – az egészségügyi célú kutatásokra fordított összeg, mindkettő a vidéki régiók között a legmagasabb. Észak-Alföldön a mezőgazdasági termelés és technológia fejlesztését 2 milliárd forint finanszírozta, ennél nagyobb összegeket a vidéki régiók között csak két, a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos térségben – DélAlföldön és a Dél-Dunántúlon – fordítottak erre a kutatási területre. Bár direkt módon nem igazolható, a gazdaság legfőbb mutatóiból (egy főre jutó GDP, beruházások, ipari termelés, vállalkozási aktivitás) mégis arra következtethetünk, hogy a régió gazdasági teljesítményéhez képest jelentős kutatási ráfordítások a gazdasági eredményekben nem tükröződnek kellően, nem járulnak hozzá az innováció szélesebb körű elterüléséhez. Összefüggésben állhat ez a régióban folyó kutatások típusaival, szerkezetével, társadalmi céljaival. A tudomány és a gazdaság kapcsolata elsősorban az ipari és a mezőgazdasági területeken intenzívebb.

* * * 17

FOGALMAK ÉS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A KSH tudományos kutatási, kísérleti fejlesztési adatgyűjtése tevékenységre szervezett megfigyelésen alapul, amely – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, vállalkozások, egyetemek, tanszékek, klinikák, laboratóriumok, főiskolák, költségvetési szervezetek és intézmények), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek. Az adatok forrásai a KSH alábbi – az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban 303/2004. (XI. 2.) kormányrendelet alapján elrendelt – éves adatgyűjtései: – – –

OSAP 1071/05 sz. Jelentés a kutató-fejlesztő intézetek és az egyéb költségvetési kutatóhelyek 2005. évi kutatási, fejlesztési adatairól. OSAP 1072/05 sz. Jelentés a felsőoktatási kutatóhelyek 2005. évi kutatási, fejlesztési adatairól. OSAP 1074/05 sz. Jelentés egyes jogi személyiségű vállalkozások 2005. évi kutatási, fejlesztési adatairól.

Az adatok kiegészülnek továbbá az MTA Doktori Tanács Titkársága tudományos fokozattal rendelkezőkre vonatkozó adataival, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal adataival. A K+F statisztikában alkalmazott fogalmak – az adatgyűjtés speciális jellege miatt – részben egyediek, ezek meghatározásait a következőkben ismertetjük. Más ágazati statisztikákkal megegyezően használt fogalmak leírását a „Munkaügyi statisztikai fogalmak” és a „Nemzetgazdasági elszámolások rendszere” című kiadványok tartalmazzák. Kutatás-fejlesztés A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzői: az alkotás és az újdonság eleme; a tudományos módszerek alkalmazása; új ismeret létrehozása. Típusai: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés. A megfigyelés köre A kutató-fejlesztő helyek a statisztikai megfigyelés számbavételi egységei, azok az egységek, melyek fő- vagy melléktevékenységként kutatási és fejlesztési tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy ezt milyen szervezeti keretek között végzik. A kutatási statisztikában a megfigyelési egység – a felsőoktatási kutatóhelyeket kivéve – megegyezik az önálló gazdasági egységgel.

18

A K+F statisztika megfigyelési köre és szervezeti csoportosítása a következő. Kormányzati (államháztartási) szektor A kormányzati szektorba tartozik, valamennyi szervezet, amely kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet végez, és tevékenységét az állam finanszírozza. Ide soroljuk a kutató-fejlesztő intézeteket, amelyek alaptevékenysége a kutatás-fejlesztés; tevékenységükben a K+F túlnyomó hányadot képvisel, jelentős feladatokat végeznek valamely probléma megoldásában, ellátják valamely tudományterület (tudományágazat, diszciplína) hazai kutatóintézeti művelését és kutatási témái alapján részt vesznek kiemelt programok teljesítésében. Ide tartoznak továbbá a központi vagy helyi költségvetési szerv vagy költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezet intézményei, amelyek nem kizárólagos alapfeladatként látnak el K+F tevékenységet, vagy alapfeladatuk mellett a munkaidő egy részében kutatást végeznek (saját foglalkoztatottal és berendezéssel), részt vesznek kiemelt programok teljesítésében, vagy elnyert K+F pályázat alapján K+F-célalapokból részesültek. Ezek lehetnek múzeumok, könyvtárak, kórházak és egyéb közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények. Felsőoktatási szektor A felsőoktatási szektorba tartozik kutatóhelyként az az egyetemi, főiskolai szervezeti egység, amely az oktató-nevelő (gyógyító-megelőző) munka mellett, esetleg attól elkülönítve kutatási és kísérleti fejlesztési munkát végez. Ide soroljuk az intézeteket, laboratóriumokat, tanszékeket, tanszékcsoportokat, kísérleti állomásokat, továbbá a felsőoktatási intézmények mellett működő kutatóintézeteket. Vállalkozási szektor A vállalkozási szektorba tartozik kutatóhelyként az a vállalkozás, amely főtevékenységként vagy alaptevékenysége (áruk, szolgáltatások előállítása, forgalmazása) mellett, ahhoz kapcsolódóan saját eszközeivel, saját dolgozóival, saját szervezetben kutatási és fejlesztési tevékenységet végez. Ez a szektor fogja át a jogi személyiségű (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet), illetve a jogi személyiség nélküli (betéti társaság, közkereseti társaság) vállalkozásokat és a nonprofit szervezeteket (alapítvány), amennyiben azok az előbbi feltételeknek megfelelnek. Ide tartoznak továbbá azok a gazdasági egységek, amelyek főtevékenységük alapján a 73.10 (Műszaki kutatás-fejlesztés), 73.20 (Humán kutatás-fejlesztés) TEÁOR-ba sorolással rendelkeznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek jelentős feladatokat végeznek kiemelt programok teljesítésében vagy elnyert K+F-pályázat alapján K+F célra folyósított összegben részesültek.

19

A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók tényleges létszáma Azoknak a természetes személyeknek a statisztikai állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak (kutató-fejlesztő, kutatási segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet), függetlenül a tudományos kutatásra, fejlesztésre fordított időtől.

Kutató-fejlesztő A kutatók, fejlesztők olyan szakemberek, akik új tudományos ismeretek, termékek, eljárások, módszerek és rendszerek koncepciójával vagy megalkotásával, valamint az érintett projektek menedzselésével foglalkoznak.

Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet A kutatás-fejlesztési segédszemélyzethez tartoznak azok, akiknek fő feladatuk ellátásához technikai ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkezniük a műszaki tudományok, a fizikai és élettudományok vagy a társadalom- és humántudományok egy vagy több területén. Tudományos és műszaki feladatok ellátásával vesznek részt a K+F-ben, melyek elméleti és gyakorlati módszerek alkalmazását igénylik. Munkájukat általában a kutatók, fejlesztők irányításával végzik. Ide tartoznak a technikusok, a laboránsok, az asszisztensek stb.

Egyéb (fizikai és nem fizikai foglalkozású) személyzet Az egyéb személyzetcsoportba tartoznak azok a fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak, akik részt vesznek a K+F projektekben vagy az ilyen projektekhez közvetlenül kapcsolódnak, a K+F munka feltételeit biztosítják, tevékenységük a K+F közvetlen szolgálatában áll.

Teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított létszám A számított létszám a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított (redukált) létszám: a K+F tevékenységgel foglalkozó személyek tényleges létszámának a K+F tevékenységre vetített, teljes munkaidőre történő átszámítása. A tényleges létszámba tartozók a kötelező (előírt) munkaidejük egészében vagy annak egy részében végeznek K+F tevékenységet, illetve közreműködnek a tevékenységben. Ezért a (teljes munkaidőre) átszámított létszám, azaz a foglalkoztatottak K+F-re fordított idejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányával súlyozott létszáma. A munkaidő megoszlására vonatkozó számítást – minden egyes foglalkozási csoportra vonatkozóan – az adatszolgáltatók végzik el.

20

Kutatás-fejlesztési ráfordítás A K+F ráfordítás a K+F költség és a K+F beruházás (felhalmozási kiadás) együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származik és függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A K+F ráfordítás – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a saját szervezetben végzett („falakon belüli”) tevékenység ráfordításait méri. Az összes K+F ráfordítás az egyes szektorokhoz (intézeti, felsőoktatási, vállalkozási) tartozó kutatóhelyek K+F költségeinek és K+F célú beruházásainak összege, kiegészítve a K+F statisztikában nem jelentkező – nem a kutatóhelyek által közvetlenül felhasznált – K+F célú alapokkal, valamint a tudományos fokozatok tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére kifizetett összegekkel.

Kutatás-fejlesztési költség A K+F költség a saját szervezetben végzett kutatási és fejlesztési tevékenységgel összefüggő költségek összessége. A kutatási és kísérleti fejlesztés költsége a saját foglalkoztatottakkal, saját berendezéssel végzett K+F munka költségeit jelenti, akár a saját költség terhére elszámolt, akár szerződés, megrendelés alapján végzett kutatásról, kísérleti fejlesztésről van szó. A költség egyrészt a személyi jellegű ráfordításokat, másrészt az egyéb, dologi költségeket tartalmazza. A K+F tevékenység költségeként nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett költségek, így pl a K+F általános költségei is elszámolásra kerülnek, viszont az amortizáció – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – ki van zárva. A kutató-fejlesztő helyek összes K+F költsége az egyes szektorokba (kormányzati szektor, felsőoktatási szektor, vállalkozási szektor) tartozó kutatóhelyek K+F költségeinek összege. A K+F költségek nem tartalmazzák a kapcsolódó tevékenységek (a tudományos célú szolgáltatás, a termelőtevékenység, a nem tudományos célú szolgáltatás) költségeit.

A kutatás-fejlesztési beruházás (felhalmozási kiadás) K+F beruházás – felhalmozási kiadás – a tárgyévben felmerült, közvetlenül a kutatás és kísérleti fejlesztés végzését elősegítő, annak eszközéül szolgáló, új és használt tárgyi eszközök és számítógépes szoftverek beszerzésének értéke és a hozzájuk kapcsolódó licencedíjak. Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök, számítógépes szoftverek beszerzése, előállítása, saját vállalkozásban történő kivitelezése, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mindaz a tevékenység, amely az egyedi tárgyi eszközhöz közvetlenül vagy közvetve hozzákapcsolható, ideértve a hitel igénybevételt és a biztosítást is. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások a beszerzési ár részét képezik. A K+F tárgyát képező gépek, műszerek, szoftverek beszerzési, előállítási költségei a beruházási adatokban nem szerepelnek. A beruházások az alábbiakat tartalmazzák: – építési beruházás, – gép-, műszerberuházás, – számítógépes szoftver. 21

A K+F ráfordítások pénzügyi forrásai A K+F pénzügyi forrásai szerinti számbavétel azt részletezi, hogy a – nemzetgazdasági szintű – ráfordításoknak kik voltak a finanszírozói, illetve milyen pénzforrások felhasználására került sor. A statisztikában az alábbi pénzügyi forrásokat különböztetjük meg – vállalkozások, mint a K+F forrása, – állami költségvetés, mint a K+F forrása, – egyéb hazai K+F-forrás, – külföldi K+F-forrás. A megfigyelés időpontja, illetve időtartama A táblázatokban külön jelölés nélkül közölt adatok és mutatószámok közül a) december 31-i állapotot tükröznek: – a kutató-fejlesztő helyek számára, és – a kutató-fejlesztő helyek dolgozóira vonatkozó részletezések (pl. fokozattal rendelkezők, nők); b) éves átlagot jellemeznek: – a foglalkoztatottak tényleges létszámára, és – a teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított létszámra vonatkozó adatok; c) éves időtartamra vonatkoznak: – a pénzügyi (költség- és beruházási) adatok, és – a tudományos munkára vonatkozó mutatószámok (kutatási témák, publikációk). A kutató-fejlesztő helyek osztályozásai A kutató-fejlesztő helyek besorolása a kutatóhelyre legjellemzőbb kutatási, fejlesztési tevékenység alapján: – a tudományági osztályozás a nemzetközileg elfogadott rendszer szerint, és a 169/2000. (IX.29.) Korm. rendelet alapján; – a gazdasági tevékenység jellege szerinti osztályozás a „A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása” c. nómenklatúra alapján; – a gazdálkodási forma szerinti osztályozás a 9001/2002. „A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és tartalmi meghatározása” c. közlemény alapján történik.

22

KUTATÁS-FEJLESZTÉS AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN

Recommend Documents