Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából 2008. májusában felmérés készült a 18 és 60 év közötti, nem nyugdíjas lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről. Az interjúk telefonon keresztül készültek, előre egyeztetett sztenderd kérdőív alapján. A bemutatkozás során a kutató elmondta, hogy a Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából telefonál, és hogy a magyarországi lakáshelyzettel kapcsolatosan szeretné megismerni a véleményét. Az interjúalanyok kiválasztása véletlenszerűen történt, azt csak a mobil telefonon keresztüli elérhetőség módosította, így az eredmények az aktív lakosság körében országosan reprezentatívnak tekinthetőek. Összesen 508 megkérdezettel készült interjú. A megkérdezettek lakáskörülményeiről A megkérdezettek kb. 2/3-a saját lakásban él. A Budapesten élők esetében azonban ennél rosszabb az arány, közülük 39% lakik albérletben ill. együtt él a szüleivel. Vidéken ennél jobb a helyzet, itt csak a megkérdezettek egynegyede nem él saját lakásban. Ők általában a szülőkkel élnek együtt, az albérletben élők aránya jóval elmarad a budapestiek mögött. Általánosságban elmondható, hogy minél többen élnek egy településen, annál magasabb az albérletben élők aránya. Korosztály szerint természetesen a fiatalok körében rendelkeznek kevesebben saját lakással: a 25 év alattiak közül 19%, a 25 és 35 év közöttiek közül pedig 58%. 45 év felett a saját lakással rendelkezők aránya eléri a 91%-ot, de még ennek a korosztálynak is 7%-a albérletben él. A megkérdezettek átlagosan 95 nm alapterületű lakásban laknak. Budapesten a legalacsonyabb az átlagos lakónégyzetméter (73 nm), itt az emberek több mint fele 70 nm-nél kisebb területen él. Megfigyelhető, hogy minél kisebb a településnagyság, annál nagyobb lakóingatlannal rendelkeznek az emberek. A nagyvárosokban az átlag 88 nm, és minden második család lakik 70 nm-nél kisebb területen. A kistelepüléseken a legtöbben 90-125 nm-es lakásban laknak. Ingázás a lakóhely és a munkahely/iskola között A megkérdezettek egyharmada naponta ingázik a lakóhelye és a munkahelye (ill. az iskola) között. A legtöbben a kistelepülésekről és Pest megyéből ingáznak naponta, az arányuk mindkét esetben magasabb, mint 50%. Munkába ill. iskolába járás miatt naponta átlagosan 50 km-t utaznak a megkérdezettek. Ezen felül a 25 év feletti lakosság 4%-a, a fiataloknak pedig 14%-a hetente ingázik.
1
A kelet-magyarországiak közül kétszer annyian ingáznak hetente, mint a nyugatmagyarországiak közül. Az aktív lakosság (tanulókat leszámítva) hetente átlagosan több mint 200 km-t utazik (odavissza összesen) a lakóhelye és a munkahelye között. A magyarországi lakáshelyzettel kapcsolatos megítélésről A lakásépítés trendjéről Azzal kapcsolatosan, hogy több lakás épül-e most, mint korábban, meglehetősen megoszlanak a vélemények. A budapestiek, a Pest megyeiek és a 10 ezer fő feletti városokban élők véleményét erősen befolyásolja a sok társasház építés, így közülük legtöbben úgy vélekednek, hogy ugyan kevesebb családi ház épül, viszont több a társasház építés, és elég sokan gondolják az itt élők közül azt is, hogy mindenfelé új építkezéseket látni. A 10 ezer fő alatti településeken és az ország keleti felében a megkérdezettek közül legtöbben úgy gondolják, hogy az elmúlt években visszaesés tapasztalható az új lakások építésénél, de emellett az itt élők több mint egynegyede úgy gondolja, hogy igaz ugyan, hogy a családi ház építések visszaestek, azonban egyre több társasház épül. 7.
Több társasház és családiház épül-e mostanában, mint korábban
100
90
3
0 2
2
7
31
29
4
4
2 4
80
35 70
48
5
31
39
25
33 36
41
2
5
37
37
3 4
35 35
60
50
26
27
8 20
40
32
24 38
38
13
27
22
26 26
31
30
40
20
30
30
34
32
10
33
31
24
22
21
27
32
28
kevesebb társasház, több családiház építés kevesebb a családiház, több a társasház építés nem, az elmúlt években visszaesés tapasztalható igen, mindenütt új építkezéseket látni
32
0 Mind (%)
Bp (%)
Pest Nyugat megye (%) (%)
Kelet (%)
25 év alatt (%)
25-35 35-45 45-60 10 ezer 10-50 50 ezer van nincs év (%) év (%) év (%) fő alatt ezer fő fő felett saját saját (%) (%) (%) lakása lakása (%) (%)
Az állami szerepvállalásról A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy az elmúlt években csökkent az állam által a lakástámogatásra fordított összeg, 27%-nak pedig nincs erről semmi információja. Ennek okát legtöbben az ország gazdasági helyzetében, eladósodottságában látják.
2
8.
Nőtt vagy csökkent az elmúlt években az állam által lakástámogatásra fordított összeg
100%
27
28
6
5
10
12
23
30
30
7
5
4
9
30
24
28
28
4
4
30
26
23
28
24
80%
6
60%
12
8 4
16
6
6
5
8
13
10
6
9 9
6 5
9
13
nincs információja nem változott nőtt
40%
csökkent 57
55
59
56
62
59 50
55
59
55
59
62
58
57
20%
0% Mind (%)
Bp (%)
Pest megye (%)
Nyugat (%)
Kelet (%)
25 év 25-35 év 35-45 év 45-60 év 10 ezer 10-50 50 ezer alatt (%) (%) (%) (%) fő alatt ezer fő fő felett (%) (%) (%)
van nincs saját saját lakása lakása (%) (%)
Az állami szerepvállalásról a lakhatás megteremtésében a túlnyomó többségnek (76 %) az a véleménye, hogy az állam jelenléte a jelenleginél nagyobb mértékben lenne indokolt, és szintén a túlnyomó többség (73 %) véleménye az is, hogy a jelenlegi eszközök mellett új eszközök bevezetésére is szükség van. Ezek között a kisebb kamatok, több kamattámogatás eszköze (9%), magasabb fizetések lehetősége (6 %), adókedvezmények, adócsökkentések lehetősége (6 %), bérlakásépítés (6 %), fiatalok jobb támogatása (5 %) merült fel a megkérdezettek részéről javaslatként, ám az interjúalanyok 1/3-nak nem volt ötlete az új eszközökkel kapcsolatosan. Az állami támogatási programok közül a többség az új lakások támogatását hasznosabbnak tartja, mint a panelprogramot, de a megkérdezettek 40%-a a panellakások felújítását is ugyanolyan fontosnak gondolja. Az új lakásépítések elsődleges támogatása mellett szólók legtöbben azt emelték ki, hogy ez korszerű megoldás. Akik a panellakások felújítása mellett érvelnek, azoknak a fő szempontja az volt, hogy nagyon sokan laknak panellakásban, amelyek le vannak robbanva, így nem kérdés, hogy ezekkel is foglalkozni kell.
3
11.
A korszerű új lakások építésének vagy a panellakások felújításának állami támogatását tartja hasznosabbnak
100%
90%
13
18
15
18
25
18
14
11
16
15
17
24
29
25
80%
33 70%
39
50
60%
40
34
37
44
44
45
23
48
26
37
41
a panellakások felújítását
50%
egyformán fontos mind a kettő
40%
30%
20%
az új, korszerű lakások építését
56 44
43 35
48
49
45
37
49
42
38
40
39
35
10%
0% Mind (%)
Bp (%)
Pest Nyugat megye (%) (%)
Kelet (%)
25 év alatt (%)
25-35 35-45 45-60 10 ezer 10-50 50 ezer van nincs év (%) év (%) év (%) fő alatt ezer fő fő felett saját saját (%) (%) (%) lakása lakása (%) (%)
A fiatalok lakáshoz jutási esélyeiről A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint nagyon rosszak a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei, az szinte csak szülői segítséggel oldható meg. 12.
Mi a véleménye a fiatalok lakáshoz jutási esélyeiről Leggyakoribb válaszok
120
10 16 100
10 11
11 7
10
11
6
22
22
17
26
17
7 10
30
24
25
9
9
9
11
14
9
10
18
21
13
16 29
24
23
kevés, nem túl jó semmi, nincs esély, nulla
32 19
26
16
22 22
24
23
24
26
szülői, családi segítség kell 19
40
20
40
39
46
40
38
46
46 36
36
42
38
40
41
38
0 Mind (%)
Bp (%)
Pest megye (%)
Nyugat (%)
Kelet (%)
25 év 25-35 alatt (%) év (%)
hitel, csak hitellel tudnak
22
24 24
8
13
23 22
60
11
12 13
80
7
16
35-45 45-60 10 ezer 10-50 50 ezer év (%) év (%) fő alatt ezer fő fő felett (%) (%) (%)
4
van nincs saját saját lakása lakása (%) (%)
nagyon kevés, nagyon rossz
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által vázolt programmal kapcsolatos vélemények Az interjúnak ezen a pontján a kutató röviden tájékoztatta az interjúalanyokat az Egyesület által kidolgozott bérlakás-program legfontosabb elemeiről. A tájékoztatás eredményeképpen az interjúalanyok kétharmada egyértelműen pozitívnak értékelte a felvázolt lehetőséget és még ennél is sokkal magasabb arányban voltak azok (94%), akiknek véleménye szerint szükség lenne Magyarországon ilyen korszerű bérlakásokra. Véleményüket legtöbben azzal indokolták, hogy megfizethető (18 %), hiszen az albérletnél akár még kevesebbe is kerülhet (17 %), ez a fiatalok lakáshoz jutását könnyítené (8%), illetve azoknak is megoldás lenne, akik nem tudnak hitelt felvenni vagy magas albérletet fizetni (42 %). A megkérdezettek 8%-a magától említette a munkaerő mobilitás növekedésének esélyét is. Az ismertetőben említett 35-45 ezer Ft körüli havidíjat a megkérdezettek 79%-a elfogadhatónak, reálisnak tartja, hiszen ez olcsóbb, korszerűbb, mint az albérlet, és a fiataloknak is elérhető, kifizethető. A megkérdezettek egynegyede számára – vagy gyermeke számára - megoldást jelenthetne ez a program, de ennél többen, minden második megkérdezett határozottan el tudná képzelni, hogy ilyen lakásba költözzön. A legfontosabb elvárások az ilyen lakásokkal szemben a jó közlekedés ill. hogy közel legyen a munkahelyhez komfortosság és korszerűség, valamint a reális ár. E mellett fontosnak tartják a nyugodt, szép környezetet is. Ezután konkrétan is rákérdeztünk a program néhány lehetséges előnyére: A legtöbben (74%) abban értettek egyet, hogy a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit helyzetét nagyban megnövelné a program. Az ezt cáfolók aránya mindössze 2% volt. Ettől nem nagy mértékben marad le azok aránya (71%), akik szerint az albérletben élők helyzetén lehetne lényegesen változtatni ezzel a programmal. Az ezt cáfolók szintén nagyon kevesen voltak (4%). A mobilitás került a harmadik helyre a program előnyei szempontjából. De ez nem jelent kisebb fontosságot, hiszen a megkérdezettek 58%-a szerint egy ilyen korszerű bérlakás építési program a képzett munkaerő más térségekből történő áramlását, mobilitását nagy mértékben tudná elősegíteni. A bérlakás program lehetséges hatásai Magyarországon A megkérdezettek háromnegyedének környezetében vannak olyanok, akiknek jelentős megterhelést okoz a lakhatóságra fordított havi költség. Az ő helyzetükön ez a program jelentős mértékben javítani tudna. A lakáshelyzet javítására fordított állami támogatást durván megfeleznék a megkérdezettek, és csak egy kicsivel fordítanának kevesebbet a korszerű bérlakás-építési program támogatásra, mint a tulajdonszerzés támogatására. A lakosság nagyon pozitívan és optimistán állt hozzá a korszerű bérlakás-építési programhoz, hiszen majdnem minden második megkérdezett úgy gondolja, hogy ez a program jelentősen
5
hozzájárulhatna a gazdaság növekedéséhez, további közel 40% pedig ugyan mérsékeltebb állásponton van, de szerintük is javítana a program a gazdaság helyzetén. Véleményüket legtöbben azzal indokolták, hogy maga az építés és a fenntartás jelentős számú embernek adna munkát, ezen felül javítaná a munka-erőáramlást. 15.1. Mi miatt lenne szükség ilyen korszerű bérlakásokra (azok körében, akik szerint szükség lenne rá) Leggyakoribb válaszok 120
100
4 4 4
5 5 5 80
6
7 8 60
13
5
5 8
6
8
7
10 18
4
4
4
6
6
6 8
19
43
22
7
9
5 4 3 4
5 6 5
5
8
9
5
6
9 6
18
4 5 5 7
4 9
11 19
18
8 6 2 5
7
3
6
8
9 9
7
7
5
7
7
9 25
20 17
később a sajátjuk lehet, megvehető 4 5 5
19 17
segítené lakáshozjutás esélyeit
6
42
46
44 34
48
42
46
44
lenne rá igény, kereslet olcsóbb, mint az albérletek
6
mobilitás, munkaerő áramlás
14
50 40
korszerűbbek, jobb körülmények
7
15
48 38
4 1 6 6
10
5
8
5
9
40
20
6
3 5
2 7
7
sokan nem tudnak építeni, venni, hitelt felvenni fiataloknak lehetőség elindulni
41
0
Mind (%)
Bp (%)
Pest Nyugat Kelet megye (%) (%) (%)
25 év 25-35 35-45 45-60 10 ezer 10-50 50 ezer van nincs alatt év (%) év (%) év fő alatt ezer fő fő felett saját saját (%) (%) (%) (%) (%) lakása lakása (%) (%)
Általános tapasztalatunk volt az interjúkészítés során, hogy miután megfelelő információt kaptak a programról, a túlnyomó többség pozitívan állt a témához, és abban jelentős fantáziát lát. A kutatás eredményeként kimondható, hogy határozott igény van ma Magyarországon a korszerű bérlakás-építési program megvalósítására.
6
