Kurta Mihály Múzeumandragógia és Múzeumpedagógia
Gyermek-Szülı-Nagyszülı együtt tanul a Herman Ottó Múzeumban
I. A múzeumandragógia fogalma, a tanulás múzeumi filozófiája
A múzeumandragógia a múzeumok, a muzeális jellegő intézmények, civil közösségek, a kulturális örökség védelmével, ırzésével megbízott szervezetek felnıttképzési, felnıttoktatási, felnıttnevelési
tevékenységének
lehetıségeit,
feltételeit
vizsgálja,
valamint
azokat
a
törvényszerőségeket igyekszik feltárni, amelyek intézményes vagy intézményen kívüli múzeumi keretek között hatékonyabbá tehetik a felnıtt egyének, a felnıtt közösségek számára „az élet teljes körére kiterjedı” tanulási, öntanulási, képzési, önképzési, személyiségfejlesztési eredményeit./1/
Elméleti alap: az általános embernevelés tudománya alapján/2/
Antropagógia (általános embernevelés)
pedagógia
andragógia
gerontagógia
(gyermeknevelés)
(felnıttnevelés)
(idıs, - szépkorú nevelés)
múzeumpedagógia
múzeumandragógia
gerontomúzeumandragógia
A felnıttoktatás - felnıttképzés - felnıttnevelés elmélet és gyakorlat fejlıdéstörténetében hazai múzeumi nézıpontból három nemzetközi jelentıségő stációt emelünk ki, amelyek kijelölik Magyarországon is a múzeumi felnıttképzés - felnıttoktatás - felnıttnevelés távlatait, innovatív lényegő feladatait.
1. az ENSZ által létrehozott elsı jelentıs Felnıttoktatási Konferencián, Montrealban jelent meg a permanens nevelés, oktatás témája, amely a skandináv hármas rendszerhez: a
1
felnıttoktatás - tanítás - tanulás, a nem formális tanulás egyenjogúsága koncepcióhoz tér vissza! /3/
2. az ún. Faure - jelentés 1972. évi dokumentuma alapján a felnıttkori tanulást az emberi jogok közé emelték!/4/
3. a tanulás különbözı formáinak /formális - non-formális - informális/ meghatározásában és elismertetésében jelentıs szerepet játszott az Európai Bizottság 2001-ben kiadott „Memorandum az életen át tartó tanulásról” címő dokumentuma.
Magyarországon a jelzett történelmi idıkben elképzelhetetlen volt, hogy az elhatározott montreali-elvek a kultúra területén érvényesülhessenek, hiszen az 1970-es évek hazai mővelıdéspolitikai rendszerének filozófiai lényege az elhíresült 3T elvő kulturális taktika volt. További problémát jelentett, hogy az 1970-es évek oktatáspolitikai elve az volt, hogy a tanulás, a mővelıdés kizárólag az oktatási rendszerhez köthetı, a közmővelıdési-kultúraközvetítı intézmények pedig - közöttük a muzeális jellegő hálózat is - egyoldalúan kezelték a tudományos, ismeretterjesztı tudásközvetítés gyakorlatát, s ennek nem létezett permanens szisztémája. Múzeumi szempontból ezt statikus tanulási elvnek tekintjük.
A rendszerváltást követıen a demokratikusan felépülı honi társadalmi keretek között immár a muzeális jellegő hálózatban is megjelentek, elıtérbe kerültek azok a progresszív törekvéső múzeumi kultúraközvetítési metodikák, a permanens neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó folyamatok, amelyek a múzeumpedagógiai tevékenységet, késıbb pedig - ugyan kisebb aktivitással- a múzeumandragógia /a felnıttoktatás - felnıttképzés - felnıttnevelés/ feladatait is felvállalták. Az élethosszon át tartó tanulás fontosságát múzeumaink is felismerték. Ezt a tanulási folyamatot tekintettük dinamikus tanulási elvnek. Az OECD felmérés arra is rávilágított, hogy az utóbbi esztendıkben a felnıttek tanulásának megítélése területén jelentıs koncepcióváltás következett be. A felnıttoktatás fogalmát ugyanis felváltotta a felnıttkori tanulás fogalma, amely az elıbbieknél sokkal szisztematikusabb felnıtt-centrikusságot szemléltet./5/ Alapvetı értelemben formális - non-formális - informális tanulásról beszélünk, amely közismert a múzeumi kultúraközvetítık körében, de a rendszer szerves része a személyes (és az ugyanebbe a kategóriába sorolható szociális és rekreációs) tanulás, amelynek speciális jellemzıje, hogy a szakmai indíttatású tanulással ellentétben, nem kapcsolódik közvetlenül a munkához./6/ 2
Egy 2002-ben elfogadott /Európai Bizottság/ Tanácsi Határozat kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlı mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági elınyeibıl. Ezért az EU elıirányozta, hogy 2006-ra minden tagállam dolgozza ki a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiáját. Magyarországon is elkészült a stratégia, amelyet a kormány 2005 szeptemberében fogadott el. Az életen át tartó tanulás szerepel a Nemzeti Fejlesztési Tervben is./6/ A Magyarországi múzeumok a fenti elveken túl figyelembe vették a továbbfejlesztett dokumentumokat, amelyek kimondják annak lényegét, hogy a tanulásközvetítés széleskörő társadalmi feladat, ennek ellenére még mindig nagy a múzeumok bizonytalansága a tanulási, képzési funkciók gyakorlásában. Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az idıtényezıre utal: az életünk során folyamatosan megvalósuló vagy idıszakosan ismétlıdı tanulásra. Egy új kifejezés, „az élet teljes körére kiterjedı” tanulás (lifewide learning) életünk egy adott szakaszában az életünk teljes körét átfogó tanulás kiterjedésére hívja fel a figyelmet. Az élet teljes körére kiterjedı dimenzió erıteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informálás tanulási formák egymást kiegészítı jellegét./7/ Az élet teljes körére kiterjedı tanulás gyakorlatát múzeumi fogalom rendszerünkben univerzális tanulási elvnek nevezzük.
II. Paradigmaváltás a múzeumi kultúraközvetítésben, tanulásban
A múzeumok, akik vállalják az innovatív jellegő mőködést, adekvát múzeumpedagógiai múzeumandragógiai - múzeumgerontagógiai programokat készítenek, amely a múzeumi megújulás egyik lehetséges formája is. A múzeumi paradigmaváltás lényege pedig, hogy múzeumaink aktívabb szerepet töltsenek be az emberek, a múzeumi közönség, a társadalom szabadmővelıdésében, közösségfejlesztésében, kielégítve a dinamikus ütemben fokozódó önálló tanulási - közösségi igényeket és szükségleteket, amely egyidejőleg jelenti a személyiségfejlesztést, személyiségformálást. Szükséges fokozni a múzeumok tudás-és nevelésközpontú szerepkörét, a belsı képzések, továbbképzések, átképzések mellett rendszerszerően kell kapcsolódnunk a formális - non-formális - informális oktatás és nevelés feladataihoz, és ahhoz a múzeumi gyakorlathoz, amely a felnıttek, idısek számára (is) visszatanítja a magyar hagyományokat, az erkölcsös élet értékeit annak céljából, hogy az európai és a globális térben megmaradjon a magyar nyelvő kultúra. 3
Mérések, vizsgálatok, kutatások eredményei alapján bár nem igazolható gondolatunk, de nagyon is lakonikusnak és analógnak érezzük az OECD felmérést, amely bár a felnıttoktatási paradigmaváltás lényegéhez ad adalékokat, de szoros a korreláció, hogy a globális világban nem gazdasági, hanem erkölcsi és kulturális válsággal állunk szemben. A felnıttoktatás és az általános oktatás - különösen annak állami szektora - nem képes betölteni a tanulással, a neveléssel kapcsolatos funkciókat, az említett OECD felmérésen túl ugyanis az ún. komponensként végbemenı tanuláselméletek is azt erısítik meg, hogy már az általános iskolás korosztály tudásanyagának, információszerzésének lényeges hányadát a tanulók, a fiatalok iskolán kívüli keretek között sajátítják el: múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban, mővészeti mőhelyekben, médiában. A múzeumok fenti következményként predesztináltak az új utak keresésében, kaput nyitnak a válságból kitörni akaró egyének, közösségek, a társadalom számára, mert hiteles intézménynek, társadalmi - közösségi térnek tekintik Magyarországon, Európában, a Világban a múzeumokat. Zárójelbe tesszük, és személyes benyomásnak tekintjük, hogy bár a vallás, a teológiai filozófia markánsan bírálja a kultúra képzıdményeit, a mesterségesen épített emberi világot, de a múzeumokat és intézményeiket a teológiai gondolkodás irányából (is) kevesebb kritika éri. Az egyházak elvitathatatlan mővelıdéstörténeti szerepet töltöttek be a történelem során, és abban az állami fenntartású múzeumokkal is közös szellemiségük egy-egy szála, hogy alapvetıen hisznek a nevelés fontosságában; konzervatív filozófiai gondolkodás jellemzi mindkét szektort. A liberális filozófia az erkölcsi nevelésbe fektetett energiák eredményességét vitatja, inkább az intézmények, társadalom fölött álló jogrendet hangsúlyozza.
III. A Herman Ottó Múzeum elsı múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai füzete A Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság központja a miskolci Herman Ottó Múzeum 2009-ben alapításának 110. évfordulóját ünnepelheti. A múzeum történetében kultúraközvetítési szempontból fontos, hogy megjelenhetett az intézmény elsı múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai füzete. A füzet a „Térbe Zárt Pillanat”, háromdimenziós fényképek 1850-1918 címő kiállításhoz kapcsolódott, amely a Magyar Nemzeti Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és Dömötör Zoltán miskolci magángyőjtı fotótörténeti győjteményét mutatta be.
4
A füzet általános célja, hogy a családokat együttesen aktivizálja a múzeumban. A kidolgozott interaktív formák, a speciális múzeumi metodikák - ezek konkretizálására késıbb visszatérünk alkalmazásával egyszerre taníthatjuk, nevelhetjük és szórakoztathatjuk a családokat. Vállalva azt is, hogy ha indokolt és szükséges - a személyiség autonómiáját tiszteletben tartva-, múzeumi animációs és mediációs eljárásokkal kezeljük a családon belül keletkezett konfliktusokat. A mediáció az alternatív konfliktusmegoldás egyik formája (AKM), melynek során egy ”semleges harmadik fél” avatkozik közbe, hogy elısegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen elfogadható megegyezést./8/ A múzeumi közvetítés, mediáció napjainkban felmerülı aktuális kérdése az, hogy továbbra is kinyilatkoztat és a hagyományos autoriter ismeretközlést választja, vagy megtanít kételkedni és látni, érzékelni finom különbségeket, felkínálva a párbeszéd lehetıségét látogatói számára./9/ A Herman Ottó Múzeum családi füzete fel kívánja mutatni példaként is, hogy a családok a múzeumban találnak olyan kiállításokat, rendezvényeket, családi vetélkedıket, pedagógusok szakmai munkáját támogató múzeumi eseményeket, amelyeken gyermek, szülı, nagyszülı közösen is aktivizálódhat, együtt tanulhat - a pedagógusok is ismerik a tárgykört-, hiszen a füzet komplex múzeumpedagógiai, múzeumandragógiai, gerontomúzeumandragógiai programot kínál. A füzet speciális célja, hogy a családi közösség kohéziójában rejlı értékeket, a generációk közötti együttmőködés és a családon belüli kölcsönös megbecsülés fontosságát felismertesse, a közös családi élményszerzés megtapasztalásához segítséget nyújtson, kiteljesítse az iskola – család - múzeum „teljes idıben” történı tanulást segítı rendszerét, motiválja az önálló formában (is) megvalósítható hatékony tanulást.
5
IV. A múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai füzet illusztrációi és
példái/10/
6
7
8
9
10
Kurta Mihály
11
Irodalom: Kurta Mihály 2007.Múzeumandragógia –Paradigmaváltás a múzeumi kultúraközvetítésben In: Pató Mária (szerk.) Nyitott Kapukkal Múzeumok ma-holnap 2007. Nyíregyháza-Szolnok, 84-95. Durkó Mátyás 1999. Andragógia (A felnıttnevelés és közmővelıdés új útjai) Budapest Németh Balázs A lifelong learning - koncepció történeti gyökerei http://feek.pte.hu/ Németh Balázs In. uo. Mihály Ildikó összeállította Felnıttek tanulása és gyakorlati tapasztalatok Új Pedagógiai Szemle 2003/10 Mihályi Ildikó In.uo. Varga Katalin fordította Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A fordítást az eredetivel egybevetette: Sz. Tóth János http:www.eszt.hu Varga Katalin In.uo. Freddie Strasser-Paul Randolph MEDIÁCIÓ - A konfliktus megoldás lélektani aspektusai Nyitott Könyvmőhely Kiadó Budapest.2005
Koltai Zsuzsa A múzeumok funkcióváltása Fordították: Koltai Zsuzsa, Németh Balázs, Szabó Szilvia PTE-TTK-FEEFI 2005 Múzeumpedagógiai és Múzeumandragógiai füzet In. Kurta Mihály(szerk.)Herman Ottó Múzeum,2007. 12
