KUN JÓZSEF
BASZNOS TV TANÁCSOK Beszélg.-tés a televlzióról. A tv vevő kéHzülékek és adóállomások fontosabb adatai. Egyszeriibb és nagyobb teljcsltményü antennák készftése •
•
MAGYAR HONVWELMI SPORTSZOVETSW 1964
2..
ElA)SZó
to
olahogy t4f111 Ngytcnl: a ~~ú, mint a L1uJ.a8 Matyi 'I'IIQttója trUffidja: ,,Nincsenek régi. viccek, csak öreg emberek. A uecsem6nele mindM vicc tíj • •. " Az úfdon.tült tv tulajdonos egy 80r olyan kérdéasel találja magdt stemben, amely az ,.IJstivés" d6tt m6r régdia ismert. A tel~ vl~t.Ó
tlkrjedúémk "láncrealr~ió-ja" ~no&t játs:Mik ú hazánldiat~ a aumtink tl6tt. Még ·~n is olym~ r~• l
bek, bt mdyeknelc keU helyet azoritana t viszonylag kis terjeddm-en belül? A kérdúeket nyiltlán nem leh.et egységes nintbe soro~ni, hiszen .,A TV NÉZOK" a kglt:tlninböWbb koroeztályból s kbputtségi körUl kerillnek ki. Két-du a kis iskolás ú a nagymama, l:bdf!.z a szomszMa~szony ú a munkatárs. De kén:lez még a mű.szaki ember, 86f a r6di~ec}m4káóan egyébleint feiratos ember ill, ht.sun eg!/ 801' olyan úi kérdés tiGn a televízió témakörében, amelyet rwm ismerni még neh eem 8U1fYtn. Úgy gondoltam, oz Ü8Z a teghasznDBabb mlidaur, ha ezekre a IIOkrétú ú lcülön0öz6 sz4rwonalon mozgó j;jrdé.sekre mindenlci által é~ m6don tfl'!lek.&ztm 11dldszt adni. Koránt.aem túzhtuem ki célul teMl au, hogy e kWI szertrty k~kéMl bárki is f'M11· ism.er~jélc a edevlzW bonyolt1lt szerkezetivel., míí.lcődúének még az alapjaiool sem. Ezelcre mind több kiváló szakkönyv, irodolom áll az érdeklód61c rendilkuhtére. Azt surettem volna CBUpán elérni, hogy a televl.zióool katpesolatos, 110kszcr elhat~z6 ldrdések lcözül tlála8zoljak né.J.ányra. És ha k6ztllilk C8ak egy-két ta11ác8 M oolóban hasznosnak bizonyul, már nem tlolt lticib4wl6 (~Z a törekwsün.k, hogy ,.has:Mil tv tandcsolcat" adjunk.
-
•
3
~--- ------------ ---- -
...• _.... l
••• •
I. A KÉP ÚTJA A SZEREPLőTOL A TV ADÓIG
.. Besdlgetés egy káv' weJJeU s az első Urdés belyett ~~~ rés ballgzlk el.
V alam.t n~v kdl igérnn nekem l Bármennyit-e ia a teclmika 8tá.uJdóban Bank, hl bizony inkdbb Oltiwno6 vagyok a háztartá.Jom v~n. a finem ebédele elkúzíullében, a nép r!UMk ~n. mineum a fi:r.ilca, a mai tuhnika eurnyi ldrdúében. Nem, wi Urr1U.netuen nem mondhatom. Aogy ellennenvudc az engem ia ltpun. nyomon körülveoo t~illiJZ1cihőA:, a Mztartáft glpeim, a rádió, 8 fóleg az a ~ ldnüUk ott a ~taroA:bnn · a televízw. St:eretem ,.6kú", hM:r.en munkámat úntk könynyebbi, IIWralrozlalnak, tcmitanak. Kiíllinőaen pWig a televízw az, amely nerintem fel sem múhel6 m6don ú mértékben segíti a IttAltúra terjedúét, lálóha:tárunk horizom;ál terjeszti ki oUJwmunk, vá~o.tunk falain túlra. • • SetpUdgévu Zálhaljuk ú ~hetjük meg m4t or11zágok, m4l világrének tájait, nipeti. Valóban ,,tárolbalátunA:" e rwgyaerü ldnilUk .segitségbJu. N e ia CBOdái.Jwuék teAát, hogy én w, ú bizonyára sokan má~k ill nerunémk róla r~ina többet ~gtudni. PMne, kivám.ti8águnk rMg egyáltalán nem a rúzktkérdúekre ter;w ki : j6leg a tnitl
4
hpef01Gt6ae, ú .~,_",
Glal....-. -~a •d••hr..,.
- N~ NfiN ~ aa dt4 WnUrmae~, il' tue WrHefiNI : fM IUIJPUII fto M 681úlgtliftif~A: ~.,.,. .... Wrdúdlee N !ell-t Ha ae •-.iflri, at' a 6 :t11 eü ,._ /cá ~~-ha. lliao~~Jjclro . . ....,..d",_ ..."
--o
ge'll!ri!M a~ - Lácom. Ae111.".,_ b6Unl, • aupdh ewedm vinon~W rúe- : iftiJI'Ja- G IMIC~A ....... .W. rUNi'IRIC egy lliao•~&WiogiD _, 1atd.,....., ,.",..,.;, Taldia-N r.. M ...W. 6el111-.a-. - Ezd: nerini uAtk IMIMI~ eW réa:16en a ,.,._
Wi6 ~ J~. ll. . . De M Mdr ~ U G .6f, /togr . . . . ., fltOfldio ...., ,.".. - ' - • kt ralcUio /d a ~~ A &elewbl6 ......... V. .
;..a... hagy
jutnil De m6ria megjegysem, kérd6Mre ~ oem
1dkury6 v+' a • olni.
Ugye. a
oagy jeleot.Wg6 t.aWm6oynál,felhh f IM
~
4II m.t.c.o
meg tudjuk D6ve-&ni a ezem61yt, e u id6pont.ot. ie. Mintleolü t.udja. hogy u ele6 g&.ppet. .1. w.-t. k&zttett.e 1'1'18.ben" u~ pbajót FuitoD 6p&tett8 180'1-bea. 8f1>benaon ISIC-bee ~ JDeB M ell6 ~ A diDUDitot. Nobel (1867), a
_.._r6
;oso;
5
hogyao lát u ember 8 ezemhel. A •zem a ~t 6nékeli 1 u~ lui&vetlt~Mvel képpé rakja C.se a tuda1.bao. Mit kell tehti tenni f A tov6bbft.and6 kfpet. fel kell belltaní &ZOli. alkotllira, a Wppor~loim, 11 azokat kell tov6bb(tani wal•milyen 6toll a "ve\16ig", majd ott iamét e.neraluü. P. Niplrioo ora~& tudlll IHSf.ben nerkentett egy olyan tMcút, alllellyel a lrJpet fel tudtl boutaoi. A Up felboot.áIAnak ~ megoldáa~& ~ u 6 nev6hez mz&ük. Több mint "l évasBzad telt el, amig B. L. RoW&g B mechaniku.e k6pbontéa ótján oyert képet~ tlllzer~&kbatóvll tudta tenni " mai képcl6 öeével, " katódsuprceő ~&lkalmazúAwal. Ez 19(>7-ben volt. A további lda6rletezéeek célj~& u volt, hogy B képet dü:tro""-nia fel tudják bootani. M. Ank,._ 1923-ban dolgozott ki egy elektromos let.apogat.6ai módazert, majd rá húom évre J. L. Bainl be ia mutltott egy ilyen rendlzerrelmdköd6 felbontott él t.ov&bbitott ~ V. K. Zworglrit& iko~~a~zkópnak nevezett képbontó caöve nagy ugnet ered· m6nyezett a mai t.elevtzió meg~zületél6melr át~ Ezt a kfpbootó caövet 1929-ben taWta fel, majd a uyilrin~ eJ6tt 1933-ban be iB mutatta. ViigUiill ollőkéot 1836-bau Angti6bao alkalmaztalt olyan televfzióe képld.vitelt, amely nagyjiból 8 mai t.v rendszer alapjiri rilt. Otupúl údelmlégként emUtem meg. hogy ez az ell6 közvet.ftée az ó.o. 406 801'011 bontállllolmCiködött. s az angolok még ma il ezt a 10rbontút haeznt..lják. Ehhez az "&i" rendazerhez való ragaazkocUe nam kia gondot okoz nfJuk a tov,bbfejleeztéeoél mivel mAr :mú, moderoebb reodazerek alakultak ki világszerte, de az 'tthée meglehet6een nagy múazaki és főleg ff8Zdaaá8i probl~llnÁt jelent. - Hát körülbelül ennyi, amit a kérdésére v'laazolni tudok•
.
- K~. ~mnyi eUg w. ~. 1togy e~ rlltM id6 alG# milyen nagy fefl&Unn mem dl o ~16, af!Kg o mai fomtd;ólt« djvtca. T~ • IM lörlbukm Hf111H~ ~ meg Wtetne magyan:tzm o Wp felw uUmk ú~ módfdlf ~ a piJ'OI Wimpa a kameria •••
Igeo, meg lehet ldsérelni. A képet - keUöeo megviiAgit va - egy fényképező a képfelvevő ca6 felületére vetltik; ezt elektroniku• 6too felbootjü: képpootokra, illetve elektromO. jelekre, eró&ttik, majd egy, a rádióadóhoz haaonló berendezéllen At killugirou.Ak. Ugye, milyen egysze~ r Legal6bbiB igy uavakban. De persze, ha megnézi egy tv atódió berendezée6t, m6r egy'ltalf.n nem ilyen egyezeninek látazik a dolog: a vilégitóiAmpikiK'kes'~ a vezeUkck Wnólagoa ÖllseviaiZ&Iága, az árgua ezemekkel figyelő ktunerék, amelyek raztlllenül előre-hátra mozognak, 8 lOk kezelő titokzatos módon egymút C'.IM'odhen as m~J"tve •ürOg-IOrog a szereplő környékéo. Láthatatlan és a kiviil/Uló szeml~lő olőtt hallhatatlan utaaftáaok ezerint végük izgalmas & érdekes munkájultat. Valahol, talin jó m-se ül kélzüléke előtt a ,.karmester": a rendező, aki vezetékee e-zek~. telefonon ad utaalt.áat az operatőrnek, 8 világosltónak, stb. Több karnora ~zerre il .,f6nyképezi" a szereplőt: az ezekről felvett képek miod ott Iátsuniiok a rondR./l keverő asztalán. Ö válaaztja ki a •zerinte legalkalmaaabb képet és tov,bhltj& az ad6állomú felé. Dyenkor egy •zerke116t automatikuaan meggy(Jjtja anoak a kam<'· lencaereudaze~
6
EMI ~"• nagy leljuilmha~ ~-A 16!Jóroft Naf11Pr· lru8z egytk el6addNI egy amerikai '" edr.wdg fil~ r4ga~ A iwfiMnl jobb aU6 BOrAlában j6l ldlAae6 a AaltllmM objd:tlt1, amellyel a ldvoli aerepl6 u .,pre".ier plan"-6o AoMalcS. rának ll pti'OI jelző lámpAját, amelynek k'pe adAiba kerül. Ez lDllitegy figyelmezteti u operatört 6I pereze lluerepl6t ia: moat. külöo&en ügyelme kell, mert a jelenet. viazavonhatatlanul kiaúll u éterbeo • mindeo hiba ki8ebb v~ nagyobb kövf'tlce2m~nyP.kkel jáJ'hat ••.
- lgefl, t.a1: Vftte
~ Vfl.
ew- ad,QfiOitf Pl. G
leglőb6
~• ."ori ~. flOW G .mídi6 k6z~et4f4Hi. De G w-Nl 8fNN Ulbb 0.1: olt~- m41Hr, OMNY .. Nt~il "_ ilrm •llhft a flllir eUre /dwM onre~ ....,ttoa-
N
~-
".,,,4•.
&7. 1togyoft ~,
A képrögzltée igen haeznoe dolog: egyezer6eití ll m6eorok «<eaze61UtWt, lebet.6ri te.zi egye. jelenetek kijavltúát, miei6U u ll k6zöDB6g el' keriiloe. Begltaégével elrak~hlltók Cllyan -m6oyek képei, amelyek egyner t6~noek, de meg. öröld~ nagy 6rt&.et jelent; megimlételhet6k, IIOkazoroelthatók e Igy mú or. 7
eúgokba Úl eljut.tatlu•t6k. lodokolt tehAt az a Ulrekv61. hogy min6l egyazeröbben, prd•dgMAbban nlplteoi ••, . . a bemutatMEa-- m6aorok DASYobb mát. Ilivel a t.elevtzió llt.6di6tecbnik4ban ~ egyner6 ~ lehe~ filmek kö&vetfUI!e. eálrt • képr6p1Uere legk6eenfekv6bbnek 16tHott a film/el· J1lldu megoldáa. Ezt a film• re~zert hivjü úhret::Ot'd..- rendszernek. Több váltouta létezik, lényegak azoohaD u, hogy ~t a kftlz tv ~pet filmezik le egy ~ é&.en rajr.oló, féoyerej6 képcll6r61. majd az e~t filmtekerolet. a •&Okáeol m6don el6hlvjl.k, mMoljik á eletleg eobzor~ltjf.k. Sok ~beo előfordul, hogy a kúaugárzott m6eor uUn nemaokára mee khánjAk ~Ini azt, ezá't a lwrugár. - a l egyidllben fel.....nt 6lmteke.-ce laboratóriJlmi muilk'jira kev8 id6 jut. Ilyen . 4Mtben forditcSe fUmmel dolgoznak. Ez a 6l,n,. utáo pozitiv k~pet ad, e igy lalllliD kell a negativ tekei.'CIIJ'61 pozitlv..t. kéeztteni. IUg Cli)'llzerl'bb az & módazer, amtlrpr a már emlitett. kie Wpoeövem nem pölrntv, hanem ~lv kf:pet 6111taoak el6- amely egy&:lkéot elekVom.oe e&e~Dpontból igen~ doloR - igy olyan pozitiv nyenanyagra lehet. felvenni, amely egyaseri hlvú ot&n vettUlire alkalma 8 pozitiv fUmet ad. KOlönf6le laboratórüuni eljf.ráeeal M külöolegee anyllf(Okk.al lebet6vé v6lt, hogy a felv~tel után 10- u; perocel már vettthet-6 i.e .. m6aor
nac
hl•
A Wpn•e11l6
A nakemberek azonban oem eWsedtek meg ennyivel. Fel vet.Odött. ll IOfldolat, oem lehetne-e a képet ie olyan módnerrel r~teni, mint a hangot rnqnetofou-
Angiidban Jl4fl!l f&Mra•IC hltttt o -~ belll"''llcla, ~ egy~.~··. ~ fJidr Acbi ~ lcúrilt, • dra t6lag kúnerutJ o JWrmdl tv .,_, drdnok. t7 om-u ore6;án 2 x 1 S percu lv ""-e lud r~. Egy fl91/u id6zUtJII kopuo16 azt u ~. /togy felúgyela rtMJnü fel fii4Worl, (pl. tMg o lulo;dono. MfiU oltlton) • oa kú666 ~ ••• Bo (gy fM1IY aovdbb, nem u lcell nkfti o mG.torl, c:eol: egy piMllábon bewnni, pereu a& ~7JÚ61'0l AloMbit&w . • •
dll'-
8
ee1agra, emelyet. - ' r majdnem tök61etenn mepldottak. Voltak6ppen ateJe't'isic» Up ia eleid.romol rtlllj !1ellb61 éli, él Igy nem kelleae m6A tenni. lllint ezeket a re.gllleket 'm4gn~ ezalagon n!gziteni. majd vieaaját.zani. A gondolat meg'VBládtúa amonban ~talán nem epuer6 doJog. A bansfelv6telnél elegelld6 egy vinony!ag k•hny, kb. 60- 20 OOO h_._ (Ba) r! g' • ' u6 . .v felvétele (a legm~lyebb tumgt,ól a legmaguabb bangolúg), viaont a t•r Jt'Pjeleihez leplább 4 millió herzM rezg48ek felvétele ezilkdgee. Ezt. ceak igen D8IY ezahgeeiJ eee !ggel lebetolle megoAdani. olyannyira. hogy n6h4oy percee m6eor felvétel6re több JúlOldter h~ azalag kellene. S.ellemee elelrVolllm él meehanikai megoldáeeal el6r~, hogy kb. 40 cmjm'eodpercee eebe•ég meUett. 6 om eú1 lglleulagra mú' elfogadhat6 ~prögzit.ile &bet6 el. As el86 ilyen beren-i lu ket u amerikai Ampex ds hozta forgalomb. 19341-bu.. NilUlik jelenleg még D8ID alkalmuzl&~ a tv eádi6nkban, de minden bizofinyal r6videeen aor kerUI ri, mivel lunr.eribb. kényelmeeebb él gudM8goeabb mAd-er, ~~lim a filmee UprGgzitM. A legójabb hlrek ezerint már eJk61zült alu\zi kfpmegnó ~ya U. Vúható teh6t, hogy a hangmagnó mell6 a Wpmagnó ie bekeröl l•k4eunkba; Igy kedVeilO m6eoraúmunkat felvehetjük e bármüror im* vieuajátubat.juk ••• Ba m6g ut ie figyelembe v 1 ilk, hogy nem el6rhetet.len ilom mAr a há&i tv kernera eem1 akkor nemeokú'a lázi tv eti&diót ie beezeresbetönk a boltokb61, e ha oem tetezik a mftem, Wattünk megunknak jobbat •••
A llb\di6 kamenja ~Y elég pnob, drip benndes6e. Az~ iplri. VatJY mú ezóval adn óm""'*A w amonban jóval egyaer6bb. él ezért alkalmedeukra már ipn eok helyeD eor kertilt.. Sok OBYee J'6dj6emet6r le 6PW" mAr úJUlik i8
Bf!TI611t011Jr ~ 22 lrGIU'i..,fliHOJ ....NdcJ lt1 iuUSII!I o . A fiOI'IIIdi/IAtJilfJ ,."_ g~p ol>jdr:riv;dról o Wp Q ~ ~~. bsaeng lameUrs ;ut• ..
ilyeu egy.zer6 ipari kamerét. Az egyik ilyen kél-üWk pl. 22 darab t.ransiutorral m6klldik, b6rmilyen oorm61 vev6k61zft16khez egyaeri vezetAltel ~dA ható, DMmeltet616hu e16g n6gy llleblámpa elem. Perese, a kép mfmdge ninc:a olyan. miot egy pJ'eCia et.6di6 kamef66. de a célnek kiv61cSan a:negf 'el,
o
- M4/
a
•VdW
~ t>Olna
egy lel.nU-.
Lduam
IOllb ~u, Aogy a kép egy md.ril Wppd ~ t~an, pl. a ~ ~dmi a pdlgdl, ~H:or a& fd6. 6rát w haltldnyan. K ülón&m eol üym ~Ül ldtlam o r6m4i olimpio lc&~ilhelcor. Ige n. Számtalan lebetöeég vtm l& t.v-nél kö lönféle ún. trUkkfelvét f'lt>k előálU t.úl.nr... FAekr61 egy külön könyvet lehe teae öeazeálUtani. T echnikAja jf'lcul~ is er6teljelen fejlődik. Egy dolgot jegyeshet it.t meg: a t v triikk6peinek legnagyobb Spon~ílúraél
gyakron olkalmau4l: az
id6t jeh6 6ráJ: .~r a ~lktt /dpbe. A fbtiJWpJclw Ul .ajrWH eUg gyenge, de ~. hogy 1958-l>an lcú7;úU a labdaní.gó triMgba~ d6nt6jb6l : • .wckholmi atadion ugalrno.. kfpeit mil:rohullámú ldncon totxibbUoUák Londonba, 11 a
londoni (Grylltal-Polau) 01/ó dUál kUttgárzou képet lehetett jól venni B udaputen caaknem az egtn. mlr.k4tú akú' - a nap/oltok j6ooltából.
riu61. elektrooi.kuean állttjtk elO, eaért • okkal nagyobb lebetöe6gek vannak, mint a fUm-trUkk megoldálokn!l, & ezeket a J.ehet&égeket igyekeznek jól ki ae haaználni. U nyeg6ben tehát l& technikai megoldáeok, lehet&!égek a mÜior eztm ·ooalának emol~
ezolgálják. - - 1---..
·-' ..tudlót61 •• IMWI - Al i t.OrUml a képet ú hangot krrlal~ elekb-omol ;dekkd a •ttldi6 ulánf
A k~ h hang elektromoe jelcit tazekeverik, átalakft ják bl l& SzaLadsag-téri •t6di6 épületének tetején elh elyezett mikroh ullám6 berend eds antt'nnájába vezetik. Ez u tm. mikrohull!m6 adóállomás igen rövid hullámhC88zon dolgozik. A mikrobullÁDl egyik fö t.ulajdoJ186sa, hogy majdnem 6gy i ránytthe.tó, miot l& f6oy, (a z
10
•
.,~~eu~
j{rtlal. A• cmlenfta G /~'lkn Aoaonl6on ktzelM46 • pon1o1at1 rcUrdnyUAcucS a mdftk ~rra.
•w
•
BMI gydrlmdnyú Wftldú6 l:oeft bel~
efiYIIUJf'fl UJb6 ldpa t. ldl~a~~•aü ca Wpel
_.;.. A
a eu ~. GfiMir ~rlaZ a mAior cO.;atnaJ: Ül legtúdbb _",.w. .,odio"
PIMrag ú
antenMja ha.IIODlltia a Mnyazór6 tükrihea). Cll8k peaze ez a hul14m aem lithat.ó'
:fgy a jelet azinte •.fellövik" a Bs6cheayi-hegyi adMllomú toroyf.n elhel~ m6aik &J4ennlu-a. amely a mikrohullúlló vev6hOZ c.atlakozik. Es a j6t6k. perue D8IDCIIak a Szabadaég-Ur fa &6ohenyi-begy ~ lehet.Mgs. henem ~bb Wjeeftm6D,ytl mikrobul14m(a adóval U volabbra ia. V6geredm6Dybentebü "'Y ko.veUtö k.ocwi a hozzA lepőzelebb lev6 mikrohull6mó J6ncba bekapcao~ Búmennyire ia CureliÁn hangzik.túgia nagy. g6rbe utat tela meg a jel pl. a miakolci aúnb4zból t.ör'Un6. köaveUU. alk.alm4val. N-.e meg caak figyelmeaen ezt a vú..
11
.•
,..
7
·-·
t . • ,..
IMa6l All1dnbúboz kin6llt. ~t6koca1 lel8uproaa jeleit. aaAvuon lev6 mikrohn114nn\ 14Deba, a noha ott van ldlnetlentll mellette •• u adó, amely .Miskolc ú k6mY'Wt 16t.ja el miJicrrel, kC&vetle11öl uonban ~ kapmolható r4 arra, . . _ a Wpet. be kell n ubi a badapeni llt-Mi«Sba. bocY ott.. mint. egy oJontó Allon h oa ellan&izák • Iciadj61c u es&z Oli 4g mikroiAoeain. Tehh P'ldlu!kban a adakolcl idahbi ldlsveUtá jele el6bb "feJaulad" Budapeatre, it.t ellmőrzik B rftapceolj6k aa Oli f p ~tra (~a külfbldi 16ncra u), A time egyik 6ph6l (Bp- Bat.vaD- !UkeB Em&l Viekole) kapja mec a Upjdal et. u Av• ~ lev6 ad6 e es auproua ki a 'riroab& á ldlnJ,.wre. fgy tort.éahe\ meg ol,.a twet., hCJBY pl. Soproaban. vagy Met.leg Prfs'ban, kiri.l6an 14t.j6k a miakolci kOsvetltát, 111JY&D&kkor Millkoleoo, tal!a a adnhá me11ett. lakó 116&6 kázöWtm pedig - . mart.~ . . . . . ad6 meghibúoclott. Ez • boaynlult. 6t. idő btmi k6leclelmet nem oko&, biaeo a r4di6Jmll4m terjfdái ~ 'PIJeft &DDyi. miDt a tlny6: 300 ezer kilomM.er egy múodperc alatt. Tell6k. <'Uk gyoran kias6mitani: .Miakolc- Budapest oda:viaaa, b6ven eúmolva a kitér6ket. iB aem több CIOO kilomM.en161. Ezt. a t4wlaflnt. a t.v jele l eueclm61odpm:: üat.t tad meg. UID'&, e& U id&"' r . .varf
m
Ullodtv6lelek kllllldrlil
- Jlo.l Mdr ~o ,,ldnooi'' ~.de wHf " . . _ /ekrl~já, od;- Mlall# orro, 1towGft 16n4ftik o
litll/lJitU ~,
N-.Yj4ból haacml6an, mint ahqryen aa el6bb elmondottam. K1116nbelog eeupAn a llAIY U.volafgba.n van, • nlmi nehftMpt u Ear6P'ban hasznliatoR k~llle t·v norma okcl&, de es ill aaak a m6aoadNr probl6m6ja, a vevó • t nem úzi.
12
A magyar tv nemu.lk&i lánt"a, A germcháló%1ltból eddig a enh, ontrák ú fé/,ig a 4ZOt··
jtJ vonal tpült meg, a .-o. mán é• jugonl.tw voonal kiépfteile folyanwtb<m tl(lt>,
A tv•norm6&'
Ha pontosak akarunk lenni, nem két, hanem több tv normát kell megemlltení. Van angol, belga, francia, amerikai, stb. norma, vagy neve7.zük nabvdnynak. Ezek egymástól sok mindenben eltérnek 11 a tv fejlesztésnek kezdetén az öeezehangoltság hiánya miatt alakultak ki; ki-ki ..ezAjaíze" ezerint alkotott azabványt.. Ma már Európában - e úgy néz ki, más világrészbeo ie - a két legismertebb azabvM'ly: a CCffi és az OffiT terjedt el, e bizony f6 pl. az angol szakemberek feje,
'
'""~ cz::J l l IMI -4II -
IID
tlfJ
IIJCD CDcr:J ttiR
,_,
• C"Sií10IINAK
[Dc:t:]r::z:l ID
tlfJ
l
G> '!'t/
l
J. ábra. Az OIR'l' ú OCIR C3Gtornák tv sávban
CIJaJCDCDCDCIJCBJC!J
elkelyezkedéu az I. é• Ill.
hogy miképpeo oldjAk meg a saját norm á juk helyett az egyre inkább ,.európai bb"' nak ezllmitóCCIRnormtí alkalmazását. A.szooialieta orué.gok az OffiT nevü ezővet aégbe tömörültek- Ennek a normAja csak igen kevés jellemz6ben külöobözik a CCIR normAtót.(•) ez esetleges közvetlen vételnél ez csupán a hang máB rendszere miatt jelentkezik problémaként. Erről úgy gondolom, akkor boeazélgeBBünk bőveb· ben, amikor a vevókészülékrölleaz azó, • OCIR - CoiXIlt.é <Jonl
13
- HOfi1lOft lőrflmle o ma~i ,.,_, tüne1«UUe4d•, wu... ndlunli: /opi G Tehlor-Mk nevezell m~ Aoltl úwiekilt
Nagyon érdekes kérdéú tett fel, 6II readkivill B&jnAlom, hogy itt IDOlit nem tudok Mapnak minden érdekedgé1"61 r6alete.n benzálni. Megállspodf•mkboa hlven tehát n88)'0n tömör vf.laat kap. Mivel a .ten«eren it rendkivül költeégea, bonyolult dolog lenne 80-100 k.ilométerenk~t tWY·etrY relMllomAst feléJiteni 6. üzemeltetni, e~ nllfJYOD álezerft. nek lAtezik erre a cllira meetorségos holdakat CelbasznAlni. Az e186 khiérletek IJlÁr sikerreJ meg ia törtmltek. Ahhoz, hogy 1Jland6 reléllzoJgilat legyen a földrélizek köz6U, vagy a meaten6gea holdak •+mát kelJene UllpOI'ftaoi, VIItrY podi8 olyan m~ keUeoe keriDptni legaWib húom holdacekát, hogy aliCik ~ ,.láfherák" a Föld ec6ea feldletét. E~ kb. 38 ezerlan lenne, a ha teljesen köralakú pályán IJlOSClCDának, ez lehetövé t enni-. hog}- álland-6 188Y'In u örze-
.Eur6pa ú .AIIIfriko iöz&l mulerKgu hddoUa' ~t 1t1 64nd.:lJI.. letélNie egyill f1W'6paa dllomiMG o /r~ Plumeu-Bodou-ban. Az dllomá8 eggile ~;dl o AdiUrben ldiAatcS m4langof hpolo olaU helyfiliDe el. StUyo : 340 lonna l
14
•
Burelú alGtt a lv 1toldat be· ffMr6 ewil: rodnr. A betrtérú at.folait tld:troncku6 ez6ndló.. g4fJ kózlt o Wp bal ~ ldtAoló, hpolóval t1bldl wro otaúnndtHJI, n".,.Zy r-wvt.il ft011J ponlOHdggol. nniáll" " fltUUrMgu /toldrd ' igy 11U%i ofU'Ial: jekü. Ezt o ;elet ola· lüjdk Ól ~. tdpldljdk be Cl /Wi rmkrohullámú t.álózollw • itt~~otjdlc el o to nh&k~.
köttetés ne csak nt.b6ny tlz percen át (addig, amfg a meete~Mgee hold alát.óthben tartózkodik) t.&rteon. MAr ilyen ki8érletek ie folynak, e bizonyúa oaupl.n idő kér· déBe a megoldáe. Az e téren végzett Icutatasok igen er6t,eljeeen folynak, a az elaő aikerea tv adást közvetltő Telatar-1. utAn f6lboc11Atották. a Telatar- 11-t, majd a Relay - I . N IIvel végeztek eredménye& óa8zekót tetéaeket. Felbooal\tották a Syncom nev6 mea· te~ea holdat ae: ez már olyan mii@USé«ban kering. hogy keriD8Mi IlebeMige u on011 a Föld forgálli sebeeeég6vel, tehát illandóan a Föld egy bilwnyoa pontja fehltt tartózkodik. N yilván a további kil&leteket döntően ebben u innybeu foly· tatják, e oem Í8 hoeaz6 id6 alatt megval6adhat a vil6gréuek közötta 6lland6 tv öeaeköttet.él. P ei'IIZe, ma még igen költlégee ez a módazer. Olup6njellemúe képpen: pl. a Relay- I . m~ hold vev6kMzü,Iéke 1735 m01ahert&en (kb. 18 cm-01 huiUmhouz) vette a Földr61 feléje irányitott adást. ezt a bold ad6bereodeúee 4170 mcgahertzen (7 cm-ee hulhf.mhOI!IIz) eug6rozta v iliSZa a Föld felé. A berende&éllek áramellátását 8215 db nilicharn napelem ezolgi.Jtatta. A meetenégoa hold a ~v m&orközvetiU.Sen ldvül még különbözö telefon ÖliSZeköttetéeeket ie végzett • .Jellemző a precizitásra. hogy a ho ld egyik .,Jektronikus egysége 681 tranziaztort M 1378 félvezető diód6.t tartalmazott, amelyeken kiVtil még további 4000 miniatfir alkatrllez volt benne elhelyezve. Ennek ellenére e kieegységadlyamiodÖIItiZekllt(!) kalosrammot tett ki . A meetenégee hold öaeun11ya is viszony~~~@ kicsiny volt: 78 kg. UtbatJa. hogy mily nagyezerit elektronikue tervezélit ée kivitelidet kell végezni ahhoz. hogy a mestel'llége11 holdak ill felbuzMibatók legyenek hfrkö&léllre, televizió Ö!tft.ekóttetéel'e. Különó8en ugrúezer6 fejlödá 'rirbat.ó, ha aikerül közc'íA egytlttmitködée k.ialaldtá8a a killonböz6 reoclaerli o~k.lgy elalleorblm a Szovjetwu6 éa az Egyeeiilt Államok ltösott. (j,_f/Uve eMát · e holdak tv jeleinek közvetlen vételér61 ma mllg egyMtal&n nem lehet oozó: ezek ugyanae agen r övad hull~ sup.roznalt, e ceak a megfigyelő illomás nagyon érzékeily vev6 berendezélei foghatják. Megfelelő 'talaldjá8 után erósttik, majd a ezokéaoe mikrohullún6 láncba beU.pWjAk e azon .U tuth&t ceakel a tv ad6kbe., majd a vevőkésztllékekbe.
15
KI1U61dl a.u.k
v~e
u
•
- Éf'Úfri, ú fái6 .tzívvel ugyan, tk tudomá.tul tJUUm , hOfiY tul: nerint a "'llilágvtv6" ~még mm w~ ~úgy, mint azt a rádiónál m6r megBZOktuk ú lermúutr.mek tartjuk. De 11alomi mégiiJ magyaf'ázatra .tZOf"Ul. &knor oltlallom ~. a tv hfradéOan ú lá#am, hogy egyesek több let.djiJldi álkmaást ú tudnak wmm, JHJdifl a hazai adó uekú nem köz~.
Igen, 89k ilyen birr61 ballhatott mt\1', lt6t uáhmk i§ igen rwk ol~ ~levizió amatőr van, akik a~ 'Úgynevezett tAvo~ tv vétellel ldsérleteznek, R nem i& eredménytelenül. Ezekr61 a vételekr61 már elöljáróban meg kell jegyezni, hogy nem állandó jelleg(iek, hanem időszakos e&eteluól van szó, e akkor is meglehetösen változó képminőséget kapnak. De ha mégis egy kiceit közelebbr61 ezeretne e ,.ti· tokba" betekinteni, néhány technikai fogalmat tisztáznunk kell.
A tt1 om.al6rök .t~ye- sen vad6.nnak m: ~ hogy minél láwlabbi ad6, állomá.tl foqha.MofWk khnüUicükön. Ime, egy ,.anttnfW· k6l~y" : lukljd<mo#a egy ma1'tleilklri tt1 amac6r. A fWp/oUok ug~~vd több mint 24 or.tzágba t>tll már tv ~kal. Egy.turre 5-6 vev6kúz~ u üzemben ron, mintkgytlun má.t-md.t orMdg ad6fa jelmlkuik •••
16
Egy haJcl~ tv amat6r amenná/6 ~~~m megveúnd6 éptlmbly. A dipol-hóló B x 4 ~krillú4.
Milyen előfeltételek ezük.ségesek a tav-oli tv vételhez f a) megfelel6 ér:UkenyMg4 t>efJIJ/eé.nülék. Erről a témáról a vevőkészUiékek tárgyalésánál sz61ó fejezetben beszélgetünk majd bővebben. b) igen jó hauúfolcú antenna vagy antennarendezer szük.séges. Erről is kés6bb beszél Unk. c) lce&vezé Uf'j~ wzonyokra van sZÚkllég a távolsági vételhez. Nos, erről bővebben most beSzélünk. Mé.r valóazlnüleg !hallotta, hogy a tv hullámok egyenes vonalban terjednek, m•jdnem úgy, mint a fény, ée az eléje kerülő akadályok, pl. hegyek, vagy épületek akadálym.zák terjedéeét. Ezért lehet6ség nerint magas hegycsúcm-a, vagy magas toronyra ezerelik fel az adóállomás ant.ennáját, hogy akadálytalanuleugi.rozh888ák ki a tv hullámokat. A Föld görbülete már sik vidéken is árnyékot vet bizonyos té.volaágon túl, ezért hatalmas tornyokat kell épiteni nem i9 kis költ.séggel. Jellemz6,
Föld
4. ábra. A rádi6-horizonton t-úl (a rád-ió·horiZ
tv. tao4e&ok
17
••
\\!{\ .. A tnudlyu tv hullámok a tnllna~&lú ködlen mc:~iáJc poklrizációjWw.t, ezért igen érdelce8 a V írog-/éle antenna forqatófej, am&y ewtner4 ill tnellemu megoldáual lehetévé tuzi. ru; antenna minden irányba val6fonUeállá:t. A /dp en az antenna tnod.tllje láeha.tó.
hogy az optikai látótavolság, vagy más ezóval a horizont széle 600 méter magae· eágból csupán kb. 80 kffi, 1000 méter magasaAgból 113 km, e még 5000 m magaseágból is csak 250 km. Az ún. ,.rádió-horizont'' ennél valamivel több ugyan, de ebből is látható, hogy sajnos a tv adó hatótávolsága a tv hullámainak egyenes vonaltí terjedéBe miatt ro.eglehet-ó4en korlátozott. Ráadá&ul a hullámok ereje az adótól távoladva fQkozatosan s egyre gyorsabban CllÖkken, és igy ninC8 arra lehetőség, hogy egy-egy ország adója más onn.Agokban közvetlenül vehetö legyen. Van awnban egy él'dekee tennéfizeti jeleMég: a napfolttevékenyeég. llyenkor sok millíárdnyi réazeCI!ke jut el a Föld légkórébe és e rész~kék ún. ionizált rétegeket, ,.felb6ket" hoznak létre. A "felhők" mint tükrök jól vil!828verik a rádióhullá· mokat, és az ultrarövid hullámokat ie, amelyekkel a televizió dolgozik. Az adóból ugyanis nemcsak vizszintes irányban indulnak ki hullámok, hanem egy részük a magasabb légkör felé igyekszik eljutni. Ha tehát egy ilyen irányó. hullám nekiütközi.k a kialakult ionizAlt felhőnek, arról majdnem veezteség nélkül VÍI!I!zaveródik. Szerenesés esetben a viii8Z8veríidés szöge olya.n ie lehet, hogy egy többezer km-re levő adó hulláma ia eljuthat a vev6antennába. Ha különÖBen erős volt a napkitörés, akkor nagyobb terö.letfi. és efi.rt\ségú felhők jönnek létre, fgy akár esetleg órákig is igen jó minöeég6. képet lehet fogni távoli orsú.gokból. Én magam is sokat kisérleteztem távolsági vétellele volt rá eset, hogy sz inte válogatn i lebetett London, Róma, Stockholm, Mo.szkva, Madrid, Lisszabon stb műaorában. Mível ezek a jelenségek előre nem számlthatók ki, azért a nagyközönség részére mdsorvétel szempontjából nem jöhetnek szAmltásba, és csupán azokat a külfóldi adókat vehetik, amelyeket a magyar tv hálózat a nemzetközi láncokon átvesz.
18
- .41-....---r A w h,.Mnw\ teljdili lft•ll•.. J
YGIH arra WJia"'qM. .,..,.....ltotnlew-etr atUdllo tilCll "'t•oro ~ wAG6 rrt1g "'of•üal6 -
"'"'*'"'
~~
Mint lllÚ errol beuélgeWU1k,10k téyez6 befolyAiolja a terjedélt, 818)' m.pt a v6tellebet&!éget ie. Fdrt pontoa lldatot IJtall.ban nem lehet adni. As ad6kat Uamelt&t6 azervek (mint oüunk a Poeta) •lY 6d6 üzembeiJlitúa uUn UreJ&Mg IMNieket v6geatek a e méréaek alapjÚl nyemek k~pet an61, bGgy adott helyen milyP ritellebet6eé8 van. Sik 1ri«Wken. kell6 addenergia mallett &.IIIIQobb ~ ~ k&l&aukkel IUWIÜI&D 10- 100 km ... l.t....Wjil kö~n IleitU lebet j6 riWielaúmolni. Az Oftii6B &IYeJ terilJetein a aKO n6d011 OftÚIOk ec16it ie re~ tudjAk k&ve&lentll venni. A Dun6nt61 n)'UIUi ~beo pl. u ontrik. a c161i rieseke a juaOI!dM-. ée •kon pedig jól vebe&6 au 'w11orik mÚIOr. 1168 =•wlleéeebb a beiJut pl. Gy6r-megyébeo. aholam-.ryar w'' IIG ldvtl1 vebe&6 az Cllllti'ÜéeOieh &dú i8, ba megf'elel6 kcülQ 1.11 rendelke•éere. A _.._lorik tv norma UODOII a mi~el. de a jugoezláv ée outri.k w'ók mú norma ezerint dolpsnak. es6n ClUik olf&O kée'li.lUkkel vehet6k. amelyek e norma v6telére ie alkahnMik. ~bben a mi SY6rlink ie kéKitettek 6D. kft-normú 1t'-tU6keket. riasben ezport feltételek miatt, rémbeo pedig azért. bO(D" uokoo a helyeken ie elterjedjea a tv. ebol m.6s a IIUIIJYW adóbl.lóaat nem volt ki'Ptve. Kivel ma !Úr az m: +a cwaJmem ..... terQJeWt be t.udjü lfti8ÚO'IIli 111118781' mG.orral. a két-nOI'IDI\8 UailWbk 17'"'IWI Int.
!/
·.
"'·
r
•
4. dbro. A ldevkió hulldmol: j6 ~~WI~ ca ~ ~ AllftiÜ .tb. Ilyen ~N W,ÜBII (p. ~) "....G...,
lt
D . fejelllat
- JIMliM o~ • u ad6tdl et;vraaa•t o laWrllftk. tf, MNC fiiClr ~ wzem /el N,.,.,tliNuilllel u, AU.. e nüe6b Mab•IHm -'r W.udMII&bAI u 4rdeM.Zw _ " -. N - Acaragail: ~. AG lr•lilluN: u ,.tom.dll /eUtAr6l'' o ~ /llldre, 11 pr6miM WrtUHht -.dl fel. Bo ltllija loeti6brG v ~ ú """ MVfl ki a MgyOA .....,.•• ....., ~. el v .tertltm•
. . . . . ··--t
- JlflfttJ1o ua~: 1NW~--. Aorr • rdcU6tMol .ug en cbw6 dr6caC berltlpi •lanaiG A.r,at ú Iri~ W• 11111 lroJIIII\w Ufli IIPIIi:W O hl-o\M rMrttfert/lü dfG/1 .... on...lll6iaf ......m.i /elP V-.. orcaira NUfl- a llliig'
116& boi ie bsdjem t Vai6J.n a doltok kkepllbe rigot&, e map u ,.antenna Ugy" "'rMkoe kMeteke& tenne ld, ha caala: egy kicsit ie riedetelleo kellene leirni. De ilYeleaium ig6nttemhea hlvea rövidre fapi a ea6t. Azonbel egy dolqrból nem engedek: eu ici-pici eúmoUe& ill fopnk végesni, mert. est baeznoanllk tartom ée IK'kftal eg)'IIZerúbb, mintlem pndolú. Teaeék tehit egy eeruát • pep1rt. el6kei'88Dil - Jó,~ t 1étom, nem &6Wpean örlil, begy ennyire teolmibi 6tr& &ere~WU beaQgetátünk, de bigye el; a mai katMm es lll& mir nem t411UtQ' k6vetelm6Dy, • nléba a -.6nulpi i~Qt.e~Mny elk&•tU •beE iiJ ic'nybe kell vennie pepln • Ollnlá&, bcJgy u ~ k'rrimfth•=• ... Keslüja, nepal 'I)WerCi doq- ie,. milyen j61eea. ha eu vit.IIOI'ÚI ~ 8861 majd bon6. B1 '112 nn• &eW az an&ennú-61. As CMllitiiG latin u6, • ~ jeleD&. Ssó, ami ezó, ehhe& a a""- a mai antean4aelr aemmi köae eiaca, bM-ak az alakj4t nem teltintjük huanl6nall. De amilyen fonto. tartoúk volt a vitorlú haj6kon az vitorlar6d, olyan foat.OI vol&. - kQI6n&lea kezdetben - a r6di6n41 u antenna. 86t, mint m4r emlitet&em. a r6dl6 felfede&6ee ·voltak6ppen az antenna felfedez&ébez kapcaolódik. Ec OI'OB tudó., A. &. Popov 1881-ben uillu'Md6j~ egy h01111zd ck6tot kötöt&, 1 metrlepe-
1l~hogyu elekt.nJaac»
aikra Mtal kelleM bal14m t4tt 'Bnilln aacobb távohlgr& jutott, el, mint antenna n61kiil. As MlóllerlmieJ:M-.. t.rtoúkaleU tehAt u aa.n'VMet.6, amelyet antennA· nak newdnk. JI'C11'1116ja, alakja 10kf61e lehM; es a&&6l fiia, bGI)' lllii)WI buJMm· h onalkalmerzfk,(bo 6,k6úp, URB,miklulwllún).Arf.dióvev61r4esül'!mek ill fontoB ~ka. noha u utóbbi id6kbeo W.srfd'lg nem alkalmazák. AzSot mondt&m .,~"-ólag", mert ha nem ill kapceolunk ndió k4uCU6könkh6z ~~emmi f41e drótot, alla& antenn4t, m6gill K61. Ez. u4rt van, mert u 6j, nagy telje.ttményú Wuül4kek olyan hatalmu ~i k4pe••'ael rendelke&nek, amelyekn41 a ké· ..al4ken belüllevll ki• v-Ukek ill ft twlják venni u antenna 1Eel'ep6t., 1 a közeli 611omúok jól vebe«'A5k. Ba uonbtr.n mfgia bedugunk egy clara.b drótot u an~nna bttnly4be, ~UthatMianul er6eebb a 'ritelönk, 1 olyan 611omfeokat ie· ~ a kh1itMir, amelyek • drót. n41kül nem voltak lulllhat&. A televfsi6 k61ril6kn41 m6g fontoesbb u antenna. Itt uayani8 jóval kiaebb ~ Mb&ik el bozs4nk, mint a r6dió eeeUben, ugyanAkkor a j6 Up~ . . IUIC)'Obb ~ -·kdpeo l'oltatf,.".. •i ;tktz6dü:,. - . . . . . . .,., As adóbót k~t eneqpa minden 6tj6ba eec5 f4mben feeaüiWpt gerja•t. Kol&l~ nagy es a fea8lte6g akkor, ba a fémtú'gyak mllrete iiiM kedik ahhos a bullámhosazho&, amelyen a Wilili ldrint adó clolpik. (Pl. a ~th
ti
r6dió lakihegyi antennatornyaleln v61etlenül31' m m11p11; et: :ie rélzben alkalmú., kodik a Kouuth adó hul~.) Aa4rtl4that tehft pl. a bfltetc5k6n buonló alakú, de különbózll m4ret6 tv antennüat, mert mú-mú adó Wtel4re kfedtetUk, 1 a tv adók eem uonc. hull4mbCJ on ~ak. Noa. moet frke&tünk el ahho~: a~. amelynek~ le blllnumk egy egyaer6 ~. ele elllbb Ye8Y1lnk m4g egy mindennapoe pélcUt. Tell4k oeak leü&ni I:CJII&W4j4n pl. u ,p" baogot, amelpt ~t a zenei ban~r .,DCII'ID4l-a" hangj6nak ill never.nek. Na., a~ u ,,a" billeG~ tartoe6 b6r, - felt've ba j61 van hangolva, - poatoean 440 re..p.t v'cM egy múMpere alatt. Ki tudn4-e eúmolni, hO(D' egy rer-sl Imramilfen hel Wg4 hqJJ4m eaik, ha a hang terjed4Bi ee b ' p 112 IÚter ~Wnt f ~ kfpiettel kifeje1:ve:
- W VVVVG'V•4&t44- 4 44&1 U - UU-.;4UUIU ~=--------·------------
6. dbro. A cenei ,.6" lttmg ~··•~m4661 ~ 1f1f1 , . . . "'•UfuiADttlfl
"--flerjs~lft
.hlld111A11•dM, -
...,._"".
,..,_.,.
nfmokkal kiteje&ve:
.·''a· • · fl'/IWI
832
~ -= --
440
0.78 m, uu 1J om
Ebb6llübató, hogy ha iemeri búrDely hang l'eZ@hn4m"-, meg tudja heU.rozni ezt ie, hOfCY egy hullámnak mennyi a boiiBZlWga. Alepelv6beu teljellen UOQOII a rádióhul14rDII<*Z kiiiZAmitáA ~ ClllllpÚl a - jedélli eeben~g á-t6ke mái: 300 OOO ht ~- A k&myebbMg kedri6rt cuk rovid.ítve bjuk le az ~. mégpedig a követbz6 k41ppen:
•
h=r
Ugye nem nehéz JD88jegyezni: h -= hulldmAo..- (km-ben) • = Ut'jedúi HbuHg (km/múodpel'c-ben) r = rezgúndm (lhfmúodperc-ben) Nem kegyelm~! TeMlik nekem gyoraen kiaámiteni, milyen hulláma-on sugároa ez a rövidhullám6 adó, amelynek a ~a JO millió 8fJY mModpero alatt? Hogyan irte le? 300000 km h -
10 000 000
= 0.08 km,, vagyis 80 méter
Nagyezertil Kia6mitotta, hogy a 10 megabertaen (!tiB%) dolgozó l'ádióad6 bull!m-
hoeaza 80 rnétér.
- J6, orra már .thr-t:ill rá""nia, 1togy kiaámiloUom egy rlklidllulldmú r-ddi6dllomdl kl~. M06t mdr C«
Emlékszik bizonyára, már benélgettil.nk arról, hogy a tv hullámok hatóUvolaAga nem ttUaágoaaD negy, alig 100-120 km. E távola4gon tól ahhoz, hogy jó vétel legyan, egy m,Aeik adó& kell müöd.t.etni. A ~t adó viiiZOnt nem dolgozhat ugyanazon a hn114mhore=on, mert igen er61en MvarnAk ~- :tppen edit k6t ISOID8ZIIdoe adónállebet6Jeg jelent&en e~ hull4mhorsaat kell hvm!lni. A budapePti adó hatUterületével azo~ k6kMi adó pl. a 8-aa caatornl.n dolgozik, (a budapeeti adó hull4mh01111Za kb. 8 m6ter, a kékeai adóé pedi& kb. 1,6 méter) tehát igen nagy a két adó kW.ött.i hul14mty-z ktllooWg s Igy egymást • Juitikua terilleten aem aavarjü. De ugyanakkor pl. a soproni 6II a miskoloi adók azonoe ceat«nán, vagyis közöa hull6mhoeezon mfiködnek, 6e még&em aavarják egymMt.. Ez ezért lehetséges, mert Sopron éa Miskolo igen távol van egymMtól, ugyanakkor mindk6t adó teljeeltm6nye il kioei, teh6t • b~volúBuk terWete nem
lt.mcm
l-
0
L .. ...,..,.
trk
!!!Y
t•
• ll
~~
~
l
~
~KO: l ...~/
- - 11.1SifiR l ...... l
l
f u
~ .,._ ta"lt'AZ,
l l
ll
'1. dbnl. Btirorra tv ucl6flk ItuiletmAo u rcmai GI"'1Rgoo lltllf.lll OJ.Ue4MJ.
J6lltJI.C116,
ltofr a iedlllm1to• eMJlclh tM. ac Clftfemlll
~.1:
~jár.
..U oRieft-
ftCNrliiAt~tddl
a lftinM riJtJiiUbb lwll6mAor•~Jn
dolgoc6 ad6 .....,. a
hda116U
érindtMik egymúeal. A ktll6nbö&6 nemsetközi egyezmények -rint outj6k ki a tv buJUmhoel&akat u esyee OI'BZI\plmak, Í8)' a zavar l~ a minirn4liara BOdtj6k. Ennek ellenére m'sia akednak pNbUm6k, mint pl. a. d61i ~ ken, ahol a. jugoed6v ée JD8CY&r adók kiaN za.varj6k egymút, • ed ki\Uinféle m6auki mepldúokka.l i~ek elh6ritaoi. No, de Urjüok v-.. e lúa kitVó utin a.z aot->nU.k üO're, • n6aúlt mea, miht kell BaYelembe veDDClDk u antenna eiJd ft 61fnél u ed"'Unmu hulUmb
' '·
2I
Aa 8116 lmiMwi!'DIIdaak
ldarlmll ....
A tal Ylsi6 IICI6k 61t•16btut 40- UO lOb-eo·~, eún eu ~ CiliiJeD a mAr emlfWt ~ 6c7 d feUrbltjak, hogy a bnllúnbc 111& ne km·ben bAneiD ma-ben kapjuk mes. tehát
100
A(m't•) ... - - r(Mib)
1gy IllOlit mir Wrmelyik tv adó bul~t ki tndja wfmltani, ha a ""IArat·
ból mep•i, bclc7 u acl6 milyen frekvencriú clolcoUk· Hol taWja mec 1 1ket a lrekvwr"'hU A ,.1Udi6 6e Weoftsió" ~ mindea •*m• kc.Ji, de bau ~ráMI legyen, e betzilaMfrtnlrr6J....Ut kd ft1set .,,.... d mectaW,ja. N.e Dk out mea pl. Bucl8flalt adój,tl &chJelf•
k~
hMpd6 49,'71 J01z
l8.2li lOb
Ve1rtemre moDdtam mec a "Wt Ml.motl 1llo.t Jo1oeao felteeai a Wrcl6lt: véaered· mmyben mel~ vesye N8p'I&Mfm1tfsbol. l~ miAn V8D kM.freben. eia mep lva, aem lenne eWg 887f ft870k a b&Mie: mAr elós61ec el kellett 'V'Oid úubaam, de nem ~ ll&6bos jutni - hogy 81f tv ad6 tulajdonképpen két adó& jelent. El)'ik a h8Dpt, a mkik a Wpet alaldtja "elektrom011 rw.p.M • && antenna • Wt ...pat esytltt mptana ki. B~ w,s N'M JÚl', has7 pl. a hug kifqrúNIImul jöU. ...,._ a Wp rom""'* eL N011, ilyenkM ~ IGget'ewll ia c1o1p11at 4IQik V8D rMaik adó, tellAt 6n6116 edlmak min&dthet6 • .._, • a Wpldó. &Nt ariM kQI6n.ldil6n mepclni mindkM ad6 frekVIIDCi6j6t. De felejuat d elmone keU6' laet. A mi b es r !Igd l hlrh& OIDJIÚI egy dalels mi*letz Bribls~e: u antenna m6uterddta melyibt vCflllr fta1elembet Ast ja\'Mlom, hogy VfiiD'ilk • kett61r6&ti köz6p6rt6ket: utennúk esYformúl jóletz mind a Wp, mind a hans ritel6re. lrfés a ~t ia elbaQbatjuk, u6n ha ü • H kös6t.t 11611p6rtNz ek ar U MB•..t va '\k, nem k6ve&önk el biW. . Miel6tt bármit ia kMdezne, - m6r 6c7ia belloe vacYW~k • uúncJiúbaTa legyen atv.ld•'mttani tebl.t. bqry a J.v'are~ti adó v6hl6u azolcfJ611Dtean6Dk m6rdnhlber..ak fpehgJifmly; meDJl7Íieat
au
var
-Iül' el d kf lll• t N011, IMaak GlillL 300 h ... - - 6,TI m6ter 52 N~ Ennyi tebAt. a huU....ho
• • budarertt tv ad6 k6Mpea &ek••· cüjM&k. amelly&.l ez anteDn6t ez6mttjuk. Ha ilyen m6ret4 antenD6t lr.I••Bednk. m6r jó eredm6nyt 6ménk el. De n bizony isu terjedelmea m-.tl Br.ereneaúe, --et 1-'- w _,,.,.u: ar ll)' kl l'tft aotenn6t blvj6lt fMhUii•b••ll cUJ7alnal-. Ha ebb61a ...-.b61~M~Iec181p 6% -ot az 6D. 1"6Yidal6ei Woyez6 miatt, ülror .P. ueo pootoe antenilÁt k6ulthet • _
_
. ,.._":t:: ..... ,.. ..a _ _ ....,
. . . . . . . . .
3
aiY/Ytv-.a_..•-•• l 'l 'd ..........
Ja'
2I7
)11,....,
Aotenaa mMetf!k
- Na, _" fll6r igald" eUg G A~. G /rd~ ú ~úi ·~· Jo66GnbelemeNORk dolgokbo, """' gondolltJm. 'l'vdja ".i,, NgyaQM : adja rMg azt G cd6láa~CM, amely G ~ N !fd•ef IGrfalmauo, • ac -111e11er ilcHm .uúzúi cui. En,- f*lig hagyjora WWn ~ekkel a ~-kbl ...
(l
Tulajdonképpen okom lenne mep6rtődni, de jól van. Mesadom a receptet, h•Ak elkMzlttetni az antennát az Öoaikéve) ... VÚ'Om toribbi k6rc!Meit.•
A azeltaaotenaa - J 6, j(J, ~ ldl ~ megharogudnia. De olyan .ol: /drdúem tlan m-4J,Iwgy /Ba ttem marad rci id6nl: megbuUlni. Ugy lwJU«IGM, eu ad6 ~. Mfl!l G 1oöuU6eft töA:ilduen megjelel a nobaamenna "'· JJI6.kor au trwmdjt1k, felUilmfil lddanunna l:dl/ Erre kémile lldJant, cú . . • hm. ..m..u
• Az adó közelében kb. 25- 30 km·ee Uvolaágig megfelel a ezobaantenna ie, abbul ar. Metben, ha aritel helyeM az adó között ninca D&fO'Obb kit.eqed!IIi ahc'41y, pl. begy, magu épület.eaoport, atb. Általl.ban helyes módazer az, ba a kMtliék megvMáriM& alkalmával egy e8}'8Zer1i ún. •zala.gl«ibel antennát ill vell&tlnk. Ez nem drága. 1 a prób6khoz töké.leteeen megfelel. A azobl.n belülazonbeo elé&P kiiemerbetetlenül vieeikednek a tv hullámok. Alepazabály ugyan, hofJy az antenna T alakjának feleö r6aze mer-6lef!M legyen az acló ini.nyára, de a lakMban, ktUöuösen ba vaebeton azerkezeUiek a falak, refJe~tiók lépnek fel, és Igy méa ini.ny-.bóJ jobb vételt 18 kaphatunk. t.rdemee tehát alapoe kWrletez6st. folytauy, amig a legjobb vételt kapjuk. SokBzor az ie elegencUi, ha .,_r1ien aazónyeg alA ~ük ea antennAt, vagy a kéezülék mögé "bedobjuk". Az ie el6fordul, hO(!Y az antennánk DAI)'OD "énMteny" a helyi viezonyokra. Megváltozik a ~p pl. ha valaki közelebb mesy az antennához. llyenkor nem caoda történik, eeupl.n a refle~tióe vi8zooyokat ~toztattuk meg eaját teetünkkel, amelyról ugyancsak vi-verődnek a hullámok. llyen eeetben lléglt az ie, ha pl. az antenilAt kiteeazük azerkélyre, e6t még jobb, ba ad egy lk danbre felertWtjük, a 1\gy helyezztik k1 a a. .badba. A padlúra ia feltehetJÜk a ezalagantennát, h.a ninea t61 mas-n a padláe a aobútktól. Ilyenkor tennéazetesen a levezet6 nazhez annyit kell toldani, amenynyi elegend6. Egy doiHOt nem kellelfelejten i: megéri a fAradeágoto a azobaantenná-
• Az antenna méretEk 6a elkélr.ltái leiriaok az 63. oldalon taWhatók.
•
J(tp) ~ Ad6 . •
-
~
\
8. dbm. ~ W. ® antenna
KGl/61dt gydrlmdnyt1 noboafiHnNI. ;~ lecMJI&A:enteumbtldt.Z. A III. 4. v. "' • (tu ""· dmA •J WUUre egyartint oltolma~.
val valólde6rletezée 8I nem aab.d mepayugodni akkor, amikorrúrkielégft6Upmin6eéget kapunk, mert ~ha van m~ ann~ • helysetaél ie jobb ... l Bserencséeebb eeetben pl. a függönytartóra ie feluerelhetjnk az antenn,t; miodeue1etre iofunk van eldönteni, boBf • jobb vételt tartjuk-e aem el6tt.
28
vagy nem t{Djük meg a uotwlk egyik llár"'ból a mMikba kifeedt.ett, mk,bb ruhasz,ritóra, ~~em mint di.Bzre emlékeztető kébolt. Ha u.l~tenu,vw.l jó Wto·
liink van, ~rezhetünlr. gyúi uobaantenn,t. amely ba elelr.t"'moean nem biztoe, hogy jobb, de esztétilr.ail&fJ aolr.kalasebb, mint. a...,.,.,.val kombinált olee6 aala~antenna. Caak melleaJeg jesyzem meg, hogy külföldön egyre kiaebb méretfi IIZObilenteon~at boznak forgalomba, amelyek még diaznek ie megfelelnek, .tit egyee kéaüléktjpwlba ~ bele is ll&erelik awlr.&t, Igy a IIZObu.ntenna probléma megoldá.et nyert. Külöoöeen ott egyw.erú ilyenek kéezftéee, ahol ~r az V. tv -'vblln ie folynak az ad4aolt .
.:... Ha ilyen nl: umja-binia tJCm a& ~. tKJjon mcb-t ,_,. gondolkomaA: CI&01I a& eUetUee1 ~.
hogy a WJgyk6WnMget '"~~ ezckl6l a rúzbm anyagi,,.~
.tok uldnjdrci8e ~ anUnna~ r
Ha a R.idió Klv6nca•ak KJnbj,ban tUnénk moat, ~Dl.IIZOroa éljent kapna Jr.érdéaét-e. Meg fog lep6dn1: egy'ltalú nem mllBcaki kérdée mamirennek a problém'nak megoldiaa. Nemcaak külföldön. de n'lunk ie kidolgoctak olyan közöe aotennac-endsureket, amelyek egy egéez hérhú 6eBzee lakúit egyetlen anten· n~l és közöe eróeltóről Wj.a el jó min&régtl ant.ennaenergiival. Különöaen jól alkalmazhatók ecek az \\jonn&n épül~ há•ekdl, aholkia többlet.lr.öltaéggel előre b, lebot vezetni a megfelelő konnektorokba az antenna vezetékét, a a kéuűlék megvWrláaa utú ninca m'- tennivaló, mint a konnektorból egy vezetéket ceat. lakodatni az kéer-ülékbM. Ell amellett, hogy a közö~elr. ie kályelmee, bizton•'«oaabb ée bizonyÚ'a olcaóbb iB, ugyanakkor megazüntetné azt a nem t\U ~p látrinyt, amelyet jelenleg egy-egy bútet6n kin~tt antennaerdő nyó.jt. Arról nem ie beaélvt1, hogy idővel ezek az entennAk meghibúodnak, ledőlnek, boaad.aé.got okoznak a tetö javltbekot", Btb. Egyetlen központi antenna karbant&rtiaa kéteégt;elenUI egyszerdbb, gar.da.ú.aoa&bb.
Az &Dtemla .W6mwHelme - Eu/c tUdn ldlom tmlcftndl tRdr ludun.lc WNúeni o JMg· adoa reup;ri .uriftl. ValaiM mAg ~ ;tdofl. TlSbbuiir azó6abrüll, ltogy a Wl6m Wnnyen ~ a It~ anlmrl&ba, u pNJig goMolom, mm túl lc.uemu dolog. Mil ha lmni,lwlgy m elhrülj(d&t
2'1
bo8)' a viiliiDok elc1DeNtettel kereeik mes a .....-. fém ._... kr t.lr.et. A tv anhnn4n41 pedig & III8IMác.. 8l)'ik f61riivMehn6ay, Ul.)'aoekkor fánból kMillnek. rá•d....zl a kéllaU4Skünk "n eean 61nekötteW.ben van a& Mten· n6ftlalewu&6 'k.wtlll kere a tal. A vil""x t p6e ae~Dpoutj6b61 e eok kedvem'ltlen körllimény mellett YAD e.mbaD et')' rénünk.re kedVHÖ k6rQim4Sny i1. Nev • te*a a, hog a tv Mteuna e'ektnmoe megoldúa lehet.6ri tAII&i aa ePe& antelma lef61de1Wt, a k6utll4Sk mtik6cNMt n nem aaftl'je. Be a antenu6t tuU o.Jopauk b fémbal lrjaöl, akkor nino. mú handónk. mint a bú vi~ l'eiiCIIUdt óur.ekökli en&elanaot&loparakkal,lebe&MeR j 6 vaetac. u idó viaaDt•tca~t J6l vi...G,._.ukkei.Dyen eutbeu o61reni UGDbul ~i. bosY e ml.r me,lev6 ~tGdomM6"
~""''r •
.._..,..,l .., A AliraAfs-'Úali
tolt! L
l
l
,.... ,. -~
/ =:~ lJ~«'
,
r
t
,( )
10. 1ibna. A "' a"'eflnll l'lllltn• u fnw
, vUY.mhl.ritó veaeUke nem -..Jtadt-e, Wt val6ban m6k6dGk4Spee, Mapnyoe bMon ~ ~etoe u antenn4Dbt külGII '11't1&etAkelle1'61delni. Ennek mes· vannak e map k6\löa...wlyai,eúrt •ekember t4D4ct+t kell kikni. BdoDyú& 'tef!E 141t& ml.r, hCJIY e r6di6 ad66llomút kika.-Jjü, unta aivatar WDal el u entean6je felett, ~JD~~Daldror e tv~- toribiira ie.."..... tehnal m4kMik, E& a már emUtett ...-encMI ~y k6vetkeam6nye: e tv ~lomú ant.enn~e mGkM6& alatt ie fellelelve 'VIIII, f8y a vi114m-ep6a nem oko.W ~- Nev aivatar el6tt hOllbaD j6, he kih6uuk aatenninkat a k4Seatll6kb61 IÚI' ekkor il, ha • földelve van: biatol. ami bidol, e~ kie6mltbe•e•~ lenl Ba haMD'oeebb ideig elt6voannk lekMunkb61, ekkor pedic felt6UeDül tesYük meg e1t. 8zobuot.enn6Y&I Wri' f te&e1111 vi11ún16e &lett ill n4Sabetjük a me-t.
28
_ ~·lion ....,",.ll~. A ....w•• w••·~ mdr Weril. Addig u, oe-, gG'!Wiol.t nsélr el
"'''W
jGmeloloiiiOft : j6rtGk IGldlja-e, AG G NtH!WtriUbll ftM6 ~ tllcir G IIIMcirlémálhml........ - -'oM llllir ..U ~ a iafG'rnn. peUOft•' "'• - tk 4p,_. G -,a:WIOft a4l4 G &111 • • • · ltofnl A _ , •• si
M• ltow-
••n•
• .u,- dolof&- ~""*'-'c• .....",...
mo.e .em ltfdjcUJ:, milre.. ~ ww-u, J.elgeeaa el o~ .".6NI Illi o ~ oAAoa, Aofr o"' W" tl4gre •'ffitll'tjtfl eu 6 mll6j«JM111l nok.
u.
BiulltJcina e kaRtetlill u ltfd ,.,••., laR4tw _".., Per.u tudoM, 1togJI Wril18iftt llliridig .WN~ii &Ul G 80f'f'efi(ÜI, ~ ftCIA'Mz e.Ng aempolttj11661 ~ ,.,_, tH l~ lMvtfl M tHJfrN G iiMJ!ocft loíTcw, Maf/G pedig igr'h-il; oft1- ntr.nt otiM, ,_,. _,.,.._, J6t
Ipn. A k'véja finom, kÖSZÖDölD •épen. A kW6ae vinont nem ia olya ea:y·
. . t , miDt pndolú, cleh6t kelt u lpretem. IIIAifillóhálok n ft.l==obú.
VWrlú eUitt leayaknbbua ea a Wnlee ....-.pel a mhelyeo: _."_ k' ti•. _ vegyülik l Es elllik li8&bea pmsüe'i probWma. A UrdM mf•ik riae YiaoDt mG•w jell~: kú V8C)' t1Gf1Y ~~ lesyen kt 516köak. A ldll&lba&c:r61, il· letve a ~6 nagyafg6ról Dl6g kül&l naleteilebben ia bee•610Dk. IDOit. G-.k n6búly .,vWrlúi IIUllllpontot" 'ritM=nk meg.
NMnnk jeleDleg kMtt.~e ~ Wpa.c5Yel kl rtlt pPek vannek raq. l omba· kil (d cm ~" W6j6) m DtJIY (51 em) Wpc.6ve. ld llJ6hk. As aMbbi id6ben forplomba brqltek mú' u Hom.- Upemy6j6 Wld]üek. de .eket i• • ,,nagy képol6vee" ~ IIOI'Oijak.
Ha u 6rkiilönböse& IDÚ' nem ia jünik ül n-eY -....-. ele a ftlelll6Dyü .-dno me••lenak abiMao a kéri161beo: melyik jobb. a kil. YII8Y &1UJ87 WJ-6w• Jll lNkf Kfterjedt n6&e&, hogy ki11E0b6ba kies~ cell i W. 0817 IEOWIJ&Jd81"•k6p.-.ve.IKMdlA u el6nyöe. .Ebben 'rilem6nyem aerint oeak addig -van igua a 'fi. túlmz&nak, amtgak6DO.IA· n~t nem teohnikai, hanem -ütik&i IMID· me1 vi•.pljik. Kil darabokból .uli modern b6torboc Irioli a.oWbul k6ttlpeleldil • ....,_ •atu egy \\j,ldp 6I i&U n kil k~ ftltk, mini eg IUJCY· A lepöbba6r u e+ben a t«!hnibi balljuk 6ot vu..t., nev n eh un ut, hosY a n..,lrlp 1!16vM W.iUA Wpe ninoe olyan 61e~~, miDt a m k6utU6H, m r ebbr61 kell n6ani a Hpet • ahho& niDce el• llely.
i".._.....,.
•
mú technikai probláo6t, est ie .......n 6I ~ &adoln'· ny~ ~Uk mir. Lényege: a ka MDAIY képelöv&a esrlriut 826 110rból 6116 "'P jeleúk meg, tehát ipa, bolY e,w_.", MWlt&illri ~ G _ " ~l 11Gf'Y0&6, llliN G N w,;-.fRM. Talá 8IJ' .,_r& N6mlf4MII 'n4kelni ie~ e k1116nl*g ~- A U om 6tmMújG Upoa'l füg6lepe m6rete " ' mm, az 68 om-e~~ pedig 3If mm. N6zztlk mes. meanyi a aort6vob4c a k6t "'POI&a61, . 274 iN k6poi!ID61: = D,ll Uli Kint d
3If rt4V1J kllpce6D61: 826
= 0,68
mm
E&t a Uwh+p a aem m+r 2 - 2,6 m6ter t6voldpü nem tudja mepülillabes&etni,taYebb61a ..empoa&b61 IJlindesy, hogy kil ft1Y nagy lúopemy(M kéaauk k6p6t n6aük. VIISOIIt a n&l)' "'P kMa~;gtelenöl azebb lultútl, mint a kúlebh. A letlutóbbi IItaintibi kimutetúok ut bizonyitjü, hogy kolföldön kb. 80::!0 a v6Mrlúi arl.ny a necy képclöve~ k"=iU6kek javir&. B&erMy "rilem6nyem l&erint. t<-bát - ba~ körülmény. mint pl. 6r, vagy fonna. nem ptol, - jobb a ne,:y Upclll.
- Bgrflirklt NGfilfcal • ~ azbl aotúoM /Bbe. 1tow Aa MCir a W,r:Mnél lattllftl: - 1Mlye11Uoe~t a W, e~ alai;dftdf, - tM~ ~. Hollolla• arrdl. ~~ogy újabban ágy-et ,,HnW~oW' ~ ul:úAll""·.&arrólu~mlcMol. Aaw .~·· Wpi-rima\ g~, tdÓIIOZtiiiG~ ~ .11; • ;"."_,r
""*
Bizonyira arról il tud, hotrY valamikor a tv kesdeti konzaUban a k6pol6 felillete kerek volt, a a~ CMk azéR látaott •ögletelnek, mert a ezéleket.let.akar· Uk. ~ alakultak ki aiDOlt il beern61atoa k#Jpo116m6retek, amei)'Hnek méretuinya 4:3. Eael mir jobbeo ki tollj+k b•=n+ln i a k6po16 fel81et.6t, de IMg V ia e16g tekinWyea nest kell letlikami - kttl6nöeen a lUkokon - teobnikai okok miatt. Mint.etJY mMf61-k~ #tv óta kezdtekelterjedni a earldtott k6pae6vek, &mel)"'k· n61 az eltél'ft6B t.emnikai javul+aa leb~w tette a ~~rlrok jobb kih•=n61f.Rt ie. DJ"'D Upc.6vel k'ntUt gépelt mú- n6hmk ie fapiomba lr.eriltek, pl. az Af' 6SO-ea, ...,. .. .Albca &pl esyee p61cUnyai. Mút jelentemelt a ••bnit~e.. 6I ~gu "'" aard..y megriltoztet+ae tenn v'szett kíaérletedaek. Ennek a t6rekv6Bnek 1'6Bzben u u oka, hogy a a61eeebb kllp aemlQéee jobb, kényelme ae bb, kev6ab6 f6ruztja a aemet, (ugyania u ember vf jn._ l+tAiszHce jeleDt&len nacyobb, mint a füa61epe.) toriW &IJIOZIÚ"k töbll16p il viaaintell hú.yban Wrténik. A m6Mk ok r h ben az el6bbiblll követlEesik: a ..Seava\nn6 fl hnek eiterjedNe miatt o6lazeranek 16t.-ik a mai UpoDéret. ,,u64n411't6aa" il a &lm rendnerihez: igy a a61eavúzn6 film kömvet1t6eekor a moe t IlléS feket611eit mutetkozó aleó viztzint. rieat ie képpellebet kitalteni.
30
&,
OJ
' / /LL
11. dbnJ. .A lv Wperny6 alai;4nok ~. mbd~ /ei· l&lhe : a) ker~ ~. b) akJtú, de rmt ~WJlp -ww. c) ,.n6fle·
.u.;,_-.
lu" ~. d) .~ftÚ"
lr4pu6
•
..
J
~
• -
2
////.
//.
C;
d)
.h ORION .AT 66() tfpu.ú mdr aorkúoU, 69 cm·.. It~ lrúzQl
g~pe
A Idaérletek jelenlag a 2:1, VABY 2,6: 1 amnyú képméretekkelfolynak. Külön6Mell bdves6 u ilyen ,.lap011" kép pl. a aportkösvetltMekoél, azélea u ...odák, futball pl.lyü, utoaréuletek mut.at,súWI, • nem utolaó aorbao a aziohúi k6avetltéaeknél. abola adnpad m l>ret.fl ill inkább adhnApbeo kiterjedtebb. Egyel6re azonbaD .Ml oeupin a kl.e8rlet ..udinmAbao vaooak, mivel 68Y aor 4j mG9'aki metJOid6a i• ntikdsee, nemceak a ve~. hanem a •túdió oldalOD ie. Még
bos. Miot tapuztalhatjuk, a kereüedelem igyebzik e tei'Qieteo ill a lehet611éghe& IOÚ'tell legjobb kauolgaüút nyújtaoi. A naoközöD.IIég ugyan u eladú közben 31
.J
moddoM k6pb6l DeiD w ....... lad l . . . . . . . . . . . . . kGiöD5 en ....... tp .... tiUaek ellralm4val, f t § pl'- ety DeiD t4l jó mi~ film köaTetftAelllnw. T .... n legtebbet ny6jthat u 611. ipari .dúidejá t6f'WII6 kiv!U..U.., amikor a - - kó pot (beiJUt6 'brit) mutatjü. Dyq elletben a k6pn•41ntt. hei)'M alakja, e kAr ..... ~ a k6p felboRUabu minGelrp, koDtM•tbel'"· etb. jobaMin eiiRIIAr•.. . be&a. A kQW kerd•n v8k kipr6W'*n QUq ainloe bt> ill fejea&Jött e Wy.ln• próba: e W W6kbe nem lehet belel6klli, • e nekember- tud többet m rifZU ..." · taDi. Ra lehlt51!R van m , k6rhetjük mú IJiaiYPr. Vllti!Y ehol vehet6, Irulföleli edó 'ritel6aek bemutat.M6t ia: llyeo eaetbea lepW.bb errúl i• 1-.uey&t~dhat.ünk, hogy lúlntU~k érúkeDyMIJe megfelel-e, (VIItD" legalalbbia llll'l{kkullt.i -e) JYÚ'Í m
-ta..
ellirúnek. lOMbb ~enyaégd k6elöWt eaeWben pena ez t61zoU köve&elmftly lerane , de e1'1'611D111f Ogy ie bndlpUlllk . Noe,~ ottboa VIID ak6ed\Wk. Heeddi8 nem kertUt VCIIna d aor,felUdeaül tiaaüuuk, milyen Wl61:eti alramunk ven. A kMJ!ülélret UIYPII 220 voltoe r-ült. ll6gre alllltve adj6k ki, de ed mindenképpen ellenórizzttk. Ha ll Ó ' ·oltue hi\J(w.a· tunk vaD, ekkor egyee tlpaiOkboz külöa trannfonna\tort. kell bMzeremftnlc. EM~ n · alJwmhoa ie OMk bmonyoe ttpaBok allratma.k: ilyt'll -tboon f..IWt.IN101 klorjllk ki e .Uember t&D6cMt. Ralebet kh leD vWrolni,~ aa eleó pr6Wboa ea ón . ..Ja,ck6t•lenlenna ia, amelynek 6r'a nem eolr, • a próbalholli t6k61eteeen eleJ'Ifld6. He '''""" •l:v.. •. vegyünk n6húly m61er ezelll8k'belt 6e ebbGlentennalnket. e mAr nM!IliJC!IIIIitll ..,...,.,, aerint búii.tJ ia elk6ezlthetjük. A lún8Wk meU6 adott. ~t ill o61eer6 •Iepc-en altt.allulmAiayuttn,: u edoU tlpall'll 6a e h rrn6le•ra YODMkoÁao d a.e.noa ó&mutal6.,. MIAI••••k benne. A nehprtenne k6t beúadu86~t. a k6azalék .,T,vol " f'o llretú hl&v..ly tll\rJ.Ute dupauljuk be. (Az AT 860 tlpum kéezQ16knél a kitaflli IM tAvoh •aal•6ly1JaAoot. elektromolaD oldottalk JDeK, ez6rt ceak 88)' caat.Jeknzó hatJy VIUI l& kMaUJiok Ju\t. lapjú., As utan ne vtz.lntel n6.rúak epik v6Pt 8JJ6rPvalll:bi!Mlk k 1 • velebori (pl. egy képet tert6 ~. ajtM61r~. ebAekhoz), e rnúik " '-"' 0 1110'1jQk UCY&noiyao msga ICba. b.r.ncdt f euearu 8 eJOro-~ ~-~~kMtlln k ~Ini e legjobb, lect'at6bb ~ ~pet. Kózben '-lllt.unk e lllloilaUio\1< llunmbangol6pmbjúl le, mert egy-egy aater&DMII6enall e flnom81!.ab!Uyn&llv•l Inhtot ja vltani a kép miD&I~. Nilini kieérletezptée ut6u tallllunk olyan helyttt " ~~aullj\b•u a. amely ei810Jl'imalliaebb k6pet adja. Kedvez6 ewetben pl. a -'ftlw-g olA ,.Jt.l)rltntt antenne ie jó ~t ed, m6e aaetben viuoot IleboJ aem ta161unk tArlll'tJI kllflt't. Dyen eretben belyeaük u enteanü a falClll ldvülre (pl. edM)•e). He • e anórl_ . . II8ID jav& a Wteleft, pedl6e VllfD' tet6aateaa~ kell kMáteai . As adóiUl U vol (kb. liO-lO km-en felül, val6súnUie11 Cl8k map!I&Dtellll& alkalmuhlll/l. lt:nnill közelebb alltalában mesfelel e nohaantenne ie, de oaek ekkor, he e v6t.tol holy,. &eVU' 6a refleltiómeotea.
.,,lat\1,..,
Azt már tudom, la ogy a rt~ Wúl o.Lma á Mtlltmlr~ptlrd. ú kt1Umö8tm a nobaantenndndl khtt ennek egydlIrdán nem .~Ic" _,.tl611aláHt élveM!i. Mégi8 OOllotlam már úmer~timta, hogy magas eet6antmnáoo.Z lliluriilt kifogtutalan ,,li'Ulkmmmtu'' Jdpu nyerni. Ilyen uaben milyen megold
lg..n, sajnos igy vao ez sok esetben még az adó közvetlen közelében is. Itt a rov,rosban is vannak ilyen .,hírhedt" szellemképell helyek, mint pl. a Várhegy által árnyékolt Duna-parti szakaszon, a Mare%ibányi tér környékén, a H(ívösvölgybell és még ftámos budai völgyben, vétel szempontból árnyékolt ter'Üiet.ek. :S.j nos. tftljos roért.ékbe-n kielégitő megoldl.st nem miWIrenosés esetben megoldá.et nYlíjthat egy rnáBik 1Jd6állqmá.B vétele. Pl. Budapestegyes helyein Kékes vétele. Ebben az esetben ugyanis a nagyobb érzékenység(\ kM:zdléket még jól el tudja látni a távelabbi, mag88I'ÓI sugárzó kéke>~ i adó, ha nincs l'ltjában nagy akadl.ly, pl. m&g88 hegy, vagy háztömb. Tennészetelten, ilyenkor a kókeei adóra mérutezett antennát kell huznállli. A célnak jól megfelel az üzletben
·-·.........j.,,"''''
llllilii
'""'"'
""''''''''"''!l R. LÓ a; h/d u/CQ
___-4-,___ _
~----''=-·..:J~"'= '"::.._
_..;111[2
*'tt.- -----1
eú.zbanninc forint körül áru8ftott 6n.lemez &ntenna is, amely jólsikerült patentmegoldésa folytán kónnyen felszerelhet6. Ha ilyen antennát szerelünk fel, ne saj· náljuk a fáradságot M kereuUk meg azt az irányt, amely a legjobb képet nyújtja. Nem biztos. hogy ez u irá11y feltétlenül egybeesik a földrajzi iránnyal. mivel esetleg valami l.lt.alunk nf>m lúderithető akadály vi88Z&verödllet okoz a más iréilyból jobb a v6tel. Ha ~IIAmkéfJell a vételi helyünk, a legjobb vétel megkereeélte meg éri a fáradeégot. Egy Mor kdekell tapasztalat gy61t már öesze ilyen "szellemes" esetekből. Pl. at. t•l(yik llltntu•űeöm a Bazilika környékén mh régóta. panaszkodott, ll Hasznos tv
~n•caok
33
hogy hi'ba próbálkozik, nem sikertUt -.ellemeit eldzni. VéBülia az &lll.tomu\JIIt a :S.ilikalemezkupoUja felé fordltottuk,a ottegy olyan pontra taUitunk, amrhn61 a aellemkép mepz6nt. Ez az iriDy pedig éppen ellentétell volt u lillteD na lll'ukAIIOS · iri.nyf.hoz képeat. Némi meglepew.ben caak akkor volt részünk, amikor az rls6 hó betakarta a kupoh1t é8 megvütoztatta annak tl.lkrözéeét: a aellemkép ismét jeleot.keaett., de elvillelhet.6 módon a 88)'ébkllnt. ia Clllak rövid ideig takarja hó a
kupoW. Sokáig é8 eokat lehet.ae még beezélni az anteuua problllmá.kr61. delu\t id6nk köt ée még bizonyúa eok kérdéat tartclgat. TaJára még annyit: a már egyazer jól be"litott éli jól m6köd6 110tenn6t ia ajánlatoll néha feltUviPJgé.lna, nem •~akadt-e
el, eaetleg a szél elford.ltotta a rigi iri.nyból, ~· bekormO&Ódott a levezet6 kAbel, e&b. A nervilek • lef!hitel-bb megmondhatói, hOfD' lllfillnyi kellemetleo hib6t okoznak a hibás anteunl.k, legyen az tet.6, vagy nobaantenna.
- KIJnlnli'n:, .Upua, egyeUJra mn~ ú eUg a nell-kMl. MOit, A-a megengedi, '-U a ltipu6wl ~ t~k tel Wrdúekd• .Miflkd, a -w~ UfiYO"W np~ a ~ mhbl G L~, Ainett at látjuk G lúnül~kMI
ntlg alehlr ... Ita mnce bekopuolva. Á k~ nag~. alGkjdr6l mdr voll ..W. Ha nem nevet liS. 1noM olyan ldrdúltuui fill, c:wnin meg Jog lep6dm! N_. •• lmiOfldoflon I«AnMM, inWbb ortoOBi ;.u.g6 c a WrtUHm.
- l gen, tllaldlto. Dc UfiYil nem net1e1 Iri t Nem. de JÚ.rill megnyugtat.om, a tv eemmi ldüöna.ebb károe ~ nem bocilét ki, é8 nézéBe u &géaze!gre 6rtabnat.lma, ~ iUetve nem l.rtalmaeabb, miD• pl. az olvaeée, ha ut 118m visaQk tóld.eba a megfele16módon teaazük. De maga nem ie em" gondolt, banern az ún. rön.tgenaugé.r-batáara. JavMiom, ha m"' azóbehozta, beszéljünk arról a húom hatúról, amely leg· gyaluabban nóbakertil az emberek köWtt: a tv kéaRUék bang-hatMA.ról, batúa a -.emre é8 v~l a veazéJyesnek mondott röntgenhatl.aról.
Van hang-~ a tlllllvúi6nai Y ~n 8n"IJl ntlg nem
hallottam,
' 34
"'*'
lpD, Yan. m6gpedig U.bbtfle . li:la6eodl&ll u, hogy a tv haDeia ny6jt, mmt a Ndióél K6noyao élluevehettük, qy p . IQ!rkalnl" 11bb, éle&hGbb a IDei• - - - r6di6baup61. Aa ullnr6vid balUman &6rtál6 =M=ü 6fJIJ- u u -.D"ik DIID"el&tye, hev Wpee olyaD hupeqhebbban CelfeJBia a m.pa baaiokat. Aa 4lr.t.ok (kutyü, macek"k) MID ipD mlvlelik emialt a tv banBiAt·
- Iga-e 1tow G w drl G nmuteH 841, sp-eJtow ew ..-n!gt6efl laajl«< j~ eumgg~ U G ftJ Irok Cl& olla l
Kactv. IIOIIIIIEédom s jó iamer6löm kNdetbeD gyakran megtialt.elt uul hom' D4lam núte a televlziót. 1Ue6bb egyre ritkAbb let.t ~ M n-.D' ~ IFI .......Y blJett ahhoE. haleUlt la\ezQIMuJm el6.
Kérd6eemre elmCJDd&a, bcJsy toriiJb..
ra il nr et.né nézni a t.v- t, de er&en megfAjdul a - a nédaM61. Iti816 ...,.,41qy &udt.D, hoBY koll. .i kO&UI 6 az &~Yik lesjobb szemd ppkoceivezet6, .at kiv4ló eportl6v6 ..• l A televtzi6elt.erjedéee óta DSCYOO 6lénk fiDelemmel kiaérik nemcsak a& orvoeok, hanem a szakemberek, a• kutetók ia uokat a ba&4tt'kat., amelyeket a tv ,.... vált. ki nervezetünkbeA.Így kertilt sor a /dn1J~ viaJs.._tára 11 • k"...m kijelentéMn, mivel mjndig
..
11M uDi ipz. ipa! J!'cy kM~ 5 lel, r...,lrit &lat .......... a IDGBillen bizonyára fl.rautó nemOlak a ~iillkre. rolQDiue ál ~ hlllle~n lheiiiÜÜre isi A ••kezd6'' televbi6 o'-& ,-dig '6gylát.-ik többet ••fournt.llllak•• • kelletál6l, - alJOlY mondlllli aok*'k. - kesdetben ...._u iperi ...Urt is végig· ~ik. Nem ia cwoda. ~aa.,....,. h r 6 d#llat.6Dt 6e fQ 6jn•lr't IJeC6ltll WW.ál u~
.,.,b
sM~DWa'dm·koról
pusnkocln•• .
meg
flti,._
V..pljak eV' r a.. is Mt. Jqy tdt Gl•••6l nMsá a televtai6t. As ember • e - u olves6n6.1, mnnkin61 - 6n. 6ts.el pmlro, u autóbllll utaa6, nS.. ger.6 emberi pedis a edwl-pomnu\Ult6dik be. E& a kilt u6le6 helyset alegyakoribb. A tv nM6s6D61 - ajelenlegheeao61et.os k6pcs6 m6retek teolulikaiokai miatt a Slelllliolmelr. kb. 2.6- 1.6 EDéter távolúira kell bMUoia. amelyrMr u emlitett l ea:tllkrabbaa be-DAlt WWbll~ (~vola6pkta) erileen eiWr a nem • ....-ldt.As 81)'6bk6ot ianemQvept vilsl61mek teWt ei+nJMt6 a IIIÚ'úlnnk le b esse reBhet6 ",....".Gwg VM"''ata. Ez a konekoí6s nemuvecdioptri6ja kb. 0.1-0.G l't6pcmtja a loficel Pl*' iÚily6ba.n Vllll, speeWian a televlai6 o6úei ...voie6phoz elk.&lmaava. Ezek a nemtiveplt. renct-erint -.inea&k ia, WY-IIPD eúxa vamr rarke). fay M 6n1Jkeuyebb ezemAeknét nyuctet6 hMMt riltanak ki.
T6bb problémé& oba a Wpemy6 Jhtll•"•· ÁJtsl+b-n a televáic\ lr6t~emy6je t-'-te viU&osabb. mint a .-ibllll aeml61t Wp. de ~ kb. ~ tiaedrine lillnak a megviUcitú er&le6gnek. amelyet a k6Mli muoka "ép6sén61 alkalmazunk. A vielonyl.ag nS~Y felWeti fáa,-6g nem t1ll egálzMp8 heUs4t növeli u a k6rUJm6Dy, hqJy a kép a dd~ Alth a.,...cWIMrun tldUi W. e u am~ is aülue kén"..ntett W6tft-beD a -.n hemarkit6racl. Az eafanfpessempil.r kb. 180"-o~~ teret Ni, amelynek kis r-. ~ a n6114 1! elr el~ttek . Es a nonD6li8 viaa1,ok ~ 1MB o6 is wi nivel. mart a esem ............... IMg nagyobb teret ,,fCJihúun.lr. ta" llll6lkal. hqu fejünket el kelleae fordJ&ani. A =61eerisa6 mocik •lkabrnées t6bbek köcöU ilyen el6oy&kel is j6r. Az ilyen vetit6s kbIW-1110" -os ~t oy6.jt. amely am6remllteU oormiJ látóterWet 76-804)(,1 6t metkWiti. ~t, u djabbsn alkalma11oU ~ (s&&ereo) banperenduhe a a61em' •6 81m nt h6t .... toWbb javft.o&Uk. men. több belyr61 6rtu 5 hane a IIIIINV tekiDWet ve'emelJWIII' aatomatikuallll feloldja. MMir6at van es a televfa~. Itt. a -~ ~UYObils .-Ilet& • 16toaa•llfJ csup611 6 -IF (l), az 1JCYanarr6l a helyr-61 j6v6 hang, pluu a ~ körn)'f~Zet. uillte odea~~epzr tekiDtetilDket a t6l fényea erny6re. Termáliletellen. e11 igy id6vel f6.nlszt6val rilik. Aj4.nlet.oe teW a tú.w6 környeset flllyhe meril'citMa. A k6e&ül6ll m(CöU elhelyezett lö-25 W-418~ Ibanplat 16mpa) alep>bb eae&ben mssfelel6. Rs7es küiRilcli gú'ak mAr eleve beépt.U611: a kálsül6kbe a h6h'a viWclt6 l6mp6t. amely oem meavetend6 m6deser e 6rdemes leone nAlunk ia alkalmami . A fálybatU m6sákjellepetelll6ge a~. Tudjuk, h08)' arnozikblln - · t•lt k6p 24oeur ieÖiMJ6dik l m6eodpero alatt. Erre uMt vaD aüks6g. boly a mos· pa& tw 6hlni tudjuk. de uoanükow min& -.ró jelenel6s ad6dik a vilrilú· Ezt. a Hayvillopá a moe.ikn61 át &elevfsi6n61 d§ aökhntet&..., hoey ~ rezik a klpek riltWt a Igy ea a -pcribb viiiope ldr nem ciyan búlt6. Ha -.onban a f6aye~t növeljök. a viWIM érzete is nGvekaik, esNt. nem azabad t.a\bottan nagy f6nyer6re állltani a kénül6ket, oem is azólva arról, hogy a 01111 f~ a Upos6 6letit.artam6t is osökkeDti.
A fényeró helyes értéken való tart.Ma meglehetősen szubjektiv s f'úgg a kör· nyez6 fénytől. Sok készüléket már eUáttak automatikus fénye~ ~~1\lyozó· val, amely más értékú fényerőre &llitja be a képceövet sötétben, nappali vil'fJitás· n.U, vagy félhom.Uyban. Megállapodhatunk tehát abban tanulságként, hogy a készülék helytelen hasz. n&lata, nézése okozhat kisebb vagy esetleg nagyobb zavarokat látáeunkban, de a főbb hibákat magunk is elkerülhetjük a fentiek figyelembevételével.
- Amint láunn, a hang ú /tnyhatdll nem okoz k~ p1'obl~
a lv nézúben, illetve hallgaki8ában. De a ront-
geti8U9árZ(Úban tm:to.tan oon oolami igauág, merl elég
gyakran 8z.óbakerill. A televizió úgynevezett ,.k.ároe" hatásai közüllegWbbször velóban a rön~en augárzáet emleget-ik. Az atomkorszakban talán nem is feltön6, ha. az emberek meglebetilsen nagy szakértelemmel beszélnek a. •• láthatatlan veszedelemről": a suglt.rzéeokról. Mivel a t.elevtzió i& bevonult az ember lakásába, nem iB caoda, ha ezt az dj .,tánbérlOt" alap<Man s~mügyre ves7.ik e mind többször beezédtémilvá válik. Ilyenkor a divatos m(leonzidáll mellett gyakran emlegetik a tv egyéb vélt tulaj· dor&llágait is, többek között. a röntgen sugáuAat. Elég voltegy-két napilap-hl r ahhoz, hogy gy01'8&1l elterjedjen: a tv árt az ember ezervezetének, nagy a röntgen sugár· záea, veszedelmes sugárbet.egaéget okoz, stb. Mi. ü tulc.jdon/&ipper• a röntgen8ugár1 A röntgellllugarak elektrornágneeea sugarak, a.melyeket a gyógyászatban huznAinak fel eléggé nem is méltatható haaz'IKIII módon. Röntgenaugarak akkor keletke2nek, amiko1· légüres térben igen gyorean száguldó elektronok szilárd közegbe Utköznek s a beceapódás pill&rultában többféle sugárzás, (gy többek között röntgen sug&rzáe ie létrejön. ÖE!szehMOnlftásként megjegy<'zhetjük. hogy a röntgensugarak ~zima még a látható fény rezgM!zámánál is jóval nagyobb, másodpercenként kb. 300 OOO billió bt 30 trillió közé eeik. Rön~ellllugarak, mint. általában minden más, dn. ionizáló sugarak kétiéleképpen lehatnek &rtalnl.88&k az ember azervezetére: l.) IJOmatiku«m, vagyi& a sejtekre való klt.roe, romboló hatá.euk l.ltal,
2.) genetikullan, vagyis a celrasajtekre gyakorolt hatáBán keresztül. Az emlitett két hatá.s közűl a.z eleő akkor fordulhat elő, ha valami véletlen folytán rövid idő alatt nagy mennyiség(i röntgensugárzás éri a szarvezetet (eugárbaleset, stb.). A genetikus hatás a csirasejtek ártalmazáaán keresztúl lehet kArcs bt az örökIOdblbt'Jl mutatkozó luí.roe változásokban nyilvánul meg. .Mindeo embert nap mint nap ér terméezetes sugárzás. Ennek Öllllzmennyi&ége ~résekkel nagyjából meg is határozható egy generáció alatt, lgy a többi mester· ségesen kapott sugárzáemennyiség hatását ennek figyelembevételével meg lehet Allapítani. Látható tehát, hogy a sugárzás mérúénil, iUetve annak meghatározA·
37
•
eánAI, hogy mikor kezd vee~ye88é válni a röntgens~J8árzú, a ~6rzd6 mennyis~ p u, d~. amely a napi, heti, éves •.adagok" Ö88zee&égéböl udódik. Emlitettem, hogy az embert Allaodóan érik ter~zetee s~k. Érdekes ezek közül - öeszebasonHtAeképpena későbbi tv sugárzáshoz- néhAnyatmegemllteni.
- hnmiktta eug6rzd6: - az emben tut ~ó ~I'W4a (kálium, szén, stb.) - lcQrnyeulí 6UgdTW8 (pl. kőzet)
kb. 35 núllirOntgen l év alatt
kb.
22
mrfév
kb. 70 mr{6v 127 mrfév
·OM%Ufm:
Ezek középértékek, lie a helyi adotteágok ezerint ktUOnb&Wk lehetnd<, mint pl. a kozmikus sugé.rzl\8 magas hegyen nagyobb: 3000 m-en kb. a négy&7.()ffllét 120-150 mr-t is elérheti.) Ugyanosak érdekes a környezet (talaj) sttgárú.al.nak megoszlása ts. Nézzünk C8&k meg néh6.ny példát: -t~
ménlc6:
26 mrfév 95 mrfév
- fll'ántl: - az Alpolc egyu fPánit fajtái: 250 mrfév - a IJfJéd einwó : llöO mr/év stb.
A muter8égu
~,.w
kb. az alábbiak ezerint oszlik meg:
- <>rtXl8i röntgen viugálatck: kb. - htootá88al ka-pc8ola,t()s ~ár ~: kb. kb. -cipó ~k (l): kb. - világ!tó námok (pl. kar6rák): kb. - atom kí8érkúk : kb.
ösazesen:
25 mrfév 1,7 mrfév (),l mrfév 0,1 mrfév
2,0 mrfév 1,0 mrfév
kb. 29,9 mrjév
Ha a két értéket, tehát a kmlhutu lie muters~gu sugárzAli értékeit Ö88zeadjuk, 127 + 29,9 = Hi6,9 mrfév sugármen~yiséget kapunk. (Ez az érték a magas fennsUrokon jóval nagyobb, de az ott élők h088zó. évezredek generációinAt e többletsugárzAst .,megszokták", hiszen egyébként pl. Tibet, Peru, vagy Bollvia lakói már rég kihaltak volna.) Voltaképpen mOBt érkeztünk el eredeti célunkhoz: allll8k megvizsgálá&Ahoz, mennyiben Uros a tv röntgensugárzása. Induljunk ki a hiteles mbúekb6l. Ha egy tv kliezülék sugárú.al.t a legkedvezőtlenebb körülményeit között. mérjük (pl. teljes fényerö, levett védőlemez, köz· vetlen Ul a képcaő nyakánál, stb.), óránként 0,002 mr érték adódik. 38
•
Na.,aú.mltauk csak At a IIZervezetUnket egyébként ie érő augárzáat: )58 mrfév men~ét l órl\ra! l év !l760 óra, 158:8760 = 0.018 mrf6ro. Ez az érték lgy a u.imok ezerint kereldtv~< l().azereee a tv óri.nkéoti augánáaának, vagy forditva aat as mondhatnl\nk, hogy a w~ 4 ldvülrol ad6dó •~k uupó" UJ!J· ltutÜ, v~ 1011e-a If De m~ t'1t az érték is harma, ugyania nem vettük figyelembe az 1\taú.mit.únil, hogy ~raki !MliU Ul a tv kMztilék t>lött napi 24 órl\t! Ra átlagban mondjuk napi 3 órát aúmlt.unk, az ~lőbbi l()~ is lec&ökken 1,2%-ra. Még tovább caökke11 a augárw moo.uyiaége, ha. figyelembe veaezük, hogy aeuki oem ül az ~ lrintHJilMt kót.~ Ube 11 mdr 2 rnéur táwlBág u ~-be. uhát 0,3%-dl-a uökumi .s 8ug6rmennyt..~gee. Ha moet még azt i8 hozzá._zuk, b ogy a képce6 eJön levő védőlemez kb. egy náUJd rMzér~ ceökkenti a augárzáet, beláthatjuk, hogy az a augármennyilég, amely a tv nédu közben ér bennünket. ceupán a J ~neléke annak a termMzeteA eugármeonyteégnek amely televizió nélkW ia ér mindannyiunk.öt. Oly kevél e augármennyilég. hogy még a vilát!ltó azámlapa óránk i8 többazör&en túllzáruyalja. 1\..>~ltml, atkerült. e néhány ezám&daual eloezlatnom félelmét.
- Ha már a lcbpoll6 alyenütelmil vudlytele11ft~r6l 'fMg· f1y<W;U, /dUn..Me ~fi!J mcúik .,vuúlyu•• 1drdút m i igaZ abMl, hogy o ld-pu6 JdrobbanAat h eHIIUJ trúlyo. Hbe· •lilút ú olwzhoJf lgt'fl, ez tgy van. A képo16 mfiködéeéhez, mint. 61 talában valam~nnyi rádióca6, e6t egyar.erd izzólúnpák egynémelyikéhez ia az azUkaégee, hogy a le vegötteljelen killzivatty(lzúk a bíJriból. Emiatt. a oagy felilletü t1v~'6r6ra oagy nyolllM oehPEedik: nigyulcmtirnUNenUnt J kg. A képceö 11vegbúr6.ja kb. 2 - 3000 c>m1 . Ez azt jel('lntl ~t. hogy a ltépcaőre JóvUlröl mlnt.egy 2- 3000 kg-oe nyomáe hat. Hogy ettől a nyomástól össze oe roppanjon, meglehet.&en vastag él azlvlie llveganyag ezükaégee. Ez viszont. növeli az üvegben gyártáe közben keletkező belső feazültaéget. Ot' a vaet.agaág nóveléllének aok minden határt ezab, mant többek k~tt a 11'6ly, vagy a kép<.11ö ~lüleö réllze, amely nintéo nem lehet egy bizonya. vaet.eg-'8nál több, nehogy&. tlil vaatag llVt!ff elnyelje az amúgy ia komplikáltan el~lltott f6oyer6t. Egy külaő ütéll tehát könnyen robbanAahoz vezet. Jlolomte mm b1ek l Azt ~. hogy o Wpc86 Ug üre~~. HoV!Jan robbonhat u/Jcor f -
Logikus a kérdble, mert6lt.al~n a robban~\& fogalmAt úgy ezoktuk meg, hogy az er6 kif...U hat, mint a robb&OO löved6k~J . vasy akár a ezódaVlltd uvtJgool. Na.. a képce6 robbanásánál forditott a dolog: azélea repesz darabok a robbanáe pillana'-'ban a lcépce6 kOupt fel6 tartanak, de caak egyrélizük litköz1k öaaze egy
múikk&l, a tabbi nebedoo 1 el'K aegy enivel repülhe\ tovább, ~t balClletet okozhat.. A Wnillék belilejét miodeoelet.re jól eliuté&i. A C86 w6U. felBereit véd(l ~ v6delmet nydjt u --.legee roN!an4e eaetál i8. tl'jabban Ink ~lt.enek ún. r~le1 ~ KüiGDf61e eljúúok iemereteeek, lényegük azonban, hogy Dlllll m•pt a törist tudjü mepkadályo&ni, hanem ut érték el, hogy tana ~n oem repü.lnek azét a 1Kilinkok. Talán elég annyit. megjegyezni, hogy óvatolan kell a kéezüiMret. egyik helyrel a múikra azállltAmi, 1 ktllölllleen a legkényeeebb rinét, a ~ ngakcU ke11 óvn1 u üthtől. Kondanom eem kell, hogy ha eptaégünkre oem ie leone káros , de a pénztl.ránkD&k igen fájna egy esetlege& képcl6 törieból, robbanúból keletkező költAiég.
- A ldpu6 hoMlo uliifi Wilna-t NJlomit 11t0t1darti os ~eúr6l, tKJf!Y toMn ~ az tú~Wrlamdról l
'w
Elárulhatolt valamiti A képcaövek élettartama okozta a legt~agyol>b ~gúp& IJM a lukemberek körében. Miodannyiunk OrOmére élett.artama eokkal hOilll:r-1\bb a tepuztel•tok lzerint.. mint azt eú.mttották. A valóellgoa élettertem nuntegy tuVomezor-n6gyav.r nagyoQbnak htzooyult a várt érték.oél. kb. 6-10 OOO üzemóri.t. ieelén. BI.rat.vval&mo.'llllyiceövéreelmondhatnánkugyaoezt!bdeiu.,hot~Ynémely oraúsban vU8:r.aváaá.rolják a J:J:~eShibModott képcllÖveket 1 uobt oleeón megjavit.j6k. lu 'BY J&vft.ot.t. képeitövek61-t Wl#ur nGgyob6 td6tarfcJmú guronetdl vdllaltW: mint u dj ceöv~ A meghibé•odúok ugyania legtöbb eae~ Ali' iuóe&ál ée boa! ld!RI elhelyezkedő ka~ k&6Ui drlatb61 adódnak. 4. nyak levAfP'•e ut.án a hibM elektrodát kiC116rélik, lamét. ldu.ivatty6n4k a le~t e márie " jobb a ceö. mint volt". Ez igaz ie, men ha a& üvegbdra már kibtrt. .lgy buzaÜ!oeabb haeznAlawt e at ójrafejeléet ••· u .mf.r nem igen fot~ egyhamar CliJazetörni. A képctl6 máeik léoyegee réeze u ernyő tlildgüó rétfge : e& pedig nagyon t6Ttóe anyag, e meghibéeodása rendkivül ritkán foJ"dul elő.
FfD)'pOOI 1a IrufiD
De Ml a.r a ~rt /mypom mm ~JI'Pffl tat a riugu nolck1 kúgufti, Egydltol6n, mt c.u a /ÚIYfKW'·I u mettnyi~ árt () ~kf
40
A WpoMI ileo Wdl!lt:• ~ MNrMir!DIIk e'apelve • k6vet.kes6. FcY elekt.ron1Uf!V8t. j6rat.aak vW az tll'ny6 b.a.6 be\'Oilldán e ea az elelr.t.acJaeac'r fmyhatút kelt. azon. A k6p eöUt 68 vW\fp réuekb61 Ali, oem kell \ehM mút tenni, rnint alkaliDM pülaoatiJao «~nnek a eupnéauak az ...., ~ riltoet.tm. fay kt!let.kt>sik u~ Wpnek megWeJ6 eöWt '- vil6gae riaa. Peru.e a IIUIJÚ' 16t.rebo&WhcJa ""s 1J118Y feeldlltr ....e YftD IISOirMI· Amikor a~ kikepcwoljuk, es a feeaW.... ep" ~ icieis raegaaar.d a k' OIAbeo.lpaAm, de a~ 6t.jAból 111Urlt6 N6 a kikapt'BO"elr« 8ZOlUIAl nwpw:6nik, IQ a eupr ""0&01 eemmilyen irAo,yban, h&nl'm u erny6 kölr.ep6n 6ri a vi"Ptó 1''\ege\, mlg Nak a fea•Ul~Hs
el oem tdoik. Ha es eoknor (o6bAIJ)'IJd"•or) mepmM.l6clik, akkor al'ftepn Ida ~ fOltot. ~Jasy. Nem ki6geUra61 YaD Wt 186. buem egy e~, amely lehet. au- •var6. de a mftkMMt Mm befölyúolj&. A& tajabb lr4n016kek mir aut.omaWtUIIftll kiol~ • l'upraf. kikapc:eo'é• ui.án. IWgi tlpll80bál asonben mAg e1610rdulbat, asért. u ilyen k681Eol61m61 a kik&pc8016a eiMt etn~ ~ ~ ,.,,..,,. adhatunk, mtll't Igy a eugf.r k6Duyebben kieluik a kikapcaol6a utin.
An-e a ..., f'
r•lf
- A Jhtfl-&11 jvkiU ,.,,..".GS G Wla . . . . G _ " ~ lacumdlt WaGUk Aamord66 ~- Igu
_,
A w.-cw. egy kiceit. uuan e1Jeo..,._"Cl6. Mi6rt. kellene tta1zot4 ~vel jAr&t.ni a ~l' A k6p 61~ egy btson,y.. - l&Wet61 ill flla6 - /ltt.tl••l, illet.ve ~ kell. 1'1\1 NI(D' f6uyer6n6la Wp ne111 6lvnhet6, Wt runc. ill ri TaUn akkor lehet.De erl'61 u6, ha a kMaül6ket. valaaúlytln oknAl fCJiva nrOaoa-, Wp n6lkül jiu-atjuk h~bb ideig. Ilyenkor velcSban ne caavarjuk fel a ~ a lllw96 hel;yset.be. F.gyü6nt a Uuill&et. 6gy konat.ruéltik, hou a ldv1ik61 =•H!yoMató ~kel Dili ...t lill e1roat.eni - DIII'IDi1ia IUII'Wm6ayek ko.Mt-
••Uk868·
- .Ha fiiCir ".,.... tiGft'WIJ:
/étrtJp»oiJihr«6Hxm, 6tMifl ,..n!Ü . . , __, Gl'f'6l : ~ . . , . iM,Cr ai a Wrr11'M i4fl~dll. fJfJ(ff/ea
G
e.i,.,...
iftdobltl,_ Mdd111t
MiPt. mú kOI'ébban belúltAlnk r61a, a k6pca6 el. kie terWet.en adintenalv 8nyt e küUinlleeD eet.e, e II6Ut. h~l 6leaen rilik ki a k6p. Es a eSPIDt1Dket. arra k' t.eü, hogy a uokúoeMl kieebb IM.óe.....,t t-Mljon hn••DKM!ehb idaia- .F.& bisooym Mt6ron &6I beaM»ek tirae&t.6, hanem kArCl8 ie lehet. 8R1D11Dlue.. A e6Wt. wu« ert)'lw megvil6gltúe wt. ~ hCJIY kie wjeelt.méoy6 (kb. 15- 115 vat.t.oe) tg6t. ohM6J6mp6t. helyesúnk ela kMIEUWk mi!p 6Q, hogy ut. kGsvet.lenOl ne lútuk, de a ~e falat IDel•iUsltea. Euel ~k ken a képcle6 '- a k6rnyeHt ldls6tt.i 6lee 6tmeDst.
ar"'ha&6 •
.,.
tl
LÓtnpaa készu/ék mögoH
lJ. ábra .• Telj"'een 8ŐÚl
8%0·
bá.ba-n c.é/.8::erű a kmülék mligött fl'!l"''ge Mt86 t>ilág1tá8t allcalmcu:ni
zn,·aró l<Jhet a tv ha
117
oozésé~l
a túl
erős na'P'/)Illi világítás "·
Különöeen rOB&z,
ahlaköu b~::jövő fény visszaverődik a képcaőről, illetve a védőlernt>zről. llyPn
eeetbt'n .:H&.Geril félhomáJyt. teremteni a &!il!obllban.
Klkapesoljuk-e rövid 11ZI1Det aJau a kéezO*et? A tv kkzfllék fot)'R!IIlésa
- Az ember egy lnwnyo.v id/j eltelf'-te 11tát1 már nem nü meg mmden mlulort. Olyankor awnha:r~., ctmikor c.rolo: 10- 1.5 perere kellene hkapC8olnom a kúzüléket, mindig dikmmábatt vagyok . bekapC8olva hagyjam-e addig, w gy inkább kapeaoljum IcH' Melyik módsur helyes?
• Goorl<>lom, töhh S7.t-mpontól k("IICDI:' t\Zt a kéniéRt mcgvíz.sgoí.lni: a) kár011 ha.tással van-P agyakon k•-be kapclioláB ft készülékrel b l oko:.;-e jelent& 61ettartam vált.ozáat, ba a 11zóhan levő 10- 16 percre kikapcaoljuk a készúlékf'f,! c) mennyi 82; a többlet fogyasztás, amely ennyi idő alatt adódik e arányban áll-t az előhbi kérdé&tlenti, hogy l kilowattot kb. 7 ól'ai tlzemel~ alatt fO(!;ya&zt fil kész\ilékünk. Ez egyforintOB áramt&rifa eeetén kb. 15 fillért jelt-nt óránként, Igy a ezóban levő 10- 15 perces fogyasztás 4 -6 fillér. Az ezzel m~gtaktültott Aramköltség tehát nem 8%ÓmoUeVIS. A másik kérdés az élettartam volt,. A t.v-b~m levő t~.lka~zcJk kö?:UI ffiltog a caövekhasználó
42
'
rabb lúllziu'adhatnak üzemen kivüli 1\llapot.ban. Ha meggondoljuk. hogy a 10 - 15 percel kikapcaolúi időtartam caak kM ~red6ke az üzemeléli i időnek, akkor e r6vid lkill:apceolt 1\llapot. az ~ növekedéile azempont,jAhól nem jelent&. A kéllzt.lléket in.l:dbb ~ o ~lropuo~M l Ilyenkor ugyania egyszerre kezdenek felizzani a c.övek. feltölt6dni a konde.ozátocok, atb., tehit a bekapcaoláa uUni n6hány tlz méeodperc túllnlleldmek azúnl.t az &gMz kéllztilllkre, de különC&en az egyee lmtikusabb alkatriazekre, CIIÖvekre. Nyugodtan megegyezhetünk tehát abban, hogy a 10-15 percea idt'lazakolllukapcaoléa ártalm&~~&bb, mintha ugyanaaen id6 alatt tovibb mdködtetj\\k kéll~kilnlr.et.
•
lOt olwMbatuul a tu\IJitpoot - J 6 OtW ;tdoU ~l A muUkonban lok.aríiM tör.ben rúugdúm i:úzVUUm, az Alba Regio luillop;dt. N~luiny olyan felirat« t4UlloffJ cuon, mnelyd nem ~· Nem fM011dana tUOkr6l u valomüf
Sziveaen, de javaalom, uljünk mell6, mind,i'rt azemléletelebb leaz besúlge.._tlnk. Már óvatosan kijjebb ill forditot.tam,lgy,l'D
- lu ron mindfárt egy jel, nkze c.ffll: l Ez o T betilre AaMmllt~ iel bi.umycira eu antemla fele. Ezt már h«
43
lpt, az anteooa ..,etlalwd•A.t. je16lik Igy ._.,wetJc6ril.etc· A 140 ohm •t. mondja llltll• hogy olyan JUltenn4t. kell honi hu&Mloi, amelynpk aa ellf'ttillúa 24l> ohm. F.rr& még d&k annyit.~-- ludoia, }qy nQá.oy kül~di W.aü~n6l rM!Dl 240, lur.a81D 75 otun
c.zakozd.t alaU ldloM ou 4rldA: a, ltogy Ml!lrik u6 Aol taldlllat.ó rMfl a W.~. N~n
-lu aa
~
•• jav{tá8t ''"'nkdr!ál HfiÚ az~- AIMjanJ: ú t~. lU egy nyU egy mtdató W~Ul biwnydf-a au ;e!zi, hogy a kúztllékbt bd.enyúln• élet~u. Mowfjt&, igaz: ~------------~
hofnJa•v-ben 1101cu.er~fen~gvan1 Ha u igy van, · akkor a '"'" nyúln\ rendktril vuúlyu J
Nagyon helye& ~dá, örill6k. hogy feltett.e. A mai modern, l(épNttett. hAztartáeolt komban au\r mindoo b4zie•sooynak tudni kell, hogy kedvN6t.len ltOrül-
A w lcúriUW Mgf/udllt· lllgiJ.rinM kGl
.z:
•l ~iJUk 11UÚ T~liUtbf nytl·
galtan bm>yúlhalunk · o többndz tJUl&o. ft~tlltség otl Ílt b
IMayvk kGir.Mt a l!O- 100 voltOB ~-t• '-illf.Mg ia veuélyee lehet., a HO volt. peclil IMr ~ ..Uyoe bel-ut. okO&Ott. A t.elevfzi6 kMzüll!kelm6l a fánnm'el6lap kelewtolea CllllllkOUeU!Ibeo Y&D a bl.l•\i feuiiltai!:ggel, ezért. annak 6rint61e ipn v1111Miy~. A k1Jpc86 m6k0d'-U1ez pediB enn61 sokkal nagyobb, IDiotegy 15- lPJO voltOB feadl~ aülldgec! En aa iBen nagy feaWWJget. e16állit6 Hat. külöo el ill nlu.>ezt.ett6k a kádiéken bellll: ahhoa avat.tlan.-..k aemmi k6rillro6nyell kll116t.t. oem azabad ny61ni! Hogy n6mileg bizonyttaun ia, bne, lewazem • Wnül61l h6t.lapjlt, bekapceolom, megvirjuk mlg bemelepll:ik. Itt. van ollam egy toltötollhoz h&eonllt.6 kia vizagll6 azerke&et: lld.ja, ceuplm a közelébe tartom a nagyfeazW~Il rMzhez, B mllris pirOBan vi!Agft a vizegilóban elhelyezett kis parúe· hyllmpa! Gondolom, ennél nem kell .,kézzelfoghat.6bban" bizonylt.anom, hogy nem alaptalaoul intik a gyirak a tv tulajdonost att.61, hogy a kéazlllékbe ny61-
káljon.
- I gen eli rtMr-. De annaA; lto1lfl fiiOIC leNIU G WactiUk Aállcapjdt, wed. AcaaftG Láljo, mil~ porw beliil,
w-·
i~-~ mcagam. Auunlakci
por u~~~. de tégy ldlftiJ:, a w Wnida bm ca por ~iMgt.t élt~a. Mil IU.U wgú a por elUtt Unnünk nekünk ~k1
G
u
Mondlur.ti'IW, hogy semmit, de oem ilezükaégea. A kMz~knek ugyania nem Art, de penzo Megé.t inkább az OO.aant.ja, hogy akarata ellemre van egy porfillzek .. lak.Mbao. Em.ia.U. ugyan nincs külöoC1ebb ftAgyenkezni va.l6ja. A tv kéa&ülékben m6k6do caövek elél nagy h6t fejleaat.eoelr. '-t ha teli-o úrt doboz leone. IIOk hiba llúrmazne. ttbböl. F.drt a dobost qy ..<ép-ik ki. hOBY a febnelepo del& levt'ICÖ cirkaWni todjoo. Ez VÍIIII:ODt ast a kel~ boa& ....pval, hev niote ma,.U. gy6jti a laká& por6t, a ftillt.b61 aármaa6 kCli'ODIBumeket pedig ~ megroma a nagyf'eutll~. Nagyon 6vat«wan ugyan ponúvóval az GBB-sY4lt port el lehetne távolitan.i, de erre m't bíztatm sem merem, mert mindeo bisonnyal nagyobb kárt csinálna, mint. haaiEnOt. Meg bU tehld. el"rdnie azzal, hogy aa el6bb-ut.6bb sorrakerülő javfUll alkalmbal megkéri a mfiln:eréazt., hogy a port.tlvoli.Ua el. Sokan haazn&lj6k a m6any&W>6J k'-zült ebicSuáAm. K6taégtelen, ha ed. rendIbereBeD haBznAljlk, segit valamit, dc teljlill megoldút nem nyójt.. HiBiltlfl emUtettem, hogy a por 6II koromaaemeket ~n az üumelt.etéa alatt ul v ja maphe a k6..u161r., 111Mpedig a tv néz6II közben a v6dőr.Mkot le kell venni. Emellett. kMiyelmetlen ie a hal7.nAlata. • hould.ehetem, ntlm ie a legllzebb lltviny aa l!g)'6bltéot. adp bótorclanbu&k aúmlt6 k'-ztll6k betakana&.. Talán a nagyobb takarlt.Molt idején m6sia ajinlhat6. De térjünk ~za a I'Wtlapdn tAWhat6 feliratok taoulm4nyosf..bo&.
45
A Ua -
l (Iri', flldr alarfowt ;a--Irti. lll -
Uts N
~
G
tMr
j6l ~ ttGf!l~"., ,...."ft~ tnell", G jeltnd : ..T~... Ez mt eéll IIIOigdl. ú AogrJon hU hunradlni1
A nuw majdnwm miadeot. meg ill mond: egy olyan, a k61l)'81met. e&olpló nerlehetne W're a helyru caatlaltud•tnj amellyel távolról, 2 - 3 mllta-r6llehet ezab61JOU!i • féoyerM.. haQgeröt 6I • k~ Eat. • eserkuetet. kol&l irueft.jik a WnüWkelthes. Sajnoe, nagy hitrinya. hogy vezet6kkel mAkMik, -«t al kalm"'n, ~ nem eWg Uayelmee. ~ kölfbldi, MB1 k6tzül6kekn6\ IIIÚ' vezeWknMklili Uw&abélyoz6 berende-61eket haazn.t.lnak: uek nyilv611 k6nyelmeeebbek il, viiliOlit 6ruk nem illi ar6oyben azzal a k611yelem-t.Gbblettel, amely hae&úlatukból eredö meglehe\611en drégik. lr;ea)tet
- N06, ba N~
f~Mg
j6idftg fdea11Wr,-s ~.
Nwfd: ,..." iddb6 G Ui66i aaW~p6 ~ _..,_ let ~ jlmDt/Jmg, nekem rejl~ adm4t6 Jel~ láklk. Mi eu.m.t" nerepe t Úgy emll.k.u.em, egyner eolHtettem, hogy • káiiEÜl6kelten kivtU elhelye&ett. l&a• b6lyosó uervek!Ma bMno lehet. hosúnyulni. hiezeo 6ppeD - ' r t vannak lúvuetve , hogy alltOkkal D6mi qt.4n6llltút a DBm ezakl:omberek il el todjanak rigezni. Vinont majdnem minden lrm&üléktlpuaoál ~ 4II mú ilyen küle6 ezab&lyo&6 aervek vannak, e&kt ceak ill~ tndok moet Magának e&ekr6l beedlui. A tv k6t&ül& eWaé bonyolult egye. .b61Ml. S&inte egyedtluk6nt lchet.oek tllt41'6tek k.özöttilk, tehát tok6letlllen, a helyi villltonyokho& miodig alkalmazható be6llltáat. gy6rilag nehe&en lehet ee&kö&ölni. Ehhez júul még u a körülmény, hogy lulezn61&t. k6&ben (a ceövek 6I egyéb alkatr6t&ek elhasz.nálódérhal) az crodeti brilllt61olt iamegv6ltc.nak.llyenkor ezOk:Ng lehet arra, hogy vinonylag OJgyBzOrd m6doo korrigálni lebtwl en ~ fOntoaabb, a Up mino"dpt befolyéeoló ogylég mGklrl' ~ ... nyenek pl. a Wpfrekvencia, a Wpm'retet. alu lm felol, vagy teljel egt ében azal*lyozó ezervek. lit.b. F.zok kezeUdhe& oi'K egy kie gyakorlat., Ile lehetőleg ceak akkor Alll..UDk rajtok, amikor a kálllt\il~n beélUtó 6br6t ( moooezlt(Jpot) "t~mlt. Dyenkor a felt.Gn6en durva t.orzltúokat a gombok valamelyikével kompini tudjuk. (Pl. tó.~n tojú alaiul a moll<JI&kópban lev6 kör, alul, fc>lW vagy •etleg miDdkét. ir6nyban ny6lott, oem tölti ki teljellen • ~ • képcliiÖ t.eljee fe1ületét: fellll vagy alul W nagy fekete eév Uthat6, et.b.)
IlDI'--
P..81t,faer l ' ln r ft
Itt. emlltedm mes azt a gyakran előforduló. baalzan.tó jeleM!get, amikor a kép leol vfsnlntaen, eem füsg61egeeen oem tölti ki a képc86 erny6j6t. Ez a jel~ Ulkább eete rordul el6; nappal pl. jó a k6p. Ebben az eaethen nem • li:M&ül6k • hibú!
•
Oka: t6lzot.tan le$ökken IO,a6t20%-ktol is. Emiatt. a tv ~es fokozatai nem JÓl mGködnek,lecaökk~n a fény~rö, megv4ltozik.a kép~ret,etb. Sajnos, ezen (•upán kOitlu azHkezE'ttcl. az un. feeztUtaégatabiUzátorral lehet segiteni. Mindenest:~trt- k~rjük lu a szakértő vélem~nyét. mielőt.t. a viszonylag költaégf:lll etabilizátort. megvásllrolnlmk.
A
blztosll~ok
Ogy láwn•, elér-luztUnk kú:n'lUlu~ hátlapjátwk utcl.tó /eliratált.oz.
Igen, a biztoBitékok helyét és értéküket mutatja a kia jelző U.bla. A k~t alsó, 1,26 amper &tékfi bizt.oeiMk a hálózathoz, a fel86, 0,4 amperee pedig a kéezül~k na;gyfeezüiWgű fokozat.lj.hoz tartozik. A hlllózati biztoaltékok közül bármelyik meglubásodáa& az egész kéezillék mű ködWt megszüntet1. Ugyanolyan ~rt.ékü bizt.oalt.ékkal ldcserélheUI, de a hlllózati
A legfelső biztoeít~k kiégéBe eeetén a fény, ée terméazetesen a kép ie megazdnik, a hang azonban változatlanul tovllbb ezól.
Hs. a bizt.oelték csere után is fennáll a hibajeJ~g. va.gy azt látjuk, hogy az új bi7.toelték ie ldég, ne kía~rletezzünk, hivjunk ezakembert. Nem tanácsos a készülék<' t akkor haszn(!Jni, ha pl. ninca fény, de a hang tovllbbra ia tök~letesen jó, vagy bármilyunszokatlan, rendellenea jelenBéget tapasztaJunk.
- Biwnyára nem túkou óhaja a tv nú:/Jnek 6t, hogy a ldníiUkm megfelen/J képet mitúl tmtáóban, ~ebben, lullemuebben nézhesse. Több iam~ u Itallottam mát-, hogy kiUötiMW szinu el6t.é.kkkelnebbé, il~:heMbbé tuzik a képet. S6t, olyanról i8 halto#am, hogy Mromnin1l fureu üveg eMtétet okantana.l: a let~ eU ú .,uodálato8an •zép a:únu képet" látnak. M i a véleménye ezekr6l P A közö~ óhaja meeszemenöen találko:zik a koDIIt,ruktörök t.örekvéseivel is. Mind formára, mind pedig technikai megoldásában egyre tökéleteeebb k~pet ezeretnének a tv kéeztll~kbe varllzaolni.
Ami a szlnes
előtét-eket
ílleü, e.z a véleményem, hogy az egyénre kell bizuj, haaználjon-e vagy sem. Enyhe, fiiatBz1uli szirulzűrők Obetleg k~llemesebb k~pbatáat nyújtanak. llyec megoldásokkal a gyári kéezülékek egyes példtí.nya.inál is tallllkozhat.tunk, de jelentöa módon nem terjedtek el.
47
Az erlle, rikltó azinú előtét ugyanaz, mint amikor 8 gyerekek IIZÍnftl celo&nb61 készült szemüveget vesznek éli azon keree~Wl ceo
- Olyan naitmalc aúrt ne gondoljon, MV!I a Bztnu Ulevízi~ l!88Uiévumm a ninu eMtétUl. De ha mdr n6bakeriilt, nem ártana egy 1cic8it benélgetnünk ~ igazt nine.t tekvízióról. Egyik i8mer6.Wm pl. aúrt nem w.n Jelutefehér tv-e, merl megválja o ninuet, amelyd BUI'Ínte már rövid id6 alatt nálunk iB beveu.lnek. l gaz ez f
Ami azt illeti, elég nehéz kérd~t adott fel. IDrt.elenjében nem ia tudom, hogy hol kezdjem. Gondolom ele&orban ennél a témánál aem a azlnES tv m6ködéae érclakli inkább, hanem a vele kapcsolatos gyakorlati problémák. Hát hogyan ie áll a ezloES Wevlzió helyzete? Mondanom eem kell, a azlnES tv gondolat&. már a televizió ezületbekor felmerült., hiszen ha lehet fekete-fehér képet. t.ovábbit&.ni, miért ne lehetne nlnu képet ia - gondolták. V alóbau jogos vol1. a gondolat: ugyanis a már alkotó elameire bontoU. ~p. illetve azok. át&.lak!1.áaáb61 nyert elektromágneses rezg& t.ovábbftáea különöaebb problémát nem okoz. "Cenpé.n" a.zt a m6dot kell meg találni, hogy a képbontó. illetve felvevő cső meg tudja különböztetni a azlneket egymáatól, a amikor a vevökészülékbe érkezik a rezgés, ugyanógy viaeza ie tudja azt alaldtani. Jó pár évnek kellett eltelnie ahhoz, míg ezt a problémát megoldottAk.
Maga ie tudja bizonyára, hogy a fényr~ a a azinek vé@eredményben killönA vörös fénynek a legkisebb, az iboly&nak a legn"@Yobb a rezgéaezáma. Az előbbi kb. - jajj, ki sem merem mondaui! - negyvenezermilliárd rezg(lsezámú, az utóbbi majdnem a kétezerese ••• Arra ie rájöt.tek, hogy a képfelvevő CllÖben lehet olyan fényérzékeny rétegeket alkalmazni, amelyek különbözőképpen reagálnak máa-máa ezfnekre. Mivel a három alapezin ösazekeveréeéből (sárga, vöre&, kék) minden azln el6á1Utható, ezért három olyan képfelvevő caövet &lkalmazne.k. amelyeknél e három &lapazint kitzűrik ÚJ elektromo& jellé alakitják. A jelek wvább11.áaa hasonló a fekete-fehér rendszerhez. Nagyobb problémát. jelentett a vétel: itt. nem lehet alkalmazni három külö n képceövet. A pr-oblémát 6gy oldották meg, hogy a képernyőra bárom alapezlnre érzékeny három rétt>get. viaznek fel, a egy elektronsugár helyett három tapogatja le, illetve gerjESzti világf1.áara a rétegeket, Így előállitható tehát, hogy pl. az egyik gerjesztlleugár ei'Öellégének változáaa a eé.rga fényt emeli ki, a IDAsik eugár a vörÖ! ezint, etb. A há.rom alapezin ilyen lúVálogatáea, illetve azok keveréBe tehát eok· azln6, azinea képet ad a képernyőn. böző rezgéael5ámbó1 állnak.
.lelznhw r•.-" ._..SnM edfeok ~ u Angli4bM vannelr N6h4ny mM a fg'Dan. ..... adMok tiyoak.
l!'cJibiiDh An•moJrbe.n, J ........ •
1&7 pl. a
8sovje&wai6baD JaM Iriirti
A e.dAu ~ t~~.,Wtfl6ett clrdfllla ••ekWg. A lttadi6baD pl. lttilftDleplld" . dlulaWult. kell h· rllnl, auerepl61dalfl""'4liudad ruh4kba 6lfJ\!u!ek.lrompllk.61tabb • mlnelri - · i l ll4r eu_,". -tom& ldl bib6ja il teljllen lllborithatja • reoclna't l 61~ k6pet. ad. flyonl6 tobblet. prob'6ma van a vev6k' Cl)41m411L DNp Wpcl6. kompllk4ltabb elekt.rmDat kapciOiú,ltb. teasik dripri a~ Ál&al4ban 4 - l HOrcJB kalWgt.öbblettel doJpik a •zfMI tv. A lromplik41túgot eak DOvelw as a lrAirGlm6Dy, hCI8)' olyao reodn ' bu.t4 kidolgoanl61 alkalm••ni. amelyo6la BÚDel adUt. a IÚr elt.erjeclt.Jrllfl ,..• ...,_ i4maU' t w- • ....,_ t.ermf ehun feltet6.1ieb6cnfnben. MzgtlJUitetMt.ja-* ut4n iamerWt, hogy nyucodtu! vWro.lja ID8B a kf mAet,: D8lll kell atta MlaiB. hogy egy-lt6t 6v m4lva eldobbatja, mart. j6n a 1slne8 ,v, Jrcyel6reat.v lej1MA6 1e D4luok i1, mint lOk IDM Ol'ldflban arra ir4nyul, hogy el6bb u epaa ma 'chaD jól mOk/kl6 ecJ6b416zat legyea. 1 ba est. el6rtA1It, l~ u IIIJY adiBor hel,.U. U. mllor • majd mait uut.4o ntamilror a ..s". t.e1nbi6. -
" • , . . . , . . , . . - - . ". . .eoilllt . . . . . . . . ....,_
4rfü ú W,..d tGrljdi: ,."... "..., tllinciMtU 14 • ,....._,.".. ... ".,... ",... .,.,.lad~QM Aoud o ....... .....-. ao...ror,. ....." o hlaü .,.,..,• • • lltdr ,.,.." Cl& .raúdr. e 1w llr.IM ... ....., O . . . . . . . . . . fA lfnfJ r' ft:dtlúa, pl. MJIMM..,DAIUI N rf1ilfeu1t ....liHJff tNiiMe. /fJHtdMGI a1161. . _ 11fltlfli' •ta ...., "..._
........
JO'«Mlqm,
,.,_,,.wr, e.u.Mrll.
o
",_,,....au fll4t en lrictil o .., ~ lrfNU eow a.wr •:d alllGbW jllvliirll, tl!lp
Readbea VUlo egyeUriell jaVMlaUval, • mivel ~ k6Jd f .U... majd llllipiD igyekneaa n6b4ny d.olop6l b-dmol.nl, mjpdeu ltWGa&=ebb 'qp'kai IIOft'elld D6llttll.
A nilile h' el"
A Wpcl6alakjú61. ~•alnldl mir volt. .-.-6. elenem belúltem
u un• ..W. ~. amely pedia •lecut6bbi i.d.6kben ilm6t. kedveDO t.6m4ja a ltuvtólmelr, ~ logoa UQUÜIIU a tonkW., b.osY min61 UCYObb kjpet 4llttaunk el6 a t.elevflli6MI il, lrüMI!!! "na o&y.a •et+Mn, -ikor epa•arre .ok ~a-... e bllll8)' bel711 IP. t oatdoi a wil • ~pl. illtol4kbua okt&t.fll 'ny\ w ...... miD61 el6bb bemut&1ai mpobb n6"16 cMj4ból, WIY pl. olyan • o6z6ldlal_. elMt. _.YD+ alttualitM4D41• foat.o *v+~ focva leheta• nrinM t6bbo6s6blls•min~el6bbelblljutoia.lünikerealdl6rletekt0rt.6nteltpLamosl
t
BenPOl W . Mn'cto'r
Egy 'Vetít&'" kúzilUk. A 'l cm ~r6j4, no.gy /lmyerej{J, Jd~ tükrole H~flivel 125 cm ~égii.re no.gyúja lel a kl:pet
ée a tv ÖIIIIZeházaaitáaánál is. A nézők illnek a moziban, javAban pereg a jld.ekfilm egyszercsak megszakad az ad.áa, megjelenik a felirat, hogy kapcsoljuk a telev1zi6 külöu hiradÁllÁt erről ée erről az eseményről. e márialátható a vetltővá&znon mondjuk a Holdra érkezés tv közvetitése ... Ezt jelenleg úgy oldják meg, hogy a tv képet a már emUtett m6don filmre veszik egy központi helyen, e2:t eokrlzorosltják é& azonnal sz6tküldilt a nagyobb mozikba. De akát a mozi gepházában, illetve egy mellet,te létesitett laboratóriumban ia megoldható a tv kép f"llmfelvétele. Pereze bármennyire is gyors a film kidolgozása, mégis th-tizenöt pere telik el, 11 ~z a mai hirközléei gyoraaeág :neUett t6leok idő. Olyan megoldásokat kereenek tehát. hogy magát az élő tv képet növel~k maximAlis nagyságra. Az ilyen projekcióe k6azillékben egy kis mérettl képcaő vau, amely kb. levelez6la.p oagyság6, nagyon élea ée nagyon nagy fényerejö képet állit elő. Ezt a képet nagyitók. fémtökrök segitségével vetítik ki a vsvőkéazöl~kkel egybeépitett, vagy ktUön ie ke.r.elhető kUlönlegee any&gá vetltő .,véazonra". Ilyen m6dezerrel kb. 1,5-2 nbgyY.etméter nagyaágó képet nyerhetnek. Sajnos a méret növe-
50
l~t több probléma akadá.lyoua. .fgy többek közöt.t az a körtllmény, hogy bánnilyen éles is a ki.B képceö képe, a nagyitás miatt. e.rllsen lAtazanak a sorok, noha egyee elján\soknál elektromos megoldállBal a eoJ:"Okat. némileg el lehet tüntetni. A másik ns.gy probléma. hogy a vettUlhez caak az a fmymcmyiaég baazuá.lbat.6 fel, amely a képcaövön keletkezik, a ez a meglehet.&en nehéz körtllméuyek közMt el6állitott. f6oyer6 a nagy(t.áa alkalmával emen leoaökken. A n.Imnél egyszeröbb a dolog, mivel szinte majdnem ktnk nerinti fbnyerlJwl viUgfthat.j.6.k át. a kia filmkookát., 8 igy még a ,nagy távolaágra tö~n6 vet.l~nél ie elegendő fényroennyiség marad. Ktllönlep optikAkkal újabban mAr 7-8 méter sz6le8116g1'1 k'Pnagyságot. is elértek" ée kereekedelmi forgalomba kerölt a umu képet ad6 projekcio6s t.v is. (A londoni Rank Cintelcéggyárt.ja.) A veút& t.v k61zillék kia képeliOvének mGködte~ez kb. 26-50 ezer vol1.08 feszültség 8%1ikaéges, amelynek elMllit.áaa a kélrilékben eléggé körtilményee, nagyon igénybe veszi az alkatdezeket., gondoskodni kell a hGtárölatb. A normál képcső ns.gyságának növelését 8zin~n hasonló prob~má.k akadi.lyozzá.k: jelent&en növeini kell a képeeö elekt.ronsugan\t. vezérlő feszttlúéget, igen nehéz az üvegbóra elkéeztt.éee stb. Folynak olyan lúBérletek, hogy a képaaö nem a .,klaauikus.. módon álllt.ja elő a képet., hanem két üveglap kölllé zárt, fémhálóval kombinált. fényérzékeny réteget. gerjeeztenek világftúra, Igy 8zint.e hideg állapotú mGködllet érnek el. Ennél a megoldáenál már kevesebb akadálya lenne a llléretek jelent.'lll növe161ének. Hát. körülbelül ez ma a helyzet a képnae)'Mg növel~nél. A!L otthoni tv készölék képnagysága már elérte azt a maximumot, amely körülbelül eiegendő iJi a hw használathoz. E téren inkAbb olyan praktikusabb jellep ldsédetek folynak, mint pl. a kllezü16k m/Jy8igmu csökkentllee, amely kir.árólag a képcaö méretének függvénye, ezért a lapos képeeő gondolata, illetve annak megvallJeltása eléggé foglalkoztatja a kutatókat. Egy mállik praktikuanak mondhat.6 irányzat a k~zillék e~. lehet6· ..g változatlan, vagy akár még tovább javuló képl:llln&ég mellett.
A veul&u ttkv4z~ elve ie megoldott, néhány orezigban már be ie vezettek ilyen megoldást, a6t nálunk ie voltak kezdeményezlleek, mint pl. a néhány évvel ezeJ6tt az 6jjáépül6 Royalszál Jó azobáit akartá.k ezzel a m6dezerrel televlzi6Bttani, azonban valamilyen okoknál fogva megakadt e haazooa ée gazdaaágosnak látszó megoldás kivitelez61e. Mi a~ úkt1mó Unyeget A!L adást egyetlen központi antenna veszi. A vett antenna.-energiAt. - amelynél egyébként maximá.lie mértékben biztOBitani lehet az özembiztosságot, a zavarmenteee9~ - levezetik a központi vevöklleztklékbe.Itt a lehetőlegjobb min&ég6 képetel6állltják, felerőst t~ 68 a beépltett vezetékekbe betáplálják a video 68 hang jeleit.. A vezetékekr618zint.e t.etaz6s 8zerinti leégazáaokat k81ztthet;nek akár minden szoba rllewe, hasonlóan a villanykounektorokhoz. Maga a vev6k81zülék csupán azokat az áramköröket tartalmazza, amelyek a k6pca6 müködte~hez azUkségesek. Ehn.andnak pl. azok a kényes fokozatok, amelyek a normál kéezüMkeknél a legtöbb hibát okozzák. A késztilék jóformán caak a képceöb61 8 nébAny &zilkdges alkatrllezb61 áll: körólbellil egyharmaita a normil
61
14. óbnl. A wutOeu ukvútó mt2lrlldhl dtle ~ Wltln
,
/
r---- -----------·--·..C:\\.
....,
-
Kör,oonlí v~fté
kéazUléknek. Nyilrinvaló, hogy az ilyen reodazer alka.lmaz.Ma el86eorban az ÓJOU nan 6pillö lakóházakban oldható meg olcsón. mivel az egy& elek.tromoe vezet..Ycek
kel egyutt lehetne beéptteni a tv elolztó vezetékeket is. A központi eloezt6 k~6koek termlezetellen Allandó&n üzemben kell hmnie, de kezeihle egyszerd 8 egyébként ia autom.t.i.úlbató. Az eloeztó rendszert komhioilnilehet. a rá.dióval ia (pl. a helyi mO.Oradó, az urh-fm adó vagy akár a mAr fejleezt.ée alatt Alló 8Ztereo rMi.ó ill ~olható) lgy némi többletberuhád·al ,,rádió-tv (laszkomfort•~-tallehetne átadni az 6j lalrúokat tulajdonoeaiknak. M.6g egy további körülmény ie indokolttá te&zi a vezetékes tv renda~rek tömeges alkalmazáeát.. A legutóbbi időkben egyre gyakrabban hallani egy máeik vezetéke& t.v rendazer &lkalma1'.áeá.ról. Neve mllg niiiClol, talán .,mozitévé''·fl6k ssevezbeto6ok ideis'eneeen. Az elgondolAa ezerint kÖZponti helyen (vagy helyeken) egy· azon időpontban t.Obb film mO.Ort vetlte""nek. de az elekt.roi'DOII r~re bon· tott képet nem az adó augározza ki, hanem rikapceoljAk a már meglevő t.elefonhál6za.t.ra. A lakáBban levő telefoncu.tlalcodlt egy át.alakitó k6zbeikt.at.Mával &Jzazekapoeolják a tv kjez(l)6kkel. A tv tulajdoooe a mdaorból kivAlaaztja azt a filmet, amelyet meg akar o!zni. leayom egy gombot a kéazül6ken: a rendee tv mö.eor ki· k.apo8olódik, 8 helyette a owzimdaort látja a képerny6n. A bekapcaoláet egy számláló azerkeut regiaztrilja,e a megfelelő "bel6pödij" a telefonazámlával együtt fizethető. Az elgondoláet már gyakorlati Idaérletek ia követték: a vezetéken tova\bbitott kép ugyan még nem t6~e~. de v6gl~ m~ldáea előtt nem látnak különeeebb akAdályt.. . Noe, ha lllár egyébkmt is kiépltenénk a nagy bérházak vezetoékes tv rendazerit, igen egyszerd fogú lenne Cllllzekapceolni telefonhálózat n61kul ie - a ,.mozit.évét". Egy-egy bél'háznak c.eak egy vonalat kellene adni, 11 az eloeztó gondoakodna annak minden lak.Mba tort6o6 tovibblt&eáról, a6t a .,...&mJ&rM~ól" ie •• • Remélem nem ~zik. amiért egy kicait elkalandoztunk a ..perspekUvák· ban", de koránteem utópia~tikua elgoodoláaok már ezek llem: a technika. fejlödMe korunkban nem iamer határokat, 6I ahhow:, hogy e.lkaliQtr.lE68ukk&l életünket m6g boldogabbá tegyük, aJupl.n egyetlen dolog kell: a béke.
'
N81)'01111Clkftle &D\'DOI. vu burn41ttban ...... u OftiÚib&IL Er.elr. egymúlól alakban, m6retbeD. • ~ ia ktllOabOaek, att61 faa6ea. milyen célra ld'V6ata Walt6j0k alblmuni. A IIOk riltosat. k6s8l - 6ppeD U ~b IDfJI'Olcl.'l mja" - CIÜ ~ &lpua eik. lw.6l. illet.- w6ad6t. ~ lalb .... _ tsob*· a ~ to1rM", amelyeket u .,._ aatm-•Up•eok 'F'thlr41, h rrn"etfn4! 1UpD1 ill -"m.
A jaVMOlt. aoteoDa&lpuM
a
l.
t.
A~ lrdkt.lp. llllyen lciiJoWgra ftiYUDk a vemai
ld vfot. adcWIOIDMWI. lllellnyi anntic a M an&eDd-jAnak MilfiiiMfG. llilyeoek a v6W u ed6 ~ . ..,,in aJ.,- (pl.lllkvidfk. hegyR
~
a.
helye,.
.t.b.) ' · IIUyeoek a WIM A.,._, anntk k6au'l 1 IIGnlfl- a 'f'iee.oDyok (a hAs lia hút&nbA elhel)' e.&u. an,yapk, a lciOnlyes6 'tJitmái~ .tb.) l. Mu,htiiiiiAlunk 6I llleiiDyi annek a Milflltl4fG. As l. poot alatti k~l m6r volt. rits:letA!Iebbellaz6. A nagyobb 6rz61reoy~ dricfbb k6lzül6k u ad6$cSI DPQobb t.6volafg1a ill DliWid6l'dpeMbb, mint.
u-.ve
•""*"
a •hebb ~ k-.&1116k. A l. poat.bM ttlhpl6ldldlm6ayek WQDk fOaeNeoek. adottak, 'Viltotdatni 1 oem 611 m6d-•Mbee R,....IA:.,._a&i Mtk al.., L poldiJaD leirt.~ W. At 6. poatiJtn Jt6 Wt.6t.elelret. vimol& ~ haUrokciD ,. lebet.W..... belül_..,.",~'" ,."".."• .Lft.haW. hogy azt. pont kivM.eNnl WWünkjantMAn a megt'elel6 antcmna alkeJmasftfval el'a f-'8 lehet.WgQnk van. NMsnk meg tebM. ett. a probl6mlit.ldll8lebbr&.
· *a
e) A& antelme u,asa A v'telnél alkalmazott alapantenna az ógynevezett. hajllt.ott, vagy htwolc-dipol. Al; ilyen antennl-ban "trejövö energit\t veszik alapul 111 ezt l-nek azámltjt\k. A előtt vagy mögött elhelyeutt egy vagy több Qmpt\lcbal (elemekkel) ezt az
dipol eoer· giát rWvelnt lehet uethg o ~e;.. Ezt az energia növekedlilit nevezik az an· tenn& nyermgbMI#, mégpedig a mAr emUtett hurokdipolhoz viazonyitva. (A mtlezaki nyelvben dB-ben - ~ - adjl.k meg a nyer~ növekedlat ••• Pl.
k
•
t:
~ o
t
t
t
!
l
l
·-
-.
l l
T
y,. ,-y
n j
1~ ~ l
l \
~
k!to
'
k·t•
t
~
\ ll\ 7
\ ll/
i65"
\'~V
l
W'
-G)
l
lr•(8
lr•J,S
®
0
® •
16. ábra. K~ Gnünnd.k ~g(lrw-i. I) dipoZ cmknna, ll) tlipol refWáorral, ill) 4 elemu ontenRO, IV) 9 ekmu antenna. A ,,.l:'' az antenM nye-ruégét tilnteti /el, J.JUk vke az ~nltnnában ( tgyi/Uru
dipol)
kekf~ ~~~e#
egy 16 elemea antenna 10 dB-ee, tehát. 1tdromnor annyi nyereséggel dolgozik mint az egyetleo ilipolból 'lló antenna). Az antenna elemek azámAnak növelése nemCilak a nye~ emeli, hanem iluebbé txtlik az antenna lrányhalá.ta u. Ezt a hat.út 6gy képzelbetjük el, mint. egy tölceért. amelyet u adó irényába for....:tottwlk: a tölcsér nyUásán kereszttU aok hullámot vesz, mlg oldalról M hátulról mAII adók. vagy egyéb zavaró jelek oaak 1Wt m6rUkben hatolnak be az antennába a azon kereaztül a kéazül6k.be.
b) Az eaaenaa m.,ua6ga
Általános szabály az ia, hogy az antenna magasságának növeiMe javit a véte.len rés.:r.ben azért, mert a többi épülef1 közül jobban kiemelkedik a igy kevesebb akadály van a tv hullám 6tjt\ban, mAliréazt azért, mert távolabb kerill a zavar rorrisától (pl. a gépkocaik gyújtáazavara.itól atb.). A magasaág nOveléeének azonban határt szab a meohanihi biztonság, {komplikáltabb a tart.óród kiköt.Me. a az61 54
•
l
oacyobb nyomút. gyakorol a& Arboon nb.), toribbllaa a k6r0lm6ny, hOlY aa an· HIUI& leveseU lmbeleem lehet. t4l h• at.. -tiUII)' l - a'~ (Kb. 10- tO m h011 '='sou lelGlmAr ~ o6 a v~)
• e)
EuA ....,,..
roDti
kiiGIIMD.J*
Jelent.lleen roothatja a v6tel mi~dpt.. ba nagyobb épület. 'llaa ant.eDDa e&Mt. ft1Y oldaliDnyból pl. 4lfD' DII8Y kitel'jecYI6 ""'Wöletet (Mmlem- borlt.ú6 tet6, kupola. 1118p1'-Pilf.Msti veaat6k ._ tan6oedopa. e6rd teleloD huaalll\b.) vileaa· t.Ukröá a tv hull4malt. Dyen .-t.ben lát.hat.ó a Wperny6n aa uu. •ellemi'lp. amely olyan er& ia lehet. hogy a k'P ceaknem élwshetetlen. A vi.aouyleg legjobb ritel il'úlyM ilyenkor ~ tudjuk Wllltam. de j6 t6j6koa+'fej •lepot.
ny6jt.n•k a norm 600. aot.eoD6k idnyai la. 06lezerG a lever.et.61mbelt t6vol tartani a háztet.6t61. a vfslevezeta oeatornMól ea&.ltoólia. 10- IOcm Mtávolúcmúelepad6 ahhoa. hoiY-Iuavar6hst616t ~
f
l l -
Az
--tJrcm t»ia
-_J._
v
wram
ll. dbra. A -bldl ~ .~· - ..abad a ladl6.ati ~. "_, balndA olloehal. A ~ ú a ldMpa ".,..", lia. tdljuü ...",.,.,.. .,_" ú Vt/6C
N81)'0D sok OO.z6Ngot. ~ ha a lmbel "')'ik ere valahol megeaabd. Bajnoe, a legt.Obb eaeu-a nem ia clertt.bd6 kl a neked"' helye. lBY k~k VII8)'UDk u . . . . Ubel~ ~ MeBWt teWt a ~he a Ubelt. olyan bei)'eken, ahol k8l6DIIna ki van t6ve a bajllfceU•DN., j6 erlJeeo merevttjük (pl. az aDteun6hoz veló OMtlalc.od•DAI, a tet6 es616n61, az ablak el6ttl bevaet61o6l etb.)
•
A) BO'DZER1Y, IJZAIAGÜBRJBISt.
KlszCI.T ANTBNNAK
A T\'
AU6
a
PBUlG f:SATORN.AIRA
t••
P. • tlpull6 ....,,.,... j6l hnr=of!t.+6 u 'ld.WicJmAe ldl•r' Al-, Ulm' - F 'val IDollldidik As L tA16nt.
atta~. hOCY a ldlseibeo le'V'6 'ld6 I!M!!tnyi ti.~ ay6jt. amSI, bo§ melyik ad6 NeWbeo
k6rWbelül mil,yeD tl.voWcia aJ!relm·+ató 81T-411Y UpuL A tl.j6kostoatM u hllwoyebb k8 lAliMrekre vouatkoltik (AT CIOJ, AT 501-M. AT 801-IOI,IIaM'oey, Alba R gis" BazdaF.&. AT 810). Ba m6l t.I,..C. k' awm.. kirilljuk m z!t•teai. airimr ef> rr1la m - IV. t.lpGII6 ammnM e~W~dteai. (A ritel mb' lllisa fia m6s u.....,. =··fpt61• • f61drajzi klra,yaeti61. Wt .. .Otok euk '~ .. t.6jékostat6 jellegtek.)
Vl,lea ad
tc ld l' tlü7
D&tllill' ia döaúllk el, hou a köa6lt. I - IV. t.lpam &llteDD& lrllsül melyiket ld~ F·elcet. u atl6 JD4ullhft oQ. -tL •la' AILt.lpae4....._... _e16blliheaWpenkb. uw.r.a,aiV• ...,.._ ped.il 3 ' 7 l - bath . , . l dolgosik. JI& elh&t.Arostuk. Iq)' IIIAilyik Upun kjaltjtlk el, ID6rleaeljtlk ast. ill, me1yik ad6 vtt.ele 'ld jobb eredm6oyt.. Aki valamelyik 'ld6 kllsel6bell lalrik, annak ee D8ID okos proN6m'*· oyilriovaló. hev 81 r ahi kOR16bea a 1 ~~~t• rovat.baa 7 erepl6 m61a&tbt. bll ~ 'I'8DIIL Vi cm 1aeo riae VAD"sk. akik Wt. eJelle b6ram 'ld6 '''dbat6r6o 'ek"Ir. It.t. egy kill6 m6r ......_.., eJdDnt4ai, hev melylk ad6 vMe~We..fmltbat,unki.nk6bb.Dyeakar ae•júljuk a Wrdasllllr6d6st.: a ripbbi t.v t.ulajdonosok, . . amet.c1r ~ ulv eam 'ldnalc felviJ'coaltúl.. llinl euo aaHima m•lf.ltáe .,...t. &oku leasnek, akik a _..j6he\6 acWirra idl~G~t-klllea allri6sldteDek es7-fl8Y aat.eDDM. Ene1 -'g lillnyi e1&t,yt i.s D,JW· Dllk, hev u epik ad6 .._..,Mvara eaat.6D Mriltbetnak kl 111Q ' L a mfrik .,Wt&lék" ad6ra - pati ... ha k6sd161dlk i.s IJltlllf'elel6. ADMnn4nkM a boltokban bnsernhftc\ an.,., ...,...idNIMI kMdt.jük. Ki-6~juk. 1108)' !IW!nyi kfbel .,.",.,.... Ea aMelik a tGI&jdcJDUppeai _,_AIII C•' •sfr1N . - , ..... lll •f... O+L 06l71tr6n4h6n,ylll6f,em,l~ vWrohü (ilrakb.1,150- t. - ft/m)hGI)'u methc• ..e' ' rrtt.Ae" miett lezyal t.rt.Wkw& A n. Ublúat alapjb leaubjuk u elemeket. A kGIOlt IDéretek mindtll)'ikfhes acJ,iankbo..4 1- 1 cm-t, bOI)' a~ t!luebz•dfla mi&tt. • kell6m6ret.~ radjon Min+n elem ri&" kl7ul bM.ltauk be kb. 1-1.6 cm h. al'wa. majd ...... t.ltauk mec a aipt.el6 aayapst. A tabber6 ~ kt al vagy ..;.uM-,' onual 16u)-e ti&st.lt.jak ,. e Nodorjuk. .E.utl.n &S ~ "4pket. a bist.cJa ~ Wplit ClllzelorraBt.juk. (Küi«~Deaea a dipola61 lootol a j6 6rint.bllfe, mert. a rasa 61:iJit.keúl zavarokat okolh•t a 'rit.elbeD.) A Dp jel6 (dipol) elemr\ a k6ft*Jr.Air~ kMatt.jGk el: A Wt. "c't J!lelsel '' • t jak, majd pontoMo • kl~MJ*a aa egyi1 eret bttbfcjuk. A v6gM m.lh* 1- 2 cm-re a asigeteWit. behudtjuk • az ilY lrelet.keutt. kM. Wpt.•sint6D letiut.1tjuk.lde Cl?&t.l•korik alavezet6 Ubel. A WtUsl7sintá fwi'M&• t.aDi kelL (17. 6bra).
do;uk eik' 't.eal. As L - IL t.lpaa a
A r
TV
AOOÁLLOII.(s()K Tipu
A.
1-6 elemee aulapnt.lo·
Dák •
..
1-5 elemea mtem'k alu-
miniamC!16Ml
!l
-..-
l
l
-e r~ !--
-....-..
!
!
«~--
J~~~
Gli
8
6-10
1-2
~
1-2
D
16-20
f-Il
11-10
~
l
--... J
lg
J
5-10
l O-US
1~15
10-US
lll-23
lo-JO
'
' l
m
20-30
IV
30-40
10-13
I
~~~·~
'-5
n
16-20
11-10
10-15
m
25-30
15-20
liV
G0-70
20--30
algmfuium -'bQ
MesN:t
--
J
C. 16 el...- mtelma
1. fdW6 r11r
;w Ml6611omúok k6rt1l"be10li •6telkertaete ktll6ob6&6 anteana tlpUIOldcal km-ben
6-10
10-16
11-10
20-28
20-26
to-10
111-20
10-11;
40-80
40--30
40-aO
11-10
6-6
6-10
10-15
6-10
11-10
10-20
111-26
16-20
111-26
10-16
25-30
20-30
2$--JO
31J...40
111-20
f5-50
-so eo
-
l
l l
l
l
20-23
40--10
100-120 J
10-1()0
l
-
lOG-110
61: A kOsOlt adatok t6j6kost.t6 jellegilek. A helyi viuonyokt61 f'ög6en jelent& e\Mrllek lehetnek. A kieebb 6n6lc.enyl6g4lúllz1l~eknélas adatok kb. SO %·k•l M6kkeatend6k.
li
..J
--==;;.-=-w
- -t ====~
NJ.D. MA
1-•
It
~
·=
-~
:;==
j
J
l/laJ4bg~ . , . . ti ..
ft
N. t;;u.J tniii»Úfldr
58
'1$.11
.1;;-;.-;.:::-:;>1
-o
td6U&al
l.
~
a
2
l
'
6
l8
7
8 •
Jlecyar
1146-
61\omúok
Kölf'61di ad6-
mom+eok
J
.i.h
IQ
:ll
280
219
D
R Dp
2ü
"'
R Dp Dl
2'78
• b
lü 116
e
ld
R Dp Dl
302 238 26I
D2
266..
D3
MO
G
d
• Flgplem;
244 2U
se 116 116 128 14!
lilii
•
:t
f J
j
.
il JI l lJ fl l 1,
1
eJ . j
..)lJ l
1'-1
l
~~J·= Í.!!-i!!
OIBTjOOla
l t&-l
lilii
~ ·
!
URD'- 1'11
l JA
f j
l
!ol :ll
190
•b
l
l ~
U6
IV
" ! 2
~
Dp
m
l•o lll l 2
Cl
l
•
9
leo It& ISI 70
8'1
86
eo
68 HIM 188 IH
- 87··~~60 6068 --
1'10 168 1'6 '18 190 160 It& 138 70 87 70 68 eo 34
216 1'10 168 .,5 190 1eo 148 l JI 18'1 166 142 132 lll 84 '1'1 '10 89 '10 8I 60 120 108 86 80
-
86
32
30
28
M 82 210 l ü l68 M 188 136 2'7 26 23 88 eo
78 '16 72 68 86 -'10 -6'1 -86 -eo -68 86
83 38
81 38
a
210 146 66 M 188 118 67 66 53 182 132 36 33 31 108 70 M
-
-
- -42 - - r33 31 10 29 18 n Jli 84 eo - 38 -ss S2 31 108 - 80 d 40 237 183 19'1 86 82 78 .,, 70 8I 83 216 168 - UMI 168 143 IM 89 8I M eo 68 6I 62 184 114 - - 208 1'10 182 145 'IS 'll 88 86 83 80 58 200 146 - - - - 202 lia 1'16 1S9 '12 89 8I 64 81 59 67 196 •• 188 lM 168 110 87 85 82 80 68 68 64 184 ISO - - 8 '7 63 6'7 45 24 !3 22 21 20 18 l 'l 80 46 89 70 76 80 JS SI 10 29 !8 27 28 85 - 80 70 76 80 JS SI 30 29 28 27 SI 85 80 89 - - -- - - - - 98 '14 '10 83 38 16 33 31 30 28 ll'l 92 8I - - 18 18 SI 32 31 lOt 80 1!0 1()8 86 110 ü 88
~o
S8
156
1-
~
am. 6II IV. tlpuaú anteamékhos illeezt6 tag ••'"'''cea· IUlete (e) a UH+retben. ~ m6dja a~~Pimtpeo (lúd még a 17. Alrit). 59
18. dbro. s.alcltW aNetl • ,_ elWrdu.t nt6d;tJ
•
11. d6ro. f'art6 uli rrr
/db6l • Ent.6nelkhd\jtlk -~- 19.6bmaeriot.. A.oyap~ ..,m6r"-"eta1A l'almJal (buaál1. Woek) lehet. Arra GcYe~,illDk. bov bll6 meob&nikei nilúdl6p leg)eu. a uQ Qll 1'6jja le a ~1. A l6oek eltlWö oJdalúa ~ta6k fel u elemeket a 19. Abn azeria\oa6hiny helyen~ aulagal vagy k.OtOII6 ..,V· pv&l Atk6tve. As ~~Ok aiW' aa erWI)eo. a padl4aoD ft8Y a tet6D. A W · nerrlfan4! be kell tar&8lü u.obt. a bist.oaúP ~t. ame1J* miDdea aa..._. . . . . . . . ~l
A 1evezet6 kAellehet61etJ Qll 6rint.keueo rtmea &D)agokkal (aaatoma at.b.) ~ eouer4 ra kitl.maazt6kat.! Wd&tt- ~ ...... ]ID rilp1Un6Dk, g)6akljao.k :mes &JT61, hogy melyilr. • l.;obb ri&eliriDy: &dM &laU. jobbl'a-b&lra fcqat.juk .. & le(áobb Wp. . rflplt.jak. Bacaaka •mb6bao hann41juk &a aatenoM. &lckGr i8 o61aaar6 t.llbl=tll'i k6rtllforpt+•al vao hely'riltonat.Maal lUkereaDi a legjobb riteli helyet, mert. -oem mlpden eaet.ben ejJy8Sik mes u: lld6 i~ival, & aoWbao lev6 reflai6k millk.
80
8) ALliM(NJtiMtSOBÖI. K~ZVLT l-5 lll.EMES ANTENNÁK A TV
ALSó B
FELS() SÁ VUIBA Az alé.bb ismertetéliire kerülö antenné.k közepes nyereség(iek, tipuaaik hasonlóak az A) pontban ismertetett antenné.khoz, de nagyobb nye~ és mechanikai szilé.rdságuk megbl..zhatóbb vételt nyó~nak. Egymással pé.rhuzamoean kétféle antenna kerUl iamertetéere: az egyik Aai· lúou, a máaik ón. T-iU~ dipollal m\lködik. A két tlpue elektromoean azonoe tulajdoDIIágú, különbeég ~upé.n az antenné.k kényes részét képező dipolok mech&nikai elkéez1tésénél van.
Alkalmazásukhoz a HL té.biAzatbAn Jelrtak a ml>rvad6k.. A rajz alapjé.n kikereshetjUk az egyes adók vételére szolgáló antenna elemek méreteit.
' Az aoteona uyaga Elektrom~n
minden f~nyag megfelel, tekintet nélkül keresztmetszetének alakjlu'a. Mechanikai és egyéb ezilárdsági szempontból (eóly, tartÓBBé.g, megmunkálhatóeé.g) legoél.ezer6bb al-utAintumaövd alkalmazni. Átmérője a maguabb frekvencián dolg07.6 adóknál (7-12 csatornák) 8 - 14 mm, az als6 csatornAkra (l- 4) pedig 18- ~2: mm körül. Az e16bbinél alumioium p/lloa is megfelel, mert a kis méretek miatt nem adódik jelentős eólyt.öbblet. A feleöbb csatornAra akár U keresztmetezet6 (filggönytartó karoist sinie alkalmaa. Elkblz1thető pl. a villan.yuerelésn61 haazlllÁiatos ún. Bergmonn u6b4l ie (ll, vagy 13.6 mm 0), de ezek mechanikai ezilé.rde6ga és idöállékonyaé.ga természetesen kisebb. Rézcsövet népgazdae6gi szempontból (és magas é.ra miatt) ne alkalmazzunk.. ÁltalAban azt kell megjegyezni, hogy elektromos szempon-tból a CllŐnek vagy rádnak dgyis csak a felülete a tulajdonképpeni antenna, a belseje gyakorlatilag n~m •mtt.. 6If Qflupáo mechanikai szempontból Vellllzük szlunltáab6.
NQJ6oy taD6ft a kJvt&elez&hez
Az elemek les:t.a.báea mm1 okoz ktüön~bb gondot. A táblázatból a megfelelő méreteket kikereseilk, e az anyagunkat kiazabjuk. A T - elem hVIIBzához 2-3 cm-t hozzáadh&tunk. meri az (l&szekötő lemezen kivül eeö része elektrom088D nem jAtezik ezerepet, ugyanakkor kijjebb-beljebb való tologaté.eé.val későbbi "hangolé&i" lebetóeégünk is van. A bajUtott dipolú antenné.nál valamivel kompliké.ltabb a hajlitás j6 elv~ése. Ezt. a következöképpen oldhatjuk meg: a) az egy darabból é.lló elem h098zát pont.oean kiezlunitjuk. (A Dp rovatban megadott méret. ldtneruü veeszük) b) keresünk egy olyan köralak6 idomot, amelynek é.tmér6je azonoe a té.blé.zatban ezereplö ,.y" mérettel. Ezt használjuk fel a ezabé.lyoe félkör hajlité.eé.hoz. c) törée, gyürődés elkerülése v6gett mtleglku é.llapotban kell hajlitanunk az aluminiumcsövet. Lehetőleg tiszta homokot teljesen ezárlteunk meg, tOltatik meg 61
ll
l
1- ..
-
-
l
QD
.l
r(
,
J
•
•
~
0
lb
0
-.-
ll . .
.
l
·!c
--
~:
"'ll
D
'
•
~
•
'
1
_l
·l
.
t. ~-
l
l
c l.
@
-~4
"'o,
j
.;
-l
...
l
/§-:j
....
@
•
'
t-
l
l
1-
'
T
-
21. dbra. 1. t, J ls .S ft" litlill antenndk alumlniNtlt C'416bm
vele az euik
...- dug6val •IIOI'C*n leúrt. alumllaiumelövet. Blntiltig. A mirl61 mest.elt. úrjuk el a mMik
t61116rebb Wt61 v.tt ~ a c.6vet., majd ha
riPtia. d) a Cl6vei. melegitaük meg j61 a hajUt.úra megjelölt helyen • a hajllt6 idombm ucn.u boaifogva 6vat.oMA hajUtnlr. a k6t. •úrat. tl8)'IDAMal pirbnramcwa.
'
8) AJamlnin!JlC84'1b6l kMzült. antenn!k u 1- 12 e~atoi'DÚ'a 0.11(OIRT)
MasYar
ad6A!Jom6aok
l
..
t:
!' .;
I
~
dl
-= 3~! :r:il . Éj
o8
if Í ~=-=- il.
~
276 12 178 R 314 Dp 2116
i
4
•fo
!
ll
lll
KUlföldi adólülomúok
3
l!
:i
-
6
e
--
"CC
.5
t.
l
2M 179 10 8 IllO 114 288 206 218 170 76 69 10 8 140 108
'!
l i
-- -
10 l l 12 r- -
-
Jf;~
~
-
.Itl i !
ll
"-::;>
!!
~~
e 6 98 62
j
.:
~~~
26
3 411
24 3 43
87
83
215
24
23
17
18
115
3 110
3
J
21 63 ll 3
150
e
78 76 71 215 160 6I 62 eo 178 IM 23 22 lu 6I 47 7 l 3 3 41 39 37 114 8II 84 80 78 218 lU 88 66 83 190 142 68 156 64 180 112 22 22 82 47 16 ~ 14 40 10 l 3 3 7 43 42 40 122 9i 70 71 68 2111 180 60 68 1511 178 1M 61 68 118 172 128 118 Ci6 169 127 81 68 6I 185 122 26 10 24 72 64 19 18 lll 47 3I5 44 38 46 l l l l JS M 44 32 3 6 15 3 40 114 '""iiG 43 42
Ile
u
8
l
82
72 61
66
l
Bő
74
69 88 88
......1'"
116
43 u 40
78
80
~
8
46
96I 90
l
'J L
~
48
73 70 67 26 3 46
i•
~
~
~71 3 l 89
~
.. f ! j N
OIBTOOIB
f;
J :1-•
l
lJB.B-ftl
~-
Jf
- -
"D -..a
,~
9
8
-•
-• - -
8
•
187 171 91 161 140 76 n 90 63 49 27 12 y 7 T 184 48 98 R 235 2N 220 200 183 99 Dp 276 2M 179 182 Uli 81 Dl 234 200 1&6 l«< 129 89 UI 78 69 153 49 27 90 b eo lll 39 3I5 33 18 y 12 10 8 7 o ll T l n 8 1150 114 IM 98 112 R 313 286 208 187 171 84 Dp 2'76 iii 179 182 lill 7I Dl 2111 213 1611 1150 137 72 D2 249 210 161 148 138 72 Í)J 243 201 160 14fi 133 70 1-101 . 78 7I Cl6 l ! 1:!0 IV b 73 &t 48 43 40 ll c 7o H 42 38 110 d 7i 1:! 44 40 42 12 10 8 7 o ll 1781 UíO 114 104 98 112
•
7
80 68
4fi 76 60
86
84
66
61
81
lll
30
29
21 41
10
ü
17
3 48
46 38
3 46
118
----e
-u
-
-;-
- er
•
__!_'
1J.,....,.
d& bk ela mfeik ~ bajllt.6lü ÍL A kM• !:ed riBWI rigjuDk le~ hOlY u_.,. m6rel:ft meghpjuk. A bajlltM elvtplze ut6n • hem•..,
a C16bc'll elUvoU.t.jak. Br=el a bajllt.ott. elipol elkáldllt.. Tetafa Barimi megold686 lehet u elemek ~zerel61e • k_.t.t.art.ó cwllre. Ba van lehet.WgöDk. k4attatlDk lalefos6 biliDCieket. De mesokfhat.ó 6gy ie, hqry a oagyobb lltm6r6j6 bnlzttart.ó CllOnt Mlúrjuk .. 8Zell u egyaa t>loIIM!bt 6t.cJugva liialipen e~avarnl ~t.jOk. Cn. kereest.ldHá la aJkelm•Mt.6, ri••mt ennek I!J80bualhi uiU.rdll6p al'a' W., ami k"-"bb . _ . ~ ie ~ Seru e eeehUyU.: Cll e11f1 • - " _". W llafdtOI: lrii (eúl, RIIR, brrowi6.at.b)amelyekni1MI «gMoillcellkkeatik (lnhe belelet.d ak_., eV), torib· W a .....•zult. kMMek •htf 811111,., LM-nek 816. V'traallDk pnelz llliUlk6t. iak6bbmiraf6ld6n.miDUemkWbbat.et.4nkalljeop6toln.UDkuelmulustotWcat..
Olt...._
C) NAGY NYERES~GtJ, ló EI.EIIES ANTENN A
. --
18: dbnl. .Az anlmnO eiren-
-~" •l
'
DH
.. 1*'+ ... JS
DfiJ
Dl
JI l!fJJ.IS 2J ., "-'
•s
l
08 07 D6 IJ5 /JI, DU/POf tp RR
R
R
.....
c. N-.1 .,....... 15 1'1
l
c..&oma
nám• (OIRT)
Magyar adó6llom6aok
6
~loiÚIIOk
ll . . . . . . . . . . . . ---·· tll'lm"m ...
7
8
~
9
10
ll
12
nw u
URB-FM r6di6 OIRTICCIR
:s
d
1 e r!
Külf61di
•
~l 3
ra
j
ll Cl
lJ ~! ·•
•
Illo
!
5111
'~e
1
...•
Q
:It :.~
..
Z' ,Q
!
=lll
J• i .l IQ. t:
'"
.
•
~o
,!.lll
~~ 'ji:
M
~
k~
'1 j .l
~i .
~
~~
80 70
7'1 88
7f
240
66
210
172 160
68 67
192 188
138 IH
t!:S
A&_...._
elemek JD6. ret.ei (cm) Rellektorok R Dipol Dp Direlltorok
Dl D!
03 IM Ul IM D7
Dl Dl
Dll Dll Nymu6g (dB)
92 80 74
73 72 71 70
89 77
88
76
83 73
72 71 70
ee
66
84
61
66 84
63
03
81
60 69 68
82 81
69
60
80 69 68
68 67
67 66
66 M
66 6' 63 62 61
11,8
12,0
12,2
88
68 67 16 86
88
88 87
88 87
&e
63
ee
66
82
86
84 63
03
61
80 69
11,2
ll,,
11,8
CM
61
62
ao
67
68
60
l
&e
lU
66 M 63
183
132
180
130
177
128 126 1lN 122 120 ll8
6:! 61 60
48 48
12,,
l 'if
171 188 186 182 8,fi
10,6
11.....,_: - . Az elemek 'tm6r6je 8-12 rom, ~l való Uvol~ az ábn IZB iD\ cm-ben. Yal&meonyi .U0m6n. azcmoe mat. - A.& URB-FM r6dióM..,.. _,lpl6 &Dtenn6k u OIRT 6e OCIR av közepére vannak m6retezve. Az OIRT MYÚI t6IIUIC)' IÚI'et lld6dik, edit Gbb meeebb elemq4nn\ a~~t..nM kl 'Mai.
,.._t
l Haunol tv.
UMct~ok
•
ws•
r.... .••.
j
Aa lillcWilan cir ....,.
l
J l
f
r
1
'll ••
.,Ff.... ......... ....... ........ 1'"1 ..... ...... , ..
~",
W,fl-g
A•t•na
Pol.
1•1 4
81C8Bt:JDVAJDA 1'1-zq~
lKnl
K1
BeMitNI'' iwfB
oc
1150 700
200
07
100/40
7150
Ol
80/11
••
• .,..INI
' '
160/80 100/40
Ol
•J
e
180
-
B
46
v
140
o
B
100
100
2M
ll
!80
H H
a.o
H
AUBZTRIA
,_ "'•
e... CJI•••Id»
.....,
K>1mhrl
CPJ,.." •
- .,
.JUG08ZLÁVIA
~
....•••••
B BrTsM «A.....) «MJ Ned ... (Qftal .....,
z••••
........ ....... ...,_.,
80Jll
100 800
Jt6
Cl
at
aG
JI
1100
3II
-
a a a
!81
180
tao
llí/IJ .
ISO
-
1eo
na
116 186
B
121
100
B
J66
l liS
B
100 406
o 140
B B
1410
120
1870
ISO
v v
1170
DO
B
a
.._(Kethll:ul)
100/18
aGfl
100 107 lOU NO
oe
ISOJ11S
110
oe
.,..
Cl
at
100/10
18/1
110
B
ROliANIA 'l'I
Ol
l ...
•
LBNGYELOMZ4G WI
ANGLIA
OUt
.....
ln•••• (t411el ....., ••• It •• (lit. .
_.,Cll •., .,
~MZ4Q
l!fORvflGIA Olie «K•all
•
l
Al
12'7/10
Al
600/IJI
100 IIGO
a
100/20
uo
a
IOOJIO
1000/280
1100
110
H
--
..
l
.ta d{-411..... .....
......
[tWJ
'
l
I'RANCJAORBZ.(o
......
•.
_,....., ...,....... '" ,.... 1•1 .... ..... , '
2'eli•'tt' .. .t.......
o 1
,..,....
-
4
l
n
480/100
1110
1'10
B
Cl
200/10
lOGO
266
B
a
10/16
110
uo
B
Q
G0/10
hOO
110
B
100/11
1·-
181
B
-
B
8PANYOLORBZ'G
., •
DAlfiA
l
PORTUOALlA Le- (r.l ll P) BBI.OilJII
u...
Cl
-
0'-*8 ZOJVtz:4Q
........ «&•••..)
a
......IQ
uo
100/U
h -
..,.. ... l 'll•
l • .Aa .,a+W.,..... _.,., Wehe a kG en-IM6 aacpobb ~
2.
A -'orDa •Ama (As...,.,. ..t.omAk poeloe fNILw&IWÜi kiJ6a MN'•••• W+'betGk.) Al=61.'16/41.!6; Al-=16.'16,'63.20; 1'2- U.16f8'7.JO.
1- A WjMit.m6uy
M
...._n..",.. r lae' .,tm~ (BRP - BfMt,ly
Bedi-
at.ecl Po-wer)• ~ m . . .·pf·=,..AEbeu.IJahhtweM - · hloe.JE'• 'p• • (...... 5nll&6 U.tolr.). 6. N pfs W .a& Ucn•-n.a • • Ir-. e. ,lrrQ i~ fokolra.a Jt D - aw, .N1 -=1'10') 7• As aoa..pa ~ 811Eja (B - :&.ori-wil (wi ";DW), V - V~ (~). As aaMDDAir ..,., • • ldlnupn6 ......... A . . . . , . ... 11)118'* a' bak JIOD'N a~ klftlutr*bd: a.rt '=vr+k ..
e
w• - w. -.
•
-·-ftoM.
.-n.,.... ·w "''ft
ca .. v.
_.,.,i,
ffl
A MAGYAR TELEVIZIÓ
ts
ADÓÁLLOMÁS
N
ri! ~
::&1 1'14
l
~
kép
P fes
!
00,26
416,75
T.Uj
"
85.26
g}, 76
176,26
181,75
.
88
66,26
6zcl
8
KQle~
•
UH.U
197,76
s.....,,.
8
1~1,26
197,75
llllik.te
l
1~9,25
205,76
Soproo
•
199,26
206,'15
2l.ó,26
221,75
223,26
~.75
Suates
..
~
l!
BM•pe&&
66,62 MHz (4.,50 m)
Péoa
69,02 MHz (4-,36 m)
Mi&kolo•
70,0. MHz (4,30 m)
-
13!:
p
l
hang
49,76
ri! ('4
(OIRT) l
'M
>
fr ek venola (MIIz)
Csatoma e•+ma
Bu••peet
'()
...
URH-FM ADÓK FREKVENCIÁI
Szent-ee
tervezlia alatt
• AZOIRT ~SA CCIR BZABVÁNY'Ű CSATORNÁK FREKVENCIÁI
OIRT Caatorna ez/una
frekvencia (Mllz)
kép
l
CCIR
49,75
l
Cllatorna Háma
hang
66.25
frekvencia [MBz} kép
l
hang
l
41,26
2
48,26
OJ,75
3
65,26
60,75
4
62,25
81,75
46,75
2
59,25
65.75
3
77,25
83,75
4
86,26
91,75
5
93,26
~.76
8
176,26
181,75
G
175,25
180,75
7
183,26
189,76
8
182,26
187,75
8
191,26
197,75
7
189,25
IH,76
t
199,26
205,75
8
19tl,26
201,75
•• •
207,25
213,75
•
203,26
208.75
ll
210,25
215,75
..
•
u
215,25
22':'.~6
ll
217,25
222,75
l!
223,26
229,75
12
2U,25
229,75
A TV SÁVOK ELOSZTÁSA: I. sáv: ' l . . . • 68 MHz D. sAv: 87,ó . • . • 100 MBz ill. sáv: 162 ...• 230 MHz IV. eáv: 470 .... 682 MHz V. Báv: 582 •.•• 960 MHs (A JV.-V. sAvban öazesen 61 Clllatorna van, ceatolnÚlk6nt 8 MBz. Számozáeuk: 21 ••••.•. 81)
69
. W9fiD . . I
.... ..w ..a1l3
........
8. i !i ...~
!
l ... ... ...
...
...
.... .. ..• -
... ... ...
.... ll
. . Dl
fiu l
11'18) lll .I.Y
Cit ., .....v llllll ., l l l Dl ~-110)
lll .I.Y
f-l.)atJ.Y
--
Yllet.J.Y J
--i 1- ... .... ...... ... ... - ... -... ..... ... ~
~ ... ~
8.
e
110
l
-• -J l t ~ ll
...
-...... ......
..... ..
-
... ...
... ... l... ... ... ... ... -l -l l· ... ... ... l 1- ... -l... ... ... ... -l ... ... ... ... ... ... ... l l ...
.. .... -
~
--
-
...
.....v
~f!O..IIDJ
...•
>
l
... c•
110
l l
~
t-t
t-t t-t
1:1
=t'4 t'4 t
... :
J l l l
= = ~ 2 ~ ~ ~ 22 ~
t'4
~~
E:
:= ~
- • El
J :1 l l • l ~~ ~~~~
2
l x x -
py 81
py 88 EBF 80 EBF 89 EC 92 ECC 82 ECH 81
.
......
~
---
ECH 8' ECL 80 ECL 84 EF 80 EF 183 EF lU EH 81 EM EY DY DY
80 86 80 88
-
----· Összes . - Képe86 -Diódák -t ,...
- - Szel6o
l
l
-
'
~~
2 2 l
l
2 -
l l
6
9
18,90 62,30
l l
63,10 62,6'()
l
"·60 S8,00
l
60,00 l
s s
2
66,90 76,30 69,9'()
•
67,&o 92,60
- - -- - - - - - - - -t-- - - - l l - --- ll ta lS l t 16 20, 1, 18 16 18 lS lS 16 16 16 -• - a c -d - -cfd e -r d c c c o .,, - •- l - 9 9 - -s 6 -+' -+ -+ -' ' ' + +
m- ~
-~
«l8Ó
.!.lf
2 l l l l l l l l 1 - - - - -- l 7 -- --l - - 1 - - - - -J -l - - - - - - - - - --- I vn - - - -1 -l -2 -1 -2' - vn -1 2 l -l l l -2 -l - - s s - - - - - - - - -l Vll - - - l IV -2 2 -2 - - 2 - - ' -l - - IV - -s ,- -8 -6 - - -2 • ru -s 2.. - - - - -' -' -2 - - ' Ill ...... - - - - -l lll -- v -l -l -1 -l -l
XI
py 82
.
~
l
l
l
l
l
1-
l
•
l
l
l
l
b
l
1-
l
l
l
8
l
92,80 &6,00 61,10 tS, 70 tS, 70 .a,70
-
Megjeuz& a ,,Forgalomban le'V6 tv
kúz~kek
eslvel" e. tülúat
rovatalboz. 1. A kfpaGvek tipulilll
a) 43 SCP 4; b) AW 43-20; e) AW 43 It; d) AW A-80; e) AW 53---18; l) AW U-H; (A képcsövekr61 L A efllvek
43 cm 'tmár6j6, .Scm é.tméroj6, 43 cm é.tmér6j6, 63 cm •tmér6j6, 63 cm •tmér6j6, 59 cm é.tmár6j6,
bővebben
70"·08 eltMIWs6, 90"·08 el~, 90"-oe eltériWs6, 90"·08 eltériWsd, 110"-oe el~ 110"-oe eltérhée6
a Vev6ké!lzti.lélt c. fejezetben olvaeJu.&nnk)
tunk~
I. Nagyfrekveneil.s el6er&l.t6 Il. Kever6 ~ oezcill6t.or III. Kép- ~ bang k~pfrekvencil.s er&tt6 IV. Video ~róei.t6, AOO, kllpje~r. atb. V. Aránydetekt4r, hangfrekveooil.s er6elt6, demodolü.or VI. Hangvéger68tt6 VII. Szinkronjellev.UMztó, soreltérit6 generitor Vlll. Sorvégeróelt6 IX. Nagyfrek:veociú egyenirf.nylt6 x. Csillapit6 (booster) dióda XI. H..ózati egyenid.nyitó XII. Hangolásjelz6 (var6zaszem} XUI. Amplitudó stabiliziló ~ aaWlyoz6 .(A fenti kimutatl.s csak Ujékoztat6 jelleg1l. Az egye~~ es6tfpusok ki116oféle ftmkciókban is alkal!!J)ftzhstók. Meghibásodás eaetén a teljesen azonos fe)irat{a oe6vek egym.f.ssal felcserlllhetók, de semmi eaetre sem helyettesithetik egym&et a nem teljesen megegyezö csövek, mint PY 82 a PY 83 helyett, stb. Dyen lu"We tl88re voeúlyezteti a készüléket ~ a ceő is tönkre mehetl)
'12
I. A FORGALOMBAN LEVŐ KÉSZ'OLÉKEK FONTOSABB ADATAI ~
8.
oC)
Tipus
~
(cm) AT 301
.\T 362
l
E
-
-J
u
-
~.!ol
(uV)
l
2
43 43
l/l
43 43 53 505fDona AT 501 43 .\T lrotj:\1 43 AT 602 43 AT 603 63 AT 611 (Budapest) 58 AT 650 59 lfuokáesy 1>3 Beoez 6 r 43 Kékes 43 Tavasz 43 Carmen 43 Alba Retla 53{59 .\T 401/A AT 403(I'Isza
1~ ~t 1+rádl6
8 4000 4000
12/7 12/7-10
12/7-10 2{2 12/12 12/12 12{12 12/12 112/12 12/12 12/12 12{9 12/8 3/1 12/12
-
300 300 300 150 150 50
-50
50 50 100 100 100 600 5000 50
•
Bangazóró
Ht.lózat
..!ll.s
~
e
d1 4
db
6
ll
l
18
l
13 14 16 20 20 17 17 18 16 18 18 18 16 16 16
l l l
2 2 2 2 3 8 2
(W)
l
l l
3
Méret (cm)
~
~-J
>.
::; ".1:1
~
1
~
2
<
. .. 4:1
(W)
(kg)
:Z: ~ ,
(Ft)
l
7 Il0/220-
6
0,6 0,5 0,6 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 2
l l
(V)
telj.
i
3 1,2 1,2 2
110/220"" 127{220110/220220~
-
220220220 :ll 220 :ll 220"" 220220!:!! 220220220 ;r 220 SI 220-
10 25 27 27 36 35
8
9
85 90 100 100 -· 110 160 160 180 180 160 180 170 170 170 130 130 180
49X46X48 49 X 46 X48 49 x 46 x 48 50 x 50 x 52 60x58x47 58 x 55 x 45 58 X 55 x 45 60 x 58 x 47 60 x 58 x 47 60x40x53 74x51x28 60 x 58 x 47
35 34 37 29 38 36
49X44X41 71 x 51 x 40
22 42
-
---
-
35
ll
1958 1958 1958 1959 1959 1956 1957 1959 1959 1961 1963 1959 1960 1960 1962 1963 1963
-
! 12 4600 5150 5100 5200 5900 5500 5850 6200 6900 7500 7730 5900 5400 5200 4200 4200 6600
•
•
•
" JI!U IleilE a ,.Til ';IKM W "Nbbl •••u•llll el
..,.r•••·..._
· 1•
...a
'PMI•
a.r e. ,.,., . .
a......... =•
A kiF J5 -;c ~ia ,. f cini cm-llea, ft87 .E. a Wt nsr"-lev6 ...-ok egy• 6"61 Ylll6 U-n' tpt jei1D&i:. A Wp Jll6atA a ü - - ee&aM ll x J4 cm, aa 5I cm-e-a 47"1 x 1'1 cm, a lfw6jallb ll am- eutdtott ..._.., DIIGa6l pecli1 61.1 x 41.5 cm.
c-u)llu. L l'ltftl
Az el86 ....... Wp"Aee', • mA"'Pdik ed.m pedi,g a val6bul •e'Pt.a matomü atm# jelenti. A KJ6rt.M folJam6a a b 1 IJ1IIett ~ f •A& ele u-k· na~- Ak~ adot& UjfbhiA a l111'pft.ett ~ " ' - " feltaate&ik.
=•-..
1. rawat
... ...a Az e rovatban k6B61t adm nem tartalme•.:a a k6poa6vet, valamint a di.6cUbt, amely utóbbiak l l ' nként, ee• eeövek faaluri6it ia ell,thatjik. 7.NWII
A "'·jelö k'=ü~A eeü hal6zatW ie mlk0dtet.he&6.
~ ·~-jeNpeclia
•
•
'14
egyat· '-
~
Az ORION gy'rtmoinyú tv készülékek
AT 501
AT 301
AT 301 '75
AT 601
AT 401
At 603
76
AT 403 "TISZA"
AT 505 "DUNA"
AT 611 ,.BUDAPEST" 77
A VTRGY gyártmányú tv készülékek
"MUNKÁCSY"
•
"BENCZÚR" •
•
"K~KES'~
'
"CARMEN"
Egy "Kuba" (NSZK) gyártrninyú tv-ricli6szek'"'ny
vonalak Fe.nt: A Kubo gyár KOMET tipusú rádió-tv kombinótjo. Néhány érdekesebb múszoki adato: 59 cm-es. 110--os képcsövű telje· sen automata tv készülék, 8 hangszóró szterea elrendezés· ben, sztereo szuper rádlóvevóké· szülék 6/10 om/fm hangoh kör·
rel, külön kétesotamás srterea
erósitó és végerősítő, négysebességes, 10 lemezes automata szterea lemezjátszó, magnetofon készülék. A .,szekrény" mérete: szélessége 216, magasságo 171, mélysége 66 cm. Jobbra: Az ORION .gyár forma· terve.
SD
IUG'1'd
BOBftDIIUa
81'0B'1'8~VB'I'do
"
tartal•mb61:
A k6' 6&Ja a IJU'repllltlla &w ad6lg
•
A w•,a.n...-&61 a WutiNidt AwewANdW. KlllofMe ..,., ri M a .,... ...~ ...a..nü ...........
7LIItUa
Hs
J[an J~
BA.IIZNOS TV TUI'.!()BOII:
•
-
tllllfnWI a kiJlallll le
..._, Hll'lle•tsak.,._, a wewlüaiiHcekrll, u OIRTfta:tR .... twnúél .., •
• ~ MB8 ÜII:ÓCU LAPJUAJIÓ
.hhlk
~~:..ur
Alben
v•-kt feleJOe: &.. Zoi&U
'
~
a!D.lÓ'l'JIOIOOI.A ~..
J:'n11111... V. A-k
~
It.
15118 nset6j e:
ftftll GJU]a
•
terjed........ .!Idlt
~
H10
~0
IT (A/0) aaima: 17 db. Zda71 Jryomcla, B 'Ilf• ..
IUlll/l PelelOe nat& Bols6r lan
CfMK~P'ONKÖ'N
a •úku/~hbtxttri V'l'ROy-Mi 01 IN4 u BN Y -n bemtelotolt kP;a/J6 WnG Ulce. a T A til~ "SZT.A H'' 14111<~ . &dekesebb münaki ad~&&.IN
Sarkitott. 59 cm-eo~, 110 rnk... kl-p ca6, l2 caatCJma, dmb .......(1 egyeég, óO mikrovolt. aleUt llnl>ken)'llég. k6pm6H\ .. niMroo aatom•*ik4k,
TARTALOMJEGYZ t K I. A kép útJa a szerepiötöl a tv adólg A televízió szúlettss . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ..... . Ég a piroe lámpa e. kamerán ... . ...... . . . . . .. . . .. .. ...... ..... ..•. A tv kép rögzítlee filmre .. .. ......... . ..... . . .... . .. . . ... .. ...... . A képmegnő •........ .... .. ......... . . . .. ... ... . . . . .. . . ... .. . . .. A trükkfelvételek ..... . ...... .. .. .. . . .. . ......... .... ..... .•..... Milsorátvételek külföldről ........ .... . ........ . . .. . . ............. . A tv normák .....•....... .. .. ............. .. .. .. .. .. . . .......... Tv közvetítls mrstexség(s holdakkal ... ... . .. . .. ... . . .. . . .....•. . .• KüJföldi adók vét ele ..... .• .... •.. .. . . . .... . . . . . ... . ... ...•.... . . A tv hullámok terjedési távolsága .. . . . . .. . .. . .. .... . .. .••. •. .... • .
5 6 7 8
10 12 13
14 l()
19
11. A vevöaurennától a készil.léldg
M iért kell anunna?
..... . .. . . ..... . .... ...... . . . .. . .. .. ..... .. . .
Miért més más csatornán dolgo1nak a tv rulók ... . ...... .•.• .•.• . • •. Az adó hullámbesszának k iszámitésa •. ... . . . ... .. .. •. .. . • .. .• ..•. .. Az ant€nna méretei ...... ... . . ...... . ... .......... . .. . .....• . . .. A szabaantenna ............... .. . .. . ............ . ... ... . ... . ..... .. . . A közt's antennák .... . .. . . . ............... . .. ... .. ....•....... .. Az antenna villámvédelme .......... . . . .. ........ • .• . ....•... .. . . III. A tv vel•ökésznlék
A tv vásárlás . • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . Kis képcső. nagy képcső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . • . . . . . . . . A szöglet€s képcső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . A szellemképek • • . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . • . . . • . . . Van-e a tv-nek káros sugárzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . • . . . . • . . . . A tv készülék hanghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fényhatás • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . • . . . . . . • . . . A röntgensugárz ás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képrsőrobb&n.ás • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . • . . • . • . • A képcső élettartamn. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénypont a klpern~·őn . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . Á rt-e a nagy f(nyErÖ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . Kell-e hátsó világiits? • • . . . . . . • . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kikapcsoljuk-e rövid szünet e.latt a klszüléket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mit olvashatunk a hátlapon • .. .. . . . • .. • • • .. .. . . . .. .. . . . . . .. . . .. . . . Nti{!Yftszültllég a tv klszülék~n • .. . ;· . •·,.•.•• ,., •• •. ·• • • •.•• • •••• •.• . . • • Poros a kÉsztilék belseje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . A távszabályozás . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . • . . • . . . . . • . . .
.•
,. .
••'
::!9 :!9 :10 :13 :14 :~
:15 37 39 40 40 41 41 42 43
4t 44 56
(A tartalomjegyzék folytatása e. hát-36 Lorlt.ó belal5 oltlah\n)
.6
.
.
~~
(Fui,\ U&I ÍUI u Lut.ft.<'• lw laú oltla.láról) lfc 117.1111111-~t< Illi& ke-nl l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hlxl Ullll•lmk • • • • . . • • . . . • . . . . . . . . . . • • . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • A IFJtiC. ••11\IM· ·k • • • . • • • • • . . . . . • • • • • . • . . . • • • • • . . . • • • . . . • . . . . . • • • • A a:r.h1• 11 k lc•v 17Jlo • • • • • • • • . . . • . . . . . . • . . . • • . . . • . . . . . . . . . . • • . . . . . . . . 1\ v••llll'lll Lc •l••vl.til; • • • • • • • . . • • • . • . . . • . . . • . . . . • • . . . . . . . . . . . . . . • . • • • J\ VC !?oU Ifilll l I••Jovfzjó , , , , . , . , , ..•. • .... , , • ... . , , .. , , , , ... . , .. , , , .
46 47 47 48 49 ál
Tc•lf'\ lal(• •nlrnnAk kftldlille t\1
tllll • u t1f\ IIJ>IIIn. mnlo(aBIIAga, a vételt
befolyásoló körülmények
••. . . .. . . .
, lJ
1·41~ ~~~··rn. 11.nl~kltbelböl
/1 J <.:)
A luminhunc aöbö l klsdílt, 1-5 elemea antennák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N n~ ;v uy&•rclll-~í\, l á elemcs antennák . . . . . . . • . . . . . . . . . • . . . . • . . . . . . .
ll~t>~t.IIM
54
ktszUlt antennák • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . • 56 61 64
I.AhiAz•tuk n telev[zl6ról
N••h /m .v ktllföhli adóállomás fontosabb ac.lata. . • . • . . • • . . . • • . . • . • . . . . . . . . • , \ lllttl(yar t.t-ll·viz6 (a urh a< Iók frdtwnr iái . . . •. . .. •. . . . . .. •. . .. . . . . .. . . A:t l IIH'I' la <.X.:J It c·sniMrnúlt fro •kvcw·i{Li • • • • • • • . . . . • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tu h iAFI\t 11 rur,.:11lcuu hun h·vÖ k{ B•.lilllkc·k
•
65
68 09 70 73 75
(
• Ára: 7, -
Ft
l MIGYIR HOIYtDELMI SPORTSZOYETStG
SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI: 57- 58. sz. FARAGO-BlRO-öRDöG: A rövldhullAmú rádióamatör
Ismeretel
(1-U.)
59. sz. RÖZSA-VERESZKY: Amatőr elektronikus míiszerek épft&e (9,10) 6'0. sz. DR. FLORIAN: MJt kell tudnil a rádióhullámok terjedéséról? (8,40) 61. s z. KOVACS: Tranzlsztoros múszer tv hangolúhoz (4,20)
62. s z. TIBORC: Amit a rádióalkatrészekről tudni kell (lll.) (7,-) 63. s z. ZILLICH : Hangfrekvenclás transzformátorok 64. sz. KARPATI: Magnetofon készmékek Javftása (TERTA) (4,9()) • 65. SZ. GONDA: Amatőr mérések (ll.) (4,90) 66. sz. GYÖRGY: Mechanikai alkatrészek és szerelvények (5,60) 67. s z. LENGYEL: A kis rádiós rókavadász (4.20) 68. sz. GYURKOVICS: Atalakítások a tv készillékben (6,3()) 68. s z. HAZMAN-MARKus: Tra.DzJsztoros Hl-Fl erisftöt épfdl.nk (5,50) 70. sz. ZILLICH: HAlózatl traoszform.itol'ok 71. 72. 73. 74. 75.
sz. FOVEsi: Szám.itsuk kU (l.) (t-.20)
•
sz. RóZSA: Tranzisztoros m6szerek épftése (6,30) s z. SCHUBERT: A rádi6amat6r míihelye, szerszáma és felszerelése RÖZSA-NANASI: TelevfzJ6 készfilékek jaVftása (AT 150) s z. KUN: Hasznos tv tanAesok
EL0KÉSZ0LETBEN: KWföi.U. tranzlsztoros készOJékek adatal
•
A fü.zetsorozat megjelent számai beszerezhetők a KISZ r4dl6amatör és ezermester bOltjalban & a könyvesboltokban. vagy postán megrendelhetők az amatőrbOlt eimén: Budapest, VI., Lenin körút 92.