>Kuluni-- Koloni > ~,...,~ ~

ANDRÁS XVIII. század

végi munkájában (Magyar Országnak

Buda, 1799. II, 405), FÉNYES ELEK Magyarország c lm U könyvének II. kotetében táraZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

(Pest, 1851.246),

leírása.

geographiai szóWOSINSKYMÓ~~

dmU munkájában (Bp.,WVUTSRQPONML 1B96.

'l'olnavármegye az őskortól ahonfoglalásig 1. 185) egyaránt. Összegzésül

tehát a következőképpen

változhatott a község

neve

folyamán: Kulun,...,KolonqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF > Kuluni-- Koloni > ~,...,~ ~

századok

Kuni"",Kóni ,. Kónyi:;> Nagykónyi. A község

neve a századfordulón

lett Neg'yícórryí,

mégpedig egy

1898-ban hozott miniszteri rendelet értelmében, d~int erről egy 1903ban kelt jegyzék

is tanúskodik

lakott helyei hivatalos liA járás

é::l község

Kónyi, "AZ

('rolna Vé.rme gye községei

neveinek Jegyzéke.

Bp~: 1903. -

neve az 1900. évi Helységnévtár"

a nagykónyi vasútállomás

Felügyeleti Könyvében is tükröződik. A vasútállomást 12-én nyitották meg Ságh-Kónyi néven.

azonban -

(Ságpuszta

1896. február

ma Nagykónyihoz

1912.- [e.nuér 30-án azonban már Sá&Nagykónyi bejegyzést

találunk. Ugyancsak jelzésénél

fejléc alatt

1898.- évi IV. t.-cz. alapján megállapított név" fejlée alatt

pedig már Nagykónyi. Ez" a névváltozás

tartozik.)

és egyéb

Tolna m, Lt.)

Sá&Nagykónyi elnevezés

az 1907-C5 Helységnévtárban a községben

is

található a vasútállomás

(725).

A népi emlékezet

és a környező falvakban egyaránt -

napjainkig is a régi Kónyi nevet őrzi, s csupán idegenek előtt használják

a Nagykónyi elnevezést. SZABÓ

1 P P A bölényvadászairól

A község

nevére

1208/1550: venatores

É S

1 P A

nevezetes

feltételezhető névrokonságának névfejtés-módszertanilag

még

hivatalos helyen vagy

JÓZSEF

C S

szllágysági

falucska nevének és

bemut.atása több oldalról tanulságos

és

jelentős. a Váradi Regestrumban bukkanunk először:

bubalorum de villa Ypu (VárReg. 155), 1213/15EIJ:

Perman de villa lE, Bolu et Joachim villico deo~

(VárReg. 176). Majd

1414: Luca de..!:eh (KárOkl. 1 l, 15); 1438: !E...(CSÁNKI: 1, 583) ; 1482: Petrus

parvus

de lE (KárOkl."I1, 506); .!ELcsaládot ismerünk az 1451.

9

és

1453.- évből (csÁNK!:

község

a volt Kraszna,

Az .!EE. helység sérietet

1,587).

míg ~

család

későbbSzliágy

nevének

megyében feküdt.

megfejtásére

KARÁCSONYI JÁNos

-

tudtommal -

amikor azt a gepida nép névből származtatta. gyarok dmli kisebb tanulmányának

E névfejtés

elutasftva

Karácsonyi

székely

eredetelméletét

ejtésének

lén északi lpvágása

magyar visszaadása.

részében

-

találni ~

hogya

Zovány falu között

Lindenbach név bajor-

vonja le, hogy

(Lm, 183. 7.sz. jegyz.). gepida-székely

ma is útmutató tanulmányában

csak

ó-bajor lehetne,

eredet elméletet

(MCstörtSzle. V, 181-93)

föl-

könny{[ többféle magyarázatot

mert csak

germán eredet({,

itt van 1.E.P.2-" középfelnémet

alak,WVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA m fg a gót .-vgepidában ~ a név alakja" (Lm, 185) •

is rámutat, hogy lpp határában

pataknév korai német telepftésre föWvja a figyelmet arra. a puszta

hogy Zerrp-

nevek között -

ezt fi1zi:,,!eE::-neka neve, amennyiben valóban

~

helys.ég nevét

lE.e...qponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI k ozs őg n'?véhez Karácsonyi névfejtését elutasftva és

megjegyezve, hogy egytagú neveknél

Arra

-

származtathatjuk.- Hivat-

német eredet({ irtás telepÍtés

KNIEZSA ISTVÁN az úgynevezett számolta.

reflek-

azt fejtegeUe -

is előkerül, s ebből is azt a következtetést

egy velős,

A névfejtésre

Ezután rámutat arra,

.!.l?-az személy, neve pedig német eredetli

szintén

Azután

is, hogy 1341-ben !.p.p... és a szomszédos

egy '"Lympaa" vizet emÚtenek, amelyanémet osztrák

1924).

ma-

székelyeredetelméletében

e helységnév.

egy német JEE2, illetőleg Wipo személynévből kozik arra

következménye

és a székely

HeimatsblaHer. 1. 184-5)

s bemutatta, hogy Karácsonyi játszik

ősei

(Kolozsvár,

MOÓR ELEMÉR (Deutsch-ungarische milyen fontos szerepet

az első ki .•.

(Márki Em!. Kolozsvár. 1927.104) tette.

volt a pár évvel előbb megjelent A székelyek

tált először,

ma is él. A mai !.eE...

személynevet,

ismert Lympaa 'Lindenbach' német

ut~- Ugyan<5 (i.m.189)

hogy "egyik germán(.-vszláv) mint helynevet;

ebből pedig következik,

mindazok a helyneveink, amelyek puszta

személynévből

kintet nélkül arra.

hogy milyen eredetliek,

adáson

Ezeket a helységneveket

alapulnak.

nyomatékosan nép sem ismeri

valamennyien

hogy

alakultak, temagyar név-

magyarok nevezték

gyar, török, szláv vagy német neveket viselő tulajdonosok

el ma-

vagy lako-

sok után. Az ilyen helynevek tehát, bármennyire is idegen ered~ta mflynevekből származnak,

mint helynevek

10

s:za..

feltétlenül magyar jellegliek."

1943-ban

(Magyarok

már vagylagosan Ipacs, lpos, ~

és románok. 1, 270) .!EE. •.•.• lE. helység

magyarázza.

helyesebb

első névmagyarázata névmagyarázatát

Bár névfejtés-módszertanilag

a merev egyoldalúságnál, határában

szik a falu egyik lakójának nyai Per man (ma Pirman)

elgondolását

támogatni lát-

német neve is: Perman de villa.lE. A barahelynév

(GYORFFY 1; 367-8)

s zoms zé ds é.gé.be n fekszik.

is síma né-

(1.REU'l'ER: Nyr. XCVIII,

1408-ban Zsigmond királya

eknek adja Sztropkót és körülötte léseket.

jelen esetben KNIEZSA

emlitett Lindenbach német patak-

met személyneV;!,~~béíl alakult. helységnevek

Cassorhaw,

(-< közép-

a vagylagos-

az elfogadhatóbb. Mint ,!=mlitettem, .!.EE.. -< német~ qponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM

a község

névvel is támogatja; úgy látom, hogy helyes

97-8)

nevét

Hyppolitus név magyar beceala.kjának (vö.

tartja, illetőleg egy német.!EE. személynévvel

felnemet Ippe) ság sokszor

a

-

egyebek közt -

Folkrophaw, Fotyzhaw, Kolbenhaw, Staskenhaw

1430-ban és

Perényi-

Czenkerhaw, irtástelepü-

1454-ben újra emlltik a Perényi-birtokokat,

magyar megnevezéssel,

sekkor

de már

1430-ban köztük emlltik Ipwagasa hely-

séget. Bár német nevét nem ismerjük, az 1408. 5vi német nyeJ:vil adatok német (szepesi Ipvágása eredete

szász?)

nevében

soltészok

telepttő munkájára vallanak,

itt is inkább feltételezhető

az.lE

(CSÁNKI II.Zemplén m, Sztropkó város

A község mélynévadáson

személynév

5

{gy

német

alatt).

nevét -WVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA e d d ig i ismereteink szerint - tehát puszta alapuló magyar helynévadásban

A szóbajöhető

személynevek

sze-

kereshetjük.

egYikét először

a dömösi prépost-

ság 1138/1329-i adományleveléből ismerjük, amikoris ••In villa 'l'upundi ••• Ipuh •••••(MNy.XXXII, 1:31) szerepel helységnév

még 1208-13

a fölsorolásban.

bukkan az· !p""ejtésváltozat

(vö. BÁRC~HtÖrt;17-8).

is

SZABÓ DÉNES (MNy'l'K.85.sz.14) eredetéről

semmit. Úgy látom azonban, is

lehetséges (ek).

tőink hajlamosak elsősorban

-

de már föl-

'l'upundi helyét

'l'olna északnyugati

Az itt bemutatott személYnév névkörnyezete gyarázat( ok)

Amint látjuk,~

között is őrzi az -!::. tővéghangzót,

részében keresi.

egyelőre -

nem árul el

h;'gy az Ipp""'Ip névre más ma-

Ennek okát abban látom, hogy névfej-

idegen nyelvi' nevekből inctftani a személy-

névi eredetf1 magyar nelynevek

magyarázatát.

Közrejátszott

ebben az,

t , szláv történeti személynévszótárak rendelkezésre hogy némeZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

mIg

ig e n

sajnálatosan,

magyarnak csak

MNy.LVII,183-94,325-31),

a tervezetéről

tudunk (PAPP L.:

s ezért volt igen örvendetes

KA'l'ALIN beszámolója ilyenirányú fáradozásairól

ll..

állnak,

FEHÉR'l'Ó1

a veszprémi III. magyar

névtudományi konferencián. ha ktiJfölctitesz téves

kísérletet

eredmény születhet.

szakember valóan

-

Még súlyosabbnak

a magyar sámfa 'Leisten' szótár

hiszen

nincsen

telen célszertiségből szetileg

stb.)

igen fáradságos

fejtés lehetőségét

sokan

látszé, helyesnek

penct1temmeg, de adatokkal

szó kerülhet az előtérbe. 309-17)

(iVlNy. lXiI,

E szóval

foglalko:z;otttüzetesen,

BOCZ ZOLTÁN is fölfigyelt eszóra pontot a TESz kései, or

-

kellő gonddal -

kutatása

ő

a fárasztó,

hanem kény-

keresnek

nyelvé-

a magyar nyelvi megóhajtom jelezni egy-egy

elsőnek

s nem sikertelenül. e,d"L::t

a magyar személy-

meglehetősen

Támogat itt PAIS DEZSŐ

ahol bő teret ad a rokoni viszony-

(13-4),

emIlti. Ez azonban

kizáró oknak nem tekinthető, s Árpád-kori

az ill...."'ipaszót személynévként nem

még újabb adatok is elökerülhetnek.

hogy alábbi adatok is elegendők !p"'''''ipa szavunk té s hoz, E magyar szóból származónak megvolt Ipacs

személynévből

életének

elsősorban

é

területen

származó

személynevek,

használatban, nevet

(lE...-v~)

megvilágf-

helyneveket

tartom.

sokszor

azonos

mint más névvel is előfordult a magyar név-

azonosultak.

A finnugor nyelvekben

kedvelt becézés

e

is korán elérte, sZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB 1 1 3 8 j1 3 2 9 -b e !'1 "In villa Hedekcut •••

.f,p~_ ••• "(MNy.XXXII, 204) szolgát,

1332~ben Ipsa.I'Vypsa beregi v6.rjob-

bágy unok it emlltik (Zichy-ok:n. 1, 385-6; ú

adat -

személy-

Úgy látom,

a tC:,rténetinyelv-

A tobbféle eredet({nek vélhető, de összecsengő, hangsaru

GOM-

és helynév-

ra utaló neveknek

nevei nk feldolgozásáig

habár

l2.?'" ipa

(MNy.XVI,9). A Iegújabb állás-

kí emelhctjtrk,

(MNyTK. 115.sz.),

a magyar

legutóbb VÉRTES EDIT

adja meg.' Köznévi

de úgy látom, hogyelőéletét

anyagból útt

és a MSzFgrE

Erre

személynévhasználatunkban.

.!..eE.. helynév egyik magyardzatául AzqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 'so cer'

kell ame-

elfogadható megoldást.

nyomán én először

korai megjelenését

kutatással is vannak,

nem is vállalkoznak,

idegen nyelvi névszótárakban

Ez utóbbi elgondolás

Írásalak

óhajtunk támasz-

olyan okmány- és névtáraink ezért

lehetségesnek

idegen név

magyar adatokra

mutató (pl. ZalaOkI., CSÁNKI stb.).

időtrabló keresgélésre

(N)lÜ.ván-

kereseUazonos

az magyar vagy idegen név használata,

területi elterjedése

azt megkeresni, lyekhez

(legyen

jónevl!

szóból származtatta.

segÍtségével

alapján.) Ha tehát helynévfejtésben gyakorisága,

mert sajnálatosan

A Vas megyei Sámfalva nevét -

egy magyar-német

kodni és hivatkozni

mutatkozik a helyzet,

magyar helynévfejtésre.

a névképzésen

kÍvül -

a beregi királyi erdőuradalomban

GYORFFY I~ 531.). Az utóbbi

azért is figyelemre méltó, mert a személy bukkan fol (GYORFFY: Lm, 519. 8.jegyz~ 12

Az lill:! >.1I? gyakorisággal bácsi

személynév-csaIád

adatolt

ispán

(<. ~

Ipacs

(SZEN'I'PÉ'I'ERY:

bán -

ua. (Lrn, 21.0), Ji 1.204>

hibás

olvasattal:

Száz.

Lm, 303),

PÉ'I'ERY:

Ypoch

VI, 51.2),

(SZEN'I'PÉ'I'ERY:

1.275/1.276:

+ 128271346:

Ipach

liptói

1293/1.41.2: Laad magnum

Ipoch

(i.m.3391.), f-o

fil. Petri

ó-val!),

Ypoch

Ipoch

de

(SoprVmOkl.

1,1.62-4),

1341.: Stephe

1.348: Beke

pugil

Ipoch

Okm, V, 21.4). családnév

E

(vö.:

kislányt

az

emlltett

a kisdamonyai partem

nevet

Napló

Ipacs

Kys

Beu

quatuor

a

clorus

mc Ie ndlriaz-Ie condam

poss-is

Damonya

(Lrn, II, 594). ~

legelőnév,

az

Bp.,

A

liptói

Ipócs

-

KÁZMÉR,

falva

ipocsfalvai

Szentkereszt

Ipoch

Stephe

C-u

Supru.ruensi

filii Ipoch

Ipacs

(i.m.162),

Fejér.m.

megőrizte

az

Judit

C-u

kútja

(Anj

Ipacs

11

éves

sorába

Ipacs

dimidiam

de

intra

a

a

molendlni Ipach-

Damonya terminos

nevekkel

in mo-

habite

m e g ye i

Ipacs

együtt

por-

eiusdem

decurrentls

Baranya

homoródalmási

pataka

kapcsolni

1504: .•• totalis

e:xistentis

tartozik

259),

tudjuk

1366: ••• odavam

1, 370),

Repcze

Soproniensi

Falu

és

biztosan

filii Benedicti

in fluvio

e nevek

Ipacs-

erdő,

~PESTY,

1.888. 1.42). nevét Falu

őrző

287;

leánynegyede

1.473/X VI1.sz.: ta

1285/1286:

+

Boch -

helynévhez:

•• '-et octavam

Gregorii

KÁZMÉR,

Ipacs

közül

következő

vocato,

in dido

Nyilván

Mo. helynevei.

de

napjainkig

rotarum ••• (SoprVmOkl.

Molna

(<,Ipacsfalva;

Jekminus

(i.m.2653),qponmlkjihgfedcbaZYX

( i.m .3 3 9 2 ) , fia IpochZYXWVUTSRQPONML

filii Petri

1.971. aug. 13.4:

vocate

vocati

Ypach-

és

1.335/1341:

de

(Haz

Ypoch

Lm, 3390),

nobilis

személynevek

nevét

molna

lendino

magni

bissenus

comes

megye (GYORFFY:

Rachlou

i.m.795),

(i.m.

autó).

Ipacs

poss-is

Bács

Kysdamunya

vezetéknévként

Dunántúli

elütötte

Az

filius

Ypohc

Egyed

(SZENTPÉTERY:

(GYORFFY:

(SZEN'I'-

testvére:

és

no b, de Bodon -

lpoch

woyvoda

fiai: Miklós

liptói

Ypoch

(Lm, 214,1.69;

1.21.6/1391: lpoche 1234:

_

(i.m. 1.98),1.203:

comes

várszolga

1.285/1330:

filii ipsius

1.202: lpohc

ua.

Ipoch

fiai: Jekminus

f, Chuke •••

1.285e.:

Ypoch

(i.m.307),

1274:

Ypoch

meglehetős

ua. (i.m. 206),1204/1.257:

nógrádi

i.m.2197),

(i.m.2474),

Lrn, 21.4),

János

a

is.

Ypoch -

1.216/1.387:

1.21.6/1397: ~

1272/1.274:

YpochlVlpoch

197),

1212/1339:

1.217: Ipóc (Lrn, 31.4.-hosszú

309),

Okrn, VI, 29),

tekinthetjük

személynevet

KritJ.

(Lrn, 204),1203/1208:

Ipoch-ua.

tagjának

alias

határában:

megyebeli

1.391.: Ipocs

feléről-

lpócsfalva unokája

(1.358/1391:

Erzsébet

ZsigmOkl. I, 21.85; 1405:

Ancikhaza

-

KÁZMÉR:

1.895: Ancsikfalu,

1.3

lpoch-

lemond Ipochfalva,

Lrn, 287. -

ma pusz-

1.907:WVUTSRQPONMLKJIHG A n c s ik puszta Hnt.)

_

egyqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTS II Ipolcs -< Ipolit személynév származéka is le-

a. föntin kÍvül -

hetne: ~polcsfalv,~ >Ipócsfalva

alakulás sal.

GYÖRFFY GYÖRGY egy korábbi tanulmányában magyarok. Bp., 1940.43,60,64 borbanszületett

Konstantin

-

itt sajtóhiba

948-952

besenyő

fejtetlen személynevet

ma~e 37. fejezeteZYXWV

fejedelem nevét közli. E meg-

történeti besenyő

mán XJpacs (1326: Beze fil. Ipoch et Andr. Ceche -.

személynévanyag

összefLiggésbe,

nobilis de Boch -

mondván, hogy a -~

alapot a magyar oklevelekből vetteti össze.

Tömören ugyanezt

fil. lpona -

mondani? Tény,

közli az

és helynevekkel

1965-ben megjelent "Monu-

(AOr. XVIII, 78)

HazOki. VI, 203) és Ipócs

hogy keveset,

mertetem, mert a következő feszegetheti

hozza

magyar kicsiny:(tő képző, s az

dolgozatában

Mit tudunk ezek után azlE/.;d> Ipsa""lpacs"",Iponya randus

de

1348: Beke pugil

AnjOkm. V, 214) nevével

ismert Iba személy-

ments de lexique petchénegue"

nyo-

fil. Bernalth bissenos

CD. VIlI/5, 289. vö,: GYÖRFFY: i.m.104. és

fiL lpoch ••• bissenus

és

miatt XLI.2::. oklevél!) Bi-

között készült

n y o m á n 't.'Í lo C ( b v ) " " 'to y 't'ic ? tO V "

a hazai

(Besenyők

is.

(1275: Ro-

személynevek

eredetéről

s azt is inkább gyanfthatjuk. Mégis is-

-

szerencsésebb

k e z{i

-

vizsgáló

tovább

nyitját.

e d d ig emlÍtetteken kivül rá kell mutatnom még két lehetséges AzWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

megoldásra

(egyik már KNIEZSA munkájában is előfordul),

egytagú becézőneveink megfejtési lehetőséget. ságok,

névkörnyezet

Az ~>~

becéző

és ezek továbbképzése Az azután

eseti,

mélynévvel is kapcsolatba

előtérbe,

hozható. Korai adata

tisztelt vértanú

egyházatya

a Hippolitus sze-

(1138/1329: In villa

~>.!E.

használatában,

a magyarsághoz.

Még az is megfigyelésem, hogy az ~>.!E.

név és becéző változatainak

s a kereszténységgel

viselői

között -

kerülhetett korán

az okleveles

zömében mohamedán réteget is képviselők

rályi vadászok,

várjobbágyok

stb.)

ne-vürue-

nyíthatott utat a névnek

a kereszténység

mán látjuk -

adott-

melyiket támogatja.

(ha annak tekintjük)

Durug[ a ..• lpoÚt•••- MNy.XXXIl,130) együtt bukkan föl lel. A III. századtól

ad többféle

hogy településtörténeti

stb. melyiket hozza rövidülés

gyakran

his zen

személyanyag nyo-

táborából (ki-

kerültek ki, s területi eloszlásuk is

megfelel a török népelemek k or-e.b eIi elterjedésének.

GYÖRFFY is a

besenyő

de az Iba személy-

adatok nyomán jutott hasonló

nevek magyarázatára lehetőséget,

elgondolásra,

nem tért ki. E feltevés

hogy az ószövetségi

ébresztette

bennem azt a

Ábrahám mohamedán Ibrahim névnek

14

" !.e ..> J .e zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB rövidült becéző változatára gondoljak. Még inkább itle tartozó

nevet. Ennek történeti előfordulása:qponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP + 1086u.: .•• tendi-

nak vélem az ~ tur ad pontem ~ ranyai-székely

.••~oppány

falu határában,

eredetlJ. településvidéken

Hitmes stb. személynevekből

PRT. VIII, 267) és a ba-

(vö. a török Böldör, GYJfilán,

alakult helységneveket)

az Ibafalva> Ibafa

mai községnévWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA le h e t bizonyftéka. REUTER

SZŐREG A Levéltári Szőreg

és népe

NEVEIHEZ

Szemle 1979. évi 3. számában

cÍmmel 1977-ben

fia történeti fejezeteit. Ott éppen Szőreg -

Szegeden csak

a bevezető

néhány

összevisszaságát

mondat megismétlésével

kiigazító megjegyzéseimet

SZABÓ JÓZSEF tanulmányának meg másutt előadott vagy előadandó

rását

tanulságait

(Délmagyarorszá,g.

vonatkozó volt

e d d ig i

m in d e n t,

(26).

jó l

bÚrálatot

nevek irásmódjában való

is.

bevezetése dolgokat

fölösleges en ismétel

(25-6).

Még ebben is

mégis csak

utóbb

A Magyar utca és a Szerb

foglalja össze,

de idézhetle

irodalmat rövidebben

utca

volna for-

1974. dec. 24; Nyr. CI, 166). A Szőreg

névre

is el lehetett volna intézni, kár

megalapozatlan

adnia; ezt legföljebb szakfolyóiralban

fdtevését

is

"párhuzamosan"

Erre semmi bizonyíték sincs, d e r ü l,

beliségben: Szőreg

hogy

(sőreg""Szőreg)

Szentfülöpnek

és KARÁCSONYI fejtege-

" V ilá g o s a n e lk ü lö n ü l

a

k e ttő

a

középkori

lr á s -

(76-8).

Vi-

a falu, Szent Fülöp a monostor neve

szont nyilvánvaló, hogya

Bács

elő-

lehetett volna tennie. Szintén alap-

talan azt föltenni, hogy a falut "esetleg" is hfvták (29). ki

a részletes

Itt

amit én össze"szedtem, újból Idé z getrií e, Szintén fölösleges

volt ilyen terjedelemben

té s e ib ö l

-

a távozó szerbekről,

árulja el, hogy hova távoztak településtörténeti

a könyv egyik fejezetére.

még a kötetnek a szerb

logikátlan: már előbb beszélt

bfráltam meg a

megjelent köz.ségmonográ-

ulalhaUam SZABÓ JÓZSEF,

földrajzi nevei dma dolgozatára,

közlöm. Hozzáteszem

CAMILLO

megyei Szond

(ma Sonta)

melletti

Szentfúlöp (ma Filipovo ) éppen arról kapta nevét, hogyaszőregi Szent Fülöp monostor A szerző

birtoka volt (77).

ezt Írja: "Természetesen

nem vettem föl a gy({jtemé-

nyembe azokat a földrajzi neveket, amelyek egykor szőregi, azonban nem Szőreghez

tartozó területek

15

megjelölésére

jelenleg

szdgálnaJ