Kultúr Nyúz. Tavasz, Gondolatok a szabadságról. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete

Kultúr Nyúz IV. félévfolyam, 1. szám 2009. március 11. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete http://nyuz.elte.hu mailto:[email protected]

Tavasz, 2009 Gondolatok a szabadságról Tavasz van – és ráadásul 2009. Tök jó. De miért is? Hát például, hogy Nemes Nagy Ágnest idézzem (és így, nem mellesleg, műveltebbnek tűnjek): „Tavasz van, milyen szép tavasz van, de jó futkosni a szabadban…” Szóval legalább a futkosás miatt jó.

Bimbózás böjt idején

Persze ilyenkor nem csak azoknak áll a világ, akiknek rohangászhatnékjuk van. Mert hát ugye tavasszal még sok egyéb szép dolgot is lehet művelni – mondjuk szaporodni. Láthatunk dögivel emeletes állatot, még a nyulak is ilyenkor csinálják. Ráadásul a fiú nyuszik nem nyuszik, férfiasan boksszal döntik el, ki a legény a gáton, és ki hághat meg több lányt (tisztára, mint a kocsmában). Éled a természet, élednek a fák-bokrok, no meg a legyek, amikből egyre többet piszkálhatnak ki a foguk közül a vidám motorosok (i� ragadnám meg az alkalmat, hogy fölhívjam a figyelmet a bukósisak használatára, némelyik fajta még a legyektől is véd). Minek örülhetünk még tavasszal? A böjtnek – hisz az is akkor a legáldásosabb, ha örömmel teszik. A Húsvétot megelőző Nagyböjt időszaka kiváló alkalom, hogy kicsit

a szófordulatokat használja, ugyanúgy reagál ugyanazokban a szituációkban, addig csak egy egyszerű báb, egy lélegző automata. A szabadság a böj�el, a lemondással kezdődik, a változásra mondo� igennel. Személyes példaként íme néhány apróság e cikk születésével kapcsolatban. Amikor elkezdtem pötyögni, még az volt az elképzelésem, hogy megemlítem, nyolcszáz éve alapíto�ák a Ferences rendet, hétszáz éve kapta a Pálos nevet az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, negyven éve mászkálták össze először a Hold porát emberek, idén márciusban le� volna hetvenöt éves Jurij Gagarin, és a nagyim most ünnepli majd nyolcvanötödik születésnapját. A fenti mondat bizonyítja, tarto�am magam az elképzelésemhez. Ergo nem sikerült gyakorolnom a lemondást, pedig az mindannyiunk üdvére vált volna. hlk

szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat – ez ugye most válság idején amúgy is aktuális – és a testi tisztulás melle� a lemondás által kicsit lelkünk háza táján is söprögessünk. Lemondani egyébként is jó, és lemondani nem csak kívánatos dolgokról lehet. Ha elhagyjuk a zsörtölődést, a kritizálást, a késést, a megszokásokat, a pesszimizmust, satöbbit, az ugyanúgy áldozat, mintha a sütinket vonnánk meg magunktól. A lemondás szabaddá tesz, vagy legalábbis szabadabbá. Ugyebár sokan azt hiszik, az ember szabad lény. Nos, ez most nem így van, most még csak szabadságra nyitott lény. Amíg a gyomra irányítja, és egy fogyókúránál is az a fő szempont, hogy mindent megehessen, amíg a szokásai rabja, nap mint nap ugyanazt a kezét használja fogmosáskor, ugyanazokat a műsorokat nézi a tévében, ugyanazon az útvonalon jár dolgozni, ugyanazokat

2

Könyvelő F���: Z��������� D�����

A Marslakók tolmácsa Amikor a kérdezőt kérdezik

Vajon Teller Ede a béke követe vagy háborús uszító volt? Kik azok a Marslakók? A jogászoknak kellene természe�udományt tanulniuk? Milyen út vezethet Stockholmba? És egyáltalán lehet Budapestről egy New Yorkban megjelenő kémiai ismere�erjesztő folyóiratot irányítani? Hargi�ai István válaszol. Hargi�ai István igazi kuriózum. Nem elég, hogy szakterületén, a fizikai illetve szerkezeti kémiában kimagasló tevékenységet folytat, az MTA tagja, a Moszkvai Állami Egyetem díszdoktora, 1996 óta Széchenyi-díjas, de igazán nyitott szemmel és füllel faggat nevesebbnél nevesebb tudósokat. Akiknél általában még egy Nobeldíj is porosodik a padláson. De mit keres a mikrofon „rossz” végén egy kutatóprofesszor?

Faggassunk tudósokat! Habár az egyetemen lediplomázva, a Magyar Rádió felkérésére már fiatalon készíte� pár interjút, mégis csak az 1990-es években kezdett el szinte hivatásszerűen kérdezni. Erről így mesél a BMEn tanító kémiaprofesszor: „Mikor végeztem az egyetemen, akkor rájö�em, hogy nekem semmi ilyesmivel nem szabad foglalkoznom, hiszen minden időmet és energiámat a szakterületemre kell összpontosítanom. 25 évre teljesen kizártam a munkámból minden mást, csak a szűk szakmai dolgokkal foglalkoztam. Ha el tud képzelni szakbarbárt, hát én az voltam.” Ami kimozdíto�a a bezártságból, az az volt, hogy a szakterületéhez tartozó molekulaszerkezetben nagy szerepe van a szimmetriának, a szimmetria pedig a matematikával is kapcsolatos. Így a Mathematical Intelligencer nevű, matematikusoknak szóló magazin felkérésére kisebb cikkeket kezde� írni. Ez adott ötletet arra, hogy létrehozzon egy ehhez hasonló kémiai lapot. A merész vállalkozást még az is nehezítette, hogy az újságot New Yorkban adták ki, de a szerkesztés i�honról folyt. A hat

IV. félévfolyam 1. szám 2009. március 11.

évet megélt lap nagyon népszerű és színvonalas volt, sokat idézik még most is. Egy kémiai ismeretterjesztő folyóiratot pedig igazán színesít pár tudósinterjú: „Mondhatnám azt, hogy nagyon átgondoltan állítottam össze az interjúalanyaimat, de nem így volt. Attól függött, hogy éppen milyen konferencián vettem részt, kit lehetett elkapni. De még az is előfordult, hogy egy szakmai eseményre tartottam, amikor az utcán felismertem Glenn T. Seaborgot, aki a plutónium egyik felfedezője volt. Azon nyomban lecsaptam rá, és mivel készséges volt, így felvehettem vele egy beszélgetést.” Szinte egy második egyetemi képzésként is funkcionáltak ezek a beszélgetések, hiszen olyan kiváltságos helyzetben volt a „kutatóriporter ”, hogy a világ legnevesebb tudósaival magyarázta�a el legújabb kutatási eredményeiket. Az így készült interjúkból egy könyvsorozatot is kiadtak, amelynek minden kötetébe 36 interjú került, több mint fele Nobel-díjasokkal, vagy legalább annyira fontos tudósokkal. Magyar vonatkozásban talán legizgalmasabb könyve Az öt világformáló marslakó. A kötet K á r m á n Tó d o r, S z i l á r d L e ó , Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede életét és munkásságát mutatja be, akik mind Amerikába emigrált zsidó családok leszármazo�ai voltak, és mind komoly szerepet vállaltak az USA II. világháborús fegyverkezésében. A kutatólaboratóriumokban arányaiban sok magyar dolgozo�, így feltűnést keltett, amikor egymás között az amerikaiak számára furcsa, idegen nyelven beszéltek,

Hargi�ai István ezért nevezték el őket marslakóknak. Közülük talán Teller szerepe a legvitato�abb…

Teller Ede tragédiája Ezzel a címmel írt Hargittai István egy színdarabot Teller Edéről, amely egy tudománytörténeti sorozatban jelent meg. A hidegháborúban komoly szerepet vállaló, a hidrogénbombáért és az amerikai védőpajzsért kardoskodó tudós megítélése, érthető okokból, nagyon ke�ős. Magyarországon is nagyon szélsőségesen vélekedtek és vélekednek róla, hiszen a politikai változások előtt őt egy háborús uszítónak tartották, azóta pedig általában az egyik legnagyobb magyarként emlegetik, akit csodálni kell. Habár egy magyar internetes oldalon tartott, a legnagyobb magyart kereső szavazáson a második lett, mégis még manap s á g i s előkerülnek hamis levelek vagy gyalázkodó, milliók (!) haláláért felelősségre vonó nyilatkozatok. Ebben a szélsőséges közegben próbál Hargi�ai István – aki Teller halála előtt talán utolsóként levelezett a világhírű tudóssal – árnyaltabb képet nyújtani róla. „Nekem az a véleményem, hogy a kutatásai rendkívül fontosak voltak, nem hogy háborús uszító nem volt, de a sok éven át tartó békét is neki köszönhetjük, ami fennállt a két szuperhatalom között. Hiszen, ha Amerika nem fejleszti ki a saját hidrogénbombáját, akkor nincs meg a Szovjetunióval szembeni egyensúly. Ugyanakkor annyira a fejlesztésben élt, hogy irreális elképzeléseket is hangoztatott.” – árnyalja a képet a Tellerről új könyvvel készülő kutató.

Könyvelő & Kotta

3

(�) 1996 H�������� M������� ���������

Ilyenkor felmerül a Te l l e r l e g i n k á b b kérdés bennünk, hogy a azzal kapcsolatban természe�udományok tévedett, hogy károtámogatásáról szóló sak lehetnek-e a törvényeket jogászok, kísérleti robbantások, politikusok, azaz nem okozhatnak-e mondjuk a témában szakavato� rákot vagy születési kutatók hozzák. De mi rendellenességet. Ezen kívül foggal-körömmel alapján tudnak dönküzdött azért, hogy a teni? Hargi�ai István, kormány támogassa amerikai tapasztacsillagháborús elképlatai alapján így gonzeléseit, és kifejleszthesse dolkodik a kérdésAmerika védőpajzsát, ről: „Az amerikai k ö z é p i s k o l á k ami több szempontból is problémát jelentett. hiányosságait azzal kompenzálják az Egyrészt felborult volna az egyensúly Amerika Teller Ede és Hargi�ai István 1996-ban Stanfordban egyetemek, hogy mindenkinek kell és a Szovjetunió közö�, vitákba. Nagyon érte� az emberekhez.” t e r m é s z e t t u d o m á n y t t a n u l n i a , hatalmas előnyt adva az USA– meséli Hargi�ai István, aki szerint f ü g g e t l e n ü l a t t ó l , h o g y m i l y e n nak, ami akár atomháborúba is torkollhato� volna. Másrészt nagy egyáltalán nem csak Teller hibája, szakos. Én is taníto�am ilyen tárgyat valószínűséggel kivitelezhetetlen hogy hatalmas összegeket költö�ek bölcsészeknek a texasi egyetemen. terveket dédelgete�. a védőpajzs kialakítására, hiszen a Amikor megkértek rá, akkor őszintén Tellernek mégis sikerült kihartámogatást a képviselőknek kelle� szólva kissé lealacsonyítónak tarto�am. colnia a támogatást: „Olyan megszavaznia… Ám a felkérők azt mondták, hogy én tanítom a legfontosabb tárgyat ezeknek fantasztikus rábeszélőképessége Természettudomány a hallgatóknak, ugyanis belőlük lesznek volt, hogy annak szinte nem lehetett a politikusok, a döntéshozók. Nálunk ellenállni. A legkiválóbb elmék álltak bölcsészeknek? nincs ilyen, ennek részben az is az oka, le vele televíziós vitákra, és mindenki Talán Teller szuggesztív ereje hogy mi középiskolában sokkal több úgy nyilatkozo� – az egyetlen Szilárd melle� a döntéshozók hozzá nem természe�udományt tanulunk, de nem Leót kivéve – hogy nem lehet vele értése is közrejátszott abban, biztos, hogy haszontalan lenne egy vitatkozni, mert mindenkit legyőz. Nem hogy egy kivitelezhetetlen ötletet efféle tárgy.” ragadt le a kis részleteknél, és mindig támoga�ak hatalmas összegekkel. tudott egy kis humort csempészni a Mécs Anna

Snétberger Ferenc Akire büszkék lehetnénk Napjaink világszinten talán legismertebb és -elismertebb magyar könnyűzenésze, a magyarországi roma származású, jelenleg Berlinben élő (és sajnos meglehetősen ritkán hazalátogató) Snétberger Ferenc. Erről a lenyűgöző jazzgitárosról írnék most pár sort, hogy ti is megismerjétek, ha eddig még nem sikerült. 1957-ben Salgótarjánban születe� egy zenész családba. Édesapját figyelve sajátította el a gitárjáték alapjait már nagyon kis korában, aztán 1977-81-ig a Bartók Béla Konzervatóriumban tanult

klasszikus zenét és jazzgitárt. 1987-ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalapíto�a első együ�esét, a Trio Stendhalt, ami 1993-ig működött, de néha még ma is játszanak együ�. 1988ban költözött Berlinbe, mivel itthon nem igazán fogadták szívesen. Kint bekerült a zenei élet pezsgésébe, és hamar híres le�, körbekoncertezte a fél világot. Magával ragadó improvizatív játéka, a jazzből, klasszikus gitárzenéből, magyar és cigány népzenéből, flamencóból, szambából merítő crossover stílusa hamar védjegyévé vált. Manapság a világ legnagyobbjai közö� tartják számon, olyan művészekkel játszik, mint Arild Andersen, Markus Stockhausen, Dhafer Youssef vagy Paolo Vinaccia, vagy akár Bobby McFerrin, Trilok Gurtu, vagy Al di Meola. Azt hiszem, belátható, hogy elég tekintélyes lista, még így, a teljesség igénye nélkül is.

A felsoroltakkal változó összeállítású duókban illetve triókban, esetleg kvarte�ben lép fel, emelle� szólóban is alkot. 1995-ben, a Holokauszt ötvenedik évfordulójára komponálta In Memory of my People (Népem emlékére) című gitárra és nagyzenekarra írt művét, amit 2007ben a Holokauszt-emléknap alkalmából az ENSZ-székházban is bemutato�. Sajnos ritkán koncertezik i�hon, keveset jár erre, nem sokat köszönhet a szülőhazájának. Vele is az a helyzet, mint a legtöbb nagy magyar emberrel: az egész világon ismerik, csak nálunk nem. Azonban, ha eme csöpp cikkecske által inspirálva esetleg meghallga�ok tőle valamit, már megérte megírnom. Ha pedig van lehetőségetek és pénzetek (mivel sajnos általában elég drágán mérik a jegyeket), menjetek el egy koncertjére, felejthetetlen élmény. Áron

Kultúr Nyúz

4

Irka-firka Néhány megjegy

zés a Buszsofőrö

k köszönési szok

ásairól

Kezdhetnénk talá n azzal ezt a szak szerű és szigorúa valami biztos az életben a halálon n tudományos, ér kívül, az az, hogy zelmektől mente járműre nézve ne ha két busz találk s cikket, hogy ha m jár káros köve oz ik , és tk ez ez a találkozás a ményekkel, a két Megragadják az két tömegszállító sofőr, mindig és alkalmat, hogy kö minden esetben szönhessenek, és Két tömegközlek köszön egymásna köszönnek is, am edési jármű közt k. ikor csak tudnak i kontaktus nélk előidézhető. A Ta . üli kapcsolat (to lálkozási formulák vá bb a ia kö kb ve an Találkozás) so melle�i elhaladá tkezők: fordulás, s. kféleképpen kikerülés, vagy – és ez a legszokván Urbanizált világu yosabb – egymás nkban természete sen eme lényeges és kihatásai alól. momentum sem Anno százötven maradhato� ki a éve, mikor még az kocsisok egy egys fejlődés áldásos be omnibusz is csak zerű „Néde mán’!” mutatóba járt „E cirádás megszólítá „Adjisten, he’!” és ur óp a Amerikájában” ss al is megelégedte egyéb rusztikus a kifejezések sokasá k. Aztán fokozato Mára a személys san fejlődö� ki az ga. zállító gépi hajtá sú alkalmatossá lehetséges figye gok – vagyis au lemfelkeltő impu tók – sokasága m lzus kiesett eme hogyan hidalják ia� a beszéd, m széles palettáró át, ezt a már-már int l. Kérdezhetnén gordiuszi csomóh Megnyugtatásul k is magunktól, oz hasonlító prob közölnünk kell, ho va jo n lé m át derék buszveze gy mint az embe megfelelő testrés tő polgártársaink r a fejlődés során, zét. ? em e faj is kifejleszte�e Ez a szerv nem m az erre leginkább ás, mint a kéz. Hatalmas, lapá�e nyere van minde n buszsofőrnek, továbbítását. Am hogy már messz elyik sofőrnek ne iről jól lehessen m ilyen tenyere aki el akar vegyül van, az bizonyár látni a titkos jel ni a közemberek ek a m ég ke kö zdő, vagy egy ol zt. Az évtizedek so yasfajta személy, rán kialakult kézf ejjel kifejeze� ge alkalmazású verb sztikuláció minde ális technikát. N n tekintetben pó o persze, ennek is fentebb emelni a tolni tudja a régi meg van a szigor tenyeret, sem de es ú et ik ré e�je. Nem szabad km ag kivételes esetekbe asságnál lentebb! vállmagasságnál n engedélyezhető Tilos továbbá az . uj (Il jak ye aki megmagyará túlzo� szé�árása, n kivételes eset, zhatatlan folyam ha a hím buszso mely csak atokat indít el a főr olyan női eg együ�létre. Ahogy hí yeddel találkozik m testében. Ekkor az ujjak mondaná , az ujjak szé�árás k: „Úgy vágyom A fenti megállapí a felhívás szexuá rád baby, mint fé tásokból leszűrhe lis l tucat ellenőrre! tő, hogy nem min beszéd, tele jelen ”) téstartalommal, degy, hogyan is ahol még az is fé köszön egy sofő Az alapköszönés r. A köszönés csup lre ér th et ő, ha a kisujj körm a következő form a e ala� aznap hián ákat rejtheti mag úgy eldumcsiztam yzik a piszok. ában: „Szevasz!” volna még veled.” ; „Hogy vagy?”; „M Ha a kéz lanyhá ár mész is? De ká n, alig valami él r etkedvvel lóg ki megrezdül, azt jel az ablakból, s a enti: „Még legalább Találkozás pillana öt órán keresztül ha Ha pedig a kéz a tában éppen csak jtom a verdát, rem levegőbe lendül, élem neked azért m és egy vicces „nyu „Csá’ öreg, az előbb ár jobb.” szifül” kíséretébe halt meg az anyóso n rángatózik önfe m.” A köszönés persze ledten, azt jelenti: csak a Találkozás legintenzívebb fo egymás melle�. rmájában válhat va Egy egészséges férfiember orgazm lóra, vagyis mikor tovább semmikép usa körülbelül 4a két busz elhalad pen sem. Ehhez 5 m ás ha odpercig tart, de sonlítható egy ily hívja a szakzsargo 10 másodpercné en Találkozás is. n. l A Találkozás ezen Nem olyan köny formáját suhanásn örtelen, mint a fo ak rd ulás, mikor a sofő kiderül, hogy eg yiküknek előbb le rök csak várják a Találkozást, csak kell fordulnia, m amerikai traffiko várják, aztán pedi int sem igazán Ta lógus az „Oly kö g lá lk oz ze ha�ak volna. Ezt l, s m égis távol” dilem És nem is olyan Dr. John Doe, jeles májával jelzi. rázúduló, epileps ziaveszéllyel kecs megelőzi egy ko llégája, ezáltal, az egtető, mint a m ásik véglet, mik lehúzódni kénysz vált a Találkozás or a sofőrt hátulró erül, és még jófo nak, már véget is l rmán felfogni se ért a nagyszerű „Hirtelen Halálna m tu pi dta, hogy részév lla nat. Az előbb id k” nevezi. é éz e� D oe pr Mindezek után ofesszor, ezt az eff kitalálha�ák, ho ektust gy amíg két busz látja egymást, ne eg m köszön. Kivár, ymással szembe n áll, addig a ké inkább kockázta látszódnak, nagy t sofőr, habár jó t, csakhogy átélje jából valami ilyes l a suhanást. Arcuk mi olvasható le a lesz nekünk!” on a feszültség sugárzó arcokról jel ei : „H ello, meglá�alak ám Gyakorlo� sofőr , mindjárt nagyon a suhanás pillana jó tában kicsit lassít, élvezet. Az ajkak mikor a csúcsra hangtalan, „Szerv ér usz!”-t formálnak, nek, hogy minél egymást a két la tovább tartson az de ezzel nem törő pát tenyér, de m dnek. Ez most a ke égsem. A suhaná statisztikai adatok zek játéka, szinte s után a sofőr még szerint az autóbu eléri egy ideig elgond sz balesetek 98% be) majd felkészí olkodik a történe -a közvetlenül a ti a lelkét a követk te ke n (a su ha ná ez s utáni pillanato ő Találkozásra, hi mindössze 25-30kban következik szen egy sofőr eg at suhan. Így rem y na él p i, át hogy a mai napo lag 80-90-et Találk Reméljük mi is… n neki sem jut ke ozik, és ebből vesebb.

IV. félévfolyam 1. szám 2009. március 11.

Magyar Tibor

Irka-firka

BÁL A NINCS-KIRÁLY PALOTÁJÁBAN Magasan a sötéten folyó föld fele� egy palota hívja némán a vendégeket, hol nincs-király rendez maszkabált. Hol dermesztő meleget jégkazán okád, s dísztelen csillogás ragyog vaksötéten. Hatalmas kapukon árad a láthatatlan díszsereg, S már ropják is szilaj-mozdulatlanul a viharzó csöndre pergő hol�áncukat, s kiszáradván vízpohárból kortyolnak levegőt, így oltva szörnyű szomjukat.

tompa agyam ma s nem szaporáz gondolat barna ammónia szagba ha nyomnám se szúrna ki maga magából most nagy logikát dajcsul gagyogva körül halomba dőlve sok mondat nem babonáz minek a nő ha ronda ha lomha és minek a férfi? maradjon das Borsos Máté

Majd ha már szilánkot lihegni kezdenek fáradtan a felhőtáncosok, ólomsúlyosan libbennek aludni. Párából dagasztanak párnát, arra hajtják sóhajtás-fejük, és hidegen koppannak szálkás fénydeszka pamlagon, mi fekhelyük.

Eső és emlékezés

Halkan, puhán dobol az eső, Benéz ablakomon egy sápadt felhő. Nehéz csönd borul rám , éjszaka; Egy álom hív, majd lep keként száll tova. Kusza képek, emlékfos zlányok: Részei a voltnak, melye t nem bánok. Eltöprengek azonban né ha, Mi le� volna, ha… De a múltam néma.

Vihogva sírni kél a némán zúgó semmi-szél az ablaktáblák fagyo� lélekszárnyai közö�, s kulcsra zárt ajtógondolatok mögö� forró, vad éjszakát nyögnek jéghideg szerelmesek. Magasan a foltsereg fölö� csikordulnak vén csillagok fájó tengelyekkel, a Földön mélyen meg ezer templom harangja válaszol busongó hangokon: engedik szállatni az üres hírt lego� az ébren alvóknak: a nincs-király halo�.

5

Kip-kop, kip-kop: csönd es kopogás; Ködbe vesző messzi uta k, sodródás. Úszni az árral könnyű dolog, Ám ekkor önmagam má r nem vagyok.

Haldoklá

s

Tombolt az Istene k harca, Valahol villám cs a�ant, Fényes fá Karaffa András jdalomb an, Hol az é g megha Alant a m s a dt, ezőn állt egy bús lovag. Néze� m erőn, a tá volba, Mit te� v … k n ele sorsa u z s t C . s á a k néze�, állo� halk Csak j S e an, n kit fel ne l, m riasztv merj fe A s i z , o n n a a a , j. mezőn á eg Halk llt a bús ne fecs ! S z m lo ív á r v é ben, mély ag. ek! Nézz e gfejtel Némán h n valahol, Ma me aldokolt . leírni. it bűn . i m n z g e á s k t M d é a e v ll b j é a je á senki ne Sz usz m állo�, Elhagyo adság! ellyel m � már m Tűz, m lelt forró izz gis: in d en álmot, ö é S búsan Fázva is, mégis, m állt a lov V a g g o�. is é szanéze� , És m , merről ágyak v a é k rkeze�, A e táj ködbe öln temetkez örömb olnék rád, d N a e b m e�. á hullato� Hi k gond némi lét, már kön D e v n Én csa a y m la ek . mi megh még rá ág legvégén asadt szív et, Csak állt I�, vár il é v ben. a a k m a ezőn, ka , várl éter rddal a Várlak Ring P kézben.

Szerteszét szalad az üv egen Megannyi vízcsepp für gén, szélsebesen. Elmossák a múltat, a jele nt, És velük a jövendőt is tel jesen. Eszembe jut egy régi me se, A kékszemű kicsi lány története: Helyesen kelle� döntenie , Hogy a két ösvény közü l melyik vigye. Mit szíve súgo�, azt kö ve�e; Ám ezzel bánatot szíto� , érezte. Árnyékként jár nyomáb an a múlt, Emlékeztetve, hogy vo lt másik út. Azóta sem bánt meg sem mit ő, De elmereng, ha jön egy esőfelhő. Tűnt álmok, régen múlt hónapok, Üresen csengő, dallamo s szólamok. Egy eső mosta ablak mö gö� Így ülök én is emlékeim fölö�. Nem hibáztam, hisz i� vagy velem, Ellenben mi elmúlt, ne m feledhetem.

Újabb vil lám fény le� fel, Az Isten ek könny e ztek, Már ninc s más, vé ge S mire k ireggeled , Nem volt e �, más, csa k porhüv ely. Ashi Valk

oinen

Kultúr Nyúz

Anna

6

Kópia

És az Oscart kapja… Heath Ledger – a legjobb férfi mellékszereplő

Sokat vacilláltam, hogy ezt a portrét kiről írjam meg. Végül azért ese� a választásom Heath Ledgerre – igaz a tavalyi félév Kultúr Nyúza szintén A Sötét Lovag rendezőjéről és kulcsfigurájáról szólt – mert az mégse mindennapos dolog, hogy valaki a halála után kapja meg az Amerikai Filmakadémia elismerő díját.

Heath Ledger – a szívtipró Casanova

Heathcliff Andrew Ledger 1979. április 4-én születe� a nyugatausztráliai Perth városában, Sally Ledger Bell franciatanárnő és Kim Ledger autóversenyző fiaként. Nevét egyébként Emily Brontë Üvöltő Szelek főszereplőjéről kapta. A kis Ledger már korán érzéket mutato� a színjátszás iránt, mert tíz évesen már Pán Pétert alakította a gimnáziumi deszkákon. Tizenhat évesen Sydney-be utazo�, azzal az elhatározással, hogy filmes karrierbe kezd, s első szerepe az 1996-os Sweat című tévésorozatban volt, melyben egy homoszexuális kerékpározót alakított. 1999-ig több sorozatban és tévéfilmben szerezte meg a rutint, amely hozzásegíte�e, hogy a 10 dolog, amit utálok benned című filmben végre megismerje a közönség a nevét. Ledgert tehetségén kívül szívtipró külseje is segítette. Így lehetett egy

csapásra tini bálvány. Ahogy ez lenni szoko�, rá is nyomta bélyegét filmjeire, és bár Mel Gibson mellett szerepet kapo� a hazafiban, filmjei rendre ilyen szerepeket kínáltak számára. Kezdve az újítónak szánt, de valójában gügye és csapongó Lovagregénnyel, a történelmi bukatókkal teli Gyávaság tollain keresztül, egészen a 2005-ös Casanováig. Azonban Ledgernek esze ágában sem volt beskatulyázva maradni, s tudta, hogy ehhez nem jófiú szerepek kellenek elsősorban. Terry Gilliamtől pedig megkapta minderre az esélyt a Grimm egyik főszereplőjeként. A félszeg, gyámoltalan technikai zseni, Jacob Grimm szerepében végre valami újat mutathatott a nagyvilágnak. Következő alakítása meghozta számára az első Oscar-jelölést. Ez a film a témája miatt sokat

emlegetett Túl a barátságon volt. Bizonyossá vált, Ledger tehetségét nem szabad elkótyavetyélni csupán szépfiúszerepekre. Az abszolút csúcsot a Sötét Lovaggal érte el. Joker megformálása egyszerre hozta el élete legszuggesztívebb szerepét és közvetve halálát. Gyakran panaszkodo�, hogy napi két-három óránál többet nem tud aludni. Magánéleti problémái sokasodtak, s mára bizonysággá vált, nem öngyilkos lett, csupán túl sokféle gyógyszert ve� be egyszerre, s ezek együ�es hatásai okozták halálát. A The Imaginarium of Doctor Parnassus-beli utolsó alakításával k a p c s o l a t b a n j e l e n l e g Te r r y Gilliam rendező mindent elkövet, hogy méltó emléket állítson vele e fájdalmasan fiatalon eltávozott színésznek. Magyar Tibor

Benjamin Button különös élete

el is fogadja, nem adhat feloldozást számára, hiszen természetellenes az, ami Benjaminnal történik. Az alapgondolat bennem az 1996-os Jack című filmet elevenítette fel, ahol hasonlóan rendellenes dolgok történnek a főszereplővel. Mindke�őjük élete elkerülhetetlenül tragikus. Ugyebár Jack egy év ala� négy évet öregede� testben, mindeközben szellemileg normálisan fejlődött. Benjamin fejlődése még érdekesebb, mert torz öregemberként születik meg, de lélekben ugyanúgy fiatal vagy öreg, ahány évet megél, a teste mégis meghazudtolja ezt. Igazság szerint Benjamin története nem éppen egy leányálom, a film egészében o� lebeg az elkerülhetetlen tragikum, mely minden másodperc elteltével egyre biztosabban közeledik. Benjaminnak nem lehet normális élete, bármennyire is szeretné ezt. Tinédzser

korában 80 évesnek néz ki, senki nem akar vele járni, barátkozni. Mikor pedig teste kezd fiatalodni, lélekben már idős: ismerősei, barátai, akik vele együ� nő�ek fel, kivétel nélkül megöregszenek. Cate Blanche� alakítja Benjamin egyetlen igaz szerelmét, aki bármennyire is próbálja viszontszeretni a főhőst, sosem tud igazán passzolni hozzá. A legboldogabb időszak egyértelműen az ötvenes éveik, mikor mindketten félúton járnak saját belső órájuk szerint. Azonban az idill hamar tovatűnik a filmből, és marad a szörnyű való. Abból a szemszögből nézve csábító lehet ez a fajta életmód, hogy száz évet tekintve életünk felét öregként éljük meg, s Benjamin pont ebben az időszakban a legfiatalabb. Azonban Fincher műve nem a hedonista élvhajhászatról szól, s pont ez a megkapó benne. Magyar Tibor

Minden kétséget kizáróan az idei Oscar-gála legnagyobb vesztese David Fincher filmje, mely a már-már mitikus 13 jelölésből végül csak hármat kapo� meg, azt is elsősorban vizualitása, és technikai trükkjei érdemeiért. Mellesleg élek a gyanúperrel, miszerint az Oscart nem mindig az arra legérdemesebbek kapják. Nézzük, megéri-e beülni magára a filmre. A Brad Pitt főszereplésével készült alkotás a kitaszítottságról, a kívülállóság nyűgjeiről, s nyilairól szól. Hogyan tud egy ember beilleszkedni egy olyan társadalomba, mely még ha

IV. félévfolyam 1. szám 2009. március 11.

Tárlat & Páholy Múzeum a föld alatt

7

A Sugárúton (Andrássy út) végigfutó közúti vasút megépítése a századforduló előtt igencsak időszerűvé vált, hiszen a közelgő millenniumi ünnepségsorozat egyik fő helyszínének a Városligetet t e r v e z t é k , á m a Te r é z vá r o s villamos- és omnibuszjáratai e n é l k ü l i s z s ú f o l t a k vo l t a k . Az illetékes hatóságok azonban nem engedélyezték az eredeti tervek szerinti felszíni vasút megépítését, míg a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) – élén Balázs Mór vezérigazgatóval – és a Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) közösen benyújto� tervei, amelyek szerint az új vasútvonal a föld ala� fut, tetszést ara�ak. Olyannyira, hogy a Kiállítás megnyitójára készen kelle� lenni a grandiózus terv megvalósításával, s az engedély megadásától az átadásig mindössze 21 hónap

maradt. A kivitelezést a tervező Siemens és Halske cégre bízták. Az átadás műszaki okok miatt három hetet kése�, így 1896. május 2-án indult el az első járat a Gizella tér (ma Vörösmarty tér) és az Artézi fürdő (ma Széchenyi fürdő) közö�. A földala�inak kezdetben csaknem fél kilométer hosszú szakasza a föld felett ment az Aréna úttól (Hősök tere) az Artézi fürdőig, ezeket csak az 1970-es években helyezték át a felszín alá, amikor kiterjeszte�ék a vonalat a Mexikói útig. Ekkoriban nyito�a meg kapuit a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeum a földalatti egykori Deák Ferenc téri pályaszakaszán, amelyet az 1950-es években történt pályakiegyenlítés alkalmával zártak le. A kiállítás helyszíne tehát a földalatti eredeti alagútszakasza, ám a falakat borító szintén korabeli

barna-fehér Zsolnay csempék valamikor a Gizella téri megállót díszítettek. Az ide látogatók megtekinthetik az eredeti kocsikat, a velük szemközt lévő vitrinek pedig dokumentumok, képek és modellek segítségével mutatják be a földala�i építésének és működésének történetét. Betekintést nyerhetünk továbbá, hogyan épültek a 2-es ’piros’ és 3-as ’kék’ metróvonalak, h o g ya n f e j l ő d ö t t f ő vá r o s u n k közlekedése az évtizedek során. A pénztár diákjegy helyett metrószakaszjegyet, fotósjegy h e l ye t t á t s z á l l ó j e g ye t a d k i , ezeket helyben egy lyukasztóval érvényesítjük, és indulhat az utazás! A falakat és a szerelvényeket számos korabeli plakát díszíti, a kocsikból utasok és vidám kalauzok néznek ránk: az embernek kedve lenne felszállni közéjük. A kis sárga villamos és a metró alagút fúrófejének modelljét nézegetve eszembe jutott, néhány évtized múlva talán a most épülő 4-es metró történetét olvassa épp olyan nosztalgikusan az akkori nemzedék, ahogy mi nézzük az itt és most kiállíto� emlékeket. Aki siet, még megnézheti a Városi közlekedés magyar és európai bélyegeken című időszaki kiállítást is. tajmi

És Rómeó és Júlia...

csakúgy, mint neje, Nagy-Kálózy Eszter. A nemi identitások nélkül, egy átadható csuhával és szemüveggel, jó zenével, két nagyszerű színésszel minden megoldható. Érdekes megközelítés, ezért mindenképp érdemes megnézni. A történet közismert, ám az eredete már kevésbé. Hiszitek vagy sem, de a Shakespeare által jegyzett 1597 óta ismert tragikus végkifejletű love story eredete az ókorra nyúlik vissza. Ovidius Metamorphoses című művében Püramosz és Thiszbé szerelmének története sok hasonlóságot mutat a későbbi verzióval, csakúgy, mint Xenophón meséje Anthia és Habrokomész kérészéletű szerelméről. A Rómeó és Júlia első ismertebb változata 1476-ból maradt ránk. Salernitano műve ’Il Novellino címmel kissé drasztikus formában tálalja a sienai szerelmesek halálát. 1530ban Luigi da Porto már Giulie�a e Romeo címmel írta meg az ismert történetet, és

igaz történetként tünteti föl azt. Melle�e szól, hogy Dante Isteni színjátékában említi a két családnevet a 13. századi Itáliából. 1554-ben Bandello azonos címmel átdolgozza a novellát, amit Boaistuau 1559-ben franciára fordít, igaz a maga szája-íze szerint át is dolgozza kissé a művet. 1562-ben megjelent az angol verzió, amelyet Arthur Brooke fordíto� Boaistuau alapján. Csak ezek után látott napvilágot az a változat, amely világhírűvé vált, melyet oly sokan ismernek és szeretnek. Shakespeare a színpadi átirathoz felhasználja Brooke verzióját, de William Painter Palace of Pleasure című prózáját is. Az 1597-es megjelenés óta további számos átirat és feldolgozás születe�, mint például Benda happy enddel záruló operája, vagy Zefirelli 1968-as világhírű filmje, bár valószínűleg többen láttátok az 1996-os Leonardo DiCapriós verziót is. Bia

A milleniumi Budapest emlékeiből A Kisföldalatti nemcsak Budapest, hanem a kontinens első motorhajtású földala�i vasútvonala. Európában csak a londoni előzi meg 1863-as átadásával, ám azt még gőz hajto�a. A mi kis földala�ink Európa-szerte elhíresült, az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, 2002-től pedig az Andrássy ú�al együ� a Világörökség része le�.

A zene, a mozgás, az átváltozás, a színház varázslatos világa – mind mind benne van a Horgas Ádám által rendeze� igazán eredeti remake-ben. Egyfelvonásos, 75 perces színjáték, melyben a leleményesség és a színház minden szeretete benne van. Aki ismeri a történetet – márpedig ki ne ismerné – az nagyon fogja élvezni, Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter előadásában a darabot. Igazán leleményes megoldás. A rengeteg szereplőt és egész Veronát egyetlen díszlet nélküli színpadon, két ember adja elő. Zseniálisan. Rudolf Péter egyaránt hiteles Rómeó, funkcionál erkélykönyöklőként, de megállja helyét dajkaként vagy Lőrinc barátként,

Kultúr Nyúz

8

Könyvelő

Senki kapitány Verne Gyula: Nemo kapitány

Meg kell vallanom, a magyar nyelv találékonysága engem időről időre elkápráztat. Hogy lehetséges, hogy az Alien-ből Nyolcadik utas: a Halál lesz? Valahogy úgy, ahogy Jules Verne-ből Verne Gyula. Már meg se lepődhetünk, hogy a világ minden egyéb területén 20 000 mérföld a tenger ala�-ját nálunk úgy lehet megvenni, hogy: Nemo kapitány.

„MOBILIS IN MOBILI” Kezdjük o�, hogy Verne megírt több mint hetven regényt, ebből 54 az úgyneveze� „Különös Utazásokhoz” tartozik. Verne életművét 1862 és 1914 között alkotta meg, hihetetlen precizitással. Olyan tudományos kutatás áll a regények mögött, melyekhez egyenként egy élet is kevés lenne. Leírásai alapján azt feltételezhetjük, hogy i� valóban járt Verne. Másképp honnan tudhatná mindezt? Netán valaki megélte ezeket a kalandokat, és elmesélte Vernének, akinek csupán annyi dolga akadt, hogy mindezt lejegyezze és kiszínezze? A Nemo kapitányban természettudóssá válik, s ha mindehhez hozzátesszük, hogy Verne jogászdoktor volt, akkor csodálkozásunk teljessé válhat. Egyben ez az egyik legkeményebb Verne könyv, a maga ötszáz oldalával. Már-már hömpölygő, néhol a végletekig lelassuló olvasmány. 1870-ben az emberek azért olvasták elsősorban, mert újat mutato�. Ma az atom-tengerala�járók korszakában ez ugyan elveszett, mégis megmaradt benne a legfrankóbb dolog: Van egy olyan járművem, ami senki másnak nincs. Olyan helyekre tudok vele eljutni, ahová másnak esélye sincs. Ne packázzatok velem! – Ki ne vágyna erre?

„ÉN SZAKÍTOTTAM AZ EGÉSZ TÁRSADALOMMAL, MÉGPEDIG OLYAN OKOKBÓL, AMELYEK EGYESEGYEDÜL ÉNREÁM TARTOZNAK.” A regény első negyede ismerteti a helyzetet: egy ismeretlen cetféle hajókat pusztít, s expedíciót szerveznek az elfogására. Az expedíción ismerjük meg három utazónkat: Aronnax

IV. félévfolyam 1. szám 2009. március 11.

professzort, az inasát, Conseilt és a kanadai bálnavadászt, Ned Landet. Ők hárman kerülnek egy véletlen folytán a tengerala�járóra. Aronnax úr természe�udós, akinek szakterülete a vizek élővilága, azonban ő egy amolyan polihisztor TTK-s mert éppoly ügyes a matematikai egyenletek megoldásában, mint a kémiai, fizikai hatások elemzésében vagy a biológiai leírásokban. Aki szokott regényt olvasni, tisztában lehet vele, hogy az elbeszélő, párbeszédes és leíró részek nagyjából 50-40-10%-os arányban oszlanak meg. A Nemo kapitányban mindez drasztikus mértékben változik a leírások javára, amolyan 30-50-20% szerint. Erről leginkább Aronnax úr és segédje tehet. Ugyanis legyen akárhány óceán, tenger vagy öböl, főhősünk kíméletlen módon sorolja, milyen fajta halak lakják, mivel táplálkoznak, milyen flóra és fauna található meg az adott régióban. Ez elsőre még érdekes is, de a huszadik tengernél már igencsak unalmas. Ha ez nem lenne elég, jön Conseil, aki pedig az összes élőlényt osztályozza fülétől a farkáig. Szerfele� idegesítő. A csúcspont kétségkívül Conseil és Ned Land párbeszéde, ahol osztályozzák vagy hat oldalon keresztül az összes létező halat, a kanadai meg csak hümmögi, hogy milyen az ízük.

„ISMÉTLEM, URAM, AZ ÉN GÉPEIM EREJE SZINTE KORLÁTLAN.” A Nautilus bemutatása már jóval izgalmasabb. Részletes leírást kapunk, hogyan is működik a tengerala�járó. Villamosság mindenü�, ami manapság megszoko�, de Verne korában sehol sem volt, Edison csak 1879-ben fedezte fel a villanykörtét. Az is jópofa, ahogy a szerkesztő – 9. hazai kiadás! – időről időre

Verne Gyula megjegyzi kis lábjegyzetekben, mi az, ami badarság, vagy idejét múlt feltevés. A 303. oldalon a Nautilis – mivel még nincs Szuezi-csatorna – úgy jut át a Földközi-tengerbe, hogy az „Arab Alagúton” kelnek át, mely egy feltételeze� átjáró a Vörös-tenger északi végén, azonban a valóságban ilyen nincs. A legmókásabb a 350. oldal, ahol kerek-perec leírják „Verne ezú�al nagyon elvetette a sulykot”, mikor megtippeli mekkora volt a Cortez által rabolt arany mennyisége az Újvilágból. Kedvencem a 370. oldalon található tévedés: „Téves Vernének az a feltevése, hogy szénből nátriumot, az utóbbiból pedig villamosságot lehet előállítani.” Meg a 450. oldali: „Vernének ez a megállapítása téves: szén-dioxidot nem lehet kálilúg gőzével elnyeletni.” Jelzem ötszáz oldalba ennyi tévedés bőven belefér, Verne a többit félelmetes pontossággal írja le. Sajnálatos módon Nemo kapitányról szinte semmit nem tudunk meg a regény előrehaladtával, életét A Rejtelmes Szigetben olvashatjuk. Az utazás – mely valójában 80 000 kilométert jelent – 10 hónapja során megismerjük az óceánok szakszerű leírását, jópár egzotikus helyszínt, eljutunk a Déli-sarkra, megtudjuk, mi történne, ha csak módosulna a Golfáramlat, valamint eljutunk a tengerek legmélyére. Ned Land a regénybeli fordulat. Első pillanattól szökni akar a Nautilusról, s szükség is van motorikus szerepére, mert Aronnax úr és Conseil hajlamos belefeledkezni a tenger titkainak tanulmányozásába. Hogy végül mi lesz sorsuk, mi történik Nemo kapitánnyal és a Nautilussal, azt nem árulom el. Járjatok a végére magatok, s legyetek részesei Verne különös utazásának. Magyar Tibor