Kultúr Nyúz. Avagy Chuck, Sharon, a püspök és a többiek

Kultúr Nyúz VI. félévfolyam, 1. szám 2010. március 10. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete http://nyuz.elte.hu mailto:[email protected]

Mr. Watson, kérem jöjjön ide! Avagy Chuck, Sharon, a püspök és a többiek Aki a cím lá�án arra tippel, hogy most valami Sherlock Holmes történet következik, téved. Sir Arthur Ignatius Conan Doyle zseniális detektívjének társa ugyanis doktori címmel rendelkeze�, így nem misterként szólítanák. Akkor mégis ki lehet a címbéli Mr. Watson? Nos, erről majd később. Előzetesen csak annyit, hogy március tizedikéhez van köze, ugyan úgy, ahogy a most következő többi személynek és eseménynek. Két nappal a nemzetközi nőnap után az Ildikóknak újra lehet virágot adni, akik egy elemzés szerint komolyak, okosak, felelősségteljesek és jó üzleti érzékkel rendelkeznek. Nevük jelentése harcos, ami azért is fele�ébb örvendetes, mert így a szöveget máris át tudom kötni Chuck Norrisra, aki hetven évvel ezelő� születe�. Chuck segítsége biztosan elkelt volna egy kínai rabszolgák felszabadítására indíto� harcban, de ez száz évvel ezelő� már megoldódo�, amikor eltörölték o� a rabszolgaságot. A m i n d e n k i t l e g yő z ő t e x asi kopónkon kívül persze vannak

még más híres szülinaposaink is. I� van mindjárt Iharos Sándor, egy olyan híresség, akit ma már kevesen ismernek, pedig megérdemelné, hogy többen emlékezzünk rá. Atléta volt, és bár nem nyert egy világbajnoki címet vagy olimpiát sem, mégis az egyik legnagyobb magyar sportoló. Hazánkból ő az egyetlen, aki megkapta a világ legjobb sportolója címet. Ez 1955-ben történt, amikor hat világcsúcsot is futo�. Nála biztosan sokkal ismertebb Sharon Stone, pedig fele�e is jócskán eljárt az idő, már ötvenkét éves. A mostani TTK-sok többsége még csak gügyögö� és totyogo�, amikor az Elemi ösztön hírhedt jelenetében keresztbe rakta lábait, és így megbizonyosodha�unk róla, nincsen rajta bugyi. Ha most játszaná el a szerepet, biztosan másképp keltene visszhangot, mint akkoriban.

Node evezzünk tudományosabb vizekre. Háromszáznyolcvankét éves lehetne Marcello Malpighi, ha mostanában is matuzsálemi kort élnének meg az emberek. Sajnos nem ez a helyzet, így XII. Ince pápa orvosa 1694-ben meghalt, de előtte még felfedezte többek közt a kapilláris keringést és a vörösvértesteket. Szerencsére bármikor emlékeztethetnek rá rovarboncolás közben a Malpighi edények. Adós vagyok még a címből az egyházfővel. Tomás de Berlanga püspök 1535-ben a Csendes-óceánon hajózott mintegy 965 kilom é t e r r e E c u a d o r t ó l a z e g ye n lítő környékén, és felfedezte a Galápagos-szigeteket. Háromszáz évvel később egy másik teológiában járatos személy is arra járt az evolúcióbiológusok nagy örömére. Persze ezután még pár év eltelt, mire Charles Darwin előállt A fajok eredetével. Most pedig i� a cikk végén fény derül Mr. Watson kilétére. Ő az, akire úgy emlékszik a történelem, hogy 1876 március 10-én Alexander Graham Bell saját telefonkészülékén lefolytato� első beszélgetésében meg le� említve, mégpedig ilyetén: Mr. Watson, kérem jöjjön ide! hlk

2

Interjú

Papírformabontók „Ettől még a nagy cél nem unódik meg.” Akad olyan matematikus a Harvardon, aki operákat ír. Persze kutatóként nagyobb sikere van, mint zeneszerzőként, mégis lenyűgöző teljesítmény. Szamuely Tamás irodalmi érdeklődésével cáfol rá kocka(tév)képzetünkre: matematikus hallgatóként több neves irodalmi folyóiratban publikálta tanulmányait.

Szamuely Tamás a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben ma már főállású matematikusként dolgozik. 2002-ben Akadémiai I�úsági Díjat nyert, tavaly pedig a Turán Páldíjat érdemelte ki. Két matematikai monográfiája is megjelent a Cambridge University Press-nél, ugyanakkor a kilencvenes években a Pannonhalmi Szemlében, a Jelenkorban, az O�lik-emlékkönyvben és a Kortárs című folyóiratban is publikált. O�lik Géza és más természe�udományos végze�ségű írók felé kitüntete� figyelemmel fordul, hiszen mind az irodalom, mind az egzaktság iránti elköteleze�ség közös. Mégoly nagy O�lik-rajongóként sem ért egyet mindenben az íróval. Vajon megunódik-e a matematika a túlzo� formalizálás börtönében? Sose gondoltál arra, hogy az irodalommal hivatásszerűen foglalkozz? Kifejeze�en az irodalommal talán nem annyira, de gimnazista koromban erős érdeklődésem volt a humán tudományok és a matematika iránt is. A Radnótiba jártam, matematika melle� francia fakultációra. Ez utóbbi később nagyon hasznos le�, ugyanis a doktori tanulmányaimat Franciaországban végeztem. Matematikus hallgatóként hogyan keveredtél irodalmi folyóiratok közelébe? 1989-ben kezdtem az egyetemet, akkor törölték el a kötelező marxizmus órákat. Viszont azt meghagyták, hogy az első három évben valamilyen társadalomtudományi kurzust el kell végezni. Ráadásul nem volt kötelező a TTK-ról felvenni az órákat, hanem lehete� más karokról is. Úgyhogy én a bölcsészkaron hallga�am párat. Ludassy Mária filozófiatörténeti előadásai nagy

6. félévfolyam 1. szám 2010. március 10.

hatással voltak rám. Különösen fontos személy volt Balassa Péter, akinek szemináriumaira és előadásaira is jártam. Vele később baráti kapcsolatba is kerültem, sajnos már nincs közö�ünk.Az írásaim folyóiratban való megjelentetését ő szorgalmazta és intézte el, legalábbis az elsőkét.

Ezek a kilencvenes években jelentek meg, azóta hogyhogy nem írsz? Ennek két oka is van. A prózai az, hogy szűkös az időm, a kutató matematikusi lét teljes embert kívánó feladat. Most például eléggé elúsztam különböző folyóiratcikkek elbírálásával, hovatovább o� tartok, hogy akár főállásban is bírálhatnék, ha nem utasítanék vissza párat. A másik, kevésbé prózai ok az, hogy amikor megjelentek ezek az írásaim, akkor egyetemista voltam. Még nem voltam egészen tisztában azzal, hogy milyen is egy tanulmánynak neveze� dolgozat. Azóta tudom, hogy ha valaki tanulmányt ír, akkor azért nem árt, ha elolvassa a téma irodalmát. Persze lehet, hogy azok az írások nem le�ek volna sokkal jobbak, ha háromszor

Hogyhogy Franciaországban doktoriztál? Azért mentem Párizsba tanulni, mert egy olyan témával – az algebrai geometriával – akartam foglalkozni, amit Magyarországon akkor még senki nem kutato�. O� a világ egyik legerősebb matematikai iskolája van. Óriási hatást gyakorolt rám, hogy a szakma legnagyobb alakjai közül jó néhánnyal dolgozha�am együ�, sokakkal máig tartjuk a kapcsolatot. Nem akartál kint maradni? Nem, elég egyértelmű volt, hogy visszajövök. Manapság azért óriásit változo� a világ, nagyon sokat lehet utazni, az interneten napi kapcsolatot tudunk tartani a kollégákkal. Nyilvánvalóan 20-30 évvel ezelő� a külföldi tanulmányokról való hazatérés egészen más következményekkel járt volna az esetleges politikai és a tényleges fizikai elzártság mia�. Napi kapcsola�artás nem volt annyira lehetséges. Bár, hogy egy zárójelet tegyek, nemrég tudtam meg, hogy a 20. század első felében, Németországban naponta kétszer járt a postás. Ha Emil Artin Hamburgban reggel felado� egy levelezőlapot Emmy Noethernek Gö�ingenbe, azt ő megkapta még aznap délután, így Artinhoz megérkeze� a válasz másnap reggel. Tehát nem volt sokkal lassabb, mint a mai e-mailek. Persze ezt Németországon belül meg lehete� csinálni, de az amerikai kollégákkal már nehezebben. Ma már többen vagytok, akik a területeddel foglalkoztok? Igen, már van egy kutatócsoport az intézetben. A szűkebb szakterületemen továbbra is egyedül vagyok, tágabb értelemben már jó páran ezzel foglalkozunk. Tanítok rendszeresen az ELTE-n és a CEU-n is ebben a témában. Doktoranduszként már megfogalmaztad célként, hogy meghonosítod i�hon ezt a területet? Valamennyire tudatos dologról volt szó. Nem azért mentem külföldre, hogy o� is maradjak. A külföldi tanulmányokat csak ajánlani tudom mindenkinek, aki gondolkodik ezen, de jó, ha azt is tudják, hogy van lehetőség a hazatérésre. Szerencsére sokan vagyunk, akik neves egyetemeken tanultunk külföldön, ma pedig i�hon kutatunk.

Interjú annyit olvasok utánuk. Mégis, ha már tisztában vagyok a dolog működésével, akkor nem vagyok ilyen bátor. Ha most nekilátnék egy ilyen írásnak, akkor sokkal jobban utánanéznék. És így visszaveze�ük a kérdést az időproblémához. O�lik Valencia-rejtélyéről is írtál egy tanulmányt a Jelenkor számára. Mint matematikus szakon tanuló íróhoz különlegesen viszonyultál hozzá? O�likkal kapcsolatban két dolgot szögeznék le. Az egyik, hogy nekem, sokakhoz hasonlóan, az egyik kedvenc íróm, a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Fájdalmam is, hogy vannak olyan külföldi kollégáim, akik szeretnek olvasni és érdeklődnek a magyar irodalom iránt, mégis nagyon nehezen tudnak külföldön O�lik-kötetekhez hozzájutni. A másik, hogy szerintem O�lik olyan erős személyiség volt, hogy nem egészen biztos, hogy a matematikai tanulmányai annyira nagy hatással voltak rá. Azért megjelenik a matematikai múlt… A motívumok feltétlenül megjelennek, viszont azt gondolom, hogy ha O�lik Géza kazánkovácsnak tanult volna, akkor is végül O�lik Géza le� volna belőle. Persze kétségtelen, hogy bizonyos írásaiban, a Valencia-rejtélyben és a Budában sok olyan téma megjelenik, amit a matematikai-fizikai tanulmányaiból meríte�. De hozzá kell tenni, hogy nem teljesen tudatosan választo�a ezt a két szakot. O�lik jelentkezése idején, a negyvenes években, még a bölcsészkar és a TTK nem vált külön. Jelentkezéskor beírta, hogy magyar-francia-matematika. A tanulmányi ügyintéző azt mondta, hogy ilyen párosítás nincs, húzza ki a matematikát. Erre O�lik megmakacsolta magát, kihúzta a magyart és a franciát, beírta helye�ük a fizikát a matematika mellé. Mennyire jellemző, hogy irodalmi érdeklődéssel tekintesz a matematikára és fordítva? Azt hiszem, hogy e ke�ő elég különböző dolog, másfajta gondolkodást igényel, ha valamit mondanék, az erőltete� lenne. Általában viszont érde-

kes kérdés, hogy egy írónál mennyiben befolyásolja a munkásságát az, hogy természe�udományos tanulmányokat folytato�. Ezt például két vegyész végze�ségű írónál nagyon erősnek érzem. Primo Levi olasz író vegyészként végze� és dolgozo� is évtizedeken át. A másik, aki hozzánk közelebb álló, Örkény István, aki vegyészmérnökként végze�. Egészen biztos vagyok benne, hogy mindke�ejük nagyon tömör, szabatos, pontos fogalmazásmódjára hato� a tudományos gondolkodás.

RÉSZLET OTTLIK VALENCIA REJTÉLY CÍMŰ RÁDIÓJÁTÉKÁBÓL: „ANNA: Tudom. Azt kezdtem mondani az unalomról, hogy én a matematikát nem untam meg. Nem én untam meg. Megunódo�. Én mindig szere�em. Beleszere�em. De ahogy egyre több, egyre lángolóbb szerelem kelle� ahhoz, hogy újra feltaláljam sorra, amit más talált föl: egyre jobban meguntuk egymást. Ez kölcsönös volt. A matematika megunt engem, hogy folyton meg akarom érteni, és megmuta�a a saját alapjairól a manifeszt meg nem érthetőséget. Szóval kezde� túltengeni, túl intenzív le� – mondaná Miklós –, és megunódo� a saját súlyánál fogva, mint egy lángoló szerelem. MIKLÓS: Ez az! Jó szó. Megunódo�. Ez fenyeget a matematika gyönyörű végső céljában! A teljes formalizálásában benne rejlik a megunódás.”

Volt, hogy te is hasonló megunódást éreztél? Most veszem észre, ahogy ezt ma olvasom, hogy milyen jól tükrözi azt a kort. Nem is azt, amikor írta, hanem amikor matematikát tanult. Valóban, a 20. század első felében meghatározó tendencia volt, elsősorban Hilbert körének köszönhetően, hogy mindent szere�ek volna formalizálni és logikai alapokra visszavezetni. Aztán kiderült, hogy ez nem működik. Nekünk, akik a 20. század második felében nő�ünk fel, ez már nem olyan központi probléma. Ez is mutatja azt, hogy amit O�lik matematikából és fizikából tanult, az akkor nagyon korszerű volt, de ma kevésbé

3

releváns. Annál is inkább, mert ez az egész logikai elmélet az igazi alkalmazását a számítástudományban találta meg a különböző algoritmikus elméletekben, ahol a formalizálás igenis nagyon fontos. Lehet, hogy unalmas – minden programozó tudja – de csak így működik. Sose érezted azt, hogy a benned lévő lángoló kíváncsiságot kicsit megöli a túlzottan precíz, részletekbe menő kidolgozás? Persze, ha valaki valamilyen kérdésen dolgozik, akkor előfordul, hogy bizonyos részletek kidolgozása fárasztó, kellemetlen, unalmas. De az ember tudja, hogy ez szükséges. E�ől még a nagy cél nem unódik meg. Ezzel nem értek egyet. Ilyen nagy célokat mindig meg tudsz fogalmazni? Persze, nap mint nap! Úgy dolgozunk, hogy van valami halvány sejtésünk arról, hogy mit szeretnénk bebizonyítani. Vagy kiderül, hogy úgy van, vagy, hogy mégse annyira, esetleg van egy ötletünk arra, hogy hogyan lehet közelebb jutni a megoldáshoz. Van olyan, aki valamilyen értelemben példaértékű számodra? Apámnak volt egy jó barátja, aki orvosként végze�, aztán úgy találta, hogy ő inkább a közgazdaságtudomány iránt érdeklődik, és nemzetközileg elismert közgazdász le�. Hatvanévesen azt mondta, hogy nyugdíjba megy, és megvalósítja gyermekkori álmát: könyvet ír II. Józsefről. Meg is írta. Nem biztos, hogy a saját életpályám így alakul majd, de ezt nagyon rokonszenvesnek tartom. Mécs Anna

Kultúr Nyúz

Az írás

tudók p

ár tfogá

„Szép (Thoma en írni (…) m s M.) ajdne

sa

Kód: jelent, m Az em in t szépen FA3 ber, ha ragadn gondolk bár a t i a kezé ozni…” be, hajl eremtő kék e mely e ge ala� amos a gyben r ra, hog emberi egyedü hogy m y liként k mivolt ek át is jele elfelejtse e cs hajnalo kora gyönyö odálato épes tollat nteni h rűsége n, mid s képes ivat t őn a n szórvá ségét, apsuga képes okozni, o�. Nem is g nyosan ondoln r a a t m k udják m , dolgo zo� arc ikor eg ánk, zó ár eg yCeruzá ól, mely gond törni az éjsza szobájába ha egy borgőzös tolv t vesz olataib ka uralm elő. M a merü bármif át, lepe a, még csak ellé toll lve figy éle vált regnek at ke eli a t ozá elc mit, az most m st figyelhetné res. Elmélázik ermészet vált sigánk meg ozásait tapoga ellékes . Aztán . tva ara , csak , anélk rajta, h szolgat á ül, hog irtelen adni az előre, v híta�al figye y ír emberis n i k l e ajúdva jük, ah zd. Ho égnek. de meg időnk ogyan gy Me áll sort so kánsan íthatatlanul m gáll. Percek t ént, valami n r alá agyot p elnek e áll elő� enetel l. A fali r előre, é ünk, n hátraka óra ing óbálván sa em nyarod ája halk ó farkin esi köteleze� papírra felke visszaf an, rü s c orduln i, a ceru ával, a betelje égei teljes tud l egy „B”. M szi hat a sedést a za sem rt almak á b an, két várván áll m szik az atya fejűen, . Most T����� T���� ölébe b ráznak körülö eg, serceg, ro m ár ne úvik eg pog a g �ünk, a leveg rafit he m lehet és már yk őb gye, gig meg is szeretn e száll, megin icsinyke „é”. áérkeze O� kell én og, vis � , szahull félénke h a „k”. F k – elég már! a g y n ik i, n –, de m , erde ív n et vesz ielő� m pupilláink kit incs mit tenn nodik, , i, é k á vis g g ígyózik , a saját a földbe csap ulnak, kiáltan tűnik, a szafordulna, ódna, k i farkát d azonba z óram ibuggy n a cer ű is vis öfi át, m kéz óva a uza elh szafojto n a tos taka jd elbizon allga � lé rá ról fino man tö sából előbúvik legze�el figye t, s egy pillan ytalaM E N N rölgetjü la atra úg az „e” is Szellem y k ünket . Felléle falról, majd a ONAT BE valami a gyöngyöző z g lábadt emberi e z h DUNA -V e t v ü f s e ö n z r ld k e e , homlo jt öntúli és amin mekkel szem ok híján boldog ékcseppeket kunkléljük a t erőnk – megs ság jár dozni álm tán o lm á p m e ja z a n t ü y p y m á g le ír a u t Tudo te�. v , e g t g , a szunk r ág feszítv rán – hát e t a valós e próbá ajta a szavak hogyan könn bb bugy e ly z uár e é épp min é k y m lj r u be g u t élünk sza ren k megé olt, febr v rszág le l o . é g y T l. r n e á t n t e n e e ni a tar gével, o� n am Duná talmat ba csúsz n k ton i�, a r lá a il p is tr a i , meg- A zá üln ekelt iga özgetem ket küld nem érd da e u m b é k y t a nag Fontán t, min , – e k a m e v e z � ím ts r le yi A. A ján já zél, s ág hárfá üvít a s rag s il fa v y a y g v g o a to h n t a son k elye villamo aragd m . m A ja s g a n h a é h ol N lom . Nem v ág-temp picivel is szembe Ős-új vil Kód: Kód: sal egymás lakhoz agadhat lr e ly e ab RZS4 HR1 t, m orrát az a 4-6-o A pillana t s minő ő id t a h og Mikor vagy dad rült miliő ő , a n estre, a n a m dáról P ző. s u B a mennyei n u D lállítóan rogva a lélegzete Mit kava eg. – yeltem m re vég: g fi m e z is h sze t miről épp. rán meg o k s o A kezde ll n á á l r o o zú s tszo� t az, ah pák hoss szerre lá ó hi m A túlpar t. lá á z n á e h y n nd -Pest: az esti fé első álla értSokaság ik lelkem jl a z ell n G e s b maga Csend már ik gítva z á ls il a iv gei k ennem b s z lá a kba is B ács pompáju b Érzem, k álomtak z a t, a lt g a ok st vilá a hullám n Duna-Pe uhát s új r j ú k a n zo ná ás. vissza. A l köt a Du tlan árad ta a th lá e Vidéki mit hoz s tá a lg o ty sod pá rű, de c bágyadt r a á s s m o t a m y kor olata Az alkon nak. Ek edős paty dt vonat -r ő lh mm fe raga A Hold nem ko rcsolyáz állva; be o z k s a n á v ke n t to , Du mossa csende rohan. i síneken g m é a n ly a m o h e -f o osz mely r Neve� Hérakleit m e n o n d e ila Mert b sem tu land A� o R z e s e m H hisze in m volt Igaz nekü m anny it

„Akár, m

R������ Z��������

Kód: TT2

Ő tudja, ho gy számoljá a hadronok k Hogy ő egy tömegét. szuperoperá Cerebrumá tor É pp ezért oly ban oly sok csesség, an bátor, a bölS ha hölgy vagy, szíved Kód: Hogy nem számít, ultra Közelében hangos ezer fokon PT5 bőregér, lángol, Pedig még csak nem is Vagy egyen letben ujjon R ó m ai gladiátor, gó tört, s egész, De mikor tú ráztok, Kislepény, vagy nagyle És szembe pény. köp egy ali Mindenhez gátor, tud hozzász Ő zsebkend ólni, őt ad, Nehéz lehe t ezt megsz É s n e m kell félne okni. d a�ól, Hogy bárm Lahm. (L) Ju i bajod esik ci , őt elviseli. Mert ő min De ez ajánlo den szavad � is neki, lesi S amit kívá Ha azt akarj nsz megtesz , a, hogy ma i. jd egyszer, Vele bővülj ön a periód Mert planá usos rendszer, véróceánjáb riaként úszik szíved an Mert hősün k mikor az S hogy érzi új elemet jól magát? meglelé, Hát Halván ylilában!! Felkiált han gosan, hog M ert elindult y Jé! S az új elem már a törzsf et így elnev útján, ejlődés ezé: Jé! Jé? Jé! Ju ci, JÉ! Jupp P a pucsállatká i jé! S az új elem ból felfejlőd lesz Juci(j)é É ö�, s világít már ! halványlilá n . O�hon van ő D a e té le re h lm et, arról halv Tudja mi a életben, ány lila fing Zi� ja sincs, És a T1 atom erbewegen, P������ T���� Hogy ő egy és molekula igazi nagy-n fizikát kivégezte ré gen, agy kincs Legalábbis számomra, S most jöhe t a perturbá M e g Kód: még sokakn ció számítá Rekurziós k ak, s Kik Ró éple�el, BA7 la titokban, És a Rayleig h-Schrödin Verset írog ger és atnak, Brillouin-W ig V n agy rajzoln e r m . ó s d sz lo e ta r. ak és festen a hiv ek, Vagy Gábo voltam e r it y A k n m ro n e e ik k és Esztere s s h ez ha Te ne már ngver n a k, h B tá a m u y rá t g é to M r rt E k esz, ég nem tör . és barátnők elonce ki a világvé uár eleje , e ez a k dozo� m d n M , á r a in g Kód: d g ib E -m u e lé h , ind nagyon g ha Tőle m i an ta, egkérded, szeretik Őt! zo� ném zongorista víg m zavar e s M e z rt a BK8 É Ő ! n s is e beköszönt a gy igazi jób k atóa arát, azán. A világbéke. hideg. on. Láth A a k z t á t a h tc k is u z n e u m, ezt már sti y kár ragozni csípi arc csak eg budape tovább... S ha az kell pirosra volt, ha y g ő k o , n id h h ü á s t b lt k b e Ü rí él, jo tő t. l t d ü já (N a tszik, em növelem Minden nő égtelen nk is ak ze t teljesen m tovább egó son kéts an, még helyü . Kis pis e g ját...) lé ő e rj M ít if , e k rt k . o fo k lt s rm n o k v á a tü t já z lt b é té o ó l ö n is s l k r mv u it á n ű n a ik, lo� ö�. M s szótl Kati emlélőd árga kígyó átsik i emben, , úgy sz s m

r izs… á P t n i r, m

”

omta n vala � nagy khoz ny boldalo fémjelze b l a jo a nem m l, m tü zá évek még soh eresz k ig n d 4-6-os s o d ban. Az e íd t m h z iu E it g . g é k r ll n a elé . – Egy. Ko tre, a M edik éve zö�i ny tárult m a fővárosban z á ti tv n lá a s p s é ö éve lako . I� él la ítóan sz s Pest k ter születe� ment, a Buda é armadik h e mé n 5 id É 3 2 Ő – . a t. meg Parla ár és peste V a lt i d ü a u p d B é u m ezetessé dó B sban szere�e magaso us stílu elmi nev i k n lé a ti té k ó r fö a g s z tö o o js e zőbb ve, é , a vár z m e e íd r zo� a n ll h e c z je s n g k á lé n, s apest le nk, a L lkodói fe úsztak a Duná a r u dó hidu Egy szóval Bud s o r dö� yek y. , a fővá tükröző pal. Fén p i� llért-heg ha úgy tetszik a e n p t é in tk agy szebb, m ize. A város lá gárzo�. gítva, v v Így még su ó . t e ly á v k yönyöfo z ti ö lant a ép, de g roman il z s s t, c ukba ölt e e g g d e é s y gamhog meg-m meleg �am ma el, amban, to g r a mokban eg, téli estén is ta m g e m lta at m mekk hid � gondo olataim agy sze o d n , n r Azon a � o o e k z G k é lélődő mn tam ki. yként a igi szem zám, rá z d o d h a déki lán , de nem mond z lt a u rve Párizs!” ford tos len oda e megtö el: „Akár, mint d te , csodála ir n h e s s e ss áros? Én szlete is 9 év ljes átélé ncia főv de azt te latait ré a o � kkor a k fr d o a n d o n n g o e ntálta erjük… tná mily annyit m komme n tudha Csak képről ism dolat benne ö�, csak a z n ö n k o k h n n ő on n. det ke� yi időse e ő, se é érzés, g zen enn o� szó, nk o�. S is d tu h n r , o já m m e m e� em Mit ase den ki n sti lány. Még soh in e . p m m it n o s a d ic tu k datb ost már n a mon ak én, m k! em ebbe nk részéről. n y n lá Andrea esti sun �ő a kicsi p pest a mi Páriz Bókkon mindke i, k e n da dok Igazat a iffel-torony? Bu E z a nekünk

Kód: PT6 P������ T����

6

Könyvelő & Tárlat

Chuck Palahniuk: Choke Cigányút A Harcosok Klubjának írója, egy új és hasonlóan megbotránkoztató könyvvel jö� ki, amely szemérmetlenül számol be egy amerikai digóról, aki egy elvetemült ötlet által kívánja biztosítani Alzheimer-kóros édesanyja kórházi költségeit, és mellesleg főállású amerikai telepes.

Az amerikai szatíraíró, Palahniuk, a Fight Club című művével vált el- és közismertté, amely megfilmesítésre is került David Fincher rendező munkássága révén. Most a legutolsó szenzációjával, a Choke című – magyar címe: Cigányút – regénnyel kerülünk közelebbi kapcsolatba, amelynek pedig rendezője az elsőfilmes Clark Gregg. Victor Manchini és jó barátja, Denny életébe és élményeibe nyerhetünk bepillantást. A két kolléga egy amerikai „élő múzeumban” dolgozik, mint telepes. Barátságukat szorosabbra fűzi közös kórságuk; szexfüggők. Járnak is egy terápiás csoportba, amely azonban korántsem olyan sikeres, mint várnánk. Victor szerint ez minden függőség legjobbika, mivel nincsen szüksége elszenvedőjének semmi másra, csupán saját testére, ami

pénzbe sem kerül, és bárhol bármikor használhatja. Két hősünknek azonban nem ilyen egyszerű az élete, mindketten nélkülözik azt a fényűzést, amelyet mi európaiak látunk Amerikából; keményen dolgoznak. Munkahelyük a múzeum, az első amerikai telepesek életébe nyújt bepillantást, melyen keresztül is Palahniuk rámutat arra, milyen groteszk helyzetben is van korunk polgára. Manchini anyja pedig Alzheimerkórban szenved, amelynek költségeit Viktor nem tudja fedezni, így egy beteg ötlettől vezérelve kitalálja, hogy az emberek rokonszenvét fogja kihasználni, mégpedig úgy ahogy nem várnánk. Személyes hősöket farag áldozataiból, akikkel éttermi vacsorák során ismerkedik meg; szándékosan félrenyel és megvárja míg

megmentik. Így lesz a gyanútlan ügyvédből, tanárnőből hős. Ezek a hősök azonban nem engedhetik meg maguknak azt, hogy akit szárnyuk alá vettek hiányt szenvedjen, vagy ne engedhessen meg magának egy költséges fogászati kezelést, így rendszeresen kisegítik. Ezekből a pénzekből egészíti ki Manchini fizetését, ebből fizeti anyja kezelésének számláit és magát az éttermi fogyasztását is. Feketehumorban, abszurd helyzetektől és izgalomban gazdag regény. Mindenki fogyassza egészséggel! Kitérnék még itt a végén. A film ugyan ezzel a címmel fellelhető, főszereplője Sam Rockwell: Egy veszedelmes elme vallomásai (2002), Frost\Nixon (2008), Moon (2009). Torceee

Jó bornak a cégér Irány a Pincemúzeum!

tokaji aszúból vagy egri bikavérből is ekkora a választék, az igencsak meglepő – legalábbis számomra az volt. Való igaz, nagy bortermelő nemzet vagyunk! A borvidékek szinte egymást érik, s ahol gyümölcs terem, o� pálinka is, és van, ki gondoskodjék a szilveszteri durrogtatnivalóról.

zamatukat? Mitől más a zalai, mint a villányi vagy a mátrai vidék bora? Mi az „aqua vitae”? Milyen ágyon fekszik az ágyas pálinka, és mennyire kis üstben főzik a kisüstit? Hogy kerülnek a pezsgőbe a buborékok? Ilyen és efféle kérdésekre is választ kaphat, aki a kanyargós folyosókon, magas lépcsőkön át végigbarangolja a tucatnyi termet. Hogy ne csak a szem, a torok se maradjon szárazon, lehetőségünk van némi kóstolásra – kissé borsos felárért, és ha megfelelő időben érkezünk –, a múzeumi üzletben pedig bevásárolhatunk a megszerete� italból. tajmi

A Budai Vár számos ismert és kevésbé ismert múzeumnak ad o�hont, ezek egyike a Királyi Borház és Pincemúzeum, amelyben talán minden, üzletben kapható, hazai alkoholfélét megtalálunk, legyen az bor, pezsgő vagy pálinka – a söröket kivéve. Bevallom, nem is gondoltam volna, hogy ennyiféle bor készül nálunk – és i� még szó sincs a kis pincék nedűiről, amivel kizárólag gazdájuk koccintgat a cimboráival. Azt mindenki tudja, hogy van fehér, rozé és vörös, az édestől a nagyon szárazig, de hogy

6. félévfolyam 1. szám 2010. március 10.

Vajon hogyan készültek hajdanán és hogy készülnek most ezek az italok? Mi adja jellegzetes színűket és

Páholy & Kotta Hegedűs a háztetőn Egy mű, mely fontos kérdéseket feszeget a generációk közti különbségekről, valamint a különböző eszmék ellentéteiről. Egy mű, amely egyformán meghódította a Broadwayt és Hollywoodot. Egy mű, amely a mai napig nem veszített népszerűségéből. Ez a Hegedűs a háztetőn, amelyet Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye ihletett. A történet a 20. század első évtizedében játszódik, valahol a messzi ukrán faluban, Anatevkában. Főhőseink Tevje, a szegény tejesember és asszonya, Golde, akik egy tradicionális képet festenek elénk, s az értékrendet e hagyományos családeszmények határozzák meg. Ám lányaik már a 20. századi gondolkodásmódot testesítik meg, amelyben

a személyes érzelmek fontosabbak a tradicionális-vallási beidegződéseknél. Tevje és gyermekei közt később megromlik a viszony eltérő világnézeteik miatt, mindeközben a helyi zsidó közösségeknek (beleértve a főszereplőket is) szembe kell nézniük a történelemmel: a mind erőteljesebb antiszemitizmussal, a népük ellen irányuló megmozdulásokkal, programokkal és végül azzal, hogy vagyonukat hátrahagyva kell elhagyniuk őseik földjét, Anatevkát. Az 1964-ben a Broadwayen debütáló színdarab hosszú évtizedek óta osztatlan sikert arat világszerte. Olyannyira, hogy 1971-ben Norman Jewison rendező, producer jóvoltából meg is lett filmesítve. Az alkotás az 1972-es Golden Globe-díjkiosztón a legjobb film és férfi főszereplő (Hájim Topol)

7

díját is bezsebelte. Ugyanebben az évben három Oscar-díjat (legjobb operatőri, filmrendezői, hangmérnöki munka) és további öt jelölést kapott. Itthon 1996 óta folyamatosan megtalálható a Madách Színház programjában. Március 12-13-án pedig a Vígszínházban is bemutatják Eszenyi Enikő rendezésében, olyan színészek főszereplésével, mint Hegedűs D. Géza, Reviczky Gábor, Halász Judit és Igó Éva. Egy biztos: kevés ilyen életigenlő, szívet melengető, csodálatos történet van a színpadon, mint ez a musical, s kevés ilyen világhírű zenés darab, ami ennyi szeretettel fordul egy másik kultúra, gondolkodásmód és életszemlélet felé. És éppen ezért egyszer mindenkinek érdemes megtekintene. Spiller András

Újra termel a német ipar Új albummal jelentkezett a Rammstein A 2005-ös „Rosenrot”, majd a 2006-os „Völkerball” koncertlemez és egy év szünet után állt össze újra a zenekar. Október 16-án boltokba került a hatodik stúdióalbum, a „Liebe ist für alle da”, amit a „Pussy” című kislemez és nagy vihart kavart klipje előzö� meg körülbelül egy hónappal… A Rammstein megalakulása óta megoszto�a az embereket, zenei világával, szövegeivel és a koncerteket kísérő színpadi show-val egyaránt, mégis a világszerte legnépszerűbb német nyelven éneklő együ�essé vált. Stílusa meghatározására több elmélet van, általánosságban elmondható, hogy egyéb elemekkel kiegészült industrial metalt játszanak és az úgyneveze� „Neue Deutsche Härte” irányzatba sorolják őket. Nevük a németországi „Ramstein” amerikai légibázisból ered, ahol ’88 augusztus 28-án egy bemutatón tragikus baleset történt, ami összesen hetven életet követelt. A zenekar tagjai mind az NDKban szüle�ek és korábban különböző zenekarokban játszo�ak, amikkel nem értek el nemzetközi sikereket. A militáris hatású zenéjük ellenére egyedül a dobos, Doom Schneider tel-

jesíte� katonai szolgálatot. A zenekart ő, Richard Kruspe, és Ollie Riedel alapíto�ák ’94-ben, sajátos német hangzást akartak létrehozni, ők kérték fel Till Lindemannt énekesnek. Így jelentkeztek egy versenyre, amit megnyertek, és kiadha�ak egy demot, ezután csatlakozo� hozzájuk Paul Landers és Flake Lorenz. ’95-ben megjelent az első albumuk: „Herzeleid” címmel, ami ismertséget szerze� nekik főként német nyelvterületen és kétszeres aranylemez le�, ezt köve�e a „Sehnsucht” kétszeres platina korongja ’97-ben, olyan slágerekkel, mint az „Engel” és a „Du Hast”. Az 1999-es „Live aus Berlin” koncertalbum évében jelölték őket először Grammy-díjra. Az igazi nemzetközi á�örést a 2001-es „Mu�er” hozta el számukra, amit sok kritikus a munkásságuk eddigi csúcspontjának tart. Nem véletlenül, hiszen kétszeres platinale-

mez le� és öt slágerlistás dal szerepel rajta, úgymint; „Sonne”, „Links 2 3 4”, „Ich will”, „Mu�er”, a „Feuer frei!” koncertverziója pedig még a xXx című sikerfilmben is helyet kapo�. Az ezt követő 2004-es „Reise, Reise” és 2005ös “Rosenrot” is platinalemez le�, ezek a zenekar számára már a nemzetközi elismertség évei, ezt jelzi a 2006-os második Grammy-jelölésük is. Az új album heves vitákat válto� ki, sőt a Bundesprüfstelle für jugendgefährdende Medien, vagyis a fiatalokra káros médiát ellenőrző német szövetségi hivatal, indexre is te�e, így az nem reklámozható és csak 18 év fölö� árusítható. A megjelenést koncer�urné kíséri, az utolsó állomások egyikeként március 16-án 20:00-kor (Magyarországon harmadik alkalommal) a Papp László Arénában lép fel a Rammstein. HG Roland

Kultúr Nyúz

8

Kópia

Kis Anime határozó A múlt évezredben, a szép emlékű Kretén magazin hasábjain láttam az első manga skiccet. Miszerint egy manga hölgy a következő tulajdonságokkal rendelkezik: nagy ártatlan szemek, apró, lélegzésre alkalmatlan száj, japán raszta, szilikonvölgy és cicafülek. Akkoriban még azt sem tudtam eszik-e vagy isszák, de az világossá vált előttem; erre szükségem van.

Ha a magyar megvilágosodást keressük, az igazságot valahol Nils Holgersson és a Dragonball halála közö� ásta el az ORTT, a kereskedelmi csatornák, és néhány konzervatív szülő. Tény, hogy Songoku kalandjai eléggé bete�ek az egész stílusnak, de mára picit jobb a helyzet. Azonban mélyebbre kell leásnunk, ha meg akarjuk tudni, honnan is indult ez az egész.

1945 Egyszer beszélge�em egy amerikai sráccal, aki nagyjából annyira volt tisztában a II. világháborúval, mint én Guayana gazdaságpolitikájával. De gondolom az mindenkinek ismeretes, hogy amikor Európában már nem szóltak a fegyverek, Japán még mindig kitarto�, és talán ma is harcolna, ha az USA végül nem dönt úgy, hogy voltaképp Hirosimára és Nagaszakira természetrajzilag sosem volt szükség. Japán a világháború legnagyobb vesztese le�, egyetlen más ország ellen sem használtak atomot. Ha ezt nézzük, kisebb csoda, hogy a rákövetkező fél évszázadban képesek voltak talpra állni, aztán meg lehagyni mindenki mást. Japánt megviselte mindez, leginkább lelkiekben. Fájdalmukat egyesek elfojto�ák, mások – a művészek legtöbbje – kiadta magából. Az ekkori technikai színvonal egyetlen lehetséges utat kínált, ha valaki képekbe akarta önteni a fantáziáját. Voltaképp

6. félévfolyam 1. szám 2010. március 10.

így alakult ki a manga, a szenvedés fő kivetülésének hírnöke. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy jobbról balra olvasandók, ez mind a füzetekre, mind pedig az egyes oldalakra igaz. Második, hogy színes mangát elvétve találni, az alkotók a tökélyre fejleszte�ék a fehér és fekete, valamint a vékony, vastag vonalak alkalmazo� technológiáját. Éppen úgy tudják sugallni egy fekete tónusú karakter lelkivilágát ezzel, mielő� akár két szót is szólna, mint az igen kifejező – a manga kritikusai szerint sematikus – mimikai eszköztárral, melyekből az internetes smiley rendszer is kifejlődö�.

ÁLLÓBÓL MOZGÓ A legnagyobb valaha élt manga rajzoló, akit nem véletlenül emlegetnek a kelet Walt Disney-eként, Osamu Tezuka volt. Tezukára nagy hatással voltak Disney rajzai, olyannyira, hogy Miki Egér és Astroboy közö� csupán annyi különbség van, hogy ez egyiknek öngyújtót te�ek a lába helyére. Mégis Disney és Tezuka két teljesen külön úton indult el a végcél felé, olyannyira, hogy később a kelet stílusa termékenyíte�e meg a nyugati

rajzfilmek világát. Az első animék megszületésekor költséghatékony szempontból is magától érthető volt, hogy inkább lassan végigpásztáznak egy kockányi felületet, amely ala� a szereplők kifejthetik gondolataikat, mintsem megrajzoljanak ötven különböző réteget. Erre Japánban nem volt pénz. Ezzel voltaképp el is kezdődö� az összes nevesebb manga (képregény) átültetése animévé (rajzfilmmé). Hiszen sokszor maguk a rajzolók is aktívan részt ve�ek a projektekben, így egyfajta analógia alakult ki a füzet és a film közt. Nem kelle� külön storyboard sem, hiszen a képregény elsőrendű alapot nyújto� a legtöbb esetben. Megjelentek az úsztato� felvételek, a csúsztatásos technológia, a kitarto� jelenetek, melyekben a mozgást feste� há�ér elő� vonalakkal, gyors, lassú jelenetek változtatásával érték el. A költséghatékony, és gyors megoldás az évtizedek során anynyira elterjedt, hogy egy idő után azért alkalmazták, mert ezek le�ek a beége� névjegyek. Általában szuperhosszú sorozatokat készítenek, melyek mindegyike lebontható a 13-26-52-104, stb. részes évadokra. A legtöbb sorozat egy komple� történetet mesél el. Kuriózum az OVA – original video animation – amit eredetileg VHS, mostanában DVD-n terjesztenek. 2000 óta ismét nagyobb szerepet kap az egész estés rajzfilm, ahonnét az igazi nagy durranások pl: Akira, Perfect Blue, vagy a Ghibli sorozat gyöngyszemei kerültek ki. Az anime valójában az elme specifikus kivetülése, rengeteg irányza�al, amelyek nem mindegyike meríti ki a mese fogalmát – ellentétben Disneyvel – s elsősorban ennek figyelmen kívül hagyása vezet félre sokakat, ha leülnek egy japán rajzfilm elé. Néha ugyanis többet mond a rajz mögö�i, mint maga a rajz. magyar tibor