Aktuális
Kult úr Nyúz II. félévfolyam, 2. szám http://nyuz.elte.hu
2008. április 23. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete mailto:
[email protected]
Pünkösd A közösségalkotás művészete Nemsokára i� a tavasz vége, a gyümölcsfák lassan elfelejtik, milyen színű szirmokat hulla�ak, a madárfiókák már serényen törnek a levegő meghódítására, mi pedig majdnem egy évet várhatunk, ha újra akarunk gyönyörködni a gyertyános-tölgyesek kora tavaszi geofiton aspektusában. Várakozásunk szerencsére nem ígérkezik unalmasnak, hiszen nem csak a vizsgaidőszak közeledik egyre vészesebben, hanem a természe�udományhoz talán legközelebb álló keresztény ünnep, a Pünkösd is. Pünkösd és a tudomány kapcsolatát mi sem bizonyíthatja ékesebben, minthogy már a neve is tiszta matematika, ugyanis a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Természetesen nem csak ezt az egy összefüggést bogozhatjuk ki lombikok tartásában és egyenletek felírásában megfáradt kezeinkkel. Ilyenkor emlékezhetünk ugyanis a pedunculus cerebri részein kívül a Szentlélek eljövetelére is. A lélek szó lá�án pedig rögtön felcsillanhatnak a pszichiáterek szemei. A szülész-nőgyógyász szakorvosok szíve is repeshet, hiszen az első Pünkösdkor születe� meg a keresztény egyház. Az előzőek melle� egy kevésbé ismert elem, hogy az ekkor megta-
pasztalt élmények hatására az apostolokban olyan szeretet ébredt, amely még inkább összekovácsolta őket, így ez a közösség ünnepe is. A közösségalkotás pedig az egyik legmagasabb szintű művészet. Persze nem azért, mert a diszkóból hazafelé támolyogva már művészet elviselni a haverok búráját. Hogy valójában miért számít művészetnek, mégpedig azon belül is az egyik legnemesebbnek, ahhoz előbb tudnunk kell, mi is a művészet valójában. A művészi alkotások megfoghatóvá teszik a megfoghatatlant, érzékelhetővé varázsolják az érzékelhetetlent. Egy festő például két ember beszélgetését úgy képes ábrázolni, hogy feltárulnak elő�ünk a szereplők valódi szándékai is, míg ezeket az életben csak ritkán vesszük észre. A művészet emlékeztethet, hogy amit a szemünkkel látunk, az a létezés egy kicsiny, elenyésző darabkája csupán,
és emögö� o� van az a világ, amely fölö� csak átsuhan tekintetünk. Tehát a művészet az, ami elénk tárja azt, amit amúgy nem érzékelünk. A közösségalkotás rengeteg olyan új dolgot mutat meg, ami addig láthatatlan volt számunkra. Mondjuk felfedezhetjük, hogy a másik ember is egy élő és érző lény, nem pedig egy tárgy, egy eszköz, aminek amúgy általában tekinteni szoktuk. Észrevehetjük, hogy az emberi kapcsolatok terén is alkalmazható a kvantumfizika, hiszen bár kapcsolatból annyi féle van, ahány megvalósul, minőségüket, energiaszintjüket tekintve nem folyamatos az átmenet, hanem csak bizonyos állapotok a megengede�ek (például a barátnő mamája, és annak gerjeszte� állapota, az anyós közö� hatalmas a különbség). Ez is rávilágít a Pünkösd és a természe�udományok szoros viszonyára. hlk
1
2
Kópia
Afrika megfilmesítője Beszélgetés Sáfrány Józseffel Húsz éve zajlo� a Magyar Tudományos Afrika Expedíció. Ennek apropóján a Földrajzos Klub előadássorozatot tart, az egykori résztvevők közreműködésével. Sáfrány Józseffel, a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének vezető munkatársával, az expedíció operatőrével Afrika melle� életéről és munkásságáról beszélge�ünk. Hogyan került a filmezés, tévézés közelébe? Ére�ségi után olvastam egy újsághirdetést, ahol ére�ségize� fiatalokat kerestek a Magyar Televízióba segédvilágosítói munkakörbe. Jelentkeztem, de már ahhoz is protekció kelle�, hogy idáig eljussak. Édesanyám barátnőjének a férje i� volt díszletépítő. Felve�ek a tanfolyamra, és 1970 óta i� dolgozom. Milyen úton került a Naturához? Dolgozo� i� néhány megszállo� ember, Novákovics András, Rockenbauer Pál, melle�ük váltam világosítóból segédoperatőrré. Lá�ák rajtam az érdeklődést. Szere�em utazni, már gimnazista koromban autóstoppal jártam be az országot és az akkor elérhető kelet-európai világot. 1978-ban, miután leszereltem a katonaságtól, Rockenbauer felkerese�, hogy nemsokára elkezdi a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatását, volna-e kedvem hozzá. Életem legnagyobb vágyát elégíte�e ki, hogy utazha�am, és ebből valami hasznos is származo�. Említe�e a Naturában dolgozó elődöket. Van, akit példaképének tekint? Három példaképem van. Novákovics András, aki kicsi, vehemens ember volt, és a legjobban tudta az élővilágot fényképezni. Tőle tanultam meg, hogy mi az, amit ki kell bírni. Lá�am, ahogy befekszik egy kocsi alá, egy csomó szúnyog száll rá, a keze fekete tőlük, de közben forgat rendületlenül. Aztán o� volt Rockenbauer Pál, akitől a világszemléletet, a természethez való hozzáállást tanultam meg, és Rácz Gábor, aki a Natura szerkesztőség vezetője volt. Tőle azt lestem el, hogyan lehet ebből a szakmából megélni.
II. félévfolyam 2. szám 2008. április 23.
Kupé című filmsorozata kivételt képez természetfilmjei sorában. Hogyan jö� az ötlet egy vasú�örténeti széria elkészítéséhez? Amikor a kezembe került a Magyar Vasútföldrajz és -történet című könyv, kitaláltam, hogy ez jó ürügy arra, hogy gyerekkori álmomat megvalósítsam, végigjárjam az egykori Magyarországot. 1996ban, a Millecentenáriumra sikerült egy pályázaton megnyerni a pénzt a filmre. Félévnyi munka volt, nyolc országban jártunk. 114 kaze�át forga�am el, ami kaze�ánként 35 perc. A legfőbb erény, hogy úgy sikerült megcsinálni a filmet, hogy a románok és a szlovákok, akiket a legnagyobb ellenségeknek mondanak egyes körök, segíte�ek. Magyarország legöregebb gőzmozdonyával jártuk körbe Erdélyt, ezt a románok támoga�ák, mert tudták jól, miből indulok ki. Öreg vagyok már ahhoz, hogy utáljak bárkit is. Ami utálatra épül, nem marad fenn. Kamerunban o� áll Bismarck szobra a főváros főterén. Az első világháborúban angolok foglalták el az országot, de fel sem merült, hogy lerombolják a szobrot. Felállíto�ák mellé V. György király postaládáját. A független Kamerunban mindke�ő o� van egymás melle�. A történelmük része. A történelmet a győztesek írják, el kell fogadni olyannak, amilyen. Hogyan került kapcsolatba a Magyar Tudományos Afrika Expedícióval? Az expedíció tagja volt Lerner János, akivel együ� jártunk a Radnóti Gimnáziumba, egyedül őt ismertem a csapatból. Olyan embert kerestek, aki nem kezdő, és affinitása is van a dologhoz. Az út elő� elkészült Kőrösi Csoma Sándor nyomában című filmem nagy siker le�. Valószínű, hogy ez is szerepet játszo� a döntésben. Amikor elindul-
A Natura szerkesztőség
1978. április 1-én alakult meg az első közszolgálati, természetfilmezéssel f o g l a l k o z ó m ű h e l y, a N a t u r a szerkesztőség. Alapító tagjai Rácz Gábor, Novákovics András, Rockenbauer Pál szerkesztőségvezető és Karakas Péter gyártásvezető voltak. Ekkor csatlakozo� Sáfrány József, egyelőre még segédoperatőri minőségben. Az anyagi nehézségek ellenére olyan remek filmek kerültek ki a szerkesztőség műhelyéből, mint a Megsebze� bolygó, A magyar puszta, vagy a Másfélmillió lépés Magyarországon. 1982-ben indult el Sáfrány József önálló rendezői pályája, amelynek sikerét a két évvel későbbi Kőrösi Csoma Sándor nyomában Indiában című expedíciós film nívódíja a Miskolci Televíziós Fesztiválon jelezte. Sáfrány József 1987-ben juto� el először Afrikába az ELTE oktatói és kutatói szervezésében lezajlo� Magyar Tudományos Afrika Expedíció operatőreként, erről készíte�e Teleki Sámuel nyomában Kelet-Afrikában című hétrészes sorozatát.
tunk Erdélybe előforgatásra – végiglátoga�uk azokat a helyszíneket, ahol Teleki Erdélyben élt és működö� –, útközben mondtam, hogy menjünk be Miskolcra, a Tévéfilmfesztiválra. Díjat kaptam a Kőrösi-filmért. Ez kicsit teátrális volt, de úgy éreztem, kelle� ahhoz, hogy a többiek elfogadjanak. Milyen volt afrikai körülmények közö� forgatni, a technikai há�eret biztosítani? A Magyar Televízió korábban sem tartozo� a legjobban felszerelt cégek közé, ezért arról, hogy miként kell nehéz körülmények közö� forgatni, temérdek tapasztalatom volt i�hon is. Ezt nem befolyásolta, hogy Afrikába utaztam, olyan technikai nehézségekre is felkészültem, mint például poros, párás helyeken hogyan kell a kamerát karbantartani, de hogy miként fogom
Kópia magam Afrikában érezni, azt nem is sejte�em, teljes vakugrás volt. Végül milyen élmény le�? Milyen volt tudósokkal együ� dolgozni? Azóta sem tudok Afrikától elszakadni. Mára két dolog érdekel igazán: Magyarország és Afrika. Tudósokkal együ� dolgozni külön műfaj, el kell egymást fogadni. Ez nehéz, mert mások a szempontjaink. Amikor elindultunk a Kilimandzsáróra, nem volt elég, hogy fel tudok menni, ezt még fényképezni is kelle�, ami háromszoros teljesítmény a sima hegymászáshoz képest. Látnom kell őket minden irányból, tudnom kell, mit csinálnak, rohangálnom kell körülö�ük, mert ez adja egy film lényegét, több irányból bemutatni a témát. Ha egy irányból végigkövetsz valamit, az lehet jó, de nagyon unalmas. Nem szabad sem unalmas filmet csinálni, sem nagyképűt és érthetetlent. A tudománynak sok olyan szolgája van, aki mélységesen megveti az ismere�erjesztést, mert csak a hallgatónak akarja előadni, amit tud. De van, aki az egyszerű emberhez is próbál úgy szólni, hogy ők is megértsék. Nem azon a színvonalon, ahogy egy hallgatónak mondaná, de érthetően. Nagyon fontos, hogy azt a tudományt, amit a hozzáértők össze tudnak szedni, át tudjam úgy variálni, hogy fogyasztha-
Boldog Törpnapot! Mindannyiunk gyerekkori kedvencei, a csetlő-botló, mindig új kalandokba keveredő, képregényben, filmben és játékfigurák formájában is feltűnő Hupikék Törpikék idén betöltik a félszáz esztendőt. Először 1958. október 23-án tűntek fel Pierre Culliford (Peyo) képregényében, a Spirou magazinban, Johan és Pirlouit (Janó és Bibice) társaságában. Karrierjük epizodistaként indult (a két középkori mesehős egy csodafurulyát keres, amit a törpök készíte�ek), de a közönségnek annyira megtetsze�ek, hogy végül maradtak. A hupikék-mánia a nyolcvanas években tetőzött, ekkor jelentek meg a Hanna-Barbera Produkció
tó legyen. Egy ilyen eszközzel, mint a televízió, ezt terjeszteni kell. Mi más lehetne a feladata egy közszolgálati csatornának? A tudomány iránt nem feltétlenül érdeklődők felé tudást közvetíteni csak úgy lehet, ha megtalálod velük a hangot, és a tudásod egy kicsit lazább formában adod elő. Nem mondom, hogy az egyetemi előadásoknak is ilyennek kéne lenniük, de bizonyára nagyobb sikerük volna, ha ezt az egyetemi oktatók egy része is próbálná követni. Gondolom, ezek az elvek vezérelték az expedícióról szóló film készítése során is, amiből végül egy hatrészes film készült… Hétrészes le�. Hivatalosan hat, de csináltunk később egy werkfilmet is, Hogyan csináljunk expedíciót? címmel. Volt egy csomó anyag, ami a filmbe nem fért bele, mert mindenhol o� voltam a kamerával, főleg az elején szórtam feleslegesen a nyersanyagot. Úgy éreztem, ezt be kell mutatni. Honnan jö� az ötlet a koncepcióhoz, ami szerint végül elkészült a film? Azt nem én találtam ki, kelle� hozzá egyfajta tudományos gondolkodás és há�ér, ami képes rendszerezni. Leültem a temérdek nyersanyag mellé, gondozásában a közismert rajzfilmsorozatban (korábban egész estés animációs film is készült Okoskáékról, nem túl nagy sikerrel). A 256 epizódból 108 részt láthattak a magyar gyerekek és rajongók szinkronizálva. A franciaországi Metz közelében még Hupikék Vidámpark is nyílt. Aprajafalva hatalmas bulival készült a kerek évfordulóra. A televízióban és az interneten is feltűnnek, megújulnak, még komputeranimációs film is készül róluk (bár a mostanság megjelenő 3D-s filmek lá�án ennek szerintem maga Törpapa sem örül túlzo�an...) Az ünnepi rendezvénysorozatot az UNICEF is támogatja. Februártól októberig kis fehér törpök jelennek meg Európa több városában, akiket bárki hazavihet, kifesthet, felöltöztethet, majd benevezhet a Kreativitás Versenybe. Az Euro-túra kereté-
egy hónapig kínlódtam vele, aztán azt mondtam, ez nekem nem megy. Végül Lerner János – aki akkor a térképészeti tanszéken volt docens – segítségével jöttem rá, hogyan kell hatfelé elosztani az anyagot, amiből annyi volt, hogy akár harmincrészes sorozatot is csinálha�am volna. Ezt azelő� bárki kihasználta volna, én nem. Nem nekem kell „okosnak” lennem. Ezt az ado� témában a legjobb szakemberekre kell bízni, nekem az a dolgom, hogy integráljam, szerkesszem az anyagot. Megkaptam tőlük a tudományos vonalat, a�ól kezdve már nem volt gondom. Először mindig lineárisan gondolkodom, most is azt hi�em, az út, amit végigjártunk, majd összeköti a filmeket – nem kötö�e össze. Lerner kitalálta, legyen egy történeti film a Teleki-expedíciójáról, és utána a mi utunk fő tudományos irányvonalai szerepeljenek benne. A későbbiekben visszatért Afrikába? Gábris Gyula, az expedíció geográfus tagjának szavaival élve kétféle ember van: az egyik szereti Afrikát, a másik még nem járt o�. Minden pénzemet és időmet, amit csak lehet, Afrikára költöm. Megtaláltam azt a helyet is, ahol nyugdíjas koromban szeretnék élni. Nem tudok, és nem is akarok tőle szabadulni. Boldizsár Márton ben a szülinapi rendezvénysorozat bejárja az öreg kontinenst, minden hónapban más városban tűnnek fel a Töpörödö� Törpördögök. A kampány záró momentumaként pedig egy óriás törpöt bocsátanak árverésre októberben, az UNICEF javára. Az eseményeket nyomon követhetitek a h�p://happysmurfday.com oldalon. Törpölj Te is! Marci
Törparty
3
4
Irka-firka
A test rabja
A Rózsa-hegy lábai előtt Csillogó napsütésre ébredtünk. Én bújtam ki utoljára az esőtől és széltől megviselt sátorból. Elő�em egy lila kis virág (de gyönyörű volt!) épp akkor vete�e le magáról hajnali harmatcsepp-köpenyét. Ezzel felemelkede�, felhajto�a kerek fejét az ég felé, üdvözölve a reggelt. Nem kívántam megzavarni ezt a törékeny rendszert. Társaim a kinyitható étkezőasztalhoz kísértek, egy csésze serényen gőzölgő teát közben a kezembe adva. A sziklafalak tövében voltunk, Olaszországban. A svájci-olasz határ környékén magasló hegységvonulat megcsodálását tűztük ki célul, ami mint egy fennkölt király magasodo� fennsík lován. A patak (ó, a patak!) szerényen futo� lefelé, hogy alább a völgyben találkozzon testvérpatakjával. Lent vizenyős-siklón, gyengéden kezet fogva együ� kúsztak tova morénával növelve vér-, azaz vízkeringésüket. Valójában nem is olyan marcona, kellemetlen sziklahegyeket lá�unk, mert a tetejükön oázis jellegű zöld hajsapkát viseltek. Olyannak tetsze�, mint nagy, sokat megélt bölcs vízesésszakállú papok le�ek volna, folyékony szakálluk csak télen fagyo� meg ...És felértünk. Az uralkodót Monte Rosa-nak hívták, s a 4634 métert súrolta hegyes koronájával. Épp félig ködpalástjába burkolózva mutatkozo� sejtelmesen a többi csúcs közö�. Két sziklaszirtje átbújt a felhőrétegen, s büszkén az ég felé szegezte. A Rózsa-hegy jobbkezeként egy domború havas hegyhát feküdt, vagy inkább borult le az egész hegynemzetség nevében a legmagasabb csúcs nagysága elő�, mint egy ala�való, vagy mint egy leigázo� könyörgő. Balján a nagy uralkodó örökké virító rózsavirága viríto�. Kiterjedt kőrengetege egy fehér rózsára emlékeztete�, (csoda, bámulat?) mely akár a hercegné is lehete� karcsú, s sugárzó felszínével olyan kedvesen tárta szét gyémánt szirtjeit, s olyan aranyozo�an tükrözte vissza a Nap éltető sárgás fényét. Törpefenyők guggoltak melle�ünk, s a szédítő hegység fejének – mely megőszült már – gleccserszakálla mélán terült el. Olyan szavakat formált a látvány számon, mint békesség, mindenség és csend. És meghajoltam elő�e. Hesz Roland A�ila
Árva Isten Hová le�él, legfel ső hűbérúr, Ki reményt ad, ha lezuhan a nap, Ha a fák kérge aló l is vér hull, Hová bújtál, angy alok királya?
Megmondom én, szavamtól ne nyug hass, Elbújtál, villám ha rsog egeden, Korom szitál odaf entről s hamvak, Ezt mondom, a m últ hangja le� neve d. Ne haragudj, uram . Vétkek atyja Az érzések szellő koporsója le�, Mi emberi, az embe r eldobta, Ne sírj, uram. Nem te ronto�ad el.
Mint a sír, néma m ár a reménység, Elbújtál, már túl so k a szennyesed, Elbújtál, kimosnod nem kicsinység, Mint a sír, hallgat két bölcs szemed. Hát szólíts, örömm el megyek hozzád , Avagy, ha gondolod , hozzám gyere, Világunkat rég elf öldelték már, Hóhéra elől bújjunk együ� el. Ashi Valkoinen
II. félévfolyam 2. szám 2008. április 23.
Meddig, meddig még Tart a földi lét, Meddig nem lesz fény? Meddig lesz világ, S nekem meddig fáj, Merre van tovább? Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs. Még van, van nekem, Talán sok évem, De nem remélem. Tart még a világ, Tart még oly soká, Ki tudja, hová. Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs. Barátok, tudás, Mondod, nem kell más, E ke�ő a vágy? Igaz társ és ész, Bármi tesz, mit kérsz, Nincs baj és nincs félsz. Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs.
Szerelem kell nekem, Nem csúf, illetlen, De a legnemesb. Ez, mellyt megkaptam, Ez, mit elhagytam. Milyen bús panasz! Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs. Igaz szerelmem Száma ennyi: egy! Több nekem nem kell. Ha ezt elbukom, Így le�, ezt tudom, Testem is bukjon! Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs. Fenséges Halál, Ne késsél mostmár, Testem földbe vágy. Gyere, vigyél el, Kegyes kezeddel, Nem védekezek. Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S az idő: bilincs. Ashi Valkoinen
Megvan mindened, Te ezt így hiszed. Nyisd ki a szemed! Minek barát és ész, Ha lelked sötét, S szíved sosem él? Örömöm már nincs, Csak gyötrelem s kín. S a testem: bilincs.
Valóság vált. Álmodo�, és valóra várt. ra dá cso Álmodo�, és m igaz. ne ez nd mi Remélte, hogy vigasz. Remélte, de ez sovány odik, Talán még mindig álm ik. Ez az egész nem történ m és ne mer, Felébredni nem tud, el. Szíve tele van félelemm élni. Nehéz a Valóságban i. érz és Ő ezt jól tudja , lom da fáj A Valóság csupa . on gy na , tja Könnyeit hulla
, Álomvilágban él ezért t. ívé sz e Ahol nem törik össz t, na bá mi O�, ahol nincsen sem d. ára m alo O�, ahol csak nyug ágban, Menedéket kap e vil ában. lm da fáj a És reményt gig, vé i éln fog I� él, és i� ségig. len gte vé a n ba Fák árnyéká Laurina
Lillának Lágy szél fújja megsebz e� ajkaim, Igézem a csendet, a ma gány betakar Leheletnyi a kéj, mi vég igcsordul karjain, Lelkéből szól most, ki Tég ed akar. Álmaimban karom csa k Téged ölel Néha féltőn ajkaidhoz ér a szám, Amíg a hajnal meg nem lel, Karjaidban van az én ha zám. Aranyával borít el most a reggel, Köddé leszek minden álm ommal, Igenektől ragyogó felleg ekkel, Nemektől terhes halálom mal Egészen csak a Tiéd vag yok: Ki éjemben, napként rag yog.
n én diófájá Szívem v jt tá y alkon Most így lytat zdelmet fo ü k n e tl lő n ság. Egye a világos A sötét és aszto�a nség korh le te y n agány, é m Re n rág a m ta d a y g á en b ítgatja Törzsömb em gyógy n t já á v d pu madár. S lelkem � harkály ö i ld ü k d ala Vass Dan Többé ált
Mert nincsen már más éltetőm. Ingyen kapo�, lopo� éle temben Neved hallatán támad fel erőm Delej e bűbájos, vad sze relemben, Ezernyi csókkal ellepe� jelenemben. Nincs semmim, Tiéd há t mindenem Titkaim tudni, ismerni engedem. Kértem oly sokat, és ka ptam is eleget. Örökké i� leszek, és vir rasztok most Veled Szeretlek, mert nem sze retni sokkal nehezebb Zúgó vad viharokban, én fogom meg kezed Örökké i� leszek, és vir rasztok most Veled Nehogy elragadjon Tőlem az álom Hogy a valóságom, csa k álommá váljon Ezért vagy számomra Te olyan egyetlen Tebenned egyesül valósá gom, és képzeletem Egyedül Te vagy, ki me gérti vágyaim Ki melle�em áll, és vig yázza álmaim. Zsoldos János
Add a kulcsokat! ...Majd messzire viszlek El, el innen messze. Én tudom az utat Csak add a kulcsokat! Csuko� szemmel eltalálok oda Szívem jelöli ki majd az utat. Csupasz tes�el Igaz hi�el Tudom a titkokat Csak add a kulcsokat! Engedd el magad Légy puha párna Te elaltatsz Én elaltatlak Csak add a kulcsokat!
adár Harkálym
Kilépnél a világból Átfurnád az éjszakát Nézel az égbe Nézel a földre Sose előre Sose előre.
Irka-firka
5
Az életünk csak egy rózsa az örök i�ús ág sírján, Elmúló tudás, mit soha el nem felejtesz. Elhallgato� percek az élet lemezjátszóján , Vagy élénk, vibráló fények az ígéret útja melle�. Az utolsó pillanatban csak még egy újab bért könyörgünk: Még egyszer lássam a Napot, a Holdat, az eget! De tudjuk, hogy ennél sokkal többre nem telik tőlünk, Csak egy dolog maradt hátra: az utolsó lehelet. De addig is! Van még idő, még perc, még óra, még évek... Kitöltöm, ha beledöglök is, értelemmel az egészet! Fáradságos munkával csináljuk a semm it, Mit meg kell tenni, ha a többi erre suga ll. De csak egy úton tudunk igazán boldogok lenni: Ha azt csináljuk, amit a szívünk akar! Dani Lajos
Sok-sok ember És mind üres. A legtöbbje csak olyan, mint egy gép És semmit sem vesz észre csak él... De meglá�alak Téged És minden más le�... Nem kell tudnod, csak érezned: Az életed még szebb lehet Tudod én nem halnék meg érted, Mert örökké csak Érted élek! Te vagy az álmom Mindig Rád várok Mindig érzem illatod Mert bennem virágzol.
Ránkborul az este Szundít a végtelen. Új nappal ébredek Új virágot ültetek.
Lila kis virág Nem rossz a világ Együ� semmi se fáj Ölelj, kérlek ölelj át!
A legédesebb szelet torta O� gubbaszt a dobozban Én kinyitnám a zárat Csak add a kulcsokat! Hesz Roland A�ila
Ha hideg körülö�ed a világ És a valóság fáj Bármikor jöhetsz hozzám Bennem nagy tüzeket gyújto�ál. Kérlek fogd meg kezem ma Örökké járnánk egy dalra Kék ég és szivárvány ala� Arany réten fényt majszolva.
Merülnék mélyre Szemed fénytengerébe Simogatja lelked a lelkem Kopog szereteted szívemen. A lelked olyan, mint egy szép fehér madár, Egy kis énekesmadár Ami a vállamra száll. Csak az öröm könnyeit érdemled Gyere velem, kérlek fogd meg kezem Csak nekünk zenél a mindenség Karolj belém, s pihenj le ide mellém! Olyan szép mély a szemed... Csillog benne a lelked. Te vagy a Kincsem, a fény Aki nekem mindent megér. Az érző lélek a legszebb lélek Ilyen vagy Te: érző Minden Benned meglá�am a csodát Megkaphatnám szíved kulcsát...? Hesz Roland A�ila
6
Kópia & Könyvelő
Csillagpor Mozi vs. könyv Ha egy igazi, modern, felnő� tündérmesére vágysz, vagy csak szereted a puskapormentes, kicsit ábrándos fantasy-t, akkor ezt a történetet érdemes megismerned, akár könyv, akár film formájában. A szórakozás garantált. Trisztán és Viktória Nem is olyan rég ment (talán egykét helyen még megy is) a mozikban a Csillagpor filmváltozata, ami nagy sikert arato�. Valóban jó filmmel van dolgunk, bár a könyvet is ismerve, nem minden olyan, mint ahogy Neil Gaiman megírta. Persze a könyv élményét egyik film sem tudja igazán visszaadni, hiszen az olvasó és az író fantáziáját sokszor nem egyszerű vászonra vinni. De a film mégis nagyszerű, egyáltalán nem unalmas, csak nem túl hű a könyv sztorijához. (És i� nem csak apró részletekre gondolok, hanem néhol egész más a ke�ő.) Röviden a történet egy Tristan Thorn nevű nem különösebben gazdag fiúról szól, akinek szíve hölgye, a szép Viktória, egy este azt ígéri, hogy teljesíti, amit csak kíván, ha az i�ú elhozza neki azt a csillagot, amit épp akkor lá�ak lehullani az égről. A fiú elindul, hogy megszerezze a csilla-
got, sok kalandban van része mire eléri, majd a visszaút is tartogat számára izgalmakat. Ez főként azon is múlik, hogy az égből po�yant kincsre nem csak ő vágyakozik. Hogy mi is a csillag tulajdonképp? Hogy elnyeri-e Viktória kezét Tristan? Hogy Tristan ki is valójában? Hogy kié lesz a csillag a végén? Ezekre mind választ kaphatunk a filmből és a könyvből (még ha nem is feltétlenül ugyanazokat), de arra, hogy mi is a csillagpor, azt furcsa módon csak a könyvből tudhatjuk meg. (Már csak ezért is érdemes elolvasni azoknak is, akik már lá�ák a filmet, hogy megértsék, mit is takar a cím valójában.) Mivel a Nyúz múlt félévi 5. számában már olvasha�atok Balutól a Mozizónában a filmről, így én inkább a könyvről írnék most. Neil Gaimant, műveit és stílusát sokaknak nem kell bemutatni, akik
viszont még nem ismerik, most gyorsan pótolhatják eme hiányosságukat kezdve a Csillagporral. Az író fantáziája elismerésre méltó, stílusa pedig egyedi és igényes humorával magával ragadó. Azok számára is kedves olvasmány lehet, akik nem annyira rajonganak az ilyen mesékért, hiszen annyira élethűen, apró kis részletekre is odafigyelve mondja el nekünk a történetet, hogy az akár igaz is lehetne. Egy nem szokványos világ, ami talán i� van a szomszédban, hasonlít a miénkre, de mégis más, varázslatos. Végezetül pedig azt is elárulom, hogy a két műnek egészen más a befejezése és mégis mindke�ő odavaló és nagyon izgalmas. E�ől is le� számomra olyan különleges ez a történet, és remélem Neked is az lesz. Felhő
A Sors Gyermekei
Arany iránytű, de nyugodt szívvel idesorolhatjuk mindnyájunk kedvenc Po�erét is. Szép próbálkozások, azonban főhősei valamennyinél – legjobb esetben is – megragadtak a pubertásnál, és jóval közelebb állnak az i�úsági regény, vagy még inkább a mese műfajához, mint az igazi fantasy-hez. Jelen alanyunk, A Sors Gyermekei, viszont minden ízében kielégíti a fantasy kereteit. Adva vagyon egy különös, ám mégis hihető világ. Ado� két teljesen eltérő főhős, akik külön utat járnak be a műben, tevékenységük azonban végzetesen befolyásolja a másik életét. Vadásznak egymásra, menekülnek egymás elől, mikor hogy. A jó és a rossz cselekedetek ebben a műben egyáltalán nem kézenfekvőek. Az olvasót morális kérdések elé állítják, vajon ő mit tenne az ado� helyzetben? Utána tükörbe tudna-e nézni?
Egy szimpla küldetéssel kezdődik a regény, és a cselekmény az első 50-60 oldalon még csak formálódik, de aztán bonyolódnak a szálak; érdekes mellékalakokkal, külön kis novellákkal, több perspektívából elbeszélt jelenetekkel, látszólag jelentéktelen mozaikokkal találkozunk előre haladván az olvasásban. Jómagam huszonkét pofont számoltam össze a 287 oldal ala�, mikor már azt hi�em rájö�em a csavarra, fel kelle� ébrednem, hogy megint csőbe húztak az írók. Ugyanis a könyvnek két szerzője van, ez külön pikantériája a dolognak. Baxter és Johnson állítólag 16 évesen írták regényüket, és még nem voltak 22, mikor először megjelent. Kíváncsian várom, mi lesz a következő próbálkozásuk, mindenesetre jó tudni, hogy van élet Mordor hegyein innen és túl. Magyar Tibor
Magam is meglepődtem, amikor valamelyik nap betértem kedvenc könyvesboltomba a Nyugati téren. A könyv, amelyről most beszélni fogok nem mai darab, de az, hogy ismét árusítani kezdték, mindenképpen szót érdemel. Adva vagyon egy műfaj, amellyel olyan mostohán bánik a világ, mint utcai zenész a hegedűvel. A fantasyről beszélek, amiről a legtöbb ember azt se tudta, eszik-e vagy isszák, egészen addig, míg Peter Jackson nem gondolt egy nagyot és „hipp-hopp” le nem forga�a Tolkientől a Gyűrűk Urát. Aztán a folyamat megtorpant, és jobb híján olyan fantasynak bélyegze� alkotások lá�ak napvilágot, mint a Narnia Krónikái, az Eragon, vagy Az
II. félévfolyam 2. szám 2008. április 23.
Tárlat & Aktuális
Vár a kastély A nagytétényi kastély története az ókorban kezdődö�, helyén a 2-3. században egy római gazdálkodó háza állt. Ennek maradványai a középkorban beépültek az alapokba, amikor a 13. században a helyi Tétény család gótikus várkastélyt épí�ete�, amely a török hódoltság ala� a szultán fennhatósága alá került. 1716-tól a birtok báró Száraz György királyi személynök kezében volt, aki hozzákezde� az épület újjáépítéséhez és kibővítéséhez. A báró munkáját veje, Rudnyánszky József folyta�a, aki 1778-ra főúri rezidenciává alakí�a�a a kastélyt. Ekkor épült a díszlépcsőház és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló díszudvaros főhomlokzat. Az épület stílusa rokonságot
mutat a Grassalkovich-kastélyokkal, amely közös építészre utal. Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt három részre oszto�ák, és a család oldalági leszármazo�ai kapták meg. 1904-ben kiége�, az eredeti belső berendezéséből minden odavesze�. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvede�. 1948-ban az Iparművészeti Múzeum akkori vezetője, Voit Pál előterjesztésére a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium átadta a kastélyt múzeumi célokra. A helyreállítás után 1951-ben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989ben a múzeumot az épület erősen leromlo� állapota mia� bezárták. Kívül-belül megújulva 2000-ben nyílt meg újra a kastélymúzeum. Manapság a Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című állan-
dó kiállításán kívül is számtalan programmal várja látogatóit. 2008-ban az országos Reneszánsz Év programsorozathoz kapcsolódva ünnepli Hunyadi Mátyás trónralépésének 550. évfordulóját. Ennek tiszteletére május 10-től Reneszánsz élet – Öröm egy barokk kastélyban címmel indul kiállítás és fesztivál. Tajmi
A kastély
„Arkangyalok összeesküvése”
megbúvó történelem árnyékával tónusozva.
A 100 éves Nyugat nyughatatlan emléke
uvadj! – A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) március 28. és december 31. közö� egy különleges kiállítással állít emléket a folyóiratnak: relikviákkal, íróportrékkal, ko�ákkal, archív filmés hangfelvételekkel próbálja közelebb hozni a látogatókhoz a misztikummá le� „emberfele�i lényeket”.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy annyi utánozhatatlan hangú író, oly sok szimbólummá le� szerző él egyszerre, egy célért, egy helyen, mint 1908 és 1941 közö�? A száz éve születő, krisztusi kort megélt „nyugdíjazo�” Nyugat esetében vitathatatlan, hogy még mindig ámulunk a megismételhetetlenen.
NYomozz! – Feltehetőleg Magyar-
ország egy főre jutó irodalmi nagyágyúmutatója világverő volt a XX. század elején. A Nyugat első száma, a címlapon feltüntete� 1908. január 1-i dátummal ellentétben, 1907 karácsonyán láto� napvilágot, de nem előzmények nélkül. Erről így írt Fenyő Miksa, a Nyugat alapítója Ignotus és Osvát Ernő melle�: „A Nyugat nem légüres térben jö� létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal-kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejö�ét, – még ha ez a kép nem is rajzolódo� ki teljes világossággal a Nyugat alapítói elő�.” A lap Mikes-emlékérmés címlapján kétheten-
ként olyan nevek díszelegtek, mint Ady, Kosztolányi, Karinthy, Tóth Árpád, vagy éppen Szabó Lőrinc. A folyóirat archivált tartalma a h�p://www.epa.oszk.hu/nyugat .htm oldalon megtalálható, története, életútjai, tragédiái rengeteg könyvben és cikkben, akár az interneten is olvashatók, hihetetlen érdekességeket tartogatva. De, aki nem az a böngészős fajta, annak (is) ígér a tavasz néhány izgalmas programot.
U tazz!
– Az Örkény Színház
izgalmas utazásra hívja a nagyérdeműt Nyugat 2008-1908 című, február 14-én bemutato� darabjával. Gondosan válogato� leveleken, feljegyzéseken, írásokon keresztül kaphatunk árnyalt képet a mára már legendákká vált írók-költők kezdő botladozásairól, aggodalmairól, viszályairól, a cenzúráról, a hazaszeretről, mindezt a há�érben
G
A
jánlj! – Izgalmas kezdeményezést indíto� útjára március 27-én a PIM: műfajonként rendezték az 1908 és 1941 közö� megjelent műveket, amelyekre interneten keresztül (www.nyugat100 .hu) mindenki szavazhat október 30-ig. A beérkeze� voksok alapján összeállítják a Nyugat 2008 című számot, amely az eredeti tipográfia alapján nyomtatva karácsonyra kapható lesz a boltokban.
T
évézz! – Habár legtöbbször kerülöm ezt a felszólítást, az m2 bő három hete futó Nyugat 100 - A vetélkedő című műsora kivételesen szívembe férkőzö�. A „kvíz-talkshow” keretein belül, vasárnap esténként, többek közö� Békés Pál, Hegedűs D. Géza és Mácsai Pál méri össze tudását, ahol a művészek vallatásán és előadásain túl mély betekintést nyerhetünk a Nyugat világába. Csanna
7
8
Kotta
A mesterhármas EFOTT, VOLT, Sziget Lelkiekben felkészülve az utolsó zh-k, majd záróakkordként a vizsgaidőszak okozta megrázkódtatásokra, lassan elkezdhetjük számolni a napokat július 4-ig. A nyári szünetben ugyanis bulizós-sátorozós fesztiválok egész sora vár minket. Ezek közül tekintsük végig a három legnagyobb programkínálatát, némi történeti á�ekintéssel. Első kör: Aki el akar menni a VOLT-ra, az igyekezzen úgy vizsgázni, hogy az UV-héten sok tennivalója ne legyen az egyetemen, ugyanis a fesztivál július 2-5-ig tart. De mielőtt a közepébe vágnánk, lássuk, honnan és hogyan indult ez a rendezvénysorozat! Talán kevesen tudják, hogy az elnevezés a ’90-es évek elején csupán pár lapszámot megélt popmagazin címéből ered. A szervezők között megtalálható volt Ligeti Nagy Tamás (ma ő szerkeszti a WAN2 magazint) és Müller Péter Sziámi, aki a ’93-ban az első fesztivált, mivel az épp április 4-re esett, (F)elszabadulásnak nevezte el (ez a dátum a rendszerváltás előtt hazánk felszabadulásának napja volt). Egészen 2001-ig a tavaszi szünet tájékán került megrendezésre az esemény, ami az időjárás miatt kevésbé kedvezett a sátorozásnak, azonban ezen körülmény ellenére a látogatók száma évről évre nőtt. 2002-től tették át az időpontot nyárra, és vált országosan ismertté, sőt „kiemelt kulturális eseménnyé”, amelynek ezután a soproni Lövérek adott otthont. Idén a honlapon az előzetes beharangozóban közel 250 programmal várnak minket, köztük kiállításokkal, színházi előadásokkal, zenekarokkal. Lássunk pár nevet: Goran Bregovic Band, The Offspring, Roy Paci, Clawfinger, és az eddig nyilvánosságra hozott magyar előadók közül: Freshfabrik, Hooligans, Ludditák, Quimby, R-GO, Zagar. És végül egy mézesmadzag: akik neten rendelnek bérletet, azok idén a jegy mellé ajándék cd-t kapnak, rajta a fesztivál zenei anyagával. Második kör: EFOTT. 32 évvel ezelőtt, 1976-ban a KISZ szervezésében elsőként Pécs mellett,
II. félévfolyam 2. szám 2008. április 23.
Abaligeten került megrendezésre. Célul tűzték ki az egyetemista-főiskolás korosztály szellemi és testi művelését, így a programkínálatot tájfutó- és természetjáró-akadályverseny, éjszakai túra, városismereti vetélkedő, számos sportbemutató, találkozó híres magyar sportolókkal, illetve politikai rendezvények gazdagították. Természetesen a szórakozásról sem lehetett megfe-
Welcome! ledkezni, hiszen a találkozók egyik célja mindig is a diákok kikapcsolódása volt. Olyan előadók léptek fel, mint Nagy-Bandó András, Sándor György, a Voga-Turnovszky duó, vagy Boros Lajos. Az 1976-os találkozón még csak 350-en voltak, de már a ‘81-es EFOTT-on 1500 résztvevő volt jelen, és a 2000-es határ is hamar megdőlt. 1987-ben pedig a 12. EFOTT 4000 fiatal részvételével zajlott, 2004-ben pedig ez a szám 30 000 fő fölé emelkedett, az elmúlt évben pedig megközelítette a 60 000-et. Az EFOTT állandó jellemvonása, hogy mindig más helyszínen kerül megrendezésre, bejárva az országot. A jogtulajdonos HÖOK az eddigi évek gyakorlatától eltérően 2008-tól új rendszerben képzeli el a fesztivál szervezését. Egyre erősödő problémát és nehézséget jelentett ugyanis, hogy az EFOTT szervező-
csapata évről-évre teljesen kicserélődött, ezért mindig másokkal dolgozott együtt a jogtulajdonos, illetve az összes támogató. A helyszínre kiírt pályázatot idén a Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzata nyerte el. A különlegesnek mondható helyszín az intézmény névadó településén található: a dunaújvárosi Szalki-szigeten. A célkitűzés szerint a következő években megrendezésre kerülő rendezvények központi témája évente változni fog. A 2008. július 16-20. között megrendezendő EFOTT-on A Sport éve lesz, a már megszokott, változatos zenei programok mellett sportolási lehetőségek széles kínálatából választhatnak a résztvevők. A támogatók sorában tudható már a testmozgás mellett elkötelezett OLLÉ Program is. Harmadik kör: Sziget. A ma már európai szinten is elismert fesztivál ’93-ban rajtolt el Diáksziget néven (’93-’95-ig), majd egy üdítőitalgyártó mogullal kötött szerződés után lett Pepsi Sziget (’96-’99-ig), végül maradt Sziget. Talán országosan is a legnagyobb tömegeket megmozgató és legtöbb pro és kontra vitát kiváltó rendezvény, hiszen itt nem csupán kulturális életünk szereplői lépnek fel, de képviselteti magát számos nonprofit szervezet, politikai párt, közéleti szereplő. Találkozhatunk mai és a régi nagy előadókkal. Az elmúlt 15 évben itt volt velünk Iggy Pop, Prodigy, David Bowie, The Cardigans, Boney M, Faithless... Hazaiak közül pedig csak kiragadva: Varga Zsuzsa, Tankcsapda, KFT, Ladánybene 27, Csepregi Éva, Korda György & Klárika. De volt itt még Gasztrofesztivál, véradás, Dumaszínpad, és helyet kapott itt mindenféle zenei irányzat is, például: Hammerworld Színpad, Zúzda, Megatánc Popszínpad, Party Aréna, R o m a S á t o r. . . E z a l a t t a 1 5 é v alatt a látogatók száma 43 000-ről 371 000-re nőtt. I d é n a m á r s z l o g e n n é vá l t mondattal köszönthetjük a nyarat: „Kell egy hét együttlét” Sopronban, Dunaújvárosban és augusztusban az Óbudai-szigeten. Eri