„Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai” Az 1950-es évek kuláküldözése Pályázat
Kuláknak lenni
Készítette: Lázár Levente Flórián Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Nagykőrös 10.b osztály
2016
Kuláknak lenni
Tartalomjegyzék
Témaválasztás ........................................................................................................... 3 Családi kronológia ................................................................................................... 3 Történelmi és politikai események (1944-1956) ..................................................... 4 A kulák szó jelentése ............................................................................................... 5 Földkérdés és a földreform ...................................................................................... 5 Politikai és gazdasági viszonyok ............................................................................. 6 Kik azok a Kulákok és hogyan kell őket likvidálni? ............................................. 7 A felhalmozott adósságok rendezése ...................................................................... 8 Sztálin halála, enyhülés ............................................................................................ 9 A vallás szerepe a kulákok körében ........................................................................ 9 Beszélgetés a Dédivel .............................................................................................. 10 Összegzés ................................................................................................................. 17 Mellékletek .............................................................................................................. 18 Képek ....................................................................................................................... 21 Felhasznált irodalom .............................................................................................. 22
2
Kuláknak lenni
Témaválasztás A 20. század közepén a magyar felnőtt lakosság közel fele a mezőgazdaságban dolgozott, mint földdel rendelkező paraszt vagy bérmunkás, vagy mint azok családjának tagja, míg 2001-ben
a
mezőgazdaságban
teljes
munkaidőben
foglalkoztatottak
aránya
az
alkalmazásban állók teljes létszámának mindössze 7,2 százaléka volt.1 A paraszti elit (Rákosi rendszerben: az 50-es évek kulák üldözése) kérdéseit vizsgáltam. Interjúmat elsősorban a dédi mamámmal készítettem, és némi kiegészítést kaptam nagymamámtól, ill. a dédi mamám rokonaitól mindazokkal kapcsolatban, akik a családunkban kulákok voltak, vagy valamilyen rokoni viszonyban álltak velük és közvetve kapcsolódtak a földműveléshez.
Családi kronológia Riport alanyom: Özv. Nagy Béláné szül. Doszpod Ilona 1922. 03.01.-2016.03.15. Mélykút. Néhai dédapám második felesége, de számomra és a továbbiakban Dédi. Felmerülő szereplők: Doszpod Ádám szül: Mélykút 1887-1977. Dédim édesapja, továbbiakban: apuka. Bokor Ilona szül: Budapest 1898. Dédim édesanyja, továbbiakban: anyuka Néhai Nagy Béla szül. Kenderes 1919. 02.04. Továbbiakban: Dédpapám, papa. Szülei: D. Nagy József és Jakab Júlia Néhai D. Nagy Béláné szül.: Szokol Katalin Kenderes 1921. 02. 21. dédpapám első felesége, továbbiakban: Szokol mama Szülei: Szokol Ferenc és Bogdán Karolina
1
Kovách Imre: A magyar társadalom paraszttalanítsa – európai összehasonlításban. In: Századvég, 8 évf. 28. sz.. 41-46. o.
3
Történelmi és politikai események (1944-1956) A front elvonultával mindenhol megkezdődött az új közigazgatás kiépítése. Nemzeti bizottságok alakultak a legsürgősebb feladatok ellátására.1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Pártból (MKP), a Szociáldemokrata Pártból (SZDP), a Nemzeti Parasztpártból (NPP), a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártból (FKGP), a Polgári Demokrata Pártból (PDP) és a szakszervezetek képviselőiből a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF), melynek programja az ország demokratizálása volt. 1944. december 21-22-én Debrecenben, megválasztották az új, Ideiglenes Nemzeti Kormányt, élén Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel. Moszkvában megkötött fegyverszünettel a magyar hadseregnek vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé és el kellett fogadnia a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ténykedését az ország területén. A magyar ügyekben ettől kezdve a Szovjetunió akarata érvényesült.1947. február 10-én aláírt párizsi béke minden szempontból elmaradt a magyar várakozásoktól: semmilyen területi igényt nem támogattak a nagyhatalmak. A békeszerződés aláírása után az országból ki kellett vonni a megszálló katonaságot, de a Szovjetuniónak meg maradt az a joga, hogy fegyveres erőket állomásoztasson Magyarországon s ez a jelenlét döntően meghatározta az országunk jövőjét. Beindult az új közigazgatás, felálltak az önkormányzatok, megkezdődött az államhatalom megtisztítása a szélsőjobboldali személyektől. A fasiszta jellegű pártokat és szervezeteket feloszlatták, hatályon kívül helyezték a zsidótörvényeket. A háború befejeződésével eltávolodtak a politikai pártokat összefűző kapcsok. Megindult a versenyfutás a szavazatok megszerzéséért. Ebben a küzdelemben a kommunista párt előnyt élvezett, mert támaszkodhatott a szovjetek támogatásra. Fontos feladat volt a lakosság élelmiszerrel és tüzelővel való ellátása, mivel a meglévő készletek csak 40%-át fedezték a szükségleteknek. A hiányokat a kormány a beszolgáltatási kötelezettség bevezetésével próbálta enyhíteni. Létrehozták a Gazdasági Főtanácsot, mely lassan átvette a kormánytól a gazdasági élet irányítását2
2
Az új" Magyarország indulása a II. világháború után. (letöltés ideje: 2016.02.11.)
5
A kulák szó jelentése A kulák orosz eredetű jövevényszó. Jelentése ököl, ill. nagygazda, zsugori. Magyarországon a Rákosi-rendszerben a 25 kataszteri holdnál kiterjedtebb földtulajdonnal rendelkező parasztokat minősítették kuláknak, sőt azokat a kisebb birtokosokat is, akik bolttal, malommal, gépekkel, stb. rendelkeztek. A kuláknak bélyegzettek körébe sokszor középparasztok is bekerültek. A kulák meghatározás egyre szélesedő fogalomkörébe a csak töredékföldekkel rendelkező, de ahhoz
ragaszkodó parasztok is bekerültek. Magyarországon a
kollektivizálási kampány 1948-as kezdete után ugyancsak előtérbe került a kulákok elleni harc, amely azt hirdette, hogy a kulák a kapitalista rendszer csökevénye, aki jelentős magántulajdona miatt eleve ellenséges az új társadalmi berendezkedéssel szemben.3 A kulákok 1945 előtt a falusi közép és gazdag paraszti rétegek tagjai voltak, akiket vállalkozásszerű gazdálkodás jellemezett. A gazdálkodó család tagjai együtt dolgoztak, összetartottak és a mesterségbeli tudás apáról fiúra szállt. A kulákok háború utáni változásokkal nem tudtak azonosulni. Az 1949-től felgyorsuló kollektivizálás idején nem léphettek be a termelőszövetkezetekbe, földjeiket elvesztve sok esetben kisemmizve, megalázva, kénytelenek voltak jobb esetben segédmunkásnak állni rosszabb esetben elzárva büntetésüket tölteni, de nem egyszer kivégzés áldozatai lettek. 4
Földkérdés és a földreform „A földreform célja a feudális reakció megsemmisítése”5 (MKP) A választójog kiterjesztésével a szavazati joghoz jutott parasztok komoly szavazóerőt képviseltek a választásokkor. A társadalom e rétegének a megnyerése tehát nagyon fontossá vált 1945- után a politikai pártoknak. A föld megművelése a paraszti társadalomhoz kapcsolódott és a társadalom rétegeket vizsgálva láthatjuk, hogy a paraszti rétegbe tartoztak a legtöbben. A földtulajdonviszonyok átalakítása, a nagybirtokok felosztása és a földnélküliek földhöz juttatása volt valamennyi párt célja. A pártok közötti megállapodások szerint a 200 holdnál kisebb
területen
földműves
családból
származó
(mezőgazdasági
3
Pári András: Kuláksorsok Kenderesen. In: METSZETEK, 3. évf. 2. sz. 70-71. o.
4
Kávási Klára: Kulák lista. Agóra kft. Budapest. 1991, 20-25. o.
5
M. Somlyai Magda: Földreform, 1945. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1965, 168. o.
termeléssel)
5
Kuláknak lenni életvitelszerűen foglalkozó gazdák mentesültek a kisajátítástól. A parasztság régi vágya teljesült a márciusi földosztásról szóló rendelet alapján. A földosztás az ország szántóterületének közel harminc százalékára, az erdők hatvan százalékára terjedt ki. Ennek zömét a falusi szegények kapták. A végrehajtással Magyarországon megszűnt a világi és egyházi nagybirtokrendszer. Tehát az egyházi birtokok és nagybirtokok kerültek felosztásra. Ezen tulajdonosok kártalanítására ugyan született rendelet, de valójában teljesíthetetlen volt. A földosztásért felelős földművelésügyi miniszter: Nagy Imre6
Politikai és gazdasági viszonyok A háború befejezése óta a pénz romlása folyamatos volt. A növekvő állami kiadásoknak nem volt fedezete. Az értéktelen pénzért egyre kevésbé lehetett áruhoz jutni, a városokban nőtt az elégedetlenség. Szükségszerűvé vált egy átfogó gazdasági reform, meg kellett állítani az inflációs folyamatokat, melynek első lépése az értékálló pénz 1946. augusztus 1jén bevezetett forint lett. 1947-re Magyarországon is elérkezettnek látta a szovjet vezetés és a hazai kommunista mozgalom a baloldali fordulat folyamatának befejezését. 1948. június. 12-én megalakul az MDP, ezzel megteremtődött az egypártrendszer alapfeltétele. Az 1951-es 5 éves terv tartalmazta a mezőgazdaság fejlesztését: A jegyrendszer megszüntetése és a mezőgazdasági termények forgalmának és szállításának szabaddá tétele (részlet) 2. A hús- és zsiradékjegy, illetőleg utalvány ellenében történő árusítást legkésőbb 1952. február 29-én meg kell szüntetni: ez után az időpont után a hús és zsiradék is teljesen szabadon, jegy nélkül vásárolható. a) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonát bárkinek eladhat. Saját szükségletére kenyérgabonát mindenki vásárolhat. A kenyérgabona szállítására vonatkozó forgalmi korlátozások megszűnnek. b) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, árpát, zabot, kölest és hajdinát szabadon bárkinek eladhat, őröltethet, daráltathat vagy hántoltathat, szálastakarmányt bárkinek eladhat. A felsorolt cikkek szabadon szállíthatók...
6
Szabó Gyula: Föld- és területrendezés 2. 2016.03.06)
Agrárvilági fordulatok, magyar reformok. (letöltés ideje:
6
Kuláknak lenni g) Baromfit, tojást, tejet és tejterméket, a beadási kötelezettség teljesítése mellett, a termelők szabadon szállíthatnak és forgalomba hozhatnak…7
Kik azok a Kulákok és hogyan kell őket likvidálni? 1948. július 13-i ülésén Rákosi arról beszél, hogy a kulákokat el kell szigetelni és politikai, illetve gazdasági befolyásukat szűkíteni kell. Nincs szükség mezőgazdasági szakemberekre helyettük politikailag megbízható káderek kellettek. Idézet Rákositól:” Gyakran hallom vidéki elvtársainktól, hogy nem tudják ki a kulák”......Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdés, kiderül, hogy mindenki pontosan tudja, ki a kulák a falujában. Nem csak azt tudja, hogy bérese van, hogy kupeckedik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tudja azt is, hogy ki az, aki a lányát nem engedi középparaszt fiához férjhez menni, vagy fiának nem engedi meg hogy középparaszt lányát vegye el feleségül.”8 1948 után a kulákra kezdetben gazdasági (aki kizsákmányoló és birtokos), majd politikai (a dolgozó nép ellensége) meghatározást adtak. –
Adóztatásuk folyamatosan nőtt.
–
Folyamatosan emelkedett a beszolgáltatás egészen a teljesíthetetlenség mértékéig.
–
Munkaeszközeiket állami tulajdonba vették, majd megtiltották azok magán vásárlását.
–
A szabad földhasználati jogától való megfosztás.1948-t követően az adásvételt korlátozták. A mezőgazdasági kis magántulajdonnal rendelkezők körének létrehozása a jog eszközeivel már 1848-ban megindult. A területgyarapodás megszűnik és így a beszolgáltatás alól nem mentesülnek a gazdák, mivel nem tudják földjüket eladni. A kulákokat így a föld beadására kényszerítették
7 8
–
Tagosítás (szétszórt földek, parcellák egyesítése)
–
Bérmunka korlátozása
–
Termelési kényszerintézkedések
A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata. In : Népújság, 6. évf. 282. sz. 5. o. Kávási Klára: Kulák lista. Agóra kft. Budapest. 1991, 20. o.
7
Kuláknak lenni 1949-ben népszámlálás céljából foglalkozásstatisztikai adatgyűjtést végezetek, vagyis összeírták az első kuláklistát. Kuláknak már nem csak a „zsíros” gazda számított, hanem más foglalkozású üzem, géptulajdonosok is. Az 50 és 51 években történt összeírás alkalmával már osztályozásra kerültek: –
Földkulák
–
Ipari kulák
–
Kupec kulák
–
Politikai kulák
1952évi listán továbbra is szerepeltek azok is akik a 48-öszeírás óta már tönkre mentek, földjeiket rég elveszítették, kulák volt az is maradt. Az is azzá vált, aki kisebb földjét nem akarta a termelőszövetkezetbe beadni. 9
A felhalmozott adósságok rendezése A már szinte eladósodott kulákok az el lehetetlenített körülmények közepette már nem tudták a rájuk kirótt beadási kötelezettségeket teljesíteni, ezért egy előkészített terv alapján 1950-ben megkezdődtek a lajstrom alapján összeírt kulákok ellenőrzése, más néven a padlássöprés. Ezt egy évben többször is megismételték, a hatékonyság érdekében versenymozgalmakat hirdettek. Ahol ennek ellenére sem volt sikeres a folyamat ott a szakember leváltásával és megbízható pártembert ültettek. Ennek következménye az elharapódzott erőszak lett, sokszor a vető magokat és a jószágok takarmányozására szolgáló ellátmányt is begyűjtötték. Az állami begyűjtés eredménye 50-ben még csak 20% volt 51-ben már megduplázódott és 52 re a 70%-ot is elérte. 1952-ben több ezer embert hurcoltak meg, mert elmulasztotta a beszolgáltatást. Az atrocitások legenyhébb változatai a zaklatás, bezárás a kihirdetés a szabad piaci értékesítésből való kizárás volt. Az elzárás és a kivégzés a legsúlyosabb következménye volt a beszolgáltatás elmulasztásának. Az 52-es évben a kulákok harmada földnélküli lett, mely közel húszezer embert érintett. A mezőgazdaságból így elvont kulákok az iparban helyezkedtek el. Gyakran ez a lakóhelyük megváltoztatását is jelentette. Akik találtak a tsz-ekben, főként az állattartó ágazatban, olykor tapasztalt középvezetőként. 10
9
Kávási Klára: Kulák lista. Agóra kft. Budapest. 1991, 23-53. o. Még a gyerekek neve mellé is egy nagy "K" került - a kuláküldözés áldozatainak emléknapja. (letöltés ideje: 2015. december. 10.) 10
8
Sztálin halála, enyhülés Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, generalisszimusz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1953. március 5-én eltávozott az élők sorából. Sztálin halála után a magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába. A tárgyaláson súlyos bírálattal illették Rákosi gazdaságpolitikáját és a túlzott iparosítást, s egyúttal korrekciókra is utasítást adtak. Június 13-án felszólították Rákosi Mátyást, hogy miniszterelnöki posztját engedje át Nagy Imrének ezzel új szakasz kezdődött a társadalom életében.11 Nagy Imre által vezetett kormány új rendeleteket hozott elsősorban a kulákok ügyeiben. Felfüggesztette a pénzbírságról átváltott elzárásbüntetéseket. Korlátozta az elzárások, kiutasítások és a foglalkoztatástól való eltiltásokat. A kihágási bírságokat maximálta 1000 Ft-ig. A rendelet sokak számára megkésett. Az új szakasz idején a kulák fogalom átértékelődött és felére csökkent a kulákként kezelt emberek száma. A társadalmi és politikai megítélésük azonban nem változott.1950-ben Nagy Imre megbuktatása után azonban újra felerősödött a kulákellenes érzés. Az 1956-os forradalom után a megbélyegző kifejezés a politikai életben süllyesztőbe került. 12
A vallás szerepe a kulákok körében A Rákosi korszaknak majd később a „kádári konszolidációnak” köszönhetően a vallásosság kiszorult az emberek életéből. Az idősebb rokonok által hozott mély hit a családokban titkon volt gyakorolható. Régen a vallás meghatározó szerepű volt az emberek számára. Azt hogy vallás alapján arányosítani lehessen a kulákokat nem igen maradt fent adat, inkább csak következtetni lehet. A dédpapám és annak lánya (nagymamám) Kenderesen születtek. Kenderesen a lakosság közel kétharmada katolikus volt, míg a maradék egyharmad református. (Jelenleg is hasonló az arány.) A kulák listán viszont ez az arány éppen fordítottan jelent meg. A kulákok és a vallás összefüggésében azt vehetjük észre, hogy a településen kisebbségben jelen lévő reformátusok a többséget képviselték a kenderesi társadalom földtulajdonának birtoklásában. Ennek oka az lehet, hogy Kenderesre a XVI. század közepétől kezdve folyamatosan költöztek a Felvidékről reformátusok. Ettől kezdve folyamatosan szereztek földbirtokokat a falu határában. Míg a katolikusokra jellemző volt, hogy sok gyermeket
11
Nagy Imre, a tragikus sorsú miniszterelnök. (letöltés ideje: 2016. január 18.)
12
Kávási Klára: Kulák lista. Budapest, Agóra Kft., 1991, 10-11. és 45. o.
Kuláknak lenni vállaltak, addig a reformátusoknál a sok gyerek kettőnek számított. 13 A családi földeket nem aprózták fel az utódok és a katolikus családokkal ellentétben a református örökösök nagyobb földhöz jutottak.14 A dédnagyapám r. katolikus családból származott, öten voltak testvérek. Dédi nagymamám (vér szerinti) reformátusok voltak és hárman voltak testvérek.
Beszélgetés a Dédivel15 Dédpapáról kérdeztem a dédit: (4. kép) – A dédi papa szülei is kulákok voltak? – Valójában nem, de mivel rendelkeztek némi földel ezért felkerültek a listára. – És a Szokol mamáék? – Hát...(kuncogás) azoknak azért volt földjük, meg kis gazdaságuk. – Tartottak cselédeket? – Úgy tudom volt béresük, lovászuk, és mosónőjük. Ez biztos, mert amikor a dédi papa elvette a Katalint,(46-ban) az igényt tartott a mosónőre, a lovász is biztos volt, mert arról meg a papa mesélt. – Merre volt a birtokuk? – A Kakat partján, a Horthy birtok szomszédságában. A Kati bejáratos is volt a kastélyba, kuncogás... a konyhán dolgozott valami barátnője. –
Jómódban éltek?
– Tudomásom szerint igen, de azért nem lehetett túl sok tartalékuk, mert a kuláküldözésnél hamar el nincstelenedtek.1950-ben már nem volt föld és el is költöztek Kenderesről. – Akkor jöttek Ceglédre? – Igen. Annyi vagyonuk maradt, hogy tudtak egy házat venni az öregeknek, meg egyet a fiataloknak. – Mi lett a földjükkel? – Beadták… kénytelenek voltak. Az utolsó évben már vetőmagot is úgy kéregették össze. Az ékszereket elásta a Szokol nagypapa, de csak egy részét találta meg. – Ezen most én mosolygok…
13 14
15
Pári András: Kuláksorsok Kenderesen. In: METSZETEK, 3. évf. 2. sz. 81. o. Andorka Rudolf: Gyermek, család, történelem. Budapest, Történeti demográfiai. 2001, Riportot 2016. december 18-án készítettem Mélykúton az Új utca 74. szám alatt.
10
Kuláknak lenni – Ezen nincs mit nevetni - néz rám szigorúan - éjjel ásták vagy dugták el a tartalékokat, hogy azt ne tudják lefoglalni és elvinni. Ezt több helyre is tették, fel nem írhatták... vagy meg lett vagy nem. – Dédi a papa szülei közül valamelyiküknek volt a háború előtt is földje? – Rendelkeztek valamennyi földdel, de a dédpapa apukája a D. Nagy József korán meghalt. A papa egyedüli fiúként aranykalászos gazdának tanult. Az iskola befejeztével fiatal kora ellenére a frontra kényszerült, Lillafüreden vonult be katonának, menyasszonyát és családját hátrahagyva. A frontról visszatérve menyasszonya már férjhez ment. – Hogy lett akkor a Szokol mama felesége? – A D. Nagy família összejártak tanyázni a Szokol famíliával. Innen az ismeretség. A háború következtében az addigi vallási kötöttségeket félre dobva olyan házasságok köttettek, amelyekben a felek nem egy egyházhoz tartoztak, ezt még megnehezítette az a tény is, hogy a férfiak létszáma jelentősen megcsappant a háborúban. – És a Szokol mamának volt jegyese? – Igen, volt neki, de ő nem tért haza a frontról. Állapotos volt pedig a Kati. Férj kellett. Itt jött a képbe a papa és a nővére, aki szintén abban a cipőben volt, mint a dédmamád. – De hát a papa az katolikus volt nem? – De az volt és egyszerűbb sorból is jött, mint a Szokol Kati és az öccse (ifj. Szokol Ferenc) és az is igaz, hogy ez nem egy szerelem házasság volt inkább egy szükséges kereszt házasság. (utólag hozzá teszi: A papa nővérét D. Nagy Júliának hívták) –
Végül is akkor nem a papa részéről volt föld, igaz?
– Hát… Szokol részről volt valóban a föld nagyobb része, mert a Szokol mama anyukája Bogdán Karolin, aki nagyobb földet hozott hozományként az ő férje Szokol Ferenc pedig az első világháborúban harcolt az olasz fronton, mint huszár tiszt és katonai szolgálatáért kapott egy kisebb birtokot. (1. melléklet) – És a papa, hogy került Ceglédre? – Az 1948-tól 50-ig tartó üldöztetésben, beszolgáltatásban az öregek szinte teljesen elszegényedtek ezért a megmaradt vagyonukból, és amit el tudtak még adni abból Cegléden vettek két házat. Mindettől függetlenül a fent maradt 1953-as összeíráskor a listán már mind a két ük nagyapám szerepel Szokol Ferenc és D. Nagy József is. A korábbi 1950-es összeíráskor 11
Kuláknak lenni még csak a Szokol nagymama nagynénje szerepelt, Bogdán Júlia (2. melléklet, 3. melléklet) A papa kapott állást a Ceglédi Állami Tangazdaságban, cifrakerti kerületben, mivel a Szokol mama nem dolgozhatott és szülei nem kaptak nyugdíjat ezért a család a papa fizetéséből élt. Ez rá nyomta a bélyegét házasságukra. – Dédi a te családod, hogy lett kulák? – Első sorban apuka miatt. Másodsorban magam miatt… persze ez nem valódi hiba hanem a rendszer által generált mondvacsinált mércék. Apuka édesapja, sajnos korán meghalt. Apuka csak négy elemit végzett, 10 évesen pásztornak áll,12-13 évesen már kosztos béres, anyukája újra férjhez ment. Később egy jó akarója által bekerült Szegedre lakatos tanoncnak. Apukának nem volt sok örökölt földje összesen 1kh és nem is lett neki több. Dolgozni pedig Pestre ment a Hofherr gyárba 16
és itt tanulta tovább a szakmáját és géplakatos lett (2. kép).
– Gondolom részt vett az első világháborúban? –
Apuka!? Hát hogyne, Kassára került besorozásra 1914 augusztusában, emlékszem mindig mesélte milyen szép volt a város a háború előtt, a fronton töltött éveiről soha nem szeretett mesélni. Mikor hazaért visszament a Hoffer gyárba még két évig dolgozni, ekkortájt ismerkedett meg anyukával, egy házban laktak. Anyuka pesti volt és értelmiségi családból származott, az ő apukája Bokor Lajos tisztviselő volt anyukája pedig Hűber Anna szintén tanult asszony. Anyukának két testvére volt , Piroska egy zsidó családnál dolgozott Pesten a háborúig. Mikor elhurcolták a zsidó családot akkor a Piri nénit bízta meg a család a vagyon és a cég felügyeletével. A háború után Ő is férjhez ment egy nagy földes gazdához Jánoshalmára. Margit volt a legfiatalabb, aki gyógyszerész kisasszony volt, Pesten maradt a szülői lakásban (VII. ker. Dembinszky utcában) lakott (3. kép).
– Mikor kerültetek a szüleid vissza Mélykútra? – Amikor összeházasodtak. (1920) Apukának tervei voltak, ezért abban az évben haza költöztek Mélykútra és házbérben laktak műhelyet is béreltek. Én 1922-ben
16
1869-ben Hofherr Mátyás Bécsben önálló gyárat alapított. 1881-ben Schrantz János, aki eddig csendes társ volt, belépett a cég vezetésébe, a cég neve „Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár” lett. A gyár végleges helye Kispesten volt. 1900-ban. Hofherr Mátyás fokozatosan átadta a vezetést öccsének, Albertnek. A gyárat 1948-ban államosították, és nevét Vörös Csillag Traktorgyár-ra változtatták.
12
Kuláknak lenni születtem az öcsém pedig 29-ben. 31-ben költöztünk az Új utcába. Ezt a házat már apuka és anyuka saját pénzből vette, itt már apuka új műhelyet alakított ki,anyuka egy vegyesboltot nyitott, ekkor végeztem el a négy elemit és kerültem át Jánoshalmára, felső évfolyamra. – A műhely javító műhelyként üzemelt vagy saját gépei voltak apukádnak? – Mindössze két cséplőgépe volt. Mindkettőben csak résztulajdonos volt eleinte, az egyikkel 14-en voltak résztulajok a másik pedig a Piri néni férjével volt közös. Nyaranta a gépekkel arattak és a tél beálltával csak gép szervizeléssel foglalkoztak. – Alkalmazottai voltak? – Kosztos inasai voltak. Amikor elvégezte az iskolát megfogadta,hogy ha valaki meg akarja tanulni ezt a szakmát ő megtanítja neki. Később a szövetkezet gépeit az itt tanultak alapján javították. Az inasaiból lettek a szerelők a tsz-ben. – Milyen volt a gyerekkorod? –
Boldog gyerek voltam. Nem éltünk szegénységben, meg volt mindenem, amire akkor szükségem volt. Anyuka még a háztartási munkáktól is ki kímélt. Már nagy voltam, amikor a ház körül be kellett segítenem a nyári szünet alkalmával. Apuka egy szigorú és következetes ember volt, soha nem veszekedett, életemben egyszer kaptam ki tőle. Nagyon jellemes, megbízható, precíz ember volt. Mindent a saját erejéből teremtett meg, nem vett fel kölcsönt, de pl. nyugdíj előtakarékossági számlán takarékoskodott. Anyuka nem mindig érezte magát jól vidéken, de nem panaszkodott. Jó lelkű volt, türelmes, eligazított minket, ha arról volt szó, vezette a háztartást. Azért persze sokszor bosszankodott, hogy főzni kellett az inasokra. Én soha nem láttam őket veszekedni, mindig nagyon szerették egymást (1. kép).
– Apukád foglalkozott a műhelyen kívül mással is? – Igen, apuka előszeretettel politizált, tagja volt a SZDP-nek és a helyi képviseleten vezetői szerepet töltött be. Ezért is támadták később olyan sokszor. Apuka a 48-as gyűlésen megkérdezte, hogy: „Mi az a kulák? Kuláknak lenni dicsőség vagy szégyen?” Ugyan akkor az oroszok átvonulása idején talán köszönhetően a jó kommunikációnak, de ezen a térségen csendes átvonulás volt. Jánoshalmán az „ügyvéd” várta az oroszokat a tanácsházán. Mélykúton meg apuka is részt vett a tárgyalásokon. 13
Kuláknak lenni –
Jánoshalma után kerültél Kalocsára?
– Igen, Anyuka és a nagyszüleim nagyon örültek, apuka nem annyira. Kalocsára mentem A Miasszonyunkról elnevezett kalocsai szegény iskolanővérekhez, mivel tanítónő akartam lenni. Így líceumba kerültem. Négy évig tanultam itt, majd 1940ben érettségiztem és utána ott maradtam még öt évre tanító képzőben. A tanítóképzőt sikeresen elvégeztem. Matematika
és fizika szakos vagyok.
Posztulánusként Ceglédre kerültem, mivel a Bácskából származó nővéreinket Bácska visszacsatolása miatt visszahelyezték Szabadkára. Két évig tanítottam Cegléden elsősöket és másodikosokat. A szigorú líceumi élet és a tanítónőképzés tematikája összhangban állnak egymással. Így megvalósítható volt a kor igényeinek megfelelő, sokoldalúan képzett, szilárd értékrenddel bíró, harmonikus pedagógus személyiség képzése. – A háború idején is ott voltál? – 41 nyarán, júniusban Balatonszemesen voltam a barátnőmmel, amikor a rádióban hallottuk a bejelentést, hogy beléptünk a háborúba. – Miért nem tanítottál tovább? - sír... nem akar beszélni. - unoka öccse és húga adtak kiegészítést: – A felszentelési esküre nem akart elmenni az édesapja. Nagyon haragudott. Nem akarta, hogy a lánya apáca legyen. Valahol még volt is fotó, amin apáca ruhában volt fényképezve....de már nem találjuk. A ruhája nem anyudnál van? A nagyszüleitől kapott faládában tartotta. – Nem. Nálunk csak a láda van 1949-ben Koncepciós perek indulnak, mind politikai mind a kulákok mind az egyházi emberek ellen.1950. június 18.-án a hatalom emberei: a legtöbb szerzetesháznak lakóit ezen a napon hurcolták el az éj leple alatt gyűjtőtáborokba. A kormány és a Püspöki Kar közötti megegyezés 1950. aug. 30-án feloszlatta a máriabesnyői, ceglédi, kiskunfélegyházi, vecsési gyűjtőtáborainkat. Az erről szóló 1950. évi 34. sz. törvényerejű rendelet szept. 7-én jelent meg. Mindenki mehetett, amerre látott. A szerzetesi ruhát nem szabadott hordani. Legtöbbször a helybeli asszonyok segítették ki a
14
Kuláknak lenni nővéreket. Volt, ahol varrónők is jelentkeztek, hogy mihamarabb megoldódjon a probléma.17 Sajnos nem derült rá fény, hogy hová lett a ruha és homály fedi ezt az időszakot, hogy hova került, hol volt, amikor a szétszoratást bejelentették. A felesketett apácákat felmentették a fogadalmuk alól. – Voltál Te is Internáló táborba? - Még mindig sír. Sokszor sír, ha ezek az idők jönnek szóba. Csak a fejét csóválja és meghajlott idős háta mozgásából tudom, hogy némán zokog. Hosszú néma csönd van az asztalnál. Senki sem szól. – Cukorrépát egyeltem. Négykézláb másztam. Nagyon fájt a hátam. Később egy építkezésre helyeztek át. Pesten laktam a Manci néninél. Nem volt könnyű tartózkodási engedélyt szerezni abban az időben, bármikor kiutasíthattak Budapestről azzal az indokkal, hogy „reakciós és apáca”. Az építkezésen baleset ért rám dőlt a téglarakás. Nagyon összetörtem. Nem kellett többet oda mennem. Miután felépültem egy barátnőm segített elhelyezkedni. Ekkor kerültem másodszor Ceglédre. A ceglédi állami tangazdaság cifrakerti kerületébe. Konyhai kisegítőként. Később itt ismertem meg a dédi papádat. – Mélykúton, hogy állnak a dolgok ekkor? – Apuka is már 60-on túl volt. Az 1950-es listán már ipari kulákként szerepelt. 1951ben arat utoljára, akkor már felügyelővel. Feljegyzés is készült arról, hogy apuka túlságosan is bőségesen mérte a búzát a megmaradt cséplőgép tulajdonosok számára, fizetség gyanánt. 1952-re be kellett adnia gépeket. Nem maradt gépe, megöregedett, elveszítette a biztosítását a háború miatt, nem kapott nyugdíjat sem munkát, mert kulák volt. Nem csak Ő, hanem az öcsém sem mert hát értelemszerűen ő is osztály idegen volt. Ekkor a Laci már katona pontosabban munkaszolgálatos volt. Sokan nem mertek nappal köszönni, beszélgetni anyukáékkal. Sokszor éjjel jártak össze barátokkal. Nagyon nehéz világ volt… ismét sír … – Miből tudták magukat fenn tartani?
17
A szerzetesrendek feloszlatásának 60. évfordulója alkalmából készített összeállításunk. (letöltés ideje: 2016.03.02.)
15
Kuláknak lenni – Apuka Jánoshalmán kapott munkát a téglagyárban karbantartóként dolgozott 10 éven át. Laci 1952 körül Pesten a vasútnál tudott elhelyezkedni és hétközben a Manci néninél lakott. 56-ban már nem engedték be Pestre. Kiskunhalasra került. – Zaklatták apukáékat? – 52-ben egyszer elvitték a 4 disznót. Beadási kötelezettség gyanánt, a Laci azonban Pesten panaszt tett és kapott is jogorvoslatot és visszakapták. Másról nem tudok. Illetve a forradalom után 57 körül a politikai nézetei miatt talán, elvitték őt és még három embert köztük az ügyvédet18 is. Apukáék hazajöttek... az ügyvéd nem. – Mesélt valamit hogy mi történt? – Nem. Évekkel később annyit mondott, hogy a „meleget jól bírtam, a kabátot nem kellett levenni.” – Mit jelenthet ez? – Valójában sosem derült ki. Talán a kabát felfogta az ütéseket… – Az ügyvéddel mi történt? – Úgy tudom 58-ban kivégezték. Nagyon igazságtalan dolog volt....ez is. Nagyon sok perben segített itt a környéken. Mindenki hálával gondol rá. Hallgatunk. Nagyon elfáradt. Elnézegetem, már 93 éves... annyi mindenen keresztülment. Hatásos volta rendszer megfélemlítési stratégiája, mert még most sem tud, akar vagy szeretne beszélni a sérelmeiről. Óvatosan fogalmaz minden esetben. A semmibe réved a tekintete, nagyon szomorú. Nem kérdezek többet. Csendben átölelem. Elgondolkozom, mit tett ez a rendszer ezekkel az emberekkel. Talán nem is a vagyoni megcsonkítás volt a legfájóbb, hanem a megbélyegzés, a kiközösítés, a megaláztatás. Tiszteletem még nagyobbá nő iránta, mint eddig. Hazafelé az úton gondolataimba felvetkezve bámulok ki az autóból. Édesanyámék kérdési zökkentenek vissza a jelenbe. –
Minden kérdésedre kaptál választ? -kérdezi anya
18
Szobonya Zoltán rövid életútja: Dr. Szobonya Zoltán 100 esztendeje, Jánoshalmán született, és a jogi diploma megszerzése után szülőfalujában helyezkedett el, majd Zomborban lett alispán, később pedig Baján szolgabíró. A szovjet hadifogság után visszatérve, az új rendszer által kiközösített ügyvédként tevékenykedett, egy ÁVH-s jegyzőkönyv szerint, „Jánoshalmán, de főleg Mélykúton a kulákok védőszentje” lett. A kommunista vérbíróság kötél általi halálra ítélte, és 1958. szeptember 29-én a kecskeméti börtönben kivégezték. (letöltés ideje: 2016. március.05. )
16
Kuláknak lenni –
Amit otthon összeírtam arra igen, de most még több kérdés kering bennem. -Anyut faggatom a dédiről és az elhangzottakat vitatjuk meg. Már Kecskeméten járunk. Észre sem veszem, milyen indulatosan beszélek a rendszerről és az embereiről.
–
Apa a te családodban is volt kulák? -kérdezem szinte felszólító módban.
–
Nem. - válaszol csendesen. -Az én nagyapám a rendszer embere volt. Rendőr volt Gödöllőn. A forradalom idején 56-ban egy pálinkafőző tulajdonos (szándékosan nem mondta a kulák szót) lelőtte.
Apa nem szólt többet, csend lett az autóban…
Összegzés A kuláküldözés az 1948-as kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. Kíméletlen üldöztetést indítva a módosabb parasztság ellen. Az volt a cél, hogy lerombolja a hagyományos paraszti életformát, és a gazdákat földjeik elhagyására kényszerítse, mintát a szovjet államosítás szolgáltatta. Ezen kíméletlen ténykedések, amelyet a kommunista diktatórikus rendszer elkövetett nem csak az akkori emberekre és gazdaságra hatott. Miközben a pályázati munkát írtam, a forrásokat olvastam, dédi mamámmal a riportot készítettem és a családom más idősebb tagjaival is beszéltem erről az időszakról, szép lassan ébresztett rá, hogy akkoriban mindazoknak, akik nem akartak a rendszerhez tartozni elvették a jelenjüket és egyben a jövőjüket. Vagy a lehető leggonoszabb módon elvették akár az életüket. Dédi mamámon láttam milyen nehéz is volt számára a rendszer nyomása, hogy csak abból fakadóan, hogy elvették mindazt, amiért generációkon át dolgoztak. Nagymamámon pedig a kommunista rendszer agymosó törekvéseit, hogy egy kulák sorból származó nőből miként hitette el azt, hogy az a rendszer jó, és amit a kulákok műveltek az nem helyén való. Azt, amit a kommunista rendszer tett az őseimmel az szinte megbocsájthatatlan, most egyes családok lehet, hogy nem ott tartanának és valószínű, hogy édesanyámnak se lett volna olyan rossz sora. Mindent egybevetve minden népirányító és népformáló diktatórikus rendszernek megvoltak a maga áldozatai itthon és szerte az egész világon, ezért én csak haraggal és sajnálattal gondolok erre az időszakra. Örülök, hogy le tudtam írni mindezt mivel ez volt az utolsó, amit tehettem érte, 2016. március 15-én eltávozott az élők sorából. 17
Mellékletek
1. melléklet: Bogdán Károly birtok vásárlása (1918). forrás: Pári András: Kenderesi Kuláksorsok. Metszetek. 2015, 89. o.
2. melléklet: Kuláklista 1950-ből. Rajta a Bogdán család több tagja. Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár (letöltés ideje: 2016.03.06.)
3. melléklet: Végleges kuláknévsor, listán a Bogdán család és D. Nagy József is (1953). forrás: Pári András: Kenderesi Kuláksorsok. Metszetek. 2015, 79. o.
Kuláknak lenni
Képek
1. kép: Doszpod Ádám, Hoffher gyári munkásként (családi album)
3. kép: Három idős néni, három testvér Bokor Ilona, Margit, Piroska, áll: Nagy Béláné szül. Doszpod Ilona (a Dédi) az urak: Doszpod Ádám, Doszpod László és szélen felesége.(családi album)
2. kép: Doszpod Ádám, felesége Bokor Ilona, lányuk Doszpod Ilona (a Dédi), fiuk Doszpod László 1934-ből (családi album)
4. kép: Özv. Nagy Béláné szül. Doszpod Ilona, a Dédi (családi album)
2016.03.15-én 14:45-kor békére talált odaát. 21
Kuláknak lenni
Felhasznált irodalom 1. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata. In: Népújság, 6. évf. 282. sz. 5. o. 2. A
szerzetesrendek
összeállításunk.
feloszlatásának
60.
évfordulója
alkalmából
http://kalocsainoverek.hu/feloszlatas.html
készített
(letöltés
ideje:
2016.03.02.) 3. Andorka Rudolf: Gyermek, család, történelem. Budapest, Történeti demográfiai. 2001. 4. Az
új"
Magyarország
indulása
a
II.
világháború
után.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ivilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag-felbomlasaig/magyarorszag-utja-ademokraciabol-a-diktaturaba/az-uj-magyarorszag-indulasa-a-ii-vilaghaboru-utan (letöltés ideje: 2016.02.11.) 5. Kávási Klára: Kulák lista. Agóra kft. Budapest. 1991. 6. Kovách Imre: A magyar társadalom paraszttalanítsa – európai összehasonlításban. In: Századvég, 8 évf. 28. sz.. 41-46. o. 7. Kuláklista
1950-ből.
Rajta
a
Bogdán
család
http://jnsz.archivportal.hu/data/gallery/images/kenderes.JPG
több
tagja.
(letöltés
ideje:
2016.03.06.) 8. M. Somlyai Magda: Földreform, 1945. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1965. 9. Még a gyerekek neve mellé is egy nagy "K" került - a kuláküldözés áldozatainak emléknapja. http://mult-kor.hu/meg-a-gyerekek-neve-melle-is-egy-nagy-k-kerult--a-kulakuldozes-aldozatainak-emleknapja-20150629 (letöltés ideje: 2015. december. 10.) 10. Nagy Imre, a tragikus sorsú miniszterelnök. (letöltés ideje: 2016. január 18.) http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13906 11. Pári András: Kuláksorsok Kenderesen. In: METSZETEK, 3. évf. 2. sz. 69-92. o. 12. Szabó Gyula: Föld- és területrendezés 2. Agrárvilági fordulatok, magyar reformok. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_FTR2/adatok.html (letöltés ideje: 2016.03.06) 13. Szobonya Zoltán rövid életútja. http://szobonyazoltan.com/eletut.htm . (letöltés ideje: 2016. március.05. )
22
