Ётk«оtttx 20 4 Э t évi... törvény а büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és а szabálysértési elzárá s vegrehajtásáról*

4= °:s 1(2^^

Ёт k«оtttx

20 4

н:vа tal a

Э

t.

2013 . évi . . . törvény а büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és а szabálysértési elzárá s vegrehajtásáról*

Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet ő jogainak védelme, kiemelten az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának а tiszteletben tartása érdekében, а kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából , Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével , az állam kizárólagos büntető hatalmának а végrehajtáson keresztül történ ő érvényesítése céljából , szem előtt tartva azt а társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon , а következő törvényt alkotja : ELSŐ RÉS Z Általános szabályok I. Fejeze t Alapvető rendelkezése k А

büntetés-végrehajtás feladata és cé ja 1. §

(1) А büntetés-végrehajtás feladata а büntetési célok érvényesítése а büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal а célkitűzéssel, hogy а végrehajtás során az egyéniesíté s szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelel ően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. (2) А büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy á z a) а lbüntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve а megelőzést szolgál ó rendelkezések érvényesítésén túl el ő segítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és а jogkövető magatartás kialakulását, b) а fiatalkorúak tekintetében а gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja , c) а kényszergyógykezelés esetén а társadalom védelmén túl, а kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson . А

törvény hatálya 2. §

Е törvény rendelkezéseit

*

А

törvényt az Országgyűlés а 2013 . december 17-i ülésnapján fogadta el.

2

а) а Büntető Törvénykönyvr ől szóló 2012 . évi C . törvény (а továbbiakban: Вtk.) szerinti büntetése k és intézkedések, а szabadságvesztésb ől szabadultak és а javítóintézeti nevelésb ől elbocsátottak utógondozásának végrehajtása , b) а büntetőeljárásról szóló 1998 . évi XIX. törvény (а továbbiakban: Be .) szerinti előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint а Be. 161 . § (5) bekezdés e szerinti rendbírság helyébe lép ő elzárás (а továbbiakban : rendbírság helyébe lép ő elzárás) végrehajtása, c) az Európai Unió tagállamaival folytato tt bűnügyi együttműködésről szóló 2012 . évi CLXXX. törvény (а továbbiakban : 2012. évi CLXXX . törvény) szerinti átadási és ideiglenes átadás i letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átszállított személy fogvatartásának, továbbá а nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996 . évi XXXVIII . törvény (а továbbiakban : Nbjt .) szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, a z eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartásának, illetve –ameddig az átvételről а bíróság nem határoz – а külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés ideiglene s végrehajtása, valamint d) а szabálysértésekről, а szabálysértési eljárásról és а szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (а továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti szabálysértési elzárás, továbbá а pénzbírság, а helyszíni bírság és а közérdekű munka helyébe lép ő szabálysértési elzárás (а továbbiakban együtt : szabálysértési elzárás) végrehajtása során kell alkalmazni. Értelmező rendelkezése k 3. §

E törvény alkalmazásában 1. büntetés-végrehajtási ügy : а bíróságnak, а végrehajtásért felel ős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek а büntetés, az intézkedés, а kényszerintézkedés, valamint а rendbírság helyébe lép ő és а szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve а Be. XXIX. Fejezet II . Címe szerinti eljárásokat –amely érinti annak tartalmát , mértékét, а végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, а félbeszakítás, а feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve а végrehajthatóság kérdését, vagy а végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyé b jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire , 2. büntetés-végrehajtási intézet (а továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, а kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, а rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és а szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszer űen, а fogva tartó bv . intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amel y nem minősül munkáltatásnak , 3. egyéb jogcímen fogvatartott: а kényszergyógykezelt, а kényszerintézkedés hatálya alatt áll ó személy, а rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és а szabálysértési elzárásra köteleze tt elkövet ő, 4. elektronikus megyeléci eszköz : zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektroniku s formában kép, hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas , 5. elektronikus távfelügyeleti eszköz : az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgásá t nyomon követő technikai eszköz , 6. értesítőlap: а bíróság által а végrehajtás érdekében –papír alapon vagy elektronikus formátumban – а végrehajtásért felel ős szerv részére а kiszabott büntetésr ő l, az alkalmazo tt

3

intézkedésről, valamint az ezeket érint ő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá а kényszerintézkedés elrendelésérő l, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része а szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására , avagy а szabadításra ado tt bírói rendelvény, 7. hivatalos min őségben kapcsolattartó :

а) а Btk . szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy а lvatalos eljárásában, b) а védő, а jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lév ő büntet ő, polgári , szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban vagy egyéb hatósági ügyben, valamin t büntetés-végrehajtási ügyben, illetve ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekébe n eljárva, ideértve а meghatalmazás adását is , c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvat аrto tt államának konzuli tisztviselője , d) а büntetőügyben eljáró tolmács , e) az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, а büntetés-végrehajtási szer vv el (а továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján а bv. intézetben vallási tevékenységet végz ő szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy а vallási tevékenységet végz ő szervezet által megbízott más személye tevékenység végzése során , л а bv. szervvel kötött megállapodás alapján а bv. intézetben jogvéd ő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képvisel ője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy е tevékenység végzése során ,

8. hozzátartozó : а Btk.-ban hozzátartozóként meghatározo tt személy, 9. kapcsolattartó : az а személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabál y

vagy engedély alapján kapcsola ttartásra jogosult, 10. kényszerintézkedés: а büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott b űnügyi együtt működés keretében és а nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendel t szabadságelvonással járó kényszerintézkedés , 11 . munkáltatás : а reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy а kényszerintézkedés hatálya ala tt álló személy és а szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, а munka törvénykönyvében szabályozo tt munkaviszonytól eltérő , jogszabályban meghatározott feltételekke l és díjazás ellenében történik, az így létrejöv ő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként а bv. intézet, а fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy а bv. szerv szerződése és а fogvatartott hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt vagy а kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, illetve а szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető ; 12. terápiás foglalkoztatás: а reintegrációs tevékenység azon formája, amikor els ősorban а kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt és а gyógyító-reintegгаlо csoportba helyeze tt , illetve megváltozott munkaképesség ű vagy egyébként az egészségi állapota miatt а munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szerveze tten, rendszeresen, е törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszon y keretében történik , 13 . védő: а Be. szerinti védő, valamint а büntetések és az intézkedések végrehajtása ala tt az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd , 14. végrehajtásért felelős szerv: а büntetés-végrehajtási szervezet, а javítóintézet, а pártfogó felügyelői szolgálatként а Kormány által kijelölt szerv (а továbbiakban : párt fogó felügyelői szolgálat) . А határozatok végrehajthatósága és intézkedési kötelezettség а végrehajtás iránt 4 .§

4

(1) Büntetés, intézkedés és а szabálysértési elzárás — а (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel — csak а bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározo tt módon hajtható végre . Kényszerintézkedés — az őrizet kivételével —, továbbá а rendbírság helyébe lép ő elzárása bíróság határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre . (2) Megrovása határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az ügyész határozat a alapján is végrehajtható . А vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet az ügyés z határozata alapján hajtható végre . Őrizetbe vételnek az ügyész és а nyomozó hatóság határozat a alapján is helye van . (3) А büntetés és az intézkedés, továbbá — az őrizet kivételével — а kényszerintézkedés és а rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását а bíróság rendeli el . Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyész, nyomozó hatóság intézkedik. А szabálysértési elzárás végrehajtás a iránt а Szabs. tv.-ben kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik . (4) А büntetés, az intézkedés és а kényszerintézkedés végrehajtásának foganatosítása, illetve а kényszerintézkedés megszüntetése esetén а terhelt szabadon bocsátása érdekében а bíróság értesítőlapot állít ki . Ha а kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyész határoz, а terhelt szabadon bocsátása vége tt határozatát eredeti aláírással ellátva küldi meg а kényszerintézkedés t foganatosító szervnek . Az állam feladatai а végrehajtásban 5. §

(1) А büntetés, az intézkedés, а kényszerintézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartotta l szemben а törvényben meghatározo tt joghátrányok az ítéletben, illetve az egyéb határozatba n foglaltak szerint — az o tt meghatározott tartamban és tartalommal —érvényesíthetők. (2) А büntetés, az intézkedés, а kényszerintézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtását az állama bíróság, а végrehajtási ügyintéző, а bírósági végrehajtói szervezet, az ügyész, а végrehajtásért felelős szervek, а rendőrség, valamint az е törvényben meghatározo tt más szervek útján teljesíti. А végrehajtásban — törvényben meghatározottak szerint — más szervekés szervezete k is közreműködnek. (3) А végrehajtásért felelős szerva jogszabályok keretei közö tt együttműködik az oktatás i intézményekkel, valamint а fogvatartás körülményeinek а figyelemmel kísérésére, а szabadulá s után а társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, а karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult civil szervezetekkel és az ilye n tevékenységet ellátó vallási közösségekkel. Ha az ilyen szervezet tagja vagy а megbízásából eljáró személy а végrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy а végrehajtásért felelős szervvel kötö tt megállapodásban foglaltakat megszegi, а végrehajtásért felel ős szerv az együttl г iűködést megszüntetheti . Törvényességi felügyele t 6.§

5

А büntetések, az intézkedések, а kényszerintézkedések, а rendbírság helyébe lép ő elzárás és а szabálysértési elzárás végrehajtása fele tt az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az ügyészségről szóló törvény szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik. А büntetés-végrehajtási jogviszony

7. §

(1) А büntetés-végrehajtási jogviszony а büntetés, az intézkedés, az egyes kényszerintézkedések, а rendbírság helyébe lép ő elzárás, а szabálysértési elzárás végrehajtása ala tt — ideértve annak el őkészítését és а foganatba vétel érdekében megte tt intézkedéseket is — а végrehajtásért felelős szerv, а végrehajtásban közrem űködő más szerv és az elítélt, illetve az egyé b jogcímen fogvatartott között fennálló jogviszony, amely meghatározza а végrehajtásért felelős szervek, а végrehajtásban közreműköd ő más szervek és személyek feladatait, valamint az elítélt , illetve az egyéb jogcímen fogvatarto tt jogait és köteleze ttségeit és azok érvényesítésének módját . (2) А büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően а végrehajtás során az elítéltet és a z egyéb jogcímen fogvatartottat jogszabályban meghatározo tt sajátos jogok és kötelezettségek illeti k meg, illetve terhelik. Az alávetési, együttműködési és а lakcím-bejelentési kötelezettség

8. § (1) Az elítélt köteles magát а büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának alávetni, а kényszerintézkedés hatálya ala tt álló köteles eltűrni а szabadságelvonással járó kényszerintézkedé s foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben а törvényben meghatározo tt jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer alkalmazható . А kényszergyógykezelt kötele s eltűrni személyi szabadságának korlátozását, а végrehajtás rend őri elővezetéssel és elfogatóparanc s kibocsátásával kikényszeríthető. А rendbírság helyébe lép ő elzárásra köteleze tt személy köteles eltűrni személyi szabadságának elvonását, а végrehajtás elő vezetéssel kikényszeríthet ő.

(2) А büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles а végrehajtásért felelős szervvel együttműködni és а kért felvilágosítást megadni . Ha е törvény úgy rendelkezik, az együttműködés vagy а felvilágosításadás megtagadása esetén а büntetés-végrehajtási bíró a z elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki .

(3) А Magyarországon él ő elítélt köteles а lakóhelye vagy а tartózkodási helye címében (a továbbiakban : lakcím) bekövetkező változást а változás bekövetkeztét ől számított három munkanapon belül а végrehajtásáért felel ős szervnek, ha ez nem ismert, az érdemi határozatot hozó , első fokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés -végrehajtási bírónak bejelenteni .

(4) А (3) bekezdés szerinti köteleze ttség elmulasztása mia tt а büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy а végrehajtásért felel ős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki . Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor, továbbá а végrehajtás során ado tt tájékoztatásakor vagy а részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell .

(5) А (2) és а (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására а Be. 161 . § (1)—(4) bekezdését kell alkalmazni. Alapvetőjogok

6

9. §

(1) Az elítélt és az egyéb jogcímen гоgуаtаrtоtt az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb jogait és köteleze ttségeit – а törvényben, а bíróság ítéletében, valamint а bíróság és az ügyészség egyéb határozatában meghatározo tt korlátozásokkal vagy tilalmakkal – а büntetés-végrehajtás rendjével összhangban gyakorolja, illetve teljesíti. (2) А jogkorlátozás során az ad ott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni . Jogérvényesítés 10 . §

(1) Az elítélt és az egyéb jogcímen гоgуаtаrtоtt büntetés-végrehajtási ügyben vagy а fogvatart ással összefüggésben kérelmet terjeszthet elő és а kérelemről hozo tt döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá е törvény szerinti egyéb jogorvoslati jog illeti meg . Ha е törvény а jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatarto ttat а döntés meghozatalakor tájékoztatni kell. (2) Az elítélt és az egyéb jogcímen гоgуаtаrtо tt az (1) bekezdés szerinti kérelmét, а panaszt és а jogorvoslat iránti kérelmét írásban terjesztheti elő . Az írni vagy olvasni nem tinó elítélt, illetv e egyéb jogcímen fogvatartott nyilatkozatát – kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni . (3) А tart ósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával –él ő, illetve írni vagy olvasni nem tudó, vagy а magyar nyelvet nem beszélő, valamint az egészségi állapota miatt akadályozo tt elítélt vagy egyéb jogcímen гоgуаtаrtоtt számára el ő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon . Az elítélt vagy az egyéb jogcímen гоgуаtаrtоtt az akadályoztatása fennállásáról а büntetésvégrehajtásé rt felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles tájékoztatni . (4) А fiatalkorú, valamint а cselekv őképtelen nagykorú, vagy а cselekvőképességében részlegesen korlátozo tt elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatarto tt büntetés-végrehajtási ügyben vag y а fogуаtartással összefüggésben önállóan tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelme t és tehet nyilatkozatot . n (5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott а végrehajtással kapcsolatosa a) közvetlenül fordulhat а büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések, а rendbírság helyébe lép ő elzárás és а szabálysértési elzárás végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellát ó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását, b) közvetlenül fordulhat az alapvet ő jogok biztosához, valamint а kínzás és más kegyetlen , embe rtelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív jegyz őkönyv 3 . cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (a továbbiakban : nemzeti megel ő ző mechanizmus) feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársához, c) kérelemmel, panasszal fordulhat törvényben kihirdete tt nemzetközi egyezményben elisme rten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvéd ő szervezethez . (6) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatarto tt az általános szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem é rtve а fogvatartás tényéből

7

eredő eltéréseket —érvényesítheti jogait, vagy fordulhat а bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt vagy közérdekű bejelentést . А védelem joga és а képviselet szabálya i 11 . §

(1) Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat а büntetés-végrehajtási ügyben megilleti а védelem joga, а védőnek irat-betekintési és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. (2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatarto tt védőjével mind írásban, mind szóban és — а fogvatartátt foganatosító szerv rendjének а megtartásával — személyesen, ellen őrzés nélkül érintkezhet . (3) Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosul t államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képvisel őjével kapcsolato t tartani . Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott hontalan, jogosult az Egyesült Nemzete k Szervezete Menekültügyi F őbiztosságához fordulni, és annak képvisel őjével kapcsolatot tartani . (4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, el őbbiek törvényes képvisel ője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztvisel ője hatalmazhat meg, illetve а végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés végrehajtási bíró, kényszerintézkedés hatálya alatt álló esetén а büntető ügyben eljáró bíróság hivatalból, vagy az előbb felsoroltak kérelmére а Be. 48 . § (3) bekezdése alapján védőt rendel ki .

(5) А fogvatartással kapcsolatos, nem büntetés-végrehajtási ügyben az elítélt, vagy az egyé b ogcímen fogvatarto tt képviselőt hatalmazhat meg, а képviseleti jogosultságot igazolni kell . А képvisel ő tevékenysége nem veszélyeztetheti а fogvatartás biztonságát és а végrehajtás rendjét . (6) А fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és a z egyéb jogcímen fogvatartott képvisel őjével mind írásban, mind szóban és — а fogvatartást foganatosító szerv rendjének а megtartásával — а látogatás során személyesen, ellen őrzés mellett érintkezhet. Nem ellenőrizhető а személyes kapcsola tt artás az érinte tt bv. intézet eljárásával kapcsolatban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatarto tt és őt nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjeszte tt ügyben képvisel ő személy köz ött, kivéve abban az esetben, ha а képviselő az elítélt, vagy az egyé b ogcímen fogvatartott hozzátartozója. (7) Telefonon történő kapcsolattartás során, ha а beszélgetés nem ellenőrizhető, а büntetés végrehajtásért felelős szerv jogosulta hívást kezdeményez ő védő vagy képviselő, illetve az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatarto tt híváskezdeményezése esetén а hívott fél személyazonosságáról meggyőződni, ennek érdekében а beszélgetés megszakítható . (8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott а ogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerinti jogi szolgáltatást vehet igénybe é s jogosulta jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató szervvel, valamint а jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel kapcsolatot tartani . Az anyanyelv használata és а tájékoztatáshoz való jog 12 . §

8

(1) А magyar nyelv nem tudása mi att az elítéltet, illetve az egyéb jogcímen fogvatartottat ne m érheti hátrány . А végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, min d írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdete tt nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy – ha а magyar nyelvet nem ismeri – az által a ismert más nyelvet használhatja . (2) А végrehajtásért felelős szervnek az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatart o tt részére az anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven а végrehajtás rendjére, а végrehajtással összefüggő ogaira és köteleze ttségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint а fogvatartást foganatosító szerv házirendjér ől tájékoztatást kell adnia . (3) Az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban kell а tájékoztatást megadni

a) а büntetés-végrehajtási ügyben а panaszjogról és а jogorvoslati lehet ő ségekrő l, b) а büntetés-végrehajtási ügyben, továbbá kényszerintézkedés hatálya ala tt álló személy esetén а büntetőeljárás során őt megillető védelemhez való jogról , c) а büntetés-végrehajtási ügy irataiba, kényszerintézkedés hatálya ala tt álló személy esetén а büntetőügy irataiba való betekintés jogáról , d) а kapcsolatt artás formáiról , e) а konzuli hatóságok, továbbá kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén az által a megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról , л а fegyelemről szóló szabályozásról, g) а biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról , h) а büntetés, illetve intézkedés, valamint а szabálysértési elzárás kezd ő és utolsó napjáról, valamint а feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról ., i) а kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek esetén а kényszerintézkedés elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve а törvényben meghatározott lehetséges végs ő tartamáról, valamint а kényszerintézkedés meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és а szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról , а kártérítési felel ősség rendjéről, k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról . (4) А (3) bekezdésben meghatároz ott ogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja. (5) А (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni . Ha az elítélt, vagy az egyéb ogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, а (2) és (3 ) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és anna k megtörténtét írásban kell rögzíteni. (6) А tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával –él ő, az írni vagy olvasni nem tudó , valamint а fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatarto tt részére а tájékoztatást –állapotára, adottságaira, illetve helyzetére figyelemmel – а számára érthető módon kell megadni. А sértett jogainak és érdekeinek védelme

9 13. § (1) Az élet, а testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghalad ó szabadságvesztéssel büntetend ő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet) és а nemi élet szabadsága és а nemi erkölcs elleni b űncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sérte ttjét kérelmére értesíteni kell a z elítélt véglegesen vagy feltételesen történ ő szabadon bocsátásáról és а szabadságveszté s végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén а fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról, valamint а javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról . (2) А kérelmet а büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban me g kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri а sértett az értesítést . А sérte tt а kérelmét, annak а bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja . (3) А szabadságvesztést foganatosító bv. intézet, illetve а javítóintézet а bíróság értesítése alapján а sértetti kérelmet а fogvatartott i nyilvántartásban rögzíti, és а szabadulás, illetve az elbocsátás el őtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése, valamint szökés, illetve а javítóintézet engedély nélküli elhagyása esetén haladéktalanul tájékoztatja а sértett által megado tt lakcím szerint illetékes rendő ri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld а sértett részére az elítélt szabado n bocsátásának időpontjáról . (4) А bíróság, а bv. intézet és а javítóintézet а sértett kérelmét, а sértett nevét és lakcímé t zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt tudomására . А végrehajtás rendje

14. § (1) А büntetések közül а Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell el őbb végrehajtani, kivéve, ha а büntetések egymás melle tti végrehajtását törvény nem zárja ki . Az azono s nemű büntetéseket – а (2) bekezdésben meghatározo tt kivétellel – az értesítőlapoknak а végrehajtásért felel ős szervhez érkezésének sorrendjében kell végrehajtani . (2) Több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglal t szabadságvesztés végrehajtásának sorrendje : fegyház, börtön, fogház. А fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés végrehajtása megel őzi az egyéb szabadságvesztés végrehajtását . Az azonos végrehajtási fokozatban lévő –összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe ne m foglalt – szabadságvesztések közül azt а szabadságvesztést kell el őbb végrehajtani, amelyb ől az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt . (3) А végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha е törvény eltérően nem rendelkezik – а folyamatban lévő büntetés végrehajtását meg kell szakítani . (4) А kényszergyógykezelés elrendelése а szabadságvesztés, az elzárás, а közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja . (5) А szabadságvesztés és а kényszerintézkedés foganatba vétele az elzárás, а közérdekű munka és а javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja . А javítóintézeti nevelés foganatb a vétele az elzárás és а közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárása közérdekű munka végrehajtását megszakítja .

io

(6) А szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint а kényszerintézkedé s foganatba vétele а szabálysértési elzárás végrehajtását megszakítja . (7) А büntetés, az intézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtásának megszakítását kivált ó körülmény megsz űnéséig az elévülés nyugszik. 15 . §

(1) А szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint а szabálysértési elzárá s tartamába minden megkezde tt nap beszámít, а végrehajtás utolsó napját naptári nap szerint kel l meghatározni . (2) А végrehajtás rendjét а végrehajtásért felel ős szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint а kapcsolatt artás során а kapcsolatt artó köteles megtartani . 1б. §

А büntetés, az intézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtását а Be.-ben és az е törvényben meghatározo tt feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból а bíróság, az igazságügyér t felelős miniszter, а büntetés-végrehajtásért felel ő s miniszter, valamint а gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja. А megkeresés 17 . §

(1) А büntetés, az intézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetv e egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében а bíróság, az ügyész, а végrehajtásér t felelős szerv, valamint az igazságügyért felel ős miniszter, а gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter megkereséssel élhet, amelyre а Be. 71 . § (1)–(5) és (7) bekezdését kell megfelel ően alkalmazni . (2) Ha а megkerese tt szerv, szervezet а megkeresést а megado tt határidőn belül nem teljesíti , vagy а megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, а bíróság, illetve az ügyész rendbírságo t szabhat ki . А rendbírság kiszabására а Be. 161 . § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni . А rendbírság kiszabását а végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti а büntetés-végrehajtási bírónál , vádemelés elhalasztása esetén az ügyésznél . (3) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, а bíróság, az ügyész, az igazságügyért felel ős miniszter, а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter és а végrehajtásért felelő s szerv egymástól , illetve а büntet ő ügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségt ől vagy nyomozó hatóságtól , továbbá а szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat , iratokat és felvilágosítást . Az idézéssel és a felhívással szembeni mulasztás következmé тгyei 18 . §

(1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatarto tt

1

11

а) szabályszerű idézés ellenére, vag y b) а szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározo tt határidőn belül vagy határnapon, az o tt megjelölt helye n nem elenik meg, el ővezetése rendelhető e1 . (2) А büntetés és az intézkedés esetén az el ővezetésre а Be. 162 . §-át kell alkalmazni azzal , hogy — е törvény eltérő rendelkezése hiányában — az elővezetés elrendelésére а bíróság, а vádemelés elhalasztása esetén az ügyész jogosult . Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatására és az elfogatóparanc s 19 . §

(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt tartózkodási helyéne k felkutatására

а) а Be. 73 . §-át, b)а 2012 . évi CLXXX. törvény 25 . § (1) és (2) bekezdését, valamint c) az Nbjt. 32. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag а bíróság jogosult. (2) А szabadságvesztés, а közérdekű munka és а pártfogó felügyelet végrehajtása körében а végrehajtásért felel ő s szerv is jogosult az elítélt lakó- és tartózkodási helyének megállapítása irán t [Be . 73 . § (2) bekezdés] intézkedni . (3) Ha az elítélt vagy а kényszergyógykezelt tartózkodási helyének felkutatása iránt megte tt intézkedés, vagy а végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt el ővezetés nem vezete tt eredményre, а bíróság elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltne k vagy kényszergyógykezeltnek а felkutatása érdekében, aki

а) а ogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve а jogerősen elrendelt javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg , b)а bv. szerv őrizetéből megszökö tt , c) а ogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg —akkor is, ha а munkavégzé s helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása mi att még nem történt meg —, vagy jogellenesen megszakíto tt a, d) а javítóintézetből, vagy а javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve o tt -tartózkodás során engedély nélkül távozott, avagy а javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza , e) az Igazságügyi Megfigyel ő és Elmegyógyító Intézetből (а továbbiakban : IMEI ) kényszergyógykezeltként, illetve o tt elhelyeze tt kóros elmeállapotúvá vált elítéltként engedél y nélkül távozott, vagy engedéllyel távozo tt , de határidőben nem tért vissza . (4) А (3) bekezdés rendelkezéseit а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés, valamint а bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során i s alkalmazni kell а fokozatosság elvének szem elő tt tartásával .

12

А végrehajtásért felel ős szerv döntése és а panasz

20 . §

(1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatarto tt büntetés-végrehajtási ügyében, illetve а fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében — ha е törvény eltérő en nem rendelkezik — а végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének а vezetője intézkedik vagy dönt, ahol а végrehajtás történik. (2) Ha а végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár e1 — е törvény eltérő rendelkezése hiányában — az intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot ad ó körülmény felmerülését követő nyolc napon belül kell intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az üg y ellege soron kívüli elintézést kíván. (3) Ha а végrehajtásért felel ős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár e1, а kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve, ha az üg y ellege soron kívüli elintézést kíván. Az elintézési határidőt а kérelem elbírálására — az (1) bekezdé s szerint — jogosult indokolt esetben, írásban, egy alkalommal legfeljebb harminc nappa l meghosszabbíthatja . Erről а kérelmez őt írásban értesíteni kell . (4) Az elintézési határidőbe nem számít be а hiánypótlásnak, а hivatalból történő iratok beszerzésének, а megkeresésnek, а szakértői vélemény, illetve а pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének és az indítványozo tt tanúmeghallgatások teljesítésének id őtartama.

(5)А kérelemben foglaltak megalapozása а kérelmező feladata, erre а figyelmét fel kell hívni , és ha ez elmaradt ezzel egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani . Ugyanígy kell eljárni, ha а kérelemből nem lehet megállapítani, hogy az mire irányul. А kérelmez őt tájékoztatni kell arról, hogy ha а hiánypótlásnak az előírt határidőben nem tesz eleget, kérelmét а rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el . (6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyr ől а végrehajtásért felel ős szervnek hivatalos tudomása van, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal rendszeresíte tt közhiteles nyilvántartás tartalmaz . Ha az adatok beszerzése а végrehajtásért felel ős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles . (7) Ha е törvény elrendeli, а végrehajtásért felel ős szerv vagy szervezeti egység vezetője az (1)—(3) bekezdés szerinti intézkedéséről, döntésér ől — az ott meghatározo tt eljárásban — határozatot hoz.

(8) А bv. intézet parancsnokának, а büntetés-végrehajtás országos parancsnokának ( a továbbiakban: országos parancsnok), а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszternek, valamint а avítóintézet igazgatójának döntése — ha jogszabály kivételt nem tesz — végrehajtható. (9) Érdemi vizsgálat nélkül e1 lehet utasítani az ugyanazon ügyben hat hónapon belü l ismételten előterjeszte tt kérelmet, ha az új tényre vagy körülményre nem hivatkozik . (10) Ha а kérelem elbírálása nem а végrehajtásért felel ős szerv hatáskörébe tartozik, erre az elutasító határozatban utalni kell . Ha а kérelemb ől ez egyértelműen megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartott at tájékoztatni kell az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő szervrő l.

13

21 . §

(1) А végrehajtásért felel ős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak elmulasztás a miatt panasszal lehet fordulni а végrehajtásért felelő s szerv vezetőjéhez . Е törvényben meghatározott esetekben а döntés ellen az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatarto tt bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet el ő, illetve keresettel fordulhat а bírósághoz. (2) Panasz megtételére jogosult az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatarto tt , а védő, а fiatalkorú törvényes képviselője, а kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa, illetve az а kapcsolatt artó, akit az intézkedés vagy а döntés, illetve annak elmulasztása а kapcsolattartás vonatkozásában érint .

(4) А panaszt — е törvény eltér ő rendelkezése hiányában — az intézkedés, vagy а döntés közlésétő l, illetve annak elmulasztásától számíto tt tizenöt пароп belül lehet előterjeszteni. А panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni . (5) Ha а jogosult а panasz megtételében akadályoztatva volt, а panaszt az akadál y megszűnésétő l számított tizenöt пароп belül lehet igazolási kérelemmel együ tt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben el ő kell adnia mulasztás okát és azokat а körülményeket, amelyek а mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy а döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számíto tt három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő .

(6) А panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az ügy jellege ezt soron kívü l szükségessé teszi . Е határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható . Apanasz elbírálásáról, valamint а határidő meghosszabbításáról az elítéltet és az egyéb jogcíme n fogvatarto ttat, illetve а panasztev őt írásban tájékoztatni kell . А panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye . (7) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott а panaszában olyan új tényről vagy körülményről nyilatkozik, amelyet érdemben а döntésre jogosult végrehajtásért felel ős szerv még nem bírált e1, azt új kérelemnek kell tekinteni és panaszként nem bírálható e1, kivéve ha az üg y jellege soron kívüli elintézést kíván. (8) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül e1 kell utasítani, ha

a) а panasz benyújtására előírt határid ő már eltelt, а fogvatartott а panaszjogáról lemondo tt vagy а panaszát korábban visszavonta , b) annak tárgya nem tartozik а végrehajtásért felel ő s szerv hatáskörébe vagy az nem büntetés végrehajtási jogviszonyhoz kötődik, c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát korábban már elbírálták , d) а panasz nem а jogosulttól származik, vagy а képviselő jogosultságát felhívás ellenére nem igazolta, e) а kérelem valamennyi részét elbírálták és annak helyt adtak. А végrehajtásért felelős szerv határozata

22. §

(1) Ha е törvény határozat meghozatalát írja el ő , akkora határozat tartalmazza :

14

a) az eljáró szerv, döntésre jogosult személy megnevezését, az ügy számát és az ügy tárgyána k megjelölését , b) az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá а fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott nyilvántartási számát , egyéb érinte tt esetén annak nevét és lakcímét, c) а rendelkező részében а döntést, valamint а jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást , d) az indokolásban а megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, tovább á azokat a jogszabályokat, amelyeken а határozat alapul, e) а határozathozatal helyét és idejét, а határozatot 11076 nevét és beosztását, aláírását, valamint а szerv hivatalos bélyegz őlenyomatát. (2) А kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell . (3) А határozatot az ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyz ő könyvbe kell foglalni . Külön íve n kell megszövegezni а határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik . Ez esetben а határozatot а meghozatalára el őírt határidőn belül kell írásba foglalni . Az ügyiratra feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat nem kel l feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek. (4) А határozatot azzal kell közölni, aki а kérelmet vagy panaszt benyújto tt a, illetve akire nézve az rendelkezést tartalmaz . А határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján kell közölni . А határozat kihirdetését írásban kell igazolni . А határozat közlésének napja az а nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették. 23. §

(1) А végrehajtásért felel ős szerv, illetve szervezeti egység vezet ője а határozatot név-, számvagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás esetén — ha ez szükséges, а kérelmező meghallgatását követ ően — kijavítja. (2) А végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezet ője hivatalból vagy kérelemre а határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott . А kiegészítés а határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti . (3) А kijavítást és а kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehet őleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, továbbá az alaphatározatra el őírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték . Bírósági felülvizsgálat 24. §

(1) А végrehajtásért felel ős szerv határozata ellen, ha е törvény így rendelkezik, а büntetés végrehajtási bíróhoz címze tt bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye . Felülvizsgálati kérele m benyújtására – ha е törvény eltérően nem rendelkezik – az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, а védő, а fiatalkorú törvényes képvisel ője, valamint а kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa jogosult . А jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell . (2) А bírósági felülvizsgálati kérelmet — е törvény eltérő rendelkezése hiányában — а határozat közlését ől számított nyolc napon belül lehet а határozatot hozó végrehajtásért felel ős szervhez,

15

illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani . Ha е törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltne k vagy az egyéb jogcímen fogváta rtottnak а határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell а jogorvoslatról, akkor azt jegyző könyvbe kell foglalni . (3) Ha а jogosulta bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, а bírósági felülvizsgálati kérelmet az akadály megsz űnésétől számított tizenöt пароп belül lehet igazolási kérelemmel együ tt előterjeszteni . Az igazolási kérelemben el ő kell adnia mulasztás okát és azokat а körülményeket, amelyek а mulasztás vétlenségét valószínű sítik. А határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthet ő elő.

(4) А bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határid ő lejártát követően а végrehajtásért felel ős szerv, illetve szervezeti egység vezet ője haladéktalanul felterjeszti az iratokat а bírósághoz.

(5) А bírósági felülvizsgálati kérelmet а határozatot hozó végrehajtásért felel ős szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró bírálja el . (6) А bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók . А büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozo tt határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. 25 . §

(1) А bírósági felülvizsgálati kérelemnek – е törvény eltérő rendelkezése hiányában – а határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya . (2) Ha а bírósági felülvizsgálati kérelemnek а határozat végrehajtására halasztó hatálya van é s

a) а határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújto ttak be, а határozata határid ő leteltét követő пароп , b) а bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásáról а jogosult lemondo tt, vagy а kérelmet visszavonták, а határozata lemondás, illetve а visszavonás napján, c) а büntetés-végrehajtási bíró а benyújto tt bírósági felülvizsgálati kérelmet jogerősen elbírálta, а határozat a j ogerő beállta napján hajtható végre . Iratbetekintés és másolatkészítés 26 .

§

(1) А büntetés, az intézkedés és а szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint а kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratokat az elítélt és az egyéb jogcímen fogуаtartott , valamint védője és képviselője, а fiatalkorú törvényes képvisel ője, továbbá а kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa tekintheti meg . А jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdeml ően igazolni kell . (2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, az=1(1 .61 másolat kiadását kérheti .

16

(3) Az iratokról а végrehajtásért felel ős szerva kérelem el őterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki . А másolat kiadása során а Be. 70/В . § (9) és (11) bekezdését é s а 70/C . § (5) bekezdését alkalmazni kell . (4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolata döntés-el őkészítés során készült tervezetekről, а bv. szerv el őterjesztéseiről, az elítélt biztonsági csoportba, részlegre sorolásának alapjául szolgáló iratokról, а foglalkozásokról szóló feljegyzésekről, а pártfogó felügyelő feljegyzéseiről és az egyéni pártfogó felügyelői tervről, valamint azokról az iratokról, amelyeknek а megismerésére а kérelmező törvény szerint nem jogosult . (5) Ha а kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére а kérelmez ő nem jogosult, részére olyan másolatot kell kiadni, amely а védett vagy zártan kezelt adatokat nem tartalmazza. (6) А másolat kiadásának megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni . А határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani . (7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására a z egészségügyi és а hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér ől és védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni. II. Fejezet А büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró oko k А büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró oko k 27 . §

(1) А büntetés végrehajtását kizárja: a) az elítélt halála, b) az elévülés , c) а kegyelem, d) törvényben meghatározott egyéb ok. (2) Az intézkedés végrehajtását kizárja : a) az elkobzás, а vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kivételével az elítélt, illetve annak а személynek а halála, akivel szemben az intézkedés t elrendelték , b) az elévülés , c) а kegyelem, d) törvényben meghatározott egyéb ok. А büntetés és az intézkedés elévülése 28 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajthatósága elévül : a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

17

b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év, c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év , d) öt évet e1 nem ёгё tartamú szabadságvesztés esetén öt ёу elteltével . (2) Az elzárás, а közérdekű munka, а pénzbüntetés, а kitiltás és а sportrendezvénye k látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt ёу elteltével évül e1 . (3) А foglalkozástól eltiltás, а járművezetéstől eltiltás, а kiutasítás és а közügyektől eltiltás végrehajthatósága a) ötévi vagy ezt meghaladó határozo tt tartam esetén tíz év , b) öt évet e1 nem ёгё tartam esetén öt ёу elteltével évül e1 . (4) Nem évül e 1 a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII . Fejezet) mia tt kiszabo tt , b)а háborús bűncselekmény (Btk. )(IV . Fejezet) miatt kiszabott , c) az 1945 . évi VII . törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945 . (V . 1 .) МЕ rendelettel módosított és kiegészített , а népbíráskodásról szóló 81/1945 . (II. 5 .) МЕ rendelet 11 . és 13 . §-ában meghatározo tt egyéb háborús b űntett ek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb , d) az életfogytig tart ó szabadságvesztés végrehajthatósága. (5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három ёу elteltével évül e1. 29 . §

(1) А büntetés és az intézkedés elévülésének határideje а büntetést kiszabó, vagy az intézkedést elrendel ő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha а szabadságveszté s végrehajtását felfüggesztik, а próbaid ő leteltének а napjával kezdődik . (2) Ha az elítélt а szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása ala tt megszökik , az elévülés határideje а szökés napjával ismét elkezd ődik .

(3) А szabadságvesztés melle tt kiszabott büntetés elévülésének határideje а szabadságveszté s végrehajtása befejezésének vagy а végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik . (4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen а büntetés vagy az intézkedés végrehajtása vége tt tett intézkedés . Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet а büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosíto ttak. А félbeszakítás napjával az elévülé s ismét elkezdődik.

(5) А halasztás ideje, valamint а büntetés-félbeszakítás és а 14 . § szerinti végrehajtási sorrendre tekinte ttel történő megszakítás tartama az elévülés határidejébe nem számít be . А kegyelem

18

30. §

t (1) А kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy а vele szemben alkalmazot próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemb ől elengedheti vagy mérsékelheti . А kegyelmi rendelkezésként elengede tt büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklé s esetén а büntetés vagy intézkedés az elengedett rész tekintetében nem hajtható végre . (2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajto tt büntetésre vagy intézkedésr e vonatkozhat. А kegyelem gyakorlása szempontjából а kiutasítás mindaddig nem tekinthet ő végrehajtottnak, amíg annak tartama e1 nem telt . (3) Ha а kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, а büntetőjogi következmények [Btk. 98. § (3) bekezdés] —ellenkez ő rendelkezés hiányában — az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak . (4) Ha а köztársasági elnök а büntetés végrehajtását kegyelemb ől próbaid ő re felfüggeszti, а próbaidő és а mentesítés hatályának beálltához szükséges id őtartama kegyelmi elhatározás kelténe k napján kezd ődik. А büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés eseté n

31. §

Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén а határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárá s és а közérdekű munka nem hajtható végre . III. Fejezet А bíróság és az ügyész feladatai а végrehajtásba n А büntetőügyben e járó bíróság és ügyészfeladata i

32. §

(1) А büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az а bíróság intézkedik, amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik . А szükséges intézkedéseket az е törvényben és а büntetőügyekben hozo tt határozatok végrehajtása során а bíróságokra háruló feladatokat n megállapító jogszabályban foglaltak szerint а tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakba együtt : а tanács elnöke) teszi meg. (2) А vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint az ügyész álta l alkalmazo tt megrovás végrehajtása céljából az ügyész intézkedik . (3) А tanács elnöke — е törvény eltérő rendelkezése hiányában — az ügydönt ő határozat joger őre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesít őlap kiállítása é s megküldése iránt. (4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén а Be. 588 . § (5) bekezdése szerinti ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és а végrehajtás alapjául szolgál .

19

(5) А (3) bekezdés alkalmazásában ügydönt ő határozat ala tt а perújítás, а felülvizsgálat, а törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán, vagy а jogegységi eljárásban (а továbbiakban együtt : rendkívüli ogorvoslat) meghozo tt ügydöntő, illetve а kiszabott büntetést, az alkalmazo tt intézkedést érintő jogegységi határozatot is érteni kell . (6) А kényszerintézkedés elrendelésér ő l, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén а tanács elnöke haladéktalanul intézkedik а foganatosítás, illetve а szabadlábra helyezés céljából az értesítő lap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt . А tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha а terhelt előállítására nem került sor, а tanács elnöke azonnal intézkedik а szabadlábra helyezés iránt а fogvatartást foganatosító szervnél . (7) Ha а kényszerintézkedést az ügyész rendeli e1 vagy szünteti meg, akkor haladéktalanul intézkedik а foganatosítás, illetve а szabadlábra helyezés iránt . 33. §

(1) Ha а bíróság az értesít őlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesít őlapot kiállítani nem kell . А tanács elnöke а kijavítást elrendelő jogerős határozatot – а jogerőre emelkedését követ ően nyomban – és az eredeti aláírással elláto tt megkeresést megküldi annak а végrehajtásért felelős szervnek, illetve а törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (а továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és utal arra, hogy а megküldö tt határozatot milyen módosítással kell végrehajtani. (2) Ha а bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesít ő lap adatot tartalmaz, utóbb а Be. XXIX. Fejezet II . Címe szerinti eljárásban másként határoz, vagy а határozata mulasztását utólag pótolja, а tanács elnöke erről értesítőlapot állít ki, és azt határozatával együ tt haladéktalanul megküldi а végrehajtásért felel ős szervnek, szabadságvesztés esetén а bv. csoportnak. 34. §

(1) А jogerősen kiszabo tt szabadságvesztés azonnali foganatba vételének elrendelésekor а tanács elnöke а szabadságvesztésről kiállíto tt értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt а végrehajtás foganatosítása vége tt az elítéltet а bv. intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés végrehajtási őrnek adja át . (2) А tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés, illetve a z elzárás kiszabása, javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés elrendelése esetén а terhelt az ítélet jogerőre emelkedésekor –akár az ado tt, akár más büntetőügyben – fogva van. (3) Ha а terhelt fogva van, de el őállítására nem került sor, а tanács elnöke haladéktalanul megküldi а szabadságvesztésről, az elzárásról, а javítóintézeti nevelésrő l vagy а kényszergyógykezelésről kiállított és bírói rendelvénnyel elláto tt értesítőlapot а végrehajtásér t felelős szervnek, ha а terhelt más szervnél van fogva, а fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik а terhelt átszállítása iránt. (4) Ha а terhelt szabadlábon van és а szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, а tanács elnöke а szabadságvesztésről, illetve az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi а végrehajtás érdekében aBüntetés-végrehajtás Országo s Parancsnoksága (а továbbiakban : ВУОР) részére.

20

(5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén а tanács elnöke az é rtesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi az intézkedés végrehajtásáé rt felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik а kényszergyógykezeltnek, illetve а fiatalkorú elítéltnek az intézetb e szállítása vagy kísérése vége tt . 35 . §

(1) Ha а perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban а bíróság az alapügyben hozo tt bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, а tanács elnöke — а határozatnak а büntetést vagy intézkedést foganatosító szervhez történ ő megküldésével —azonnal intézkedik а szabadságvesztésre ítélt, а kényszergyógykezelt és а javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt . (2) А tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár e1, ha а fellebbezési joggal kapcsolatban benyújtott, а Be. 65 . § (5) bekezdése szerinti igazolási kérelem alapján а végrehajtást felfüggeszti . (3) Ha а rendkívüli jogorvoslat folytán meghozo tt határoza ttal а bíróság az elítéltet felmenti, а kényszergyógykezelést mell őzi, vagy az eljárást megszünteti, és а végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor, а tanács elnöke azonnal intézkedik а szabadságvesztésre ítélt, а kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt . (4) Ha а bíróság а Be. XXIX . Fejezet II. Címe szerinti valamely eljárásban — а végrehajtást érintő —olyan határozatot hoz, amelynek végrehajtására nincs értesítőlap rendszeresítve, а tanács elnöke а joger ős, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát haladéktalanul megküldi а végrehajtásért felel ős szervnek, szabadságvesztés esetén а bv. csoportnak . (5) А tanács elnöke, ha utóbb а büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok bekövetkeztét állapítja meg,— а kegyelem kivételével —, végzést hoz, és eredeti bírói aláírással ellátott határozatát megküldi а végrehajtásért felel ős szervnek, továbbá szabadságvesztés esetén а bv. csoportnak . 3б. §

(1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell küldeni anna k kiadmányát — а vagyoni jellegű büntetések és intézkedések kivételével — а külön jogszabályban foglaltak szerint а végrehajtásért felelős szervnek, illetve а bv. csoportnak. (2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén а tanács elnöke intézkedik az engedélyezés tényének és tartalmának az értesít őlapon történ ő feltüntetése iránt . Az ért esítőlap elküldését követően meghozo tt határozatot haladéktalanul meg kell küldeni а végrehajtásért felel ős szervnek, illetve а bv. csoportnak. (3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdek ű munka kiszabása, kényszergyógykezelés, pártfogó felügyelet és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az ügydöntő határozathoz —amennyiben rendelkezésre áll — mellékelni kell: a) az elítéltről készült pártfogó felügyelői vélemény, valamint az elítélt személy mentális és test i állapotáról készült szakvélemény, orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy másolatát , b) fiatalkorú elítélt esetében а környezettanulmány és az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés másolatát.

21

(4) Az értesítőlap, az ügydönt ő határozat, а végrehajtást érintő egyéb határozat, vagy а (3) bekezdés szerinti iratok, ha ennek biztonsági feltételei adottak, elektronikus úton is továbbíthatók а végrehajtásért felelős szervnek, illetve а bv . csoportnak. А

szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, а szabadságvesztés végrehajtásának biztosítás a 37 . §

(1) А bírósága szabadlábon lévő elítélttel szemben а jogerősen kiszabott szabadságveszté s azonnali foganatba vételét a) rendelheti e1, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és а bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekinte ttel alaposan feltehető, hogy а szökésével vagy az elrejt őzésével а büntetés végrehajtása alól kivonná magát , b) rendeli e1, ha azt b űnszervezetben elkövetett b űncselekmény miatt szabta ki . (2) Az (1) bekezdés esetén а bírósága székhelyén m űködő bv. intézet parancsnokától rövi d úton büntetés -végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át . Ha а bíróság székhelyén nincs bv . intézet, vagy а büntetés -végrehajtási őr kirendelésének akadálya van, а bíróság az elítéltnek а bv. intézetbe kísérése végett rövid úton а rend ő rséget keresi meg . 38 . §

(1) Ha а végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydönt ő határozat jogerőre emelkedéseko r а terhelt nincs el őzetes letartóztatásban, és а szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatb a vételét а bíróság nem rendelte el, az elítélttel szemben — а bv. intézetbe történő befogadásáig — а szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés rendelhet ő e1, ha а bűncselekmény jellegére, а kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi és család i körülményeire — különösen az egészségi állapotára, id ős korára — tekintettel alaposan feltehet ő, hogy ezzel is biztosítható, hogy а terhelt szökésével vagy elrejt őzésével а büntetés végrehajtása alól ne vonja ki magát . (2) А szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést e1 kell rendelni, ha а bíróság két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére halasztás t engedélyeze tt.

(3) А szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés elrendelésér ől а bíróság határoz . Az intézkedés hatálya alatt álló elítélt а bíróság határozatában meghatározo tt területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja e1, а tartózkodási helyét vagy а lakóhelyét nem változtathatja meg . А határozatban előírható, hogy а terhelt meghatározott időközönként а rendőrségen jelentkezzen .

(4) А szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megtartását — а Be. lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályai szerint — а rendőrség ellenőrzi. (5) Ha а szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés el őírásait az elítélt megszegte, а rend őrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendel ő bíróságot, és az elítéltet а bíróság határozatának meghozataláig —legfeljebb hat napig — büntetés-végrehajtási

22

őrizetbe veheti. А bíróság а szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedé s előírásainak megszegése esetén а szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el . (6) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozo tt és а tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedések nem vezettek eredményre, а tanács elnöke elfogatóparancsot bocsát ki .

(7) А szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést meg kell szüntetni , ha а büntetés végrehajthatósága megszűnt vagy kizárt . (8) Ha а bíróság az elítélttel szemben nem végrehajtandó szabadságvesztés melle tt alkalmazo tt kiutasítást és az ügydönt ő határozata kihirdetésekor jogerőre emelkedik, а bíróság а kiutasítás végrehajtása érdekében elrendeli az elítéltnek az illetékes idegenrendészeti hatóságho z történő előállítását . Az előállítás végrehajtása érdekében а tanács elnöke а rendőrséget keresi meg . А szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztás a

39. §

(1) А tanács elnöke а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha annak hátralév ő része két évnél rövidebb, az elítélt kérelmére – fontos okból – különösen az elítélt személyi vag y családi körülményeire tekinte ttel –legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet . (2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, а tanács elnök e a) az (1) bekezdésben szabályozo tt tartamú halasztást meghaladó, határozo tt ideig tartó halasztást i s engedélyezhet , b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja, c) halasztást engedélyezhet а szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az esetben is, ha а szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb . (3) E1 kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) а tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb а szülés várható idejét követő első év végéig, b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. (4) А (2) bekezdés esetében а tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg а halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és а ВУОР egészségügy i szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei közö tt való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz а kérelemről. (5) А (3) bekezdés a) pontja esetén, ha а gyermek halva születe tt, vagy utóbb meghalt, а szabadságvesztés végrehajtását а bíróság felhívására hat héten belül kell megkezdeni . Ha а gyerme k véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, а szabadságvesztés végrehajtását amint azt а nő szülés utáni egészségi állapota lehet ővé teszi – haladéktalanul meg kell megkezdeni . А nő szülés utáni egészségi állapotáról а tanács elnökének а felhívására а ВУОР egészségügyi szakterületének vezetője – а rendelkezésre bocsáto tt orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik .

23

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározo tt feltételek esetén sincs helye а szabadságveszté s végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné

а közbiztonságot vagy а közrendet,

illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani . (7) Ha az igazságügyért felel ős miniszter а 46. § (2) bekezdése szerint а büntetés végrehajtását elhalasztotta vagy félbeszakíto tta, а bíróság az ezt követően а halasztás iránt benyújto tt kérelem tárgyában а döntés meghozatalát mindaddig felfüggeszti, ameddig а 46. § (2) bekezdése szerinti halasztás vagy félbeszakítás tart .

(8) А katona szabadságvesztése végrehajtásának elhalasztásáról az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokát (vezetőjét) értesíteni kell . (9) Ha а szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan id őben terjesztik elő, hogy annak elintézésére а végrehajtás megkezdésére kitűzö tt határnap elő tt már nincs lehetőség, а tanács elnöke а kérelem elbírálását mellőzi és erről а kérelmezőt értesíti. Ha а szabadságvesztést már foganatba ve tt ék, а kérelmet а szabadságvesztés végrehajtásának esetlege s félbeszakítása iránti intézkedés megtétele vége tt а bv. intézetnek megküldi. Az elzárás végrehajtásának elhalasztása 40 . §

(1) А tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fonto s okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekinte ttel, legfeljebb háro m hónapra halasztást engedélyezhet . (2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, а tanács elnöke a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást i s engedélyezhet, b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja . (3) E1 kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – az elzárás végrehajtásának megkezdésé t annak az elítéltnek az esetében, aki

a) а tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb а szülés várható idejét követ ő tizenkettedik hónap végéig, b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. (4) А (2) bekezdés esetében а tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértő i szakvélemény alapján állapítja meg а halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és а ВУОР egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei közö tt való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz а kérelemről. (5) А (3) bekezdés a) pontja esetén, ha а gyermek halva született, vagy utóbb meghalt, а szabadságvesztés végrehajtását а bíróság felhívására hat héten belül kell megkezdeni . Ha а gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, а szabadságvesztés végrehajtását –amint azt а nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi – haladéktalanul meg kell megkezdeni . А nő szülés utáni egészségi állapotáról а tanács elnökének а felhívására а ВУОР egészségügyi szakterületének – а rendelkezésre bocsáto tt orvosi dokumentumok alapján – vezet ője nyilatkozik .

24

(6) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, h a az súlyosan veszélyeztetné а közbiztonságot vagy а közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzését ől kell tartani . (7) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelemmel összefüggésben а 39 . § (7)—(9 ) bekezdését értelemszer űen alkalmazni kell . А közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása 41 . §

(1) А tanács elnöke а közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmér e fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekinte tt el, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet . (2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, а tanács elnök e a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást i s engedélyezhet , b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja . (3) El kell halasztani — kérelem nélkül, hivatalból is — а közérdek ű munka végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, ak i

a) а tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb а szülés várható idejét követ ő tizenkettedi k hónap végéig, b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza . (4) А (2) bekezdés esetében а tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg а halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását. (5) Ha а közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan id őben terjesztik elő, hogy annak elintézésére а végrehajtás megkezdésére kit űzött határnap elő tt már ninc s lehetőség, а tanács elnöke а kérelem elbírálását mell őzi és erről а kérelmez őt értesíti, és а kérelmet а közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele vége tt а büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyel ői szolgálatnak i s megküldi . (6) Ha az elítélt gyermeke halva született, vagy utóbb meghalt, végrehajtását а bíróság felhívására hat héten belül meg kell kezdeni .

а közérdekű munka

(7) А büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, h a

a) а gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, és azt а nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi , b) az elítélt részére а gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, vagy gyermeknevelés i támogatás folyósítását egy év eltelte el őtt megszüntetik , c) az elítélt fogvatartása vagy házi őrizete megszűnik, kivéve, ha а közérdekű munk a végrehajtásának е törvény szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.

25

(8) А (6) bekezdés és (7) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról a z igazságügyi orvos-szakértő vagy а szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik . Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés eseté n 42 . §

(1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy а pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben val ó megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának а büntetés célján túlmen ő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehet ő, hogy az elítélt а meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére а bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt engedélyezheti, hogy а pénzbüntetést két éven belül, részletekbe n fizesse meg. (2) А pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljeb b további három hónappal meghosszabbítható . (3) А részletfizetés olyan, havonta fizetend ő összegben engedélyezhető, amely osztható а pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével . (4) А pénzbüntetés szabadságvesztésre történ ő átváltoztatását követően halasztás vag y részletfizetés nem engedélyezhető. Javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása 43 . §

(1) А fiatalkorúval szemben jogerős ítéletben elrendelt javítóintézeti nevelés végrehajtását а tanács elnöke а 39. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek melle tt és keretek közö tt elhalasztja. (2) Ha а fiatalkorú egészségi állapota indokolja, három hónapot meghaladóan, vag y ismételten is engedélyezhető halasztás . А

halasztás és а részletfizetés engedélyezésének ejárási szabálya i 44 . §

(1) А halasztás és а részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya . (2) А kérelemről, ha azt а terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követ ően nyomban előterjesztette, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, а határozatát indokolni köteles . (3) А terhelt kés őbb előterjesztett kérelmének elbírálására а különleges eljárások szabályai t (Be. XXIX . Fejezet) kell alkalmazni. А kérelemről bírósági titkár is határozhat . (4) А pénzbüntetés, а rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében а halasztás, vagy а részletfizetés engedélyezése tárgyában hozo tt határozat ellen nincs helye fellebbezésnek . (5) А szabadságvesztés, az elzárás, а közérdekű munka és а javítóintézeti nevelé s végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt, а törvényes

26

képviselő és а védő fellebbezhet . Ha а halasztást а (2) bekezdés alapján а másodfokú bíróság engedélyezte, а fellebbezés elbírálására а Be. XIV . Fejezet IV . Címe megfelel ően irányadó .

(6)А tanács elnöke szabadságvesztés esetén а 39. § (2) és (3) bekezdésében, elzárás esetén а 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározo tt körben – а 39. § (4) bekezdésére és а 40. § (4)

bekezdésére figyelemmel – szükség szerint intézkedik а büntetés-végrehajtási bírónál а végrehajtás függőben tartása iránt . (7) Az elítéltet bejelentési köteleze tt ség terheli minden olyan tény vagy körülmén y tekintetében, amely а végrehajtás elrendeléséhez alapul szolgál . Ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható. Az elítéltet а halasztást engedélyez ő határozatban tájékoztatni kel l bejelentési köteleze ttségéről, továbbá а bejelentés elmulasztása jogkövetkezményéről. Kegyelmi eljárás 45 . §

(1) Kegyelem iránti el ő terjesztést – hivatalból vagy kérelemre – а még végre nem hajto tt büntetés, а próbára bocsátás, а jóvátételi munka és а javítóintézeti nevelés elengedésére vag y mérséklésére, illetve а büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyér t felelős miniszter tehet а köztársasági elnökhöz . (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint а már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújthat ó be .

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, а védő, а fiatalkorú törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be .

(4) А még végre nem hajto tt büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve а büntete tt előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránta kegyelm i kérelmet az els ő fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani . (5) Az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke а kegyelmi eljárás során az elítéltnek а kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi .

(6) А döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint а kegyelmi kérelmet а tanács elnöke az igazságügyért felel ős miniszterhez felterjeszti . 46 . §

(1) Az igazságügyért felelő s miniszter az el ő terjesztés el őkészítése során – а büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal –elrendelheti az elítéltnek aBüntetés-végrehajtá s Központi Kórházában (a továbbiakban : Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történ ő szakorvosi vizsgálatát – ha а kegyelmi kérvényben egészségügyi okra hivatkozik –, illetve további irato k beszerzését .

(2) А büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetve előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti а büntetés vagy javítóintézeti nevelés intézkedés végrehajtásának а köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vag y félbeszakítását.

27

(3) Az igazságügyért felel ős miniszter а kegyelmi kérelmet а köztársasági elnökhöz akkor i s felterjeszti, ha а kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) А kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek, és а kegyelmi kérelem előterjesztőjének . (5) Ha az elítélt а szabadságvesztését vagy а javítóintézeti nevelését tölti, részére а kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felel ős miniszter közvetlenül а bv . intézet, illetve а javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg а kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első foko n eljárt bíróságot . (6) Ha а köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldö tt értesítés tartalmazza а kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is . А büntetés-végrehajtási bíró és а bv. csoport feladatai а végrehajtás foganatosítása körébe n 47 . §

(1) А büntetések és az intézkedések végrehajtása során а bíróságra háruló feladatokat а törvényszéken működő, а törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró, vagy а katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében а büntetés-végrehajtási bíró feladatait а törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró (а továbbiakban együtt : büntetés-végrehajtási bíró ) látja e1. Büntetés-végrehajtási feladatokat esetenként а törvényszék elnöke által kijelölt más bíró i s elláthat.

(2) А büntetések és az intézkedések végrehajtásának el ősegítése vagy ellenőrzése érdekében bv. csoport működik, amelynek illetékessége а törvényszék illetékességi területére terjed ki . (3) А bv. csoport munkáját а törvényszék elnöke által kijelölt büntetés -végrehajtási bíró szervezi, irányítja és ellen őrzi. 48 . §

(1) А szabadságvesztés — ideértve а 64 . § és 66 . § szerinti szabadságvesztést is —, az elzárás, а közérdekű munka vagy а javítóintézeti nevelés kiszabása esetén а büntetés-végrehajtási bíró а bíróság határozata és а ВУОР által megküldö tt gyűjtőjegyzék alapján — külön jogszabályban meghatározo ttak szerint — megvizsgálja, hog y

а) nem állapítható-e meg а büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy е törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése , b) аz elítélt az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltö tt-e annyi id őt, hogy а kiszabo tt szabadságvesztést, а 64. § és 66 . § szerinti szabadságvesztést, az elrendelt javítóintézeti nevelés t kitöltö tt e, vagy а szabadságvesztésb ől а feltételes szabadságra bocsátása, vagy javítóintézeti nevelésből az ideiglenes elbocsátása kérdésében való döntés esedékes .

(2) А büntetés-végrehajtási bíró az е törvény szerinti végrehajtási akadály fennállását határozattal állapítja meg . 49 . §

28

(1) Ha а büntetőügyben eljárt bírósága halasztás iránti kérelemmel kapcsolatosan – а 44 . § (6) bekezdése alapján – а végrehajtás függőben tartása iránt küldö tt megkeresést, а büntetés végrehajtási bíró intézkedik annak érdekében, hogy az elítélt részére а büntetés megkezdésére а felhívást ne küldjék ki, vagy - ha az elítélt nem jelenik meg а megjelölt határnapon а bv. intézetnél – nem bocsát ki elfogatóparancsot, illetve az elfogatóparancsot, el ővezető parancsot visszavonja, vagy visszavonatja. Ha az elítéltet а bv. intézet befogadta, а büntetés-végrehajtási bíró erről haladéktalanul értesíti а megkeresést küldő bíróságot а kérelemnek, mint félbeszakítás iránt i kérelemnek а továbbítása végett. (2) А közérdekű munka, vagy а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére – az elítéltnek az átváltoztatásról hozo tt határozat kihirdetésekor nyomban, vagy а határozat kézbesítésétől számít ott nyolc пароп belül bejelentett kérelmére – а büntetés-végrehajtási bíró а 39. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával halasztást engedélyezhet, határozatát indokolni köteles. Az elmulasztott határid ő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak ninc s helye . А halasztás tárgyában hozo tt határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. А 44 . § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat megfelel ően alkalmazni kell . А büntetés-végrehajtási bíró e járásának általános szabálya i

50 . §

(1) А büntetés-végrehajtási bír ó a) egyesbíróként jár e1 , b) az е törvényben meghatározo tt esetekben iratok alapján hozhatja meg а döntést, ez esetben beszerezheti az ügyész és az elítélt nyilatkozatát . Az ügyész és az elítélt а nyilatkozatát а bíróság felhívásától számított nyolc пароп belül teheti meg ; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesne k tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész, а végrehajtásért felelős szerv képvisel ője és а védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet, а tárgyaláson az ügyész és а védő részvétele kötelező, а végrehajtásért felel ős szerv képviselője jelen lehet, c) е törvény eltér ő rendelkezése hiányában а meghallgatást az indítvány, illetve az előterjesztés beérkezését követő, vagy hivatalból történ ő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló ténynek vag y körülménynek а tudomására jutásától számíto tt harminc пароп belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt пароп belüli időpontra, а tárgyalást negyvenöt пароп belüli, fogva lév ő elítélt esetén harminc пароп belüli időpontra tűzi ki, d) az elítélt vagy védője kérelmére, továbbá а bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban beszerzi az űgyész és а végrehajtásért felel ő s szerv véleményét, ezek beérkezésétől számított tizenöt пароп belüli időpontra tűzi ki а meghallgatást, vagy harminc пароп belüli időpontra а tárgyalást; ha iratok alapján dönt, а kérelmet tizenöt пароп belül bírálja el, e) а meghallgatást és а tárgyalást а bíróság épületében, ha az elítélt fogva van, а meghallgatást а bv. intézetben, vagy a javítóintézetben tartja, fi eljárása során hozo tt végzés ellen – е törvény eltér ő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek va n helye , g) az eljárást megszünteti, h а az ügyész indítványát visszavonta, illetve az előterjesztést vagy а kérelmet visszavonták, h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha а büntetőügyben els ő fokon eljárt bíróságnak а Be . XXIX. Fejezet II . Címe szerinti valamely eljárásban meghozo tt határozata ezt szükségessé teszi, ugyaníg y jár e1, ha hivatalból, az ügyész, az elítélt vagy védője indítványa alapján észleli, hogy valamel y rendelkezése nem а törvénynek megfelel ő. Ezekben az esetekben а Be. XXIX. Fejezetében ír t szabályok alapján új határozatot hoz,

29

i) az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozo tt, vagy külföldön tartózkodik és а kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történ ő átadása iránt kell intézkedni, vagy ha а Be. XXIX . Fejezet II. Címe szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel а büntetőügyben els ő fokon eljárt bíróságot, j) az ismeretlen helyen tartózkodó elítél ttel szemben elfogatóparancsot bocsáthat ki , k) szükség esetén szakértői vizsgálatot rendelhet e1 . (2) Az е fejezet szerinti eljárásokat – е tőrvény eltérő rendelkezése hiányában –annak а végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek а székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja 1e, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vag y intézkedést végrehajtják . (3) Az е fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél е törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő, а büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal а törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja . А bírósági titkár а döntését iratok alapján hozza meg .

(4) А büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést а törvényszék másodfokú tanács a tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja e1 . А tárgyaláson az ügyész és а védő részvétele kötelező. (5) Az е fejezet szerinti eljárások során felmerült b űnügyi költség – е törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével – az elítéltet terheli . (6) Ha е törvény, vagy más törvény eltér ően nem rendelkezik, а büntetés-végrehajtási bíró eljárására а büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni . 51 . §

(1) А büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen а fellebbezést, ha azt kihirdetés útján közölték , nyomban be kell jelenteni, ha azt kézbesítés útján közölték, nyolc пароп belül írásban lehe t benyújtani . Az elmulasztott határid ő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye. А fellebbezésnek – ha е törvény másképp nem rendelkezik – halasztó hatálya van а végrehajtásra. (2) Fellebbezésre jogosult az ügyész, az elítélt, а védő az elítélt hozzájárulása nélkül is, és а fiatalkorú törvényes képvisel ője . (3) Ha а fellebbezési határid ő valamennyi jogosultra nézve lejárt, а büntetés-végrehajtási bíró haladéktalanul, de legkés őbb három munkanapon belül az iratokat felterjeszti а törvényszé k másodfokú tanácsához .

(4) А fellebbezést а törvényszék а felterjesztéstől számíto tt tizenöt пароп belül, fogva lévő elítélt esetén nyolc пароп belül tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja e1 . А tárgyalás határnapját а felterjesztéstől számított harminc пароп belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt пароп belüli időpontra kell kitűzni.

(5) А büntetés-vё grehajtási bíró és а törvényszék másodfokú határozatával szemben а Be. 431 . §-a szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján а Kúria а törvénysérté s megállapítása esetén а megtámadott határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti , és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja .

30

А szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás 52 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása, valamint az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránta bv . intézet tesz el őterjesztést а büntetés-végrehajtási bíróhoz . (2) А szabadságvesztés enyhébb végrehajtási fokozatának kijelölését leghamarabb az elítél t befogadását követő hat hónap elteltével az elítélt vagy véd ője is kezdeményezheti . А kérelmet а bv. intézet –értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt пароп belül továbbítja а büntetésvégréhajtási bíróhoz . Ha az enyhébb fokozat kijelölését е törvény kizárja, vagy az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékel ő vélemény és а javaslat elkészítését а bv. intézet mellőzheti. (3) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel а bíróság az enyhébb végrehajtás i fokozat kijelölésről szóló határozatát hatályon kívül helyezheti . (4) А büntetés-végrehajtási bíró а kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapjá n elutasíthatja, ha a) az enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazását е törvény kizárja, b) az elítélt vagy а védője а hat hónapon belül ismételten el őterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha а korábbi kérelem elutasítását követően а 115. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti id ő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet . (5) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésére vonatkozó el őterjesztés esetén а büntetés végrehajtási bíró az elítélt meghallgatását mell őzheti. (6) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése, valamint а fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt te tt előterjesztés elutasítása esetén а bűnügyi költséget az állam viseli . Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazás a 53 . §

(1) А fogház vagy а börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb szabályo k alkalmazása, illetve alkalmazásuk megszüntetése iránta bv . intézet tesz előterjesztést а büntetés végrehajtási bírónak. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy véd ője is kezdeményezheti . А kérelmet а bv. intézet —értékel ő véleményével és javaslatával — tizenöt пароп belül továbbítja а büntetés-végrehajtási bíróhoz . Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását е törvény kizárja, vagy ha az egy éven belül ismételten el őterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékel ő vélemény és а javaslat elkészítését а bv. intéze t mellőzheti.

31

(3) Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti el őterjesztés tárgyában а büntetés t végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg а döntést; az elítélt vagy а védő által benyújtot kérelem tárgyában – а (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – meghallgatást tart . (4) А büntetés-végrehajtási bíró а kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapjá n elutasíthatja, ha a) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását е törvény kizárja, b) az elítélt vagy а védője а hat hónapon belül ismételten el őterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha а korábbi kérelem elutasítását követően а 104. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet. (5) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése, valamint az alkalmazásu k megszüntetésének mellőzése esetén а bűnügyi költséget az állam viseli . А szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározás a 54 . §

(1) Ha а szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúa k fogházában kell végrehajtani, de az elítélt а huszonegyedik életévét а büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, а lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés végrehajtási bíró hivatalból, az iratok alapján а Btk. 37. §-a szerint meghatározza а szabadságvesztés fokozatát, amelynek során а Btk . 35 . § (2) bekezdése alapján а törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat . (2) Ha а fiatalkorúak börtönében vagy а fiatalkorúak fogházában lev ő elítélt а szabadságvesztés végrehajtása alatt tölti be а huszonegyedik életévét, а szabadságvesztés fokozatának а Btk. 37. §-а alapján történ ő meghatározása, valamint а fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel а Btk. 35 . § (2) bekezdésének alkalmazása iránta bv . intézet előterjesztést tesz а büntetés-végrehajtási bírónak. (3) Ha az előterjesztés а Btk. 35 . § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, а büntetés végrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben а büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján а Btk. 37. §-a szerint meghatározza а szabadságvesztés fokozatát . А büntetés-végrehajtási bíró а szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor aBtk . 35 . § (2) bekezdése alapján а törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott meghatározott szempontokon túl а fiatalkorúnak а szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartását is vizsgálni kell . (4) А bűnügyi költséget az állam viseli . A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítás a 55 . §

t (1) А feltételes szabadságra bocsátás lehet őségének а 87 . § (1) bekezdésében meghatározot feltételek alapján történő kizárására а bv. intézet tesz el őterjesztést – а szabadságvesztés foganatb a vételekor– а büntetés-végrehajtási bíróhoz.

32

(2) А büntetés-végrehajtási bíró а z el őterjesztés érkezését ől számított tizenöt napon belül dönt.

(3) А feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén а bűnügyi költséget az állam viseli . А szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélttel kapcsolatos elйás 56 . §

(1) Az IMEI főigazgató főorvosa el őterjesztést tesz а büntetés-végrehajtási bírónak а szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására, ha az IMEI pszichiáter szakorvosa a z elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg.

(2) А büntetés-végrehajtási bíró igazságügyi elmeorvos-szakért ői vélemény beszerzését rendeli el . Az eljárásban két szakértő t kell alkalmazni, ha az elítélt IMEI-be szállítására sürg ősségi intézkedésként sor került, az IMEI orvosa az elmeorvos-szakért ői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet. (3) Ha а szakértő i vélemény szerint az elítélt kóros elmeállapotú, а büntetés-végrehajtási bíró а szabadságvesztés végrehajtási helyeként az IMEI-t jelöli ki . (4) Ha а szakértő i vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy részére ideiglenes gondnok rendelése szükséges, а büntetés-végrehajtási bíró javaslatot tesz az ügyésznek а gondnokság alá helyezés kezdeményezésére, vagy ideiglenes gondnok rendelését kezdeményezheti . (5) Az elítélt elmeállapotának vizsgálatát félévente e1 kell vég еzni. А büntetés-végrehajtási bíró а felülvizsgálat, illetve az IMEI főigazgató főorvosa által tett, а szabadságvesztés eredeti helyének а visszaállítása iránti előterjesztésnek az elbírálása során az elítélt újabb elmeorvos szakértői vizsgálatát rendeli e1 . (6) Ha az újabb szakértői vélemény szerint az elítélt elmeállapotában bekövetkeze tt változás alapján az elítéltnek az IMEI-ben történő elhelyezése már nem indokolt, а büntetés-végrehajtási bíró elrendeli az elítélt visszaszállítását а bv. intézetbe . (7) Ha а szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy az ideiglene s gondnok rendelés megszüntetése indokolt, а büntetés-végrehajtási bíró javaslatot tesz az ügyészne k а gondnokság alá helyezés megszüntetésének а kezdeményezésére, vagy az ideiglenes gondnok rendelés megszüntetését kezdeményezi . (8) Ha а szabadságvesztés tartamának lejártát megel őző, valamint а feltételes szabadságra bocsátás esedékessége el őtt két hónappal az elítélt visszaszállítására nem került sor, а büntetés végrehajtási bíró az elítélt igazságügyi elmeorvos-szakért ői vizsgálatát rendeli e1, kivéve, ha az előző szakért ői vélemény két hónapon belüli idő pontban készült . Ha а szakértői vélemény alapján az elítélt további gyógykezelése indokolt, а büntetés-végrehajtási bíró felhívja az IMEI főigazgató fő orvosát, hogy az egészségügyről szóló törvény alapján kezdeményezze а szabaduló elítélt pszichiátriai gyógykezelését .

(9) А büntetés-végrehajtási bíró határozatait az iratok alapján is meghozhatja . А büntetés végrehajtási bíró határozatával szemben а nagykorú elítélt törvényes képvisel ője, házastársa vagy élettársa is jogosult а fellebbezésre.

33

г

(10) А bűnügyi költséget az állam viseli. A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás 57. §

(1) А feltételes szabadságra bocsátásról (Btk . 38., 39., 42–43 . §) а büntetés-végrehajtási bíró а bv. intézet előterjesztése alapján, а feltételes szabadságra bocsátás lehetséges id őpontja előtt ~ kivéve, ha az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkeze tt –, az elítélt meghallgatása után határoz . (2) А határozat meghozatala el ő tt а büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy а feltétele s szabadságra bocsátás lehetséges id őpontjáig rendelkezésre álló idő legalább két hónap – elrendelheti а pártfogó felügyelői vélemény beszerzését . (3) А párt fogó felügyelő а (2) bekezdésben í rt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet а feltételes szabadságra bocsátás lehetséges id őpontja elő tt legalább két hónappala bv . intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érintkezhet . (4) А büntetés-végrehajtási bíró а határozo tt ideig tartó szabadságvesztésből feltétele s szabadságra bocsáto tt elítélt pártfogó felügyeletét (Btk . 69. §) rendelheti e1, és az elítélt számára а Btk. 71 . § (2)–(3) bekezdése alapján külön magata rtási szabályokat írhat el ő. (5) А büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tart ó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsáto tt elítélt számára а Btk. 71 . § (2)–(3) bekezdése alapján külön magata rtási szabályokat írhat el ő. (6) Ha а büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, а feltételes szabadságra bocsátás lehet őségét kés őbb újból megvizsgálhatja. Ebben az esetben elrendelheti а pártfogó felügyelői vélemény beszerzését . (7) Ha а büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, а feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti . А kérelmet а bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – harminc napon belül továbbítja а büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten el őterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, a z értékelő vélemény és аjavaslat elkészítését а bv. intézet mellőzheti. (8) Ha а büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig ta rtó szabadságvesztésre ítéltet ne m bocsátotta feltételes szabadságra, а feltételes szabadságra bocsátás lehet őségét legkés őbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja . Ilyen esetekben elrendelheti а párt fogó felügyelői vélemény beszerzését. 58. §

(1) А feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha az el őzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött időre figyelemmel az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható .

34

(2) А büntetés-végrehajtási bíró а meghallgatás időpontjáról а bv. intézetet, ha а terhelt szabadlábon van, а terheltet, vagy ha fiatalkorú, törvényes képvisel őjét idézi, az ügyészt, továbbá , ha а pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, а pártfogó felügyel őt értesíti . (3) Ha а büntetés-végrehajtási bíró azt észleli, hogy az elítéltet а feltételes szabadság kedvezményéb ől а Btk. 38. § (4) bekezdésében, illetve а Btk. 45. § (7) bekezdésében foglaltak miatt az ítélet meghozatalakor ki kelle tt volna zárni, а Be. 557. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekébe n az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságot keresi meg, és az elsőfokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti . Ha а büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy а Btk. 38. § (2) bekezdésében meghatározo tt minimális időtartama szabadságvesztésből még nem telt e1, а feltételes szabadságra bocsátást mellőzi. (4) Ha а feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez а szükséges adatok hiányoznak, d e rövid időn belül beszerezhetők, а büntetés-végrehajtási bíró а feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett а meghallgatást elnapolja, és а meghallgatásra új határnapot t űz ki. (5) А bűnügyi költséget az állam viseli . 59 . §

(1) Ha а büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte e1, de а bv. intézet а feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítél t súlyos fegyelmi vétséget követe tt e1, а büntetés-végrehajtási bíró а feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján а végzését hatályon kívül helyezheti . (2) Ha а büntetés-végrehajtási bíró а szabadlábon lév ő elítéltet nem bocsátotta feltétele s szabadságra, az elítélt kérelmére, а szabadságvesztés megkezdésére а 39. § szerint halasztást engedélyezhet . (3) Ha а feltételes szabadságra bocsátást elrendel ő végzés ellen az ügyész fellebbezést nyúj t be, ennek а feltételes szabadság megkezdésére halasztó hatálya van . Az ügyész а fellebbezésről — а fellebbezés benyújtásával egy id őben — értesíti а bv. intézetet. (4) Ha а másodfokú bírósága végzést helyben hagyja, haladéktalanul értesíti а bv. intézetet а szabadítás érdekében .

(5) А (3) bekezdés esetén, ha а másodfokú bírósága végzést helyben hagyja, а bűnügyi költséget az állam viseli . 60 . §

(1) Ha а büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mell őzte, de úgy ítéli meg, hogy az elítélt kés őbb feltételes szabadságra bocsátható, felhívja а bv. intézetet, hogy az általa meghatározo tt időpontban, amely a) öt évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, minta feltétele s szabadságra bocsátás mellőzéséről hozo tt határozat napjától számíto tt három hónap , b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, minta feltétele s szabadságra bocsátás mellőzésérő l hozott határozat napjától számíto tt hat hónap, tegyen újabb előterjesztést .

35

(

(2) Az elítélt magatartásában tartósan bekövetkeze tt , lényeges változásra figyelemmel а bv. intézet ismételten el őterjesztést tehet, ha а büntetés-végrehajtási bíró — feltételes szabadságr a bocsátást mell őző — határozatától számítva hat hónap már eltelt .

(3)А bűnügyi költséget az állam viseli . А feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárás 61 . §

(1) Ha а magatartási szabályok súlyos megszegése miatt а feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetés végrehajtási bírónak indítványt tesz. (2) Ha az elítélt elfogása el őtt а hatóság elől elrejtőzött, vagy а még végrehajtásra váró szabadságvesztés tartamára tekintettel, avagy egyéb okból alaposan feltehet ő , hogy szökésével vagy elrejtőzésével а büntetés végrehajtása alól kivonná magát, illetve alaposan tartani kell attól, hog y szabadságvesztéssel büntetend ő újabb bűncselekményt követne e1, az ügyész, az indítván y benyújtása utána büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti а szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét .

(3) А határozatban а szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének az id őtartamáról i s rendelkezni kell, amely а feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén még letöltend ő szabadságvesztés tartamáig terjedhet, de nem haladhatja meg а harminc napot. А határozat а fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható . (4) Az ügyész által elrendelt ideiglenes foganatba vétel id őtartama legfeljebb öt nap . Az ügyész határozata ellen а Be. szerinti panasznak van helye . (5) Az ügyész indítványának elutasítása esetén а bűnügyi költséget az állam viseli . Az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítás a 62 . §

(1)А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, vagy а bv. intézet el őterjesztése alapján, а 278 . § ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja az elzárás végrehajthatóság a megszűnését. Az eljárásnak az elítélt kérelmére is helye van . (2) Az eljárást az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézet székhelye, ha az elzárást még ne m vették foganatba, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés végrehajtási bíró folytatja le .

(3)А bűnügyi költséget az állam viseli . А közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása 63 . §

36

(1) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy а pártfogó felügyelő előterjesztésére, а 289. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja а közérdekű munka végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt kérelmére is helye van . (2) Az eljárást а közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha а kijelölésre mé g nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés végrehajtási bíró folytatja le . (3) А bűnügyi költséget az állam viseli . А közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésr e 64 . §

(1) А közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése mia tt annak szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyész а pártfogó felügyel ő jelentése alapján indítványozza а büntetésvégrehajtási bírónál . (2) Az eljárást а közérdek ű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha а kijelölésre mé g nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában ta rtózkodási helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bíró folytatja le . (3) Ha abüntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, а közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tart amát а még 1e nem töltött munkaórák alapulvételével állapítja meg . Ha az átváltoztatásra nincs ok, а büntetés-végrehajtási bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésér e hívja fel а pártfogó felügyelőt. (4) Ha az elítélt felfüggeszte tt szabadságvesztés próbaidejét tölti, а közérdekű munka szabadságvesztésre tö rt énő átváltoztatásakor а büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy а próbaid ő az átváltoztato tt szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk . 86. § (2)—(3) bekezdés] . (5) Az átváltoztatásról rendelkez ő végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van . (6) Az ügyész indítványának elutasítása esetén а bűnügyi költséget az állam viseli. (7) А büntetés-végrehajtási bíró а közérdekű munka helyébe lépő szabadságveszté s megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyel ői vélemény beszerzését rendelheti e1 . Е végzés ellen nincs helye fellebbezésnek . 65 . §

(1) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára а Btk. 49. §-ába n meghatározott feltételek fennállása esetén — az iratok alapján — а közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át . (2) А bűnügyi költséget az állam viseli . (3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztato tt közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

37

А péпzbüпtetés átváltoztatása szabadságvesztésre 66. §

(1) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára а Btk. 51 . §-ában meghatározo tt feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – а pénzbüntetést vagy annak me g nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át. (2) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára а fiatalkorúval szemben kiszabo tt pénzbüntetés behajthatatlansága esetén – az iratok alapján –, ha а Btk. 112 . és 113 . §-a а közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi, а pénzbüntetést közérdekű munkára, ha az kizárt, а pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatja át . (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárást annak а törvényszéknek а gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja 1e, amely а pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. (4) Ha az elítélt felfüggeszte tt szabadságvesztés próbaidejét tölti, а pénzbünteté s szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor а büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy а próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk . 86 . § (2)–(3) bekezdés] . (5) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozo tt, átváltoztatást elrendel ő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye .

(6) А bűnügyi költséget az állam viseli . (7) А büntetés-végrehajtási bíró а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti e1 . Е végzés ellen fellebbezésnek nincs helye . А kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló e járá s 67. §

(1) А kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítását az ügyész az idegenrendészeti hatóság – az elítélt kérelmére vagy hivatalból te tt – kezdeményezése alapján indítványozza а büntetés-végrehajtási bírónál. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül а bíróságho z benyújto tt kérelmére indul, а büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész indítványát . (2) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak а székhelye szerint illetékes büntetés végrehajtási bíró folytatja 1e, amelynek területén az elítélt tartózkodik .

(3) А büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján a z ügyész indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja а kiutasítás végrehajthatóságát . (4) Ha а (2) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indult, а büntetés-végrehajtási bíró az elítél t meghallgatását mell őzheti.

(5) А bűnügyi költséget az állam viseli .

38

А pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás

68 . §

(1) А bv. intézet а pártfogó felügyeletnek а feltételes szabadságra bocsátáskor val ó elrendelése [Btk . 69. § (1) bekezdés b) pont] iránta feltételes szabadságra bocsátás esedékesség e előtt az 57 . § (1) bekezdésében í rt előterjesztéssel együ tt tesz előterjesztést а büntetés-végrehajtás i blróьоz. (2) А határozat meghozatala elő tt а büntetés-végrehajtási bírÓ – feltéve, hogy а feltétele s szabadságra bocsátás lehetséges id őpontjáig rendelkezésre álló id ő legalább három hónap — pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti e1 külön magata rt ási szabály előírása érdekében . (3) А büntetés-végrehajtási bíró а pártfogó felügyelet elrendeléséről а feltételes szabadságra bocsátásról szóló határoza ttal dönt, ha az elítélt pá rt fogó felügyeletét rendeli e1, külön magata rtási szabályt írhat el ő. (4) А párt fogó felügyelet kötelez ő alkalmazása esetén а bv. intézet а feltételes szabadságra bocsátás tárgyában megte tt előterjesztéshez kapcsolódóan а feltételes szabadságra bocsátás lehetséges id őpontja elő tt legalább három hónappal előterjesztést tehet а büntetés-végrehajtási bíróhoz — külön magat artási szabály előírása érdekében —p ártfogó felügyel ői vélemény beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megel őzés érdekében szükséges . (5) А (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján а büntetés -végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és а pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magata rtási szabályt írhat elő. (6) А pártfogó felügyel ő а (2) és az (5) bekezdés szerinti pártfogó felügyel ői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet а feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappala bv . intézetben meghallgatja, és vele ett ől az időponttól kezdődően rendszeresen kapcsolatot tarthat . (7) А Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén а pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével а párt fogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyésznek. (8) Az ügyész indítványára а büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pá rtfogó felügyeletét megszünteti, ha а pártfogó felügyelet feIe része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és anna k szükségessége már nem áll fenn . А büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg а döntést. (9) Az ítéletben, vagy а bíróság határozatában el ő írt külön magatartási szabályo k megváltoztatása iránt а pártfogó felügyelő tesz javaslatot а büntetés-végrehajtási bírónak. А külön magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak а pártfogolt kérelme alapján is helye van . Ez utóbbi esetben а büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg а döntést. (10) А párt fogolt kérelme esetén а büntetés-végrehajtási bíró а pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyel ői véleményt szerezhet be . (11) Az е §-ban szabályozott eljárásokban а bűnügyi költséget az állam viseli .

39

Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése б9. §

(1) А javítóintézetb ől tö rténő ideiglenes elbocsátásra az 57–59 . §, а javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetésének а magatartási szabályok megszegése miatt történő elrendelésére а 61 . § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a javítóintézetb ől tö rténő ideiglenes elbocsátásra az intézeti tanács tesz el őterjesztést а büntetés-végrehajtási bírónak. (2) А javítóintézetb ől való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha а büntetés-végrehajtási bíró а javítóintézetből való ideiglene s elbocsátást nem szünteti meg. Az elévülés megállapítása 70 . §

(1) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapjá n megállapítja а büntetés vagy а javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizá rt ságát а 28. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt . (2) Az eljárásra – а közérdekű munka kivételével – az а büntetés-végrehajtási bíró illetékes , aki а büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkede tt vagy intézkedésre köteles . Utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárá s 71 . §

(1) А büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára vagy az elítélt kérelmére , illetve а végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag – а Be. XXIX . Fejezetében í rt szabályo k alapján – folytatja 1e az 52–70 . § szerinti eljárásokat, ha а határozatában nem а törvénynek megfelelő en rendelkeze tt . (2) А bűnügyi költséget az állam viseli . А végrehajtásért felelős szerv határozatának bírósági felülvizsgálata

72 . §

(1) Abüntetés-végrehajtási bíró – а 24. § szerinti eljárásban – a) а bírósági felülvizsgálati kérelmet elutasítja, ha az elkésett, е törvényben kizá rt vagy nem а jogosulttól származik, b) а határozatot helyben hagyja, ha а bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan, c) а határozatot megváltoztatja, ha а bírósági felülvizsgálati kérelem és az iratok alapján lehetséges а törvénynek megfelel ő határozat meghozatala , d) а határozatot hatályon kívül helyezi és а döntésre jogosultat új eljárásra utasítja, ha új határoza t meghozatala szükséges .

40

t (2) А büntetés-végrehajtási bíró csak az elítélt javára változtathatja meg а végrehajtásér felel ős szerv döntését . А büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásában hozo tt határozata ellen fellebbezésnek helye nincs .

(3) А büntetés-végrehajtási bíró végzéssel határoz, az iratnak а hozzá érkezését ől számított nyolc пароп belül; а határozat tartalmára, alakszerűségére, közlésére, valamint а kijavításra а Be. 257–262 . §- át kell értelemszerűen alkalmazni .

(4) А határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása esetén а bűnügyi költséget az állam viseli . Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálat a 73 . §

(1) Az elítéltnek а bv . intézet parancsnokának а biztonsági zárkába helyezés elrendelésér ől és meghosszabbításáról, valamint az országos parancsnok biztonsági zárkába helyezé s meghosszabbításáról vagy biztonsági részlegre helyezés elrendelésér ől és meghosszabbításáró l szóló határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmét а büntetés-végrehajtási bíró az iratnak а hozzá érkezését ől számíto tt öt napon belül bírálja e1 .

(2) А bűnügyi költséget az állam viseli . (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak az el őzetes letartóztato ttak esetén is irányadók . Az elítélt sajtó úján történő nyilatkozattételével, nyilatkozata közzétételével kapcsolatos e járás 74 . §

(1) Az elítéltnek а 124 . § szerinti nyilatkozattételét és а 125 . § szerinti nyilatkozat közzétételét megtagadó, határozattal szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét а büntetés végrehajtási bíró az iratnak а hozzá érkezését ől számított öt пароп belül – az iratok alapján – bírálj a e1 .

(2) Ha а bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, а közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni . (3) А bűnügyi költséget az állam viseli . А fenyítés felülvizsgálata 75 . §

(1) Az elítéltnek vagy véd őjének а bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozatta l szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét а büntetés-végrehajtási bíró az iratnak а hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el .

(2) А bűnügyi költséget az állam viseli. (3) Az (1)–(2) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és а szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint az el őzetesen letartóztatottnak és а rendbírság helyébe lépő elzárásra

,

41

kötelezettnek а magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelm e elbírálására.

W. Fejezet Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések 76. §

(1) Е törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából а bíróság, az ügyészség és а végrehajtásért felel ős szerva büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és а szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat, továbbá а végrehajtással összefüggésbe n az elítéltre vagy az egyéb jogcímen fogvatarto ttra vonatkozó személyes adatokat kezeli . (2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterje d

a) а büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére, határozatának számára és keltére, jogerőre emelkedésének napjára, а kiszabott büntetés, alkalmazo tt intézkedés nemére, tartamára és mértékére, az előírt magatartási szabályra vagy kötelezettségre, а bűncselekmény Btk. szerinti megnevezésére és minősítésére, az elkövetői minőségre, valamint а bűnismétlésre vonatkozó adatokra, kényszerintézkedés esetén az eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére és az ügyszámra , az ezzel kapcsolatos valamennyi határozat keltére, joger őre emelkedésének napjára, továbbá а kényszerintézkedés tartamára, b) az elítélt, vagy az egyéb jogcímen гоgуаtагtоtt természetes személyazonosító adataira, nemére , állampolgárságára, –hontalan személy esetén – а hontalansága tényére, valamint lakcímére, katon a elítélt esetén annak rendfokozatára, valamint állományilletékes alakulata vagy testület e megnevezésére és címére, c) az elítélt vagy а kényszerintézkedés hatálya ala tt álló családi állapotára, iskolai végze tt ségére é s szakképze tt ségére, а kényszergyógykezelt családi állapotára, d) az elítélt vagy az еgyéb jogcímen гоgуаtагtоtt törvényes képviselőjének, meghatalmazo tt vagy kirendelt védőjének, jogi eljárásban eljáró képviselőjének, valamint а kényszergyógykezel t házastársának, továbbá nem magyar állampolgárságú гоgуаtагtоtt esetén az állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet eljáró tagjának családi és utónevére, továbbá – ha azoka t megadja – а levelezési címére, telefonszámára, illetve e-maii címére , e) az elítélt vagy az egyéb jogcímen гоgуаtагtоtt részére kiállíto tt , а személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és járművezetéstől eltiltás hatálya ala tt álló esetében а vezetői engedély okmányazonosítójára és érvényességi idejére, továbbá az okmányt kiállító hatósá g megnevezésére,

fi а szabadságvesztés büntetés hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosít ó jelére, az egészségügyről szóló törvényben meghatározo tt egészségügyi adataira (a továbbiakban : egészségügyi adat), esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen család i körülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, а választójoggal nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint а végrehajtás helyére, kezd ő és befejez ő időpont] ára, g) а közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociáli s helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmány i rendjére vonatkozó adataira, továbbá – ha azokat megadja – а levelezési címére, telefonszámára, illetve e-maii címére, valamint а végrehajtás helyére, kezd ő és befejező időpontjára, valamint а ledolgozo tt napok számára, h) а közügyekt ől eltiltott esetén а népképviseleti szerv testületében vagy bizottságában korábban betöltött tagságára, civil szervezetben betöltött vezetői tisztségére, köztestületben vag y közalapítványban viselt tisztségére, volt katonai rendfokozatára, volt belföldi vagy külföldi

42

kitüntetésére, а hivatalos személyi min ő séget korábban megalapozó jogviszonyára, törvénybe n kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozo tt szervezet közgy ű lésébe, testületébe történt korábbi delegálására vonatkozó adataira, illetve az arra vonatkozó adatokra, hogy korábban véd őként vagy képviselőként járt el , а pártfogó felügyelet alatt álló egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire , i) foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói jogviszonyára vonatkozó adataira, szociális helyzetére , így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyon i körülményeire vonatkozó adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatás i intézményben tanúsíto tt magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, а kényszergyógykezelés és а javítóintézeti nevelés hatálya ala tt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire , szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira, lakáskörülményeire, valamint jövedelmi é s vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatás i intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá javítóintézeti nevelés esetén а végrehajtás helyére, kezd ő és befejező időpontjára, k) az utógondozott társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káro s szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira, lakáskörülményeire , valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira , 1) а kényszerintézkedés hatálya ala tt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére , egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint а végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára , m) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fog уаtartott jogai gyakorlásához és kötelezettsége i teljesítéséhez szükséges további személyes adatokra, különösen az egészségügyi állapotára , esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó vagy а bűnügyi személyes adataira , n) az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fog уаtartottnak а végrehajtással összefüggésben keletkezett kártérítési és egyéb fizetési kötelezettségére, kártérítési igényére vonatkozó adatokra és а keresményét terhelő fizetési köteleze ttségekre , o) а büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó adatokra, így különösen а végrehajtás elhalasztásával, а végrehajtás kezdő és befejező időpontjával, а foganatosítás helyével és körülményeivel, а jutalmazással és а fenyítéssel, а végrehajtás félbeszakításával és annak okával , valamint а büntetés végrehajtását kizáró ok vagy végrehajtási akadály bekövetkezésével kapcsolato s adatokra, p) pártfogó felügyelői vélemény, környeze tt anulmány, megelőző pártfogó felügyel ői vélemény vagy jelentés készítése esetén а terhelt családi állapotára, iskolai végze ttségére, szakképze tt ségére , foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói jogviszonyának adataira, egészségügyi adataira , esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire , lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint а sértett azon személyes adataira, amelyek а részére adandó jóvátételhez szükségesek, fiatalkor ú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógia i j e11emzésére, q) а büntetőeljárásban vagy az elítélttel kapcsolatos egyéb — bírósági, ügyészségi, közjegyz ői, közigazgatási —eljárásban keletkeze tt azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján а végrehajtásért felel ős szerv részére meg kell küldeni . (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akko r is, ha a) az igazságügyért felel ő s miniszter а kegyelmi eljárás során elrendeli az elítéltnek а Központi Kórházban történő szakorvosi vizsgálatát, vagy

43

b) а szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása az el őzetes letartóztatásban vagy házi ő rizetben töltö tt idő beszámítására figyelemmel esedékes, de az el ő zetes letartóztatást nem а bv. intézetben töltötte. 77. §

(1) Az igazságügyért felelős miniszter а kegyelmi eljárások lefolytatása során, illetve а nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében lefolytatott eljárások során, а 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül а kegyelem iránti el őterjesztéshez, továbbá а jogsegélykérelem elintézéséhez és а bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározo tt vagy nemzetközi egyezményből eredő egyéb feladatai teljesítéséhez szükséges személyes adatokat ismerheti meg é s kezelheti.

(2)А büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter а 76. § (2) bekezdésében meghatározott adato k közül а büntetések félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához szükséges személyes adatoka t ismerheti meg és kezelheti .

(3) А gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter а 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül а javítóintézeti nevelés félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásáho z szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti. 78. §

(1) А rendőrség а 76. § (2) bekezdésében meghatározo tt adatok közü l

a) а Be. szerinti őrizet, b) ha az el őzetes letartóztatást rend őrségi fogdában hajtják végre, az előzetes letartóztatás, c) а pártfogó felügyelet, d) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott más ügyben történ ő elő állítása, szállítás a végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti . (2) А helyi önkormányzat a társadalmi kötődés program, illetve az utógondozás végrehajtás a során az ezekben részt vevő elítélt természetes személyazonosító adatát ismerheti meg és kezelheti . (3) А közérdekű munka végzésének helyeként kijelölt munkáltató а 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül az elítélt természetes személyazonosító adatát, társadalombiztosítás i azonosító jelét, egészségügyi adatait, továbbá — ha azokat megadja — а levelezési címét, telefonszámát, illetve e-maii címét, valamint a ledolgozott napok számát ismerheti meg és kezelheti . (4) А szabadságvesztés vagy elzárás büntetést tölt ő elítélt, illetve а javítóintézeti nevelés ala tt álló személy munkáltatását biztosító gazdálkodó szervezet а munkáltatásban részt vev ő természetes személyazonosító adatait és а büntetés-végrehajtási szervezet által alkalmazott nyilvántartási számát ismerheti meg és kezelheti . 79. §

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, а 76—78. §alapján kezelt személyes adatokat а büntetés, az intézkedés, а kényszerintézkedés, vagy а szabálysértési elzárás végrehajtás a befejezésekor vagy végrehajthatósága megsz űnésekor törölni kell.

44

80 .

§

(1) А pártfogó felügyelő а közérdekű munka és а pártfogó felügyelet végrehajtása érdekébe n az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át а bűnügyi nyilvántartó szervtől : a) а bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magya r állampolgárokkal szemben hozo tt ítéletek nyilvántartásáról, valamint а bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009 . évi XLVII . törvény (a továbbiakban : Bnytv .) 11 . § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározo tt adatokat, b) а Bnyty. 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározo tt adatokat, ha az érinte ttel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el , c) а Bnyty. 28. § b)–d) pontjában meghatározott adatokat, ha а terhelttel szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, előzetes letartóztatást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el . (2) Az (1) bekezdés alapján átve tt adatokat törölni kell, h a a) azokat а bűnügyi nyilvántartásból törölték, b) ha а közérdekű munkát vagy а pártfogó felügyeletet végrehajto tták, vagy c) а közérdekű munka а pártfogó felügyelet végrehajtása megszűnt. 81. §

Az elítéltek, az egyéb jogcímen fogvatarto ttak, а vádemelés elhalasztása során pártfog ó felügyelet alatt állók és az utógondozo ttak adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai és tudományos célra felhasználhatók . MÁSODIK RÉSZ А büntetések végrehajtás a V. Fejezet А szabadságvesztés végrehajtása Értelmező rendelkezések

82. §

Е fejezet alkalmazásában 1. fiatalkorú alatt érteni kell а tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott szabadságvesztést töltő elítéltet is , 2. fogvatarto tti nyilvántartás : az elítéltről és az egyéb jogcímen fogvatarto ttról а büntetés végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint vezete tt nyilvántartás, 3. kockázatelemzési és kezelési rendszer: az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatának а felmérése, értékelése és kezelése érdekében kialakított és m űködtetett szakmai rendszer, 4. közeli hozzátartozó : а Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként meghatározo tt személy és az élettárs, 5. reintegrációs program : az elítélt munkaerő-piaci integrációjának elősegítését, а befogadást megelőző életkörülményeiből, életviteléb ől eredő hátrányok csökkentését, személyisége és szociális készségei fejlesztését célzó reintegrációs programok, foglalkozások,

45

б. rezsim : az egyéniesítés alapelvéhez igazodó, az elítéltre vonatkozó reintegrációs célo k megvalósítását biztosító végrehajtási környezet, amelyet е törvény vagy annak céljaival összhangban а bv. szervek vezetői hoznak létre . А szabadságvesztés végrehajtásának cél á és elve i 83 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrán y érvényesítése, valamint а végrehajtás ala tt i reintegrációs tevékenység eredményeként annak elő segítése, hogy az elítélt szabadulása utána társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és а társadalom jogkövető tagjává váljon. (2) А feltételes szabadságra bocsátás lehet őségének kizárásával kiszabott életfogytig tart ó szabadságvesztés végrehajtásának célja а társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése . (3) Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet а végrehajtásért felel ős szerv —önállóan vagy más szervezetekkel együttm űködve — az elítélte k munkáltatása, terápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által biztosítja . А végrehajtásért felelő s szerva reintegrációs tevékenysége t az elítélt személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi . (4) А szabadságvesztés végrehajtása során — а szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, а bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel — törekedni kell arra, hogy az elítélt életkörülménye i közelítsenek а szabad élet általános körülményeihez, és ezáltal а szabadságvesztés káros hatásai enyhíthetők, illetve ellensúlyozhatók legyenek . (5) А szabadságvesztés végrehajtása során а végrehajtás rendjének megtartásához és а büntetés-végrehajtás feladatainak ellátásához szükséges fegyelem érvényesül . Ezt lehetőleg az elítélt önkéntes jogkövetésével, vele együttműködésben kell biztosítani . (б) А szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet csak а büntetés céljának eléréséhe z szükséges mértékben lehet elkülöníteni а társadalom tagjaitól . Az elítélt számára biztosítani kell а büntetés céljával, valamint az intézet rendjével és biztonságával nem ellentétes családi, személye s és társadalmi kapcsolatok létesítését, fenntartását, illetve fejlesztését . (7) А szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt önbecsülése , személyisége, felel ősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön а szabadulása utáni, а társadalom elvárásának megfelelő önálló életre . (8) Az elítéltet kizárólag а büntetés céljának eléréséhez szükséges legkisebb mértékű korlátozásoknak lehet alávetni . А szabadságvesztés végrehajtása során а büntetés-végrehajtási szervezet az elítélt életébe csak а büntetés céljának eléréséhez szükséges mértékben avatkozik be . Az elítélt szabadságvesztés alatti életvitelét — ha erre képesnek és késznek mutatkozik — vel e együttműködésben kell kialakítani . Intézkedés а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdéséié 84 .§

46

(1) А szabadságvesztés végrehajtását azonnal foganatba kell venni, h a

a) а szabadságvesztést kiszabó határozat joger őre emelkedésekor а terhelt akár az adott ügyben, akár más ügyben el őzetes fogvatartásban van, а határozat joger őre emelkedését követő nappal, b)а bírósága szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte e1 . (2) Ha а szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor а terhelt más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást, javítóintézeti nevelést vagy szabálysértési elzárást tölt, а szabadságvesztés végrehajtását а 14 . §-ban meghatározo tt végrehajtási sorrend érvényesítésével kel l foganatba venni . (3) Az (1)–(2) bekezdés esetein kívül а szabadságvesztés végrehajtásának а megkezdésére az elítéltet а ВУОР hívja fel. (4) А ВУОР az elítéltet soron kívül hívja fel а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, h a

a) а kiszabott szabadságvesztés ötévi vagy azt meghaladó tartamú , b) az elítélt többszörös visszaeső. (5) А (3)–(4) bekezdés szerinti felhívás tartalmazz a

a) а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv . intézet nevét, címét , b) a jelentkezés napját és időpontját, c) tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki а szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg , d) tájékoztatatást a jelentkezési köteleze ttség elmulasztásának egyéb következményeiről, e) általános tájékoztatást az elítélt általa bv . intézetnél bemutatandó iratokról és а megjelenésse l kapcsolatos általános köteleze tt ségekről . (6) А (3)–(4) bekezdés szerinti felhívást olyan id őpontban kell kiadni, hogy azt az elítélt а jelentkezési köteleze tt ség napja el őtt legalább tizenöt nappal megkapja . (7) А (3)–(4) bekezdés szerinti felhívás kiadása érdekében а jogerős szabadságvesztés t kiszabó bíróság két példányban kiállíto tt gyűjtőjegyzékkel megküldi а szabadságvesztésekről kiállított, bíró rendelvénnyel elláto tt értesítőlapokat ВУОР -nak. (8) А ВУОР а (3)–(4) bekezdés szerinti felhívás megtörténtét követ ően а gy űjtőjegyzék egy példányának visszaküldésével haladéktalanul tájékoztatja а bv. csoportot а felhívás tényéről, а szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint а végrehajtás megkezdésére kijelölt bv . intézetről. 85 . §

(1) А ВУОР а szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv . intézet kiválasztásánál figyelembe veszi

a) а kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát, b) az elítélt állandó lakóhelyét , c) azt, hogy az elítélt visszaes ő-e, és d) а telített séget .

47

(2) А 84 . § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy а szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkés őbb а szabadságvesztést kiszabó határozat joger őre emelkedését követő három hónapon belül megkezdje . 8б . §

(1) А ВУОР az előző naptári héten kiado tt felhívásokat az azokban megjelölt bv . szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállíto tt jegyzéket az értesítőlapokkal együ tt а bv. intézet parancsnokának megküldi . (2) Ha а szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem vol t kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, а ВУОР haladéktalanul megkísérli az elítél t tart ózkodási helyének а felkutatást, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az els ő fokon eljár t bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását. (3) Ha az elítélt а szabályszerűen kézbesíte tt felhívás ellenére nem jelent meg а bv. intézetnél, t akkora bv . intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt el ővezetése iránt, ha az el ővezetés nem jár eredménnyel, kezdeményezi az els ő fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását . (4) А (2) és (3) bekezdésben foglaltak esetén mellékelni kell az intézkedések meghozatalána k szükségességét alátámasztó iratokat . Kizárása feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből 87 . §

(1) Az elítéltet а feltételes szabadságra bocsátás lehet őségéből ki kell zárni, ha а határozo tt ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határid őben nem kezdte meg . (2) Az elítéltet erre а következményre а szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban , halasztás engedélyezése esetén а határozatban figyelmeztetni kell . А befogadás alapjául szolgáló irato k 88 . §

А bv. intézet az elítéltet a) a jogerős bírósági ítéletrő l szóló értesít őlap, b) az elővezetésről szóló rendelkezés , c) az elfogatóparancs , d) а szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás , e) а szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés, vag y fi az igazságügyért felel ős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságveszté s végrehajtásának átvételér ől szóló értesítés e alapján fogadja be.

48

Az elítélt személy azonosságának megállapítása 89 . §

(1) Ha а befogadás során az elítélt személyazonossága iránt kétség merül fel és az а személyazonosító okmánya alapján nem tisztázható, а bv. intézet ellenőrzi, hogy az elítélt a) arcképmása szerepel-e а bűnügyi nyilvántartási rendszerben , b) ujj- és tenyérnyomata szerepel-e а daktiloszkópiai nyilvántartásban . (2) Ha az elítélt arcképmása szerepel а bűnügyi nyilvántartási rendszerben, а bv. intézet а befogadás során rögzíti az elítélt arcképmását és azt összehasonlítja а bűnügyi nyilvántartási rendszerben szereplő arcképmással . (3) Ha az elítélt ujj- és tenyérnyomata szerepel а daktiloszkópiai nyilvántartásban, а bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében а Bnyty. 82. § (5) bekezdés b) pontja szerint kezdeményezi а szakértői nyilvántartó szervnél az elítélt és tenyérnyomatának összehasonlítását а daktiloszkópiai nyilvántartásban szerepl ő ujj- és tenyérnyomatt al. (4) Ha az (1)–(3) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel az elítél t személyazonosságának megállapítása érdekében а bv. intézet а székhelye szerint illetékes rendőri szervhez fordul. А befogadás megtagadás a 90 . §

А bv. intézet а befogadást megtagadja, h a a) а befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy b) а szabadságvesztés végrehajtására előállíto tt , átkísért, átszállított vagy önként jelentkező személy а befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos . Ideiglenes befogadá s 91 . §

(1) Az elítéltet ideiglenesen ke11 befogadni, ha а személyazonossága kétségessé válik, а szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha а bv . intézet а szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli .

(2) А szabadságvesztés végrehajtására kijelölt bv . intézet az oda útba indíto tt elítéltet az értesítőlap megérkezéséig ideiglenesen fogadja be . (3) Ideiglenes befogadás esetén а bv. intézet haladéktalanul megteszi а szükséges intézkedéseket az elítélt személyazonosságának tisztázása, illetve а szükséges iratok kiegészítése , kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt. (4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc napig tarthat.

49

Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet és

а Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer

92 . §

(1) А Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban : KKMI) а Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzi az е törvényben meghatározo tt elítéltek kockázatelemző, valamint az egyéb reintegrációs programokat és döntéseket el ősegítő vizsgálatát . (2) А tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt aKKMI-be n kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. AKKMI-ben az elítélt harminc napig tartózkodik, amit а KKMI fő igazgatója további harminc nappal meghosszabbíthat .

(3) А KKMI-ben eltöltö tt időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amel y tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, meghatározza а kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági é s reintegrációs feladatokat, amelyet а bv. intézetnek а reintegrációs tevékenysége során figyelemb e kell vennie . 93 .

§

(1) А KKMI elvégzi az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását а kiemelked ő en magas kockázatt al bíró elítéltek rezsimváltását megelőz ően és а fogvatartásra különös veszélyt jelent ő események bekövetkezésében részt vev ő elítéltek esetében .

(2) Е törvény eltér ő rendelkezése hiányában az elítéltet szabadulása el őtt legalább hat hónapon belül záró kockázatelemzési vizsgálatnak kell alávetni aKKMI-ben, amelynek id őtartama húsz napig terjedhet, amelyet а KKMI főigazgatója további tíz nappal meghosszabbíthat . А záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért visszaesési kockázatát . (3) А bv. intézeti szakterületi véleményezést megel ő ző en az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia feltételes szabadságra bocsátáshoz készítend ő előterjesztés megalapozása érdekébe n azzal, hogy а vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának esedékességét megel őző két hónapon belül meg kell kezdeni . (4) Nem kell elvégezni annak az elítéltnek а záró kockázatértékelését, a) aki nem tartozik а 92 . § (2) bekezdés hatálya alá, b) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve , c) aki а társadalmi kötődés programban vesz részt, vagy d) akinél а fogva tartó bv . intézet ezt nem javasolja . 94 .

§

(1) А KKMI а tevékenysége során keletkező fogvatarto tt i kockázatelemzéshez szüksége s adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat а büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére . Az elítéltről készült kockázatelemzési jelentéseket а fogvataгtо ti nyilvántartásban rögzíteni kell és а bv . intézet által az elítél tt el kapcsolatban kezelt iratok közö tt kell elhelyezni. (2) А KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi . Befogadási és Fogvatartási Bizottság

50

95. §

(1) А bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (továbbiakban : BFB) működtetnek. (2) А 92 . § (2) bekezdésében meghatározo tt kivizsgálást követően az elítéltet haladéktalanul а számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegébe kell helyezni, ahol legfeljebb tíz napi g tartózkodhat . А befogadó részlegben tájékoztatni kell az elítéltet а kockázatértékelési összefoglal ó jelentés tartalmáról, а javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkent ő reintegráció s programok igénybevételér ől. (3) Az elítélt együ ttműködésével а bv. intézeti befogadást követően а kockázatértékelés i összefoglaló jelentés alapján а befogadó részleg vezetője rögzíti az elítélt beleegyezésével elkészül t egyéniesített fogvatartási programtervet, majd а BFB az elítélt személyes meghallgatását követ őe n nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe helyezéséről és а bv. intézetben működ ő reintegráció s programokban történő részvételér ől. (4) Ha az elítélt KKMI-ben elvégze tt vizsgálatára és értékelésére е törvény szerint nem kerül sor, az elítéltet а KKMI által kiadott módszertan alapján а BFB sorolja be az adott fokozatho z tartozó megfelel ő rezsimszabály alá .

(5) А fogvatartott egyéniesítéséhez igazodó rezsimkategóriába sorolásáról, szigorúb b biztonsági csoportba, valamint а IV. biztonsági csoportba sorolásáról – а 26 . § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – а BFB határozattal dönt . (6) Halaszthatatlan esetekben az elítélt rezsimkategóriájának, illetve elhelyezéséne k módosításáról а bv. intézet parancsnoka is határozhat . Halaszthatatlan az eset, ha fogolyzendülés , fogolyszökés, támadás, tömeges ellenállás, önkárosítás, vagy bármilyen, az intézet biztonságár a veszélyt jelentő más körülményről bejelentés érkezik, valamint ha rendkívüli esemény bekövetkezésétől tartani lehet .

(7) А fogvatartásért felelős szakterületek bevonásával а bv. intézetnél kell elvégezni – legalább hathavonta – az elítéltek kötelező felülvizsgálatát arezsimbe helyezés vonatkozásában , amelyről а BFB dönt. 96. §

(1) А BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai : a) adatok, iratok egyeztetése, b) befogadó részlegbe helyezés, c) tájékoztatás az összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint а reintegrációs programokról , d) rezsimkategóriába sorolás, elhelyezés , e) hosszúid ős speciális részlegen történ ő elhelyezés, illetve annak megszüntetése , fi gyógyító- terápiás , illetve drogprevenciós részlegre való besorolás vagy megszüntetés , g) rezsimbe helyezés felülvizsgálata , h) záró kockázatelemzési vizsgálathoz vélemény elkészítése , i) reintegrációs gondozásba vétel, reintegrációs programba történ ő bevonás, ilyen programb a történő helyezés, eredményességének értékelése , nem dolgozó és újonnan befogado tt elítélt munkába állítása, а munkahely és а munkakö r kijelölése,

51

k) dolgozó elítélt munkahelyr ől történő leváltása, 1) dolgozó elítélt más munkаhelyre történő áthelyezése, m) а bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés а terápiás foglalkoztatásról, annak munkaidejér ől és munkarendjéről, n) oktatásra, szakképzésre, továbbképzésre jelentkez ők beiskolázása, o) alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés és megszüntetés , p) biztonsági csopo rtba sorolás , q)jogszabályban meghatározo tt egyéb feladat. (2) А BFB az (1) bekezdés c), e) és i)p) pontjában meghatározo tt feladatainak ellátás a kapcsán az elítéltet meghallgatja. (3) Az elítéltet а bv. intézet parancsnoka és а BFB döntéseivel szemben е törvénybe n meghatározo tt jogorvoslati jog illeti meg . Jogorvoslatnak а határozat, illetve а döntés végrehajtásár a nincs halasztó hatálya . (4) А BFB részletes feladatait, tagjait, eljárásrendjét az országos parancsnok határozza meg . (5) А bv. intézet parancsnokának hatáskörei kapcsán а BFB véleményezési, illetv e javaslattételi feladatokat is elláthat. А szabadságvesztés végrehajtásának rendje 97. §

(1) А szabadságvesztést а büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre . А szabadságvesztést а bíróság által meghatározo tt fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban –, а büntetésvégrehajtási szervezet által – а jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján – kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre . А fegyház а börtönnél, а börtön а fogháznál szigorúbb végrehajtási mód . (2) А szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának rendjét az elítélt egyéni körülményeine k figyelembevételével – személyiségére, el ő életére, életvitelére, családi körülményeire, а szabadságvesztés során tanúsíto tt magatartására, az elkövet e tt bűncselekményre, а szabadságveszté s fokozatára és tartamára tekintettel – kell kialakítani . (3) А szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt kockázati elemzése, magatartása és а reintegrációs tevékenységben való részvétele függvényében az egyes fokozatokon belül а végrehajtás rendje, az elítélt részére adható kedvezmények az egyes fokozatokhoz kapcsolód ó rezsimszabályok szerint eltér őek lehetnek . (4) Az elítélt az egyes végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódóan általános, enyhébb é s szigorúbb rezsimszabályok alá sorolható be . (5) А végrehajtás biztonságának fenntartása érdekében az egyes fokozatokhoz tartoz ó rezsimszabályokon belül az elítélt biztonsági besorolása alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére , ellenőrzésére, а zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonság i fülkében vagy rácson keresztül történ ő fogadására, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt el őállítására, szállítására vonatkozó el őírások szigorúbbak lehetnek .

52

(6) Az elítélt biztonsági besorolása ömnаgában nem lehet akadálya annak, hogy az elítélt a z egyes fokozatokhoz tartozó kedvezőbb rezsimszabályok alá kerüljön. (7) А végrehajtás rendje az egyes végrehajtási fokozatokhoz képest eltér ő az enyhéb b végrehajtási szabályok alkalmazása, az átmeneti részlegre, illetve а biztonsági zárkába, illetv e részlegre helyezés esetén . А büntetés-végrehajtási szervezet а sajátos kezelési igényű elítéltek részére speciális részleget alakíthat ki, ahol а végrehajtás rendje elsősorban е sajátos igényekhe z igazodik. (8) А szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét е törvény, valamint szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni .

а

98 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítél t a) őrzését, felügyeletét és ellen őrzését, b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát , c) – ha е törvény másként nem rendelkezik – а hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási , egészségbiztosítási jogszabályok, illetve а kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügy i ellátását, d) jogainak е törvény szerinti gyakorlását , e) oktatásához szükséges feltételeket , fi foglalkoztatásához szükséges feltételeket, g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges feltételeket . (2) А szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltér ő az elítél t a) elkülönítése а külvilágtól, b) ő rzése, felügyelete és ellen őrzése, c) bv. intézeten belüli mozgása, d) életrendje , e) személyes szükségleteire fordítható összeg , fi jutalmazása és fenyítése , g) részvétele а reintegrációs programokban. (3) А rezsimszabályok alapján а (2) bekezdés a)–g) pontja szerinti egyes feltételek – е törvény rendelkezései alapján – а szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban megegyezhetnek . 99. §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása során – ha е törvény másképp nem rendelkezik – a) а különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól , b) а férfiakat а nőktől, c) а fiatalkorúakat а felnőtt korúaktól, d) а katonákat а katonának nem minősülő elítéltektől, e) а dohányzókat а nem dohányzóktól , fi а fekvőbetegeket az egészségesektől, g) а fertőző betegeket а nem fert őző betegektől

53

e1 kell különíteni . (2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vag y lakóhelyiségben kell végrehajtani . (3) А gyógykezelés érdekében а különböző végrehajtási fokozatú elítéltek а kórteremben, а betegszobában, а fertőző elkülönítőben, illetve az е célra kijelölt zárkában közösen helyezhet ők e1, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak. (4) Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek – az ado tt részlegen belül –együ tt helyezhetők e1 а gyógyító-terápiás és az átmeneti részlegen, а drogprevenciós részlegen, а pszichoszociális részlegen, а hosszú időre ítéltek részlegén, az enyhébb végrehajtási szabályo k alkalmazása során, а fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek együ ttes elhelyezése esetén. (5) А különböző végrehajtási fokozatú elítéltek а munkahelyen együ tt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, а felsőoktatásban, а szakmai képzésben, а sport és а kulturális programon, а szállítás és az előállítás során, valamint а vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá а szabad levegőn és а közös étt erembe n együtt tartózkodhatnak. (6) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait i s meghatározhatja. (7) А bv. szerv jellegéhez, rezsim szabályokhoz igazodóan а bv. szerv vezetője határozza me g а zárka vagy lakóhelyiség ajtók nyitva- illetve zárva tartásának rendjét . 100. §

(1)А fegyház fokozata szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási módja . (2) А fegyházban az elítélt a) eltávozása – а tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – kivételese n engedélyezhető, amelynek id őtartama а szabadságvesztésbe beszámít , b) életrendje részleteiben is meghatározo tt , állandó irányítás és ellen őrzés alatt á11, c) а bv. intézeten belül а számára kijelölt területen biztonsági és rezsim besorolása alapjá n са) engedéllyel és felügyelet melle tt, cb) felügyelet mellett , vagy сс) felügyelet melle tt , а kijelölt részlegen ellenőrzéssel mozoghat , d) zárkája ajtaját éjszaka zárva kell tartani, nappal engedélyezhet ő а rezsimszabályokhoz igazodó időszakos nyitva tartás, e) számára а rezsim szabályokhoz igazodóan engedélyezhető, hogy részt vegyen az elítéltek csoportos kulturális és sportprogramjainak eltöltésében, illetve а bv. intézet által szerveze tt, bv. intézeten belüli programokon, fi magánál tartható tárgyainak köre korlátozott, ami а rezsimszabályokhoz igazodóan b ővíthető, azonban а korlátozás а könyvtári és tankönyvekre, tanszerekre, valamint az engedélyeze tt kegytárgyakra, családi fényképekre nem terjedhet ki , g) kapcsolattartásának gyakorisága, illetve tartama а rezsimszabályok szerint bővíthető, azonban az е törvényben az egyes kapcsola ttartási formákra meghatározo tt alsó határt biztosítani kell,

54

h) а személyes szükségleteire fordítható összeg mértéke а rezsimszabályokhoz igazodóan változik, i) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha а külvilágtól а munkavégzés ala tt is elkülöníthető. 101 . §

А börtönben az elítélt а) eltávozása kivételesen engedélyezhet ő, amelynek id őtartama а szabadságvesztésbe beszámít, külső munkáltatásban részt vehet , b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, c)а bv. intézeten belül а számára kijelölt területen biztonsági és rezsim besorolása alapjá n са) csak engedéllyel és felügyelet mellett, cb) felügyelet melle tt, а bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy cc) felügyelet mellett, а bv. intézet meghatározott területén ellenő rzéssel, illetve meghatározo tt szervezett programokon szabadon mozoghat, d) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha а tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal engedélyezhet ő а teljes vagy az id őszakos nyitva tartás, e) számára а rezsimszabályokhoz igazodóan engedélyezhető , hogy részt vegyen az elítéltek csoportos kulturális és sportprogramjainak eltöltésében, illetve а bv. intézet által szerveze tt, bv. intézeten belüli programokon, fi magánál tartható tárgyainak köre korlátozo tt , ami а rezsimszabályokhoz igazodóan b ővíthető, azonban а korlátozása könyvtári- és tankönyvekre, tanszerekre, valamint az engedélyeze tt kegytárgyakra, családi fényképekre nem terjedhet ki , g) kapcsolattartásának gyakorisága, illetve tartama а rezsimszabályok szerint bővíthető, azonban az е törvényben az egyes kapcsola tt artási formákra meghatározo tt alsó határt biztosítani kell, h) а személyes szükségleteire fordítható összeg mértéke а rezsimszabályokhoz igazodóan változik . 102 . §

(1)А fogház fokozata szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja . (2)А fogházban az elítélt а) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama а szabadságvesztésbe beszámít, külső munkáltatásban részt vehet, b) életrendje részben meghatározo tt , а reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel , c)а bv. intézeten belül а számára kijelölt területen biztonsági és rezsim besorolása alapjá n са) felügyelett el, cb) ellenőrzéssel, vagy сс) szabadon járhat, d) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva, kivéve, ha а tisztálkodáshoz szükséges foly ó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal nyitva kell tartani , e) számára а rezsimszabályokhoz igazodóan engedélyezhető , hogy részt vegyen az elítéltek csoportos kulturális és sportprogramjainak eltöltésében, illetve а bv. intézet által szervezett, bv . intézeten belüli programokon,

55

fi magánál tartható tárgyainak köre korlátozott, ami а rezsimszabályokhoz igazodóan b ővíthető, azonban а korlátozása könyvtári- és tankönyvekre, tanszerekre, valamint az engedélyezett kegytárgyakra, családi fényképekre nem terjedhet ki , g) kapcsolattartásának gyakorisága, illetve tartama а rezsimszabályok szerint bővíthető, azonban az е törvényben az egyes kapcsola tt artási formákra meghatározo tt alsó határt biztosítani kell, h) а személyes szükségleteire fordítható összeg mértéke а rezsimszabályokhoz igazodóan változik . Az átmeneti részleg végrehajtási т еп4е 103 . §

(1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház- vagy börtönfokozatban tölti és а szabadságvesztésb ől legalább öt évet kitöltö tt , а társadalomba való beilleszkedés el ősegítése érdekében, а várható szabadulása el őtt legfeljebb két évvel átmeneti részlegre lehet helyezni . (2) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthet ők, így különöse n

a) а bv. intézetből az eltávozása engedélyezhet ő huszonnégy órát meg nem haladó id őre, továbbá jutalomként ezt meghaladó id őre, és részt vehet а bv . intézeten kívüli munkáltatásban, b) csökkenthető az életrend meghatározo tt sága, c) а bv . intézet kijelölt területén szabadon mozoghat , d) а pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot . (3) Az eltávozás időtartama а szabadságvesztésbe beszámít . (4) Az átmeneti részlegre helyezés megszüntethet ő, ha az elítélt а büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti . (5) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából а szabadságvesztésb ől kitöltött idő meghatározásakor, ha az elítélt több, határozo tt ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalhat ó szabadságvesztését folyamatosan hajtják végre, akkor ezek tartamát összegezni kell . Az enyhébb végrehajtási szabályo k 104 . §

(1) А fogház, illetve а börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, el őéletére, életvitelére , családi körülményeire, а szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövete tt bűncselekményre, а szabadságvesztés tartamára tekintettel – а szabadságvesztés célja az enyhéb b végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhet ő, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályo k alkalmazása а büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti . (2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, h a a) az elítélt а szabadságvesztésb ő l – az elő zetes fogvatartásban és а házi őrizetben töltött időt is beszámítva – а feltételes szabadságra bocsátásig esedékes id őtartam felét nem töltötte 1e , b) az elítélt а szabadságvesztésből börtönfokozatban legalább hat hónapot, fogházfokozatban legalább három hónapot nem töltött le,

56

c) az elítélt а törvény értelmében [Btk . 38. § (4) bekezdés] vagy а bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra , d) az elítélt erőszakos többszörös visszaes ő, e) az elítélt а bűncselekményt b űnszervezetben köve tt e el, fi а bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt elítélt а szabadságvesztés fokozatának enyhítésével [115 . § (1) bekezdés] tölti а büntetését , g) az elítélt ellen újabb büntet őeljárás van folyamatban, h) az elítélttel szemben egyidej ű leg több szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és а büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva . (3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítél t a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó id őre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat а bv. intézetből azokon а napokon, amelyeken nem végez munkát, b) а személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt а bv . intézeten kívül költheti e1 , c) а látogatóját а bv. intézeten kívül is fogadhatja , d) felügyelete mellőzhető, amikor а bv. intézeten kívül dolgozik. (4) Az eltávozás időtartama а szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni , hogy az eltávozás ideje ala tt hol tartózkodik . (5) Ha az elítélt az eltávozással vagy а bv. intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolato s magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi — így különösen, ha az eltávozásró l önhibájából nem az el őírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ e1 — , továbbá ha а (2) bekezdésben meghatározo tt okok valamelyike bekövetkezik, а bv . intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és el őterjesztést tesz а büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt . Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlege k

105 . §

(1) Hosszúidős speciális részlegre (a továbbiakban : HSR) helyezhető az életfogytig tartó- , vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés büntetését töltő elítélt, akinek magatartása, а szabadságvesztés végrehajtása során tanúsíto tt együttműködési készsége, az intézet rendjéhez é s biztonságához való viszonya, illetve egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különlege s kezelése és elhelyezése indokolt abból а célból, hogy а közösségbe helyezésre felkészítést, illetve а közösségbe visszahelyezést nyerjen .

(2) А HSR alkalmazására és megszüntetésére а BFB döntése alapján kerülhet sor, melyet háromhavonta felül kell vizsgálni, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni, ha feltételei már ne m állnak fenn. А HSR alkalmazásáról való döntés, illetve az elhelyezés felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, а döntésről az elítéltet írásban tájékoztatni ke ll . (3) А szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok а HSR alkalmazása esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak . (4)А HSR alkalmazása esetén az elítélt a) állandó ő rzés és felügyelet alatt áll,

57

b) а bv. intézet területén engedéllyel és felügyele ttel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani , c) zárkájában indokolt esetben bels ő biztonsági rács alkalmazható, d) munkát а hosszúidős speciális részlegen belül, illetve а parancsnok által kijelölt helyen végezhet , e) önképzést folytathat, az intézet csoportos m űvelődési, sportolási és szabadid ő eltöltésének lehetőségeit csak а hosszúidős speciális részlegen belül, illetve а parancsnok külön engedélyéve l veheti igénybe , fi lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban а parancsnok engedélye szerint részesülhet,

g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható , h) számára а 175–177 . §-ban biztosított kapcsolattartás gyakorisága növelhet ő. (5) А (4) bekezdésben meghatározo tt rendelkezések, illetve а szükséges biztonsági intézkedések együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, amelyr ől а bv . intézet parancsnok a írásban dönt, е jogkörét átruházhatja . Az esetleges rendelkezésekrő l, illetve azok felülvizsgálatáról а HSR alkalmazásáról vagy а felülvizsgálatáról szóló döntést követő en haladéktalanul kel l intézkedni . 106 . §

(1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – az IMEI-ben végz e tt kivizsgálás után –azt az elítéltet, a) akinek korlátozo tt beszámítási képességét állapították meg , b) akit а szabadságvesztés végrehajtása ala tti id őben – kóros elmeállapota mia tt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az а szabadságvesztés folytatását nem akadályozza, c) akinek а személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága mia tt а gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezése indokolt . (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alá tartozó elítéltek az IMEI-be történ ő kivizsgálásig – a z orvos javaslatára – harminc napra, а BFB döntése alapján а gyógyító-terápiás részlegb e ideiglenesen elhelyezhetők. Az időtartam egy alkalommal további harminc nappa l meghosszabbítható aBFB döntése alapján . (3) А gyógyító-terápiás részlegről való kihelyezésről –orvosi javaslatra – aBFB dönt . Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés b) pontja –csak az IMEI írásbeli engedélyével lehet а gyógyító-terápiás részlegrő l kihelyezni . (4) А gyógyító-terápiás részlegre utalt elítélt reintegrációs tevékenységét komplex terápiá s program keretében kell megvalósítani . (5) А gyógyító-terápiás részlegre elhelyeze tt elítéltek részére az állapotuknak megfelel ő jellegű és idejű terápiás foglalkoztatást, oktatást, valamint pszichológiai foglakozást kell biztosítani . 107 . §

(1) Ha az elítélt személyiségzavarban szenved, vagy mentális állapota mia tt különleges gondozást igényel, de а gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem állnak fenn, а BFB pszichoszociális részlegen helyezheti e1 .

58

(2) А pszichoszociális részlegen elhelyeze tt elitélt reintegrációs tevékenységét komple x terápiás program keretében kell megvalósítani . 108 . §

(1) А drogprevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy а kábítószer-mentesség ellen ő rzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat .

(2) А drogprevenciós részlegen elhelyeze tt elítéltek számára а kapcsolattartás gyakorisága növelhető.

(3) А drogprevenciós részlegen elhelyeze tt elítélt reintegrációs tevékenységét komplex terápiás program keretében kell megvalósítani . (4) Аг elítélt írásbeli kérelmére а drogprevenciós részlegen tö rténő elhelyezést meg kell szüntetni. (5) Az elítélt drogprevenciós részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

a) а kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredménye pozitív (az elítél t szervezetében kábítószert mutato tt ki), b) az elítélt az intézetben vagy azon kívül súlyos fegyelemsértést, illetve b űncselekményt követ e1 , vagy

c) az együtt működési kötelezettségét nem teljesíti . 109 . §

(1) Аг alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhet ő el, akinek biztonsági csoportba sorolása alapján а fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközö k alkalmazását. (2) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen csökkenthet ő az életrend meghatározottsága, az elítélt а reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel és а bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat . (3) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegre helyezés megszüntethet ő, ha az elítélt а büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsé rti. (4) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen elhelyeze tt, gondatlan bűncselekmény mia tt kiszabo tt , egyévi vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztését tölt ő elítélt esetén а pártfogó felügyelő legkésőbb а bv. intézetből való szabadulás várható időpontja elő tt két hónappal, az elítélt társadalmi kapcsolatainak megerősítése érdekében megkezdi а gondozását .

(5)А gondozás körében а bv. intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyel ő a) а bv. intézetben felkeresheti az elítélteket és egyéni vagy csoportos tájékoztatást ad а társadalomba való beilleszkedés el ősegítése érdekében, b) ha az elítélt részt vesz reintegrációs programban, közreműködik annak megvalósításában, értékel i а reintegrációs programban elért eredményeket, szükség szerint kiegészíti, fejleszti azt , c) szükség esetén segíti а családi kapcsolatok helyreállítását,

59

d) az elítélt társadalmi kapcsolatainak meger ősítése érdekében а helyi önkormányzatokkal, а munkáltatókkal, az egyházi jogi személyekkel, а civil szervezetekkel és egyéb karitatív szervezetekkel, illetve egyéb önkéntes közrem űködőkkel együttműködik. Kóros elmeállapotúvá vált elítélt elhelyezés e 110 . §

(1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, а szabadságvesztést а bv. intézetben nem lehet végrehajtani, az elítéltet а büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján az IMEI-ben kell elhelyezni . Az itt eltöltött idő а szabadságvesztés tartamába beszámít . (2) Ha а bv. intézet а szabadságvesztés végrehajtása ala tt az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlel, intézkedik az elítéltnek az IMEI-ben történ ő pszichiáter szakorvos általi kivizsgálása iránt. (3) Ha az IMEI pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg, és az elítélt pszichiátriai kezelése meghaladja а két hónapot, az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz а büntetés-végrehajtási bírónak а szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására. (4) Az elítélt elmeállapotában bekövetkeze tt kedvező változásra tekinte tt el, az IMEI főigazgató főorvosa soron kívül tehet javaslatot az elítélt bv . intézetbe történ ő visszaszállítására а büntetés-végrehajtási bírónak . (5) Ha az elítélt szabadításakor gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IME I főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történ ő elhelyezés érdekében az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint kell ő időben kezdeményezi а bíróságnál а kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást . (6) Ha а bíróság elrendeli а beteg kötelező gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos – a z Országos Ment őszolgálat útján – intézkedik az elítélt átszállítása iránta kijelölt, az egészségügyr ől szóló törvény szerinti gyógykezelést végz ő pszichiátriai intézetbe . Egyéb végrehajtási szabályok 111 . §

А szabadságvesztés tartamába nem számít be az az id ő, amíg az elítélt а szabadságveszté s végrehajtása alól kivonja magát . 112.

§

(1) Ha az összbüntetési ítélet olyan id őpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapíto tt szabadságvesztést már kitöltö tt e, és az elítélttel szemben má s ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, а végrehajtásra kerülő szabadságveszté s tartamába be kell számítani azt az id őtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltö tt szabadságveszté s tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát . (2) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán meghozo tt határozatban а bíróság az elítélttel szembe n nem, vagy nem а rendkívüli jogorvoslattal megtámado tt határozatt al megegyező tartamban szab ki

60

szabadságvesztést, vagy а kiszabo tt szabadságvesztés tartamát mérsékli, és az elítélt а kiszabott tartamnál hosszabb id őt töltö tt szabadságvesztésben, ha az elítél ttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, akkora végrehajtásra kerül ő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltö tt szabadságvesztés tartam a meghaladja а rendkívüli jogorvoslat folytán meghozo tt határoza ttal megállapíto tt szabadságvesztés tartamát. (3) Az (1)—(2) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha az elítélten az összbüntetéskén t megállapíto tt , illetve а rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozatt al kiszabott szabadságvesztést és а más ügyben végrehajtásra váró szabadságvesztést folyamatosan hajtjá k végre. Az (1)—(2) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha а túltöltés tartama hosszabba végrehajtásra váró szabadságvesztés tartamánál, de további szabadságvesztések várnak végrehajtásra . 113 . §

(1) Az elítéltet — megjelenési szándékától függetlenül —elő kell állítani, ha a) büntető ügyben terheltként , b) tanúként, c) az apaság és а származás megállapítása iránti perben személyes megjelenésre kötelezéssel félként, d) gondnokság alá helyezés iránti perben alperesként, e) szabálysértési ügyben eljárás alá vont személyként idézik. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elítéltet nem kell előállítani, ha törvény lehetőséget a d arra, hogy а terhelt nyilatkozzon részvételi szándékáról, és az elítélt nemleges nyilatkozatot tesz . (3) Az elítéltet — kivéve, ha írásban te tt nyilatkozata szerint а közvetít ői megbeszélésen ne m kíván megjelenni — az intézet el őállítja, ha а büntet ő ügyekben alkalmazandó közvetít ői tevékenységet végz ő közvetítő idézi. (4) Az elítéltet — amennyiben а tárgyaláson meg kíván jelenni —el ő kell állítani, ha félként а személyes megjelenés köteleze ttségével idézik. (5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltakon kívül az intézet akkor állítja el ő az elítéltet, ha az az előállítást kéri, és annak költségeit megel őlegezi. (6) На az elítélt az előállítás költségeit nem tudja megel őlegezni, az intézet tájékoztatja, hog y költségmentességet, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti . Az intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen megel őlegezheti, ha а kérelemben а költségek visszafizetését vállalja . (7) А bírósági ügyekben való előállításra vonatkozó szabályokat а közjegyzői eljárásra i s megfelelően alkalmazni kell . 114. §

(1) А nyomozó hatóság az elítéltet az ügyész engedélye alapján — а bv. intéze tt el való előzetes egyeztetés szerint — az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben

61

vannak fogva tartva, а nyomozó hatósága szembesítést az intézetben is végrehajthatja . А nyomoz ó hatóság az elítélt intézetben lév ő érték-, vagy tárgyletétjéből lefoglalhat, illetve iratismertetést (Be . 193 . §) tarthat . Az ügyész más nyomozási cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. (2) Az elítéltet az intézetben а hatósági ügyben eljáró más szerva bv . intézettel való elő zete s egyeztetés alapján hallgathatja ki . (3) Az elítéltet az illetékes ügyész, illetve а nyomozó hatóságnak az illetékes ügyész engedélyét is tartalmazó írásbeli megkeresésére а parancsnok adja ki, nyomozási cselekmények lefolytatása, továbbá а Bnyty.-ben meghatározo tt bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából. (4) Ha az elítélt kiadása а rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetéke s ügyész а Be. 135 . § (2) bekezdése szerinti időtartamban engedélyezheti . (5) А kiadás nem teljesíthet ő, ha a) az elítélt szabadulása esedékes , b) az elítéltet а bíróság idézésére elő kell állítani, vagy c) azt –orvosi vélemény szerint – az elítélt egészségi állapota nem teszi lehet ővé . (6) Az elítélt törvényes jogait а kiadás ideje alatt is biztosítani kell . А kiadás id őtartama а szabadságvesztés idejébe beszámít . Fokozatváltás 115. §

(1) А szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhet ő ki, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, а szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövete tt bűncselekményre, а szabadságvesztés tartamára, а társadalomba való beilleszkedési készségére tekinte ttel – а büntetés célja а szabadságveszté s enyhébb fokozatban tö rténő végrehajtásával is elérhető . (2) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha a) az elítélt а szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban és а házi őrizetben töltött időt is beszámítva – а feltételes szabadságra bocsátásig esedékes id őtartam felét nem töltötte 1e , b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és а szabadságvesztés tartamának – az el őzetes fogva tartásban és а házi őrizetben töltött időt is beszámítva –egyharmadát nem töltö tte 1e, c) az elítélt а szabadságvesztésb ől fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legaláb b hat hónapot nem töltött le , d) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és а szabadságvesztésbő l – az előzetes fogvatartásban és а házi őrizetben töltö tt időt is beszámítva –annak fele tartamát nem töltö tte 1e, e) az elítélt erőszakos többszörös visszaes ő, az elítélt а bűncselekményt bűnszervezetben követte e1 , g) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyb ő l nem bocsátható feltételes szabadságra.

(3) А szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhet ő ki, ha az elítélt а büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja .

62

(4) А szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb, illetve eggyel szigorúbb végrehajtás i fokozat kijelölése iránta bv . intézet tesz előterjesztést а büntetés-végrehajtási bírónak . А szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási fokozatának а kijelölésére а bv. intézet nem tehet előterjesztést, ha az elítélt а szabadságvesztésb ől legalább hat hónapot még nem töltö tt le. Félbeszakítás 116. §

(1) Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészség i állapota mia tt – а szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre félbeszakítható, err ől a) egy naptári évben harminc napig terjed ő időtartamra а parancsnok, b) egy naptári évben harmincegy naptól kilencven napig terjed ő időtartamra az országo s parancsnok , c)а b) pontban szabályozo ttnál hosszabb időre а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter dönt. (2) Kivételesen engedélyezhet ő а szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt elle n szabadságvesztéssel büntetend ő bűncselekmény mia tt újabb büntető eljárás van folyamatban. Ebben az esetben az eljárás szakaszától fцggően az ügyész vagy а bíróság véleményét be kell szerezni . (3) Nem engedélyezhető а szabadságvesztés félbeszakítása, ha а bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ítéletben а feltételes szabadságra bocsátás lehet őségét kizárta. (4) Ha az elítélt nő а várandósság tizenke tt edik hetét elérte, és а szülés várható időpontja megelőzné а szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e а szabadságveszté s félbeszakítását . А várandósság alatt vagy közvetlenül а szülés után benyújto tt büntetés félbeszakítási kérelmek elbírálása során els ősorban а gyermek érdekét kell figyelembe venni . (5) А szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellen őrzése céljából а bv. intézet, illetve а ВУОР megkeresheti az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerin t illetékes pártfogó felügyel ői szolgálatot, illetve rend őri szervet а környezettanulmány készítése céljából. (6) А kérelem elutasítását indokolt határozatba kell foglalni . (7) А félbeszakítás tartama а szabadságvesztés tartamába nem számít be . (8) А félbeszakítás tartama ala tt az elévülés nyugszik . 117. §

(1) А szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyez ő megszünteti, ha а tudomására jut, hogy a) az elítélttel szemben а félbeszakítás tartama ala tt elkövetett bűncselekmény mia tt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesít őlap, b) az elítéltet más ügyben el őzetes letartóztatásba helyezték , c) а félbeszakítás indoka az engedélyeze tt határidő letelte elő tt megszűnt.

63

(2) А félbeszakítás megszüntetéséről az engedélyez ő indokolt határoza ttal dönt . (3) А félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fe l kell hívni, hogy а megadott időpontban а szabadságvesztést végrehajtó intézetben jelentkezzen . Az elítélt jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének általános szabálya i 118 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása ala tt az elítélt elveszti а személyi szabadságát, köteles eltűrni а végrehajtás tényéb ől eredően egyes alapvető jogainak és а jogszabályok által biztosíto tt egyéb jogosultságainak szünetelését, korlátozását, módosulását. (2) А szabadságvesztés végrehajtása ala tt az elítélt az alapvető jogait és а jogszabályok által biztosíto tt egyéb jogosultságait а büntetés végrehajtása során is gyakorolhatja és jogszabályban , vagy bírósági, illetve hatósági határozatban megállapíto tt kötelezett ségeit а büntetés végrehajtása során is köteles teljesíteni, kivéve, ha azok szünetelésér ől, illetve korlátozásáról az ítélet vag y törvény rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van. (3) А büntetés-végrehajtási szervezet biztosítja, illetve el ősegíti az elítélt jogainak gyakorlását . (4) Az elítélt köteleze tt ségeinek teljesítése, illetve jogainak gyakorlása során а szabadságvesztés-büntetés céljai teljesítése érdekében köteles а bv. intézettel együttműködni . (5) Az elítélt jogait személyesen vagy véd ője, illetve fiatalkorú esetén törvényes képvisel őj e útján, а bv . intézet rendjével és biztonságával összhangban gyakorolja . Az elítélt jogainak korlátozása, módosulás a 119 . §

А szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt a) munkához és foglalkozása szabad megválasztásához való joga és а vállalkozáshoz való joga , b) művelődéshez való joga, illetve а tanulás és а tanítás szabadsága, c) önrendelkezéshez való joga, d) kegyeleti joga, e) szülői felügyeleti joga, fi közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez és azok terjesztéséhez való joga , g) véleménynyilvánítási szabadsága , h) egyesülési joga, i) tulajdonhoz való joga, а szabadidő eltöltéséhez való joga , k) ha munkát végez, az éves fizete tt szabadsághoz való joga , 1) magántitokhoz való joga, m) általános cselekvési szabadsága а szünetelő jogokra való tekintettel , lelkiismereti és vallási szabadsága е törvényben meghatározo tt korlátozásoknak megfelelően gyakorolható.

64

1 20.

§

(1) Az elítélt véleményét –ellenőrzés mellett az е törvényben meghatározo tt korlátozás kivételével –olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja а bv. intézet rendjét é s biztonságát.

(2) А vélemény nyilvánosságra hozatal a a) а nemzetbiztonság védelme , b) а minősíte tt adat közlésének megakadályozása , c) а bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása , а bv . intézet rendje és biztonsága, e) а bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása, valamin t fi az elítélt, vagy hozzátartozója számára а bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságr a hozatalából eredő vagyoni el őny elérésének megakadályozás a (I

érdekében korlátozható . Az elítélt jogainak szünetelése 121 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása ala tt szünetel az elítélt joga

a) а szabad mozgáshoz, b) а tartózkodási hely szabad megváltoztatásához , c) а békés gyülekezéshez , а sztrájkhoz , e) а szabad orvosválasztáshoz , fi ahhoz, hogy az országgyűlési képvisel ők, а helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők é s polgármesterek, valamint az európai parlamenti képvisel ő k választásán választható legyen . (I

(2) А szabadságvesztés végrehajtása ala tt szünetelnek az elítélt azon jogai, amelyekre а közügyektől eltiltás, illetve а bíróság ítéletében meghatározo tt foglalkozástól eltiltás, járm űvezetéstől eltiltás és kitiltás kiterjed . Az elítélt büntetés -végrehajtási jogviszonyból eredőjogai 122 . §

Az elítélt jogosul t

a) а higiéniai feltételeknek megfelel ő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és а szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelel ő élelmezésre, egészségügyi ellátásra, megfelelő ruházat biztosítására, b) а hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és а bv . intézet által engedélyeze tt személyekkel , szervezetekkel az е törvényben meghatározottak szerint kapcsolatot tartani , c) baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra , d) pihenésre, szabadidőre, e) testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében

65

еа) naponta – а szabadságvesztés végrehajtási rezsimjeinél megállapított rendelkezések szerint, de legalább egy óra – szabad leveg őn tartózkodásra , eb) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, а bv. intézet m űvelődési és sportolási lehetőségeinek – а szabadságvesztés végrehajtási rezsimjeinél megállapított rendelkezések szerint i – igénybevételére , ес) tanuláshoz való jogát е törvényben meghatározo tt ak szerint gyakorolni ; általános iskolai, középfokú, valamint fels őfokú tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására, а vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi és vizsgaszabadságra , fi а bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és а büntetés -végrehajtástól függetle n szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat el őterjesztésére , g) а büntetés végrehajtása során jogorvoslati joggal élni , h)а rendelkezésére álló pénzből havonta meghatározo tt összeget személyes szükségleteire fordítani , illetve а 7a1 egyéb módon rendelkezni , i) а szabadságvesztés végrehajtása során keletkeze tt kárának megtérítésére , j) sajátos védelemre а nők, fiatalkorúak és а fogyatékkal élők а rájuk vonatkozó eltérésekkel , k) jogszabályban meghatározo ttak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre а bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel , valamint az egyes rezsimszabályok szerint korlátozható , 1) а már megállapíto tt, а szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott valamely rendszeres pénzellátásának (e fejezetben а továbbiakban : rendszeres pénzellátás) а meghatalmaz ott személy kezéhez vagy а bv . intézethez történ ő folyósítására, továbbá а saját jogon járó családi pótléknak а letéti számláján való elhelyezésére , m) а szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedés érdekében az ehhez szüksége s szociális feltételek megteremtésének segítségére , n) önkéntes vállalása alapján – а szabadságvesztés fokozatának és а rezsimre vonatkozó szabályok szerint – oktatási, képzési, valamint reinteg гас iót elősegítő személyes fejlő dését biztosít ó programokon való részvételre, o) büntetés -végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való véleménynyilvánításra. 123. § (1) Az elítélt а bv . intézet parancsnokának engedélye alapján – őrzéssel vagy anélkül – meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, részt vehet közel i hozzátartozója temetésén.

(2)А bv. intézet parancsnoka az (1) bekezdésben foglaltak engedélyezése esetén elrendelhet i mozgáskorlátozó eszközök használatát, kivételes esetben megtagadhatja а látogatás, а temetésen való részvétel, illetve а kegyelet lerovásának engedélyezését . (3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama а szabadságvesztésbe beszámít . (4) Ha az elítélt а temetésen nem ve tt részt, а parancsnok а temetést követő harminc napo n belül – az (1) bekezdés szerinti feltételekkel –engedélyezheti, hogy az elítélt lerója kegyeletét а közeli hozzátartozója temetési helyénél . (5) Az elítélt az (1) és (4) bekezdésben felsorolt esetekben az el őállítás költségét köteles megtéríteni . 124. §

66

(1) Az elítélt а 120 . §-nak megfelel ő en jogosult nyilatkozatot tenni а médiaszolgáltatásokró l és а tömegkommunikációról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve a z elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközl ő hálózat útján történő közzététellel . (2) А nyilatkozattétel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok а kérelem benyújtásától számíto tt három napon belül dönt. А nyilatkozattétel engedélyezése akko r tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy а nyilatkozattétel а 120 . §-ba n meghatározo tt érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné . (3) Az országos parancsnok haladéktalanul értesíti а sajtó képviselőjét, ha az elítélt nyilatkozattételét engedélyezte, vagy е törvény szerint az engedélyt megadottnak kell tekinteni . Az értesítésben az országos parancsnok tájékoztatást ad а kapcsolatfelvétel részleteiről. (4) Ha az országos parancsnoka nyilatkoza tt ételt megtagadja, arról indokolt írásbel i határozattal dönt . А határozat minősített adatot nem tartalmazhat. А nyilatkoz attétel megtagadásáró l szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be . А kérelmet а bv. intézet haladéktalanul továbbítja а büntetés-végrehajtási bíróhoz . (5) А bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy а nyilatkozatt ételt – а 120. §-ba n foglaltak megtartása érdekében –ellen őrzi. Ha а nyilatkozatt étel а 120 . §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, а nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell а szabályok megtartására és arra, hogy azok be nem tartása esetén а nyilatkozat közzététele megtagadható . 125. §

(1) Az elítélt – hozzájárulásával készíte tt – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (а továbbiakban : közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsno k engedélye szükséges . (2) А közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnoka kérele m benyújtásától számított három napon belül dönt . Az engedély akkor tagadható meg, ha а 120. §-ba n meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné . (3) Ha az országos parancsnoka közzétételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozatta l dönt. А közzététel megtagadásáról. szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be . А kérelmet а bv. intézet haladéktalanul továbbítja а büntetés-végrehajtási bíróhoz . 126 . §

(1) А bv. intézetben minden elítélt számára lehet ővé kell tenni, hogy lelkiismereti és vallási meggyőződését szabadon megválassza vagy megváltoztassa, vallását gyakorolhassa . (2) А bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyházi személy, а vallási tevékenységet végz ő szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy а vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy általi gondozásban részesülhessen .

(3) Az elítélt magánál tarthatja а vallása gyakorlásához szükséges könyveket, íráso s anyagokat és kegytárgyakat. А kegytárgyak vallásgyakorláshoz való szükségességének

67

megállapításához az ado tt egyházi személy és vallási tevékenységet végz ő szervezet valláso s szertartást hivatásszerűen végző tagjának állásfoglalása kérhető . (4) Az elítélt számára lehet ővé kell tenni, hogy а bv . intézetekben megvalósítható valláso s szertartásban részesüljön а vallási közösség előírásainak megfelel ően. А súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítélt kérelmére az egyházi személlyel vagy а vallási tevékenységet végz ő szervezet vallásos szertartást hivatásszer űen végz ő tagjával való találkozást soron kívül lehet ővé kell tenni . (5) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételt ől, ha az а bv . intézet rendjét vagy а biztonságot veszélyezteti . (6) Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele – az (5) bekezdés alapján eltilto ttakat, valamint а magánelzárást töltő elítélteket kivéve – nem korlátozható . А (2) bekezdésben meghatározott személlyel való ellenőrzés nélküli találkozás lehet ősége azonban az istentisztelet látogatástól eltilto tt , а magánelzárást tölt ő, illetve biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítélttől sem tagadható meg .

(7) А bv. intézet elősegíti а vallási közösségek szociális, karitatív, gondozói tevékenységét é s az elítéltnek а szabadulásra való felkészítéséhez nyújto tt szolgálatait. 127 . §

(1) Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során а bíróság, az ügyész vagy а nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átado tt iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus adathordozón kiadott másolatba а büntetés végrehajtási szervezet által biztosíto tt számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosul t betekinteni. (2) Az elítélt köteles az (1) bekezdésben meghatározo tt, valamint а büntetés-végrehajtási ügyben keletkeze tt iratokon kívüli egyéb iratai másolásának, nyomtatásának és továbbításána k költségét megtéríteni . 128 . §

(1) А várandós és а kisgyermekes elítélt n őnek az egészségét véd ő és а gyermek fejlődését szolgáló, е törvényben nem szabályozo tt jogai nem korlátozhatók . (2) Ha а szülésre а szabadságvesztés végrehajtása ala tt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, а gyermeket egy éves koráig az anyjával együ tt kell elhelyezni . (3) Az апуа és а gyermek együ ttesen nem helyezhető el, ha a) az апуа а gyermek gondozását nem vállalja , b)а bírósága szülői felügyeletet az апуа valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszünte tte, c) az апуа ellen а gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény mia tt eljárás indult, vagy d) az anya egészségi állapota mia tt а gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni . (4) А (3) bekezdés d) pontjában meghatározo tt esetben, ha az апуа а gyermekét szoptatja, а gyermek а bv. intézet anya-gyermek részlegén elhelyezhető.

68

(5) Együttes elhelyezése esetén az апуа а gyermek felett а gondozás és а nevelés jogát gyakorolja.

(6) А gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy а gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint а gyám részére heti egy alkalommal а kapcsolattartást és а gyermek fejlődésérő l а megfelelő tájékoztatást biztosítani kell . (7) Az апуа és gyermeke együ tt es elhelyezése esetében а gyermek elhelyezése iránt indított eljárás elbírálására а bv. intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult .

(8)А (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt а gyermekével kapcsolatot tarthat , kivéve, ha а kapcsolattartásra bíróság vagy gyámhatóság határozata alapján nem jogosult, és а büntetés-végrehajtási jogviszony keretei közö tt részt vehet а gyermek nevelésében, valamint а gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha а bírósága szülő е jogát korlátozta. 129 . §

(1) Az elítélt – а (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – а jogszabályban meghatároz ottak és а rezsimszabályok szerint az intézetben tarthat minden olyan tárgyat, amelynek elhelyezése

a) а zárka rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, illetv e b) az elítélt számára – ha ilyen az intézetben rendelkezésre áll – а zárkán kívül rendelkezésr e bocsáto tt tárolóhelyiségben megoldható . (2) Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre а bv . intézet rendjére és biztonságára figyelemmel korlátozható, valamint az az egyes rezsimszabályok szerint eltérhet . (3) Az elítélt nem tarthat az intézetben olyan tárgyat , a) amelynek birtoklása а közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, b) amely az intézet rendjét, а fogvatartás biztonságát, а szabadságvesztés végrehajtásának rendjét , vagy ezek fenntartását és ellenőrzését, illetve az elítélt vagy más személy testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, tovább á c) amely alkalmas arra, hogy használatával az elítélt önállóan vagy másokkal közöse n bűncselekményt kövessen e1, vagy – ha ellene büntet őeljárás van folyamatban – а büntet őeljárás eredményességét veszélyeztesse . 130 .

§

Pénzküldemény küldése és fogadása а jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vag y kapcsolatt artói minőség – ideértve а védővel való kapcsola ttartást is – fennállásához köthet ő. 131 .

§

А szabadságvesztés végrehajtása ala tt az elítélt részére biztosítani kell, hogy а választójogát gyakorolhassa. Az elítélt а fogvatartás helyén, а választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerin t jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát а fogva tartó bv . intézet nyilvántartása alapján kel l megállapítani. А bv. intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, az elítél t részére félbeszakítást lehet engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap .

69

132. §

Ha az elítélt а В . XIX. Fejezetében meghatároz ott valamely bűncselekményt tizennyolcadi k életévet be nem töltött sérte tt sérelmére követte e1, vagy а tizennyolcadik életévét be nem töltö tt sértett ellen elkövete tt személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből а szexuális motívuma kockázatértékelési vizsgálat alapján kimutatható, az elítélt befogadásá t követően fel kell mérni, hogy mennyire áll fenn а veszélye annak, hogy szabadon bocsátásá t követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni . Ha ennek а lehetősége fennáll, akkor az elítél t részére —önkéntes részvételi alapon — fel kell ajánlani megfelel ő viselkedésterápián vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt . Az elítélt kötelezettsége i 133. §

(1) Az elítélt jogszabályban meghatározo tt köteleze tt ségeit а szabadságvesztés végrehajtás a alapvetően nem érinti . (2) Az elítélt köteles — különösen —

a) а szabadságvesztést ajogszabályban vagy az országos parancsnok által meghatározo tt bv. intézetben tölteni , b) а büntetés-végrehajtás rendjét megtartani, illetve t űrni, а kapott utasításokat végrehajtani, c) а számára kijelölt munkát elvégezni , d) а reintegrációs foglalkozás rendjét, а bv . intézet biztonsági és higiéniai követelményei t megtartani, e) а bv. intézet tisztántartásában, karbantartásában és ellátásában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni , fi alávetni magát а jogszabályban előírt kötelez ő vagy egészségi állapotának megítéléséhe z szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, gyógykezelésnek , g) fegyelemsértés, illetve b ű ncselekmény elkövetésének megalapozo tt gyanúja esetén vizsgálati anyagot szolgáltatni az alkohol, bódító-, illetve kábítószer fogyasztás ellen őrzéséhez , h) а végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak megfelel ően elő írt forma- és egyéb ruházatot viselni, 1) а tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik é s nem részesül rendszeres pénzellátásban, illetve nem rendelkezik letéti pénzzel , а képességeinek és а bv. intézet ado ttságainak megfelelő képzésben, illetve oktatásban részt venni. (3) А tartási költségekhez való hozzájárulás összegét az országos parancsnok normatí v utasításban határozza meg, az évente meghatározo tt napi összeg nem lehet kevesebb, mint az eg y havi alapmunkadíj egy százaléka . (4) Az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának meghatározott részét а szabadulása idejére tartalékolni kell . А tartalékolás évente meghatározo tt összege а fogvatartás első négy évében az egy havi alapmunkadíj ötven százaléka, ezt meghaladó tartamú fogvatartás eseté n évente az egy havi alapmunkadíj huszonöt százaléka . (5) Az elítélt köteles együttm űködni а bv. intézet а pártfogó felügyel ői szolgálat és а reintegrációs tevékenységben részt vev ő szervezet megbízottjával .

70

134. §

(1) А dolgozó elítélt а munkadíjából köteles а tartására fordított költséghez hozzájárulni , abból а hozzájárulás összegét és а szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül 1e kel l VOnпl . (2) А munkáltatásban részt nem vev ő elítélt а tartására fordíto tt költségekhez – ha azt а fogva tartó bv . intézethez folyósítják – valamely rendszeres pénzellátásából, illetve – legfeljebb anna k erejéig – szabadon felhasználható letéti pénzéb ől járul hozzá, azokból а hozzájárulás összegét és а szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le kell vonni . (3) Ha а nyugellátásban, korhatár el őtti ellátásban, szolgálati járandóságban vag y magánnyugdíj-pénztár által nyújto tt járadékszolgáltatásban részesül ő , illetve szabadon felhasználható letéti pénzzel rendelkező elítélt dolgozik, а hozzájárulást és а szabadulás idejére tartalékolandó összeget а munkadíjból ke111evonni . (4) Az elítélt munkadíjából, rendszeres pénzellátásból, illetve letéti pénzéb ől а tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegének és а szabadulás idejére kötelezően tartalékolandó összegének az (1)–(3) bekezdés szerinti levonása után fennmaradó összeg legfeljeb b ötven százalékát lehet végrehajtás alá vonni . (5) Az elítélt által е törvény alapján megtérítendő költségeket és az általa igénybe vett jogszabályban meghatározo tt többletszolgáltatások díjait és költségeit а (4) bekezdés szerinti levonásokat követően ke111evonni. (6) Az elítélt nem kötelezhető а tartási költségek megfizetésére а feltételes szabadságra bocsátás, а büntetés félbeszakítás és а bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén . 135. §

(1) Az elítélt köteles а fogva tartó bv. intézet tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül részt venni. (2) А tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkában csak olyan elítélt vehet részt , aki egyébként munkáltatásra is alkalmas . А munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt ne m vehet részt а munkavégzésben. (3) А tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés ideje а napi négy órát , havonta összesen а huszonnégy órát nem haladhatja meg. А bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) а munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekinte tte l csökkentheti. (4) А tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés idejére az elítéltet szüksé g szerint e1 kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai oktatásban kell részesíteni, balesetét а munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni . (5) А tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés id őpontjait és tartamát а bv. intézet а fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti. 136. §

71

А szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles t űrni – különösen – a) а más nemű és más végrehajtási fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai , kockázatelemzési és kezelési szempontú, foglalkoztatási és egészségügyi szempontok szerint i csoportba sorolását, b) az egyes rezsimekre vonatkozó korlátozásokat , c) személyes tárgyainak átvizsgálását, d) az е törvény szerinti kivételekkel kapcsola ttartásának ellenőrzését, e) életrendjének, bv . intézeten belüli mozgásának meghatározását, illetve korlátozását, а 145 . § (1) bekezdésében felsorolt biztonsági intézkedések végrehajtását . 137 . §

Nem terheli az elítéltet

a) а bv. intézetbe vagy intézménybe szállítás, ideértve azt is, ha az elítéltnek polgári ügyben а hatóság el őtt való megjelenése érdekében másik bv . intézetbe szállítása szükséges , b) а büntetőügyben való -, vagy szabálysértési – ideértve а büntető ügyben lefolytatandó közvetítői eljárást is –előállítás, c) а szabálysértési ügyben való – ideértve а szabálysértési ügyben lefolytatandó közvetítői eljárást is –előállítás, d) az alkoholbetegséggel összefügg ő gyógykezelés, e) az elmeállapot megfigyelésének , л а kábítószer-prevenciós tevékenység, illetve а kábítószer-függőséget gyógyító kezelés , kábítószer-használatot kezel ő más ellátás, illetve а megelőző-felvilágosító szolgáltatás és g) a jogsegélykérelem folytán más állam részére történ ő ideiglenes átadás költsége. 138 .

§

(1) А bv . intézetet –amelyben az elítéltet fogva tartják –érint ő katasztrófahelyzet esetén a z elítélt köteles közreműködni а katasztrófahelyzet elhárításához szükséges tevékenységben . (2) Az elítéltet megillető, е törvényben meghatározo tt jogok а katasztrófahelyzet elhárításáho z szükséges mértékben а katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók . (3) Az elítéltet а külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi köteleze ttség terheli, illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható . (4) Az elítélt az elhelyezésére szolgáló bv . intézet közvetlen veszélyeztete tt sége vagy használhatatlanná válása esetén más bv . intézetbe kell átszállítani . 139 .

§

А büntetés-végrehajtási szervezet joga és kötelezettsége az е törvényben meghatározo tt jogkövetkezményeket minden törvényes eszközzel biztosítani, illetve kikényszeríteni . Kérdеm, panasz és egyéb jogorvosla t 140 .

§

72

(1) Az elítéltet а jogorvoslat során jogairól, köteleze ttségeiről bármikor tájékoztatást kérhet, а felvilágosítást megfelelő időben kell megadni . (2) А elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről а bv. intézet gondoskodik . 141 . §

(1) Az elítélt а fogvatartásáv аl összefüggő ügyben írásban, kérelemmel fordulhat а büntetésvégrehajtási szervezet ügyintézésre jogosult tagjához . (2) Az elítélt személyes meghallgatást kérhet а bv. intézet parancsnokától, а bv. intézet szervezeti egységének а vezetőjétől. Az elítélt а bv. intézet parancsnokához írásban, közvetlenül i s fordulhat. (3) Az elítélt kérelmét а fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell, és а bv. intézet álta l kezelt iratokhoz kell csatolni . (4) А kérelemnek helyt adó döntésről az elítélt szóban is tájékoztatható . (5) А döntés lényegét és а közlés id őpontját а nyilvántartásban rögzíteni kell, ezzel egyidej űleg az írásba foglalt döntést az elítélt számára át kell adni . (6) Ha az elítélt az (5) bekezdés szerinti irat átvételét megtagadja, akkor annak tényét a z iraton fel kell tüntetni, vagy azt jegyz őkönyvbe kell foglalni . 142. §

Az elítélt а büntetés-végrehajtási szervezet ügyintézésre jogosult tagjának döntése – kivéve а kérelemnek helyt adó – vagy az intézkedés ellen, illetve annak elmulasztása esetén, а 21 . § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak а bv. intézetnek а parancsnokához, ahol а döntés vagy intézkedés, illetve а mulasztást történt. Ha а döntést, az intézkedést, illetve mulasztást а bv. intézet parancsnoka vagy а ВУОР kijelölt szervezeti egységének а vezetője hozta, а panaszt а büntetésvégrehajtás országos parancsnoka bírálja el . 143 . §

(1) Az elítélt kárigényét – kivéve, ha szabadult – annál а bv . szervnél terjesztheti elő, ahol а kár bekövetkeze tt , más gazdálkodó szervezetnél végze tt munkáltatás során annál а bv. szervnél, amely а szerződést а gazdálkodó szerveze tt el megkötötte . Ha az elítélt társadalomba val ó beilleszkedését elősegítő programban vesz részt, kárigényét annál а bv. szervnél terjesztheti elő, amely а szerződést az ilyen szerveze tt el megkötö tt e. (2) А kártérítési igényt határoza tt al kell elbírálni, amely ellen az elítélt а közléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül, а határozatot hozó bv . szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve а munkáltatással összefüggésben keletkeze tt kártérítési igény esetén а közigazgatási és munkaügyi bírósághoz keresettel élhet. (3) Az elítéltet ért kárért а bv. szerv а Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel . А munkával összefüggésben okozo tt kárért, ha más gazdálkodó szervezetnél munkálta tták az elítéltet, а munka törvénykönyvéről szóló törvény irányadó azzal, hogy az elítéltet é гt kárt а gazdálkodó

73

szervezett el szerződésben álló bv . szerv téríti meg. А társadalmi integrációs programban résztvev ő elítéltnek okozo tt kárt а Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében az ilyen programo t lebonyolító szerveze tt el szerződött bv. szerv téríti meg.

(4) А kár bv . szerv általi megtérítése а kárért való felel ősséget nem érinti, és а bv. szerv visszkereseti igényét nem gátolja . (5) Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét а Polgári Törvénykönyv alapján, elévülési id őn belül közvetlenül а bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve а munkáltatással összefüggésben okozo tt kár megtérítése iránti igényét а közigazgatási és munkaügyi bíróságho z benyújto tt keresettel érvényesítheti . 144 . §

(1) Az elítélt а szabadságvesztés végrehajtása során okozo tt kárért а Polgári Törvényköny v alapján felelős, а munkával összefüggésben okozo tt kárért fennálló felel ősségére а munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó . (2) Ha az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére а bv. szerv határozattal kötelezte, ellene а határozatot hozó bv . szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál, illetve а munkáltatással összefüggésben okozo tt kártérítési köteleze ttség esetén а közigazgatási és munkaügyi bíróságnál а közléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel élhet.

(3) А kereset benyújtása а kár összegének az elítélt bv. intézet által kezelt letéti számlájáról történő levonására nincs halasztó hatálya . А végrehajtás rendjének és a fogуаtartás biztonságánakfenntartása 145 . §

(1) Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések: a) biztonsági elkülönítés , b) biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés , c) mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása , d) elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása , e) elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása , fi motozás , g) biztonsági ellenőrzés, biztonsági vizsgálat és biztonsági szemle , h) az ajtók zárva tartásának elrendelése , i) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése . (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározo tt biztonsági intézkedések egyéni kockázatelemzés alapján alkalmazhatók . (3) Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együ tt is alkalmazható . (4) А büntetés-végrehajtási szervezet tagjai а bv. intézet biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek а rend fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges intézkedéseket megtenni .

74

(5) А büntetés-végrehajtási szervezet tagja hivatásának jogszer ű teljesítése során az intézkedéseinek а megenged ett kényszerítő eszközök alkalmazásával is jogosult érvényt szerezni . А kényszerítő eszközök alkalmazási feltételeit а büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény határozza meg . 14 б . §

(1) Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, h a a) а bv. intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti , b) csoportos ellenszegülésben vesz részt, c) az utasítás végrehajtását, а munkavégzést megtagadja, vagy d) ёп- vagy közveszélyes magatartást tanúsít . (2) А biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére а bv. intézet parancsnoka vag y а személyi állomány általa megbízo tt tagja ogosult . А biztonsági elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megsz űnéséig, de legfeljebb tíz napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tí z nappala bv . intézet parancsnoka meghosszabbíthatja. Az elkülönítés tartamába minden megkezde tt nap beszámít. (3) А biztonsági elkülönítés ideje ala tt az elítélt a) állandó felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani , c) látogatójával biztonsági beszél őfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet, d) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit nem veheti igénybe, e) önképzést folytathat, fi saját ruhát nem viselhet, g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható . (4) А (3) bekezdésben meghatározo tt korlátozások együttesen vagy külön-külö n alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia. (5) Az ёп- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre а célra kialakíto tt helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt . Az elkülöníté s legfeljebb hat óra időtartamú lehet, és annak szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni . 147. §

(1) Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezhet ő az elítélt, akinek különösen az el őélete , bűncselekménye, büntetési ideje, magatartása, informális kapcsolati rendszere, az intézet rendjéhe z és biztonságához való viszonya, valamint személyi körülményei alapján alapos okkal arra lehe t következtetni, hogy a) а bv. intézet rendjét és biztonságát súlyosan sért ő cselekményt vagy bűncselekményt készíthet elő, vagy ilyen cselekményt már megkísérelt vagy elkövete tt , b) saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat sért ő vagy veszélyeztet ő magatartást fog tanúsítani vagy ilyen cselekményt már elkövete tt , nyíltan vagy rejte tt en agresszív viselkedés ű.

75

(2) Az elítélt biztonsági zárkába vagy részlegre helyezését а bv. intézet parancsnoka indokolt határoza ttal legfeljebb három hónapra rendelheti e1, amelyet alkalmanként három hónappal , legfeljebb azonban egy év időtartamig meghosszabbíthat. (3) А (2) bekezdésben meghatározott id őtartamot meghaladóan а biztonsági zárkába helyezés – alkalmanként – legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról, valamint az elítéltnek legfeljebb hat hónapra biztonsági részlegre helyezésér ől, vagy annak –alkalmanként – legfeljeb b hat hónappal való meghosszabbításáról az országos parancsnok indokolt határoza ttal dönt . (4) А biztonsági zárkába vagy részlegre helyezésr ől való döntés, valamint annak felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni . Az alkalmazásáról való döntés során а meghallgatása bv . intézet biztonsága, illetve bűncselekmény megel őzése érdekében mellőzhető. (5) А bv. intézet parancsnoka és az országos parancsnok határozata ellen az elítélt bíróság i felülvizsgálati kérelmet nyújthat be . (6) А biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés (2)–(3) bekezdésben meghatározott

tartamába minden megkezdett nap beszámít . (7) А szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok а biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak . А biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés esetén az elítél t a) állandó őrzés és felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani , c) zárkájában indokolt esetben bels ő biztonsági rács alkalmazható, d) látogatóval biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet , melyt ől а parancsnok engedélyével e1 lehet térni , e) munkát а biztonsági zárkában, illetve а biztonsági részleg területén belül, valamint а parancsno k által kijelölt helyen végezhet , fi önképzést folytathat, az intézet csoportos m űvelődési, sportolási és szabadid ő eltöltésének lehetőségeit csak а biztonsági részlegen belül, illetve а parancsnok engedélyével veheti igénybe , g) lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban а parancsnok engedélye szerint részesülhet ,

h) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható . (8) А (7) bekezdésben meghatározott rendelkezések, valamint а szükséges további biztonsági intézkedések együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, melyről а bv . intézet parancsnok a írásban dönt. (9) Az elítélt – kérelmére, vagy hivatalból – biztonsági zárkába vagy részlegre helyezhető, ha személyes védelme érdekében más elítéltekt ől való elkülönítése szükséges, és más módszer ne m vezet eredményre Ez esetben а (6) bekezdésben meghatározott rendelkezések а behelyezé s

indokának figyelembe vételével, ha pedig az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltétele k is fennállnak, szükség szerint alkalmazhatók. 148 . §

Mozgáskorlátozó eszközként – testi sérüléssel nem járó módon – rögzítő övvel vagy anélkü l bilincs, vezet őbilincs vagy а végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megsz űnésig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra id őtartamra alkalmazható, ha az

76

elítélt egészségi állapota azt megengedi . А tizenkét óra időtartamú korlátozás nem vonatkozik az elítélt bv. intézeten kívüli kísérésére vagy őrzésére . 149 . §

Az elítéltek intézeten kívüli mozgásának nyomon követése érdekében elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazható a) az elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása, b) а nem а büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lév ő egészségügyi intézményben ( а továbbiakban: egészségügyi intézmény) elhelyeze tt elítélt őrzése, felügyelete , c) а súlyos beteg közeli hozzátartozóját meglátogató elítélt felügyelete , d) а közeli hozzátartozója temetésén részt vev ő elítélt felügyelete , e) csoportos kimaradás felügyelet e esetén .

150 . §

(1) Az elítéltek intézeten belüli mozgásának megfigyelése, valamint а büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása céljából а bv. intézetnek elítéltek részére fenntarto tt, közös használatú helyiségeiben, bv . intézet udvarán, folyosóin, valamint а bv. intézet területét határoló külső falako n és kapujánál elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el .

(2) А büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása, valamint b űncselekmények, szabálysértése k és fegyelmi vétségek vagy más jogsértések megelőzése céljából а biztonsági zárkában és részlegen , а biztonsági elkülönítőben, а HSR részlegen, а fegyelmi elkülönítőben és а magánzárkában i s elhelyezhető elektronikus megfigyelési eszköz. (4) А korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy а saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt elkövető elítélt zárkájában az elítélt életének, testi épségének megóvása érdekébe n helyezhető e1 elektronikus megfigyelési eszköz, ha az elítélt viselkedésének folyamatos nyomo n követése szükséges, valamint, ha az elítélt életének és testi épségének megóvása érdekében a z egyébként szükséges .

(5) А (2) és (3) bekezdésben meghatározo tt helyszínen elhelyezett elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható külön légter ű illemhely, vagy fПrdőhelyiség megfigyelésére. (6) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személye s adat a) az eszköz alkalmazásának а helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban, b) az eszköz alkalmazásának а helyszínén az elítélt vagy а büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó személy által elkövete tt jogsértés miatt indított fegyelmi eljárásban, és c) az eszköz alkalmazásának а helyszínén а büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartoz ó személy eljárása jogszer űségének а megállapítására irányuló eljárásba n használható fel .

77

(6) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzíte tt felvétel és az abban szereplő személye s adata felvételen szerepl ő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indíto tt eljárásban is felhasználható . Az а felvételen szereplő személy, akinek а felvételre а jogainak gyakorlás a érdekében van szüksége, а rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekéne k igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezel ője ne törölje. А jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás során а felvétel а bíróság vagy más szerv megkeresésére továbbítható .

(7) А. elektronikus megfigyelési eszközzel rögzíte tt felvételt legfeljebb а rögzítést követő hatvan nap elteltével törölni kell, ha az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatását ne m kezdeményezték vagy а felvételen szereplő személy а (6) bekezdés szerinti lehet őségével nem él . (8) Ha az (5) bekezdésben meghatározo tt célból az adat felhasználására kerül sor, akkor az (5 ) bekezdésben meghatározo tt eljárás befejezését követően kell az elektronikus megfigyelés i eszközzel rögzített felvételt törölni . Ha büntetőeljárás indult, а rögzített kép-illetve hanganyagot vagy ezek másolatát az eljáró hatóság kérésére az iratokhoz csatolás érdekében meg kell küldeni . (9) Ha а (б) bekezdésben meghatározo tt célból az adat felhasználására kerül sor, akkora (6) bekezdésben meghatározo tt eljárás befejezését követ ően kell az elektronikus megfigyelés i eszközzel rögzíte tt felvételt törölni . Ha а (б) bekezdésben meghatározo tt célból az adat felhasználására nem kerül sor, akkora (б) bekezdésben meghatározo tt kérelemt ő l számíto tt kilencvenedik napon az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzíte tt felvételt törölni kell.

(10) А büntetés-végrehajtási szervezet а felvétel kezelése során köteles megtenni az ahho z szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érinte tt személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személ y tudomására jutásától megóvja . 151 . §

(1) Az elítélt motozását, illetve а ruházat átvizsgálását – ide nem értve а motozásnál közreműködő orvost, valamint а technikai eszközzel történ ő ruházatátvizsgálást – az elítél tt el azonos nemű személy végezheti .

(2)А motozás nem történhet megalázó, szeméremsért ő módon. (3)А test üregeinek átvizsgálását – а (4) bekezdésben meghatározo tt kivétellel –csak orvo s végezheti.

(4)А szájüreg szemrevételezéssel történő ellenőrzését а bv. intézet állományának az elítél tt ől eltérő nemű tagja is végrehajthatja. (5) Az elítélt személyes tárgyainak átvizsgálása során, az elítéltnél nem tartható tárgya k elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni . 152 . §

(1) А zárkák, а lakóhelyiségek, а munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítélte k tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellen őrzését naponta kell végrehajtani .

78

(2) А bv. intézet biztonságának fenntartása, а rendkívüli események megel őzése, megszakítása, felszámolása érdekében а napi biztonsági ellenőrzésen túl а bv. intézet helyiségei, területei а nap bármely szakaszában átvizsgálhatók . (3) А bv. intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjed ő biztonsági szemlé t jogszabályban meghatározott időközönként kell tartani . (4) А bv. szervnél évente legalább egy alkalommal а biztonsági rendszer valamennyi elemér e kiterjedő, átfogó biztonsági vizsgálatot kell tartani . (5) Ha а biztonsági ellen őrzés, biztonsági szemle vagy átfogó biztonsági vizsgálat során az elítélt személyes tárgyai közö tt az elítéltnél nem tartható tárgyat találnak, annak elvételér ől, illetv e megsemmisítéséről jegyz őkönyvet kell felvenni . 153. §

А bv. intézet parancsnoka biztonsági okból, rendkívüli esemény bekövetkezésének а megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében — а kiváltó оk megszűnéséig, а végrehajtási fokozattól függetlenül —elrendelheti az elítéltek elhelyezési körletén az ajtók zárva tartását . 154. §

(1) А bv. intézet rendjét, а fogvatartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sért ő vagy veszélyeztető események felszámolásának idejére — legfeljebb öt napig — а bv. intézet parancsnoka az elítéltek meghatározo tt csoportjára nézve elrendelheti а 122. § b), e), n) és o) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedé s időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésér ől vagy meghosszabbításáról az ügyész t haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja , annak tartalmát megváltoztathatja, ajogok gyakorlásának felfüggesztését megszüntetheti . (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok el őidézésében vétlen elítélt részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehet ővé kell tenni . Az elítéltek elhelyezése és anyagi ellátása 155 . §

(1) Az elítéltek közösen helyezhet ők el, de ha erre lehetőség van, az elítéltet egyedül kel l elhelyezni . (2) Az elítélteket ágyneművel ellátva és legfeljebb egyemeletes ágyon kell elhelyezni, ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. (3) Az elítélt részére az általuk végze tt munka jellegének, az egészségi állapotuknak és a z életkoruknak megfelelően kialakíto tt normák alapján, legalább napi háromszori étkezést —ebből legalább egy alkalommal meleg ételt — kell biztosítani .

79

(4) Az elítéltet az évszaknak megfelel ő formaruhával, alsóruhával és lábbelivel kell ellátni . Ha а bv . intézet ideiglenesen nem tud formaruhát biztosítani, ennek idejére az elítélt а saját ruháját viselheti. (5) Rendkívüli esemény idején, vagy más elháríthatatlan ok mia tt – legfeljebb három napig – az elítéltek kizárólag hideg élelemmel is elláthatók, az átszállításra, illetve az el őállításra – ha az а bv. intézet székhelyének közigazgatási határán kívülre történik – kerül ő elítélt részére csomagolt hideg élelmet kell adni . (6) Az elítélt köteles а saját ruházat mosatásának, tisztíttatásának díját és а tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni, а letéti pénzzel nem rendelkez ő elítélt részére az alapvet ő tisztálkodási felszerelést biztosítani kell . Az elítélt köteles továbbá а jogszabályban meghatározo tt többletszolgáltatások igénybevételét megtéríteni, így különöse n a) а kondicionáló terem használati díját ; b) а hűtőszekrény használati díját; c) а vízmelegítő használati díját. Az elítéltek egészségügyi ellátása 156 . §

(1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályo k irányadók . Az elítéltet gyógyszer és gyógyászati segédeszköz а külön jogszabályba n meghatározottak szerint illeti meg. (2) А letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkez ő, továbbá а közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra jogosul t elítélt esetében а gyógyszer és а gyógyászati segédeszköz térítési díját а bv. intézet а közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározo tt mértékig átvállalja. А dolgozó elítélt munkavégző képességének meg őrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer , gyógyászati segédeszköz térítési díját а bv. intézet biztosítja, ha а fogvatartás során bekövetkeze tt munkabaleset, vagy а munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedés teszi а kezelést szükségessé . (3) А várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyeze tt gyermek gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap . (4) Az elítélt а bv. orvos szakmai javaslatára, az bv. intézet vezetőjének engedélyével а hozzátartozó vagy – kapcsola ttartóként nyilvántartásba ve tt – harmadik személy által finanszírozo tt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt használhatja. (5) Az elítélt а jogszabályban meghatározo tt térítéshez, illetve részleges térítéshez kötö tt egészségügyi szolgáltatásokat а kiszabo tt térítési díj ellenében veheti igénybe . (6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését а bv. intézet – különös méltánylást érdeml ő esetekben – átvállalhatja. 157.§

80

(1) А szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt hatályos egészségügyi , társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve а kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását . (2) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályo k irányadók . 158 . §

Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – а saját é s

а közösség egészségének védelme érdekében – а) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén, b) sürgős szükség esetén, c) közegészségügyi járványügyi érdekb ől korlátozható . 159 . §

Az elítélt а beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. А beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhet ő az ennek következtébe n felmerült és indokolt költségek megtérítésére . 160 . §

А büntetések és intézkedések végrehajtása során az elítélt egészségi állapotának megfelel ő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban а fogva tartó bv . intézet, illetve а Központi Kórház, annak а Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezel ő Részlege, valamint az IMEI biztosítja , és az elítélt ezt az ellátást köteles igénybe venni . 161 . §

Ha az elítélt megfelelő egészségügyi ellátása а büntetés-végrehajtási szervezet keretein belü l nem lehetséges, а bv. orvos vagy а bv . egészségügyi szerv gondoskodik arról, hogy az elítél t egészségügyi intézményben részesüljön а megfelelő és kötelez ő ellátásban. 162 . §

Az elítélt а 160. §-ban foglaltaktól eltér ő egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt а bv. intézet parancsnoka engedélyezi, az elítélt а várhat ó költségeket – ideértve а szállítás költségeit is – megel ő legezi, és az egészségügyi intézmény а szolgáltatást vállalja . 163 . §

(1) А bv. intézetben az elítélt sürg ősségi orvosi ellátását а bv. orvos, munkaid őn túl, valamint munkaszüneti napokon а készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek hiányában а bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat, sürg ősségi orvosi szolgálat vag y ment ő szolgálat biztosítja .

81

(2) Az elrteltet az orvos írásos javaslata, beutalo^ a alapian а legkozelebbi, megfeleld es kötelező ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani, ha а áró- vagy fekvő beteg szakellátásra szorul és а bv. egészségügyi szerv nehezen elérhet ő. (3) А sürgős orvosi ellátásra szoruló elítélt egészségügyi intézménybe történ ő szállítása é s ellátása nem tagadható meg, nem halasztható el . Az elítéltek reiпtegrációja 164 . §

(1) А reintegrációs tevékenység keretében törekedni kell arra, hogy az elítél t bűncselekményének társadalomra veszélyességét felismerje, annak következményeit lehet őség szerint enyhítse . Az elítéltet – büntetésének tartamához képest – betanított-munkás képzésben , szakmunkásképzésben, vagy а bv. intézet lehetősége szerint, а büntetés-végrehajtási szempontokra is figyelemmel, szakképzésben kell részesíteni, valamint – ha а bv. intézet parancsnoka engedélyez i – támogatható, hogy а felsőfokú tanulmányokat megkezdje vagy folytassa. (2) Lehetővé kell tenni, hogy az elítélt а bv. intézetben alapfokú iskolai tanulmányoka t végezzen . Ha az ado tt bv. intézetben nem folyik alapfokú nevelés-oktatás, akkor az elítéltet – kérelmére –lehet őség szerint e1 kell szállítani alapfokú oktatás biztosítására alkalmas bv. intézetbe . (3) Az elítéltet а vizsgára való felkészüléshez а munka alól – törvényben meghatározo tt időre – kérésére fel kell menteni . (5) А bv. intézet lehetőségeihez mérten, а büntetés-végrehajtási szempontokra is figyelemmel támogatni kell az elítélt önképzését . (6) А bv. intézet lehetőségei szerint biztosítani kell az elítélt számára а rendszere s munkavégzés feltételeit . (7) Az eredményes reintegráció érdekében el ő kell segíteni, hogy az elítélt családi és egyé b kapcsolatait fenntartsa, fejlessze . (8) Az elítéltek reintegrációjának el ősegítése érdekében а büntetés-végrehajtási szervezet igénybe veszi а Börtönlelkészi Szolgálat tevékenységét. (9) А szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehet őséget kell biztosítania m űvelődésre , sportolásra, vallásgyakorlásra . А jutalmazás 165. §

(1) Az elítélt példamutató magatartásáért, а munkában elért eredményéért, а tanulásban tanúsított szorgalmáért, а közösség érdekében végze tt tevékenységéért, élet vagy jelent ős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthet ő. (2) A jutalmak : a) dicséret,

82

b) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása, c) látogatófogadás soron kívül, а látogatási id ő meghosszabbítása , d) а személyes szükségletekre fordítható összeg növelése , e) pénzjutalom , fi tárgyjutalom , g) а végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése , h) látogató bv . intézeten kívüli fogadása soron kívül , i)jutalom kimaradás, j) jutalom eltávozás . 166 . §

А 165 . § (2) bekezdés h)j) pontja nem engedélyezhető, ha az elítélt a) ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban, b) а magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte . 167. §

А látogató bv . intézeten kívüli fogadása, а jutalom kimaradás és а jutalom eltávozá s időtartama а szabadságvesztésbe beszámít. А jutalom kimaradásra és а jutalom eltávozásra egyebekben а kimaradás és az eltávozás szabályait kell alkalmazni. А fenyítések és a fegyelmi e járás 168 . §

(1) А büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megsért ő elítél tt el szemben, valamint а büntetésvégrehajtás rendjének és biztonságának biztosítása érdekében а következő fenyítése k alkalmazhatók: a) feddés, b) а magánál tartható tárgyak körének – а 98. § (2) bekezdés fi pontjában meghatározottakra figyelemmel – korlátozása, amely legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat , c) bv. intézet által szerveze tt programokon, rendezvényeken, művelődési, szabadidős, illetve sportprogramokon való részvétel korlátozása, attól való eltiltás , d) а 155. § (6) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott többletszolgáltatások megvonása , e) а személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése , fi magánelzárás . (2) А személyes szükségletekre fordítható összeg hat hónapig terjed ő időre, legfeljebb ötve n százalékkal csökkenthető. (3) Az bv. intézetnél programoktól, rendezvényekt ől történő eltiltás, vagy а művelődési, szabadidős és sportprogramokon való részvétel korlátozása, meghatározo tt alkalmakra, d e legfeljebb három hónapig tarthat. (4) А többletszolgáltatások megvonása legalább egy hónaptól, legfeljebb három hónapi g terjedhet . 169 . §

.

83

w

(1) А magánelzárás fegyházban huszonöt, börtönben húsz, fogházban tíz napig terjedhet , amelynek időtartama ala tt engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon . А magánelzárás, ha az elítélt dolgozik, fegyházban húsz, börtönben tizenöt és fogházban öt napi g terjedhet. (2) Magánelzárás várandós és kisgyermekes n ővel szemben nem alkalmazható . (3) А magánelzárás végrehajtása alatt az elítél t a) kimaradásra és eltávozásra nem mehet, b) а védőjével való kapcsola ttartást kivéve nem telefonálhat és nem levelezhet, c) nem küldhet, és nem kaphat csomagot , d) nem fogadhat látogatót, kivéve а lelkészt, valamint а szabadulás előkészítése érdekében а leend ő munkáltatóját, а pártfogó felügyel őt és а karitatív szervezet megbízo ttját, e) а személyes szükségleteire nem vásárolhat , f) nem veheti igénybe а bv. intézet művelődési és sportolási lehető ségeit, sajtóterméket nem olvashat, g) а munkáltatásban nem vehet részt . (4) Az elítélt а magánelzárás végrehajtása alatt is érintkezhet а védővel, а bv. intézet parancsnokának engedélyével, felügyele ttel meglátogathatja а súlyos beteg közeli hozzátartozóját , részt vehet а közeli hozzátartozója temetésén . (5) А magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás, csomagküldemény és az elítél t személyes szükségleteire szolgáló vásárlása magánelzárás végrehajtása után engedélyezhet ő. (6) Ha az orvos vagy а pszichológus az elítélt egészségi állapota mia tt а magánelzárá s végrehajtásának megkezdését, vagy folytatását nem javasolja, а magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani . 170 . §

(1) А fenyítés kiszabásánál figyelemmel kell lenni а fegyelemsértés súlyára és az elítélt eddigi magatartására, szem el ő tt tartva а fenyítés célját. (2) Ha а fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít, а fegyelmi eljárás mellett а feljelentést is meg kell tenni . (3) Ha а fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, а bv. intézet sérelmére – ide nem érte а magánindítványra üldözendő szabálysértést –elkövetett szabálysértés miatt а fegyelmi eljárás mellett а feljelentést is meg kell tenni . Az elítélt másik elítélt sérelmére elkövetett szabálysértést megvalósító fegyelemsértése esetén а feljelentés megtételére lehet őséget kell biztosítani . (4) А bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt és – ha а fegyelmi eljárásban eljárt – а védője а büntetés -végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtha t be. А bírósági felülvizsgálati kérelmet а határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni ; а kérelemnek а magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van . (5) Az elítélt köteles megtéríteni az általa elkövete tt fegyelemsértéssel kapcsolatban – ideértv e а szándékos egészségkárosító cselekményt is – а büntetés-végrehajtás részére felmerült költséget .

84

(б) А fegyelmi eljárás során az elítéltet meg kell hallgatni, egyebekben а fegyelmi eljárás rendjét külön jogszabály határozza meg. 171. §

(1) А fegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt másik elítélt sérelmére megvalósíto tt fegyelemsértése miatt indult eljárást megszüntetheti, а fenyítés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elítélt közvetítői eljárásban vesz részt .

(2) А fegyelmi jogkör gyakorlója által, közvetítői eljárásra utalt ügyben az elítéltek közö tt i közvetítői eljárást а bv. intézet állományának erre kiképzett tagja folytathatja 1e . (3) А közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy а sértett és az elkövető között — az elkövető tevékeny megbánását megalapozó — írásbeli megállapodás jöjjön létre . (4)А közvetítői eljárás csak а sérte tt és az elkövető önkéntes hozzájárulásával folytatható le . (5) Az eljárásban а sértett és az elkövető egyenrangú felek, az eljárás során bármiko r visszavonhatják а részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és а megállapodásra önként kell jutniuk .

(б) Hozzájárulás visszavonása, illetve megállapodás hiányában а fegyelmi eljárást, а fenyítés végrehajtását folytatni kell. А kapcsolattartás szabályai

172. §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása során а bv. intézet az е fejezetben, valamint а végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok szerint, а társadalomba val ó beilleszkedés érdekében elősegíti, hogy az elítélt fenntarthassa és fejleszthesse hozzátartozóival, más személyekkel, valamint а reintegrációs célkitűzéseket elősegítő külső szervezetekkel val ó kapcsolatát. (2) Az elítélt kapcsolattartása az е törvényben meghatározo ttak szerint, а bv. intézet rendje é s а fogуаtartás biztonsága érdekében ellenőrizhető. А bv . intézet rendje és а fogуаtartás biztonsága érdekében, vagy egészségügyi okból а kapcsolattartás korlátozásának is helye lehet . (3) Ha а szabadságvesztés foganatba vételére tekintettel szünte tte meg а bíróság vagy az ügyész az elítélttel szemben más büntető ügyben elrendelt előzetes letartóztatást, akkor а rendelkezési jogkör gyakorlójának ilyen irányú rendelkezése esetén az elítélt kapcsola tt artása vagy elkülönítése tekintetében korábban hozott korlátozó intézkedéseit be kell tartani . 173. §

(1) Az elítélt kapcsolattartási formái: a)1evelezés , b) telefonbeszélgetés а bv. intézet által biztosíto tt telefonnal, c) csomag küldése és fogadása , d) látogató fogadása,

85

1

e) látogató bv . intézeten kívüli fogadása , f) kimaradás , g) eltávozás . (2) Az elítélt а rezsim szabályok szerint igénybe veheti а bv . szerv által nyújto tt elektroniku s kapcsolatt artási formákat. Е kapcsolattartási formák ellenőrzésére és korlátozására az általáno s szabályok az irányadók . Levelezés

174. §

(1) Az elítélt hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és а bv. intézet által engedélyeze tt személyekkel levelezhet, а levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozo tt . (2) Az elítélt által írt, illetve а részére érkezett levelet — ha jogszabály másként ne m rendelkezik — legkés őbb а második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.

(3) А levelezés biztonsági ellenőrzésének célja а fogvatartás biztonságának а fenntartása, а biztonságot sértő vagy veszélyeztet ő cselekmények megel őzése . (4) Az elítéltnek а hatóságokkal, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elisme rten erre hatáskörrel rendelkez ő nemzetközi jogvédő szervezetekkel, az alapvető jogok biztosával, valamint а nemzeti megelőző mechanizmus szervezetével vagy munkatársával és а védővel val ó levelezése tart almilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy az elítélt részér e érkező vagy az általa küldö tt levelek nem а borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetköz i szervezettől vagy а védőtő l származnak vagy nem а címzetteknek szólnak а levelet az elítél t jelenlétében — jegyz őkönyv egyidej ű felvétele mellett — kell felbontani . Az ellen őrzés csak а felad ó azonosítására szolgálhat . (5) Ha а bv. intézet az általa ta rt almilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja, hogy a z а fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, а levél nem továbbítható, az elítéltnek nem kézbesíthet ő. Telefonbeszélgetés

175. §

(1) Az elítélt а szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságban és id őtartamban telefonhívást kezdeményezhet . (2) Az elítélt а házirend el őírásainak megfelelően kizárólag а bv. intézet által kijelölt telefon t használhatja.

(3) А telefonbeszélgetés а bv. intézet rendje, а fogvatartás biztonsága érdekében а külön jogszabályban meghatározo tt módon ellenőrizhető, indokolt esetben megszakítható, amelyr ől az elítéltet tájékoztatni kell . (4) Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele mia tt а védővel való telefono n történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik letéti pénzzel, részére а telefonbeszélgetés költségét а bv. intézet megel őlegezi .

86

Csomag küldése és fogadás a 176 . §

(1) Az elítélt jogszabályban meghatározo tt módon csomagot fogadhat és küldhet . А csomagküldés lehetőségéről, módjáról és а költségek viseléséről а bv. intézet az elítélt útján küld értesítést .

(2) Az elítélt havonta fogadhat, vagy küldhet csomagot . (3) Az elítélt által küldött, illetve fogado tt csomag а bv. intézet, valamint а fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhet ő, ennek lehetőségér ől az elítéltet tájékoztatni kell .

(4)А csomag mindazokat а tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az elítélt engedéllyel magáná l tarthat. (5) Ha az elítélt nem kap csomagot, а bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy az elítélt а letéti pénzéb ő l — а személyes szükségleteire egyébként fordítható összegen felül — а csomag tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevételével vásároljon.

(6) А bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy а kapcsolattartó а csomagot közvetlenül а bv. intézetben adja át . Látogatófogadása 177 . §

(1) Az elítélt а rezsim szabályokhoz igazodóan havonta legalább egyszer, alkalmankén t hatvan percben, de legfeljebb kilencven percben, egyidej űleg négy fő látogatót fogadhat. (2) Az elítélt és а látogató beszélgetése ellenőrizhető, amelynek lehető ségéről az elítéltet és а látogatót tájékoztatni kell. (3) Ha а bv. intézet biztonsága indokolja, а bv. intézet parancsnoka elrendelheti, hogy a z elítélt biztonsági beszél ő fülkében, vagy rácson keresztül beszélhet а látogatóval.

(4) А látogatásból ki kell zárni azt, akit az ügyész vagy а bírósága folyamatban lév ő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltilto tt, illetve azt, akinek а magatartása а bv. intézet, valamint а fogvatartás biztonságára veszélyt jelent . (5)А látogatás félbeszakítható, ha az elítélt vagy а látogató а látogatás rendjét megsérti, és azt figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba .

(6) А látogatást meg kell szakítania szükséges intézkedések megtétele mellett, ha az elítél t vagy а látogató magatartása а bv. intézet rendjét, а fogvatartás biztonságát közvetlenül sérti vagy veszélyezteti . Látogató bv. iпtézeteп kívülifogadása 178 .§

87

(1) Az elítélt számára – а szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkoz ó rendelkezések szerint –engedélyezhet ő látogató bv . intézeten kívüli fogadása, amelynek tartam a alkalmanként legalább két óra. (2) Látogató bv. intézeten kívüli fogadása annak az elítéltnek engedélyezhető, aki а szabadságvesztésb ől а büntetés egyharmadát letöltö tte, és fegyházban legalább egy évet, börtönbe n legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek. (3) А bv. intézeten kívüli látogatás idejére – az elítélt letétében lévő pénze terhére – а bv. intézet parancsnoka költ őpénz kiadását engedélyezheti . Az bv. intézeten kívüli látogatás а szabadságvesztés id őtartamába beszámít . (4) А látogató bv . intézeten kívüli fogadása esetén az elítélt kizárólag а látogató megjelenését követ ően távozhat а bv. intézetb ől. Kimaradás 179 . §

(1) Kimaradás annak az elítéltnek engedélyezhető, aki а szabadságvesztésb ől а büntetés egyharmadát letöltö tte, és fegyházban legalább egy évet, börtönben legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek . (2) А kimaradás tartama а huszonnégy órát nem haladhatja meg. А kimaradás idejére а bv. intézet parancsnoka – az elítélt letétben lév ő pénze terhére – költőpénz kiadását engedélyezheti . (3) Kimaradás els ősorban az elítélt családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása, oktatásban, képzésben való részvétele, а szabadulása utána munkahelyr ő l és а lakásról való gondoskodás el ősegítése érdekében engedélyezhet ő. (4) А kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhet ő. А bv. intézet parancsnoka dönti e1, hogy а csoportos kimaradás kísérővel történik-e. Eltávozás 180 . §

(1) Eltávozás kizárólag akkor engedélyezhet ő, ha az elítélt а szabadságvesztésb ől а büntetés egyharmadát letöltötte, és fegyházban legalább egy évet, börtönben legalább fél évet, fogházban legalább három hónapot kitöltö tt . (2) Az eltávozás tartama évente fegyházban legfeljebb öt nap, börtönben legfeljebb tíz nap , fogházban és az átmeneti részlegen legfeljebb tizenöt nap . Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást а fizetett szabadságba be kell számítani . Az elítéltek oktatása és képzés e 181 . §

88

(1) Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésen való részvétel nem helye tt esíti az elítélt munkában való részvételi köteleze ttségét. (2) Az általános iskolai oktatásban, а középfokú iskolában, illetve а szakképzésben vag y továbbképzésben részt vev ő elítéltet – ha bv. intézet működési körében felmerült okból ne m állították munkába, illetve nem rendelkezik nyugellátással, szolgálati járadékkal, korhatár el ő tti ellátással, bányászok egészségkárosodási járadékával, átmeneti bányászjáradékkal – а képzés idej e alatt az alapmunkadíj egynegyedének megfelel ő pénzbeli térítés (a továbbiakban: ösztöndíj) illet i meg. (3) Az ösztöndíjra jogosultak körének meghatározása során а bv. intézet parancsnoka а (2) bekezdésben foglaltaktól különös méltánylást érdeml ő esetben eltérhet. (4) Azon képzési formák esetében, amelyért az elítéltet ösztöndíj illeti meg, bv . intézet oktatási-képzési megállapodást köt az elítél ttel. А megállapodásban az elítéltet tájékoztatni kel l arról, hogy ha az általános iskolai oktatásban, középfokú iskolában – idetartozik а gimnázium, а szakközépiskola és а szakiskola –, illetve а szakképzésben vagy továbbképzésben а tanulmányait megkezdi, és а képzésben önhibájából nem vesz részt, illetve indokolatlanul megszakítja, а felmerült költségek teljes vagy részleges megtérítésére kötelezhet ő. (5) Az ösztöndíj az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirat alapján állapítható meg. А bv. intézet parancsnoka е rendelkezéstő l indokolt esetben eltérhet. (6) Az oktatásban részesül ő elítélt tanulmányi eredményétől, szorgalmától és magatartásától függően kiegészít ő ösztöndíjban részesül, az elbírálás és а kiegészítő ösztöndíj mértékét rendelet szabályozza. (7) Az ösztöndíj а szabadulásra kötelezően tartalékolandó pénzösszeg tekintetébe n munkadíjnak minősül. А havi levonás mértéke igazodik а (2) bekezdésben meghatározo tt ösztöndíj mértékéhez, azaz az alapmunkadíjból levonandó kötelezően tartalékolandó pénzösszeg egynegyed e vonható. 182 . §

А bv . intézet parancsnokának döntése alapján az elítéltet különös méltánylást érdeml ő esetben a) az iskolarendszeren kívüli szakoktatás , b) а felsőfokú tanulmányok folytatatás a során is megilleti а 181 . § (2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj . Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésen részt vevők kedvezménye i 183 . §

(1) Az általános iskolai oktatásban, а középfokú iskolai oktatásban, szakképzésben és továbbképzésben részt vevő, valamint fels őfokú tanulmányokat folytató dolgozó elítélteket а vizsgára való felkészüléshez tanévenként а munkavégzés alól jogszabályban meghatározott időre – saját kérésére – fel kell menteni .

ti

89

(2) А felmentést а vizsgát megelőzően legfeljebb egy hónappala bv . intézet parancsnoka engedélyezi . (3) Az (1) bekezdés szerint tanulmányokat folytató elítélt – kérelmére –egy óra munkaidőkedvezményre jogosult .

(4)А munkavégzés alóli mentesség id őtartamára és а munkaidő-kedvezmény idejére az elítélt munkadíját а 258–267 . §alapján kell megállapítani . (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha а bv. intézet oktatási -képzési megállapodást kötö tt az elítélttel. Az elítéltek szakképzése és továbbképzés e 184 . §

(1) Az elítéltek szakképzését és továbbképzését els ősorban azokban а szakmákban kel l megszervezni, amelyek elősegíthetik а szabadulás utána társadalom életébe való beilleszkedést , vagy а bv. intézeten belül történő munkavégzést. (2) Az elítélt а szakképzésbe és а továbbképzésbe а kérelme alapján vonható be, а kérelem alapján megkezde tt szakképzésben és továbbképzésben az elítélt részvétele kötelez ő.

(3) А 181 . § (4) bekezdése alapján az elítélt а költségek részbeni vagy teljes megtérítésére kötelezhető. (4) Az elítéltek részére oktatást, szakképzést és továbbképzést а munkáltató, а bv. szerv, vagy jogszabály által arra felhatalmazo tt egyéb szerv, illetve magánszemély külön-külön vagy együ tt esen is szervezhet . Az oktatás, szakképzés és továbbképzés költségei а szervezőt terhelik, а költségekhe z az elítélt önként is hozzájárulhat . А szabadulásra felkészítés 185. §

(1) Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban : gondozás) már а szabadságvesztés végrehajtása ala tt segítséget kapnak а szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez . А gondozás – az elítélt visszailleszkedésének el ősegítése érdekében – kiterjed а befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is . А gondozás reintegrációs program keretében valósu l meg. (2) Az elítélt gondozását а bv. intézetből való szabadulás – ideértve а feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható id őpontja elő tt a) egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal , b) egytől öt évig terjed ő szabadságvesztés esetén hat hónappal, c) ö tt ől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel, d) tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel kell megkezdeni .

90

(3) А gondozás keretében а bv. intézet és а bv. intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelő egymással szorosan együttm űködve jár el, а gondozás eredményéről rendszeresen tájékoztatják egymást . Az együttm űködés során а pártfogó felügyel ő gondozási tevékenységét legkésőbb а bv. intézetb ől való szabadulás – ideértve а feltételes szabadságra bocsátás lehet őségét is – várható időpontja el őtt két hónappal kezdi meg. (4) А gondozás megkezdésekor а bv. intézet az elítéltet meghallgatja é s

а) megállapítja, hogy az elítélt rendelkezik-e а szabadulás id őpontjára érvényes személyazonosító okmánnyal, szükség esetén intézkedik annak beszerzése iránt , b) nyilatkoztatja, hogy а szabadulása után hol kíván letelepedni, rendelkezik-e lakóhellyel vag y tartózkodási hellyel, illetve az elítélt szabadulást követően várhatóan rendelkezni fog- e munkavállalási lehetőséggel, c) felméri а családi kapcsolatainak rendezettségét, iskolai végzettségét és szakképze ttségét. (5) Az elítélt (4) bekezdés szerinti meghallgatásánál а pártгоgó felügyelő jelen lehet. (6) А gondozás keretében а pártfogó felügyel ő

а) а bv. intézetben felkeresi az elítélteket és egyéni vagy csoportos tájékoztatást tart а társadalomb a való beilleszkedés elősegítése érdekében , b) értékeli а reintegrációs programban elért eredményeket, c) а reintegrációs programot szükség szerint kiegészíti, fejleszti , d) közrem űködik а reintegrációs program megvalósításában, különösen társadalmi-, munkaer ő-piaci beilleszkedést célzó csoportos foglalkozások megvalósításban , e) felméri, hogy az elítélt rendelkezik-e befogadó környeze ttel , fi ha az elítélt rendelkezik befogadó környezettel, felveszi velük а kapcsolatot, és együttműködésük esetén megkezdi felkészítésüket az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására, g) szükség esetén segíti а családi kapcsolatok helyreállítását, h) ha az elítélt részéről gyógyintézetben, illetve szociális intézményben való ellátás vagy elhelyezé s igénye merül fel, és ezt kellő időben jelzi, felveszi а kapcsolatot az ellátást nyújtó intézményekkel az elítélt elhelyezése érdekében . (7) А (6) bekezdés e)–h) pontjában foglalt tevékenységeket az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes pártfogó felügyel ő végzi. (8) А gondozási tevékenység keretében а pártfogó felügyelő együttműködik а helyi önkormányzatokkal, а munkáltatókkal, az elítélt társadalomba való beilleszkedését el ősegítő, karitatív tevékenységet végz ő civil szervezetekkel, vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel. (9) Е §alkalmazásában befogadó környezet : а társadalmi kötődés mértékének megítélés e szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követ ően élni kíván. А szabadulásra felkészítés hosszabb tartamú szabadságvesztést tölt ő elítéltek esetében

186.§

‘.

91

(1) Azt az elítéltet, aki szabadságvesztés büntetésb ől folyamatosan legalább tíz évet bv . intézetben tölt, reintegrációs programba kell bevonni, amelynek szabályait az elítélt kötele s megtartani . (2) А bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot készít, amely alapjá n végrehajtja az elítélt gondozását . А bv . intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyel ő az egyéni reintegrációs program kidolgozásában és megvalósításában szükség szerint közrem űködik. (3) Az egyéni reintegrációs program alapján az elítélt kötele s a) az egyéni reintegrációs programban részére meghatározo tt feladatokat végrehajtani , b) együttműködni а bv. intézettel, а pártfogó felügyelővel és а programba bevont szervezetekkel . (4) Az egyéni reintegrációs program megvalósulásáról és eredményeiről а bv. intézet és а pártfogó felügyelő folyamatosan tájékoztatják egymást, azt szükség szerint — az elítélt, а reintegrációt segítő szervezetek képvisel őinek bevonásával — felülvizsgálják és módosíthatják . (5) А programot а 185 . § (4) és (6) bekezdése szerinti adatok alapján kell elkészíteni . Társadalmi kötődés program 187. §

(1) Azt az elítéltet, akit vétség mia tt legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek , kérelmére társadalmi köt ődés programba kell helyezni . (2) А társadalmi kötődés program végrehajtását а bv. intézet parancsnoka felfüggeszti, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és а büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva . (3) А társadalmi kötődés program feladata : a) befogadó környezet biztosítása és erő sítése, b) korábbi munkahelyre történ ő visszahelyezés elősegítése, ha ez nem lehetséges, új munkahel y felderítése, esetlegesen közfoglalkoztatás megteremtése , c) további társadalmi kapcsolatok felderítése, erősítése, d) lakhatás megteremtésének elősegítése. (4) А társadalmi kötődés erősítése érdekében az elítélt jogosult a) havonta legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon а napokon, amelyeken nem végez munkát, b) felügyelet nélkül küls ő munkahelyen dolgozni , c) tanulmányainak bv . intézeten kívüli folytatására . (5) Ha az elítélt а bv. intézet elhagyásával, а bv. intézeten kívüli munkáltatással kapcsolato s magatartási szabályokat megszegi, az bv . intézet parancsnoka а társadalmi kötődés program végrehajtását felfüggeszti . (6) А programelemek megvalósításának eredményességét а bv. intézet és а pártfogó felügyel ő ellenő rzi és értékeli. Az értékelés alapját а pártfogó felügyelőnek а befogadó környeze ttel történő együttműködés és ellenőrzés során beszerzett adatok képezik.

92

Feltételes szabadságra bocsátás 188 . §

(1)А szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, h a а) а büntetés végrehajtása alatt tanúsíto tt kifogástalan magatartására, valamint arra а készségér e tekintettel, hogy törvénytisztel ő életmódot fog folytatni, alaposan feltehető, hogy а büntetés célj a további szabadságelvonás nélkül is elérhet ő, és b) а határozott ideig tartó szabadságvesztésnek aBtk . 38. § (2) bekezdése szerinti vagy а bíróság által az ítéletben megállapíto tt részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén а bíróság által а Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ítéletben meghatározo tt tartamot letöltö tte. (2) Ha az elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idő beszámítására figyelemmel indokolt, а feltételes szabadságra bocsátás tárgyában а bv . intézet soron kívül , egyébként а feltételes szabadságra bocsátás lehetséges id őpontja elő tt három hónappal tesz előterjesztést а büntetés-végrehajtási bírónak. Ha а büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltétele s szabadságra bocsátását rendelte e1, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett e1, а bv. intézet erről haladéktalanul értesíti .

(3) А büntetés-végrehajtási bíró а határozott ideig tartó szabadságvesztésb ől feltétele s szabadságra bocsáto tt elítélt pártfogó felügyeletét (Btk . 69. §) rendelheti e1, és az elítélt számára а Btk. 71 . § (2)–(3) bekezdése alapján külön magata rtási szabályokat írhat el ő.

(4) А büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsáto tt elítélt számára а Btk. 71 . § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő . 189 . §

(1) Ha az elítél tt el szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztést kel l végrehajtani, és а szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során а bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésb ől feltételes szabadságra bocsátotta, а feltételes szabadság mindaddig nem kezdhet ő meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést – ide nem értve а közérdekű munka vagy а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztést – tölt. (2) Ha а bíróság az elítéltet több szabadságvesztésb ől bocsáto tt a feltételes szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti . 190 . §

(1) Ha а határozo tt idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésbő l feltételes szabadságra bocsáto tt elítélt а pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosa n megszegi, а büntetés-végrehajtási bíró а feltételes szabadságot megszünteti .

(2)А párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy а feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározo tt feltétele fennáll-e. Utógondozás

93

191 . §

(1) Az utógondozás célja az, hogy а szabadságvesztésb ől szabadultnak segítséget nyújtson а társadalomba beilleszkedéshez. Az utógondozás tartalma legfeljebb egy év . (2) Az utógondozásnak az elítélt kérelmére van helye . А szabadságvesztésb ől szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen а munkába állásához, а letelepedéséhez, а szállásbiztosításához, а megkezde tt tanulmányai folytatásához, gyógykezeléséhez és gyógyít ó eljáráshoz. (3) Az utógondozást az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes pártfog ó felügyelő végzi, а helyi önkormányzatok, а munkáltatók, az elítélt társadalomba val ó beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel, vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel. (4) Az elítélt szabadulását követő munkavállalásának és lakhatásának elősegítése érdekében а pártfogó felügyel ő felméri а szabaduló elítélt befogadó környezete szerinti munkáltatókat, civi l szervezeteket, vallási közösségeket, amelyek vállalják а szabaduló elítélt foglalkoztatásának , lakhatásának biztosítását .

(5)А 186. § (1) bekezdésében meghatározo tt elítélt esetében, ha а (4) bekezdésben megjelöl t szervezeteknél а szabaduló elítélt munkavállalásának és lakhatásának megteremtésére irányuló intézkedések eredményre nem veze ttek, а közfoglalkoztatást, illetve а lakhatást az állam biztosítja . A fiatalkorúakra vonatkozó szabályo k 192 . §

(1) А fiatalkorúakra az е címben foglalt eltérésekkel а szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni . (2) А fiatalkorúak szabadságvesztését külön bv . intézetben, vagy а bv. intézet elkülöníte tt részében kell végrehajtani . А fiatalkorúak bv. intézetében felnőtt korú elítéltek csak а bv. intézet működése érdekében helyezhetők el. (3) А fiatalkorú társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni а gyámhatóság és az egyéb állami szervek, а civil szervezetek, oktatási intézmények, а pártfogó felügyelő, valamint а fiatalkorú hozzátartozóinak segítségét. (4) А szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani а fiatalkor ú oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére, а tanköteleze ttség érvényesítésére, az első szakmához jutás lehetőségére .

(5)А fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap . 193 . §

(1) Biztosítani kell, hogy а fiatalkorú szakképzésben vagy betaníto tt munkás-képzésben vegyen részt, és lehetővé kell tenni, hogy középfokú iskolai tanulmányokat folytasson.

94

(2) А fiatalkorú а tanköteleze tt ségét а külön törvényben meghatározo tt életévének betöltéséig köteles folytatni . (3) А fiatalkorú dicsérő oklevéllel is jutalmazható . (4) А magánelzárás а fiatalkorúak börtönében tíz, а fiatalkorúak fogházában öt napig terjedhet . А magánelzárással fenyíte tt fiatalkorút az iskolai óráktól, reintegrációs programokról nem lehet eltiltani. (5) А bv. intézet а fiatalkorú elítéltről az oktatási intézményt ől, gyermekvédelmi intézményt ő l pedagógiai véleményt kér а fiatalkorú megismerése érdekében, különösen а magatartás, а szorgalom, а fejlesztést igénylő területek, а családi há tt ér adataira vonatkozóan. Az adatok az egyéni fejlesztési terv, а fiatalkorú védelme, valamint а kockázatbecslés érdekében használható k fel. (6) А bv. intézet а nevelési programját, а fiatalkorú egyéni fejlesztési tervét а fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének el ősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése , pszichés állapota rendezése, iskolázo ttsága, szakmai képzett ségének fejlesztése, az alapvet ő erkölcs i normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése érdekében а gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter felügyelete alá tartozó javítóintézetek szakmai tapasztalata i felhasználásával, azokkal együttm űködve alakíthatja ki . 194 . §

(1) А fiatalkorú fogvatarto tt saját vagy а törvényes képvisel ő kérelmére és а bv. intézet engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely а bv. intézetben megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma . А családi konzultáción а szülő, valamint az vehet részt, aki а Polgári Törvénykönyv alapján а fiatalkorúval kapcsola ttartásra jogosult, kivéve, ha а bíróság vagy а gyámhatósága kapcsola ttartási jogot korlátozta vagy megvonta . (2) А fiatalkorú — а bv. intézet lehetősége szerint — saját vagy а törvényes képviselő kérelmére és а bv. intézet engedélyével családterápiás foglalkozáson vehet részt . А családterápiá s foglalkozáson nem vehet részt а szülő, ha kapcsolattartásra nem jogosult . А családterápiá s foglalkozások számát а terápiás szükségletek határozzák meg . (3) А fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen а bv . intézeten kívül is engedélyezhető. (4) А családi konzultáció és а családterápiás foglalkozás nem minősül látogatófogadásnak és az az elítéltek közö tt is engedélyezhető. 195 . §

(1) А fiatalkorú kérelmére az azonos nemű fiatalkorú testvérével együ tt esen elhelyezhető, ha ez mindkét fiatalkorú érdekében áll, és а bv. intézetben ennek lehet ő sége megteremthető . (2) Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni az elítéltek el őéletét és az elkövete tt bűncselekményt, valamint az együ ttes elhelyezés fogvatartás rendjére és biztonságára gyakorol t lehetséges hatását, а fiatalkorú veszélyeztete tt ségét, értelmi és érzelmi fejle tt ségét. 196 .§

95

А fiatalkorú kapcsolatot tarthat az oktatási-nevelési intézménye pedagógusával, tanulmányi é s vizsgaköteleze ttsége, valamint személyiségfejl ődése érdekében. 197 . §

Megkezdett tanulmányok esetén а fiatalkorú kérelmére, vizsgakötelezett ség teljesítése érdekében а bv. intézet gondoskodik az el ő állításáról, ha ehhez az oktatási intézmény vezetője és а bv. intézet parancsnoka együttesen hozzájárul . 198 . §

(1) Tanulói vagy magántanulói jogviszonyt а bv. intézet parancsnokának engedélyével а fiatalkorú а bv. intézeten kívüli oktatást nyújtó intézménnyel is létesíthet, amely sorá n iskolalátogatási és vizsgaköteleze ttségét az oktatási intézményben teljesíti . (2) Az engedélyezés során figyelembe kell venni különösen az elkövete tt bűncselekményt, а biztonsági kockázatokat, а fiatalkorú korábban tanúsíto tt magatartását, tanulmányi el őmenetelét és szorgalmát. 199 . §

(1) А bv. intézetben tartózkodó fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló lakóhelyiségek é s zárkák berendezése – а bv. intézet lehetősége szerint – а fiatalkorúak magatartása, tanulmány i előmenetele és szorgalma figyelembevételével alakítható ki . (2)А tanulmányi eredményt és а szorgalmat az egyéni képességek alapján kell értékelni . (3) Az (1) bekezdés szerinti szempontoknak megfelel ő értékelést а bv. intézet személyzete, valamint а fiatalkorú oktatásáért felelős reintegrációs szakember végzi . 200 . §

Ha а bv. intézet nem áll szerz ődéses kapcsolatban általános iskolával, а bv. intéze t illetékességi területébe tartozó iskola а bv . intézett el kötö tt együttműködési megállapodás alapjá n biztosítja az alapfokú képzést, magántanulói jogviszony keretében. 201 . §

(1)А fiatalkorú а törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nélkül i s önállóan tehet panaszt, kérelmet, vagy nyilatkozhat а fogvatartásával kapcsolatban felmerülő ügyekben.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók önrendelkezési jogának érvényesülése tekintetében .

а fiatalkorú egészségügyi

202 . §

(1) А fiatalkorú а tartására fordíto tt költségekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt, rendszeres pénzellátással rendelkezik vagy ösztöndíjban részesül .

96

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia költségtérítéses el őállítások, szállítások, egyéb szolgáltatások esetén is .

(3) А tizennyolcadik életévét meg nem haladott fiatalkorú részére, ha letéti pénzzel ne m rendelkezik, а bv. intézet költségtérítés nélkül biztosítja az el őállítását а súlyos beteg közeli hozzátartozója meglátogatása vagy а közeli hozzátartozó temetésén való részvétel, vagy а kegyelet lerovása érdekében . 203 . §

(1) А tizennyolcadik életévét be nem töltö tt fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, és dohányzása még а törvényes képvisel őjének а hozzájárulásával sem engedélyeze tt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése nem alapoz meg fegyelm i vétséget . 204 . §

(1) А tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása el ő tt hatvan nappal а törvényes képvisel őt értesíteni kell .

(2) А fiatalkorút szabadítása esetén а szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek, vagy а gyámnak kell átadnia bv . intézet székhelyén . А törvényes képvisel ő írásbeli hozzájárulása esetén а fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja e1 а bv. intézetet. (3) Ha а fiatalkorú szül őjéhez, vagy gyámjához történő hazatérésére megtett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor а bv. intézet megkeresi а gyámhatóságot а szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében. (4) Ha а fiatalkorú törvényes képvisel ője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem járult hozzá а fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, а bv . intézet haladéktalanul megkeresi а fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében а gyermekek védelmér ől szóló törvényben feljogosított szervet é s gondoskodik а fiatalkorúnak az ideiglenes hatályú elhelyezésér ő l rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő szállításáról. (5) Ha а nevelésbe vett fiatalkorú szabadulásakor а gyermekvédelmi gyám nem jelent meg а fiatalkorú átvétele érdekében, а bv. intézet haladéktalanul értesíti а fiatalkorú gyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot afiatalkorú gondozási helyére történ ő szállításának megszervezése érdekében . А katonákra vonatkozó rendelkezése k 205. §

(1) Ha а bírósága szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani, az általáno s szabályokat a jelen fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni .

(2) А szabadságvesztés végrehajtásának rendje а katonai fogdában а fogház rendjének fele l meg.

97

(3) А bv. intézetet, amelyben а katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés -büntetést kell végrehajtani, а büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki . А katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést а külön jogszabályban kijelölt bv . intézet — е célra —elkülöníte tt részén kell végrehajtani . (4) А szabadságvesztés végrehajtása ala tt а különböz ő állománycsoportú elítélteket e1 kel l különíteni egymástól . Az elítéltek katonai érdekb ől is csoportosíthatók . (5) А katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati köteleze ttségei és jogai annyiban szünetelnek, illet őleg korlátozo ttak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetv e amennyiben ezek érvényesülése а büntetés céljával ellentétes . (6) Az elítéltek а szabadságvesztés végrehajtása ala tt elöljárói és feljebbvalói joggal ne m rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak e1 . (7) Az elítéltek а szabadságvesztés végrehajtása ala tt rendfokozati és fegyvernemi jelzé s nélküli egyenruhát viselnek . (8) Kapcsola tt artásra jogosult személy az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok a vagy annak megbízottja is. 206 . §

А katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartását vag y fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák é s fej tesszék . А nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó rendelkezések 207. §

(1) А nem magyar állampolgárságú elítélt (a továbbiakban : külföldi elítélt) befogadásáró l késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzul i képviseletet (a továbbiakban : illetékes külképviselet). Az értesítés csak akkor mell őzhető, ha а külföldi elítélt az írásbeli nyilatkozatában ezt kifejeze tt en kéri. Ha а külföldi elítélt többe s állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni . (2) А külföldi elítéltet az általa ismert nyelven tájékoztatni kell arról, ha nemzetköz i egyezmény а szabadságvesztés végrehajtásának az átengedését lehet ővé teszi . 208. §

А külföldi elítélt kérelmére szabadságvesztése ala tt biztosítani kell а bv. intézet lehetőségeihez mérten а magyar nyelv oktatását, illetve olyan programokat kell biztosítani számára , amelyek megismertetik azokkal а nemzeti, történelmi és erkölcsi értékekkel, amelyek köré а magyar társadalom szervez ődik. 209. §

А külföldi elítélt elhelyezésénél lehetőség szerint biztosítani kell, hogy а vele együtt elhelyeze tt elítéltek közö tt legyen az általa használt nyelvet, továbbá а magyar nyelvet ismerő és

98

beszélő személy. Nem lehet együttesen elhelyezni azokat а külföldi elítélteket, akik közö tt nemzeti, nemzetiségi, etnikai vagy vallási ellentét áll fenn. 210 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatban а külföldi elítélt jogainak é s kötelezettségeinek а gyakorlásával összefüggő tolmácsolási és fordítási költségek (а továbbiakban: tolmácsköltségek) а bv. intézetet terhelik . (2) Ha а külföldi elítélt а szabadságvesztés végrehajtásával nem összefüggő ügyben kéri tolmács közreműködését, az intézet azt а külföldi elítélt költségére biztosítja . (3) А külföldi elítélttel szemben folyamatban lév ő tolmácsköltségek viselésére а Be. rendelkezéseit kell alkalmazni .

büntetőeljárásban felmerült

211 . §

А külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja а konzuli kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érinte tt államok által kötö tt szerződésekben foglaltak szerint, az е törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot. А kapcsolat felvétele csak а külföldi elítélt beleegyezésével történhet . 212 . §

(1) Ha а külföldi elítélt vagy а képviselője а szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átengedését kéri, а kérelmet а ВУОР útján az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjeszteni . (2) А szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történ ő átengedésekor а bv. intézet а kiutasítás szabályainak megfelel ő alkalmazásával jár e1 . 213 . §

(1) А bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti arról, ha а külföldi elítélt részére – а bv. intézet tudomása szerint – gyámot vagy gondnokot kell kirendelni . (2) А bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti а külföldi elítélt haláláról . 214 . §

А bv. intézet а külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha а szabadságvesztés hátralév ő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkés őbb а jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha а szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti а határozatot hozó els ő fokú bíróság székhelye szerint illetéke s területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról . 215 . §

А külföldi elítélt szabadításáról, vagy а más államnak történő átadásáról а bv . intézet értesíti az illetékes külképviseletet és а BVOP-t, szabadítás esetén – а szabadulás elő tt legalább három

99

nappal – az útlevelet őrző szervet. Az illetékes külképviseletet а bv. intézet nem é rtesíti, ha azt а külföldi elítélt az írásbeli nyilatkozatában kifejeze tten kérte. VI. Fejezet Munkáltatás А munkáltatás általános szabálya i 216 . §

(1) Az elítéltek által végze tt termel ő munka szervezése során törekedni kell а büntetés végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfennta rtóvá tételére. (2) Az állam а mindenkori költségvetés tehervisel ő képességének megfelel ően az adójogszabályokban meghatározo tt adó- és járulékkedvezményekkel támogatja az elítéltek telje s körű munkáltatásának megvalósítását és а szabadulás utáni munkavállalását . Általános magatartási követelménye k

217. §

(1) А munkáltatás során – kivéve, ha е törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljá rni, ahogy az ado tt helyzetben általában elvárható . (2) Az elítélt köteles а munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely а munkáltatás, valamint а kapcsolódó jogok gyakorlását és а kötelezettségek teljesítését érinti . (3) Az elítélt а munkáltatás során nem tanúsíthat olyan magatartást, ameiiуеi munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné . Határidők számítása 218 . §

(1) Napon naptári napot kell é rteni. (2) А határidő számítása а határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követ ő napon kezdődik. (3) А hetekben megállapíto tt határidő azon а napon jár le, amely elnevezésénél fogva а kezdő napnak megfelel . Hónapokban vagy években megállapít o tt határidő lejárt ának napja az а nap, amely számánál fogva а kezdő napnak megfelel, ha ez а napa lejárat hónapjában hiányzik, а hónap utolsó napja . (4) А határidő az utolsó napjának végén jár ]e . А határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár 1e, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihen ő vagy munkaszüneti nap .

100

(5) А határidőt – е törvény eltérő rendelkezése hiányában –akkor kell megtartottnak tekinteni, ha а lejárat napjának végéig а jognyilatkozatot közlik vagy ezen id őpontig az egyé b magatartás tanúsítása megtörténik. Munkáltatáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettsége k 219 . §

(1) А szabadságvesztés végrehajtása során а büntetés-végrehajtási szervezet adottságai szerint biztosítani kell az elítélt munkáltatását . Az elítélt munkáltatása átmenetileg, а munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetelhet . (2) Az elítélt munkába állításáról és annak módosításáról а munkakör, а munkahely és а munkáltató megjelölésével а BFB dönt. (3) А munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt nem állítható munkába . (4) А munka kijelölésénél lehet őség szerint figyelembe kell venni az elítélt szakmai képze tt ségét. (5) Az elítélt nem végezhet munkát olyan munkakörben, amely kapcsán joger ősen foglalkoztatástól eltiltásra ítélték. (6) А munka jellegének megfelel ően az elítélteket szervezeti egységekbe lehet beosztani azzal, hogy köztük alá-fölérendeltségi viszony nem hozható létre . (7) Az elítéltek а biztonság, а munkafegyelem és а rend fenntartása érdekében а munkahelyr e vagy а munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhetők. (8) Ha az elítélt munkáltatása felügyele ttel vagy ellenőrzéssel történik, az elektroniku s távfelügyeleti eszközök igénybevételével is megvalósítható . (9) А munkáltató – törvényben meghatározo tt keretek között – а munkáltatással kapcsolato s jogok és köteleze ttségek érvényesítéséhez szükséges adatokat а fogvatarto tti nyilvántartásban rögzíts. 220 . §

(1) А munkáltató kötele s a) az egészséget nem veszélyeztet ő és biztonságos munkavégzés feltételeit а jogszabályokban előírtak szerint biztosítani, b) а munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az el ő írt oktatásokat megtartani, c) а munka jellegének és а munkában részt vevő elítéltek és egyéb jogcímen fogvatarto tt ak összetételének megfelel ő munkarendet kialakítani , d) а munkát folyamatosan szervezni , e) а végzett munkáért díjazást fizetni, fi а munkafolyamatokat, illetve а munkaköröket munkavédelmi szempontból veszélyesség i fokozatokba sorolni , g) а munkáltatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartani,

10 1

N а munkába állítás el őtt, vagy azt követően а jogszabály előírása szerint az elítéltet munkakör i alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, valamin t 1) az elítéltek számára а végzett feladatokra vonatkozó egyedi vagy csoportos munkaköri leírás t készíteni . (2) А munkáltató köteles az е fejezetben meghatározott kérdések részletes szabályozásár a munkáltatási szabályzatot készíteni . 221 . §

Az elítéltet megilleti a) az е törvény alapján megállapított díjazás , b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás, c) а rendszeresen végzett munka után fizetett szabadság . 222 . §

(1) А munkáltatás során az elítélt kötele s a) törvényben meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni , b) а kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelel ően, fegyelmezetten ellátni , c) а munkabiztonsággal és а környezetvédelemmel kapcsolatos el őírásokat megtartani, d) а munkát da) а kijelölt időben és helyen , db) а munkáltató utasítása szerint, dc) az elvárható szakértelemmel és gondossággal , dd) а munkájára vonatkozó szabályok, el őírások és technológiai utasítások szerint elvégezni . (2) Az elítélt köteles megtéríteni а munka-alkalmassági vizsgálatok költségét, ha nek i felróható okból vált az szükségessé . 223 . §

(1) Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, h a a) tankötelezettsége áll fenn, b) а várandóssága hatodik hónapot elérte, а szülést, illetve а várandósság egyéb okbó l bekövetkezett megszűnését követ ő ötvenedik napig , c) gyermekével együttesen kerül elhelyezésre , d) munkaképtelen , e)а rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy а szükséges szolgálati időt megszerezte. (2) Az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem terheli munkavégzés i kötelezettség a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti , b) közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legfeljebb két munkanapon át, ha а rendelkezési jogkör gyakorlója а látogatást, illetve а temetésen való részvételt engedélyezte , c) keresőképtelen betegség esetén,

102

d) а kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, valamint а véradás miatt távol töltött időre, de 1egгеlj ebb egy munkanapra, e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud а munkahelyén megjelenni, vagy fi а munkáltató engedélye alapján .

(3) А munkavégzési köteleze tt ség alóli mentesülés szempontjából elháríthatatlan okna k minősül а büntetés-végrehajtási szervezetnek az elítélt jogai érvényesítésével, illetve а kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos, valamint а гоgvatartás rendjének és biztonságának а fenntartása érdekében te tt intézkedése . (4) Ha az (1) bekezdés b) vagy e) pontja szerinti feltétel bekövetkezik, akkor az elítélte t tájékoztatni kell arról, hogy а továbbiakban munkavégzési kötelezettség nem terheli, és ezze l egyidejűleg írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy а munkáltatásban továbbra is részt kíván-e venni . Ha az elítélt а további munkáltatását kéri, а büntetés-végrehajtási szervezet lehető ségeihez képest kell а továbbiakban munkáltatni . А munkaalkalmasságról а bv. orvos véleményét is ki kell kérni . (5) Ha az elítéltet az (1) bekezdés b) vagy e) pontja alapján nem terheli munkavégzés i kötelezettség, de kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és а tartási költségekhez val ó hozzájárulására а kötelez ő munkavégzés szabályait alkalmazni kell azzal, hogy err ől az elítéltet előzetesen tájékoztatni kell . А munkáltatás szervezete 224 . §

(1) Az elítéltet munkával а bv. szerv foglalkoztatja és gyakorolja а munkáltatói jogokat. (2) Munkáltatásban kizárólag az az elítélt vehet részt, aki а tizenhatodik életévét betöltö tte. Más gazdálkodó szervezetnél történ ő munkavégzés 225 . §

А munkáltató szerző dése alapján az elítélt – írásban megado tt hozzájárulásával – má s gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát . А szerződésben а munkáltatói jogok kizárólag azon része ruházható át, amely az е törvényben szabályoz ott jogok és kötelez e tt ségek gyakorlását, illetv e az elítéltek személyiségi jogait nem sérti . 226 . §

(1) Más gazdálkodó szervezetnél történ ő munkavégzésre kijelölése érdekében az elítéltnek a z első munkába állításkor írásban nyilatkoznia kell an:ól, hogy hozzájárul-e más gazdálkodó szervezetnél történ ő munkáltatásához. (2) Ha az elítélt а hozzájárulást akár írásban, akár – jegyz őkönyv felvétele mellett – szóba n . utóbb visszavonja, akkor а BРВ а munkahelyről az elítéltet soron kívül leváltja 227 . §

Az elítélt más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha

10 3

a) ott а fogvatartás megkezdése el őtt öt ёуеп belül а munkavállaló, vezető tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkeze tt , munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt, illetv e е körülmények bármelyike а szabadságvesztés végrehajtása ala tt is fennáll , b) olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetle n előéletű személy tölthet be , c)а hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba . А munka- és pihen őidő 228 . §

(1) Munkaidő: а munkavégzésre előírt id ő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő . (2) Elő készítő vagy befejez ő tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az elítélt а munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen köteles elvégezni vagy а munkáltató végrehajtani . Az előkészítő vagy befejező tevékenység ideje nem része а munkaidőnek. 229 . §

(1) Munkanapa naptári nap vagy а munkáltató által meghatározo tt megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha а munkáltató működése miatta munkarend szerinti napi munkaid ő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik . (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelel ően irányadók а heti pihenő- vagy а munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy а hét és huszonkét óra közö tti tartamot heti pihen ővagy amunkaszüneti napnak kell tekinteni. (3) Munkahét: а naptári hét vagy а munkáltató által meghatározott megszakítás nélkül i százhatvannyolc (í ra, hа а munkáltató működése mi att а munkarend szerinti napi munkaid ő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik . 230 . §

(1) Napi munkaidő : а munkáltató által meghatározo tt a) teljes napi munkaid ő vagy b) részmunkaid ő. (2) Munkarend szerinti napi munkaidő : а munkanapra elrendelt rendes munkaidő. (3) Munkarend szerinti heti munkaidő: а munkahétre elrendelt rendes munkaid ő. 231 . §

(1) Éjszakai munka : а huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesíte tt munkavégzés.

(2) А női elítélt а várandóssága megállapításától а szülést, illetve а várandósság egyéb okbó l történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együttesen kerül elhelyezésre , akkor annak teljes időtartama alatt éjszakai munkára nem osztható be. (3) Tizennyolc ёуеп aluli elítélt éjszakai munkára nem osztható be .

104

232 . §

(1) А munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptár i évenként kizárólag а technológiai előírásban meghatározo tt okból, az o tt előírt időszakban szünetel és

аа) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vag y ab) а termelési technológiából fakadó objektív körülmények mia tt gazdaságosan vag y rendeltetésszerűen másként nem folytatható , b) több műszakos, ha tartama hetente eléri а nyolcvan órát , c) idényjellegű, ha а munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy id őpontjához kötődik. (2) Több műszakos munkarend esetén az elítélt m űszakbeosztását legalább háromhetent e változtatni kell. А napi munkaidő

233 . §

(1)А teljes napi munkaidő napi nyolc бга (általános teljes napi munkaidő) . (2) А munkáltatási szabályzat az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaid őt is megállapíthat . (3)А munkáltatási szabályzat az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaid őnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő). (4) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztato tt elítélt napi munkaidejének megállapítására külön jogszabály az irányadó . Е munkaköröket, а munkában tölthető időt, а tevékenységre folyamatosan vagy megszakításokkal fordítható id őt és az ehhez szüksége s munkaszervezési intézkedéseket а munkáltató а foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával , jogszabályban meghatározo tt keretek között а munkáltatási szabályzatban határozza meg . (5) Tizennyolc éven aluli elítélt napi munkaideje legfeljebb nyolc бга lehet és az idejét а foglalkoztatás többi formájával össze kell számítani . А munkaidőkeret

234 . §

(1)А végzett munka jellegétől függően munkaidőkeret is megállapítható . (2) А munkaid őkeretet — а fogva tartó bv . intézet házirendjének figyelembevételével — а munkáltatási szabályzatban а munkáltató állapítja meg . (3) А munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt а munkaidőkeret tartama, а napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani . Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

105

(4) А munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor а munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az ado tt munkanapra irányadó munkaren d szerinti napi munkaid ő mértékével kell számításba venni . Munkaid ő-beosztás hiányában а munkavégzési kötelezett ség alóli mentesülés tartamát а napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni . (5) А munkaid őkeret kezd ő és befejez ő időpontját meg kell határozni és az elítéltet erről tájékoztatni kell . (6) Tizennyolc éven aluli elítélt számára legfeljebb egy heti munkaid őkeretet lehet elrendelni . 235 . §

(1) А munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat munkahét . (2) А munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat munkahé t a) а megszakítás nélküli munkarendben, b) а több műszakos munkarendben, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretébe n foglalkoztato tt elítélt esetében . (3) А munkaidőkeret tartama munkáltatási szabályzat rendelkezése szerint legfeljebb tizenké t hónap vagy ötvenkét munkahét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják . А munkaidő beosztása 236 . §

А munkavégzés idejét, а munkaid ő kezdetét, végét, а munkaközi szünet id őtartamát és а műszakok beosztását а munkarendben kell meghatározni . 237 . §

(1) А munkáltató а munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint а munka jellegére figyelemmel osztja be . (2) Általános munkarend esetén а munkaid őt heti öt napra, hétfőtő l péntekig kell beosztani . (3) Munkaid ő keret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – а munkaid ő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történ ő beosztására vonatkozó szabályokra tekinte ttel – а munkaid ő а naptári hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenl őtlenül is beosztható (a továbbiakban : egyenlőtlen munkaid ő-beosztás) . (4) А munkaidő-beosztásáról az elítéltet legalább egy nappal korábban tájékoztatni kell . (5) А munkáltató az ado tt napra vonatkozó munkaid ő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel,1egalább egy nappal korábban módosíthatja.



106

238. § (1) Az elítélt beosztás szerinti napi munkaideje – а részmunkaidőt kivéve – négy óráná l rövidebb nem lehet . (2) Az elítélt beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét бга, b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc бга lehet. (3) Az elítélt beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje а (2) bekezdésben meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha а téli időszámítás kezdete а munkaidő-beosztá s szerinti munkaid őre esik . (4) Az elítélt beosztás szerinti napi, munkaidőkeret alkalmazása esetén heti munkaidejébe а rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (5) Egyenlőtlen munkaid ő-beosztás alkalmazása esetén а (2)–(4) bekezdést azzal az eltérésse l kell alkalmazni, hogy а beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni . 239 . §

А munkáltató а munkáltatási szabályzatban а napi munkaid őt legfeljebb két részletben i s beoszthatja (a továbbiakban : osztott napi munkaid ő) . А beosztás szerinti napi munkaid ők között legalább két óra pihen őidőt kell biztosítani . 240 . §

Az iskolai tanulmányokat folytató vagy szakképzésben részt vev ő elítélt munkaid ő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy – figyelemmel az oktatásban résztvev ők munkaidő-kedvezményéne k szabályaira is – az iskolai oktatásban, képzésben részt tudjon venni. 241 . §

Vasárnapra rendes munkaidőbe

a) а rendeltetése folytán е napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben , b) az idényjellegű tevékenység keretében, c) а megszakítás nélküli munkarendben, d) а több műszakos munkarendben, e) а kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, fi társadalmi közszükségletet kielégít ő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához szolgáltatás jellegéb ő l eredően – е napon szükséges munkavégzés esetén foglalkoztatott elítélt osztható be .

242. §

а

107

(1) Munkaszüneti nap : január 1 ., március 15 ., húsvéthétfő, május 1 ., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1 . és december 25—26 . (2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő а 241 . § a)—c), e) pontjában meghatározott esetben osztható be. (3) А munkáltató vagy а munkakör akkor minősül а munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) а tevékenység igénybevételére а munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogado tt társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy а környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá а vagyonvédelem érdekébe n kerül sor. (4) А munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelel ően alkalmazni, ha а munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá а húsvét- és а pünkösdvasárnap tekintetében. А munkaközi szüne t 243 . §

(1) Az elítélt részére, ha а beosztás szerinti napi munkaid ő vagy а napi munkaid ő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaid ő tartama a) а hat órát meghaladja, húsz perc, b) а kilenc órát meghaladja, további huszonöt регс munkaközi szünetet kell biztosítani . (2) А munkaközi szünet nem minősül munkaid őnek. (3) А beosztás szerinti napi munkaid őbe а napi munkaidő -beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani . (4) А munkáltató az elítéltek számára legfeljebb hatvan регс munkaközi szünetet biztosíthat . (5) А munkaközi szünetet а munkavégzés megszakításával kell kiadni . (6) А munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követ ően kell kiadni. (7) А munkaközi szünetet а munkáltató jogosult több részletben is kiadni és ebben az esetbe n а (6) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. (8) Tizennyolc éven aluli elítéltet négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaid ő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt регс munkaközi szünet illeti meg.

А

napi pihenőidő

10 8

244 . §

(1) Az elítélt részére а napi munkájának befejezése és а következő napi munkakezdés közöt t legalább tizenegy óra egybefügg ő pihenőidőt (napi pihen őidő) kell biztosítani . . (2) А munkáltatási szabályzat – az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt kivételével – а napi munkavégzés befejezése és а másnapi munkakezdés között tizenegy óránál rövidebb, de Legalább nyolc бга pihenőidő biztosítását írhatja el ő a) а megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott , b) а többműszakos munkarendben foglalkoztatott, tovább á c) az idénymunkát végz ő elítéltek esetében . (3) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az oszto tt munkaidőben, b) а megszakítás nélküli munkarendben, c) а több műszakos munkarendben , d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott elítélt esetében . (4) А napi pihenő id ő , ha az а nyári időszámítás kezdetének id őpontjára esik, legalább hét óra. (5) Tizennyolc ёуеп aluli elítéltnek legalább tizenkét бга napi pihenőidőt kell biztosítani . А heti pihenónap 245. §

(1) Az elítéltet hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihen őnap) . (2) Egyenlőtlen munkaid ő-beosztás esetén а heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók . (3) А (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - а megszakítás nélküli, а több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott elítéltet kivéve – az elítélt számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani . (4) Az elítélt számára – а társadalmi közszükségletet kielégít ő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – а szolgáltatás jellegéb ől eredően – е napon szükséges munkavégzés kivételével – havonta legalább egy heti pihen őnapot vasárnapra kell beosztani . (5) Tizennyolc ёуеп aluli elítélt esetében а (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók . 246. §

(1) А munkáltatási szabályzat rendelkezése esetén

10 9

a) az elítélt részére а heti pihenőnap legfeljebb havonta, b) idénymunkát végző elítélt esetében а heti pihenőnap legfeljebb hathavonta részben vagy teljesen összevontan is kiadható . (2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén а heti pihenőnap összevonásának id őtartama az alkalmazo tt munkaid őkeret id ő tartamát nem haladhatja meg, továbbá hat nap munkavégzést követően egy pihenő nap kiadása kötelező.

(3)А heti pihenőnap összevonása nem alkalmazható a) az egyes egészségkárosító kockázatok közö tt foglalkoztatott elítélt tekintetében , b) а női elítélt esetében а várandóssága megállapításától а szülést, illetve а várandósság egyéb okbó l történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együ ttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt, c) tizennyolc éven aluli elítélt esetében . А heti pihen őidő 247 . §

(1) Az elítéltet — а heti pihenő napok helyett — hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) Az elítélt számára а heti pihenőidőt — а társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történ ő szolgáltatás nyújtásához — а szolgáltatás jellegéb ől eredően — е napon szüksége s munkavégzés kivételével — havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani . (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén — az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és а (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával — az elítéltnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihen őidő is biztosítható . Az elítéltnek а munkaidő keret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani . (4) Tizennyolc éven aluli elítélt esetében а (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók . А тndkívüli munkaidő 248 . §

Rendkívüli munkaidő

a) а munkaidő-beosztástól eltérő, b) а munkaidőkereten felüli munkaidő. 249 . §

(1) Rendkívüli munkaidő а fogva tartó bv . intézet hozzájárulásával rendelhető el.

11 0

(2)А rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésr ől az elítéltet tájékoztatni kell . (3) Nem korlátozo tt а rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy а környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megel őzése, elhárítás a érdekében . (4) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaid ő

a) а rendes munkaidőben е napon is foglalkoztatható elítélt számára, vag y b) а (3) bekezdésben meghatározo tt esetben rendelhető e1. 250 . §

(1) Az elrendelhető rendkívüli munkaid ő felső határa havonta tizenhat бга, két egymást követő napon — е korlátozás nem vonatkozik а heti pihenőnapon és а munkaszüneti napon végze tt munkára —összesen négy бга. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, h a

a) а munkáltatás évközben kezdődö tt , vagy b) részmunkaid őre jött létre . (3) А rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti az egészséget és testi épséget , nem eredményezheti az elítéltet е törvény alapján megillet ő jogok és köteleze ttségek korlátozását . (4) Rendkívüli munkaidőben nem foglalkoztatható

a) а női elítélt várandóssága megállapításától а szülést, illetve а várandósság egyéb okból történ ő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együ tt esen kerül elhelyezésre, akko r annak teljes időtartama alatt, b) az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztato tt elítélt, c) tizennyolc éven aluli elítélt . (5) А félórát meg nem haladó rendkívüli munkaidő félórának, а félórát meghaladó rendkívüli munkaidő teljes órának számít. (6) А napi munkavégzést meghaladó rendkívüli munkaid ő esetén а munkáltatónak és а fogva tartó bv. intézetnek а rendkívüli munkaidő megkezdése előtt biztosítani kell az elítélt étkeztetését . Fizetett szabadság 251 . §

Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizete tt szabadság illeti meg . 252. §

(1) Az elítélt egyévi munkavégzésének id őtartamát а munkában töltö tt napok alapján kell megállapítani . Egyévi munkavégzésnek kétszázötvennégy munkában töltö tt nap számít.

11 1

(2) А szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni :

a) а szabadságon töltött időt, b) általános iskolai, illetve középfokú iskolai, valamint а szakmunkás iskolarendszerű képzésben , továbbá а szakképzésben részt vevő elítéltnek az elméleti oktatáson, illetve а vizsgára val ó felkészüléshez biztosíto tt idő miatt а munkahelyről távol töltött időt, c) а fél munkanapot elérő állásidőt, d)а ledolgozo tt fél munkanapot. (3) А szabadság számításánál teljes munkanapként kell figyelembe venni а részmunkaid őben, és а csökkentett munkaid őben foglalkoztato tt ak ledolgozott munkanapjait. 253 . §

(1) Az évi szabadságot legkésőbb а munkában töltött kétszázötvennegyedik munkanapo t követő három hónapon belül kell kiadni . Betegség vagy más akadály esetén а szabadságot legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni .

(2)А szabadság kiadásának időpontját – а fogva tartó bv . intézettel történt előzetes egyezteté s alapján, lehetőség szerint az elítélt kérésének megfelel ően – а munkáltató határozza meg . (3) Az elítéltnek а szabadságra vonatkozó kérését legalább tizenöt nappala szabadság kezdet e előtt be kell jelentenie.

(4) А szabadság indokolt esetben több részletben, а ledolgozo tt munkanapok arányában i s kiadható .

(5) А szabadság kiadásának időpontját az elítél ttel legkésőbb а szabadság kezdete el őtt öt nappal közölni kell . 254 . §

(1)А szabadságot а munkarend szerinti munkanapokra kell kiadni . (2) Egyenlőtlen munkaid ő-beosztás esetén а szabadság kiadása során а hét minden napj a munkanapnak számít, kivéve а munkaid ő-beosztás szerinti heti pihen őnapot és а munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaid ő-beosztás esetén а szabadság – а (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy az elítélt а munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül а munkavégzési kötelezett sége alól. (4)А szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, а (3) bekezdés esetén а

munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyez ő óraszámban kell nyilvántartani . (5) Munkaidő-beosztás hiányában а szabadságot az általános munkarend és а napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és а (4) bekezdésben foglaltakra tekinte ttel kell nyilvántartani . 255 . §

11 2

(1) Ha а munkáltatónál а munkáltatás szünetel, vagy az elítélt munkáltatása bármely okból megszűnik és még ki nem adott id őarányos szabadsággal rendelkezik, а megállapíto tt szabadságát ki kell adni, ha ez nem lehetséges, úgy pénzben kell megváltani . (2) Ha az elítélt а szabadulás időpontjáig а szabadságra jogosító id ő tartamát nem éri e1 , részére а tényleges munkavégzése után járó napokat id őarányosan kell kiadni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt pénzben kell megváltani . (3) Pénzbeli megváltás esetén а szabadság idejére járó díjazás mértéke az el őző havi ledolgozott egy munkanapra járó munkadíj és а szabadságos napok szorzatának összege . 256 . §

(1) Az elítélt szabadsága megszakítható .

(2) А kiadott szabadságot meg kell szakítani, ha az elítélt а szabadságát bv. intézetben tölti és elrendelik az elkülönítését, vagy vele szemben magánelzárás fegyelmi fenyítést szabnak ki .

(3)А megszakíto tt szabadság hátralév ő részét kés őbb ki kell adni. 257 . §

(1) А munkáltató nyilvántartja а rendes munkaidő, а rendkívüli munkaidő és а szabadság tartamát .

(2) А nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie а teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejez ő időpontjának is . (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás — а (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően — а közölt munkaidő-beosztás hónap végén történ ő igazolásával és а változás naprakész feltüntetésével i s vezethető . А munkadíj 258 . §

Az alapmunkadíj а kifizetés évét megel őző év első napján а munkaviszonyban áll ó dolgozókra megállapított kötelez ő legkisebb munkabér (minimálbér) összegének legaláb b egyharmada, az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározo tt összeg. 259 . §

(1) А munkadíjat а teljesítmény, a ledolgozo tt idő, valamint az előzőek kombinációja alapján lehet megállapítani . (2) A ledolgozott idő alapú díjazás alapján munkáltatott elítélt részére fizete tt havi munkadíj а havi teljes munkaid ő ledolgozása esetén éves átlagban az alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb . (3) Ha а munkadíjat а teljesítmény alapján állapítják meg, а teljes munkaidő ledolgozása és а teljesítménykövetelmény száz százalékos teljesítése esetén az elítélt munkadíja éves átlagban a z alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb.

11 3

(4) Teljesítményalapú díjazás esetén а munkáltató а teljesítménykövetelményt el őzetes , objektív méréseken és számításokon alapuló eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed а követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára is . (5) Teljesítményalapú díjazás esetén az elítélt számára legalább az alapmunkadíj ötve n százalékát elér ő garantált munkadíj megállapítása is kötelező.

(6) А csökkentett, illetve nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén а munkadíj arányos része jár .

(7) А teljesítménykövetelményt és а teljesítménydíj-tényezőt alkalmazásuk el ő tt közölni kell az elítélttel . 260. §

(1) Munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatott elítélt számára teljesítménykövetelmény csak azzal írható elő, hogy ez esetben számára havonta minimuma garantált munkadíjat ki kel l fizetni .

(2) А munkaidőkeret lejártakor az elítélt munkadíját az általános munkarend és а napi munkaidő, valamint а teljesíte tt munkaidő alapulvételével kell elszámolni . (3) Egyenlőtlen munkaid ő-beosztás és ledogozo tt idő alapú díjazás alkalmazása esetén az elítélnek - а beosztás szerinti munkaid ő mértékétől függetlenül - а besorolási munkadíja jár. 261 . §

(1)А munkáltató az elítélt által ellátható munkákat, illetve munkaköröket а szakképzettség é s а munkafeltételek alapján а munkáltatási szabályzatban minő síti és kategóriákba sorolja, valamint az alapmunkadíj figyelembevételével megállapítja а besorolás szerinti munkadíjakat . (2)А besorolásról és а kapcsolódó munkadíjról а munkáltató az elítéltet а munka megkezdés e elő tt írásban tájékoztatja. 262 . §

(1) Az elítéltet а besorolás szerinti munkadíj időarányos része illeti meg а munkaszüneti nap miatt kiese tt időre. (2) Munkaszüneti пароп а munkaidő-beosztás alapján munkát végző elítéltet t a) havidíj alkalmazása esetén — а havi munkadíján felül — а munkaszüneti napon végzett munkáér járó munkadíja; b) teljesítmény- vagy óradíj alkalmazása esetén — а munkaszüneti пароп végzett munkáért járó munkadíján felül — az (1) bekezdés alapján megállapíto tt díj illeti meg.

11 4

(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaid őre kötelezett elítéltet — а (2) bekezdés alapjá n járó munkadíjon felül — а munkaid ő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaid ő ellenértéke is megilleti . 263 . §

(1) А munkáltató а munkáltatási szabályzatban а végzett munka jellegére figyelemmel külö n pótlékokat állapíthat meg, amelyek együttes összege legfeljebb а besorolás szerinti munkadíj harminc százalékáig terjedhet . (2) Az éjszakai munkarendben foglalkoztato tt elítéltet tizenöt százalékos pótlék illeti meg . (3) А pótlékok számításának alapja az elítélt által végze tt munkára megállapíto tt besorolás szerinti munkadíj (4) А pótlék az elítéltet а rendes munkavégzés alapján járó munkadíján felül illeti meg . 264 . §

(1) А munkáltató anyagi ösztönzést alkalmazhat а teljesítmény növelésére, illetve а végzett munka minőségének javítása érdekében . (2) Az elítélt részére anyagi ösztönzésként a) célfeladathoz kötö tt külön juttatás, b) а személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben beváltható vásárlás i utalvány az alapmunkadíj legfeljebb húsz százalékáig, c) pénzbeli elismerés, vag y d) tárgyjutalo m állapítható meg . 265 . §

(1) А munkadíjat utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni . (2) А munkadíjat forintban kell megállapítani és а tárgyhónapot követ ő hónap tizenötödik napjáig ki kell fizetni. (3) А késedelem idejére а késedelembe esés időpontjától kezdve а késedelemmel érinte tt naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyez ő mértékű kamatot kell fizetni . n (4) А munkadíjból való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján va helye . (5) Az elítélt а munkadíjáról el őzetesen nem mondhat le . 266 . §

11 5

(1) А munkáltatás megszűnésekor az elítélt munkadíját az általános munkarend, а napi munkaid ő és а teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni . (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit munkaid őkeret hiányában is alkalmazni kell, ha а munkáltatás hónap közben sz űnik meg. 267 . §

(1) А kifizete tt munkadíj elszámolásáról - a jogszabály szerinti kötelez ő tájékoztatáson túl- az elítélt kérelmére, térítés ellenében írásbeli tájékoztatást (másolatot) kell adni . (2) Ha az elítélt észrevétele alapján az elszámolást helyesbíteni kell, akkor az írásbeli tájékoztatásért fizete tt térítmény számára visszajár. (3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy az elítélt az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellen őrizni tudja. Állásidő 268 . §

Ha az elítéltet а munkáltató а működési körében felmerült okból nem tudja munkáva l foglalkoztatni – ide nem értve а büntetés-végrehajtási okokat – а kiesett munkaidőre az alapmunkadíj 50 százaléka jár. А kiesett munkaid őre az elítélt а tartási költségekhez 50 százalékka l csökkentett összegben köteles hozzájárulni . Tanulódíj 269 . §

(1) А betanulási id ő alatt végzett munkáért az elítélt részére tanulódíjat kell fizetni, amelyne k mértéke az alapmunkadíj ötven százaléka. (2) А tanulóidő tartamát а munkáltatási szabályzatban munkakörönként kell megállapítan i azzal, hogy а betanulási idő legfeljebb hatvan munkanap . (3) Ha а betanulás ideje alatt az elítélt а teljesítmény alapján díjazo tt munkakörben az érvényes norma szerinti hatvan százalékos teljesítményt tartósan eléri, akkora tanulóid őt meg kell szüntetni és az elítéltet ettől az időponttól а teljesítménye alapján kell az általános szabályok szerin t díjazni . (4) А tanulóid ő tartamára az elítélt а tartási költségekhez ötven százalékkal csökkente tt összegben köteles hozzájárulni. Terápiás foglalkoztatás

270 . §

(1) А bv. orvos javaslatára а Bгв dönt az elítélt terápiás foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarend] ér őt.

11 6

(2) А terápiás foglalkoztatáson részt vev ő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege az alapmunkadíj egyharmada . (3) Terápiás foglalkoztatás esetén е törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait kel l értelémszer űen alkalmazni aszal, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vev ő elítélt számára teljesítménykövetelmény nem írható el ő. Kártérítési felelősség különös szabályai 271 . §

(1) Az elítélt а munkáltatásból származó köteleze tt ségének megszegésével okozott kár t köteles megtéríteni . (2) А kártérítés mértéke nem haladhatja meg а négyhavi alapmunkadíj összegét . Szándékos károkozás esetén а teljes kárt kell megtéríteni . (3) Az elítélt teljes egészében köteles megtéríteni а kárt а megő rzésre átadott , visszaszolgáltatási vagy elszámolási köteleze tt séggel átvett olyan dologban bekövetkezett hián y esetén, аmelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel . 272 . §

(1) А munkáltatásból származó kártérítés iránti igény három év ala tt évül el . (2) А bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év ; ha а büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül e1. VII. Fejezet Az elzárás végrehajtás a Általános szabályok 273 . §

(1) Az elzárása bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre . (2) Az elzárást а külön jogszabályban kijelölt bv . intézetben hajtják végre . (3) Az elzárás végrehajtására az V . Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogyha е fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtására а szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elzárásra ítélte t megfelel ően megilletik а szabadságvesztésre ítélt részére biztosíto tt jogosultságok. (4) Az elzárásra ítéltek és а szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhet ők e1. (5) Az elzárás végrehajtása során e1 kell különíten i a) az elzárásra ítélteket а szabadságvesztésre ítéltektől és az el őzetesen letartóztato ttaktól, b) а férfiakat а nőktől, c) а fiatalkorúakat а felnőtt korúaktól,

11 7

d) а dohányzókat а nem dohányzóktól, és e) а fertőző betegeket а nem fertőző betegektő l. (6) Az elzárásra ítélt befogadását а bv . szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani . (7) Az elzárásra ítél ttel szemben biztonsági intézkedésként nem rendelhet ő e1 biztonsági zárkába, vagy részlegre helyezés . 274 . §

(1) Az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést vag y javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben előzetes letartóztatásban levő elítélten az elzárást а szabadságvesztés kitöltését, а javítóintézetből történő elbocsátás vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell végrehajtani . (2) Az elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elzárásra ítélttel szembe n szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba . Ezeknek а körülményeknek а megszűnéséig az elévülés nyugszik. (3) Az elzárásra ítélt kötele s a) az elzárást а bv. szervek által meghatározo tt helyen tölteni, b) а bv . intézet rendjét megtartani, а kapott utasításokat teljesíteni, c) а bv. intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerű en részt venni, d) а tartására fordíto tt költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, é s nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve ne m rendelkezik letéti pénzzel , e) а végrehajtás ala tt okozott kárt megtéríteni, fi tanköteleze tt sége esetén általános iskolai tanulmányokat folytatni . 275 . §

(1) Az elzárásra ítélt

a) а saját ruháját viselheti , b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és а bv. intézet által engedélyeze tt személyekke l levelezhet, c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségér ől az elítéltet tájékoztatni kell , d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót, e) részére heti négy бга kimaradás engedélyezhető , а kimaradás tartama az elzárásba beszámít, fi а külön jogszabályban meghatározott összeget а személyes szükségleteire használhatja fel , g) csomagot hetente kaphat, h) а bv. intézetben а rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti , i) naponta legalább egy бга szabad levegőn tartózkodásra jogosult, а bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és а büntetés-végrehajtástól függetle n szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult . (2) Ha az elzárásra ítélt ellen újabb büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, részér e kimaradás nem engedélyezhet ő.

11 8

(3) Ha az elzárás tartama а húsz napot meghaladja, az elzárásra ítélt kérelmet nyújthat be а kimaradás összevontan történ ő kiadása érekében . Összevontan legfeljebb huszonnégy ór a kimaradás engedélyezhet ő. (4) Az elzárásra ítélt szökése vagy engedély nélküli eltávozása esetén, továbbá ha az elzárásr a ítélt engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet . А bv. szerv vezetője erről határozatot hoz . Ha egy éven belül újabb elzárást vesznek foganatba, az intézet parancsnoka е körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében а kimaradást határoza ttal megtilthatja . (5) Az elzárásra ítélt részére biztosítani kell, hogy а választójogát gyakorolhassa . Az elzárásra ítélt а fogvatartás helyén, а választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, a z elzárásra ítélt személyazonosságát а fogvatartó bv. intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani . А bv. intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elzárásr a ítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap . (6) Az elzárásra ítélt а 120. §-nak megfelel ően jogosult nyilatkozatot tenni а médiaszolgáltatásokról és а tömegkommunikációról szóló törvény szerinti m űsorszámban vag y sajtótermékben, vagy az elektronikus hírközlésr ő l szóló törvény szerinti elektronikus hírközl ő hálózat útján történő közzététellel . А nyilatkozatt étel korlátozására és engedélyezésére а 124–125 . § rendelkezései az irányadók . (7) Az elzárásra ítélt a) részt vehet а munkáltatásban és küls ő munkában , b) részére а szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár, c) együtt dolgozhat а szabadságvesztésre ítéltekkel , d) munkáltatására egyebekben а szabadságvesztésre ítélt munkáltatására vonatkozó szabályo k irányadók. (8) Az elzárást foganatosító bv. intézet parancsnoka а 154. § (1) bekezdésében meghatározo tt okok fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – az elzárásra ítéltek meghatározo tt csoportjára nézve elrendelheti az (1) bekezdés b)–e) és g)–i) pontjában, az (5) bekezdésben, továbbá а 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését . А büntetésvégrehajtás országos parancsnoka az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja . А 154. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelel ően alkalmazni kell . 276. §

(1) Az elzárásra ítélt а következő jutalmakban részesíthető: a) dicséret,

b) а személyes szükségletekre fordítható összeg növelése , c) pénzjutalom, d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít . (2) Az elzárásra ítélttel szemben alkalmazható fenyítések : a) feddés, b) а személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történ ő csökkentése,

11 9

c) а kimaradás legfeljebb három alkalomra történ ő megvonása, d) öt napig terjed ő magánelzárás, amelynek során engedélyezhet ő, hogy az elzárásra ítélt dolgozzon . (3) А bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elzárásra ítélt а büntetésvégrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet . А fellebbezést а határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; а fellebbezésnek а magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van . 277 . §

(1) А bv. intézet parancsnoka az elzárásra ítélt vagy véd ője kérelmére fontos okból, különöse n az elzárásra ítélt személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekinte tt el az elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti . (2) Ha az elzárásra ítélt kórházi gyógykezelése szükséges, és az а büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, а bv. intézet parancsnoka а gyógykezelés tartamára az elzárás végrehajtását félbeszakítja. (3) А bv. intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, h a az elzárásra ítélt a) а tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, а gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét а saját háztartásában gondozza , b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralév ő idejére, de legfeljebb egy évre . (4) А (3) bekezdés alkalmazása esetén а büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell , ha

a) а gyermek nem az elzárásra ítélt gondozásában van , b) а gyermekgondozási díj vagy а gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik. (5) А félbeszakítás tartama az elzárás tartamába nem számít be . А félbeszakítás ala tt az elzárás elévülése nyugszik. (6) А félbeszakítás tárgyában hozo tt határozat ellen az ügyész, az elzárásra ítélt és а védője, fiatalkorú esetén továbbá а törvényes képvisel ő а határozat közlésétől számított három napon belü l panasszal élhet. 278 . §

Az elzárás vagy annak hátralev ő része nem hajtható végre, ha az ítélet joger őre emelkedését követően az elzárásra ítélt a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodo tt, b)1egalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült , c) öt évet vagy azt meghaladó id őt töltö tt szabadságvesztésben vagy el őzetes letartóztatásban, vag y két évet vagy azt meghaladó id őt töltö tt javítóintézetben . Katona elzárйsára vonatkozó szabályok

12 0

279 . §

(1) Katona elzárását а külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakíto tt és elkülönített részlegén kell végrehajtani . (2) Az elzárás végrehajtása al att а katonákat а 273. § (5) bekezdésében el ő írtakon felül а többi elzárásra ítélttő l és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá а különböző állománycsoportú katonákat egymástól e1 kell különíteni . (3) А katona elzárásának végrehajtására а 205 . § (5)—(8) bekezdésének rendelkezése i megfelelően irányadók. (4) Е §alkalmazásában katona : а В . 127. § (1) bekezdésében meghatároz o tt az а személy , akinek tényleges állományviszonya а vele szemben kiszabo tt elzárás végrehajtásának megkezdésekor és а végrehajtás alatt fennáll. VIII. Fejezet А közérdekű munka végrehajtás a А közérdekű munka végrehajtásának rendje 280 . §

(1) А közérdekű munka végrehajtásának célja, hogy az elítélt а köz érdekében álló munká t végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja. (2) А közérdekű munka végrehajtásáról apártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amel y feladatát а központi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel , helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezeléséve l és fenntartásával megbízott vagy erre а célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozo tt gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi jogi személyekkel, а közhasznú jogállású szervezetekkel, а civil szervezetekkel, valamint а gazdálkodó szervezetekkel (а továbbiakban együtt : munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együ tt működésben látja e1 . Ha nincs az е fejezetbe n meghatároz ott feltételeknek megfelel ő más munkahely, а helyi önkormányzati költségvetési szerve k vagy ezek intézményei, а helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetek, az önkormányzat i tulajdon kezelésével és fenntartásával megbíz ott vagy erre а célra az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetek kötelesek а közérdekű munkavégzés helyét biztosítani. (3) А kijelölt munkahellyel а közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, a z elítélt а munkát büntetés -végrehajtási jogviszony keretében végzi. (4) А közérdekű munka végrehajtása során а napi munkaid ő legalább négy бга, legfeljeb b tizenkét бга. А közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy бга, de а negyvennyolc órát nem haladhatja meg . A letöltö tt közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani. (5) А közérdekű munkát az első munkahely kijelölésérő l szóló határozat jogerőre emelkedésétől számíto tt két éven belül végre kell hajtani . А félbeszakítás, valamint а közérdekű munka szabadságvesztés büntetés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele miatt i megszakításának, továbbá más közérdek ű munka büntetés, elzárás, illetve közérdek ű munka vagy

12 1

pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés tartama е határidőbe nem számít be . Ha két éven belül аközérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi e1, а pártfogó felügyel ő jelentést készít, és а 290 . § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél а közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását . (6) А közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosul t a) ha а munkakör jellege indokolja, а munkahely által biztosíto tt munkaruházatra és egyén i védőeszköz-ellátásra, b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén а külön törvény szerinti baleseti ellátásként baleset i egészségügyi szolgáltatásra. (7) Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén а pártfogó felügyel ő és а munkahely képvisel őj e közös jegyzőkönyvet vesz fel. (8) А közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozo tt kárért való felelősségére, vagy az elítéltet ért kárért а munkahely felelősségére а munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felel ő sségének а mértékét а hasonló munkakörben foglalkoztato tt munkavállalók távolléti díjának figyelembevételével kell megállapítani . (9) А közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés t vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek а körülményeknek а megszűnéséig az elévülés nyugszik. 281 . §

(1) Az állami foglalkoztatási szerva honlapján megjelentete tt tájékoztatóban ismerteti а munkahelyekkel а közérdekű munkára ítéltek igénybevételének lehető ségét. (2) Az állami foglalkoztatási szerva közérdekű munka szervezése céljából а közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyekr ől foglalkoztatói nyilvántartást (a továbbiakban : foglalkoztatói nyilvántartás) vezet . Az állami foglalkoztatási szerv а büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtására kijelölhet ő munkahelyekről vezetett foglalkoztatói nyilvántartást és а Szabs. tv. alapján létrehozo tt közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásnak а foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes rendszerként m űködteti.

(3) А foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyként nyilvántartásba vehető : a) а központi és а helyi önkormányzati költségvetési szerv, b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény , c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízo tt, vagy erre а célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozo tt gazdálkodó szervezet, d) а helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet, e) az egyházi jogi személy, fi а közhasznú jogállású szervezet , g) а civil szervezet, h) а gazdálkodó szervezet .

12 2

(4) А (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározo tt munkahelyeknek be kell jelenteniük, а (3) bekezdés d)–h) pontjában meghatározo tt munkahelyek bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)–i) pontjában foglalt adatokat . (5) А foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza : a) а kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét, b) а közérdekű munka jellegét (FEOR), а munkahelynek а tevékenységét (TEÁOR), а közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását, c) а kijelölhető munkahely által igényelt létszámot, d) а munkavégzés helyét, e) а munkavégzés tartamát, fi а napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét , g) az arra vonatkozó adatokat, hogy а közérdekű munka az általános munkarend szerint heti pihen ővagy munkaszüneti napokon végezhet ő-e, h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát, i) а munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokat. (6) Az állami foglalkoztatási szerva honlapján való közzététellel tájékoztatja а pártfogó felügyel ői szolgálatot azokról а munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. (7) А pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami foglalkoztatási szerv átvezeti а változásokat а foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés szerint i adatain. Ha а pártfogó felügyel ő а munkahely kijelöléséről értesíti а foglalkoztatási szervet, akkor а kijelölt munkahely nem jeleníthet ő meg а szabálysértési eljárásban kiszabo tt közérdekű munka, vagy а pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdek ű munka elvégzésre kijelölhető munkahelyként а foglalkoztatási szerv általa Szabs . tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban . (8) Ha а foglalkoztatói nyilvántartás alapján а közérdekű munka elvégzésére nincs kijelölhető munkahely, а pártfogó felügyelő arra а Szabs. tv. alapján vezete tt közérdek ű munka foglalkoztató i nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet . (9) Közérdekű munka végzésére а foglalkoztatói nyilvántartásban nem szerepl ő munkahely is kijelölhető, ha vállalja, hogy megfelel а munkahelyekre vonatkozó, е fejezet szerinti el őírásoknak. А munkahely kijelölése 282 . §

(1) А közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye –ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére а tartózkodási helye – szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki, а munkahely kijelölése el őtt az elitéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet а bíróság értesítésének és ítéletének kézhezvételét ől számított nyolc napon belül megidézi, egyben az iskolai végze tt ségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel. (2) Ha az elítéltnek magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, az eljárásra а Fővárosi Kormányhivatal pártfogó felügyelője illetékes.

12 3

(3) А munkavégzés helyeként els ő sorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítél t kérelmére а tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni . Az elítélt legkés őbb а meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy а közérdekű munka végrehajtási helyét а tartózkodási helye szerint kéri kijelölni . (4) А munkahely kijelölése előtt а pártfogó felügyel ő foglalkoztathatósági szakvélemén y kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet а vizsgálaton való megjelenésre hívja fel . (5) Az elítélt köteles а foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni . А felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha а vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja , akkor а pártfogó felügyelő а közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi . (6) Ha а foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti а pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt а foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent meg és az elítélt а távolmaradását nem mente tt e ki, а pártfogó felügyelő jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra а továbbiakban а közérdekű munka szabadságvesztésre történ ő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni . 283 . §

(1) Az elítélt а foglalkoztathatósági szakvéleményt az elkészültét ől számított tizenöt пароп belül köteles bemutatni а pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján — kivéve, ha а közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn — legkésőbb а foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számíto tt tizenöt пароп belül а közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki . (2) А munkahely kijelölése el őtt а pártfogó felügyel ő — а kötelezettségeire vonatkoz ó tájékoztatás mellett — egyeztet а kijelölhet ő munkahellyel . А kijelölés esetére а kötelezett ségek vállalásáról а munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz. (3) А munkahely kijelölésénél az ítélet rendelkezésén túl figyelembe kell venni az elítél t egészségi állapotát, а foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképze ttségét, szakképesítését és а munkára való alkalmasságát, valamint az elkövete tt bűncselekmény jellegét . (4) А munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az а munkahely , a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt —büntete tt előéletére vagy а foglalkozástól eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota mia tt — nem töltheti be, b) amelynek az elítélt akár а közérdekű munka megkezdése el őtt, akár annak végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel rendelkezik , c) ahol az elítélt а közérdekű munka végrehajtása során а Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba, d) amelynél а munkába járás költségeit az elítélt el őreláthatólag nem tudja fedezni . (5) А munkahely kijelölésér ő l szóló határozat ellen а kézhezvételt ől számított nyolc пароп belül az ügyész, az elítélt és véd ője bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be . А felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyel ő i szolgálatánál kell benyújtani . Ha а munkahely kijelöléséről а pártfogó felügyel ő meghallgatáson határoz, az elítélt а felülvizsgálati kérelemrő l nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni . А pártfogó felügyelő а

12 4

felülvizsgálati kérelmet а rendelkezésre álló iratokkal együtt а kérelem előterjesztésére nyitva áll ó határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti а székhelye szerint illetékes büntetés végrehajtási bírónak . (6) Ha az elítélt а felülvizsgálati kérelemben kizárólag а közérdekű munka megkezdésének az időpontját kifogásolja, а büntetés-végrehajtási bíró а felülvizsgálati kérelmet félbeszakítás i kérelemként bírálja el . (7) Ha az elítélt а pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy а munkahely kijelöléséről szóló határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben úgy nyilatkozik, hogy а közérdekű munka elvégzését megtagadja, а pártfogó felügyelő erről jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra а továbbiakban а közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kel l alkalmazni . 284 . §

(1) А munkahely kijelöléséről – а határozat előkészítése során а munkahellyel val ó kapcsolatfelvétel alapján –, továbbá а bírósági felülvizsgálat folytán а kijelölés módosításáró l haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére а tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha а munkahely а foglalkoztatói nyilvántartásban szerepel . (2) А munkahely kijelölésér ől szóló jogerő s határozatot а pártfogó felügyelő kézbesíti az elítéltnek, és egyben а munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet . А felhívásban а) meg kell határoznia munkavégzés kezdő időpontját, amely nem lehet kevesebb, mint а kézbesítést követő nyolc nap, é s b) az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ba) а foglalkoztathatósági szakvéleményt а munkahely képviselőjének mutassa be, és bb) ha а kijelölt munkahelyen а felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem jelenik meg , akkor а pártfogó felügyelő а közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi . (3) А munkavégzés kezdő időpontjáról а pártfogó felügyelő értesíti а munkahelyet. 285 . §

(1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történ ő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy а foglalkoztathatósági szakvélemény alapján – а foglalkoztatási korlátozásokra és а kijelölhető munkahelyekre figyelemmel –megalapozo tt an arra lehet következtetni, hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában а közeli jöv őben változás nem várható, а pártfogó felügyelő jelentést készít és а pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz а közérdekű munka félbeszakítására . (2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy а foglalkoztathatósági szakvélemény alapjá n megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változá s következe tt be, ami а közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehet ővé, а pártfogó felügyel ő jelentést készít és а pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtás i bírónak javaslatot tesz а közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének а megállapítására .

12 5

Új munkahely kijelölés e 286 . §

(1) Az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére а tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyel ője hivatalból vagy az elítélt, vagy а munkahely kérelmére а közérdekű munka végrehajtására új munkahelyet jelöl ki, ha а közérdekű munka а) а kijelölt munkahelyen nem hajtható végre , b) végrehajtása ba) а munkafegyelem biztosítása érdekében vag y bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt más munkahelyen célszerű, c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai mia tt nem képes fedezni а kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat а munkahely sem fizeti meg . (2) А pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre а büntetés-végrehajtási bíró vagy a z ügyész felhívja . (3) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen а kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és véd ője bírósági felülvizsgálati kérelmet jelenthet be . Az elítélt é s védője az új munkahely kijelölése iránti kérelmet elutasító határoza tt al szemben is élhet felülvizsgálati kérelemmel . А felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt kormányhivatal pártfog ó felügyel ői szolgálatánál kell benyújtani . Ha az új munkahely kijelölésérő l а pártfogó felügyel ő meghallgatáson határoz, az elítélt а felülvizsgálati kérelemről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni . (4) А pártfogó felügyelő а felülvizsgálati kérelmet а rendelkezésre álló iratokkal együ tt а kérelem el őterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően haladékt аlайцl felterjeszti а székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak . А közérdekű munka végrehajtásának elle пórzése, az elítélt és a munkahely kötelezettsége i 287 . §

(1) А közérdekű munka végrehajtását а pártfogó felügyel ő ellenőrzi, ennek keretébe n rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt vagy а munkahely а közérdek ű munka végrehajtásával összefiiggő köteleze tt ségeinek eleget tesz-e . (2) А pártfogó felügyel ő а közérdekű munka végrehajtásának ellen őrzésére nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazz a а) az ügy számát , b) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, é s egyéb elérhetőségét, c) а munkahelyen történ ő megjelenések id őpontját, d) az egy munkanapon ledolgozo tt órák számát és munkanaponként az elítélt és а munkahely képviselőjének aláírását , e) az összesen ledolgozo tt órák számát .

12 6

(3) А közérdekű munka végrehajtása során az elítélt kötelességei: a) а kijelölt munkahelyen а munkaid ő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni, és а meghatározo tt munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által vagy más megfelel ő módon igazolni , b) а kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint, fegyelmeze tt en, а kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha а munka felügyeletét а pártfogó felügyel ő vagy а pártfogó felügyelői asszisztens látja e1, az ő utasítása szerint elvégezni , c) а munkavédelemmel, а tűzvédelemmel, а balesetvédelemmel és а környezetvédelemme l kapcsolatos el őírásokat megtartani, d) а kijelölt munkahelyen munkát végz őkkel együ ttműködni, és а munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse , munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen el ő, e) а pártfogó felügyel ővel együttműködni és számára а szükséges tájékoztatást megadni, а közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani. (4) А közérdekű munka végrehajtása során а munkahely kötelességei : a) az elítéltet az ítélet és а kijelölésről szóló határozat szerinti közérdek ű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb tizenkét óra közö tt i tartamban foglalkoztatni , b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani , c) а munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, а munkavégzéshez szüksége s ismeretek megszerzését biztosítani , d) az elítéltet а munkavédelemmel, а balesetvédelemmel, а tűzvédelemmel és а környezetvédelemmel kapcsolatos el őírásokról kioktatni , e) az elítéltnek а munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni, fi а pártfogó felügyel ő által megküldö tt nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni , g) az elítéltről kért felvilágosítást apártfogó felügyel őnek megadni , h) haladéktalanul értesíteni а pártfogó felügyelőt arról, ha ha) az elítélt а büntetése letöltését megkezdte , hb) az elítélt а közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget , hc) új munkahely kijelölése t űnik célszerűnek, hd) rendkívüli esemény következ ett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi baleset érte , he) az elítélt а meghatározo tt közérdekű munkát teljesítette. А közérdekű тuпka végrehajtásának félbeszakítása 288 . §

(1) Abüntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy véd ője kérelmére fontos okból, különösen a z elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel а közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. А félbeszakítás tartama – а (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel –évente а hatvan napot nem haladhatja meg . (2) А büntetés-végrehajtási bíró а közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítél t kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt a) а tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, а gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét а saját háztartásában gondozza , b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralév ő idejére, de legfeljebb egy évre,

12 7

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következe tt be, amely а közérdekű munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy а foglalkoztathatósági szakvélemény alapján, vagy а foglalkoztatási korlátozásokra és а kijelölhető munkahelyekre figyelemmel az elítél t ideiglenesen nem foglalkoztatható,1egfeljebb egy évre . (3) А (2) bekezdés alkalmazása esetén а büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell , ha

а) а gyermek nem az elítélt gondozásában van , b) а gyermekgondozási díj vagy а gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte el őtt megszüntetik, c) az elítélt egészségi állapota а közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi, illetve а megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján az elítélt foglalkoztatható . (4) А félbeszakítás tartama а közérdekű munka tartamába nem számít be . А félbeszakítás al att az elévülés nyugszik. А közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése 289 . §

А közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerő re emelkedése után az elítél t

а) megszülete tt gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott , b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült, c) egészségi állapotában olyan tartós változás következe tt be, amely а közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy а foglalkoztathatósági szakvélemény, vagy а megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján а közérdekű munka végzésére az elítél t nem alkalmas, d) öt évet vagy azt meghaladó id őt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban . А közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésr e 290. §

(1) А pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

а) az elítélt а közérdekű munka elvégzését megtagadja, b) az elítélt а foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja , c) а munkahely értesítése alapján vagy az ellen őrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból са) а közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg , cb) а munkavégzési köteleze tt ségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget, сс) а munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsíto tt , cd) а 280. § (5) bekezdésében meghatározo tt feltételek fennállnak, illetv e d) а 291 . § (2) bekezdésében meghatározo tt feltételek fennállnak . (2) А pártfogó felügyelő а jelentést — az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával — megküld i az ügyésznek, és javaslatot tesz а közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásána k indítványozására .

12 8

(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja а pártfogó felügyelőt és az elítéltet, vagy tovább i bizonyítékok csatolására hívhatja fel а pártfogó felügyel őt. (4) Ha az átváltoztatás indítványozására az ügyész nem lát alapot, az ügyész, vagy ha а büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványát elutasítja, а büntetés-végrehajtási bíró új munkahely kijelölésére hívja fel а kormányhivatal pártfogó felügyel ői szolgálatát . 291 . §

(1) А közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lép ő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg . Az átváltoztatás után fennmaradó közérdek ű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg . (2) А közérdekű munka szabadságvesztésre а munkahely kijelölését megel őzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethet ő vissza. IX. Fejezet А pénzbüntetés végrehajtás a 292 . §

(1) А pénzbüntetést а törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre. (2) Az elítéltnek а pénzbüntetést legkés őbb а gazdasági hivatal felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha а bíróság halasztást vagy részletfizetést engedélyeze tt , а bíróság által megállapíto tt időpontig vagy meghatározo tt részletben kell megfizetnie . (3) Ha az elítélt а pénzbüntetést nem fizett e meg а (2) bekezdésben meghatározottak szerint, а gazdasági hivatal a) fiatalkorú elítélt esetén а pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek eredménytelenség e esetén а büntetés-végrehajtási bírót megkeresi а pénzbüntetés közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt , b) felnőtt korú elítélt esetén а büntetés-végrehajtási bírót megkeresi а pénzbünteté s szabadságvesztésre átváltoztatása iránt . (4) А meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép . (5) А pénzbüntetés helyébe lép ő közérdekű munka végrehajtására а VIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy а napi munkaidő legalább két бга, legfeljebb nyolc бга . (6) А közérdekű munka vagy annak hátralév ő része helyébe lép ő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két бга közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg . Az átváltoztatás után fennmaradó közérdek ű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. 293 . §

(1) А pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt а bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre vagy közérdek ű munkára.

12 9

(2) Ha а pénzbüntetést а helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdek ű munka végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, а szabadságvesztés vagy а közérdekű munka nem hajtható végre . Ha а pénzbüntetést а szabadságvesztés vagy а közérdekű munka végrehajtása ala tt fizetik meg, а befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani, vagy а közérdekű munka végzése alól fel kell menteni . (3) Ha а pénzbüntetést а szabadságvesztésre vagy а közérdekű munkára való átváltoztatás után részben fizetik meg, а szabadságvesztésnek vagy а közérdekű munkának az а része hajtható végre, amely а meg nem fizete tt pénzbüntetésnek felel meg . X. Fejezet А közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés végrehajtás a 294 . §

(1) А közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés bünteté s végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit е fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni . (2) А közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés büntetés végrehajtására – kivéve а Btk. 51 . § (2) bekezdésében meghatározo tt esetet – а szabadságveszté s fogház fokozatának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy а közérdekű munka és а pénzbünteté s helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt а) а szabadságvesztésre ítéltekkel együ tt elhelyezhető, b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót , c) kérelmére részt vehet а munkáltatásban. (3) А közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést foganatosító bv. intézet parancsnoka а 154. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti а (2) bekezdés b)–c) pontjában, а 122. § b), e) n) és o) pontjában, továbbá а 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vag y részleges felfüggesztését . А büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az intézkedés id őtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja . А 154. § (2)—(3) bekezdésében foglaltakat megfelel ően alkalmazni kell . (4) А közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztést töltő elítélt részér e biztosítani kell, hogy а választójogát gyakorolhassa. Az elítélt а fogvatartás helyén, а választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát а fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani . А bv . intézet köteles el ősegíteni az elítél t választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni , amelynek tartama legfeljebb három nap . (5) А magánelzárás fenyítés а Btk. 51 . § (2) bekezdése esetén is legfeljebb öt napig terjedhet . 295 . §

(1) А bv. intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekinte ttel а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjed ő időtartamra félbeszakíthatja.



13 0

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az а büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, а bv. intézet parancsnoka а gyógykezelés tartamára а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztést félbeszakítja . (3) А félbeszakítás tartama а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tartamába nem számít be . А félbeszakítás ala tt а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés elévülése nyugszik . XI. Fejezet А foglalkozástól eltiltás végrehajtás a 296. §

(1) А foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet joger őre emelkedésével kezdődik. Ha а foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés melle tt szabják ki, tartamába be kell számítan i а) az ítélet jogerőre emelkedése és а szabadságvesztés megkezdése közö tt eltelt id őt, b) а szabadságvesztés félbeszakításának tartamát , c) а feltételes szabadságon töltö tt időt, ha а bíróság azt nem szünte tte meg. (2) Nem számít be а foglalkozástól eltiltás tartamáb a а) az az amely alatt az elítélt kivonja magát а foglalkozástól eltiltás, vagy ha szabadságvesztésre is ítélték, а szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alól , b) а más ügyben előzetes fogvatartásban töltött id ő, feltéve hogy elítélték, c) а bármely ügyben kiszabo tt és töltött szabadságvesztés — ideértve а közérdekű munka vagy а pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajto tt büntetést is — ideje . 297. §

(1) А foglalkozástól eltiltás végrehajtása annak а szervnek а feladata, amely а foglalkozástó l eltiltással érintett foglalkozás kapcsán, jogszabály alapján kötelez ő nyilvántartási vagy engedélyezési tevékenységet végez . А büntetés-végrehajtási bíró felhívása alapján а nyilvántartást vezető szerv а foglalkozástól eltiltásra vonatkozó adatokat bejegyzi а nyilvántartásba, é s gondoskodik arról, hogy az elítélt az eltiltás tartama ala tt ne végezhessen olyan tevékenységet, amelytől а bíróság eltiltotta. (2) А foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló részére — а Btk. 102 . §-a szerinti előzete s mentesülése esetén is —olyan hatósági bizonyítványt kell kiállítani, amely tartalmazza, hogy а bíróság az elítéltet milyen foglalkozástól tilto tta e1, és annak tartama előreláthatóan mikor jár le . (3) Jogszabálya foglalkozástól eltiltás esetén а szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlását а foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától teheti függ ővé. Az elítélt а foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti meg, amíg а foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban el ő írt módon nem igazolja . (4) Ezt а rendelkezést kell alkalmaznia végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés esetén is a z alkalmasság igazolásának módjára .

13 1

(5) А foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alól а bíróság az elítéltet а kérelmére mentesítheti . А mentesítésnek akkor lehet helye, ha az elítélt а foglalkozás gyakorlására alkalmasságát а bíróság által el őírt módon igazolja. (6) А foglalkozástól eltiltás büntetés végrehajtását а rendőrség ellenőrzi. XII. Fejezet А járművezetéstől eltiltás végrehajtás a 298 . §

(1) А járművezetést ől eltiltás végrehajtására az előző fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) А járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról а fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban : járási hivatal) а bíróság értesítése alapján gondoskodik . (3) Ha jogszabálya járművezetés újbóli gyakorlását а járművezetéshez szükséges jártassá g igazolásától teszi függővé, az elítélt а járművezetés újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdhet i meg, amíg а járművezetéshez szükséges jártasságot а (2) bekezdésben meghatározo tt járási hivatalnál nem igazolja. (4) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt is, amelynek tartamára az elítélt vezető i engedélyét а bűncselekménnyel összefüggésben а helyszínen elve tt ék, vagy azt а hatóságnál leadta . (5) А járművezetéstől eltiltás büntetés végrehajtását а rendőrség ellenőrzi. XIII. Fejezet А kitiltás végrehajtás a 299 . §

(1) А kitiltás tartamára а 296. § szabályai értelemszerűen alkalmazandók . (2) А büntetés-végrehajtási bíró а kitiltás végrehajtásának ellenő rzése céljából értesíti а kitiltással érintett közigazgatási terület szerint illetékes rend őrkapitányságot, valamint az elítél t lakcíme szerint illetékes rendőrkapitányságot. (3) А kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését vagy а szabadságvesztésb ő l való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet (helységeket) vag y közigazgatási területet, az általa szabadon választo tt helységbe távozni, és ott а rendőrségné l jelentkezni. А letelepedés helye szerinti rendőrkapitányság erről értesíti а (2) bekezdés szerinti rendőrkapitányságokat. (4) А kitilto tt а kitiltás tartama alatt köteles а kitiltást elrendelő határozatot magánál tartani, é s ha а rendőrség igazoltatja, а határozatot а személyazonosság igazolására alkalmas okira tt al együtt bemutatni.

13 2

(5) А rendőrség az elítélt kérelmére személyi vagy családi körülményeire figyelemmel а kitiltás végrehajtását félbeszakíthatja, vagy az elítélt kötelezettségei teljesítése, vagy jogai , törvényes érdekei érvényesítése érdekében, avagy más fontos okból engedélyezheti, hogy az elítél t rövid időtartamra visszatérjen olyan helységbe, ahonnan kitiltották . Az elítélt kérelmének elutasítása esetén а büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet . XIV. Fejezet sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtás a А 300. §

(1) А sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását — а bíróság értesítése alapján — а sportrendészeti nyilvántartás alapján а rendő rség ellenőrzi. (2) Az elítélt az eltiltás tartama alatt köteles а bíróság által meghatározott sportrendezvények, sportlétesítmények helyszínét ől távol maradni . XV. Fejezet А kiutasítás végrehajtása 301 . §

(1) А kiutasítás tartamára а 296 . § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell . (2) А bírósága kiutasítás végrehajtása érdekében értesíti az elítélt tartózkodási helye szerin t illetékes területi idegenrendészeti hatóságot . (3) А kiutasítást — ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás melle tt szabták ki — а szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kel l végrehajtani. (4) Ha az elítélt szabadságvesztés-büntetést tölt — ideértve а közérdekű munka vagy а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is —, а várható szabadulása el őtt harminc nappala bv. intézet értesíti а székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot . (5) А kiutasítást а területi idegenrendészeti hatósága szabad mozgás és tartózkodás jogáva l rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, val аmínt а harmadik országbel i állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények rendelkezései szerint hajtja végre . (6) А kiutasítás nem hajtható végre, ha а végrehajtásnak а szabad mozgás és tartózkodá s jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint а harmadik országbel i állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényekben meghatározott akadály a állapítható meg . XVI. Fejezet А katonai büntetések végrehajtás a 302 . §

(1) А lefokozást és а szolgálati viszony megszüntetését az illetékes miniszter (országo s hatáskörű szerv vezetője), illetve а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok hajtja végre .

13 3

(2) А jogerős határozatot hozó bírósága katonai büntetés végrehajtása érdekében közvetlenü l értesíti а munkáltatói jogkö rt gyakorló parancsnokot. 303 . §

(1) Е fejezet alkalmazásában katona : az, а Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározo tt személy, akinek tényleges állományviszonya а vele szemben kiszabott büntetés vagy intézkedé s végrehajtásának megkezdése és а végrehajtás alatt fennáll. (2) Ha а bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltend ő szabadságvesztést szab ki , а tanács elnöke az ítélet jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokát а szolgálati viszony megszüntetése vége tt. Egyebekben az általáno s szabályok az irányadók. (3) Ha katonával szemben а szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik e1, а határozat egy kiadmányát а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnoknak is meg kell küldeni . XVII. Fejeze t А közügyektől eltiltás végrehajtása 304 . §

(1) А közügyekt ől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, tart amába be kell számítani : a) az ítélet jogerőre emelkedése és а szabadságvesztés –el őírt időben tö rténő – megkezdése közö tt eltelt időt, b) а szabadságvesztés félbeszakításának idejét , c) а feltételes szabadságon töltött időt, ha а bíróság azt nem szüntette meg , d) а közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása mia tti szabadságvesztés idejét . (2) А közügyektől eltiltás tartamába nem számít b е az az idő, amely alatt az elítélt a) azt а szabadságvesztést tölti, amelynek alapján а bírósága közügyektől eltiltást kiszabta, b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyekt ől eltiltást is végre kell hajtani , c) az a)–b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát . 305 . §

(1) Ha а bíróság közügyektő l eltiltást alkalmazott és а lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének vagy bizott ságának tagja, civil szervezet, tisztségvisel ője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitünteté s viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, katonai rendfokozattal bír, törvényben kihirdete tt nemzetközi szerz ődéssel létrehozo tt szervezet közgy űlésébe vagy testületébe delegált tag, hatóság i eljárásban véd ő vagy jogi képviselő, valamennyi, а közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és megküldi : a) а hivatalos személy munkáltatójának , b) а népképviseleti szerv testületének vagy bizo ttságának,

134

c) annak а civil szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítél t tisztséget visel , d) а belföldi kitüntetés adományozására, vagy а külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésér e jogosítvánnyal rendelkez ő személy hivatalának, e) а törvényben kihirdete tt nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésének vagy testületének, fi az illetékes ügyvédi kamarának. (2) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntet őeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, а közügyekt ől eltiltásról kiállíto tt — és а soron következő római számmal ellátott —értesítőlapo t a) nyugállományú és kiképzett tartalékos személy esetén а Honvédség katonai igazgatási é s központi adatfeldolgozó szervének , b) а fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatály a alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnoknak, vagy а honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén а munkáltatói jogkört gyakorlónak kell megküldeni . (3) Belföldi kitüntetés : а Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamin t állami kitüntetéseirő l szóló 2011 . évi CCII. törvényben nevesíte tt, vagy annak felhatalmazásán alapuló, а Kormány, а miniszterelnök, а köztársasági elnök, az Országgy űlés elnöke, а Magyar Nemzeti Bank elnöke, а legfő bb ügyész, az állampolgári jogok országgy űlési biztosa, az Országos Bírói Tanács, az Alkotmánybíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke, valamint miniszte r által alapított kitüntetés, vagy а Kossuth -díjról és а Széchenyi -díjról szóló törvényben meghatározott díj . XVIII . Fejezet

А katonai mellékbüntetések végrehajtás a 306 . §

(1) А rendfokozatban való visszavetést és а várakozási idő meghosszabbítását az i Тetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) vagy а munkáltatói jogkört gyakorló parancsno k hajtja végre . (2) А jogerős határozatot hozó bírósága katonai mellékbüntetés végrehajtása érdekébe n közvetlenül értesíti а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot . (3)А katonai büntetésr ől vagy közügyektől eltiltásról szóló külön értesítőlapot а katona volt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokának akkor is meg kell küldeni, ha az elítélt szolgálati viszonya а büntetőeljárás jogerős befejezése elő tt megszűnt. (4)А bírósága lakhelyelhagyási tilalom elrendelésér ől, fenntartásáról vagy megszüntetéséről, valamint а távoltartás elrendeléséről, módosításáról és megszüntetésér ő l szóló határozatot megküldi а katona munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokának . HARMADIK RÉS Z Az intézkedések végrehajtása

13 5

XIX. Fejezet А megrovás végrehajtása 307 . §

(1) Ha а terhelt а határozat kihirdetésekor jelen van, а megrovást а bírósága határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, vagy az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben а megrovás végrehajtása а határozat kézbesítésével történik . (2) Nem magyar állampolgár terhelt esetén az ügyész а nyomozó hatóságot is megbízhatja а megrovás foganatosításával, а határozat szóban is lefordítható . XX. Fejezet А próbára bocsátás végrehajtás a 308 . §

(1) А próbaidő а próbára bocsátást elrendelő határozat j ogerőre emelkedésével kezdődik. (2) Ha а bíróság а próbaidőt meghosszabbítja, а meghosszabbítás apróbaidő korábbi határidejének elteltével kezd ődik. Ilyen esetben а próbaidő tartama а három évet meghaladhatja . (3) Ha а próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel kapcsolatban а bíróság а próbára bocsátást nem szüntette meg, apróbaid ő а szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik . (4) А próbára bocsátás megszűnik, ha a) а próbaidő eltelt, vagy b) а bíróság а próbára bocsátást megszünte tte. XXI. Fejezet А jóvátételi munka végrehajtás a 309 .

§

(1) А jóvátételi munka elvégzését а határozat jogerőre emelkedésének napjától számíto tt egy éven belül kell igazolni az ügyben első fokon eljárt bíróságnál . (2) А jóvátételi munkát а bíróság által megállapíto tt munkaórák szerinti tartamban kell elvégezni, az elítélt és а munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény megegyezés e szerinti feltételekkel . Az elítélt köteles а jóvátételi munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény munkabiztonságra vonatkozó rendelkezéseit megtartani . (3) А jóvátételi munka idejére nem létesül munkaviszony. А jóvátételi munka nem minősül szerveze tt munkavégzésnek.

(4) А jóvátételi munka elvégzésér ől az érintett állami vagy önkormányzati fenntartás ú intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezet ő tisztségvisel ője, а vallási közössé g képviselője vagy а képviseletre feljogosított tisztségvisel ője két példányban igazolást állít ki . Az igazolás közokirat . Az elítélt az igazolás egyik példányát а bíróság részére átadja .

13 6

(5) А pártfogó felügyel ő i szolgálat szükség esetén tanácsadással segíti az elítéltet а óvátételi munka helyének kiválasztásában. Ennek érdekében а pártfogó felügyel ői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekr ől, közhasznú jogállású civil szervezetekről, vallási közösségekről és az ezek által fenntarto tt olyan intézményekr ől, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának . (6) А jóvátételi munkahelyek nyilvántartása tartalmazza az (5) bekezdés szerinti szervezet a) megnevezeset, b) székhelyét, c) а képvisel ő vagy kapcsolattartó személy nevét és telefonos elérhet őségét, d) a jóvátételi munka jellegét, e) a jóvátételi munkavégzés helyét, valamin t fi a munkavégzésre igényelt létszámot . (7) Ha az elítélt pártfogó felügyelet ala tt áll, részére а pártfogó felügyelő а óvátételi munkavégzés helyének kiválasztásában segítséget nyújt, továbbá а pártfogó felügyelő а óvátételi munka elvégzését ellen őrzi. XXII. Fejezet А pártfogó felügyelet végrehajtása А pártfogó felügyelői szolgálat és а rendőrségfeladatai а pártfogó felügyelet végrehajtása során 310 . §

(1) А pártfogó felügyelet végrehajtása során а pártfogó felügyel ő а pártfogolt ellenőrzésével és irányításával el ősegíti annak megakadályozását, hogy а pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt а társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik а sérte ttek érdekeine k érvényesülésében.

(2) А pártfogó felügyeletet а pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője hajtj a végre. (3) А pártfogó felügyel ő a) ellátja а pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teend őket, b) а pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyel ői tervet készít , c) összehangolja а pártfogó felügyelet végrehajtásában közrem űködő szervek, szervezetek és személyek tevékenységét, d) а külön magatartási szabályok meghatározása és а bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít . (4) А pártfogó felügyelet végrehajtásában а rendőrség közreműködik . Ennek keretében а rendőrség a) teljesíti а pártfogó felügyelői szolgálat megkereséseit , b) ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk . 71 . § (2) bekezdés a)—d) pont] megtartását , ezek megszegése esetén jelentését megküldi а pártfogó felügyelői szolgálatnak,

13 7

c) javasolhatja а pártfogó felügyelői szolgálatnak az előírt külön magatartási szabályo k módosításának kezdeményezését (68. §), d) tájékoztatja а pártfogó felügyel ői szolgálatot а pártfogolt ellenőrzése során szerzet t . tapasztalatairól А pártfogó felügyelet végrehajtásában részt vevő egyéb személyek, szervezete k 311 . §

А pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében а pártfogó felügyel ői szolgálat együttm űködik az egészségügyi, а gyermekvédelmi és а szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel . А pártfogó felügyelet tartama 312 . §

(1) А pártfogó felügyele t a) próbára bocsátás és szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén, vagy jóvátételi munkaelrendelése mellett а pártfogó felügyeletet elrendel ő határozat joger őre emelkedésével, b) feltételes szabadságra bocsátás esetén а szabadságvesztésb ől való szabadulás napjával kezdődik. (2) А pártfogó felügyelet tartama а 308 . § (3) bekezdésében vagy а Btk. 86. § (2) bekezdésében meghatározo tt esetben meghosszabbodik, vagy а bíróság határozatával [Btk . 65. § (4) bekezdés, 68 . § (2) bekezdés] meghosszabbíthatja . (3) А pártfogó felügyelet megszűnik, ha a) а tartama letelt , b) а büntetés-végrehajtási bíró а Btk. 70 . § (3) bekezdése alapján megszünteti , c) а próbára bocsátást vagy а feltételes szabadságot megszüntetik, vagy а felfüggeszte tt szabadságvesztést végre kell hajtani, d) ha а pártfogolt а jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelel ően igazolja [Btk . 68. § (1) bekezdés], e) а pártfogó felügyelet tartama alatt а pártfogolton szabadságvesztés büntetést vesznek foganatba, а Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86 . § (2)—(3) bekezdésében szabályozo tt eset kivételével. (4) А pártfogó felügyelet végrehajtása а Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86 . § (2)—(3 ) bekezdésében meghatározo tt esetben а szabadságvesztés vagy а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása ala tt szünetel . А pártfogó felügyelet tartalm a 313 . §

(1) А pártfogó felügyelet tartama ala tt а pártfogolt köteles

13 8

а) а bíróság határozatában el őírt külön magatartási szabályokat és az е törvényben meghatározo tt kötelezettségeket (а továbbiakban együ tt : magatartási szabályok) megtartani , b) а pártfogó felügyel őnek és а rendőrségnek а magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni, а kért felvilágosítást megadni , c) а pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és а kapcsolatt artás meghatározott rendszeresség e és módja szerint а pártfogó felügyelőnél jelentkezni . (2) А pártfogó felügyelet végrehajtása során а pártfogolt а pártfogó felügyelői szolgálattól а) segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és szállás a biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító eljárásához , b) életvezetési tanácsot kérhet, c) segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához , d) kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét . (3) Ha а pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosítás-adási köteleze ttségének nem tesz eleget, а pártfogó felügyel ő vagy а rendőrség abüntetés-végrehajtási bírónál rendbírsá g kiszabását kezdeményezi, erre а pártfogoltat előzetesen figyelmeztetni kell . (4) А magatartási szabályok megtartását а pártfogó felügyel ő ellenőrzi, abban а rendőrség а 310. § (4) bekezdése szerint vagy а pártfogó felügyel ő megkeresésére közreműködik . (5) Ha а pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében а külön magatartási szabály módosítása vagy mellőzése indokoltnak tűnik, а pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai, vagy а rendőrség kezdeményezése vagy а pártfogolt kérelme alapján а külön magatartási szabály megváltoztatásának indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz . А magatartási szabályok megszegésének következménye i

314. §

(1) Ha а pártfogolt а а) feltételes szabadság tartama alatt , b) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt , c) próbára bocsátás próbaideje ala tt, d)jóvátételi munka elrendelése mellett а magatartási szabályokat megszegi, а pártfogó felügyel ő javaslatot készít, amelyhez mellékeli а rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy а rendőrség jelentését, és azt megküldi az ügyésznek . (2) Ha az ügyész а tényállást nem látja tisztázo ttnak, а tényállás felderítése érdekében а nyomozó hatóságot keresi meg, vagy а pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri . (3) Ha а magatartási szabályok – (1) bekezdés szerinti – megszegése miatt а) а 190. § szerint а feltételes szabadság megszüntetésének , b) а Btk. 87. § c) pontja szerint а szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének , c) а Btk. 65 . § (4) bekezdése szerint а próbaidő meghosszabbításának vagy а Btk. 66. § (1 ) bekezdés c) pontja szerint а próbára bocsátás megszüntetésének, vag y d) а Btk. 68 . § (2) bekezdése szerint a jóvátételi munka helye tt büntetés kiszabásának

13 9

lehet helye, azt az ügyész а bíróságnál indítványozza. Kisebb súlyú szabályszegés esetén az ügyés z а külön magatartási szabályok megváltoztatását is indítványozhatja . A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések 315 . §

(1) А 310—314. § rendelkezéseit а fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtása során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni . (2) А fiatalkorúak pártfogó felügyeletét az erre külön kijelölt fiatalkorúak pártfog ó felügyel ője hajtja végre. А pártfogó felügyelet végrehajtásában а gyermekjóléti szolgálat i s közreműködhet. (3) A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén а pártfogó felügyelet az elbocsátás napjával kezdő dik. (4) Ha а pártfogolt az ideiglenes elbocsátás ala tt а magatartási szabályokat megszegi, а pártfogó felügyel ő а 314. § (1) bekezdése szerint jár e1. Ha а magatartási szabályok megszegés e miatt а Btk. 121 . § (3) bekezdése alapján az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, azt az ügyész а bíróságnál indítványozza . (5) А pártfogó felügyelet akkor is megsz űnik, ha а bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti vagy а pártfogolt az ideiglenes elbocsátás tartama ala tt а huszonegyedik életévét betölti. A katonákra vonatkozó rendelkezése k 316 . §

(1) А 310—314 . § rendelkezéseit а katona pártfogó felügyeletének végrehajtása során az alább i eltérésekkel kell alkalmazni. (2) А katona pártfogó felügyeletét — ha а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok másképp nem rendelkezik — а szolgálati elöljáró által kijelölt hivatásos katona pártfogó, а bíróság, vagy az ügyészség határozata alapján hajtja végre . (3) А pártfogó felügyel ő a) rendszeres kapcsola tt artás útján figyelemmel kíséri а pártfogolt életvitelét, munkáját é s magatartasat ,

b) szolgálati és lakóhelyén ellenőrzi, hogy а pártfogolt betartja-e а magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására , c) munkáltatói jogkört gyakorló parancsnoka útján kezdeményezi а külön magatartási szabályok módosítását, vagy а magatartási szabályok megszegése esetén а területileg illetékes ügyészsé g tájékoztatását. (4) А pártfogó felügyel ő jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítsége t nyújtani а pártfogoltnak а beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához .

140

(5) А pártfogolt köteles a) az előírt magatartási szabályokat megtartani, b) а pártfogó felügyel ő utasításait teljesíteni . (6) Ha а pártfogó felügyelet a1á helyeze tt katona szolgálati viszonya а pártfogó felügyelet tartama alatt szűnik meg, köteles jelentkezni а lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyel őnél. (7) А szolgálati viszony megsz űnéséről а munkáltatói jogkört gyakorló parancsno k haladéktalanul értesíti а pártfogolt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetéke s pártfogó felügyel ői szolgálatot és rendőrkapitányságot, egyidej űleg közli а megállapíto tt külön magatartási szabályokat. А továbbiakban а pártfogó felügyelet végrehajtására az általáno s szabályokat kell alkalmazni . А pártfogó felügyelet végrehajtása а vádemelés elhalasztása esetén 317 . §

(1) Vádemelés elhalasztása esetén az ügyész által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásár a а 310—314 . § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel . (2) А pártfogó felügyelő az ügyész határozata alapján jár e1 . А külön magatartási szabál y módosítására vagy mellőzésére az ügyész jogosult . (3) А vádemelés elhalasztása esetén elrendelt pártfogó felügyelet akkor kezd ődik, ha az elrendelő ügyészi határozat ellen panasszal nem éltek, vagy а panaszt az arra jogosult elutasíto tta. А pártfogó felügyelet kezdetének id őpontját az ügyészi határozaton záradékként fel kell tüntetni . (4) А vádemelés elhalasztása esetén elrendelt pártfogó felügyelet megsz űnik, ha a) az ügyész а nyomozást megszünteti [Be . 190. § (1) bekezdés e) pont] , b) а vádemelés elhalasztásának tartama letelt , c) az ügyész vádat emel ( Ве. 227. §). (5) Ha а vádemelés elhalasztása а Be. 222. § (2) vagy (3) bekezdésén alapul, vagy а közvetítői eljárás során létrejö tt megállapodásban foglaltak ellenőrzése érdekében rendelte e1 az ügyész, а pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyel ői tervet, а kapcsolattartásra apártfog ó felügyelő által meghatározo tt rendszerességgel — de legalább kéthavonként — és módon kerül sor . (6) А pártfogolt köteles az ügyész határozatában el őírt egyéb köteleze ttséget megtartani . (7) Ha а pártfogolt az ügyész által előírt külön magatartási szabályokat vagy az е törvényben előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi vagy az el őírt köteleze tt séget nem teljesíti, а pártfogó felügyel ő az ügyészhez fordul . XXIII. Fejezet Az elkobzás végrehajtás a Általános sгabályok 318 . §

14 1

(1) Az elkobzást а bíróság értesítése vagy а jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással elláto tt határozata alapján

a) а törvényszék gazdasági hivatala, b)jövedéki termék, vagy nem közösségi áru esetén а Nemzeti Adó- és Vámhivatal, c) ingatlan esetén а bírósági végrehajt ó hajtja végre. (2) Ingatlan elkobzása esetén а vagyonelkobzás végrehajtásának szabályai szerint kell eljárni . (3) Ha az egyéb érdekelt az ítélet joger őre emelkedését követő en hatvan napon belül tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítette, az elkobzás végrehajtását а polgári perben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedéséig e1 kell halasztani . (4) Ha az elkobzott dolog — külön jogszabály alapján — közérdek ű felhasználásra alkalmas, az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala érdekében а közérdekű felhasználás kezdeményezésére jogosult Karitatív Tanácsot kell megkeresni . Az elkobzás végrehajtását а Karitatív Tanács döntésének beérkezéséig nem lehet megkezdeni . (5) Az elkobzás végrehajtásának részletes és az egyedi jelleg ű elkobzott dolgok végrehajtásának különleges szabályairól külön jogszabály rendelkezik . Élő állat elkobzása 319 . §

(1) Veszélyes eb, valamint egyéb veszélyes állat elkobzásának végrehajtása során külö n jogszabályokban meghatározo tt módon kell eljárni . (2) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmén y hatálya alá tartozó állatot — а külön jogszabályban meghatározo tt módon — а természetvédelmi hatóságnak kell átadni . (3) Más állatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell átadni . Az elkobzott dolog megosztása, átadás a 320 . §

(1) Ha az elkobzás foganatosítása az Európai Unió másik tagállama bírósági határozatána k elismerése alapján történik, az elkobzo tt dolog, vagy annak értékesítéséből befolyt összeg megosztása egyenlő arányban történik а határozatot kibocsátó tagállam és а magyar állam közö tt . Nem kell megosztani az elkobzo tt dolgot, vagy az annak értékesítéséből befolyt összeget, ha annak értéke а tízezer eurót nem haladja meg . (2) Ha törvény vagy nemzetközi szerződés alapján fennálló kötelezettségvállalás teljesítés e érdekében az elkobzo tt dolgot más — az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó — állam vag y nemzetközi szervezet részére át kell adni, vagy azt, vagy annak értékesítéséb ől befolyt összeget más állammal vagy nemzetközi szerveze ttel meg kell osztani, az átadás vagy а megosztás tekintetében а

142

nemzetközi kötelezettséget végrehajtó jogszabály, vagy az annak alapján megkötö tt nemzetköz i szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni . Az elkobzott dolog értékesítése, megsemmisítése 321 . §

(1) Az elkobzo tt dolgot rendszerint értékesíteni kell . Az értékesítés elsősorban kereskedelm i tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó közreműködéséve l történő eladás útján, vagy а bírósági végrehajtó által tartott árverésen történhet. (2) Az elkobzott dolgot meg lehet semmisíteni, ha

а) értékesítésre alkalmatlan , b) az értékesítés iránt tett intézkedések nem veze tt ek eredményre. (3) Az elkobzott dolgot meg kell semmisíteni, ha а forgalomba hozata l

а) valamely szellemitulajdon jogot sértene , b)а közrendet, а közegészséget, а környezetet vagy а közerkölcsöt sértené, vagy veszélyeztetné , c) törvény rendelkezése alapján kizárt . (4) А megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni . (5) Ha az elkobzott dolog nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése folytán nem kerül t а magyar állam tulajdonába, а nemzetközi szerződésben, vagy а külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni . Költsége k 322 .

§

(1) Az elkobzás elrendelésétől annak végrehajtásáig а tárolásból, а megsemmisítésből vagy az értékesítésből ered ő költségek az elkobzást foganatosító szervet vagy hatóságot terhelik . (2) Az elkobzott dolog szállításával kapcsolatos költségek az elkobzo tt dolog

а) kereskedelmi értékesítése esetén az értékesítésben közreműködő gazdálkodó szervezetet vagy egyéni vállalkozót, b) közérdekű felhasználása esetén а Karitatív Tanácsnak a lebonyolítást végző tagját terhelik . XXIV . Fejezet

А vagyonelkobzás végrehajtás a 323 .

§

А vagyonelkobzást а bíróság értesítése, vagy а joger ő s és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással ellátott határozata alapján а bírósági végrehajtó а bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint hajtja végre .

14 3

XXV. Fejezet Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtás a 324 . §

(1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére – а Be. 596/A . § (1) bekezdés a) pontjában meghatározo tt kivétellel – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások , valamint az információs társadalommal összefügg ő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól ó törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles . Az elektronikus adat véglege s hozzáférhetetlenné tételét а bírósági végrehajtó hajtja végre . (2) А büntetés-végrehajtási bíró а bírósági végrehajtó értesítése alapján а tárhelyszolgáltatóva l szemben а hozzáférhetetlenné tételi köteleze ttség elmulasztása miatt százezer forinttól egymilli ó forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki . А pénzbírságot kiszabó határoza tt al szemben halaszt ó hatályú fellebbezésnek van helye . (3) Ha а tárhelyszolgáltató apénzbírságot kiszabó határozat joger őre emelkedését követő egy munkanapon belül а kötelezett ségét nem teljesíti, а pénzbírság háromhavonta ismételten kiszabható . Az ítélet jogerőre emelkedésétől számíto tt három év elteltével pénzbírság kiszabásának nincs helye . (4) Ha а tárhelyszolgáltató а köteleze tt ség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabo tt pénzbírság ellenére nem teljesíti а kötelezettségét, abüntetés-végrehajtási bíró az iratokat haladéktalanul megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételér ől első fokon határozatot hozó bíróságnak а Be. 596/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében . (5) Az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását az elektroniku s hírközlési szolgáltatók а bíróság határozatáról szóló értesítést ől számított egy munkanapon belü l kötelesek végrehajtani. XXVI. Fejezet А kényszergyógykezelés végrehajtás a Általános rendelkezések 325. §

(1) А kényszergyógykezelés végrehajtására е törvény rendelkezéseit az е fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni . (2) Е törvénynek а szabadságvesztésre ítélt jogait, jogai védelmét és érvényesítését érintő rendelkezései а kényszergyógykezelt személyre (e fejezet alkalmazásában а továbbiakban : beteg) is vonatkoznak, kivéve ha а szabályozás а kényszergyógykezelés céljával és természetéve l összeegyeztethetetlen, vagy ha törvény másként rendelkezik . (3) А beteg gyógykezelésével összefüggő jogaira – е törvényben meghatározo tt eltérésekkel – az egészségügyről szóló törvény általános rendelkezéseit, valamint а pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

144

(4) А kényszergyógykezelés során а beteget az orvostudomány mindenkori állása szerint i szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy állapotának romlását megakadályozzák és egészségé t mielőbb а lehetséges mértékig helyreállítsák. (5) А kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik . А végrehajtás helye és а befogadás 326 . §

(1) А kényszergyógykezelést az IMEI-ben kell végrehajtani . (2) Ha а kényszergyógykezelés elrendelésekor а beteg szabadlábon van, а bíróság az Országos Mentőszolgálat útján intézkedik а beteg IMEI-be történő beszállítása iránt . А beteg ellenállása esetén а beszállításhoz а rendőrség közreműködése igénybe vehető. (3) А befogadással egyidej űleg а beteget –egészségi állapotának megfelel ően – tájékoztatni kell jogairól és köteleze ttségeiről. (4) А kényszergyógykezelés végrehajtása ala tt а beteg nem tarthat magánál olyan tárgyakat , a) amelynek birtoklása а közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik , b) amely az IMEI rendjét és biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját vag y mások életét, testi épségét veszélyezteti . А végrehajtás rendj e 327 . §

(1) Az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul el ő terjesztést tesz а bírósághoz а kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt а beteg állapota indokolja. (2) А kényszergyógykezelést а bíróság megszünteti, ha megállapítja, hogy szükségessége már nem áll fenn . (3) А kényszergyógykezelés végrehajtását nem lehet félbeszakítani . 328 . §

(1) А kényszergyógykezelés végrehajtása során biztosítani kell а beteg a) őrzését és felügyeletét, b) szakellátásához szükséges elhelyezését , c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását , (I jogi érdekeinek védelmét , e) életvitelszerű benntartózkodásához az IMEI rendjével összhangban lév ő feltételeket . (2) А beteg megfelel ő őrzésének és felügyeletének biztosításáról az IMEI főigazgató főorvosa gondoskodik. А beteg őrzését más bv . intézet is elláthatja .

14 5

(3) Ha а beteg – az intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló októl eltér ő egyéb egészségkárosodás vagy betegség miatt –egészségügyi ellátásra szorul, ellátását els ősorban а büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani . (4) Ha abüntetés-végrehajtási egészségügyi intézet а beteg gyógykezeléséhez szüksége s feltételekkel nem rendelkezik, а szükséges szakellátást biztosító gyógyintézetet kell igénybe venni . Az egészségügyi intézménybe kihelyeze tt beteg őrzéséről vagy felügyeletéről az IMEI főigazgató főorvosa gondoskodik . Az őrzést és а felügyeletet polgári ruhában vagy kórházi véd őruházatban kell ellátni . (5) Ha а betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes kör űe n hiányzik, vagy belátási képessége tartósan vagy id ő szakonként visszatérően nagymértékben csökkent és nem áll gondnokság ala tt, az IMEI főigazgató főorvosa а gyámhatóság útján kezdeményezi а gondokság alá helyezés iránti per megindítását . Ha nincs olyan személy, aki а cselekvőképtelen, vagy cselekv őképességében részlegesen korlátozo tt beteg törvényes képviseletét ellátná, vagy személye nem ismert, vagy е feladatának bármilyen okból nem tud eleget tenni, az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek а beteg törvényes képviseletének biztosítása érdekében szükségesek . А kényszergyógykezelés felülvizsgálata 329 . §

(1) А Be. 566 . § (1) bekezdése alapján а betegnek az IMEI-be történ ő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa а beteg állapotára vonatkoz ó részletes kórrajz-kivonatot küld а kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak . Ezt az eljárást а kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni . (2) Ha а kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés el őzte meg, és annak végrehajtását nem szakíto tták meg, az (1) bekezdés szerinti id őtartamot az ideiglene s kényszergyógykezelés megkezdését ől kell számítani, azonban а szakvéleményt legkorábban а kényszergyógykezelést elrendel ő ítélet jogerőre emelkedésétől számíto tt három hónap elteltével kel l а bíróságnak megküldeni .

(3) А betegnek а bíróság elő tt i megjelenéséről –egészségi állapota alapján – az IME I főigazgató főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró bíróságot. (4) Ha а bírósága kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI főigazgató főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerő s határozatával а kényszergyógykezelést megszünteti, az erről szóló értesít őlapot haladéktalanul megküldi az IMEI nek, vagy ha а beteg előállítására sor került, а beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki а betege t visszakíséri az IMEI-be . А beteg jogai és kötelezettségei 330 . §

(1) А beteg а higiéniai feltételeknek megfelel ő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának megfelel ő élelmezésre, egészségügyi ellátásra jogosult, а gyógyszerellátás térítés nélkül illeti meg.

14 6

(2) А beteg а bíróság határozata szerinti, az IMEI-ben történ ő kezelést nem utasíthatja vissza . Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga csak а kezelés módozatai, az ennek során alkalmazni kívánt beavatkozások tekintetében illeti meg . А beteg joga az ellátást végző orvos megválasztásához az IMEI keretei köz ö tt korlátoz ott . Önrendelkezéshez való jogára egyebekben a z egészségügyről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell értelemszer űen alkalmazni . 331 . §

(1) А beteg а saját ruháját viselheti . (2) А beteg pénzletétjének jogszabályban meghatározott részét havonta saját szükségleteir e fordíthatja, az ezt meghaladó összeg ű felhasználást az IMEI főigazgató főorvosa engedélyezheti . А beteg letétjéből az IMEI főigazgató főorvosa engedélyével – а vagyoni ügyei vitelében korlátozo tt an cselekvőképes beteg gondnoka hozzájárulásával – családjának vag y kapcsolattartójának pénzt küldhet. (3) А beteg részére – kivéve, ha belátási képességének korlátozo tt sága miatt а bíróság а választójogból kizárta – biztosítani kell, hogy а választójogát gyakorolhassa . А beteg az IMEI-ben а választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, а beteg személyazonosságát az IMEI nyilvántartása alapján kell megállapítani . 332 . §

(1) А beteg а hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az IMEI által engedélyeze tt személyekkel való kapcsola tt artás során jogosult a) levelezésre, amelynek során а kapott és а küldött levelek gyakorisága és terjedelme ne m korlátozott , b)1egalább hetenként látogató fogadására, c) kétnaponként telefonkészülék használatára hívás céljából, továbbá hetenként telefonhívá s fogadására az intézet rendjére figyelemmel, alkalmanként legalább húsz perc id őtartamban , d)1egalább hetenként csomag küldésére és fogadására. (2) Az (1) bekezdés szerinti kapcsolattartásról az IMEI főigazgató főorvosa – az IMEI biztonságára, valamint а beteg állapotára figyelemmel – dönt . (3) А beteg állapotára tekinte ttel а látogatás későbbi id ő pontra halasztható, vagy soron kívül i látogatás engedélyezhető. (4) А látogatása kapcsolattartó biztonsága érdekében és а betegnek küldött csomag biztonsági szempontból ellenőrizhető. Az ellenőrzés lehetőségér ől а betegеt tájékoztatni kell . 333 . §

Az elítélt vallásgyakorlását szabályozó rendelkezéseket а betegre azzal а kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy а beteg vallásos szertartáson való részvétele akkor is korlátozható vag y megtiltható, ha jelenléte а saját vagy mások életére, testi épségére vagy egészségére jelentős veszélyt jelent . 334 . §

14 7

(1) Annak а betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását vagy fejlesztését , illetve szakmai átképzését ez várhatóan el őmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani . (2) А betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI els ősorban intézet-fenntartási munk a formájában biztosítja. А munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg, de annak id őtartama egy napa két órát, egyheti viszonylatban а tíz órát nem haladhatja meg . (3) А beteget а munkaterápiás foglalkoztatás vagy szakképzés keretében tanúsíto tt munkakészségéhez és munkájához mérten – terápiás célból – havonként jutalomban kell részesíteni ; esetenként soron kívül is jutalmazható . А jutalom mértékét az IMEI fő igazgató főorvosa állapítj a meg. 335 . §

(1) A beteg a) köteles az IMEI rendjét megtartani , b) munkához való jogát nem gyakorolhatja, kizárólag munkaterápiás foglalkozásban vehet részt, d e sem erre, sem egyéb munkavégzésre nem kötelezhet ő, c) nem fenyíthető. (2) А kényszergyógykezelés ala tt álló n ő és gyermeke együ ttes elhelyezése nem engedélyezhető. Ha а gyermekével együtt elhelyezett elítélt nőnek а kényszergyógykezelése válik szükségessé, az együ ttes elhelyezést meg kell szüntetni . (3) А beteg az IMEI-nek okozo tt kárért а polgári jog szabályai szerint felel, de а főigazgató főorvos méltánylást érdemlő esetben eltekinthet а kártérítési igény érvényesítésétől. Kényszerítő eszközök alkalmazás a

336 . §

(1) А beteggel szemben az egészségügyi jogszabályokban meghatározo tt okok miatt és az ott meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések alkalmazásának . (2) А beteggel szemben а szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazható kényszerít ő eszközök közül kizárólag korlátozo tt testi kényszer alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a z IMEI-ből vagy а felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyér ől az engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni . Korlátoz ott testi kényszernek min ősül а megfogás é s а lefogás . Az IМЕI elhagyása

337. §

(1) А beteg az IMEI-t csak vizsgálata, szűrővizsgálata, gyógykezelése, rehabilitációja érdekében, orvosilag indokolt esetben, felügyele tt el hagyhatja el. (2) А beteg felügyelettel

14 8

a) meglátogathatja —orvos által igazoltan — súlyos beteg hozzátartozóját , b) részt vehet а hozzátartozója temetésén, vagy ha а temetésen nem vett részt, az azt követ ő harminc napon belül а hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét leróhatja. (3) Az IMEI (2) bekezdés szerinti okból történő elhagyását az IMEI főigazgató főorvosa indokolt határoza ttal — а beteg állapotától függ ő en — kivételesen megtagadhatja .

(4) А beteg, az egészségügyi és а biztonsági kockázatok gondos mérlegelésével, az IMEI főigazgató főorvosának engedélyével részt vehet rehabilitációját, személyiségének fejl ődését biztosító programokon. Adaptációs szabadság 338 . §

(1) Ha а kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap eltelt, а beteg gyógyulása érdekében, а jogszabályban meghatározottak szerint felállított adaptációs bizottság javaslatára az IMEI főigazgató főorvosának engedélyével adaptációs szabadságra bocsátható . Az engedél y megadásáról а törvényes képviselőt értesíteni kell . (2) Az adaptációs szabadság tartama legfeljebb harminc nap, amely egy alkalomma l legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható . Adaptációs szabadság több alkalommal is engedélyezhető . (3) Ha а kényszergyógykezelést megelőzően а beteggel szemben ideiglene s kényszergyógykezelést foganatosítottak, az adaptációs szabadság feltételeként megállapított határidőt az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának kezdőnapjától kell számítani . (4) Az adaptációs szabadság а beteg gondozására alkalmas és azt írásban vállaló személynél tölthető e1. А beteg а gondozását vállaló személy kíséretében bocsátható adaptációs szabadságra. (5) Az adaptációs szabadságon lévő beteg köteles az IMEI főigazgató főorvosa által meghatározott időpontban vagy időközönként, külön rendelkezés hiányában а szabadság megkezdésétől számítva kéthetenként orvosi ellenőrzésen megjelenni . Az orvosi ellen őrzésen való megjelenés elmulasztása esetén az adaptációs szabadságot az IMEI főigazgató főorvosa megszüntetheti. (6) Ha az orvosi ellen őrzés során а beteg állapotának romlását állapítják meg, az orvos vagy а beteg gondozását vállaló személy javaslatára haladéktalanul intézkedni kell — az állam i mentőszolgálat útján — а beteg visszaszállításáról. (7) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségr ől és elmulasztásának lehetsége s következményeiről а beteget és а gondozását vállaló személyt írásban ki kell oktatni . Rendkívüli eseménye k 339 . §

(1) А kényszergyógykezelés végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményr ől haladét i а1апul értesíteni kell а törvényességi felügyeletet ellátó йgyészt.

14 9

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek min ősül minden olyan esemény, amely az IMEI rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen az intézet területé n megvalósult bűncselekmény, а beteg engedély nélküli távozása, öngyilkossági kísérlete, baleset e vagy halála. (3) Ha а beteg az IMEI-ből engedély nélkül távozik, vagy az intézeten kívül felügyele tt el vagy adaptációs szabadságon való tartózkodása során ismeretlen helyre távozik, az IMEI f őigazgató főorvosa haladéktalanul а rendőrséghez fordul а beteg eltűnt személyként történ ő körözésének elrendelése végett . Előállítás 340 . §

Ha bíróság vagy az ügyész а beteg el őállítása iránt intézkedik, az IMEI fő igazgató főorvosa а beteg egészségi állapota alapján dönt az el őállításról. Ha а beteg előállítása nem teljesíthető, az elrendelőt erről haladéktalanul értesíteni kell . Elbocsátás az IМЕI-ből 341 . §

(1) А beteget azon а napon kell elbocsátani az IMEI-b ő1, amelyen а kényszergyógykezelé s megszüntetéséről а bíróság értesítőlapja az IMEI-be megérkezik . (2) А súlyos beteg vagy önálló életvitelre képtelen beteg elbocsátása el ő tt kellő idő ben értesíteni kell а törvényes képviselőt, а gondozásra vagy egyéb ellátására kötelezett személyt, és gondoskodni kell az elbocsátott hazaszállításáról, vagy szükség esetén kezdeményezni kell а megfelelő gyógyintézetben vagy а személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosíto tt ellátás t nyújtó intézményben történő elhelyezését . А szükséges intézkedéseket az IMEI főigazgató főorvosa teszi meg . 342. §

Az elbocsáto tt betegr ől két példányban részletes kórrajz-kivonatot kell küldeni а lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai szakintézménynek. XXVII. Fejezet А javítóintézeti nevelés végrehajtás a Általános rendelkezések 343. §

(1) А javítóintézeti nevelés végrehajtása során а fiatalkorúval szemben emberi méltóság a tiszteletben tartásával, életkori szükségletei figyelembevételével kell bánni, és а törvényben meghatározott korlátozások kivételével gondoskodni kell jogai megkülönböztetés nélkül i biztosításáról és védelméről.

15 0

(2) А javítóintézeti nevelés végrehajtása ala tt а törvényes képvisel ő gondozási és nevelés i joga szünetel, ez a joga javítóintézet igazgatóját (a továbbiakban : igazgató) illeti meg. (3) А törvényes képvisel őt és а szülőt tájékoztatni kell az őket érintő szabályokról, különösen а levelezés, а csomagküldés, а telefonbeszélgetés, а látogatás rendjéről, valamint а fiatalkor ú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről . (4) А törvényes képviselő, а szülő vagy а fiatalkorú gondozója а fiatalkorú nevelése, gondozása érdekében együ ttműködésre köteles а javítóintézettel. Ennek keretében kötele s tájékoztatni а javítóintézetet а fiatalkorú esetleges egészségügyi problémájáról, korább i gyógykezeléséről. (5) А fiatalkorú neveléséhez és а társadalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez igénybe kell venni а gyámhatóságnak, apártfogó felügyel őnek, az erre szakosodo tt szociális, karitatív é s öntevékeny szervezeteknek, valamint а fiatalkorú szülőjének, gyámjának vagy má s hozzátartozójának а közreműködését . (6) Е fejezet alkalmazásában fiatalkorú ala tt érteni kell а tizennyolcadik életévét betöltö tt , de huszonegyedik életévét meg nem halado tt javítóintézeti neveltet is . А javítóintézeti nevelés céja és felügyelete 344 . §

А javítóintézetben folyó nevelés célja а fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése , ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázo ttsága, szakmai képze tt sége fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése . 345 . §

(1) А javítóintézeti nevelést а gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter felügyelete és közvetlen irányítása ala tt álló javítóintézet hajtja végre . А javítóintézet biztonságával összefiiggésben а büntetés-végrehajtásért felelős miniszter — az érinte tt miniszter általáno s felügyeleti jogát nem érintve — szakfelügyeletet gyakorol . (2) А javítóintézet házirendjét, biztonsági követelményeit а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter felügyelete alá tartozó, а fiatalkorú elítéltek szabadságvesztésének végrehajtását biztosít ó bv . intézetek szakmai tapasztalatai felhasználásával, azokkal együ ttműködve kell kialakítani . А végrehajtás rendje 346 . §

n (1) А javítóintézeti nevelést е törvény és а javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabályba meghatározott intézeti rend szerint kell végrehajtani . А javítóintézet belső életének rendjét а házirend tartalmazza, amit az igazgató állapít meg. А házirend jóváhagyása а gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter hatáskörébe tartozik .

15 1

(2)А fiatalkorú gondozását és nevelését а gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése i és а javítóintézetek működése során irányadó szakmai szabályokban meghatározott elvek szerin t kell biztosítani .

(3) А nevel ő egyéni nevelési tervet készít а fiatalkorú számára а befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerze tt tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése elő tt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint а befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerze tt információk figyelembevételével . Ha а fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, а pszichológus egyéni gondozási tervet készít . (4) А javítóintézet rendjének fennta rt ása érdekében gondoskodni kell — az ébreszt őtől а takarodóig — а fiatalkorú folyamatos felügyeletéről, tevékenysége irányításáról, valamint éjszaka i nyugalma biztosítása érdekében а hálótermek rendszeres ellen őrzéséről. 347 . §

(1) A avítóintézet а befogadásko r

a) а fiatalkorú adatait а gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásb a veszi (a továbbiakban : fiatalkorúak nyilvántartása), és személyi adatlapot állít ki róla , b) а fiatalkorúról arcképmást készít, ami а ki- és belépés ellenőrzése érdekében kiállítand ó javítóintézeti azonosító kártyán használható . (2) A avítóintézeti kártya igazolja а fiatalkorú személyazonosságát . (3) А fiatalkorú a javítóintézetben nem tarthat magánál olyan tárgyat , a) amelynek birtoklása а közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik, b) amely а avítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellen őrzését, saját vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti , c) amely alkalmas arra, hogy használatával а fiatalkorú —önállóan vagy másokkal közösen — bűncselekményt kövessen e1, vagy —amennyiben ellene büntetőeljárást folytatnak — а büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse . Elkülönítés 348 . §

(1) A avítóintézeti nevelés végrehajtása során e1 kell különíteni а fiúkatalányoktól .

(2) А fiatalkorúak életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerin t csoportosíthatók . (3) А tizenhatodik életévüket be nem töltö tt és а tizenhatodik életévüket betöltö tt javítóintézeti nevelteket а javítóintézetben külön lakóegységben kell elhelyezni, kivéve ha а fiatalkorú érdekében az igazgató ett ől eltérően rendelkezik . А javítóintézeti nevelés kezdő napja és а tájékoztatás 349. §

152

(1) А javítóintézeti nevelés а javítóintézetbe való befogadás els ő napjával kezdődik. (2) А fiatalkorút а befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell а javítóintézeti nevelés kezd ő napjáról és az elbocsátás várható id őpontjáról. Az elhelyezés és ellátás 350 . §

(1) А befogadott fiatalkorú elhelyezésére а javítóintézet befogadó csoportot m űködtet, ahol а fiatalkorú а végleges csoportba helyezésér ől szóló döntés meghozataláig —legfeljebb azonban eg y hónapig — tartózkodik . (2) А fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának а feltárása érdekében а javítóintézet — jogszabályban meghatározott m űködési rend szerint — szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi e1 а befogadáskor а szükséges vizsgálatokat . (3) А szakértői csoport а vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz а javítóintézet igazgatójának а fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha а fiatalkorú fogyatékosság a miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajáto s nevelést, oktatást, gyógyítást igényel. (4) А végleges csoportba helyezésr ől az igazgató vagy е feladatt al megbízott helye tt ese dönt. (5) А javítóintézet а fiatalkorú részére а gyermekek védelmérő l szóló törvény szerint teljes körű ellátást biztosít és ellátja а fiatalkorú gondozását, nevelését és felügyeletét . (6) А javítóintézeti nevelés végrehajtása során gondoskodni kell а fiatalkorú oktatásáról , képzéséről, munkafoglalkoztatásáról, továbbá а művelődési, а sportolási és megfelelő szabadidős tevékenység feltételeiről. A fiatalkorúnak és gyermekének együttes elhelyezés e 351 . §

(1) А fiatalkorú kérelmére gyermeke vele együtt helyezhető e1 а javítóintézetnek erre а célra létrehozott részlegében, а kérelemről az igazgató dönt . (2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a) а fiatalkorú nyilatkozik arról, hogy vállalja gyermeke gondozását, é s b) а gyermek törvényes képviselője hozzájárul а gyermek javítóintézetben történ ő elhelyezéséhez. (3) А fiatalkorú és а gyermek együttesen nem helyezhető e1, ha a) а bírósága szülői felügyeletet а fiatalkorú valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette , b) а fiatalkorú ellen а gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény mia tt eljárás indult, vagy c) а fiatalkorú egészségi állapota miatta gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni . Ez utóbb i esetben, ha az anya а gyermekét szoptatja, а gyermek a javítóintézet gyermekkörletén elhelyezhet ő.

15 3

(4) А gyermeke gondozását ellátó fiatalkorú számára olyan napirendet kell el ő írni, amel y lehetővé teszi а gyermeke gondozásával kapcsolatos feladatainak az ellátását . Arra az időre, amíg а fiatalkorú iskolai oktatáson, szakképzésen vagy más fejlesztő foglalkozáson vesz részt, а gyermeke felügyeletéről а javítóintézet gondoskodik . (5) Az állapotos és а kisgyermekes fiatalkorúnak az egészségét véd ő és а gyermek fejl ődését szolgáló, е törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók . Ha а szülésre а javítóintézet i nevelés végrehajtása ala tt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, а gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni .

(6) А gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy а gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint а gyám részére heti egy alkalommal а kapcsolattartást és а gyerme k fejlődéséről а megfelelő tájékoztatást biztosítani kell. A fiatalkorú alapvetőjogai és kötelezettsége i 352 . §

А javítóintézeti nevelés végrehajtása ala tt а fiatalkorú az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogait és а jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságait а javítóintézeti nevelé s végrehajtása során is gyakorolhatja, és kötelességeit а javítóintézeti nevelés során is kötele s teljesíteni, kivéve, ha azok szüneteléséről vagy korlátozásáról az ítélet vagy törvény rendelkezik . А fiatalkorú jogainak szünetelése 353 . §

А javítóintézeti nevelés végrehajtása ala tt szünetel а fiatalkorú a) а szabad mozgáshoz való joga, b) а tartózkodási hely szabad megváltoztatásához való joga, c) а békés gyülekezéshez való joga, d) а sztrájkhoz való joga . А fiatalkorú jogainak korlátozása 354 . §

А javítóintézeti nevelés végrehajtása ala tt а fiatalkorú a) munkához való joga, vagy а foglalkozás szabad megválasztásához való joga, b) művelődéshez való joga és tanszabadsága , c) önrendelkezéshez való joga, és а szabad orvos és egészségügyi szolgáltató megválasztásáho z való joga, d) kegyeleti joga, e) — ha nagykorúságot szerze tt — szülői felügyeleti joga , fi egyesülési joga, g) tulajdonhoz való joga , h) vállalkozáshoz való joga, i) pihenéshez, szabadidőhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való joga,

15 4

j) lelkiismereti és vallási szabadsága , k) magántitokhoz való joga, 1) általános cselekvési szabadsága а szünetel ő jogokra való tekint ettel törvényben meghatározo tt korlátozásoknak megfelel ő en gyakorolható. А fiatalkorú jogainak biztosítása 355. §

(1) А avítóintézeti nevelés végrehajtása alatt а fiatalkorú е tőrvény szerint jogosul t a) személyi biztonságának és а tulajdonhoz fűződő jogainak а védelmére , b) életkori szükségleteihez igazodó ellátásra, gondozásra és felügyeletre , c) megfelel ő ruházat biztosítására, d) kapcsolattartásra hozzátartozóival, valamint harmadik személyekkel és szervezetekkel , e) lelkiismereti vagy vallási meggy őződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására é s gyakorlására; а hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személy és а vallási tevékenységet végző szervezet vallásos sze rtart ást hivatásszerűen végző tagja részér ől lelki gondozására, fi munkavégzése után —annak mennyiségének és minőségének — megfelel ő, а javítóintézeti rendtartásban meghatározo tt díjazásra, g) az intézetbe való befogadásakor a jogainak és а kötelességeinek megismerésére , h) külön törvényben meghatározo tt egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra, i) megfelel ő spo rt- és kulturális, vagy egyéb szabadidős-foglalkozás biztosítására . (2) А fiatalkorúak részére — személyiségük fejlesztése érdekében —egyéni és csoporto s foglalkozásokat, valamint különféle — intézeten belüli, vagy intézeten kívüli —programokat kel l szervezni vagy biztosítani . (3) А fiatalkorú szűrt tartalmú internet-szolgáltatás használatára hetente egy alkalomma l harminc perc időtartamban jogosult. (4) А avítóintézeti nevelés végrehajtása során а fiatalkorú személyiségi jogainak védelmét а végrehajtásban közreműködő, vagy azt segítő szerveknek és személyeknek is biztosítaniuk kell . А fiatalkorú kötelezettsége i 356. §

(1) А avítóintézeti nevelés végrehajtása során а fiatalkorú köteles —különösen a) az intézkedés végrehajtásának rendjét, az intézet házirendjét, biztonsági és higiénia i követelményeit megtart ani, b)javítóintézetben az igazgató által kijelölt csopo rtban nevelkedni , c) a javítóintézet elhagyásához engedélyt kérni , d) tanulmányait а köznevelésrő l szóló törvényben meghatározo tt életkorig, vagy а köznevelésr ől szóló törvényben meghatározo tt feltételek fennállása esetében azt követ ően is folytatni , e) alávetni magát а szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, az invazív eljárásra az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni, fi а gondozása és az eredményes nevelése érdekében a javítóintézet dolgozóival együttm űködni , g) а katasztrófahelyzet elhárításához szükséges tevékenységben közrem űködni,

15 5

h) az általa okozott kárt а polgári jog szabályai szerint megtéríteni . (2) А fiatalkorú а nevelés keretében — а házirendben foglaltak szerint — köteles közrem űködni а háló és az egyéb közös helyiségek takarításában, környezete rendben tartásában . Ezt а tevékenységet а fiatalkorú díjazás nélkül végzi а 135. § szerinti időtartamban. А fiatalkorú kapcsolattartás a 357 . §

(1) Kapcsolattartásra jogosulta fiatalkorú а hozzátartozójával, szülёi felügyeleti jogát gyakorló szülőjével, más törvényes képvisel őjével, ha а kapcsolattartást kizáró ok nem merült fel . (2) А javítóintézet szorgalmazza, hogy а fiatalkorú kapcsolattartásra jogosult hozzátartozóiva l megfelelő kapcsolatot tartson, azokat fejlessze, egyben elősegíti, hogy а nevelésbe vett kapcsolata ne szakadjon meg а gondozást korábban ellátó gyermeko tthonnal vagy nevelőszülő vel. (3) Ellenőrzés nélkül kapcsolatt artásra jogosulta fiatalkorú a) а védővel, b) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselőjével, konzuli tisztségvisel őjével, ennek hiányában az érdekei képviseletét ellátó állam képvisel őjével, c) nevelésbe vétele esetén а gyermekvédelmi gyámmal , d) а pártfogó felügyel ővel, e) jogszabályok által az alapvető jogok védelmére feljogosíto tt szervezet tagjával, а nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazo tt munkatársával , fi vallásgyakorlás céljából а hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személlyel és а vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszer űen végz ő tagjával . (4) А javítóintéze ttel kötö tt megállapodás alapján az egyházi jogi személy vagy а vallási tevékenységet végz ő szervezet által megbízo tt más személy, jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képvisel ője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy i s ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot а fiatalkorúval . (5) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során а fiatalkorú kérelmére az igazgató az (1), (3) é s (4) bekezdésben meghatározo ttakon túl más személy számára is engedélyezheti а kapcsolattartást. (6) А fiatalkorúnak а hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsola ttartása а fiatalkorú fejlődése, nevelése érdekében korlátozható, amir ől az igazgató dönt. n (7) А javítóintézet а kapcsolattartásra jogosult személyeket а fiatalkorúak nyilvántartásába rögzíteni kell. (8) А fiatalkorú kapcsola tt artásának formái : a) levelezés , b) csomagküldés, c) telefonbeszélgetés , d) látogatás, e) kimenő, fi eltávozás,

15 6

g) szabadság , h) családi konzultáció. (9) А kapcsolattartásra az intézet rendje szerint, látogatásra а javítóintézettel előre egyeztetett időpontban kerülhet sor. А fiatalkorú részére biztosított egyes kapcsola ttartási formák gyakoriságának számításakor а hivatalos kapcsolattartókkal tö rténő kapcsolattartást figyelmen kívül kell hagyni . Levelezés 358 . §

(1) А levelezés korlátlan gyakorisággal és terjedelemben történhet. А fiatalkorú által írt, vagy а részére érkeze tt levelet legkés őbb két napon belül továbbítani vagy kézbesíteni kell . (2) А levelezés biztonsági szempontból, ta rtalmilag — szúrópróbaszer ű en —ellenőrizhető. Az ellenőrzés célja annak megakadályozása, hogy а fiatalkorú а biztonságát vagy az intézmén y biztonságos működését sértő vagy veszélyeztet ő eszközhöz, információhoz jusson, vagy ilyen információt továbbítson. Az ellenőrzés lehetőségéről а fiatalkorút tájékoztatni kell . (3) Ha az ellen őrzés során а biztonságot sértő tárgyat vagy információt találnak, а levél nem továbbítható vagy kézbesíthető . А levél továbbításának vagy kézbesítésének а megtagadását а fiatalkorúval közölni kell . (4) А fiatalkorúnak а hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel, az alapvet ő jogok biztosával, valamint а védővel való levelezése tartalmilag nem ellen őrizhető. Ha alapos indok mеrül fel arra , hogy а fiatalkorú részére érkező, vagy az általa küldött levél nem а címzésben megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől, az alapvető jogok biztosától vagy а védőtől származik, vagy nem ezekne k szól, azt а fiatalkorú jelenlétében —jegyzőkönyv egyidej ű felvétele mellett — kell felbontani . Az ellenőrzés csak а feladó, illetve а címzett azonosítására szolgálhat . (5) А levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek az а szervezet min ősül, amelynek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének vizsgálatára — nemzetközi szerz ődés alapján — kiterjed . Telefonbeszélgetés 359 . §

(1) А fiatalkorú telefonkészülék használatára hetente két alkalommal legalább tíz perc időtartamban jogosult . А fiatalkorú a javítóintézet által kijelölt telefonkészüléket használhatja . (2) А telefonbeszélgetés ellenőrizhető vagy biztonsági okból félbeszakítható . Az ellenőrzés vagy а félbeszakítás lehetőségér ől а fiatalkorút tájékoztatni kell . Csomagküldés 360 . §

15 7

А fiatalkorú részére küldö tt csomagot а fiatalkorú а csoportnevelő jelenlétében bontja fel, ak i ellenőrzi, hogy а csomag nem tartalmaz-e az intézet rendjét, а fiatalkorú vagy társai egészségét, biztonságát veszélyeztető tárgyat . Látogatás 361 . §

(1) А kapcsolatt artók általi látogatást а fiatalkorú részére kéthetente egy alkalommal kel l engedélyezni, legalább harminc perc és legfeljebb két óra id őtartamban. (2) А látogatást az intézet erre kijelölt helyiségében kell lebonyolítani . А fiatalkorút egy időben négy személy látogathatja. (3) А látogatók élelmiszeren kívül egyéb tárgyat csak engedéllyel adhatnak át а fiatalkorúnak. (4) А látogatás félbeszakítható, ha а fiatalkorú vagy látogatója а látogatás rendjét megsérti, é s а szabálysért ő viselkedéssel figyelmeztetés ellenére sem hagy fel . А látogatást félbe kell szakítani , ha а fiatalkorú vagy látogatója magatartása az intézet biztonságát közvetlenül sérti, vag y veszélyezteti . (5) Az igazgató indokolt esetben rendkívüli látogatást is engedélyezhet. (6) Egyházi jogi személy, civil szervezet vagy karitatív szervezet képviselője részéről а fiatalkorú hetente egyszer jogosult látogató fogadására . А kimen ő 362 . §

(1) Kimenő hetente egyszer, legalább két óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, ha а fiatalkorú legalább egy hónapja а javítóintézetben tartózkodik . (2) А kimenő időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít . Az eltávozás 363 . §

(1) Eltávozás kéthetente, egy évben összesen harminc nap terjedelemben, alkalmanként legalább két napra, de legfeljebb öt napra engedélyezhet ő, amelybe az utazás időtartama is beszámít. Az els ő eltávozásra а befogadást követ ő két hónap elteltével kerülhet sor . (2) Az eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít. Szabadság 364 . §

(1) Szabadság – а tanítási év rendjéhez igazodóan –évente összesen két alkalommal, a z iskolai téli szünet idején legfeljebb tíz napra, az iskolai nyári szünet ala tt legfeljebb huszonegy nap

15 8

időtartamban engedélyezhető, feltéve hogy а fiatalkorú legalább két hónapja а javítóintézetben tartózkodik. Kivételesen, legfeljebb egy hétre, az а fiatalkorú is hazaengedhet ő, aki egy hónapj a tartózkodik az intézetben. (2) А szabadság engedélyezése el őtt be kell szerezni а fiatalkorút а szabadság alatt fogadó ő szül , gyám vagy más hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy а fiatalkorú lakhatását, ellátását , felügyeletét ez id ő alatt biztosítja, továbbá vállalja az utazás költségeit, és gondoskodik а fiatalkorú visszatérésérő l az intézetbe .

(3) Az utazás költségei а fiatalkorú kérelmére zsebpénzébő l vagy letéti pénzéb ől i s biztosíthatók . Ha az utazás költségei sem az el őző módon, sem а fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó által nem biztosítottak, azokat а javítóintézet megelőlegezheti. (4) А szabadságon töltött id ő а javítóintézeti nevelés tartamába beszámít . Családi konzultáció és családterápiás foglalkozá s 365 . §

(1) А fiatalkorú vagy а törvényes képviselő kérelmére, az igazgató engedélyével , háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely а javítóintézetben megvalósuló kötetle n kapcsolattartási forma. А családi konzultáción а szülő, valamint az vehet részt, aki а Polgári Törvénykönyv alapján а fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult, kivéve ha а bíróság, vagy а gyámhatósága kapcsolattartási jogot korlátozta vagy megvonta. (2) А fiatalkorú vagy а törvényes képvisel ő kérelmére, az igazgató engedélyéve l családterápiás foglalkozáson vehet részt. А családterápiás foglalkozáson nem vehet részt а szülő, ha kapcsolattartásra nem jogosult . А családterápiás foglalkozások számát а terápiás szükséglete k határozzák meg. (3) А fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen а javítóintézeten kívül is engedélyezhet ő. (4) А családi konzultáció és а családterápiás foglalkozás nem min ősül látogatófogadásnak, továbbá az а fiatalkorúak közö tt is engedélyezhető . Rendkívüli eltávozás 366 . §

(1) А hozzátartozó igazolt súlyos betegsége vagy halála esetén az igazgató — а 363 . § szerinti eltávozáson kívül — öt nap rendkívüli eltávozást engedélyezhet, amelybe az utazás ideje is beszámít . (2) А rendkívüli eltávozás id őtartama аjavítóintézeti nevelés tartamába beszámít . (3) А letéti pénzzel nem rendelkező fiatalkorú részére az utazás költségeit а javítóintézet biztosítja. А javítóintézetből engedéllyel történ ő távollétre vonatkozó szabályo k 367 . §

15 9

(1) А fiatalkorú kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy а fiatalkorú az intézeten kívül vehessen részt istentiszteleten . (2) А fiatalkorú és törvényes képvisel ője közös kérelmére, valamint а köznevelési vag y szakképzési intézménynek а fiatalkorú felvételére köteleze ttséget vállaló nyilatkozata alapján a z igazgató engedélyezheti, hogy а fiatalkorú а javítóintézeten kívül folytassa а tanulmányait. (3) Ha а javítóintézetben а szükséges orvosi ellátás nem biztosítható, а fiatalkorú gyógyulás a érdekében, szakorvosi vizsgálat és javaslat alapján az igazgató engedélyezheti, hogy а fiatalkorú tartósan a javítóintézeten kívül töltse azt az időt, amely а gyógyulásához szükséges . (4) Ha а kábítószer-élvező fiatalkorúval szemben а vádemelést elhalasztották és más ügybe n javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy — ha а javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak — а fiatalkorú а javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezel ő más ellátásban vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatásban részesüljön . Е feladatok ellátása során а javítóintézet а pártfogó felügyel ővel együttműködik. Kényszerítő eszköz alkalmazása 368 . §

(1) Kényszerítő eszköz а fiatalkorúval szemben akkor alkalmazható, h a a) a javítóintézet rendjét, biztonságát sért ő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít , b) bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti vagy veszélyezteti , c) szökés vagy bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges . (2) А kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet — ha az eset körülményei lehet ővé teszik —el őzetesen figyelmeztetni kell. (3) А fiatalkorúval szemben kényszerít ő eszközként testi kényszer alkalmazható az (1 ) bekezdésben meghatározo tt esetekben az intézkedéssel szembeni ellenállás megtörésére . Testi kényszerként megfogás,1efogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás alkalmazható . (4) Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető rendelkezése alapján alkalmazható . Testi kényszert az el őzetesen letartóztato tt fiatalkorúval szemben а javítóintézeti rendész alkalmazhat . (5) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható а magatehetetlen személlyel szemben . А tizennegyedik életévét be nem töltö tt fiatalkorúval szemben kizárólag korlátozo tt testi kényszer alkalmazható . Korlátozo tt testi kényszernek minősül а lefogás, megfogás . (6) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vag y az intézkedés eredményessége е nélkül is biztosítható . (7) А kényszerítő eszköz alkalmazását az igazgatónak haladéktalanul jelenteni kell . А kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét az igazgató köteles megvizsgálni .

160

(8) А jogszer űtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról а büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt nyolc napon belül, ha а kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozo tt, haladéktalanul értesíteni kell . Biztonsági intézkedések 369. §

(1) А fiatalkorúval szemben biztonsági intézkedésként a) biztonsági ellenőrzés, vizsgálat és szemle, személyes használati tárgyainak és ruházatána k átvizsgálása, csomag átvizsgálása, valamint elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazható , b) biztonsági elkülönítése rendelhet ő e1. (2) А biztonsági elkülönítést а fiatalkorú felügyeletét ellátó dolgozó kezdeményezésére, az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető írásban rendelheti e1 . Az elrendelésről é rt esíteni kell а büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt . (3) А biztonsági elkülönítés elrendelésével egyidej űleg intézkedni kell а fiatalkor ú haladéktalan orvosi vizsgálatáról . А biztonsági elkülönítés az orvos által szükségesnek t arto tt ideig, de legfeljebb huszonnégy óráig tarthat . Ha а fiatalkorú magatartása ezt követ ően sem rendeződik, а pszichiátriai kezelését а pszichiáter szakorvos rendelkezése szerint а biztonsági elkülönítőben vagy az intézet egészségügyi részlegén vagy fekv ő beteg-ellátó intézményben folytatni kell . (4) А pszichiátriai kezelés а biztonsági elkülönítőben legfeljebb negyvennyolc óráig tarthat. (5) А biztonsági elkülönítőt úgy kell kial аkítani, hogy а biztonsági elhelyezés ideje alatt а fiatalkorú ne tehessen kárt magában . (6) А javítóintézet rendje megtartásának és а házirend betartásának ellen őrzése vége tt а fiatalkorú orvosi vizsgálat alá vonható, azzal hogy testüreg vizsgálatára csak egészségügyi okbó l kerülhet sor, és azt csak orvos végezheti . Rendkívüli esemény 370 . §

(1) А javítóintézeti nevelés végrehajtása során bekövetkeze tt rendkívüli eseményr ő l haladéktalanul értesíteni kell а büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt és а gyermekekés az ifjúság védelméért felel ős miniszte rt . (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek min ősül minden olyan esemény , amely а javítóintézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen а fiatalkorú szökése, az intézet területén elkövete tt bűncselekmény, а fiatalkorú biztonsági elkülönítése, öngyilkosság i kísérlete, balesete, halála. А javítóintézeti nevelés félbeszakítás a 371 . §

16 1

(1) А javítóintézeti nevelést fontos okból – а fiatalkorú személyi vagy családi körülményei , egészségi állapota miatt –egy évben tíz naptól három hónapig terjed ő időtartamra az igazgató félbeszakíthatja. А félbeszakítás engedélyezéséről vagy а kérelem elutasításáról határozatot kell hozni. (2) Ha а fiatalkorú egészségi állapota indokolja, az (1) bekezdés szerinti félbeszakítás idő tartamát а gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter legfeljebb – а félbeszakítás (1 ) bekezdés szerinti engedélyezését ől számított –egy évig meghosszabbíthatja . А félbeszakításról val ó döntés érdekében а javítóintézet el őterjesztést tesz, amelynek részét képezi а javítóintézet orvosának а fiatalkorú egészségi állapotára vonatkozó véleménye . (3) А félbeszakítás tartama а javítóintézeti nevelésbe nem számít be . A fiatalkorú előállítása, kihallgatása, kiadása 372 . §

(1) Büntető ügyben – ideértve а közvetítői eljárást is – történ ő idézés alapján а fiatalkorút а javítóintézet а megjelölt helyre és időre előállítja. Értesítésre а fiatalkorút akkor kell el őállítani, ha megjelenését ő, védője vagy törvényes képvisel ője kéri . (2) А fiatalkorút а javítóintézetben az ügyész, а nyomozó hatóság vagy hatósági ügyben eljáró más szerv – az igazgatóval egyeztete tt időpontban – kihallgathatja . А kihallgatáson történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselő nek, valamint а védőnek а javítóintézetbe történő belépését engedélyezni kell . t (3) А fiatalkorú – nyomozási cselekmények lefolytatása, valamint а Bnyty .-ben meghatározot bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából – а nyomozó hatóság részére kiadható. (4) А fiatalkorú kiadására а 114 . § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazn i azzal, hogy а nyomozási cselekmények lefolytatását követ ően а fiatalkorút haladéktalanul vissz a kell kísérni а javítóintézetbe . Ha а fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban – kivételеsen – а bíróság határozattal, legfeljebb öt napra elrendelheti rend őrségi fogdán történ ő elhelyezését.

(5) А bíróságnak az előzetes letartóztatásról а tárgyalás el ő készítése során hozott határozatái g а fiatalkorú – huszonnégy órát meg nem haladó tartamban – az ügyész rendelkezése alapján i s elhelyezhető rendőrségi fogdában . Erről az ügyész а bíróságot értesíti . А fiatalkorú jutalmazása

373 . §

(1) А fiatalkorú magatartásáért, vagy а tanulásban, а munkában elért eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért jutalomban részesíthető. (2) A jutalmazás formái : a) nevelői dicséret, b) igazgatói dicséret , c) tárgyjutalom,

16 2

d) korábban kiszabo tt fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése , e) egyéni vagy csopo rtos kulturális vagy sportrendezvényen való részvétel engedélyezése , fi kimenő engedélyezése, g) eltávozás engedélyezése, h) szabadság engedélyezése.

(3) А jutalom kimen ő havonta egyszer legfeljebb tizenkét óra időtartamban, а jutalom eltávozás évente két alkalommal legfeljebb öt napra, а jutalom szabadság évente egy alkalomma l legfeljebb tíz napra adható . A jutalom kimenő , eltávozás és szabadsága rendes kimen ő, eltávozás é s szabadság tart amán felül adható, és az a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít .

(4) А (2) bekezdés b)—h) pontjában megjelölt jutalmazási forma alkalmazására az igazgató jogosult . А fiatalkorú fegyelmi büntetés e

374 . §

(1) Fegyelmi vétséget követ e1 а fiatalkorú, ha а kötelességét neki felróható módon megszegi, vagy vét а javítóintézeti rendta rtás vagy а javítóintézet házirendje ellen, továbbá ha а javítóintézetb ől megszökik . (2) А fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúval szemben а kiszabható fegyelmi büntetések : a) nevel ői figyelmeztetés, b) az igazgatói megrovás , c) az egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvényt ől eltiltás, amely legfeljebb eg y hónapra vonatkozhat, d) а kimenő megvonása, amely legfeljebb két hónapra vonatkozhat, e) az eltávozás megvonása, amely legfeljebb három hónapra vonatkozhat , fi а soron következ ő szabadságból való kizárás , g) zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés . (3) А (2) bekezdés (I

és f)

pontjában írt fegyelmi büntetések együttesen is alkalmazhatók .

(4) А (2) bekezdés g) pontja szerinti fegyelmi büntetést határozatban kell elrendelni . A fegyelmi e járás szabálya i 375 . §

(1) А fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni . Az eljárást а fegyelmi vétség elkövetésétől, vagy ismertté válásától, szökés esetén а fiatalkorúnak а javítóintézetbe tö rt énő visszakerülésétől számított három napon belül meg kel l indítani, és öt napon belül be kell fejezni .

(2) А fegyelmi eljárást háromtagú fegyelmi bizo tt ság folytatja le. А fegyelmi eljárásban а fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorút meg kell hallgatni . А fegyelmi eljárás részletes szabályait külö n jogszabály állapítja meg .

163

(3) А fegyelmi büntetésnek igazodnia kell а vétség súlyához, а fiatalkorú személyiségéhez , életkorához, tekintetbe kell venni továbbá а korábbi fegyelmi vétségek számát és súlyát, és hogy а fiatalkorú tanúsít-e őszinte megbánást . (4) А fegyelmi büntetés nem lehet megszégyenítő, megalázó . Kollektív büntetés nem alkalmazható ; ha а fegyelmi vétséget csoportosan köve tt ék e1, az abban részt vev ők csak egyénile g büntethetők. 376 . §

(1) А fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárást, vagy а fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztheti, amennyiben а fegyelmi vétséget elkövet ő fiatalkorú közvetítői eljárásban vesz részt . (2) Közvetítői eljárásra а fiatalkorú által másik fiatalkorú sérelmére elkövete tt fegyelmi vétség esetén van lehet ő ség, а közvetítői eljárást a javítóintézet erre kiképzett tagja folytathatja le . (3) А közvetítői eljárás csak а fegyelmi vétség sértettje és az elkövető önkénte s hozzájárulásával folytatható 1e . Az eljárásban а felek egyenrangúak, az eljárás során bármiko r visszavonhatják а részvételre vonatkozó hozzájárulásukat és minden egyezségre önként kell jutniuk. (4) А közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy а fegyelmi vétség sértettje és az elkövető között — az elkövető tevékeny megbánását megalapozó — megállapodás jöjjön létre . А megállapodá s nem lehet megszégyenít ő, megalázó, jogszabályba ütköző vagy ésszer űtlen. (5) А fegyelmi eljárást, vagy а fegyelmi büntetés végrehajtását folytatni kell, h a a) а hozzájárulását akár а fegyelmi vétség sérte ttje, akár az elkövető visszavonja, b) nem jön létre megállapodás , c) az elkövető nem teljesíti а megállapodásban foglaltakat . A javítóintézetből történ ő engedély nélküli eltávozás

377 . §

(1) А fiatalkorúnak а javítóintézetből, vagy engedélyeze tt távolléte alatta kijelölt tartózkodás i helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával а javítóintézetbe való vissza nem térése — е fejezet alkalmazásában — szökésnek minősül. А szökés fegyelmi vétség. (2) Szökés esetén а javítóintézet jelentést készít, és az igazgató а jelentés megküldésével haladéktalanul el őterjesztést tesz а büntetés-végrehajtási bírónak а fiatalkorúval szemben körözé s vagy elfogatóparancs kibocsátására. (3) А jelentés tartalmazza а fiatalkorú természetes személyazonosító adatait, а büntet őhatározatot hozó bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, а fiatalkorú személyleírását, vélt feltalálási helyét és а szökés körülményeit . А jelentéshez mellékelni kell а fiatalkorú fényképét. (4) А fiatalkorúnak а javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről — а körözés vagy az elfogatóparancs visszavonása vége tt — а büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljeb b huszonnégy órán belül értesíteni kell .

164

(5) А megszökö tt fiatalkorúval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. А fegyelmi vétséget megállapító határozatot а fiatalkorú törvényes képvisel ője részére kézbesíteni kell . (б) А szökésben töltö tt idő а javítóintézeti nevelés idejébe nem számít be . (7) Szökés esetén а fiatalkorúnak а javítóintézetbe visszakerülésétől számított két hónapig nem engedélyezhet ő kimenő, eltávozás vagy szabadság . Zárt jellegűjavítóintézeti részleg 378 . §

(1) Ha а fegyelmi eljárás során megállapítást nyer, hogy а fiatalkorú az intézet rendjét súlyosan megsértett e, а fegyelmi bizottság indítványozza az igazgatónak а javítóintézeti tanács (a továbbiakban : intézeti tanács) összehívását . (2) Az intézeti tanács az eset összes körülményeit és а fiatalkorú eddigi intézeti életútját megvizsgálja, а fiatalkorút meghallgatja, és javaslatot tesz az igazgatónak а fiatalkorú zárt jelleg ű avítóintézeti részlegben való elhelyezésére vagy annak mell őzésére. Amennyiben az intézeti tanác s nem javasolja az elhelyezést, vagy javaslata ellenére az igazgató mell őzi а fiatalkorú elhelyezését, úgy а fegyelmi bizo tt ság más büntetést szab ki . (3) Az igazgató az intézeti tanács javaslatára legfeljebb két hónapi id őtartamra zárt jellegű javítóintézeti részlegbe helyezheti а fiatalkorút, ha а javítóintézet rendjét ismételten és súlyosa n megsérte tt e. Е döntés el őtt а nevelő és а pszichológus véleményét be kell szerezni . (4) А zárt jelleg ű javítóintézeti részlegbe helyezést az intézeti tanács javaslatára az igazgató а fiatalkorú magaviselete alapján egy alkalommal további egy hónappal meghosszabbíthatja ; а döntéshez а nevel ő és а pszichológus véleményét ismételten be kell szerezni . (5) А zárt jе11egű javítóintézeti részlegben való elhelyezés ideje ala tt а fiatalkorú а avítóintézeten kívüli programon — ide nem értve а 367 . § (3) bekezdésében felsorolt esetet — ne m vehet részt, kimenőre, eltávozásra — а rendkívüli eltávozás esetét kivéve —, valamint szabadságr a nem mehet . (б) А zárt jellege javítóintézeti részlegben való elhelyezést meg kell szüntetni, ha а fiatalkor ú magatartására figyelemmel а fegyelmi büntetés további végrehajtására már nincs szükség. 379 . §

(1) А zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés ellen benyújto tt bírósági felülvizsgálati kérelmet а fiatalkorúnak а határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni . (2) А fiatalkorú törvényes képvisel ője részére а határozatot kézbesíteni kell . Ideiglenes elbocsátás és elbocsátás a javítóintézetb ől 380 . §

(1) А fiatalkorút а Btk. 121 . § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén а avítóintézetből ideiglenesen e1 kell bocsátani, ha а javítóintézeti nevelés ala tt i magatartására

16 5

tekinte ttel alaposan feltehető, hogy а fiatalkorú helyes irányú fejl ődése а javítóintézeti elhelyezé s nélkül is elérhető. А bíróság az ideiglenes elbocsátással egyidej űleg а fiatalkorút pártfogó felügyele t alá helyezi. (2) Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak а fiatalkorúnak, akinek а fegyelmi felelősségét а javítóintézet engedély nélküli elhagyása mia tt legalább három alkalommal megállapították. Kivételesen, а fiatalkorú megváltozo tt magatartására figyelemmel, az intézeti tanácsnak az ideiglenes elbocsátás esedékessége el őtt két hónappal megte tt előterjesztése alapján а büntetés végrehajtási bíró dönthet а fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról. Ilyen kérelemmel а fiatalkorú, а védője és а törvényes képvisel ője is élhet . (3) Az ideiglenes elbocsátásra, annak esedékességét megel őző két hónappal, az intézeti tanác s tesz előterjesztést а büntetés-végrehajtási bírónak . Az előterjesztéshez а nevel ő és а pszichológus véleményét mellékelni kell . Az előterjesztésben javaslatot kell tenni az ideiglenes elbocsátá s időpontjára és arra, hogy а pártfogó felügyelet ala tt milyen külön magatartási szabályo k megállapítása segítené а fiatalkorú helyes irányú fejl ődését. (4) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha а fiatalkorú annak tartama alatt betölti а huszonegyedik életévét . (5) А javítóintézet а fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról legalább két hónappal korábban értesíti а fiatalkorú lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerin t illetékes pártfogó felügyel ői szolgálatot, és а pártfogó felügyelővel együttm ű ködve el őkészíti az ideiglenes elbocsátást. (6) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során a) а javítóintézet annak esedékessége el őtt legalább három hónappala külön magatartási szabályok előírása érdekében а büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyel ői vélemény beszerzésér e javaslatot tehet , b) а fiatalkorú családját, gondozóját fel kell készíteni а fiatalkorú visszafogadására, vagy ha а családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni, nagykorúsága elérése esetén el ő kell segíteni, hogy —Legalább — lakhatása biztosítva legyen , c) elő kell segíteni továbbá azt, hogy а fiatalkorú folytathassa tanulmányait vagy munkába álljon . (7) А pártfogó felügyel ő az (5) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezd ődően а fiatalkorúval rendszeres kapcsolatot tarthat . 381 . §

(1) Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha а fiatalkorú а pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi . Ha а magatartási szabályok megszegése miatt a z ideíglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, а pártfogó felügyel ő vagy а rendőrség — а pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett — а bizonyítási eszközök megjelölésével а megszüntetés érdekében az ügyészhez fordul . (2) Ha az ideiglenesen elbocsáto tt fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vag y ideiglenes foganatba vételét rendelték e1, а fiatalkorút az az intézet fogadja vissza, amelyikből elbocsáto tt ák . 382.

§

166

(1) Ha а fiatalkorú а huszonegyedik életévét betöltö tte, az igazgató а javítóintézetből elbocsátja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül megsz űnik а javítóintézeti nevelés, ha

a) а bíróság által meghatározott tartama letelt, b) а fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama ala tt szabadságvesztésre ítélik (Вtk . 122. §). (3) А végleges elbocsátás várható időpontja előtt а javítóintézet — а gyermekjóléti szolgálat segítségével —el őkészíti, megszervezi és segíti а fiatalkorú családjába való visszatérését, vagy ha ez nem lehetséges, önálló életének megkezdését, munkaer ő-piaci elhelyezkedését, szükség eseté n átképzését. А családjába visszatérni nem tudó fiatalkorú részére a javítóintézet lakhatási lehet őséget keres . Közös szabályo k 383 . §

(1)А tizennyolcadik életévét be nem töltö tt fiatalkorú elbocsátása vagy ideiglenes elbocsátás a előtt hatvan nappala törvényes képvisel őt értesíteni kell . (2) А fiatalkorút szabadítása esetén а szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek vagy а gyámnak kell átadnia javítóintézet székhelyén. А törvényes képvisel ő írásbeli hozzájárulása esetén а fiatalkorú kísér ő nélkül hagyhatja e1 a javítóintézetet . (3) Ha а fiatalkorú szül őjéhez vagy gyámjához történ ő hazatérésére megte tt intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor а javítóintézet megkeresi а gyámhatóságot а szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében . (4) Ha а fiatalkorú törvényes képvisel ője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem járul t hozzá а fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, а javítóintézet haladéktalanul megkeresi а fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében а gyermekek védelmér ő l szóló törvényben feljogosíto tt szervet é s gondoskodik а fiatalkorúnak az ideiglenes hatályú elhelyezésér ől rendelkező határozatban megjelöl t gondozási helyre történő szállításáról. (5) Ha а nevelésbe ve tt fiatalkorú szabadulásakor а gyermekvédelmi gyám nem jelent meg а fiatalkorú átvétele érdekében, а javítóintézet haladéktalanul értesíti а fiatalkorú gyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot afiatalkorú gondozási helyére történő szállításának megszervezése érdekében . (6) Az elbocsátáskor vagy ideiglenes elbocsátáskor а fiatalkorú részére kell kiadnia letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, а saját ruházatát, továbbá а személyazonosító igazolványát, iskolai bizonyítványát, valamint az elbocsátó levelét. Utógondozás 384 . §

(1) Azon fiatalkorúak számára, akiknek а javítóintézeti nevelése а 382. § (1) bekezdésébe n vagy а 382 . § (2) bekezdés a) pontjában szabályozo tt ak szerint szűnik meg, és

167

a) а családjukba nem térhetnek vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült számukr a lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni , b) а megkezdett tanulmányaikat а javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül szeretnék befejezn i a javítóintézet utógondozó részleget működtet . (2) Az utógondozói részlegen történő elhelyezés engedélyezéséről — а fiatalkorú írásbel i kérelmére — az intézeti tanács javaslatára az igazgató dönt. (3) Az elhelyezést az igazgató megszünteti a) а fiatalkorú kérelmére , b) ha az elhelyezés okai megszűntek, c) ha а fiatalkorú а javítóintézet rendjét megszegi . NEGYEDIK RÉSZ Egyes kényszerintézkedések végrehajtás a XXVIII. Fejeze t А kényszerintézkedések végrehajtásának közös szabályai 385 . §

(1) А kényszerintézkedés végrehajtása során а terhelt személyi szabadsága és egyéb alapvet ő jogai olyan mértékben korlátozhatók, amilyen mértékben az а kényszerintézkedés célja, és а bv. intézet, а rendőrségi fogda, а javítóintézet, vagy az IMEI rendjének vagy biztonságának meg őrzés e érdekében feltétlenül szükséges. (2) А kényszerintézkedés lejárta, megsz űnése vagy megszüntetése esetén а terhelt szabadon bocsátása iránt haladéktalanul intézkedni kell . (3) Ha а határozat vagy az értesítőlap kézbesítése nem а bíróság, az ügyész, а nyomoz ó hatóság kézbesítője vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történt, akkor а kényszerintézkedés meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetésér ől szóló határozato t és értesítőlapot, valamint а nyomozás vagy az eljárás megszüntetése esetén az err ől szól ó határozatot telefax útján is meg kell küldeni а kényszerintézkedést foganatosító végrehajtásé rt felelős szervnek, és azt telefonon is meg kell er ősíteni. (4) Az egyes kényszerintézkedések végrehajtása során а (3) bekezdés alapján megküldött határozatot és értesítést а telefax beérkezésének napján kell kézbesítettnek tekinteni . XXIX. Fejezet Az előzetes letartóztatás végrehajtás a Általános rendelkezése k 386 . §

16 8

(1) Az előzetes letartóztatás végrehajtására – fiiggetlenül az el ő zetes letartóztatás 388. § és 389. § szerinti végrehajtási helyét ől – az е fejezetben foglalt eltérésekkel а szabadságveszté s végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni .

(2) Е fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni а 2 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedések végrehajtása során . 387 . §

(1) Az előzetesen letartóztatott а büntet őeljárási jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja. (2) Az előzetes letartóztatást а bíróságnak а tárgyalás előkészítése során hozo tt határozatái g az ügyész, ezt követően а bíróság (a továbbiakban : rendelkezési jogkör gyakorlója) rendelkezésének megfelelően kell végrehajtani .

(3) А végrehajtásért felelős szerv az előzetesen letartóztatottat а bíróság végzése szerint kiállított értesítőlap alapján fogadja be . Az előzetes letartóztatás végrehajtásának helye 388 . §

(1) Az előzetes letartóztatást – ha а rendelkezési jogkör gyakorlója másképp nem rendelkezi k – а rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye szerint illetékes megyei (f ővárosi) bv . intézetbe n kell végrehajtani . Az országos parancsnok erre acélra – kivételesen – más bv . intézetet is kijelölhet.

(2) А Be. 135 . § (2) bekezdésében meghatározo tt esetekben – az o tt meghatározott időtartamban – az el őzetes letartóztatás rendőrségi fogdában is végrehajtható .

(3)А Be. 141 . § (2) bekezdésében meghatározo tt esetben az előzetes letartóztatást az IMEI ben kell végrehajtani . Az előzetes letartóztatás IMEI-ben történ ő végrehajtását а bíróság haladéktalanul megszünteti, ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem indokolt .

(4) А (2) és а (3) bekezdés esetén а fogva tartó intézet vezetője értesíti az ügyészt, ha a z előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását indokoltnak tartja . (5) Az el őzetes letartóztatott befogadására а bv . intézetben kerül sor. 389 . §

Szövetséges fegyveres erő [Btk. 459 . § (3) bekezdés] tagjának magyar büntető joghatóság al á tartozó bűncselekménye miatt indult büntetőeljárásban az előzetes letartóztatást bv. intézetben kell végrehajtani. Az előzetes letartóztatást törvénnyel kihirdete tt nemzetközi szerz ődés alapján а szövetséges fegyveres erő Magyarország területén állomásozó alakulata is foganatosíthatja . А rendelkezési jogkör üyakoтlйsa 390 . §

169

(1) А büntetőeljárás szakaszától függően а rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet az előzetesen letartóztato tt a) 173 . § (1) bekezdés a)])pontja szerinti kapcsola tt artásának korlátozásáról vagy ellenőrzéséről а büntetőeljárás eredményessége érdekében , b) а 391 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönítéséről, c) fokozott őrzéséről vagy felügyeletéről, d) előállításáról, а fogva tartó intézetben való kihallgatásáról, а nyomozó szervek részére történ ő kiadásáról , e) más fogva tartó intézetbe történő átszállításáról, kivéve, ha az átszállítást az el őzetesen letartóztatott egészségi állapota indokolja, л а 406. § szerint а sajtó részére történő nyilatkozattételéről és annak közzétételér ől, g) —orvos által igazoltan — súlyosan beteg hozzátartozójának meglátogatásáról, vagy az el őzetesen letartóztatott hozzátartozója temetésén való részvételér ől, illetve а kegyeleti jog utólago s gyakorlásának engedélyezésér ől. (2) А 173 . § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kapcsolattartási formák ellenőrzését а rendelkezési jogkör gyakorlója végzi; ebből а célból az intézet megküldi а levelet а rendelkezési jogkör gyakorlójának. А 174. § (2) bekezdésében foglalt határidőt а rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől kell számítani . (3) Ha az előzetesen letartóztatottat —egészségi állapotára figyelemmel — bv . egészségügyi intézetben vagy gyógyintézetben kell elhelyezni, erről а rendelkezési jogkör gyakorlóját legkéső bb az elhelyezés megváltoztatásával egy időben értesíteni kell . Ha az elhelyezés megváltoztatására orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor, а rendelkezési jogkör gyakorlóját utólag haladéktalanu l értesíteni kell . А rendelkezési jogkör gyakorlójának (1) bekezdés szerinti rendelkezését ebben az esetben is be kell tartani . (4) Ha а bírói értesítőlap vagy az ügyészi rendelvény az el őzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az intézet а rendelkezési jogkö r gyakorlóját haladéktalanul értesíti а döntés szükségességéről. А rendelkezési jogkör gyakorlójának döntéséig az intézet az el őzetes letartóztatást а 392 . § (2) és (5) bekezdése szerinti általáno s szabályok alkalmazásával hajtja végre . (5) А fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti а rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a z előzetes letartóztatás végrehajtása ala tt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli . (6) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott előállításra vonatkozó idézés, értesítés eseté n а bv. intézet а Be. 279 .§ (3) bekezdése alapján állítja el ő а terheltet. Elkülönítési szabályok 391. §

(1) Az előzetes letartóztatás végrehajtása során e1 kell különíten i a) az előzetesen letartóztato ttakat а többi egyéb jogcímen fogvatarto ttól, b)а férfiakat а nőktő l, c) — а rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését ől függően — az ugyanabban az eljárásban letartóztatottakat egymástól, d) а dohányzókat а nem dohányzóktól,

17 0

e) а fertőző betegeket а nem fertőző betegektől. (2) Az el őzetesen letartóztato tt fatalkorúakat а felnőtt ektől e1 kell különíteni . (3) Az előzetesen letartóztatott katonát а többi előzetes letartóztato ttól e1 kell különíteni . (4) Ha az el őzetesen letartóztato tt elítéltekkel együ tt végez munkát, а kijelölt körletrészen lévő zárkákban vagy lakóhelyiségekben közösen helyezhető e1. (5) Az előzetesen letartoztato tt az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban , szakképzésben, valamint а reintegrációs programokon az elítéltekkel együ tt vehet részt . (6) Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni а rendelkezési jogkör gyakorlójána k rendelkezését, az el őzetesen letartóztatott el őéletét és а bűncselekményt, amely mia tt ellene büntetőeljárás van folyamatban . Az előzetes letartóztatás végrehajtásának rendj e 392. §

(1) Az előzetesen letartóztato ttakat а zárkában egyedül vagy közösen lehet elhelyezni . Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni а rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését, az előzetesen letartóztato tt előéletét és а bűncselekményt, amely mia tt ellene büntet őeljárás va n folyamatban. (2) Az előzetesen letartóztatot t a) életrendje а rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezéseinek figyelembevételével meghatározott , őrzés, felügyelet és ellenőrzés alatt áll, b) külső munkáltatásban nem vehet részt, c) а bv. intézet kijelölt részén csak munkáltatás céljából járhat szabadon , d) zárkáját zárva kell tartani, kivéve а munkáltatásban részt vevő esetén, а rá vonatkozó eltérő szabályok szerint, e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható . (3) Az el őzetes letartóztatást az általános szabályok szerint kell végrehajtani, de а parancsnok а rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével az enyhébb vagy szigorúbb szabályo k alkalmazását is elrendelheti . (4) Ha а Bгв az előzetesen letartóztato ttat kérelmére oktatásban, képzésben, illetve speciáli s programban való részvételre oszto tta be, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lév ő lakóhelyiségben is biztosítható . А rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezését ebben az esetben i s be kell tartani . (5) Az általános rezsimszabályok alkalmazása során az el őzetesen letartóztato tt a) őrzését és felügyeletét fokozott gondossággal kell megvalósítani , b) а fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet melle tt mozoghat, zárkáját zárva kell tartanl , c) látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként hatvan perc id őtartamban fogadhatja, d) az előzetesen letartóztato tt ak csoportos programjain kivételesen vehet részt,

17 1

e) magánál t artható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható , fi saját ruháját viselheti . (6) Az enyhébb rezsimszabályok alkalmazása során az előzetesen letartóztato tt a) fogvаtart ását őrzéssel és felügyele ttel kell biztosítani , b) engedélyezhető, hogy а fogva tartó intézet kijelölt területén felügyelet nélkül mozogjon, e г esetben zárkáját nappal nyitva lehet tartani , c) részére engedélyezhető, hogy látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként legaláb b hatvan perc, de legfeljebb kilencven perc id őtartamban fogadja, d) részére – а rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe véve –engedélyezhet ő, hogy részt vegyen az előzetesen leta rtóztatottak csoportos szabadid ős, sport- és kulturáli s programjain, e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége а fogva tartó intézet rendjének megtartásával és biztonságának megőrzésével b ővíthető, fi saját ruháját viselheti. (7) А szigorúbb rezsimszabályok alkalmazása során az el őzetes letartóztatot t a) fogуаtartását а fokozott őrzés szabályira is figyelemmel, őrzéssel kell biztosítani, b) а fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat, zárkáját zárva kell tartani , c) látogatójával biztonsági beszél őfülkében vagy biztonságtechnikai eszközökön keresztül harmin c perc időtartamban érintkezhet , d) részére – а rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe уёуе – kivételesen engedélyezhető, hogy részt vegyen az előzetesen letartóztatottak csoportos szabadidős, sport- és kulturális programjain, e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége а fogva tartó intézet rendjének megtartásával é s biztonságának megőrzésével korlátozható, fi saját ruházata viselésének joga а fogva tartó intézet területén biztonsági szempontbó l korlátozható . (8) А fogva tartó intézet az el ő zetes letartóztatás lej ártának idejét nyilvántartja. 393. §

(1) Ha az előzetesen letartóztatottal szemben а bíróság más ügyben szabadságvesztés végrehajtását rendeli e1 – kivéve а közérdekű munka és а pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést –, az intézet az el őzetes letartóztatás végrehajtását megszakítja, és а szabadságvesztést hajtja végre . (2) Az intézet az elő zetes leta rtóztatás (1) bekezdés szerinti megszakításáról é rtesíti а rendelkezési jogkör gyakorlóját. (3) Az intézet а szabadságvesztés végrehajtása alatt а rendelkezési jogkör gyakorlójának а 390 . § szerinti előírásait köteles végrehajtani . (4) Ha szabadságvesztés végrehajtása alatt az előzetes letartóztatás ta rtama nem jár 1e, vag y azt nem szüntetik meg, а szabadságvesztés lejárta után az el őzetes letartóztatás végrehajtásá t folyamatosan folytatni kell .

172

(5) Ha az а büntetőügy, amelyben az intézet által megszakíto tt előzetes letartóztatást elrendelték, még joger ősen nem fejeződött be, az intézet а szabadságvesztés végrehajtásána k befejezése előtt harminc nappal megkeresi а bíróságot, vagy а vádemelés el őtt az ügyészt a z előzetes letartóztatás kérdésében való döntés érdekében. Az előzetesen letartóztatott jogai és kötelezettsége i

394. §

(1) Az el őzetesen letartóztato tt jogosult a) büntet őeljárási jogainak korlátozás nélküli gyakorlására, ennek során véd őjével — és ha nem magyar állampolgár, államának konzuli tisztvisel őjével — szóban, írásban, telefonon ellenőrzés nélkül érintkezhet ; b) hozzátartozóival és más személyekkel — а rendelkezési jogkör gyakorlójának 390 . § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezését figyelembe véve — kapcsolattartásra, ennek keretébe n ba) levelezésre, а levelezés gyakorisága és terjedelme — ha а rendelkezési jogkör gyakorlój a másként nem rendelkezik — nem korlátozo tt , bb)1egalább havonta két alkalommal látogató fogadására , bc) kapcsolattartójával naponta, alkalmanként legalább tíz perc id őtartamban telefonbeszélgeté s kezdeményezésére, bd) legalább havonta csomag fogadására, kéthetente а jogszabályban meghatározo tt összegért а letéti pénzéből való vásárlásra, c) kérelmére — а fogva tartó intézet lehet ő ségei szerint — munkavégzésre, а munka minőségével és mennyiségével arányos díjazásra, az egészséget nem veszélyeztet ő és biztonságo s munkakörülményekre , d) kérelmére — а fogva tartó intézet lehetőségei szerint — általános iskolai, illetve középfokú iskola i oktatásban vagy szakképzésben való részvételre , e) választójoga gyakorlására а fogva tartó intézetben ; ennek során az előzetesen letartóztatot t személyazonossága afogva tartó intézet nyilvántartása alapján állapítható meg . (2) Ha az előzetesen letartóztato tt ellen а Btk. XIX . Fejezete alá tartozó b űncselekmény elkövetése miatt indult meg а büntetőeljárás, részére —önkéntes részvételi alapon — fel kell ajánlan i megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt . (3) Az el őzetesen letartóztatott — а rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével — őrzéssel meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, és részt vehet а közeli hozzátartozója temetésén. Az erre irányuló kérelemr ől а fogva tartó intézet — véleményéne k csatolásával — а rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul, indokolt esetben rövid úton értesíti . (4) А (3) bekezdésben meghatározo tt előállítás költségeit az előzetesen letartóztatott viseli. (5) А parancsnok а 154. § (1) bekezdésében meghatározo tt okok fennállásának az idejére — az ott meghatározo tt időtartamban — az előzetesen letartóztato ttak meghatározo tt csoportjára nézv e elrendelheti az (1) bekezdés b) és (I pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részlege s felfüggesztését . Az országos parancsnok az intézkedés id őtartamát további öt nappa l meghosszabbíthatja. (6) Az (5) bekezdés szerinti intézkedéssel kapcsolatban а 154 . § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az előzetesen letartóztato tt részére а járványügyi intézkedés kivételével az (5 ) bekezdés szerinti id őtartam ala tt is engedélyezhető, hogy orvos által igazoltan súlyos beteg közeli

173

hozzátartozóját őrzéssel meglátogassa, részt vegyen közeli hozzátartozója temetésén, vagy hogy részére а bírósági, hatósági eljárásokban való részvételhez szükséges iratok kézbesítésre kerüljenek . (7) Ha az előzetesen letartóztato tt а temetésen nem vett részt, а rendelkezési jogkö r gyakorlója а temetést követő harminc napon belül — а (6) bekezdés szerinti feltételekkel — engedélyezheti, hogy az el őzetesen letartóztatott lerója kegyeletét а közeli hozzátartozója temetés i helyénél. 395 . §

(1) Az el őzetesen letartóztato tt csak а fogva tartó intézetben köthet házasságot vagy létesíthe t bejegyze tt élettársi kapcsolatot. А házasságkötés vagy а bejegyze tt élettársi kapcsolat létesítés e megszervezésének és lebonyolításának során а rendelkezési jogkör gyakorlójának а kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit érvényesíteni kell . (2) А házasságkötés vagy а bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után aparancsnok — а rendelkezési jogkör gyakorlójának el ő zetes jóváhagyásával — а házastársak vagy а bejegyzett élettársak részére а tanúkkal és а hozzátartozókkal beszélgetést engedélyezhet. 396 . §

(1) Ha а fogva tartó intézetben szervezett általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatás vagy szakképzés folyik, továbbá а reintegrációs programok és foglalkozások valamelyikét biztosítják, а parancsnok az el őzetesen letartóztato tt részére engedélyezheti, hogy oktatásban , szakképzésben, programban vagy foglalkozáson részt vehessen, ha ezzel nem veszélyezteti а fogvatartás biztonságát, és az nem ütközik а rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásaiba . (2) Az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztato tt ak elkülönítésére vonatkozó szabályokat а munkavégzés, az oktatás és szakképzés, vagy а reintegrációs programok és foglalkozások során , valamint а művelődési és а sportolási lehetőségek igénybevételekor is be kell tartani . (3) А fogva tartó intézetben megtarto tt vallásos szertartásokon és más rendezvényeken az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak is részt vehetnek, de а fogva tartó intézetne k biztosítania kell, hogy az érintettek ez ala tt egymással ne érintkezhessenek . 397 . §

Az előzetesen letartóztato tt kötele s a) а fogva tartó intézet rendjét betartani , b) az előzetes letartóztatást а bíróság vagy az ügyész döntése alapján а fogva tartó intézetben tölteni, c) az önként vállalt és kérelmére kijelölt munkát ismereteinek és képességeinek megfelel ően, fegyelmezetten, а munkahelyi és munkaköri szabályoknak megfelel ően elvégezni, а munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat megtartani, d) ha а c) pont szerint munkát végez, jogszabályban meghatározo ttak szerint forma-, illetv e munkaruhát viselni, e) munkadíjából, illetve а letéti pénzéből а tartására fordíto tt költségekhez hozzájárulni , л az intézet ellátásában, tisztán tartásában díjazás nélkül részt venni . А védővel való kapcsolattartás és az irattanulmányozás

174

398 . §

(1) Az előzetesen letartóztatott а védőjével — és ha nem magyar állampolgár, államána k konzuli tisztségvisel őjével — szóban, írásban és telefonon — а befogadás időpontjától —, ellenőrzés nélkül érintkezhet.

(2) А szóbeli érintkezésre а fogva tartó intézet hivatali idejében kerülhet sor, kivéve ha а védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelyne k elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik . (3) Az előzetesen letartóztatott а védőt а fogva tartó intézet által kijelölt telefonkészüléken hívhatja fel . А védő hetente egyszer — az el őzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogainak gyakorlása érdekében — а fogva tartó intézet általa házirendben megállapíto ttak szerint, egy óra időtartamban jogosult telefonbeszélgetés kezdeményezésére . (4) Az előzetesen letartóztato tt а büntető eljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja . Ha alapos indok merül fel arra , hogy az el őzetesen letartóztato tt részére érkező, vagy az el őzetesen letartóztatott által küldö tt — büntet őeljáráshoz kapcsolódó levél — nem а címzésben megjelölt védőtő l származik, vagy nem а védőnek szól, azt az előzetesen letartóztato tt jelenlétében —jegyzőkönyv egyidej ű felvétele melle tt — kell felbontani . Az ellen őrzés csak а feladó és а címzett azonosítására szolgálhat. 399 . §

(1) А védő az előzetesen letartóztato tt al való megbeszélésről készített feljegyzést vagy hangfelvételt а fogva tartó intézetb ől ellenőrzés nélkül kiviheti . А védő а hangfelvev ő készüléket — а belépéskor történ ő bejelentés melle tt — külön engedély nélkül viheti be az intézetbe . (2) А véd ő személyes biztonságát — kérésére vagy beleegyezésével — а fogva tartó intézet biztosítja . А felügyelet az el őzetesen letartóztato tt és а védő büntet őeljárási jogait nem korlátozhatja. (3) Ezen alcímnek а védőre vonatkozó rendelkezéseit а meghatalmazo tt vagy kirendelt ügyvédre, az alkalmazo tt ügyvédre, az ügyvédjelöltre, valamint — а rendelkezési jogkö r gyakorlójának el őírásait figyelembe véve — а törvényes képviselőre is alkalmazni kell . (4) Ha а bírósága véd ő t а Be. rendelkezése alapján az eljárásból kizárta, az érintett büntet őeljárásban а védő az е címben meghatározo tt jogait nem gyakorolhatja . Еrről а bírósága bv . intézetet hivatalosan értesíti .

(5) А 2012 . évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadás i letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, az eljárási jogsegély keretébe n ideiglenesen átszállíto tt személy fogvatartása, valamint az Nbjt. szerinti kiadatási letartóztatás , ideiglenes kiadatási letartóztatás végrehajtása, az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átve tt személy fogvatartása, illetve —ameddig az átvételről а bíróság nem határoz — а külföldi bíróság által kiszabo tt szabadságvesztés ideiglenes végrehajtása esetén а külföldi államban folytato tt büntetőeljárásban védőként eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését — а véd őre vonatkozó szabályok szerint —engedélyezni kell . 400 . §

17 5

Ha а Be. 114 . §-a szerint а büntető eljárásban tolmács alkalmazása kötelez ő, а tolmács intézetbe történő belépését — а rendelkezési jogkör gyakorlójának elő írásait figyelembe véve — engedélyezni kell . 401 . §

(1) Az előzetesen letartóztato ttat — а rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján — а fogva tartó intézet irattanulmányozásra el őállítja. А fogva tartó intézetben történ ő irattanulmányozásra felügyelet melle tt kerül sor. (2) Az elő zetesen letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lév ő büntetőeljárás során а bíróság, az ügyész vagy а nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átado tt iratokba vag y kiadott másolatba történő betekintéshez а fogva tartó intézet által biztosíto tt eszközt igénybe venni. А kapcsolattartás közös szabálya i 402 . §

(1) А fogva tartó intézet az előzetes letartóztatás biztonsága és а fogva tartó intézet rendje é s védelme érdekében — а rendelkezési jogkör gyakorlója el ő írásainak végrehajtása mell ett —ellenőrzi az előzetesen letartóztato tt 394. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározo tt kapcsolattartását. Az ellenőrzés lehető ségérő l az előzetesen letartóztato ttat, vagy az el őzetesen letartóztato tt útján а kapcsolatt artót tájékoztatni kell . (2) Az előzetesen letartóztato tt hivatalos kapcsolattartásra jogosul ttal történő kapcsolattartása nem számítható be а szóbeli és személyes kapcsola ttartás 394 . § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerint meghatározo ttak gyakoriságába és tartamába . Levelezés 403 . §

(1) Az előzetesen letartóztato tt korlátlanul küldhet és fogadhat leveleket, ha а rendelkezési jogkör gyakorlója másként nem rendelkezik .

(2) А levelezés költségeit az el őzetesen letartóztato tt viseli . Ha vagyoni helyzete miatt szükséges, а büntetőeljárással kapcsolatos levelezés költségeit az intézet megel őlegezi. (3) Az elő zetesen letartóztato tt levelezése az általános szabályok szerint ellen őrizhető vagy korlátozható . Nem ellenőrizhető а hatóságokkal, nemzetközi egyezmény alapján létrehozo tt nemzetközi szervezetekkel és а védővel, vagy nem magyar állampolgár el őzetesen letartóztato tt esetén államának konzuli képviselőjével való levelezés . Látogatás 404 . §

(1) Az el őzetesen letartóztato tt — legalább havonta két alkalommal — felügyelet melle tt látogatót fogadhat . А látogatás időtartama alkalmanként egy óra . Az előzetesen letartóztato tt е joga а rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján korlátozható .

17 6

(2) Az el őzetesen letartóztatottnak – а rendelkezési jogkör gyakorlójának а 390. § szerint i rendelkezéseire figyelemmel – lehet ővé kell tenni, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésétől számíto tt hetvenkét órán belül látogatót fogadjon, és t őle csomagot vehessen át . Telefonbeszélgetés

405 . §

(1) Az előzetesen letartóztatott telefonbeszélgetést kezdeményezhet . А telefonbeszélgeté s kezdeményezése а 390. § (1) bekezdés a) pontja szerint korlátozható vagy ellenő rizhető. pont bc) alpontja szerinti id őtartamba а védővel történő telefonbeszélgetés tartama nem számítható be .

(2) А 394. § (1) bekezdés

b)

Nyilatkozattétel sajtó úján 406. §

(1) Az előzetesen letartóztato tt jogosult nyilatkozatot tenni а médiaszolgáltatásokról és а tömegkommunikációról szóló törvény szerinti m űsorszámban vagy sajtótermékben, vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközl ő hálózat útján történő közzététellel . (2) А nyilatkozattétel, vagy а közzététel engedélyezésére és megtagadására а 124–125 . §-ban foglalt rendelkezéseket az е §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni . (3) Az előzetesen letartóztato tt nyilatkozatt étele vagy nyilatkozatának közzététele а bv. intézet rendje és biztonsága, valamint а büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható . (4) Az országos parancsnoka 124 . § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számíto tt három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy а nyilatkozattétel а (3) bekezdésbe n meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt а kérelemmel együtt megküldi а vádirat benyújtásáig az ügyésznek, а vádirat benyújtását követ ően а bíróságnak. (5) А kérelemről az iratoknak а hozzá érkezésétől számíto tt három munkanapon belül az iratok alapján

a) а vádirat benyújtása előtt az ügyész határozatt al, b)а vádirat benyújtását követően а bíróság végzéssel határoz. (6) Az (5) bekezdés alapján hozott , а nyilatkozatt étel megtagadásáról szóló határozat ellen a z előzetesen letartóztato tt és védője, az (5) bekezdés b) pontja alapján hozott, а nyilatkozatt ételt engedélyező határozat ellen az ügyész а határozat kézbesítésétől számított öt munkanapon belül fellebbezhet, а fellebbezést az iratokkal együ tt haladéktalanul fel kell terjeszteni . (7) А fellebbezést az iratok hozzá érkezését követ ő en három munkanapon belül az (5 ) bekezdés a) pontja esetén а nyomozási bíró, az (5) bekezdés b) pontja esetén а törvényszé k másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja e1 .

17 7

(8) Ha az országos parancsnoka (3) bekezdés alapján а közzététel megtagadására lát okot , akkor erről а 125. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számíto tt három munkanapon belül javaslatot tesz, és azt а kérelemmel és а közlésre szánt anyaggal együ tt megküldi а vádirat benyújtásáig az ügyésznek, а vádirat benyújtását követ ően а bíróságnak. Az ügyész vagy а bíróság eljárására az (5)—(7) bekezdést kell alkalmazni . (9) Az ügyész és а bíróság eljárására egyebekben а Be. szabályait kell alkalmazni . (10) Е § alkalmazásában а bv. intézet rendje és biztonsága alatt а fogva tartó intézet rendjét és biztonságát kell érteni . (11) Előzetes letartóztatás esetén а 13. § (1) bekezdése szerinti kérelmet а vádirat benyújtása előtt az ügyésznél, azt követ ően а bíróságnál kell benyújtani, melyben meg kell jelölni, hogy milye n lakcímre kéri а sértett az értesítést. А sérte tt а kérelmét visszavonhatja. Az előzetesen letartóztatott munkavégzése 407 . §

(1) Az el őzetesen letartóztato tt munkára nem kötelezhető. (2) Az előzetesen letartóztato tt kérelmére munkát végezhet, erről а BFB dönt. Ha az előzetesen letartóztato tt munkát végez, az elhelyezés kivételesen zárt részlegen lév ő lakóhelyiségben is biztosítható . А munka kijelölésénél tekinte ttel ke111enni különösen a) а rendelkezési jogkör gyakorlójának el őírásaira, b) az előzetesen letartóztatott szakképze tt ségére, foglalkozására és szaktudására, c) az előzetesen letartóztatott egészségi állapotára, nemére és életkorára . (3) Ha az el őzetesen letartóztato tt kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és а tartási költségekhez való hozzájárulására а kötelező munkavégzés szabályait alkalmazni kell azzal, hogy erről előzetesen tájékoztatni kell . (4) А munkavégzés az előzetesen letartóztato ttat büntetőeljárási jogainak gyakorlásában é s kötelezettségeinek teljesítésében nem akadályozhatja . Az előzetesen letartóztatott jutalmazása és fenyítés e 408 . §

Az előzetesen letartóztato tt számára adható jutalmak közül а 165 . § (2) bekezdés h)j) pontj a nem alkalmazható . 409 . §

(1) Az előzetesen letartóztatottal szemben alkalmazható fenyítések : a) feddés, b) а személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése legfeljebb három hónapig terjedő időre, legfeljebb havi ötven százalékkal,

17 8

c) а fogva tartó intézet által szerveze tt rendezvényektől, szabadidős és sportprogramokon való részvételtől eltiltás, amely meghatározo tt alkalmakra vagy legfeljebb három hónapra vonatkozhat , d) tizenöt napig terjed ő magánelzárás . (2) Ha az előzetesen letartóztato tt dolgozik, а magánelzárás tíz napig terjedhet. (3) А fenyítés végrehajtása nem akadályozhatja az el őzetesen letartóztatottat а büntetőeljárási jogainak gyakorlásában és köteleze ttségeinek teljesítésében. Az el őzetes letartóztatott szabadítása 410 . §

(1) Az el őzetesen letartóztato ttat a) az elő zetes letartóztatás lejáratának, b) az előzetes letartóztatásnak а Be. 132 . § (3) bekezdése szerinti megszűnése, c) а nyomozás vagy az eljárás megszüntetése esetén az err ől szóló határozat kézbesítésének, d) az előzetes letartóztatást megszüntető rendelkezé s napján kell szabadítani . (2) Ha а bíróság az el őzetes letartóztatást а tárgyaláson szünteti meg, az err ől szóló végzés é s az értesítőlap átadása után az előzetesen letartóztato tt at – ha más ügyben nem kell fogva tartani – helyben szabadítani kell, az arról szóló tájékoztatás mellett, hogy szabadulási igazolásának a z átvétele, vagy az elszámolás érdekében а fogva tartó intézetet а következő munkanapon, hivatali idő ben keresse fel . (3) Az előzetesen letartóztatott bíróságon történ ő szabadítása esetén а bíróság személyazonosításra alkalmas igazolást állít ki az el őzetesen letartóztato tt szabadításáról , amennyiben а fogvatarto tt nem kíván visszatérni а bv. intézetbe . (4) А fogva tartó intézet az (1) bekezdés szerinti rendelkezés bevárása nélkül szabadítja azt a z előzetesen letartóztato tt at, aki az els ő- vagy а másodfokú bíróság által nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamát letöltö tt e. (5) Az (1) és (2) bekezdés eseteiben sem szabadítható az el őzetesen letartóztato tt , ha szabadságvesztést, elzárást, közérdek ű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést, elő zetes letartóztatást, kiadatási letartóztatást vagy ideiglenes kiadatási letartóztatást, az európa i elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elrendelt átadási letartóztatást vagy ideiglenes átadás i letartóztatást, vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatást kell töltenie . (6) Ha az előzetesen letartóztato ttnak az előzetes letartóztatást követ ően idegenrendészeti őrizetet vagy menekültügyi őrizetet kell töltenie, а fogva tartó intézet а szabadítás időpontját legkésőbb három nappal megelőzően értesíti az illetékes idegenrendészeti hatóságot, vagy menekültügyi hatóságot . Ha az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság az értesíté s alapján а szabadítás id őpontjában nem veszi át az előzetesen letartóztatottat, ez az el őzetese n letartóztato tt szabadítását ne т akadályozhatja meg . Az elmeállapot me gyelése és

а kóros elmeállapotú előzetesen letartóztatott vizsgálata

т

17 9

411 . §

(1) Ha а fogva tartó intézetben elhelyeze tt előzetesen letartóztatott elmeállapotána k megfigyelését а bíróság elrendelte (Be . 107 . §), а fogva tartó intézet az előzetesen letartóztato ttat haladéktalanul az IMEI-be szállítja. (2) Az elmeállapot megfigyelésének befejezésekor az IMEI а véleményét megküldi а megfigyelést elrendel ő bíróságnak. Ha az IMEI véleménye szerint az el őzetesen letartóztato tt kóros elmeáll apotú, az el őzetes letartóztatás végrehajtását vagy az el ő zetesen letartóztato tt gyógykezelését а bíróság más döntéséig az IMEI végzi . 412 . §

(1) Ha az el őzetesen letartóztato tt nál а fogva tartó intézet kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, megvizsgálás céljából haladéktalanul az IMEI-be utalja és err ől egyidej űleg а rendelkezési jogkör gyakorlóját értesíti. (2) Az IMEI а vizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti а beutaló fogva tartó intézetet é s а rendelkezési jogkör gyakorlóját. Az IMEI, ha а beutalt előzetesen letartóztato tt fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem szükséges, а vizsgálati eredményről készült dokumentációt megküldi а bv. orvosnak. (3) Ha а vizsgálat eredménye szerint az el őzetesen letartóztato tt kóros elmeállapotú, az előzetes letartóztatás végrehajtását vagy gyógyítását а rendelkezési jogkör gyakorlójának eltér ő döntéséig az IMEI végzi . (4) Ha az előzetesen letartóztato ttnál veszélyeztet ő állapot nem áll fenn és а kezelést visszautasítja, valamint ha а vizsgálat nála pszichiátriai megbetegedést nem igazolt, az IME I haladéktalanul intézkedik а beutaló fogva tartó intézetbe történ ő visszaszállításáról . Erről az IMEI а rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti . A fiatalkorúak előzetes letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályo k 413 . §

(1) А fiatalkorúak el őzetes letartóztatásának végrehajtására – az е fejezetben foglalt eltérésekkel – az V . Fejezetnek а fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni . (2) Törvényben meghatározott esetben, vagy ha а bíróság úgy rendelkezik, а fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben kell végrehajtani . (3) Ha а Be. 454. § (2) és (3) bekezdése alapján а fiatalkorú el őzetes letartóztatását bv. intézetben kell végrehajtani, а fogva tartó intézet – ha а fiatalkorú érdekében szükséges –javaslatot tehet az ügyésznek arra, hogy indítványozza az el őzetes letartóztatás végrehajtási helyéne k megváltoztatását. (4) А fiatalkorú előzetes letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető. Fiatalkorúak javítóintézetben történ ő előzetes letartóztatásának végrehajtására vonatkoz ó rendelkezések

18 0

414 . §

(1) Az el őzetes letartóztatás javítóintézetben történ ő végrehajtására а XXVII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszer űen alkalmazni, а 362—364 . §, valamint а 374., 375 . és 378—379 . § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók. (2) Az el őzetes letartóztatásban lévő fiatalkorú kivételesen, legfeljebb öt napra, ideiglenese n akkor is elhelyezhető bv. intézetben és rendőrségi fogdán, ha az el őzetes letartóztatást avítóintézetben hajtják végre . (3) Az előzetes letartóztatásban lév ő fiatalkorú bv . intézetben vagy rendőrségi fogdán történő ideiglenes elhelyezéséről, annak tartamáról а (2) bekezdés keretei közö tt а bíróság határoz. (4) А bíróságnak az el őzetes letartóztatásról а tárgyalás előkészítése során hozo tt határozatáig а fiatalkorú — huszonnégy órát meg nem haladó tartamban — az ügyész rendelkezése alapján i s elhelyezhető bv. intézetben vagy rend őrségi fogdában . Erről az ügyész а bíróságot értesíti . (5) Az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekv őbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehet őség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani . 415 . §

(1) Ha а fiatalkorú tartósan szembeszegül a javítóintézet rendjével, társai vagy а javítóintézeti dolgozók testi épségét, illetve a javítóintézet biztonságát súlyosan veszélyeztet ő magatartást tanúsít, az igazgató az ügyésznél kezdeményezheti az előzetes letartóztatás végrehajtási hely e megváltoztatásának indítványozását . (2) Ha а bíróság az előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását rendeli el, а avítóintézet а fiatalkorú átszállítása érdekében megkeresi а javítóintézet székhelye szerint illetéke s rendőrkapitányságot. 416 . §

(1) А rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezik az előzetesen letartóztato tt fiatalkorú a) kapcsolattartásának (levelezés, látogató fogadása, csomagküldemény, telefonbeszélgetés ) korlátozásáról, vagy ellenőrzéséről, b) előállításáról, a javítóintézetben való kihallgatásáról , c) más intézetbe való átszállításáról, d) elkülönítéséről az ugyanabban az eljárásban letartóztato tt aktól. (2) Az intézet gondoskodik а rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezéseinek végrehajtásáról . Ha а bírói értesítőlap vagy ügyészi rendelvény az el őzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, а javítóintézet az általános jogszabályi el ő írásoknak megfelel ően jár el. (3) Ha az intézet az előzetes letartóztatás végrehajtása alatt а rendelkezési jog gyakorlójának ogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli, err ől őt haladéktalanul értesíti . 417 . §

1

18 1

Az előzetesen letartóztato tt fiatalkorú javítóintézeten kívüli oktatásban, képzésben , munkafoglalkoztatásban nem vehet részt. 418 . §

(1) Az előzetesen letartóztato tt fiatalkorú számára javítóintézeten kívüli program , betegszabadság nem engedélyezhető. (2) Ha а rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezte az előzetesen letartóztato tt fiatalkorú számára, hogy felügyele ttel meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, vagy részt vegyen hozzátartozója temetésén, megkeresi az intézet székhelye szerint illetékes rend őrkapitányságot а fiatalkorú kísérése érdekében . 419 . §

(1) Kapcsolattartásra jogosulta fiatalkorú а hozzátartozójával, szülői felügyeleti jogát gyakorló szül őjével, más törvényes képvisel őjével, ha а kapcsolattartást kizáró ok nem merült fel . (2) Az ellenőrzés nélküli érintkezés lehet ő ségét kell biztosítani — az intézet házirendje szerin t — az el őzetesen letartóztato tt fiatalkorú é s a) védője, b) а jogszabályok által az alapvet ő jogok védelmére feljogosíto tt szervezet tagja, а nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazo tt munkatársa, továbbá а karitatív tevékenységet végző egyházi jogi személy vagy civil szervezet tagja, c) nevelésbe ve tt fiatalkorú esetén а gyermekvédelmi gyámja , d) vallásgyakorlás céljából az egyházi személy , e) а kirendelt pártfogó felügyel ője vagy megel őző pártfogó felügyel ője, fi hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képvisel ője, konzuli tisztségvisel ője, ennek hiányában az érdekei képviseletét ellátó állam képvisel ői közö tt . (3) А javítóintézeti nevelés végrehajtása során а fiatalkorú kérelmére а javítóintéze t igazgatója az (1)-(2) bekezdésben meghatározo ttakon túl más személy számára is engedélyezheti а kapcsolattartást. 420 . §

(1) Büntető ügyben történő idézés alapján а javítóintézet megkeresi а bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot az el őzetesen letartóztato tt fiatalkorúnak а megjelölt helyre é s időre történő előállítása, majd а javítóintézetbe visszaszállítása érdekében. А nyomozó hatóság részéről kért el őállítása rendelkezési jog gyakorlójának hozzájárulásával történhet . (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha а bíróság értesítése alapján az előzetesen letartóztatott fiatalkorú vagy а védője kéri az előállítását . (3) Az el őzetesen letartóztato tt fiatalkorút а nyomozó hatóság — а rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével — az igazgatóval egyeztete tt időpontban, а javítóintézetben is kihallgathatja.

182

(4) Az előzetesen letartóztato tt fiatalkorúnak а nyomozó hatóság részére történő kiadását а rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezi . Aг előzetes letartóztatás megsz~ntetés e 421 . §

(1) Az el őzetesen letartóztatott fiatalkorút а lejárat napján vagy az el őzetes letartóztatás t megszüntető rendelkezés napján а javítóintézetből szabadon kell bocsátani, és а törvénye s képvisel őnek vagy megbízo ttjának а javítóintézet székhelyén kell átadni . Ha а törvényes képviselő vagy megbízo ttja а fiatalkorúért nem jelenik meg, gondoskodni kell а fiatalkorú elkülöníte tt elhelyezéséről és а továbbiakban а gyermekek védelméről és а gyámügyi igazgatásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerint kell eljárni . (2) Ha а bíróság az el őzetes letartóztatást а tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés átadása utána fiatalkorút helyben szabadítani kell, annak tájékoztatása melle tt , hogy szabadulás i igazolásának az átvétele vagy az elszámolás érdekében а javítóintézetet а következő munkanapon, hivatali időben keresse fel. (3) Az előzetes letartóztatásból szabaduló fiatalkorút а jelen lévő törvényes képvisel őjének vagy megbízo ttjának, а más ügy miatt jogerős javítóintézeti nevelés hatálya ala tt álló fiatalkorút а javítóintézet megbízo ttjának kell átadni, de távollétük а szabadításnak nem akadálya . А fiatalkor ú átvételére jogosult személy távolléte esetén, ha а fiatalkorú hazatérése nem biztosítható, а bíróság intézkedik а gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt és gondoskodik а gyermeknek az ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő szállítása iránt . (4) А (2) bekezdés alapján helyben szabadíto tt fiatalkorú – jegyz őkönyvbe foglal t hozzájárulása alapján – а tárgyalásról az intézetbe visszaszállítható, ha az intézet hivatali idejében а szabadulási igazolás kiadása és az elszámolás még aznap elvégezhet ő. (5) Az előzetes letartóztatásból szabaduló fiatalkorú részére а javítóintézet szabadulás i igazolást ad . А szabadításkor ki kell adnia fiatalkorú részére а személyazonosító igazolványát, а letéti pénzét, а letétként kezelt értéktárgyait, saját ruházatát, valamint iskolai bizonyítványát . (6) Az előzetes letartóztatásból szabaduló fiatalkorú szabadításáról értesíteni kell azokat а szerveket és személyeket, akiket а fiatalkorú intézetbe történt befogadásáról értesítettek, továbbá az előzetes letartóztatás megszüntetését elrendel ő ügyészt vagy bíróságot . А katonák előzetes letartóztatásának végrehajtására vonátkozó szabályo k 422 . §

(1) А katona el őzetes letartóztatását katonai fogdán – а külön jogszabályban kijelölt intézet е célra elkülönített részén – kell végrehajtani, kivéve ha а rendelkezési jogkör gyakorlójának а terheltek elkülönítésére vonatkozó rendelkezésének teljesítése másként nem biztosítható . (2) А katona el őzetes letartóztatásának végrehajtására egyebekben а 386–387 . és а 390–412 . §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

18 3

q

a) az előzetes letartóztatás végrehajtása során а különböző állománycsoportú katonákat egymástó l e1 kell különíteni , b) а katona а bíróság, az ügyész vagy más hatóság elé állításkor egyenruhát visel , c) katona esetén а befogadásról és szabadításról értesíteni kell а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot is. А nemzetközi b űnügyi együttműködéssel összefüggésben kényszerintézkedés hatálya alatt áll ó személy fogvatartása 423 . §

(1) А 2. § (].) bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedések hatálya alatt álló személyt а Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell elhelyezni . (2) А bv. intézet az ideiglenes kiadatási, illetve kiadatási letartóztatásban lév ő személyt az igazságügyért felelős miniszter vagy а bíróság döntése alapján, az ideiglenes átadási vagy átadás i letartóztatásban, vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatásban lév ő, illetve ideiglenesen átszállíto tt személyt а bíróság döntése alapján helyezi szabadlábra . (3) Az (1) bekezdésben meghatározo tt személyt – más állam részére történő átadásakor – az illetékes rend őri szerv megbíz ottja az intézetben veszi át . А rendőrség megbízottja részére az intézet elismervény ellenében átadja а személy letéti tárgyait és а nyilvántartási okmányok másolatát is . Ж. Fejezet Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtás a 424. §

(1) А kényszergyógykezelés végrehajtására vonatkozó szabályokat – а kényszergyógykezelé s felülvizsgálatára, megszüntetésére, megsz űnésére, valamint az adaptációs szabadságra és az elbocsáto tt kényszergyógykezelt pszichiátriai gyógykezelésére való el őterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével – az е fejezetben foglalt eltérésekkel az ideiglenes kényszergyógykezelé s végrehajtása során is alkalmazni kell . (2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés kezd ő napja az а nap, amelyen а beteget az IMEI-be befogadták. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelést megelőzően а beteg elmeállapotát az IMEI ben megfigyelték, úgy ennek id őtartamát az ideiglenes kényszergyógykezelés tartamába nem lehe t beszámítani; ez esetben az ideiglenes kényszergyógykezelés az elrendelés napján kezd ődik. (3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik. (4) Az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt bete g a) kórlapján legalább kétnaponként fel kell tüntetni azt is, ha állapot- vagy kezelésváltozás ne m következe tt be, b) más gyógyintézetben történ ő elhelyezéséről а rendelkezési jogkör gyakorlóját el őzetesen – sürgős esetben utólag –értesíteni kell . (5) А más gyógyintézetben töltött időt az ideiglenes kényszergyógykezelés időtartamába b e kell számítani.

18 4

(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelt а védőjével és hazája konzuli tisztségvisel őjével az előzetesen 1etаrtóztato ttra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot tartani . Az ideiglene s n kényszergyógykezelt а rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó rendelkezése hiányába törvényes képviselőjével szóban ellen őrzés nélkül érintkezhet .

(7) А rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését az elkülönítés, а fokozott őrzés, а kapcsolattartás tekintetében az ideiglenes gyógykezelés végrehajtása során meg kell tartani . Ha az IMEI а rendelkezési jogkörbe tartozó döntés szükségességét észleli, erről а rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti . 425. §

Az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságának id őszakos felülvizsgálata esetén а körrajzkivonatot а felülvizsgálat indítványozására köteles ügyésznek kell megküldeni az ideiglene s kényszergyógykezelés határidejének lejártát megel őző legalább tizenöt nappal .

426.§ (1) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, az IMEI főigazgató főorvos haladéktalanul javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelé s megszüntetésére . А megszüntetésre jogosult intézkedéséig az IMEI — а rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint — gondoskodik az ő rzésről és а felügyeletről. (2) Az ideiglenesen kényszergyógykezeltet e1 kell bocsátani az IMEI-b ől a) ha az ideiglenes kényszergyógykezelés tartama eltelt és а felülvizsgálatra nem került sor, a lejárat napj áva1, b) а nyomozás vagy az eljárás megszüntetése esetén, az erről szóló határozat kézbesítésének а napjával . (3) Ha az ügyész vagy а bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, а beteget — megfelel ő igazolással ellátva — azon а napon kell elbocsátani, amelyen а kényszerintézkedé s megszüntetéséről szóló értesítőlap az IMEI-be megérkezik. (4) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor а terhelt előzetes letartóztatását rendelték e1, szabadságvesztésre, elzárásra ítélték, haladéktalanul intézkedni kell а bv. intézetbe történő átszállítása iránt . Ha а beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra szorul, úgy az IME I megfelel ő osztályán kell gyógykezelését folytatni, vagy а Központi Kórház megfelelő osztályára kell átszállítani . Részletes kórrajz-kivonatát а büntetés-végrehajtási egészségügyi anyagáho z csatolni kell . (5) А (2) és (3) bekezdés eseteiben sem bocsátható e1 az ideiglenesen kényszergyógykezelt é s haladéktalanul intézkedni kell а bv. intézetbe történ ő átszállítása iránt, ha a) más ügyben kiszabo tt szabadságvesztést, elzárást, közérdek ű munka vagy pénzbüntetés helyéb e lépő szabadságvesztést, b) más ügyben elrendelt előzetes letartóztatást, kiadatási letartóztatást vagy ideiglenes kiadatás i letartóztatást, az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elrendelt átadás i letartóztatást vagy ideiglenes átadási letartóztatást, vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatást kell töltenie .

r

18 5

t

(6) Ha az ideiglenesen kényszergyógykezeltnek az elbocsátást követően idegenrendészeti őrizetet vagy menekültügyi őrizetet kell töltenie, а fogva tartó intézet az elbocsátá s esedékességének tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti az illetékes idegenrendészet i hatóságot vagy menekültügyi hatóságot. Ha az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság az értesítés alapján az elbocsátás id őpontjában nem veszi át az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, ez az elbocsátást nem akadályozhatja meg. XXXI. Fejeze t Az őrizet végrehajtás a 427. §

(1) Az őrizet végrehajtására az е fejezetben foglalt eltérésekkel az el őzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni . (2) А büntetőeljárás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdán (e fejezetben а továbbiakban: fogda) kell végrehajtani . (3) Az őrizetes büntetőeljárási jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja. Meghatalmazás aláírása érdekében az ügyvéd belépését а fogda területére hivatali időn kívül is biztosítani kell . (4) Az őrizet során а gyanúsított személyi szabadsága és egyéb alapvet ő jogai olyan mértékben korlátozhatók, amilyen mértékben az őrizetbe vétel célja és а fogda rendjének vag y biztonságának megőrzése érdekében feltétlenül szükséges . (5) Az őrizetes а fogdában folytatott munkáltatásban vagy oktatásban nem vehet részt, а fogdában házasságot nem köthet, bejegyzett éle tt ársi kapcsolatot nem létesíthet . (6) Az őrizetessel szemben fegyelmi eljárás nem folytatható 1e . (7) А fogvatartással kapcsolatos panaszt а fogvatartásért felel ős bírálja e1 . (8) А fogvatartásér t a) rendőrkapitányság fogdájában és а megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági (központi) fogdában а rendőrfőkapitány, b) а Készenléti Rend őrség Nemzeti Nyomozó Iroda fogdájában а Készenléti Rendőrség parancsnok a felelős. (9) Е fejezet alkalmazásában büntetés-végrehajtási őr alatt а fogdaőrt kell érteni . 428 . §

(1)А fogda az őrizetbe ve tt személyt а bíróság, az ügyész vagy а nyomozó hatóság határozata szerint а fogvatartásért felel ős által kiállíto tt rendelvény alapján fogadja be . (2)А fogda az őrizetbe ve tt személy befogadásáról

18 6

a) az orizetbe vetelt elrendeld birosagot, ugyeszt vagy nyomozd hatosagot, b) katona esetén а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot é rtesíti.

(3)А fogda az őrizetbe vétel Be. 126 . § (3) bekezdése, 249 . §-a, 281 . § (6) bekezdése, 519 . § (2) bekezdése, 555 . § (4) bekezdése és 596 . § (6) bekezdése szerinti határidejének lejártát – а Be. 126. § (5) bekezdése szerinti, az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogvatartá s beszámításával –nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván . 429. §

(1) Az ő rizetbe vételt elrendel ő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság vezet ője (az őrizet végrehajtása tekintetében а továbbiakban: а rendelkezési jogkör gyakorlója) dönt az őrizetbe vett személy a) fokozo tt őrzéséről, b) elkülönítéséről az ugyanabban az eljárásban letartóztato tt aktól vagy őrizetbe vett személyekt ől, c) levelezése, telefonálása és látogatása ellen őrzéséről, d) levelezésének, telefonbeszélgetésének, а látogató fogadásának korlátozásáról vagy tiltásáról , e) előállításáról, nyomozási cselekmény elvégzése érdekében а nyomozó hatóságok részére tö rténő kiadásáról .

(2) А rendelkezési jogkör gyakorlójának tiltó rendelkezése hiányában az őrizetbe vett személy az általa megjelölt hozzáta rtozóval kapcsolatot tarthat . Az őrizetes а hozzátartozójával naponta egyszer tíz регс időtartamban telefonhívást kezdeményezhet. Az ő rizetbe ve tt személyt hozzátartozója naponta, hivatali id őben – а fogda parancsnokával el őzetesen egyeztete tt időpontban – meglátogathatja . Az őrizetbe vett személy а látogatás alkalmával csak egy látogatót fogadhat ; а látogatási idő harminc регс. (3) Az őrizetbe vett személy más személlyel – ide nem értve а védőt, államának konzul i tisztvisel őjét – csak а rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével tarthat kapcsolatot. (4) А kapcsolattartás joga nem gyakorolható, ha az ő rizetbe vett személlyel szemben eljárási cselekményt folytatnak . А kapcsolattartás pótlását, ha arra még hivatali id őn belül sor kerülhet , engedélyezni kell . (5) Ha а fogvatartásért felel ő s а rendelkezési jogkörbe tartozó döntés szükségességét észleli , erről а rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti . 430 . §

(1) Az őrizetbe vett személy letéti pénze terhére megvásárolhatja azokat а tárgyakat, amelyeket birtokában ta rthat, valamint ruházatát kiegészítheti . (2) Az őrizetbe vett személy letéti pénzéből történő vásárlásokat els ősorban hozzátartozój a vagy védője útján kell biztosítani . Ennek hiányában а vásárlást az őrizetbe vett személy íráso s kérelme alapján а fogvatartásé rt felelős megbízottja végzi а befogadás napján. 431 .§

18 7

(1) Az őrizetbe vett személyt — ha а bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte e1 — az őrizetbe vétel tartamának elteltével, vagy az őrizet megszüntetéséről hozott határozat fogdával val ó közlésének id őpontjában haladéktalanul szabadítani kell . (2) Ha а bíróság az őrizetbe vett személy el ő zetes letartóztatására vonatkozó indítványt elutasítja, az erről szóló végzés átadása után az őrizetbe vett személyt helyben szabadítani kell, de — kérelmére — az ülésrő l а fogdába visszaszállítható, ha а szabadulási igazolás kiadása és az elszámolás még aznap elvégezhető. (3) Az őrizetbe ve tt személy szabadításáról — а (2) bekezdés szerinti eset kivételével — a z őrizetbe vételt elrendel ő, vagy az azt megszüntető bíróságot, ügyészt vagy nyomozó hatóságot kel l értesíteni . Katona esetén а szabadításról értesíteni kell а munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot 1S .

XXXII . Fejezet А rendbírság helyébe lép ő elzárás végrehajtása 432 . §

(1) А rendbírság helyébe lép ő elzárás végrehajtására а VII . Fejezetben foglaltakat а (2) bekezdésben meghatározo tt eltérésekkel kell alkalmazni . (2) А rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett a) nem köteles munkát végezni, vagy tanulmányokat folytatnia végrehajtás ideje ala tt , b) hetente legalább három alkalommal húsz perc időtartamban távbeszél ő használatra jogosult, ez ellenőrizhető, az ellen őrzés lehetőségéről az elkövetőt tájékoztatni kell , c) havonta legalább három alkalommal fogadhat látogatót , d) heti nyolc óra kimaradásra mehet, а kimaradás tartama az elzárásba beszámít , e) naponta legalább két óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult . ÖTÖDIK RÉS Z А szabálysértési elzárás végrehajtás a XXXIII. Fejezet А szabálysértési elzárás végrehajtás a 433 . §

(1) А szabálysértési elzárás végrehajtására а VII. Fejezetben foglaltakat а (2)—(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni . (2) А szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elkövet ővel szemben elzárást vesznek foganatba. Ennek а körülménynek а megszűnéséig az elévülés nyugszik . (3) А szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha a) az elkövető а szabálysértési elzárást kiszabó határozat joger őre emelkedését követően egy évet meghaladó id őt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy el őzetes letartóztatásban , b) а szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következe tt be,



18 8

c) а Szabs. tv. 24. §-ában meghatározo tt elévülés bekövetkeze tt . r

(4) Е §alkalmazásában katona: az, а Szabs. tv. 28. § (1) bekezdésében meghatározo tt személy, akinek tényleges állományviszonya а vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor és а végrehajtás alatt fennáll. HATODIK RÉS Z Záró rendelkezések Felhatalmazó rendelkezése k 434 . §

(1) Felhatalmazást kap а Kormány, hogy а pártfogó felügyelői szolgálatot rendeletben jelölj e k1 .

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felel ős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) а szabadságvesztés, az elzárás, és az el ő zetes letartóztatás végrehajtásának részletes szabályai t а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel, а katonák vonatkozásában а honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben , b) а Pártfogó Felügyelői Szolgálat és а pártfogó felügyelők tevékenységének szabályait, а katonák pártfogó felügyeletének vonatkozásában а honvédelemért felel ős miniszterrel egyetértésben, c) az elkobzás végrehajtásának szabályait а Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellát ó miniszterrel egyetértésben , d) а kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására, valamint a z IMEI feladataira vonatkozó szabályokat а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel egyetértésben, e) а büntetőügyekben hozo tt határozatok végrehajtása során а bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokra vonatkozó szabályokat, fi а szabadságvesztés kezd ő és utolsó napjának megállapítására vonatkozó szabályokat а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel egyetértésben , g) а fogvatarto tt ak fegyelmi felel ő sségének szabályait а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel egyetértésben , h) а fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályait а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel egyetértésben , i) а fogvatartottak egészségügyi ellátásának szabályait а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel egyetértésben , az egészséget nem veszélyeztet ő és biztonságos munkavégzés, valamint а foglalkozás egészségügyi szolgálat szabályait а büntetés-végrehajtási szervezetnél а büntetés-végrehajtásér t felelős miniszterrel egyetértésben, k) а Börtönlelkészi Szolgálatra vonatkozó szabályokat а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszterrel és az egyházakkal való kapcsola ttartás koordinációjáért felelős miniszterre l egyetértésben, 1) а fogvatartottak birtokában lév ő külföldi fizet őeszközzel kapcsolatos eljárásra vonatkoz ó szabályokat а büntetés-végrehajtásért felel ő s miniszterrel egyetértésben . (3) Felhatalmazást kapa büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter, hogy rendeletben állapíts a meg a)

а büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait,

18 9

b) az elzárás és а szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséne k szabályait а szabálysértési szabályozásért felelő s miniszter egyetértésével, c) а pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rend őri feladatok végrehajtásának szabályait а rendészetért felelő s miniszter egyetértésével, t (I а szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait а szabálysértési szabályozásér ő felel s miniszter egyetértésével, e) az elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítésének, üzemeltetésének és alkalmazásának , továbbá az elektronikus távfelügyeleti eszközök felhasználásának szabályait az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével . (4) Felhatalmazást kapa rendészetért felel ős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az őrizet és az elő zetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes szabályait а büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter és az igazságügyért felel ős miniszterrel egyetértésben, а legfő bb ügyész véleményének kikérésével . (5) Felhatalmazást kapa rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felel ős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiado tt rendeletben szabályozza а büntetés-végrehajtás során elrendelt el ővezetés végrehajtásával, valamint az elítélt elfogása é s megtalálása esetén meghatározo tt bíróság, ügyész vagy végrehajtásért felel ős szerv elé állításával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait. (6) Felhatalmazást kapa rendészetért felel ős miniszter, hogy а javítóintézetben alkalmazo tt rendészeti kiegészít ő képzésének és а vizsgájának részletes tartalmi feltételeit, а vizsgaszabályzatot, valamint а kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelel ő szakirányú képesítések és képze tt ségek jegyzékét а gyermekek és az ifjúság védelméért felelő s miniszterrel és az oktatásért felel ős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza . (7) Felhatalmazást kapa gyermekek és az ifjúság védelméért felel ős miniszter, hogy а javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felel ős miniszterrel és а büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiado tt rendeletben állapítsa meg . Hatálybalépés 435 . §

(1)Е törvény — а (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — 2015 . január 1 jén lép hatályba . (2) А 92 . §-t megel ő ző alcím, а 92—94 . §, а 95 . § (2)—(4) bekezdése, а 96. § (1) bekezdés h) pontja és а 437. § (2) bekezdése 2016 . január 1 jén lép hatályba. Átmeneti rendelkezések 436 . §

(1) А Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978 . évi IV . törvény (a továbbiakban : 1978. évi IV . törvény) alkalmazásával kiszabo tt büntetések és alkalmazott intézkedések végrehajtása során а (2)— (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel е törvény rendelkezései szerint kell végrehajtani . (2) Az 1978 . évi IV. törvény alkalmazásával kiszabo tt szabadságvesztésre ítélt а 2013 . június 30. napján hatályban volt 1978 . évi IV. törvény rendelkezései szerint bocsátható feltétele s szabadságra.

19 0

(3) Az 1978 . évi IV. törvény alkalmazásával а részben felfüggesztett szabadságvesztés mellet t ől eltiltás és kitiltás kiszabott foglalkozástól eltiltás, járm űvezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyekt tartamának számítására а 296. §, а 298. § (1) és (4) bekezdése, а 299 . § (1) bekezdése, а 301 . § (1 ) bekezdése és а 304. § az irányadó . (4) Az 1978 . évi IV . törvény alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés esetén az enyhéb b végrehajtási szabályok а 104. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében akkor nem alkalmazhatók, ha a z elítélt az 1978 . évi IV. törvény 47 . § (4) bekezdése alapján vagy а bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra.

(5) А bíróság által 2013 . július 1 jét megel őzően elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtás a során az 1978 . évi IV . törvény 70 . § (3) bekezdése alkalmazható . (6) Az 1978. évi IV . törvény alkalmazásával elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásába n való közreműködése során а rendőrség az 1978 . évi IV. törvény 82 . § (5) bekezdés a)–d) pontj a tekintetében ellenőrzi а magatartási szabályok megta rtását.

(7) А 2010 . május 1 jétől 2013 . június 30-ig hatályban volt 1978 . évi IV . törvény alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során а kényszergyógykezelé s tartamának eltelte napján – az 1978. évi IV . törvény 74. § (3) bekezdése alapján – а kényszergyógykezelés megsz űnik és а beteget e1 kell bocsátani az intézetbő l. (8) Ha а (7) bekezdés szerinti elbocsátáskora beteg gyógykezelésének szükségesség e továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történ ő elhelyezés érdekében az egészségügyr ő l szóló törvényben meghatározo ttak szerint kell ő id ő be n

kezdeményezi а bíróságnál а kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást . Ha а bírósá g elrendeli а beteg kötelező gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos – az Országo s Mentőszolgálat útján – intézkedik а beteg átszállítása iránta kijelölt, az egészségügyr ől szól ó törvény szerinti gyógykezelést végz ő pszichiátriai intézetbe .

(9) А 205 ., а 206 ., а 279., а 302–303 ., а 306. és а 316. §-t arra az elítéltre is alkalmazni kell, akit а 1978 . évi IV . törvény alkalmazásával katonai büntetőeljárásban katonaként ítéltek el .

(10) А BFB az elítélt személyes meghallgatását követő en nyolc napon belül – az országo s parancsnok által kiado tt módszertani útmutató alapján – dönt az elítélt rezsimbe helyezésér ől és а bv. intézetben működő reintegrációs programokban történ ő részvételről. Az országos parancsno k által kiadott módszertani útmutató alapján lefolytatott kockázatelemzési vizsgálat lefolytatásá t követően а BFB záró kockázatelemzési jelentésben rögzíti az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, valamint meghatározza а kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet а bv. intézetnek а reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. Hatályon kívül helyez ő тendelkezés 437 . §

(1) Hatályát veszti а büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979 . évi 11 . törvényerej ű rendelet. (2) Hatályát veszti а 436. § (10) bekezdése .



19 1

Az Európai Unió jogának való megfelelés 438 . §

(1) Е törvény 12 . § (1)–(2) bekezdése а büntet őeljárás során igénybe vehető tolmácsolásho z és fordításhoz való jogról szóló, 2010 . október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanács i irányelv 2 . és 3. cikkének való megfelelést szolgálja. (2)Е törvény 12 . § (2)–(5) bekezdése а büntet ő eljárás során а tájékoztatáshoz való jogró l

szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Е törvény 13 . §-a а büntető eljárásban а sértett jogállásáról szóló, 2001 . március 15-i 2001/220/I13 tanácsi kerethatározat 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja . (4) Е törvény 13 . §-a а bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és а 2001/220/I13 tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012 . október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6 . cikk (5)–(6) bekezdésének való megfelelést szolgálja. (5) Е törvény 132 . §-a és 394. § (2) bekezdése а gyermekek szexuális bántalmazása, szexuáli s kizsákmányolása és а gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint а 2004/68/I13 tanács i kerethatározat felváltásáról szóló, 2011 . december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 . cikkének ; 324 . §-a az irányelv 25 . cikkének való megfelelést szolgálja.

Áden János köztársasági elnök

Kövér László az Országgyűlés elnöke