Kötelező vagy lehetőség? Az egész napos iskolai nevelés-oktatás helyzete az általános iskolában Németh Zsuzsa szociálpolitika PhD
Miért érdekel az egész napos iskola? • a jólét (az egyéni- és a társadalmi jólét) foglalkoztathatóságtól függ, • foglalkoztatási szint iskolázottsággal összefüggő okait kutatva (Kertesi- Varga, 2005) megállapították, hogy a fiatalabb korcsoportok felé haladva növekszik az iskolázottsági szintben a lemaradás, • a magyar iskolarendszer újratermeli az alacsony iskolázottságú népességet,
Mire jó az egész napos iskola? • a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőség növelésének egyik eszköze, Chris Gabrieli 3 területet nevez meg, amire a többletidő felhasználható: • 1.) több idő juthat sportra, művészetekre, társas és érzelmi készségek fejlesztésére, • 2.) a többletidőben gyakorolhatják a matematikát, az idegen nyelveket és az olvasást, • 3.) a tanároknak több idejük jut óráik előkészítésére a kollégáikkal való együttműködésre,
Egész napos iskolai nevelés és oktatás és a délutáni napközi Miben különbözik? • délelőtt és délután is lehet kötelező tanóra, • a tanórák közé lehet pihenést és a szüneteket beiktatni, • az iskolában biztosítani kell a feltételeket a tankönyvek, a füzetek és más felszerelések biztonságos tárolásához, • a tanuló nem menthető fel a délutáni foglalkozások alól,
Miben hasonlít? • biztosítani kell a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag elsajátításához, • támogatást kell nyújtani azoknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, • a tehetséggondozást a délutáni időkeretben kell megoldani,
Hasonlóságok és különbségek az iskolaotthonos ill. az egész napos iskolai nevelés és oktatás között •
•
• •
ISKOLOTTHON a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalta a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés folyamatát, lehetővé tette a délelőtti és a délutáni kötelező tanórai foglalkozásokat és ezek között a pihenést és a szüneteket, az egész napos iskola előzményének tekinthető, kötelező a délutánt az iskolában tölteni,
• •
•
•
EGÉSZ NAPOS ISKOLA a szakrendszerű oktatás az alapja, a tanórák a délelőtti és délutáni időszakban egyenletesen vannak elosztva, az oktatásszervezés tekintetében az iskolaotthonos oktatás az előképe, nincs felmentési lehetőség a délutáni foglalkozások alól,
2013. szeptember 1-től kötelező a délután 4 óráig tartó iskolai tartózkodás • az új időkeret és foglalkozási rend került bevezetésre, • az általános iskolában a foglalkozásokat legalább 16.00 óráig kell tartani (17.00 óráig), • a megnövekedett időkeretben olyan egyéni és csoportos foglalkozásokat kell szervezni, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják , • a délután 4 óráig tartó iskolai tartózkodás kötelezettsége alól a tanuló felmenthető,
Az adatgyűjtés tapasztalatai 11 általános iskola (3 ill. 4 fenntartó, korábban 5), más településről bejárók aránya 29% (55%-13%), iskolaotthonos oktatásban tanulók aránya 15%, a belvárosi iskolákban nem volt halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, • előkészületekről: 9 általános iskolában 15 interjút készítettem, • a bevezetett módosítások tapasztalatairól: 9 iskolában 9 interjút készítettem,
• • • •
Létszámadatok a város általános iskoláiból: 900 800 700 600 nem maradt az iskolába délután 500 400
napközis és tanulószobai tanulók száma
300 iskolaotthonos tanulók száma
200 100
előfutár iskola
várakozó iskola
várakozó iskola
előfutár iskola
alkalmazkodó iskola
alkalmazkodó iskola
alkalmazkodó iskola
várakozó iskola
alkalmazkodó iskola
előfutár iskola
alkalmazkodó iskola
0
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Az interjúk alapján háromféle iskolát különböztettem meg: • előfutár iskola, korábban iskolaotthonos oktatásszervezést alkalmaztak az iskolában, • alkalmazkodó iskola, nem volt korábban iskolaotthonos oktatás, de a törvényi előírásoknak igyekeztek megfelelni és az új időkeretet úgy beosztani, hogy azt tartalommal is megtöltsék, • a várakozó iskola, nem készültek arra, hogy lényeges változást vezessenek be, a délutáni foglalkozások alóli felmentést minden szülői kérésre megadták,
Az egész napos bevezetésének tervezése
iskola
• előfutár iskolában iskolaotthonos oktatással azonosították és nem terveztek változtatást, • alkalmazkodó iskolákban a változásokra való felkészülés már korábban elkezdődött és számos változást terveztek bevezetni, • várakozó iskolákban nem tudták pontosan, hogy milyen módon hajható végre a törvény úgy, hogy eleget tegyenek a törvényi előírásoknak, de az iskolában ne kelljen olyan változásokat bevezetni, amelyeket sem az iskola vezetése, sem a szülők nem szeretnének,
Az iskola jelenlegi formájában mennyire felel meg az új kihívásoknak? Van-e elég pedagógus? Van-e elég tanterem? A szakkörökhöz van-e alapanyag az iskolákban? „tanár”, „tanuló”, „óra”, „foglalkozás” kifejezéseket használják, nem mozdultak el az intézmények abba az irányba, hogy más szemlélettel közelítsék az egész délután adta lehetőségekhez, • pl. az iskola a közösségformálás színtere is lehetne,
• • • •
Az igazi választóvonal … • az alsó és a felső tagozat délutáni iskolai programjai, iskolai bent tartózkodása között húzódik, • a város iskolában az alsó tagozaton korábban általános volt a napközi, ahol iskolaotthon volt ott a délután 4-ig, fél 5-ig tartották a foglalkozásokat, • több iskolában 5-6. osztályban még napközi van délután (egy osztály egy csoport), • 7-8. osztályban délutáni tanulószoba,
… a felmentés • azt tapasztaltam: a felső tagozatos szülők, éltek a köznevelési törvény adta lehetőséggel, és felmentést kértek a délutáni foglalkozások alól, • kialakult gyakorlat: az iskolák előre gyártott kérelmet adtak ki a szülőknek, vagy tettek fel az iskola honlapjára, • az iskolai foglalkozások kínálata a tervezés fázisában sokkal szélesebb körű volt, de a felmentések következtében csökkent az iskolában maradó gyerekek száma, így kevesebb foglalkozás van a tervezettnél,
A bevezetés tapasztalatai
első
félévének
• a jogszabály változás megnehezítette az évkezdést, • ahol iskolaotthon volt eddig is, nem történt számottevő változás, • a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának lehetőségét várják a változástól, • ahol a gyerekek más foglalkozásokra is járnak a szülők félelme, hogy a gyerekek nagyon elfoglaltak lesznek és kevés lesz a szabadidejük megszűnt, • azok a serdülő gyerekek, akik eddig korlátozás nélkül hazamehettek, nehezen élték meg a változásokat,
Összegzés • előfutár-, alkalmazkodó- és várakozó iskola modellek alkalmazhatóak voltak a város általános iskoláira, • a törvényi változásokra válaszul kialakított iskolai stratégiák hasonlóak voltak, • az alkalmazkodó iskolák változtattak legtöbbet a törvény hatására, • a jelenlegi változás formális, „kötelező” megvalósulása még nem tükrözi a tartalmi „lehetőség” felé történő elmozdulást,
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
