KÖTELEZŐ BESZOLGÁLTATÁS HAJDÚ-BIHARBAN 1950 ÉS 1956 KÖZÖTT Virágh László
A mezőgazdasági termények, illetve termékek kötelező beszolgáltatása az állami hatóságoknak nem csupán az ötvenes évek jellegzetes jegye, de az ebben az időszakban gyakorolt formája elválaszthatatlanul összekapcsolódott a korabeli gazdaság- és agrárpolitikával. A beszolgáltatási rendszert a kormány 1941-ben, a háborúba való belépéssel szinte egyid őben vezette be, majd 1945 után is minden évben elrendelte a mezőgazdasági termel ők beszolgáltatási kötelezettségét . A különböző kormányzatoknak nagyjából hasonló céljai voltak e kényszerintézkedés alkalmazásával . Egyfelől az, hogy az élelmiszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokból fellépő hiányt az állami készletgazdálkodás rendjével hidalják át, másfelől pedig az, hogy a mezőgazdasági eredetű cikkek termelésében és felhasználásában érvényesítsék a kormányzat szempontjait . A kötött termékforgalom és az azt kiegészítő adagolási rendszeren keresztül többé-kevésbé szabályozni tudták a felhasználás megoszlását az egyes társadalmi rétegek, így a termel ők és a városi lakosság fogyasztása, valamint a katonai és export (jóvátétel) célú felhasználás között. Eközben a központi gazdaságirányítás az árak hatósági megállapításával a nemzetgazdaság különböző ágai, illetve a lakosság egyes rétegei között jelentékeny jövedelemátcsoportosítást is végrehajtott . A tervgazdálkodás kereteibe illesztett beszolgáltatási rendszer az aktuális politikai és gazdasági céloknak megfelel ően, a fentebbieken túlmen ő további feladatokat is ellátott. Így vált az osztályharc megvívásának egyik fegyverévé, amikor teljesíthetetlenné fokozott terheivel a kulákká, s ekképp ellenséggé nyilvánított paraszti réteg gazdasági megsemmisítését szolgálta. Az államigazgatás a beszolgáltatási rendszer más intézkedésekkel való összekapcsolásával (pl . vetési tervek vagy állatvágások hatósági engedélyeztetésével) a mez őgazdasági termelés minél kiterjedtebb ellen őrzésére törekedett . A paraszti beszolgáltatási terhek valamennyi időszakban nagyok voltak, de az ötvenes években a paraszti termelés általános feltételei is kedvez őtlenebbé váltak . Jelentősen megnövekedtek a gazdálkodók adóterhei és az ismétlő dő tagosítások bizonytalanná tették a parasztgazdaságok földhasználatának tartósságát. A hatóságok nagy propagandát fejtettek ki a beadás teljesítése érdekében, szinte naponta hírt adva a sajtóban jól teljesítő és nem teljesítő, ezért megbüntetett gazdákról . Aktivisták keresték fel a gazdákat, hogy felszólítsák őket a beadás teljesítésére, beadási versenyeket indítottak, ünnepélyeket szerveztek, s dics őségtáblákat" készítettek, emléklapokat, okleveleket adtak át. Mindezek mellett 1950 és 1953 között a beszolgáltatás végrehajtása olyan kiterjedt represszióval járt együtt, amely a beszolgáltatásnak rekvirálás jelleget adott . A háborúra készül ő hadigazdálkodás keretében valóságos harc 135
folyt a mez őgazdasági készletek mind nagyobb arányú központosítása, begyűjtése érdekében, aminek legdöntő bb formája a kötelező beszolgáltatás növelése volt.t Beszolgáltatás az erőltetett növekedés időszakában Történetünk akkor veszi kezdetét, amikor az új közigazgatási apparátus, a tanácsok rendszerének kiépítése folyik: A megyei tanács 1950. június 15-én alakult meg, amely igazgatási szervezetének egyik legfontosabb feladatává a beszolgáltatás végre hajtása, az állami készletgyűjtés megyei irányítása vált. Alakulásáért a kormány felé a megyei tanács elnöke és végrehajtó bizottsága volt a felelős. A beszolgáltatás menetét a megyei pártbizottság is figyelemmel kísérte, felé is jelentési kötelezettsége volt a tanácsi apparátusnak . A helyi pártbizottságok aktivistáikon, az ún. népnevelőkön keresztül közvetlenül is részt vettek a beszolgáltatás irányításában . Az 1950/51-es gazdasági évben az előző évinél, gazdaságnagyságtól függően, mintegy 15-20~-kel nagyobbak voltak a gazdák terménybeadási kötelezettségei? A közellátási helyzet romlása és a koreai háború miatti háborús félelem következté ben feszült helyzetben kezdődött meg a betakarítás . A megyei apparátus kiadta az országos jelszót : cséplőgéptől a raktárba!". S már a betakarítás idején megkezdték a kulákká nyilvánított gazdák hatósági beidézését beadási ügyekben . A begyűjtési munkák megyei koordinálására az érdekelt irányító és felvásárló szervezetek bevonásával létrehozták a Megyei Terménybegy űjtő Bizottságot. A végrehajtás során nem tudtak érvényt szerezni mindenütt a kiadott jelszónak, de így is gyorsan haladt a beszolgáltatás, amelynek eredményéül a megyei apparátus első lett a megyék közti őszi terménybegyűjtési versenyben 3 A gyors beszolgáltatást átvételi és raktározási gondok kísérték. A rohamosan romló közellátási helyzetben tovább korlátozták a parasztság fogyasztását. Novemberben felemelték a magánvágások utáni zsírdézsmát, s az állatvágási engedélyeket csak a beadási kötelezettségek hiánytalan teljesítése esetén ad hatták meg a helyi hatóságok . Az 1951 januárjában létrehozott tanácsi begyűjtési osztályok egyik első feladata éppen ezeknek a rendelkezéseknek a megvalósítása lett. Fontos tevékenységük volt az engedély nélküli, ún. feketevágások felkutatása a A hatóságok a téli hónapokban ún. elszámoltató bizottságok segítségével ellenőrizték a gazdálkodók beadási kötelezettségeinek teljesítését. A határozott végrehajtás érdekében a bizottságokat idegen községekből kijelölt személyekből állitották össze : A megyében mintegy 550-570 ember hajtotta végre az ellenőrzéseket, s foglalkozott az elrejtett terménykészletek felkutatásával .s A készletek felkutatásában segítkező, közreműködő helybélieknek jutalmul a feltárt készlet 10~-át adták 6 A nagygazdák beszolgáltatását elsőként ellenőrizték és az ennek során kivetett kötelezettség 1 A korszak általános gazdaságtörténetéről lásd : Pető Iván-Szakács Sándor : A hazai gazdaság négy évtizedének története . 1945-1985. I. köt. Bp. 1985 . A beszolgáltatás hazai történetéről és funkcióiról lásd : Szabó Károly-Yirágh László : A beszolgáltatási rendszer Magyarországon . Egyetemi Szemle 1985 . 4. sz . és ugyanők: A begyűjtés klasszikus" formája Magyarországon . Medvetánc 1984 .2-3 . sz. 2 142/ 1950. MT . sz . rendelet . 3 HBML XXIII. 21 a. és 21/b. ad . 1378/195 1 . 4 A megyei hatóságok minisztériumba küldött jelentései szerint 1951 első három hónapjában 274 esetet derítettek fel, s ebből 183 alkalommal indítottak büntetőeljárást . HBML XXIII. 21/a ., 5/1951 . és 11/1951 . 5 HBML XXIII. 1/a. 1951 . január 17 . 6 HBML XXIII. 1/a . 1951 . február 20 .
13 6
teljesítésének elmulasztását akár internálással is büntethették . Mellettük sor került a többi paraszti gazdaság ellenőrzésére is, s az utasítás szerint ezeket is büntethették : Azokat a kis- és középparasztokat válasszák ki büntetésre, akiken keresztül el lehet érni, hogy a többit is a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére lehet szorítani, akiknek elítélése politikai szempontból fontos ." 1951 tavaszán országosan összeírták a gazdaságokat, s az 1951/52-es beadási kötelezettségeket már az összeírás adatai alapján vetették ki.8 Az új beszolgáltatási rendelet egységes rendszerbe foglalta a termelők addigi különféle kötelezettségeit, amelyeket tovább növeltek. A gazdák beadási könyvet kaptak, amely tartalmazta gazdaságuk fontosabb adatait és kötelezettségeiket . Ide jegyezték be a hatóságok azok teljesítését is. A kenyérgabonafélék aratásának kezdetén a rossz ellátás, a hús- és zsírhiány, valamint az alacsony arató és cséplési munkabérek miatt a megyében több helyen, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Nádudvaron, Püspökladányban és Polgáron kisebb megmozdulásra került sor, amelyekben asszonyok, illetve arató- és cséplőmunkások vettek részt .e A helyi pártbizottságok ebben az évben is kiadták a jelszót : cséplőgéptől a raktárba!" . A begy űjtés megyei irányítását az Országos Operatív Bizottság instrukciói szerint a megyei Operatív Bizottság végezte. De a központi hatóságok már a cséplés idején elégedetlenek voltak a helyi szervek munkájával, s ezért megbízottakat küldtek a megyébe . A megyei Operatív Bizottság munkájában az Élelmezésügyi Minisztériumból (a begyűjtés miniszteriális szervezete ekkor) és a pártközpontból érkezettek vettek részt, és miniszteri megbízottak tevékenykedtek a megyei és járási begyűjtési osztályok mellett is .l° Jelentősen megnövekedett a fővárosból érkezett munkások részvétele is a begyűjtésben . A fokozott előkészületeket követően a megye augusztus végére teljesítette kenyérgabona-beadási tervét . Ekkor azonban a minisztérium felemelte a megyei apparátus begy űjtési feladatait meghatározó tervszámokat . A több mint 30~-os emelkedést és az eredeti tervszámokat, beadási címenként az alábbi táblázat mutatja :ll vagonban! Termények
Eredetitervszám A+B
C
I
összesen
A többlet C tervszáma
(1)
(2)
2/1
Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Napraforgó
3690 518 641 140 2827 1144
2459 721 1057
6149 1239 641 140 2 827 2 201
2458 143 15 1080 584
40,0 22,3 10,7 38,2 26,5
Összesen :
8960
4237
13 197
4280
32,4
Megjegyzés : A+B : természetbeni földadó és kötelező beadás ; C: kötelezőn felüli beadás az állami gépállomások talajmunkadíjával és cséplőgépkeresményével együtt. 7 HBML XXIII. 1/a . 1951 . február 13 . 8 1951 . évi 10. sz. törvényerejű rendelet . 9 HBML XXIII. 1/a. 1951 . június 26 . és 1951 . július 10. 10 HBML XXIII. 21/b . ad 1378/1951. a megyei Operatív Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. 11 HBML XXIII. 21/a . 57/1951. és 0321/1951 . ü.cs. Él. M. sz.
137
Bár a kötelezőn felüli beadásért (C beadás) valamivel magasabb árat fizettek a termel őknek, de ennek begyűjtése is csak hatósági eszközökkel volt lehetséges. A raktározási gondok ellenére szeptember elején megkezdték a felemelt terv végrehajtását . Ezt az előző évekhez hasonlóan a nagygazdák készleteinek ellenőrzésével és számbavételével indították . Irányítására miniszteri biztos érkezett a megyébe, s végrehajtására 66 elszámoltató bizottságot szerveztek, amelyek vezetőiül debreceni üzemekből jelöltek ki dolgozókat .lz Szeptember közepétő l valamennyi parasztgazdaság és termel őszövetkezet árufeleslegeinek felkutatására és beadási előírására sor került . Ennek során a gazdaságok szükségleteinél nagyobbnak ítélt készleteket előírták C" beadásra. Azoknak, akik a megadott határidőig nem tettek eleget a felszólításnak, hátralék címén 5-10~-kal felemelték kötelezettségét, valamint kártérítésként" pénzbüntetést róttak ki rájuk. Az elszámoltatások menetér ől és a beszolgáltatás alakulásáról a megyei hatóságok naponta jelentést adtak a minisztériumba . Az 1951 őszi begyűjtési kampány els ő szakasza november 7-én zárult. A versenyben a megyei apparátus ezúttal a második helyen végzett, Békés megye mögött.l3 De ezzel nem fejeződött be a begy űjtés, novemberben újabb kampány indult. A nagylétai járás versenyre hívta ki" a járásokat abban, hogy Sztálin 72. születésnapjára, december 21-re hány százalékkal tudják emelni begyűjtési eredményeiket . Minden községben mozgó begyűjtési brigádokat szerveznek, ezek előtt MNDSZ-DISZ népnevelők menjenek el a hátralékosokhoz, árugabonával rendelkez őkhöz, s bírják rá őket arra, hogy adják be kötelezettségüket, ill. árugabonájukat ."la A központi és a megyei hatóságoknak kettős célja volt az újabb kampány indításával . Egyfelő l további terménykészletek megszerzése, másfelő l a járási és községi apparátus tevékenységének kézbentartása, feladatokkal való ellátása . Mert, ahogy a megyei Operatív Bizottság egyik pártközponti megbízottja megfogalmazta, mechanikusan végzik feladatukat, ezért a megyében hozott határozatok nem mindig jutnak le a községekhez" .is Félő volt, hogy szétesik az apparátus, s az irányító szervezetek elvesztik a helyi igazgatás feletti kontrolljukat . Helyenként már októbertő l kezdve nem vezették a nyilvántartásokat, vagy megtörténik, hogy az elkobzott állatot a községi vezet ők szétmérik maguk közt" .i6 Az apparátus mozgatásának egyik eszköze a munkájuk feletti ellenőrzés volt. Míg egyik részüket a nem kielégít ő tervteljesítés miatt bírálták, addig másik részüket túlkapások miatt . A megyei hatóságok a vágóállat- és állati termékek beszolgáltatásának végrehajtása érdekében is nagy erőfeszítéseket tettek . Mivel azonban a felvásárlást a szántóföldi terményekkel ellentétben nem a Meszöv irányítása alá tartozó szövetkezetek, hanem országos nagyvállalatok megyei kirendeltségei végezték, ennek alakulására kisebb befolyásuk volt. A vállalatok ugyanis, hogy felvásárlási tervszámaikat teljesítsék, gyakran nem vették figyelembe a beadási kötelezettségeket, hanem szabad felvásárlás keretében vették át a parasztoktól termékeiket . A termel ők is itt igyekeztek értékesíteni áruikat, mivel a beadási ár többszörösét kaphatták meg . E gyakorlat miatt a felvásárló vállalatok tevékenysége gyakran került a megyei hatóságok bírálatának kereszttüzébe .l' Annál is inkább, mert az alacsony beszolgáltatási tervteljesítés miatt a minisztérium időnként csökkentette a megye ellátását biztosító élelmiszerkereteket . 12 13 14 15 16 17
HBML XXIII. 21/a . HBMiL XXIII. 21/b . HBML XXIII. 21/b . Uo . Uo . és november 14 . HB:V1L XXIII. 21/b .
138
1960/1951. ad 1378/1951. november 5. ad 1378/1951. november 29 . ad 1378/1951 . november 21 .
A második kampány során mintegy 500 vagon terményt követeltek a gazdákon . A kulákok ismét elsődleges célpontjai voltak az elszámoltatásoknak, mintegy 200 vagon terményt szándékoztak beadatni velük : Újabb elszámoltató bizottságok men nek ki azokhoz a kulákokhoz, akik az előírt terményt nem szállították be, valamint oda, ahol még van keresnivaló ."t s A megyében az őszi begyűjtési kampányok során december eleji adatok szerint a gazdák közel felét, több mint 41 ezer parasztot büntettek meg, a kivetett pénzbírságok összege megközelítette az 5,5 millió Ft-ot . Községenként rendkívül változatosan ala kult a bírságok összege . Míg pl. Szerepen 173 ezer Ft, addig Nagykerekiben csupán 2100 Ft volt.t9 1952 elején létrehozták a Begy űjtési Minisztériumot, s változtatásokat hajtottak végre a kötelező beszolgáltatás rendszerén. Megszüntették az ún. C beadást, az előző évek begy űjtési kampányainak legfő bb területét. Az új rendelet szerint csupán B" beadás volt, amely magába foglalta a természetben fizetett földadót és a terület utáni beszolgáltatást.2° Az egyszerűsítéssel az előző évi C" beadás jelent ős hányadát átvezették a terület utáni beszolgáltatás kötelezettségei közé.2t A C" beadás eltörlését, valamint az új kötelezettségek nagyságát és kiszámításának módját az országos és a megyei sajtóban széles körben nyilvánosságra hozták, brosúrák kiadásával is propagálták. A propaganda a párt, a DISZ és az MNDSZ aktivistáinak feladata volt. Miközben javában folyt az agitáció és a propaganda, a tervező szervek számára már nyilvánvaló volt, hogy a rendeletben meghatározott beadási kötelezettség alapján begyűjthető termények mennyisége nem elegendő a tervezés más oldaláról támasztott igények kielégítésére . Ezért a kormányzat a megyék tervszámait felemelte anélkül, hogy a termelő k kötelezettségeinek kiszámítási módját nyilvánosan módosította volna . A megyei apparátuson belül felvet ődött a tervfeladatok teljesíthetőségének, korabeli szóhasználattal feszítettségének problémája . Márciusban a megyei begyűjtési osztály vezetője a megyei tanács vb elé terjesztett beszámolójában elmondta, hogy pl. a derecskei járásban a magas kataszteri tiszta jövedelem (aranykoronaérték) miatt 10~-kal csökkenteni kellene a tervet és akkor termelőnként 50-60 kg gabona maradna vissza. De rögtön azt is hozzátette, hogy 9 mázsás átlagtermésnél teljesíthető lesz a terv. A megyei pártbizottság képvisel ője hozzászólásában elvetette a csökkentés lehetőségét, s kifejtette : minden rendelkezésre álló erővel növelni kell a termésátlagot". Majd megállapította : nem ért egyet a jelentésnek azzal a részével, amely ismertetni akarja a dolgozó parasztsággal a felemelést, és a kedvezményeket. Erre nincs szükség . Azt kell tudatosítani, hogy a kivetett mennyiség törvény, amelynek eleget kell tenni, mert a nem teljesítés büntetéssel jár", 22 Ezzel egyidőben a bal- és jobboldali ferdítések", a túlkapások" és az opportunizmus elleni küzdelem" nevében az igazgatási szervek tevékenységét érő bírálati hullám indult. A megyei pártbizottság szerint általában opportunizmus tapasztal ható a megyei begy űjtési osztálytól kezdve lefelé a községekig egy-két községt ől eltekintve . . . pártvonalon segítséget adnak a begyűjtéshez, de els ősorban a tanácsnak kell a begyűjtésben rendet teremteni" .zs 18 19 20 21
HBML XXIII. 21/b . ad 1378/1951. december 5. Uo . és december 12 . 1952 . évi 2, sz. törvényerejű rendelet . A megyei begyűjtési osztály egy keltezés és jelzet nélküi feljegyzése szerint pí . búzából 5416, rozsból 654, vagy pl . kukoricából 3321 vagon kötelező beszolgáltatással számoltak. Vö . : a 137. o. táblázatával! HBML XXIII. 21/a . 22 HBML XXIII. 1/a. 1952 . március 11 . 23 HBML XXIII. 1/a. 1952 . április 22 .
139
Míg folytak az évi terménybeszolgáltatás végrehajtásának előkészületei, közben nagy erők mozgósításával tartott az országos sertésbegyűjtési akció, amelyet - kell-e még írni - erre a célra szervezett bizottság, az Országos Sertésoperatív Bizottság irányított. A kialakult koreográfiának megfelel ően a kampány első célpontjai a kulákgazdaságok voltak, majd utánuk következett a többi gazdaság . Az elszámoltatások többször is megismétlődtek, az elszámoltató bizottságokat felülvizsgáló bizottságok megjelenése követte. 1952 a parasztság újabb kori történetének egyik legválságosabb éve lett. Az alacsony terméseredmények ellenére az Országos Begy űjtési Operatív Bizottság júliusban elrendelte az előírt kenyérgabona-kötelezettségek cséplés utáni azonnali beszol gáltatását . Ellenkező esetben 48 órán belül megbüntetik a gazdákat. A beadás teljesítése után viszont nem maradt meg a termelők fejadag- és vetőmagszükséglete . Nagy nyomás nehezedett a helyi apparátusokra a kötelezettségek csökkentésére, a korábbi évek gyakorlatára és az érvényes rendeletekre hivatkozva, melyek szerint a termel ő k ilyen irányú szükségleteit a kenyérgabona esetén a beadás teljesítése előtt biztosítani kell. Hajdú-Biharban, ha lehet még súlyosabb volt a helyzet, a termésátlagok nemcsak a teljesíthetőség határaként megjelölt 9 mázsától, hanem az országos átlagtól is kisebbek voltak az egyéni gazdaságokban :2a q/kat. hold
sú~ Hajdú-Biharban Országosan
1951
1952
10,1 9,7
6,5 7,1
6,4 7,9
5,2 6,1
A helyi tanácsok sok helyen valóban megkezdték a kenyérgabona-kötelezettségek átütemezését más terményre, sőt néhol megtagadták az utasítások végrehajtását?5 Nagy Imre begyűjtési miniszter a megyei tanácselnökök előtt éleshangú beszédben ítélte el ezt az eljárást?6 Ismét elégedetlenkedtek a megyében a cséplőmunkások.2~ A megyei irányítás először azokra a járásokra összpontosította erőit, amelyekben az előző évben lassabban haladt a beszolgáltatás . Ez a megoldás sikeres volt, mert augusztus közepére már mind a négy járásban, a polgári, a nagylétai, a debreceni és a püspökladányi körzetben száz százalékra teljesítették a tervet?$ Miközben a hatósági jelentések szerint a beadási verseny soha nem látott méreteket öltött, addig szeptember elejéig gyorsított eljárás keretében 36 ezer parasztot bírságoltak meg 16 millió Ft összértékben. Mivel ebbő l csak alig 2,5 millió Ft-ot tudtak behajtani, ezért 13 ezer termel őnél végrehajtást is eszközöltek! 29 24 Forrás : Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai . 1954 . KSH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága Debrecen, 1955 . 102 . old., és Mezőgazdasági Adattár I. KSH Bp., 1965 . 168-169. old. 25 Pl . Bakonszegen lemondott a begy űjtési állandó bizottság vezetője, mondván hogyan álljon a nép elé, ha a beadási kötelezettséget vetőmag és fejadag rovására is teljesíteni kell". Hajdúsámsonban a begyűjtési csoportvezető mondott fel, ő nem számoltatja el az apját" . HBML XXIII. 1 /a . 1952 . július 22 . 26 HBML XXIII. 21/b . 104-13/1952 . 27 HBML XXIII. 1/a. 1952 . július 22 . 28 HBML XXIII. 21/b . 872-1/85/1952 . 29 HBML XXIII. 21/b. 172/60/1952. Voltak más eszközök is . Mint pl . Polgáron, ahol az iskolában az iskolásgyerekek naponkénti dolgozatírással serkentik szüleiket a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítésére" . HBML XXIII. 21/b . 872-1/93/1952.
140
A kenyérgabona begy űjtésénél alkalmazott nyers erőszaknál nem kisebb represszió mellett hajtották végre a kapásnövények beadatását is. A parasztság ahogy tudott, megpróbált ellenállni . Betakarítási engedély nélkül kezdtek sokan a kukorica-, napraforgótöréshez és a burgonya felszedéséhez, sokszor még zöld állapotban, megpróbálván kikerülni a terméseredmény hatósági ellenőrzését. Minden kilogramm terményre szükségük volt a beadatott gabonakészletek pótlására, az élelmiszer- és takarmányhiány mérséklésére. Egy október közepi kimutatás szerint a gazdák mintegy hatvan százaléka nem, vagy csak részben teljesítette beadási kötelezettségét a megadott határid őre. A kimutatás adatai szerint újabb 7 ezer gazdára róttak ki pénzbüntetést, melynek összes értéke 5 millió Ft volt. A szeptemher elejétől eltelt egy hónap alatt 12 ezer gazdánál volt végrehajtás so A parasztokkal szembeni nyílt erőszak alkalmazása után, amikor alig több, mint két hónap alatt a gazdák harmadánál volt végrehajtás formájában, a szó szoros értelmében padlássöprés, a begyűjtési apparátus szétesett, működésében megbénult . Sok helyütt maguk a tanácsi funkcionáriusok sem tudtak eleget tenni beadási kötelezettségüknek . A központi hatóságok kísérlete, hogy újabb beadási versenyek szervezésével rázzák fel az apparátust, kudarcba fulladt. 1953 els ő hónapjaiban a megyében szinte leállt a beszolgáltatás, egyes termékekből a tervekhez képest csupán 520~-os szinten mozgott.3 t A Begyűjtési Minisztérium vezetése a megyei tanácsi szervek munkáját lazának és kapkodónak" min ősítette és megbírálta az apparátust, mert gyakran a parasztok egyéni érdekeinek védelmezőjeként" lép fel és feladatait áthárítja" a pártbizottságokra .32 Mivel a helyzet máshol is hasonló lehetett, februárban a begyűjtési miniszter a belügyminiszterrel együtt a megyei és járási tanácsok begyűjtési szerveinek személyi felülvizsgálatáról hozott határozatot, gyakorlatilag az apparátus lecserélésének szándékáva1.33 S februárban három hétre tervezett országos kulákelszámoltatási akciót indítottak, az utolsót ilyen formában. Az elszámoltatás megkezdése előtt a bizottság közölje a kulákkal, hogy adja elő cikkenként, miből mennyit és hol tart, mert ha elrejtett vagy eldugott készletet talál a bizottság, azt elkobozza . . . Az elkobzott készletek 10~-ának ellenértékét jutalom képpen a bizottság tagjainak pénzben ki kell fizetni . . ."3a Kötelező beadás az új szakasz meghirdetése után Az új kormányprogram meghirdetésével egyidő ben kezdődött meg az 1953. évi kenyérgabona-termés betakarítása és beszolgáltatása . Ezt még az előző év végén megjelent rendeletnek megfelelően hajtották végre, amely már nem tartalmazta azt, hogy a termel ők fejadag- és vetőmagszükséglete megelőzi a beadást 3s Tisza József begy űjtési miniszter a megyei tanácselnökök feladatait meghatározó beszédében megerősítette, csak a beszolgáltatás teljesítése után kell foglalkozni a termelők szükségleteivel. Lehet ővé tette viszont, hogy azon termelők gabonakötelezettségeit átütemezzék más terményre, akiknek nem maradna elegend ő készlet szükségleteik fedezésére . A megye az átütemezésekre 100 vagonos keretet kapott, amely a kötelező be30 HBML XXIII . 21/b . 1721/75/1952 . 31 HBML XXIII. 1/a. 1953 . április 7. 32/HBML XXIII. 21/a . 1953 . április 15 . 33 HBML XXIII. 21/a . 3310/1953. F. B. 34 HBML XXIII. 21/b . 00124/ 1953 . Bgy. M. sz . utasítás . 35 1952 . évi 26 . sz . törvényerej ű rendelet .
adás megyei tervszámának két százalékát sem érte el. Ennek 70~-át a termel őszövetkezetek, többi részét az egyéni gazdák javára használhatták fe1.36 A nyár végétő l egy sor új kormányzati rendelkezés látott napvilágot, amelyek közül több is foglalkozott a beszolgáltatással . Többek között az 1953-as beszolgáltatási kötelezettségek határid őre történő teljesítésének esetére kilátásba helyezték a gazdák elő ző évekrő l felhalmozódott beadási hátralékainak és büntetéseinek eltörlését, 10~-kal csökkentették a kukorica-, burgonya- és napraforgóbeadás mennyiségét és eltörölték a forgalmi korlátozásokat. Megszüntették a büntet ő bírósági eljárás lehetőségét a beadást nem teljesítő gazdákkal szemben, azután szabálysértőként vonták őket felelősségre. Egy időre száműzték a kulák kifejezés használatát is. Az irányvonal módosítása bizonyos fokú értetlenséget váltott ki a megyei apparátus vezetésében . Az igénybe vehető kényszerítő intézkedések központi korlátozása után nem találták a beszolgáltatás végrehajtásának megfelelő módját, s általában tanácstalanok voltak a falusi osztályharc további feladataival" . Ezért újra és újra jelentkeztek határozottabb fellépést" sürgető nézetek .3' Mivel a beszolgáltatási árak továbbra is rendkívül alacsonyak voltak, a termelőknek alig fűződött érdeke a beadás teljesítéséhez . A beadások lassabban haladtak az előző évekhez képest, mennyisége jelentősen csökkent . A begyűjtési miniszter után Nagy Imre kormányfő fordult levélben a megyei tanácsok elnökeihez, hogy kényszerintézkedések nélkül érjék el a beadások teljesítését, mert azok elmaradása a meghirdetett életszínvonal-emelést lehetetlenné teszi.3 g Miközben a parasztok jelent ős része már a kötelez ő beszolgáltatás eltörlésében reménykedett, 1954 elején nyilvánosságra hozták az új begyűjtési rendeletet, amely hároméves időszakra előre meghatározta a termel ők kötelezettségeit: A beadási ter heket csökkentették, de fenntartották az 1952-ben kialakult gyakorlatot, hogy a beadás teljesítése a termel ői fejadag rovására is kötelező, csupán a hatóságok előtt igazolt vetőmagmennyiséget lehetett minden körülmény között visszatartani.39 Átszervezték a begyűjtési apparátust, a tanácsok begyűjtési osztályait megszüntetve, a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó Begyűjtési Hivatalokat állítottak fel . E lépéssel egy új stílusú begyűjtési munka szervezeti alapjait kívánták megvetni . A kötelező beszolgáltatás kitüntetett helye az állami készletgazdálkodásban azonban nem változott . Az alábbi táblázat néhány fontosabb termény, ill . termék beszolgáltatása mennyiségének és az összes megyei felvásárlásból való részesedésének alakulását mutatja ao
HBML XXIII. 21/a . 060/43/1953 . HBML XXIII. 1/a. 1953 . július 30., 1954 . január 5. és 19 . HBML XXIII. 21/b . 336 434/1953 . Bgy. ii~l . és 21/a . 0181/1953. Az egyéni gazdák terménybeni kötelezettségei 10-15~-kal, állati termékekből 25-40~-kal csökkentek gazdaságnagyságtól és termékektől függően. Az ekkor falusi nagygazdáknak nevezett volt kulákok kötelezettségei 5~-kal voltak nagyobbak, mint más gazdáké. A tsz-ek és tszcs-k addig is alacsonyabb mértékű kötelezettségei az egyéni gazdákénál jobban csökkentek . Lásd : 1953 . évi 27 . sz . törvényerejű rendeletet . 40 Forrás : Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai . 1956 . Debrecen, 1957. 236-238. és 240-242. o . 36 37 38 39
142
Termények, termékek
_
I __ 1953
Kenyérgabona egyéni gazd .-ok tsz-ek részaránya a megyei felv :ban Takarmánygabona egyéni gazd .-ok tsz-ek
Kukorica egyéni gazd .-ok tsz-ek részaránya a megyei fely :ban Vágósertés egyéni gazd .-ok tsz-ek részaránya a megyei felv .-ban Vágómarha egyéni gazd :ok tsz-ek részaránya a megyei felv:ban Tej (ezer hl) egyéni gazd .-ok tsz-ek részaránya a megyei felv:ban
I
I
1955
1956
441
295 57
364 85
269 87
51,8%
52,7%
39,1%
49,0%
39
38 10
32 6
63,4%
65,8%
49,5%
62,3%
260
200 23
235 21
134 5
92,9%
80,2%
51,5%
79,4%
32 6
39 9
45 9
34 8
52,8%
58,6%
50,9%
25,8%
30 6
35 5
34 3
6 2
44,4%
47,6%
45,7%
9,8%
153
105 14
80 20
64 22
30,5%
23,6%
78
részaránya a megyei felv :ban
ezer q 1954
73,2%
I - 13
I
41,2% I
Megjegyzés : terményeknél a természetbeni földadóval együtt!
A kenyérgabona-beszolgáltatás és az ehhez kapcsolódó fejadagkérdés körül volt továbbra is a legtöbb összeütközés a hatóságok és a termelők között. Bár a gazdák élelmiszerszükségletét nem vették figyelembe a kötelezettségek kivetésénél, de a vég rehajtás során már sokkal óvatosabban kezelték a kérdést . Gyakorlattá vált ebben az időszakban, hogy a beadott készletek egy részét vetőmag meghagyásának címén viszszajuttatták a gazdaságoknak . A termel őszövetkezetek felé ez általános eljárás volt, de a rossz termésű években, 1954-ben és főleg 1956-ban a magángazdaságok is részesültek ebben 41 A kormányzat nem mondott le arról a szándékáról, hogy a kenyérgabona-termés minél nagyobb hányadát vonja be a központi készletekbe . Ennek jegyében 1955ben és 1956-ban kötelezték a gazdákat, hogy a beszolgáltatáson felül további kész letek átadására kössenek szerződést a helyi hatóságokkal . Mivel a beadási kötelezettségeket még 1954-ben rögzítették, ezért ezeket a készleteket ún. állami szabadfelvásárlás címén kellett beadni . Igaz, a beadási ár négyszeresét fizették a gazdáknak ezekért a terményekért . Az 1950-51-es C" beadáshoz hasonló kötelezettség teljesítésének elmulasztását a beadás nem teljesítésével azonos módon szankcionálták . A megyei apparátus feladatait szintén e szerint határozták meg, keretszámot kaptak a kor41 HB:1QL XXIV. 621/b. 2645/1956.
14 3
mánytól, amelyet aztán kötelez ő tervek formájában lebontottak a községekre. A kenyérgabona mellett más terményekre, a takarmánygabonákra, a kukoricára is kiterjesztették a kötelező szerződéskötést. Ezt is figyelembe véve a fentebbi táblázat részesedést mutató adatai 1955-ben és 1956-ban is elérik, sőt a kenyérgabona esetén meghaladják az előző évek adatait . Mindez azt mutatja, hogy a kormányzat és így a megyei végrehajtó apparátus nem tudott elszakadni a felvásárlás beszolgáltatás, vagy ahhoz hasonló formában történő megszervezésének szemléletétő l. Az állat és állati termékek begyűjtésében viszont, ha lassan is, de új szemlélet kezdett kialakulni . Előtérbe kerültek az állami felvásárlás más módjai, mint pl. a szerződéses felvásárlás, amelyet gazdaságossági megfontolások indokoltak. Ezt a fo lyamatot a megyei hatóságok élénken támogatták, ha időnként kísérletet is tettek a szerződéses viszony kötelezővé tételére, elsősorban az állatbeszolgáltatós legkritikusabb területén, a vágósertésbeadásná142 A többéves begy űjtési rendszer működésének három éve alatt a megyében csupán 1955-ben érték el, ill. közelítették meg az előírt tervek teljesítését a3 1954-ben pl . a termelőszövetkezetek jelentős része, az egyéni gazdáknak pedig 20~-a nem tudott eleget tenni kenyérgabona-beadási kötelezettségének az ismételten alacsony, az 1952esnél is kisebb termésátlagok következtében a4 1955 elején több mint hatezer hátralékos termel őt tartottak nyilván, amikor ismét szigorítani kezdték a beadás elmulasztásának megítélését as Márciusban a megyei tanács elnöke jobboldali elhajlásnak és súlyos opportunizmusnak" minősítette, hogy a hátralékosok nagy száma ellenére még egyetlen büntetőeljárás sem indult a6 Ezt néhány tanácselnök és a megyei Begyűjtési Hivatal vezetőjének leváltása követte . Az ismét keményedő hatósági eljárások során 1955-ben négyezer sertésbeadással tartozó gazdaságban tartottak helyszíni behajtást 47 1956 elején újra tömeges hatósági beidézésekre került sor az ismét kulákoknak nevezett nagyobb gazdák beszolgáltatásának ellenőrzésére. Mivel a felszólitások eredménytelennek bizonyultak, 150 gazda ellen kezdeményeztek büntetőeljárást a helyi hatóságok. Közülük többet börtönbüntetésre ítéltek aa Az 1953 utáni begyűjtési versenyek során 1955-ben ismét az élcsoportban találhatjuk Hajdú-Bihart, sőt a megyei apparátus egyes kezdeményezései országos visszhangot váltottak ki, mint pl. az, amikor debreceni vállalatokat jelöltek ki egy-egy falu patronálására", a beszolgáltatás teljesítésének propagálására és egyéb politikai munkákra a9
42 HBML XXIV . 1/a. 1954. február 23 . és XXIV . 621/b 2149/1956 . 43 HBML XXIV . 621/b. Kiértékelési könyv. 44 HBML XXIV . 1/a. 1954 . szeptember 7. Az egyéni gazdaságok termésátlaga búzából 6>3 q/kat. hold, rozsból 4,7 q/kat. hold volt . Viszont volt olyan járás, ahol csupán 5>0 q/kat. hold, ill. 3,2 q/kat. hold átlagtermést mértek . Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai . 1954 . i. m. 102. old. 45 HBML XXIV. 2. 1955 . március 8 . 46 Uo . 47 HBML XXIV . 621/b. Kiértékelési könyv. 48 HBML XXIV. 2. 1956 . május 23 . 49 Begyűjtési Értesítő 1955 . szeptember 10 ., október 1. és 28.
144
Az egyéni gazdaságok helyzete A paraszti gazdaságokat a kenyérgabona-beszolgáltatás és annak mértéke érintette a legsúlyosabban . Gabonatermésük és felhasználása a következők szerint alakult ao ezer q 1953
Terméseredmény (búza+rozs)
`
1 154
1954
I
1955
977
1 334
Kötelező beadás és földadó Cséplési díj Vámőrlési díj Talajmunkadíj, kölcsön-visszatérítés Kötelező szerződéses átadás
350a 52 92 30
295 44 94 13
-
364 60 98 12 230a
Vetőmag
172
167
155
Marad szab ad felhasználásra
458
364
415
-
a beCSléS
A legnehezebb évről, 1952-r ől nem áll rendelkezésre hivatalos statisztika . A megyei begy űjtési osztály feljegyzései, valamint az összes állami felvásárlás mennyisége alapján az 1139 ezer q-s kenyérgabona-termésbő l mindössze 340-360 ezer q maradt a termelőknél élelmiszer- és takarmányszükségleteik fedezésére . Ezen kívül, a vetésterületet figyelembe véve 142 ezer q-t használtak fel vetőmagnak : A kötelez ő beadás mennyisége mintegy 450-470 ezer q lehetett, az egyéb kiadásoké pedig 180-190 ezer q, amelyek szintén az állami készleteket növelték, hiszen a cséplést az állami gépállomások, az őrlést az államosított malmok végezték51 Úgy maradt meg 340360 ezer q gabona a termelőknél, hogy az előző évhez képest 45 ezer kat . holddal kisebb területen vetettek búzát és rozsot 1952 őszén. A fokozott állami centralizáció 1954-ben is a kenyérgabona vetésterületének és arányának csökkenéséhez vezetett az egyéni gazdaságokban 52
Vetésterület A szántóterület ~-ában
I
1952
I
174 35,8
I
I
1953
129 32,5
~
ezer kat. hold 1954
156 34,6
I
1953
152 33,5
I
1956
141 35,9
50 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai . 1956 . i. m. 128-130 . és 236 . old. adatai alapján
számítva 1
51 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai . 1954 . i. m. 102. old. és ugyanaz 1956 . i. m. 239 .
old. alapján.
52 Májusi vetésterületi adatok . Forrás : Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai. 1955 . Debrecen, 1956. 69 . és 77, old., valamint ugyanaz 1956. i. m. 121 . old.
145
A beszolgáltatás végrehajtásának eszközeit, a megyei apparátus tevékenységét alapvetően befolyásolta az egyéni gazdaságok megoszlása a különböz ő birtokkategóriák között :53 összes szántó=100 Birtokkat. (kat. hold)
1951
I
1953
1955
Hajdú-Bihar Országosan
Mint a táblázat adataiból látható, a beszolgáltatással leginkább terhelt és teljesítésének elérésére gyakran börtönnel, vagy internálással büntetett kulákgazdaságok részaránya a szántóterületből az ötvenes évek elején meghaladta az országos átlagot . Ez azt jelentette, hogy a tavaszonként visszatérő nagy kulákelszámoltatási kampányok során a megyei apparátusnak jelentős feladatai voltak . Másik oldalról viszont a kulákgazdaságok országosnál nagyobb részesedése azt is jelentette, különösen, ha figyelembe vesszük a kulákjelölt", 15 és 25 kat. hold közötti gazdaságok kisebb részarányát, hogy a kulákgazdaságok kimerülése után a megyei beadási tervszámok egyre nagyobb hányada esett a kisebb gazdaságokra, a törpe- és kisbirtokosokra. Velük szemben is keményebben kellett fellépni és így is járt el a megyei apparátus . A megye paraszti gazdaságainak az országosnál valamivel nagyobb megterhelését az is okozta, hogy a megye szántóterületének átlagos aranykorona értéke, amely alapján meghatározták a kötelezettségeket, mintegy 6-~8~-kal magasabb volt az or szágos átlagnál . További nehézségeket okozott a gazdaságoknak, már a beszolgáltatáson túl, hogy termelési struktúrájukban kicsi volt a beadás alá nem eső termékek köre, s nagyvárosi fogyasztói kereslet híján a szabadpiaci árak is alacsonyabbak voltak, mint az ország más, szerencsésebb területein sa 1956 októberében a szigorodó hatósági eljárások, a továbbra is magas terhek, az alacsony átvételi árak, valamint a kötelező beadás másfél évtizedes kimerítő következményei miatt a megyében alakult új hatalmi szervek követeléseiben is szerepelt a beszolgáltatás eltörlése ss Nagy Imre kormánya még októberben megszüntette a kötelező beszolgáltatási rendszert, amelyet novemberben az új kormány is megerősített .
53 Mezőgazdasági statisztikai adatgy űjtemény. 1870-1970. Földterület I. Országos adatok . KSH Bp ., é. n. 140-144. old. és Földterület II. Megyei adatok . 419-423. o. 1951-ben 4200, 1953-ban 2800, 1955-ben 419 kulákká minősített gazdaság volt a megyében . 1949 és 1953 között 4261 kulákká nyilvánftott gazda ajánlotta fal a földjét az államnak. A IS-25 kat. holdas gazdaságok száma rendre : 5800, 2800 és 3009 . Forrás : Földterület II. i. m. 253. old. és 418-425. old. 54 Földterület I. i. m. 44447. old. 55 Az ellenforradalom tényei Hajdú-Biharban . Debrecen, 1957 . 17. és 19. old.
Compulsory Produce Delivery in Hajdú-Bihar County between 1950 and 1956 László Virágh In Hungary the delivery obligation of agricultural producers to state authorities was introduced in 1941 and its validity was renewed, until October, 1956, by every government. In the 1950's the procurement of agricultural commodities took place within the framework of state collection and it operated primarily through compulsory delivery to the state . Owing to the exceedingly low delivery prices and the growing quotas in theearly fifties, compulsory delivery meant an increasingly larger burden to peasant farms . Although the extent of the growers' obligations was formally determined in ordinances, in the course of actual implementation it was the momentary interests of state authorities that prevailed. In 1951, local authorities in Hajdu-Bihar County were instructed by the government to increase the collection of farm produce by 30 percent. The major tool of implementation was massive repression. Failure to attain the prescribed quotas could often entail imprisonment . In 1952, when, in spite of crop failures, the compulsory delivery quotas were set arbitrarily high, the county authorities conducted forced collection drives on every third farm, which meant that the produce they could locate were taken from the very farms. This practice contributed to large-scale shortages of foodstuffs and seed-grain. The extent of the shortage can be well illustrated by the fact that the sown area of farms decreased by 25 percent, i.e ., by almost 26,000 hectares.
0ónsamenauan npodaarca aocydapcmey e o6nacmu Xaűdy-b'uxap e nepuod 1950-1956 zz. Jlacno Bupaa B Bem'pHH cAaYa rocyAapcrsy CeJIbCKOX03A1lCTBeHHbIX IIpOZjyKTOB a OÓA3areJIbHOM IIOp37,ijKe co cTOpom r ce~cxoxoss~crsessbuc npoasao~rrene~ óvrna aaeAesa a 1941 rouy, g ,uo oxrxópa 1956 roua sror saxos oósoansrncai xaxc,~uvi npaa~ren6craoM. B naxsAeeaT~c roAax saxymca cem>exoxossrffersesHO~ npo s parucax roeyAapeTaesHa~ saxynox ocy~ecranxnaca rnas~nK o6pasoM eepes oóasarem.syFO cRa~y. 06sr3aTermsax cAaea npop~ ace 6onee TslxcernnH rpysoM noxsnacr sa nneen xpecrasIIicx$1c xossúlcrae~cos ns-sa Hcxrnoes~rem so ~sxsx saxyso~n ues s ósicrporo porra a sa~ane nsrrgRecsrrbix roAOs cAaaae~rx sanoroa. 1'I xoTa o6asassocrg nponsso,Aarene~ onpeRerrxnHCS cpopMamso a c~opMe yxasoa, o.~axo s xoue ar,mo.nBessx cAaes sanoroa Ao~poaa.~ ~yx~e H$repecar rocyAapcraeHSbix snacre~. Tax, a 1951 ro.Ay, no yxasy npassTem~cTBa, no~so pasee onpeAene~o~ cua~s sanoroa a o6nacra Xa~,uy-Smcap MecrsrnH anacrsnH syxmo 6rrno saxy~xr eige 30~ cemcxoxossrilcraesso~ npogy~curm . BrmonHeHSe nposcxo,~no c npsMese~ens mnpoxsx penpece~. Heaamo.rmesAe cga~s npoAyxr~ sacro caBrcr~oBgpoaanocs TEOpbMO~ . KorAa s 1952 ro,uy, secMOxpa sa nnoxoh ypoxca~, serm~a senoros, no,gnexcanp~ x o6asaxe.msoil cAaee, ocranaca raxo~ xce Baicoxo~, TO a KaxfiSOM TpeTbeM X03HüCTBe Ot)naCTH CÓOp sanoroa npossao,I[HJICH snacrsnvm, a pesyrn caTe xero c ,Asopoa xpecrssm satispa~ sahue~y~o npop~o. B pesynarare sroro a xpecTbsrgcxoM xoss~crBe cnoamnaca cepbessaa sexaarxa npoRosortbcrsHSc g ce~. Ha pasMepai 3ro~ sexaaTxH yxasriaaer roT ~axT, ~ro sa 25~, T.e. sa 45 rsicsrq xagacrpoarnc xo~AOa yMesbmsnacb nocesaax nno~aus ~essr~si a xoss~cTSax .
