Köszöntő. Tartalom. øtinfo május 1. Köszöntõ. Tájékoztatás

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (GYEMSZI EFF) és az Egészségszervezési, Tervezési és Finanszírozási Főigazgatósága (GYEMSZI ETF) 2013. április 4-én, 11-én és 25-én a műhibaperek megelőzése érdekében 3 × 1 napos konferenciát szervezett a konszolidált egészségügyi intézmények felső vezetése számára. Prezentációk formájában kerültek bemutatásra a jogszabályi keretek, bioetikai kérdések; a biztosítók viszonya az egészségügyi tevékenységekhez; a nemkívánatos események megelőzése, kezelési lehetőségei, a dokumentáció szerepe; valamint a hibák és tévedések kommunikációja. A beszámolót az Aktuális hírek között találják. Az elmúlt időszak is bővelkedett szakmai eseményekben, konferenciákban, valamint a vizsgaelnökök és szaktanácsadók számára szervezett konzultációkban. Az egészségügyi szakképzés területéről beszámolókat olvashatnak jelen lapszámunkban a Kórházszövetség XXV. Kongresszusáról, ahol a GYEMSZI az egészségügyi ágazat minden szereplőjének összefogása érdekében előadásokkal és standdal is képviseltette magát, továbbá olvashatnak a GYEMSZI EFF által szervezett vizsgaelnöki felkészítő program következő állomásáról, valamint a skill-laborok kialakításának érdekében szervezett megbeszélésről, ahol a szaktanácsadókkal közösen gondolkodva tettük meg a következő lépést az egészségügyi szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kidolgozása felé. Sokak számára közismert, hogy Intézetünk az ország számos városában a GYEMSZI által támogatott kihelyezetett képzéseket szervez 2012 márciusa óta. A 2012-ben indított támogatott képzések mára már a képzés végéhez közelednek, így ebben a számban – nagy örömmel – számolunk be három tanulói csoport sikeres vizsgájáról. Szekszárdon egészségügyi gyakorlatvezetőknek, pszichiátriai szakápolóknak, valamint a Sümegen található Pszichiátriai Centrumban szintén pszichiátriai szakápolóknak adhattuk át bizonyítványaikat. Tájékoztatást adunk az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) 2013. április 16-án az Emberi Erőforrások Minisztériumának nagytermében megrendezett 2013. évi Európai Betegjogi Napról. A cikket az Egészségügyi Szolgáltatásokat Támogató Rovatban találják.

Konferencia az orvosi kommunikáció szerepéről, a nemkívánatos események (műhibák) elkerülése és megelőzése céljából

2

Életképek az oktatásszervezésről

4

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban

5

Szaktanácsadói megbeszélés

7

Vizsgaelnöki felkészítők

8

Beszámoló a Kórházszövetség XXV. Kongresszusáról

8

Európai Betegjogi Nap 2013

10

Módosul a cukorbetegek inzulinkezelésével kapcsolatos szabályozás

11

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

11

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából

12

Több, mint munkaerő

13

Migránsok és a magyar egészségügy – IV. rész

15

How to Control Your Seasonal Allergies

19

Pályázatok

20

Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége

Tájékoztatás Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a 2013. március 14-én megjelent emberi erőforrások minisztere 9/2013 (III. 14.) EMMI utasítása a GYEMSZI Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a GYEMSZI ETI Főigazgatóság neve megváltozott. Új nevünk: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság, rövidítve: GYEMSZI EFF.

øTInfo 2013. május

1

Aktuális hírek

Konferencia az orvosi kommunikáció szerepéről, a nemkívánatos események (műhibák) elkerülése és megelőzése céljából A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (továbbiakban GYEMSZI EFF) és az Egészségszervezési, Tervezési és Finanszírozási Főigazgatósága (továbbiakban GYEMSZI ETF) 2013. április 4-én, 11-én és 25-én a műhibaperek megelőzése érdekében 3 x 1 napos konferenciát szervezett a konszolidált egészségügyi intézmények felső vezetése számára. A meghívottak körét (intézményenként 3 főt) az intézményvezetők/orvos igazgatók, ápolásvezetők, gazdasági igazgatók alkották. A rendezvény helyszínéül a Józsefvárosi Önkormányzat Diák és Vállakozásfejlesztési Központ színházterme szolgált. A rendezvényeken a kórházak képviseletében, valamint meghívott vendégként a Térségi Egészségközpontok vezetői és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ képviselői, összesen 277 fő vett részt.

A konferenciát az első napon Dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgató asszonya nyitotta meg. Az ezt követő napokon az aktuális témákat a rendezvény háziasszonya és moderátora Rauh Edit (GYEMSZI EFF, mb. főigazgató-helyettes), a probléma felvetést és jelenlegi helyzetet Dr. Imre László (GYEMSZI ETF, főigazgató-helyettes) vezette fel. A témához kapcsolódóan prezentációk formájában kerültek bemutatásra a jogszabályi keretek, bioetikai kérdések; a biztosítók viszonya az egészségügyi tevékenységekhez; a nemkívánatos események megelőzése, kezelési lehetőségei, a dokumentáció szerepe; valamint a hibák és tévedések kommunikációja. Az előadásokat szakmailag elismert, a témában jártas, neves előadók tartották. Első napirendi pontként Dr. Kardon László (GYEMSZI, szakértő) „A tájékozott beleegyezés bioetikai és orvosjogi kérdései” c. előadásában felhívta a figyelmet a „tájékozott beleegyezés” aktualitására; ismertette a fogalom történetét, filozófiai alapjait. Kitért a „tájéko-

2

zott beleegyezés” tartalmi elemeire, a jogi szabályozásra, a MOK Etikai Kódexének előírására, valamint beszélt a tájékoztatás jelenlegi gyakorlatáról, az ezzel kapcsolatos vitákról, érvekről és ellenérvekről. Előadásában kiemelte a tájékozott beleegyezés előnyeit az orvosok

számára, és felvetette, hogy az egészségügyi törvény és tájékozott beleegyezés intézményének bevezetése óta még nem alakultak ki a szakmai gyakorlati standardok. A következő előadásban Dr. Karczub Péter (Havasi és Karczub Ügyvédi Iroda, ügyvéd) a biztosítók oldaláról közelítette meg a témát. „Egészségügy a biztosításban” c. előadásában példákon keresztül mutatta be a biztosítók gyakorlatát és hozzáállását az adott témához. Felvázolta az egészségügyi felelősségbiztosítás sajátosságait, és részletesen ismertette az orvos-felelősségi biztosítási szerződés létrejötténél irányadó szempontokat, a szerződés fennállása alatti együttműködést. Gyakorlati szempontból mutatta be egy megyei kórház 3 éves biztosítási ciklusának feldolgozott adatait, és felhívta a figyelmet a perek elhúzódó időintervallumára, és költségeire is. A nap második felében Dr. Kárpáti Edit (GYEMSZI, Térségi Menedzsmentért Felelős Főigazgatóság, főosztályvezető) folytatta az előadássorozatot a minőségbiztosítás nézőpontjából „A nem kívánatos események megelőzése és kezelése, a minőségi ellátás mérföldköve” címmel. Kiemelte a dokumentációk fontosságát, a minőségbiztosítás szerepét, és felvázolta a tudatos és átfogó kockázat-szemléletet angliai példák bemutatásán keresztül. Véleménye szerint a hibák megelőzésére való törekvés és megfelelő kommunikáció a költségek megtakarítását, szabályozott munkakörnyezetet,

ø TInfo 2013. május

Aktuális hírek és növekvő reputációt is jelenthet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a GYEMSZI közreműködésével kidolgozásra került egy panaszkezelési ajánláscsomagot NEKED elnevezéssel (Nemkívánatos Események Kommunikációja Eljárásrendje és Dokumentációja), mely elérhető a https://hsmtc.hu/kutatas/neves/neves-betegbiztonsagi -forum/ weblapon. A konferencia utolsó előadójaként Dr. Pilling János (SE Magatartástudományi Intézet, pszichiáter) „Errare humanum est, perseverare autem diabolicum – Hibák és tévedések kommunikációja” címmel tartott előadást. Felvázolta a hibákról való tájékoztatás fontosságát, és idézte, hogy a MOK Etikai Kódexében is szerepel, hogy az érintetteket tájékoztatni kell az ellátás során bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a betegek egy

három napon kihasználták a lehetőséget. Számos témában szeretnék még bővíteni ismereteiket, pl. egészségügyi dolgozók jogi lehetőségei, kommunikáció, kockázat-felismerés, kockázat-felmérés, kockázatelemzés, kártérítési perek anomáliái, gyakorlati példák stb., valamint javaslatként hangzott el, hogy a GYEMSZI dolgozzon ki egységes „tájékozott beleegyezés” nyilatkozatot. A konferencia lebonyolítása minden tekintetben sikeresnek mondható. A résztvevők visszajelzéseik alapján maximálisra értékelték a témafelvetést, az

elkövetett hiba után őszinte és pontos tájékoztatást, érzelmi támogatást – beleértve a bocsánatkérést – és felelősségvállalást várnak el. Felvázolta, hogyan lehet beszélni az elkövetett hibákról, mit tegyen, illetve ne tegyen az orvos. Hangsúlyozta a bocsánatkérés fontosságát, és hogy mit tehetünk a hiba ismétlődésének megelőzéséért, valamint hogyan javíthatjuk kommunikációnkat az elhallgatás helyett a nyílt közlés alkalmazásával. Felvetette, mit tehet a társadalom, mit tehetnek az intézmények és az orvosok ebben a témában. Előadása végén kérdésként hozta fel, hogy mire lenne szüksége az orvosoknak. Véleménye és tapasztalatai szerint az orvosoknak speciális képzésre, a hiba utáni tanácsadásra, támogatásra és jogi védelemre is szükségük lenne. Az előadásokat kerekasztal beszélgetés zárta, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt kérdezni és hozzászólni a témával kapcsolatosan. A jelen lévők mind-


együttgondolkodást és a szervezést. Hasznosnak és folytatásra érdemesnek ítélték a rendezvényt. A Semmelweis Tervben foglalt céloknak megfelelően a GYEMSZI a konferenciát követően, a jövőben szakmai tréningekkel igyekszik javítani az orvosok, szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók belső és külső kommunikációját. Gyetvai Györgyi, GYEMSZI EFF

3

Ápoló szakmacsoport

Életképek az oktatásszervezésről A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Főigazgatóság (GYEMSZI EFF) Szakképzés Szervezési Főosztály életében a vizsgaszervezés és ezzel

rációs órák megtartásához, lehetővé tették, hogy az oktatásban kiváló szakemberek vehessenek részt. Köszönet illeti Gliedné Tillmann Erzsébet ápolási igazgató asszonyt, Asztalos Györgyné ápolási igazgató-helyettes asszonyt, Horváth Ferenc Károlyné ápolási igazgató asszonyt és nem utolsó sorban Bakos Julianna vezető ápolót, aki tanulóként is részt vett a képzésben. A szoros együttműködés, az oktatók odaadó felkészítése, a tanulók kitartó lelkesedése meghozta gyümölcsét, mert a szakmai vizsga mindhárom osztályban nagyon szép eredménnyel zárult. (Szekszárd, Pszichiátriai szakápoló 79%, Egészségügyi gyakorlatvezető 76%, Sümeg, Pszichiátriai szakápoló 86%)

Bizonyítványosztás

együtt a bizonyítványosztás havonta rendszeres eseménynek számít. Amiért most mégis tollat ragadok annak oka nem más, mint hogy megoszthassam Önökkel az örömömet. Sokak számára közismert, hogy az ország számos városában a GYEMSZI által támogatott kihelyezetett képzéseket szervezünk. 2012. március hónapban Szekszárdon a Balassa János Kórházban, többek között egészségügyi gyakorlatvezető (16 fő), pszichiátriai szakápoló (16 fő), valamint a Csolnoky Ferenc Kórház Sümegen található Pszichiátriai Centrumában szintén pszichiátriai szakápoló (12 fő) képzéseket indítottunk. Mikor jelentkeztem a feladatra, még nem gondoltam arra, hogy ez az egy év röpke pillanat alatt eltelik, és máris szervezhetem a szakmai vizsgát. Mégis így történt és már az eseményről múlt időben írhatok. Az egy éves időtartamú szakképzési programok nem kevés feladatot róttak az oktatásszervezővé avanzsált szakdolgozók vállára. A gyakorlatvezetőket segítette: Kósáné László Anikó osztályvezető ápoló, a pszichiátriai szakápolókat Szekszárdon Sörösné Éger Adrienn osztályvezető ápoló – nem mellékesen ő a tanulók táborát is erősítette –, Sümegen pedig Baratiné Véninger Gabriella ápolási igazgató-helyettes. Az oktatás színvonalát emelte, hogy a kórházak ápolási igazgatósága egy emberként állt a képzések mögé. Biztosították az eredeti környezetet a demonst-

4

A szakmai vizsgát követően az adminisztrációs feladatok elvégzése után Szekszárdon 2013. április 22- én, a kórház könyvtárában került sor az ünnepélyes bizonyítványosztásra. A bizonyítványokat Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony (GYEMSZI EFF) adta át, Ridegné Cseke Irén főosztályvezető asszony (GYEMSZI EFF), Gliedné Tillmann Erzsébet ápolási igazgató asszony, Asztalos Györgyné ápolási igazgató-helyettes asszony társaságában. Az ünnepséget Dr. Muth Lajos főigazgató úr mellett, Dr. Vendég Magdolna főorvos asszony – a képzésben részt vett oktatónk – is megtisztelte jelenlétével. A sümegi osztály tanulóinak 2013. április 26-án Veszprémben a kórház Dr. Csillag József előadótermében tartottuk az ünnepélyes bizonyítványosztást. A bizonyítványokat itt is Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony adta át, Ridegné Cseke Irén főosztályvezető asszony, Horváth Ferenc Károlyné ápolási igazgató aszszony, Baratiné Véninger Gabriella ápolási igazgató-helyettes asszony, valamint Dr. Balczár Lajos főorvos úr – a képzésben részt vett oktatónk – közreműködésével. Mindkét ünnepségen a dicsérő szavak és a köszönetnyilvánítás mellett, meghitt pillanatokkal is tarkított ceremónián jóleső érzés volt látni a felszabadult örömöt és büszkeséget a vizsgázók arcán. Tegez Ferencné, GYEMSZI EFF


Ápoló szakmacsoport

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban Szervezeti formák és finanszírozás – III. rész Néhány országról részletesebben Finnország Finnországban a szakellátás biztosítása az önkormányzati tulajdonban lévő kórházi körzetek felelőssége. A járóbeteg szakellátás elsősorban a kórházak járóbeteg részlegein történik, kisebb részben pedig az alapellátó egészségügyi központokban (a szakellátó járóbeteg viziteknek mintegy 10 százalékát biztosítják). Emellett magán orvosi praxisok is biztosítanak járóbeteg szakellátást. A járóbeteg szakellátás igénybevételéhez beutalóra van szükség (a beutaló származhat az egészségügyi központban dolgozó alapellátó orvostól, magán orvostól, vagy a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvostól). A kórházi körzeteket a tagönkormányzatok menedzselik és finanszírozzák. Mindegyik helyi önkormányzatnak kötelezően csatlakoznia kell valamely kórházi körzethez. A kórházi körzetekhez változó számú (6-58) önkormányzat csatlakozik. Összesen 21 kórházi körzet van Finnországban. Minden körzetnek van egy központi kórháza, és egyes körzetekben egy kisebb helyi kórház is működik, amelyek biztosítják a járó- és fekvőbeteg-ellátást a területükön élő lakosság számára. Összesen mintegy 70 állami kórház működik Finnországban. A kórházi körzetek és önkormányzatok évente különböző szerződéses vagy tárgyalási mechanizmusokon keresztül határozzák meg a volumenre vonatkozó célkitűzéseket, valamint a kifizetéseket. A tervezett volumenek és költségek egyaránt az előző évin alapulnak. Formálisan egy tanács dönt a költségvetésről, amelynek tagjait az egyes önkormányzatok választják. A tanács jóváhagyja a pénzügyi beszámolókat (mint pl. kifizetési módszerek, valamint a kifizetések árai) is, és dönt a főbb befektetésekről. A kifizetési módszerek körzetenként eltérőek lehetnek. Az árazási trend fokozatosan tolódott el az esetalapú finanszírozás felé. Jelenleg 21 körzetből 13 DRG-alapú finanszírozást alkalmaz. A DRG-k alkalmazásának elvei és szabályai jelentősen változnak a kórházi körzetek között, mivel nincsenek országos irányelvek. A DRG-kat a járóbeteg ellátásban is alkalmazzák. A járóbeteg ellátásban co-paymentet kell fizetni, amelynek mértéke azonban körzetenként eltérő lehet. A Helsinki City Egészségügyi Központban például 2012. január 1-től a járóbeteg ellátás díja 27,5 euró. A kezeléssorozat esetében 7,5 euró az ellátás díja vizitenként,


és ezt a díjat maximum 45 vizit esetében lehet felszámolni egy kalendáriumi évben. 2010-ben az önrész plafonja 636 euró, ami után térítésmentessé válnak az egészségügyi szolgáltatások (kivéve a rövid távú kórházi ellátás). A 18 éven aluliak nem fizetnek a járóbeteg ellátásért. A magán járóbeteg ellátás igénybevétele a nőgyógyászat és a szemészet terén a leggyakoribb. A szerződött magán praxisok által biztosított járóbeteg szakellátást is részben megtéríti az Országos Társadalombiztosítás, a kormány által meghatározott alapdíj maximum 60 százalékáig (a magánszolgáltatók kiszabhatnak az alapdíjnál magasabb árat is). (Az Országos Társadalombiztosítás összességében véve a magánszolgáltatók díjainak átlagosan egyharmadát téríti meg). Franciaország Franciaországban a járóbeteg szakellátás, a kórházak ilyen irányú tevékenysége mellett, tradicionálisan az önálló, vállalkozó orvosok érdekeltségi körébe tartozik. Az összes francia orvos kb. fele vállalkozó formában praktizál. A vállalkozó orvosok többnyire egyéni rendelőkben praktizálnak. Lehetnek általános orvosok vagy szakorvosok. 2011-ben a vállalkozó orvosok összes díjazása 19,2 milliárd euróval az összes közvetlen egészségügyi költség mintegy 10,7 százalékára rúgott Franciaországban. A kórházakhoz kötődő járóbeteg-ellátással együtt ez az összeg 45,7 milliárd euróra (25,4 százalék) nő (ez nagyjából megegyezik az OECD statisztikában szereplő hányaddal.). A vállalkozó orvosok és nővérek díjazása az általuk elvégzett beavatkozások függvényében történik. A különféle elvégezhető beavatkozásokat egy lista (Classification Commune des Actes Médicaux – CCAM) tartalmazza, ezekhez az illető orvos szakmai képzettségének megfelelően egy szorzó rendelhető, melyet végül egy évről évre az orvosi szervezetek és a társadalombiztosító közötti megállapodásban rögzített díjtétellel kell megszorozni, így adva az illető orvos díjazását. A francia orvosok két szektorra osztva végzik tevékenységüket az ország egész területén. Az 1-es szektorban önálló vállalkozóként praktizáló szakorvosok által a betegeknek felszámítható díjtételeket többségében az országos keretszerződés határozza meg. A 2-es szektor orvosai, az elismert szaktekintélyek (kb. a vállalkozó orvosok ¼-e), ugyanezeket a tarifákat alapul véve, mind ez ideig szabadon határozhatták meg konzultációs tarifáikat, de az új szabályozás – egy 2012. október 26-án született megállapodás – szerint a társadalombiztosítási tarifa 2,5-szeres túllépése (70 eurós küszöbértéken túl) eljárást von maga után. A szakorvosi díjtételt a betegnek kell megelőlegeznie. A társadalombiztosító átlagosan a házi- és szakor-

5

Ápoló szakmacsoport vosi konzultációk költségeinek az 1-es szektorban 70 százalékát, a két szektor átlagában pedig 62-63 százalékát téríti meg. A fennmaradó részt – elsősorban a 2-es szektorban alkalmazott díjtúllépéseket – a kiegészítő biztosítók (kb. 22 százalék), illetve maguk a betegek állják. Az egyes szakmákban megszerezhető jövedelmek között jelentős különbségek lehetnek. Ennek oka elsősorban az, hogy a gépesített beavatkozások díjtételei általában magasabbak a puszta konzultációkénál, ezért van az, hogy a jövedelmi skála két végén egyrészről a radiológusok, másrészről a bőrgyógyászok állnak. De a különbségeket tovább erősíti a díjtúllépések rendszere a 2-es szektorban, illetve természetesen az egyénileg elvégezhető és elvégzett beavatkozások volumene. A nemzetközi tendenciáknak és a kórházi felvételek általános rövidülésének megfelelően, az utóbbi időben Franciaországban is jellemző, hogy a kórházak egyre nagyobb arányú tevékenysége folyik egynapos sebészet vagy járóbeteg-ellátás keretében. 2010-ben 26 millió felvételből majdnem 14 millió volt ilyen jellegű. Ezeknek az ellátásoknak azonban csak 44 százaléka az akut jellegű, 40 százalékban pszichiátriai, 18 százalékban pedig rehabilitációs jellegű járóbeteg-ellátásról van szó. A francia kórházak három nagy csoportja különíthető el: az állami kórházak (az ágyak mintegy 60 százaléka), illetve a for-profit és non-profit magánkórházak csoportjai. Jellemzően az utóbbiakban található nagyobb arányban ambuláns akut ellátás, míg a közkórházak ambuláns felvételei meghatározó részben pszichiátriai jellegűek. A kórházak finanszírozása 2007 óta legnagyobb részben DRG-alapon történik (Tarification à l’activité – T2A). Ugyanakkor egyes ellátások, pl. a pszichiátria prospektív költségvetés alapján finanszírozott (Dotation globale), továbbá a közfunkciók ellátásában részt vevő – eredendően állami, de 2009 óta részben magán – kórházak részére rendelkezésre áll egy, a Regionális Egészségügyi Hatóságok által folyósított keret az ügyeleti szolgálatra, népegészségügyi feladatokban való részvételre, illetve kutatási-oktatási célokra (MERRI-MIGAC). Az állami és non-profit intézmények ezen kívül magasabb T2A-díjtételeket számolhatnak el, kompenzációként az általában kedvezőtlenebb case-mixük miatt. Mindezen túlmenően a kórházi orvosok is végeznek vállalkozó társaikhoz hasonló járóbeteg-szakrendelést. A T2A-rendszerben finanszírozott akut ellátást végző magánklinikák esetében ez a klinikától jogilag független vállalkozó orvosi tevékenységnek minősül, és így az orvos közvetlenül veszi fel érte a díjazást a betegtől – ugyanazon feltételek mellett, mint a fent tárgyalt esetekben. Az állami és non-profit intézmé-

6

nyekben az orvosok fizetésért végzett feladatkörébe tartozik e szolgáltatások nyújtása is. Az intézményeket a társadalombiztosító a CCAM alapján fizeti. A magánpraxisok és a kórházi környezetben végzett ellátás között az utóbbi időszakban törekszenek kialakítani egy új szintet, melyet az egészségházak és egészségügyi központok (maisons de santé, ill. centres de santé) névvel illetnek. A kettő közti fő különbség az, hogy míg az egészségházak önálló vállalkozó orvosok közös praxisából alakulnak ki (jellemzően egyesületi formában, esetleg valamilyen gazdasági társaság egyidejű alapítása mellett), addig az egészségügyi központok önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmények, amelyekkel orvosaik alkalmazotti viszonyban állnak. A 2010–2013-as időszakban a kormány 250 egészségház létrehozását tervezte, 2012 januárjában 235 egészségház működött az országban. Jelenleg mintegy 450 egészségház projektje van folyamatban. Az egészségházak több évre szóló célkitűzéseikről és eszközeikről a Regionális Egészségügyi Hatóságokkal (Agences régionales de santé – ARS) kötnek szerződést, és ennek alapján kapják finanszírozásukat e hatóságoktól. Feladataik közé tartozik a folyamatos egészségügyi ellátás megteremtése (ügyelet ellátása), egyes népegészségügyi feladatok (pl. szűrések) ellátása, továbbá paramedikális szolgáltatások (pl. kinezioterápia, fizioterápia) nyújtása. Ezekről a Regionális Egészségügyi Hatóságnak elküldött ellátási terv rendelkezik, és ezek alapján az egészségházak a Hatóságtól, a vállalkozó orvosok számára megszabott tevékenységalapú társadalombiztosítási díjazáson túlmenően, rögzített összegű finanszírozást kaphatnak egy külön a hasonló célokra létrehozott alapból (Fonds d’intervention sur la qualité et la coordination des soins – FIQCS). A helyi és területi önkormányzatok is hozzájárulhatnak finanszírozásukhoz. Az egészségházak személyi állománya jelenleg 2650 egészségügyi szakemberből áll, közülük 750 orvos, közülük is a többség háziorvos Ez tehát jelenleg csak nagyon kis részét teszi ki a járóbeteg-szakellátásnak. Egészségügyi központokat non-profit társaság, önkormányzat vagy egészségügyi intézmény (kórház) alapíthat. Feladataik hasonlóak az egészségházakéihoz, és szintén elsősorban általános orvosi ellátást nyújtanak. A vállalkozó orvosok és a kórházak területi elhelyezkedése egyaránt egyenlőtlen Franciaországban. Előbbiek tekintetében a társadalombiztosító különleges opciók bevezetésével próbál kedvezőbb eloszlást elérni: a ritkán ellátott régiókban működő vagy ott helyettesítő, illetve az egészségházakat létrehozó orvosok számára emelt térítési díjakat biztosítanak. A kórházi ellátásban a földrajzi eloszlás tervezésének eszköze a Regionális Egészségügyi Hatóságok által


Ápoló szakmacsoport elkészített, és széles körű konzultáción nyugvó ötéves Regionális Ellátási Terv (Schéma régional d’organisation des soins – SROS). A SROS, amely három generációja (1994–1999, 2000–2005 és 2006–2011) során egyre szélesebb területen és egyre mélyülő jelleggel tartalmazta a kínálatszervezés céljait, a minisztérium, a társadalombiztosító és a nemzeti statisztikai hivatal által gyűjtött ellátási adatokból kiindulva szükséglet-alapú tervezést kíván megvalósítani. A harmadik generációban már kifejezett cél a vállalkozó orvosok tevékenysé-

gének szervezése is, a kórházi ellátással összhangban. Országos szintű irányszámok a járóbeteg-ellátás elérési idejére vonatkozóan ugyanakkor nincsenek. GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály Forrás: http://www.eski.hu/new3/kutatas/zip_doc/2013/ Jarobeteg_szakellatas_EU.pdf A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!

Szakképzés

Szaktanácsadói megbeszélés Az egészségügy és a pedagógia módszertanának folyamatos fejlődése megteremtette az igényt a gyakorlati képzési lehetőségek megújítására. Régóta kulcs fogalom a skill-labor a szakképzésben, ám eddig nem volt lehetőség ezek létrehozására Magyarországon. A GYEMSZI kiemelt feladatának tekinti a skill-laborok kialakításának támogatását. Minden térségben megkerestük azon intézmények főigazgatóit és ápolási igazgatóit, ahol lehetőség és igény mutatkozott ilyen gyakorlóhely megteremtésére. 2013. április 30-án lezajlott egy megbeszélés, ahol szaktanácsadók és ápolási igazgatók vettek részt azzal

a céllal, hogy jobban megismerjék egymást, az együttműködés lehetőségeit és a feladatokat. Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony (GYEMSZI EFF) köszöntő szavai után, Holczinger Istvánné főosztályvezető asszony (GYEMSZI EFF Szakképzés Fejlesztési Főosztály) röviden összefoglalta az eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi helyzetet és a terveket. Pápai Tibor szaktanácsadó az MH Egészségügyi Központ


Honvédkórházában kialakítandó skill-labor terveiről tájékoztatatta a jelenlévőket. A szaktanácsadók feladata jelenleg a leendő skill-laborok kialakításához a személyi és tárgyi lehetőségek

felmérése, a fejlesztési koncepció kidolgozása a későbbi fejlesztési pályázati részvétel feltételeinek megteremtése érdekében. Zagyva Klára, Gál Nikolett, GYEMSZI EFF

7

Beszámolók

Vizsgaelnöki felkészítők Várakozáson felüli érdeklődés mutatkozott az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) felkérésére a GYEMSZI EFF által megszervezett vizsgaelnöki felkészítő program iránt. A hatályos jogszabályban meghatározott kötelező továbbképzésen való részvétel igazolása szükséges a szakmai vizsgaelnöki névjegyzéken való nyilvántar-

tás meghosszabbításához, ennek megfelelően igen nagy számban jelentkeztek a szakmai vizsgaelnökök. Bár az időjárás is megpróbált közbeszólni – az első időpont március 27. volt, amit a nagy hó miatt kellett módosítani –, április 10-én nagy sikerrel zárult az első felkészítő, majd április 15-én a második is. Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes a reformok szakképzésre gyakorolt hatásáról, az elért eredményekről és a jövő terveiről tájékoztatta a résztvevőket, kiemelve a GYEMSZI feladatait.

Dr. Papp Dávid főosztályvezető az EEKH feladatait ismertette a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban. Dr. Betlehem József PhD., egyetemi docens, dékán, intézetigazgató, tanszékvezető a névjegyzékre való jelentkezés módjáról és feltételeiről, illetve a Bíráló Bizottság működéséről beszélt, megemlítve a tapasztalatokat és felmerülő kérdéseket is.

8

György Annamária főosztályvezető-helyettes aszszony (GYEMSZI EFF Szakképzés Fejlesztési Főosztály) tájékoztatást adott a szakképzést érintő jogszabályok változásáról, és ennek a vizsgára való kihatásáról. Az új OKJ-t, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket illetően komplex vizsgák megjelenésére hívta fel a figyelmet, melyhez kapcsolódóan a GYEMSZI EFF újabb tájékoztató nap megszervezését tervezi. Kálózi Erika szakmai referens (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) a szakmai vizsgák ellenőrzéséről tájékoztatta a résztvevőket, míg Ridegné Cseke Irén főosztályvezető (GYEMSZI EFF Szakképzés Szervezési Főosztály) Barczi Erika vizsgakordinátorral illetve Saxné Fruh Katalin oktatásszervezővel a vizsgabizottság működéséről és a vizsgaelnök feladatairól beszélt. A nagy érdeklődésre, valamint a névjegyzéken szereplők számára tekintettel tervezünk még egy tájékoztató napot, ezzel lehetőséget biztosítva valamennyi vizsgaelnöknek, hogy teljesíthesse továbbképzési kötelezettségét. A résztvevők igen hasznosnak, időszerűnek ítélték meg a rendezvényeket, hozzátéve, hogy a jövőben is szeretnének részt venni ilyen és ehhez hasonló tájékoztató programokon. Zagyva Klára, Gál Nikolett, GYEMSZI EFF

Beszámoló a Kórházszövetség XXV. Kongresszusáról Hagyományaihoz híven idén is nagy sikerrel rendezte meg a Magyar Kórházszövetség háromnapos kongresszusát 2013. április 17–19-ig, melynek Siófok adott otthont. Szakmai programban most sem volt hiány, a résztvevők több témából is kaphattak új információkat. Az első napon a közgyűlés zajlott, melyen új vezetőket választottak. Dr. Velkey György a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója váltotta Dr. Rácz Jenő előző elnököt. A „jelölt elnök” pedig Dr. Svébis Mihály, a BácsKiskun Megyei Kórház főigazgatója lett, ő három év múlva lép hivatalba. Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség eddigi elnöke továbbra is részt vesz a szervezet munkájában. Elnökségi tagok: Dr. Antal Gabriella, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tótth Árpád, Dr. Tóth Gábor, Prof. Dr. Gál János, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna A Kórházszövetség elnökségi tagjainak munkáját a három elnök koordinálja. Az elnökök megnevezésében szerepel a funkciójuk: elnök az, aki aktuálisan ellátja a szervezet képviseletét; előző elnök az, aki az előző


Beszámolók ciklusban látta el az elnöki tisztséget, jelenleg távolléte esetén helyettesíti az elnököt és munkájával segíti őt; jelölt elnök az, aki a következő ciklusban fogja betölteni az elnöki tisztséget, tulajdonképpen „tanulja” az elnöki teendőket. Ugyancsak az első napon Dr. Cserháti Péter helyettes-államtitkár számolt be az egészségpolitikai aktualitásokról. A második napon szakmai előadásokkal folytatódott a kongresszus, melyen a GYEMSZI több munkatársa is részt vett előadóként. Az Emberi erőforrás, minőségügy, betegjogok szekciót Dr. Páva Hanna helyettes-államtitkár asszony nyitotta meg, „Humánerőforrás helyzetkép” című előadásával. Ezt követően Dr. Belicza Éva az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszerének Magyarországi bevezetéséről adott átfogó tájékoztatót, mely várhatóan 2015 januárjától működik élesben. Szintén ebben a szekcióban volt szó betegbiztonságról, a Nemzeti Rákregiszter működéséről, a hatékony kommunikáció szerepéről. Végül, de nem utolsó sorban Dr. Novák Krisztina az OBDK főigazgatója számolt be a megalakulásuk óta eltelt első fél év munkájáról. A második nap délutánja a technológiáról, gazdaságosságról szólt, majd ezt követte a fenntartói fórum. A fenntartói fórumon három előadást hallhattak a jelenlévők: Dr. Ficzere Andrea az intézményvezetővé válás tapasztalatairól számolt be, majd Csakurdáné Dr. Harmathy Zsuzsanna a „Gyógyszerhiányok és megoldásuk” című előadását ismertette és Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony (GYEMSZI EFF) az egészségügyi szakképzés helyzetéről, a megtett lépésekről

tájékoztatta az érdeklődőket. Ezt követően Dr. Török Krisztina főigazgató asszony (GYEMSZI) mondta el tapasztalatait és megkérte kollégáit, hogy üljenek ki mellé és közösen válaszolják meg a feltett kérdéseket. Fő-

igazgató asszony közvetlensége mindenkiben pozitív élményt keltett. Természetesen a konferencia szervezői az esti társasági programra is gondoltak, ahol Havasi Balázs zongoraművész előadása mellett lehetőség volt folytatni a szakmai beszélgetéseket is. A harmadik napon Dr. Szócska Miklós államtitkár úr is részt vett a szakmai fórumon, ahol többek között szó esett a fejlesztésekről, az együttműködés fontosságáról, a sürgősségi ellátásról és a népegészségügy további lépéseiről. Végül díjátadással zárult ez a szakmailag magas színvonalú kongresszus. György Annamária, GYEMSZI EFF

Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének összefogására, együttműködésére van szükség Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének összefogására, együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az egészségügy prioritást kapjon – hívta fel a figyelmet egy hozzászóló a Magyar Kórházszövetség Kongresszusán, a fenntartói fórumon. A fórumot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója vezette a GYEMSZI vezető munkatársainak jelenlétével a zsúfolásig megtelt konferencia teremben. Dr. Török Krisztina főigazgató bevezetőjében felhívta a kórházi menedzsmentek figyelmét arra, hogy a 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban nincs az egészségügy számára deklarált forrás, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint augusztus elejére elkészüljön egy felmérés az egészségügyi intézmények fejlesztési szükségleteiről. A főigazgató együttműködést és konstruktivitást kért a kórházi vezetőktől, hogy megfelelő fejlesztési koncepciók szülessenek. Dr. Török Krisztina felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazatban szükség van racionalizálásra, amelynek egyik terepe a közös közbeszerzések. A főigazgató arra biztatta a résztvevőket, hogy kérjenek segítséget a térségi menedzserektől, s a GYEMSZI témában illetékes szakembereitől. A GYEMSZI vezetője a fórumon elmondta, hogy megalkottuk a piacteret, amely abban nyújt segítséget, hogy az intézmények hozzájussanak olyan eszközökhöz, amelyeket esetleg más módon nem tudnának megvásárolni. A hozzászólók üdvözölték, hogy a GYEMSZI részéről jelentős előrelépés történt a szakképzés és az ápolói szakma megbecsülése tekintetében, ugyanakkor számos kérdés érkezett például az új szakfelügyeleti rendszerrel, az akkreditációs rendszerrel és a nyugdíjazással kapcsolatosan is. Abban mind a fórum résztvevői, mind pedig a GYEMSZI képviselői egyetértettek, hogy az egészségügyi ágazat minden szereplőjének összefogására, együttműködésére van szükség. GYEMSZI Kommunikációs Osztály


9

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Európai Betegjogi Nap 2013 Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (továbbiakban: OBDK) a kormány az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 142/2012. (VII.30.) Korm. rendelettel hozta létre. Az OBDK központi hivatalként látja el a betegek jogainak hatékony védelmét és letéteményese az ellátotti és gyermeki

Ezt követően Dr. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd előadást tartott „Minőségi változások a betegjogok érvényesítésében, az OBDK felállítását követően” címmel. Főigazgató asszony előadásában kitért az OBDK jogszabályok által előírt feladataira, ismertette a tavalyi év eredményeit, valamint felvázolta a 2013-as célkitűzéseket. Dr. Trócsányi Sára (OBDK, főosztályvezető) „Egészségügyi adat & egészségügyi dokumentáció” c. előadásában felhívta a figyelmet a személyes adatok (ezen belül az egészségügyi adatok) kezelésének specialitásaira. Kitért az egészségügyi adatok kezelésének céljára, az adatok megismerésére jogosultak körére és részletesen ismertette az OBDK dokumentációs és módszertani feladatait. A következő előadásban Dr. Borza Beáta (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, főosztályvezető) bemutatta a Hivatal betegjogokhoz kapcsolódó munkáját. Felvázolta a panaszkezeléssel kapcsolatos magyarországi gyakorlatot és két konkrét ügy kapcsán részletes betekintést nyújtott a Hivatal eljárásrendjébe és a vizsgálatok folyamatába.

jogok védelmének. Az OBDK a jogvédelmi képviselet során kiemelt hangsúlyt fektet az érintettek jogairól szóló és a szolgáltatások elérését elősegítő tájékoztatásra, a betegdokumentáció megismerésével öszszefüggő jog érvényesítésére, a panaszjog gyakorlásának segítésére, valamint a rendszerhibák feltárására és megoldására. Eljárásaiban közvetít a szolgáltató és a kérelmező közötti vitás kérdések peren kívüli, gyors és mindkét fél számára megnyugtató rendezése érdekében. A Központ kezeli emellett a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentációt: nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg számára az iratbetekintés jogát az iratokat őrzi és archiválja. Hatósági feladatai körében vezeti a betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselők nyilvántartását, valamint folyamatosan nyomon követi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel és a betegtájékoztatással kapcsolatos szabályok érvényesülését. Az OBDK 2013. április 16-án az Emberi Erőforrások Minisztériumának VIII. emeleti nagytermében rendezte meg a 2013. évi Európai Betegjogi Napot. A rendezvényt Dr. Páva Hanna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.

10

Dr. Bence Rita (Társaság a Szabadságjogokért, betegjogi programvezető) a civil szféra nézőpontjából nyújtott tájékoztatást a magyarországi betegjogi helyzetről, kiemelte a különösen sérülékeny csoportokkal (pszichiátriai betegek, hajléktalanok stb.) való bánásmód hiányosságait, valamint kitért a megelőzés és a jogtudatosság növelésének fontosságára. A magyarországi orvos-beteg viszony jellemzőit és a bizalom fontosságát Dr. Velkey György (Bethesda Gyermekkórház, főigazgató) fejtette ki előadásában. Véleménye szerint a betegek komplex igényeinek kielégítése és az orvosok hivatásszerű tevékenységének támogatása a bizalom visszaépítéséhez vezethet. A konferencia utolsó előadójaként Dr. Pogány Gábor (Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, elnök) az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a civil és állami szervezetek között. Vázolta az európai betegjogok helyzetét, kifejtette a betegjogokkal kapcsolatos további teendőket. A betegjogok érvényesülésére és azok intézményi biztosítására Nemzeti Betegfórum alakult, ennek kapcsán az előadó bemutatta az egészségügyi civil szervezetek NBF-hez kapcsolódó célkitűzéseit és fő cselekvési területeit. Dr. Abay-Nemes Orsolya, GYEMSZI EFF


Pár szóban

Módosul a cukorbetegek inzulinkezelésével kapcsolatos szabályozás A kormány hivatalos honlapján megjelent jogszabálytervezet elfogadása lehetőséget ad az analóg inzulinok 100%-os finanszírozásának folyamatos biztosítására az 1-es típusú cukorbetegeknél – beleértve a gyermekkori cukorbetegeket is-, továbbá a korábbi szabályozásnak és a jelenlegi módosításnak köszönhetően a diabéteszes betegek eredményesebb kezelése tovább folytatódhat. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2012 júliusától szakmai egyeztetést követően módosította az analóg inzulinok társadalombiztosítási támogatásának és rendelhetőségének szabályait. Az ágazati vezetés megvizsgálta a változást követő első félév adatait, és a szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalataihoz igazodva a szabályozás további pontosítását javasolja. A jogszabálytervezet az érintett rendelkezések három lényeges ponton történő változtatására tesz javaslatot: 1. A 1-es típusú cukorbetegeknél – beleértve a gyermekkori cukorbetegeket is – a jogszabálytervezet szerint lehetővé válik az analóg inzulinok 100%-os finanszírozásának folyamatos biztosítása. 2. A 2-es típusú cukorbetegek esetében a szabályozás rugalmasabbá válik azzal, hogy a kiemelt támogatás fenntartásához a vércukorszint meghatározására jellemző értéknek (glikált hemoglobin szint) három mérés közül két esetben szükséges a nemzetközi adatok alapján elvárt 8%-nál alacsonyabb érték elérése és megtartása. Ennek az értéknek eddig mindkét mérés esetében 8% alattinak kellett lennie. A 8%-nál alacsonyabb glikált-hemoglobin szint elérésével biztosítható a megfelelő szénhidrátanyagcsere-kontroll, amely a szövődmények kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenti. 3. A 2-es típusú cukorbetegek esetén a tervezet módosítani kívánja továbbá azokat a rendelkezéseket is, amelyek a célérték elérésének esetleges elmaradása miatt a támogatási mérték változására vonatkoznak. A módosítás értelmében, amennyiben sikerül elérni a célértéket, a beteg számára ismét 100%-os támogatással lesz rendelhető az analóg inzulin készítmény, és ez már fél év leteltével is lehetővé válik a jelenleg előírt 1 év időtartammal szemben. Az Államtitkárság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a 2012. évi szabályozás előtt az analóg inzulint alkalmazó diabéteszes betegek 50 százaléka nem érte el a megkívánt célértéket. A szabá-


lyozás bevezetését követő első félév szakmai elemzései alapján ez ma már mindössze 20 százalékukra igaz. Az Államtitkárság ezért előrelépésnek tekinti ezt az eredményt, hiszen a betegek jelentős részénél kontrolláltabbá vált a cukorbetegség. A szabályozás jelen pontosításával remélhetőleg tovább javul a megfelelő szénhidrát anyacsere értékekkel rendelkező betegek aránya. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás Továbbra is önkormányzati feladat marad az önálló járóbeteg-szakellátást biztosító nem integrált rendelőintézetek működtetése. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny 66. számában jelent meg. Az egészségügyi ellátások biztosításának a lakosság és a betegek szempontjából fontos eleme az önálló járóbeteg-ellátást nyújtó rendelőintézetek működése. A most életbe lépett szabályozás kimondja, hogy e rendelők esetében az általános, állam által történő átvétel helyett marad az önkormányzati feladatellátás. Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza, hogy amennyiben az önkormányzat nem tudja ellátni az egészségügyi ellátással járó feladatot, az állam köteles gondoskodni arról. A törvény szerint ez először ideiglenes állami feladatellátást jelent három hónapra, és a negyedik hónaptól válik véglegessé. Az önkormányzatok által – ez év február 15-i határidővel – tett nyilatkozatokban foglalt döntések ezért most nem kerülnek alkalmazásra, és a döntési kötelezettség elmulasztása sem jár jogkövetkezményekkel. A jogszabály kapcsán készült részletes tájékoztató az önkormányzatok számára hamarosan elérhetővé válik. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

11

Természetgyógyászati szakmacsoport

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából Ételekkel az egészségért Kevesen tudják, hogy egészségünk megőrzéséhez milyen hatékony segítséget kaphatunk mindennapi ételeinktől. Szinte minden élelmiszer tartalmaz gyógyító hatású anyagokat. Éppen ezért naponta együnk nyers zöldséget, gyümölcsöt! Fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, élő

enzimeket, és olyan összetevőket tartalmaznak, amik baktérium és vírusölő hatásúak. Továbbá védik a szervezetet a szabad gyökök károsító munkája ellen. Öregedést gátló, rák megelőző tulajdonságokkal bírnak. Sok rostot tartalmaznak, ami a bélrendszerben megköti a koleszterint, lassítja a cukor felszívódását, ezzel kíméli a hasnyálmirigyet, és káros vegyületeket köt meg. Ráadásul a rostos ételeket alaposan meg kell rágni, a finomra aprított táplálékot pedig könnyebb megemészteni. Ez azért is lényeges, mert a jó emésztés az egészség egyik alapfeltétele. Minden évszakban fogyasszunk bőségesen az idénygyümölcsökből! Az eper a vizsgálatok során hatékonyan elpusztította a herpesz-szimplex vírust. Szakértők szerint jó a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, valószínűleg megelőzi a rák kialakulását. A sárgabarack hatékonyan bevethető a tüdő- és hasnyálmirigyrák megelőzésére. Magas bétakarotin tartalma miatt dohányosoknak különösen fontos lehet. A fekete ribizli bizonyítottan jó hatású gyomor- és bélfertőzések megszüntetésében. Svédországban gyógyszert készítenek belőle. Nagy mennyiségű C vitamint, és flavonoidot tartalmaz, ami többek között öregedést gátló, életet meghosszabbító hatású. A cseresznye leve hatékony antibakteriális anyag, segít a fogszuva-

12

sodás megelőzésében. A sárgadinnye magas bétkarotin tartalma a rák megelőzésben játszik szerepet. Az alma megköti a bélben a koleszterint, ezáltal érvédő, érelmeszesedést megelőző hatású. Akik gyakran fogyasztanak almát ritkábban fáznak meg, ritkábban kapnak felső légúti fertőzéseket. Kisgyerekeknek finom immunerősítő tea készíthető almahéjból. 1-2 gondosan megmosott, lehetőleg biotermésztésből származó almát meghámozunk, és a héját 2 dl vízben, néhány percig főzzük. Mikor langyosra hűlt leszűrjük, és mézzel édesítjük. Feketekávé helyett előnyösebb a zöldtea fogyasztása! Frissít, segít a baktériumok, vírusok elleni harcban, rákmegelőző hatású, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ha áfonyaszörppel édesítjük, akkor megismerhetünk egy remek új ízt, ráadásul C vitamint, és még sok más értékes anyagot is kapunk. Megfázás, és influenza esetén érdemes bevetni a hagymát, fokhagymát, tormát. Reszeljünk le egy tormát, és szívjuk be jó mélyen az illatát! Hatásos légúttisztító! A fokhagymát kenhetjük barna kenyérből készített pirítósra, céklával, vagy savanyú káposztával „gyógyító vacsora”. Az egészség visszanyerésében sokat segíthet még a paprika. Hatóanyaga a kapszaicin erősíti a tüdőt és endorfin termelésére készteti a szervezetet. Az

endorfint boldogsághormonnak is szokták nevezni, fájdalomcsillapító és euforizáló hatású. Mindez csak ízelítő a növények gazdag tárházából. Szinte minden növénynek van valami gyógyító hatása, alkalmazzuk őket! Színessé, ízletessé, zamatossá teszik étrendünket. Kökény Mária, fitoterapeuta, reflexológus, életmódtanácsadó és- terapeuta


Migráció

Több, mint munkaerő

a szakmai végzettségüket igazoló oklevél hiteles másolatát az Egészségügyi Engedélyezési Közigazgatási Hivatalhoz. Ha képesítésüket az EU valamely tagállaA külföldi ápolók integrációja mában szerezték meg és uniós tagállam állampolgárai, akkor az oklevelük feltétel nélkül elismerésre kerül. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház már évek óta fo- „Az erdélyi kolléganők esetében, akik még az unigad ápolókat a szomszédos országokból. A külföld- ós csatlakozás előtt végeztek, két lehetőség áll fenn. ről érkezők minden segítséget megkapnak a szakmai A munkába álláshoz vagy egy alkalmassági vizsgát rendszerbe való beilleszkedéshez, és a közösség is kell tenniük, vagy egy három hónapos alkalmazkodábefogadóan áll hozzájuk. si időszakot kell letölteniük segédápolóként, egy szakápoló felügyelete mellett. Az alkalmazkodási időszak A hazai egészségügyben évek óta hiány van szakképzett ápolóból. A hiánypótlás komoly probléma, amit több kórház is úgy próbál orvosolni, hogy a szomszédos országokból is toboroz munkatársakat. A munkába állás procedúráját, a szakmai helytállás nehézségeit és a beilleszkedéssel kapcsolatos kérdéseket jártuk körbe.

A legtöbben Erdélyből jönnek A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban jelenleg tíz-tizenkét határon túli ápoló és szakápoló dolgozik, akik elsősorban Erdélyből érkeztek. A romániai viszonyokhoz képest jobb feltételeket kínálnak a magyar kórházak, ezért döntenek egyre többen úgy, hogy elhagyják a szülőhazájukat és Magyarországon vállalnak munkát. „Azzal a lehetőséggel, hogy szomszédos országban dolgozó szakembereknek kínálunk munkalehetőséget, elsősorban az erdélyi kollégák élnek, mert nem kell messzire utazni, és nem kell egy új, idegen nyelvet megtanulniuk ahhoz, hogy munkába állhassanak, meséli Óváriné Gáty Zsuzsanna ápolási igazgató. Ez a megoldás mindkét fél számára előnyös, hiszen mi képzett munkaerőhöz jutunk, ők pedig jobb feltételekkel, magasabb fizetésért dolgozhatnak, mint a hazájukban.”

Honosítás és ügyintézés Ahhoz, hogy egy külföldről érkező ápoló munkába állhasson, több mindent kell elintézni. Az első lépés a munkába állás előtt adminisztratív jellegű. „A munkavállalási engedélyhez szükséges ügyintézéssel a humánpolitikai osztályon egy külön kolléganő foglalkozik. Az ő kezében koncentrálódik ez a feladatkör. Az új belépők megkapják a protokollt, hogy mit hol tudnak elintézni, és a benyújtandó dokumentumok kitöltésében is segítséget kapnak. Megtudhatják, hogy hol igényelhetnek például taj-számot, adószámot, hogyan tudnak bankszámlaszámot nyitni, és nem utolsó sorban hogyan tudják honosíttatni a szakmai végzettségüket.” A honosítás egy bonyolultabb és hosszasabb folyamat. A külföldi munkavállalóknak először is be kell adniuk a kitöltött kérelemmel együtt


során alkalmuk nyílik a külföldi ápolóknak belelátni a munkafolyamatokba és a kórház életébe. Ha valaki ezt az utat választja, akkor három hónap után megkapja a leigazolást a kórháztól, befejeződhet a honosítási folyamat és utána kerülhet be a saját szintjének megfelelő állásba.” Az országok között szakképesítésbeli különbségek is vannak. A romániai végzettséget például a honosítási eljárás során mindig egy szinttel lejjebb sorolják be, tehát a romániai főiskolai végzettség Magyarországon a három éves OKJ-s ápolói szakképesítésnek felel meg.

Rugalmas hozzáállás A Jahn Ferenc Kórházban figyelembe veszik az új kollégák különféle igényeit is. Elmondhatják, hogy melyik osztályra szeretnének kerülni, és ha van rá lehetőség, akkor a kórház megpróbálja teljesíteni ezeket a kéréseket. „Ha egy új munkatárs érkezik, akkor közösen megbeszéljük, hogy melyik osztályon szeretne dolgozni, és ha az adott szakterületen már szerzett tapasztalatot, az előnyt is jelent. Ha több osztályon is keresünk ápolókat, akkor természetesen van választási lehetőség mind a magyar, mind a külföldi ápolók számára. Az ápoló kérheti magát arra a szakmai profilú osztályra, amelyet már ismer vagy szeret. Ebben is próbálunk rugalmasak lenni. Vannak kevésbé közkedvelt

13

Migráció területek is, például a krónikus ellátás, a pszichiátriai osztályok, ezek típusos hiányterületek, ide mindig nehezebb ápolókat találni.”

Kommunikációs problémák Meglepően hangzik, de a határon túli magyar kollégák számára a legnagyobb nehézséget a kommunikáció okozza. „Az eszközöket jól ismerik, a szakmai tudással sincsen baj, de az, hogy megértsék, amit kérdeznek tőlük, vagy, hogy megértessék magukat, az néha komoly akadályokba ütközik, meséli Szathmáry Emőke részlegvezető ápoló. Ezzel van a legnagyobb problémájuk. Az országok közötti nyelvhasználatbeli különbségek miatt, illetve, mert a szakmát románul tanulták, nagyon nagy küzdelem a kommunikáció. Másképp fejeznek ki dolgokat, másképp használnak bizonyos szavakat, ezért nehezen tudják magukat kifejezni akár szóban, akár írásban.” A kommunikációs különbségekből adódó hátrányok leküzdésében is sok segítséget kapnak. A kijelölt mentor mindig átnézi a dokumentációt, szól nekik, ha nem jól fejezték ki magukat, vagy ha valamit másképp kell leírni. „A dokumentációnak nagy jelentősége van egy kórházban, erre külföldi kollégák esetében külön oda kell figyelnünk Az írott anyagokat mindig együtt szoktuk kijavítani.”

Több törődést igényelnek A Jahn Ferenc Kórházban egy új kolléganő mindig egy szakápoló felügyeletére van bízva. A mentor az, aki bevezeti őket a kórház életébe, megmutatja nekik az eszközöket, a munkamenetet, és bármilyen probléma esetén a segítségükre van. Ha valamit nem értenek, akkor is a mentor segíti ki őket. „A külföldi kolléganők, messze az otthonuktól, idegen környezetben, sokkal több törődést igényelnek, hiszen nincs hova hazaszaladniuk, ha bánat éri őket, vagy valami gondjuk-bajuk van. Minden szempontból kiszolgáltatottabbak, ezért a lelki életükre jobban oda kell figyelni, amiben a többi kolléganő is partner. Próbáljuk egymást támogatni. Mivel a legtöbb segítséget és támaszt a mentoruktól kapják, erős kötődés alakul ki bennük, néha szinte pótanya szerepet kell betöltenünk, meséli Szathmáry Emőke részlegvezető ápoló.”

A befogadás személyfüggő „A segítői szakmákban dolgozók toleranciaküszöbe és elfogadó készsége általában magasabb az átlagnál, az ápolói munkát sem lehetne másképp végezni, mondja Óváriné Gáty Zsuzsanna ápolási

Segítő szolgáltatások a Magyarországra érkező külföldi egészségügyi dolgozóknak

 E-learning információs anyagok

magyarul és angolul a www.etitav.hu oldalon

 Kiadványsorozat

„Befogadó egészségügy”címmel

 Ügyfélfogadás az Információs Pontban 1085 Budapest, Horánszky utca 15. Telefon: 00 36-1/411-3760 e-mail: [email protected] GYEMSZI

14


Migráció igazgató. A külföldi kolléganők befogadásával kapcsolatosan is elfogadóak a többiek, a beilleszkedéssel ilyen értelemben nem kell külön megküzdeni. A személyes szimpátia természetesen itt is működik, ez azonban független a származástól. Volt arra példa, hogy valaki nem tudott beilleszkedni az egyik osztályon, és áttettük máshová, ahol aztán ki tudott bontakozni, és megtalálta a helyét. Azóta is nálunk dolgozik. A külföldi kolléganők szólhatnak a mentoruknak, ha nem érzik jól magukat, és akkor megoldjuk az áthelyezést. Ennyiben tudjuk támogatni a beilleszkedésüket. Persze ők is mindent megtesznek azért, hogy befogadják őket, nagyon alkalmazkodóak és törekvőek.” Fazakas Virág Forrás: 8-11, Befogadó Egészségügy II., SIMIGRA, 2012.

korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. Mindez nem azt jelenti, hogy a migránsok feltétlenül hátrányos helyzetben lennének egészségük tekintetében. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus nem fertőző megbetegedések egyes bevándorló csoportokban ritkábbak, mint a fogadó európai ország népességében. Ezt nevezi a szakirodalom a „healthy migrant effect”-nek, azaz egészséges bevándorló ha-

Migránsok és a magyar egészségügy – IV. rész Kutatási zárótanulmány A tanulmány a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. EIA/2011/1.3.6 számú, „Migránsok és a magyar egészségügy” című projektjében készült. A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg.

Kutatási eredmények 1. Egészségi állapot A migráció ténye és folyamata összefügg az egészségi állapottal. Mind a migrációs folyamatnak, mind a bevándorlók gazdasági és szociális körülményeinek lehet az egészségre negatív hatása. Jellegzetes problémákat mutattak ki kutatások többek között a fertőző és a nem fertőző krónikus megbetegedések, az anya- és gyermekegészségügy, a munkahelyi balesetek és a mentális egészség vonatkozásában. Sajátos gondok adódnak a migránsok esetében az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és hozzáférhetőségével kapcsolatban. Másik oldalról, a bevándorlók egészsége és az általuk igénybe vett egészségügyi ellátás nem elhanyagolható gazdasági és szociális következményekkel jár a fogadó ország számára. A migrációs folyamat még a legkedvezőbb feltételek között is erős stresszel jár, szükségképpen fokozott megbetegedési kockázatokat is hordoz magában. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi


tásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a harmadik országokból az európai munkaerőpiacra. E népesség jobb eséllyel birkózik meg a bevándorlás fiziológiás, pszichológiai és társadalmi kihívásaival is. Egyes esetekben a bevándorlás illetve a munkavállalás egészségügyi előírásai és szűrései eleve csökkentik a beteg emberek befogadásának valószínűségét, és tovább erősítik az egészséges emberek szelekcióját. Egy másik jellegzetesség, amit a szakirodalom „időbeli eltolódásként” ír le, azt eredményezi, hogy a migráció egészséggel kapcsolatos előnyei csökkenhetnek az életút során, és nem jelentkeznek a második generációnál. A Magyarországon élő EU-n kívülről érkezett migránsok egészségi állapotának részletes, objektív vizsgálata nem tartozik e kutatás alapvető célkitűzései közé. Ugyanakkor a migránsok és a magyar egészségügyi rendszer kapcsolatának értelmezéséhez elengedhetetlen a szóban forgó népesség egészségének legalább jelzésszerű ismerete. E kutatás során a szubjektív egészség nemzetközileg általánosan használt mutatója mellett az életminőség WHO által kidolgozott mércéje és az ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés)

15

Migráció leggyakoribb megbetegedésekre vonatkozó kérdései szerepelnek az eszköztárban, az eredmények összehasonlíthatóak a magyar népességre vonatkozó adatokkal. Ennyi információ szükséges és a kutatás igényei szemszögéből általában elégséges is a magyar egészségügyi rendszer migránsok részéről történő igénybevételének és megítélésének értelmezéséhez.

1. tábla: Az egészség önértékelése nemek szerint (átlag 5 fokú skálán)

Az idevonatkozó kutatások tapasztalatai arra is intenek, hogy a migránsok egészségével, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban az általánosításokkal óvatosan kell bánni. Az egészségi állapot jellemzői, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele jelentős különbségeket mutathat a származási ország társadalmi, demográfiai jellemzői, illetve a különböző egészségügyi problémák tekintetében. Különösen lényeges a genetikai és kulturális különbségek, a társadalmi-gazdasági helyzet, a rövidtávú migrációs előtörténet, illetve az etnikai hovatartozás hatása. Eltérések mutatkoznak a különböző migráns csoportok között az egészséggel kapcsolatos kockázati tényezők (így például dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízottság stb.) szerint is.

A migráns nők önértékelésen alapuló egészségi állapota rosszabb, mint a férfiaké. Ez összhangban van a szakirodalmi megállapításokkal, melyek szerint a férfiak optimistábbak egészségük megítélését illetően, a nők pedig érzékenyebbek az egészséggel kapcsolatos kérdésekre.

1.1. Az egészség önértékelése (szubjektív egészség) Az egészségi állapot szubjektív értékelésére vonatkozó kérdés világszerte széleskörűen alkalmazott és kulcsfontosságú az egészségfelmérésekben. A válaszadó általában egy ötfokozatú, a legrosszabbtól a legjobbig tartó skálán határozza meg általános egészségi állapotát. A szubjektív értékelés valójában egy olyan objektív mutatószámot nyújt, amely számos vizsgálat által bizonyított módon szoros kapcsolatban áll a morbiditással vagy a későbbi halandósági esélyekkel, és nem is nyújt pontatlanabb összképet, mint a részletes szűrésen alapuló „objektív” adatfelvétel. A vizsgálat során az egészségi állapotra vonatkozó kérdésre gyakorlatilag mindenki válaszolt, és a vizsgálat céljainak megfelelően, összhangban a szakirodalom megállapításaival ez a mutató alkalmas a kutatásban szereplők egészségi állapotának tömör jellemzésére. A megkérdezett migráns népesség túlnyomó többsége kedvezően értékeli egészségi állapotát vagy legalábbis megfelelőnek tartja azt. A válaszadók 26 százaléka kitűnőnek, 31 %-a nagyon jónak, 31% jónak értékelte egészségét, míg 10% szerint tűrhető, és csak mintegy 2 százalék gondolja, hogy egészségi állapota rossz. Összességében tehát 57% azoknak az aránya, akik kitűnőnek vagy nagyon jónak vélik egészségüket. A nők körében ez az arány csak 48%, a férfiak körében majdnem eléri a válaszolók kétharmadát (65%). Roszsz vagy tűrhető egészségről a nők 12%-a, míg a férfiak 9%-a számolt be.

16

Nem Férfi Nő Összes:

Átlag 3,9 3,5 3,7

N 266 234 500

Az egészségi állapotukat kedvezően értékelők aránya magasabb a kutatás során vizsgált migráns populációban, mint a magyar népesség körében. A 2009-ben végzett európai egészségfelmérésben (ELEF) Magyarországon „rossz vagy nagyon rossz” egészségről a nők 17%-a, a férfiak közel 12%-a számolt be, a migránsok vizsgálatában a kedvezőtlen önértékelések aránya ennél kisebb. Ennek hátterében meghatározó módon a vizsgált népesség alacsonyabb életkora, és/vagy a korábban leírt bevándorlási pozitív szelekciós mechanizmus, a „healthy migrant” effektus állhat. Befolyásoló tényező lehet a két vizsgálat közötti módszertani különbség, és a „kiválasztási hiba”is: joggal feltételezhető, hogy a jobb egészségi állapotban lévő migránsok közül többen vállalkoztak az interjúra, mint a rosszabb egészségi állapotban lévők (közülük a kérdezőbiztosok valószínűleg eleve kevesebbet értek el). Az egészségi állapot önértékelését befolyásolja az életkor: az idősebb emberek általában rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, az ELEF-ben a 40 év feletti válaszadók közül kétszer annyian számoltak be tűrhető illetve rossz egészségi állapotról, mint a 40 évnél fiatalabbak. A fiatalabb korcsoportokhoz tartozók nem meglepő módon nagyobb arányban tartották egészségi állapotukat nagyon jónak, illetve kitűnőnek. 2. tábla: Az egészség önértékelése életkor szerint (átlag 5 fokú skálán)

Korcsoport – 24 25–39 40–54 55 + Összes:

Átlag 3,8 3,8 3,6 3,0 3,7

N 172 218 74 32 497

Az ELEF szerint a 30 éven aluli magyarok körében a jó vagy nagyon jó egészségi állapotúak aránya 90% körül van, a kutatásban szereplő migránsok között ez


Migráció az arány jóval alacsonyabb, alig haladja meg a 60%ot. A fiatal magyar középkorúak (30–44 évesek) 18%a viszont már nem teljesen egészséges, a megfelelő korcsoportba tartozó migránsoknál ez az arány kedvezőbb, csak 15%. Az önértékelés különbségeinek hátterében kulturális sajátosságok, az egészségfelfogás különbségei is szerepet játszhatnak. A családi állapot egészségi állapotra gyakorolt hatását elemző tanulmányok legnagyobb része a házasság/ élettársi kapcsolat kedvező hatását emeli ki. A vizsgált mintában azonban a nőtlenek/hajadonok önértékelt egészsége volt kedvezőbb, csoportjukban – a házasokkal összehasonlítva – alacsonyabb a magukat rossz illetve tűrhető egészségi állapotúnak tartók és magasabb a kitűnő/nagyon jó egészségi állapotot bejelölők aránya (8% illetve 18%, valamint 60% illetve 50%). A különbséget részben magyarázhatja, hogy nőtlenek és hajadonok fiatalabbak, sokan diákok, mindazonáltal a vizsgált népességben az elváltak/özvegyek egészségi állapota is kedvezőbb a házasokénál. A különböző származási országokból érkezett migránsok egészségi állapota markánsan eltér. 3. tábla: Hogyan jellemezné egészségét? (átlag 5 fokú skálán)

Ország csoport Ukrajna Volt SZU és Albánia Szerbia, Horváto. Törökország Kína Vietnám Mongólia Arab orsz. és Irán Egyéb Ázsia Szah. túli Afrika Fejlett országok Latin-Amerika Összes:

Átlag 3,3 4,3 3,8 3,5 3,4 3,9 3,2 4,0 4,1 4,0 4,0 4,0 3,7

N 110 32 113 11 80 21 8 38 17 12 50 9 500

Az Ukrajnából érkezettek a legkevésbé egészségesek: 3% rossznak, 19% tűrhetőnek értékelte egészségi állapotát és csak 25% illetve 15% tartotta azt nagyon jónak vagy kitűnőnek. Más megközelítésben: a rossz egészségi állapotúak egyharmada, a tűrhető választ adók 41%-a ukrán állampolgár, és valamennyi küldő ország közül az Ukrajnából érkezettek átlagértéke a legalacsonyabb: 3,28. A kínaiak önértékelt egészségi állapota is kedvezőtlen, az átlagérték 3,44, a rossz illetve tűrhető egészséget jelző válaszok aránya 4% illetve 13%. A rossz egészségi állapotú migránsok egyharma-


da, a tűrhető választ adók 20%-a kínai állampolgár. Közülük nagyon jónak 28%, kitűnőnek 18% találta egészségét. Legpozitívabb válaszokat az arab országokból, Latin-Amerikából és Ázsiából (Kína és Mongólia kivételével) érkezettektől kaptunk: az átlagérték mindhá-

rom csoportban 4,0 volt. Az arabok 5%-a jellemezte egészségét tűrhetőnek (rossznak senki sem), és összesen 79% nagyon jónak vagy kitűnőnek. A fejlett országok állampolgárai is pozitívan értékelték egészségüket, a nagyon jó és kitűnő válaszok aránya 70%, az átlagérték ebben a csoportban is 4,0 volt. A magyar anyanyelvű migránsok egészségi állapota lényegesen rosszabb a többiekénél. A legrosszabb szubjektív egészséget tükröző válaszok aránya 19%, szemben a nem magyar anyanyelvűek 9 százalékával, a legjobb két csoportba pedig a magyarok 48%-a, a nem magyar anyanyelvűek 61%-a tartozik. Feltűnő, hogy az előbbi érték gyakorlatilag megegyezik a 2009ben végzett magyar ELEF-ben mérttel, és európai öszszehasonlításban igen magas (Portugália után a második legkedvezőtlenebb az Európai Unióban). A magasan iskolázottak jobbnak tartják egészségi állapotukat, mint a csak alapfokú képzésben részesültek. Legmagasabb átlagértéket a diákoknál találtunk. 4. tábla: Hogyan jellemezné egészségét? A válaszok megoszlása iskolai végzettség szerint (átlag 5 fokú skálán)

Iskolai végzettség Alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Diák Összes:

Átlag 3,2 3,8 3,6 3,7 3,9 3,7

N 25 47 155 148 124 499

17

Migráció Az iskolázottság szerepe köztudottan jelentős a saját egészség megítélésében. A magasabb iskolai végzettségűek általában jobbnak tartják az egészségüket. A magyarországi ELEF 2009 során kimutatták, hogy a felsőfokú végzettségűek háromnegyede érzi, hogy egészsége jó vagy nagyon jó, míg a legkevésbé iskolázottaknak csak valamivel több, mint harmada. A rossznak vagy nagyon rossznak vélt egészségűek aránya az iskolai végzettség szerinti gradiensen lefelé haladva 4%-ról a hétszeresére nőtt. A migránsok csoportjában az alapfokon képzettek 28% -a tartja egészségét rossznak vagy tűrhetőnek (ez megegyezik a magyar adattal), a felsőfokon képzetteknél ez az arány mindössze 9% (ez viszont a magyar adatnál kedvezőtlenebb). A magasabban kvalifikált csoportban a pozitív önértékelés aránya is jelentősen jobb: 60% szemben az alapfokon képzettek 28%-ával, a különbség itt is kisebb, mint az ELEF magyar adatainál. Ez arra utalhat, hogy a migránsok jobb egészségi állapota hátterében magasabb iskolai végzettség is állhat. Az egyén gazdasági helyzete és egészségi állapota összefügg, ennek egyik fő dimenziója a jövedelem, mely az egészségi állapotra így az egészségi állapot önértékelésére is hatással van. A jövedelmi viszonyok mérésére szubjektív összehasonlításon alapuló kérdés szolgált: „Hol helyezné el saját magát/családját a magyarországi családokhoz képes, ha 1 a legszegényebb, 10 a leggazdagabb családokat jelzi”? Az egészségi állapot a kutatási tapasztalatok szerint erősebb kapcsolatban áll a szubjektív, mint az objektív úton kalkulált vagy becsült jövedelem szintjével. 5. tábla: Hogyan jellemezné egészségét? (átlag 5 fokú skálán)

Önértékelt anyagi helyzet Legszegényebb: 2 3 4 5 6 7 8 9 Leggazdagabb: Összes:

Átlag

N

3,1 3,2 3,7 3,5 3,6 3,6 3,9 4,3 4,2 3,8 3,7

16 12 43 65 144 78 74 42 7 6 485

Az anyagi helyzet egészségi állapotra gyakorolt hatása is összhangban van az eddigi ismeretekkel: a magukat relatíve legszegényebbnek tartók átlaga (3,07) a legalacsonyabb. Ez az érték az anyagi helyzet javu-

18

lásával nő és a gazdagabbaknál eléri a 4,3-at. Kivételt csak a magukat leggazdagabbnak tartók valamivel kisebb átlaga (3,79) jelent, de figyelembe kell venni, hogy mindösszesen 6 személyről van szó. A magyar ELEF felmérés szerint a kedvező jövedelmi helyzetben lévők négyötöde egészségesnek vagy nagyon egészségesnek érzi magát, és körükben a legkisebb az egészségükkel elégedetlenek aránya (4%). Azoknak viszont, akik úgy érzik, hogy jövedelmi szintjük nem megfelelő, már csak négytizede értékeli egészségét legalább jónak. Közvetlen összehasonlítás ebben a kérdésben nem lehetséges, de egyértelmű, hogy az összefüggés iránya a migránsok körében ugyanaz, mint a magyar ELEF-ben, vagyis a magasabb becsült jövedelmi helyzet magasabbra értékelt egészségi állapottal jár együtt. Bár – különösen migránsoknál – előfordulhat olyan státuszinkonzisztencia, hogy valaki képzettségéhez képest alacsonyabb presztízsű munkahelyen dolgozik, a munkahely és az iskolázottság többnyire pozitív korrelációt mutat. A munkahely, munkavégzés részben az iskolázottság miatt, részben egyéb tényezőkön keresztül befolyásolja az egészségi állapotot, így annak szubjektív megítélését is. A kutatás során a legroszszabb szubjektív egészségről a betanított munkások számoltak be: a rossz és tűrhető állapot aránya 26%, míg a kitűnő és nagyon jó válaszoké mindössze 45%. A segédmunkások és szakmunkások is az átlagosnál rosszabbnak értékelték egészségi állapotukat: 17% a két legnegatívabb, míg 52% a két legpozitívabb válasz aránya, szemben az értelmiségiek és vezetők 14 illetve 60 százalékos arányával. Ezek a számok a diákoknál 4 illetve 63%, melyeket természetesen a kormegoszlás különbözősége is befolyásol. A település-típusok szerinti elemzés során kiderült, hogy a migránsok körében Budapesten a legalacsonyabb az egészségüket tűrhetőnek vagy rossznak tartók aránya (10%), a városokban ez 24%, a kisebb településeken pedig 15%. Az egészségüket kitűnőnek vagy nagyon jónak tartók aránya Budapesten a legmagasabb (60%), városokban ez az arány 49%, míg kistelepüléseken 43,4%. Az egészséggel való elégedettség a kistelepüléseken élők körében kevésbé jellemző, mint a fővárosi lakókörnyezetben. A magyar populációban a legjobb egészségnek az 50–100 ezer közötti lakosságszámú településeken örvendenek az emberek, a migráns populációban tehát ettől eltér a helyzet. Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!


Idegennyelvû cikkek

How to Control Your Seasonal Allergies Allergic reactions occur when the body wrongly defends itself against something that is not dangerous. A healthy immune system defends against invading bacteria and viruses. During allergic reactions, however, the immune system fights harmless materials, such as pollen or mold, with production of a special class of antibody called immunoglobulin E (IgE).

Tree Pollen Trees produce pollen earliest, as soon as January in the south, and as late as May and June in the northeast. They release huge amounts that can be distributed miles away. Fewer than 100 kinds of trees cause allergies. The most common tree allergy is against oak, but others include catalpa, elm, hickory, sycamore, and walnut.

Plant Pollen Ragweed and other weeds, such as curly dock, lambs quarters, pigweed, plantain, sheep sorrel, and sagebrush are prolific producers of pollen allergens. Ragweed season runs from August to November, but pollen levels usually peak by mid-September in many areas in the country. Pollen counts are highest in the morning, and on dry, hot, windy days.

Protecting Yourself – Follow the same protective strategies related to time of day, closed windows, and clothes dryers noted in „Protecting yourself” under Grass Pollen, above. – Plant species that do not aggravate allergies, such as crape myrtle, dogwood, fig, fir, palm, pear, plum, redbud, and redwood trees, or the female cultivars of ash, box elder, cottonwood, maple, palm, poplar, or willow trees.

Protecting Yourself: – Between 5:00 and 10:00 in the morning, stay indoors. Save outside activities for late afternoon or after a heavy rain, when pollen levels are lower. – Keep windows in your home and car closed to lower exposure to pollen. Keep cool with air conditioners. Don’t use window or attic fans. – Use a dryer, not a line outside; dry your clothes and avoid collecting pollen on them. Grass Pollen Grass pollens are regional as well as seasonal. Their levels also are affected by temperature, time of day, and rain. Only a small percentage of North America’s 1,200 grass species cause allergies, including: – Bermuda grass – Johnson grass – Kentucky bluegrass – Sweet vernal grass – Timothy grass – Orchard grass Protecting Yourself: – Between 5:00 and 10:00 a.m., stay indoors. Save outside activities for late afternoon or after a heavy rain, when pollen levels are lower. – Keep windows in your home and car closed to lower exposure to pollen. Keep cool with air conditioners. Don’t use window or attic fans. – Use a clothes dryer, not a line outside, to avoid collecting pollen on them. – Have someone else mow your lawn. If you mow, wear a mask.


Seasonal Allergies: Nuisance or Real Health Threat? For most people, hay fever is a seasonal problem– something to endure for a few weeks once or twice a year. But for others, such allergies can lead to more serious complications, including sinusitis and asthma. – Sinusitis is one of the most commonly reported chronic diseases and costs almost $6 billion a year to manage. It is caused by inflammation or infection of the four pairs of cavities behind the nose. Congestion in them can lead to pressure and pain over the eyes, around the nose, or in the cheeks just above the teeth. Chronic sinusitis is associated with persistent inflammation and is often difficult to treat. Extended bouts of hay fever can increase the likelihood of chronic sinusitis. But only half of all people with chronic sinusitis have allergies. – Asthma is a lung disease that narrows or blocks the airways. This causes wheezing, shortness of breath, coughing, and other breathing difficulties. Asthma attacks can be triggered by viral infections, cold air, exercise, anxiety, allergens, and other factors. Almost 80 percent of people with asthma have allergies, but we do not know to what extent the allergies trigger the breathing problems. However, some people are diagnosed with allergic asthma because the problem is set off primarily by an immune response to one or more specific allergens. Most of the time, the culprit allergens are those found indoors, such as pets, house dust mites, cockroaches, and mold. Increased pollen and mold levels have also been associated with worsening asthma. Source: NIH MedlinePlus the Magazine Spring 2013 Issue: Volume 8 Number 1 Page 22-23

19

Pályázatfigyelő

Pályázatok Pályázati felhívás Hivatásos és amatőr fotósok számára Cím: Fogyatékosok a társadalomban Kiíró: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Határidő: 2013. 6. 30. Érvényes: 2013. 6. 30. Pályázhat: hivatásos és amatőr fotósok A pályázat témaválasztása kötött. A konferencia és a fotókiállítás célja: bemutatni, hogyan alakult a fogyatékos emberek élete az elmúlt évszázadok során, hogyan jutottunk el az esélyegyenlőségi törvényhez, milyen ma a fogyatékos emberek élete Magyarországon és Európában. Kérjük, hogy a pályázók a vizualitás, a látvány e fontos eszközével még jobban hívják fel a nagyközönség figyelmét a különböző fogyatékossággal élő emberekre és családjaikra, mutassák meg milyen lehetőségeik vannak nálunk Magyarországon vagy Európa más országaiban. A pályázók a fogyatékos emberek képi ábrázolásával jól és gyorsan értelmezhető módon próbálják bemutatni a bennük rejlő értékeket, illetve az alkotások erejével legyenek képesek felhívni a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek helyzetére, életére, lehetőségeikre. Műveikkel segítsenek a megismerésben, az elfogadásban, az előítéletek lebontásában és az irántuk érzett szolidaritás erősítésében, egyúttal ösztönözzenek az értük való cselekvésre.

A pályázat feltételei: – Minden pályázó maximum 4 alkotással pályázhat. (Az összesen 5 képből álló sorozat például egynek számít, de ezt a beküldéskor feltétlenül jelezni kell!) – A képeket a megszokott, minimum 24 cm-es oldalméretben és a kép méreteit meghaladó minimum 5 cm-es oldalkeretet is tartalmazó fekete kartonra rögzítve, kiállításra kész állapotban kérjük leadni. – A beküldött képeket zsűri értékeli. Az ő javaslatuk alapján a kiíró szerv képviselői döntenek a díjakról. – A képek hátulján fel kell tüntetni az alkotó nevét, ha van, a kép címét, és ha lehet, hogy hol készült a felvétel. – A képek leadási határideje: 2013. június 30. – A pályamunkák postán is beküldhetők a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete 8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. címre, vagy 2013 június 20-a és 30-a között személyesen is átadhatók hétköznapokon 9 és 16 óra között az egyesület fenti című irodájában, mely a Viktória központ épületében található. (Bejárat a Lövölde útról nyíló ún. garázssorról.) – A legjobb 50 alkotást 2013 szeptemberében Székesfehérváron a Viktória Rehabilitációs Központban tartandó országos konferencia keretében egy kiállításon mutatjuk be és a díjak átadására is ugyanekkor kerül majd sor. További információ: http://www.meosz.hu/

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit  Felelős szerkesztő és kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága; tagjai: Dr. Abay-Nemes Orsolya, Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: havonta  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549 Nyomta: Duna-Mix Kft. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0816-04 • FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint

20


Köszöntő. Tartalom. øtinfo május 1. Köszöntõ. Tájékoztatás

Recommend Documents