Köszöntő. Tartalom. øtinfo június 1. Köszöntõ. Tájékoztatás

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság (továbbiakban: GYEMSZI IRF) munkatársai által készített, a Kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata c. tanulmánnyal ismerkedhetnek meg az Aktuális hírek között. A cikk a kórházi betegek körében végzett országos betegelégedettségi felmérések nemzetközi tapasztalatait összegzi. Rámutat a felmérések során használt kérdőívek tartalmi jellemzőire, a gyakran előforduló témakörökre, a felmérések módszertanára és az eredmények felhasználására. Szakmai eseményekben és konferenciákban május-júniusban sem volt hiány. Beszámolót olvashatnak a Magyar Sugárterápiás Társaság XI. Kongresszusáról. Kolléganőnk, Maléta Andrea a Magyar Sugárterápiás Társaság korábbi főtitkárát és leendő elnökét, Dr. Takácsi-Nagy Zoltánt kérdezte a kongresszusról, a Társaság és saját jövőbeli terveiről. A 2012-ben indított, GYEMSZI által támogatott képzések közül újabb három tanulói csoport tett sikeres vizsgát. Ridegné Cseke Irén, a GYEMSZI EFF Szakképzés Szervezési Főosztályának vezetője epidemiológiai-, sürgősségi szakápolókat és szemészeti szakasszisztenseket köszöntött a frissen végzett egészségügyi szakdolgozók között. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013. május 5-9. között ismét nagy sikerrel szervezett Életmódtábort a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (GYEMSZI EFF) a természetgyógyászati modulvizsgára készülőknek és más érdeklődőknek. Természetgyógyászati rovatunkban képes beszámolót olvashatnak a Tarjánban rendezett öt napos programról.

Kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata 2 Újra van országos pszichiátriai ellátást biztosító intézet

7

QR-kód

7

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban – IV. rész

8

A Magyar Sugárterápiás Társaság XI. Kongresszusa után

10

Bizonyítványosztás a GYEMSZI által támogatott egészségügyi szakképzéseinken

11

Migránsok és a magyar egészségügy – V. rész

12

Életmódtábor Tarjánban

15

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából

17

Will Breastfeeding Give Your Child Cavities?

18

Pályázatok

20

Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége

Tájékoztatás Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a 2013. március 14-én megjelent emberi erőforrások minisztere 9/2013 (III. 14.) EMMI utasítása a GYEMSZI Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a GYEMSZI ETI Főigazgatóság neve megváltozott. Új nevünk: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság, rövidítve: GYEMSZI EFF.

øTInfo 2013. június

1

Aktuális hírek

Kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata A cikk a kórházi betegek körében végzett országos betegelégedettségi felmérések nemzetközi tapasztalatait összegzi. Rámutat a felmérések során használt kérdőívek tartalmi jellemzőire, a gyakran előforduló témakörökre, a felmérések módszertanára, az eredmények felhasználására. A változatos nemzetközi gyakorlatban a rövid, több országban alkalmazható kérdőívek is fellelhetők. Néhány jól kiválasztott kérdés beépítése az országonkénti felmérésekbe lehetőséget nyújtana a kórházi betegelégedettség nemzetközi összehasonlítására. The article summarises the international experiences of national patient satisfaction surveys conducted among hospital patients. It features the content of the questionnaires used in the surveys, the themes that are characteristic in several countries, the methodology of the surveys and the utilisation of the results. The short questionnaire – applicable in several countries – can be found in the variable international practice. The inclusion of some properly selected questions in the national surveys would allow an international comparison of hospital patient satisfaction.

Bevezetés A betegelégedettség mérése fontos összetevője az egészségügyi szolgáltatók, szolgáltatások értékelésének. A Semmelweis terv a minőségfejlesztést szolgáló eszközök között egy egységes betegelégedettségi kérdőív kidolgozását és alkalmazását tervezi. A betegelégedettséggel kapcsolatos országos és nemzetközi felmérések megismerésére szakirodalmi adatbázisok és szisztematikus szakirodalmi áttekintéseket tartalmazó kutatóhelyek segítségével végeztem munkatársaimmal közösen szakirodalom kutatást. Ezt követően az egyes országok egészségügyi minisztériumainak, egészségügyi kutatóintézeteinek honlapjain folytattunk kereséseket. A témában az Egészségügyi Szolgáltatások Norvég Tudásközpontja OECD támogatású projektben publikálta a legtöbb ország gyakorlatát áttekintő információkat. A projekt az 1997

2

és 2007 közötti országos és nemzetközi felméréseket vizsgálta. A 2008-ban megjelent kutatási eredmények szerint az USA, Dánia, Norvégia, az Egyesült Királyság és Hollandia (ez utóbbi csak egyes szakterületekre) rendelkezett országos programmal a kórházi betegelégedettség felmérésére. Saját kutatásunk a felsoroltakat Franciaország, Írország, Ausztria és Németország utóbbi években végzett országos (fekvő) betegelégedettség felméréseivel egészítette ki.

A betegelégedettségi felmérések általános jellemzői Az országos felmérések csak néhány országban érintik a kórházak teljes körét. A felmérésekben történő részvétel az Egyesült Királyságban minden aktív ellátást nyújtó kórházi tröszt számára, Franciaországban, Dániában minden aktív kórház számára kötelező. A felmérések célja országonként változó: számvetés készítése az egészségpolitika, az egészségügyi vezetők számára, a lakosság tájékoztatása, nagyobb választási lehetőség biztosítása a betegeknek, a szolgáltatások színvonalának emelése, vagy a minőséghez kapcsolódó anyagi ösztönzés (P4P). (Az akkreditációs folyamatok részeiként is készülnek intézményi szintű betegfelmérések, de az akkreditáció nem feltétlenül írja elő strukturált, országosan vagy nemzetközileg összehasonlítható kérdőívek használatát.) Kevés példa található a nemzetközi szinten összehasonlítható felmérésekre. Ezek egyike az északi országokban (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland) kidolgozott NORPEQ standardizált kérdőív, amely egy közös minőségi indikátor-fejlesztési projekt része. Jelenleg végzik a kérdőív tesztelését. A kórházi ellátással kapcsolatos tapasztalatok felmérésére a legkülönbözőbb tartalmú, hosszúságú kérdőíveket használják. Az Egyesült Államok fogyasztók elégedettségére, szolgáltatók értékelésére vonatkozó kutatásai – CAHPS (Consumer Assessment of Healthcare Providers and Systems) és az angol Picker Intézet kutatásai referencia anyagként szolgálnak több ország betegelégedettség felméréséhez. Az USA-ban a 27 kérdésből álló HCAHPS kérdőív használatos. Az Egyesült Királyságban, az NHS felméréshez a Picker Institute Europe NHS Surveys 87 kérdéses kérdőívét használják. Írországban az Irish Society for Quality and Safety in Healthcare 142 kérdéses kérdőívet alkalmaz. Az északi országokban Norvégia 53 kérdésből, Dánia 23 országos kérdésből álló kérdőívet fejlesztett. Franciaország 36 kérdés alapján, telefonon méri a kórházi betegek elégedettségét. Ausztriában

ø TInfo 2013. június


PPE–15

Németország

Ausztria

Franciaország

Belgium

Északi országok (NORPEQ)

Dánia

Írország

Norvégia

Egyesült Királyság

2010-ben 67 kérdés alapján mérték az elégedettséget. A 2011 végén indult legnagyobb német kórházi betegelégedettségi felmérésben a Bertelsmann Alapítvány 15 kérdésből álló kérdőívet fejlesztett. A NORPEQ kérdőíve mindössze nyolc kérdésből áll, a kutatók szerint minden észak-európai országban alkalmazható a fekvőbetegellátó intézményekben kezelt betegek tapasztalatainak felmérésére, és ezek összehasonlítására. A kérdőívekben leggyakrabban szereplő témakörök között a kórházi felvétel körülményeivel, az ellátásokra való várakozással, az ellátás fizikai körülményeivel, az orvosok, ápolók kommunikációjával, az információnyújtással, a betegek döntésekbe történő bevonásával, a fájdalomcsillapítással, a kórházi elbocsátással kapcsolatos kérdések említhetők (1. ábra). (Előfordulnak az ellátás intézményen belüli koordinációját, a szektorok együttműködését érintő kérdések. Több kérdőív tett fel kérdést a kórház általános értékelésével kapcsolatban pl. olyan formában, hogy a beteg probléma esetén visszatérne-e az intézménybe, illetve ajánlaná-e a kórházat másoknak. A válaszadást elősegítő rövid kérdőív fejlesztése több országban és kutatóhelyen merült fel igényként. Ezek között említhető a nyolcelemes NORPEQ kérdőív és az Egészségügyi Szolgáltatások Norvég Tudásközpontja által 2008-ban kifejlesztett 10 kérdésből álló rövid kérdőív (Generic Short Patient Experiences Questionnaire – GS–PEQ) a szakorvosi ellátás betegei véleményének megismerésére (Sjetne et al., 2011). A Picker Institute fekvőbetegek számára készített kb. 100 kérdésből álló kérdőívéből a kutatók 15 kérdést (Picker Patient Experience Questionnaire, PPE–15) választottak ki. A PPE–15 kérdéseinek kiválasztásában figyelembe vették a hosszabb kérdőív válaszadási rátáit, azon válaszadók arányát, akik a kérdőív tételeiben problémát azonosítottak, valamint a belső konzisztenciát. A PPE–15 ponteredményként és összefoglaló indexként is használható. A 15 kérdést a kutatók olyan alapkérdés-készletnek tekintik, amely alkalmas bármely kórház betegei tapasztalatainak mérésére. Fontos megjegyezni azonban, hogy a rövid kérdőívek, így a PPE–15 sem önmagában használható eszköz a betegelégedettség vizsgálatára. Szükség van bevezető (pl. a betegfelvétel módjáról) és ellenőrző (volt-e fájdalma, azt hogyan kezelték) kérdések hozzáadására, valamint a válaszadó demográfiai jellemzőivel történő kiegészítésre. A legtöbb országban a válaszadó nemét, életkorát, egészségi állapotát, iskolai végzettségét, a kórházi felvétel módját (akut vagy tervezett), a kórházi újrafelvételének gyakoriságát és a kórházak jellemzőit veszik figyelembe az elégedettségre vonatkozó eredmények értékelésekor. Egy norvég tanulmányban megvizsgálták az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kérdéseket, valamint a betegjellemzőket, mint kontrollváltozókat, illetve két kórház-specifikus tényezőt (az újrafelvételi rátát és a várakozási időt). A fő empirikus eredmény az

USA

Aktuális hírek

Kórházi felvétel Az ellátás koordinálása Várakozási idő Ellátási környezet: a kórház és a kórterem állapota, higiénia, zajszint, étkeztetés, komfortérzet, látogatási idő Orvosok viselkedése, segítőkészsége, kommunikációja a beteggel, információnyújtás Ápolók viselkedése, segítőkészsége, kommunikációja a beteggel, információnyújtás Orvosok kompetenciája Ápolók kompetenciája Az ellátás, kezelés minősége Az egészségügyi dolgozók kommunikációja, viselkedése a beteg hozzátartozóival A beteg bevonása a döntésekbe Betegjogok, betegpanaszok Fájdalom-csillapítás A korházból való elbocsátás Általános elégedettség Ajánlaná-e az intézményt ismerősének? Egyéb észrevételek kifejtése

1.ábra. A betegelégedettségi kérdőívek fontosabb témakörei

volt, hogy a kórházi újrafelvételnek jelentős (negatív) hatása van a betegtapasztalatokra. A dán betegelégedettségi felmérés kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a betegelégedettségre a páciens neme, kora, hospitalizációjának módja (akut vagy tervezett) és kórházi kezelésének időtartama egyaránt hatást gyakorol. A kórházak mérete és földrajzi elhelyezkedése is meghatározó. A betegek általános elégedettsége és a kérdőív egyes tartalmi kérdéseire (pl. az egészségügyi személyzet viselkedése, kommunikációja a beteggel, az egészségügyi ellátás szervezettsége, higiéniai feltételek stb.) adott válaszok kapcsolata is kutatások tárgya. Az egyes változók előrebecslő képességét az általános betegelégedettségre a kutatók regresszió elemzéssel

3

Aktuális hírek becsülik. Az ír tanulmány szerint pl. az egészségügyi dolgozóknak a beteg méltóságát tiszteletben tartó viselkedése befolyásolja a legnagyobb mértékben az általános elégedettséget. Jelentős (pozitív) előrebecslő tényezője az általános elégedettségnek a várólistáról kórházba kerülés, illetve egy konzulens magánklinikából történő kórházi beutalás. Határozott kapcsolat mu-

tatható ki az általános elégedettség, valamint a beteg és az orvos kórházi tartózkodás alatti találkozásainak gyakoriságában is. Az egészségügyi személyzet higiéniája (kézmosás a vizsgálatok előtt) is döntő jelentőségűek a betegelégedettség szempontjából.

Néhány ország példája Egyesült Államok – CAHPS Hospital Survey Az Egyesült Államokban a Consumer Assessment of Healthcare Providers and Systems (CAHPS) felmérései értékelik a fogyasztók és a betegek egészségügygyel kapcsolatos tapasztalatait. A CAHPS programot az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Agency for Healthcare Research and Quality kutatóintézet finanszírozza és felügyeli. A felnőtt kórházi betegek tapasztalatainak standardizált felmérésére a 27 kérdésből

4

álló CAHPS Hospital Survey-t (HCAHPS) alkalmazzák. Országos szinten a felmérést a Centers for Medicare & Medicaid Services (CMS) koordinálja. A felmérésben történő részvétel önkéntes, kivéve azokat a kórházakat, amelyek részt vesznek a minőségi elvárásokhoz pénzügyi ösztönzőket társító Hospital Inpatient Quality Reporting programban, számukra kötelező betegelégedettségi vizsgálatot készíteni. A havi gyakoriságú HCAHPS felmérés a felnőtt betegek véletlenszerűen kiválasztott mintáját érinti az elbocsátást követő 48 óra és hat hét közötti időszakban. A lebonyolításra a kórházak igénybe vehetnek egy CMS által jóváhagyott intézetet, de maguk is elvégezhetik a CMS beleegyezésével. A felmérés módszere is szabadon választható, történhet postai úton, telefonon, vegyes módszerrel (postai, majd telefonos) vagy aktív interaktív hang általi válasz (IVR) segítségével. Az adatokat az Egészségügyi Minisztérium és a CMS dolgozza fel. A kórházak eredményeit a lebonyolítás módja szerint, valamint a betegösszetétel változóinak országos átlagával korrigálják. 2008 óta minden résztvevő kórház esetén tíz HCAHPS mutatót publikálnak a kórházak összehasonlítását végző Hospital Compare weboldalán (azon betegek aránya, akik szerint az ápolók mindig jól kommunikáltak, akik szerint az orvosok mindig jól kommunikáltak, akik szerint kérésre azonnal segítségben részesültek, akik szerint fájdalmuk mindig megfelelő kontroll alatt volt, akik szerint a személyzet beadás előtt mindig ismertette a gyógyszereket, akik szerint a szobájuk és a fürdőszobájuk mindig tiszta volt, akik szerint a szobájuk körüli terület mindig csendes volt éjjel, akik IGEN-nel válaszoltak, hogy tájékoztatták-e őket arról, mit kell tenniük otthon a felépülésük alatt, akik 9-es vagy 10-es osztályzatot adtak a kórháznak egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, akik IGEN-nel válaszoltak, hogy határozottan ajánlják a kórházat másoknak). Az amerikai felmérés célja összehasonlítható betegelégedettségi adatok nyerése, a felmérés eredményeinek nyilvános publikálásával a kórházak ösztönzése a minőség javítására, és a jelentés nyilvánosságával az egészségügy elszámoltathatóságának, átláthatóságának növelése. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban 2002 óta évente kötelező a betegfelmérés, a betegek véleményét értékelő országos program (National Patient Survey Programme) keretében. A felmérésekért az ellátás minőségét felügyelő bizottság, a Care Quality Commission felelős. 2010-ben a fekvőbeteg ellátásra vonatkozó felmérést 161 NHS trösztben végezték el. Az NHS trösztök a kórházi elbocsátás után 850 véletlenszerűen kiválasztott betegnek postán küldték ki a kérdőívet. A megválaszolt kérdőívek száma meghaladta a 66 ezret. A felméréshez használt


Aktuális hírek 87 kérdésből álló kérdőívet a Picker Institute Europe által működtetett NHS Surveys koordinációs központ készítette. A Care Quality Commission a felmérés eredményeit országos összesítésben és trösztökre lebontva is közzéteszi, és az eredményeket szabályozási tevékenységében is felhasználja. Az Egészségügyi Minisztérium teljesítmény indikátorok szerinti mérésére, valamint statisztikai elemzésekre alkalmazza a felmérés eredményeit. Írország Írországban az Irish Society for Quality and Safety in Healthcare (ISQSH) 2000 óta végzi a fekvőbetegek felmérését. A legutóbbi, 2010-es felmérésben az állami kórházak vettek részt, és több mint 5000 páciens véleményét dolgozták fel. A kórházi elbocsátás után postai úton kiküldött kérdőív 142 tételt tartalmazott, többszörös válaszokkal és nyitott kérdésekkel. Három héttel a kérdőív postázása után emlékeztető levelet küldtek a nem válaszoló résztvevőknek, amit az emlékeztető után egy hónappal megismételtek. A betegek telefonon (a kérdőív segélyvonalán) keresztül is válaszolhattak a kérdésekre. A kórházankénti minta az intézmény méretétől és az ellátott betegek számától függött. Az adatok elemzése során alapvető leíró statisztikát (gyakoriság és százalékos táblákat) alkalmaztak. Variancia elemzéssel azonosították azokat a demográfiai és betegjellemzőket, amelyek befolyásolhatták a betegek véleményét. Logisztikai regreszszió elemzéssel határozták meg az ellátással kapcsolatos változók előrebecslő képességét az általános betegelégedettségre. Norvégia és az északi országok Norvégiában a 2004-ben létrehozott Egészségügyi Szolgáltatások Norvég Tudásközpontja (Kunnskapssenteret) foglalkozik a betegelégedettségi felmérések készítésével. A kórházi ellátással kapcsolatos betegtapasztalatokat a Patient Experiences Questionnare (PEQ) alkalmazásával értékelik. 1996 és 2006 között két-háromévente végeztek országos betegfelméréseket. A legutóbbi felmérés 2006 őszén történt, egy-két héttel a kórházból való elbocsátást követően postán kiküldött 53 kérdésből álló kérdőívvel. A négy hétig nem válaszolóknak emlékeztetőt küldtek. A kutatás eredményeit országos és regionális szinten publikálták, és a kórházak közötti összehasonlításokat is közzétették. A kórházak összehasonlításakor az eredményeket a válaszadók neme, kora, képzettségi szintje, diagnózisa, felvételének típusa (akut vagy elektív) és saját bevallása szerinti egészségi állapota jellemzőivel korrigálták. Az északi országok (Norvégia, Finnország, Svédország, Dánia és Izland) szervezete, a Nordic Council of Ministers 2000-ben hozta létre a Minőségmérés Északi Munkacsoportját abból a célból, hogy minőségi indikátorokat dolgozzanak ki az északi országok közötti


összehasonlításokra. A munkacsoport tevékenységének eredménye a NORPEQ kérdőív a felnőtt szomatikus fekvőbetegek számára. A mindössze nyolc elemből álló kérdőív beépíthető a már meglévő országos kérdőívekbe. A kérdőívvel 2009-ben végeztek kísérleti felméréseket Finnországban, Svédországban és Norvégiában. 2008-ban a Kunnskapssenteret 10 kérdésből álló rövid tétellistát dolgozott ki a szakorvosi ellátással kapcsolatos betegtapasztalatok gyűjtésére (Generic Short Patient Experiences Questionnaire; GS–PEQ). A kérdések kiválogatásánál számos kérdőív között a NORPEQ kérdőívet is felhasználták. A GS–PEQ kérdőívbe a következő tíz kérdést foglalták bele: 1. Az orvosok/klinikusok úgy beszéltek Önnel, hogy könnyű volt megérteni a mondanivalójukat? 2. Megbízik Ön az orvosok/klinikusok szakmai kompetenciájában? 3. Elegendő információt kapott a diagnózisról/ problémáiról? 4. Úgy érzékelte, hogy a kezelés, amit kapott, megfelel az Ön állapotának? 5. Bevonták Önt a kezelésére vonatkozó bármely döntésbe? 6. Úgy érzékelte, hogy az intézmény munkája jól szervezett? 7. Várnia kellett mielőtt felvették kezelésre? 8. Összességében véve, a segítség és a kezelés, amit az intézményben kapott kielégítő volt? 9. Összességében véve, milyen előnyei származtak az intézményben kapott kezeléstől? 10. Úgy véli, hogy bármilyen módon helytelen kezelést kapott (a saját megítélése szerint)? Franciaország Franciaországban a kórházaknak 2001-től 2010-ig évente kellett telefonos felmérést folytatniuk a betegek kórházi ellátással kapcsolatos elégedettségéről. 2011ben a telefonos felmérés fakultatívvá vált, 2012-től azonban az aktív ágyakkal rendelkező kórházak számára ismét kötelező. A felmérésben a 36 kérdést tartalmazó SAPHORA–MCO kérdőívet alkalmazzák. Az egészségügyi intézménynek a betegek standardizált adataiból véletlenszerűen kiválasztott 240 beteg adatait kell átküldenie egy versenytárgyaláson kiválasztott közvéleménykutató-intézetnek, amelynek intézményenként 120 megkérdezést kell lebonyolítania. A felmérő biztosok a kórházból való távozás után 15 nappal hívják fel a pácienseket. Egy beteg eléréséhez átlagosan öt telefonhívás szükséges, de 12 telefonhívás után már nem próbálkoznak további kapcsolatfelvétellel. Az ellenőrzési fázisban a kórháznak is lehetősége van a kérdőívek véleményezésére. Az értékelést a hospitalizációval kapcsolatos Információk Technikai Hivatala (ATIH) végzi. Csak az országos szintű eredményeket publikálják, az egészség-

5

Aktuális hírek ügyi intézményeknek 2012 végéig kellett közzétenniük a felmérés rájuk vonatkozó eredményét. 2013-tól az intézményi eredmények is országosan publikusak. Ausztria Ausztriában 2010-ben végeztek országos kórházi betegelégedettségi felmérést (korábban csak az egyes kórháztulajdonosok készítettek betegelégedettséggel kapcsolatos felméréseket). A felmérést a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium megbízásából a Gesundheit Österreich GmbH/BIQG (Bundesinstitut für Qualität im Gesundheitswesen) bonyolította. Az osztrák felmérés során a kórházba való bekerülés pillanatától, a kórház elhagyásán át egészen az utógondozáshoz kapcsolódó folyamatokig mérték a biztosítottak tapasztalatait. A BIQG speciálisan a kórházi területre kifejlesztett 67 kérdéses kérdőívet alkalmazott. 2010. november és 2011. március között 22 ezer beteg válaszolt a kórház által postán kiküldött kérdőívekre. Németország Németországban a Bertelsmann Alapítvány foglalkozik az országos szintű betegelégedettségi felmérések készítésével. Az Alapítvány által finanszírozott Weisse Liste projekt célja olyan kórházkereső kialakítása, amely segítséget nyújt a betegeknek a diagnózisuk és lakóhelyük szerinti legoptimálisabb kórház kiválasztásában. A projekt támogatására a Bertelsmann Alapítvány és a svájci Outcome Egyesület egy speciálisan kórházak számára összeállított, 15 kérdést tartalmazó kérdőívet fejlesztett ki. Éves szinten mintegy 2 millió beteg kórházi tapasztalatainak megkérdezését tervezték. A résztvevő betegek kiválasztására határnapot tűztek ki. A felméréshez a kórházat legalább két, legfeljebb nyolc hete elhagyó AOK/Barmer GEK által biztosított betegek kerültek kiválasztásra. Elégséges mintavétel elérése érdekében osztályonként 150 betegnek küldték ki a kérdőíveket. A válaszadások arányának javítása érdekében a felmérésben résztvevők két emlékeztető üzenetet kaptak. A 2011 novemberében kezdődött országos felmérés eredményeit 2012 közepén online formában publikálták. Németországban más biztosító is szervez felméréseket. Az 5,7 millió főbiztosítottal rendelkező Techniker Krankenkasse (TK) 2006-ban kezdte meg betegelégedettségi vizsgálatait a vele szerződésben álló kórházakban. A 2010-es felmérésben azok a kórházak vettek részt, ahol legalább 150 TK biztosítottat kezeltek a felmérés időszakában. Résztvevő kórházanként a kezelt betegek száma és az ágyszám függvényében 150-1000 biztosítottat kérdeztek meg, postai úton, 41 kérdésből álló kérdőívvel. Több mint 200 ezer viszszaérkezett értékelhető kérdőívvel 996 kórházban sikerült reprezentatív eredményt (60 visszaérkezett kérdőív) elérniük. A kórházakat a szakterületenkénti

6

értékelés mellett legalább 30 kérdőív megléte esetében osztályonként is értékelték. Összegzés Magyarországon 1999-ben az OEP megbízásából a Szonda Ipsos készítette az Első Országos Betegelégedettségi Vizsgálatot. Az arra vállalkozó kórházakban az adott intézményből távozó betegeket még a helyszínen kérdezték meg, a kérdőíveket a kórházi dolgozók gyűjtötték össze. A következő kutatást 2001-ben a TÁRKI végezte, szintén az OEP megrendelésére. A kórházak harmadát tartalmazó mintában a kórházi kezelést kapott betegek és az őket meglátogató hozzátartozók, ismerősök otthonukban tölthették ki az 54, illetve 37 kérdésből álló kérdőíveket. 2004-ben az ESzCsM a SaLute Számítástechnikai és Minőségbiztosítási Szolgáltató Közkereseti Társaság és a Magyar Minőség Társaság Egészségügyi Szakbizottsága Indikátorfejlesztő Munkacsoportja közreműködésével végzett újabb vizsgálatot a kórházból hazabocsátott betegek körében, a kérdőív 29 kérdést tartalmazott. A kórházak maguk is készítenek betegelégedettségi felméréseket, ezeknek azonban nincs egységes módszertanuk. Egy egységes betegelégedettségi kérdőív kidolgozása és használata hiányt pótolna a magyar egészségügyben. Bár a nemzetközi példák a felmérések változatos gyakorlatáról szólnak, alig fedezhető fel az országok közötti összehasonlításra irányuló fejlesztések tendenciája. Ha nem is használnak az országok egységes kérdőíveket, egy összehasonlításra alkalmas kérdéscsoport (egy teljesebb kérdőíven belül) is alkalmas lehet a bencmarkingra. Az EU 2011-ben fogadta el a határon átlépő ellátásokkal kapcsolatos betegjogokról szóló irányelvet (2011/24/EU). Az irányelv célja, hogy biztosítsa a határokon átnyúló egészségügyi ellátás közösségi jogi kereteit, minden olyan európai beteg számára, aki a szükséges kezelést nem saját országában, hanem egy másik tagállamban kívánja igénybe venni. Az egészségügyi ellátás külföldi igénybevételénél fontos szempont, hogy az azt igénybe vevő betegek ugyanazt a minőséget és biztonságot élvezzék, mint amit saját tagországukban nyújtanak számukra. Mivel a külföldi szolgáltató választása a beteg döntése, felértékelődnek az egészségügyi szolgáltatók teljesítményét, minőségét bemutató nemzetközi szinten összehasonlítható értékelések. Köszönetnyilvánítás: köszönöm a nemzetközi példák összegyűjtésében közreműködő GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály munkatársai, Ajtonyi Zsuzsanna, Szirmai László, Lux Lilla, Verdes Norbert munkáját. Korábbi megjelenés és felhasznált irodalom: IME XI. Évfolyam 3. szám 2012. április Borbás Ilona, GYEMSZI IRF


Pár szóban

Újra van országos pszichiátriai ellátást biztosító intézet 2013. június 3-án Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár átadta az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító okiratát Dr. Németh Attilának, a Nyírő Gyula Kórház főigazgató főorvosának. Az intézet létrejötte hiánypótló a hazai pszichiátriai betegellátás területén, hiszen 2007 óta, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárását követően most először nyílik lehetőség a magas színvonalú pszichiátriai és addiktológiai ellátás kiépítésére. A jelenlegi kormány kezdettől fogva elkötelezett volt a pszichiátriai és addiktológiai ellátás fejlesztése iránt, melynek eredményeként a Nyírő Gyula Kórház területén és jelenlegi ágyszámán létrehozta az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet (OPAI). Az új intézettel hiánypótló szakambulanciákat és specializált részlegeket, kisebb osztályokat alakítanak ki, amelyek olyan tevékenységeket végeznek, amelyek jelenleg nincsenek vagy csak nagyon kevés helyen elérhetőek az országban. Ilyen terület a terápiarezisztens depreszszió, a kényszerbetegség, az anorexia és a bulimia nervosa, a játékszenvedély, a szexuálmedicina, a hosszabb rehabilitációs kezelést vállaló drogbetegek detoxikálása, a daganatos betegek pszichés vezetése, bizonyos pszichoterápiás módszerek biztosítása. Ezek a magasabb szintű szolgáltatások nemcsak az ellátási körzetben, hanem országosan elérhetőek lesznek. A Nyírő Gyula Kórháznak és a keretein belül megalakuló Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetnek kettős feladatnak kell megfelelnie. Egyrészt biztosítani kell a területi ellátást belgyógyászati, neurológiai, addiktológiai és pszichiátriai szempontból, másrészt az OPAI módszertani, betegellátó, kutató és oktató feladatait is el kell látnia. A tervek között szerepel egy pszichiátriai sürgősségi betegfelvételi részleg kialakítása, ami tehermentesítheti a fekvőbeteg osztályokat, valamint a belgyógyászati osztályon szeretnének kialakítani egy a pszichoszomatikus betegek komplex ellátását biztosító részleget. Az addiktológiai fekvőbeteg ellátásában is speciális profilokat alakítanak ki. Elindították a felépülésközpontú szenvedélybeteg-ellátási programokat az alkohol- és szerencsejáték függők számára, és az elképzelések között szerepel egy olyan részleg kialakítása, ahol elsősorban opiátfüggő betegek számára biztosítanak programozott detoxikációt a rehabilitációs programban történő részvétel előkészítésére, illetve a rehabilitációs folyamat megkezdésével. Az OPAI-nak vezető szerepet kell betölteni a pszichiátriai, az addiktológiai és klinikai pszichológiai kuta-


tás területén, pótolva a megszüntetett OPNI nemzetközileg elismert tudományos tevékenységét. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

QR-kód Kedves Olvasóink! Jelenlegi lapszámunktól egy furcsának tűnő, de talán sokak számára már ismert szimbólummal találkozhatnak kiadványunk hátoldalán. Ez az úgynevezett QR-kód. A kétdimenziós vonalkódot kamerával rendelkező okostelefonnal vagy tablet-tel tudjuk „beszkennelni”, majd a dekódolást követően eljutunk egy weboldalra, anélkül, hogy a billentyűzetet használnánk. A fenti kód Olvasóinkat a Főigazgatóság honlapjának ETInfo menüpontjába navigálja el, ahol további információkat olvashatnak kiadványunkról és böngészhetnek korábbi számaink között. Röviden a QR-kódról: QR, Quick Response azaz „gyors válasz”. 1960 óta használ az árukereskedelem vonalkódot. 1994-ben Masahiro Hara a japán DENSO cég mérnöke vezette be az új, 2D-s vonalkódot, amely már több adatot képes hordozni elődjénél, mely 20 alfanumerikus karakter tárolására volt csak alkalmas. A vizuális elem szélein látható három határozott négyzet a helyzetazonosításra, pozicionálásra szolgál, ezzel lehetővé téve, hogy gyorsan, messzebbről, 360°-os szögben is olvasható legyen. Masahiro Hara és a DENSO a mérnöki teljesítmény mellett az ingyenes felhasználhatósággal tette lehetővé a technológia elterjedését és sikerét. Az okoseszköz kameráján kívül előfordulhat, hogy egy dekódoló alkalmazására [app] is szükségünk lehet, melyekhez az alábbi linkeken juthatunk hozzá. Android rendszerű telefon, tablet esetén: https:// play.google.com Az Apple webáruháza: http://store.apple.com Az alkalmazások közötti keresésnél a „barcode, scanner, qr, reader” kulcsszavak lehetnek hasznunkra és sok, azonos funkciójú program közül választhatunk. A QR-kód felhasználási területe igen széleskörű: reklámhordozó, névjegy, elektronikus jegy, tetoválás, kreatív designelem például plakátokon, ipar, áruk kibővített információhordozója, művészeti alkotás, GPS-koordináta, e-mail/szöveg/SMS/telefonszám, weboldalunk ETInfo menüpontjára mutató internetes hivatkozás. QR-kódot pedig a http://goqr.me weboldalon készíthetünk magunknak.

7

Ápoló szakmacsoport

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban Szervezeti formák és finanszírozás – IV. rész Néhány országról részletesebben Hollandia Az egész lakosságot lefedő kötelező magánbiztosításon alapuló holland egészségügyi rendszerben a járóbeteg-ellátás többnyire a kórházak ambuláns osztályain történik. A kórházak többsége non-profit, magántulajdonú. A kórházak minden szakellátásának (a járóbeteg ellátás is) finanszírozása teljesítmény alapú és a DRG típusú DBC fizetési rendszeren alapul (diagnózis kezelés kombinációk). A kórházi szakorvosok független vállalkozók, akik szerződéses viszonyban állnak a kórházzal (kivéve azokat az orvosokat, akik egyetemi kórházakban, pszichiátriai klinikákon vagy rehabilitációs központokban dolgoznak, ők alkalmazottak). 2007-től kezdődően kísérletezés történik a „csomagolt fizetés” (bundled payment) mechanizmusával, hogy az ellátás javítása érdekében együttműködésre ösztönözzék a különböző járóbeteg környezetben működő ellátókat. A kísérletek három specifikus betegpopulációban indultak el: diabetes, krónikus obstruktív tüdőbetegség és vaszkuláris kockázat menedzsment. A csomagolt fizetésbe foglalt szolgáltatásokról országos szinten hoztak döntést, amely minőség indikátorokat is tartalmazott. A kísérletek értékelése alapján javulás mutatkozott az ellátási folyamatban, de még túl korai következtetéseket levonni az ellátás minőségére vagy költségeire gyakorolt hatásról. Hollandiában a szakellátást befolyásolja az a tényező, hogy háziorvosok erőteljes kapuőr funkciót töltenek be és jelentős részt vállalnak a szakellátásban. Az összes járóbeteg vizit kétharmadát az alapellátás képezi. A háziorvosok kezelik a gyakoribb betegségeket, gondozzák a krónikus betegeket és pszichoszociális problémák megoldásában is részt vállalnak. Bonyolultabb szakellátásban csak azok a betegek részesülnek, akik speciális szakértelmet és orvostechnikai eszközöket igényelnek. A legtöbbször a sebészetre utalják be a betegeket. Beutalás igen ritka az olyan elterjedt betegségekre, mint hipertónia, alsó háttáji fájdalom és felső légúti megbetegedés. A kórházi szakrendelők mellett az utóbbi időben létrejöttek multidiszciplináris járóbeteg klinikák és független ellátóközpontok. A multidiszciplináris járóbeteg klinikák nappali diagnosztikai szolgáltatásokat és szakorvosi konzultációkat nyújtanak több szakterület orvosainak bevonásával. A multidiszciplináris járóbeteg klinikák a kórházak kötelékébe tartoznak, így térítésük a DBC fizetési rendszeren alapul. A függet-

8

len ellátó központok kórházaktól független magánintézmények, amelyek egy bizonyos ellátásra specializálódnak (pl. szürkehályog műtét, visszeres véna műtét). A központok olyan nem akut ellátást nyújtanak, amelyhez a betegeknek nem szükséges a kórházba befeküdni. A díjszabás a biztosítók és az ellátók közötti szabad megállapodás alapján történik. A független központokban történő ellátás 20 százalékkal olcsóbb, mint a kórházakban. 2009-ben 198 ilyen központ működött Hollandiában. Lengyelország Lengyelország egészségügyi rendszere országos egészségbiztosításon alapul. A járóbeteg szakellátást városi területeken önálló egészségügyi intézményekként működő szakorvosi rendelőintézetek vagy egyéni vállalkozó szakorvosok nyújtják, a szakorvosi rendelők nagy része magántulajdonban van. A járóbeteg szakellátás 90 százalék fölötti része szakorvosi rendelőintézetekben történik, a többi vállalkozó szakorvosok egyéni és csoport praxisában. A járóbeteg ellátásban 2009ben összesen 16 252 rendelőintézet működött közfinanszírozás alatt, ebből 2 967 állami és 13 285 magánintézmény. A háziorvosi beutalót követően a betegek szabadon választhatnak az Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló ellátóval. Bizonyos területeken (pl. nőgyógyászat, sürgősségi ellátás) vagy betegségek esetén (pl. TBC, HIV) nincs szükség beutalóra a szakorvosi rendelésre. Az állami szektorban a fogászati ellátás igen korlátozott és költségmegosztással jár, a magasabb szintű eljárások csak a magán szektorban állnak rendelkezésre. A járóbeteg szakellátás finanszírozása az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján szolgáltatásokon alapuló díjazás szerint történik. A krónikus betegségben szenvedő betegek járóbeteg ellátását fejkvótaszerű térítéssel illetik. A járóbeteg szakellátásban nem létezik önrész, bár a szolgáltatások gyakran informális fizetésekkel érhetőek el vagy gyorsíthatók fel. Németország Németországban 2011 végén a lakosság járóbeteg-ellátását 142,8 ezer orvos látta el. A kötelező betegbiztosítással szerződött orvosok száma 121,7 ezer fő. A szerződéses orvosok 46,4 százaléka választott orvosként (háziorvosként szakorvos is választható) nyújtott ambuláns ellátást. Az ambuláns szektoron belül alkalmazottként tevékenykedő orvosok száma 2011-ben 17,9 ezer fő volt.


Ápoló szakmacsoport A német egészségügyi rendszer egyik sajátossága, hogy az ambuláns orvosi ellátást többnyire szabadfoglalkozású, önálló praxisukban (2010 III. negyedévében összesen 70855 orvos tevékenykedett ebben a formában) vagy ritkábban csoportpraxisban (2010 III. negyedévében 49 200 orvos, átlagos csoportpraxis méret 2-3 orvos/praxis) tevékenykedő kötelező betegbiztosítással szerződött orvosok nyújtják. Létező forma még a praxisközösség (a csoportpraxisok és praxisközösségek közötti fő különbség, hogy a csoportpraxisok közösen számolnak el a pénztári egyesületekkel, míg a praxisközösségek egyéni elszámolást folytatnak, azonban a személyzetet, helyiségeket és az eszközöket közösen használják). Az egyéni praxisokkal szemben a kooperációs lehetőségek terén a csoportpraxis és a praxisközösségek bizonyos előnyökkel bírnak, az integrációs szintjük azonban a legtöbb esetben alacsony. Több régióban alakultak ki a szabadfoglalkozású orvosok együttműködésével ún. praxishálózatok, amelyek a hálózaton belüli egységes kommunikációt és kooperációt, a minőség és gazdaságosság javulását célozzák, valamint a betegpénztárakkal külön megállapodásokat kötnek a hálózaton belüli szolgáltatások díjazására és a megtakarítások felosztására. A kormány felismerte a praxishálózatok jelentőségét a lakóhely közeli ellátás területén, így lehetővé tette a 2012-es változtatásokkal a különböző szakirányú végzettségű szerződéses orvosok egyesülését, valamint a pénztári orvosok egyesületeinek lehetősége nyílik ezen szervezeti formák pénzügyi támogatására. Az orvos/praxis biztosítóval történő szerződésének alapfeltétele a pénztári orvosok egyesületeinek orvosi regiszterébe történő bejegyzés, valamint az engedélyezési bizottsághoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása, amely a szakképzettségen kívül az adott régiót érintő ellátási szükséglettől válik függővé. (Az ellátási szükségletre vonatkozó tervezést a pénztári orvosok egyesületei és a betegpénztárak egyesületei végzik a Közös Szövetségi Bizottság által felállított szükségleti tervezéshez igazodva. Az engedélyezési eljárás vonatkozik a 2004-től bevezetett ambuláns egészségügyi ellátó központokra is.) A 2004-es egészségügyi reformnak köszönhetően az ambuláns ellátás területén előtérbe került az ambuláns egészségügyi ellátó központok fejlesztése. A fejlesztés indoka az volt, hogy a különböző szakterületeken dolgozó orvosok összehangoltabban végezhetik munkájukat, amiből mind a betegeknek, mind az orvosoknak előnyei származnak. Elkerülhetővé válnak a költséges, többször elvégzett vizsgálatok; lehetőség nyílik az egyes kezelések, a felírt gyógyszerek egymással való jobb összehangolására, a költséges orvosi berendezések és felszerelések közösségi szintű használatára, csökken a praxisalapítás pénzügyi rizikója, az igazgatási feladatokat a létesítmény vezetése veszi át,


így az orvosoknak több ideje marad a betegekre, a betegek időt takarítanak meg a rövidülő betegutak révén. A 2011-es statisztikák szerint számuk 1730-ra növekedett Németországban. A német egészségügyi ellátó központokban jelenleg 9434 orvos tevékenykedik. Az alkalmazotti státuszban levők száma 8114, szerződéses orvosként 1320 fő végzi tevékenységét a centrumokban. Egy centrumban átlagosan 5,5 orvos végez mun-

kát. A központok legnagyobb arányban orvosok (42,3 százalék), illetve kórházak (37,5 százalék) tulajdonában vannak. Jellemzően Kft. és polgárjogi társaság formában működnek. A német betegeknek szabad választása van a társadalombiztosítással szerződött orvosok és intézmények között. A kórház és az ambuláns ellátás ötvöződéseként a szerződéses orvosok mintegy 5 százalékának (6000 fő) jogosultsága van arra, hogy betegeit a kórházban kezelje. Ez a befektető orvosi tevékenység különösen olyan kisműtéti szakterületeket érint, ahol a kórházak olyan kevés esetet vesznek fel, hogy csak szükség esetén, például hetente 1-2 alkalommal végeztetnek operációt a befektető orvosokkal. Az összes többi szerződéses orvos beutalja a betegét kórházi kezelésre, majd a kórházi kezelést követően ambulánsan kezeli tovább a beteget. Az utókezelést szintén az önálló praxist fenntartó sebész végzi, nem pedig a kórházi orvos. A kötelező biztosítás terhére ambuláns ellátást végző befektető orvosok tevékenységüket csak az illetékes pénztári orvosok egyesületének külön engedélyével végezhetik. GYEMSZI IRF, Rendszerelemzési Főosztály Forrás: http://www.eski.hu/new3/kutatas/zip_doc/2013/ Jarobeteg_szakellatas_EU.pdf A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!

9

Beszámolók

A Magyar Sugárterápiás Társaság XI. Kongresszusa után

A Magyar Sugárterápiás Társaság 2013. május 23-25ig tartotta XI. Kongresszusát Tihanyban. Megkértük Dr. Takácsi-Nagy Zoltánt, a Magyar Sugárterápiás TárDr. Takácsi-Nagy Zoltán saság korábbi főtitkárát, leendő elnökét, hogy beszéljen nekünk a kongresszusról, a Társaság és saját jövőbeli terveiről. Mekkora volt az érdeklődés az idei évi kongreszszus iránt és honnan érkeztek a résztvevők? A Magyar Sugárterápiás Társaság életének legfontosabb eseménye a 2 évenként megrendezésre kerülő kongresszus. Ezen az eseményen orvosok, orvos-fiziku-

Prof. Dr. Polgár Csaba, Dr. Fodor János, Dr. Lövey József

sok, sugárterápiás asszisztensek egyaránt részt vesznek az ország 12 sugárterápiás központjából. Idén 39 aszszisztens és 163 orvos, illetve orvos-fizikus regisztrált. Határainkon kívülről Erdélyből, Belgiumból, Németországból és Ausztriából is voltak résztvevők, akiknek egy része itthon kezdett dolgozni, de jelenleg külföldön él. A Társaság fontosnak tartja, hogy a szakma azon kiválóságait – függetlenül attól, hogy magyarok vagy külföldiek – akik sokat tettek a Társaságért, a szakmáért, a fiatalok továbbképzéséért vagy a tudományos együttműködésért, munkájuk elismeréseként tiszteletbeli taggá válassza. Idén Dr. Fodor János tanár úr az Országos Onkológiai Intézetből és Dr. Frank A. Vicini professzor úr az egyesült államokbeli Michiganből kapta e rangos elismerést.

10

A díjakat Prof. Dr. Polgár Csaba (volt elnök), és Dr. Lövey József (jelenlegi elnök) adta át. Melyek voltak a kongresszus tudományos programjának fő témái? A tudományos program fő témái idén a képvezérelt és intenzitásmodulált sugárterápia, a modern brachyterápiás technikák, a kombinált modalitású kezelések voltak. Természetesen szabadon választott témákkal is lehetett jelentkezni. A Kongresszuson 64 előadás hangzott el és 31 poszter került bemutatásra. Idén a zsúfolt program ellenére nem volt párhuzamos szekció, így mindenkinek – köztük az asszisztenseknek is – lehetősége nyílt minden előadást meghallgatni. Milyen szakmai ismeretekre helyezték a hangsúlyt az előadók, ill. poszterkészítők? A számítógépes besugárzás-tervezés fejlődése, a képalkotó eljárások egyre nagyobb mértékű elterjedése a besugárzásban, a szervmozgások figyelembe vétele a kezelések során, a minél precízebb, célzottabb besugárzás a mellékhatások csökkentése mellett, valamint a sugárkezeléssel együtt adott kemoterápiás készítményeknek a terápia eredményességét növelő hatása mind szerepeltek az előadások és poszterek témái között. Hogyan értékeli a kongresszust, mennyire volt sikeres? Mindig öröm látni, hogy évről évre egyre több fiatal szerepel érdekes előadásokkal. A szakmai munka sokféleségét, színvonalát, annak folyamatos emelkedését és a nemzetközi trendekre való gyors reagálását igazolták az elhangzott előadások és kiállított poszterek. A külföldi résztvevők – sok esetben meglepődésüknek hangot adva – kivétel nélkül elismerték a hazai sugárterápiás munka magas színvonalát. Természetesen a legjobb előadásokat tartó és posztert készítő fiatal kollegák díjazása sem maradhatott el. Idén az 1. (Mészáros Norbert: Akcelerált parciális külső emlőbesugárzás képvezérelt, intenzitás modulált radioterápiával,

Prof. Dr. Polgár Csaba, Dr. Frank A. Vicini, Dr. Lövey József


Beszámolók emlőmegtartó műtét után, alacsony rizikójú invazív emlőrákban) és a 3. (Stelczer Gábor: Különböző besugárzási technikák dozimetriai összehasonlítása parciális külső emlőbesugárzásnál) helyért járó díjat az Országos Onkológiai Intézet, a 2. díjat a Szegedi Egyetem Onkoterápiás Tanszékének (Borzási Emőke: Az akut nyelőcső toxicitás dozimetriai összefüggései nem kissejtes tüdőrákok paclitaxel-bázisú kemoradioterápiájában), míg a legjobb poszter díjat a Pécsi Egyetem Onkoterápiás Tanszékének (Lőcsei Zoltán: Méhnyak daganatos betegek integrált boost kezelése IGRT technikával) fiataljai vihették el. Milyen jövőbeni tervei vannak az MST tisztségviselőjeként? Hogyan képzeli el a Társaság jövőjét? Mint az MST volt főtitkára, jelenleg vezetőségi tagja és jövendő elnöke, a vezetőség tagjaival azon munkálkodunk, hogy a sugárterápia a multidiszciplináris együttműködés keretében a más szakmában dolgozó orvosok számára is ismert legyen (pl. továbbképzések szervezése). Fontosnak tartjuk a társtársaságokkal – mint a Magyar Onkológusok Társasága és a Magyar Orvos-fizikus Társaság – a szorosabb együttműködést, valamint a sugárterápiában dogozó orvosok, orvos-fizikusok és asszisztensek részére szakmai továbbkép-

zést célzó anyagok szerkesztését és írását (1 már megjelent, egy másik pedig készül). Az újabb és komplikáltabb besugárzási eljárások és technikák szükségessé teszik az eddigi finanszírozás átgondolását, tehát a Szakmai Kollégium Onkológia és Sugárterápia Tagozatának és Tanácsának segítségével javaslatok kidolgozását és továbbítását tervezzük a döntéshozók felé. Milyen szakmai terveket szeretne megvalósítani? Magyarországon a fej-nyaki tumorok előfordulása többek között az alkoholizmus és a dohányzás miatt még mindig növekvő tendenciát mutat. A terápiában a maximális daganatpusztító hatás mellett kiemelten fontos a mellékhatások csökkentésére való törekvés. Ebben két sugárterápiás módszer is segíthet nekünk: a modern képalkotó vizsgálatokkal (PET-CT, MR) végzett intenzitás-modulált sugárkezelés vagy a szövetközi, izotópos kezelés, a barchyterápia. Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Centruma Fej-nyaki Munkacsoportjának vezetőjeként fiatal kollegáimmal ezen eljárásokkal tervezünk további klinikai vizsgálatokat. Maléta Andrea, GYEMSZI EFF Fotó: Dr. Ágoston Péter

Szakképzés

Bizonyítványosztás a GYEMSZI által támogatott egészségügyi szakképzéseinken Hagyományainkhoz híven, 2013 májusában ismét ünnepélyes bizonyítványosztásra került sor. Az epidemiológiai szakápoló, sürgősségi szakápoló és szemészeti szakasszisztens egészségügyi szakképzéseink zárultak sikeresen. A képzésben résztvevők többsége a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet által fenntartott, konszolidált intézmények szakdolgozói közül került ki. Valamennyien rendelkeztek a ráépülő szakképesítések bemeneti alap szakképesítésével, illetve azt kompetenciaméréssel teljesíteni tudták. Mindemellett a képzésben részt vett az orvosi egyetemek, az országos intézetek, valamint a budapesti egyházi fenntartású fekvőbeteg intézetek néhány szakdolgozója, akik a feltételeknek szintén megfeleltek.

A sikeres szakmai vizsgát tett szakdolgozók szakképesítésenkénti megoszlása


A képzésben résztvevők sokat tettek azért, hogy egy újabb szakmát elsajátítsanak, a már korábban megszerzett egy-két szakképesítésük mellé. A képzés hosszú hónapokon át zajlott. A résztvevők munka és család mellett tanultak, ami nagyon sokszor komoly szervezést, elszántságot igényelt. A küzdelmes hónapokat siker koronázta, a bizonyítványok átadására az ünnepélyes eskütételt követően került sor. Gratulálunk a sikeres vizsgázóknak és köszönetünket fejezzük ki a felkészítésben közreműködő oktatóknak! Ridegné Cseke Irén, GYEMSZI EFF

11

Migráció

Migránsok és a magyar egészségügy – V. rész Kutatási zárótanulmány A tanulmány a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. EIA/2011/1.3.6 számú, „Migránsok és a magyar egészségügy” című projektjében készült. A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg.

Kutatási eredmények A válaszadók közel negyede valamivel vagy sokkal rosszabbnak tartja egészségi állapotát, mint Magyarországra érkezésekor (ez a hosszabb ideje itt tartózkodóknál az életkor előrehaladásával is magyarázható). Többségük egészségi állapota nem változott. (1. táblázat) 1. tábla: Magyarországra való érkezésekor meglévő egészségügyi állapotához képest milyennek találja a jelenlegit? (%) Egészségi állapot

Válaszolók száma

%

Most sokkal rosszabb, mint akkor

36

7

Most valamivel rosszabb, mint akkor

79

16

285

57

57

11

Nagyjából olyan, mint akkor Most valamivel jobb, mint akkor Most sokkal jobb, mint akkor Összesen:

43

9

500

100

1.2. Életminőség Az életminőséget az 5 tételes WHO Jól-lét Kérdőív (WHO Well-Being Questionnaire, short version) validált magyar változatával mérte a kérdőív, mely a válaszadást megelőző két hétre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, és megbízható valamint érvényes mérőeszköznek tekinthető a pozitív életminőség (pozitív hangulat, vitalitás, érdeklődés) vizsgálatakor. Az öt kérdésre négyfokú skálán (1 = egyáltalán nem jellemző, 4 = teljesen jellemző) kapott válaszok összesített pontértéke maximálisan 15 lehet. A vizsgálatban a skála átlagértéke férfiaknál 13,54 (SD: 3,34) nőknél 13,46 volt (3,12), összesítve 13,5 (SD: 3,23) volt. A nemek közötti különbség nem szignifikáns, a lakóhely és a családi állapot szerint gyakorlatilag nincs különbség. Meglepő módon a diákok WBI értéke a legalacsonyabb (12,68), a végzettség szerint pedig (a várakozásoknak megfelelően) a felsőfokú végzettségűeké a legmagasabb (14,1). A magyar anyanyelvűek WBI értéke szignifikánsan alacsonyabb (12,97) összehasonlítva a nemmagyar anyanyelvűekével (13,76). A jövedelmi helyzet magyar családokhoz viszonyított becslése alapján a magukat legszegényebbnek tartók pontszáma 10,48, ez folyamatosan nő egészen a 8. csoportig (14,50), de

12

a két magát leggazdagabbnak tartó csoportban csökken (13,72 és 12,50). 1.3. Korlátozottság A korlátozottság-mentes élet, vagyis az életkornak megfelelő fizikai aktivitás és az általánosan elvárható társadalmi részvétel egyre nagyobb értéket képvisel a fejlett társadalmakban. A hosszú élet értéke mellett egyre inkább előtérbe kerül a korlátozottság-mentes élet fogalma az életminőség nemzetközi összehasonlítását célzó kutatásokban. A vizsgálat során a korlátozottságot általánosságban az alábbi kérdéssel mérte a kérdőív: „Az elmúlt négy hét során mennyire zavarta testi egészsége vagy lelki gondjai szokásos kapcsolatát családjával, barátaival, szomszédjaival?” A férfiak jelentős részét egyáltalán nem (62%) vagy alig (17%) zavarta egészségi állapota kapcsolataiban, nőknél ezek a számok jelentősen kisebbek (47 illetve 21%). A magyar anyanyelvűek jóval kisebb százalékban (46%) adtak pozitív választ („egyáltalán nem”), mint a nem magyar anyanyelvűek (59%). Korlátozottságra utalhat a fájdalom is. Közepes vagy erős fájdalmat a válaszolók 10%-a (férfiaknál 8%, nőknél 12%) tapasztalt az elmúlt négy hét során, ugyanebben az idő-intervallumban az erre a kérdésre válaszolók 14%-át (a férfiak 9%-át, míg a nők 16%-át) a fájdalom meglehetősen vagy nagyon zavarta megszokott munkájában. A nemek közötti különbség ezekben a kérdésekben is szignifikáns. A fájdalom okára nem kérdeztünk rá, elképzelhető, hogy nők kedvezőtlenebb mutatóiban szerepet játszik például a menstruációs ciklus okozta fájdalom. Az 55 évnél idősebbek közül többen számoltak be fájdalomról (alig több mint egyharmaduk mondta csak azt, hogy nem volt fájdalma), de egyébként a korcsoportok között nem volt különbség. A magyar anyanyelvűek erre a kérdésre is jóval nagyobb százalékban (13) adtak negatív választ (közepes vagy erős fájdalom) a nem magyar anyanyelvűekkel összehasonlítva (8). 1.4. Betegségek, gyógyszerszedés Tartós (legalább 3 hónapja fennálló) betegség meglétét a válaszadók 12%-a jelezte. Összesen a válaszadók 5%-a számolt be fogyatékosságáról vagy tartós egészségkárosodásról. A vizsgált populáció 24%-a válaszolta, hogy az elmúlt két hétben orvos által felírt vagy ajánlott gyógyszert szedett. Ennél kevesebben (a válaszolók 16%-a) szedtek gyógyszert az interjú idején, leggyakrabban emésztőrendszeri betegség, magas vérnyomás, alvás-


Migráció zavarok és idegesség, valamint mozgásszervi betegségek miatt. A gyógyszert szedők és nem szedők között igen jelentős különbség van az önértékelt egészséget illetően (30% sorolta magát a legrosszabb két csoportba a gyógyszert szedők és 9% a gyógyszert nem szedők közül). 4-4% emésztőrendszeri betegség miatt részesült gyógyszeres kezelésben, illetve szedett gyógyszert alvászavar és ideges panaszok miatt, 3-3% légzőszervi betegségre, magas vérnyomásra, 2-2% szívbetegségre, illetve mozgásszervi betegség miatt, többségük 50 év feletti. Mindössze hárman kaptak gyógyszeres kezelést daganatos betegség miatt. Az idősebbek és a nők több gyógyszert szednek. Az alacsony gyakoriságok miatt további következtetéseket az egészségi állapotra vonatkozóan nem célszerű levonni. Összefoglalva, a Magyarországon élő migránsok egészségi állapota a magyar lakossággal összehasonlítva kedvezőbb képet mutat. A harmadik országokból érkezettek egészségi állapotát több tényező pozitívan befolyásolja. Idetartozik az ún. „healthy migrant” jelenség, (az egészséges populáció mobilabb, a betegség inkább a migráció ellen hat) a migránsok fiatalabbak és többen dolgoznak közülük (a dolgozók egészségi állapota a munkanélküliekénél sokkal jobb). A „kiválasztási hiba” a jobb egészségi állapotúak (iskolázottabbak, fiatalabbak, jobb szociális körülmények között élők) mintába kerülését segítette. Nem meglepő tehát, hogy a 2009-ben végzett Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) során mért, a magyar populáció egészségi állapotára vonatkozó mutatók a bevándorlókénál jóval kedvezőtlenebbek. A migránsok körében is megfigyelhetők az egészségfelmérések többségében észlelt, jól ismert tendenciák: a férfiak egészségi állapota jobb, a fiatalabb korcsoportokba tartozók, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelemmel bírók, a szellemi dolgozók, általánosságban fogalmazva a kedvezőbb szociális-gazdasági csoportba tartozóak egészségesebbek. A magyar anyanyelvű (Ukrajnából és Szerbiából érkezett) migránsok egészségi állapota viszont lényegesen rosszabb, mint a többi csoporté, és a magyar népesség egészéhez áll közel. A harmadik országokból származó migránsok egészségi állapotára vonatkozó eredmények jelentőségét növeli azok úttörő jellege: ismereteink szerint jelen kutatás Magyarországon az első, viszonylag nagyobb populációs vizsgálaton alapuló leírása a kérdéskörnek. 2. Migránsok és a magyar egészségügyi ellátórendszer Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása alapvető a bevándorló népességek egészségének megőrzése és javítása tekintetében. Ezt az Európai Unió, az Európa Tanács, az ILO, a WHO, az IOM számos


dokumentuma hangsúlyozza. A leghátrányosabb helyzetben természetesen a nem dokumentált migránsok vannak, ők azonban nem képezik e vizsgálat tárgyát. A migránsok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások függnek a bevándorlók jogállásától, egészségbiztosításától és lakóhelyétől is. Nem csak nyelvi és kulturális nehézségek korlátozhatják a migránsok hozzáférését a magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz. Közrejátszhat az elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos ismerethiány, ide értve a fogadó ország egészségügyi rendszerével kapcsolatos általános tájékozatlanságot is. Meghatározó lehet e jelenségben a feladat újszerűsége a magyar egészségügy számára, a kellő szabályozás hiánya, az egészségügyben dolgozó orvosok és szakalkalmazottak interkulturális felkészületlensége és tájékozatlansága, ami azt eredményezi, hogy az egészségügyi szolgáltatók gyakran nem ismerik és nem értik a migránsok sajátos szükségleteit és elvárásait. Mindez ellenérdekeltséget hozhat létre és kölcsönös bizalomhiányhoz is vezethet. A fejlett országokból érkező magas státuszú munkavállalók esetében gyakori jelenség a magyar egészségügyi ellátás minősége iránti kétely, negatív előítélet. A kutatási eredmények azt jelzik, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer általános forráshiányán és szerkezeti gondjain túl a következő sajátos akadályokkal lehet számolni a migránsok egészségügyi ellátásával kapcsolatban: – a magyarországi tartózkodás jogállásának, a biztosítási jogviszonynak tisztázatlansága, – információhiány a migráns részéről a biztosítással, az ellátórendszerben való navigációval kapcsolatban; – az egészségügyi ellátó és a társadalombiztosítási rendszer rugalmatlansága és nem elég specifikus mivolta, esetenkénti ellenérdekeltsége; – az egészségügyi szolgáltatások iránti bizalmatlanság, félelem; – kommunikációs, nyelvi problémák, kulturális különbségek az egészségügyi rendszer és a migránsok kapcsolatában. Általános tapasztalat, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele lényegesen alacsonyabb a migránsok, mint az országos népesség körében. Ezt az OEP nyilvántartása is egyértelműen dokumentálja. Az európai országokban végzett kutatások alapján a migránsokat érintő egyenlőtlenségek elsősorban a következő területeken hangsúlyosak: – szűrések és védőoltások; – családorvosi ellátás; – kórházi ellátás; – fogorvosi ellátás; – anya- és gyerekvédelem, nemi betegségek gondozása;

13

Migráció – a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások; – hosszú távú gondozás. Az egészségügyi szolgáltatások alacsonyabb igénybevétele, bár rövid távon kevesebb közkiadással jár, hosszabb távon rosszabb egészség-kimenetelekkel kell számolni, így magasabb megbetegedési arányokat, elkerülhető halálozást, illetve gyakoribb öngyógyítást eredményezhet. Mivel a harmadik országokból érkező migránsok jelenléte Magyarországon viszonylag új keletű, és kisszámú, megalapozott becslésekkel élni ittartózkodásuk ideiglenes vagy végleges voltára, várható időtartamára aligha lehetséges. De az indokoltnál alacsonyabb szintű népegészségügyi és gyógyító-ellátó szolgáltatások a migránsok számára a magyar egészségügyben is távlati kockázatot jelenthetnek.

harmada mondta azt, hogy ha beteg orvoshoz megy saját TB kártyájával, azaz igénybe venné az ingyenes egészségügyi ellátást. Az OEP adatai alapján a külföldiek érvényes TAJ kártya esetén is jóval kisebb arányban veszik igénybe az ellátást, mint a magyar állampolgárok (az országos átlagnak alig 30%-át költik ellátásukra). 1. ábra: Egy TAJ-ra jutó éves finanszírozás összehasonlítása állampolgárságonként (Ft/db)

2.1. Egészségbiztosítás Az EU-n kívüli Magyarországon tartózkodó állampolgárok egészségügyi ellátásának, szociális biztonságának egyik sarokköve a társadalom-, egészségbiztosítás. A tanulmány először áttekinti a rendelkezésre álló tényeket, kérdőíves adatokat, majd a biztosítás intézményes és jogi feltételeit. Vizsgálja a jelenlegi biztosítási rendszerrel kapcsolatos főbb gondokat és információs hézagokat. A Panta Rhei Bt. az Európai Integrációs Alap támogatásával „A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon – A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai” címmel készített kutatási jelentést 2011-ben. A vizsgálat kitért az egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekre is. E tanulmányra támaszkodva a következő helyzetkép írható le. A TAJ kártyával rendelkezőkre vonatkozóan átfogó eligazítást ad az OEP nyilvántartása.

A harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi biztosításának megléte, hiánya, minősége és igénybevétele a jelen kutatás egyik kérdése. A 2012-es kérdőívvel vizsgált népesség majd háromnegyede (74%-a) magyar TB kártyával rendelkezik. Egyéb biztosítása (is) van 16%-nak, ennek fele kizárólag magánbiztosítással rendelkezik (8%). A kérdezettek 18%-ának semmiféle egészségbiztosítása sincs. Ez az arány a minta jellege és a választorzítás, lehetséges félreértések miatt nehezen értékelhető. A származási ország típus szerint az adatok a következőek:

2. tábla: TAJ- kártyával rendelkező nem EU állampolgárok 2010

3. tábla: Biztosítás megléte és jellege (%)

Foglalkoztatottak

Fő

%

Forrás: OEP

Nincs TB semmi- kártyája lyen van csak 23 70

21316

53

7339

18

534

1

Egyéb ellátottak

2021

5

Tanulók, hallgatók

1183

3

Nyugdíjasok

2580

6

Kína

9

Kiskorúak

5193

13

Vietnám

Összesen:

40166

100

Vállalkozók, egyéni járulékot fizetők Munkanélküli ellátások

Forrás: OEP

A TAJ kártyával rendelkezők aránya-a 2010-es, a harmadik országbeliek integrációját feltáró vizsgálatban szereplő munkavállalók valamivel több, mint négyötödét tette ki. A megkérdezetteknek csak két-

14

Ukrajna Volt SZU+Albánia

Más biztosítás (is) 8

Öszszesen 100

32

100

23

46

Szerbia, Horvátorsz.

33

64

4

100

Törökország

17

67

17

100

81

10

100

100

100 100

Mongólia

17

83

Arab országok + Irán

13

61

26

100

Egyéb Ázsia

6

81

13

100

Szaharán túli Afrika

11

56

33

100

Fejlett országok

8

27

65

100

Latin-Amerika

13

38

50

100


Migráció Az egészségbiztosítás hiánya a szerb, horvát, ukrán, orosz és egyéb volt szovjet állampolgárok körében a legszámottevőbb a válaszok alapján, ezt követik a mongolok és a törökök. A kínaiak mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs betegbiztosítása, más forrásokból származó információk ez iránt kételyt ébresztenek. A László Kórház osztályvezető főorvosa mondta el a következő esetet: „A kínaiaknál elég, ha egy közösségben egy darab TAJ-szám van, a nevéből azt se tudjuk, hogy férfi vagy nő, bemutat itt egy érvényes TAJ-számot, arra mi el fogjuk látni a beteget. Biztos, hogy sokkal több

kínai van a kínai piacon, mint akinek érvényes a TAJ-száma. Csináltunk egyszer egy szűrővizsgálatot kínaiaknak, mert úgy gondoltuk, hogy Kínában gyakori a hepatitis B. Meghirdettük, hogy a Májbetegekért Alapítvány ingyenesen vállalja a szűrővizsgálatukat. El is jöttek 58-an, és egy darab fertőzöttet nem találtunk, ami orvosilag érdekes volt. Ezeknek nem volt TAJ-számuk. Aki betegként kénytelen eljönni orvoshoz, annak van.” Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!

Természetgyógyászati szakmacsoport

Életmódtábor Tarjánban A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (GYEMSZI EFF) 2013. május 5-9. között életmódtábort szervezett a természetgyógyászati modulvizsgára készülőknek és mindazon érdeklődőknek, akik nyitottak új ismeretek iránt e témában. Ezúttal is a Gerecse lábánál fekvő, Tarján nevű településen található Sziget Panzió adott otthont az öt napos programnak. Az életmódtábor vezetésére Intézetünk Sárai Gábor pszichológus-életmódtanácsadót, alternatív mozgás- és maszszázsterapeutát, tapasztalt életmódtábor vezetőt kérte fel. A tábor programjainak megvalósításában Koller Judit népművelő tanár, alternatív mozgás- és maszszázsterapeuta, életmód-tanácsadó és terapeuta valamint Varsányi Péter pszichológus, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta, életmód-tanácsadó és terapeuta, fitoterapeuta, fülakupunktúrás addiktológus, Bach-virágterapeuta működtek közre. Az előadások témája (egészséges táplálkozás, méregtelenítés, meditáció, kommunikáció, a különböző jóga gyakorlatok, Luna jóga, légző gyakorlatok, alternatív mozgások: Waitangkung, Tai csi stb.), kirándulás a Gerecsében, a reggeli csendkúrák, az esti beszélgeté-


sek mind-mind ízelítőt adtak egy egészségesebb, teljesebb életforma kialakításához. Életmódtáborunkat Intézetünk vezetői is meglátogatták. Így Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony, Ridegné Cseke Irén a Szakképzés Szervezési Főosztály főosztályvezetője és Farkas Kálmánné a tanulmányi osztály vezetője is részt vett programunkban, az Ágoston-ligeti ökofalu meglátogatásában.

Az Ágoston-ligeti ökofalut és ökológiai programját Labanc Györgyi a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi elnökének vezetésével ismerhettük meg. A 20 hektáros terület Európa egyetlen fenntarthatósági mintakísérlete, ahol mindenki kipróbálhatja a fenntartható természet közeli életmódot. Csend és nyugalom, 10 km erdővel körülvéve… Programunk részét képezte a gyógynövény-felismerés és gyógynövénygyűjtés, a természetes életforma (építkezés, állattartás, növényfeldolgozás modellezése és oktatása). Meglepetésprogrammal is készült számunkra Labanc Györgyi. Ezen a napon forgatott az ökofaluban a Duna TV Zöld jelzés című műsorának forgatócsoportja, akik

15

Természetgyógyászati szakmacsoport kíváncsian várták a gyógynövénygyűjtés eredményét. A valódi meglepetés Krug Tibor ornitológus a Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei helyi csoportjának tagja volt, aki bemutatta, hogyan kell szabályosan gyűrűzni a madarakat. Az élménygazdag program után vezetőink elbúcsúztak mi pedig folytattuk napirendünket a tervek szerint. Sárai Gábor p ro gr a m j á b a n a stresszelméletről és a megküzdési stratégiákról tartott érdekes előadást és gyakorlati bemutatókat (csikung, Xian Gong, Integral Taiji, Luo Han, Ba Duan Jin, légzőgyakorlatok). A tábor résztvevői az utolsó napokon már magabiztosan alkalmazták a tanultakat. Táborvezetőnk gondolatai: Az életmódtábor célja többrétű. Egyrészt a résztvevők kapjanak ízelítőt a különböző természetgyógyászati módszerekből és próbálják ki saját bőrükön, amit majd a leendő pácienseknek ajánlani fognak. Másrészt ismerjenek meg olyan gyakorlati módszereket, amelyekkel a saját fizikai és mentális állapotukat fenntartani vagy fejleszteni tudják. A program ezt a törekvést az alábbiakkal próbálja tükrözni: – viszonylag sok gyakorlat – reformtáplálkozás – az elméletből olyan kérdésekkel (pl. stresszkezelés, test és lélek kapcsolata), amelyek a terápiás munkában nap, mint nap megjelennek – természetes környezetben való tartózkodás, mint az egészséges életmód egyik alappillére – az agostyáni látogatás testközelből kínál egy alternatív életmodellt – az esti beszélgetések során pedig lehetőség nyílik a felmerülő kérdések tisztázására és az esetleges feszültségek feloldására

16

Minden alkalommal érdekes kihívásként élem meg az életmódtábor vezetést, egyebek közt azért, mert minden csoport más. A legutóbbi csoport pl. azért volt érdekes, mert a szokásoshoz képest nagyobb arányban voltak a résztvevők között felsőfokú egészségügyi végzettségűek (gyógyszerész, gyógytornász, állatorvos). Ők már kialakult és a természetgyógyászattól eltérő gondolkodásmóddal rendelkeznek, ezért velük mindig érdekes feladat a közös nevező megtalálása. Sárai Gábor Az előadások témája között szerepelt az egészséges táplálkozás, méregtelenítés, különböző jógagyakorlatok, melyet Koller Judit osztott meg a résztvevőkkel. Az életmódváltás gyakorlati vonatkozásairól tartott előadást. Kérdésemre, hogy milyen szempontok szerint állította össze az életmódtábor programját az alábbiakat válaszolta: Kiemelt fontosságúnak tartom az egészség, az egészséges életmód alapelveinek, az életmódváltás gyakorlati kérdéseinek megbeszélését. Ehhez a jól bevált kiscsoportos formát választjuk, ahol a résztvevők közösen kialakíthatják véleményüket. A tábor céljának megfelelően a résztvevők személyes élményként megtapasztalhatnak különböző egészségjavító, egészségmegőrző, egészséget befolyásoló mozgás-, masszázs-, és légző gyakorlatokat, amelyek a továbbiakban segíthetik gyógyító munkájukat. A megtapasztalt mozgásokkal lehetőségük van terápiájukat bővíteni. A mozgásprogramban szerepelt a Waitankung a békés taoista chikung, jóga ászanák, a masszázsterápiában pedig a thai masszázs. Koller Judit Varsányi Péter programjában szerepelt a természetgyógyászat és pszichoszomatika, definíciók és problémák, a változás szintjei. Így vall erről maga a terapeuta: Bár az időjárás meglehetősen hűvös volt, s így a nap nagy részét a négy fal között töltöttük, egy nagyon inspi-


Természetgyógyászati szakmacsoport ráló, izgalmas napot volt szerencsém eltölteni Tarjánban, az Életmódtáborban. Érkezésemkor a táborozók már viszszafelé tartottak a reggeli mozgásgyakorlatról, látszott az arcukon, hogy feltöltődve, nyugodtan, a tábor hangulatába már belerázódva vesznek részt a programokon. A közös reggelit követően beszélgetni kezdtünk a pszichoszomatikus betegségek sajátosságairól, s hamar kiderült, hogy a táborozók komoly előismeretekkel rendelkezve, motiváltan érkeztek a táborba. A délelőtt ennek a témának a kifejtésével, boncolgatásával telt, s a résztvevők jelentős hányada valódi érdeklődéssel, nyitottan vett részt a programon. A délutánra némiképp javuló időben mozgásgyakorlatok következtek, amelyek során kísérletet tettünk arra, hogy a délelőtt megbeszélt témákhoz gyakorlati tapasztalatokat is társítsunk, így a közös chi-kung gyakorlást párban végezhető, a harmónia megélését nem egyéni szinten, hanem alkalmazkodva és rugalmasan megtapasztalva léphettünk tovább a napirend talán leginkább várt részére, a Bachvirágterápiával való ismerkedésre. A táborozók nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadták a témát, amely alapelveiben érezhetően ismerős volt nekik, ugyanakkor a részletek iránt nagyon is nyitottan, kérdéseket feltéve vettek részt mind a módszer általános ismertetésében, és kérdéseikkel, meglátásaikkal nagyban hozzájárultak a délutáni program sikerességéhez. A napi programot rövid Bach-virágterápiás gyakorlattal zártuk, ami érzésem szerint jól oldotta az aznapi megfeszített program fáradtságát, a résztvevők is érdeklődve vettek részt a gyakorlatban, amit az is mutat, hogy néhányukkal még vacsora után is folytattuk a megkezdett témák boncolgatását. Összefoglalva, egy nagyon jó hangulatú, inspiráló napot tölthettem el az Életmódtáborban, ami remélem, hogy nem csak nekem jelentett feltöltődést és adott új gondolatokat, hanem a táborban résztvevőknek is. Varsányi Péter


A hagyományoktól eltérően, most lehetőségünk volt ellátogatni az Agostyáni arborétumba, ahol Rozmann Hajnalka az arborétum vezetője kalauzolt bennünket. A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum-kert impozáns fás szárú növényei. Előzménye az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzáértő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait, és vörösfenyő telepítésével kísérleteztek. Az élőfa-gyűjtemény jelenleg több mint 200 féle fa és cserje közösség. Az 1950-es és 60-as években telepített fák, mára jelentős méreteket értek el és impozáns látványt nyújtanak. A napi háromszori étkezések menü választéka az egészséges táplálkozáshoz szükséges alapanyagok (tofu, teljes kiőrlésű liszt, brokkoli, gabonaétel stb.) felhasználásával készült. A panzió vezetése és személyzete kiváló minőségben készítette el és tálalta fel a reformételeket. Külön köszönet illeti a Sziget Panzió tulajdonosát, Segesdi László urat és feleségét, mindenki Marika nénijét, akik biztosították az Életmódtábor megvalósításához szükséges feltételeket. Az utolsó napon a résztvevők sajnálkozva vették tudomásul, hogy az öt nap nagyon hamar eltelt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, buzgó címcserék előzték meg a búcsúzkodás pillanatait. Intézetünk a korábbi tradíciókhoz híven szervezi az életmódtábort, bízva abban, hogy olyan programot tudunk biztosítani a jelentkezők számára, amit sikeresen felhasználnak tanulmányaikhoz, életmód-változtatásukhoz és nem utolsó sorban, amire még évek múlva is jó érzéssel gondolnak vissza. Czető Ágnes, GYEMSZI EFF

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából Bőrszépítés, közérzetjavítás 2:1-ben Ha fáradtak, kimerültek vagyunk, azt bőrünk is jelzi, fénytelen, tónustalan lesz. A nők gyakori panasza, hogy a lábszárukon száraz a bőr. Mit lehet tenni? Amennyi időt csak tudunk, töltsünk szabad levegőn, de kerüljük a tűző napot! Védjük hajunkat, ar-

17

Természetgyógyászati szakmacsoport cunkat kalappal! Naponta csak egyszer zuhanyozzunk, rövid ideig, langyos vízzel! Minél kevesebb szappant, vagy tusfürdőt használjunk. A hosszú időtartamú, forró vizes fürdők, a divatos tusolók, a gyakori fürdés kiszárítják a bőrt, tönkreteszik természetes védő rétegét. Minden fürdés után alaposan kenjük be a testünket, jó minőségű, természetes anyagokat tartalmazó testápolóval! A bőr épségét, szépségét a táplálékkal bevitt vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok mennyisége is meghatározza. Minél gyakrabban kerüljön az asztalra friss zöldségekből álló saláta, 1-2 evőkanál hidegen sajtolt olajjal meglocsolva. Az olaj zamatosabbá teszi az ételt, telítetlen zsírsav-tartalma táplálja a bőrt, és segíti a többi zsírban oldódó vitamin felszívódását. Lehetőleg barna kenyeret fogyasszunk fehér helyett. A margarinokat váltsa fel a sokkal természetesebb vaj. Napi 2-3 alkalommal együnk friss gyümölcsöket, ezek a vitaminok, ásványi anyagok, élő enzimek gazdag tárházai. A gyümölcsök édességigényünket kielégítik, és nem visznek be káros anyagokat, mint a cukorkák, csokoládék és egyéb nassolni valók. Cukrozott, mesterséges anyagokat tartalmazó italok helyett, igyunk naponta 1,5-2 liter tiszta vizet, vagy langyos gyógyteákat. Nagy melegben kiváló a savanykás hibiszkusz, a finom csipkebogyó, a kellemes ízű apróbojtorján, valamint a hűsítő borsosmenta. A bőrt is szépíti, a szomjúságot is oltja a rózsavíz. Ma már sok helyen kapható, bioboltban, arab élelmiszer boltokban (ahol általában az ára is kedvezőbb).

Készítéséhez egy teáskanálnyi rózsavizet tegyünk 2 dl vízhez és leheletnyi mézzel gazdagítsuk! Akinek száraz a bőre, néhány hónapig vegyen be naponta 1-2 szem búzacsíra-, vagy kukoricacsíra olaj kapszulát. Így gyorsabban pótolható a szükséges telítetlen zsírsavmennyiség, ami belülről szépíti meg a bőrt. Napozás, strandolás, kerti munkák után simítsunk bőrünkre egy kevés aloe kivonatot! Azonnali hidratáló, kisimító és ránctalanító hatású. Efölé vigyük fel a bőrünknek legmegfelelőbb, gondosan kiválasztott testápolót vagy arckrémet. Az alvás önmagában is bőrszépítő. Különösen fontosak az éjfél előtti órák, ilyenkor tud a szervezet legjobban pihenni. Reflexológia napi alkalmazása nagyon jó hatású lehet. Reggelente masszírozzuk át talpunkat egy kis, kemény gumilabdával, vagy csak úgy kézzel, az ágy szélén ülve. Már napi 2-3 perces masszázs is beindítja a méregtelenítő folyamatokat, támogatja az egészséges keringést, egészségvédő, ezáltal szépítő hatású is. Nyári melegben dezodorok helyett használhatunk púdert, akár a lábra is. Kevésbé irritálja a bőrt és megvéd a gombás fertőzésektől is. Ha a púderbe kicsi parfümöt teszünk, illatos, nagyon kellemes bőrvédő anyagot kapunk. Mindezeket alkalmazva nemcsak a bőr lesz szebb, de a közérzetünk is javul, a fáradékonyság csökken, és a hangulatunk is jobb lesz. Kökény Mária, fitoterapeuta, reflexológus, életmódtanácsadó és- terapeuta

Idegennyelvû cikkek

Will Breastfeeding Give Your Child Cavities? Breastfed children have far fewer dental cavities than those who are bottle-fed. This includes nursing caries as well as other cavities. The unfortunate term “nursing caries” refers to a typical pattern of dental decay seen when juice, formula, or breastmilk sits in the mouth frequently for extended periods. Nighttime snacks are highly cavity causing because saliva is not very mobile during sleep, leaving baby without this rinsing and antibacterial protection. Juice bottles by far promote the greatest number of nursing caries. Both breastfed and bottle-fed infants have a need for comfort nursing. The only way bottle-fed infants can find this comfort is to “nurse” their bottles very slowly when allowed to lie and hold their own bottle, causing formula to sit against their teeth for long periods. Nursing caries are more common in bottle-fed infants, especially in those who have nighttime bottles at old-

18

er ages. Among breastfed infants who develop nursing caries, most are those who comfort nurse for long periods during the night after teeth have developed. And among these, most are those who have frequent snacking and sugary foods or juices in their diets. The making of a cavity A cavity is a small infection in the tooth that destroys the tooth material. Fresh mother’s milk has many antimicrobial activities but both human and cow’s milk have lactose sugar, which feeds cavity-causing bacteria when allowed to sit in the mouth. Mother’s milk has immune factors that reduce the presence of unfriendly bacteria, and laboratory tests show human milk does not encourage cavities, but this doesn’t mean that caries can’t develop on breastmilk alone. On the other hand, formula is definitely cavity promoting. Formulas with sugars


Idegennyelvû cikkek other than lactose are the worst. Although Streptococcus mutans bacteria are generally thought to be the chief cause of dental decay, living on sugars, the candida yeast that builds up on pacifiers has been found to promote cavity formation to a great degree. Because of this candida and the occasional incidence of nursing caries from bottles or nighttime breastfeeding, dentists and pediatricians commonly recommend throwing out bottles and pacifiers at 12 months of age and weaning breastfed infants prematurely. Of course, the common suggestion that one must switch from human milk to bovine milk, i.e. “wean,” makes no sense at all. Consider the whole child Babies naturally experience hunger and need comforting during the night. Withholding response to these needs can possibly be more harmful to a child than any risk of damage to temporary teeth, although your dentist may feel that teeth are the primary concern. Certainly, the known health benefits of extended breastfeeding outweigh any potential challenges to temporary teeth. While dental treatments on infants are traumatic, warranting preventive measures, the mere possibility of infant caries (about a 14% chance) is not enough of a worry that I would withhold or withdraw important feeding and comforting from any infant, especially before any such symptoms have occurred. Feeding and comforting practices can be modified when needed to protect teeth, without blunt, drastic weaning measures. Mother too Nursing mothers may be prone to cavities related to nursing (maybe these are the true „nursing caries”). Especially during the first months of breastfeeding, nursing mothers often find a need for midnight snacks. This food sitting against the teeth in a sleeping mom may cause some cavities in her teeth, which have mildly reduced calcium content (no matter how much calcium is supplemented) until after the end of lactation. Preventive measures should be taken in a cavity-prone mom. If cavities are found There are times when a parent chooses “watchful waiting” over immediate repair of small dental insults in a very young child who appears quite traumatized by dental procedures; hoping the repair will be simpler and less harrowing when the child is some months older or that the parent can get the problem under control with diligent efforts. Like all other bones of the body, teeth have a potential to heal, when attacks are very small, but this will only occur with conscientious efforts and even then, only occasionally. A small brown spot may be left even


after the bacterial assault in a tooth has stopped, because the enamel coating does not heal. One must remember that the decay can “spread” however, creating a larger problem. Below are some efforts that can be tried during “watchful waiting,” and even better, before cavities are ever present. Cavity prevention and care In cavity-prone families, or when any evidence of decay has been detected in an infant, night nursing and bottle practices can be gently reduced (not necessarily eliminated) once several teeth are present. A squirt of water into the mouth or stirring the child enough to cause some extra swallowing after nursing will help to clear the mouth of milk. Juice bottles should never be given at night. Good dental hygiene in the parents’ mouths will reduce baby’s risk of developing cavities. Still, genetic tendencies and other unknown factors make some children susceptible to bacterial presence and destruction in their mouths no matter what measures are taken. Although damage to baby teeth does not affect adult teeth, a strong tendency for decay will likely carry over to adult teeth. Caries in baby teeth can serve as a warning that good preventive measures must be taken with permanent teeth. Xylitol is a natural fruit ingredient that promotes dental healing and can be found in special chewing gums for those who are old enough. Avocado, carrots, raspberry, strawberry, and yellow plum have all been found to contain anti-cavity ingredients. Likely many other dark-colored fruits and vegetables will be discovered to have the same qualities. There are many herbs that fight caries, such as cloves, mint, thyme and savory. In cheese, the lactose sugar is pre-digested. The milk protein left in cheese has been shown to be anticavity. Once the baby is eating solids regularly, it would be a great practice to end a meal with any of these foods or to choose them as snacks. Tea tree oil is strongly antimicrobial against cavity-causing bacteria. It can be found in toothpastes in healthfood stores and some parents concoct a mouthwash with it. Like fluoride, ingestion of any significant quantities can be harmful. Twice/daily acidophilus drops help to maintain a less aggressive flora in the mouth. Good brushing (not just wiping with a cloth), twice-daily flossing if the decay is between teeth, and some occasional scraping with a dental tool at home are valuable efforts. Do not allow food or drink (besides water) to sit in the mouth at night. Again, when needed, during night breastfeeding one can encourage some swallowing after nursing by disturbing the child a bit before they fall back to sleep or by providing a sip of water. by Dr. Linda Folden Palmer Source: http://www.naturalchild.org/guest/ linda_folden_palmer3.html

19

Pályázatfigyelő

Pályázatok Struktúraváltáshoz kapcsolódó képzést és foglalkoztatást támogató fejlesztés / TÁMOP-6.2.4/B/12/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2013. 07. 31. Érvényes: 2013. 07. 31. Tárgymutató: képzési és foglalkoztatási struktúraváltás /TÁMOP-6.2.4/B/12/1 Pályázhat: Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi TIOP és ROP járóbeteg-szakellátás fejlesztési pályázatában fejlesztett, közfinanszírozott, vagy közfinanszírozásba legalább 100 szakorvosi óra kapacitással befogadott egészségügyi szakellátást végző járóbeteg-szakellátó intézmények pályázhatnak (gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendelet alapján): – Központi költségvetési szerv (312) – Helyi önkormányzat (321) – Helyi önkormányzati költségvetési szerv (322) – Korlátolt felelősségű társaság (113) – Nonprofit korlátolt felelősségű társaság (572) – Nonprofit részvénytársaság (573) Alapvető cél és háttérinformáció Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll: az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az állami fejlesztés-

és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság Részcélok A megvalósuló járóbeteg szakellátások által nyújtott megfelelő szintű egészségügyi ellátás biztosításához szükséges humánerőforrás biztosítása. Az egészségügyi humánerőforrás ágazatban tartása, mobilitásának elősegítése, hiányszakmák, hiányterületek felé történő orientációja. Az egészségügyi ellátás homogenitásának és egységesen magas szakmai színvonalának biztosítása. További információ: http://www.nfu.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tel.: 06-40/638-638 A pályázatok benyújtása 2013. február 15-től 2013. július 31-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatosan történik.

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit  Felelős szerkesztő és kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága; tagjai: Dr. Abay-Nemes Orsolya, Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: havonta  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549  Nyomta: Duna-Mix Kft. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0816-04 • FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint

20


Köszöntő. Tartalom. øtinfo június 1. Köszöntõ. Tájékoztatás

Recommend Documents