Köszöntő .................................................................................................................................................. 3 Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Felhívás parlagfű elleni védekezésre .................................................................................................... 4 Tájékoztató a gyümölcstermeléshez kötött közvetlen támogatás igénybevételéről .............................. 5 Tájékoztatás a mezőgazdasági elemi csapások által okozott kárenyhítési eljárással kapcsolatban ................................................................................................. 6 Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Új állami főépítész Tolna megyében...................................................................................................... 7 Foglalkoztatási Főosztály Tájékoztató az Ifjúsági Garancia Rendszerről és a keretében megvalósuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 munkaerő-piaci programról............. 8 Nyári diákmunka .................................................................................................................................. 11 Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Jelentés a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetéről, illetve a bűnmegelőzési tevékenységről .................................................................................................................................. 12 Jogi és Koordinációs Főosztály Tolna Megyei Államigazgatási Kollégium ............................................................................................ 21 Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Kedvezmények a muzeális intézményekben ....................................................................................... 22 Nyári gyerektáborban is siker volt az „Okos bolt” társasjáték ............................................................. 23 Tolna Megyei Kormányhivatal Bővült a kormányablakokban intézhető ügykörök száma.................................................................... 25
Tisztelt Kollégák! Tisztelt Partnereink! Kedves Olvasók! 2011-ben megkezdett államreform legfontosabb célkitűzése a Jó Állam koncepciójának megvalósítása, ennek keretében az emberközpontú közigazgatás, az ügyfélbarát kiszolgálás, a gyors és hatékony ügyintézés megvalósítása, a szakmai feladatellátás magas színvonalának biztosítása, a költséghatékony működés feltételeinek a megteremtése. A köz szolgálata a közvagyon felelősségteljes és hatékony kezelését, üzemeltetetését is jelenti. A Tolna Megyei Kormányhivatal abban az esetben gazdálkodik jól a rá bízott közvagyonnal, ha kihasznál minden lehetőséget, hogy a régi, korszerűtlen épületeket energiahatékonyabbá, ezáltal költségtakarékosabbá tegye. Ehhez nyújtottak nagy segítséget az Új Széchenyi Terv energetikai korszerűsítésre kiírt pályázatai. A KEOP projektek célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával –, ösztönzi a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, nagy hangsúlyt fektetve a központi költségvetési szervek épületeinek energiahatékonyságára.
A
2012/27/EU irányelv az energiahatékonysági beruházások terén kiemelkedő szerepet szán a központi kormányzatnak, mivel példamutatása révén ösztönzőleg hat az épületenergetikai korszerűsítésekre, és elősegíti az ilyen típusú beruházások elterjedését. A Tolna Megyei Kormányhivatal mintegy 374 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a beruházások megvalósításához, és a projekt keretében 2015. április 30. napján négy kormányhivatali épület energetikai korszerűsítése fejeződött be. Szekszárdon az Augusz Imre utca 7. szám alatt, a Kiskorzó tér 1-3. szám alatt, a Keselyűsi út 7. szám alatt, valamint Bonyhádon a Szabadság tér 1. szám alatt található épületek immár megújult külsővel, korszerűbb energetikával biztosítják a költségtakarékos és hatékony üzemeltetés feltételeit. Az elmúlt években, a közigazgatásban végbemenő látványos fejlődés következő állomása, hogy 2015. július 1-jével tovább bővült a kormányablakokban intézhető ügykörök száma. Immáron 235 ügyben fordulhatnak az ügyfelek a kormányablakok munkatársaihoz, ahol az integrált ügyfélszolgálatnak köszönhetően, akár több ügyet is intézhetnek egyszerre.
A Hírlevélben megjelenő tudásanyaggal továbbra is hasznos szakmai segítséget kívánunk nyújtani a kollégáknak, szakmai szervezeteknek. További információkért kérjük, keressék fel honlapunkat: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/tolna, forduljanak bizalommal a Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársaihoz. További eredményes munkát kívánok!
Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó, földtulajdonos köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
E határidő után a védekezések ellenőrzését, illetve a fertőzött területek felmérését külterületen a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak mezőgazdászai végzik. A parlagfűvel fertőzött területek ismeretében a területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályai (belterület esetén a települési önkormányzat jegyzője) a kötelezettség elmulasztása esetén elrendelik a közérdekű védekezést, mely azonnal végrehajtandó. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést a kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben rendelik el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30 %-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. A
közérdekű
védekezések
teljes
költségét
(amely
tartalmazza
a
vállalkozói
díjat,
a
kormányhivatalnál és a járási hivatalnál felmerült valamennyi költséget) a földhasználó, földtulajdonos köteles megtéríteni. A közérdekű védekezés elrendelése mellett a növényvédelmi hatóság növényvédelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a károsító elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A bírság mértéke a károsítóval fertőzött terület méretétől függően 15.000 – 5.000.000. Ft. A bírságok, valamint az eljárási költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára kerülnek behajtásra!
2015
évtől
a
2020.
december
31-ig
tartó
időszakban
évente
a
gyümölcstermelők
tevékenységükhöz támogatást vehetnek igénybe. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [továbbiakban: R.], 19. § rendelkezik az igénybevétel feltételeiről. A támogatási kérelmet ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, az egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően, az egységes kérelem részeként lehetett benyújtani. A támogatás fajlagos mértékét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) állapítja meg a pénzügyi keret és a R.-ben nevesített termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében jóváhagyott táblák összterületének hányadosa alapján. Jóváhagyott táblának az minősül, amely a mezőgazdasági termelő által igényelt, termeléshez kötött közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási feltételeknek, és az egységes területalapú támogatás feltételeinek egyaránt megfelel. Az MVH a támogatások igénybevételi feltételeinek teljesülését és a közvetlen támogatásra való jogosultságot adminisztratív és helyszíni ellenőrzés útján ellenőrzi. A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzés során igazolnia kell, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület vonatkozásában megfelel a R.-ben foglalt előírásoknak, valamint be kell mutatnia az adott gazdálkodási évre vonatkozó, az adott támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumokat és ezeket az iratokat öt évig köteles megőrizni. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a) a mezőgazdasági termelőnek a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában benyújtott tárgyévi egységes területalapú támogatási kérelmét az MVH részben vagy egészben jóváhagyja, b) a R. 5. mellékletében nevesített kultúránként a támogatható terület nagysága elérje a 0,3 hektárt. (ha a támogatható terület nagysága több bejelentett tábla alapján kerül meghatározásra, akkor a táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt) A támogatás igénybevételének további feltételei, amelynek a termelő általi teljesítéséről a területileg
illetékes
megyei
kormányhivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági
és
Földművelésügyi
Főosztálya hatósági bizonyítványt állít ki, az alábbiak:
a.) a támogatás alapjául szolgáló terület a R. 5. mellékletében meghatározott 28 fajta gyümölcs valamelyikét termeszti, b.) a támogatási kérelemben szereplő ültetvény eléri az 5. számú mellékletben meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot. c.) valamint az alábbi feltételek közül még bármely kettőt teljesít: ca.) az ültetvény az 5. számú mellékletben meghatározott életkort nem haladja meg, cb.) fix, telepített öntőzés megléte, cc.) ültetvény 85%-os tőszámbeállottságának megléte az egységes kérelem beadásakor.
A fenti feltételek teljesítéséről a támogatást igénylő termelőnek – a hatósági bizonyítvány kiállítás iránti megkeresésében – nyilatkoznia kell. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti megkeresést mind a termelő, mind az MVH is kezdeményezheti, amelynek határideje 2015. június 30. A hatósági bizonyítvány a megkereséstől számított kilencven napon belül kerül kiállításra, melyet a kormányhivatal egyidejűleg küld meg a mezőgazdasági termelő és az MVH részére. A kormányhivatal az eljárás során helyszíni szemlét is lefolytathat, amelyhez a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara falugazdász-hálózatának közreműködését is igénybe veheti.
A tavalyi év őszi és az idei év tavaszi, valamint júniusi időjárása igen változékony volt. Többször fordultak elő igen heves viharok, felhőszakadások, jégeső, melynek során a lezúduló csapadékmennyiséget a telített talaj nem tudta befogadni, ezért több területen belvíz alakult ki, illetve egyéb elemi kár érte a mezőgazdasági területeinket. Azok a mezőgazdasági termelők, akik tagjai a kockázatközösségnek, a kultúráikban keletkezett károkat a 2014/2015 tárgyévre elektronikusan jelenthetik be az új MKR rendszeren keresztül, amely az MVH kérelem beadási felületén érhető el. A kárenyhítéssel kapcsolatos eljárásokat a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014 (XI.25.) FM rendeletek szabályozzák. Minden kockázatközösségi tag kötelezettséget vállal arra, hogy az MVH által megállapított hozzájárulási összeget szeptember 15.-ig befizeti. Amennyiben ezt elmulasztja, nem lesz jogosult a kárenyhítési juttatásra. A benyújtásban a falugazdászok az ügyfelek számára segítséget nyújtanak. A termelők bejelentései alapján a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályunk, mint az agrárkár-megállapító szerv munkatársai a szemlét elvégzik, melynek során az ügyfélnek az elektronikus navigációs felületnek köszönhetően nem kell részt vennie. A szemle elvégzésére a bejelentést követő 10 napon belül kerül sor, ezért a termelő a bejelentett területet ne tárcsázza ki, illetve ne takarítsa be, mert akkor a kár már nem állapítható meg a káresemény bekövetkezése és kérelem elutasításra kerül. Az eljárás lefolytatását követően a kár igazolására, ettől az évtől kezdve határozatot adunk ki. A termelők részéről nem elegendő a kár bejelentése, november 01. és november 30. között ismételt elektronikus bejelentést kell tennie a fent említett felületen, a kárenyhítési hozzájárulás leigénylése céljából. 2015. évtől már a gazdaságban 15 %-os hozamkiesést okozó elemi kár
esetében jogosultság szerezhető a kárenyhítésre. Az idei évtől pedig már az őszi fagy által okozott károk is bekerültek a kárenyhítési rendszerbe. Az MVH, mint agrárkár-enyhítési szerv a jogosultak részére a kárenyhítési juttatás összegét tárgyévet követő március 15.-ig számlájukra utalja. Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály
2015. június 1-jétől Kadlicskó Krisztián, a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályának vezetője látja el az állami főépítészi feladatokat. Kadlicskó Krisztián Siófokon született 1974. szeptember 14. napján. Első diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerezte, mint építészmérnök. Ezt követően Tab Város Önkormányzatánál a jegyzői építéshatóságon kezdett el dolgozni 1999. évben, mint I. fokú építéshatósági ügyintéző 2007. év júliusáig. Itt 25 településen látta el az építésügyi feladatokat. Már ekkor elkezdte tanulmányait a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi karán. 2007 augusztusától a déldunántúli regionális hivatalba került, ahol I. fokú építésfelügyeleti feladatokat látott el 2008 áprilisáig. Ezt követően került át, a hivatalon belül, az állami főépítészi irodába, ahol a Balaton kiemelt üdülőkörzet Somogy megyei településein látta el a főépítészi feladatokat referensként, majd több Veszprém megyei településen a terület- és településrendezési feladatokat. Ekkor fejezte be egyetemi tanulmányait építésztervező szakmérnökként. Ezt követően önálló tervezési jogosultságot kapott a megyei kamaránál. Korábban már rendelkezett felelős műszaki vezetői jogosultsággal is. Építésztervezői jogosultságát követően hivatali munkája mellett építészeti tervezéssel, illetve felelős műszaki vezetéssel foglalkozott. Később energiatanúsítói vizsgát is tett, jogosultságot kapott a kamarától szakmagyakorlásra. Jelenleg teljes körű építészeti tervezési jogosultsággal, műemlékek kivételével teljes körű felelős műszaki vezetői jogosultsággal, energiatanúsítói jogosultsággal és teljes körű műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkezik. Elérhetőségei: email:
[email protected], telefon: 70/436-47-07.
Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály
Az Ifjúsági Garancia Rendszer a fiatalkori munkanélküliség csökkentését szolgáló uniós kezdeményezés, melynek bevezetésével hazánk is vállalta, hogy garantálja a 25 év alatti fiataloknak a munka, illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutását konkrét lehetőség felajánlásával.
Az Ifjúsági Garancia Rendszer további céljai:
A fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, továbbá személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához.
A szakképzetlen fiatalok a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítést szerezzenek.
A szakképzett fiatalok esetében a munkatapasztalat megszerzésének és az elhelyezkedés elősegítése a cél.
Célcsoport:
25 év alatti (15-24 év közötti) sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok.
A célok eléréséhez Tolna megye a 2015 és 2017 közötti időszakban 1.104.000.000 Ft forrással rendelkezik, melynek segítségével legalább 1.110 fő támogatását tervezzük. A program jelenlegi szakaszába 2016. június 30-ig lehet bevonni a fiatalokat. A fiatalok számára országosan egységesen a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai szolgálnak az Ifjúsági Garancia Rendszerébe való belépési pontként. Az Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló munkaerő-piaci programok indításakor kiemelt fontosságú a legalább 6 hónapja álláskeresőként nyilvántartott fiatalok bevonása, esetükben cél, hogy 6 hónapon belül történjék meg számukra valamilyen konkrét lehetőség felajánlása a foglalkoztatásra vagy tanulásra. A
bevonási
feltételeknek
a
bevonás
időpontjában
kell
fennállnia. A járási hivatal foglalkoztatási osztálya és a fiatal közös elképzelése alapján kerül sor a meghatározott lépéseket tartalmazó Ifjúsági Garancia Megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban
rögzítik
az
elérendő
eltervezetteket és a vállalt kötelezettségeket.
cél
érdekében
A résztvevő és a járási hivatal foglalkoztatási osztálya - annak érdekében, hogy a fiatalnak tett ajánlat megvalósulhasson, s ezáltal a munkaerő-piaci integráció is mihamarabb bekövetkezzen további támogatások és azok megvalósítását elősegítő szolgáltatások igénybe vételében is megállapodhat. Ezek támogatása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 keretében lehetséges – annak adott időtartamában és forrásából legfeljebb egy alkalommal. A program forrását - csakúgy, mint az ajánlatot előkészítő Ifjúsági Garancia Rendszer forrását is - az Európai Szociális Alap, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés, valamint a nemzeti források biztosítják.
LEGFONTOSABB TÁMOGATÁSOK: KÉPZÉS
képzési költség támogatása 100 %-ban támogatható (képzési költség és vizsgadíj)
képzés ideje alatti keresetpótló juttatás
képzéshez kapcsolódó helyközi utazás költségtámogatása a lakhely és képzés helyszíne között, tömegközlekedési eszközre
FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁS
legfeljebb 8+4 hónap támogatás -
8 hónapig a bruttó bér + szociális hozzájárulási adó 70%-a
-
4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség
BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS (De minimis támogatások)
„legfeljebb 6+3 havi” -
nem alacsony iskolai végzettségű fiataloknak (ISCED 3-8)
-
6 hónapig a bruttó bér + szociális hozzájárulási adó 100%-a
-
legfeljebb a garantált bérminimum másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója erejéig
3 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség
„legfeljebb 10+5 havi” -
alacsony iskolai végzettségű fiataloknak (ISCED 12)
-
10 hónapig a bruttó bér + szociális hozzájárulási adó 100%-a
-
legfeljebb a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója erejéig
-
5 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség
MUNKÁBA JÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ HELYKÖZI UTAZÁS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE
A résztvevő és az őt foglalkoztató munkaadó részére a támogatott foglalkoztatás teljes időtartama alatt egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költsége. Az utazási költségek támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100%-a. A munkaadónak nyújtott támogatás de minimis támogatás.
VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA
legfeljebb 6 hónap időtartamban a minimálbérnek megfelelő támogatási tartalommal
2015 szeptemberében kerül sor a program nyitókonferenciájára, melynek kísérőrendezvényeként állásbörzét szervez a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya. Az állásbörzén lehetőséget biztosítunk a megye munkáltatóinak a megjelenésre, álláslehetőségeik bemutatására. Annak érdekében, hogy az érdeklődő álláskeresők és munkáltatók igényeit minél jobban kielégíthessük, várjuk az Önök javaslatait, ötleteit is az állásbörzével kapcsolatban, melyeket Sárosi Viktória projektmenedzsernek
küldhetnek meg a
[email protected]
email-címre
folyamatosan. Kérjük, további kérdéseikkel forduljanak bizalommal a Foglalkoztatási Főosztály, illetve a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak munkatársaihoz. Elérhetőségeink: Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Tel.: (74) 505-672 Fax.: (74) 311-773 Email:
[email protected] www.ddrmk.hu http://tolna.munka.hu Bonyhádi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 7150 Bonyhád, Szabadság tér 1. Tel.: (74) 550-500 Fax.: (74) 550-251 Email:
[email protected] Dombóvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 7200 Dombóvár, Jókai Mór u. 16/a. Tel.: (74) 566-160 Fax.: (74) 566-178 Email:
[email protected]
Paksi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 7030 Paks, Dózsa György u. 62. Tel.: (75) 511-450 Fax.: (75) 511-451 Email:
[email protected] Szekszárdi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 7100 Szekszárd, Találka tér 4. Tel.: (74) 419-811 Fax.: (74) 419-811 Email:
[email protected] Tamási Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 7090 Tamási, Szabadság u. 15. Tel.: (74) 471-022 Fax.: (74) 473-350 Email:
[email protected]
A fiatalkori inaktivitás csökkentésére, a korai munkatapasztalat és munkajövedelem szerzés elősegítésére az idei évben is elindult a „Nyári diákmunka” program. A program célcsoportjába azok a fiatalok tartoznak, akik:
nappali tagozaton tanuló diákok,
a program kezdő időpontjában idősebbek 16 évnél, de a program befejezésekor sem töltik még be a 25. életévüket,
közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket,
foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek.
A foglalkoztatók a települési önkormányzatok és önkormányzati alaptevékenységet végző intézményei lehetnek. A program 2015. június 17-től 2015. augusztus 31-ig tart, a foglalkoztatás 2015. július elsejétől indult. A program sikerét igazolja, hogy ez idáig 357 diák foglalkoztatásba vonása kezdődött meg a megyében. Foglalkoztatási Főosztály
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 5/A. § (2) bek. értelmében a Kormányhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a Gyer. 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez a Gyer. 5/A. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kormányhivatal tájékoztatást kér a
a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságtól, a gyermekjóléti szolgálatoktól, a Járási Hivataloktól, Szekszárd Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumától, RÉV civil szervezettől.
A jelentés a jogszabályi előírásoknak megfelelően a 2014-es évre vonatkozóan is elkészült és megküldésre került a jogszabályban felsorolt intézmények, hivatalok, civil szervezetek részére. A jelentés rövidített változatát (diagramok és mellékletek nélkül) ismertetjük az alábbiakban: A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai 1. Bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok 1.1. Gyermekjóléti szolgálatok adatai alapján: Kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények (áldozattá válás) számszaki adatai: kiskorú veszélyeztetése: 3 esetben, könnyű testi sértés: 1 esetben, kábítószerrel való visszaélés: 2 esetben, megrontás/szeméremsértés: 2 esetben történt. Kiskorúak sérelmére elkövetett családon belüli erőszak az alábbiak szerint alakult: lelki elhanyagolás, vagy bántalmazás: 241 esetben, fizikai bántalmazás: 31 esetben, fizikai elhanyagolás: 196 esetben, szexuális bántalmazás: 7 esetben történt. Kiskorúak által elkövetett bűncselekmények: lopás: 31 esetben, súlyos testi sértés: 2 esetben, könnyű testi sértés: 12 esetben, kábítószerrel való visszaélés: 9 esetben, rablás/kifosztás: 4 esetben, garázdaság/rongálás:18 esetben történt.
1.2. Gyámhatóságok adatai alapján: a.) Gyermekkorúakra vonatkozó adatok: A 0-14 éves gyermekek által elkövetett bűncselekmények számának alakulása: lopás: 8 esetben, könnyű testi sértés: 2 esetben, nemi erkölcs ellni bűncselekmény 2 esetben, garázdaság/rongálás: 2 esetben valósult meg. A 0-14 éves gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények számának alakulása: könnyű testi sértés: 12 esetben, megrontás/szeméremsértés: 4 esetben történt. A 0-14 éves gyermekek által elkövetett szabálysértések: iskolai mulasztás : 70 esetben, kis értékre elkövetett lopás: 4 esetben történt. A 0-14 éves gyermekek sérelmére elkövetett szabálysértések száma: gyermekkel koldulás: 6 esetben. b.) Fiatalkorúakra vonatkozó adatok: A 14-18 éves gyermekek által elkövetett bűncselekmények száma: lopás: 8 esetben, súlyos testi sértés: 4 esetben, könnyű testi sértés: 14 esetben, kábítószerrel való visszaélés: 14 esetben, garázdaság/rongálás: 10 esetben fordult elő. A
14-18
éves
gyermekek
sérelmére
elkövetett
bűncselekmények
száma:
kiskorú
veszélyeztetése: 6 esetben, könnyű testi sértés: 2 esetben, kábítószerrel való visszaélés: 4 esetben történt. A 14-18 éves gyermekek által elkövetett szabálysértések: iskolai mulasztás: 138 esetben, kis értékre elkövetett lopás: 6 esetben valósult meg. 1.3. Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság adatai alapján 2014-ben Tolna megyében összesen 375 kiskorúval szemben indult eljárás, melyből 42 eljárás megszüntetésére került sor büntethetőséget kizáró ok miatt. Megállapítható, hogy a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények legtöbb esetben: lopás, garázdaság. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények főként könnyű testi sértés és lopás.
2. Családon belüli erőszak Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által, a gyermekek bántalmazására utaló jelzések tárgyában elrendelt célvizsgálat tapasztalatai Tolna megye vonatkozásában az alábbiak:
A tárgykörrel összefüggésben tájékoztatást és adatszolgáltatást kértünk a gyermekjóléti szolgálatoktól és a járási gyámhivataloktól. Az 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ában foglaltak figyelembe vételével adatokat kértünk a jelzőrendszer által megtett írásbeli és szóbeli jelzések számáról és megoszlásáról, valamint az együttműködés megvalósulásának értékeléséről. Megkeresésünknek valamennyi gyermekjóléti szolgálat és járási gyámhivatal eleget tett. A célvizsgálat során „A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan” alapján határoztuk meg az elhanyagolás és a gyermekbántalmazás fogalmát. Jelzési kötelezettség A Kormányhivatal részére megküldött adatokból megállapítható, hogy 2014. január 1. és 2014. szeptember 1. között a gyermekjóléti szolgálatokhoz 619 bántalmazásra utaló jelzés érkezett. A jelzések 441 esetben elhanyagolásra, míg 178 esetben gyermekbántalmazásra utaltak. A gyermekbántalmazás
formái
közül
mintegy
66%-ban
lelki
bántalmazásra,
28%-a
testi
bántalmazásra, és kilenc esetben szexuális bántalmazásra. Az esetek túlnyomó többségében a gyermekjóléti szolgálatok már kapcsolatban álltak a gyermekkel, a családdal, és egy-egy gyermek/család esetében több jelzés is érkezett, illetve a családgondozók is észlelték a bántalmazást. A jelzést tevők csoportosítása során megállapítható, hogy a legtöbb jelzés az oktatási intézményektől (239 eset) érkezett. Ez összefüggésbe hozható az igazolatlan hiányzások jelzési kötelezettségével. E tekintetben nehézséget okoz, hogy a hiányzásokat sokszor 100 órát meghaladóan jelzik. Magas továbbá a védőnői és a rendőrségi jelzések száma (103, illetve 93 eset) is. Bár ez utóbbi esetben meg kell jegyezni, hogy a fiatalkorúak, vagy gyermekkorúak által elkövetett bűncselekményekről sok esetben a Kormányhivatalon keresztül értesülnek a szolgálatok. Fontos kiemelni, hogy a védőnői aktivitás a település nagyságával összefüggésben változik. A kisebb
lélekszámú
településeken
a
védőnők
és
a
családgondozók
együttműködése
problémamentes, egymás munkáját segítve tudnak közösen dolgozni, míg nagyobb településeken a védőnők a feladatkörükbe tartozó megoldatlan problémákra várnak választ a gyermekjóléti szolgálatoktól. Az óvodai jelzések száma alacsonynak mondható (54 eset), pedig az óvodapedagógusok mindennap kapcsolatba kerülnek a családokkal, gyermekekkel. Elsőként kellene észlelniük a családban fellépő működési zavarokat, az esetleges bántalmazásokat. A szolgálatok véleménye szerint nem akarnak konfrontálódni a szülőkkel. Alacsony továbbá a háziorvosi és bíróságtól, ügyészségtől érkező jelzések száma. A bíróságok, ügyészségek feladatkörük miatt már szűkebb körben találkoznak a családokkal. A háziorvosok, előző évekhez hasonlóan, továbbra is a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem jeleznek a
gyermekjóléti szolgálatok felé. Véleményünk szerint az egészségügyben dolgozóknak kiemelt szerepük van az esetlegesen elhúzódó, ismétlődő problémák jelzésében. Több gyermekjóléti szolgálat ezért személyesen keresi fel a háziorvosokat és így kér szóbeli tájékoztatást. A pártfogó felügyelői szolgálattal kiegyensúlyozott, jó munkakapcsolatot alakítottak ki a gyermekjóléti szolgálatok. Véleményük szerint a jelzésekkel egymás munkáját segítik. A szolgálatok tájékoztatása szerint emelkedést mutat az állampolgári bejelentések száma. A gyermekjóléti szolgálatok által észlelt és a jelzőrendszer által küldött jelzésekre reagálva a szolgálatok többnyire alapellátás keretében önkéntes együttműködés során gondozzák a családot és a gyermekeket. Hatósági intézkedés kezdeményezésére 259 esetben került sor, melyből 120 esetben védelembe vételre, 51 alkalommal családból történő kiemelésre tettek javaslatot. 88 esetben egyéb intézkedés megtételére került sor (pl.: tanácsadás, szakemberhez delegálás, családbafogadás). A gyermekjóléti szolgálatok a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén 12 alkalommal kezdeményeztek rendőrségi eljárást. Hatósági eljárás kezdeményezése A járási gyámhatóságokhoz a vizsgált időszakban 162 jelzés érkezett elhanyagolással és bántalmazással összefüggésben. Meg kell említeni, hogy a gyámhatóságokhoz érkező jelzések száma között viszonylag magas az elhanyagolással, ezen belül a tankötelezettség mulasztásával kapcsolatos jelzések száma. A jelzések között 101 esetben a gyermekjóléti szolgálat tett javaslatot. A javaslatok megalapozzák a gyámhatóságok intézkedéseit, a védelembe vétel szükségességét időben jelzik. A gyámhatóságok adatai alapján elmondható, hogy gyermekorvosi, óvodai jelzések száma alacsony, nem szívesen vállalják fel a jelzést, véleményüket írásban nem vállalják. A célvizsgálati témával összefüggően a gyámhatóságok kettő esetben tettek feljelentést. Észlelő-jelzőrendszer tagjainak együttműködése A Kormányhivatal ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordítunk az észlelő-jelzőrendszer működtetésére, és a tagok együttműködésére is, hiszen a jelzések időben történő észlelése, továbbítása kiemelt jelentőségű a veszélyeztetettség megszüntetésében és a hatékony együttműködésben. Tapasztalataink szerint a védőnői szolgálatok írásbeli jelzése, valamint az oktatási intézmények jelzései magasak. A többi jelzőrendszeri tag esetében elmondható, hogy a családgondozók keresik fel rendszeresen őket és kérnek információkat. Szinte valamennyi gyermekjóléti szolgálat értékelésénél megjelenik, hogy a jelzőrendszer tagjai nehezen, vagy egyáltalán nem vállalják fel a gyermekeket érintő bántalmazásokat. A jelzőrendszer együttműködése nemcsak a jelzés kötelezettségét foglalja magában, hanem azt követően a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett közös munkát. Több esetben
észleltük, és a szolgálatok értékelései is ezt támasztják alá, hogy a jelzéssel a jelzőrendszeri tagok feladatukat letudták és úgy gondolják, ez mentesíti őket a további együttműködéstől. Ez leginkább az esetkonferenciákon és a szakmaközi megbeszéléseken történő részvétel során szembetűnő. (Pl. Szekszárdon a nyolc gyermek háziorvos közül egy fő vesz részt rendszeresen az esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon). Jelzőrendszer elégtelen működése A Tolna Megyei Kormányhivatalhoz 2014. évben egy jelzés érkezett szexuális bántalmazással összefüggésben, ennek kapcsán a Hivatal egyeztető értekezletet hívott össze 2014. október hónapban. Az értekezleten felhívtuk a jelenlévők figyelmét a jelzések időben történő megtételére. Tájékoztatást adtunk a Módszertani Útmutatóban foglaltakról, kezdeményeztük esetmegbeszélés megtartását a Gyermekjóléti Központnál. A Kormányhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: 1. A gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések A gyermekjóléti szolgáltatás keretében gondozott gyermekek száma: 3890 fő, korcsoportos megbontás alapján: 0-6 éves korig 998 fő, 6-14 éves korig: 1611 fő, 14-18 éves korig: 1281 fő. A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma a következők szerint alakult: 14 év alatti bűnelkövetők száma: 50, ebből szabálysértést elkövetők száma: 40 fő, bűncselekményt elkövetők száma: 10 fő. 14-18 év közötti bűnelkövetők száma összesen: 123 fő, ebből szabálysértést elkövetők száma: 86 fő, bűncselekményt elkövetők száma: 37 fő. Alapellátás és védelembe vétel adatai A gondozott gyermekek száma megbontás alapján az alábbiak szerint alakult: összes gondozott gyermek száma: 3890 fő, ebből alapellátásban gondozottak száma: 1695 fő, védelembe vett gyermekek száma: 581 fő, eseti gondozásban részesült: 1614 gyermek. A 14 év alatti bűnelkövetők, illetve szabálysértést elkövetők száma: 90 fő, ebből alapellátásban gondozott gyermekek száma: 32 fő, védelembe vétel mellett gondozott gyermekek száma: 36 fő. A 14-18 éves bűnelkövetők, illetve szabálysértést elkövetők száma összesen: 123 fő, ebből alapellátásban gondozott gyermekek száma: 53 fő, védelembe vétel mellett gondozott gyermekek száma: 36 fő. 2. Járási gyámhatóságok által tett intézkedések: Védelembe vett gyermekek számának alakulása: 2014. január 1-én: 884 fő állt védelembe vétel alatt, 2014. december 31-én: 980 fő. Védelembe vétel okai: bűncelekményt követett el: 24 fő, szabálysértést követett el: 22 fő, iskolai mulasztás miatt: 160 fő, szenvedélybetegség miatt: 12 fő, szülő bűnelkövető magatartása miatt: 60
fő, szülő szenvedélybetegsége miatt: 10 fő, szülő iskolai mulasztást elősegítő magatartása miatt: 170 fő. 3. Fiatalkorúak pártfogó felügyelete A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét 2014. évben 5 pártfogó felügyelő és 2 pártfogó felügyelői asszisztens látta el. A pártfogók rendszeres kapcsolatot ápolnak a megyében működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, szociális intézményekkel. Részt vesznek a szekszárdi Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában, települési tanácskozásokon, továbbá esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon. Jó munkakapcsolatot alakítottak ki a munkaügyi kirendeltségekkel, ami a közérdekű munka szervezésében hasznos. A pártfogó felügyelők a feladatellátásuk során munkakapcsolatot tartottak még
fenn
a
bíróságokkal,
az
ügyészségekkel,
együttműködtek
a
rendőrséggel,
önkormányzatokkal, munkahelyekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel. 2014. évben 2 fő párfogó felügyelő kettő 30 órás ART Társadalmi Beilleszkedést Segítő (TBS) csoportos foglalkozást is tartott fiatalkorú pártfogoltaknak. A TBS program arra az előfeltevésre épül, hogy minden elkövetett cselekmény mögött többféle tényező áll. A program alkalmazásának célja: az elkövető képessé tétele arra, hogy felismerje felelősségét az egyes helyzetekben, törekedjen az agressziómentes megoldásra. A program három egymással összefüggő elemből áll: szociális készségfejlesztés, indulatkontroll tréning, erkölcsi érvelés tréning. A TBS programban való részvételt a bíróság, ügyészség rendelheti el külön magatartási szabályként. A fiatalkorú pártfogó felügyelőket elsősorban környezettanulmány (282 db) készítésére kérték fel az illetékes szervek. Gyakran rendelték el fiatalkorúak pártfogó felügyeletének (279 db) végrehajtását. Közérdekű munka büntetés végrehajtását 79 esetben rendelt el bíróság, míg közvetítői eljárás lefolytatására 22 fiatalkorú elkövető esetében került sor. 2014. évben 27 alkalommal kellett pártfogó felügyelői véleményt készíteni. Környezettanulmány készítése 2014 évben 282 környezettanulmány készült, új megkeresés 265 esetben érkezett és 14 eset maradt folyamatban. Ez hetente átlagban 5 megkeresést jelentett. Mindez ugyanennyi családlátogatást,
gyermekjóléti
szolgálattól
történő
információkérést,
környezettanulmány
megírását, iskolai adatlap beszerzését jelentette. Az egy pártfogóra eső környezettanulmány ügyszám 70 volt. Pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelői vélemények száma jelentős mértékben nőtt 2013-hoz képest, 2014-ben 27 megkeresés érkezett. A pártfogó felügyelők által javasolt külön magatartási szabályok a már megszületett ügyészségi határozatban mindig visszaköszönnek. Ez jól mutatja, hogy az ügyészség eredményesen fel tudja használni a pártfogó felügyelőktől kapott adatokat és javaslatokat.
Büntető és szabálysértési mediáció a.) Büntető mediáció A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (büntetőjogi mediáció) 2007. január 1. napjától indult a 2006. CXXIII. törvény rendelkezései alapján. A tevékenység révén jelentősen csökkent a bíróságok ügyszám terhelése, a sértett anyagi- és erkölcsi érdeksérelme egyszerűbben és gyorsabban orvoslásra került, miközben az elkövető szembesülhet tettének következményeivel, felelősségét
elismerheti,
megbánást
tanúsíthat,
és
lehetőséget
kaphat
cselekményének
jóvátételére. Így a mediáció nagyon hasznos a társadalom számára, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mediációt az ügyészségek és a bíróságok rendelhetik el. Közvetítői tevékenységet 2014. július 1-től - megfelelő képzettség alapján – 2 fő mediátor végezte. 2014. évben az érkezett 114 ügyből 98 zárult megállapodással. A megállapodások túlnyomó része nem anyagi jellegű jóvátétellel, hanem jellemzően bocsánatkéréssel zárul. A terheltek anyagi jóvátételként majd 4.6 millió forintot fizettek ki. A felek 16 esetben nem jutottak egyezségre. A közvetítői megbeszélések magas szakmai színvonalon folytak, a felek többsége felismerte a mediáció adta előnyöket, a kialakult konfliktust rövid idő alatt kölcsönös együttműködéssel rendezték. b.) Szabálysértési mediáció 2014. január 1. napjától egyes szabálysértési ügyekben is alkalmazhatóvá vált a közvetítés. 2014. évben 94 ügy érkezett, ebből mind vagyon elleni szabálysértések, amiket a járásbíróságok rendeltek el. A 94 ügyből 59 esetben jelentek meg a felek. A fennmaradó 35 esetben vagy az eljárás alá vont személy, vagy a sértett, vagy egyik fél sem jelent meg. A megjelent 59 ügyben 58 esetben született megállapodás, amiből 54 teljesült. A jóvátétel túlnyomó esetben erkölcsi jóvátétel. Az eljárás alá vont személyek összesen 213. 560 forint jóvátételt fizettek. Jóvátételi munka A jóvátételi munka lehetőségének megállapításával, jogszabályba való beemelésével az alkalmazáson túl egyéb feladatok is fellépnek a pártfogó felügyelői munkába. A pártfogók feladata, hogy felvegyék a kapcsolatot a településeken működő lehetséges intézmények, szervezetek képviselőivel, s az általános tájékoztatáson túl felkínálják annak lehetőségét, hogy egy közös cél érdekében együttműködést alakítsanak ki. Ezen túlmenően nyilvántartást vezettek azon intézményekről, melyek jóvátételi munka elvégzésére elítéltet fogadnának. Jóvátételi munka a 2014-es évben 1 db érkezett, fiatalkorú ügyében. Prevenciós tevékenységek 2013/2014-es évben a pártfogó felügyelők szakmai fejlesztésbe kezdtek. A fejlesztés célja között szerepelt a szolgáltatás jellegű programlehetőségek kínálata, melyek szorosan kapcsolódnak, illeszkednek a pártfogás tevékenységi körébe, és a prevenciót szolgálják. Továbbá cél volt a hátrányos helyzetű gyermekek és családjainak támogatása, ingyenes – családi – program biztosítása, együtt töltött minőségi idő tartamának növelése, ezáltal családi kapcsolatok erősítésének elősegítése, szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, tájékoztatás a szolgálat tevékenységéről, programjairól, szolgáltatásairól, lakossággal történő kapcsolatfelvétel.
4. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság szervezetén belül működő Bűnmegelőzési Tanácsadók munkájának bemutatása A bűnmegelőzési tanácsadók elsődleges feladata megvédeni a fiatalokat a bűncselekményektől, hogy se elkövetővé, se áldozattá ne váljanak, különös tekintettel a kábítószerrel való visszaélésre. Ennek érdekében a tanácsadónak szolgálati ideje túlnyomó részét a hozzá tartozó – legfeljebb három – iskolában kell töltenie, élő kapcsolatot kell létrehoznia a diákokkal, pedagógusokkal és a szülőkkel. Emellett a tanácsadó együttműködik a rendőrkapitányság illetékességi területén tevékenykedő, az ifjúságvédelemben szerepet játszó állami, önkormányzati, társadalmi és civil szervekkel, szervezetekkel. Mindent el kell követnie azért, hogy a gyermekek, a pedagógusok és a szülők a lehető legtájékozottabbak legyenek a bűnmegelőzés terén. Munkáját az iskolavezetéssel és a tankerülettel egyeztetett éves munkaterv alapján, az iskolavezetőkkel szoros együttműködésben látja el. Szekszárdon a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon 2014. november 6-án a Szekszárdi Rendőrkapitányság,
a
Tolna
Megyei
Rendőr-főkapitányság
Bűnmegelőzési
Alosztály
szakirányításával együttműködési megállapodást kötött a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium intézménnyel a gyermek- és ifjúságvédelem iskolai kereteken belüli hatékonyabb működése érdekében létrehozandó bűnmegelőzési tanácsadói hálózatról szóló BMEMMI együttes utasításban foglaltak
végrehajtásához szükséges együttműködés egyedi
feltételeinek és a felek vállalásainak közös meghatározása érdekében 5. Drogprevenció A rendőrség a fiatalok kábítószer-fogyasztásának megelőzése érdekében a 2014/15-ös tanévtől új szolgáltatást indított, mely minden általános-és középiskolában tanuló gyermek családja számára elérhető. A szakemberek szülői értekezleten, fogadóórán, telefonon vagy elektronikus levélben nyújtanak
tájékoztatást
a
kábítószerrel
kapcsolatos
büntető
igazságszolgáltatást
érintő
kérdésekben.
Eredmények és problémák megfogalmazása Tolna megyében valamennyi települési önkormányzat megtartotta a települési tanácskozását. A családgondozók és a jelzőrendszeri tagok egyre inkább érzik a hasznosságát a tanácskozásnak és véleményt nyilvánítanak és javaslatokat tesznek a jelzőrendszer hatékonyabbá tétele érdekében. A bűncselekményt, szabálysértést elkövető kiskorúakkal kapcsolatban a rendőrségi jelzések az előző
évekhez
hasonlóan
Kormányhivatalhoz
jellemzően
a
megye
két
rendőrkapitányságától
érkeztek
a
Több gyermekjóléti szolgálat jelezte, hogy a kiskorúak által elkövetett
bűncselekményekről, szabálysértésekről sok esetben először a Kormányhivataltól értesülnek.
Ennek érdekében a Tolna Megyei Kormányhivatal egyeztető értekezletet kezdeményezett a Tolna Megyei
Rendőr-főkapitányság
munkatársaival
és
a
Szekszárd
Megyei
Jogú
Város
Humánszolgálató Központ vezetőjével, melyen megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a jelzések közvetlenül a gyermekjóléti szolgálatokhoz kerülnek kiküldésre, továbbá a gyermekjóléti szolgálat az általuk tett intézkedésekről tájékoztatják a rendőr-főkapitányságot.
Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása A gyermek- és fiatalkorúak elsődleges szocializációs színtere a család, ezért van kiemelt szerepe azoknak a szolgáltatásoknak, intézményeknek és hatóságoknak, amelyek tevékenységükkel alakíthatják a családok diszfunkcionális működését. Mindezek alapján a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek feladata, hogy a gyermekekkel és családtagjaikkal végzett szakmai tevékenységük során a kompetencia határok betartásával hatékony segítséget tudjanak nyújtani a veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Fontosnak tartjuk a jelzőrendszer tagjai közötti kapcsolat további erősítését a hatékonyabb együttműködés megteremtését. A gyermekek vezélyeztetettségének megszüntetése érdekében az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, magánszemélyek,
rendőrség munkájának összehangolása, annak hatékonyabbá
tétele. Rendőrség, gyermekjóléti szolgálatok nyilvántartásainak egyeztetése, prevenciós munkájuk összehangolása, eredményesebb kommunikáció kialakítása. A bűnmegelőzés és a prevenció területén dolgozó szakemberek részére egyeztető értekezlet megszervezése annak érdekében, hogy a munkatársak megismertessék egymás munkájukat, az elért eredményeket és a jövőbeni céljaikat összehangolják. Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály
A Tolna Megyei Államigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a kormánymegbízott véleményező, a feladatellátás területi szintű összehangolását elősegítő testülete. A Kollégium Elnöke a Kormánymegbízott, tagjai a Kormányhivatal Főigazgatója, a Kormányhivatal Igazgatója, a Kormányhivatal Főosztályvezetői, Gazdasági vezető, Járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a Kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartózó területi államigazgatási szervek vezetői, a Kormánymegbízott által meghívottak. A Kollégium tevékenységét testületi ülésein fejti ki. Fő feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet határozza meg, melyek a következők: a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok
együttműködésének,
továbbá
az
államigazgatási
feladatok
területi
végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését, b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról, c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését, d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan, e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére, f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést, g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét,
ügyfélszolgálati
tevékenységét,
módszertani
segítséget
nyújt
az
összehangolt
ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz, h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat;
az
állami
feladat
felmerülésével
járó
vagy
államigazgatási
szervek
közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében. A Kollégium jogszabályban meghatározott feladatai ellátására Állandó Bizottságokat hozhat létre. A Kollégium keretén belül három Állandó Bizottság működik, így a Koordinációs és Ellenőrzési Bizottság, melynek elnöke: Dr. Balázs Gábor a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a Parlagfű Bizottság, melynek elnöke dr. Léber Viola, a Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának főosztályvezetője és az Ügyfélszolgálati Bizottság, melynek elnöke Vörösné Strasser Teréz a Szekszárdi Járási Hivatal vezetője.
Az Ellenőrzési és Koordinációs Bizottság célja a közös hatósági ellenőrzések összehangolása, az ellenőrzést végzők, illetve az ellenőrzésben érintettek szempontjából hatékony vizsgálati rendszer kialakítása és alkalmazása. A Bizottság létszáma 7 fő, Dr. Balázs Gábor – elnök, Dr. Lugosi Barnabás András – osztályvezető, Sósné dr. Varga Rózsa – osztályvezető, Foltin Gyula – főosztályvezető-helyettes, Dr. Bíró Attila – osztályvezető, Dr. Szathmáry Péter – Igazgató, Fausztné Czirják Zsanett – Igazgató. A Parlagfű Bizottság feladatai a kapcsolattartás, együttműködés a közérdekű védekezésben részt vevő civil és közigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, a közérdekű védekezés irányítása, részvétel a parlagfű elleni védekezés országos és megyei szintű koordinációs feladatainak ellátásában, a megyei pollenhelyzet figyelemmel kísérése a parlagfű szezonban. A Bizottság 3 tagból tevődik össze, Dr. Léber Viola - elnök, Dr. Németh Lídia - Megyei Tisztifőorvos és Dr. Vörös Géza - Főosztályvezető-helyettes. Az Ügyfélszolgálati Bizottság feladatai értékeli, véleményezi a koordinált szervek ügyfélfogadási rendjét,
javaslatot
tesz
annak
összehangolására,
módosítására,
elősegíti
a
különböző
ügyfélszolgálatok közötti kapcsolattartást, együttműködést, kezdeményezi az ügyfélszolgálatvezetők fórumának összehívását, kezdeményezi a jó ügyfélszolgálati gyakorlatok megosztását az érintett ügyfélszolgálati szervezetek között. A Bizottság 9 főből áll, Vörösné Strasser Teréz - elnök, Binder Tibor – főosztályvezető-helyettes, Dr. Farkas Gábor főosztályvezető-helyettes, Dr. Hajcsár Anett – megbízott Járási Hivatalvezető-helyettes, Dr. Lehőcz Regina – Járási Hivatalvezető, Hosszúné Dr. Ágó Krisztina – főosztályvezető, Indichné Lengyel Ágnes – osztályvezető, Keresztes László – főosztályvezető-helyettes, Kovács Ágnes – osztályvezető. Jogi és Koordinációs Főosztály
A Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya felhívja az érintett Önkormányzatok figyelmét, hogy amennyiben a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI.24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó muzeális intézményt (a rendelet értelmében ide tartozik valamennyi olyan múzeum, közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítóhely, amelyik a kultúráért felelős miniszter által kiadott működési engedéllyel rendelkezik) tartanak fenn, legyenek figyelemmel arra, hogy ezen intézmények biztosítják-e a Kormányrendeletben meghatározott alábbi kedvezményeket: „2. § (1) Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára (a továbbiakban: EGTállampolgár), amennyiben: a) 6. életévét be nem töltött kiskorú,
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy (a továbbiakban: fogyatékos személy), c) fogyatékos személyt kísér (legfeljebb 1 fő), d) a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik e) legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja, f) közoktatásban dolgozó pedagógus, g) a 70. életévét betöltötte. (2) Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait az EGT-állampolgár minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján, amennyiben: a) a 26. életévét még nem töltött be, b) 18 év alatti személyt kísér, és annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 fő). (3) A muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait 50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja az EGT-állampolgár: a) a 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig, b) 62 év felett. c) amennyiben legalább két, 18 év alatti személyt kísér és azok Ptk. szerinti közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 fő), a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével. (4) Az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti ünnepeken, állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók. 4. § A muzeális intézménynek a nyitvatartási rendjéről, a belépődíjakról, a kedvezményekről, illetve a szolgáltatásokról magyarul és legalább egy világnyelven, jól látható módon tájékoztatnia kell a közönséget.” A Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya helyi témavizsgálat keretében több múzeumban is vizsgálta, hogy a fent meghatározott kedvezmények biztosítottak-e. A vizsgálat megállapította, hogy a rendelet hatálya alá tartozó nyolc muzeális intézményből háromban nem felelt meg a tájékoztatás az előírásoknak.
A tudatos fogyasztóvá válást nem lehet elég korán elkezdeni, ezért a Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által készített OKOS BOLT elnevezésű társasjátékkal ismertette meg a Babits Mihály Kulturális Központban táborozó alsó tagozatos gyermekeket.
Az OKOS BOLT társasjáték segíti az ismeretek bővítését, a helyes fogyasztói szokások kialakítását, és egy izgalmas, hasznos, kellemes időtöltés. A táborozó gyermekek igen lelkes játékosoknak bizonyultak, a három turnus résztvevői között több visszatérő játékos is akadt. Tetszett a gyermekeknek az új társasjáték.
A fogyasztóvédelmi hatóság a piacfelügyeleti- és fogyasztóvédelmi közigazgatási tevékenységén túl nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, melynek egyik sarokköve a kisiskolás gyermekek felkészítése a fogyasztói társadalom kihívásaira. A tábor játékos csapatai a hatóság munkatársai részére is maradandó élményt nyújtottak. A leglelkesebb visszatérő játékosnak, Princz Andrisnak Bartók Julianna felügyelő adta át az ajándékot. A TMKH Fogyasztóvédelmi Osztálya nevében – megköszönve segítőkész együttműködését – Foltin Gyula főosztályvezető-helyettes egy OKOS BOLT társasjátékot adott át további hasznosításra Péter Juditnak a „Nyári kalandozások az Agórában” tábor szervezőjének.
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály
A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete 2015. július 3. napjától a következő 194–235. ponttal egészült ki: 194. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz (a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható bejelentés kivételével) 195. Ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval szemben benyújtott kérelme 196. Felhasználó földgáz-szolgáltatóval szemben benyújtott kérelme 197. Felhasználó vízközmű-szolgáltatóval szemben benyújtott kérelme 198. Felhasználó villamosenergia-szolgáltatóval szemben benyújtott kérelme 199. Felhasználó távhő-szolgáltatóval szemben benyújtott kérelme 200. Általános kereskedelmi jogszabályok megtartásához, illetve panaszkezeléshez kapcsolódó kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 201. Ártájékoztatással összefüggő kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 202. Fiatalkorúak alkohol-, dohány-, illetve szexuális termékkel történő kiszolgálása miatti kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 203. Üzleten kívül kötött szerződések alapján nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítési tevékenység vonatkozásában benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 204. Elektronikus kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 205. Hírközlési szolgáltató tevékenységével kapcsolatos kérelem 206. Szavatosság és jótállás vonatkozásában benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 207. Idegenforgalmi szolgáltatásokkal összefüggő kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 208. Szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésekkel és azok alapján nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 209. Élelmiszerek jelölésével kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 210. Termékbiztonság vonatkozásában benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz 211. Rehabilitációs ellátás folyósításának szüneteltetésére irányuló bejelentés 212. Rehabilitációs ellátás újbóli folyósítása iránti kérelem 213. Rehabilitációs ellátás megszüntetése iránti kérelem 214. Rokkantsági ellátás megszüntetése iránti kérelem 215. Öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem 216. Nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása iránti kérelem 217. Nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítása (rögzített nyugdíj) iránti kérelem 218. Saját jogú nyugdíjasként történő foglalkoztatás esetén járó nyugdíjnövelés megállapítása iránti kérelem 219. Árvaellátás megállapítása iránti kérelem 220. Szülői nyugdíj megállapítása iránti kérelem 221. Özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelem
222. Baleseti hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj) megállapítása iránti kérelem 223. Baleseti hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) megállapítása iránti kérelem 224. Baleseti hozzátartozói nyugellátás (szülői nyugdíj) megállapítása iránti kérelem 225. Rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelem 226. Baleseti járadék megállapítása iránti kérelem 227. Állapotrosszabbodásra hivatkozással baleseti fokozatnak megfelelő járadék megállapítása iránti kérelem 228. Baleseti járadék feléledésének a megállapítása iránti kérelem 229. Korhatár előtti ellátás megállapítása iránti kérelem 230. Korhatár előtti ellátás megszüntetése iránti kérelem 231. Öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása iránti kérelem 232. Gyermektartásdíj továbbfolyósítása iránti kérelem 233. Gyám, hivatásos gyám, családba fogadó gyám kirendelésére irányuló kérelem 234. Kérelem a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban 235. Családba fogadásra, illetve családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem
Tolna Megyei Kormányhivatal
