KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2004

KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2004

Ellenőrizte

Aláírás

Dátum

Sallai Judit

Aláírás Iskolaszék Jóváhagyta

DÖK Nevelőtestület

Dátum

Tartalom jegyzék 1. Bevezetés 1.1 Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1.2 Minőségirányítási program az intézményben 1.3 Partnerközpontú működés 1.4 Az intézményről 1.5 Az intézmény múltja és jelene 1.6 Minőségügyi előzmények 1.7 A minőségfejlesztési rendszer szervezete 11

3 3 4 7 8 9

2. A fenntartó elvárásai

13

3. Minőségpolitika

16

3.1 Küldetésnyilatkozat 3.2 Minőségpolitikai nyilatkozat 3.3 Minőségcélok 3.4 A MIP dokumentumok kezelési és módosítási rendje 4. Minőségfejlesztési rendszer

16 16 18 20 22

4.1 A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében 4.2 Folyamatok, szabályozások rendszere 4.3 Tervezés 4.4 Mérés-értékelés 4. 5 Ellenőrzés 4.6 Nevelés-oktatás 4.7 Folyamatos fejlesztés 5. Mellékletek 5. 1. Jegyzőkönyvek az MP elfogadásáról Jegyzőkönyv az In~IIP Diákönkormányzat általi elfogadásáról Jegyzőkönyv az IMIP Iskolaszék általi elfogadásáról Jegyzőkönyv az IMID nevelőtestület általi elfogadásról 5.2. Az intézmény belső kapcsolattartási mátrixa 5.3. Az intézmény külső kapcsolattartási mátrixa 5.4. Partnerlista és az igényfelmérés szabályzata 5.5. Minőségfejlesztési terv

2

22 23 23 26 50 51 52

1. Bevezetés

1.1 Az 1993. évi LXXI. törvény a közoktatásról

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 60. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési-mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak kell adni."

1.2 Minőségirányítási program az intézményben A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium minőségirányítási programot dolgoz ki, és működteti a

COMENICUS

2000

Közoktatási Minőségfejlesztési

Rendszer

I.

modelljét.

A

minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. Az

intézményi

minőségirányítási

program

dokumentumokkal összhangban készült el.

3

az

ÖMIP

és

az

intézményi

egyéb

1.3 Partnerközpontú működés Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú. (A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Rendszer I. modell alapján.) Fontosnak tartja az intézmény a partnerekkel való kommunikációt. Ennek érdekében elkészítettük az értekezletek és a jelentések rendjét.

Értekezletek: Az értekezletek rendje az OM tanév rendjéről kiadott rendeletével függ össze. Téma Alakuló értekezlet

Időpont 2004. augusztus vége (munkatervtől függően)

Felelős

Tanévnyitó értekezlet

2004. augusztus vége (munkatervtől függően)

igazgató

Félévi értekezlet Tanév végi értekezlet Nevelési értekezletek

2005. január vége 2005. június 2004. október-november 2005. március-április

iskolavezetés iskolavezetés iskolavezetés

Szülői értekezletek

2004. szeptember-október 2005. március-április

iskolavezetés, osztályfőnökök

Fogadóórák

2004. november 2005. április

iskolavezetés, szaktanárok

Pályaválasztási szülői értekezlet

2004. szeptember-november

iskolavezetés

SZMK értekezlet Vezetőségi értekezletek Munkaközösségi értekezletek Minőségirányítással kapcsolatos értekezletek

külön ütemterv szerint Éves munkaterv szerint Külön ütemterv szerint

iskolavezetés igazgató munkaközösség vezetők

Külön ütemterv szerint

minőségügyi vezető

igazgató

Heti tantestületi értekezletek Minden kedden nagyszünetben

igazgató

Heti megbeszélések DÖK vezetőkkel Vezetőségi értekezlet

ezzel megbízott igazgatóhelyettes igazgató

Minden hétfőn nagyszünetben Minden hétfőn

4

Jelentések rendje: Téma Baleseti jelentés

Időpont Felelős Balesetet követő 15 napon igazgató, iskolaorvos, belül a fenntartónak (3 napon védőnő túl gyógyuló esetén), azonnal, ha súlyosabb, félévenként összesítés a jegyzőnek

Gyógytestnevelés

2005. február félévi összesítő 2005. június éves összesítő

igazgató, iskolaorvos, szaktanárok

Pályaválasztás

2005. május-június létszámadat megküldése 2004. szeptember 10-ig

iskolavezetés

Tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyve Statisztika (év eleji, végi)

év 2004. október 1-ig 2005. február 10-ig (függ a fenntartótól)

igazgató

igazgatóhelyettes

Tankönyvrendelés

2005. március 1-ig OM-hez

pedagógusasszisztens

Év végi értekezlet jegyzőkönyve

2004. június 30-ig

igazgató

Téma Éves beszámoló

Időpont év február 15.

Felelős gazdasági vezető

Féléves beszámoló

év július 21.

gazdasági vezető

Költségvetés

év február 15.

gazdasági vezető

Havi pénzügyi információ

hó 10-ig

gazdasági vezető

Negyedéves jelentés mérleg

negyedév 10-ig

gazdasági vezető

Változóbér jelentés

hó 10.

gazdasági vezető

Távollét jelentés

hó 10.

gazdasági vezető

Hóközi bérjelentés

hó 29.

gazdasági vezető

Ingyenes autóbuszbérlet

negyedév 12-ig

gazdasági vezető

étkezés negyedév 10-ig

gazdasági vezető

Gazdasági jelentések:

igénylés Rászorultsági jelentés AFA elszámolás jelentés

negyedév 20-ig

gazdasági vezető

Munkaügyi iratok

hó 10-ig

gazdasági vezető 5

Legfontosabb partnereink: Közvetlen partnerek: 

Pedagógusok



nem pedagógus dolgozók



diákok



szülők



fenntartó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata - Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Békési Elemér irodavezető - Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Ihnáth György középiskolai referens - Gazdasági Iroda - Városüzemeltetési Iroda - Szociális Iroda



megelőző iskolafokozat - Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Bodnár Mihály igazgatóhelyettes - Bem József Általános Iskola Gubacsi József igazgató - Zelk Zoltán Általános Iskola Dr. Szabó László igazgató



következő életút állomás - Debreceni Egyetem Végső János tanulmányi osztályvezető - Nyíregyházi Főiskola Csizmadia Valéria oktatási főigazgató (A partneri igény és elégedettség felmérés eljárásrendje, az intézmény partnerlistája, valamint a belső és külső kapcsolattartási mátrix a mellékletben található.)

Közvetett partnereink: 

kollégiumok



Krúdy Alapítvány



Krúdy Sport Alapítvány



Városi Diákpolgármesteri Iroda



Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány



stb.

6

1.4. Az intézményről Az intézmény adatai Neve:

Krúdy Gyula Gimnázium

Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 64.

Tel.:

42/501-550

Fax.:

06-42/404-414

E-mail:

suli [email protected]. hu

Fenntartó:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

Jogállása:

Önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv

Az Alapító Okirat kelte: 2001. 04. 23. Alaptevékenység: Középfokú nappali tagozatos képzés négy és hatosztályos gimnáziumi osztályokkal Tagozatok, szakirányok: -

emelt szintű matematika képzés,

-

emelt szintű biológia képzés

-

általános oktatás

-

hatosztályos gimnáziumi képzés

Az intézmény képviselője: Sallai Judit igazgató

Működő alapítványok: Krúdy Alapítvány 

tehetséges tanulók támogatása



az oktatás tárgyi feltételeinek bővítése

Krúdy Sport Alapítvány 

gimnáziumi sportélet támogatása



versenyzés, versenyeztetés támogatása

7

Külföldi kapcsolatok: 

Németország Hochdahl Gymnasium Erkrath



Dánia Fri-Og Efterskole Ringe



Románia Dragos Voda Gymnasium Máramarossziget

1. 5. Az intézmény múltja és jelene A gimnázium az akkori Vasvári Pál Gimnáziumból kivált tagozatos osztályokkal indult: _ matematika-fizika, valamint biológia és kémia tagozattal, ehhez kapcsolódtak a rádió- és tv műszerész szakközépiskolai osztályok. Ezeket az osztályokat 1974-ben áthelyezték a Kossuth Lajos Szakközépiskolába, így ismét tiszta profilú gimnáziummá vált az intézmény. 1978-ban a fakultációs rendszer bevezetése miatt a tagozatokat fel kellett számolni. Újjáélesztése 1987-ben sikerült a matematika tagozattal. Ennek folytatása az 1998-ban induló emelt szintű biológia oktatás. A '80-as évek végén az oktatásban is az innováció került középpontba. A lehetséges nyolcvagy hatosztályos gimnáziumi képzés közül az iskola a hatosztályosat választotta. A kísérlet dokumentumait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minden változtatás nélkül elfogadta és jóváhagyta. Így új fejezet kezdődhetett az intézmény életében az 1992/1993-as tanévben. 1996-ban épületváltásra kényszerült az iskola: a Krúdy közből az Epreskert utcára költözött. Az új épület felújításra szorult. Az átépítés két ütemben valósult meg: a teljesen megszépült és átalakított iskolát 2002-ben vehették birtokba az intézmény diákjai és dolgozói. Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye egyik

legjobb paraméterekkel rendelkező

intézménye. Az iskolába évek óta átlagosan ötszörös a túljelentkezés. Az egyetemre, főiskolára felvételt nyert diákjaink aránya az elmúlt öt év átlagában 96%-os. Az ország középiskoláinak rangsorában 2003-ban a 6. helyen állt a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium.

Az iskola létszáma 628 fő. Az oktatás 18 osztályban folyik. Az iskolában 42 pedagógus álláshely van. Hat óraadó segíti a munkát. A technikai dolgozók létszáma: 17 fő.

8

Specialitások: 

Előgondozó szakkörök



Tehetséggondozó szakkörök



Kosárlabda



Hagyományok ápolása: - Verébavató - Szalagavató - Ballagás - Ünnepségek - Krúdy centenáriumok - 24 órás kosármeccs - Krúdy Kupa - Március 15-ei vetélkedő - stb.

1.6. Minőségügyi előzmények

Iskolánk 2000-ben pályázott az Oktatási Minisztériumhoz: célunk a partnerközpontú működés megvalósítása volt. A sikeres pályázat után a debreceni székhelyű SULISZERVIZ Pedagógiai Tanácsadó Céggel építettük ki a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modelljét. Öt fős támogatócsoport alakult, akik irányították a modellépítést, igyekeztek bevonni a kollegákat az érdemi munkába. A tantestület és a tanulók felkészítése a minőségügyi követelményekre. A támogató csoport 2000. szeptemberében tájékoztató értekezletet tartott az intézmény dolgozóinak. Részletesen ismertették a minőségügyi alapfogalmakat valamint a COMENIUS I. felépítésének rendszerét A tantestület elvégezte a nyitott önértékelést a SWOT-analízis segítségével. Ezután következett a partneri igény-elégedettség felmérést, melynek eredményét ismertették a támogató csoport tagjai az érdekeltekkel. A tanári szobában COMENILJS faliújságot nyitott a támogató csoport, amelyre írásban is kikerült a szöveges értékelés. A tanulókkal a támogató csoport vezetője a diákönkormányzaton keresztül ismertette az eredményeket. Osztályfőnöki órák keretében is sor került a tanulók tájékoztatására. 9

Szülői értekezleteken minden osztályfőnök egy írásos tájékoztató alapján tájékoztatta a szülőket az iskolai minőségfejlesztő munkáról. A szülői munkaközösség értekezletén is elhangzottak az ezzel kapcsolatos legfontosabb információk.

Megfogalmaztuk küldetésnyilatkozatunkat,

azonosítottuk partnereinket,

felmértük az

azonosított partnerek elvárásait, igényeit. A küldetésnyilatkozat megfogalmazása után a partneri igényfelmérés ismertében megfogalmazásra kerültek rövid, közép és hosszú távú feladatok. A problémák kezelésére intézkedési tervek készültek.

A munkáról a külső monitoring vizsgálat elismerően nyilatkozott. A modellépítést 2002-ben fejeződött be.

2003

januárjától

minőségfejlesztő

csoport

működik

az

intézményben,

amely

a

partnerközpontú működés állandóságát biztosítja. Minden évben a munkatervbe épülnek be az aktuális minőségcélok. Ez a következő tanévtől az IMIP éves munkatervébe kerül.

A MINŐSÉGFEJLESZTŐ CSOPORTRÓL

1. Létrehozásának szükségessége 

A minőségfejlesztő munka céltudatos, összehangolt tevékenységet igényel



Irányításra, menedzselésre van szükség addig, amíg a szervezeti kultúra olyan szintre nem fejlődik, amelyben önmenedzselő teamek veszik át ezt a szerepet

2. A szervezet jellemzői 

Eltér az intézményben hagyományosan működő, különböző intézményi feladatokra szerveződő szervezeti egységektől (pl. munkaközösség)



Olyan munkacsoport, amely a minőségfejlesztései feladatok támogatására jön létre, a feladatellátáshoz szükséges összetételben és hatáskörrel



Az intézmény szervezeti struktúrájában közvetlenül az intézményvezetőhöz tartozik

3. Működési forma elnevezésének 

Minőségfejlesztő Csoport

10

4. Szervezés 

Az intézményvezető tesz javaslatot a tagjaira és a vezetőre ~ A nevelőtestület hagyja jóvá a javaslatot

5. Feladatkör 

        

Feladat és erőforrásleltár készítése - munkatársak motiválása - javaslattétel feladat- és munkarend átcsoportosításra - képzési ajánlatok - szükséges eszközök, anyagok biztosításának elősegítése Minőségfejlesztési feladatok megtervezése (munkaterv összeállítása) A munkaterv megvalósításában való közreműködés Munkaterv megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérése Minőségügyi ismeretek terjedése, elkötelezettség erősítése Minőségügyi dokumentumok készítése, kezelése, tárolása Minőségüggyel kapcsolatos eredmények, témák, információk terjesztése Minőségügyi körök szervezésében, munkájuk segítésében, koordinálásában való részvétel Egyeztető megbeszéléseken való részvétel Intézményvezető tájékoztatása

6 Hatáskör, jogkör  Tájékoztatás kérése az intézményvezetőtől  Részvétel feladatkörével összefüggő kérdéseket tárfialó vezetőségi értekezleten  Szempontok megfogalmazása intézményi munkatervekhez

1. 7. A minőségfejlesztési rendszer szervezete

Általános tudnivalók Az intézményvezető személyes példamutatásával továbbra is segíti a munkát. Az intézményvezetés elkötelezettje és támogatója az intézményben folyó minőségfejlesztési folyamatoknak.

A partnerközpontú működés fenntartására három fős minőségfejlesztő csoport alakult a támogató csoport tagjai közül. Ők azok, akik a további minőségfejlesztő munkát összefogják és koordinálják. Előzetes felmérés alapján ismerjük a munkatársak elkötelezettségét, bevonhatóságát a fejlesztő és feladatmegoldó csoportokba.

11

A hatékony minőségi munka érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok számára minőségszemléletformáló továbbképzések, módszertani tréningek, tájékoztató előadások, beszámolók, foglakozások szervezése.

A minőségfejlesztő csoport számára az igazgatóhelyettesei irodában biztosított a hely a szerda délutánonkénti megbeszélésre.

12

2. A fenntartó elvárásai

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2004. március 25-én - a közgyűlési elfogadó határozat után - léptette életbe minőségirányítási programját (ÖMIP). Az intézményfenntartó önkormányzat az Alapító Okiratban rögzítetteknek megfelelően a következőket fogalmazta meg az intézmény számára:

A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium intézményi profilja 

Hatosztályos gimnáziumi képzés



Négyosztályos gimnáziumi képzés emelt szintű matematika tagozat emelt szintű biológia tagozat általános oktatás

Feladatok, elvárások a középfokú oktatás felé Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Az intézmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása, a program elkészítése.

A minőségirányítási rendszer koherens az önkormányzati minőség-irányítási programmal. Ez alapján végzik az intézményi minőségfejlesztést. A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka. A fejlesztendő területek ismertté válnak.

A kerettantervek felhasználásával kiegészített pedagógiai program felülvizsgálata.

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka gyakorisága, határidő

Helyzetelemzés, célok Intézményvezető meghatározása, Minőségi körök feladat vezetői és tagjai és időterv készítése, ellenőrzés, mérés, értékelés. Partneri elégedettségi vizsgálat. Fejlesztési területek meghatározása.

A fenntartó által meghatározott ütemterv szerint.

Ellenőrzés, értékelés, hatékonyságvizsgálata. Tantárgyi értékelések felülvizsgálata.

A fenntartó által meghatározott ütemterv szerint.

13

Intézményvezető és a programkészítő pedagógusok.

Minőségirányítási Partnerközpontú rendszer működés stratégiai tervének évenkénti lebontása.

Minőségfejlesztés, értékelés. Elégedettség-mérési kérdőívek.

Igazgató Igazgató helyettes Minőségi körök vezetői Pedagógusok

A minőségirányítási rendszer elfogadását követően.

Tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel és az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás.

Nyelvvizsga szorgalmazása, tanulmányi versenyekre felkészítés, a lemorzsolódás csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. Eredményes oktatás, amely felkészít a folyamatos ismeretszerzésre.

Felkészítés a nyelvvizsgára, tanulmányi versenyekre. Differenciált személyiség és képescégfejlesztés, felzárkóztató foglalkozások. A tanulás-tudás elismerése távlatok megmutatása az ismeretszerzésben és az életpályákon.

Szaktanárok, Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, Diák önkormányzat vezető Osztályfőnökök

Folyamatosan

Készségek, képességek magas színtű fejlesztése, tovább fejlesztése.

Sikeres érettségi vizsga, önálló ismeretszerzési képesség kialakulása.

Kommunikációs, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő, információ-szerző, tároló, előhívó képességek fejlesztése.

Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése.

A különböző tanulmányi vizsgákra történő felkészítés.

Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.

Innovációs tanítási programok, változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, ismeretszerzési módok, kapcsolatok a könyvtárakkal, művelődési házzal. A beiskolázás Jó színvonalú Nyílt napok, tudatos tervezése. beiskolázás. iskolaismertetők, kellő számú tanuló szülői értekezletek. Pályaorientáció, a Felsőoktatási Személyiségfejlesztés, pályaválasztás intézpályaválasztási segítése. ménybe sikeres szaktanácsadás, felvételi vizsga. Az tájékozódás a érettségi utáni felsőfokú felvételikkel szakképzésbe való kapcsolatban. bekapcsolódás, munkába állás.

14

Szaktanárok Pályaválasztást segítő pedagógus Osztályfőnökök

Folyamatosan, lehetőség szerint minden tanórán és órán kívüli foglalkozáson. Szaktanárok Tanórán és a Osztályfőnökök választható Szabadidőfoglalkozásokon, szervező önképzőkörökben Könyvtáros tanár a tanév során.

Szaktanárok Folyamatosan a Könyvtáros tanár tanév folyamán.

Igazgató Pályaválasztási felelős Osztályfőnökök Szaktanárok Pályaválasztási felelős

Minden évben legalább két alkalommal. Folyamatosan

Taneszköz ellátottság fejlesztése

Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést.

Taneszköz ellátottság áttekintése, igények, szükségletek felmérése, ál ázatok készítése.

Igazgató Gazdaságvezető Munkaközösség vezetők

Tanévkezdés előtt

A humán Pedagógusok erőforrás kompetenciájának újabb hosszú távú növelése. tervének elkészítése

Továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése a jelentkezések és elfogadások alapján.

Intézményvezető Munkaközösség vezetők Szaktanárok

277/1997 (XIL22. ) Kormányrendelet szerint.

Költséghatékony gazdálkodás

Optimális férőhely kihasználtság. Törvény szerinti osztálylétszámok

Statisztikai adatok, Igazgató Évenkénti előrejelzések Gazdasági felülvizsgálat elemzése, vezető pályázatírás. Igazgatóhelyettes

A folyamatos, évenkénti tervezett belső ellenőrzés. Mérés, értékelés

Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról.

Szaktantárgyi és attitűd mérések értékelése. Tanórai munkák, várható foglalkozások ellenőrzése, értékelése.

Igazgató ellenőrzési tervének megfelelően a munkaközösség vezetők, osztályfőnökök.

Ezek az elvárások megjelennek az intézmény minőségcéljai között úgy mint: - képességfejlesztés - megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása - iskola által képviselt értékrend beépítése a napi oktató-nevelő munkába - hatékony értékelési rendszer kialakítása - szervezeti kultúra fejlesztése - megfelelő MIP elkészítése - stb.

15

Bemenet folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban

3. Minőségpolitika

3.1. Küldetésnyilatkozat

Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert hitvallásunk, hogy csak az olyan ember képes megállni a helyét az életben, akinek tudása stabil, testi-lelki harmóniában él, kreatív, szociálisan érzékeny, képes megfelelni mindig változó világunk mindig változó követelményeinek.

Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik védik és szeretik környezetünket, elfogadják a másságot, a kudarcból építkezni tudnak, gyakorlatiasak. Törekszünk arra, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a tudás érték, ahol minden diák képessége szerinti bánásmódban részesül. Tanáraink ennek szellemében állandóan fejlesztik tudásukat, módszereiket. Nézetünk szerint nem hangsúlyozni kell a tanulóközpontúságot, hanem ennek szellemében irányítani a hétköznapjainkat. Legfontosabb „szövetségünk" a szülői ház, a család.

Tudjuk, hogy a felelősségünk óriási, hiszen feladatunk a jövő generációjának nevelése, ezért elvárjuk mindenkitől a fejlődésre való törekvést és a szakmai kiválóságot.

Fiatal, mozgalmas múltra visszatekintő intézményünkben a humánus értékrend érvényesítése, a tanulók emberi és szellemi gyarapodását szolgáló tartalmas munkálkodás, a _- hagyományápolás, az eleven szellemi életet alakító tanár-diák együttműködés teremti meg a Krúdys-szellemet, miszerint: „... Küzdeni, felragyogni, győzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötőben!"

3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium. Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógia, szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön. A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos

16

fejlődést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a nevelési program alapelvei hosszú távon mind magasabb szinten valósulnak meg.

Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait.

A vezetés a minőségi munka feltételeit a kiválasztási és betanulási rend tervszerű működtetésével, a külső és belső képzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja.

Az intézmény kiemelten kezeli a következőket: 

Jobb, mind korszerűbb tudás biztosítása a legfőbb iskolahasználók számára



Esélyteremtés a felsőoktatásba való bejutáshoz



A felelősségteljes tanári munka feltételeinek megteremtése



Az iskolahasználók jogos igényeinek kiszolgálása



Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra



Személyiségfejlesztés



A megfelelő értékrend kialakítása a tanulókban



A szervezeti kultúra fejlesztése

Minőségpolitikánk érvényes az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamatára és tevékenységére. Az

Intézményi

Minőségirányítási

Program

dokumentumokkal összhangban készült el.

Nyíregyháza, 2004. május 20.

Sallai Judit igazgató

17

az

ÖMIP

és

az

intézményi

egyéb

3.3 Minőségcélok

A folyamatos fejlődést biztosító minőségcéljaink a nevelési program pedagógiai céljaihoz, valamint folyamatainkhoz kapcsolódnak.

Cél

Időtartam

Sikerkritérium Megfelelő szakemberek

Indikátorok Nyelvvizsgát tevők aránya

Megfelelő eszközök

mérési

Versenyeredmények

Megfelelő anyagok

mérési

Felelősök osztályfőnökök, szaktanárok

Vizsgarendszer eredményessége Tanulók bevonásának mértéke

Versenyeztetés Képességfejlesztés

Tanévenként

Nyelvtanulás ösztönzése Sikeres érettségi vizsga Önálló ismeretszerzési képesség kialakulása

Törekvés a szakos ellátottság megoldására Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör

Iskola által képviselt értékrend beépítése a napi oktató-nevelő munkába

4 év

Szakmai továbbképzéseken való részvétel

Megfelelő alkalmazottak Továbbképzési biztosítása számára

a

képesítésű

iskolavezetés

lehetőségek tantestület

Hiányzó szakemberek pótlása Továbbképzési folyamatos fejlesztése, teljesítése

terv

Pozitív változások kimutatása Folyamatos

18

Nem számszerűsíthető, csak adott mérés esetében határozható meg

iskolavezetés

Hatékony értékelési rendszer kialakítása az intézményben Szervezeti kultúra fejlesztése

Hasznosítható, építhető értékelési eredmények Vezetői ciklusonként

2 év

Reális önértékelés kialakítása a tanulónál

Folyamatos

Megfelelő MIP elkészítése a megfelelő szakemberekk el, a stratégiai terv éves lebontása, a rendszer bevezetése, folyamatos felülvizsgálata

2004. május 21-ig

Beiskolázás tudatos tervezése

évente

Pályaorientáci ó

Taneszköz ellátottság fejlesztése

igazgató, iskolavezetés

Értékelés gyakorisága, rendszeressége Mérések száma

Klíma-teszttel pozitív változás kimutatása

Kílma-teszttel mért változások

Minőségfejlesztő csoport

Évenkénti, kétévenkénti diákcsere program

Költségek csökkentése

igazgató, nyelvtanárok

a

Résztvevők, programra jelentkezők aránya, ennek változása

Igazgatók kölcsönös látogatása

Együttműködés hatékonyságának növelése

Külső szakértés

MIP készítés Elfogadása - Alkalmazotti kör - DÖK - Iskolaszék

minőségfejlesztő csoport vezetője

Jó színvonalú beiskolázás

Jó képességű tanulók Az iskola eredményei

iskolavezetés

Felsőoktatási intézménybe sikeres felvételi vizsga

szülői elvárás

osztályfőnökök, szaktanárok, pályaválasztási igazgatóhelyettes

Együttműködés partnerekkel Nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése

Elkészült dokumentumok

Akkreditált képzésen való részvétel Hatékony segítség fenntartótól

a

tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban

folyamatosan személyiségfejlesztés

tanévkezdés előtt

Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést

19

megfelelő szemléltető eszközök szerzése szemléltető eszközök felújítása

igazgató, gazdasági vezető

Hatékony gazdálkodás, osztálylétszá mok kialakítása a férőhely kihasználtság tekintetében

minden évben beiskolázáskor

Nevelési, pedagógiai program valamint kerettantervek felülvizsgálata

fenntartói ütemterv szerint

Törvénynek való megfelelés

az egy pedagógusra jutó tanulók számának meghatározása

igazgató, gazdasági vezető

iskolai normatíva megállapítása

Elmélet és gyakorlat találkozása Fejlesztendő területek ismertté válása

változó társadalmi elvárások

igazgató

konkurencia harc a középiskolák között

3.4. A MIP dokumentumok kezelési és módosítási rendje

Az intézmény MIP dokumentumnak tekinti: Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségirányítási rendszer

„Az Önkormányzat valamint valamennyi közoktatási intézményének vezetősége az ÖMIP illetve az intézményi MP működésének, hatékonyságának, a minőségpolitika gyakorlati megvalósításának és a minőségcélok teljesülésének értékelése céljából évente legalább egyszer vezetőségi átvizsgálást tart." (ÖMIP) A dokumentumokat a Pedagógiai Programmal együtt ötévente a vezetői ciklushoz igazodva, a vezetői ciklus első tanévének első félévben vizsgáljuk felül. Az intézményvezető évente - a vezetőségi átvizsgálás után - beszámol az eltelt év feladatairól, eredményeiről. Az intézmény vezetője a ciklus végén írásban számol be az IMIP megvalósulásáról, az estleges problémákról.

Következő felülvizsgálat ideje: 2008/2009-es tanév első féléve. Jóváhagyás, módosítás útja: szervezés alatt Kiosztási jegyzék: 20

Hely

Tárolási mód

Igazgatói iroda

nyomtatott forma

Titkárság

elektronikus forma

Tanári szoba

nyomtatott forma

Könyvtár

elektronikus forma

Minőségfejlesztési csoportvezető

nyomtatott forma, elektronikus forma

Intézményi MIP felelős, kapcsolattartó:

Dr. Tóthné Kéner Beatrix igazgatóhelyettes

Elérhetőség: 06 30/985-2396

21

4. Minőségfejlesztési rendszer - Az intézmény működési folyamatai

4.1. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési rendszer működtetésében

Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési rendszer programját és az intézkedési tervet. Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában.

Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását, és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, és ebben segíti a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét.

A stratégiai tervezés terén biztosítja az alapdokumentumok folyamatos felülvizsgálatát és szükséges esetben módosítását, úgy mint: Szervezeti és Működési szabályzat Alapító Okirat Pedagógiai Program Minőségirányítási Program • Tantervek Erőforrás szabályzók Intézményi ügyintézés dokumentumai Éves munkaterv A felsorolt dokumentumok felülvizsgálatáról szükség esetén módosításokról valamint kezelésük szabályozásáról az intézmény 2004. december 31-ig az Intézkedési Tervben dönt.

Szervezi az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel az együttműködést, a velük való folyamatos kommunikációt. Gondoskodik a munka végzéséhez szükséges tárgyi és humán erőforrásokról.

Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák.

22

Biztosítja, hogy az intézmény valamennyi dolgozója, valamint a diákok és szülők számára az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek. Menedzseli az intézményt. Felügyeli a rendszer működését. Éves beszámolóban tájékoztatja az intézmény fenntartóját, valamint a szülőket, tanulókat és alkalmazottakat az elvégzett munkáról.

4.2. Folyamatok, szabályozások rendszere Az intézmény működésének lételeme a partnerektől kapott visszaigazolás. Általuk lesz motivált újabb utak felkutatásában, az innovációban, új projektek kidolgozásában. Visszajelzéseik erősítik az iskolát abban, hogy jól csinálja, amit csinál. Az intézmény igyekszik partnerei jogos igényeit messzemenően kiszolgálni.

Feladat: A partnerközpontú működés biztosítása

Meglévő elemek: Partnertábla. (COM L) Évenkénti igényfelmérés (COM L)

Fejlesztendő terület: Külföldi iskol'akkal való kapcsolattartás szabályzata SZMK-val való kapcsolattartás szabályzata DÖK segítő tanár munkaköri leírásának felülvizsgálata DÖK ellenőrzésének, felügyeletének felülvizsgálata

4.3. Tervezés Célunk a kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sorának kialakítása, az egyenletes iskolai munka megteremtése. Az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározzuk a hosszú távú és az éves feladatainkat, a javítandó, fejlesztendő területeinket.

23

Feladat: Hosszú távú tervezés biztososítása 2004-2008. között terjedő időszakra évenkénti lebontásban intézkedési terv készítése. Eves tervezés biztosítása Az éves munkatervbe beépítve a minőségfejlesztő csoport tagjai intézkedési tervet készítenek. Meglevő tervek folyamatos fejlesztése Erőforrás, gazdálkodás tervezése

Infrastruktúra, tárgyi erőforrás gazdálkodás Az intézmények gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek. A szabályozás célja az, hogy a rendelkezésre álló erőforrások valamint az intézményi program végrehajtásánál jelentkező igények legyenek összehangolva, racionalizálva, továbbá a mozgástér keretein belül teremtődjenek meg a fejlődés lehetőségei. Az intézmény vezetése minden évben elvégzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges

gazdasági,

pénzügyi

tervezést,

valamint

meghatározza

az

erőforrások

biztosításának prioritásait.

Az erőforrások biztosítása és hatékony kihasználása érdekében mérhetővé kell tenni az erőforrások felhasználását. Tudatosítani kell, hogy mindenki felelős a közös vagyon, az infrastruktúra megóvásáért, hatékony kihasználásának biztosításáért, a pazarlás megakadályozásáért. Az erőforrás gazdálkodással kapcsolatos részletes tervezés az intézkedési tervben található meg.

Humán erőforrás gazdálkodás Az intézmény meghatározza a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait kialakítja és életbe lépteti a minden alkalmazott számára kötelező betanulási rendet, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését.

24

Az intézmény kialakította saját továbbképzési rendjét, melyben a pedagógus továbbképzési rendszer kínálta, valamint a belső képzési lehetőségekre épít. A továbbképzés folyamatával kapcsolatos alapkövetelményeket betartja, úgymint: - törvényi előírásoknak való megfelelés - környezeti igényekhez való alkalmazkodás - munkaerő-alkalmazás személyi feltételeinek történő megfelelés - az intézményi szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése - a munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényeinek kielégítése - ötévente szakmai önéletrajzok felfrissítése Az intézmény kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük jogszabályra épülő intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Operatív tervek készítése Tervezési szintek meghatározása, összehangolása

Meglévő elemek: Pedagógiai Program Kerettantervre épülő helyi tanterv (Ped. Progr. II. rész) Szervezeti és Működési Szabályzat Éves munkaterv Továbbképzési terv Házirend (SZMSZ) Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat (SZMSZ) Kollektív Szerződés (SZMSZ) Munkaközösségi Munkatervek (éves munkaterv része) Könyvtár működési rendje (SZMSZ) Eszközbeszerzés szabályzata Pénzügyi, gazdasági szabályozók - éves költségvetés - pénzkezelési szabályzat - leltározási szabályzat



Ingatlan, infrastruktúra megóvását, működését biztosító szabályozók

25

Fejlesztendő terület: 

MIP folyamatos felülvizsgálata



Egyenletes munkamegosztás tervezése a pedagógusok között



Munkaköri leírások pontosítása



Ösztönző rendszer kidolgozása



Erőforrás felhasználás mérhetővé tétele

4.4. Mérés-értékelés

Célunk, hogy jól kiszámítható, tervezhető mérésekkel, objektív tényeken alapuló helyzetelemzéssel segítsük a folyamatainkat. Fontos, hogy folyamatosan kapjunk képet erősségeinkről, hiányosságainkról, a lehetséges fejlesztési utakról.

Feladat: 

Meglévő tanulói mérési-értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése



Vizsgarendszer folyamatos felülvizsgálata



Meglévő kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések végzése



Eredmények beépítése a munkába

Meglévő elemek: 

Irányított önértékelés eljárásrendje (COM I.) Az irányított önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelés célja iskolánk erősségeinek és gyengeségeinek feltárása, az ezekre alapozott fejlesztendő területek azonosítása és kijelölése volt. Az alkalmi munkacsoport tagjai területenként határozzák meg a célokat és feladatosítsák a tennivalókat!

26

Önértékelés területei és módszerei:

Vizsgált terület

Alkalmazott módszerek Adottságok

1. A vezetés szerepe a szerepe fejlesztésében

 

módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás

2. Az intézmény stratégiájának meghatározása

 

módszertani CD-ről adaptált kérdőív számítógépes adatfeldolgozása

3. A meglévő folyamatok szabályozottsága

 

módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás

4. A szabályozási rendszer teljes körűsége





dokumentumelemzés (alapító okirat, SZMSZ, házirend, pedagógiai program, továbbképzési és beiskolázási terv, intézmény éves munkaterve, munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, DÖK SZMSZ, ügyintézési, iratkezelési szabályzat, jegyzőkönyvek, határozatok, tanügyi nyomtatványok, munkaköri leírások, gazdálkodás szabályzó dokumentumok) a COMÉNIUS Programigazgatóság által kiadott Közoktatási Önellenőrzési Kézikönyv segítségével statisztikai adatfeldolgozás

    

módszertani CD-ről adaptált kérdőív számítógépes adat feldolgozás dokumentumelemzés (iktatókönyv) fókuszcsoportos beszélgetés pedagógusokkal helyi sajátosságok feltérképezése

5. Az erőforrások figyelembevételének módja 6. A partneri igények figyelembevételének módja

Eredmények 1. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 2. Munkatársak bevonásának mértéke

   

3. A folyamatos fejlesztés eredményei

  

27

módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás adatgyűjtő lapok, a munkatársak részvételének összegyűjtéséhez dokumentumelemzés (munkaköri leírások, minőségbiztosítási munkajelentések, belső szabályzók, iskolai munkaterv, minőségi körök feladattervei) statisztikai adatfeldolgozás módszertani CD-ről adaptált kérdőív számítógépes adatfeldolgozás

4. Kitűzött célok elérése, megvalósítása



dokumentumelemzés (munkaterv, intézkedési terv, iskolai statisztikák, pedagógiai program, tanulmányi verseny, vizsgateljesítmény, felvételi és nyelvvizsga eredmények)

5. Szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 6. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

  

összehasonlító elemzés hatékonyság vizsgálat dokumentumelemzés (humán és egyéb erőforrások feltárása, költségvetés, pályázatok, továbbképzések nyilvántartása interjú: a humán és egyéb erőforrások kihasználásának megítélése

 7. A partnerek elégedettsége



 

ismételt visszaméréshez saját készítésű kérdőívek (elégedettség, elégedetlenség, elvárás: szülők, tanulók, pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak előző évi mérés adatainak felhasználása statisztikai adat eldolgozás

Az önértékelés tervezett gyakorisága: 4 év, a vezetői pályázatot megelőző tanév

Résztvevők köre: 

a minőség fejlesztő munka irányításával megbízott csoport tagjai és az általuk felkért pedagógusok.

A végrehajtásért felelős: a minőségfejlesztő csoport vezetője

A keletkezett dokumentum: írásos összefoglaló, melyet az intézményvezető alkalmazotti értekezleten ismertet a pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal.



Pedagógus jutalmazás szabályzata (SZMSZ)



A tanulói teljesítmény nyomon követésének folyamata (Ped. Progr.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése

28

A tantárgyi munka értékelése

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok meghatározásakor több szempontot veszünk figyelembe: - Szakszókincs használatának gyakoroltatását, megbecsültetését eredményezze. - A tananyagok elmélyítésére adjon lehetőséget. - Az alapvető ismeretanyagok rutinszerű használatát segítse elő. - Kreatív gondolkodásra nevelő feladatokat választunk a tanulóknak. Időnként az otthoni munkában is igyekszünk kutatómunkára, szélesebb információgyűjtést igénylő feladatokat adni (pl. házi dolgozatok, kiselőadások).

Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Gimnáziumunkban a tanulói teljesítmények értékelésére szóbeli és írásbeli számonkérési módszereket alkalmazunk az alábbi formákban: - szóbeli felelet - írásbeli felelet - témazáró dolgozat - házi dolgozat - számítógépen történő gyakorlati számonkérés (pl. számítástechnikából, idegen nyelvből) - gyakorlati számonkérés (pl. biológia és kémia kísérletek elvégzése) - tanulmányi versenyen való kiemelkedő szereplés

A szóbeli és írásbeli, illetve gyakorlati feleletek a diákok folyamatos felkészülésének ellenőrzését szolgálják. Lehetőség szerint minden tanórán történik ilyen ellenőrzés, amely érinthet néhány tanulót, vagy a teljes osztályközösséget. Témazáró dolgozatot a megíratás előtt 1 héttel jelenti be a szaktanár az osztálynak. Egy tanítási napon maximum két tantárgyból történhet témazáró dolgozat íratása. Ezek száma és időbeli ütemezése is szerepel a mikrotantervekben. A félévi vagy év végi értékelésben a témazáró dolgozatokat - a feleleteknél - nagyobb súllyal számítjuk be.

29

A tanulók év végi értékelésekor minden pedagógus az egész évi teljesítményt veszi alapul. Nem szigorúan az érdemjegyek számtani átlaga adja meg az értékelés módját, hanem a teljesítményben megmutatkozó tendenciát is figyelembe vesszük. A kézírásos feleletet és témazáró dolgozatot minden közismereti tantárgyból alkalmazzuk. A technikai eszközzel történő számonkérés csak számítástechnika-informatika tantárgyból jellemző. Írásbeli számonkérés előtt az ismétlő órán a tanulók az értékelés szempon fait is megismerik. A tantárgyak többségében az írásbeli munka értékelése pontozással történik. Globális értékelést magyar irodalomból, történelemből, és idegen nyelvekből a fordítási feladatok esetében alkalmazunk. A tantárgyak többségéből a gyengébben sikerült írásbeli munkák javítására lehetőséget adnak iskolánk pedagógusai.

A teljesítményeket valamennyi tantárgy esetén 1-5-ig terjedő (5, 4, 3, 2, 1) osztályzattal értékeljük. Az iskola házirendjében és SZMSZ-ében meghatározásra kerülő osztályzattal minősítjük a tanulót. Ezen elv alól kivételként a modul tantárakat tekintjük, ahol rövid szöveges értékelést alkalmazunk. Ennek oka, hogy ezeket a tantárakat nagyon kis heti óraszámban oktatjuk, és nehéz lenne ilyen körülmények között osztályzatot adni. Az osztályozásszámonkérés kényszere elvenné a lehetőséget a tantári továbbhaladástól és élményszerű oktatástól. A modultárgyak közül: - a tánc és dráma - a művészetek - a társadalomismeret - a mozgókép és médiaismeret tantárgyakat értékeljük írásos formában. Amennyiben (pl. iskolaváltoztatás miatt) a szöveges értékelést át kell váltani érdemjegyre az alábbi módon történhet. - Kiválóan megfelelt

-

jeles (5)

- Jól megfelelt

-

jó (4)

- Megyelelt

-

közepes (3) - elégséges (2)

- Nem felelt meg

-

elégtelen (I)

30

Ha a tanuló mulasztása eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy teljes óraszámának 30 %á-t, akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból, ha félév utáni - csak félévesből).

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez a következő próbákat alkalmazzuk: - Testmagasság - Testtömeg - 60 m-es futás - Helyből távolugrás - Hanyattfekvésből felülés - Medicindobás hátra - Szlalom labdavezetés kézzel - 2000 m-es futás

A tesztek kiválasztásának alapja: - az iskola sporthagyományai - a mérőszámok objektivitása

A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

Példás: 

minősítést az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az iskolai közösségek (osztály, iskola, tanulmányi csoport, stb.) érdekeit, a jó közösség aktív tagja



iskolában és azon kívül udvarias tanáraival, szüleivel, az iskola dolgozóival, idegenekkel, tanulótársaival



vállalt és kapott kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (tanulás, kirándulás, társadalmi munka, vállalt tisztségek, stb)

31



nem kapott fegyelmi figyelmeztetést és igazolatlanul nem hiányzott



órai magatartása kifogástalan



a vitában kezdeményező, önálló véleménye van, tudatosan válla ja az iskolai követelményeket, őszinte



a Házirendet maradéktalanul betartja



beszédstílusát kulturáltság jellemzi

Jó: 

magatartású az a tanuló, aki a közösség érdekei ellen nem vét, annak munkájában



becsülettel részt vesz, kapott feladatait, tisztségét rendesen ellő ja



az iskola házirendjét megtartja, fegyelmezett. Az iskolában és azon kívül mindenkivel udvarias



a tanítási órákon nem aktív, de nem is zavarja az órát



felszólításra elmondja véleményét, a problémákat a jó oldal felől közelíti meg. Részt vesz a közösség életében, de alakítására hatást nem gyakorol



fegyelmezett, de másokkal nem törődik



iskolán kívüli rendezvényeken a munkát kezdeményező társait tevékenységükben



nem gátolja



a Házirendet igyekszik betartani



esetleg osztályfőnöki figyelmeztetése van



vitás kérdésekben a pozitív vélemény mellett foglal állást



udvarias, beszédstílusa kifogástalan



igazolatlan órája legfeljebb 3 van

Változó: 

magatartású az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani nem mindig lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok



a Házirendet, a közösségek követelményeit csak részben teljesíti



esetenként udvariatlan, tiszteletlen



az intésben részesülők legfeljebb változó magatartást kaphatnak



előfordul, hogy az órákat zavarja, többször elkésik a foglalkozásokról, időnként nem tud és nem akar együtt dolgozni társaival

32



megnyilvánulásai megbízhatatlanok, de tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes tanulótársainak



az iskolán kívüli rendezvényeken a rendbontásig e jut



fegyelmi büntetésének felső határa az igazgatói figyelmeztetés lehet



szimpátiája olykor a rendbontók felé fordul, máskor pedig a pozitív hangadók mellé áll



viselkedése olykor udvariatlan, nyegle



beszédstílusa kifogásolható, durva szavakat, kifejezéseket használ



igazolatlan óráinak száma maximum 7

Rossz: magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, társainak 

a közösség munkájában nem vesz részt, vagy ha igen, a munkát zavarja, hátrálta~a • az iskolai Házirend és a közösségek követelményeit sorozatosan megszegi



iskolában és azon kívül udvariatlan, tiszteletlen, fegyelmezetlen • nevelőtestületi figyelmeztetése van



beszédstílusa durva



hétnél több igazolatlan órája van

Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai:

példás(5) jó(4) változó(3) hanyag(2)

Példás: 

szorgalom minősítést az a tanuló érdemel, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul az ismeret, a tudás megszerzésének igénye



van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatokat is vállal illetve teljesít



aktívan részt vesz a tanórák és a foglalkozások munkájában



minden tantárgyban képességének megfelelően figyel, érdeklődik, dolgozik



feladatait minden alkalommal megbízhatóan, önállóan végzi el



elért eredményei megfelelnek képességeinek

33

Jó: 

szorgalmú az a tanuló, aki a tanítási órákra, foglalkozásokra rendszeresen felkészül, megbízhatóan dolgozik



vállalt feladatait ellátja, munkája pontos, érdeklődő



különösebb érdeklődést nem tanúsít, elsősorban a szorosan vett iskolai anyaggal foglalkozik



az órai munkát figyelemmel kíséri, de nem aktív



az órákra lelkiismeretesen felkészül

Változó: 

szorgalmú az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó,



kötelességeit csak részben vagy csak ismételt felszólítás után teljesíti



a tanulmányi munkája egyenetlen



feladatait hiányosan végzi el



ha van kedvenc tantára azzal kiemelten foglalkozik, a többit azonban elhanyagolja



eredményei képességének nem megfelelőek

Hanyag: 

szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan



feladatait nem végzi el, körülményeihez és képességeihez mérten keveset, vagy alig tesz valamit tanulmányi fejlődése érdekében



közönyös, érdektelen



eredményei mélyen képességei alatt maradtak

Fejlesztendő terület: 

Pedagógus értékelés szabályzatának elkészítése



Felvételi eredmények éves összehasonlítása



Érettségi eredmények éves összehasonlítása



Külső mérések lebonyolítása



Mérési szakemberek továbbképzése

34

A pedagógus értékelés rendszere A fejlesztő értékelési rendszer alapvonásai

Rendszerünk célja: -

Segítsen az oktatási-nevelési munka színvonalának emelésében azáltal, hogy azonosítjuk a problematikusabb területeket.

-

Az érintett felek bevonásával a problémák kezelésére reális célokat tűzünk ki.

-

Az iskolavezetés konkrét információkhoz jut „első kézből”.

-

A vezetés az információk segítségével egyszerűsítheti döntési folyamatait.

Az értékelési rendszer elvei A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: -

legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;

-

legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;

-

egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;

-

legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;

-

segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: -

tegye

egyértelművé,

hogy

a

Krúdy

Gyula

Gimnáziumban

milyen

kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; -

vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket.

A méltányosság elve A tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert;

35

-

kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;

-

törekedjen objektivitásra;

-

csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;

-

a lehető legegyszerűbb és egyértelmű legyen;

-

minden részletében átlátható legyen;

-

lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;

-

az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;

-

adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;

-

segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;

-

ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, -

amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;

-

amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre.

A kivitelezhetőség elve

Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: -

legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes;

-

ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

A teljesítményvizsgálat célja és jellege

Az oktatás- nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok

-

segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, az egész tantestület egyetértése alapján létrehozott és elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; 36

-

nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést;

-

segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok

-

elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/ igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;

-

elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;

-

elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;

-

adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához;

-

javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;

-

adatokat,

információkat

szolgáltatni a

beosztással kapcsolatos személyi

döntésekhez; .* -

adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez.*

*Megjegyzés: A fenti, csillagokkal jelölt cél-pár a rendszer egyetlen minősítő és nem fejlesztő szándékú elemét képviseli.

A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése a rendszerbe

A vizsgálat alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéséből következik, hogy nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be. Mivel a cél, hogy az értékelés szempontjai – szemben az ellenőrzéssel - ne egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, ezért a rendszer a minőségirányítási csoport (IMIPcsoport) előkészítő munkája után, a munkaközösségek és a tantestület végső döntése alapján alakult ki.

Az értékelés tárgya, módszerei és menete

A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására 37

alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely egy közmegegyezésen alapuló, minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul.

A követelményrendszer alapjai és összetevői

A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: -

a Krúdy Gyula Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános és helyi, illetve személyre szóló munkaköri leíráson;

-

egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit

és az ezeknek megfelelő

képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló kellően részletes kritériumrendszer gyakorlati (a tanított tárgyak, szakkörök, fakultációk látogatásán alapuló) vizsgálatán; -

az előző ciklus végén született megállapításokon, melyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket, és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. (Ez utóbbi szempont már működő rendszer alapja lehet.)

A vizsgálandó területek

Az értékelési rendszer az egyes területek „fontossága”, az adatok hozzáférhetősége és praktikus megfontolások alapján, valamint a fejlesztő jelleg elsődlegessége miatt a következő területek rendszeres vizsgálatát tartaná szükségesnek:

-

a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése;

-

a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;

-

a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;

-

a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;

-

a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;

-

a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.

-

a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;

38

Az információgyűjtés eszközei

Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: -

Óra megfigyelési lap

-

Tanulói kérdőív

-

Önértékelő lap

-

Értékelési beszélgetés és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési összesítő lap

Az értékelés lebonyolítói

Az értékelés egy állandó forgatókönyv alapján történik. Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelő csoport végzi az érintett

tanár

aktív

(önértékelés,

véleménynyilvánítás,

vita

formájában

történő)

közreműködésével. Amennyiben a pedagógus igényt tart rá, az értékelő csoport tagja lehet egy általa választott szakos kolléga is. A munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese, vagy egy több éves tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi. Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével az értékelt tanár által tanított véletlenszerűen generált 50 tanuló is részt vesz.

A forgatókönyvet az érintettek az értékelés kezdete előtt legalább 10 nappal megkapják.

A munka éves ütemterv alapján történik, mely az éves munkaterv mellékletét képezi.

Az értékelési ciklus

A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. Így biztosítható, hogy mindenki sorra kerüljön, és ne teljen el az előző ciklus óta sok idő, melynek végén a fejlesztési célok mérlegre kerültek. A ciklus során: -

az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább kétszer 39

meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; -

a ciklus vége felé az érintett tanár egy önértékelő kérdőívet tölt ki;

-

a ciklus legvégén (értékeléskor), az összes adat birtokában, az érintett tanár, és az Értékelő csoport vezetője részvételével egy Értékelő beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, mely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat;

-

a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - Értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat;

-

minden tanév záró értekezletén az Értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.

A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai

Az óra megfigyelési lap

Az óralátogatási lapok felhasználhatóságát a tantestület az Értékelési Szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezte. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy négyes skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: A = kiváló

3 pont

B = jó

2 pont

C = közepes

1 pont

D = gyenge

0 pont

X = nem értékelhető, mert nincs elég adat Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat a csoport igazgatósági tagja nem értékeli akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezető kompetencia-körébe tartozik. Az egyes minősítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő ciklusok közötti

teljesítménykülönbségek

szemléletessé

pontszámokat rendelünk a következő séma szerint: 40

tételének céljából

–

utólag

A D minősítést a látogatónak (szóban az óra megbeszélése során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk).

Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az Óra megfigyelési lapokat a csoport vezetője tanórákra és osztályokra/csoportokra lebontva feldolgozza- a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagszámaiból is átlagot számítunk- ennek egyik példányát a beszélgetés előtt eljuttatja az érdekelt feleknek. Az Értékelő összesítő lapon rögzítik a résztvevők a kiemelkedően sikeresés a még fejlesztendő területeket.

A tanulói kérdőív

A kérdőíveket a tanár által tanított csoportban kell kitöltetni, véletlenszerűen generált 50 tanulóval. A kitöltés név nélküli és önkéntes. A tanulók részére egy felcímkézett, leragasztatlan borítékba kerül a megfelelő számú kérdőív, majd az ütemterv alapján az Értékelési csoport vezetője beviszi az órára. Az óra vége előtt tíz perccel átadja a borítékot egy tanulónak, akit megbíz azzal, hogy kicsengetéskor gyűjtse össze a kitöltött kérdőíveket, tegye őket vissza a borítékba, ragassza azt le, majd a szünetben juttassa el a titkárságra. A tanár a kérdőívek kitöltésére szánt tíz percet ne a tanteremben, hanem az előtt töltse. Az egyes kritériumokhoz, az Óra megfigyelési Laphoz hasonlóan, itt is – kizárólag az egyes kritériumok és csoportok, valamint az egymást követő értékelő ciklusok közötti különbségek szemléletessé tételének céljából – pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint:

A = az állítással maradéktalanul egyetértek =

3 pont

B = az állítással jórészt egyetértek =

2 pont

C = az állítással többnyire nem értek egyet =

1 pont

D = az állítással egyáltalán nem értek egyet =

0 pont

A kérdőívek kiértékelése az Értékelési csoport vezetőjének feladata, amelyet számítógépes program segítségével készít elő/ végez el, és a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a tanár kezébe. 41

A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az Értékelő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és az összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az Összesítő lap mellékletét képezik.

Az önértékelő lap

A cél az, hogy a lap mintegy deklarálja, a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. A felhasználás feltételei itt is azonosak az Óra megfigyelési lapnál leírtakkal. Az Önértékelő Lapot ciklusonként egyszer, a vizsgálat idején, legalább egy héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie és az érintett vezetőnek átadnia. A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat. A második ciklusban majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat.

Az értékelési beszélgetés és az értékelési összesítő lap

A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre a ciklus vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai. A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési csoport vezetője vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a vezető irányítja. A tipikus napirend a következő: 1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása; 42

b. A Tanulói kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; c. Az Óralátogatási lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; d. Az Önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; 2. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési összesítő lap „Több figyelmet érdemlő területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat Legkésőbb egy héttel a beszélgetés után az értékelt megkapja a csoport igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési összesítő lapot, amelyet mind az érintett, mind a csoport tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

A teljesítményértékelés törvényi elvárásainak megfelelően a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint határoztuk meg: 100-80%-ig

kiválóan alkalmas,

60-79%-ig

alkalmas

30-59%-ig

kevéssé alkalmas,

30% alatt

alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott.

Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

Felelősök és feladatköreik

Értékelési felelős

Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató vagy megbízásából egyik igazgatóhelyettese végzi. Feladatai: -

a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; 43

-

az Értékelő csoportok beosztása;

-

az év végi záró értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Iskolavezetés mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit;

-

az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít;

-

a Tanulói kérdőívek számítógépes feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. (Ezt a feladatot az igazgató végzi, amennyiben ő az Értékelési felelős, átruházhatja helyettesei valamelyikére);

-

a vizsgálat egységességének a biztosítása;

-

bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.

Értékelő csoport

Egy tanár értékeléséről az Értékelési felelős által kijelölt Értékelő csoport gondoskodik, amelynek tagjai a következők: igazgatóság egyik (ciklusonként változó) tagja, az érintett tanár által tanított tantárgyak munkaközösség-vezetői. az érintett által felkért egyik kolléga

A csoport iskolavezetőségi tagja

-

felelős ciklusonként legalább két óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot;

-

felelős a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből származó információk);

-

felelős az Értékelési beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért;

-

felelős az Értékelési összesítő lap véglegesítésért, majd az Értékelési felelősnek való átadásáért.

44

Az értékelő csoport munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai

-

felelősek tárgyanként az óralátogatások és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért;

-

segítenek kiválasztani a meglátogatandó csoportot;

-

aláírják az Értékelési összesítő lapot.

Az érintett tanár

fogadja a kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő csoport tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. Az óramegbeszélés után megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; minden év végén tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről; önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről; a ciklus végén Értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; a ciklus végén Értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; panaszt tehet az Értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.

A nevelőtestület egésze

-

a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát;.

-

minden tanév végén szóbeli tájékoztatást kap az igazgatótól az egész nevelőtestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az Iskolavezetőség ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről;

45

-

ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés

Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok a lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az igazgató kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár itt tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő Lap más munkáltatónak nem adható át.

Az adatok felhasználása

Az érintett tanár -

megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;

-

az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni;

-

amennyiben

–az

értékeléstől

függetlenül,

-

valamiért

elbocsátást

kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; -

kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.

46

A munkaközösség-vezető

-

a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési összesítő lapját;

-

egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához;

A munkáltató (Igazgató és helyettesei)

-

bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítő Lapjához;

-

egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett tanár munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg;

-

felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg;

-

felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg;

-

az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/ marketing célokra;

-

a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.

-

Igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett névszerinti személyes adatokat és információkat érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására;

-

fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához;

-

elbocsátás kezdeményezéséhez;

-

információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.

47

Eljárási szabályok

1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, -

amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív);

-

amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett;

-

amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos;

-

amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési beszélgetés előtt.

2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik.

3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év záró- és nyitóértekezletén kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés.

4. Az Értékelő csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési beszélgetés keretében a csoport tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia.

5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési felelősön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között.

48

A tanár –az Értékelési összesítő lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az igazgatónak, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel.

Ennek tagjai: -

az igazgató, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési csoportnak. Ha igen, akkor az iskolavezetőség egyik nem érintett másik tagja;

-

egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag;

-

a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja;

A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

A nem pedagógusok teljesítményértékelése1 A nem pedagógusok teljesítményértékelése évente egyszer, a vezetők és a pedagógusok értékelésével egyszerre történik, és a gazdasági vezető végzi. Az értékelés eredményét meg kell beszélnie az értékelttel. Annak eredményét figyelembe kell vennie a továbbképzéseknél, megbízásoknál, az illető munkatárs jutalmazásánál, anyagi elismerésénél.

A vezetők teljesítményértékelése

Az intézményben vezető feladatokat ellátó pedagógus és nem pedagógus dolgozók értékelése az intézményvezető fenntartói értékelésével azonos évben és az annak megfelelő szempontok szerint történik. Ennek részletes szempontsori kidolgozása – az intézményvezetői értékelés szempontsorának alapján - folyamatban van.

1

A törvény nem írja elő. 49

4. 5. Ellenőrzés Célunk a jogi, fenntartói normáknak megfelelő intézményműködés. Az intézmény vezetője kijelöli az intézményműködés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során vizsgálni kíván, és meghatározza ennek ütemezését és az alkalmazandó módszereket. A vezetői ellenőrzés során nyert információk nyilvánosak, valamint nyilvánosak az erről készült dokumentumok is.

Feladat: 

Ellenőrzési szintek feladatok meghatározása



Tematikus ellenőrzési terv készítése



PDCA ciklus működtetése

Meglévő elemek: 

Belső ellenőrzési terv



Fenntartó ellenőrzési terve (ÖMIP alapján)

Feladat

2004

Alapító okirat felülvizsgálata

X

IMID program jóváhagyása

X

PP jóváhagyása

X

Házirend jóváhagyása

X

2005

2006

2007

2008

X X X

Szülői jogok érvényesülésének vizsgálata

X

Tantárgyfelosztás, órakeret

X

X

X

IMID szerinti működés ellenőrzése

X

PP szerinti működés ellenőrzése

X

Törvényességi tanügyi ellenőrzés

X

Eves munkaterv értékelése

X

X

X

Gazdasági ellenőrzés

X

Tanulói jogok érvényesülése

X

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

X

ellenőrzése Szülők és gyermekek jogainak védelme

X

adatvédelmi szempontból Adatvédelmi ellenőrzés

X

50

X

X X

X

X

4.6. Nevelés-oktatás Célunk az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek való megfelelés. Olyan képzést szeretnénk biztosítani, amely megfelel a társadalmi kihívásoknak, az Európai Uniós normáknak. Érdeklődő, önállóan gondolkodó, kreatív, toleráns, testi-lelki harmóniában élő új generációk felnevelése a feladatunk.

Feladat: 

Képzési kínálat fejlesztése



Oktatás-nevelés legfelsőbb szintű követelményeinek kritikával történő teljesítése • Tehetséggondozás



Versenyeztetés



Pedagógus továbbképzés



Neveltségi szint emelése



Hátrányos szociokultúrás hátterű tanulók segítése

Meglévő elemek: 

Órarendkészítés (SZMSZ)



Tankönyvellátás rendszere (SZMSZ)



Előkészítő szakkörök szervezése, és működtetése (SZMSZ)



Pszichológussal való kapcsolattartás szabályozása (SZMSZ)



Beiskolázás folyamata (SZMSZ)



Gyermek- és ifjúságvédelmi munka (SZMSZ + Ped. Progr.)



Ünnepségek, rendezvények szervezése (SZMSZ)



Diákügyelet szervezése (SZMSZ)



Osztályozó vizsgák szervezése (SZMSZ)



Osztályfőnökök kiválasztásának szabályzata (SZMSZ)



Osztálykirándulások szervezése (SZMSZ)



Tanulók értékelésének elvei, formái (SZMSZ)



Tanulói jutalmazások, büntetések formái (Ped. Progr.)



Szociális támogatás rendszerének kialakítása, biztosítása (Közokt. Törv.)

Fejlesztendő terület: 

A kerettantervre épülő helyi tanterv átdolgozása 51

4. 7. Folyamatos fejlesztés A minőségirányítási rendszer működtetésének lényegi eleme a folyamatosság. A folyamatos fejlesztés képessége teszi lehetővé, hogy a szervezet sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz. A folyamatos fejlesztés célja az, hogy intézmény működése során keletkező jelzések, valamint az intézményi külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt működési problémák, hiányosságok megszűnjenek, s a szükséges javító-fejlesztőmegelőző tevékenységek megtörténjenek.

Modellje: 1.

Helyzetfeltárás, probléma meghatározás.

2.

Okok feltárása, elemzése.

3.

Fejlesztési célok megfogalmazása, rangsorolása. Intézkedési terv a javításra. Végrehajtás.

4.

Mérés, ellenőrzés, értékelés.

5.

Ha pozitív a visszajelzés a megoldások gyakorlatba ültetése, standardizálása.

Célunk a minőségirányítási rendszerünk folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése, szükség szerinti beavatkozás, korrekció.

Feladat: 

Az ellenőrzési, mérési rendszer folyamatos szabályozása belső auditok felhasználásával



A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása



Szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztése magában foglalja az intézményvezetés elkötelezettségét, a munkatársak bevonásának folyamatát, felelősség és hatáskör delegálását. Ehhez alapvető feladat, hogy a döntések a tényekre, adatokra és azok elemzésére épüljenek. Az egyes folyamatok közötti összefüggések és kölcsönhatások felismerése és működtetése az eredményes működés feltétele. Fontos, hogy a tevékenységek tervezésekor megfelelő információ álljon rendelkezésre az előzményekről is.

52

Az intézmény elvárja a dolgozóitól az etikus magatartást, diákjaitól a kultúrált viselkedést, a toleranciát a másság megértését.

Feladat: 

tanulók neveltségi szintjének emelése



pedagógus etikai kódex elkészítése

Nyíregyháza, 2004. május 21.

A dokumentum legutolsó módosítása: 2009. április

53