Andrássy Gyula Gimnázium. és Kollégium. Pedagógiai Program

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Pedagógiai Program

2008

Andrássy Gyula Gimnázium

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék I. PREAMBULUM ...................................................................................................................................................4 II. AZ ANDRÁSSY GYULA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS HELYZETE, CÉLJAI, FELADATAI.............................................................................................................................................................6 1. AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYAI .........................................................................6 2. GIMNÁZIUM, NEVELŐISKOLA ÉS KOLLÉGIUM.......................................................................................7 a) Az intézmény pedagógiai programjának környezeti feltételei........................................................................7 b) Intézményünk a XXI. században ....................................................................................................................7 III. A GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...........................................................................................8 1.) A GIMNÁZIUM MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE .........................................................................................8 a) A gimnázium külső és belső kapcsolatrendszere............................................................................................8 b) A gimnázium tárgyi és személyi feltételei .....................................................................................................9 2. A GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................................11 a) Az alapfeladatok és célok prioritási rendje...................................................................................................11 b) A feladatok végrehajtásának és a célok elérésének eszközrendszere, eljárásai ............................................12 c) A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai...............................................................................................13 d) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................................................14 e) A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenység .......................15 f) A tehetséggondozást, képességek kibontakoztatását szolgáló tevékenységünk............................................15 g) A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.............................................................................16 h) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási programja.....................................................................17 i) A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok .........................................................................18 j) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................................................18 k) Eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................20 l) A szülő, tanuló, iskolai-és kollégiumi pedagógus-együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei ........................................................................................................................................................20 m) Egészségnevelési program ..........................................................................................................................21 n) Környezeti nevelési program........................................................................................................................29 3.) A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE ...........................................................................................................33 a) A gimnázium tantárgyszerkezete..................................................................................................................33 b) A gimnáziumi pedagógiai folyamat .............................................................................................................78 c) A beszámoltatás rendje.................................................................................................................................79 d) Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ........................................................................................81 e) A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának általános elvei .....................................................81 f) A magatartás és szorgalom minősítési rendszere ..........................................................................................82 g) A modul tárgyak értékelésével kapcsolatos előírások ..................................................................................83 h) A középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................................................................................83 IV. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA.........................................................................................85 1. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE .............................................................................85 2. MŰKÖDÉSÜNK KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZERE .....................................................................................................86 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI .....................................................................................................88 4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERKEZETE...........................................................................90 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS TEVÉKENYSÉG-RENDSZERE ........................................................................................92 6. A TANULÓK MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .................................................................................................110 7. FEJLESZTÉSI TERVEK .......................................................................................................................................111 V. ÉRDEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN.................................................................................................113 1.) A PEDAGÓGUSOK ÉRDEKVÉDELME .................................................................................................................113 2.) DIÁKOK ÉRDEKVÉDELME, JOGÉRVÉNYESÍTÉSE ..............................................................................................113 VI. AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI CÉLJAI .................................................................................................117 1.) A TERVEZÉS, SZERVEZÉS AZ INTÉZMÉNYBEN .................................................................................................117 2.) KIEMELT STRATÉGIAI CÉLOK A KÖVETKEZŐ 5 ÉVBEN ....................................................................................118 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................122 VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ......................................................................................124 Andrássy Gyula Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2

MELLÉKLETEK.................................................................................................................................................125 1.) HELYI TANTÁRGYI TANTERVEK ......................................................................................................................125 2.) A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................................................................................125 3.) INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV .........................................................................................................125


3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. PREAMBULUM Az intézmény neve:


Székhelye:

Békéscsaba, Andrássy út 56.

Telephelye:

Bükkszentkereszt, Völgy utca

Törzsszáma:

345143

Alapító szerv neve:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, jogelődje

Az intézmény felügyeleti szerve:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7.

Jogállása:

Önálló jogi személy, a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium (5600 Békéscsaba, Andrássy út 56. ) jogutódja

illetve

általános Gazdálkodási jogköre: Illetékessége és működési köre:

Önálló költségvetési szerv A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.121.§. (5)

bek. szerint a működési (felvételi) körzete Típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: 1. gimnázium: 9-12., 9-13. évfolyamok 2. kollégium: 100 leány, 92 fiú férőhelyes

Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján -

Nappali rendszerű gimnázium nevelés, oktatás

-

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása)

-

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára oktatása (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása)

-

Iskolai, intézményi közétkeztetés

-

Munkahelyi vendéglátás

-

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

-

Kollégiumi intézményi közétkeztetés (feltételeinek biztosítása)

-

Diáksport

-

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

-

Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek •

Idegen nyelvi előkészítő osztály

•

Európai ismeretekkel bővített tantervű osztály működtetése

•

Humán osztály működtetése

•

Reál osztály működtetése

•

Emelt szintű biológia, történelem oktatás

•

Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése

•

Iskolai könyvtári feladatok ellátása


4

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

Alapműveltségi vizsga, érettségi szervezése

•

Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése

•

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkor, érdeklődési kör stb.)

•

Felkészítő (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása

•

Lakhatási feltételek biztosítása

•

Kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli hasznosítása

Kiegészítő tevékenység: saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, üdültetés Vállalkozási tevékenysége: nincs Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv Az intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyűlés bízza meg pályázat útján, 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Feladatellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenesen használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 3095/1. hrsz-ú 2 ha 8625 négyzetméter, Andrássy út 56., a 1305/8 hrsz-ú 2569 négyzetméter Bükkszentkereszt, Völgy u. osztatlan közös tulajdonon 560 négyzetméter épület és környezete alatti ingatlan.


5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. AZ ANDRÁSSY GYULA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS HELYZETE, CÉLJAI, FELADATAI 1. AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYAI Iskolánk több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Békéscsabán sokáig egyedül képviselte a gimnáziumi oktatást, a város legnagyobb hagyományokkal rendelkező gimnáziuma. A mai nevén 2008. július 10. óta folytatja tevékenységét. Jogelődje az egykori Rudolf Főreál Gimnázium, amely az evangélikus egyház irányítása alatt álló fiúgimnázium volt és a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium. A fiúgimnázium 1952-től 1957-ig Rózsa Ferenc nevét viselte, ebbe olvasztották be a leánygimnáziumot. 1957-ben a két iskolát összevonták, és így működött az egykori fiúgimnázium épületében, mint Rózsa Ferenc Gimnázium1994-ig. Akkor költözött át a jelenlegi helyére a szépen felújított és kibővített Andrássy úton lévő egykori NagySándor József nevét viselő laktanyaépületbe. Az elmúlt évtizedek folyamán olyan értékes szellemi tőkét halmozott fel, amely országosan is ismert és elismert iskolává emelte. Diákjainkat tágas tantermek, előadók, szaktantermek sora várja. Számítógéptermek, könyvtár tornaterem, sportudvar, modern technikai berendezések segítik az oktatást. Iskolánk udvara nagyon szép, gyönyörű platánfái, füves, virágos területei barátságossá, otthonossá teszik környezetünket. Az iskola területébe illeszkedően működik két felújított kollégiumépületünk. Ez az intézményrész is két korábbi kollégium jogutódjaként jött létre: a Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium és a Kulich Gyula Középiskolai Fiúkollégium összevonása után 1996-tól 2007-ig Deák Ferenc nevét viselte, de azóta intézményegységként hozzánk tartozik. Intézményünknek egy tanéven keresztül a neve Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium volt, azóta mai nevén működik. Intézményünk minden elődintézmény hagyományaira büszke. Ugyanakkor tudjuk és vállaljuk, hogy ezen hagyományok közül a legerősebb, a legtöbb egykori diákot érintő hagyomány a Rózsa Ferenc Gimnáziumé, és ez még sokáig így is marad. Ezeket a „rózsás” hagyományokat és az erre épülő szeretetét az iskolának mi továbbra is ápolni fogjuk. Továbbra is számítunk egykori diákjainkra és várjuk őket épületünkben érettségi találkozóikon és más rendezvényeken. A 2008. évi névváltoztatás reményeink szerint az utolsó lesz az intézmény történetében belátható időn belül. Éppen ezért szándékunk az, hogy az új névadó ne csak egyszerű névadója legyen az intézménynek, hanem épüljön be az iskola hagyományrendszerébe is Andrássy Gyula történelmi szerepének, jelentőségének a hangsúlyozása. Ennek megfelelően fogjuk kialakítani az intézmény jelképrendszerét. Szándékunk az is, hogy a gimnázium előkertjében egy szobrot emeljünk a névadó tiszteletére.


6

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A következő évek fontos feladata lesz az új névadó körüli új identitás kialakítása. Az új intézménynevet legalább olyan elismertté és népszerűvé kell tennünk, mint amilyen az előző volt. Ez a jövő szempontjából az intézmény elemi érdeke.

2. GIMNÁZIUM, NEVELŐISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium régi hagyományokra épült és folyamatosan épülő, modern és elismert középiskolája Békéscsaba Megyei Jogú Városnak és szellemi kisugárzása által Békés megyének is. Fennállása óta állandó feladata és szerepe volt és maradt, értelmiséget és művelt polgárságot adni a városnak és környékének. a) Az intézmény pedagógiai programjának környezeti feltételei Az intézmény székhelye Békéscsaba, Békés megye középpontjában, jó közlekedési feltételekkel, megközelíthetőséggel, természetes vonzáskörzettel rendelkezik. Befogadó városként kedvező demográfiai helyzete van, és a gazdálkodási szempontból különböző északbékési és dél-békési térségek határvonalán fekszik. Mindezek a feltételek – együtt az évtizedek alatt kialakult iskoláztatási szokásokkal – közrejátszanak abban, hogy a megyeszékhely a legnagyobb középiskolai vonzásközpont. Az 1980-as években és a 90-es évek elején a nagy létszámú korosztályok iskolaigénye változatos és bőséges középfokú iskolai kínálatot eredményezett a fenntartó államtól, majd az önkormányzatoktól. Iskolaalapítási vállalkozásokat valósított meg a társadalmi-politikai szemlélet változása is. Az iskolafenntartás az önkormányzatiság, a település önmegvalósításának jelképévé vált. Ellentmondásos folyamatok részesei vagyunk, egyik vonulatban a demográfiai hullámvölgy, ezzel párhuzamosan a középiskolai férőhelyek mennyiségi növekedése tapasztalható. Az oktatás szerkezetében az igényeknek megfelelő változások zajlanak le. Növekszik az érettségit adó középiskolák iránti kereslet, melyet a középfokú oktatást végző intézmények belső átalakítással, típus- és szerkezetváltással ellensúlyoznak. Iskolánkat a nagycsaládból, munkanélküli szülőkből álló vagy csonka családokból, valamint a roma kisebbségből származó tanulók alacsony száma jellemzi. b) Intézményünk a XXI. században • A XXI. század minden eddigit felülmúló kihívásokat rejteget a felnövekvő nemzedékek számára. • Ezek között is kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió tagjai sorába való belépésünk, az európai szellemiség és nemzeti öntudat összeegyeztetése. • Kihívásoknak megfelelni csak egészséges, kiegyensúlyozott érzelmű, megfelelő ismeretekkel rendelkező, képzett személyiségek tudnak. • A társadalmi környezet rendkívül inger-gazdag, a tanulói tapasztalat számára már nem csak a tanár nyílik meg a tudás forrásaként, de az információhalmaz egyes elemeinek megismeréséből közvetlenül nem következik a személyiség kívánt fejlesztése. Andrássy Gyula Gimnázium

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Csak a jól szervezett és jól működő iskolák, a biztos szakmai hozzáértéssel tanító pedagógusok tudják a velük együttműködő diákok tehetségét az elvárásoknak megfelelő szinten kibontakoztatni. • Gimnáziumunk eddigi tevékenységével, eredményeivel, felhalmozott tapasztalataival stratégiáját megújítva sikeresen felvállalhatja a tehetséggondozó középiskola szerepét. Küldetését története, fejlődése, környezetének elvárásai határozzák meg; a város és városkörnyék lakosságának társadalmi mobilitását, a törekvő családok tehetséges gyermekeinek felemelését kell biztosítania. Békéscsaba és térsége jövőbeli felzárkózásának egyik kulcsszereplője az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, mint szellemi műhely, mint nevelő-oktató iskola és szocializációs közeg. Eredményei ma is emelik a város hírnevét, tanulóinak sikere jóval megyén túlmutató, az egyetemek örömmel várják végzett tanulóit. Méltó „versenytársa” az ország nagy középiskoláinak; eredményekkel cáfolja meg az ún. vidéki tanulók alacsony tudásszintjéről alkotott előítéleteket. Nyitott, a korszerűségre és ésszerű változásokra, megújulásra képes szervezet, amely képes az új tendenciák sodrában megállni a helyét. Hiteles eredményeivel, stabil közszellemével vonzó intézmény az általános iskolát végzettek számára. Tartalmi tevékenysége a nemzeti oktatási rendszer függvényében az elsajátíttatás magas mennyiségi követelményét képviseli, ezért feszes munkatempót diktál diákjainak. Ezt a munkát hosszú távon is felkészült és igényes tanári magatartás és nevelő-oktató munka kell, hogy szolgálja.

III. A GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1.) A gimnázium működésének feltételrendszere a) A gimnázium külső és belső kapcsolatrendszere Helyi nevelési rendszerünk az évtizedek folyamán, a hagyomány- és szokásrendszer átörökítésével, a pedagógusok és az alkalmazottak többszálú kötödésével alakult ki. Értékrendszerében a tanári teljesítmény a minőségi követelmények, a hagyománytisztelet előkelő helyet foglal el. Ezen értékek mentén szerveződött az iskola folyamatosan, ez határozza meg a személyközi kapcsolatokat, a tantestület közvéleményét. A diákság és a tantestület viszonylatában nem egységes a kép; a tekintélyelvű pedagógiai szemlélet éppúgy megtalálható, mint a nagyobb szabadságfokkal megnyilvánuló közvetlenség vagy a közömbösség. Általános a diákokkal kapcsolatos személyre szóló bánásmód, sok tanár birtokában van a konfliktuskezelés készsége, de vannak elhúzódó feszültségek is. Szülői háttér tekintetében a gimnázium kedvező helyzetben van, kevés dolga akad a társadalom peremén élő családokkal. Andrássy Gyula Gimnázium

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyakori, hogy nemzedékek váltják egymást családokon belül; a „rózsás” szülő előszeretettel küldi gyermekét egykori iskolájába. Ebből fakadóan értékes kapcsolatrendszerben, támogató szándék mellett működhetünk - még kihasználatlan belső tartalékokkal. Szervezeti, működési tényezőink között nélkülözhetetlen formák az önkormányzat, a szülők és a diákok testületei, bizottságai. Ahhoz, hogy hivatásukat betölthessék, az iskolától folyamatosan jelzéseket, elvárásokat kell kapniuk, és meg is kapják. Gyakran közvetetten, szándékainktól függetlenül is. Ez annak igazolása, hogy a gimnázium szervesen illeszkedik a helyi társadalomba. A fenntartó önkormányzattal, annak igazgatási szervezetével hivatalos és kiegyensúlyozott együttműködésben dolgozunk. Intézményi és szakmai önállóságunk biztosított. Környezetünk területileg tág, a térségből hozzánk járó tanulók lakhelyén működő önkormányzatok, piaci és más szervezetek mellett az általános iskolákhoz fűződnek elsősorban kapcsolataink (érdekeink). Együttműködésünk zavartalan, kapcsolatunkat kölcsönös érdeklődés valamint érdekazonosság jellemzi. A gimnázium az előbbiekben felvázolt helyzetelemzés alapján fogalmazza meg pedagógiai programját. Olyan dokumentumot kívánunk készíteni, amely távlatokban is érvényes, a gimnázium gyakorlati pedagógiai munkáját meghatározza. Reményeink szerint meg tudjuk fogalmazni a tanári testület egységes szemléletére építő stratégiát, cél- és feladatrendszert, a nevelés-oktatás folyamatát, tartalmát, szervezeti formáit és módszereit. Mindezt sajátosan intézményünkre, mindennapjainkra vonatkoztatva. Programunkkal olyan emberek (személyiségek) nevelését szolgáljuk, akiket helyes társadalmi értékek vonzanak, akik elfogadják és belátják az erőfeszítés értelmét. Pedagógiai munkánk végcélja a művelt, önfejlesztésre is alkalmas és kész, igényes értelmiségi, aki szülőhelyének boldogulását össze tudja egyeztetni egyéni személyes céljaival. Embereszményünk a nyitott, toleráns, magyarságára is büszke európai polgár, akit ideológiai és világnézeti kényszer nélkül, saját meggyőződésének felvállalására nevelünk. b) A gimnázium tárgyi és személyi feltételei A gimnázium épített környezete Belvárossal érintkező területen, közforgalmi tengelynek számító útvonalon, a helyközi közlekedés végállomásaihoz néhány percnyi távolságra fekszik. Az építési telek gazdag parkosítottsággal, igényes külső sportlétesítményekkel szolgálja a gimnázium tanulóinak és a kollégium lakóinak kényelmét és komfortérzetét. Az iskolaépület együttese és a kollégiumok épületei építészeti kor szerint több mint 100 évesek, 1996-ra felújítva kerültek középiskolai hasznosításra. Komfortfokozatukat teljes mértékű közművesítettség (felújított víz, csatorna és elektromos hálózat) jellemzi. Egyedi központi fűtése gázenergia felhasználásával történik. Tanterem-ellátottsági mutatók: Osztálytermek száma………………………... 20 Szaktantermek …………………………….. 7 Csoportfoglalkozásra alkalmas kisterem........ 6 Egyéb oktatás célját szolgáló helyiség ........... 2 Tornaterem Könyvtár Tekintélyes méretű - nagyszabású közös rendezvények színhelyéül is használható az ebédlő épülete. Az iskolai környezet, az egy főre jutó 10 négyzetméteres élettérrel, tágas és kényelmes.


9

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ebben működik az iskolai klubgaléria, amelyben Mladonyiczky Béla – a gimnázium egykori tanárának hagyatéka: szobrai, kisplasztikái, érméi kaptak helyet. . Taneszközök, oktatástechnikai eszközök, szertári állomány: Az alapvető oktatási eszközök tekintetében az iskola ellátottsága kielégítő, ugyanakkor, informatikai eszközökből, különösen a számítógép perifériákból jelentős hiány van; rendkívül kevés a nyomtató, s a bővítési lehetőségek is korlátozottak.Gyors elérésű Internethez hozzájutottunk, azonban kezdetleges szinten áll a multimédiás oktatási célú eszközökkel való ellátottság. Az eszközökkel különösen jól ellátott szaktárgyak: a természettudományos tantárgyak. Jól hasznosítható ismerethordozók és technikai eszközök gyűltek össze az idegen nyelvek, a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanításához is.

Egyéb, a pedagógiai programot befolyásoló s azt szolgáló tárgyi, dologi eszközök: Bükkszentkereszten a gimnázium saját diáktábort üzemeltet, amely a tanulmányi kirándulások, turisztikai pihenő jellegű kirándulások, táborozások erdei iskola szervezését, lebonyolítását könnyíti meg. Hosszabb távon az iskola szakmai kapcsolatait, a diákok és tanárok belföldi és külföldi továbbképzését is szolgálhatja. Amint a támogatási források feltárhatókká válnak, minden lehetőséget megragadunk a korszerű hasznosítási formák érvényesítésére. Terveink vannak a diáküdülő korszerűsítésére és a benne rejlő lehetőségek bővítésére.

Személyi feltételek A gimnázium emberi és szellemi erőforrásait a hagyományos négyosztályos gimnáziumi szerkezetre és pedagógiai kultúrára felkészült és berendezkedett nevelőtestület, valamint az oktatás ügyviteli és technikai feltételeit biztosító közalkalmazottak alkotják. Kor szerinti megoszlásban a nevelőtestület kiegyensúlyozott, a nemek alapján a nők vannak többségben. Ugyanezek a jellemzők az ügyviteli és technikai közalkalmazottak állományára is. A személy feltételek néhány összefoglaló jellemzője a pedagógiai tevékenységünk tervezésénél alapul szolgál. Összes alkalmazottak száma 2008 szeptemberében:

77 fő

Pedagógiai képesítésű, nevelő-oktató munkát végző főállású közalkalmazottak száma:

48 fő

Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású alkalmazottak száma: Részfoglalkozású pedagógus végzettségű alkalmazottak száma: Óraadó pedagógus Vezetői munkakörben dolgozik: igazgató általános igazgatóhelyettes szervezési igazgatóhelyettes gazdasági vezető


10

27 fő 2 fő 5 fő 4 fő

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelőtestület továbbképzése folyamatos. Célja a szaktanári ellátottság szinten tartása és a pedagógus munka minőségének megőrzése, javítása. A pedagógusok és közalkalmazottak életkörülményei, bérhelyzete az országos állapotokat tükrözi. Még mindig nem jutottunk el arra a szükségszerű színvonalra, amely a pedagógusok számára megfelelő és elvárható életnívót biztosítana. Ha a pedagógusok „leszakadása” folytatódik, először az intézményeken belül majd a helyi társadalomban jelentkeznek az elvándorlás tünetei. Ennek a veszélynek a túlhangsúlyozása nélkül ajánlatos ezt számításba vennünk, ha a pedagógiai programunkban nemcsak a magunk vagy mások óhajait, reményeit szeretnénk megfogalmazni.

2. A GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA a) Az alapfeladatok és célok prioritási rendje 1/ Intézményünk elsődleges feladata, hogy tanulóinkból általánosan művelt, felsőfokú továbbtanulásra alkalmas, szakmáját, hivatását szerető és azt magas szinten művelő nemzedéket neveljen. Kiemelt célunk olyan kultúrtartalmak, ezáltal olyan egyetemes emberi és nemzeti értékek közvetítése, amely az értékválasztási szabadság hitelességével élni segít és élni tanít, ezáltal szolgálva tanulói szabad és teljes személyiségfejlődését. 2/ A gimnáziumot értékközvetítő és fejlesztő összhatású nevelőintézménynek tekintjük és szocializációs terepként értelmezzük. Tanulóinkat versenyhelyzetre, felzárkózásra és folytonos előrelépésre késztetjük. Ennek megfelelően az alapfeladatok fontossági sorrendjét a következők szerint állítjuk fel: 1. értékközvetítő, 2. ismeretközvetítő, 3. személyiség- és képességfejlesztő, 4. szocializációs, 5. képző funkciók érvényesülését fogjuk összehangolni. 3/ Az iskola nevelési-oktatási céljai: • • • • •

Közvetítse az egyetemes és nemzeti műveltség értékeit Nyújtson a tanulóknak alapos, szilárd ismereteket Alakítsa, fejlessze a tanulók képességeit A tehetségesek számára nyissa meg a továbbfejlesztés lehetőségeit A magas szintű tudás átadásával és az életvezetési, önérvényesítési készségek gyarapításával is biztosítsa a diákjaink egzisztenciális haladását • Fejlessze a kulcskompetenciákat, amelynek részleteit a helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó alfejezetei tartalmazzák.

4/ Csak sajátos csoportokra vonatkozó célok: − Felvállalja az önhibájukon kívül lemaradt tanulók felzárkóztatásának segítését. − Megszervezi a diákok felkészítését a munkaerő-piaci részvételre. Andrássy Gyula Gimnázium

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM

− Lehetőséget és segítséget ad a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséhez, a szociális hátrányok leküzdéséhez.

b) A feladatok végrehajtásának és a célok elérésének eszközrendszere, eljárásai Ma az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium általános oktatási feladatát nyelvi előkészítő osztállyal, emelt követelményszintű, és európai orientációjú oktatással egészíti ki. Teljesítményközpontú elvárásokkal a diákok érdekeivel egybevágó értékeket képviselő igényes tanári testülete a követelmények teljesítését magas fokú szakmai biztonsággal végzett nevelőoktató munkával segíti elő. − Szilárd értékeken alapuló tanulási készséget, tudásra épülő teljesítményeket fejleszt és vár el tanulóitól. − Felvállalja diákjainak a sikeres életpálya iránti törekvéseit, az érvényesülés feltételének a tartós szorgalmat, a becsületes küzdelmet tekinti. − Emelt szintű oktatást nyújt történelemből, biológiából, valamint modern idegen nyelvekből. − Oktatási szolgáltatásait esztétikus, kedvező külső feltételek között tudja nyújtani. Tágas oktatási és szabadidős terek, a felhasználói igényekhez alkalmazkodó beépítettség mellett a tantermek és az alapfeladatot valamint kiegészítő szerepet szolgáló övezetek kellemes életteret nyújtanak a diákoknak és felnőtteknek is. − Tanulói számára igény szerint kollégiumi elhelyezést és menzai étkeztetést biztosít. − A tanári testület általánosítható pedagógiai felfogása és kultúrája a követelménytámasztás szükségességét pártolja, s ezt a gyakorlati munkájában (nevelési-oktatási tevékenységben) érvényesíti. − Értékeinket, alapelveinket a tanár-diák-szülő partnerkapcsolatra építve, elvárásaikat, igényeiket folyamatosan figyelemmel kísérve kívánjuk megvalósítani; igényeljük , hogy partnereink közvetlen véleménynyilvánításukkal segítsék a nevelő-oktató munkát, ezen véleményeket felhasználjuk az intézményi célképzésben s azok megvalósításában. − Mindezek mellett egyöntetű a törekvés arra, hogy a diákok, tanárok és szülők humanista, demokratikus közegben éljenek együtt. − Fontosnak tartjuk – minden kollégiumi pedagógiai folyamat és tevékenységkör végső céljaként – a kollégiumi diákok önismereti, önnevelési, szociális képességének kibontakoztatását, a közösségi nevelés meghatározó katalizátoraként a demokratikus érdekérvényesítő technikák gyakorlati elsajátítását, a középiskolai tanulmányok elvégzéséhez szükséges módszertani, tanulástechnikai ismeretek, a differenciált, sokoldalú ismeretszerzési, kommunikációs készségek fejlesztését. − A nevelést-oktatást, önszervező diákélet támogatása egészíti ki. − A városnak és környékének munkaerő-piaci jelzései, a társadalom mobilitási irányultsága megerősíti a gimnáziumi oktatás iránti igényt – mint a magasabb képesítésű munkaerő keresletének kiszolgálását. − Hosszú távon szolgálja társadalmi környezetének azt az elvárását, hogy Békéscsaba város valamint körzete értelmiségi utánpótlásának gimnáziumi szintű felkészítését a korosztálynak megfelelő eszközrendszerrel és szervezeti formákban lássa el. − Működésében a minőség iránti elkötelezettséget, a partnerek igényeinek tiszteletét fontosnak tartja. Működteti a minőségirányítási rendszert.


12

PEDAGÓGIAI PROGRAM

c) A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Fő feladatunk továbbra is a leendő értelmiségtől elvárt legfontosabb emberi tulajdonságok: a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősségtudat, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság, a változásokra való fogékonyság, a folyamatos önképzés, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása tanulóinkban. Rendelkezzenek fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, az anyanyelvhez, a nemzeti kultúrához és Európához való kötődésünk jelenik meg. Legyenek érzékenyek a globális problémákra, tartsák tiszteletben az egyetemes emberi értékeket. Gimnáziumunk tanulóit az általános iskolát végzettek tehetséges, tanulásra motivált rétegéből választjuk tanulmányi eredményeik és felvételi vizsga alapján. Alapelveinkből és általános céljainkból következő alábbi nevelési /pedagógiai/ feladatokat jelöltünk meg iskolánk számára: -

Segítse a tanulók egészséges testi fejlesztését, az egészségre ártalmas szenvedélyektől való elzárkózást. Programjaival, és eszközrendszerével ösztönözze az egészség-megőrzést a mentális higiénia belső igénnyé válását, a harmonikus személyiség-fejlődést.

-

A tanulók számára is elfogadható minták és követhető példák alapján, az oktatás tartalmára támaszkodva a tanulói tevékenység megszervezésével neveljen az iskola.

-

Nemes erkölcsi értékek, normák elfogadására, megtartására, a saját tetteiért és munkáiért érzett felelősségre.

-

Támogassa a tanulók humanista szellemének kialakulását és gazdagodását.

-

Az oktatás tartalmával, az intézményi hagyományok ápolásával, nemzeti múltunk megismertetésével neveljen a szülőhely a táj, a haza szeretetére, kötődésre és áldozatvállalásra, miközben párhuzamosan tágítsa a tanulók Európáról és a világról alkotott valóságos képét, benne Magyarország méltó történelmi helyét, a magyarság által az egyetemes kultúra számára létrehozott értékek ismeretét.

-

Ismeretek, készségek, képességek folyamatos gyarapítása révén tudatosítsa a tanulókban a tudás értékállóságát, az élethosszig tartó tanulás jelentőségét és szükségességét.

-

Tegye alkalmassá tanulóit a felsőoktatási intézményekbe való bejutásra, s az azokban való helytállásra.

-

A gimnáziumi környezet, a belső kommunikáció és az esztétikai tantárgyak oktatásával neveljen a jó ízlésre, az esztétikai érzék művelésére. Támogassa a nyitottságot, a sokféle művészeti tartalmak iránti érdeklődést, az esztétikai igényesség kialakulását.

-

A közvélemény számára állítsa példaként a művészetkedvelő, a valamely művészeti ágban jeleskedő tanulókat.

Pedagógiai feladataink végrehajtásának terepe és tevékenységi formája az oktatás, legjellemzőbb szervezeti formája a tanítási óra. Kiegészítő és kiteljesítő eszközök mindazok a tanításon kívüli szolgáltatásaink, amelyeket a tanulók számára, velük együtt a gimnázium és a kollégium szervez és megvalósít. Andrássy Gyula Gimnázium

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánk és kollégiumunk tantestülete szakmai felkészültség, pedagógiai elkötelezettség tekintetében céljának tekinti a legmodernebb ismeretek átadását, a folyamatos önképzést, a korhoz igazodó nevelési feladatok teljesítését. Valljuk, hogy az intézményünkbe járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja csak a harmonikus személyiség kialakulását, s hisszük, hogy fejlett önismerettel, kommunikációs készséggel, kudarctűrő, problémamegoldó képességekkel rendelkező, toleráns, megfelelő érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező, kulturált viselkedésű tanulók fejezik be tanulmányaikat iskolánkban. d) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a személyiségfejlesztéshez hasonlóan az egész iskolai életet átfogják. A közösségformálás feladatai: - A nevelők és tanulók kölcsönös, bizalomteli viszonyának kialakítása. - A nevelő hatás pedagógiailag megalapozott érvényesítése, a nevelési eljárásoknak a konkrét körülményekhez való igazítása. - A nevelő hatásoknak rendszerszerű és egymásra épülő érvényesítése. - Az önértékelő képesség fejlesztése a nevelésbe való aktív bekapcsolódás érdekében. - A tanórai közösségfejlesztő tevékenység minden pedagógus feladata, így a tanórai munka módszertani szervezésénél is fontos a közösségfejlesztő lehetőségek kihasználása. - A tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos közösségfejlesztő munka elsődleges szereplői az osztályfőnökök. Tevékenységük meghatározó. Feladatuk a közösségfejlesztés érdekében az osztályban tanító nevelők közösségének összetartása, az egészséges nevelő hatások kialakítása. - A diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenységben a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenységének és az osztályfőnökök munkájának összehangolása. A közösségfejlesztés feladatainak végrehajtását szolgáló tevékenységformák és színterek Iskolaközösség: − tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, − állami ünnepek közös ünneplése, − iskolai szintű közös rendezvények – Rózsafesztivál, karácsonyi hangverseny, 24 órás kosárlabda, − évfolyamszintű rendezvények – pl. szalagavató, − szakmai jellegű versenyek, kirándulások. Osztályközösség: − a gólyatáborban való részvétel, − kulturális rendezvények látogatása (színház, mozi, múzeum, kiállítás, hangverseny stb.), − tanulmányi kirándulás. Egyéb közösségek: − különböző tanulmányi csoportok, − tanulmányi versenyek, − sportversenyek, Andrássy Gyula Gimnázium

14

PEDAGÓGIAI PROGRAM

− énekkar, − DÖK-vezetők. Iskolai hagyományok Egy iskola egyéni arculatának kialakításában meghatározó tényező a közösség hagyományteremtő és hagyományőrző szerepe. Az iskolai hagyományok kialakulását a közösség, a szokások rendszere befolyásolja úgy, hogy a már eddigi, megőrzésre érdemesnek ítélt tevékenységeket megtartva új, az iskola szellemiségének megfelelő alkalmakat vezetünk be és próbálunk ki. Az évek óra kedvelt és jónak tartott rendszeres programok, szokások az idők folyamán hagyománnyá alakulnak. Ebből következik, hogy a felsorolás korántsem teljes és állandó. A változás lehetősége ezután is előttünk áll. Az osztályok kialakítása a beiskolázási tervnek megfelelően történik. A kisebb tanulmányi csoportok összetételét a szakmai szempontok, a 11-13. évfolyamon emellett a tanulók szándéka határozza meg. A diákönkormányzat vezetőségének a kialakítása a képviseleti elv alapján történik. Tantárgyi hagyományok − − − − −

szakmai rendezvények szervezése házi versenyek szervezése tanulmányi versenyeken való részvétel városi, területi sportversenyek művészeti versenyeken és rendezvényeken való részvétel. e) A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenység Az első feladat a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók felismerése, a probléma feltárása. Ebben az osztályfőnököknek és a szaktanároknak egyaránt fontos szerepe van. A beilleszkedési, magatartási zavarokat az érintett szülőkkel, a pedagógusokkal és a tanulókkal is meg kell beszélni. Amennyiben a fennálló zavar még helyi pedagógiai eszközökkel kezelhető, akkor azt az osztályfőnököknek kell koordinálni az érintettek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős beavatásával. A pszichés gondokkal küzdő tanulók számára az iskolai védőnő tud segítséget adni. Ha a zavar súlyossága már meghaladja a kompetenciánkat, külső segítséget kérünk.

f) A tehetséggondozást, képességek kibontakoztatását szolgáló tevékenységünk Tekintettel arra, hogy iskolánk számára tevékenységünknek két fő színtere van:

kulcskérdés

a

beiskolázás,

ezért

ezen

1.) Az általános iskolai tanulók pályaválasztásának segítése A hagyományos „tanulótoborzó” pályaorientáció mellett – azt segítve – a gimnázium szakmai munkaközösségei dinamikusabb kapcsolatot építenek ki az általános iskolákban dolgozó kollégákkal a tanulókkal: - Szaktárgyi versenyeket, feladatmegoldó vetélkedőket hirdetünk nyolcadikosok számára. - Szakköri foglalkozásra, középiskolai versenyekre, bemutatókra hívjuk az érdekelt tanulókat. Andrássy Gyula Gimnázium

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- A diákrendezvényeken, versenyeken cselekvő résztvevőként kapcsoljuk be az általános iskolák végzőseit. 2.) Gimnáziumunkba járó, tehetséges tanulók kibontakozását segítő tevékenységünk Tehetséggondozó szervezeti formákat működtetünk az utolsó két évfolyamra járó tanulók számára: - szabadon választott órakeretek iskolán belüli ellátása a lehetőségek maximumáig, - egyetemi előkészítők, - nyelvvizsgára előkészítő szakkörök szervezése, - továbbra is elegendő teret biztosítunk az OKTV-re való felkészítésnek, - önköltséges szakkörök működnek a gimnázium tehetséges tanulói számára - a különleges képességű, nemcsak szellemi teljesítményekben gazdag tanulók tehetséggondozásában együttműködést keresünk szakmai intézményekkel és szervezetekkel, - a sportban és a művészetekben kiváló tanulóink kibontakozását is elősegítjük; számukra versenyzési illetve szereplési alkalmakat teremtünk, a rászorulókat – az alapítvány útján – anyagilag támogatjuk. 3.) Tanulási időben igénybe vehető szolgáltatások a tehetséggondozás elősegítésére - kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, más iskolai szakemberrel, - felkészítés tanulmányi versenyekre, - felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre, - szakkör, önképzőkör foglalkozásain való részvétel, - egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat, - egyéni, öntevékeny számítógép-használat, - csoportos, öntevékeny tornaterem- és sportudvar használat, - bükkszentkereszti diáktábor csoportos használata, - speciális tanfolyamok – költségtérítéssel, - speciális tanácsadás – ingyenesen. g) A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége. A közoktatásról szóló törvény 41. §. (5) és (6) bekezdése szerint az iskolának gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről. Közre kell működnie a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében. Pedagógiai eszközökkel törekednie kell a káros hatások megelőzésére illetve ellensúlyozására. A gyermekvédelem feladata a hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), és a sajátos nevelési igényű (SNI) és a veszélyeztetett tanulók felderítése, a veszélyeztetettséget okozó körülmények megállapítása, a következmények pedagógiai eszközökkel történő enyhítése, szükség esetén adminisztratív intézkedések kezdeményezése. Intézményünkben az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse fogja össze. Támaszkodik az osztályfőnökök információira, az egyes tanulókra vonatkozóan megtervezik közös eljárásaikat, értékelik tapasztalataikat. Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor az ellenőrzőn keresztül tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős külön munkaköri leírás alapján végzi tevékenységét.


16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítő szervezetek listája, amelyekkel szükség szerint kapcsolatot tartunk: - SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat - SOS Tini Telefonos Lelkisegély Szolgálat - Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó - Gadara Ifjúsági Gondozóház - Családvédelmi Szolgálat - Lányka Nőgyógyászati Szakrendelés, Réthy Pál Kórház, Békéscsaba - Drogambulancia, Pándy Kálmán Kórház, Gyula - Békés Megyei Áldozatvédő Iroda - Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

h) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási programja A tanulási kudarcnak a gimnáziumban két típusát különböztetjük meg: 1.) Az általános iskolából hozott tanulási kudarcokat, amelyeknek létét a 9. évfolyam elején szervezett és az egész iskolában elvégzett szakmai felmérések segítségével állapítunk meg. 2.) A középiskolai tanulmányok során kialakuló tanulmányi kudarcokat, amelyeknek ugyancsak két típusa van: a) az átlagosnál jóval gyengébb a tanuló az össztantárgyi eredményekben, b) egy-egy, a tanuló számára valamilyen oknál fogva az átlagosnál nehezebben tantárgyra korlátozódik a tanulói kudarc. A felzárkóztatás módszerei az intézményben 1.) Az elvégzett mérés alapján a gimnázium szaktanáraiknak a 9. évfolyamon differenciált foglalkoztatást kell folytatnia a tantárgyi órakereten belül azon tanulókkal, akiknél az általános iskolában olyan típusú hiányosság alakult ki, amely a gimnáziumi továbblépést akadályozza. E foglalkoztatás lehetséges formái: a) a tanórán olyan típusú feladatokat adni, amelyek a hiányosságok kiküszöbölését, ezáltal a tanuló felzárkóztatását szolgálják, b) házi feladatként adni a felzárkóztatásra szoruló tanulóknak ilyen típusú feladatokat. Fontos alapelv, hogy e feladatok névre szólóak legyenek. Az ilyen típusú tevékenységet addig kell folytatni egy-egy tanuló esetében, míg a lemaradásuk behozottnak mondható. Ezeket a feladatokat abban az esetben lehet osztályozni, ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy az osztályozás /ez nem feltétlenül azonos a jó osztályzattal!/ pozitívan motiválja a tanulót az előrelépésre. 2.) A középiskolai tanulmányok során kialakuló tanulmányi kudarcok esetén: a) Az össztantárgyi eredmények általános romlása esetén az osztályfőnök feladata a probléma jelzése az intézményvezetésnek. Ennek rendszerszerű fóruma az osztályozó értekezlet, de ha az egyes eset indokolja, ez bármikor megtehető. Az osztályfőnök tehet javaslatot arra, hogy milyen megoldási módokat tartana célszerűnek az adott tanuló esetében. Ezek a következők: Andrássy Gyula Gimnázium

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1./ a szülők értesítése, velük való konzultáció, 2./ a gyermek-és ifjúságvédelemi felelős értesítése, aki saját hatáskörben jár el, de az osztályfőnök és az intézményvezetés egyetértésével teszi meg javaslatát külső intézmények segítségének igénybevételére. b) Az egyes tantárgyak esetén történt középiskolai lemaradások pótlására az intézményen belül a kollégiumban folyó korrepetálási órákon való részvétel, amely a gimnázium minden tanulója számára ingyen igénybe vehető. i) A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók száma iskolánkban csekély. Ennek következtében e tanulók speciális fejlesztési igényeit kielégíteni tudó, e célra kiképzett szakemberünk nincs. Így ezen tanulók egyedi tanórai igényeinek kielégítését az iskola a tanórán belüli differenciált foglalkoztatás részeként tudja megoldani. Ennek alapja csak a tanuló sajátos nevelési igényét megállapító szakértői vélemény lehet. Az intézmény az osztályfőnök bevonásával értesíti az érintett szaktanár(ok)at a tanuló esetében szükséges egyedi módszerek alkalmazásának szükségességéről és a fenntartó segítségével gondoskodik ennek esetleges külön eszköz- és létesítmény-kiegészítő igényeiről. Az intézményvezetés az osztályfőnökökkel folyamatosan kapcsolatot tartva, állandóan figyelemmel kíséri az érintett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet. Amennyiben a tanuló iskolai tevékenységéhez illetve benntartózkodásához, esetleg mozgatásához külön szakember(ek) szükséges(ek), azt az intézmény saját erőből nem tudja biztosítani. Ilyen esetben a fenntartó, illetve az Esély Pedagógiai Központ segítségével tudja csak a feladatot ellátni. Velük folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az esetleg adódó aktuális problémák mielőbbi, gyors megoldása érdekében. Amennyiben valamely tanuló esetében ez jelenti a megoldást, az intézmény módosítja a továbbképzési tervét, ha ezzel biztosítani tudja az adott probléma megoldását. Ennek mértéke azonban – az intézmény pénzügyi lehetőségei és továbbképzési kötelezettségei miatt – 120 óránál nem lehet több egy-egy tanuló esetében. Ez a továbbképzési kötelezettség intézményi szinten – ugyanezen okok miatt – önerőből nem lehet több naptári évenként 120 óránál sem. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás ezen tanulók esetében a többiekhez viszonyítva fontosabb. Ez külön feladata az intézményvezetésnek, az osztályfőnöknek és a tanulót tanító minden szaktanárnak egyaránt. j) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola minden pedagógusa köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Ennek alapján minden pedagógus feladata – többek között – hogy a tanulók anyagi veszélyeztetettségének észlelése esetén kapcsolatba lépjen az osztályfőnökökkel és a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel. Az ő feladata, a 11/1994. MKM rendelet. 6.§. (5) bek. e) pontja szerint: „a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi , hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében”. Az iskola igyekszik – amennyire ez lehetséges – a problémák kezelésében együttműködni a szülőkkel. A tankönyvellátási normatívák felhasználási lehetőségeinél szem előtt tartjuk a rászorulók érdekeit. Az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében a „2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről” alapján járunk el. Andrássy Gyula Gimnázium

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Konkrét problémák megoldásánál javasoljuk az alapítvány agyagi támogatásának igénylését.


19

PEDAGÓGIAI PROGRAM

k) Eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó alfejezetei tartalmazzák. l) A szülő, tanuló, iskolai-és kollégiumi pedagógus-együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei Az iskola nyitottságának leginkább fejlesztendő területe a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése. Ennek szervezeti formái a következők: 1.) Osztály szülői értekezletek, amelyeket tanévenként két alkalommal kötelező tartani. További szülői értekezletek tarthatók az osztályfőnök, az intézményvezetés, a szülők és a tanulók kérésére is, ha ennek indokai megalapozottak. /Az osztályfőnököknek törekedniük kell arra, hogy a szülői értekezleten a szülői jelenlét aránya érje el legalább a tanulói létszám 80%-át./ 2.) Az osztályfőnökök és a szaktanárok egyaránt az ellenőrző könyvet használják fel a szülők rendszeres tájékoztatására azon problémákkal, ügyekkel kapcsolatban, amelyek a tanulót egyénileg, vagy mint az osztályközösség tagját érintik. Ide kell bejegyezni a tanuló által kapott dicséreteket, a tanév legfontosabb időpontjait, különös tekintettel a tanítási szünetnapokra, hisz ezeken a felügyelet megoldása a szülő feladata. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szülő írja alá ezeket a közléseket, ezzel jelezve annak tudomásulvételét. 3.) A szülői fogadóórák a szaktanárok és a szülők közötti információcsere rendszerszerű fórumai. Minden szaktanár minden héten egyszer köteles a szülők rendelkezésére állni. Amennyiben ez az időpont a szülőnek nem megfelelő /különös tekintettel arra, hogy egyre több a nem-békéscsabai szülő/, akkor a szaktanár köteles egy előre egyeztetett időpontban a szülő rendelkezésére állni. 4.) Az iskolában működik a Szülői Munkaközösség Választmánya, amelynek tagjai az osztályok szülői munkaközösségének elnökei. A szerepet abban kellene erősíteni, hogy a szülők által az iskola életében tapasztalt problémák az intézményvezetés tudomására jussanak. Ez lehetővé tenné, hogy az intézményvezetés tájékozottabb legyen arról, hol szükséges a beavatkozás az iskolában folyó pedagógiai folyamatokba. Ez a visszacsatolás egyelőre kevésbé működik. Ennek egyik oka, hogy a választmányban lévő szülők igazi legitimációval nem rendelkeznek, másik oka pedig az, hogy az intézményvezetés a pénzügyi jellegű problémákat legfeljebb közvetíteni tudja a fenntartó felé, a személyi problémákat pedig hiába ismeri, akaratát legfeljebb a meghatározott időre foglalkoztatott dolgozóinál tudja érvényesíteni. 5.) A kollégista tanulóink szüleivel a kollégiumi csoportvezető nevelők is tartják a kapcsolatot elsősorban telefonon, de gyakran érdeklődnek a szülők személyesen is. A 9. évfolyamos diákok szüleinek tanévkezdéskor az igazgató és a kollégiumvezető tart szülői értekezletet, amelyen a csoportvezető nevelők is részt vesznek. Az iskolai osztályfőnökök az osztály-szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét, hogy az értekezlet végeztével a kollégiumban a csoportvezető nevelővel is konzultálhatnak.


20

PEDAGÓGIAI PROGRAM

m) Egészségnevelési program 1. Helyzetfeltárás Az iskola részletes helyzetfeltárást végzett a tanulók, a családok és a társadalmi környezet állapotára vonatkozóan. Ezekből a megállapításokból csak a legfontosabb tényeket rögzítettük, erre alapozódik a célok és a feladatok megfogalmazása. A gimnázium tantestülete egységesen a prevenciós cél megfogalmazása mellett foglalt állást. A prevenciónak több formáját ismerjük. Az elsődleges prevenció az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítéseket jelenti. A másodlagos prevenció körébe tartoznak az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyeknek célja a betegségek megelőzése. Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része a dorgprevenció, ezért szólunk erről – az egészségnevelési főrészben – külön fejezetben. 1.1 A társadalmi környezet jellemzése Mindig is fontos helyet kapott a felnövekvő nemzedék, a diákság életmódjának támogatása az oktatás területén. Napjainkban talán még fontosabb lett ez a kérdés, hiszen oly sok, és egyre több veszély fenyegeti a középiskolás korosztályt. Békés megyében – az ország egészéhez képest – a statisztikai adatokat figyelembe véve stagnál ugyan a munkanélküliek száma, de még mindig az elsők között szerepelünk ebből a szempontból. Ennek következménye, hogy a térségben fokozódik az elszegényedés. Felgyorsult életünk teljesítményorientált lett, a napi élet velejárója a túl nagy stressz. Ezekből fakadóan egyre szaporodnak a különféle szenvedélybetegségek. Összegezve: a testi és lelki egészség megőrzésére nem figyelünk oda eléggé. 1.2 A családok jellemzése Általánosságban a gimnázium tanulóinak családi háttere rendezett, a szülői hozzáállást a pedagógusokkal való együttműködés jellemzi. Csekély számú a beteg gyermeket nevelő család, Jelentős arányú a három gyermeket nevelő család. Növekszik a gyermekét egyedül nevelő, csonka családok száma. Az anyagi nehézségek ellenére a családok odafigyelnek arra, hogy minél kisebb legyen a gyermekük kulturális, szociális hátránya a többi tanulóval szemben. 1.3 A diákokkal kapcsolatos megállapítások Összességében a tanulóink egészségi állapota jónak mondható. Az elhízott tanulók száma osztályonként 1-3. (Országos átlag: 30%.) A mozgásszegény életmód miatt a tanulók több mint fele érintett kisebb-nagyobb gerincproblémában. Érdeklődési (alul motivált), koncentrálási (figyelemösszpontosítási) és gondolkodási zavar, kóros lassúság elvétve fordul elő a tanulók között. Ritka a deviáns magatartás (agresszió, hazudozás, csavargás, stb.), a veszélyeztetettség ténye nem ismert iskolánkban (alkohol, drog, bűncselekmény). Az urbanizáció negatív hatásai, a vidékről városba (kollégiumba) kerülés, a bejárás kifárasztja, ingerlékennyé teszi a tanulókat. A tanulók többsége igényli a feszültségoldó, önismereti tevékenységi formákat, egészségvédő tájékoztatókat. 1.4 A humánerőforrás jellemzői - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős biológia szakos tanár, emellett a feladat elvégzésére képzett szakember. - A tantestületből 15 fő vett részt Gordon-tréningen. Andrássy Gyula Gimnázium

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 3 fő 120 órás önismereti tréningen vett részt. - 2 fő 3 napos országos drogkonferencián vett részt. - Csoportok vezetésére négy képzett pedagógus van az iskolában (kommunikációs-, önismereti, konfliktuskezelési, stb. csoportfoglalkozások vezetésére képes szakember). - A Békés-megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának szervezésében drogmegelőzési felkészítésen 2 fő vett részt. - Iskolapszichológus nem rendszeresen ugyan, de alkalomszerűen a tanulók rendelkezésére áll. 2. Célmeghatározás 2.1 Az egészség Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete során, ott ahol tanul, él, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. A gondoskodás, a test és a lélek harmóniája, és az ökológia olyan alapvető kérdések, amelyeket az egészségfejlesztő stratégiák kialakításánál figyelembe kell venni. 2.2 Általános cél A fiatalok váljanak képessé egy produktív, egészséges életstílus kialakítására, a drogok visszautasítására. 2.3 Konkrét célok Az általános célkitűzés megvalósítása konkrét célok megvalósítása során történik. Vagyis az iskolai nevelés valamennyi színtere: valamennyi tanítási óra, az iskolai tanítási órákon kívüli rendezvények, a kurrikulum és a nem kurrikulum szerű programok során. Ezeket az egyes tantárgyak keretén belül fogalmazzuk meg. 3. A tevékenységek színterei és módszerei Az iskolai programok színterei a tanítási óra, az órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és az iskolán kívül is. 3.1 Tanórai tevékenységek 3.1.1 Osztályfőnöki óra Életvitel, egészség : 9.-10. évfolyam a) Konfliktuskezelés: Tartalom: A konfliktus, mint az életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konfliktus kialakulása, feltételei. Milyen a konstruktív konfliktuskezelés? -

Önismeret, saját tapasztalatok hasznosítása, felelősségérzet, pozitív énkép.

-

Önérvényesítés – mások önérvényesítő szándékának tiszteletben tartásával.

-

Ne az emberrel, csak az álláspontjával ütközz!

-

Az érdekeidet védd, ne az álláspontodat!

-

Válaszd le az embereket a problémákról; a problémák ellen küzdj, ne az emberek ellen!

A konfliktuskezelés személyiségi feltételei: Andrássy Gyula Gimnázium

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- megfelelő kommunikációs készség, - belátás, empátia, tolerancia, - stratégiai, taktikai ismeretek. A konfliktusok feloldásának menete: - a probléma pontos megfogalmazása, - az érintettek álláspontjának, aggodalmainak, reményeinek, szempontjainak feltárása, - alternatív megoldások keresése, - mérlegelés, a megfelelő megoldás kiválasztása, - az eredmény, esetleg az átmeneti kudarc elemzése. Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai: Módszerek, technikák: - saját élményalapú konfliktus megbeszélése, - konfliktusszituáció „megszervezése”, elemzése, - videoanyag megtekintése után vita, - drámapedagógiai módszerek és példák elemzése, - történelmi konfliktusok elemzése, megvitatása. b) Lelki egészség Tartalom: A serdülőkor a személyiség kialakulásának döntő életszakasza. Az életkorból fakadó problémák, feszültségek ellentmondások gyakoriak, jelentősek. (Önállóvá válás, konfliktusok a szülőkkel és pedagógusokkal, kortársakkal, felnőttekkel.) - Önismeret, önbizalom, önkontroll, önérvényesítés. - Képességkorlátok és lehetőségek tudata. - Önnevelési készség és stratégia. - Gátlások leküzdése, készség és képesség a kezelésükre. - Képességeknek megfelelő testi, lelki terhelésére való törekvés, a túlterhelés veszélyei. - A szorongás, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. - Az eredményes konfliktuskezelés, mint a lelki egészség feltétele – a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. - A kudarcok és tanulságaik feldolgozása, hasznosítása. Módszerek, technikák: - Saját élményalapú konfliktus megbeszélése. - Konfliktusszituáció „megszervezése”, elemzése. - Videoanyag megtekintése után vita. - Drámapedagógiai módszerek és példák elemzése. - Történelmi konfliktusok elemzése, megvitatása. - Sajátos szervezeti formák: mentálhigiénés szakember, diákjóléti szakértő, kommunikációs tréner bekapcsolása. Iskolai mentálhigiénés szolgáltatás. Andrássy Gyula Gimnázium

23

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Önismereti és csoporttréning, élmények feldolgozása. - Irodalmi, filmművészeti témák bemutatása. c) Testi egészség Tartalom: Az egészségmegőrzés igényének kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A test és a lélek harmonikus fejlődése. - A testi és lelki egészség összefüggéseinek feltárása. - Lelki egészségünk megerősítése esély az egészségkárosító szenvedélyek, torzulások megakadályozására. A pszichés zavarok testi jelei. - Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete, mint az önismeret szerves része. - Biológiai, pszichológiai érés – a serdülőkor pszichoszomatikus sajátosságai. - Az egészséget fenyegető tényezők ismerete – környezeti károsító hatások. - Aktív egészségvédelem – a sport. Az egészségfenntartó és a versenysport jelentősége. - Balesetvédelem, balesetek megelőzése. Módszerek, technikák: - Osztály csoport egészségi állapotának felmérése, a diákok egyéni életvitelének vizsgálata. - Az egészséges életvitelről szóló médiák figyelése, információk feldolgozása. - Osztályminták, példaképek hétköznapjainak megismerése. - Sokoldalú szabadidős tevékenység aktív és passzív példái. d) Társas kapcsolatok: Tartalom: Egyén és közösség – példa, minta, szerep értelmezése. - Felnőtt korosztályi kapcsolati problémák – barátság, szerelem, függelmi kapcsolatok. - A „Tettedért felelsz” – tudat kialakítása. - Kapcsolat – szakítás – a kulturált magatartás követelményei. - A testi, lelki szerelem élményei és csapdái. Módszerek, technikák: - Vitaindító szituációk, filmek, újságok, beszámolók. - Esetelemzés, csoportfoglalkozás. - Célzott beszélgetések; csoportinterjú. 11. – 12. évfolyam: a) Konfliktuskezelés: Tartalom: - A konfliktus problémafaktorának megtalálása. Problémamegtalálási gyakorlat (kompromisszum, konszenzus). -

Másság, kiközösítettség és agresszivitás.


24

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás – érdekek ütköztetése és érdekérvényesítés. -

Az iskolai konfliktus eredetet és megoldási minták.

-

Demokrácia az osztályban és az iskolában.

Módszerek és technikák: -

Tréning.

-

Aktuális újságcikkek, rádió és TV adások elemzése, megvitatása.

b) Lelki egészség: - Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, ugyanakkor az autonómia megőrzése. -

Önálló döntés képessége, mérlegelés.

-

Humor, játék, művészi kifejezés.

-

Pozitív és negatív élmények feldolgozása.

-

Érzelmeink vállalása, az emberi kapcsolatok értékként való felfogása.

-

Tudatos védekezés a kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szemben.

-

A lelki betegség szimptómái – környezetünk megfigyelése.

Módszerek, technikák: -

Őszinte, feltáró beszélgetések.

-

Esetelemzések.

-

Irodalmi, drámai alkotások elemzése.

-

Élménybeszámolók, riportok.

c) Testi egészség: Tartalom: - Szexualitás és testi egészség. - A saját test elfogadásának képessége. - Az egészséges szexualitás kérdései. - A szexuális élet megkezdése, felelősség. - Kockázat – a fogamzásgátlás módjai. - A gyakori partnercsere veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély). - Az abortusz körüli viták, kérdések. - Az optimális családtervezés. - Szexuális devianciák. - A nemi magatartás és a nemi betegségek összefüggései. - Egészségkárosító hatások, szenvedélyek megelőzése, gyógyításuk. - Alkoholizmus, gyógyszerek, kábítószer. - A testi fogyatékosság és az elfogadó magatartás. Módszerek és technikák: - Előadások, közös rendezvények. Andrássy Gyula Gimnázium

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Szakemberekkel közös és egyéni konzultáció. - Információs és tanácsadó ismerethordozók használata. - Viták, célzott beszélgetések. - Mentálhigiénés interjú. - Öntevékeny kortárs szakértők bevonása. 3.1.2. Testnevelés óra Célmeghatározások: - A tanulók életkorának megfelelően a keringési, a légzési és mozgatószervük. - Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet! - Aktív és tudatos tevékenységgel előzzék meg a tartási rendellenességeket, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat! - A testtartásért felelős izmok megerősítése. - A mozgások hatására szilárduljon meg egészségük, váljanak ellenállóvá a betegségekkel szemben. - Tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. - Károsodásmentesen következzenek be a fejlődés változásai. - A mozgástevékenység hatására fejlődjön keringési, légzési és mozgatószerveik. - Előzzék meg a testtartási rendellenességeket. - Legyenek tisztában: a mozgásnak, a sportnak jótékony hatása van az egészségre. - A fizikai aktivitás épüljön be mindennapjukba. Higiénés magatartásra nevelés: a.) Személyi higiénére nevelés: - Órák utáni tisztálkodás szükségessége és jelentősége. - Egészséges öltözködés: udvaron tartózkodás, egészséges lábbeli, stb. - A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. b.) Környezethigiénére való nevelés: - A tanulói környezet higiéniája – pl. öltözők, mosdók, stb. kulturált használata. - A tornaterem tisztasága, higiéniája. Az egészséges táplálkozásra nevelés: - Az optimális kalóriaszint betartására való nevelés – az elfogyasztott és a felhasznált kalória aránya. - Korszerű táplálkozás, napi táplálkozási időpontok. - A táplálkozás évszakhoz igazodó kialakítása. - Megfelelő étkezési szokások kialakítása. Egészséges mozgásfejlődés: - A testmozgás, testedzés megszerettetése. - A tanulók életében váljon a mozgás szükségletté. Andrássy Gyula Gimnázium

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Az örömmel végzett mozgásfajta iránti igény kialakítása. - A terheléstűrés, az állóképesség, az erőnlét fokozása. Balesetmegelőzés, az egészség megóvása: - A veszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, kivédése. - A koordinációs képesség fejlesztése. - Az egészségkárosító hatások kiszűrése, prevenció. Az egészségfejlesztés színterei testnevelés órán: - Testnevelés órák. - Tömegsport. - Sportági edzések. - Versenyek. - Futófesztiválok. - Tornák – tornabajnokságok. - Táborozások – iskolai sítábor. - Szabadidős tevékenységek: kerékpártúra, gyalogtúra, játékos tevékenységek. 3.1.3. Biológia: Egészséges táplálkozás: - szénhidrátok, - zsírok, - fehérjék, - esszenciális aminosavak és ezek hiánya, - ásványi anyagok, - vitaminok, - az alkohol élettani hatása, - tartósítószerek, adalékanyagok, - a táplálkozási szervrendszer főbb betegségei. Alapvető járványtani fogalmak, vírusok és baktériumok által okozott betegségek - az antibiotikumok használata a betegség során A gombafogyasztás szabályai, a mérgező kalaposgombák felismerése, a penészgombák rákkeltő voltának ismerete A bőr gondozása és védelme: - a napsugárzás hatása, a napozás során alkalmazott védekezés, - bőr- és hajápolás, - anyajegy, szemölcs, mitesszer, pattanás, vízhólyag, vérhólyag, - égési sérülés és ellátása. Andrássy Gyula Gimnázium

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A vázrendszer egészségtana: - a csont összetételének változása az életkorral, ennek következményei, - a gerincoszlop görbületei és ezek elváltozásai, - izületi sérülések. A légzőrendszer egészségtana: - a légzőrendszert károsító tényezők, - a légzőrendszer főbb betegségei, - a tüdőszűrés jelentősége, - a dohányzás élettani hatása, veszélyei. A keringési rendszer egészségtana: - a helytelen életmód és a keringési betegségek kapcsolata, - alapvető sebellátási módok, - a sport hatása a keringési rendszerre, - véradás, vérátömlesztés, - szervátültetés, - az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A kiválasztó szervrendszer egészségtana: - az egészséges ember vizeletének összetétele, a változás okai, - a megfelelő folyadékbevitel fontossága, - a kiválasztószervek főbb betegségei, - művesekezelés. Az idegrendszer egészségtana: - az érzékcsalódás (hallucináció), - a drogok és az alkohol idegélettani hatása, - a szem és a fül alapvető betegségei ezek kiváltó tényezői, - stresszbetegségek, - a fájdalomcsillapítás módjai, veszélyei. A szaporodás, fejlődés egészségtana: - a családtervezés, terhességmegszakítás és következményei, - a terhesgondozás jelentősége, a terhesség és a szoptatás alatt követendő életmód, - a szoptatás előnyei, - a nemi úton terjedő betegségek, - a nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Genetika: - mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei, - a kromoszóma-rendellenességek kockázati tényezői, - a daganatok típusai, az áttétel fogalma, a rák korai felismerésének jelentősége, - magzati diagnosztika. 3.2. Tanórán kívül végzett tevékenységek 3.2.1. Iskolai védőnő tevékenysége Feladata: -

hetente egyszer fogadóórát tart, egészségnevelési előadásokat tart, részt vesz a városi egészségnevelő programok iskolai szintű szervezésében, az előírtaknak megfelelően végzi a diákok szűrését, egészségnevelési előadásokat tart, amelyeknek témái: - családi életre nevelés - egészséges életmóddal kapcsolatos pozitív hozzáállás erősítése, - a táplálkozás szerepe,


28

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- a káros szenvedélyek kerülése, - a testmozgás fontossága, - a stresszkezelés módszerei. 3.2.2. Városi szervezetekkel való kapcsolattartás - A Városi Drogprevenciós Munkacsoport és Kábítószerügyi Egyeztető Fórum kortárssegítő képzésein való részvétel. A kiképzett kortárssegítők évente 10 órát tartanak iskolánkban – diákjaik körében – osztályfőnöki órákon és szabadidős tevékenységi formák keretében is. A munkacsoport a diákok szupervíziójáról is gondoskodik, előre egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít a képzést végző szakember bevonásával az élmények közös feldolgozására. - Városi Drogprevenciós Munkacsoport rendezvényein való szervezett részvétel – pl. „Szenvedélyünk az egészség”, „Függőség és én”, stb. - A témával kapcsolatos „Megyei Ifjúsági Fórumon” való részvétel, majd a tapasztalatok, információk továbbadása, értékelés. - Országos Csecsemőgondozási Versenyen való részvétel. - Az ÁNTSZ egészségnevelési képzésén mentorok kiképzése, majd az iskolában és az iskolán kívül a tanultak hasznosítása. - Békés Megyei Munkaügyi Központ kortársak megsegítésére szervezett tréningeken való részvételünk. - Más középiskolában tartott tréningek tartása a kiképzett kortárs trénerek vezetésével. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat témával kapcsolatos programjain való részvétel – pl. „A kríziskezelés elmélete és gyakorlata”, esetmegbeszélés – „Egy problémás eset elemzése” címmel; „egészségnevelés, egészségmegőrzés” címmel szervezett előadáson és az azt követő vitafórumon való részvétel. - A Nevelési Tanácsadóval többszempontú a kapcsolattartásunk: - az általuk szervezett előadásokon, programokon részt veszünk, - pályázatok megvalósításához szakemberek delegálását kérjük a megvalósítás során. - Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében az e témával kapcsolatos programokon való részvétel – pl. „Gördülő” címmel egy napos szakmai konferencián való részvétel. n) Környezeti nevelési program 1. Helyzetelemzés: A gimnázium épülete környezeti szempontból a legideálisabb középiskolák egyikének számít a térségben. Az iskola épületének teljes felújítása közel tíz éve megtörtént, így esztétikus környezetben, 2292,2 négyzetméteren, hatalmas udvarral, zöld övezetben tölthetik hasznosan diákjaink iskolai- és szabadidejüket. Különlegesen nagy hangsúlyt fektetünk az iskola környezetének esztétikussá tételére - a fű és a fák gondozása, az épület virággal történő díszítése a dolgozók közös elhatározása. Az iskola tanulóinak több mint 50%-a vidéki tanuló, ezért megközelíthetőség szempontjából is különösen kedvező helyen van a Rózsa Ferenc Gimnázium épülete - alig 200 méterre a vasútállomástól és a buszpályaudvartól. Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven a környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül is. A környezeti nevelés az a területe az iskolai nevelésnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre.


29

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. A környezeti nevelés célja: 2.1 Általános cél: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003.) Általános célok a környezeti nevelés terén: - Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; - Kialakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt – váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; - Váljanak a fiatalok érzékennyé a környezet állapota iránt, kapcsolódjanak be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe; - Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása; - Váljon meghatározóvá életükben a környezeti károk megelőzésére való törekvés; - Ismerjék el, hogy a természet megóvása közös és egyéni kötelesség. 2.2 Konkrét célok: Az általános célkitűzés megvalósítása konkrét célok megvalósítása során történik. Vagyis az iskolai nevelés valamennyi színtere: valamennyi tanítási óra, az iskolai tanítási órákon kívüli rendezvények, a kurrikulum és a nem kurrikulum szerű programok során. Ezeket az egyes tantárgyak keretén belül fogalmazzuk meg. 3. A tevékenysége színterei és módszerei: 3.1 Tanórán végzett tevékenységek: 3.1.1 Osztályfőnöki óra keretében: A tanulók osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnök az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének kialakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit – ilyenek a táplálkozási szokások, a szemét kezelése, anyag és Andrássy Gyula Gimnázium

30

PEDAGÓGIAI PROGRAM

energiatakarékosság, stb. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészíti és összefűzi az egyes szaktárgyakat. Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása: - A tanulók látókörének bővítése a lokális ismereteken keresztül a globális felé; - A közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése; - A szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző személyiség kialakítása; - Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása – minta, példa, stb. - Helyi környezetvédelmi programok megismerése, azokról beszámolók készítése osztályfőnöki órákra; - A környezetbarát anyagok megismerése – a tanulók szemléltető eszközök, minták elemzése alapján tartják kiselőadásaikat; - A mezőgazdaság emberi egészséget veszélyeztető hatásai – központi kérdés Békéscsaba és a környező települések miatt, dél-alföldi régióban, élünk! - Takarékos energiafelhasználás – csak a szükséges energiafelhasználás vezethet takarékosságra – akciótervek készítése. 3.1.2 Testnevelés óra keretében: - A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges, testi fejlődésüket; - Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, a tornaszerek; - Sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat; - Az egészség és a környezet komplex kapcsolatban van. 3.1.3 Földrajz óra keretében: A földi szférák környezeti problémái: - éghajlatváltozás; - levegő, talaj, vizek szennyezése; - a társadalom gazdasági tevékenységének környezetkárosító következményeinek hatásai; A globális problémák vonatkozásai: - demográfiai robbanás; - élelmezési válság; - nyersanyag- és energiaválság; - az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére; A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei - a harmonikus és fenntartható fejlődés elve, a megvalósulás korlátai; 3.2 Tanórán kívül végzett tevékenységek: - A tanulóink olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti ismereteiket – pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Herman Ottó Verseny. - Környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök működtetése: Andrássy Gyula Gimnázium

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakkör, önképzőkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül tematikus szakkörök is működhetnek – a konkrét igényeknek megfelelően; - Fordítási versenyeken való részvétel, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel kapcsolatos kérdések, cikkek is. - Az iskolai diáktábor Bükkszentkereszten többek között azt a célt is szolgálja, hogy az évközi elméleti tananyag alkalmazhatóságát mutassuk meg a tanulóknak a természetben is. Így olyan tudást adhatunk a tanulóknak, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. - Saját iskolaújságunkban környezeti neveléssel kapcsolatos témákat dolgozunk fel; - Különböző akciókban veszünk részt: ▪ gyűjtési akciókat (pl.: elem, stb.) szervezünk az iskolában ▪ kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra – pl.: a Föld Napján rajz és fotókiállítást - Osztálykirándulások, szakmai tanulmányutak: Évente, szaktárgyaknak megfelelően történik. Nemzeti parkok, természetvédelmi területek, vadasparkok, botanikus kertek, múzeumok, stb. látogatása.


32

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.) A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

a) A gimnázium tantárgyszerkezete A GIMNÁZIUM TANTÁRGYSZERKEZETÉNEK TÁRGYMUTATÓJA Iskolánk küldetéséből, feladataiból eredően az oktatás minőségét, hatékonyságát, a tanulói teljesítmény növelését a tantárgyak emelt követelményszintű szervezeti formájában és több tantárgy esetében csoportbontásban valósítjuk meg. Minden csoportra kidolgoztuk az óraterveket.

A tantárgyszerkezetet ismertető fejezet négy egységre bontható: A) Heti órakeretek a 2001/2002-2011/2012. tanévekben 1. sz. melléklettől 4. sz. mellékletig

B) A 2004/2005., a 2005/2006., és a 2006/2007. tanévben induló csoportokra vonatkozó tantárgyszerkezet (H3) 5 sz. melléklettől a 11. sz. mellékletig (A közoktatási törvény 2003. évi módosításait is figyelembe véve.)

C) A 2007/2008. tanévtől (nyelvi előkészítő osztály esetében 2006/2007-től) induló csoportokra vonatkozó tantárgyszerkezet (H4) 12. sz. melléklettől a 22. sz. mellékletig (Az óraszámok évfolyamok közötti átrendezése miatti változás.)

D) Az órabanki órák felosztása a 2008/2009. tanévtől a 2011/2012. tanévig 23. sz. melléklettől a 32. sz. mellékletig


33

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tantárgyszerkezet és a helyi tanterv felülvizsgálatára a 2010/2011. tanévben kerül sor és a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (NAT 2) 11§ (3) bekezdés szerint 2011. június 30-ig kell megküldeni jóváhagyásra a fenntartónak. Az új Nemzeti alaptanterv szerinti helyi tanterv a 2012/2013. tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre.


34

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Heti órakeretek a 2001/2002-2011/2012. tanévekben


35

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kerettanterven alapuló helyi tantervek bevezetése 1. sz. melléklet

Tanév

2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007.

9. évfolyam

10. évfolyam

H1 H1 H2 H3

R H1 H1 H2

H1

R R R H1

H3 H3

H3

H2

H1

(NYEK: H4)

H4

2007/2008.

Tanév

9. évfolyam

2008/2009.

H4

11. évfolyam

R R H1

H3 H3 (NYEK: H4)

10. 11. évfolyam évfolyam

H4 H3

12. évfolyam

H3

H2

H3

H3

12. 13. évfolyam évfolyam

H3

H3

(NYEK: H4)

2009/2010.

H4

H4

H4 H3

H3

(NYEK: H4)

2010/2011. 2011/2012.

H4

H4

H4 H4

H4

R: a régi (többségében a módosított 1978-as) tanterv H1, H2, H3, H4: a kerettantervnek megfelelően felülvizsgált tantárgyszerkezet, helyi tanterv (1., 2., 3., 4. változat) NYEK: nyelvi előkészítővel induló osztály Andrássy Gyula Gimnázium

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A heti óraszámok meghatározásakor figyelembe veendő órakeretek (2007/2008. tanévtől évfolyamonként) 2. sz. melléklet

tanév

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

évfolyam

kötelező óra hetente

9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13.

27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 30 27,5 27,5 30 30 30 27,5 27,5 30 30 30 27,5 27,5 30 30 30


egyéni nem kötelező fejlesztésre órára, egyéni 1993. LXXIX. tv. számított tanóra foglalkozásra, 52.§ (7) d., e. (9%-10%-11%csoportbontásra 12%) 1993. (45%, 60%) fordítható heti LXXIX. tv. 52.§ órák száma 11. c; 129.§ (10)

12,375 12,375 18 18 12,375 12,375 18 18 18 12,375 12,375 18 18 18 12,375 12,375 18 18 18 12,375 12,375 18 18 18

2,475 2,475 2,7 2,7 2,75 2,75 3 3 3 3,025 3,025 3,3 3,3 3,3 3,3 3,3 3,6 3,6 3,6 3,3 3,3 3,6 3,6 3,6

14,85 14,85 20,7 20,7 15,125 15,125 21 21 21 15,4 15,4 21,3 21,3 21,3 15,675 15,675 21,6 21,6 21,6 15,675 15,675 21,6 21,6 21,6

PEDAGÓGIAI PROGRAM 37

felhasználható összes heti órák száma

összes heti óra 5 osztályos évfolyamon

42,35 42,35 50,7 50,7 42,625 42,625 51 51 51 42,9 42,9 51,3 51,3 51,3 43,175 43,175 51,6 51,6 51,6 43,175 43,175 51,6 51,6 51,6

211,75 211,75 253,5 253,5 213,125 213,125 255 255 214,5 214,5 256,5 256,5 215,875 215,875 258 258 215,875 215,875 258 258

összes óra hetente

930,5

987,25

993,3

999,35

999,35

A heti óraszámok alakulása az 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ (3), (7), (11) bekezdés és a 129. § (10) bekezdés alapján 3. sz. melléklet

Összes 13. évf. heti órák száma

Tanév

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2002/2003.

225

225

231

217,5

-

898,5

2003/2004.

206,25

225

247,5

217,5

-

896,25

2004/2005.

207,5

207,5

249

249

-

913

2005/2006.

209

209

250,5

250,5

-

919

2006/2007.

210,375

210,375

252

252

-

924,75

2007/2008.

211,75

211,75

253,5

253,5

-

930,5

2008/2009.

213,125

213,125

255

255

51

987,25

2009/2010.

214,5

214,5

256,5

256,5

51,3

993,3

2010/2011., 2011/2012.

215,875

215,875

258

258

51,6

999,35


38

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az összes felhasználható heti óraszám alakulása az 1993. évi LXXIX. törvény (kt.) 52.§ (3), (7), (11) bekezdés és a 129. § (10) bekezdés, valamint a kt. 1. számú melléklet II/7. alapján 4. sz. melléklet

Tanév

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2007/2008.

218,625

218,625

261

261

-

959,25

2008/2009.

220

220

262,5

262,5

52,5

1017,5

2009/2010.

221,375

221,375

264

264

52,8

1023,55

2010/2011., 2011/2012., 2012/2013.

222,75

222,75

265,5

265,5

53,1

1029,60


39

13. évf. Összesen

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 2004/2005., a 2005/2006., és a 2006/2007. tanévekben induló csoportokra vonatkozó tantárgyszerkezet

H3


40

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tantárgyszerkezetre vonatkozó kiegészítések

1. A 2007/2008. tanévig a „Történelem” és a „Bevezetés a filozófiába” tantárgyakat összevont tantárgyként tanítjuk a 12. évfolyamon „Történelem és bevezetés a filozófiába” címen, ezt követően a 2008/2009. tanévtől kezdődően pedig két tantárgyként, tehát „Történelem” és „Bevezetés a filozófiába”. A Földünk és környezetünk és a Társadalomismeret tantárgy 9 - 10. évfolyamának tananyagát összevont tantárgy keretei között tanítjuk a 10. évfolyamon „Földünkkörnyezetünk + Társadalomismeret 9-10. o.” címen. A kommunikációs készség és a problémamegoldás fejlesztése érdekében csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a legtöbb osztályban a matematikát, informatikát. Az eurofakt osztályokban 3 nyelvi csoport indul, az informatikát is csoportbontásban tanítjuk és a 10. évfolyamon szakköri foglalkozás keretében készülhetnek fel a tanulók az ECDL vizsgára. 2. A tanulók a 11-12-13. évfolyamon a maximális 33 óra/hét 1 korlát figyelembevételével és az órabankban erre a célra rendelkezésre álló óraszámok terhére emelt szintű vagy középszintű érettségire felkészítő csoportokba járhatnak. Az emelt szintű érettségi felkészítőn való tanulói részvétel feltétele a legalább közepes tanév végi osztályzat. A 11-12-13. évfolyamon a középszintű és az emelt szintű érettségire felkészítés a 11. sz. melléklet szerint történik, figyelembe véve a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 4. § és 6.§ (5) bekezdés előírásait. Az érettségi felkészítő csoportok az igazgató által tanévenként meghatározott létszámkorlát elérése esetén indulnak be, figyelembe véve a fenti jogszabályokat. Az emelt szinten tanított tantárgy a 12. év végén – választás esetén – emelt szintű érettségivel zárul.

1

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8.§ (3) alapján. Andrássy Gyula Gimnázium

41

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. évfolyam (2004/2005. tanévtől a 2006/2007. tanévig) 5. sz. melléklet 2

Tantárgyak

nyelvi előkészítő 43

emelt emelt biológia történelem

reál osztály

humán osztály

eurofakt osztály

3

3

3

3+1

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

3. Történelem

2

2+1

2

2

2

3

3

3+1

3+1

3+1

3

3

3

3

3+1

1. Magyar irodalom

4. 1. idegen nyelv

11

5. 2. idegen nyelv 6. Matematika

3

3

3

3+1

3

3

7. Informatika

4,5+0,5

2

2

2+1

2

2+1

8. Fizika

2

2

2

2

2

9. Biológia

2

10. Kémia

2

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3+1 4

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

1

1

1

1

1

1

11.

Földünk és környezetünk

12. Ének-zene 13.

Rajz- és vizuális kultúra

14. Testnevelés és sport 15. Osztályfőnöki 16. Európai ismeretek Kötött óraszám összesen:

2

1 28

30

29

31

30

32 5

Kötelező óraszám maximuma:

27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

Összes óraszám maximuma:

31,5

31,5

31,5

31,5

31,5

31,5

Szabad órakeret:

3,5

1,5

2,5

0,5

1,5

0

Az 1. idegen nyelv és az Informatika kivételével a tantárgyi órák a képességfejlesztést segítik. A szaktárgyi tananyag mellett Tanulásmódszertan és önismeret, Kommunikáció és Nyilvános beszédre nevelés modulok is beépülnek. 4 A Testnevelés és sport tantárgy keretén belül az egészséges életmódra nevelés modul feldolgozása is megtörténik. 5 A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c pont alapján. Andrássy Gyula Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 42 3

10. évfolyam (2005/2006. tanévtől a 2007/2008. tanévig) 6. sz. melléklet Tantárgyak

em. angol emelt vagy biológia em. német

emelt reál történelem osztály

humán osztály

eurofakt osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

3+1

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

2

2

2+2

2

2+1

2

4. 1. idegen nyelv

3+2

3

3

3+1

3+1

3+1

5. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3+1

6. Matematika

3

3

3

3+1

3

3

7. Informatika

2

8. Informatika szakkör 9. Fizika

3 2

10. Biológia 11. Kémia 12. Földünk és környezetünk 13.

2

2

2

2+1

2

2

1,5+2,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2+1

2

2

2

2

2

2

2

1,5

Földünk és környezetünk + Társadalomismeret 9-10. o.

14. Ének-zene

1

1

1

1

1

1

15. Rajz- és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

1

1

1

1

1

1

16. Testnevelés és sport 17. Osztályfőnöki 18. Társadalomismeret

0,5

19. Európai ismeretek

1 30

29,5

30

32 6

31

31,5


27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

Összes óraszám maximuma:

31,5

31,5

31,5

31,5

31,5

31,5

Szabad órakeret:

1,5

2

1,5

0

0,5

0

Kötött óraszám összesen:

6

A 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c pont alapján. Andrássy Gyula Gimnázium 43

PEDAGÓGIAI PROGRAM


em. angol emelt vagy biológia em. német

emelt reál történelem osztály

humán osztály

eurofakt osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

2

3

3+2

3

3

3

4. 1. idegen nyelv

3+2

3

3

3

3

3+1

5. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3+1

6. Matematika

3

3

3

3

3

3

7. Fizika

2

2

2

2

2

2

1,5

2,5+1,5

2,5

2,5

2,5

2,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

1

1

1

1

1

1

8. Biológia 9. Kémia

2

10. Földünk és környezetünk 11.

Földünk és környezetünk + Társadalomismeret 9-10.o.

2

12. Ének-zene

1


1

14. Testnevelés és sport 15. Osztályfőnöki

0,5

16. Társadalomismeret 17. Tánc és dráma 18. Mozgókép és médiaismeret 19. Művészetek (rajz)

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1


7

1


30

29,5

30

28

28

30,5


30

30

30

30

30

30

Összes óraszám maximuma: 7

33

33

33

33

33

33

Szabadon választható órák száma:

3

3,5

3

5

5

2,5

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8.§ (3) alapján.


44

PEDAGÓGIAI PROGRAM

12. évfolyam (2007/2008. tanév) 8. sz. melléklet Tantárgyak

em. angol emelt emelt reál vagy biológia történelem osztály em. német

humán osztály

eurofakt osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

3 3+1

3+2+1

3+1

3+1

3+1

1

1

1

1

1

4.

Történelem és Bevezetés a filozófiába

5. Emberismeret és etika 6. 1. idegen nyelv

3+2

3

3

3+1

3+1

3+1

7. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3+1

8. Matematika

3

4

4

4

4

4

9. Fizika

2

10. Biológia

2,5

2+3

2

2

2

2

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

11.



1,5

14. Társadalomismeret 15. Tánc és dráma

1

1

Mozgókép és médiaismeret

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

17. Művészetek (ének)

1 (rajz)

1

1

1

1

1

16.


1

Kötelező óraszám összesen:

30

30

29

28

28

30


30

30

30

30

30

30


33

33

33

33

33

33


3

3

4

5

5

3

8


45

PEDAGÓGIAI PROGRAM


em. angol emelt emelt reál vagy biológia történelem osztály em. német

humán osztály

eurofakt osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

3

3

3+2

3

3

3

4. Bevezetés a filozófiába

1

1

1

1

1

5. Emberismeret és etika

1

1

1

1

1

6. 1. idegen nyelv

3+2

3

3

3+1

3+1

3+1

7. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3+1

8. Matematika

3

4

4

4

4

4

9. Fizika

2

10. Biológia

2,5

2+3

2

2

2

2

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

2+0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

11.



1,5

14. Társadalomismeret 15. Tánc és dráma

1

1


0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

17. Művészetek (ének)

1 (rajz)

1

1

1

1

1

16.


1


30

30

29

28

28

30


30

30

30

30

30

30


33

33

33

33

33

33


3

3

4

5

5

3

9


46

PEDAGÓGIAI PROGRAM

13. évfolyam (2008/2009. tanévtől a 2010/2011. tanévig)

Tantárgyak

10. sz. melléklet em. angol vagy em. német

1.

Magyar irodalom

3

2.

Magyar nyelv

1

3.

Történelem

3

4.

Bevezetés a filozófiába

1

5.

Emberismeret és etika

1

6.

1. idegen nyelv

3+2

7.

2. idegen nyelv

3

8.

Matematika

4

9.

Biológia

2

10.

Társadalomismeret

1

11.


12.

Művészetek (ének-zene)

13.

Testnevelés és sport

14.

Osztályfőnöki

1


29


30


34


5

0,5 1 2+0,5

10

A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 7.§ c pontja és e rendelet 11.§ (10) alapján. Andrássy Gyula Gimnázium 47

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Órakeretek a 11. és 12. évfolyamon közép- illetve emelt szintű érettségire való felkészülés esetén 11 (2006/2007. tanévtől 2009/2010. tanévig) 11. sz. melléklet Tantárgyak 1. Helyi tanterv óraszámai általános oktatás esetén

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

3 1

3 1

3 1

3 1

5 1

5 1

2. Az emelt- vagy középszintű Magyar irodalom Magyar nyelv

érettségi felkészítésen résztvevők óraszáma

A felkészítés célja középszintű érettségi (kÉ) emelt szintű érettségi (eÉ)

-

-

-

-

4 1

4 1

3 1

3 1

kÉ

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

2

2

3 2 -

3 3 -

3 5 4 3 -

3 5 5 3 3+1 5+1 5+1 3+1

kÉ eÉ eÉ kÉ kÉ eÉ eÉ kÉ

1. 1. 2. 3. 4. 1. 2.

3

3

5 4 3 -

5 4 3 -

3 5 5 3 3 5

1 3 5 5 4 3 5

kÉ kÉ eÉ eÉ kÉ kÉ eÉ

3. Emelt óraszámú oktatás esetén: (em. tört, em. biológia, em. id. ny.)

4. Emelt óraszámú oktatás esetén: (humán, reál)

Történelem*

Történelem és Bevezetés a filozófiába* Bevezetés a filozófiába* Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német, francia, latin) 11

A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 4. § és a 6. § (5) alapján, a tanulók választásától és az órabankban rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével. * A 2008/2009. tanévtől kezdve lép be a Bevezetés a filozófiába tantárgy, ettől kezdve a 12. évfolyamon Történelem tantárgy lesz. Andrássy Gyula Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 48

Tantárgyak Matematika

Informatika

Fizika

Kémia

Biológia Földünk és környezetünk ill. 10. évfolyamon Földünk és környezetünk + Társadalomismeret 9-10. o. Ének-zene (Művészetek) Rajz- és vizuális kultúra (Művészetek) Testnevelés és sport

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

A felkészítés célja

3 4 2 3 2 3 1,5 4 2 -

3 5 3 2 2 2 4 4 2 2 2 2,5 4,5 4 1,5 2,5 3,5

4 6 4 2 3 2 3 2 3 2 4 vagy 5 12 5 1 2

kÉ eÉ

4. 1. 2. 4. 1. 2. 3. 1. 2.

3 4 2 3 2 2 2 2 2 1,5 -

1. 2. 1. 2. 1. 2.

1 1 2,5 -

1 1 2,5 -

1 2,5 4

1 2 1 2,5 4

kÉ kÉ kÉ eÉ

1. 2. 3. 4. 1. 2. 4. 1. 2.

12

Az órabank lehetőségeitől függően. Andrássy Gyula Gimnázium


kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ kÉ eÉ kÉ eÉ eÉ kÉ kÉ eÉ

A 2007/2008. tanévtől induló csoportokra vonatkozó tantárgyszerkezet és óraszámok

H4


50

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tantárgyszerkezet tárgymutatója kiegészítésekkel (Először a 2007/2008. tanévben induló osztályokra és a 2006/2007. tanévben induló nyelvi előkészítő osztályra vonatkozóan.) 1. A Földünk és környezetünk és a Társadalomismeret tantárgy 9 - 10. évfolyamának tananyagát összevont tantárgy keretei között tanítjuk a 9-10. évfolyamon Földünk és környezetünk címen. A kommunikációs készség és a problémamegoldás fejlesztése érdekében csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az informatikát, legtöbb osztályban a matematikát, informatikát, az emelt csoportokban a biológiát és a történelmet, a 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben a humán osztályban a magyar irodalmat és a magyar nyelvtant. A nyelvi előkészítő osztályban, az eurofakt- és a reál osztályban két éven keresztül tanítjuk az informatikát. 2. A 12-22. sz. mellékletekben a 2007/2008. tanévben induló csoportokban tanított tantárgyak és óraszámaik láthatók csoportonként. 3. A 23-31. sz. mellékletek tartalmazzák a kötelező tanítási órákra és csoportbontásra felhasználni tervezett órák számát, valamint a közoktatási törvény által biztosított órabankban még tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló óraszámokat. Így ezek figyelembevételével lehet kiszámolni, hogy a 32. sz. mellékletben látható óraszámok alapján beindítható kétszintű érettségire felkészítő csoportok közül melyik tudja megkezdeni a munkát. 4. A tanulók a 11-12-13. évfolyamon a maximális 33 óra/hét 13 korlát figyelembevételével és az órabankban erre a célra rendelkezésre álló óraszámok terhére emelt szintű vagy középszintű érettségire felkészítő csoportokba járhatnak. Az emelt szintű érettségi felkészítőn való tanulói részvétel feltétele a legalább közepes tanév végi osztályzat. A 1112-13. évfolyamon a középszintű és az emelt szintű érettségire felkészítés a 32. sz., melléklet szerint történik, figyelembe véve a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 4. § és 6.§ (5) bekezdés előírásait. Az érettségi felkészítő csoportok az igazgató által tanévenként meghatározott létszámkorlát elérése esetén indulnak be, figyelembe véve a fenti jogszabályokat. Az emelt szinten oktatott tantárgy a 12. év végén – választás esetén – emelt szintű érettségivel zárul.

13

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8.§ (3) alapján.


51

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyelvi előkészítő/emelt angol-, német nyelvi osztály (2006/2007. tanévtől) 12. sz. melléklet (1.) Tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

össz. 4

4

2. Magyar irodalom

3

3

3

3

12

3. Magyar nyelv

1

1

1

1

4

4. Történelem

2

2

3

3

10


1

1


1

1

7. 1. idegen nyelv

11

3


3

10. Informatika

4,5

0,5

11. Fizika

2

3

2

3

2

3

2

31

3

3

3

3

12

3

3

3

4

16 7

2 2

12. Biológia

2

2

2

2

6 6

2

13. Kémia

2

2

4

14. Földünk és környezetünk

2

3

5

15. Ének-zene

1

1

2


1

1

2

17. Testnevelés és sport

3

18. Osztályfőnöki

1

1

2 1

0,5

2 1

0,5

2 1

19. Társadalomismeret 20. Tánc és dráma 21. 22.

0,5

2

0,5

14

1

5

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

Művészetek (rajz)

1

1

Művészetek (ének) Kötelező heti óraszám összesen:


1

1

26,5 1,5 28,0 2,5 29,0 2,5 26,0 2,5 26,0 2,5 147,0 28,0 30,5 31,5 28,5 28,5

52

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyelvi előkészítő/emelt angol-, német nyelvi osztály (2008/2009. tanévtől) 12. sz. melléklet (2.) Tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

össz. 4

4

2. Magyar irodalom

3

3

3

3

12

3. Magyar nyelv

1

1

1

1

4

4. Történelem

2

2

3

3

10


1

1


1

1

7. 1. idegen nyelv

11

3

8. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

15

9. Matematika

3

3

3

3

4

16

10. Informatika

4

1 14

11. Fizika

2

3

2

3

2

3

2

31

7

2 2

12. Biológia

2

2

2

2

6 6

2

13. Kémia

2

2

4


2

3

5

15. Ének-zene

1

1

2


1

1

2


3


1

1

2 1

0,5

2 1

0,5

2 1


0,5

2

0,5

14

1

5

1

1

1

1


1

1

Művészetek (rajz)

1

1

Művészetek (ének) Kötelező heti óraszám összesen:

14

1

29,0 2,0 28,0 2,5 29,0 2,5 26,0 2,5 26,0 2,5 150,0 31,0 30,5 31,5 28,5 28,5

Az órabank lehetőségeitől függően 4 vagy 5 óra.


1

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Emelt történelem csoport 13. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

12

2.

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

3.

Történelem

2

4.


1

1

5.


1

1

6.

1. idegen nyelv

3

7.

2. idegen nyelv

3

8.

Matematika

3

9.

Informatika

2

10. Fizika

1

1

2

3

2

1

3

2

3

2

1

17

15

3

3

3

3

3

12

3

3

4

13 2

2

11. Biológia

2

2

2

2

6 6

2

12. Kémia

2

2

4


2

3

5

14. Ének-zene

1


1


2


1

2

1

2

1 0,5

2 1

0,5

2 1

18. Társadalomismeret

0,5

2

0,5

10

1

4

1

1

19. Tánc és dráma

1

1

20. Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

1

1

21.

Művészetek (rajz) Művészetek (ének) Kötelező heti óraszám összesen: Andrássy Gyula Gimnázium

1

1

28,0 2,5 28,0 3,5 27,0 2,5 26,0 3,5 30,5 31,5 29,5 29,5 121,0 54

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Emelt biológia csoport 14. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

12

2.

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

3.

Történelem

2

2

3

3

10

4.


1

1

5.


1

1

6.

1. idegen nyelv

3

7.

2. idegen nyelv

3

8.

Matematika

3

9.

Informatika

2

1

3

1

1

15

3

3

3

3

3

12

3

3

4

13 2

10. Fizika

2

2

6

11. Biológia

2

1,5

12. Kémia

2

2

4


2

3

5

14. Ének-zene

1


1


2


1

2 2,5

2,5

1,5

3

2

1 0,5

2

15

2

1

0,5

1

2

0,5

1

18. Társadalomismeret 19. Tánc és dráma 20.

2

2

0,5

10

1

4

1

1

1

1


1

1

Művészetek (rajz)

1

1

21. Művészetek (ének) Kötelező heti óraszám összesen:


1 30,0 1,5 27,5 4,0 27,5 2,0 26,0 4,5 31,5 55

31,5

29,5

30,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 123,0

Humán gimnáziumi osztály 15. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

össz.

3

3

3

14

1

1

4

3

3

11

1.

Magyar irodalom

3

2.

Magyar nyelv

1

1

3.

Történelem

2

2

4.


1

1

5


1

1

6.

1. idegen nyelv

3

7.

2. idegen nyelv

3

8.

Matematika

3

9.

Informatika

2

10. Fizika

1

1

1

1

3

1

1

15

3

3

3

3

3

12

3

3

4

13 2

2

11. Biológia

2

2

2

2

6 6

2

12. Kémia

2

2

4


2

3

5

14. Ének-zene

1


1


2


1

2

1

2

1 0,5

2

0,5

1

2

0,5

1

18. Társadalomismeret 19. Tánc és dráma 20.

2

0,5

10

1

4

1

1

1

1


1

1

Művészetek (rajz)

1

1

21. Művészetek (ének) Kötelező heti óraszám összesen:


1 28,0 2,5 28,0 3,5 27,0 0,5 26,0 1,5 30,5 56

31,5

27,5

27,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 117,0

Reál gimnáziumi osztály 16. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

12

2.

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

3.

Történelem

2

2

3

3

10

4.


1

1

5.


1

1

6.

1. idegen nyelv

3

7.

2. idegen nyelv

3

8.

Matematika

3

9.

Informatika

2

2

2

2

10. Fizika

1

3

1

3 1

11. Biológia

3

1

2


3

14. Ének-zene

1

1

1

2


1

0,5

3

3

12

3

4

15

7

2 2

6

2

2

5

2

5

15. Rajz- és vizuális kultúra 16. Testnevelés és sport

3

4

2

12. Kémia

1

15

3

2

0,5

1

1

2

2

2

2

0,5

1


2

0,5

10

1

4

1

1


1

1


1

1

Művészetek (ének)

1

1

Művészetek (rajz)

1

1

21.

Kötelező heti óraszám összesen:


28,0 3,5 28,0 3,5 28,0 0,5 27,0 1,5 31,5 57

31,5

28,5

28,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

120,0

Eurofakt gimnáziumi osztály 17. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

12

2.

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

3.

Történelem

2

2

3

3

10

4.


1

1

5.


1

1

6.

1. idegen nyelv

3

1

3

1

3

1

3

1

16

7.

2. idegen nyelv

3

1

3

1

3

1

3

1

16

8.

Matematika

3

3

9.

Informatika

2

2

2

2

2

2

2

10. Fizika 11. Biológia

3

13

4

4 6 6

2

12. Kémia

2

2

4


2

3

5

14. Ének-zene

1


2


2


1

2

1

2 0,5

2

0,5

1

2

0,5

1


2

0,5

10

1

4

1

1

1

1


1

1

Művészetek (rajz)

1

1

Művészetek (ének)

22. Európai ismeretek Kötelező heti óraszám összesen:


1

1 2

2

29,0 2,5 29,0 2,5 27,0 4,5 26,0 4,5 31,5

58

31,5

31,5

30,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4 125,0

A 9. évfolyam óraterve

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar 2. irodalom 1.

nyelvi el. emelt emelt osztály történelem biológia

humán osztály

4 3

3

3

3. Magyar nyelv

1

1

4. Történelem

2

1

2

3

1

3

5. 1. idegen nyelv

11


3

8. Informatika

4

1 15

9. Fizika


13. Ének-zene 14.



3

1

1 29,0 2,0 31,0

15

3

3

1

1

1

2

2

2

3

1

3

1

3

1

3

1

3

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

3

2

11. Kémia

Rajz- és vizuális kultúra Testnevelés és 15. sport

1

1

3

10. Biológia

12.

18. sz. melléklet reál eurofakt osztály osztály

2

2

2

2

2

2

2

3

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

0,5

1 28,0

2

0,5

1

2

1

2

2 0,5

1

2

0,5

1

2 1

2,5 30,0 1,5 28,0 2,5 28,0 3,5 29,0 2,5

30,5

31,5

30,5

31,5

31,5

2008/2009. tanévtől kezdve az órabank lehetőségeitől függően


0,5

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10. évfolyam óraterve 19. sz. melléklet Tantárgyak

emelt angolemelt emelt vagy történelem biológia német nyelv

humán osztály

reál osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

3. Történelem

2

2

2

2

2

4. 1. idegen nyelv

3

3

1

3

3

5. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

6. Matematika

3

3

3

3

3

7. Informatika

2

8. Fizika

2

2

11.


12. Ének-zene

Rajz- és vizuális kultúra Testnevelés és 14. sport 13.



2

2

2

1,5

2

2

2

3

1

1

1

2

2

1

3

1

1

3

1

3

1

3 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

2

3

1

1

1

2,5

1

2

1 1 2

0,5

1

2

0,5

1

2

0,5

1

2

0,5

1

2

0,5

1

2

0,5

1

28,0 2,5 28,0 3,5 27,5 4,0 28,0 3,5 28,0 3,5 29,0 2,5 30,5


3

2

9. Biológia 10. Kémia

1

1

eurofakt osztály

31,5

31,5

60

31,5

31,5

31,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM


emelt angolvagy német nyelv

emelt emelt történelem biológia

humán osztály

reál osztály

eurofakt osztály

Magyar irodalom

3

3

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

2

3

3

3

3

3

4. 1. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

1

5. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

1

6. Matematika

3

3

3

3

3

3

8. Fizika

2

2

2

2

2

2

9. Biológia

2

2

2,5

2

2

2

10. Kémia

2

1

1

1

1

1

1.

2

2

7. Informatika

11.


12. Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Testnevelés és 14. sport 13.


3 1 1 2

2 0,5

1

16. Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek 18. (rajz+ének) Európai 19. ismeretek Kötelező heti óraszám összesen: 17.

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1 2

29,0 2,5 31,5


1,5

27,0

2,5 27,5 2,0 27,0 0,5 28,0 0,5 27,0 4,5

29,5

29,5

61

27,5

28,5

31,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM


emelt angolvagy német nyelv

emelt emelt történelem biológia

humán osztály

reál osztály

eurofakt osztály

1. Magyar irodalom

3

3

3

3

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

1

1

1

1

3. Történelem

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

Bevezetés a filozófiába Emberismeret és 5. etika 4.

2

6. 1. idegen nyelv

3

7. 2. idegen nyelv

3

3

3

3

8. Matematika

3

4

4

9. Fizika

2

10. Biológia

2

2

2 2

11.



2

2

0,5

1

13. Társadalomismeret 14. Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek 16. (rajz+ének) 15.

2

0,5

1

3

1

3

3

1

4

4

4

3

2

2

2

0,5

2

0,5

3

2

1

0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1+1

1

0,5

1 1 1


2

Kötelező heti 26,0 2,5 26,0 óraszám összesen: 28,5


2,5 26,0 3,5 26,0 1,5 27,0 1,5 26,0 4,5

28,5

62

29,5

27,5

28,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

30,5

A 13. évfolyam óraterve 22. sz. melléklet emelt angolvagy német nyelv

Tantárgyak

összesen

1. Magyar irodalom

3

3

2. Magyar nyelv

1

1

3. Történelem

3

3


1

1


1

1

6. 1. idegen nyelv

3

7. 2. idegen nyelv

3

3

8. Matematika

4

4

9. Biológia

2

2


2


1

1


1

1

13. Művészetek (rajz+ének)

1

1


2

0,5

26,0

2,5

5

2,5

28,5

28,5


63

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2008/2009. tanévtől a 2011/2012. tanévig


64

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2008/2009. tanévben 21 osztállyal számolva (kötelező órák, csoportbontás nélkül) 23. sz. melléklet

Órabanki óra: 987,25 óra Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

17

16

15

15

3

66

2.

Magyar nyelv

4

5

5

5

1

20

3.

Történelem

8

11

14

15

3

51

4.


0

0

0

4

1

5

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

27

21

18

20

5

91

7.

2. idegen nyelv

16

16

16

16

3

67

8.

Matematika

16

16

15

19

4

70

6

0

0

0

19

9.

Informatika

13

16

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

2

10

13,5

13,5

2

41

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

9

1,5

0

32,5

14. Ének-zene

4

1

1

0

0

6


4

3

1

0

0

8


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0,5

3,5

1

5


0

0

3

2

0

5


0

0

2

2,5

0,5

5


0

0

4

5

1

10


0

0

1

1

0

2


156

156,5

147,5

146,5

29

635,5

Óratervek

H4

H4

H3 (nyek. H4)

H3

H3

Énekkar

2

Tömegsport

8

Csoportbontásra, érettségi felkészítésre maradt órák száma

16

341,75

A nyelvi előkészítő osztályban heti 5 órával számolva.


65

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2008/2009. tanévben 21 osztállyal számolva (a tervezett csoportbontások figyelembevételével) 24. sz. melléklet Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Összesen

21

16

15

15

3

70

5

5

5

5

1

21

11

15

19

20

3

68

0

0

0

5

1

6

0

0

0

4

1

5

54

42

40

40

10

186

36

36

36

36

6

150

26

29

30

38

4

127

12

0

0

0

38

8

11

10

2

0

31

2

12

16

15,5

2

47,5

9

10

2

0

0

21

9

13

9

1,5

0

32,5

4

1

1

0

0

6

26

17

4

3

1

0

0

8

14

12,5

12,5

12,5

2,5

54

5

5

5

5

1

21

0

0

0,5

3,5

1

5

0

0

3

2

0

5


0

0

2

2,5

0,5

5

21. Művészetek (rajz+ének) 22. Európai ismeretek Kötelező heti óraszám összesen:

0

0

4

5

1

10

0

0

1

1

0

2

234

222,5

213,5

37

919

H4

H4

212 H3 (nyek. H4)

H3

H3

Óratervek Énekkar Tömegsport

2 8

Érettségi felkészítés (11-12-13. évfolyam)

11.

12-13.

28,25

30

58,25

A tervezet szerint csoportbontásban tanított tantárgyak: • • • • • • • • 17

magyar irodalom, magyar nyelvtan (9. évfolyam – humán osztály; 22 csop.) történelem (emelt történelem) bevezetés a filozófiába (12. évfolyam – emelt történelem) első idegen nyelv (42 csoport) második idegen nyelv (46 csoport) matematika (kivétel a nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon; 38 csop.) informatika (15 csoport) biológia (emelt biológia)

A nyelvi előkészítő osztályban heti 5 órával számolva.


66

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2009/2010. tanévben 21 osztállyal számolva (kötelező órák, csoportbontás nélkül) 25. sz. melléklet

Órabanki óra: 993,3 óra Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

17

16

15

15

3

66

2.

Magyar nyelv

4

5

5

5

1

20

3.

Történelem

9

13

16

15

3

56

4.


0

0

0

4

1

5

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

27

21

18

20

5

91

7.

2. idegen nyelv

16

16

16

16

3

67

8.

Matematika

16

16

15

19

4

70

9.

Informatika

13

6

0

0

0

19

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

0

8

10

13

2

33

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

3

0

0

25

14. Ének-zene

4

1

5

0

0

10


4

3

3

0

0

10


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0

3,5

1

4,5


0

0

4

2

0

6


0

0

4

3

0,5

7,5


0

0

3

5

1

9


0

0

2

1

0

3


155

156,5

148,5

145

29

634

Óratervek

H4

H4

H4

H3 (nyek. H4)

H3

Énekkar Tömegsport

2 8

Csoportbontásra, érettségi felkészítésre maradt órák száma


349,30

67

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2009/2010. tanévben 21 osztállyal számolva (a tervezett csoportbontások figyelembevételével) 26. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Összesen

1.

Magyar irodalom

21

20

15

15

3

74

2.

Magyar nyelv

5

6

5

5

1

22

3.

Történelem

11

15

19

20

3

68

4.


0

0

0

5

1

6

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

54

42

37

44

10

187

7.

2. idegen nyelv

36

36

36

36

6

150

8.

Matematika

26

29

27

38

8

128

9.

Informatika

26

12

0

0

0

38

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

2

12

14

15

2

45

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

3

0

0

25

14. Ének-zene

4

1

5

0

0

10


4

3

3

0

0

10


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0

3,5

1

4,5


0

0

4

2

0

6


0

0

4

3

0,5

7,5


0

0

3

5

1

9


0

0

2

1

0

3


234

227,5

206,5

216

41

925

Óratervek

H4

H4

H4

H3 (nyek. H4)

H3

Énekkar Tömegsport Érettségi felkészítés (11-12-13. évfolyam)

2 8 58,30

A tervezet szerint csoportbontásban tanított tantárgyak: • • • • • • • •

magyar irodalom, magyar nyelvtan (9-10. évfolyam – humán osztály; 23 csop.) történelem (emelt történelem) bevezetés a filozófiába (12. évfolyam – emelt történelem) első idegen nyelv (42 csoport) második idegen nyelv (46 csoport) matematika (kivétel a nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon; 38 csop.) informatika (15 csoport) biológia (emelt biológia)


68

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2010/2011. tanévben 21 osztállyal számolva (kötelező órák, csoportbontás nélkül) Órabanki óra: 999,35 óra 27. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

17

16

15

15

3

66

2.

Magyar nyelv

4

5

5

5

1

20

3.

Történelem

9

13

16

17

3

58

4.


0

0

0

4

1

5

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

27

21

18

21

5

92

7.

2. idegen nyelv

16

16

16

16

3

67

8.

Matematika

16

16

15

19

4

70

9.

Informatika

13

6

0

0

0

19

10.

Fizika

8

11

10

2

0

31

11.

Biológia

0

8

10

10

2

30

12.

Kémia

9

10

2

0

0

21

13.


9

13

3

0

0

25

14.

Ének-zene

4

1

5

0

0

10

15.


4

3

3

0

0

10

16.


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54

17.

Osztályfőnöki

5

5

5

5

1

21

18.

Társadalomismeret

0

0

0

4

1

5

19.

Tánc és dráma

0

0

4

1

0

5

20.


0

0

4

1

0

5

21.

Művészetek (rajz+ének)

0

0

3

6

1

10

22.

Európai ismeretek

0

0

2

2

0

4


155

156,5

148,5

144,5

28,5

633

Óratervek

H4

H4

H4

H4

H4

Énekkar

2

Tömegsport

8

Csoportbontásra, érettségi felkészítésre, szakkörre, felzárkóztatásra maradt órák száma


356,35

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM


9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Összesen

1.

Magyar irodalom

21

20

18

15

3

77

2.

Magyar nyelv

5

6

6

5

1

23

3.

Történelem

11

15

19

20

3

68

4.


0

0

0

5

1

6

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

54

42

37

43

10

186

7.

2. idegen nyelv

36

36

36

36

6

150

8.

Matematika

26

29

27

34

8

124

9.

Informatika

26

12

0

0

0

38

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

2

12

14

15

2

45

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

3

0

0

25

14. Ének-zene

4

1

5

0

0

10


4

3

3

0

0

10


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0

4

1

5


0

0

4

1

0

5


0

0

4

1

0

5


0

0

3

6

1

10


0

0

2

2

0

4


234

227,5

210,5

210,5

40,5

923

Óratervek Énekkar Tömegsport

H4

H4

H4

H4

H4 2 8

Érettségi felkészítés (11-12-13. évfolyam), szakkör, felzárkóztatás

66,35


magyar irodalom, magyar nyelvtan (9-10-11. évfolyam – humán osztály; 24 csop.) történelem (emelt történelem) bevezetés a filozófiába (12. évfolyam – emelt történelem) első idegen nyelv (41 csoport) második idegen nyelv (46 csoport) matematika (kivétel a nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon; 37 csoport) informatika biológia (emelt biológia)


70

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felosztása a 2011/2012. tanévben 21 osztállyal számolva (kötelező órák, csoportbontás nélkül) Órabanki óra: 999,35 óra 29. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

össz.

1.

Magyar irodalom

17

16

15

15

3

66

2.

Magyar nyelv

4

5

5

5

1

20

3.

Történelem

9

13

16

17

3

58

4.


0

0

0

4

1

5

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

27

21

18

21

5

92

7.

2. idegen nyelv

16

16

16

16

3

67

8.

Matematika

16

16

15

19

4

70

9.

Informatika

13

6

0

0

0

19

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

0

8

10

10

2

30

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

3

0

0

25

14. Ének-zene

4

1

5

0

0

10


4

3

3

0

0

10


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0

4

1

5


0

0

4

1

0

5


0

0

4

1

0

5


0

0

3

6

1

10


0

0

2

2

0

4


155

156,5

148,5

144,5

28,5

633

Óratervek

H4

H4

H4

H4

H4

Énekkar

2

Tömegsport

8

Csoportbontásra, érettségi felkészítésre, szakkörre, felzárkóztatásra maradt órák száma


356,35

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM


9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf. Összesen

1.

Magyar irodalom

21

20

18

18

3

80

2.

Magyar nyelv

5

6

6

6

1

24

3.

Történelem

11

15

19

20

3

68

4.


0

0

0

5

1

6

5.


0

0

0

4

1

5

6.

1. idegen nyelv

54

42

37

43

10

186

7.

2. idegen nyelv

36

36

36

36

6

150

8.

Matematika

32

32

30

38

8

124

9.

Informatika

26

12

0

0

0

38

10. Fizika

8

11

10

2

0

31

11. Biológia

2

12

14

15

2

45

12. Kémia

9

10

2

0

0

21


9

13

3

0

0

25

14. Ének-zene

4

1

5

0

0

10


4

3

3

0

0

10


14

12,5

12,5

12,5

2,5

54


5

5

5

5

1

21


0

0

0

4

1

5


0

0

4

1

0

5


0

0

4

1

0

5


0

0

3

6

1

10


0

0

2

2

0

4


234

227,5

210,5

214,5

40,5

927

Óratervek Énekkar Tömegsport Érettségi felkészítés (11-12-13. évfolyam), szakkör, felzárkóztatás

H4

H4

H4

H4

H4 2 8 62,35


magyar irodalom, magyar nyelvtan (9-10-11-12. évfolyam – humán osztály; 25 csop.) történelem (emelt történelem) bevezetés a filozófiába (12. évfolyam – emelt történelem) első idegen nyelv (41 csoport) második idegen nyelv (46 csoport) matematika (kivétel a nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon; 38 csoport) informatika (15 csoport) biológia (emelt biológia)


72

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az órabanki órák felhasználása részletezve I. (2011/2012. tanév 18 ) 31. sz. melléklet heti óraszám összesen Tantárgyak/csoport

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

össz.

csoportbontásra felhasznált órák 19 száma hetente 9. 10. 11. 12. 13. össz. évf. évf. évf. évf. évf.

1.

Magyar nyelv és irodalom

4

2.

Magyar irodalom

13

16

15

15

3

62

4

4

3

3.

Magyar nyelv

4

5

5

5

1

20

1

1

4.

Történelem

9

13

16

17

3

58

2

2

5.


4

1

5

6.


4

1

5

7.

1. idegen nyelv

27

21

18

21

5

92

27

21

19

22

5

94

54

42

8.

2. idegen nyelv

16

16

16

16

3

67

20

20

20

20

3

83

36

9.

Matematika

16

16

15

19

4

70

10

13

12

15

4

54

10.

Informatika

13

6

19

13

6

11.

Fizika

8

11

10

2

12.

Biológia

0

8

10

10

13.

Kémia

9

10

2

14.


9

13

15.

Ének-zene

4

1

18 19

4

összesen hetente felhasznált órák száma 9. 10. 11. 12. 13. össz. évf. évf. évf. évf. évf.

0

4

3

14

17

20

18

18

3

76

1

1

0

5

6

6

6

1

24

3

3

10

11

15

19

20

3

68

1

1

5

1

6

0

4

1

5

37

43

10

186

36

36

36

6

150

26

29

27

34

8

124

19

26

12

0

8

11

10

2

15

2

12

14

15

21

0

9

10

2

21

3

25

0

9

13

3

25

5

10

0

4

1

5

10

31 2

30

2

4

4

5

Ebben a tanévben lesz 12. évfolyamos az a humán osztály, amelyik csoportbontásban tanulja a magyar irodalmat és a magyar nyelvtant. A csoportbontás az egyes tantárgyak esetében természetesen tervezet, az adott tanév tantárgyfelosztásának elkészítésekor válik véglegessé. Andrássy Gyula Gimnázium


4

38 31 2

45

Az órabanki órák felhasználása részletezve II. (2011/2012. tanévtől) 31. sz. melléklet heti óraszám összesen Tantárgyak/csoport

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

16.


4

3

3

17.


14

12,5

12,5

12,5

18.

Osztályfőnöki

5

5

5

19.

Társadalomismeret

20.

Tánc és dráma

4

21.


22. 23.

13. évf.

össz.

csoportbontásra felhasznált órák száma (hetente) 9. 10. 11. 12. 13. össz. évf. évf. évf. évf. évf.

összesen felhasznált órák száma (hetente) 9. 10. 11. 12. 13. össz. évf. évf. évf. évf. évf.

10

0

4

3

3

2,5

54

0

14

12,5

12,5

12,5

2,5

54

5

1

21

0

5

5

5

5

1

21

4

1

5

0

4

1

5

1

5

0

4

1

5

4

1

5

0

4

1

5

Művészetek

3

6

10

0

4

5

Európai ismeretek

2

2

4

0

2

2


1

155,0 156,5 148,5 144,5 28,5

633

Énekkar

2

Tömegsport

8

2011/2012. tanévben órabanki óra (21 osztállyal számolva) Érettségi felkészítés (11-12-13. évfolyam), szakkör, felzárkóztatás


10

1

10 4

79,0 71,0 62,0 70,0 12,0 294,0 234,0 227,5 211,5 213,5 40,5 937,0

999,35 62,35


Órakeretek a 11. és 12. évfolyamon közép illetve emelt szintű érettségire való felkészülés esetén 20 (2011/2012. tanévtől) 32. sz. melléklet Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf. 4 -

10. évf. 3 1

11. évf. 3 1

12. évf. 3 1

13. évf. 3 1

-

-

-

5 1

5 1

emelt szintű érettségi (eÉ) -

-

-

-

-

-

eÉ

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

11 -

4 1 2 3 2 4 5 4

4 1 2 3 3 4 5 4

3 1 3 5 4 3 3 5 5 3 vagy 4 21

3 1 3 5 5 3 3 5 5 4

kÉ kÉ eÉ eÉ kÉ kÉ eÉ eÉ kÉ/eÉ

1. 2. 3. 4.

11 -

3 5 4

3 5 4

3 5 5 4

3 5 5 4

kÉ eÉ eÉ kÉ

nyelvi előkészítővel induló osztály esetén 1. Helyi tanterv óraszámai általános oktatás esetén.

2. Az emelt- vagy középszintű érettségi Magyar irodalom Magyar nyelv

felkészítésen résztvevők óraszáma.

3. Emelt szintű oktatás esetén (em. tört., em. biológia, em. angol/német).

4. Emelt óraszámú oktatás esetén (humán vagy reál vagy eurofakt).

Történelem Idegen nyelv (angol, eurofakt osztályban haladó angol vagy haladó német) Idegen nyelv (német, francia, latin)

20 21

A felkészítés célja középszintű érettségi (kÉ) -

A 100/1997. (VI. 13.) Kormány. rendelet 4. § és a 6. § (5) alapján, a tanulók választásától és az órabankban rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével. A 11. évfolyamon a reál osztályban heti 3 óra az angol nyelvi órák száma, az eurofakt osztályban pedig heti 4 óra.



Órakeretek a 11. és 12. évfolyamon közép illetve emelt szintű érettségire való felkészülés esetén 22 (2010/2011. tanév) Tantárgyak nyelvi előkészítővel induló osztály esetén 1. 2. Matematika 4. 1. 2. 2. Informatika 3. 4. 1. 2. Fizika 2. 4. 1. 2. Kémia 2. 4. 1. 2. Biológia 3. 1. 2. Földünk és környezetünk 2. 25 1. Ének-zene 2. (Művészetek)

9. évf. 3 5 -

9. évf. 10. évf. 3 4 2 2 2 2 2 2 3 2 2 vagy 3 24 1 -

10. évf. 11. évf. 3 4 2 2 3 2 2 2 4 3 vagy 2 -

22

11. évf. 12. évf. 3 5 3 2 2 2 4 4 2 2 2 2 4 4 1 2 1 -

12. évf. 13. évf. 4 6 4 2 3 2 3 2 3 2 4 vagy 5 23 5 1 2 1 2

A felkészítés célja kÉ eÉ kÉ kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ eÉ eÉ kÉ kÉ eÉ kÉ kÉ

A 100/1997. (VI. 13.) Kormány. rendelet 4. § és a 6. § (5) alapján, a tanulók választásától és az órabankban rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével. Az órabank lehetőségeitől függően. 24 A reál osztályban a földünk és környezetünk tantárgy heti óraszáma 9. évfolyamon 3, 10. évfolyamon 2, a többi osztályban pont fordítva, tehát 9. évfolyamon 2 és 10. évfolyamon 3 óra. 23



Tantárgyak nyelvi előkészítővel induló osztály esetén 1. Rajz- és vizuális kultúra 26 1. (Művészetek) 2. 1. Testnevelés és sport 2.

25 26

9. évf. 4 -

9. évf. 10. évf. 1 2,5 -

10. évf. 11. évf. 1 2,5 -

A nyelvi előkészítő osztályban az ének-zene tantárgyat 9-10. évfolyamon heti 1 órában tanítjuk. A reál osztályban a rajz és vizuális kultúra tantárgyat a 11. évfolyamon heti 2 órában tanítjuk.



11. évf. 12. évf. 1 2 2,5 4

12. évf. 13. évf. 1 1 2,5 4

A felkészítés célja kÉ kÉ kÉ kÉ eÉ

b) A gimnáziumi pedagógiai folyamat A nevelő-oktató tevékenység gyakorlatát általános elveink függvényében újragondolva a továbbiakban felvázoljuk a működő iskola feltételezett képét; pontosítva a lezajló folyamatok logikai szerkezetét, az iskolai tényezőknek a folyamatban elfoglalt helyét. Két dimenzióban fogalmazzuk meg az iskolai gyakorlatot: a tanuló oldaláról az iskola helyi nevelési rendszere síkján 1.) A tanulói jogviszony létesítésének feltételei Az iskolában történő felvétel általában csak felvételi vizsgával lehetséges. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján.) Felvételi vizsgák alól mentességet a nevelőtestület adhat. A felvételi vizsgákon számon kérhető tananyagot az általános iskolák számára ismertetőben közöljük a vizsgán elérhető maximális pontszámokkal együtt. A vizsgák anyagát az érintett munkaközösségek állítják össze, és az igazgató jóváhagyása után a felvételi eljárást ők bonyolítják le. A pontozás rendszere a felvételin egységes. A gimnáziumba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás módjait a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 8. sz. melléklete szabályozza. A felvételt nyert általános iskolás tanulók számára a beiratkozás feltétele a sikeresen befejezett általános iskolai tanulmányok, amelyet eredeti vagy hitelesített, szabályszerűen kiállított bizonyítvány tanúsít, valamint a közösségben történő oktatáshoz megfelelő egészségi állapot.

2.) A tanulói fejlődés, továbbhaladás követése, a teljesítménymérés eszközrendszere Pedagógiai munkánk és a tanulók tevékenységének eredményét, a tanulói teljesítményt • folyamatos megfigyeléssel, ellenőrzéssel, • az ismeretek elsajátítási szintjének és a mennyiségének mérésével, • a készségek és jártasságok kialakultságának kipróbálásával követjük. A tantestületben tudatosítani kell a teljesítménymérés helyes módszereit, a céljáról alkotott megfelelő képet. Tudatosítjuk azt az alapelvet is, hogy az ellenőrzés nem más, mint a fejlesztési folyamat tartalmáról, szakaszhatárairól, megfelelési szintjéről való információszerzés. Ehhez az alapelvhez igazítjuk az ellenőrzés módszereit. 3.) A tanulók teljesítménye, értékelésének jellemző módjai - A tanulókat félévkor és tanév végén a hagyományos osztályzattal értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Tanév közben a hagyományos érdemjegyek mellett szöveges értékelésre is törekszünk. - A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók értékelése az előbbiek szerint történik, azzal a megkötéssel, hogy az idegen nyelv és az informatika tantárgy kivételével a tanév végi osztályzat nem lehet elégtelen. - Szintfelméréseknél (év elején, év végén) teljesítménymutatókkal állapítjuk meg a tanuló előrehaladási mértékét. Andrássy Gyula Gimnázium

78

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

Önértékelésre neveléssel, az érdemjegy és a szöveges értékelés kombinált alkalmazásával segítjük elő a tanulók helyes viszonyát saját személyiségéhez, munkájához, teljesítményéhez.

A teljesítmény és a fejlődés értékelésének tartalma. Kiemelt szempont a tanulók teljesítményének valóságos értéke, de szinte azonos mértékű a tanuló fejlődési tendenciájának figyelembe vétele is. 4.) A tantárgyi értékelésbe bevont tanulói teljesítményelemek • tárgyi tudás (ismeretek, készségek, jártasság) • a tanulási folyamatban (tanórai munkában) való önkéntes közreműködés • a szorgalom (a teljesítményre törekvés szándéka) • az írásbeli munkák külalakja 5.) A tanulási teljesítmények megfigyelésének, ellenőrzésének időszakai Folyamatos: a tanulási tevékenységbe ágyazott számonkérés, amely visszacsatolást jelent az oktatás tartalmáról, a tanári módszerekről és a tanulási teljesítmény, esetleg tanulási módszerek helyzetéről. Időszakos: a nagyobb tartalmi egységeket, témaköröket lezáró számonkérés és ellenőrzés. Ciklikus: félévenkénti értékelés az osztályozó értekezleten (tanévenként két alkalommal), meghatározott - SZMSZ-ben szabályozott - keretek között megvalósított elbírálás. Meghatározó jelentősége van a tanuló továbbhaladásában, továbbá az osztályokról, csoportokról kialakult kép megformálásban. 6.) Kapcsolódó és alkalomszerű értékelések Igazgatói: − félévi és tanévzáró tantestületi értekezleteken − tanévzáró ünnepélyen − alkalmanként iskolarádión keresztül vagy iskolagyűlésen Osztályfőnöki: − tervének megfelelő időközönként és formában. Egyéb szervezetek (pl: DÖK): − tervükben meghatározott gyakorisággal és formában. A tanulói teljesítmények elbírálásának hivatalos és szabályozott szervezeti formái a vizsgák.

c) A beszámoltatás rendje Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásában, értékelésében betöltött szerepe és súlya A helyi tanterv egyes tantárgyainak követelményét tartalmazó résznél részletesen (tantárgyanként) megtalálhatók az erre vonatkozó információk. Itt csak általános, minden tárgyra vonatkozó alapelveket fogalmazunk meg. Az írásbeli munkák értékelésének tartalmát a számonkérés sajátos célja határozza meg: Andrássy Gyula Gimnázium

79

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a szakmai fogalomrendszer helyes használatára, a kifejtés pallérozottságára, a formai megjelenítés igényességére tanítjuk a diákokat, ezért • • •

vizsgáljuk a tárgyszerűséget, összevetve a megtanított tananyaggal, értékeljük a pontos meghatározást a tények, adatok, összefüggések leírásában, megítéljük a nyelvi közlés jelentésbeli megformáltságát, az írásképet, a szerkesztés formai összhatását.

Minden tantárgyból (kivétel a heti 1 vagy annál kevesebb óraszámban tanított tantárgyak és a Testnevelés és sport) az írásbeli számonkérés meghatározó formája a témazáró dolgozat. A témazáró dolgozatok összeállításánál törekedni kell arra, hogy a feladatok típusa és nehézségi szintje igazodjon a középszintű illetve emelt szintű érettségi követelményeihez. Félévente legalább 2 nagyobb témát átölelő témazáró dolgozatot kell íratni, ennek témáját a munkaközösségek határozzák meg. Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás nélkül témazáró dolgozatot nem lehet íratni. A témazáró dolgozat esetén a tanulót legalább 1 héttel a dolgozatírás időpontja előtt tájékoztatni kell a megírás időpontjáról és a dolgozat témájáról. Azok a tanulók, akik indokoltan nem jelentek meg a dolgozatíráson a tanár által megadott időpontban írhatják meg a témazáró dolgozatot. A dolgozatot a tanár köteles a megírást követő 10 tanítási napon belül kijavítani és az előforduló hibákat a tanulókkal megbeszélni. A témazáró dolgozatok eredményeit meghatározó súllyal kell figyelembe venni a tanuló félévi, év végi érdemjegyének meghatározásakor. Természetesen az írásbeli számonkérés mellett törekedni kell arra, hogy a tanulók a lehetőséghez mérten minél többször szóban is számot adjanak tudásukról, hiszen csak ez biztosítja a tanulók kommunikációs képességének fejlődését. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellenőrzési rendje eltér a többi tanulótól. Az eltérés alapja mindig az a szakértői vélemény, aminek alapján a tanuló SNI minősítést kapott. Az intézmény az osztályfőnök bevonásával értesíti az érintett szaktanárt (szaktanárokat) arról, hogy ez a tantárgyon belüli beszámoltatási módszerekhez képest milyen eltéréseket jelent a tanulóra nézve. A szakértői vélemény lehet csak az alapja annak is, ha a tanulót mentesíteni kell az adott tantárgy(ak)ból a beszámoltatás és az osztályozás alól. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Általános alapelvek A tanítási órán törekedni kell arra, hogy a tanuló már a tanórán minél több ismeretet elsajátítson, ennek érdekében be kell vonni a tananyag feldolgozásába. A tananyag mennyisége, a nagy csoport létszám nem teszi lehetővé, hogy a tanulók az előírt ismereteket, képességeket, készségeket már tanítási órán elsajátítsák, ezért szükség van az otthoni felkészülésre, a tananyag elmélyítésére. A tanár a tanítási órán törekszik a tananyag súlyponti részének kiemelésére, az összefüggések feltárására, ezzel is segíti a tanuló otthoni munkáját. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok hozzájárulnak az önálló gondolkodás a problémamegoldó képesség fejlesztéséhez és a tananyag elmélyítéséhez. Hozzászoktatják a tanulót az önálló gyűjtőmunkára (könyvtár, Internet, egyéb információhordozók), egy-egy téma önálló feldolgozására. Andrássy Gyula Gimnázium

80

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Korlátok Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál a helyi tanterv követelményei mellett figyelembe kell venni a tanulócsoportba járó tanulók életkori sajátosságait, felkészültségét, képességét is. Törekedni kell arra, hogy megismerjék tanulóink az önálló munka, alkotás élményét, ezért a házi feladatok tartalmazzanak a gyengébb képességű tanulóknak is sikerélményt adó feladatokat.

d) Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A gimnázium magasabb évfolyamába lépésének a feltételeit a helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó alfejezetei tartalmazzák. A tanulók továbbhaladása elégtelen év végi osztályzat/ok/ esetén az alábbiak szerint történik: Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, valamennyi ilyen tantárgyból javítóvizsgát tehet az iskola által kijelölt időpontban. Továbbhaladása akkor lehetséges, ha minden ilyen tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kap. Ha nem, akkor évfolyamismétlésre kell köteleznünk. e) A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának általános elvei A pedagógusok nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amely a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak alkalmaznia kell. Intézményünkben a tankönyveket és más segédeszközöket a munkaközösség véleményének kikérésével választják ki a pedagógusok. A kiválasztás általános elvei: 1. A tankönyvek kiválasztásához az adott munkaközösség tagjainak többségi egyetértése szükséges. 2. A tankönyveknek és tanulmányi segédleteknek összhangban kell lenniük az iskola célkitűzéseivel, alkalmasnak kell lenni a pedagógiai programunk megvalósítására. 3. Döntő szempont a hatékonyság szolgálata, kerüljük a divatot. 4. Döntésünknél fontos szempont, hogy a tankönyvek és segédletek elfogadható anyagi terhet jelentsenek a szülőknek. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvellátás rendjének részletes szabályozása az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában található.


81

PEDAGÓGIAI PROGRAM

f) A magatartás és szorgalom minősítési rendszere A magatartás és szorgalom minősítési rendszerének iskolán belül épp oly jogszabályi jellege van, mint a Házirendnek. A fokozatok megállapításánál a legfőbb megkülönböztető vonás, milyen a tanuló viszonya a közösség egészéhez és annak tagjaihoz, a Házirendhez, a tanuláshoz. Minden iskolai keretben történő megnyilvánulás alapja a magatartás minősítésének. (Pl. kirándulás, bál, stb.) Jutalmazásnál és büntetésnél az osztályfőnök a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint jár el. Jutalmazás A tanuló osztály vagy iskolaközösségben végzett önként vállalt tevékenységéért osztályfőnöki dicséretet kap. Az osztályfőnöki dicséret ismételhető. Az osztálya vagy iskolája hírnevét teljesítményével növelő tanulót az iskola dicséretben részesíti. Az iskolaközösség érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület jegyzőkönyvi dicséretben részesíti a tanulót. A dicséreteket az ellenőrző könyv útján a szülőnek is tudomására kell hozni. Büntetés Késés, mulasztás: Az óráról való késést vagy mulasztást – tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a megfelelő foglalkozási naplóba a tanár jegyzi be, jelölve ott azt is, hogy hány percet késett a tanuló. Ha a tanuló igazolatlanul mulasztott, az osztályfőnök a tanuló szülőjét írásban értesíti. Ha a tanuló igazolatlan mulasztásai ismétlődnek, a szülőt figyelmeztetni kell a következményekre (Szervezeti és Működési Szabályzat). A tanuló magatartásának minősítése 1-2 igazolatlan óra esetén nem lehet jónál jobb, 3-7 igazolatlan óra esetén nem lehet változónál jobb, 8-nál több igazolatlan óra esetén nem lehet rossznál jobb. (Ez 1 félévre érvényes). A közösségre tudatosan gyakorolt negatív befolyás, tiszteletlen magatartás tanárokkal, felnőttekkel szemben, tanári utasítás megtagadása, önként vállalt feladat nem teljesítése, iskolai tulajdon szándékos rongálása, dohányzás az iskolában, italozás, iskolai rendezvényen előforduló rendbontás esetén a tanuló büntetést kap. Az esetek súlyosságától függően a fokozatok betartásától ez utóbbiaknál el lehet tekinteni, mértékének megállapítása előtt meg kell hallgatni az osztály véleményét. A büntetés alkalmazkodjon a tanuló életkori sajátosságához, mindenkor legyen nevelési eszköz, nem lehet megtorló vagy megalázó. A büntetést ellenőrző könyv útján indoklással a szülőnek is tudomására kell hozni. Változó és hanyag szorgalom esetén példás magatartást nem kaphat a tanuló még akkor sem, ha más területen kiemelkedő munkát végzett. Bukott tanulónak sem lehet jónál jobb magatartási osztályzata. (Ez utóbbitól az osztály nevelő testülete eltérhet.) A fenti minősítési rendszerben olyan nevelési elvárásokat fogalmaztunk meg, amelynek elérésére mindenképpen törekedni kell.


82

PEDAGÓGIAI PROGRAM

g) A modul tárgyak értékelésével kapcsolatos előírások A modul tárgyak célja: Olyan készségek megalapozása, amelyek révén a tanulók érdeklődése tágul, ismereteik szélesebb alapokról épülnek, és a tanulási út következő állomásaira utaló tevékenységeket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki. A modul tárgyak értékelésének tartalma: Kognitív tartalmak: - A modul tárgy legalapvetőbb 20- 25 fogalmának értelmezett elsajátítása. - Alapvető 10 –15 összefüggés megtanulása, alkalmazása a gyakorlatban. - A modul tárgy kultúrtörténetének vázlatos megismerése 10- 15 oldal terjedelemben. Készség tartalmak: - A modul tárgy feltáró módszereinek kezdetleges szintű elsajátítása gyakorlatban. (Pl.: pszichológiai vizsgálati módszerek, film elemzés, néptánc gyűjtése stb.) - A modul tárgy manuális vagy más tevékenységi körének elsajátítása. Pl. film forgatása, megfigyelés stb.) Önálló produktum vagy produkció létrehozása: - Tanulmány vagy művészi alkotás elkészítése. - Műsor vagy más közös tevékenység projektjének elkészítése, megtervezése. Az értékelés alapja: -

Folyamatos megfigyelés. Időközi beszámoló vagy projekt illetve produktum elbírálása. Záró beszámoló átfogó anyagból.

Az értékelés formája Az alacsony óraszám mellett az első félévben szöveges rövid értékelés az alábbiak szerint: „Nem felelt meg.” „Megfelelt. „ „Kiválóan megfelelt. „ A tanév végi értékelés a hagyományos numerikus értékelés gyakorlata szerint történik. Ha a tanuló mulasztás miatt vagy egyéb okból a kötelező óralátogatási mennyiséget nem teljesítette a modultárgyból beszámoló dolgozata alapján értékelhető mind az első félévben mind év végén. h) A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Program egyik melléklete tartalmazza.

i) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Andrássy Gyula Gimnázium

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket a gimnáziumi helyi tanterv „Testnevelés és sport” tantárgy alfejezete tartalmazza.


84

PEDAGÓGIAI PROGRAM

IV. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az intézmény összevonása nyomán a gimnáziumból és a kollégiumból, mint intézményegységből áll. Jogi értelemben tehát egységes. Ugyanakkor hosszútávon azzal kell számolnunk, hogy a kollégiumban tartósan más intézmények tanulói is laknak. Az elképzelhető (de nem biztos), hogy a lányok mind a gimnáziumunkba fognak járni, de az egészen biztos, hogy hosszútávon is számolnunk kell a nem saját gimnáziumunkba járó fiúkkal. Ráadásul ők jellemzően nem valamely gimnáziumban, hanem inkább szakképző intézményekben tanulnak. Ezért szükségesnek tartjuk a pedagógiai programon belül a kollégiumét külön fejezetként beilleszteni. Ez megkönnyíti a kollégium dolgozói számára is annak megismerését és saját munkájuk alapelveinek e fejezet alapján történő megismerését és gyakorlati megvalósítását.

1. A kollégium működésének belső feltételrendszere 1.1. Tárgyi környezet A kollégium két épületben helyezkedik el, építészetileg is szép, harmonikus együttest alkot a gimnázium épülettömbjével. A város főutcáján, a vasútállomáshoz közel áll ez a felújított, régen laktanyaként szolgáló épületegyüttes. Egy-, ill. kétemeletes a kollégiumunk, jól kihasználható padlásterekkel (könyvtár, testépítőterem, vasalószoba, számítógépterem, stb.) Az egyik épületben leányok, a másikban fiúk élnek, tanulnak. A szobák 6 és 8 ágyasak a lányoknál, 4 és 6 ágyasak a fiúknál. Többségük nemcsak alvásra szolgál, hanem tanulásra is. Világosak, többségükben tágasak (egyénileg díszítettek…), a szükséges felszerelésekkel rendelkeznek. Az épület belső terei esztétikusak (sok kép, szép virágok). Az ódon falak hangulatát modern képek ellenpontozzák. Mindkét kollégiumi épületben rendelkezünk könyvtárral, tanulótermekkel (térképek, tv, tábla, stb.), társalgóval (sajnos a fiúknál nem minden emeleten), ízléssel berendezett, jól felszerelt konyhával (mikrosütő, teafőző, hűtőszekrények, villanytűzhely, stb.), mosókonyhával, vasalóhelyiséggel, kitűnően felszerelt kondi-teremmel,a fiúk épületében egy kétágyas vendégszobával is. Színes televíziók (10 db), videók (4 db), CD-lejátszók 3 db), számítógépek (17db) állnak tanulóink rendelkezésére (természetesen internetes kapcsolattal). DVD-lejátszó,felvevő, és Sony-videokamera gazdagítja a lehetőségeinket. Hatalmas parkosított udvar, sportpályák (futópálya, kosárlabdapálya, kézilabdapálya) szolgálják tanulóink szórakozását, pihenését. Oktatási, technikai, művelődési, sportolási eszközeinket 12 órától 21 óráig a tanulóink örömmel, szinte megszakítás nélkül használják. Sajnos az épületek falai nedvesek,


85

PEDAGÓGIAI PROGRAM

salétromosak – igaz, még nem túlságosan – , de néhány év múlva már komoly problémát fog okozni. 1.2. Humán erőforrások 4 tanárnő és 4 férfi kolléga kíséri figyelemmel a tanulók mindennapi munkáját, segíti személyiségük kibontakozását. A nevelőtestület végzettség szerinti megoszlása: egyetemi végzettségű: 7 kolléga, főiskolai végzettségű: 1 kolléga. A nevelők szakjai, a kollégák felkészültsége is lehetővé teszi a tehetséggondozás előtérbe kerülését: magyar nyelv és irodalom, történelem, pedagógia, filozófia, angol nyelv, német nyelv, művészettörténet, rajz, kollégiumi nevelő, orosz nyelv és irodalom. Egy-egy kolléga végzi: - a diákönkormányzat segítését, - a munkaközösség-vezetői feladatokat, - a stúdió patronálását, - a sportmunka szervezését, - a szabadidő szervezését. Jól összeszokott nevelőtestület, kialakult nevelési elvekkel, értékrenddel; a napi feladatokat rutinnal, biztonsággal oldják meg, de érzékenyen reagálnak minden tanulói (érzelmi, erkölcsi, társkapcsolati, stb.) problémára is; közel tudnak kerülni a gyerekekhez, képesek családias, otthonos légkört teremteni. A technikai dolgozók (6 fő), a gazdasági ügyintézőnk és a tanulók között emberséges, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat van.

2. Működésünk külső feltételrendszere 2.1. Kollégiumunk tanulói létszáma 192 (100 lány, 92 fiú). A lányok az Andrássy Gyula Gimnáziumba és a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolába járnak.

Valószínűsíthető,

hogy

néhány

év

elteltével

a

lánykollégiumban

„rózsások”fognak lakni az összevonás következtében.


86

PEDAGÓGIAI PROGRAM

csak

A fiú tanulóink többségét is e két iskolából kapjuk. A többi tanuló a város szinte valamennyi iskoláját képviseli (Kemény Gábor Logisztikai Műszaki Szakközépiskola, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, Evangélikus Gimnázium, Belvárosi Gimnázium, Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola). Csupán néhány 13. évfolyamos tanulónk van. Tanulócsoportjaink évfolyamonként szerveződnek, létszámuk 20 és 30 fő között van. Tanulóink többsége Békés megyei, csupán néhány diák megyén kívüli (4 tanulónk Erdélyből jött). Kollégiumunk elsősorban a város két iskolájára (Andrássy Gyula Gimnázium, Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola) alapozva tölti be férőhelyeit, így megyei viszonylatban is kimagasló tanulmányi átlagú és jó belső szervezettségű kollégiummá váltunk az évek folyamán. A kapcsolatos iskolák gond nélkül elérhetők gyalog, illetve autóbusszal. 2.2. Kapcsolatrendszerünk Az intézmények összevonása után nagyon fontos, hogy a már meglévő jó kapcsolatunkat tovább erősítsük a gimnáziummal. Ehhez minden lehetőség adott, mivel a kollégium vezetője tagja az intézmény vezetőségének, így „összekötő kapocs” a két intézményegység között. Természetesen a korábban kialakított kapcsolatainkat a továbbiakban is ápoljuk, törekszünk újabbak kiépítésére. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal – megbeszélések, továbbképzések, segítségkérés – is „találkozunk”. Kapcsolatban vagyunk a város Nevelési Tanácsadójával is. Látogatjuk a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Békés megyei Könyvtárat, a Jókai Színházat, és minden jelentősnek mondható kulturális, művészeti rendezvényt. Részt veszünk az Ifjúsági Ház, Munkácsy Emlékház, Diáktanya programjain. A

város

kollégiumainak

többségével

megfelelő,

sokoldalú

kapcsolatban

állunk

(sportversenyek, szavalóversenyek, stb.). Ugyanez mondható el a többi kapcsolatos iskoláról is.


87

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai

(1992.évi LXX IX. törvény; 1/1998 (VII.24.) OM r.; 46/2001/(VIII.31.) OM rendelet; 3/2002.(II.15.) OM rendelet; 44/2002 (VI.18) OM rendelet, a fenntartói „Intézkedési és fejlesztési terv” és a szülői elvárások figyelembevételével. 3.1. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére. A tanulók számára – a lakóhelytől és szülői helyzettől függetlenül – biztosítja a korszerű tudáshoz jutást, így meghatározó szerepe van az esélyteremtés elősegítésében. Támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez (társadalmi szerepek tanulása, a közösségi együttélés örömei és konfliktusai, önszervező tevékenység, érdekképviselet, stb.); Kiegészíti a családi és iskolai nevelést, biztonságot, érzelmi védettséget nyújt. 3.2. A kollégiumi nevelés célja A tanulók személyiségének fejlesztése, tudásuk gyarapítása, elmélyítése, harmonikus és egészséges fejlődésük kibontakoztatása, sikeres életpályára való felkészülés segítése. 3.3. Intézményünk által közvetített értékek rendszere „Közgés”

tanulóink

közelebb

állnak

a

piaci

viszonyokhoz

(közgazdaságtan,

számítástechnika), a piac értékeihez, gimnazistáink inkább a klasszikus értékek hordozói (általános műveltség). Egyelőre csupán néhány azon tanulók száma, akik nem akarnak továbbtanulni, a gyakorlati életben folytatják tevékenységüket. Így életük centrumába más értékek kerülnek. Célunk: az egyre inkább célracionálissá váló világunkban egyensúlyt teremteni a „külső” és „belső” értékek birodalmában. A jó imázs kialakításának képességére, a tisztességes, tehetségen, munkán alapuló érvényesülésre, az információk értékelésének képességére, vitakészségre (és kulturált „visszavonulásra”), toleranciára ugyanúgy szükség van, mint a tudás tiszteletére, a tisztességre, szókimondásra, felelősségvállalásra, becsületességre, az


88

PEDAGÓGIAI PROGRAM

önértékelés

képességére,

fegyelemre,

kitartásra,

rendszerességre,

a

hagyományok

megbecsülésére, az újat akarásra, hazaszeretetre és a másság tiszteletben tartására… 3.4. Nevelési alapelveink (melyeket a fenti értékek határozzák meg): -

az önbizalom, tapintat, felelősség,

-

az alapvető erkölcsi normák betartása, betartatása,

-

a tanulói öntevékenység, kreativitás kibontakoztatása,

-

az életkori sajátosságok maximális figyelembevétele, differenciált bánásmód,

-

az önazonosság csodájának megmutatása, mások azonosságtudatának tiszteletben tartása.

3.5. Kollégiumunk sajátos, egyéni arculata. Céljaink. Kollégiumunk sajátos arculatát – hosszú távon – meghatározó célkitűzéseink: - Egy jó képességű tanulókra alapozó tehetséggondozó kollégium megteremtése egy

olyan

tantestület

tevékenységével,

és

diákönkormányzat

öntevékenységével

segítségével,

mindennapi

amely

életünket

képes

otthonossá,

érzelemgazdaggá tenni. - Ez a szervezettség, rendszeresség és érzelemgazdag háttér (tisztelet, megbecsülés, biztonság) párosulva a felkészült, igényes pedagógus és a belülről megragadott, motivált tanuló törekvéseivel teszi lehetővé a tehetségek kiválasztását, a tehetséggondozást, mely eddig is törekvéseink egyik fő meghatározója volt. 3.6. Alapcélkitűzéseinket szem előtt tartva az elkövetkezendő évek feladatai a következők: -

tanulmányi eredményünk szinten tartása, a 4,1-4,2-es tanulmányi átlag elérése,

-

sokszínű programajánlat (sport, kultúra, vetélkedők, zenei rendezvények, DÖKnapok, stb.), melyek szereplehetőségeket kínálnak tanulóink számára,

-

a diákönkormányzati munka magasabb szintre emelése, átütőbbé tétele,

-

a tanári képzés, önképzés (szakmai, pedagógiai, etikai, stb.) alapkövetelmény e rendszerben,

-

érdeklődési körök, önképzőkörök, továbbtanulásra, emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások (történelem, magyar nyelv és irodalom,angol nyelv), korrepetálások, stb. kínálatával ingergazdag környezetet teremteni tanulóink számára,


89

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

mindezek feltételezik a kollégiumi élet szervezettségnek fokozását elsősorban a feladatok eddiginél is pontosabb, körülírt meghatározását, megtervezését, nagyobb önállóságot a végrehajtásban, a felelősségvállalást, fokozott ellenőrzést,

-

és természetesen fontos mindezen minőségek (minőségértékek) mérése, értékelése.

Összegezve kollégiumunk karakterét 4 alapvonás (cél) határozza meg: -

családiasság, otthonosság, érzelemgazdagság, értékgazdagság,

-

tehetséggondozás, tanulói kreativitás, hátránykompenzálás,

-

teljesítményorientált nevelési rendszer,

-

diákönkormányzat önszervező, önigazgató tevékenysége.

A kapcsolódó iskolák szellemisége, szakmai kvalitásai, nevelőtanáraink felkészültsége, jó alapot biztosítanak e célok megvalósításához. Ez a törekvés találkozik a szülői elvárásokkal, s tanulóink nagy többségének vágyával…(tanulóink nagy hányada tovább kíván tanulni). Ezek a célok egyetlen összefüggésrendszer mélyén találkoznak: az otthonias, családias légkör nem csupán a tanár-diák viszony melegségét, emberségét jelenti. Az otthonosságon nem az otthoni körülmények (érzelmi és érték) reprodukálását értjük. Ez lehetetlen is volna. Inkább az új környezetben megjelenő új érzelmi és értékviszonyokat, melyek más kötődést, más biztonságot, újfajta ösztönzést jelentenek, s ezek beépülve a személyiségbe, segítik, eligazítják tanulóinkat a kibontakozó piacgazdaság teremtette új szituációkban. Ezek az új értékek (másság, tolerancia, vállalkozás, a választás tudatossága, önértékelés, stb.) nem külön-külön újak, hanem egyéni rendszerbe szerveződve a személyiség részét alkotják. Így lehetővé válik a hazához és Európához való viszony (érzelmi és tudatos) pontosabb körvonalazása is.

4. A kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete 4.1. Szervezés és tartalom A közoktatásról szóló törvény 53§(7) bekezdésének értelmében a tanulók részére szervezett foglalkozások lehetnek: Tehetségkibontakoztató, felzárkóztató, speciális ismereteket adó egyéni és csoportos foglalkozások. A valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók

gyorsabb

haladásának

biztosítása

–

a

differenciált

képességfejlesztés

kollégiumunkban szervezetten, az iskolákkal is együttműködve folyik. Tanulóink heti 14 órában kötelesek részt venni a kötelező foglalkozásokon:


90

PEDAGÓGIAI PROGRAM

–

- napi felkészítő foglalkozás (szilencium ) heti 12 óra, - felzárkóztatás (tantárgyi korrepetálás), - tehetségkibontakoztatás (felvételire, emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára előkészítő szervezett iskolai, kollégiumi vagy magánórai felkészítő), - speciális ismeretet adó csoportfoglalkozás (heti 1 óra ). 4.1.1.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet ápolása, megóvása, a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, az anyanyelvi, kisebbségi kultúra megismerése, a tanulói igényeket szolgáló önképző és érdeklődési körök tevékenysége. Tanulóink a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti egy foglalkozáson kötelesek részt venni.

4.1.2.Az egyéni törődést biztosító foglalkozások Ezeken a személyes törődést biztosító foglakozásokon a gyerekek feltárhatják egyéni problémáikat, megoszthatják velünk örömeiket… A tervszerűségnek és spontaneitásnak finom egyensúlyát kell megteremtenünk ezeken a foglalkozásokon.. Az egyéni törődést biztosító foglalkozások - tervezettek, de adott pillanatot is megragadók (spontán) legyenek, - közelítők, kezdeményezők, - segítők („ érted haragszom”) legyenek, - kölcsönös bizalmon alapuljanak.

4.2. A foglalkozások irányelvei A felkészítő foglalkozások -

segítsék az iskolai munkát,

-

egyénre szabottak legyenek,

-

ellenőrizhetők legyenek,

-

módszerekben gazdagok legyenek.


91

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. A kollégiumi nevelés tevékenység-rendszere 5.1.Tanulás, a tanulás tanítása Pedagógiai elveink: -

nyugodt tanulási körülmények megteremtése,

-

tanári segítség biztosítása,

-

az önművelés, ismeretszerzés feltételeinek széles körű megteremtése,

-

egyéni képességekhez mért teljesítményre ösztönzés, rendszeres értékelés.

A versenyhelyzetben lévő iskolák egyre fokozottabban igénylik a tanulást segítő, továbbtanulásra (emelt szintű érettségire) is felkészítő kollégiumi munkát. Ennek érdekében elengedhetetlen a tanulásra és a gondolkodásra való motiválás,valamint a gondolkodással,az önálló ismeretszerzéssel, az önműveléssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása,a kommunikációs kultúra fejlesztése,az eredményes és hatékony tanulás módjainak és technikáinak elsajátítása. A nyugodt tanuláshoz minden feltételt biztosítani tudunk tanulóinknak. A gyerekek egy része tanulókban, másik része a szobákban tanul (a megbízhatóbb, jobb tanulmányi eredményt elérők). Kitűnő és jeles eredményt elérő tanulóink szabadon szervezik délutáni programjukat. Jó képességű tanulóink – szinte kivétel nélkül – egyetemi, főiskolai előkészítőkön vesznek részt, többen magántanárnál tanulnak. Rendszeres korrepetálással (magyar nyelv és irodalom, történelem, számítástechnika, angol nyelv, német nyelv) segítjük „leszakadó” tanulóinkat, de – bármily meglepő – a legjobbak is igénylik a segítséget (főleg dolgozatírás előtt). Számukra a 4-es eredmény is kudarc. Segítjük diákjaink nyelvvizsgára való felkészülését. Bőséges és jó hang- és videoanyag van kollégiumunk birtokában. Tehetséges tanulóinkat ösztönözzük arra, hogy mérettessék meg magukat megyei, országos tanulmányi versenyeken, művészeti és művelődési pályázatokon; versenyző tanulóinknak nagy segítséget tudunk nyújtani (Kazinczy-versenyre, Szép magyar beszéd versenyre való felkészülés, pályázati adatgyűjtés, stb.).


92

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyerekek többsége a szülői házból is a tudás megbecsülését hozza magával, s azzal a szándékkal jönnek kollégiumunkba, hogy tovább akarnak tanulni. Az egyetemen,főiskolán továbbtanulni szándékozó diákjaink nagy részét fel is veszik az ország valamelyik felsőfokú oktatási intézményébe. Csupán néhány tanulónk szorul felzárkóztató korrepetálásra. A velük való foglalkozásaink rendszeresek (történelem, helyesírás elsősorban). A matematika tantárgy korrepetálása egyelőre megoldatlan,pedig nagy szükség lenne rá. Diákjaink tanulmányi eredménye hosszú évek óta kimagasló. A kitűnő eredmény elérésében óriási szerepe van a tanári "aprómunkának", a személyes beszélgetéseknek, a tanulási technikák ismertetésének, a tanulmányi eredmények folyamatos figyelésének, az iskolai osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való beszélgetéseknek, tanulópárok szervezésének, ha szükséges: a lecke kikérdezésének, a tanulmányi kiértékeléseknek. A lényeg: a gyerekek érezzék, értük vagyunk itt, közös az érdekünk. Tehetséggondozási céljaink elérése érdekében hoztuk létre a Csomós István Kollégiumi Alapítványt. Fejlesztési követelmények Tanulási technikák, módszerek elsajátítása és alkalmazása (eredményes tanulás; a tanulási szokások tudatos alakítása /ismétlés, bevésés…/; beszédművelés, a tanulás motiváltsága, az emelt szintű érettségi, a felvételi rendje, követelményei). Könyvtárhasználat, dokumentumismeret;a különböző dokumentumfajták (könyv, audovizuális dokumentumok). 5.2. Pályaorientáció, pályaválasztás Jogos igény, hogy a kollégiumok vállaljanak nagyobb szerepet a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatásában, illetve továbbtanulásuk elősegítésében. Eddig a 11. évfolyamban kezdtük el a pályaválasztás, - irányítás fontos területeinek „bejárását”. Kipuhatoltuk, megbeszéltük a gyerekek vágyait, megismertük személyes vonzalmaikat, eljutottunk a döntés pillanatáig, és megkezdődött a felkészülés, a kemény munka… Most már a 10. évfolyamos tanulóink is döntésre kényszerülnek (érettségi felkészítő csoport választása), még fontosabb, hogy mellettük álljunk, segítsük választásukat, még fontosabb, hogy beszéljünk iskolai osztályfőnökeikkel (szaktanárral) és egyeztessünk a szülővel.


93

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pályaválasztás érzelmi-lelki meghatározói -

személyes vonzalmak, érzelmi viszonyulások,

-

szülői elvárások, szándékok,

-

tanulói teljesítőképesség (fizikai, szellemi, érzelmi teherbírás),

-

a személyiség és a választott pálya egymásnak való megfelelése (motivációs erők),

-

önismeret (lehetőségek, vágyak, valóság),

-

önismeret, vágyak, valóság kompromisszumából: reális jövőkép kialakulása.

Felkészítés a választott pályára Mivel tanulóink nagy többsége továbbtanulásra jelentkezik, ezért a felvételi eljárásokat, az egyetemi, főiskolai elvárásokat, követelményeket tudatosítanunk kell tanulóinkban: -

az egyetemi pontszámok (pontszámítás) és az emelt szintű érettségi; megfelelő stratégia,

-

a több intézménybe való jelentkezés,

-

a Felvételi tájékoztató használata,

-

a választott pálya szépsége és nehézségei,

-

ismerkedés egy-egy egyetem, főiskola belső életével (volt tanítványaink élménybeszámolója).

Továbbtanulásra való felkészítés -

az iskolai tantárgyi előkészítők,

-

kollégiumi tantárgyi előkészítők (magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv),

-

tanulás-módszertani ismeretek átadása (önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat, jegyzetelés),

-

viselkedés a vizsgákon, a felvételin (önbizalom, koncentráció, jó fellépés),

-

az értelmiségi léthivatás körvonalazása (gyötrelmei és szépségei).

5.3. Az önálló életkezdés támogatása: (Közoktatási törvény 49.§.) Tanulóink döntő többsége tovább szeretne tanulni, sokuknak sikerül is.


94

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ezért kissé háttérbe szorult kollégiumunkban az önálló életkezdés – egyébként fontos, jelentős – témaköre. Valószínűsíthető, hogy néhány év múlva nálunk is aktuálissá válik a téma: -

Egyre kevesebb fiú jelentkezik a kollégiumba (demográfiai mélypont; inkább a „bejárás” szabadságát választják), így olyan iskolákból is felveszünk tanulókat, ahol a tanulmányi szint jóval alacsonyabb a nálunk megszokottnál, s valószínű, hogy ők érettségi után „kilépnek az életbe”.

-

Egyre több 13. évfolyamos fiút veszünk fel intézményünkbe ( igaz ők is tovább akarnak tanulni).

5.4. Személyiségfejlesztés, szabadidős tevékenységek. Célok és feladatok -

a tanulóink személyiségének megismerése és fejlesztése,

-

az alkalmazkodás és beilleszkedés, szükség esetén a konfliktusvállalás (magatartásmódok, értékválasztások),

-

az önérzet, az önbecsülés, az önbizalom felébresztése tanulóinkban,

-

az egyéni és közösségi értékek, érdekek egyeztetése; érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák megismertetése,

-

"kollégiumi közösségi tudat" kiépítése.

A személyiség alakulásában és fejlesztésében elsődleges tényező a család. Példát, irányítást megerősítést elsősorban a szülőktől várnak és kapnak a gyerekek. Éppen ezért a család és a kollégium együttműködése, a nevelés folyamatossága biztosítja az értékes személyiség kibontakozását. Tanulóink alapvonásokban már kialakult érzelmi karakterrel, formálódó szellemi és erkölcsi karakterrel érkeznek hozzánk. A személyiségfejlesztéshez alapvetően szükségesek bizonyos társas helyzetek. A kollégiumi élet is végeredményben ilyen társas helyzetek sorának fogható fel. A kollégiumi élet valamennyi részterülete a személyiségfejlődést, alakulást szolgálja. A közös tevékenység,a csoportok munkája,a konfliktusok, közös megmozdulások mind-mind kitűnő alkalmak az olyan jellemvonások megszilárdításához, mint a segítőkészség, a kezdeményezőkészség, a becsületesség, az önkontroll.


95

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kollégiumi együttlét minden mozzanata hatással van a személyiség alakulására. A tanulás, művelődés, a beépítendő értékek, a testi-lelki gyarapodás, stb. együttes hatása formálja az embert, segíti a jól választott, keresett munkaerővé válásban, a pályaválasztásban. Fejlesztési követelmények: -

a tanulók tudják mérlegelni az emberi szituációkat (értékek, döntés, választás),

-

legyen reális én-képük, önismeretük,

-

tiszteljék mások meggyőződését, de tudjanak érvelni, vitatkozni is,

-

ismerjék a fő személyiségvonásokat, értékeket,

-

törekedjenek felelősségteljes nemi magatartás kialakítására,

-

társkapcsolataiban legyenek igényesek,

-

legyen kiküzdött, megszenvedett értékrendjük (s ezen nyugvó önbecsülésük),

-

legyenek érdeklődők, kíváncsiak, a világra nyitottak.

Szabadidős tevékenységek A fiúk és a lányok más-más programban, tevékenységi formában találják meg örömüket, a feszültségoldást, a pihenést kollégiumunkban (gyöngyfűzés - erőemelés). De nélkülözhetetlenek a közös programok is. Ezek sokasága áll tanulóink rendelkezésére (Diák-napok, a végzős tanulók búcsúztatása, a 9. évfolyamosok bemutatkozó műsora, közös sport- és kulturális versenyek, színházlátogatások stb.) Segítik az egység megteremtését, fejlesztik a személyiségjegyeket, szereplehetőséget biztosítanak a fiúkat és lányokat egyszerre hívó, foglalkoztató érdeklődési köreink, önképzőköreink. Kollégiumunk széles körű kínálattal áll tanulóink elé: -

ECDL-vizsgára előkészítő szakkör, filmesztétika szakkör, érettségi előkészítő történelemből (közép-és emelt szinten), stúdiósok kis csoportja („koleszrádió”), gasztronómiai szakkör, társadalomismereti kör, képzőművészeti kör, orosz kultúra, orosz nyelv (érdeklődési kör), sportkör.

Ezek a tevékenységi formák érdekesek, izgalmasak, szórakoztatóak, és a képességfejlődést is biztosítják. Évek óta rendszeresen meghirdetett és megtartott versenyeink is a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

96

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- kollégiumon belüli versenyek:

- szavalóverseny, - versírók versenye, - képzőművészeti verseny (rajz, festmény), - sportversenyek sokasága, - komolyzenei házi koncert.

- kollégiumok közötti versenyek:

- erőemelő versenyek (városi, mi rendezzük), - vers- és novellaíró pályázat(mi hirdetjük meg), - megyei kollégiumi sportnapok, - egészségügyi vetélkedő, - szavalóverseny.

- országos versenyeken is sikerrel szerepelnek kollégistáink: (Kazinczy-verseny; diákolimpia; táncversenyek; OKTV stb.). Talán legnagyobb izgalommal a Diák-napokat várják tanulóink. Ezen a két napon pompás, színvonalas kulturális, sportrendezvényeket, vetélkedőket tartunk. Úgy érezzük, hogy annyi szabadidős programmal, kínálattal rendelkezünk, hogy azok "szaporítása" nemigen célszerű (a gyerekek sokat tanulnak, néha-néha úgy érzik: elvesszük tőlük az időt; az iskolák, más kollégiumok, s a város is rendkívül sok rendezvényprogramot kínál). A meglévő tevékenységformák tökéletesítése, jobb megszervezése, még vonzóbbá, tanulságosabbá tétele viszont fontos feladatunk továbbra is. A szabadidős programjaink irányelvei: -

legyenek változatosak, érdekesek,

-

életmódot formálók, személyiséget gazdagítók,

-

legyenek sikerrel biztatók (mindenki "jó" valamiben),

-

és szívesen választottak.

5.5. Művészeti, kommunikációs és információs kultúra Általános nevelési cél, feladat: az egyetemes és nemzeti kultúra alapelemeinek közvetítése, megértése; értékőrzés és értékteremtés; a személyiség fejlesztése esztétikai élmények által; a művészethez, a kultúrához vezető személyes úton való elindulásra ösztönzés (egyéni ízlés). Kiemelt figyelmet érdemel a könyvtár céltudatos használatára való felkészítés… Feldolgozandó témakörök -

A mindennapok művészete.

-

Az alkotás öröme.


97

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

Nemzeti kultúránk kincsei.

-

Az egyetemes műveltség csomópontjai.

-

Informatikai és számítástechnikai ismeretek.

-

Könyvtári informatika.

Sokszínű, sokféle szereplehetőséget adó tevékenység folyik kollégiumunkban. Örömmel fogadjuk tanulóink "megrendelését" a művészettörténet bármely nagy korszakáról, stílusirányzatáról (gótika, romantika, avantgárd). Ezek a tananyaghoz kötődő "megrendelések", ill. ajánlások nagyszerűen kiegészítik a tanulók iskolai tanulmányait. Stúdiónk kéthetente egyszer komolyzenei 5-10 percet sugároz, alkalmazkodva a gyerekek tananyagban való haladásához (gregorián énekek, reneszánsz, barokk zene, stb.). Megemlékezünk nevezetes napokról, népszokásokról, ünnepekről (önálló felkészülés). Minden évben rajzpályázatot hirdetünk (5-10 pályamunka érkezik be), versíró háziversenyünk után, a költészet napján, a város kollégiumai számára hirdetünk vers,- illetve novellaírás pályázatot (10-15 pályamunka érkezik). Szívesen

indulunk

az

Arany

János

Kollégiumban

minden

évben

megrendezett

szavalóversenyen, a Szentgyörgyi Kollégium (volt Kossuth Zsuzsanna Kollégium) "Szivárvány" művészeti napjain. Újévi komolyzenei műsorunk minden alkalommal óriási siker. "Folyosói galériánk" évek óta 2 festőművésszel ismerteti meg tanulóinkat. Sok zeneiskolásunk , táncosunk (jazz-balett, hip-hop, társastánc, néptánc) tanulja, éli át a mozgás örömét, az önkifejezés "néma" boldogságát, s minket is megörvendeztetnek egy-egy ünnepi pillanattal (Diák-napok). Kommunikációs kultúra A kollégiumi élet minden területe (érdeklődési körök, diákönkormányzat, szilenciumi ügyelet, sportkörök stb.) a tanár-diák közötti kommunikáció része. Minden terület speciális kommunikációs sajátosságokkal rendelkezik, összességükben, összhatásukban a kollégiumi élet kommunikációs hálózatát alkotják, azt az alig megfogalmazható légkört, amelyet mégis megérzünk, ha belépünk egy kollégiumba (kollégiumunkba). Rendkívül fontos a beszédhelyzet, a tanár-diák között az adott pillanatban kialakult érzelmi, intellektuális kapcsolat.


98

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Számtalan konfliktus forrása: nem érzékeny a beszédhelyzetre, "egymásra" tanár és diák. Bumfordi, ügyetlen kedvességgel elmondott mondat - félre érzett, félre értett hangsúlyokkal vérig sérthet tanárt, megsebezhet diákot… Csoportfoglalkozásokon az üzenet kidolgozásának van óriási szerepe. Be kell vonni a tanulókat, párbeszédet, vitát kell kezdeményezni, új, izgalmas összefüggésrendszerbe kell állítani egy-egy eseményt, s akkor a megszokott, a megunt, az ismertnek vélt is új oldalát mutatja, felragyog… Meg kell tanítani tanulóinkat a kapcsolatfelvétel, a kapcsolatfenntartás elemeire (köszönés, jó étvágyat, egészségére). De vigyáznunk kell: ha a kommunikáció csupán a megszokottig terjed, s azon a szinten is végződik, akkor panelekké dermed, unalmas-kínos pillanatokat eredményez. A tanár-diák kapcsolat nem tud emberivé nemesedni, nem lesz melegsége. Kérdéseinknek, válaszainknak át kell hatolnia a megszokás falán, üzeneteinknek személyhez szólónak kell lennie. Mi idáig szeretnénk (akarunk) eljutni! Érdekesek, izgalmasak: -

a szituációs játékok, kommunikációs helyzetgyakorlatok (telefonálás, álláskeresés, stb.),

-

a vitában való részvétel szabályainak megismerése, elfogadása (kapcsolatfelvétel, saját álláspont kifejtése, megvédése, az ellenvélemény tolerálása),

-

szövegalkotási feladatok gyakorlása (kérvény, önéletrajz, nyomtatványok),

-

riport, interjú készítése,

-

reklámszövegek gyűjtése, elemzése.

Szereplehetőségek sokaságát biztosítjuk tanulóink számára, hogy választhassanak szerepet egyéniségüknek megfelelően. Ha a szerep találkozik az egyéniség lényegével, akkor a szerep megmutat, feltár.. Célunk: tanulóink merjék vállalni önmagukat, mások előtt is, az alakoskodást merjék és tudják leleplezni. Legyen saját, választott, kiküzdött értékrenden alapuló önbizalmuk, mely önérzetet, önbecsülést, magabiztos fellépést eredményez. Információs kultúra Kollégiumunkban az informatika két területe kap kiemelkedő szerepet: -

a számítógépes ismeretek


99

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

könyvtári informatika.

A számítástechnikai ismeretek az alapműveltség részét alkotják. Meglévő gépeink egész délután üzemelnek, szaktanár felügyeletével, segítségével. A gimnázium honlapjáról is elérhető kollégiumi honlapunk, melyet diákjaink tartanak karban. ( www.deakotthon.hu). Szerepe jelentős: -

kollégiumunk honlapja (eredményeink, képek, fontos programok, ünnepek stb.), ezt a szerepét már most betölti,

-

szülők tájékoztatására kitűnően alkalmas (nyolcadikos tanulók felvételéről, kollégium belső életéről, stb.),

-

szülői visszajelzések fogadására is szolgál (a kollégium vezető e-mail címe),

-

pályázatok meghirdetése (kapcsolatteremtés);

-

a nevelőtestület munkájának tervszerűbbé tételében is szerepe van (eredmények, helyezések rendszeres begyűjtése).

Könyvtárunk

(fiúknál és lányoknál is) kb. 2000 kötettel rendelkezik, állománybővítés

kizárólag pályázatok segítségével történik. Olvasótermünk vonzón, ízlésesen berendezett. A könyvek katalogizáltak. Az önálló ismeretszerzés érdekében - főleg továbbtanulni szándékozó tanulóinknak - könyvtárismereti szakkört szervezünk, ahol megismerik: -

a direkt tájékoztató könyveket, s azok használatát (enciklopédia, lexikon szótárak, stb.),

-

az indirekt tájékoztató eszközöket (betűrendes katalógus),

-

a közhasznú információs formákat, s azok kezelését (telefonkönyv, menetrend),

-

a forrásokból való ismeretszerzés és rögzítés technikáját (jegyzetelés, cédulázás),

-

az információkezelés technikáját (irodalomjegyzék, vázlat, rendszerezés, források megjelölése).

A kommunikáció önlényegünkhöz és másokhoz visz/vihet el, az informatika a világhoz. 5.6. Környezeti nevelés Céljaink: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

mutassuk meg a természet és emberi környezet értékeit, esztétikumát, a harmonikus kapcsolat lehetőségeit,

-

ösztönözzük tanulóinkat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak a környezetük káros terhelésétől (környezettudatos magatartás),

-

tudatosuljon: a természettel való harmonikus együttélés jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk minőségét.

Témaköreink: -

környezetünk állapota

-

közös felelősségünk

hozzájárulnak, hogy erkölcsi alapelvvé váljék a természet tisztelete, megbecsülése. Tevékenységi formák, módszerek: -

a közvetlen környezet (hálószobák, társalgók, folyosók, parkosított udvar) rendben tartása, óvása, szépítése (virágok ápolása, öntözése, a rózsák metszése, stb.),

-

környezetkímélő magatartás és életmód propagálása (környezetbarát anyagok felhasználása, szelektív hulladékgyűjtés, stb.),

-

a közvetlen környezet esztétikumának átélése (gyönyörű platánok, szépfenyők, sok rigó.), megláttatása,

-

lehetőségeinkhez képest részt veszünk városunk környezetszépítő akcióiban,

-

színes, változatos csoportfoglalkozásokat igényel e témakör feldolgozása.

Fejlesztési követelmények: -

váljanak érzékennyé tanulóink környezetük állapota iránt,

-

legyenek képesek természeti értékeink felismerésére, megőrzésére,

-

ismerjék meg a környezetet veszélyeztető magatartásformákat (csikkek, műanyagok, vandálkodás), és merjék elítélni azokat,

-

alakuljon ki a környezethez való pozitív érzelmi viszony,

-

minél többen vegyünk részt aktív környezetvédelemben.

5.7. Egészséges életmód (testi-lelki egészség)


101

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulóink többsége sokat tanul, a szilenciumi időt jóval meghaladóan is. Szükség van aktív kikapcsolódásra… Célunk: -

a testi-lelki harmónia kiküzdése, megközelítése;

-

az egészséges életmód, konstruktív, erkölcsös életvitel és szokásrendszer kiépítése (hogy az belső értékké válva a személyiséget gazdagítsa);

-

az önismeret, önérvényesítés, önmegvalósítás képességének (igényének) fejlesztése;

-

tanulóink legyenek felkészítve az örömteli párkapcsolatra, családi életre.

E téren is a sokféleség a legfőbb meggyőző eszközünk: -

háziversenyek sokaságát rendezzük (foci, kézilabda, asztalitenisz, sakk stb),

-

rendszeres edzésekkel készülünk a kollégiumi Diák napi sportversenyeinkre, s a megyei sportnapokra,

-

erőemelő sportkörünk sokféle versennyel készül (fekvőtámaszverseny, húzódzkodóverseny, rúdnyomás) az országos megmérettetésre,

-

konditermünk (lányoknál, fiúknál is) jól felszerelt, a gépeket, eszközöket egész délután, este folyamatosan használják tanulóink.

Célunk elérésében nagy szerepe van kitűnő környezeti adottságainknak; este 21 óráig villanyfényes mérkőzéseket (játékokat) tudunk játszani az udvaron (kosárlabda, kézilabda, foci), s mindent körbevesznek a gyönyörű platánok, fenyők.. (Lehet, hogy meglepő, de tanulóink jelentős része - bár 21 óráig van kimenő - este is a kollégium területén játszik, sétál, beszélget, udvarol). E tevékenységi formákkal igyekszünk elérni, hogy tanulóink ne az örömszerzés pótszereivel (alkohol, drog, cigaretta, gyógyszerfogyasztás) keressék önmagukat, boldogulásukat. Az egészséges életvitel kialakítása hosszú folyamat: -

kezdődik a megfelelő személyi higiéné (tisztálkodás, öltözködés, stb.) megkövetelésével,

-

helyes napirend, életrend (pihenés-tanulás) kialakításával,

-

folytatódik a szabadidős programkínálattal,

-

rendszeres testedzéssel, játékokkal,

-

a kultúrált környezet (szobák, udvar) kialakításával,

-

és nem fejeződik be csak életünk végén.


102

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Jelenlegi helyzetünk - a fentieket figyelembe véve - megnyugtató. Kollégiumunkban rend, tisztaság van (a szülők és vendégek nagy elismeréssel szólnak erről), napirendünket a gyerekek elfogadják, színesek a szabadidős programjaink, tanulóink óvják környezetüket. A fennálló helyzetet (rend, szép környezet) hosszú távon is meg kell őriznünk! Az eddiginél is több figyelmet kell fordítanunk: -

a balesetek megelőzésére,

-

a káros szenvedélyek, szokások kialakulásának megelőzésére,

-

háztartási ismeretek (lakáshoz jutás, családi gazdálkodás, alapvető szolgáltatások, stb.) propagálása.

5.8. Magyarság, nemzetiség, európaiság Magyarság és európaiság, értékeink ismerete és az európai értékek ismerete, megbecsülése feltételezik, kiegészítik egymást. Célunk: Hazánk, népünk, kulturális értékeink, jellemző sajátosságaink bemutatásán keresztül azoknak az ismereteknek, közösségi tevékenységeknek elsajáttítatása, melyek az otthon, a lakóhely, a haza megbecsüléséhez, megszerettetéséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Más népek és nemzetek kultúrájának bemutatása segítségével a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmód fejlesztése, az európai identitástudat erősítése. Röviden: az identitás megtalálása szűkebb és tágabb értelemben (én; lakóhelyem; hazám), és a másság elfogadása, értékelése. Kollégiumunkban határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók –igaz kevesen-is élnek. 2-3 Erdélyből jött, magát magyarnak valló tanulónk is minden évben van. Ők különös tapintatot, odafigyelést kapnak (gátlásosabbak, félénkebbek, s tanulmányi segítségre szorulnak, érzelmi támaszra is szükségük van). Helyismeret, helytörténet: 9. évfolyamos tanulóink csoportfoglalkozás keretében mutatják be (kiselőadás) településüket, lakóhelyüket, családjukat. Városnézésen ismerkedhetnek meg Békéscsaba nevezetességeivel (év elején), építészeti stílusokkal, templomokkal, stb.(Munkácsy Múzeum, Jókai Színház, Szlovák Tájház, jaminai Jézus Szíve-templom; Borsos Miklós, Shaár Erzsébet egy-egy szobra..) A város és megye festőművészeinek képeiből rendezünk kollégiumunkban (folyosói galéria) kiállítást.


103

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Múltismeret, hagyományok megbecsülése Tervünk: - egy állandó, kollégiumunk történetét bemutató kiállítás készítése. A Csomós István Kollégiumi Alapítvány számlájára beérkező összegek lehetővé teszik, hogy a közeljövőben hazánk nevezetes történelmi helyeit meglátogathassuk. Szimbólumok: nemzeti színű zászlók, címer és Európai Uniós zászló is díszíti kollégiumunk belső terét.

Fontos feldolgozandó témák: -

a globalizáció és nemzet,

-

multinacionális érdek - nemzeti érdek,

-

egyetemes kultúra - magyar kultúra,

-

hazafiság - kisebbségi lét - rasszizmus - nacionalizmus.

5.9.Közösségi, közéleti tevékenység; diákönkormányzat Tanulóink önmagukról, választott vagy magukkal hozott értékeikről - a család, iskola mellett a kollégiumi társaiktól, ill. tanáraiktól kapnak visszajelzéseket. Feladatunk:

- annak elősegítése, hogy tanulóink megtalálják helyüket, szerepüket, feladataikat egy tágabb közösségben, - hogy ismerjék meg és gyakorolják a kollégium nyújtotta jogokat és kötelezettségeket, tapasztalják meg a felelősség és döntés súlyát, következményeit, - hogy elsajátítsák (változás és változtatás révén) a társadalmi érintkezés, beilleszkedés alapvető szabályait.

A kollégiumban a gimnáziumi diákönkormányzat mellett független diákönkormányzat működik, tevékenysége a kollégiumi élet egészét átfogja. Partnere, vitapartnere a nevelőtestületnek -

az együttes gondolkodásban, tervezésben,

-

a végrehajtásban,

-

az ellenőrzésben.


104

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A diákönkormányzat buktatókon, vitákon, sikereken át tapasztalja, tanulja meg a demokratizmus elemeit. Tevékenysége hozzájárul: -

a közösség belső önszabályozó mechanizmusának kialakításához (házirend, napirend, stb. összeállítása),

-

a kollégium sajátos arculatának alakításához (versenyek szervezése, pályázatok),

-

a feladatok meghatározáshoz, értékeléséhez,

-

a tanulói érdekek feltárásához, megfogalmazásához és képviseletéhez.

Tanulóink a diákönkormányzat választásakor és a közgyűlésen élhetik át először a korteskedés, programalkotás, közéleti versengés örömeit, bosszúságait, izgalmát.

Alapelvek: -

a diákönkormányzat tagjait a kollégiumi közgyűlés választja titkos szavazással,

-

a diákönkormányzat havonta - legalább egyszer – ülésezik,

-

a tagok megbízatása egy évre szól,

-

a diákönkormányzat éves munkaterve alapján dolgozik, s saját "Szervezeti és működési szabályzata" van,

-

a diákönkormányzat segítését egy - a diákok által felkért - kolléga és a kollégium vezetője végzi,

-

a diákönkormányzatnak a tanulókat érintő valamennyi kérdésben javaslattevő, véleményező jogköre van.

A diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési jogait az oktatási törvény tartalmazza; ennek ismertetése, megbeszélése, megvitatása minden új DÖK megválasztása után megtörténik. Diákönkormányzatunk 6 fős, de az évfolyamfelelősök is "hivatalosak" a DÖK-gyűlésekre, elmondhatják véleményüket, de szavazati joguk nincs…


105

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A diákönkormányzat kapcsolatrendszere -

a "felelősök" munkáját (tanulmányi, kulturális, sport, gazdasági, érdekvédelmi) egy-egy kolléga segíti;

-

folyamatosnak nevezhető kapcsolata van a kollégium vezetőjével

-

mindennapi kapcsolata van az évfolyamfelelősökkel, szobafőnökökkel;

-

az érdekvédelmi felelős (titkárhelyettes) útján kapcsolatot tart az iskolák diákönkormányzatával és a városi diákönkormányzattal.

Diákönkormányzatunk

eddig

is

jó,

sokszor

kimagasló

munkát

végzett.

Ötleteik

megvalósíthatók, szervezésben (Diák-napok, újévi koncert, megyei sportnapok) kitűnőek. Fejlesztési feladatok -

javítani kell a diákönkormányzat ellenőrző tevékenységét (szobák tisztasága, szilenciumi fegyelem, rongálások, stb.),

-

jobban ki kell használni a dök-munkát népszerűsítő lehetőségeket (stúdió: rendszeres híradás; honlapunk dök-rovata is kihasználatlan még),

-

javítani kell, rendszeresebbé kell tenni a tanárkollégák és a dök reszortfelelősök együttműködését (havi egyszeri megbeszélés szükséges az értékelő és előre tekintő munkához…),

-

ki kell használni a diákönkormányzatot gazdagító pályázati lehetőségeket (a szükséges "kellékek" megvannak.: dök-munkaterv, szmsz),

-

a gimnáziumi és városi diákönkormányzattal elevenebb, rendszeresebb kapcsolatot kell kialakítanunk.

5.10. Hagyományőrzés és ápolás A hagyomány stabilitást ad, erőt, ha kell: menedéket. Befogad, de be is zárhat. Állandó újraértékeléssel, nyitottsággal kell párosulnia. A tanév rendjéhez kötődő hagyományaink: -

a 9. évfolyamosok fogadása, tanévnyitó,

-

a 9. évf. tanulók bemutatkozása,

-

gólyabál, szerenád, ballagás.

Hagyományos kulturális rendezvényeink -

Mikulás ünnepség,


106

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

Karácsony ünnepe,

-

házi koncertünk,

-

Diák-napi rendezvénysorozat,

-

pályázatok meghirdetése (rajz, versíró),

-

megemlékező, ünnepi műsorok.

Hagyományos sportversenyeink -

sportági versenyek (foci, kézilabda, sakk, stb),

-

a kollégium legerősebb embere (súlyemelés),

-

a város legerősebb kollégistája verseny,

-

készülődés a megyei kollégiumi versenyre,

-

fekvőtámasz, húzódzkodó verseny.

Célunk:

- megőrizni tanulóink ragaszkodását, szeretetét kollégiumhoz - őrizni, színesebbé tenni meglévő hagyományainkat; - a Csomós István alapítvány díjazottjainak méltó megbecsülése (bronz emlékplakett, 25.000 Ft jutalom, internetes „megjelenés”..).

5.11. Gyermek- és ifjúságvédelem A kollégium szolgáltatásai, tevékenységrendszere – tágabb értelemben – gyermekvédelmi tevékenység, hiszen itt szervezett keretek között, mindenkire kiterjedő gondoskodás, nevelés, érdekvédelem történik. Szűkebb értelemben a gyermek- és ifjúságvédelem a nehéz élethelyzetbe került fiatalok szakember általi speciális gondozását, segítését jelenti. Az 1989-es New York-i nemzetközi egyezmény rendelkezik a gyermekek védelméről, az őket megillető

jogokról.

Az

egyezmény

összhangban

áll

a

magyar

jogszabályokkal

(Gyermekvédelmi törvény, Közoktatási törvény). Az alkoholizmus, a válások, a munkanélküliség gyakran megzavarja a harmonikus családi szocializációt.


107

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermekek elsősorban pszichésen, emocionálisan sérülnek, s ez magatartászavarban, szereptévesztésben, a szülővel való szembefordulásban, rossz tanár-diák viszonyban jelentkezik. Szerencsére kevés ilyen tanulónk van, s az esetek többségében a szülő és nevelő közös fellépése segíteni tudott/tud. Tanulóink nagy többsége rendezettnek mondható családi körülmények között élt/él, így igazán veszélyes problémákkal (drogfogyasztás) még nem kellett szembenéznünk. E jónak mondható helyzet köszönhető a körültekintő, figyelmes nevelői munkának, az odafigyelésnek, a prevenciónak (a személyre szóló gondoskodás; pozitív minták felmutatása; szereplehetőségek). Hátránykompenzáció Hátrányos helyzet a társadalmi érvényesülésben való akadályozottság. Hátrányos helyzetűnek tekinthetők a többségtől negatív értelemben vett eltérő, a többiekkel haladni nem képes, leszakadó fiatalok. Sok helyen ez elsősorban az iskolai teljesítménnyel függ össze. A hátránykompenzáció célja -

a tanulók esélyeinek növelése tudás- és kultúraközvetítéssel,

-

a tanulói motiváció,

-

a tanuló önbizalmának növelése („meg tudod tenni”),

-

a gyermek környezetének kedvező alakítása, minőségének javítása.

A hátránykompenzációban a segítségnyújtás a tanár és diák bensőséges kapcsolatán alapul. 5.12. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái E három tényező együttműködése nélkül egyetlen célunkat sem tudjuk megvalósítani. A nevelőtestületen belüli információáramlás, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás és a szülői házzal, szülőkkel való ismerkedés kölcsönösen áthatják egymást, felerősitik egymás hatását, s kihatnak a kollégiumi nevelés minden területére. (beiratkozáskor minden tanulónkkal és szülővel is elbeszélgetünk: már ekkor kiderül, hogy ki miben tehetséges, (sport, tanulmányi versenyek, stb.); fény derül arra, hogy kiknek van egészségügyi problémája, stb.).


108

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelőtestületi kapcsolattartás formái - nevelőtestületi megbeszélések (hetente), - félévi és év végi munkaértékelések, - évfolyamok munkájának bemutatása,értékelések(csoportvezető tanárok), - a soron következő feladatok, programok áttekintése, a végrehajtásért felelősök felkészítése ( ünnepek, versenyek), - spontán megbeszélések. A tanulókkal való kapcsolattartás formái - csoportfoglalkozások, - diákönkormányzati megbeszélések, - évfolyamfelelősök, szobafőnökök és nevelők, illetve kollégium vezető közötti beszélgetések, - hetente, kéthetente szóbeli tájékoztatás, hirdetés, - honlapunk tájékoztató hírei, - stúdió, illetve faliújság, - egyéni beszélgetések. Kapcsolattartás a szülői házzal - 9. évfolyamos tanulók szüleinek év elején szülői értekezletet tartunk, - iskolai szülői értekezletek után a szülők a kollégiumban is érdeklődnek gyermekük felől, - levél, telefon, e-mail. Fejlesztési célunk Honlapunkat kollégiumunk (www.deakotthon.hu ) információs központjává kívánjuk fejleszteni. Feladatunk: -

honlapunk címét, a kollégiumvezető e-mail címét a szülőkhöz eljuttatni,

-

szülői e-mail címek összegyűjtése,


109

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

kapcsolatos iskolák tanulóiból kis információkat adó csoportokat kell kialakítani, akik a középiskolákat is szolgáló web-lapunknak „újságírói” lesznek, (így kapcsolatunk az iskolákkal, kollégiumokkal is folyamatossá válik).

6. A tanulók mérési-értékelési rendszere Csak a komplex ellenőrzés és értékelés lehet igazán megbízható. Intézményünkben színes, sokrétű a tevékenységrendszer, sok lehetőség nyílik a képességek, készségek megmutatására – így alkalom adódik a sokoldalú megmérettetésre is. Kollégiumunkban a mérés, értékelés – rendszeresen – elsősorban a tanulmányi munkára terjed ki. De felmértük már kollégiumunk droghelyzetét, a gyerekek hangulatát, közérzetét, tanárokról alkotott véleményét, kollégiumunkkal való elégedettségét, s a szülőktől is sok hasznos információt kaptunk (kérdőív). Ezt a gyakorlatot az elkövetkezőkben is szeretnénk folytatni.

Feladatunk: -

a mérések, értékelések rendszerbe állítása, erre szolgál az IMIP,

-

magatartások, készségek, képességek, teljesítmények, stb. mérése (kiderül/het, hogy a tanulók elismertségét, közösségben elfoglalt helyét nem csupán az osztályzat, hanem a közösség által is elfogadott teljesítmény határozza meg),

-

teljesítményeket a képességekhez mérjük (csak így ösztönző),

-

nevelői, munkatársi önértékelő rendszer kialakítása,

-

a minőségbiztosítási csoport segítése, támogatása, annak folyamatos jelenléte, aktivitása,

-

a minőségügy helyzetének folyamatos, rendszeres értékelése,

-

tanulói önértékelés kialakítása.


110

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. Fejlesztési tervek 7.1. Épület, berendezések, infrastruktúra Kollégiumunk „a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléseiről” jegyzékben foglalt követelményeknek jórészt megfelel. Köszönhető a várostól a korábbi években e célra kapott támogatásoknak és a pályázatokon nyert pénzeszközöknek. Hiányzó helyiségeink: orvosi szoba, betegszoba, társalgó (fiúknál). Ezek a tanulói létszám csökkentésével vagy beruházással lesznek megvalósíthatók. (A létszámcsökkentés a lánytanulóknál nagyobb problémát jelentene, mert az idejelentkezők közül több tanulót nem tudunk felvenni helyhiány miatt, a fiúk esetében viszont „könnyebb” helyzetbe kerülnénk, mert a férőhelyeket itt nehezebb feltölteni). A jegyzék egyes kívánalmait a jelen körülmények között intézményünkben lehetetlen megvalósítani (éjjeli lámpákat, éjjeli szekrényeket képtelen vagyunk 6-8 ágyas szobáinkban elhelyezni). A lányoknál 5 nyolcágyas hálószobával rendelkezünk; az előírás szerint 4-7 tanuló lehet egy hálóteremben, ezért szükség lenne 1 hálószobára, melyet csak az egyik kistanulónk átalakításával tudnánk megoldani, vagy tanulói létszámunk csökkentésével.

Hiányzó, szükséges helyiségek 1 orvosi szoba és berendezése, 2 betegszoba (nemenként 1-1) és berendezése, 2 társalgó és berendezése. Egyéb tervek -

az épület állagának megóvása, ablakok, ajtók festése,

-

tönkrement bútorok cseréje (szék, szekrény),

-

számítógépparkunk folyamatos korszerűsítése (pályázat),

-

könyvtárunk gyarapítása (pályázat),

-

padlástér beépítése (pályázat).


111

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.2.Fejlesztési tervek a személyi erőforrások terén A megváltozott, elmélyült követelményrendszer, feladatstruktúra a vezetői feladatokat is bővíti, átrendezi: -

a minőségfejlesztés beépítése a napi munkába,

-

a minőségi munkavégzés feltételeinek biztosítása,

-

reális célok, jövőkép kialakítása,

-

forrásbővítési lehetőségek feltárása,

-

az ellenőrző szerep fokozása,

-

a feladatok ésszerű csoportosítása, a kollégák közötti arányos munkamegosztás

-

a tantestületi csapatépítés új munkamegosztás alapján,

-

a minőségügy helyzetének rendszeres értékelése,

-

a dokumentálás (a megnövekedett „terhek”) elfogadtatása,

-

szükség esetén speciális nevelési eljárások bevezetése (tanulók esetében).

Röviden: új feladatok a tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés területén. 7.3.A nevelők előtt álló feladatok -

a kollégák etikai, pedagógia-módszertani, pszichológiai képzettségének fokozása,

-

a minőségirányítási program új feladataira való folyamatos felkészülés, felkészítés,

-

a kötelező csoportfoglalkozások változatos, érdekes megtartására való ösztönzés,

-

kezdeményező erő, önállóság.

7.4.Terveink kollégiumunk sajátos arculatának formálása terén -

kivívott (szülők és fenntartó által is elismert) „tekintélyünk” megóvása;

-

honlapunk információs központtá fejlesztése.

-

intézményünk szélesebb körben való megismertetése (honlap, újság, stb.).


112

PEDAGÓGIAI PROGRAM

V. ÉRDEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN 1.) A pedagógusok érdekvédelme A Közalkalmazotti Tanács révén a többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény és ennek végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet alapján érvényesül. Az iskolai érdekérvényesítés kétoldalú rögzített dokumentuma a Közalkalmazotti Szabályzat. A dokumentum legfontosabb célja, hogy rendezze az intézményen belüli jogviszonyokat, a pedagógiai és intézmény-működtetési feladatok zavartalan ellátását. A pedagógiai program végrehajtásának meghatározó szereplői a pedagógusok, munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladataik összefoglalóan tükrözik az intézmény teljes tevékenységét, szolgáltatási rendszerét. A Kjt. 55. §. 138/1992. Korm. 7. §. (7.) bek. alapján biztosítható a gimnáziumban folyó nevelő-oktató tevékenység. A tanár kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéshez szükséges időtartamig köteles a gimnáziumban tartózkodni. Ezeket a feladatokat a munkaköri leírások névre szólóan rögzítik. A pedagógusközösség és a közalkalmazottak (együttesen munkavállalók) jogérvényesítési lehetőségét a Közalkalmazotti Szabályzat II. fejezete tartalmazza, amely szintén fontos része a pedagógiai programnak.

A közalkalmazotti tanács jogainak gyakorlása A közalkalmazotti tanács részvételi jogokat gyakorol az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnál foglalkoztatott közalkalmazottak közössége nevében az alábbiak szerint (Kjt.16.§.): a) Együttműködési jog a jóléti célú pénzeszközök felhasználásában. b) Véleményezési jog az igazgató döntése előtt. - a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetéről, - a munkáltató belső szabályzatainak tervezetéről (szervezeti és működési, munka- és balesetvédelmi, belső ellenőrzési, selejtezési, pénz- és ügyirat-kezelési, stb.), - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről, - a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervekről, - a szabadságolás és munkarend kialakításának tervezetéről, - a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről. c) Tájékoztatási jog Az igazgató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. Ezen túl a közalkalmazotti tanács minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés szabályainak megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. /MT.62.§.(1)/ d) Konzultációhoz való jog csoportos létszámleépítés esetén (MT.94/B.§.)

2.) Diákok érdekvédelme, jogérvényesítése Az iskolai diákközösségek működése és a velük való együttműködés, kapcsolattartás módszereit és formáit a gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A pedagógiai program végrehajtása szempontjából kiemelten fontos szabályok a következők: 1.) Az iskolában szervezett tanulói közösségek és velük való kapcsolattartás A/ A tanulói közösségek fajtái: a/ az iskola tanulói közössége b/ osztályok


113

PEDAGÓGIAI PROGRAM

c/ csoportok: - diákkörök, szakkörök - diáksport B/ A velük való kapcsolattartás formái, szervezeti rendje: a/ Az iskola tanulói közösségével kapcsolatot tart: • a diákképviselők testülete • az igazgatóhelyettes • az igazgató diáksportkör esetében: • a sportcsoport tanárvezetője • a sportköri titkár (diák) • a tanárelnök • a testnevelő tanárok • a diákmozgalmat segítő tanár • az igazgató. b/ Az osztályközösségekkel kapcsolatot tart • az osztálytitkár • az osztályfőnök • az igazgatóhelyettes • az igazgató c/ A tanulócsoportokkal kapcsolatot tart: szakkörök, diákkörök esetében: • a kör felnőtt vezetője • a diákmozgalmat segítő tanár • az igazgatóhelyettes • az igazgató A kapcsolattartás minden tanulói közösség és annak diákvezetője, valamint az első helyen feltüntetett felnőtt (tanár) vezetője között mindennapos, rendszeres és közvetlen. A többi vezető felé időszakos és a témától függően lehet közvetlen vagy képviselők útján közvetett is. 2.) Az iskolai diákönkormányzattal való kapcsolattartás A/ A kapcsolatot tartó vezetők: • a diákmozgalmat segítő tanár • az igazgatóhelyettes • az igazgató. B/ A kapcsolattartás formája, rendje: a/ a diákvezetők és diákmozgalmat segítő tanár között mindennapos, rendszeres, a többi felnőtt vezetővel szükség szerinti. 3.) A gimnáziumi diákképviselők és a velük való kapcsolattartás A/ A diákképviselők: a/ minden diákcsoport választott diáktitkára b/ osztályonként 2-2 választott képviselő c/ a diákelnökség. B/ A diákképviselőkkel kapcsolatot tartó vezetők: a/ csak az adott csoportot érintő kérdésekben az 1/B.-ben foglaltak szerint. b/ az azt meghaladó, nagyobb közösséget érintő kérdésekben: • a diákmozgalmat segítő tanár • az igazgatóhelyettes • az igazgató


114

PEDAGÓGIAI PROGRAM

C/ A kapcsolattartás formái, rendje: a/ a közvetlen vezető felnőttekkel naponta, a foglalkozásokon b/ esetenként meghívottként az adott csoport foglalkozásán c/ diákközgyűlésen. 3.) A kollégiumba szervezett tanulói közösségek és a velük való kapcsolattartás A/ A tanulói közösségek fajtái: a) a kollégium tanulói közössége b) a kollégiumi csoportok - lányok - fiúk c) kisebb tanulói csoportok B/ A velük való kapcsolattartás formái: a) a kollégium tanulói közösségével kapcsolatot tart: • a diákképviselők testülete • a kollégiumvezető • az igazgató b) a kollégiumi csoportok esetén • az évfolyamfelelősök, hálófőnökök • a csoportvezető tanár /osztályfőnök/ • a kollégiumvezető • az igazgató c) a kisebb tanulói csoportok esetén • a kör felnőtt vezetője • a diákmozgalmat segítő tanár • a kollégiumvezető • az igazgató 4.) A kollégiumi diákönkormányzattal való kapcsolattartás A/ A kapcsolatot tartó vezetők: • a diákmozgalmat segítő tanár • a kollégiumvezető • az igazgató. B/ A kapcsolattartás formája, rendje: a/ a diákvezetők és diákmozgalmat segítő tanár között mindennapos, rendszeres, a többi felnőtt vezetővel szükség szerinti. 5.) A diákképviselők és a velük való kapcsolattartás

A/ A diákképviselők: a/ évfolyamonként és csoportonként 1-1 fő, összesen 8 fő b/ osztályonként 2-2 választott képviselő c/ a diákelnökség 3-3 választott tagja, összesen 6 fő

B/ A diákképviselőkkel kapcsolatot tartó vezetők: a/ csak az adott csoportot érintő kérdésekben érintettek b/ az azt meghaladó, nagyobb közösséget érintő kérdésekben: • a diákmozgalmat segítő tanár • a kollégiumvezető • az igazgató C/ A kapcsolattartás formái, rendje: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

115

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a/ a közvetlen vezető felnőttekkel naponta, a foglalkozásokon b/ esetenként meghívottként az adott csoport foglalkozásán c/ diákközgyűlésen.


116

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VI. AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI CÉLJAI 1.) A tervezés, szervezés az intézményben a) Stratégiai tervezés

Az intézményt kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, a felhasználók számára megkülönböztethetővé teszik a közép között. Az iskola kiemelt céljai a következők: • A felvállalt értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. • Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként nemzeti és európai értékeket képviselő, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveken beszélő, informatikai készséggel rendelkező tanulók oktatása, tehetségük kibontakoztatása. • Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. • Pályázatokon való részvétellel, szponzorok felkutatásával kárpát-medencei, európai kirándulások, csereutazások, szakmai találkozók szervezése a magyarországi osztálykirándulásokon, programokon túl. • Az intézményben tanító tanárok és dolgozók szakmai továbbképzésének biztosítása. • Az intézmény eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. • Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával. b) Rövid távú feladatok

• • • • • •

Differenciált képességfejlesztés biztosítása . Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása. Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása. Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése. Drogmegelőzési, egészségnevelési programok szervezése. Iskolai hagyományokat ápoló rendezvények igényes szervezése.

c) Kollégiumban: - A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképzőkörök szervezése, a meglévők hatékonyságának fokozása. - Kollégiumi rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása - pályázatok figyelése és elkészítése. - Kolesz-napok szervezése. - Korrepetálások megszervezése (felzárkóztatás). - Színház-múzeum-kiállítások látogatásának szervezése. - a DÖK munkájának maximális segítése. d) Középtávú feladatok

• Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok ápolása, újak •

felkutatása. Minden tanévben sikeres érettségi vizsgák lebonyolítása, a legtehetségesebbek országos és más rangos megmérettetésre való felkészítése.


117

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Nevelést-oktatást •

segítő eszközök folyamatos korszerűsítése, karbantartása, pótlása. A kulturált, tiszta, rendes környezet iránti igény fenntartása.

bővítése,

e) Hosszú távú feladatok

• Továbbtanulásra való felkészítés, a felkészülés elősegítése. • Minden tanárunk rendelkezzen a korszerű pedagógiai technikákat alkalmazó •

szükséges ismeretekkel. Ösztönzés a pályázatokon való részvételre, pályázatok készítésére.

f) Kollégiumban: - Pályaorientációs feladatok ellátása. - Elméleti ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében. - Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása. - A kollégiumi közösség iránti felelősség kialakítása. A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei: csoportfoglalkozások, felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások), egyéni beszélgetések, DÖK-tevékenységek, kollégiumi rendezvények.

2.) Kiemelt stratégiai célok a következő 5 évben 1.) A megyében elért keresettségünket és pozíciónkat a csökkenő gyereklétszám ellenére is meg kívánjuk őrizni. Ennek érdekében folyamatosan kiemelt figyelmet fordítunk beiskolázási tevékenységünkre. Ha szükséges, évente változtatunk annak eszköztárán, módszerein. A képzésünket a folyamatosan változó feltételekhez igazítva fejlesztjük. A négyosztályos képzést a fő specialitási irányok megtartása mellett úgy alakítjuk át, hogy a partneri igények folyamatos változásait legyen képes követni. 2.) Az országos listákon és méréseken elért eredményeinket tovább kívánjuk javítani. Ennek érdekében szükséges a pedagógusi munka minőségének javítása. Ezen mindig van javítanivaló. A minőségirányítási rendszer pedig kimutatja, melyek a gyenge pontjaink és az ebből következő fejlesztendő „területeink” a személyi kérdésekben. Az intézmény 2008-tól kezdődően évente elvégzi a pedagógusok munkájának kérdőíves értékelését, amelyben az intézményvezetés, a munkaközösség-vezetők, a pedagógusok önértékelése és a tanulók véleménye alapján alakul ki a végeredmény. Az intézményvezetés ennek alapján hozza meg tanévenként a döntését a kimagasló munkáért járó bérkiegészítés elosztásáról. Ugyanakkor ez az értékelés lehetővé teszi, hogy az intézményvezetés azt is összegezze: kik azok a pedagógusok, akik az összesített iskolai illetve kollégiumi rangsor második felében, vagy annak is a végén foglalnak helyet. Az intézményvezetés feladata lesz a következő években egyrészt ezeknek a rangsoroknak az összevetése. Annak megállapítása, hogy ezen rangsorokban elfoglalt helye miként változik egy-egy pedagógusnak. Másrészt ezt a rangsorban elfoglalt helyet folyamatosan szembesíteni kell a más forrásokból származó információkkal, a pedagógus munkájában érzékelhető változásokkal, eredményekkel, eredménytelenségekkel, sikerekkel, problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal. Az intézményvezetés külön feladata, hogy a pedagógiai munkát ellenőrző tevékenységébe fokozottabban /de óvatosan, a pedagógusok személyiségi jogait tiszteletben tartva/ építse Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

118

PEDAGÓGIAI PROGRAM

be a problematikusabb tanárok munkájának folyamatos figyelemmel kísérését. Célunk ezen kollégák segítése abban, hogy munkájuk jobb elvégzéséhez a szükséges támogatást megadjuk és ezzel javítsuk az intézmény egészében végzett munka minőségét. 3.) Kiemelt célnak tartjuk a kollégium és a gimnázium közötti együttműködés egyre szorosabbá tételét, egységét. Az intézményi összevonás lehetővé teszi a két intézményegység közötti együttműködés erősítését. Ennek szervezeti megvalósítási formái a következők: 1. Pedagógusok esetében a gimnáziumi osztályfőnökök bármikor kölcsönös kapcsolatba kerülhetnek az osztályukba járó kollégista tanulók csoportvezető tanáraival. Így lehetőség van a gyors információcserére, és a felmerülő pedagógiai problémák mielőbbi sikeres megoldására. A kollégium tanárai akár naponta betekinthetnek a gimnáziumi naplókba, így módjuk van azonnal megbeszélni a csoportjukba tartozó tanulókkal illetve azok tanáraival minden pozitív vagy negatív változást. 2. A kollégium tanárait bevonjuk a gimnáziumban folyó tanítási munkába. Ez lehetővé teszi, hogy a kollégium tanárai – betekintést nyerve a tapasztalatok szintjén is a gimnáziumba – jobban megértsék a gimnázium belső életét. Mintegy összekötő kapcsot jelentenek munkájuk révén a gimnázium és a kollégium között. 3. A tanulók közötti együttműködés két területen valósul meg. Az egyik abból a tényből fakad, hogy a kollégisták több mint a fele gimnáziumunk tanulója. Így ők folyamatosan itt élnek és tanulnak – legalábbis a hét öt napján. A tanulók körében ők jelentik az intézmény egésze iránt leginkább elkötelezett és leginkább ragaszkodó csoportot – feltéve természetesen azt, hogy mindkét intézményfél működésével meg vannak elégedve. 4. A tanulók mindkét intézményegységben tagjai az ottani diákönkormányzatnak. Két diákönkormányzatra azért van szükség, mert: a) a két intézménytípus eltérő munkarend szerint működik, b) azok a kollégisták, akik más intézmény tanulói a kollégiumi DÖK tagjaként tudnak szervezetszerűen részt venni az intézmény diákéletében. A két diákönkormányzat működése során kölcsönösen képviseli magát a másik ülésein, ami biztosítja a kölcsönös informálódást, egymás programjainak összehangolását, esetleg közös programok szervezését. 4.) Továbbképzési tervünkben a módszertani kultúra és a tanulásmódszertan fejlesztésével kapcsolatos képzéseknek prioritást adunk. A továbbképzések tervezésénél, amennyiben ez lehetséges, igyekszünk minél nagyobb teret adni a kulcskompetenciák elsajátítását elősegítő szakmai továbbképzéseknek. Törekszünk arra is, hogy minél több szaktanárunk kompetens legyen az emelt szintű érettségiztető feladatok, illetve az emelt szintű szóbeli vizsgabizottsági elnöki feladatok ellátására is. 5.) A tanulói kompetenciák közül kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének Az elmúlt években végzett országos felmérések alapján ugyanis megállapítható, hogy nyelvoktatásunk helyzetének javítása mindenféleképpen előtérbe kell hogy kerüljön a következő években. Mindent meg kell tennünk az iskolai nyelvoktatás színvonalának növeléséért. Az intézmény vezetése a következő célkitűzéseket igyekszik megvalósítani a nyelvoktatás színvonalának javítására:


119

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Az eddigi gyakorlatot folytatva igyekszünk mindent megtenni azért, hogy minél homogénebb nyelvi csoportokat hozzunk létre a 9. évfolyamon. Ennek érdekében minden évben kötelezően írjuk elő az idegen nyelvi meghallgatást azon tanulók számára, akik tanulták korábban azt az idegen nyelvet, amelyet nálunk is tanulni fognak. 2. A csoportlétszámokat igyekszünk az alsóbb évfolyamokon alacsonyabbra (max. 15 fő) leszorítani, mert a hatékonyabb munka másik akadálya a helyenként magas csoportlétszám. 3. A kilencedik évfolyamokon nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulástechnikai hiányosságok megszüntetésére, a készségek hiányának lehetséges pótlására. Emiatt itt is fokozott hangsúlyt kell helyezni a tanórákon belüli differenciált foglalkoztatásra. 4. A heti nyelvi órák számát akár évről-évre rugalmasan alakítjuk, annak megfelelően, hogy a nyelvtanítást végző tanárok ezt milyen konkrét szakmai tapasztalatokkal alátámasztva kérik. /Természetesen az egyik évről a másikra történő radikális változtatás nem szerencsés, ezért ettől óvakodni fogunk./ 5. Igyekszünk motiválttá tenni a nyelvtanárokat az új, hatékonyabb pedagógiai módszerek elsajátításában és alkalmazásában, előnyt próbálunk biztosítani az ilyen típusú továbbképzéseken való részvételnek. 6. Szeretnénk, ha minden tanévben lenne intézményünkben angol nyelvű nyelvi lektor, aki munkájával nagyban elősegítheti az angol nyelvi oktatás színvonalának emelését és az angolszász kultúra megismerését. 7. Fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk, a nyelvi versenyeken való eddiginél is intenzívebb részvételt. 8. Az intézményvezető új pedagógusok felvételénél kellő körültekintéssel jár el, szakmai szempontokat mérlegel és státusba vételt csak munkaközösség-vezetőkkel egyetértésben hajt végre. 6.) Iskolánkban jelenleg nem tudjuk megfelelően ellátni a modultárgyak egy részének – társadalomismeret, tánc- és dráma – megfelelő képzettséggel rendelkező szaktanárral való tanítását és az érettségi vizsgáztatását sem ezen tantárgyakból. Ezért a 2010-ben kezdődő tanévtől mindkét tantárgyból el kell érnünk, hogy megfelelő képzettségű tanár tanítsa ezeket a tárgyakat, vagy minimálisan azt, hogy a nevelőtestület tagjai közül legyen, aki 2010-ben megkezdi ezen végzettség megszerzését. 7.) Az intézményben szeretnénk állandósítani azt a törekvést, hogy iskolánk egyfajta tudományos előadóhelyként funkcionáljon. Ennek egyik formája tanulóinkra támaszkodna. Támogatjuk tanulóinkat az OKTV-re való felkészítésben, illetve tudományos témájú előadások tartásában, prezentációk készítésében. Kezdeményezzük tudományos témájú előadások, bemutató órák vagy tankönyvbemutatók szervezését. 8.) El kívánjuk érni, hogy intézményünknek az elkövetkező öt évben tornacsarnoka épüljön. Ennek fő indoka az, hogy a gimnázium és kollégium működésében ma egy olyan szakmai feladat van, amelyben létesítmények hiányában 1994 óta nem tudja ellátni alapfeladatát, ez pedig a testnevelési órák megtartása. Ráadásul ez a munkaközösség fontosnak tartja a diáksport-versenyeken való részvételt is, ahol folyamatosan szép eredményeket érnek el. Megoldatlan a téli testnevelés órák megtartása, mert a jelenlegi tornaterem nem szabványos, csak szükségmegoldás. Állandó problémát jelent, hogy minden tanévben 1520 olyan tanóra van, amikor két párhuzamos osztálynak van testnevelés órája, de a


120

PEDAGÓGIAI PROGRAM

tornateremben egyszerre csak egynek lehet tanórát tartani. Közel 800 tanulója van az intézménynek, akiknek mozgásigényét, különösen a téli hónapokban ez a tornaterem nem tudja kielégíteni. Így a tanév jelentős részében a testnevelés órák pedagógiai programunk szerinti megtartása az időjárás változásaitól függ. Ez a helyzet véleményünk szerint nem tartható fenn sokáig. Ezt a célkitűzésünket alátámasztja az is, hogy a fenntartó Önkormányzat fejlesztési tervében szerepel intézményünk új tornacsarnokának megépítése 2013-ig. 9.) El kívánjuk érni, hogy az intézmény területe rendezetté váljon és néhány új funkcióval bővüljön. Itt két probléma megoldatlan két probléma: a területen belül sem elegendő parkolási lehetőség, sem fedett kerékpártároló nincs. Így az egész udvar gépjármű közlekedésre használt területté vált, ez meglehetősen balesetveszélyes helyzetek sorozatát teremti naponta. Ezért szeretnénk egy legalább 20 személyautó befogadására alkalmas parkoló és az ezt a jelenlegi úthálózatba bekapcsoló összekötő utak megépítését. Ehhez mindenképpen kérjük a fenntartó Önkormányzat segítségét. Összegzés Mindezen célok a következő 4-5 évre elég feladatot adnak intézményünk egészének. E stratégiai tervek megvalósítása folyamatos feladatokat jelent az intézményvezetés számára is. Arról, hogy ezen tervek megvalósítása érdekében milyen konkrét lépések történtek, az intézmény-vezetés minden tanévben legalább egyszer valamely értekezlet keretében beszámol arról, hol tart a tervek megvalósítása.


121

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Jelen Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2007. szeptember 1 - 2009. augusztus 31-ig A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai: Módosítást kezdeményezheti: - a tantestület, - a fenntartó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi érdekektől független (pl. törvényi) kényszerítő módosítások is történhetnek. A módosítás lehetséges indokai: • az intézmény oktatási szerkezetének, jellegének szükségszerű megváltozása, • fenntartói és iskolahasználati részről új tartalmi, szervezeti igények felvetődése. A Pedagógiai Program felülvizsgálata A vizsgálat rendszeressége: kétévenként Módosítási folyamat vázlata: a/ Tantestület: kezdeményezi a módosítással foglalkozó fórum összehívását. b/ Döntés előkészítő - érdekegyeztető fórumok a módosítási folyamatban: • munkaközösség-vezetők értekezlete • Közalkalmazotti Tanács • Szülői Munkaközösség Választmánya • Diákönkormányzat vezetőség a véleményezési jog érvényesítésével. c/ A javaslatokkal együtt a módosítás tantestület elé kerül: tantestületi módosítási javaslat kidolgozása. Tantestületi javaslat beterjesztése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Oktatási Bizottsághoz. A Pedagógiai Program nyilvánossága: A Pedagógiai Programunk az alábbi módokon és helyeken ismerhető meg: 1.) Az intézmény honlapján közétesszük. 2.) 1 példány a gimnázium tanári szobájában. 3.) 1 példány a kollégium tanári szobájában. 4.) 1 példány a gimnázium titkárságán. Valamennyi elérhető a szülők számára is. Békéscsaba, 2008. október 21. Komáromi István igazgató


122

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az Andrássy Gimnázium és Kollégium pedagógiai programja módosításának véleményezése

1.) A Nevelőtestület állásfoglalása A nevelőtestület az intézmény módosított pedagógiai programját – benne a helyi tantervvel – a 2008. október 21-i értekezletén egyhangúlag elfogadta. 2.) A Közalkalmazotti Tanács állásfoglalása A Közalkalmazotti Tanács az intézmény módosított pedagógiai programját a 2008. október 21-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Békéscsaba, 2008. október 21. ……………………….. Danczik Emese a K.T. elnöke

3.) A Szülői Munkaközösségi Választmány állásfoglalása A Szülői Munkaközösségi Választmány az intézmény módosított pedagógiai programját a 2008. október 21-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Békéscsaba, 2008. október 21. ..……..…………………….. Pertichné Mecz Hedvig az SZMV elnöke

4.) A Gimnáziumi Diákönkormányzat állásfoglalása A gimnázium Diákönkormányzata az intézmény módosított pedagógiai programját a 2008. október 21-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Békéscsaba, 2008. október 21. ……………………… Vass Vilmos a DÖK elnöke

5.) A Kollégiumi Diákönkormányzat állásfoglalása A Kollégium Diákönkormányzata az intézmény módosított pedagógiai programját a 2008. október 21-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Békéscsaba, 2008. október 21. ………………………. Ozsváth Gábor a DÖK elnöke


123

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS 1.)

Véleményezte: ................................................................

1.)

Véleményezte: ................................................................

2.)

Dátum:...............................

Tájékoztatásul megkapta: ................................................................

6.)

Dátum:...............................

Tájékoztatásul megkapta: ................................................................

5.)

Dátum:...............................

Jóváhagyta: ................................................................

5.)

Dátum:...............................

Elfogadta: ................................................................

4.)

Dátum:...............................

Egyetértését nyilvánította: ................................................................

3.)

Dátum:...............................

Egyetértését nyilvánította: ................................................................

2.)

Dátum:...............................

Dátum:...............................

IRATTÁR számára: ................................................................


124

Dátum:...............................

PEDAGÓGIAI PROGRAM

MELLÉKLETEK 1.) Helyi tantárgyi tantervek 2.) A középszintű érettségi vizsga témakörei 3.) Intézményi esélyegyenlőségi terv


125

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy Gyula Gimnázium. és Kollégium. Pedagógiai Program

Recommend Documents