Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola. Székhelyintézmény. Intézményi Minőségirányítási Program

Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola Székhelyintézmény Intézményi Minőségirányítási Program (módosításokkal, egységes szerkezetbe foglalt)

2011. december 5.

Tartalomjegyzék 1. Küldetésnyilatkozat ..................................................................................................................... 3 2. Minőségpolitika .......................................................................................................................... 3 3. Célok és feladatok ....................................................................................................................... 5 3.1 A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos célok és feladatok................................................... 5 3.2 Az intézmény egyéb szakmai, fejlesztési céljai és feladatai ............................................. 12 4. Intézményi minőségfejlesztési rendszer .................................................................................... 16 4.1 A vezetés elkötelezettsége................................................................................................. 16 4.1.1 A jogszerű működés biztosítása ............................................................................... 17 4.1.2 Tervezés ................................................................................................................... 18 4.1.2.1 Stratégiai tervezés ........................................................................................... 18 4.1.2.2Operatív tervezés .............................................................................................. 19 4.1.3 Vezetői ellenőrzés, értékelés .................................................................................... 21 4.1.4 Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése ......................................... 22 4.2 Az intézmény önértékelési rendszere ................................................................................ 23 4.3 A partnerkapcsolatok irányítása ........................................................................................ 24 4.3.1 Kommunikáció a partnerekkel ................................................................................. 24 4.3.2 Az intézmény által azonosított partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés rendszere ...................................................................................................................... 26 4.4 Teljesítményértékelési rendszer ........................................................................................ 28 4.4.1 Vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje ............................................................. 28 4.4.2 Pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendje ........................................................ 31 4.4.3 Technikai, ügyviteli dolgozók teljesítményértékelésének eljárásrendje .................. 34 5. Mellékletek (mérőeszközök, sablonok) .................................................................................... 38

1. Küldetésnyilatkozat A Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola székhelyintézmény több mint 40 éve lát el nevelési-oktatási feladatokat. Gyermekközpontú törekvéseink, hagyományaink ápolása, a klasszikus emberi értékekre épülő, mégis modern, életközeli normákat közvetítő koncepciónk vezérfonala a humánum. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre. A minőségfejlesztést fontos feladatunknak tartjuk, megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Ennek érdekében a nevelés-oktatás színes palettájáról mindig a jól bevált módszerek újjal való kombinációját, a legeredményesebbet igyekszünk kiválasztani, melynek segítségével a tanuló a saját természetének megfelelően tud teljes személyiséggé fejlődni. Céljaink elérésének aktív részesei a szülők, akikkel közös erkölcsi alapelveket vallva, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha a diákok, pedagógusok, szülők elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szokások kialakításában, s így az értékek és normák hosszútávon fennmaradnak. Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy kőrösis – péterfys diákok voltak.

2. Minőségpolitika A minőségi munkavégzés biztosítása érdekében Nagykanizsa Város Önkormányzati Minőségirányítási Programjában meghatározott feladatokkal összhangban kinyilvánítjuk a következőket: 1. Munkánk során arra törekszünk, hogy feladatainkat szakszerűen, és törvényesen lássuk el, a feladatellátás hatékonyságát folyamatosan javítsuk, fejlesszük elért eredményeinket.

3

2. Nevelő-oktató munkánkat a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program, és az ennek részét képező helyi terv alapján végezzük. 3. A partneri elégedettség növelése érdekében önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtetünk, a partneri elvárásokat, és az elégedettséget rendszeresen mérjük, és értékeljük. 4. Az iskolavezetés elkötelezett a már életbe léptetett minőségirányítási rendszer működtetésében. Biztosítjuk a hatékony működéshez szükséges feltételeket. A csoport vezetőjét bevonjuk a kibővített iskolavezetőség tevékenységébe, döntéseibe. 5. Az iskolavezetés megkeresi a helyi társadalom tájékoztatásának lehetőségeit. Nevelő-oktató munkánk területén elért eredményeinket rendszeresen közzé teszszük. 6. Az intézmény működési feltételeinek javítása és tevékenységünk fejlesztése érdekében figyelemmel kísérjük és kihasználjuk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. 7. Továbbra is meg kívánjuk őrizni az évtizedek során kialakított önálló arculatunkat, az idegen nyelvek oktatásában és a tehetséggondozásban elért eredményeinket. 8. Képzési struktúránk továbbfejlesztése során figyelemmel kísérjük a partneri igények alakulását. Törekszünk arra, hogy az idegen nyelv oktatása területén mind magasabb szintű ismereteket adjunk át. 9. Arra törekszünk, hogy pedagógiai-szakmai tevékenységünkkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsuk tanulóink tankötelezettségének teljesítését, felkészítsük őket a továbbtanulásra. 10. A tanítás folyamatában fejlesztjük a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 11. Pedagógusaink megismerik, és alkalmazzák a tanulás tanításának technikáit. A tanulóinkat megismertetik a hatékony tanulási módszerekkel. 12. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinknak felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk. 13. Rendszeresen színvonalas szabadidős programokat szervezünk tanulóinknak.

4

14. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink a társadalomban érvényesülni tudó, sikeres emberekké váljanak. Minőségpolitikai célok 1. Célunk, hogy az intézmény működése teljes mértékben feleljen meg a közoktatási törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 2. Minden jelentős iskolai rendezvényről, és eseményről jelenjen meg tájékoztatás a helyi sajtóban, televízióban, a városi valamint az iskola weboldalán. 3. Növeljük az alkalmazotti közösség elkötelezettségét az intézmény minőségcéljai iránt. 4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feleljen meg a pedagógiai programban rögzített előírásoknak. 5. Tanulóink szerepeljenek eredményesen - azaz jussanak tovább, vagy érjenek el 1-10. helyezést – különböző szintű tanulmányi, sport vagy egyéb versenyeken minden tanévben. 6. Pályairányításunk célja, hogy minden tanulónk tanuljon tovább valamilyen középiskolában. 7. A törvényi előírásoknak megfelelően végezzük és értékeljük az OM méréseket.

3. Célok és feladatok 3.1. A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos célok és feladatok intézményi szintű értelmezése és lebontása

5

Stratégiai cél

Fejlesztési cél (2017-ig)

Feladat

Egész életen át tartó tanulás támogatása

Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése. A középiskolákba bejutó tanulók közös központi felvételi eredményeinek a javítása.

A közoktatási intézményrendszerben a településen élő gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítésének ─ a 10. osztály végéig ─, a rendszer rugalmas átjárhatóságának és a „folytathatóságtovábbépíthetőség”, elvének biztosítása. A nem kampányszerű pályaorientáció biztosítása az alapfokú képzés 6-8. évfolyamán és középfokon. Partnerközpontúság A nevelés, oktatás minőségének folyamatos javítása

Indikátor neve városi kulcskompetencia érték Központi felvételi eredmény átlaga

pályaorientációs programban résztvevők aránya az összes érintett tanulóhoz viszonyítva Intézmények közötti együttmű- Együttműködési terv: intézményi együttködések támogatása. óvoda-általános iskolaműködési tervek középiskola. száma A „hozzáadott pedagógiai érA „hozzáadott pedagógiai HPÉ index ték” növelése a jóváhagyott ne- érték” (HPÉ) növelése a velési/pedagógiai programok pedagógiai program alapalapján. ján. Az intézményekben felkészült, stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek kiépítése.

A középiskolákkal összehangolt pályaorientációs tevékenység tervezése az Éves munkatervben.

Részvétel a városi szintű pedagógustovábbképzéseken.

Az elvégzett továbbképzések száma

Mértékegysége %

Célérték 2017-ig 75

pontszám/intézmény

a jelenleginél 20%-kal magasabb pontszám

%/intézmény

100

db/intézmény

1 óvoda; 1 középiskola

%

a megyei jogú városok átlagánál magasabb érték

db/tanév

2

Stratégiai cél


Feladat

Indikátor neve

Mértékegysége


A teljes szakos ellátottság A szakos ellátottság a biztosítása. teljes pedagógusi létszám arányában

%/intézmény

Fejlesztő pedagógusok alkalmazása azokban az iskolákban, ahol a feladat ellátása indokolt.

A fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulók és a fejlesztő pedagógusok aránya

%/intézmény

A fejlesztésre szoruló tanulók számához szakmailag megfelelő számú pedagógus

Gyógypedagógiai ellátás igény- Utazó szakemberek terve- A feladatellátáshoz lése. zett igénybe vétele. szükséges igénybevett szakemberek száma a tervezetthez képest Eszköz- és felszerelési jegyzék A hiányzó eszközök, fel- Az intézményben felülvizsgálata és teljesítése. szerelések beszerzése. rendelkezésre álló eszközök aránya a jogszabály által előírtakhoz képest Az akadálymentesítés kötelező A felújításra kerülő inAz akadálymenetesífeltételeinek biztosítása. tézményekben az akatés megfelelősége az dálymentesítés kialakítá- előírásoknak sa.

%/intézmény

100

%/intézmény

100

%/intézmény

100

A digitális iskola feltételrendszerének igénylése.

%/intézmény

50

Pedagógusok digitális kompetenciáinak a javítása (külső és belső képzéssel i)s.

7

A legalább ECDL vizsgával rendelkező pedagógusok aránya az összes pedagógushoz képest

Stratégiai cél


Feladat

A tervezés szerepének erősítése A munkatervek és iskolai A közoktatás irányításának javítása a közoktatási feladatellátásban. beszámolók, értékelések alkalmazkodjanak a fenntartói elvárásokhoz. Az éves munka értékelése és az erről készített beszámoló minden esetben, tartalmában és szerkezetében is alkalmazkodjon a munkaterv cél- és feladatrendszeréhez. Az adatbázisok rendszeres feltöltése intézményi adatokkal. A más kultúrák iránti fogékonyEurópai uniós projektek Az európai dimenság és az európai identitás erősí- figyelése. zió tudatosítása tése. Környezettudatos nevelés

Egészségnevelés

Környezettudatos nevelés eredményességének növelése.

A gyermekek és tanulók egészségi mutatóinak javítása.

Indikátor neve

Mértékegysége

Az éves beszámoló éves munkatervnek való megfelelősége (értékelési szempontok alapján)

%/intézmény

Nemzetközi, elsősorban európai uniós projektekhez való kapcsolódás. Erdei iskolai programoErdei iskolai progkon való részvétel erősíté- ramban résztvevő inse. tézmény Ökoiskola cím megtartá- Elnyert Ökoiskola sa. cím Iskolai drogprevenciós stratégia elkészítése és működtetése.

8

Bevezetett iskolai drogprevenciós stratégia


tanév

Legalább egy új projektben való részvétel

2 db/tanév

1

db/tanévek

1

db/általános iskola

1

Stratégiai cél


Az „egészség érték” szemlélet kialakítása és erősítése.

Feladat Fenntartói hatáskörben, felmenő rendszerrel kerüljön bevezetésre a mindennapos testnevelés minden iskolában. Fenntartói hatáskörben, felmenő rendszerrel kerüljön bevezetésre a mindennapos testnevelés. Egészséges életmódot támogató projektekben való részvétel. A 6. évfolyam végére minden gyermek tanuljon meg úszni.

A korszerű és egészséges tápEgészséges táplálkozást lálkozás elterjedésének elősegí- népszerűsítő projekteken tése. való részvétel. Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának növelése.

A közoktatási törvény 52.§ (11) c) szerinti óraszámot nem csak a tehetséggondozásra, de a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére is ki kell használni az iskolákban.

9

Indikátor neve Tanórák száma

A mindennapos testnevelést tartalmazó Pedagógiai Program

Mértékegysége db/tanítási nap


Egészséges életmódot db/általános iskotámogató projektekla ben való részvétel. Az úszni tanuló %/általános iskogyermekek aránya az la össztanulólétszámhoz viszonyítva Egészséges táplálko- db/általános iskozást népszerűsítő prola jekteken való részvétel A HH tanulókra fordb/tanév/HH tadított órák száma nuló/ általános iskola


1

legalább egy új projektben való részvétel 90

legalább egy új projektben való részvétel 10

Stratégiai cél


Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása jelenlegi színvonal biztosításával.

Tehetség-gondozás

A tehetséggondozás folytatása.

Közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködésben.

Feladat

Indikátor neve

A pedagógusok képzése a hátrányos helyzetű tanulókkal és az SNI tanulókkal való bánásmód terén.

Az SNI és HH gyermekekkel történő bánásmódra kiképzett pedagógusok aránya az integrációban résztvevő tanulók számához képest

Gyermekvédelmi feladatok ellátására vonatkozó koncepció kidolgozása. Eredményes gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Bekapcsolódás a tehetséggondozással kapcsolatos pályázatokba.

Koncepció száma

Tehetséggondozó programok indítása.

Tehetséggondozó programok fenntartása.

10

Célérték 2017-ig fő/általános iskoAz integrációla ban résztvevő tanulók számához szakmailag megfelelő számú pedagógus Mértékegysége


1

Éves rendezvénynap- db/általános iskotár Partnerlista alapla ján

1

Nyertes tehetséggondozást támogató pályázatok száma

db/általános iskolegalább 2 új la nyertes pályázat db/tanév

1

Elvárás Feladat A tanulmányi, sport és művészeti versenyeken elért eredmények fenntar- Versenyre való felkészítő jellegű tantárgyi és művészeti szakkörök tása. működtetése. A városi sakkéletben betöltött szerep megőrzése. Sakk szakkör szervezése. A városi sakkéletben betöltött szerep megőrzése.

Sakkversenyek lebonyolítása.

A számítástechnikai-oktatás eszközfeltételeinek folyamatos fejlesztése.

Pályázati lehetőségek felkutatása.

A német nyelvoktatás szinten tartása, a külföldi partnerkapcsolatok ápolá- A nyelvoktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremsa. tése. Pályázati források igénybevétele a partnerkapcsolatok ápolásához. A külföldi partnerkapcsolatok ápolása. Pályázati források igénybevétele a külföldi partnerkapcsolatok ápolásához. Emelt szintű angol nyelvoktatáshoz szükséges feltételek biztosítása. A nyelvoktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Gimnáziumi és szakközépiskolai továbbtanulásra való felkészítés preferá- Középiskolai felvételi előkészítő foglakozások szervezése. lása. Gimnáziumi és szakközépiskolai továbbtanulásra való felkészítés preferá- Alapkompetenciák differenciált fejlesztése. lása. A sajátos nevelési igényű gyerekek fogyatékosságából eredő hátrányainak A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását segítő szakmai kompetencsökkentése. ciák és tárgyi feltételek fejlesztése. A gyenge tanulmányi eredményeket mutató, illetve a hátrányos helyzetű Intézményi integrációs program működtetése, pályázati források ketanulók fejlesztése, valamint a feladat ellátását segítő és hátrányát csök- resése. kentő szakmai és tárgyi feltételek fejlesztése.

11

3.2. Az intézmény egyéb szakmai, fejlesztési céljai és feladatai Az intézmény az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. A tanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott, kötelező és közös követelményeit, a tantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot és a tantervtől való eltérés szabályait. A kötelezően, illetve a szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait. A nevelő-oktatómunka a fenntartó által elfogadott pedagógiai program alapján folyik. Az intézmény tehetséggondozásra átcsoportosít órákat, melyek a városfejlesztési tervében is kiemelten szerepelnek (emeltszintű nyelvoktatás, úszásoktatás, számítástechnika, vizuális oktatás, egyéb). A tehetséggondozás iskolán kívüli lehetőségét a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolával kötött együttműködés is elősegíti a néptánc, népzene és képzőművészet területén. A felzárkóztatásra, fejlesztésre, korrepetálásra, fejlesztő foglalkozásokra az intézmény külön időt biztosít az erre rászoruló tanulók részére. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat biztosít az intézmény. Az egyéni foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok szervezik 1-3 tanuló részvételével. Az iskola tényleges nevelő-oktató munkáját folyamatosan és tudatosan közelíti a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez és tulajdonságokhoz. A nevelőtestület elfogadja ezeket az értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésben. 1. cél: A tanulókkal a humanista emberi értékeket, és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – ismertetjük meg, és közvetítjük. Sikerkritérium: A gyerekek normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek. A 6. és a 8. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált személyes tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 2. cél: A világvallások kultúrateremtő és - közvetítő szerepének bemutatása, erkölcsi tanításaik megismertetése. Világnézeti semlegesség biztosítása. Sikerkritérium: A gyerekek értik és tisztelettel tekintenek a vallások kulturális szerepeire, ismerik legfőbb erkölcsi tanításaikat.

3. cél: A magyarságtudat erősítése, az identitástudat megalapozása. Tudjanak a gyerekek a határainkon kívül élő magyarokról, és ismerjék helyzetük történelmi okait. Sikerkritérium: Tanulóink tisztelik nemzeti jelképeinket, cselekvően részt vesznek a nemzeti ünnepeken. A határon kívül élő magyarokhoz barátsággal és szolidaritással közelednek. Jellemző a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való mentesség. 4. cél: A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskolai nevelés-oktatás gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és alapkészségeinek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése. Az új technikai ismeretek és benne a számítástechnika alkalmazásához fűződő pozitív, elfogadó és alkotó viszony formálása. Iskolánk oktatási céljai az intézmény sajátos profilja mentén alakíthatók ki: nevezetesen az emelt szintű idegennyelv-oktatás és az általános képzés. Az emelt szintű nyelvoktatás kommunikáció központú, gyakorlatban hasznosítható ismereteket nyújt. Mindezek előfeltétele azonban a biztos anyanyelv-ismeret – az osztályok típusától függetlenül , hiszen minden ismeret a nyelv által közelíthető meg, sajátítható el, illetve fejleszthető tovább. Célunk tehát olyan tanulási stratégiák kialakítása, megtanítása, melynek során tanulóink képesek a közölt információk szelektív befogadására, adott esetben továbbértelmezésére. Ennek érdekében az alapkészségek megerősítése mellett több szerephez jussanak a gondolkodtató feladatok. A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása során nagy figyelmet kell fordítanunk az információszerzés különböző módozataira (tájékozódás a könyvtárban, számítógépes adatkezelés, stb.), a csoportmunka előnyben részesítése mellett. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyamon szervezett gondolkodási képességek folyamatmérései alkalmával 70% fölötti teljesítmény születik. A szerzett tapasztalatok szerint a jelzett módszereket és szervezeti formákat a tanítók, tanárok a tanórán 75%-ban alkalmazzák, s a tanulók a 7-8. évfolyamon hasonló arányban képesek az önálló ismeretszerzésre. 5. cél: Az elemi képességek és az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Eszközi használatuk feleljen meg az adott évfolyam minimális igényeinek, hiányuk ne jelentsen akadályt az ismeretek elsajátításához. Sikerkritérium: A 2. évfolyam végén az elemi ismeretek szintjének 90%-a elegendő a továbbhaladáshoz, a 4. évfolyam végén az alapkészség szintmérésének átlageredménye meghaladja a 75%-ot. 13

6. cél: Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Sikerkritérium: A 6. évfolyam végére képesek egyszerű szöveg önálló feldolgozására, konkrét fogalmakkal gondolkodási műveleteket végezni, s a gondolkodás munkaformáit alkalmazni. A középfokú képzésbe készülők többségében ismerik az önálló tanulás különböző technikáit, a modern információhordozók használatát, és rendelkeznek ezek alkalmazásának képességeivel. Az iskola tanulóinak az összetétele heterogén, mind az ismeretszerzésben, mind a képzésben, ezért a gyermekek valós tudásszintjéhez igazodunk. A tényleges érdeklődésük és képességük szerint alakítjuk a programkínálatunkat. A komprehenzív iskola elveinek a belső differenciálás segítségével törekszünk eleget tenni. Sikerkritérium: 1-8 évfolyamon felzárkóztató foglalkoztatás. 7. cél: Olyan kulturális és művelődési lehetőség, kínálat biztosítása, amely épít a város meglévő adottságaira. Ezen túl művészeti csoportokat működtetünk, művészeti bemutatókat és vetélkedőket szervezünk, kulturális programokat rendezünk. Sikerkritérium: Diákkörök (érdeklődési körök, és művészeti körök) működtetése, kulturális programok szervezése, együttműködés az Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolával. 8. cél: A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés. A gyerekek rendszeresen és kedvvel sportoljanak. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká a rendszeres testedzés és egészséges életmód. E mellett ki kell alakítanunk tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. Sikerkritérium: A mindennapos testnevelés keretében az első-negyedik évfolyamon minden olyan napon, ahol a délelőtti tanítási időben nincs testnevelésóra, a tanulók életkorukhoz és fejlettségükhöz igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgásban vesznek részt, az ötödiknyolcadik évfolyamon mindez a délelőtti tanórák és a szabadidősportok keretében valósul meg. A mindennapos testedzésben a tanulók legalább 70%-a vegyen részt. 9. cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó – alapvetően érzelmi – nevelés. Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni kell gyerekeinket az énképük, értékrendjük kialakításában, az önismeret, az önnevelés szándékának és módszerei14

nek elsajátításában, a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretet és együttműködési készséget is magába foglaló lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált tulajdonságok döntő többségben jellemzik a tanulókat. 10. cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés. A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése (beszédkultúra, viselkedés, stb.). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, szeressék és védjék a természetet (ökológiai gondolkodásmód, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás). Sikerkritérium: Az osztályfőnökök évenkénti értékelése szerint a preferált tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat.

11. cél: Tanulóink szeressék iskolánkat, kötődjenek hozzá. (Ez az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének is Sikerkritériuma.) Következetes, igazságos, kiszámítható és „családias” iskolai légkör biztosítása, ahol a gyermekek jól érzik magukat, s elismerik munkájuk eredményét, büszkék lehetnek saját és társaik eredményeire. Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). Sikerkritérium: Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat iskolánkban. Úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek és viselkedés, életmódminta szerint élnek, és erre büszkék. (Ellenőrzi, értékeli az iskola igazgatója a középiskolák „visszajelzése” alapján.) A DÖK rendszeres, eredményes működése.

12. cél: A tanulás feltételeinek biztosítása, olyan mértékben, hogy szociális gondok (étkezés hiánya, taneszközök hiánya, stb.) ne akadályozzák a gyermekeket tanulmányaikban. Sikerkritérium: Minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott.

13. cél: A szocio-kultúrális hátrányok kompenzálása, a társadalmi beilleszkedés segítése. Sikerkritérium: A veszélyeztetett gyerekek krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb eseteket az önkormányzat ifjúságvédelmi intézkedései kezelni tudják. Az 1-2. évfolyamban az elemi szokások, a 3-6. évfolyamban a tár15

sadalmi együttélés általános szabályai, a 7-8. évfolyamban a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai többségükben kialakulnak.

4. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 4.1. A vezetés elkötelezettsége Az intézmény vezetése nyilvánítsa ki a minőség iránti elkötelezettségét, biztosítsa működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges szabályozók előírásainak betartásával, a küldetésnyilatkozat, a minőségpolitikai nyilatkozat, a minőségpolitikai célok, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével. Az intézmény minőségfejlesztési rendszerének működését a minőségfejlesztés szervezetének működése biztosítja: - A minőségfejlesztési szervezet vezetője az igazgató, aki a közoktatási törvény 54.§(1) bekezdése szerint az intézmény minőségirányítási programjának működéséért felelős vezető - A minőségfejlesztési csoport a vezetőből, és három tagból áll, akiket az intézmény alkalmazottai közül az igazgató egy tanévre bíz meg az intézmény minőségirányítási programjának végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásával, a minőségfejlesztési szervezet munkájában való közreműködéssel. Alapvető, általános dokumentumok 1. Alapító okirat 2. Szervezeti és működési szabályzat 3. Házirend Alapvető szakmai dokumentumok: 1. nevelési és pedagógiai program 2. IMIP 3. Továbbképzési program és beiskolázási terv 4. Intézményi éves munkaterv, és beszámoló

16

Intézményi ügyintézés dokumentumai 1. Ügyintézés, iratkezelési szabályzat 2. Jegyzőkönyv, határozat, értesítés 3. Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok 1. Formai előírások- kinevezés 2. Munkaköri leírás Védelmi jellegű szabályzatok 1. Munkavédelmi szabályzat 2. Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat 3. Katasztrófavédelmi szabályzat- tűz, víz, sugárzás, stb. 4. Kockázatelemzési szabályzat 4.1.1. A jogszerű működés biztosítása

Az intézményi működés minden területe az alapfeladat és a közoktatási törvényben, egyéb jogszabályban, és az alapító okiratban meghatározott további feladatok szakszerű, törvényes, és hatékony ellátását szolgálja. Az intézmény működésének területei a következők: - Oktatás - Nevelés - Tanügyigazgatás - Nevelő-oktató munkát segítő tevékenység - Intézmény-üzemeltetés - Költségvetési gazdálkodás - Humánerőforrás-fejlesztés és hasznosítás - Pénzügyi és tárgyi feltételek fejlesztése - Vezetés, menedzselés - Minőségfejlesztés Az intézmény működésének területein belül azonosíthatók az intézményi működés folyamának részfolyamatai. A részfolyamatokat a közoktatási törvény, egyéb jogszabályok, az intézmény pedagógiai programja, házirendje, szervezeti és működési szabályzata, valamint 17

minőségirányítási programja szabályozzák. Az intézményvezető gondoskodjon arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

4.1.2. Tervezés

Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése 

az intézmény céljainak,



az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, ugyanakkor



szabályozott,



átlátható,



ellenőrizhető legyen.

4.1.2.1.Stratégiai tervezés Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a stratégiai tervezés folyamat szabályozásáról. A stratégiai tervezési folyamat leírja az intézmény működését hosszútávon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, valamint az egyes dokumentumok egymáshoz való viszonyát. E körbe tartozik különösen: 

Az intézmény hosszútávra szóló küldetésnyilatkozata.



A partneri igények felmérése alapján a nevelőtestület által készített pedagógiai, illetve nevelési program.



Az intézmény minőségpolitikáját meghatározó dokumentum (minőségfejlesztési irányelvek).



Az intézményvezetői pályázat stratégiai vállalásai és az



Ezeket valóra váltó éves munkatervek, valamint az ezekben megjelenő mérhető minőségi célok.



Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása.



Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása.



A kiinduló állapotjellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés).

18



Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása, jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése.



A terv kialakítása:  Az elérendő célok.  A célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek.  A feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő.  A feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása.



Az elkészített terv véleményezése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel.



Az összegyűlt vélemények alapján a terv végleges kidolgozása



Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testültekkel.



Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban



A megvalósítás értékelése és ellenőrzése  Az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbségek megállapítása  A feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységeinek értékelése



Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének, és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapításának alapján kell történnie

4.1.2.2.Operatív tervezés Az intézmény vezetése tervezze meg, és biztosítsa az intézmény belső működési rendjét. Valamennyi munkatárs ismerje meg a minőségirányítás által meghatározott folyamatok eljárásrendjét. A jogszabályoknak megfelelően el kell készíteni a szervezet működését szabályozó dokumentumokat. Az éves munkaterv készítésének folyamata A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját, egy tanévre. Szabályozza időben, és felelősökre lebontja az éves feladatokat.

19

20

4.1.3. Vezetői ellenőrzés, értékelés

Az iskola vezetése határozza meg, és tegye nyilvánossá működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. Jelölje meg a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során vizsgálni kíván. A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Igazgató: 

Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;



Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli, valamint technikai jellegű munkáját.



Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását.



Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát.



Összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet.



Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettes: 

Folyamatosan ellenőrzi a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: º

A pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét.

º

A pedagógusok adminisztrációs munkáját.

º

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;

º

A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Gazdasági vezető: 

Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: º

Az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét.

21

º

A pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését.

º

Az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat, beszerzéseket,



º

A vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,

º

A leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,

Folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét

Munkaközösség-vezetők: A munkaközösség tagjainak munkavégzését, szakmai munkáját ellenőrzik. IMIP csoport vezetője a pedagógusi teljesítményértékelést végzi (Minőségügyi csoport). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva, belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

4.1.4. Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése

Az intézmény értékelését az intézményvezetőnek évente kell elvégeznie, az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek (pl.: fenntartó, a szülők, minisztérium stb.) igényei alapján kell elkészítenie és nyilvánosságra hoznia. Az értékelésnek az alábbi területeket kell érintenie: 

A vezetői ellenőrzés és a belső auditok eredményei



A partnerektől származó visszajelzések



Az indikátorrendszer mutatóinak eredményei



A tanévzáró értékelő értekezlet eredményei



A javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei



A korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata



A minőségfejlesztési munka eredményei

Cél: Az IMIP működtetésének és a működés eredményeinek összegyűjtése és véleményeztetése, értékelése annak érdekében történik, hogy az intézmény működésének gyakorlata egyre inkább közeledjen a kitűzött célokhoz. Felelős: Intézményvezető Feladatok:

22

1) A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – minden tanév végén értékeli. 2) A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 3) Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 4) A nevelőtestület és szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Eljárásrend  A vezető által megbízott személy összegyűjti a szempontsor alapján a szükséges adatokat  Az összegyűjtött eredményeket (tanulók egyéni fejlődése, osztályonként, intézményi eredmények) az igazgató összehasonlítja az országos mérés eredményeivel  Az összehasonlító elemzés eredményéről tájékoztatást kap a tantestület és a szülők  A szülői szervezet véleményt nyilvánít, a véleményeket, javaslatokat jegyzőkönyvezi  A tanévzáró értekezleten a tantestület is véleményezi az elemzést, melyet az igazgató kiegészíthet; a véleményekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül.  Az így elkészült értékelést az igazgató átadja a fenntartónak, aki a szokásos módon gondoskodik a nyilvánosságra hozatalról.

4.2. Az intézmény önértékelési rendszere

Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége.

23

Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe véve: Comenius I. minőségügyi modell alkalmazása. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: 

az önértékelés területeinek azonosítása,



az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása,



viszonyítási pontok meghatározása,



az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása,



az értékelést végzők körének meghatározása,



indikátorrendszer kidolgozása,



az információk feldolgozása,



az eredmények visszacsatolása,



a fenntartó tájékoztatása az eredményekről.

Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

4.3. A partnerkapcsolatok irányítása Az intézmény szabályozza a partnerek azonosításával, igényeinek megismerésével és elégedettségének mérésével kapcsolatos folyamatokat. Az elégedettség mérése során fel kell tárnia a partnerek elégedettségének, illetve elégedetlenségének okait is, illetve az abból következő lehetőségeket a javításra, változtatásra. 4.3.1. Kommunikáció a partnerekkel

A közvetlen partnerekkel történő kommunikáció érdekében az intézmény határozza meg: 24



A hatékony napi működéshez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamatát



Az információszükségletet és az informálandók körét



A lehetséges kommunikációs csatornákat



Az érintettek bevonásának módját az információk terjesztésébe és felhasználásába

Az intézmény a partnerekkel való kommunikációja során biztosítja a partnereket érintő bármilyen információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen 3-3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre és fogadóórákra, az iskolai szülői munkaközösség összejöveteleire. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére s a leendő első osztályos gyermekek szüleinek külön tájékoztatót tart az iskola. A kapcsolattartást segítik még az évente megrendezett nyílt napok, a szülőknek szervezett előadások, és a kulturális - és sportrendezvények. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézménnyel: Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Szociális Osztály) és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett az intézmény a szakmai munka fejlesztésének érdekében egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: Az intézmény külső kapcsolat rendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó kapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

Zala Megyei Kormányhivatal, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. utca 10.



A fenntartóval: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.



A helyi önkormányzati képviselőtestülettel és a polgármesteri hivatallal 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.



Gyámhivatallal 8800 Nagykanizsa, Eötvös tér 16.



Szociális osztállyal Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szociális és Egészségügyi Osztály, 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

25



Gyermekjóléti szolgálattal Családsegítő Központ és gyermekjóléti Szolgálat, 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 51.



Óvodákkal



Általános iskolákkal



Középfokú intézményekkel



Közművelődési intézményekkel (Kanizsa Kulturális Központ)



Közgyűjteményi intézménnyel (Halis István Városi Könyvtár, Thury György Múzeum)



Iskolai védőnővel,



Iskolaorvossal, üzemorvossal, ÁNTSZ-szel,



Szülőkkel



bálok



Helyi és városi diákönkormányzatokkal,



Az iskola alapítványával: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskoláért Alapítvány,



SZIVÁRVÁNY Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény EGYMI

értekezletek SZM

(szakszolgálat), 

Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,



Rendőrséggel Városi Rendőrkapitányság 8800 Nagykanizsa, Király u. 47.



Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház,



Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató ZRT.,



Médiákkal,



Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona,



Tűzoltósággal,



Polgári védelemmel,



Kanizsa Uszoda KFT-vel,



Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Zala Megyei Irodája.

A jövőben is szeretnénk e kapcsolatokat megtartani, szorosabbá tenni. 4.3.2. Az intézmény által azonosított partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés rendszere

Vonatkozási terület

26

Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre.

Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által az IMIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: - kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, - mérőeszközök készítése, - adatgyűjtés, - adatok összegzése, elemzése, értékelése, - trendvizsgálatok, - célok, prioritások meghatározása, - javaslatok megfogalmazása, - nyilvánosságra hozatal, - a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt, ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. Szempontok A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: - a partneri elvárásokra, igényekre, - a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, - az oktató-nevelő munka véleményezésére

27

4.4. Teljesítményértékelési rendszer Az IMIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat

4.4.1. Vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje

Vezetők teljesítményértékelése Vonatkozási terület Az intézmény vezető beosztású dolgozóira 

igazgató,



igazgatóhelyettes,



munkaközösség-vezető,



minőségügyi vezető.

Módszer: Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: 

intézményvezető esetében o önértékelés, o tantestületi szintű értékelés.



vezető esetében o önértékelés és intézményvezetői értékelés, o az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, o tantestületi szintű értékelés.

Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. Eljárásrend Intézményvezető esetében:

28

Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető tantestületi szintű értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését a 2. számú mellékletben szereplő Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében az IMIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Vezetők esetében: Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 5. számú mellékletben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a 4.4.2. alfejezet szerint kerül sor. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-5.számú melléklet) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap -5.számú melléklet) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt kö-

29

vetően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-5.számú melléklet) az értékeltre vonatkoztatva minden tantestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok:  tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása,  feladatszervezés, végrehajtás koordinálása,  döntéshozatali folyamatok irányítása,  ellenőrzés,  értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: 

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása



Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat



Forrásteremtés és elosztás



Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása)



Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok



Gazdálkodás



A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése



Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása



Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása



Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése

30



PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok



Minőségirányítás, minőségfejlesztés



Partnerközpontú működés, mérés-értékelés



PR, nyitottság

4.4.2. Pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendje

Vonatkozási terület A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 4. számú mellékletben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön.

31

Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata 

Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása).



Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 6. számú mellékletben szereplő „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell.



Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez tartozó adatgyűjtést – amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség vezető) végezze.



Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik („postaláda” a tanári szobában, mely, ha szükségét látják, akár zárható is vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához.



Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” - 6. számú melléklet- táblázatainak kitöltése:



a „Tapasztalatok” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti,



a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a „Értékelés” megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni,

32



a „Következmény” rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás…),



az „Indoklás” rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény),



az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével; ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet.



az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el,



az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Következmények” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, tantestületi, vezetői).

A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a „Következmények” megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok 

Szaktanári szerep értékelése



Felkészültsége a szaktanári szerepre



Foglalkozásvezetése



A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése



Követelményrendszere



Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája



Tanítványai tantárgyi teljesítménye (a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele)



Pedagógusi tulajdonságai

Szervezeti szerep értékelése 

Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep 33



Munkatársi jellemzői



Szervezeti felelőssége

Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése 

Tanulók nyilvántartása



Intézményi dokumentációk

Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése 4.4.3. Technikai, ügyviteli dolgozók teljesítményértékelésének eljárásrendje Vonatkozási terület A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése az intézménnyel jogviszonyban álló – az alábbiakban felsorolt – alkalmazottakra vonatkozik: Vezető beosztású alkalmazottak: - Gazdasági titkár - Élelmezésvezető A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: - Szabadidő-szervező - Ifjúságvédelmi felelős Ügyviteli munkakörben foglalkoztatottak: - Iskolatitkár - Gazdasági ügyintéző Technikai dolgozók: - Konyhai dolgozó - Takarító - Hivatalsegéd - Fűtő-karbantartó A teljesítményértékelés célja Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak teljesítménye – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – fokozatosan javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását.

34

A cél megvalósítása érdekében szükség van: - A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének megítélésére, nyomon követésére - Visszajelzésre az értékelt személy számára munkájának erősségéről, a fejlesztendő területekről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének - A feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére Az értékelés alapjául szolgáló szempontok 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. Munkatársi jellemzők Az intézmény vezetője dönt arról, mely szempontok kerüljenek értékelésre az ügyviteli és technikai értékelőlap szempontsorából ( 7. számú melléklet).

Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó végezheti. A mérés értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van: o A mérés vezetője o Az adatszolgáltatásban közreműködők (Ezen utóbbiakat a mérés vezetője, illetve az értékelt választja meg)

Eljárásrend A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan értékeli a fenti alkalmazottakat. A vezető éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intéz35

mény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása) Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a dokumentumhoz csatolt „A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak” mérőlapokat kell használni. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minősítése A kiemelt minősítési szempontokra kapott összesített átlagértékekhez rendelt minősítés az alábbi értékhatárok szerint kerül megállapításra: 

2,4 - 3  kiemelkedő



1,8 – 2,39  megfelelő



1 – 1,79  kevéssé megfelelő



1 alatt  nem megfelelő

A minősítéshez az egyes minősítési szempontok érékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: 

Kiemelkedő – 3 pont



Megfelelő – 2 pont



Kevéssé megfelelő – 1 pont



Nem megfelelő – 0 pont

A közalkalmazott minősítésének eredményeként – a KJT. 40.§ (8) bekezdése szerint – kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következő szerint kell megállapítani: a ) Nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas b ) Hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas c ) Harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas d ) Harminc százalék alatt alkalmatlan Minősítést kap a közalkalmazott.

36

Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

Nagykanizsa, 2011. december 5.

Kókainé Hámorszki Éva igazgató

37

Mellékletek (mérőeszközök, sablonok)

38

1. melléklet Az ágazat egészére vonatkozó célok és feladatok Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Egész életen át

Az élethosszig tartó ta-

Az élethosszig tartó

A tanuláshoz szüksé-

Az egész életen át tartó Az egész életen át tartó

tartó tanulás tá-

nuláshoz szükséges

tanuláshoz szükséges

ges készségek, képes-

tanulás megalapozása a tanulás megalapozása a

mogatása

kompetenciák kialakítá-

kompetenciák mérését ségek javítása.

kulcskompetenciák fej- kulcskompetenciák fej-

sa.

biztosító rendszer be-

lesztése révén.

lesztése révén.

A középiskolákba be-

A közös központi fel-

ményrendszerben a tele- nek a közös központi

jutó tanulók közös

vételi rendszer alkal-

pülésen élő gyermekek,

központi felvételi

mazása minden intéz-

tanulók számára a tankö- zésének az előírása.

eredményeinek a javí-

ményben.

telezettség teljesítésének

tása.

vezetése. A közoktatási intéz-

A város intézményeifelvételi megszerve-

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

─ a 10. osztály végéig

A középfokú intéz-

─, a rendszer rugalmas

ményhálózatban a vá-

átjárhatóságának és a

ros fenntartja a ve-

„folytathatóság-

gyes profilt (gimnázi-

továbbépíthetőség”, el-

um-szakközépiskola),

vének biztosítása.

illetve a többfokozatú

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

kimenetet, a gimnáziumi oktatásban pedig a hagyományos négyosztályos képzés mellett a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést is. A nem kampányszerű

Városi szintű pálya-

A középiskolákkal ösz- Az általános iskolákkal

pályaorientáció biztosí-

választási és szakma-

szehangolt pályaorien-

tása az alapfokú képzés

bemutató szervezése.

tációs tevékenység ter- entációs tevékenység

összehangolt pályaori-

6-8. évfolyamán és kö-

vezése az Éves munka- tervezése az Éves

zépfokon.

tervben.

40

munkatervben.

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A magasabb szakmai

A gimnáziumok és a

képzésben, illetve a fel-

szakközépiskolák fel-

sőoktatásban résztvevők

vételi eredményeinek

és sikeresen végzők ará-

(felsőoktatásba bejutó

nyának növelése.

tanulók/végzett tanulók) javítása.

Partner-

Társulások, települések

központúság

közötti együttműködések fórum működtetése a támogatása.

Megyei egyeztetési nem kötelező feladatok ellátására vonatkozóan.

Intézmények közötti

Intézményesített

Együttműködési terv:

Együttműködési terv:

együttműködések támo-

egyeztetési rendszer

az óvoda-általános is-

óvoda-általános iskola- általános iskola-

gatása.

kialakítása a helyi

kola átmenet minősé-

középiskola.

közoktatási és felső-

gének javítására.

oktatási intézmények

Együttműködési terv: középiskolafelsőoktatási intézmények.

között.

41

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Az öntevékeny szak-

Öntevékeny szakmai



mai műhelyek városi

műhelyek létrehozása,



szintű koordinációja

működtetése.

működtetése.

működtetése.

Egységes partneri elége- Egységes partneri

A partneri igények és



dettségmérő rendszer al- elégedettségmérő

elégedettségek rend-



szeres mérése. Ezekre

szeres mérése. Ezekre

és együttműködésének támogatása.

kalmazása az önkor-

rendszer kialakítása és szeres mérése. Ezekre

mányzati fenntartású in- bevezetése az önkor-

épített fejlesztések in-



tézményekben.

mányzati fenntartású

dítása és intézkedési



intézményekben.

tervek létrehozása.



A nevelés, oktatás A „hozzáadott pedagó-

A hozzáadott pedagó-

minőségének fo-

giai érték” mérése a jó-

giai érték mérésére

lyamatos javítása

váhagyott nevelé-

alkalmas rendszer kö-

si/pedagógiai programok telező bevezetése alapján.

minden közoktatási intézményben

42

Stratégiai cél

Feladat

Fejlesztési cél

Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A „hozzáadott pedagó- A „hozzáadott pedagó-

Az intézmények forrás-

A pályázatok esetében

bevonási képességének

pályázati önrész és

javítása

előleg biztosítása a

giai érték” (HPÉ) nö-

giai érték” (HPÉ) nö-

velése a pedagógiai

velése a pedagógiai

program alapján.

program alapján.

működéshez szükséges feltételek biztosítására benyújtott pályázatokhoz. Differenciált bérezés és

Egységes teljesít-

A teljesítményértékelé- A teljesítményértékelé- A teljesítményértékelé-

városi szintű, átfogó el-

ményértékelési rend-

si rendszer működteté- si rendszer működteté- si rendszer működteté-

ismerési rendszer mű-

szer alkalmazása az

se, az értékelések tuda- se, az értékelések tuda- se, az értékelések tuda-

ködtetése.

önkormányzati fenn-

tosítása, és összekap-

tartású intézmények-

csolása a kiemelt mun- csolása a kiemelt mun- csolása a kiemelt mun-

ben.

kavégzésért járó kere-



set-kiegészítés odaíté-



lésével.

lésével.

lésével.

43



Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Az intézményekben fel-

Pedagógus-

A főiskolai végzettségű Városi szintű pedagó-

A szakmai és közisme-

készült, stabil-innovatív

továbbképzések,

óvoda-pedagógusi kör

gus-továbbképzések

reti tantárgyakat taní-

megerősítése.

szervezése.

tók továbbképzésének

nevelő-oktató tantestüle- szakvizsgák támogatek kiépítése.

tása, városi szintű ko-

és szakmai tapasztalat-

ordinációja

cseréjét szolgáló rendszer kiépítése, módszertani felkészültségének fejlesztése.

A teljes szakos ellá-

A teljes szakos ellátott- A teljes szakos ellátott-

tottság biztosítása az

ság biztosítása.

összes önkormányzati fenntartású intézményben

44

ság biztosítása.

Stratégiai cél

Feladat

Fejlesztési cél

Fenntartó Fejlesztő pedagógusi

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Fejlesztő pedagógusok Fejlesztő pedagógusok Fejlesztő pedagógusok,

rendszer működtetése alkalmazása azokban

alkalmazása azokban

vagy hasonló kompe-

az óvodákban, ahol a

az iskolákban, ahol a

tenciákkal rendelkező

feladat ellátása indo-

feladat ellátása indo-

pedagógusok alkalma-

kolt.

kolt.

zása azokban az iskolákban, ahol a feladat ellátása indokolt.

A pedagógustovábbképzések városi disszeminációs rendszerének kialakítása. Városi szintű gyógype-

Utazó szakember há-

Utazó szakemberek

dagógiai ellátás biztosí-

lózat működtetése

tervezett igénybe véte- tervezett igénybe véte- tervezett igénybe véte-

tása.

(pszichológus,

le.

gyógypedagógus) a teljes közoktatási intézményhálózatban.

45

Utazó szakemberek

le.

Utazó szakemberek

le.

Stratégiai cél

Feladat

Fejlesztési cél

Fenntartó

Az önkormányzati in-

Iskolánként 0,5 vagy

tézmények informatikai

összevontan több in-

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

felkészültségének javítá- tézménynek 1 (a gésa.

pek számától függően) álláshelyű rendszergazda alkalmazása.

Felújítási koncepció ki-

Éves felújítási terv

Intézményi szükségle-

dolgozása az intézmény- készítése a Városfej-

tek számbavétele és

hálózatban a közoktatási lesztési Osztály részé-

közöttük fontossági

intézmények épületállo-

sorrend felállítása.

ről.

mányának és kapcsolódó szolgáltatások (kollégiumok, sportlétesítmények) háttérinfrastruktúrájának korszerűsítésére.

46

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda A hiányzó eszközök,

Általános iskola

Eszköz- és felszerelési

Jelentés készítése az

jegyzék felülvizsgálata

Eszköz- és felszerelé- felszerelések beszerzé- felszerelések beszerzé- felszerelések beszerzé-

és teljesítése.

si jegyzékben foglal-

se.

A hiányzó eszközök,

Középiskola

se.

A hiányzó eszközök,

se.

tak teljesítéséről, amely tartalmazza a szükséges intézkedéseket is. A bentlakásos intézmény speciális pedagógiai programhoz igazodó feltételeinek megteremtése, javítása. Az akadálymentesítés

A felújításra kerülő in- A felújításra kerülő in- A felújításra kerülő in-

kötelező feltételeinek

tézményekben az aka-

biztosítása.

dálymentesítés kialakí- dálymentesítés kialakí- dálymentesítés kialakítása.

47

tézményekben az akatása.

tézményekben az akatása.

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A digitális iskola felté-

Az információs és

Pedagógusok digitális



telrendszerének megte-

kommunikációs tech- kompetenciáinak a ja-

kompetenciáinak a ja-

kompetenciáinak a ja-

remtése.

nológiák alkalmazása vítása (külső és belső

vítása (külső és belső

vítása (külső és belső

az alap- és középfokú képzéssel is).

képzéssel is).

képzéssel is).

intézmények informatikai programjának összehangolásával. A tervezés szerepének

Egységes szempont-

A munkatervek és

A munkatervek és is-

A munkatervek és is-

nyításának javítá- erősítése a közoktatási

rendszer kialakítása

óvodai beszámolók, ér- kolai beszámolók, ér-

kolai beszámolók, ér-

az éves munkatervek

tékelések alkalmazkod- tékelések alkalmazkod- tékelések alkalmazkod-

és félévi valamint

janak a fenntartói elvá- janak a fenntartói elvá- janak a fenntartói elvá-

tanév végi beszámo-

rásokhoz. Az éves

A közoktatás irá-

sa

feladatellátásban.

rásokhoz. Az éves

rásokhoz. Az éves

lókhoz (iskolai munka munka értékelése és az munka értékelése és az munka értékelése és az értékeléséhez; Mel-

erről készített beszá-



léklet.)

moló (Melléklet) min-



den esetben tartalmá-



ban és szerkezetében is ban és szerkezetében is ban és szerkezetében is alkalmazkodjon a

alkalmazkodjon a

alkalmazkodjon a

munkaterv cél- és fel-



adatrendszeréhez.

adatrendszeréhez.

adatrendszeréhez.

48

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A bejáró tanulók finanszírozási koncepciójának kidolgozása. A tervezés szerepének

A tanuló-

A tanuló-nyilvántartási A tanuló-nyilvántartási A tanuló-nyilvántartási

erősítése a közoktatási

nyilvántartási rend-

rendszer adtabázisának rendszer adtabázisának rendszer adtabázisának

intézményekben.

szer folyamatos, nap-

folyamatos karbantar-



rakész feltöltése és

tása.

tása.

tása.

üzemeltetése. Hatékony információs

Intézményközi veze-

Az információs rend-



rendszer működtetése a

tői információs rend-

szer működtetéséhez



fenntartó és az intézmé-

szer (VIR) kialakítása szükséges adatok köz-

szükséges adatok köz-

szükséges adatok köz-

nyek között.

és fenntartása.

lése.

lése.

lése.

49

Stratégiai cél

Feladat

Fejlesztési cél

Fenntartó A helyi döntéshoza-

Óvoda Az adatbázisok rend-

Középiskola

Az adatbázisok rend-

Az adatbázisok rend-

talt segítő információs szeres feltöltése intéz-

szeres feltöltése intéz-

szeres feltöltése intéz-

és statisztikai rend-

ményi adatokkal.

ményi adatokkal.

ményi adatokkal.

szer működtetése; az intézményi, pénzügyi, közigazgatási, tanulói adatbázisok együttkezelése, összekapcsolása. Városi szintű egységes

Egységes szakmai el-

szakmai ellenőrzési és

lenőrzési és értékelési

értékelési rendszer mű-

rendszer kidolgozása

ködtetése, amely az in-

és bevezetése az ön-

tézményi önértékelések- kormányzati fenntarre is épít.

Általános iskola

tású intézményekre vonatkozóan.

50

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Egységes önértékelési Intézményi önértékelé- Intézményi önértékelé- Intézményi önértékelérendszer kialakítása

sek rendszeres lebo-



az önkormányzati

nyolítása.

nyolítása.

nyolítása.

fenntartású intézményekben. A „hozzáadott pedagógiai érték” mérése a jóváhagyott nevelési/pedagógiai programok alapján. A munkaerő-piaci A gyakorlati képzést le-

Az alapozás iskolai

igényeknek való

hetőség szerint termé-

tanműhelyben történő

megfelelés

szetes feltételek és mun-

biztosítása.

kakörülmények között a vállalkozási szférában kell biztosítani.

51

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Az európai di-

A nyelvtanulás eredmé-

A nyelvi előkészítő

A NYEK fenntartása a

menzió tudatosí-

nyességének növelése

képzés (NYEK) fenn-

Batthyány Lajos Gim-

tartása.

náziumban és a Dr.

tása

Mező Ferenc-Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskolában. A nemzetközi kapcsola-

A testvérvárosi prog-

A külföldi partnerkap-



tok erősítése és szélesí-

ram intézményi szintű csolatok fenntartása

csolatok fenntartása

csolatok fenntartása

tése, melyek által kiala-

megoldásainak kiala-

mellett nemzetközi, el- mellett nemzetközi, el- mellett nemzetközi, el-

kítható a más kultúrák

kítása, működtetése.

sősorban európai uniós sősorban európai uniós sősorban európai uniós

iránti fogékonyság és az

projektekben való

projektekben való

projektekben való

európai identitás,

részvételi aktivitás nö-



velése.

velése.

velése.

Környezettudatos Környezettudatos neve-

Erdei iskolai progra-

Környezettudatos ma-

lés eredményességének

mokon való részvétel

gatartást segítő projek-

növelése.

erősítése.

tekben való részvétel.

nevelés

Zöld óvoda cím elnye- Ökoiskola cím elnyeré- Ökoiskola cím elnyerérése.

52

se.

se.

Stratégiai cél Egészségnevelés

Feladat

Fejlesztési cél

Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A gyermekek és tanulók Stratégiai program

Az egészségneveléssel

Iskolai drogprevenciós Iskolai drogprevenciós

egészségi mutatóinak ja- kidolgozása gyerme-

kapcsolatos szülői

stratégia elkészítése és

stratégia elkészítése és

vítása.

szemlélet alakítása.

működtetése.

működtetése.

kek és tanulók egészségi mutatóinak javítására

A gyermekek és tanulók A 6-12 éves korosz-

Fenntartói hatáskörben,

egészségi mutatóinak ja- tály mindennapos

felmenő rendszerrel

vítása.

testnevelésének meg-

kerüljön bevezetésre a

valósítása.

mindennapos testnevelés minden iskolában.

Az „egészség érték”

Egészséges életmódot

Egészséges életmódot

szemlélet kialakítása és

támogató projektekben támogató projektekben támogató projektekben

erősítése.

való részvétel.

való részvétel.

A „ sportiskola” műkö-

Városi tanuszoda ki-

Óvodai úszásoktatás

A 6. évfolyam végére

dési feltételének kidol-

alakítása.

bevezetése.

minden gyermek tanul-

gozása.

jon meg úszni.

53

Egészséges életmódot való részvétel.

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A korszerű és egészsé-

Menzán és iskolai

Egészséges táplálko-



ges táplálkozás elterje-

konyhák étrendje e

zást népszerűsítő pro-



désének elősegítése.

szerint kerüljön kiala- jekteken való részvétel jekteken való részvétel. jekteken való részvétel kításra.

növelése. Iskolai büfék kínálatá-

Iskolai büfék kínálatá-

nak a korszerű és

nak a korszerű és

egészséges táplálkozás egészséges táplálkozás feltételeihez való igazí- feltételeihez való igazítása.

tása.

Az oktatási

A hátrányos helyzetű és

Az óvodáztatás kiter-

A közoktatási törvény

IPR program folytatá-

esélyegyen-

a sajátos nevelési igényű

jesztése a hátrányos

52.§ (11) c) szerinti

sa.

lőtlenségek mér-

gyermekek integrációjá-

helyzetű gyermekcso-

óraszámot nem csak a

séklése

nak növelése.

portok körében.

tehetséggondozásra, de a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére is ki kell használni az iskolákban. Arany János tehetséggondozó program folytatása.

54

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A pedagógusok képzé- A pedagógusok képzé- A pedagógusok képzése a hátrányos helyzetű se a hátrányos helyzetű se a hátrányos helyzetű tanulókkal és az SNI

tanulókkal és az SNI

tanulókkal és az SNI

tanulókkal való bá-



násmód terén. (Minden násmód terén. (Minden násmód terén. (Minden intézményben legyen

intézményben legyen

intézményben legyen

képzett szakember.)



Disszeminációs tevé-

Disszeminációs tevé-

A Szakiskolai Fejlesz-

kenység folytatása a

kenység folytatása a

tési Programban és a

városi óvodák körében. városi általános iskolák Humán Erőforrás Opekörében.

ratív Programban szerzett tanári kompetenciák megőrzése, felfrissítése és átadása a többi tanár, a többi intézmény részére.

Az oktatásban érvénye-

Városi szintű, a hát-

Pozitív diszkriminációs Pozitív diszkriminációs Pozitív diszkriminációs

sülő hátrányos megkü-

rányos helyzetűeket

programok kidolgozá-

lönböztetés felszámolá-

segítő program kidol- sa.

sa.

gozása.

55



sa.

sa.

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Városi szinten össze-

Gyermekvédelmi fel-

Gyermekvédelmi fel-

Ifjúságvédelmi felada-

hangolt gyermek- és if-

adatok ellátására vo-

adatok ellátására vo-

tok ellátására vonatko-

júságvédelmi feladatok

natkozó koncepció

natkozó koncepció ki-

zó koncepció kidolgo-

ellátása jelenlegi színvo- kidolgozása.

dolgozása az általános

zása.

nalának biztosítása.

iskolákban. Eredményes gyermek-

Eredményes gyermek-

és ifjúságvédelem ér-

és ifjúságvédelem, szo- és ifjúságvédelem, szo-

dekében szoros

ros együttműködés a

ros együttműködés a

együttműködés a rend- rendőrség ifjúságvé-

rendőrség ifjúságvé-

őrség ifjúságvédelmi

delmi osztályával, az

delmi osztályával, az

osztályával, az intéz-

intézmények és a köz-

intézmények és a köz-

mények és a közokta-

oktatáshoz kapcsolódó

oktatáshoz kapcsolódó

táshoz kapcsolódó in-

intézmények és civil

intézmények és civil

tézmények és civil

szervezetek között



mind a hátránykom-



penzációban, mind a



prevenciós munkában.



56

Eredményes gyermek-

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Tehetséggondozás Egységes tehetséggon-

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

A tehetséggondozás

Bekapcsolódás a tehet- Bekapcsolódás a tehet-

dozási gyakorlat alkal-

városi pedagógiai

séggondozással kap-

séggondozással kap-

mazása az önkormány-

rendszerének kidol-

csolatos pályázatokba.

csolatos pályázatokba.

Új tehetségpontok lét-

Új tehetségpontok lét-

rehozása, köztük és a

rehozása, köztük és a

megyében a hálózati

megyében a hálózati

együttműködések ki-

együttműködések ki-

szélesítése.

szélesítése.

zati fenntartású intézmé- gozása. nyekben.

A művészeti képzés biz-

A tehetséges gyerme-

Komplex - nem kizáró- Komplex - nem kizáró-

tosítása alap- és közép-

kek azonosítása az

lag egy tantárgyhoz kö- lag egy tantárgyhoz kö-

fokon egymásra épülő

óvoda nagycsoportjá-

tődő tehetséggondozó

tődő tehetséggondozó

rendszerben, nem ön-

ban.

programok indítása.

programok indítása.

kormányzati fenntartású intézményekkel és közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködésben.

57

Stratégiai cél

Fejlesztési cél

Feladat Fenntartó

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Az emelt szintű középis-

Megállapodások a kö-

kolai érettségi vizsgára

zépfokú intézmények

történő felkészítés sze-

között az emelt szintű

mélyi és tárgyi feltétele-

érettségire felkészítő

inek biztosítása, kis lét-

csoportok indítása te-

számú jelentkező esetén

rén.

városi szintű koordinációja. Az iskolarendszerű

Városi szintű tanulói

Városi szintű tanulói

szakképzés eredményes

ösztöndíjrendszer be-

ösztöndíjrendszer mű-

részvételi arányának nö- vezetése a szakképzés

ködtetése a szakképzés

velése.

területén.

területén.

58

2. melléklet

A vezetők teljesítményértékelésének szempontjai A magasabb vezetők teljesítményértékelése az alábbi Értékelő lap szerint történik. Értékelési területek Törvényesség

Értékelési szempontok

Adatok forrása, fellelhetősége

A stratégiai és éves tervezés elkészítési

Pedagógia/Helyi Nevelési Program, Éves

folyamatának szabályozottsága

munkaterv, IMIP, az ezekhez kapcsolódó szakértői jelentések

Munkáltatói intézkedések (kinevezések,

Személyi anyagok

szerződések, szabadságolás stb.) jogszerűsége Munkaügyi jogviták száma

Személyi anyagok, a jogvitákkal kapcsolatos hivatalos dokumentumok

Az intézményi költségvetés, normatíva-

Intézményi költségvetés, felhasználási

igénylés és felhasználás szabályköveté-

kimutatás, fenntartói költségvetés, jegy-

sének mértéke

zőkönyvek szabálytalansági eljárásról

Önkormányzati rendeleteknek, ÖMIP-

ÖMIP, munkaköri leírások

nek, munkaköri leírásban foglaltaknak való megfelelés mértéke A belső szabályzatok, intézményi doku-

Alapító okirat, Pedagógiai/Helyi Neve-

mentumok koherenciája

lési Program, Tanterv, Tantárgyfelosztás, Éves munkaterv, Foglalkozási terv, IMIP, SZMSZ, Házirend 59

Értékelése, minősítése

Értékelési területek



Statisztikai jelentés, fenntartói, társulási

KIR, jegyzőkönyvek, Éves statisztikai

adatszolgáltatás pontossága

beszámolók

A gyermekek és szülők közoktatási tör-

Pedagógiai/Helyi Nevelési Program, Há-

vényben foglalt jogai biztosításának

zirend, SZMSZ, DÖK SZMSZ, SZMK

mértéke

SZMSZ

Igazgatás- szakmai, pedagó-

A vezetői pályázat céljainak lebontottsá- Vezetői pályázat, IMIP, Éves munkaterv,

giai feladatok

ga operatív feladatokra

Intézményvezetői beszámoló

Pedagógiai Program céljaihoz igazodó

Pedagógiai/Helyi Nevelési Program,

oktatásszervezés/Helyi Nevelési Prog-

Éves munkaterv, Foglalkozási naplók

ram céljaihoz illeszkedő foglalkozásszervezés Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

Pedagógiai/Helyi Nevelési Program, Há-

összhangja a Pedagógiai/Helyi Nevelési

zirend, SZMSZ, Intézményvezetői be-

Programmal

számolók, Fejlesztési és intézkedési tervek, Baleseti jegyzőkönyvek, Beírási, felvételi és mulasztási naplók, Esélyegyenlőségi terv, illetve szabályzat

A középvezetőkre delegált feladatok

SZMSZ, Munkaköri leírások, Feljegyzé-

mértéke

sek

60


Értékelési területek Személyi feltételrendszer



A szakos ellátottság aránya

Szakértői jelentések, foglalkozási és szakköri naplók, Tantárgyfelosztás, cso-

megteremtése

portbeosztás, Tehetséggondozási dokumentáció Pedagógusok teljesítménymutatóihoz

Teljesítmény nyilvántartó lapok, Fejlesz-

kapcsolódó fejlesztések

tési tervek

A helyettesítések megszervezésének

Foglalkozási naplók

eredményessége, hatékonysága A számított álláshelyek és betöltött pe-

Költségvetés, statisztika

dagógus álláshelyek aránya A számított és betöltött technikai állás-

Költségvetés, statisztika

helyek aránya A Pedagógiai/Helyi Nevelési Program

Pedagógiai/Helyi Nevelési Program, To-

céljai és a Továbbképzési Program kohe- vábbképzési Program renciája A beiskolázási terv és az egyéni karrier-

Beiskolázási terv, egyéni karriertervek

tervek összhangja

Irányítás

A Továbbképzési Program időarányos

Megvalósult továbbképzések jelenléti

megvalósítása

ívei

A nevelőtestületi döntések előkészített-

Feljegyzések, döntés-előkészítő doku-

sége

mentumok 61





Gazdálkodási feltételrend-

Egy tanulóra, gyermekre jutó, nem költ-


szer megteremtése

ségvetési forrásból szerzett bevétel

kimutatás

A lehetséges normatív források kihasz-


náltsága

kimutatás

Tárgyi feltételrendszer meg-

Taneszköz fejlesztési terv időarányos

Taneszköz fejlesztési terv (ütemterv),

teremtése

teljesítése

Beszerzési dokumentumok, Pályázati dokumentáció

Minőségirányítás

Az IMIP minőségcéljainak lebontottsága IMIP, Éves munkaterv, Fejlesztési tervek éves feladatokra Az ÖMIP-ben meghatározott indikáto-

ÖMIP

rok időarányos teljesítése

Ellenőrzés

Az információáramlás rendjének kidol-

Információáramlás eljárásrendje, Fel-

gozottsága, eredményei

jegyzések, emlékeztetők, jegyzőkönyvek

A belső ellenőrzési terv minősége és

Éves belső ellenőrzési terv, Bizonylatok

időarányos végrehajtása Ösztönzés

Az IMIP teljesítményértékelési rendsze- IMIP, Ösztönző rendszer leírása réhez kapcsolható ösztönző rendszer és a működtetés dokumentumai

62


Értékelési területek Értékelés



A Pedagógiai/Helyi Nevelési Program-

Foglalkozási és csoportnaplók, Haladási

ban foglalt tanulói/gyermeki értékelési

és osztályozási naplók,

rendszer és a működtetés dokumentált adatai Tanulói/gyermeki eredményesség

Országos, regionális, megyei városi és intézményi mérések eredményei, versenyeredmények

Munkatársi teljesítményértékelési rend-

IMIP, Teljesítményértékelési rendszerhez

szer kidolgozottsága, működtetése

kapcsolódó bizonylatok

Partnerkapcsolatok irányítá- A Partneri kommunikációs adatbázis ak- IMIP sa

tualizáltsága A partneri elégedettségi mutatók

IMIP, A partneri elégedettségmérés bizonylatai

Az innovációkba bevont munkatársak

Fejlesztési és intézkedési tervek, Fel-

aránya

jegyzések

A munkahelyi légkör

Klímateszt eredményei, Intézményi önértékelés eredményei

Társadalmi hatás

A vezető intézményen kívüli szakmai

Megbízólevelek, tagsági dokumentumok

megbízatásai, részvétel egyesületekben, civil szervezetekben, érdekképviseltben stb. 63





Részvétel a település, a társulás, a régió

Médiamegjelenések bizonylatai

közéletében Kitüntetések, tiszteletbeli tagság, erköl-

Kitüntetési és jutalmazási dokumentu-

csi és anyagi elismerések

mok, elismerő oklevelek

Megjelent szakmai publikációk száma

Írott sajtó, személyes publikációs jegyzék

Előadások száma fórumokon, konferen-

Kiadványok, személyes publikációs

ciákon

jegyzék

Oktatói tevékenység

Megbízási/kinevezési dokumentumok

Vezetői tulajdonságok, mun- A vezetői munkához szükséges képesíté- Tanúsítványok, oklevelek, igazolások kamagatartás

sek, elvégzett tanfolyamok, továbbképzések Döntésképesség

A meghozott döntések bizonylatai

Szervezőképesség

Éves munkaterv, Intézkedési tervek, Projekttervek, Tantárgyfelosztás, Feladatellátási terv, Órarend

Szervezeti kultúra

Belső továbbképzések száma a tantestü-

Jelenléti ívek, óralátogatá-

letben, egymástól tanulás támogatása

si/foglalkozáslátogatási jegyzőkönyvek

Multiplikáció, tapasztalatok átadása in-

Éves munkaterv, Feljegyzések

tézményen kívül

64





Publikáló pedagógusok száma

Intézményi nyilvántartás, személyi anyagok

Szakértő pedagógusok száma


Több diplomások száma


Team-munka támogatása

Projektdokumentáció, Feljegyzések

65


3. melléklet Az általános iskolai intézményvezetői beszámoló szempontjai Statisztika 1. Tanuló létszám:

 októberi nyitólétszám:  tanév végi létszám:

2. Tanév során távozottak száma: 3. Tanév során érkezettek száma: 4. Beiratkozott 1. osztályosok: 5. Végzettek száma:

 gimnáziumba felvettek száma:  szakközépiskolába felvettek száma:  szakiskolába felvettek száma:

6. Bejáró tanulók száma: 7. Iskolába járás alól felmentett, magántanulók száma: 8. Tanulócsoportok száma: 9. Napközis (iskolaotthonos), tanulószobai csoportok száma:  októberi nyitólétszám:

10. Napközis (iskolaotthonos) tanulók száma

 tanév végi létszám: 11. Tanulószobások száma

 októberi nyitólétszám:  tanév végi létszám:

12. 4,50 feletti tanulmányi eredményt elért tanulók száma: 13. Tanév végi elégtelent kapott tanulók száma:  egy-vagy két tantárgyból:  három vagy több tantárgyból: 14. Évismétlésre utalt tanulók száma: 15. Pótvizsgázó tanulók száma:

 alsó tagozat:  felső tagozat:

16. Intézményi tanulmányi átlag:

 alsó tagozat:  felső tagozat:

17. Mulasztott órák száma:

 igazolt órák:  igazolatlan órák:

18. 1 főre jutó mulasztási órák átlaga: 19. Sajátos nevelési igényű tanulók

 októberi nyitólétszám:

 tanév végi létszám:

száma: Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma:

20. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők száma: 21. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz beküldött tanulók száma: 22. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök megnevezése, létszáma: 

térítés nélküli:



térítéses:

23. Tanulói fegyelmi ügyek száma: 24. Tanulói balesetek száma: 25. Írásbeli dicséretek és egyéb jutalmak száma (osztályfőnöki, igazgatói, egyéb): 26. Írásbeli elmarasztalások száma: További adatszolgáltatási szempontok:  A tanév során távozott tanulók hol folytatták tovább tanulmányaikat?  Milyen ok/indok alapján engedélyezte a magántanulói jogviszonyt?  Hogyan kezeli az iskola a sorozatosan mulasztó tanulók problémáját?  Hogyan szabályozzák a szakkörök és egyéb foglalkozások rendjét és az arra történő jelentkezést?  Milyen intézkedéseket tett az iskola a tanulói balesetek megelőzése érdekében?

67

Tárgyi feltételek  Az épület(ek) és a környezet fizikai állapota;  Költségvetési ellátottság;  Erőforrások felhasználása időarányosan o Tervezett és elvégzett munkák, felújítások; o Tervezett, de elmaradt munkák; o Következő időszakra vonatkozó munkák és feltételeik; o Saját bevételeik;  Pályázati lehetőségeik kihasználása o Hol pályáztak? o Milyen eredménnyel? o Mire használták? Személyi feltételek Igazgató: 1 Igazgatóhelyettesek száma: Tanítók száma: Tanárok száma: Napközis nevelők száma: Óraadó nevelők száma: Nem a végzettségének megfelelő munkát végez: Könyvtáros: Logopédus: Gyógytestnevelő: Szabadidő-szervező: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Pedagógiai asszisztens: Diákönkormányzat vezető: Szakmai munkaközösségek száma: Szakmai munkaközösségek megnevezése, tagok létszáma: Gazdálkodás-ügyviteli dolgozók száma: Konyhai dolgozók száma: Fűtő- vagyonkarbantartók száma: Egyéb, nem szakmai álláshelyen foglalkoztatottak száma:

68

További adatszolgáltatási szempontok:  Van-e hiányzó pedagógus a szakos ellátottság tekintetében? o Ha igen, hogyan oldják meg ezt a problémát?  Személyi változások (új nevelő, nyugdíjba vonulás, pályamódosítás stb.) o A közelmúltban történt személyi változások; o A közeljövőben várható személyi változások  Az üres álláshelyeket betöltésének terve;  Pedagógusok továbbtanulása (létszám, továbbtanulási helyek és területek)  A pedagógusok megszerzett kompetenciáinak iskolai hasznosítása; o Ki, milyen továbbképzésen végzett ebben a tanévben? o Ezt hol hasznosítja az iskola? o Hol tudná még használni? o Milyen kompetenciájú tanár hiányzik? Alapdokumentumok Az iskola dokumentumainak – esetleges – változásai, összhangja a napi gyakorlattal.

Szakmai munka  A tanév szervezeti rendje o Belső továbbképzések témája, időpontja, munkaformája  Az oktató-nevelő munka kiemelt feladatai o A pedagógiai program időarányosan megvalósult feladatai; o Amelyek még nem valósultak meg – okai; o Tervezett tevékenységek a megvalósulás érdekében;  A tanulói tudásszint, képességszint mérésének tervezése, alakulása, tennivalói o Külső vagy belső mérés; o Célja; o Tartalma; o Célcsoportja; o Ideje; o Felelőse.

69

 A tanév végi mérések eredményei hogyan jelennek meg a következő tanév szaktárgyai tervezésében?  A külső mérések eredményeit hogyan építik be az általános iskolai nevelő-oktató, szaktárgyi munkába, fejlesztésbe?  Tehetséggondozás;  Felzárkóztatás;  A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos intézményi tevékenység;  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése;  Tanulmányi-tantárgyi versenyeredmények;  Az iskola sporteredményei;  Egyéb versenyeredmények. Nevelés  Az iskolai rend és fegyelem – mint kiemelt terület - hatásfoka o Tanári ügyelet; o Tanulói ügyelet; o Tanórák védelme.  Az iskola kapcsolatai, formái és minősége o Szülőkkel; o Gyermekekkel; o Fenntartóval; o Külső szolgáltatást nyújtókkal.  Gyermekvédelmi intézkedések. Rendezvények  Hagyományos és új rendezvények bemutatása. Ellenőrzési terv  Az iskolai vizsgálatok, látogatások szempontsora;  A látogatások koncepciója;  A vezető-helyetteseknek, illetve a szakmai munkaközösségek vezetőknek átadott hatáskörök, továbbá az erre vonatkozó tapasztalatok;  Az óralátogatások, mérések, értékelések tapasztalatainak tantestületi tárgyalása (gyakorisága).

70

Egyéb  Vezetői programjának megvalósulásának értékelése;  Az oktató-nevelő munkáról szóló elégedettségi és eredményességi visszajelzések;  Fenntartóval, illetve a Művelődési- és Sportosztállyal való kapcsolat megítélése;  Miben szeretne több segítséget kapni?  Amit még fontosnak tart az iskola jelenlegi helyzetével, illetve vezetői munkájával kapcsolatban.

71

4. melléklet 1. A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve (3.1.3. és 3.2.3.) Szaktanári szerep értékelése Tanár idő értékelő Tanár 1 2011 9–10 Tanár 2 2011 9-10 Tanár 3 2011 11-12 Tanár 4 2011 11-12 Tanár 5 2012 01-02 Tanár 6 2012 01-02 Tanár 7 2012 03-04 Tanár 8 2012 03-04 Tanár 9 2012 05-06 Tanár 10 2012 05-06 Tanár 1 Tanár 2 Tanár 3 Tanár 4 Tanár 5 Tanár 6 Tanár 7 Tanár 8 Tanár 9 Tanár 10

Szervezeti szerep értékelése idő értékelő

Dokumentációk idő értékelő

Civil tudás idő értékelő

72

5. számú melléklet: Vezetői értékelő és önértékelő lap

Vezető neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a fent megnevezett vezető beosztású kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! Ha a megfogalmazott állítással teljes mértékben egyetért, akkor ezt a 10-es oszlopban jelölje. Ha az állítással egyáltalán nem ért egyet, azt az 1-es oszlopban jelölje. A köztes értékeket értelemszerűen állapítsa meg. A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a kitöltött mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük!

Az értékelés területe  Az intézmény jogszerű működésének biztosítása

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1.1. A vezető naprakészen rendelkezik a munkájához szükséges jogi ismeretekkel. 1.2. A vezető biztosítja a jogi szabályok változásának figyelemmel kísérését munkatársai számára. 1.3. A vezető a jogi elvárásoknak megfelelően szakszerűen elkészíti a belső szabályozó dokumentumokat. 1.4. A vezető biztosítja és segíti az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását. 1.5. A vezető jogszerűen jár el a döntéshozatali folyamatokban. 1.6. A vezető vállalja a szervezeti hierarchiában rá osztott jogi felelősséget. 1.7. A vezető az intézmény valós működése során a belső szabályozók szerint jár el. 1.8. A vezető folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi működésében. 1.9. A vezető rendszeresen ellenőrzi a területéhez tartozó dokumentumokat. 1.10. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény jogszerű működésének biztosításában.

73

10

Az értékelés területe  Forrásteremtés és elosztás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2.1. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény humán erőforrásának tervezésében. 2.2. A vezető jól összekapcsolja az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit. 2.3. A vezető segíti és támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. 2.4. A vezető hatékony eszközökkel elősegíti a munkatársak teljesítményének növelését. 2.5. A vezető elismeri a munkatársak teljesítményét. 2.6. A vezető közreműködik az intézmény működésének segítése érdekében szükséges külső szakmai segítség feltárásában, hasznosításában. 2.7. A vezető magáénak érzi rábízott környezetét, a maga eszközeivel gondoskodik arról. 2.8. A vezető aktívan közreműködik forrásteremtő pályázatok elkészítésében, lebonyolításában. 2.9. A vezető hatékonyan „mozgósítja” az emberi és tárgyi erőforrásokat az intézmény fejlesztése céljából. 2.10. A vezető együttműködik az intézmény gazdaságos működtetésében.

 A szervezeti struktúra és kultúra 3.1. Jól látja a szervezet céljait, és azonosul azokkal. 3.2. Részt vesz a szervezeti céloknak legjobban megfelelő struktúra kialakításában és működtetésében. 3.3.A vezető a szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően vállal felelősséget.

74

10

Az értékelés területe

1

2

3

4

5

6

7

8

9

3.4. A vezető az intézményi feladatmegosztás szerint végzi munkáját. 3.5. A vezető a szervezeti munkamegosztásban minden irányban hatékonyan együttműködik munkatársaival. 3.6. A vezető növeli a munkatársak elkötelezettségét az intézményi célok elérése érdekében. 3.7. A vezető tevékenyen bevonja a kollégákat a munkájukat befolyásoló döntések meghozatalába. 3.8. Tevékenyen bevonja a kollégákat a teljesítmény értékelésébe. 3.9. A vezető szorgalmazza a nyílt, őszinte visszajelzést a munkatársak között. 3.10. A vezető aktívan részt vesz a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében.  A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése 4.1. A vezető személyes példát mutat az intézményi értékrend képviseletében. 4.2. A vezető elvárja munkatársaitól az intézményi értékrend képviseletét. 4.3. A vezető közreműködik az intézmény jövőképének, küldetésének megvalósításában. 4.4. A vezető aktív szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, a napi pedagógiai munkában. 4.5. A vezető jól irányítja a tanórán kívüli folyamatokat. 4.6. A vezető aktív szerepet vállal az intézmény diákközösségét érintő programokban. 4.7. A vezető aktív szerepvállalást vár el kollégáitól az intézmény diákközösségét érintő programokban.

75

10

4.8. A vezető elvárja kollégáitól és folyamatosan ellenőrzi a helyi tanterv megvalósulását. 4.9. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok értékelésében. 4.10. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok fejlesztésében. 

Minőségirányítás, minőségfejlesztés

5.1. A vezető tudatosan tervezi az intézmény minőségügyi folyamatait. 5.2. A vezető aktívan részt vesz a működési körébe tartózó intézményi partneri körrel való együttműködés kialakításában. 5.3. A vezető jelentős szerepet tölt be a partnerekkel és a partnereket képviselő szervezetekkel való személyes kapcsolattartásban és a partnerek tájékoztatásában. 5.4. A vezető a saját területén feladatokat vállal a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében, elemzésében, értékelésében. 5.5. A vezető saját fejlődése és az intézmény képviseletének érdekében részt vesz szakmai és civil szervezetek munkájában. 5.6. A vezető saját területén biztosítja a folyamatos kommunikációt a teljes munkatársi körével. 5.7. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében. 5.8. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének továbbfejlesztésében. 5.9. Folyamatosan értékeli a tervek teljesítését, jól tervezi és irányítja a korrekciós folyamatokat. 5.10. Az egyén és a szervezet egészére is fontosnak tartja a folyamatos fejlesztést és jól menedzseli ezeket a folyamatokat.

76

Összesítő a „Vezetői értékelő és önértékelő lap”-hoz Az értékelt vezető neve:

Értékelések

Az értékelés területei

Önértékelés

Vezetőtársak által végzett értékelés

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Forrásteremtés és elosztás A szervezeti struktúra és kultúra A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás, minőségfejlesztés

ÖSSZESEN Feljegyzés:

77

6. melléklet „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Pedagógus:

A teljesítményértékelés fő területe: 1. Szaktanári szerep értékelése

Ellenőrzés, mérés

Terület Felkészültsége a szaktanári szerepre Módszer Interjú, dokuelemzés Adatgyűjtés le- Irányított interjú az értékelttel. Célirányos képzettségek, továbbképzések, konferenciák – diplomák, tanúsítványok bekérése. írása Előírt képzettség, továbbképzés hasznosulása, folyamatos szakmai érdeklődés – évente legalább egy szakmai Elvárás tanácskozás, tájékoztató Tapasztalatok

Értékelés

Kiváló Megfelelő Fejlesztendő

Szöveges:

Következmény Indoklás

Észrevétel: Dátum:

értékelő

értékelt

78


Terület Adatgyűjtés leírása

Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés Tanóra látogatása legalább két alkalommal, melyből egy a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, értékelés. Lehetőség szerint tanórán kívüli foglalkozás látogatása legalább két alkalommal a mérésvezető által meghatározott csoportban, illetve a pedagógus által meghatározott csoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása. Tervezettség, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók hatékony bevonása, folyamatos értékelés. Foglalkozásvezetése

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel: Dátum

értékelő

értékelt

79


Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, összehasonlítás Tanóra látogatása legalább két alkalommal, melyből egy a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: a tananyag tartalma. A helyi tanterv időarányos teljesítése. Tekintettel a tanulók egyéni haladási ütemére. A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

80



Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, elemzés Óralátogatás legalább két egymás utáni alkalommal a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: a tanítási szint a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja. A helyi tantervben leírtak, illetve a szakszerűség, következetesség. Követelményrendszere

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

81



Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, összehas. Óralátogatás legalább két egymás utáni alkalommal lehetőség szerint kettő, a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban. Ugyanezen csoportok legutóbbi írásbeli számonkérésének (dolgozat) áttekintése. Szempont: az értékelési módok használata (PP), indoklások alkalmazása, motiválása, a naplóban lévő érdemjegyek, azok száma, (PP) dolgozatjavítások szakszerűsége, következetesség (javítókulcs alkalmazása). A PP szerinti értékelés, dolgozatjavítások szakszerűsége, áttekinthetősége indoklások, következetesség . Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája

Szöveges:

Következmény

Indoklás


értékelő

értékelt

82



Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Módszer Összehasonlító elemzés 1. Tudásszint mérése az iskolai gyakorlatnak megfelelő módon a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban. (pl. feladatlappal). Kontrollcsoportban történő mérés (a mérésvezető által meghatározott egy tanulócsoportban) 2. Tantárgyi eredményei: tanított osztályok tantárgyi átlageredménye, (a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével) országos mérési eredmények. Az IMIP sikerkritériumai szerint. Tanítványai tantárgyi teljesítménye

Szöveges:

Következmény

Indoklás


értékelő

értékelt

83



Elvárás

Módszer Strukturált megfigyelés Interjú az értékelttel, a közvetlen szakmai vezetőjével (mk. vez, ig.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Interjú és a kérdőív összeállításának szempontjai: a téma szempontjából az erősségei és a fejlesztendő területek, továbbá tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (tantárgyi, nevelési, szervezeti), a tanulókhoz való viszonya, nevelési stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, tanulóinak menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe, pályaorientációs tevékenysége. A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt) Pedagógusi jellemzői

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:


Észrevétel: Dátum Pedagógus:

értékelő

értékelt A teljesítményértékelés fő területe: Szervezeti szerep értékelése (3.2.4.2.) 84


Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás

Módszer Irányított interjú Kérdőíves mérés Az SZMSZ-ből, a munkaköri leírásból, vagy egyéb megbízatásból adódó szerepére vonatkozó partneri interjú(k) alapján információk szerzése. Elégedettségi (kérdőíves) mérés a feladatkörébe, hatáskörébe, felelősségi körébe tartozó személyek (kollégák, DÖK esetében tanulók) körében. Szempont: a vállalt feladatkör ellátása (jogszerűség, szakértelem, hasznosság). A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt) Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

85



Munkatársi jellemzői Módszer Interjú, kérdőív Interjú közvetlen szakmai vezetőjével (mk.vez.) Kérdőíves mérés a közvetlen munkatársai körében. Az információgyűjtés a következő magatartásformákra irányul: együttműködési képessége a munkatársakkal, a tanítványaival, az iskola többi tanulójával, a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Követelményrendszere illeszkedése a közvetlen munkatársak gyakorlatához. Megjelöltetni a téma szerinti erősségeit illetve a fejlesztendő területeket. A munkatársi elégedettségi mutatók - a tízes skálán kapott átlageredmények - közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt)

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:



értékelő

értékelt

86



Elvárás

Szervezeti felelőssége Módszer Interjú, kérdőív Interjú az értékelttel, a közvetlen szervezeti vezetőkkel (mk. vez, ig.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Szempontok: munkához való hozzáállása, feladatok (helyettesítés…stb) vállalása, szerepvállalás a szervezeti folyamatokban, aktivitása, s ennek hasznossága szervezeti fórumokon, egyéni érdekeinek összehangoltsága az iskola célkitűzéseivel. Szervezeti eseményekhez való viszonya. Szerepe az intézmény imázsában. A tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt)

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:



értékelő

értékelt

87

Pedagógus Ellenőrzés, mérés

A teljesítményértékelés fő területe: Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Tanulók nyilvántartása Módszer ellenőrzés Osztályfőnökként: beírási napló, törzslap, osztálynapló, foglalkozási naplók, hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók, tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek, hiányzások, Szaktanárként a kötelező nyilvántartások vezetése. Napra kész, pontos.

Szöveges:

Következmény

Indoklás


értékelő

értékelt

88



Értékelés


Intézményi dokumentációk Módszer interjú Interjú az értékelttel, majd ezen információk alapján interjúk a megnevezett dokumentációk elkészítéséért, fejlesztéséért felelős munkatársakkal. Aktív, támogató részvétel dokumentáció elkészítésében, fejlesztésében.

Szöveges:



értékelő

értékelt

89

Pedagógus


A teljesítményértékelés fő területe: ”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban


”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban Módszer Interjú, dokuelemzés Munkaköri leírása, szakmai vezetővel készített interjú, az értékelttel készített interjú, az aktuális éves munkaterv és az előző évi beszámoló alapján megállapítani, hogy a szakmai tudásán, kompetenciáján kívüli tudásait milyen mértékben hasznosítja a szervezet. Jelenjenek meg a feladatvégzésében a szaktudása mellett a „civil” tudásának elemei, de vezetői koordináció mentén, összhangban az intézményi stratégiával és operativitással.

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:


Észrevétel: Aláírások, dátum

értékelő

értékelt 90

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Foglalkozásvezetése Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK tervezettség célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, folyamatos értékelés

(Az értékelés a 10-es skálán történik) 3.alkalom 4.alkalom

5.alkalom

Szöveges megjegyzések

Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása 91

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Követelményrendszere Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK


5.alkalom

„tanítási szint” * számonkérés **


Mérést végző aláírása Pedagógus aláírása *A „tanítási szint” a PP szerinti-e, azaz a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja-e? **A számonkérés a tanítási szinthez igazított-e? 92

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK Értékelés PP szerint Indokol, motivál Naplóban lévő érdemjegyek száma Dolgozatjavítások: szakszerűsége, áttekinthetősége Dolgozatjavítások indoklások, következetesség


5.alkalom


Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása 93

PEDAGÓDUS ÖNÉRTÉKELŐ LAP ÉS MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV

Pedagógus neve:

Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a megnevezett kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük! 0 1 2 3 Nem megfelelő Kevéssé megfelelő Megfelelő Kiemelkedő

ÉRTÉKELT SZEREP Pedagógusi, munkatársi jellemzői

0 1

2

3

Pedagógusi, munkatársi jellemzői

1. Szakmai felkészültsége magas szintű

14. Értékközvetítésben vállalt szerepe jó.

2. Tehetséggondozó munkája eredményes.

15. Kiegyensúlyozottsága példaértékű

3. Értékelési gyakorlata reális.

16. Tantárgyi fejlesztő tevékenysége hatékony.

4. Motiváló ereje jelentős.

17. A szakmai feladatok megvalósításában aktív szerepet vállal.

5. Nevelési stílusa eredményes.

18. Tanítványaival való együttműködése eredményes.

6. Pályaorientációs munkája szakszerű.

19. Az iskola tanulóival való viszonya emberi

7. Szerepet vállal a diákközösséget érintő programokban.

20. Kollegiális kapcsolataiban együttműködő.

8. A vállalt szaktanári feladatait magas színvonalon látja el.

21. Szülőkkel való kapcsolattartása partneri.

9. A vállalt iskolai feladatait magas színvonalon látja el.

22. Részt vesz a intézményi programok szervezésében, előkészítésében.

10.Fejlesztő tevékenysége az iskolában pozitív hatású.

23. Részt vesz az iskolai programokban.

11. A feladatok megvalósításában jelentős többletmunkát vállal.

24. Aktív szerepet vállal az intézményi PR munkában.

12. A fórumokon (pl. értekezletek) hasznosan közreműködik. 13. Egyéni érdekei összehangoltak az intézmény célkitűzéseivel.

0

1

2

3

25. Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében tevékenykedik. 26. Egyéni fejlődése, önképzése folyamatos. Összes érték: 94

7. számú melléklet

Technikai dolgozók teljesítményértékelő lapja Önértékelés/vezetői értékelés Az értékelt dolgozó neve: ............................................................. Tisztelt Munkatársunk! Kérjük, hogy az alábbi teljesítményértékelő lapot szíveskedjen kitölteni az alábbi pontrendszer figyelembe vételével! 0 Nem megfelelő

1 Kevéssé megfelelő

2 Megfelelő

A teljesítményértékelés szempontjai 1. Munkakör ismerete: A munkával kapcsolatos tények világos áttekintése. 2. A munkavégzés minősége: Alaposság (rendes, pontos munkavégzés) 3. Együttműködés: Képesség és hajlandóság vezetőivel, munkatársaival és beosztottaival való együttműködésre. 4. Megbízhatóság: Lelkiismeretes, alapos, pontos, lehet rá számítani. 5. Személyes tulajdonságok: Személyiség, megjelenés, társas hajlam, becsületesség, szorgalom, igyekezet. 6. Kezdeményező készség: Komolyan törekszik felelős munkavégzésre, kezdeményező, egyedül is megbirkózik a feladatokkal. Összesített pontszámok: Válaszait köszönjük!

3 Kiemelkedő

Értékelés 0 1 2 3

8. melléklet

A teljes körű intézményi önértékelés szempontrendszere  VEZETÉS o Hogyan mutatnak példát és teszik láthatóvá vezetők a minőségügy iránti elkötelezettségüket a szervezeten belül? o Hogyan teszik láthatóvá elkötelezettségüket, jó gyakorlatukat a szervezeten kívül, s hogyan működnek együtt a vezetők a partnerekkel? o A folyamatos fejlesztést hogyan támogatják, segítik elő és ismerik el a vezetők, a szervezeten belül és kívül?  POLITIKA ÉS STRATÉGIA o A vezetők milyen információk alapján alakítják ki stratégiájukat és éves terveiket, hogyan számszerűsítik céljaikat, és hogyan mérik azok megvalósulását? o A vezetők hogyan vizsgálják felül, és hogyan aktualizálják stratégiájukat és éves terveiket, hogyan javítják az érintettek igényeinek megfelelően szervezeti működésüket a fejlesztési akciótervek segítségével? o Hogyan ismerteti meg a szervezet a külső és belső érintettekkel a stratégiát, terveket és azok változásait?  EMBERI ERŐFORRÁS o Hogyan tervezi, fejleszti emberi erőforrását a szervezet, hogyan méri és fejleszti a dolgozók szakmai tudását, a team-munka, és a folyamatos fejlesztés képességét, készségét? o Hogyan motiválja, bátorítja a szervezet az egyéneket, teameket a folyamatos fejlesztésre és a kitűzött célok elérésére? o Hogyan ismeri el a szervezet az egyének és csoportok fejlesztési javaslatait, ötleteit, teljesítményét és az innovációt?  PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK A szervezet hogyan tervezi meg és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait a politika és stratégia támogatásának, és a munkafolyamatok hatásos és hatékony működtetésének érdekében. o A szervezet hogyan építi ki és menedzseli külső partnerkapcsolatait? o A szervezet hogyan menedzseli pénzügyi erőforrásait és információit? o A szervezet hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, technológiáját, egyéb erőforrásait?  FOLYAMATOK 96

A szervezet hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait a politika és stratégia támogatása érdekében, az érintettek teljes megelégedettségére, valamint a számukra nyújtott érték növelése céljából. o A szervezet hogyan ismeri meg partnerei igényeit, elvárásait, hogyan tervezi és fejleszti az elvárások és az elégedettség alapján szolgáltatásait? o A szervezet hogyan alakította ki, hogyan tervezi és irányítja folyamatait, kulcsfolyamatait? o A szervezet hogyan fejleszti tovább folyamatait a belső és külső mérések, visszajelzések, a dolgozók és a teamek innovatív ötletei, javaslatai alapján?  A PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az intézmény a minőségirányítási programban meghatározottak szerint méri közvetlen partnerei elégedettségét, melyek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. (E fejezetbe a „partnerek” alatt a saját dolgozót nem értjük.) o Mi a partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről? o Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a partneri elégedettség kielégítésére vonatkozóan?  A DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK o Hogyan értékelik a dolgozók a szervezet tevékenységét? o Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a dolgozói elégedettség kielégítésével kapcsolatban?  A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS ERDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a közvetlen környezetre (település, régió) és a nemzeti közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban? o Milyen eredményeket ért el a szervezet a közvetlen környezetében, (település, régió) és azon kívül a társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban?  KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a tervezett teljesítményével kapcsolatban? o Milyen kulcsfontosságú eredményeket ért el a szervezet? o Hogyan alakulnak a szervezet kulcsfontosságú mutatói?

97

98

99

100

101

102

103

Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola. Székhelyintézmény. Intézményi Minőségirányítási Program

Recommend Documents