KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2011.
I. BEVEZETÉS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Tóalmás, Béke 27..út OM azonosító: 032533 belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.)
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ célja, hogy biztosítsa: · a szervezeti felépítettség kialakítását, · a működés közben megvalósítandó rendezettséget, · az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.Tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: · Az 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve · Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról · Az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról · A 138/1992 /X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben · A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről · A 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet A nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról · Az 5/1998 (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről · A 217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről. · A 8/2000. (V.24.) OM rendelet A nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról · A 280/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet módosításáról. · A 3/2002. (II.15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. · A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. · 2010. évi LXXI. Trv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról.
2
1.3. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok: Alapító okirat Pedagógiai program (helyi tanterv Szervezeti és Működési Szabályzat Minőségirányítási Program Házirend Belső szabályzatok 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége, hatálya A Körösi Csoma Sándor Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a Diákönkormányzat, Iskolaszék és Szülői Munkaközösség. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményfenntartó Tóalmás Község Önkormányzatának jóváhagyásával válik érvényessé, és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SZMSZ-ben és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatokban foglalt előírások a közoktatási intézményben alkalmazottak esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok, megtartásukért a dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. A SZMSZ területi hatálya: A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ módosítására sor kerülhet jogszabályi előírás alapján, illetve az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, vagy a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az intézmény általános jellemzői 2.1.1. Az intézmény neve, címe: Körösi Csoma Sándor Általános Iskola 2255 Tóalmás, Béke u. 27. út · ·
Évfolyamok száma: 8 Maximális gyermek és tanulólétszám: 320 fő
2.1.2. Az intézmény típusa: · általános iskola, mely az érvényben lévő pedagógiai program szerint dolgozik. · feladata, hogy biztosítsa az általános iskolai tanulók nevelését-oktatását, ennek keretében felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra. Ellátja továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását is.
3
· ·
alaptevékenysége: az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során nappali tagozatos oktatást végez. A tanulók részére napközi ellátást és tanulószobát is nyújt. speciális képzési formák: német és angol nyelv oktatása
2.1.3. Az intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény önálló jogi személy. · Bővítése, felújítása: 2009. · Alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: · Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala · 2252 Tóalmás, Fő tér 1-3. ·
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:
Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár 2.1.4. Az intézményi gazdálkodás helyzete · Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szerv biztosítja az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. 2.1.5. Intézményi szakfeladatok 1-4. 852011 5-8. 852021 Tanulásban akadályozottak 1-4. 852012 5-8. 852022 Napközi 855914 2.1.6. Működési alapdokumentumok, nyilvánosság a) Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését és nyilvántartásba vételét biztosítja b) Pedagógiai (nevelési program) Az intézmény szakmai működését, feladatait - a Nemzeti Alaptanterv alapján - határozza meg. 4
c) Minőségirányítási program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségirányítási rendszert valósít meg. d) Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembevételével. e) Ügyeleti rend A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. f) Az alapdokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, az érdeklődők tájékozódását lehetővé tegyék. g)A nyilvánosság biztosításának formái · A papíralapú dokumentumok hozzáférhetőségét a nyilvánosság, az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy azok helyben olvashatók legyenek. Helye: Könyvtár ·
Az iskolai honlap:
[email protected]
·
11/1994.(VI.8.) AMKMr.8.§.(6) bekezdés szerint közzétételi lista megjelentetése a honlapon, amit minden tanév elején aktualizálni kell az alábbi tartalmakkal: o A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához o A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége o Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve o Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói o Általános iskolákban a volt tanítványok, nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók o Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége o Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai o Iskolai tanév helyi rendje o Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma o Országos rendezvényeken, versenyeken, kiállításokon való részvétel o Megyei, kerületi bemutatókon, versenyeken elért eredmények o Saját rendezvények, hagyományok 2.2 Az intézmény szervezete 2.2.1. Az intézmény felelős vezetője a) A közoktatási intézmény vezetője felelős - a közoktatási törvény 54. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja munkáltatói . 5
A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) A nevelési - oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: · a nevelőtestület vezetése · a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése · a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése · Az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, · a hatályosságról történő gondoskodás · a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a racionalizálás elvének szem előtt tartásával, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása · a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés · A gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása · a tankönyvrendelés szabályozása · a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése · döntés minden olyan ügyben amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe · A pedagógiai munkáért. c) Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: · munkáltatói jogkör gyakorlása · kötelezettségvállalási jogkör gyakorlás d) Az intézményvezetői felelősség Az intézményvezető egy személyben felelős: · az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, · az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, · a pedagógiai munkáért, · a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, · a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, · a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, · tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, · a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért, · a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. 2.2.2. Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joga van, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. a) Az intézmény vezetőségének tagjai: • igazgató • igazgatóhelyettes • munkaközösségek vezetői • diákönkormányzat vezetői 6
• az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői b) Az intézmény vezetősége, mint testület, az iskola egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) ezen túlmenően szükség szerint, értekezletet tart az aktuális feladatokról, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő, és vezeti. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel.
2.2.3. A vezető kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és az intézmény vezetőségének kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel történik. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén igazgatóhelyettes beosztású vezetőtársa helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben kap felhatalmazást. Az igazgatóhelyettes helyettesítése: Az igazgatóhelyettest távolléte esetén az munkaközösség vezető beosztású munkatársa helyettesíti. Az munkaközösség vezetőt távolléte esetén az osztályfőnökök helyettesítik. 2.2.4. Az intézmény szervezeti egységei · alsó tagozat, · felső tagozat, · SNI (Speciális tagozat) · napközi,
3. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI 3.1. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, mely a személyi anyagokban találhatóak. 3.2 A munkavállalók általános jogai és kötelességei 3.2.1. Az oktatási intézményben dolgozók általános jogai · igényelhetik feletteseiktől a zavartalan munkavégzés feltételeit, a szükséges információkat, a kitűzött célok elérése érdekében, · az elérendő célok megismerése és megvalósítása érdekében javaslatot tehetnek és kezdeményezhetnek, · részt vehetnek a munkájuk értékelésével foglalkozó és személyiségi jogaikat érintő megbeszéléseken, értekezleteken, és véleményt nyilváníthatnak, · felszólíthatják az iskola vezetőit intézkedésre, ha az oktatóintézmény érdekeit, vagyonát, vagy dolgozóit veszély fenyegeti.
7
3.2.2. A pedagógiai feladatokat ellátó dolgozók jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: · mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, · emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, · nevelői és oktatói tevékenységét értékeljék, elismerjék, · megválaszthatja a nevelési pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit, · irányítsa és értékelje a tanulók munkáját · minősítse a tanulók teljesítményét, · hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, · nevelőtestület tagjaként gyakorolja az ehhez kapcsolódó jogokat, · részt vegyen az oktatási intézmény nevelési pedagógia programjának tervezésében, · értékelésében, · szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzés útján gyarapítsa, 3.2.3 Az iskola dolgozóinak általános kötelességei · · · · · · · ·
kötelesek betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait, kötelesek az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni, végre kell hajtani az oktató intézményben megnevezett függelmi felettesek utasításait, törekedniük kell a beosztásukban feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tenniük az oktató – nevelő munka eredményes végzésére, munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival, kötelesek megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot, a titoktartásra vonatkozó rendelkezések alapján csak az iskola vezetőjének felhatalmazása alapján az iratkezelési szabályzat keretei között továbbíthatják az adatokat.
3.2.4 A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelességei A pedagógus feladatai általában a) A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. c) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. d) Alkotó módon részt vállal: • a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, • a közös vállalások teljesítéséből, 8
• az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, • az iskola hagyományainak ápolásából, • tanulók folyamatos felzárkóztatásából, • a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, • pályaválasztási feladatokból, • a gyermekvédelmi tevékenységből, • a diákönkormányzat kialakításából, • az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. e) Tanítási órán minőségi munkát végez.(felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). f) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel g) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel h)Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. i) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. j) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 5-10 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. l) Szülői értekezleteket tart évente háromszor. Fogadó órát tart félévente egyszer. m) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint - egy-egy pedagógus lát el. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: a) A nevelést-oktatást a türelmesség elve alapján végezze b) Kísérje figyelemmel, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje c) A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. d) A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. e) A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. f) Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. g) A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. 3.3 Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek által a jogszabályokban foglaltak szerint érvényesíthetik.
9
3.3.1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 3.3.2. Iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 3.4. A nevelők közösségei 3.4.1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. §-a alapján a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathordozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési - oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelőtestület értekezletei: a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: · tanévnyitó értekezlet · tanévzáró értekezlet · félévi és év végi osztályozó értekezlet · két alkalommal nevelési értekezlet · szükség szerint munkaértekezlet b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 51 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. c) A nevelőtestület döntéseit, határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szava dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 3.4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A közoktatási törvény 58. §-a határozza meg tervező, szervező, ellenőrző munkáját. A szakmai munkaközösség a iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. a) A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: · pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenység irányítás, ellenőrzése · részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése · pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása, ezek elbírálása, · egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése, a vizsgák anyagának összeállítása, értékelése · a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése · javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására · a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.
10
· · · · · · · · · ·
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezetők részére, állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
3.5. A szülők közösségei A közoktatási törvény 59. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hoznak létre. · Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat a választott elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. · Az osztályszülői közösségek választmánya a szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve. A választmány munkájában az osztályszülői közösségek választott képviselői vesznek részt. · Az iskolai szülői közösség választott tisztségviselői: - elnök - elnökhelyettes ·
A szülői közösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Az iskolai szülői közösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal (év elején és év végén) össze kell hívnia és tájékoztatnia kell az iskola feladatairól, tevékenységeiről. 3.5.1. Az iskolai szülői közösségek döntési, véleményezési, egyetértési jogai: · megválasztja saját tisztségviselőit · kialakítja saját működési rendjét · az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét · képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében · véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak · véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben · Megválasztja a szülői képviselőit az iskolaszékbe.
11
3.6. A tanulók közösségei 3.6.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga képviseletéről dönt. a) Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. a) Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: · alaposan ismernie kell tanítványait · az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi · segíti a tanulóközösség kialakulását · koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat · aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanárokkal és a tanulók · figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, · különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére · minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti · szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. · ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat · saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja a gyerekek hiányzását · tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, · közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében · az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésért · kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét · nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít
3.6.2. A diákönkormányzat a) A közoktatási törvény 62-64.§-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat (DÖK) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. b.) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. c) Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az
12
iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. d) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelők a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. 3.6.3. Az Iskolaszék Az iskolaszék az iskola önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szerve. Az Iskolaszék célja a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó önkormányzat, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Az iskolaszék tagjai a jogosult szervezetek – a törvényi előírásoknak megfelelő eljárásban – delegált képviselői. Az Iskolaszék dönt a) a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások korlátozásában, b) a hatáskörébe tartozó felül bírálati kérelmek elbírálásában. c) Törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz jogai megsértése esetén, a fenntartó döntése ellen – meghatározott kivétellel – bírósághoz fordulhat. d) Felkérheti az iskolaorvost és a védőnőt, hogy egészségügyi kérdésekben szakértőként működjék közre az iskolaszék munkájában. Az Iskolaszék egyetértését kell kérni e) a házirend elfogadásakor és módosításakor. f) az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény által meghatározott kérdésekben. Az Iskolaszék véleményt nyilváníthat a) az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. b) az iskola minőségirányítási programjának elfogadásakor. c) az iskola pedagógiai programjának elfogadásakor. d) az iskola szakmai munkájának eredményességéről, a pedagógiai program végrehajtásáról. e) a tanév - munkatervben meghatározott – helyi rendjéről. f) az iskolában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. g) a fenntartónak az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladata megváltoztatásával, neve megállapításával, megváltoztatásával, költségvetése meghatározásával, módosításával, igazgatójának megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntése előtt. h) a tankönyvellátás tárgyévi rendjéről és a tankönyvrendelésről. i) a választható tantárgyakról szóló tájékoztatóról. 3.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 3.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: · az iskola vezetőségi ülései · a különböző értekezletek · megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül, vagy a szokott módon értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek 13
· ·
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.
3.7.2. A nevelők és a tanulók a) Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen /évente legalább két alkalommal/. • és az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül b) az osztályfőnökök • az osztályfőnöki órákon • vagy a napi kapcsolattartás kialakult szervezeti keretében • vagy az osztályteremben elhelyezett faliújság segítségével tájékoztatják a tanulókat. c) a szaktanároknak • tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban és írásban folyamatosan tájékoztatni kell. d) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban • egyénileg • vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.7.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a) az igazgató: • a szülői közösség választmányi ülésén • iskolai szülői értekezleten • az iskola folyosóján elhelyezett hirdető táblán • alkalmanként vagy rendszeresen megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül b) az osztályfőnökök: • az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket c) A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • családlátogatások • szülői értekezletek • fogadó órák • nyílt napok • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben d) A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv melléklete évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. e) A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az fogadóóráikon kérhetnek tájékoztatást.
14
4. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 4.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében kapcsolat az alábbi intézményekkel: · Fenntartó: Tóalmás Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal · Helyi Óvoda · Nevelési Tanácsadó · Kistérség · 2. sz Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság (Cegléd) 4.2. Az eredményes oktató és nevelő munkát segítő munkakapcsolatok · Továbbtanulást jelentő középiskolákkal partneri kapcsolat · Szülőkkel való szoros kapcsolattartás · Egyházakkal való kapcsolat a tanulók erkölcsi nevelése érdekében · Stb. 4.3. A tanuló egészségi állapotának megóvását segítő munkakapcsolat · Iskolaorvos · Fogorvos · Védőnői szolgálat 4.4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzését segítő munkakapcsolat · gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, · a gyermekjóléti szolgálat · Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadója 4.5. A közoktatási törvény 39 § /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A szabályozás célja, hogy : · biztosítsa az intézmény zavartalan működését, · a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, · a gyermekek és tanulók védelmét, · az intézményi vagyon megóvását, · az intézmény vezetőjének, vagy adott pillanatban az intézmény működéséért, a gyermekek és a tanulók biztonságáért, az intézmény vagyoni állagának megóvásáért felelős vezető tájékozottságát. 5.1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. § és 17 § rögzíti. 5.2 A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézményvezető és helyettese napi beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. 5.3. A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti szabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.
15
5.4. A pedagógusok munkarendje a) A törvény 16. §-a szerint a nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekkel, tanulókkal, a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi beosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. c) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén, lehetőség szerint, szakszerűen kell helyettesíteni. f) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. 5.5 A pedagógusok felügyeleti munkarendje A tanulók biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. Ebből adódóan meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért a vezető helyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. Konkrét feladataikat az ügyeletrend tartalmazza. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben valamint a tanítási idő előtt és után a felügyeletet az ügyeletes pedagógusok és ügyeletes diákok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább a tanulólétszám nyolc százaléka számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 5.6. Az intézmény tanulóinak munkarendje: a) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. b) A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógus és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben megfogalmazott személyek egyetértésével (közoktatási törvény 40. § (6)). 5.7. A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben.
16
Ennek megfelelően dönt: · a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai módosításáról, az új tanév feladatairól) · az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról · a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról · a tanórán kívüli foglalkozásokról · az éves munkaterv jóváhagyásáról · a házirend módosításáról
program
c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső szabályait (házirendjét) ki kell függeszteni a tantermekben. 5.8. Nyitva tartás, az intézményben tartózkodás rendje a). Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. b) Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartás idején belül reggel 7.30. óra és délután 16.00. óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét egy hétre előre kell meghatározni. A tanulók számára a szorgalmi időben, hétfőtől-péntekig 7.30-tól 17 óráig tart nyitva az iskola. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. c) Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00. óra és 13.40. óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. d) A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00. óráig tart. e) Az iskolában reggel 7.30. órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. f) A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár hagyhatja el az iskola épületét. g) Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. h) A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. i) Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30. óra és 15.30. óra között.
17
j) Az iskola a tanítási szünetekben (nyári, őszi, téli, tavaszi) a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. k) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 5.8.1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel A szülők: · A tanítás kezdete előtt, illetve bármely napszakban iskolába kíséréskor a kapuig, vagy az előteret lezáró első ajtóig kísérhetik gyermekeiket. · A hazainduló gyermekükre váró szülők ugyanitt tartózkodhatnak a gyermekükre várakozás közben. · Fogadóórák, szülői értekezletek, a szülők számára rendezett iskolai rendezvények idején természetesen felkereshetik az érintett tantermeket, ahol a fenti célból tartózkodhatnak. 5.8.2. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: · az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért · a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért · az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 5.9. Az épületben lévő helyiségek átengedése Az iskolai helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az iskola működését nem zavarja. Az iskola helyiségeit át lehet engedni: a) más oktatási, nevelési intézmények és tanfolyamok tantervi foglalkozásainak megtartására (hittan, zeneiskola órái) b) országgyűlési, önkormányzati választásokra és képviselői beszámolókra c) közérdekű célra olyan szervnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség (sportfoglalkozások). Az átengedés módját és feltételeit külön megállapodás szabályozza. Az iskolában a gyerekek étkezésével összefüggő tevékenységeket (büfé, automata) végezni csak igazgatói engedéllyel lehetséges
6. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 6.1. A foglalkozások fajtái: Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a.) napközi otthon b.) tanulószoba c.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök énekkar iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások egyéni foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások tanulmányi kirándulások múzeum-, színház-, mozi látogatások 18
6.2. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: a.) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelő és a nevelőtestület dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. b) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 6.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkózató foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. e) A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés a tanév elején írásban történik és egy tanévre szól. 6.4 Tanulmányi kirándulások Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal május, júniusban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek igény szerint. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, melyeknek költsége a szülőt terheli. 6.5. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 6.6. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. 6.7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az egyes számú melléklet tartalmazza. 6.8. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
19
7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK A gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció, továbbá a hátrányos helyzetben lévő és a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, segítése, a káros tényezők elhárításában segítségnyújtás a családoknak. Iskolánkban a feladatok koordinálását egy gyermekvédelmi felelős látja el. Az iskolavezetés feladata: ● A tanulókat és a szülőket tanév kezdetekor írásban tájékoztatni a gyermekvédelmi felelős személyéről, milyen időpontban, hol kereshető fel. ● Biztosítja a gyermekvédelmi felelős számára a megfelelő munkafeltételeket. A gyermekvédelmi felelős feladatai: ● az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint milyen gyermekvédelmi feladatot állátó intézményt kereshetnek fel ● az osztályfőnökök, szülők, tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál, ha szükséges, családlátogatással törekszik a helyzet, az okok feltárására ● anyagi veszélyeztetettség esetén a Családsegítő Szolgálathoz irányítja. ● folyamatos munkakapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, figyel a gyermekek, a családok életében történő negatív változásokra és a Gyermekjóléti Szolgálat felés jelzi. ● gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel már meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén (pl. rendszeres hiányzás) értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. ● a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken ● munkája során állandó munkakapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal.
8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 8.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: · biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, · segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, · a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, · szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettes, • munkaközösség-vezetők, Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: · A pedagógusok munkafegyelme. · A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. · A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. · A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.
20
· A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. · A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. · A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, ezen belül különösen: · Előzetes felkészülés, tervezés. · A tanítási óra felépítése és szervezése, alkalmazott módszerek. · A tanulók munkája, motiváltsága, magatartása a tanítási órán, · Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 9.1. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglakozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 9.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: · tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, · a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, · a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, · könyvtári dokumentumok kölcsönzése · tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 9-17 óráig tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 9.3. A kölcsönzés rendje. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetők: · a lexikonok · a szótárak · kézikönyvek
21
9.4. A könyvtárhasználók felelőssége. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
10. TANULÓI JOGVISZONY RENDELKEZÉSEK
ÉS
AZZAL
KAPCSOLATOS
10.1. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A tanulói jogviszony keletkezésekor, megszűnésekor, szüneteltetésekor a közoktatási törvény szerint kell eljárni. Körzeten kívüli tanuló felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom jegyének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának és osztályközösségi szempontjainak figyelembe vételével az érintett osztályfőnökkel egyeztetve az iskola igazgatója dönt. 10.2. A tanulók jogai és kötelességei A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény és más magas szintű jogszabályok alapján készített tanulói házirend tartalmazza. A tanulói házirendet a nevelőtestület fogadja el.A tanulói házirend összeállítása előtt ki kell kérni a szülők, a nevelők és a tanulók véleményét. A tanulói házirend elfogadásakor egyetértési jogot az iskola alábbi közösségei gyakorolhatnak: - SZMK - iskolaszék - DÖK A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, az átvételt aláírásával igazolja. 10.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a közoktatási tv. 6-7., 66., 69., 71., paragrafusai irányadóak.
72-78., 83.
A közoktatási intézmény tanulói közé átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. -
Iskolánk első évfolyamára felvételt nyerhet az intézmény beiskolázási körzetében lakó minden iskolaérett, tanköteles gyermek. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az iskola lakókörzetén kívüli új tanuló felvételéről az igazgató dönt a leendő osztályfőnökkel való egyeztetés után. ·
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
22
· · · · ·
a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét
- A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: · a tanuló anyakönyvi kivonatát; · a szülő személyi igazolványát; · az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; · az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga gyenge, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait az iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
A tanulók osztályba sorolása A speciális csoportba a szakértői bizottság véleménye, ajánlása alapján kerülnek a tanulók. Az osztályok közötti átlépés félévkor vagy év végén lehetséges, a tanulók egyéni fejlődésének megfelelően a szaktanár javaslatára, a szülővel és az érintett tanulóval való megbeszélés után, igazgatói döntés alapján. 10.4. Az osztályozó-, javítóvizsga- és egyéb vizsga helyi szabályai Helyi vizsgák Osztályozó vizsga A magántanulók a tanév végén az elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga van egyéb esetekben is ezt a vizsgát előírni.
Javítóvizsga Ha a 4-8. évfolyamon a tanuló a tanév során nem teljesítette a tantervi minimumot, javítóvizsgát köteles tenni. 23
Tantárgyi szintfelmérők 4. osztályban: szintfelmérés - ebben az évfolyamban kötelezően matematikából és magyar nyelvből: a számolási és helyesírási készséget mérjük, illetve az értő olvasás készségét szövegfeldolgozás alapján. 6. osztályban: szintfelmérés - ebben az évfolyamban kötelezően matematikából és magyar nyelvből A feladatok matematika és magyar tantárgyakból a NAT követelményei alapján állítandók össze. A képességfejlesztő osztályban a NAT minimum követelményei az irányadók. A sajátos nevelési- oktatási igénylő gyerekekkel speciálisan az ő számukra összeállított, sajátos tanulási nehézségeiket figyelembevevő felméréseket íratunk. 10.5. Napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A napközi otthonba illetve a tanulószobai foglalkozásra tanévenként az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését, vagy tanulószobai felvételét. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, · akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott és ezért felügyeletre szorulnak · akiknek mindkét szülője dolgozik · akik állami gondozottak · akik rosszabb szociális körülmények között élnek 10.6. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: o o o o o o o o o
Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, mindennap reggel 7.30-tól 7.45-ig az ügyeletes nevelő szervezésében játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti 3 kötelező testnevelés óra, az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, A napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, séta.
24
10.7. A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló egy tanévben összesen: · az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, · az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül · csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. · A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. · Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a · mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. · • Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles azonnal az ifjúságvédelmi felelősnek jelezni. Amennyiben a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül - egy tanévben összesen 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi igazolás szükséges. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 10.8. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők Abban az esetben ha a tanköteles tanuló a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul mulaszt értesítést kell küldeni a jegyzőnek. Az első értesítést akkor kell kiküldeni ha a tanuló az adott tanévben 10 igazolatlan órát mulasztott. Másodszor akkor kell a jegyző részére értesítést küldeni ha ugyanabban a tanévben az igazolatlan mulasztások száma elérte az 50 órát. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztókkal szemben a mulasztással kapcsolatos teendőket úgy kell ellátni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanórán kívüli foglalkozásról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 10.9. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten · példamutató magatartást tanúsít, vagy · folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy · az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy · iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
25
• szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményéért, • példamutató magatartásáért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese az év tanulója, az év sportolója az iskoláért, közösségért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, vagy oklevéllel jutalmazhatók. d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet vagy tárgyjutalmat kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. (Pl.: jutalomüdülés, hozzájárulás színház, kiállítás, kirándulás, táborozás költségeihez.) A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 10.10. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • napközis nevelői figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • osztályfőnöki megrovás • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás, Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
26
A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77. §-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 10.11. A tanulók kártérítési kötelezettsége Az a tanuló, aki az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kártérítési felelősséggel tartozik. Számla ellenében a kárt a szülőnek meg kell térítenie!
11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a helyi egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell : a) a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: · fogászat, évente 1 alkalommal, c) a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal d) a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, e) a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal. f) egészségnevelés osztályonként 1 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola (nevelői) felügyeletet biztosít.
12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 12.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
27
d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: · az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, · a házirend balesetvédelmi előírásait, · a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, · a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, e) Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. f) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. g) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. h) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák /testnevelés, fizika, kémia, technika) balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: · a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, · a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, · minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: · • A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, · • A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. · A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
28
13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: · a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), · a tűz, · a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel a helyettesítési rendben meghatározottak szerint. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell · a fenntartót, · tűz esetén a tűzoltóságot, · robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget · személyi sérülés esetén a mentőket, · egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolai hangszórók (vagy egyéb jelzés) igénybevételével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: · Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! · A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. · A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 29
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: · a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, · a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, · a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, · az elsősegélynyújtás megszervezéséről, · a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról(Felelős: Kótiné Kalmár Éva Pásztor Károlyné) · a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, · a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, · az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), · a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, · az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, · az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" tartalmazza. · A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" tartalmazza. · A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. · Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. · A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: igazgatói iroda, ig. tanári szoba.
30
14. AZ ISKOLAI SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, szociális bizottság dönt. A szociális bizottság tagjai: • az iskola igazgatója, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő, • DÖK vezető • osztályfőnökök A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: · akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, · akit az egyik szülő egyedül nevel, · akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegét, · akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, · aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8 §-ának (4) - (6) bekezdése határozza meg az iskola feladatait a tankönyvekkel kapcsolatos kedvezmények biztosítása terén.
15. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Az iskola igazgatója iskola dolgozójával köt megállapodást a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: o o o
az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: o
A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.
31
A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. o Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. o Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
o
munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék,az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
16. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Tanulók kitüntetése: · Körösi plakett 8. osztályban, kiváló tanulmányi eredmény esetén · „Jó tanuló és jó sportoló” eredményért kupa · „Jó sportoló” eredményért kupa · „Szeretet-díj”
32
17. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. Ha az intézmény költségvetése lehetővé teszi: · ·
A minőségbiztosítási rendszer vezetéséért: 300%. A minőségbiztosítási rendszer csoportjában vezető helyettesek: 200 % A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezetőség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.
18. RENDELKEZÉS A DOHÁNYZÓHELYRŐL Az 1999. évi XLII. törvény 2. §-ának 2. pontja kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely a közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. Iskolánkban a dohányzásra kijelölt hely:volt szükségterem. (Megfelelő időjárás esetén a könyvtár bejáratánál)
19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: · a fenntartó, · a nevelőtestület, · az iskola igazgatója, · az iskolaszék, · szülői közösség iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 19.1.Az SZMSZ mellékletei: 1. sz. Az iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 2. sz. Adatkezelési szabályzat 3. sz. Iskola szervezeti felépítésének vázlata
33