B-^i» ••'v *, *V ^ • < • ^ - I■ < » . f * ' .m / ^ ,7 i• ,,'. A jK , '
kArrv y>C?<
*• '-í
» •
fl3Pnr« r
*
-í*-.
...
« k t*
♦V v * ^ § ^ * • • *-‘
-'
'
• •- .
^
^;''' * • 1 .
% -'
-
y .
'.
'
■
T . ■< *
* * •> > »
^ '. w ' •> > W * »V * %
'
*
i. '
'’
*-.*. - y *
-•/:*•
-
'
« t
' * " * - '
V.^ '•••»
-^:*-'At
• .í».-;
* é N ^y
* I ^
^ . ^•
'• V ‘ *. i • ♦ •r»
O '** t• '• • • ‘ 9
>W J k• ^
k K ^ ''t-v v .
A«
f*
> S Í í • *^TP
♦ ^ '«
. 'V
VV5^V'->Swj^^-rfi
A
'Z
,r
í aÍ J ^ Í i^ íV í^ t i i.^ í'V '^
'•
’^'^X 1 V ‘ Wr^-í ; >4-'--'' '•, ':'‘ r*, % •
t ^
í -í
»
•
«í
m
T A R T A L O N : O ldal
&
P. Labancz Medárd 0 . F. M .: Égi a n y á n k ........................................ 129 Kubinyiné Gombos Sarolta: Májusi dal (V e rs )................................... 133 Dr. Kuliár Flóris 0. S. B .: Adósa voltam Szent Antalnak . . . . 134 P. Hudák Polikárp 0. F. M .; Adjatok jó édesanyákat!.................... i36 Ifj. báró Gudenus Gézáné: „Az Atyához megyek" ......................... '38 Endrédy Zoltán Sándor: M ennybem enet............................................. 139 ------- 0. F. M .: E m lé k e z z ü n k .............................................................. 140 XII. Fiús pápa mondta..............................................................................143 P. Roznik Rajner 0 . F. M .: Ami Ferdinándot Szent Antallá tetíe . 144 P Ambrus Máté 0. F. M .: E jelben győzni f o g s z ......................... 147 A harmadikrend köréből.......................................................................... 149 Puszta Sándor: A havasok vőlegénye.................................................. 153 K r ó n ik a ............................................ ................................... . 158 Keresztrejtvény......................................................................................... 159 Imaszövetség..............................................................................................160
TA h itb u z g a lm i
és
to r s a d a lm i
képes
f o ly ó ir o t
e lő f iz e t é s i
óra :
Egész evre 3 P, félévre 1'50 P, negyedévre 90 fill., egyes szám óro 30 fill. A Szenr Anfci Ifjúsógo című folyoiraffol együH" pedig évi 3'80 P. Lcprulotdor.os: A S z O z M ópóról nevezett ferences rendl-artom óny. — Felelős szerkeszfóés k io d ó : P Kiss Elem ér O . F. H . —
Szerkesztőség :
Pápo,
Ferencesek.
C selclcszóm lo :
17.770
Egyházmegyei és rendi jóvóhcgyással. e eszfény Nemzeti N yom davállolot R.-T., Pápo.
« 4
—
Felelés üzem vezető:
Téglóssy
Jónos
Magyarország öskeresztény kézben levő egyetlen posztó gyára. Üzemben 'mmm 'mmm
1922 óta. 4^
jalSSSSSSSSi
fw W *'
S Z Ö V E T B O L T J A I : IV., Prohászka Ottokár-utca 8., VI., Teréz-körút 8., II., Margitkörút 50., VII., Baross-tér 15., V., Berlini tér 6.
IU Képes havi folyóirat. XII. ÉVFOLYAM.
ÉGI
Megjelenik minden hó 1-én 5. SZÁM
1939 M ÁIUS
A N Y Á N K
IR T A : P. L A B A N C Z M E D Á R D O. F. M. Mintha az Úristen megbecsülése és emberszívek hódolata találkoznék az év legszebb hónapjában, hogy az Istenanya iránt megbecsülést és tisz teletet nyilvánítson, A Teremtő művei versenyre kelnek a Szeplőtelen köszöntésében. Ragyogóbb a nap, szelídebb az azúros ég kékje, dalosabb az erdő, szebb az élet májusban. Mezőn fürge futoncok élednek, rügy pattan, bimbó fesiik a kertben. Az ibolya lábához akar simulni, a gyöngy virág szGzi homlokára koszorúba fonódni, a napsugár szeplőtelen arcát beragyogni, a rózsa keblére hajolni, a madársereg Neki zengeni. Az ember sem maradhat ki e dicshimnuszból. Virágba öltözteti temp loma oltárait, tömjénillatossá teszi szentélyeit s imarózsákat füzérbe köt, hogy azt nyújtsa Máriának. Azok is, akik állandóan tisztelik Máriát, most még odaadóbban akarják kifejezésre juttatni e gyermeki hódolatot. Mindez miért ? Azért, mert Május Királynéja a mi égi Anyánk. A Gondviselő rende lése szerint a Szent Szűz hivatása nem merült ki abban, hogy világra szülte az emberiség Megváltóját. Abban sem, hogy Szentfiát végigkísérte a véres keresztúton s végigszemlélte annak kínszenvedését. Anyánkká ren delte ö t Isten s Mária ezt a szerepet mindvégig teljesíti, amíg egyetlen ember van a földön.
129
I
p. LAB AN e z MEDÁRD O. F. M.
1939
Szerető gondja kiterjed mindenkire, de leginkább a lelkileg szegény, beteg emberekre, a bűnösökre. S mint az elesettek felsegítő Szamaritanája járja végig a lelkek országútját, keresve azokat, akik eltévelyedtek az 0 szűzi palástja, anyai oltalma alól. Hány kérkeslelkü, tékozló fiút térített már jó útra! Hány porbahullt liliomkoszorút tisztított meg forró anyakönnyeivel! Hány lekonyult fejet emelt ismét az örök Nap felé! S milyen nagy azok száma, akiket megmentett így az örök kárhozat örvényétől Mária, égi Anyánk! Milyen drága szó: Édesanya! Legelőször ezt mondjuk ki. E szó hallatára felvidul szívünk, vagy elborul arcunk aszerint, amint édesanyánk életben van még, vagy egy szomorúfűzfás temető csendjében pihen . . . Ki ne hordana, őrizne szíve szentélyében egy áldott, feledhetetlen képet, édesanyja képét. Az élet sok-sok képet festhet folyton dolgozó ecset jével lelkünk vásznára, benépesítheti emlékezetünk bensőnket sok arccal, törölhet a feledésnek sokszor gyászos fátyola sok régi emléket, de egy kép ott van örökké szívünkben : édesanyánk képe , . . Azé az áldott édesanyáé, aki leste kívánságainkat, adta s legjobban szerette életünket, aki saját szívével kész volna kibélelni életúiunkat, hogy göröngy ne sértse, vérezze lábunkat. Édesanyánk képe ott él bennünk. Az a jóságos szempár, mely oly sok könnyet ontott értünk s valahányszor örülni látott minket, mindannyiszor boldogan felragyogott, útmutató csillag ként fénylik felénk . . . Az a szív, mely oly nagy szeretetröl dobogott nekünk, menedékhely volt s pelyhes fészket nyújtó pihenőnk, hová mene külhettünk, mint a galambházba a megriadt madárfióka a karvaly elől . . . A kebel, honnét, mint oltárról nap-nap után forró ima szállt fel é rtü n k ... A ráncos homlok, melyen oly sok mély barázdát vésett a Gondviselés angyala, miattunk, értünk . . . Mindez hozzátartozik szívünk oltárképéhez, édesanyánk féltveőrzött arcához .. . Amilyen fájdalmas, hogy édesanyánkat elveszítjük egyszer, olyan vigasztaló, hogy az Úr Jézus nem hagyott árván minket, adott nekünk örök égi Anyát, aki a mennyből oltaimazólag, szeretettel tekint ránk. Amilyen kegyetlen tény, szomorú valóság, hogy vannak, akiktől az élet megtagadta a jó anyát, annál felemelőbb, hogy a Szüzanya minden kivetett, árva, szenvedő és bűnös megértő, vigasztaló, irgalmasszívü Anyja. igaz, sokan megfeledkeznek erről s nem tudnak bizalommal odafor dulni a Szű^anyához. Nem látják meg benne a kegyelmek Anyját, a szo morúak vigasztalóját, keresztények segítségét, betegek gyógyítóját, bűnösök irgalmasszívü oltalmát. S miért van mindez? Mert elhomályosult lelkűkben a Szüzanya képe. Az 0 lelkiségének szépséges vonásai elmosódtak lel kűnkben, vagy talán ki is veszett emléke szívünkből. Nyílt tengeren, hajó fedélzetén gyakorlatoztak egyszer a katonák. f t
130
Ó irgolmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária
131 í
I I
p. LABANCZ MEDÁRD O. F. M.
1939
Gyakorlat közben az egyik egyszercsak kiugrik a sorból s mielőtt meg akadályozhatták volna társai, belevetette magát a tengerbe. Öngyilkosság . . . gyávaság . . . szökés . . . — szaladt ki a megle pődött katonák szájából a hirtelen megokolás. De csalódtak. Mert a katona visszaúszott önként. Hadbíróság elé állították. — Nem félsz te, hogy halál vár reád gyávaságodért ? — fordul hozzá a hadbíró. Miért tetted, hogy a tengerbe ugrottál ? — Igaz, a- hullámok közé vetettem magam, de nem gyávaságból. Szeretetból. Hogy érted ezt? — Egy kép esett ki a zsebemből . . . nem engedhettem, hogy el vesszen. Az édesanyám képe . , . Tanulhatnánk ettől az egyszerű katonától, aki vállalta a becsület s élet kockázatát, hogy drága kincsének mását, édesanyjának képét el ne veszítse, hanem szíve fölött hordhassa. Nem veszítettük-e el lelkünk oltárképét, égi Anyánk lelkületének vonásait? Mi talán fordítva jártunk: azért veszítettük el ezt a drága képet, mert belevetettük magunkat a zajló élet árjába, hiúságába és élvezetébe. S a közönynek, feledésnek mindig vastagabb porrétege rakódott reá. Azért, amikor Isten szent akaratának és saját önző énünknek kereszteződése ke resztté válik számunkra, nem tudjuk mondani néma megadással, szűzanyás lelkülettel: legyen. Ezt az arcot nem gondoztuk, áhítatunk, szeretetünk, gyermeki ragaszkodásunk szent érzelmeivel s talán rég eltemette egészen égi Anyánk arcát hűtlenségek pora, közöny pókhálója és bűnös szen vedélyek korma Tisztítsuk meg ezt az oltárképet. Vagy ha helyébe mást tettünk már, helyezzük vissza ismét oda a Szűzanyánk képét. S legyünk hű tisztelői! Hadd vonuljon be szívünk szentélyébe. Minden szirmot nem tudunk lába elé szórni, minden virágot, szép séget nem tudunk felölelni s ölébe tenni, nem tudunk dallá, színné, szép séggé válni, de tudunk — s ez neki is, nekünk is többet ér — adni lelkivirágokat: alázatunk ibolyáját, tisztaságunk liliomát, hűséges szeretétünk tüzes pünkösdi rózsáját, imádságos lelkünk rózsakoszorúját. Ezt adjuk Neki. S Ó, Május Királynéja, szerető kegyességgel fogadja e virágszálakat. Elfogadja s anyai Szíve fölé tűzi, amilyen boldogan azt csak édesanya tudja te n n i. . .
132
AlUSI
DAL
IRTA: KUBINYINÉ
GOMBOS
SAROLTA.
Május Királynője! Áldunk Téged dallal, Csalogányénekkel, Orgona illattal. Feléd száll az ének. Feléd a madárdal. Mezők vad virága Köszönt áhítattal. Erdők zöld fűszála, Nefelejcs ég — kékje, Patakok virága O danéz az égre. Én is áldiak Téged S könyörgök, hogy tartsd meg: Á szívünk tisztának, Á lelkünk fehérnek.
I ♦
Május K irálynője! Áldunk Téged dallol. Csalogányénekkel, O rgona illattal.
133 I I
M
^ a v o u ^
S z é n i" A n t a l n a k IR T A : Dr, K Ü H Á R
F LO R IS
O, S.
Abban az időben történt, mikor Róma lakója voltam. Valami pénzre sokáig vártam, nem akart megjönni. ígértem öt lírát Szent Antalnak. Ha marosan rá megérkezett, amit vártam. Az ember oly gyarló, hogy nem siet ígéreteinek beváltásával. Hetek múltak el, a Szent Antalnak ígért öt líra még mindig a zse bemben volt. Kezdett már nyugtalanítani a dolog, feltettem magamban, hogy délutáni sétámon odaadom a pénzt az első koldusnak, akivel találkozom. A megszokott úton mentem az Aventinuson, a Szent Saba-negyeden. Azelőtt oly könnyű volt ott koldussal találkozni. Most azonban hiába , jártam, egy koldusra se akadtam. Talán a fascizmus koldulási tilalma hatott ennyire? De hiszen ez a tilalom régebben is megvolt, és a készenlétben tartott soldók mégis hamar megtalálták gazdáikat. Most pedig öt líra ütné a markát annak a kéregetönek, aki hozzám fordul. Az a koldus, aki engem megszabadítana a Szent Antalnak ígért öí lírától, csak nem akart jelentkezni Mit csináljak? Nekiindultam a beivárosnak, a Piazza Venezián át eljutottam oda, ahol szűk sikátorok rengete gében fehér zászlókat (szárogatásra kitett fehérneműket) lengetett a má jusi szellő. ^ A városi szegénységnek az ilyen utcákban van a tanyája. Milyen jól esik majd az öt líra valakinek, vehet rajta kenyeret egész családjának, még sajtra, sőt pohár borra is jut belőle. Nézegelődtem a járókelők közt, szemem biztatta a kopottabban öltözködőket, szóljanak már, hiszen van számukra valamim. Csodálatos, de senki felém nem súg, meg nem szólít. A sétaidő végére járt, az öt líra még mindig a zsebemben. Ettől pedig szabadulnom kell, különben megint megfeledkezem róla. De hova tegyem, kinek adjam, mikor senkise jelentkezik érte? Épp a Minerva-téren voltam. Ott állt előttem a szép gótikus Szüzanya-templom. Gondoltam, bemegyek, megkeresem a Szent Antal-perselyt és megszabadulok adóssá gomtól. Igen ám, csak hogy ebben a templomban nem volt Szent Antalpersely. Tűvé tettem érte az egész templomot, volt benne persely elég, csak épp az nem volt, amelyiket kerestem. Erre elkezdtem gondolkodni. Mi lesz, ha más perselybe teszem ? Ott is jó célra megy! Az egyik persely amúgyis vonzott. Aquinói Szent Tamás tiszteletének előmozdítására gyűjtöttek benne a felírás szerint.
134
május
ADÓSA VOLTAM SZENT AN TALN AK
Akkoriban az ö Summáját adtam elő a Szent Anzelm-egyetemen. Nem sokat töprengtem. Egész délutánom elmúlt már a kolduskeresésben; én a magamét ^megtettem. Arról vetnek. Mentem kifelé az nem tehetek, hogy oldalhajóban. EgyszerSzent Antal nem csak egy pillér küldött elém sze mögül feketébe gényt. Bevallom, öltözött asszony arra is gondol lép elém. Néhány tam, hogy a szen olasz szót súgott tek az égben nem k é rle lö n . „Öt vitáznak arról, gyermekem van, kit legyen az én nem tudok nekik öt lírám. iírám. Ilyen enni adni." Ráformán nyugtat néztem, elhittem, amit mondott. Az tam meg lelkiis úgynevezett „sze meretemet, mikor mérmes" koldu az ötlírás pénz sok fajtájához tar darabot bedob tozott. Az ilyenek tam Szent Tamás iránt nagyobb a perselyébe. részvét. Mindjárt Ügy érez készen volt elha tem, most már tározásom. Adok nyugodtan mehe neki egy lírá t; tek hazafelé. ha egy perccel Esteledett; korábban jelent a M in e rv a -té ri kezik, ötöt kap Mária-templom hatott volna. De ban amúgyis fél azt már betettem homály h o n o l, Szent Tamás per színes üvegabla selyébe. kain szűrt fények Ember ter törnek csak át, B u d a p e sti b e lv á ro s i ferencesek ve z... Elővettem vastag p illé r e i v o lt S zenf Á n to l o ltá rk é p e . erszényemet; sok széles árnyékokat pénz nem volt ugyan benne, de egy lírát is hiába kerestem benne. A leg kisebb pénzdarab egy öllírás volt. Kissé meghökkentem. Kétszer öt lírát kiadni egy délután — mégis csak sok egy magamfajta embernek. De mit csinálhattam volna? Arra az éhező öt gyerekre gondoltam és anyjuk kezébe nyomtam az ötlírást. Szent Antal behajtotta rajtam adósságomat.
135
»
IRTA : P. H U D Á K
ADJATOK
!##■•
POLIKÁRP
ofm
!•% #»»
t é % 9 9 9 « • 9 9 9 9 9
9 « ^ V9* #»9 i 9 # « 9 9 9 9 9
ÉDESANYÁKAT! Május hónapban napilapok, folyóiratok sokat cikkeznek az anyai szeretetröl. A „Szent Antal" folyóirat kedves olvasói is hihetőleg szívesen veszik e lap hasábjain az édesanyákról szóló rövid megemlékezést. Nálunk katolikusoknál az egész gyöngyvirágos május a Szép Szeretet Anyjáé. Szüzanyánk tiszteletét őrzi, hirdeti májusi oltárainkon minden illatozó virágszál. A virágos májusban tartjuk az anyák napját is I Az anyai szeretet ünnepnapja ez. Évenkint ismétlődő hálanyilatkozatunk az anyai szív elötí. Május 4-én ünnepli az Egyház Szent Mónikát, a bűnből, tévelygésből Istenhez tért könnyek gyermekének, Szent Ágostonnak szent édesanyjá. Ha egyéb más körülmények megoldhatóvá tennék, nem találhatnánk megfelelőbb napot az anyák-napjának megtartásához, mint éppen Szert Monika ünnepét. Miért gondolok pont erre a napra ? Mert az anyák-napján ma nemcsak az anyai szeretet csodái érdemelnek elismerő ünneplést. Ez is ünneplésünk tárgya! Napjainkban méginkább mint valaha. Mert „nagyobb szeretete senkinek nincs, mint aki életét a d ja ...“ azokért, akiket szeret. Márpedig a jó édesanya önmagáról megfeledkező, önzetlen szeretetében a család boldogságáért, férje sikereiért, gyermekei jövőjéért lassú vértanúságban őrli fel szépségét, fiatalságát, idegét és egészségét. Ma anyák-napján nemcsak az anyai szfv csodálatos türelme előtt kell meghatódott, ünneplő szívvel megállnunk. E mellett sem mehetünk el észrevétlenül, hálátlan lélekkel. Mert nincs senki más a földön, aki annyiszor félbeszakította volna édes álmát, hogy bölcsőnk fölé hajoljon; nincs senki, aki olyan aggódó szemmel virrasztott volna betegágyunk szélén, mikor lázálmokat kergettünk; nincs senki más számunkra, aki legidegőrlőbb gondjai között is úgy törődött volna a mi kis és nagy fájdalmainkkal, mint áldott jó anyánk.
136
0
ájus
ADJATOK JÓ ÉDESANYÁKAT t
Ma anyák-napján az elismerő ünneplések programmjában a legszebb és leglélekbemarkolóbb jelenet lenne, ha egy láthatatlan kéz leemelné a töviskoszorút a kálváriát járó édesanyák homlokáról, melyet lelkileg elveszettnek hitt gyermekeik fontak édesanyjuknak. Nagyon sok ma az eltévedt Ágostonát sirató Monika. Sok csalódást kibír az anyai szív, de mikor féltveörzött, könnyben s imádságban nevelt gyermekének erkölcsi bukásáról kapja az első hírt, nem csoda, ha olyan sok igazi jó édesanya szive megreped bánatában. Ha a bűnbe, sárba süllyedt, derékba tört liliomokat sirató Magdolnák, az erkölcsi élet útvesztőiben eltévedt Ágostonok fel tudnák fogni azokat a könnyeket, melyek álmatlan éjtszakákon értük hullnak bánatos anyai sze mekből a feszület alatt, a fájdalom tőrét nem vernék tovább értük sajgó ai szívekbe. 4
Nagy szerencse, ha ilyenkor hinni tud az édesanya, hogy a könnyek é az imádság gyermekei nem veszhetnek el I Könnyebb ilyenkor a keresztje, ha Május Királynőjének virágos oltá rai- az Ágostonát sirató Szent Monika bízni tudó, imádságos leikével tudja felkeresni. Nagyon nehéz a gyermekét sirató anyai szívet megvigasztalni. Leg szebb siker arra rávehetni, ne szűnjön meg eltévedt gyermekéért — ha könnyezve is, de imádkozni, mint Monika tette. Május Királynőjét ostro molja kérésével virágillatos májusban. S megéri még, hogy a könnyes imádságra Istenhez visszatalált Ágostonok tudnak majd még új életet épí teni a régi romjain, a bűnbánó Magdolnák májusi oltárok előtt egyszer majd még hálálkodva fognak leborulni, visszasírva a lehullott liliomok Jiófehér szirmait . . . Majd egyszer a könnyek és az imádság gyermekei — talán egyik anyák'napján ilyes hálára fakadnak: é
Volt egy drága kincsem, melyet ma oda nem adnék a világ minden gyönyörűségért. Ez súgta legszebb gondolataimat, ez éltette legnemesebb eszméimet. Ez békített ki legnagyobb fájdalmaimmal. Mikor eltévedtem, ez hozott közelebb a jó Istenhez: a Te emléked én édes, és szegény, én sokat szenvedett jó anyám I Gyöngyvirágos május illatozó oltárait körültérdelő édesanyák! Május Királynőjét arra is kérjétek: nevelhessetek leányaitokból májusi lelkű jó édesanyákat, akik majd nemcsak sírni, de imádkozni is tudnak. Az ő VJnnyeik és imádságuk újítja meg legkönnyebben a föld színét. . .
137
I
„AZ ATYAHOZ n E G Y E K " IPJ.
ÖUDENU5
GÉZÁMÉ
Örök emlék marad, feledhetetlen boldogság számomra: kis bérmalányom zárdába ment, apáca lesz. Mielö.t elindult volna a nagy útra, a hiánytalan földi boldogság világába, nálam lakott majdnem két hétig. Néz tem vékonyka sápadt arcát, melyre az élet szántott váltakozva öröm- és bánat-barázdákat, hogyan sugárzik róla a nem evilági fény, hogyan rajzo lódik rá a belső öröm, amely irígylésreméltó számunkra, akik itt a világ ban küszködünk. Tudom csodás világ van odatúl a rácson: földi mennyország. Oh, de szeretnénk sokszor benézni, akik itt anyagi megkötöttségben, földi kicsi nyességben élünk. Parlamenti viták és piaci, zsibvásárok, ragyogó bálter mek és penészes pinceoduk, fehér gyermekszobák és fekete halottaskamrák, komoiy alkotások és cirkuszi törpeségek idekünn; lélekszárnyalás a magas ságok felé, hervadhatatlan virágbaborulás, isten; lélrendben való osztoz kodás, földi síkokon túl való mozgás, Jézus Szívére való ráborulás, az IstenAtya karjai között való szendergés odabenn. Oh, de nagyon irigylem öt. Sokszor könny csordul szememből, ha reá gondolok. Áldozócsütörtök nagy igazságát valósította meg; .az Atyához megyek", (ján. 16, 15.) Olyan gondolat ez, amelynél jó egy-két pillanatra megállni. r
Mert mi rejlik ebben a krisztusi szóban: „az Atyához megyek", mit ad számunkra az áldozócsütörtök ünnepe? Jézusnál valóság, nálunk vágy a végtelen felé. Felemelkedni a földi határokról, elhagyni a megkötöttséget, az érzékek világát és eljutni oda, ahová a lélek vágyik, ami örökrendelte tése, mint a csermelynek, hogy az óceánba jusson. Áldozócsütörtök a mi megdicsőülésünknek nagy ígérete: „magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek". (Ján. 14, 3.) Milyen sok erőt fakaszt ez a tudat bennünk! Mekkora hősies önfel áldozásra nevei! Az ember élete olyan sivár, olyan kietlen, tele gyötrelem mel, bajjal, küzdelemmel. A te&t csábít, a világ kísért, a bűn ajtókon dö römböl naponta. Olyan hiábavalónak látszik sokszor az erény, a becsület útja és annyira kézenfekvőnek mindaz, ami ennek homlokegyenest ellentéte. És jön áldozócsütörtök felséges ünnepi tana, a maga vigasztaló és felemelő igazságával: az ember élete nem lehet más, mint nagy előkészület, gyakor lat arra, hogy egyszer „az Atyához menjen". Hol van ennél mindent felülmúlóbb bölcseleti eligazítás, amely nagyobb és földöntúlibb célt szabna az emberéletének? Adhat-e valami magasztosabb eszmét, amely ennyire kidom-
138
május
AZ ATYÁHO Z MEGYEK
borltja az ember felsöbbrendü hivatását ha ez így van, — mert való ban így van, — akkor olyan boldogító és nagyszerű embernek lenni. Ke zünkben az élet és halál fonala, az örök dicsőség, vagy kárhozat jegye, az örök vigasság, vagy örök kárhozat hangszere. A választás kockáját mi vet jük el, rajtunk múlik a visszavonhatatlan döntés ténye. A boldogság vagy boldogtalanság pecsétjét az ember üti rá örök élete bizonyítványára. Talán hosszasan gombolyítottam a kis betegápoló-apácajelölt bérmalányom elhatározásának fonalát. De ebből az evangéliumi szózatból min denre feleletet tudok adni. Megértem elhatározásának nyitját. Tudom nem lesz küzdelemnélküli élete. Névtelen és áldozatos lesz, mint annyi más rendtársnöje, akik hősök és a legszeretetreméltóbbak mégis e világon. Gyümolcsoltó evangéliumi szózata: „az Atyához megyek" vértanú hűséget, egész életét betöltő önmegtagadást, tökéletességre törekvést ad éle tének, de ad mindenkiének, aki az örök célt nem téveszti szemelő!.
MENNYBEMENET Irta :
ENDRÉDY
ZOLTÁN
SÁNDOR
Ciprus bűvös hegyéről égbe megy. M int illatos mezőről a pacsirta. Keresztjét az azúr sátorra írja, Köréje csillagként tűz öt sebet. Ragyogjanak a föld hunyó, hibás Világán, vágyunk lángja mind az ottan, Mikből pünkösdnek hajnalpirja lobban, Mig jő a Nap, mely harsog és cikáz. Én addig állok álmom omladékán. Magányom dombján s nézem hallgatag. Hogy a napóra árnya mint apad. De addig üdvöm és szerencsém néz rám Felülről, ami mindig illan itt lenn, Mert trónolsz s vársz, örök szerelmem. Isteni
139
Tavaly májusban az egész világ szeme fürkészön pihent meg rajtunk. Magyar hazánk, Budapest fővárosa a világ szíve lett, mert a katolikus világ feje, Krisztus földi helytartója, az azóta már sirbaszállt XI. Plus pápa kitüntető rendel kezése folytán a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus színtere Buda pest volt. Krisztuskírály, az élet és halál Ura, a ragyogó csillagtáborok és májusi harmatos rétek, ég s föld Teremtöje, a miílandóság és örökkévalóság győz hetetlen fejedelme tartolt seregszemlét egy leliport, de lábbadozó s új, erősebb, szebb életre hívatott nemzetnél. S ebben a szentül fölséges na pokban összedobbant az egész nemzet szíve. Többszörös hangsúlya volt a szentírási figyelmeztetésnek: Készítsétek az Úr útját. Készítették lélekben és térben, papok és világiak, vidéken és a fővárosban. Lelki előkészületül szolgált az a sok misszió, triduum és lelkigyakorlat, ami a lehető legméltóbb megünneplését célozta az eucha risztikus Király-látogatásnak. Hegyeket hordtunk le s völgyeket temettünk be, lelki értelemben, a szívek kitárultak, hogy az igazi, tiszta életnek verő fényét engedjék be, ahol azelőtt talán tévtanok és bűnök penészes, dohov levegője terpeszkedett. A nagy készülődés megmozgatta a vidéket, és a fő várost, buzgókat és közömböseket, katolikusokat s másvallásúakat, hívőket, hitetleneket egyaránt. Krisztus, a szeretet Királya hódító útra indult. De nem fegyverrel, nem tankokkal és bombavetőkkel, nem állig felfegyverzett hadsereggel és légelháritókkal, s nem gyarmatokat és földi királyságokat, tengereket és bányákat hódítani, hanem az egyetlen fegyverrel s egyetlen taktikával, a szeretettel bevenni az emberszíveket, az emberlelkeket, amelyekért az ö Szíve megszakadt a kereszten. Jött az Úr, a nagy Szamaritán, hogy lehajoljon s felemelje az elesettet, vigasztalja a szomorkodót, erőt adjon a gyengébe, gyógyítsa a beteget, támassza a lelkileg meghaltat. S amerre jár, mint az evangéliumban is fel van jegyezve: „körüljárt s jót cselekedett!" Bevonult liliomoslelkü gyermekszívekbe s felszította a szent fé n y t. . . Bevonult munkásszívekbe, akiket az élet vihara ver, tépáz és dacossá tesz, azok érezték; hogy ö , a szegények és szenvedők Barátja megérti őket még akkor is, ha senki más . . . Megtartotta bevonulását férfilelkekbe. S a férfi homlokon, hol az Élet, a Sors, a Robot mély gondbarázdákat vágott kegyetlen vésőjével, most vigasz derűje, s annak a békének édessége ömlött el, amelyet a világ nem adhat, csak Jézus, a béke Fejedelme . . . Milyen lelkesen vallottak színt Krisztus mellett, az élet e küzdő oroszlánjai 1 Milyen
140
május
GONDOLKOZZUNK.. .
sziwel-lélekkel zúgták, fogadták, hogy magán-, családiés társadalmi _ ^^ _ életükben, saj(ó|jkban s szórakozásukban mindig Krisztus szellemét jut tatják diadalra. A buzgók buzgóbbakká lettek, a lanyhák buzdultak. s hányan azok közül, akik a bűn széles-poros országútján jártak élvezetért lihegve, sötétlö arccal, eltorzult isten-képmással, most odatérdeltek a szelíd mester szolgái elé, mellüket verve gyóntak s fogadkoztak, hogy aztán emelt homlokkal, rengő léptekkel járjanak a rögös élet krisztusi ka paszkodóin.
GON DO KOZZ NK...
A kongresszus ■alt, e fenséges katolikus megmozdulás alkalmával mi, Szent István árva iépe, Krisztus zászlaja, ügye mellé álltunk. Mi szívvel-lélekkel. szóval és ttel, ésszel és akarattal, a véleménynyilvánítás lelkes harsogásával és .lagunkbaszállásunk csendes perceit>en Jézusra szavaztunk S vájjon válaszolt-e Isten e színvallásunkra ? Igen, válaszolt. Nem mennydörgés és villámlás közt. ahogy a Sinai .egyen szólt az emberhez. Nem földrengetö beszéddel, ahogy a „beteljeedetr hatalmas szózata után nyilvánította hatalmát, miután a tobzódó néptömeg szavazott s Barabásnak életet, kegyelmet kéri, felé pedig „feszítsd legl^-ei üvöltött. Nem Így, de válaszolt. Hogyan ? Úgy, hogy teljesítette azt, ami 20 éves elnyomatás alatt csak álom volt, amire mi, küzdő, vérző, néha csüggedő magyarok nem is mertünk gondolni: az anyaországtól erőszakosan elszakított Felvidéknek egy nagy részéi visszakaptuk békés úton. S ez oly gyors ütemben ment a kongresszus után, hogy csakis a Gondviselés, Isten különös kegyelme eszközölhette. ÉreztüK ezt, s azért zengett millió és millió magyar hála éneket az Egek Urának, mert arról a drága, könnyel-vérrel megszentelt földről, annak egyetlen rögéről bár sohasem mondtunk le, mégis emberi számítás szerint a Gondviselő különös beavatkozása kellett ahhoz, hogy aranylag ily simán visszakapjuk, ami jogosan a mienk. Beleszólt Isten a t/^rténelembe s javunkra döntött. Az eucharisztikus kongresszussal megindult a magyar életbe, a lelkekbe egy szent erjedési folyamat. Jobbak lettünk, hőbbek az Istenhez. Uiána folytatódott ez az Istenhez-fordulás. Lelkigyakorlatok, triduumok, katolikus napok, a katolikus sajtó és ügy diadalrajuttatása stb. Isten megint adott valamit. Vagy nem különös adomány-e, hogy nemrégiben összefoghattunk egy oly tebtvérnemzettel, mint a lengyel ? Vagy talán Isten nélkül, különös segítsége nélkül képesek lettünk volna megvalósítani mindezt?
141
I I
O K U LJU N K . . .
W 39
Ha gondolkozunk, be keli ismernünk: a történelem felett álló, egye düli hatalom, Isten segített idáig m inket!
u
Isten beleszól a történelembe. S döntő szava van annak alakulásában. Sújthat és emel het, eltörölhet és létrehozhat népeket szent és erős akarata szerint. Ha ezeréves magyar múltúnkat nézzük, azt látjuk, hogy mikor Krisztus tanítása szerint alakítottuk életünket, akkor áldás és diadal kísérte munkánkat a történelem kígyózó országútján; mikor bálványok előtt hajlongtunk az áldó kéz helyett sújtó kéz nehezedett ránk. Mikor Barabásra szavaztunk — kom munizmus — saját fejünkre mondtunk kegyetlen ítéletet; mikor Krisztust Királyunkká választottuk — eucharisztikus kongresszus — dicső feltámadás fénye ragyogta be jövőnket. Ha emlékezünk s gondolkozunk nem lesz nehéz meglátnunk a közel múlt történelmi eseményeiben sem Isten ujját. A cseh köztársaság kevéssel összeomlása előtt kesztyűt készült Európa arcába v á g n i: azzal fenyegetődzött, hogy reánk zúdítja a bolsevizmus pusztító árját. Ugyanakkor mi ima hadjáratot indítottunk s kértük Isten oltalmazó jobbját, az igazság győzelmét. Megadta a történelem s a századok halhatatlan Ura a választ. A kihívásra is, az esdeklésre is. Az ég felé emelt ökölre is, az imára kulcsolt gesztusra is. Felmorajlottak a történelem hatalmas erői, a lázadók megszégyenültek, mi pedig most már hálakönnyeket hullatva magasztaltuk és magasztaljuk Istent. Nem mondjuk ezzel azt, hogy emberi közreműködés nélkül történt mindez. De ne feledjük, hogy a legfényesebb talentum árnyék, elsőrangú diplomaták józan megfontolása — mely a legkritikusabb helyzetekben is hűvös koponyával tud külömbséget tenni helyes és helytelen utak, módok, eszközök Közt — hiábavaló és elégtelen lehet — isten nélkül. Viszont Isten nem közvet lenül, hanem kiválasztott ember-eszközök által hajtja végre ítéleteit. Tagadhatatlanul, emberi erőknek is szerep jutott történelmi fordulónkban. De a legfőbb mozgató Isten. A világtörténelem szövőszékén Ö ül. Beleszőtt a mi ezeréves múltúnkba vérrózsákat s ragyogó könnycseppeket ékkövekül. Ha kitartunk mellette, úgy a feltámadás hajnalpírját himzi bele történelmi jövőnkbe. így emlékezzünk, gondolkozzunk, de leginkább — o ku lju n k!
O. F. M.
142
Xil- PIUS pápa mondta _
a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson (1938 május 26.):
— Nézzétek Krisztus Egyháza 2000 éves történetének hullámzásait és viszontagságait a földön, tanulmányozzátok a titokzatos munkát, amely csöndben kialakítja a szentek lelkét, hallgassátok a szíve dobogását azok nak, kiket Isten Kiválasztott, kijelölt, hogy szerepet játsszanak az Egyház küls6 vagy belső történetében. A Szentek életének minden egyes lapja változatlanul ugyanazt a tanulságtételt szolgáltatja a szoros kapcsolatról, a tabemákulum és bensőséges élet, az Eucharisztia és az élet-szentség közölt. Valamennyi elmúlt század, éppen úgy, mint mai életünk napjai egyhangú lelkesedéssel, a legkáprázatosabb világossággal és a legellenállhatatlanabb erővel hirdetik, hogy az Eucharisztia mindig igazi iskolája, palaestra sanclitatis-sza volt az életszentségnek, ma is az és soha nem szűnt meg az lenni. Benne találjuk meg az igazi bölcseség kövét, amely annyira hiú és vak korunknak megadja a bölcseséget, amely értékesebb a világ minden aranyánál (Prov. 16, 16), Benne lelünk rá az isteni szamaritánusra, aki lehajlika beteg és sebzett emberiség fölé, hogy ápolja és gyógyítsa. Benne buzognak íel az élet vízének forrásai, amelyek mellett megvetéssel megy el hiú elbizakodottságában a hitetlenség és napjaink minden tévedése, múló rendszereinek zavaros vízében keresve azt, amit egyedül csak az isteni Bölcseség és Gondviselés adhat meg neki. Mi azonban, amint ez szent köteiességünK, ha szilárdan ki akarunk tartani saját üdvünk mellett és hogy jó példánk és testvéri támogatásunk segítségét nyújthassuk másoknak is, csak menjünk és merítsünk a szikla tövén, ahol a teremtő és megváltó szeretet szünet nélkül ott csillogtatja az örök életnek eleven vízét. Részlet vitéz dr. Im r é d y B é la v. miniszterelnök 1938 május hó 27-én „Eucharisztia a szeretet köteléke a családban" c. mondott b eszédéből:
. . Isten gondolata, hogy közöttünk éljen, hasson a Kenyér a szeretet köteléke és Istennek ez a gondolata a teremtett világban kell, hogy érvé nyesüljön. Abban a teremtett világban, melynek törvényei szintén isteni gondolatok s amelynek törvénykönyvében lapozva láthatjuk, hogy minden magasabbrendü fejlemény a szervesség jeleit tünteti fel, a fizikai világban éppúgy, mint a szellem világában. A szeretet sem kivétel. A szeretet Istentől jött. Isten ajándéka, de itt van e világon, e világra való, e világ útjait járja, e világ törvényeit követi, e világ törvényei szerint tudja csak áthatni a társadalmat. A szeretetnek is szervesen kell kifejlődnie, a szere tetnek is az alapokon, a sejteken kell a maga munkáját elsősorban kifej tenie. Az a társadalom, ahol a családban nincs meg a szeretet, nem lehet a szeretet hazája. Botor gondolat volt, amely — nem is olyan régen — az emberszeretetet. a humanizmus korszakát akarta földi paradicsomként meg valósítani és kiteljesiteni, de ugyanakkor megtagadta a szeretet két pólusát, az égit éppúgy, mint a földit. Krisztus áldozaiját éppúgy, mint a természet egyetlen közösségét, amely a szeretet csíráját képes volt megőrizni, a csa ládot. Ennek a beteg elgondolásnak, ennek a balga kísérletnek árát fizetjük ma is. Palotát akartak emelni a szeretetnek, de alapjait üreges talajra rakták s a palota összedőlt,**
143
Av3 ][ i[
][-: iR ][J) ][ 35"A .X jn> o 2\ : s i r z \ ] [ . i . A
íw x ji: R'
x
j k
t t e
n«;)íi.iixii':»hs «>. i-'. >n.
A szentek éleiének olvasása közben gyakorta találkozunk ezzel a megállapítással, hogy már gyermekkorában jelét adta későbbi életszentsé gének. Antalunknál, helyesebben : ekkor még Ferdinándnál ez valóban így v o lt. . . 1195-ben született Lisszabonban. Atyja előkelő lovag, Martini (Bulhan) Márton, anyja Tavera Mária, mindketten vallásosak. Főként édesanyja, akinek nag)' szerepe volt Ferdinánd fogékony lelkének irányításában. Tízéves korában szülővárosa káptalani iskolájába került, ahol úgy a tudásban, mint a lelkiélet mélyítésében szép sikereket ért el. Tizenötéves volt, midőn az ágostonrendi kanonokok közé lépett. A kiváló tehetségű és bensőségesen mély lelkiéletet élő ifjú nagy ígérete volt a legszebb jövönek Elöljárói és rendtársai nagy reményeket fűztek hozzá. Koimbrában befejezte tanulmányait, pappá szentelték. Ott állott egy sok sikert és dicsőségei ígérő élei küszöbén . . . De közben valami történt, ami életét még több siker és nagyobb dicsőség felé irányította . . . Az assziszi szegények rendaUpitója, Ferenc, öt testvérét: Berárdot, Pétert, Akkursot, Adjutot és Oíhót Marokkóba küldte, hogy a móroknak hirdessék az evangéliumot. Útközben betértek Koimbrába is, ahol az ágostonrendieknél tartottak pihenőt. Ferdinándra lenyűgöző hatással voltak ezek a koldusszegény, igénytelen, alázatos, de Krisztusért minden áldozatra kész ferencesek. Nehezen vált meg tőlük, midőn útrakeltek. A világtól teljesen elszakadt és még önmaguknak is meghalt egyszerű testvérek félelmet nem ismerve léptek a fanatikus mórok földjére. Készen arra, hogy vagy Krisztust adják a pogányoknak, vagy életüket Krisztusnak. . . A mecseket keresték fel. Ott az összegyűltek előtt hangos szóval kezdték hirdetni, hogy: ha üdvözülni akarnak, el kell hagyniok Mohamed téves tanait és Krisztust kell követniök. A vad és elfogult nép megdöb benve hallotta ezeket a merész szavakat. Vallásukat meggyalázva, magukat vérig sértve érezték e szokatlan ruházatú idegenek szavai által. Izzó gyű lölettel rohantak rájuk, agyba-főbe verték őket és kidobták valamenynyiüket az utcára. A hőslelkű hithirdetők kedvét a kegyetlen kínzás csak jobban fel
144
május
A M I FER D IN ÁN D O T SZENT ANTALLÁ TETTE
tüzelte. Magának a királynak az udvarába mentek és ott hasonló bátor sággal és nyíltsággal hirdették Krisztus evangéliumát. A szörnyű vakmerő séget a király azonnal halálos ítélettel akarta megtorolni. Fia azonban pártjukra kelt és azt kérte, hogy ne hirtelenkedjék el a dolgot, tartsanak felettük rendes ítélkezést. A király hajlott fia kérésére. Közben egy magas toronyba záratta őket. Étlen-szomjan sem feledkeztek meg küldetésükről. A toronyablakból hangos kiáltozással hirdették az alant járó-kelöknek a keresztény hit igazságait. A király valósággal örjöngött, mikor ezt hirül adták neki. Tüstént maga elé hurcoltatta őket. Az éhségtől és többszöri kegyetlen kínzástól elgyötört ferencesek már alig álltak lábukon. Ezt látva arra gondolt, hátha ígéretekkel meg tudja törni leiküket és a mohamedán liitre vezérelheti őket. Egyik csábító ígéretet a másik után tette, de min den igyekezete kárba veszett. A hizelgö szavakra merész hitvallással feleltek és magát a királyt kárhozattal fenyegették, ha Mohamed esztelenségeit el nem hagyja és Krisztus igaz vallására nem tér. A rendíthetetlen bátorság : gy megzavarta a királyt, hogy nem merte őket halálra ítélni, hanem csak száműzetésbe küldte mindnyájukat. Onnan ismételten visszaszöktek és törhetetlen kitartással figyelmezhúiék a népet arra a végzetes veszedelemre, mely pogány hitük miatt fog eájuk szakadni. A feldühödt nép mit tehetett mást ellenük, hogy elhall gattassa őket, mint újból reájuk rohant és kegyetlenül össze-visszaverte őket. Félholtan kerültek ismét börtönbe. Válogatott kegyetlenséggel kínozták őket, hogy bosszút álljanak prófétájuk és hitük gyalázásáért. Tátongó se beikbe ecetet és forró olajat öntöttek és éles cserepeken forgatták roncsoh testüket. És mikor már a kínzók belefáradtak az embertelen kínzásokba és megtörni Krisztusért izzó lelkűket nem tudták, a király tehetetlen harag jában lefejeztette őket 1220 január 16-án. A keresztény világ hamarosan értesült erről a páratlan hősiességgel elszenvedett vértanúságról. A portugál király, fiának, Péternek kérésére nagy összeg pénzért megvette a vértanúk testét és nagy ünnepséggel Portugáliába szállíttatta. Valóságos diadalmenetben kísérte a hívő nép Krisztus megdícsőült vértanúinak porhüvelyét. E diadalmenet érintette Koimbrát is. Éppen az ágostonrendiek templomában állították fel az öt vértanú díszes koporsóját. A papság fényes asszisztenciával vonult fel tiszteletükre. Köztük volt a fiatal pap, Ferdinánd is. Szép beszédben ismertették a ferencesek teljesen Istenre hagyatkozó koldusszegény életét és a vértanúk bámulatraméltó hősi önfeláldozásának történetét. A hallgatóság elé tárták a teljes lemondásban és sok nélkülö zésben folytatott ferences életmódot és az ebből fejlődött világfölényes, csak Istent kereső, vértanúságra képesítő lelkületet. . .
145
A R O ZN IK RAJNER 0 . F. M.
1939
A nép sírt a meghatottságtól . . . A vértanúk testét tovább vitték . . . Lassan minden a szokott kerékvágásba zökkent vissza . . . De Ferdinánd nem tudott a benyomásoktól szabadulni I Szerzetes volt. Teljesen Istennek élhetett. Szent is lehetett volna, annak dacára, hogy a gazdag zárdában jólét és megkülönböztetett tisztelet övezte. Amíg egyik részről megvolt a lehetősége a tökéletes Istenszeretetnek, addig a másik részről zavartalan, nyugodt élet és fokozódó tisztelet várta. Minden megvolt, amit ember kívánhat. És ö mégsem tudott a látottak és hallottak után nyugodni. Vonzotta a fájdalmas lemondásokkal telített sze génység és a lehetőség a vértanú-halálra! Amitől a közönséges élet közön séges embere iriózattal fordul el, ha elfordulhat, vagy lázong a sors ellen, ha el nem fordulhat, — az ői ellenállhatatlan erővel vonzotta I . . . Nehéz harcban vergődő lelkét feliarta elöljáróinak 1 Megtudták mások is. Megindult a lebeszélés, gúnyolódás. Közben Koimbrába is épült ferences kolostos. Látta a szegénység terhes, de léieknemesítő hatását is. Az elnyűtt ruhában, mezítláb járó, kol duló testvér, ki zárdájukban is megjelent alamizsnát kérni, mindegyre közelebb jutott szívéhez. Társai ebből a jelenttből is tőkét igyekeztek szán déka ellen gyűjteni. Eléjetárták a szegénység minden tövisét, minden nyoff morúságát. 0 hajthatatlan maradt. Még az év nyarán megkapta az engedélyt a távozásra. Búcsúzáskor egyik kanonok testvére igy szólt hozzá: „Menj, de aztán szent váljon belőled.** Es ő ment és szent lett! r
A ferencesek nagy örömmel fogadták koimbrai zárdájukba és hama rosan beöltöztették újoncnak. Kolosiori kápolnájuk Remete Szent Antal tiszteletére volt szentelve. Ferdinánd a beöltözés alkalmával letette eddig használt nevét és hogy jelezze a világtól és családjától való teljes és hiánytalan elszakadást, felvette az Antal nevet. De ő már ekkor tudta, hogy csak az lehet Krisztus igaz követője, aki nemcsak atyját, anyját, rokonait, házát, szántóföldjét, hanem még saját magát is elhagyja, erős kézzel el nyomta magában a tudomány-szerzés nagy vágyakozását is. Nehogy ez akadály lehessen az igazi egyszerűség elsajátításában. Elrejtette azt a nagy tudást is, mit eddig szerzett. Csak egyszerű kolduló ferences akart lenni, így készült fel a nagy és fényes jövőre, melyet Isten készített számára. Vértanú nem lehetett, de lett „szent"*, (II Santo) ahogyan a sok szentet látott olasz nép őt nevezi, vagy a „világ szentje**, ahogyan XIII. Leó pápa nevezte. És minden csak úgy történhetett, hogy a sok önuralmat és önlegyőzést igénylő szegénységet jobban szerette, mint a zavartalan, nyugodt, kényelmes életet.
146
L
jelben győzni fogsz I r t a : P. Ambrus H á té O . F. M.
Soha még a világon nem volt annyi kereszt mint ma. Nemcsak az egyéni kereszt, mely ránehezedik mindenki vállára és földrenyomja, mint az érett gyümölcs a faágat, hanem népek, csoportok és irányzatok önma guknak készítettek keresztet. Mintha megérezte volna az ember, hogy győ zelmet csak a kereszttel arathat. Ha átformálja a krisztusi keresztet, az csak a boldogság átformált alakját hozhatja, de igazi örömvirág csak annál a keresztnél fakadhat, amellyel Jézus váltotta meg a világot. Ám olyan messze vagyunk mi ettől a kereszttől. Ismeretlen előttünk, mint a pásztorfiiünak a világváros forgataga. Nem azt a világot értem, melyet a virágos föld és csillagos ég, a zügó tenger és viharzó levegőég alkot, de azt, amelyik az ember belső lélekvilágát alkotja. Lehet kultúrált élet, komfortos lakás, palotasor, színház, repülőgép, vonat, hajó és rádió, de ha a szeretet és béke, jóság és szépség, a:: erény és szentség hiányzik az emberből, ismeretlen előtte a szentkereszt és annak tanítása. Mert mire tanít a szentkereszt? Megtanít először lelki finomságra. Hogy gyengéd, szeretetteljes legyek embertársaimmal szemben. Megérteti, hogy a ködös, fekete, felhős énnek nincs joga kultúrátlan durvasággal neki rontani embertestvérének. Aki egyszer ránézett Jézus keresztfájára észre kellett vennie, hogy az csak a szeretetről beszél. A két kifeszített isten emberi kar, mintha átölelné a világot, az emberiséget, a néma ajak, mintha hirdetné: értetek haltam meg, mert szerettelek titeket, ti is szeressétek egy mást. Bocsássatok meg az ellenetek vétőknek, miként én is megbocsátok. Hol vagyunk mi ettől ? Messze, mint a tejút miriád csillaga a földtől, mint a homály a ragyogó fénytől. Mennyi szeretetlenség, megnemértés, tapintatlanság a családban I Ott, ahol a szeretet fellegvárának kellene állni. Mennyi pletyka, rágalom, közönyösség a felebaráttal szemben, aki úgy vágyik egy kis melengető, dédelgető, szívből fakadt jóságra, meg értésre, megbocsátásra. Megtanít másodszor a szent kereszt a türelmes lemondásra Nem, nem arra, amely bárgyú együgyűséggel mindent elfogad, amely ellentéte minden vidámság, öröm és boldogság me^jszerzésének 1 Az élet az Isten legnagyobb ajándéka. Minden, ami a teremtett világon van, az Isten dicsőségére terem tetett és az ember hasznára. Szabad a földi örömöket keresni, szabad az élet virágait leszakítani, szabad mindent megszerezni, ami boldogabbá.
147
p. AMBRUS MÁTÉ ü. F. M.
1919
szebbé, kényelmesebbé leszi az életet. Csak . . . csak nem szabad azt bűn árán meíjszerezni. Micsoda idegen tanítása ez a szent keresztnek megint a számunkra? Hiszen az evilági ember azt hirdeti, ellentétben amire a kereszt oktat: szakítsd le minden napnak a maga virágát, élj, habzsolj, élvezz. Verebek hazája az ég, Oreganyókák vigasztalója, le tiporj le mindent, ami utadba áll. De mit eredményez ez életeív? Az ujjongó öröm, a gond talan boldogság, a kiegyensúlyozó béke nem itt fakad. Hiszen akkor nem az örök élvezők, a folytonos gyönyört hajszolók között lenne a legtöbb kedélytelen, idegroncs, tébolyult és öngyilkos. Valóban igaz, hogy ennek a tanításnak oktatoitjaínál minden öröm fájdalommá lesz, mert nincs alapja és lámasztéka Kájukszakad a maguk készítette élet házának szelemenfája és összezúz, mindent Az élet nyíló tavaszának örömrózsája ott fakad és nyílik üdllö illatot lehelő virággá, ahol megvan türelmes lemondás. Gazdag az Isién az Ö ajándékaiban, lehet találni boldogság-forrást, öröm-oázist bűn nélkül is a világon A szent kereszt tanít meg reá : ember tanuld meg, a Szentlélek öröme csak a tiszta lélekben lakik, az az öröm, amelyet e vitág nem adhat.
■ ,C 3 ' h
t ^
t
.í?
Mrtjus harmadika a szent kereszt feltalálásának ünnepe. Nagy Konstan tin CKászár 312 november 28-án látott az égen egy fényes keresztet, melyre ez volt fölírva: „Éjeiben fíyözni fogsz“ . Ellenfelét Mokszenciusz ellencsászárt le is győzte. Hálából templomot akart építtettni a Kálvárián. Édesanyját, a 80 éves Szent Ilona császárnöt Jeruzsálembe küldte, aki kiásatta Jézus eltemetett keresztfáját. Boldogság ez a mi számunkra, hogy még elevenebben hirdesse előttünk a szent kereszt csodás, boldogító tanítását: az életöröm virága a kereszt tövében fakad. Ember az életharcban ; „e jelben győzni fogsz."
Harmadikrendi politikus Dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápánk legkedvesebb fivére, Pacelii Ferenc ügyvéd, akit 1935 április 22-én ragadott el a halál, 1920-tól a római Ara Coeli harmadikrendi község tagjai közé tartozott. Maga Mussolini „hűséges hazafi és tüzes katolikus" jelzővel illette. Az Egyház szolgálatában kifejtett politikai és áltamférfiúi tevékenysége nem szorul magyarázatra. Legfőbb érdeme az Egyház és az olasz állam közölt létrejött laterániszerződés megvalósítása körül van. Vannak tehát még manapság is nagy politikusok, akik Szent Ferenc útjait járják.
148
#•
HÁRMÁDIKREND
KÓRÉBÓL
£ 5^
A pápai terciáriusok beszámolója Zászlónkon a kiöntött zsák csillogó pénzein taposó Szent Ferenc és rendi községünk választott védője, a rózsacsodás Szent Erzsébet kaptak nelyet, hogy viszonzásul az égben készítsenek nekünk maradandó lakást. A havi hozzájárulásokból évente 200 pengőért bérelt rendi otthonunkban a Szent Erzsébetet ábrázoló régi nagy olajfestmény előtt szoktunk szerertben összejönni és imádkozni, itt szoktuk tartani szerzetesi Öntudattal a olostori «Capitulum Culparum**-ot mintázó teremi gyűlésünket, megfelelő tégtéleli gyakorlattal. Templomi gyűléseink ideje általában a hónap harmadik vasárnapja :5z0á szentáldozással, az élő és elhalt tagokért bemutatott énekes szent mise meghallgatásával és általános feloldozással. A templomi gyűlések napján kívül a nagyobb ünnepeken is kapunk általános feloldozást. Szent ' erenc Atyánk legalább lélekszerintí kOvetői is hónapról-hónapra együtt har sogják velünk a rendi himnuszt. Aki ilyenkor énekel, az valóban .kétszere sen imádkozik*. Templomunk kántora ugyancsak szívből vezet bennünket, hisz ő is buzgó rendi testvérünk. Templomi életünk szép megnyilatkozásai még hivatalos beosztás szerinti szentségimádásaink : Első péntekek előtt, farsangkor és nagyhéten. Gyakran áldozó testvéreink kOzt sok a napi áldozó. Van köztük nővér, akiben nem volt isten kegyelme hiábavaló, mert felvették „Assziszi Szent Ferenc leányai** kOzé. Rendi községünkből egyébként az utóbbi években még négy nővér és két testvér lépett szerzetbe. Egy fiatalabb testvérünk pedig az itteni kolostor szolgálatában él, mert lába miatt nem öltöztethető be. A főtisztelendő egyházmegyei papság közül jelenleg egy nyugdíjas s egy aktív esperest és egy hittanárt vallhatunk a feltámadt Üdvözítő öt szent sebével kitüntetett Szent Ferenc követőjének, a Krisztus kötelére emlékeztető korda és a rendi ruhát helyettesítő skapuláré viselőjének. Az említett nyugdíjas esperes a gyönyörűen restaurált gyóntatókápolnában szokott misézni és a testvérek szeretik meghallgatni a pap rendi testvér miséjét, ide foglaljuk azt is, hogy a testvérek gyermekei közt apácák, szerzetesek, sőt országosnevű szerzetespapok is vannak, E szülők jól imádkoztak Szent
149
«•
»
A HARMADIKREND KÓRÉBÓL
1939
Ferenchez és Szent Ferenccel a legjobb részt választott gyermekeikért, az egy szükségesért harcoló büszkeségeikért. A Krisztus jegyében elköltözöttek és a fegyelmi okból törültek leszá mításával a környéken élő ú. n. magányoló testvérekkel együtt körülbelül 150 lélek tartozik a III. rend kötelékébe. A havonkint ülésező tanács meg állapítása szerint a rendi községnek magának — kötelességteijesítés alap ján — körüibeiüi 100 tagja van. Az említetteknek V* része férfi. Utoljára december 8-án volt felejthetetlen beöltözés! és fogadalmi ünnepünk, zsúfolt templomban. Jelenleg az újoncok és jelöltek száma: 5 :5 . A tagok egyik része nehéz gyári viszonyok közt hősiesen teljesíti kötelességeit, a nyugdíjas férfiak áldozatosabb és hivatottabb része az ügye ket intézi, az átlagos életviszonyú mindenben iparkodik. A III. rend a csalá dokra is a Szent Ferenctöl szándékolt hatással van tagjain keresztül. Érde kessége községünknek, hogy újraválasztott elnökünk, hitvese, két fia és két leánya érdemes rendtagok. Egyik fia példás életű, családos, munkásvidéki rk. tanító, másik fia jövőjét alapozza a visszafoglalás harcait Kassa környé kén szakaszvezetöi minőségben végzett dicséretes hazafias kötelességtelje sítés után. A boldog családi élet szivárványát ragyogtatja rendi községünk felett az a tény, hogy utóbbi testvérünk nemrég tartotta eljegyzését egyik kedves nővérünkkel. Elnök testvérünk két leánya a munkaszakosztályban végez értékes feladatot. A vidéki rendtagok örömmel ellátogatnak Pápára, kint a környéken pedig apostolkodnak szóval és példával. Segítői az atyáknak a missziókban, bármi szent tevékenységükben. Szívesen látják a zárda kéregető testvéreit. Az itthoni tagok sokat imádkoztak az atyák által szinte megszakítás nélkül tartott missziók lelki sikeréért. Rendi községünket is dicsérte, aki megálla pította, hogy azért van a pápai ferencesek misszióinak olyan átütő sikere, mert annyian imádkoznak érte itthon. Helybeli apostolkodásunk fö megnyilvánulása a Katolikus Akció kari tatív szakosztályával való közreműködés, az irgalmasság testi és lelki csele kedetei által, védő Szent Erzsébetünk szellemében. Az otthoni karácsonyfa ünnepségünkre a vállalatoktól, kereskedőktől és egyénektől összegyűjtött anyagokból a magunk szíves és tehetségünkhöz mért adományával kiegészírett szeretetcsomagokat a „kétszer ad, ki gyorsan ad“ alapján előre kikézbisítették „jóangyalaink". Van nővér, ki havonta pengőket ad szegé nyeinek javára, mások adott esetekben segítettek anyagiakkal, kereszt anyaság vállalásával. A munkaszakosztály a rendháznak egy fehér palástot, egy teljes fekete ornatust (dalmatikákkal, palásttal) s egy dupiaszinü stóiát, a rózsafüzértársulatnak pedig egy piros miseruhát készített az érdekeltek anyagából. Szi-
150
fnájus
A HARMADIKREND KÓRÉBÓL
vességböl nagy munkát végeztek testvér rendiközségnek és a skapulárékat, kordákat is ők készítik. Plébános uraknak megrendelésre s mindig mege légedésre dolgoztak. A tartományi missziós központnak az 1937/38. évre 238 pengőt, az 1938/39. évre pedig már eddig 336 pengőt küldtünk. Az eucharisztikus baldachinra nagyobb tombola segítségével 204 pengőt, kisebb házi tombolából pedig a templomunk művészi áldoztató rácsára (a szentév emlékére) 50 pengőt adhattunk, itt említjük, hogy a budapesti eucharisztikus világkongresszuson szép számban ott voltak tagjaink és zászló alatt vonultak ki a Szent Jobb könnyekig megható pályaudvari fogadására is. Örökre emlékezetes maradi A feltámadási és úrnapi körmeneteken, valamint a Jézus Szive-, rózsafüzérés Szent Antal-napi körmeneteken szintén így szoktak megjelenni. 600-700 kötetből álló könyvtárunknak nemcsak a rendtagok között, hanem a városban is nagy sikere van, az önzetlen jótevők révén. így elég szépen tudjuk a kölcsöndíjakból gyarapítani és még sajtóhivatást is telje sítünk. Folyóiratok közül különösen a Szent Antalt s kisebb számban a Ferences Közlönyt és Szentföldet járatják a testvérek. A Sziv nagy pápai olvasótáborában rendtagjaink alighanem kivétel nélkül mind bentvannak. A rendtagok életmódja eléggé fegyelmezett. Ruházatukban a szabály szerinti egyszerűségre törekszenek, világias szórakozásokban engedélyt kér nek. A rendi böjtre figyelnek, a jelvényviselés gyakorlata javul. A szeretetre, megértésre törekszenek. Mutatja az összhangot az is, hogy november végén az elöljárósági választást a tanács által jelöltekből a szabály által engedélyezett választási jog alapján, nyílt szavazással is a legnagyobb békességben, sőt derűs hangulatban lehetett megtartani. Ünnep volt! Ha valaki hibázott egyébként a jellegzetes ferences szeretet ellen elhagyással vagy megbántással, legalább elfogadható elégtételre iparkodott így valósul meg az Istentől ihletett zsoltárosnak szép eszméje, hogy mily jó és mily gyönyörűséges az atyafiaknak egyetérteniök! A beteglátogatásban talán még azért van kívánnivaló, (de majd itt is érvényesül Szent Erzsébetünk lelkülete I) mert betegeink igazi ferences vigasszal tudnak szenvedni. Halottunk az elmúlt évben egy volt. Testületi leg voltunk jelen temetésén és a többi előírt szeretetszolgálatban is része sítettük (koporsós szentmise, szentáldozás, szentolvasó). Megemlékeztünk egy vidékről bejelentett halálozáskor is „magányoló" nővérünkről. Elnök testvérünk leleményességével és tudásával hatásos kis koporsóperselyt ké szített a halottaink számára gyűjtendő misepénznek. Még két megnyilatkozásunk kívánkozik beszámolónkba: közös szó rakozásunk és közös lelkigyakorlatunk. Ezekben mutatjuk meg, hogy mit tanultunk a kánai mennyegzöből és mit hallottunk Táborhegyéről... Szil%#
151
A HARMADIKREND KÖRÉBŐL
ji f A
£ *
í I* I f.
r 'i V
.V
>
*
t *
1939
veszterkor volt teaestélyünk az ifjúság jókedvű táncával. A farsangi hasonló szórakozásunk elmaradt a körülmények miatt. Bármennyire sajnálták is ked ves vendégeink, meg kellett érteniök, hogy bár a szorosan vett egyházi gyász farsangvasárnapra már feloldódott, mi (világi) szerzetesek másként gondolkodunK és nem rendezünk nagyobb szórakozást, míg Szent Péter széke üres. Kisebb alkalmi szórakozásunk volt megelőzőleg. De nemcsak szórakozni, hanem lelkigyakorlatot tartani még jobban szeretünk és tudunk, Szentévi háromnapos lelkig>'akorlatunk tárgya volt; Istennek tetsző — újult — ferences élet! Idei, Szent Szalvátor triduumával egybekapcsolt lelkigya korlatunk a magunkkal, felebarátainkkal és Istennel szembeni viselkedé sünkben igazított el. ígérjük a százszoros termést I Örülünk, hogy a „Szent Antal" kedves lapjain éppen a szép május ban nyilatkozhattunk meg, hisz ferences életünk melegforrása Szüzanyánk aranyos kis temploma. Alkalmas e hangulatos Mária-szentély arra, hogy a dunántúli Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány pápai III. rendi községe vele a magyar katolikus érzéseiben jelentősen megújult környék terciánus központjává legyen. Vannak is ter^^eink vidéki községek létesí tésére, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus országosan ünnepelt évfor dulójával kapcsolatban az év folyamán a III. rendi eszmével is ápoljuk a mindvégig való hűséget Krisztushoz. Hazánk sorsának jobbrafordulásában látjuk az írás beteljesülését, hogy az ájtatosság mindenre hasznos, ígérete lévén már a jelen élet felől is. Krisztus mondotta, hegy keressük előbb az Isten országát és az 0 igazságát, mert a többiek mind hozzáadatnak nekünk I Ezeknek az ígéreteknek a fokozott teljesülését szeretnénk a IIL rendi élet terjesztésével is elősegíteni. Kérjük a pápai ferences zárda vagy a pápai terciánus elöljáróság címére a környéken élő testvérek és velünkgondolkodók sorait, hogy hol, hogyan és mikor lehetne régi szándékunkat megvalósítani? Beszámolónkat azzal a kedves reménnyel zárjuk, hogy a közös ferences törekvéseket kissé élesztettük, tagjainkban a felelősségérzetet növeltük és vannak, akik megérzik, hogy köztünk a helyük! Ezeken — velünk együtt — teljesedjék Szent Ferenc Atyánk áldása: „Az égben áldja meg őket a fólséges mennyei Atya és a földön áldja meg az Ö egyszülött Fia a vigasztaló Szent lélekkel, az ég angyalaival és Szentjeivel együtt!" Terciárius Elöljáróság.
Fogodolomtétel Szombathelyen Lélekemelő ünnepség keretében tett fogadalmat Szombathelyen 12 új harmadikrendi tag március 26-án. A kordában és vállruhával oltárhoz vonult új testvérekhez P. Vados Pál rendi igazgató mondott hatásos beszédet a szentferenci élet fönségéről.
152
Ia ^
Regény.
írta: Puszta Sándor.
Nem bírt magával. Nem akart s mégis mindig Siiviora kel lett gondolnia. Látta minden pózba. Amint állt a napsugárban, gőgösen és szenvedélyesen. Zavart pirulása a kastélyudvaron, vagy mikor a nevét suttogta . . . D e mindig csak Silvio. De hiszen nem is ismeri. Egyszer beszélt vele. Egyszer látta. Megbotlott egy kiálló gyökérbe. M iért éppen Silvio. M i köti, mi fűzi, mi hajtja ehhez a ha talmas baráthoz? Csak ne lenne olyan mély szeme. Olvasott egyszer egy növény fajtáról, melynek sikos, illatos kelyhe van s úgy csalogatja oda
a
bogarakat
szállnak, elbódulva az illattól lecsúsznak a
Aztán, ha
sikos
Ilyen barna virág volt Silvio szeme is. Mély és nem akart rászállni, de belenézett s most nem tud tőle. Nem, nem, ő
nem
szereti
Silviot,
gyűlöli,
rá
kehelybe . . .
Ö szabadulni határozottan
gyűlöli. Igaz, hogy másképen, mint Toursot és Paulit. Valahogy.
.
Máskép ! Valahogy kizökkent a régi kerékvágásból. Csak nem beteg? Vacsorán már az anyja is megkérdezte, hogy mivan vele? Nem
153'
1939
PUSZTA SÁNDOR
Ízlett az ebéd. Rosszkedvű és sápadt volt. S most ugyancsak meglepődnének, ha itt látnák éj közepén az erdőben . . . egyedül. De nem tudott aludni. Valami űzte kergette erre az éjtszakai útra. Sásokban, bokrok közt bújt át, hogy megrövidítse az utat. Felhők futottak az égen s ő futott alattuk. Lihegett, kipirult toztatja,
megújítja
izgalma volt ez. érzett.
s érezte,
egészen.
Valami
Átfutott a fahídon.
hogy
Oh
több, Szíve
mindez
kicseréli, átvál
nem az éjtszakai sokkal
több.
bolondul
Ilyent
vadászlesek még nem
kalimpált, mint egy
kis piros harang. Bimm . . bamm . . . bimm . . , bamm . . . Megállt. Határozottan hallotta a dobogását. Jé,
eddig
ezt
ff
észre se vette. Legalább nincs egyedül. Ketten vannak: 0
és a
szive. A tisztásra ért. Rózsaszín erecskék feszültek fehér halánté kán s meleg vér öntötte el nyakát. Jó, jó szívem, csak ne olyan gyorsan . . . Leült. — Most már doboghatsz. Itt állt délután fráter Si l vi o. . . Itt lovagolt el mellette. M in t egy pogány Istenszobor, büszkén nézte a napot. S mellén nyitva volt a tunikája . . . Virágfejek szanaszét a gyepen. Ezekkel dobálódzott . . . Kivette hajából, amit előbb
beletűzött és ezekből tett bele
egyet. Aztán elkezdte tépni a füvet. Egy egész nyalábbal tépett. — Ezen á l l t . . . Ezen ült . . . Hanyatt feküdt s feje alá tette párnának. A kék égen aranycsónakként úszott a hold. A csillagok mellette ici-pici kis fénytutajkák. De szép . . .
de szép . . .
Hogy zúg az erdő. Talán most gyónja bűneit az éjtszakának meg a csillagoknak. S a hold ad rá abszoluciót. . . Silvio . . . Silvio Nem tudta meddig feküdt így. Éles harangszóra riadt. M i az? Hol vagyok? 154
május
A HAVASOK VŐLEGÉNYE
Ja, igen, innen nincs már messze a kolostor s ott minden éjfélkor harangoznak. Fölállt. Az erdő jó volt hozzá, az éjtszaka is, mintha leányuk lett volna. S ez a kis tisztás, hogy marasztotta. Szinte kiáltott utána Lassan e lin d u lt. . . Hazafelé. Egy kis madár dalolt egy nyírfaágon. Biztos valami szépet álmodott. Irina megállt. Boldog, boldog kis madár . . . Aztán újra csend. Csak a szíve dobogott hangosabban. A fák megnőttek s majdnem a felhőket meszelték
koroná
jukkal. A bokrokon már érződött a harmat s hajára apró csilla gokat dobált. A hold fénye, mint elszórt gyémánt szemeken csil logott rajtuk. A levegő is éles volt s párával teli. Irina jóleső nyugtalansággal, könnyű szédüléssel ment. Szinte felkapta ez a szédülés, aztán széles folyóvá vált s ő mint egy rózsa úszott a tetején. Nem értette mi van vele, mi lelte? ö t, a makacs, gőgös leányt, az elkényeztetett, körülrajongott konteszt egy találkozás úgy megkeveri? Hát nincs elég más a világon? Nincs ott Nerli gróf, vagy akár más Hz is. Bertramo, a fiatal gárdatiszt, ki most Nápolyban szolgál . . .
Na és ha éppen akarna . . .
de Tours
gróf. . . Egy barát, egy kolostorbeiI szent ember tesz rá ilyen benyo mást. Hisz csak egyszer látta. Egyetlen egyszer . . . D e fiatal volt, bronzbőrű és büszke. És a szántóföld illata szállt belőle.
Meggyorsította
lépteit, s arcához
szorította a kis
kék virágokat. M ár nem töprengett. Nevetett, s az erdő hallgató csendjébe súgta fo rró n : — Silvio . . . A csillagok fényes koszorúban ragyogtak, mint fehér mirtusz bokor. S a tejfehér felhő ujjain átragyogott a hold, mint ketté tört, arany jegygyűrű. A harangszó még egyre zúgott. Messze elkísérte. Utána osont az irtásokon s lehajolt, s az álmosodó, alvó virágok fülébe súgott valamit. A kolostor lakóit hívta éjféli Matutinumra.
155
1939
PUSZTA SÁNDOR
Kemény, fegyelmezett léptek koppantak végig a folyosókon. Néma árnyak imbolyogtak s szobor arccal, mint kőszentek a tem p lom árkádjai alatt, hajtottak térdet a főoltár, és fejet a prior előtt. A templomban vértelenül lobogtak a lángok. Hidegen, mint ott kint a hold fénye. Csak Silvio szemében égett furcsa tűz. Parázslott benne az éj. Fekete lánggal, mint a patak hídján. Nem tudott imádkozni. Most nem mosták ki lelke kormos zugait, az imádság megdagadt örök tiszta folyamai. Lélek nélkül mozgott a szája. Mint a megbomolt malomgarat, mely forog, de nem őröl semmit. Félt magától. Félt valakitől. Félt valamitől. Szívéből föl-föl csapott a láng. Ilyenkor szenvedőn lehunyta szemeit, hogy ne lássanak át rajt a leikébe. Mert a szem a lélek ablaka. Kormos volt és üszkös ez a tűz, csak néha tisztult fé nyessé, kékessé, mintha a kis kékvirágokból
gyújtották volna s
átkacagott rajta Irina kontesz diadalmas, lenyűgözően szép arca. Néha szárnya volt s úgy ragyogott, mint egy Szeráf. Néha démoni gúny és láng villant szemében . . . Néha egészen Katinka jámbor tiszta arca volt. Silvio beledidergett. Fázott és félt tőle, de azért nem engedte volna el semmiért. Gépiesen csinált mindent a többiekkel. A vére játszott már vele. Piros folyamként zuhogott erei ben, hol magasra csapva, hol mélybe hullva. S vitte magával őt is meg Irinát is. ö szeretett volna maradni s megkapaszkodni a fák ágaiba, de Irina húzta, húzta magával. Máskor Irina bujt el s ő kereste. Sokáig nem találta s akkor a gyöngyvirágillat el árulta hol van. Mosolyogva lépett elő, illatos haját beleszórta Silvio kigyúlt arcába. Bolond, furcsa játékot játszott vele a vére. Laudes után a szokásos Capitulumra gyűltek össze a szer zetesek. A szoborszerű kőarcokba visszatért az élet s egy kicsit kínos alázat ült ki rá. De a lélek kész, erős és győz a test lanyhaságán, restségén és álszégyenén.
156
május
A HAVASOK VŐLEGÉNYE
Silvio összerezzent. Aztán makacsul, keményen összeszorí totta a száját. Forrón, lihegve szálltak a nehéz férfivallomások. Szinte átizzott tőlük a levegő; „ . . . Elmulasztottam kötelességemet . . . " „ . . . Hanyag voltam imádságaim végzésében . . . " „ . . . Szórakozott voltam a szentmise alatt . . . " „ . . . Gyarló ítélet alá fogtam embertársamat . . “ S hosszú véniában elterülve zúgták a Misereret. A generális egymásután adta a penitenciát. Megtisztultan, megkönnyebbült sóhajjal álltak föl a fehéríereg katonái, szembe a sötétség láthatatlan szellemeivel. Csak fráter Silvio nem vallotta be most először, hogy egész iJélután nyugtalan volt. Hogy este a teraszon állt éjfélig s foly tan egy leányra gondolt . . . Egy leányra, akinek virágaiból egy szálat itt rejteget a suklyája alatt . . . S a főoltár ólomablakán megfénylett a hatalmas rézkereszt. (Folytatjuk.) Fi I
Szen^ Ferencnek, fo vó b b á a leg na gyo bb követ-őinek és a f e r e n c e s h a r m a d i k r e n d n e k . tórsodalomújító csodálat-os hohósail’ öleli fe
P. TAKÁCS INCE DR. O . F. M, •I
s z c. remekműve. A könyv minden sora a hé^százéves ferences szellem gyuj|-ó szikrái^ fokorja M egrende ie|-ő a .Szent- Anl-al' kiadóhivafolánól (Pápa, Ferencesek) az összeg elózel-es beküldése melle^^. Ara 20 fillér portó. Tíz példány együi■^es 2-60 pengő rendelése esehén a könyv órából 10“/o engedmény. i
157
1
KRÓNIKA A világbékéért, A müncheni egyezség alkalmából a római har madikrend örökös misealapítványt létesített a világbékéért. Ezt a szent misét minden elsö-pénteken az Aracoeli bazilikában olvassák. — Csikágó, az amerikai nagyváros kato likus diákjai valóságos imahadjáratot indítanak a népek békéjéért; nem kevesebb mint 5 m illió rózsafüzért akarnak erre a célra elvégezni. A keleti m isszionáriusokról. P. Datin, párizsi jezsuita tartomány főnök meglátogatta távol keleten rendtartománya misszionáriusait. Lesourd Pálnak nyilatkozott benyomá sairól, aki az interjút a „Les Mis sions Catholiques" márciusi számá ban közölte. P. Datin csodálattal beszél a misszionáriusok heroizmusáról és a kínai nép előtti közked veltségükről. A hatóságok előtt is nagy tekintélynek örvendenek. A köz kedveltség titka pedig az, hogy a hittérítők, különösen most a háboni alkalmával, félreérthetetlen tanúbi zonyságát adják annak, hogy ők csupán híveikért élnek és dolgoznak. P. Jacquínot S. J. az amerikai re dukciókra emlékeztető keresztény köztársaság-félét szervezett meg misz-
158
sziós területén. Ö ossza ki híveinek a rízst, ruhaneműeket és minden egyéb dolgot. Minden a legnagyobb rendben megy. Egészségvédelmi téren jelentős alkotása a nagyszerűen be vált, rendszeresített himlőoltás ellen őrzés. Missziójában jelenleg 100.000 menekült van. P. Jacquinot munkás sága mind a Japán, mind a kínai hatóságokra lenyűgözően hat. P. Da tin szerint a missziók legnagyobb szerencsétlensége, hogy még mindig kevés a munkás és az áldozatkész lelkek segélye. XI, Pius, a m issziók pápája. Joggal nevezzük őt így, mert többet tett a pogány missziók fejlesztésére, mint akármelyik elődje. A kereken 500 apostoli vikariátus és prefektúra közül ő egymaga több mint 200-at létesített. Különösen nagy gondot fordított bennszülött papság kikép zésére. 1922-ben történt trónralépe sekor egyetlenegy bennszülött miszszióspüspök sem volt, ma már ezek száma 26. Egy egész sor missziós szeminárium a bennszülött papjelöl tek kiképzésére a legszebb remé nyekre jogosít; a missziós frontot kitűnően kiépítették; a katolikusok száma a missziós országokban az utolsó tíz év alatt 14 m illióról 21 millióra emelkedett. H íveivel e g yü tt m egöltek egy belga m isszionáriust. Egy tientsin-i távirat jelenti röviden, minden rész letezés nélkül egy fiatal belga miszszionáriusnak, P. Dangrean József nek a halálát: „megölték híveivel együtt". Az ostende-i származású P. Dangrean egész fiatalon, csak 1937-ben hagyta el Belgiumot, hogy Kínába menjen. Egy évi peking-i előkészület után 1938-ban a suiyuan i vikáriátushoz osztották be s SiacNoót vidékén a Sárga-folyótól délre működött.
KERESZTREJTVÉNY Megfejtési hafórídó : 1939 május 15
Közli ; Kajdi Ferenc, Sárvár.
Vízszinícs sorofe; 2. A ke serűség „mintaképe**. 3. Betű
n 4 10
11
1
■
5
J
12
16
| .
1 1
17
8
7
6
1
r
11. Nyila.
_ .
14. 1
■
13. Lipából való.
1
1
81
19
18
kiejtve. 5. Csemete. 9. Létezik.
9
Nyelvtani
fogalom.
Nagy - másképen.
17.
19. Iparos
1
|86
SÍ
ii
+ Aszag. 22. K icsinyílő képző.
1r
S8
23.
n 132 lő
!37
\
I
134
r
keverve. 26. Eredeti németül. 28. Ez a házigazda köteles
37
36
Ázsiai nép. 25. Tizórai
sége. 32. Kerít népiesen. 33.
H
1
a
H H 43
40
1
1
1 r
46
46
■
1
0
Nem nagy-fajta. 35. A. M. V.
1
1
,
.
64
*
g i
Vissza : csermely. 40. Német
1
.
66
36. Földrész. 37. Vadfajta. 38.
53
t
1
49
48
■
1
1
67
[-1
■
1 V 1
69
praepositiv. 41. Rag. 43. Rag. 1
44. Erdei fa
60
névelővel. 47.
G. S. É. 48. Mer. 50. Ebbe
1"
hozzák felszínre a bányater
mékeket. 52. Névmás + iskolafajta. 54. Tem plom i ruha. 55. Á zsiai folyó. 57. Napszak. 58. M értani idom . 59. Kérdónévm ás. 61. Az erjedés létrehozója. 62. Erdélyi vm. egyik neve. Függőleges s o ro k : l. A keresztek egyik fajtája. 4. Fiú. 5
Plébánia. 6. Névutó.
7. Számnév. 8. Júniusban van a búza . . . 9. Fejünk fölött van. 10. Magyar kirá ly egyik neve. 12. K itű n ő lábbelinek való. 15. Sportág névelővel.
16. Ebből nő a csíra.
18.
Tem plom i lám pa. 20. Á tre p ü li m in t . . . {szólásmondás). 21. Sós legelők. 22. Nem nagy iga. 24. V is s z a ; Becézett női név. 27. Ajándékoz.
29. Két névmás. 30. Kína betűi,
keverve. 31. G yüm ölcslekvár. 34. Becézett nőínév névelővel. 39. Testrész. 42. Elhagyta urát. 45. B ib lia i név. 46. Tésztaféle. 48. Adatveze'ő. 49. K ét névmás. 51. Nagyon fon. németül. 53. Erősség. 56. Felkiáltás. 60. Vissza : Kérdőnévmás. Beküldendő soro k: V ízszintes: 5, 28, 36, 54. Függőleges: 1. 20. 21, 31.
A z á p rilis i rejtvén y helyes m egfejtése:
V írs z ín íe s : 58. Zsombékos. 82. Ide
gesség, 99. Ereszt + Tizenhárom vérlanuk. Függőleges : 12. Gyorsvonat. 27. Incselkedés 29. Rimaszombat. Jutalm at n y e rte k : D öm ölör Imréné Tép. Szabó M ária Pápa, Szőllősy M ihály Tapolca. Szent O rsolya Zárda
Heves. Sőmen
Lajos Szombathely, Somogyi M arilla
Nagykanizsa. V in n a n d M argit Székesfehérvár. ReitvényszeJvény „SZEN T A N T A L " 1939. V.
159
1 r.
Május havi közös imas?éndékunk : Im ádkozzunk, hogy Szí Paskál k ö z b e n já rá sára Qz eucharisztikus Jézust minél többen szeressék és szo lg áljá k. — E z e n k ív ü l: egy beteg, felgyógyulásáért kér imasegítséget. Az Imaszövetségbe belepni lehet: Szent A ntal Imaszövetség K özponti Igazgató ságénál, Pápa (Ference^ekt és m inden ferences kolostorban. Beíratasi díj (felvételi füzet) egvszersmindenkorra 20 fillér. (Postaköltség külön.) Egyéb tagdíj nincs. Az Imaszövetség élő és megholt tagjaiért minden hó első keddjén szentmiséi m ondunk a pápai ferences templomban. A dom ányok. Szent A n ta l kenye rére : Bentzik Elza és Kató Nagykanizsa 5 P. M olnár Endréné Szentgotthárd 7'20 P. Pelczer Aladárné Balassagyarmat 1 P. Mórocz Jenőné Endrédujm ajor 10 P. Veszelák Erzsébet Nagyiván 70 fi!!.. H irt János Pécs 30 f ü l . özv. Bartakovics Imréné Vág 50 fill. Széni m isszióra ; M ály Lajosné 5 P. Szentmisére: Bentzik Elza és Káló Nagykanizsa 3 pengő. T agfelvétel.
zsenyi
János,
APÁCATORNA: Berta Edit. Berta László. Butc Istvánné. Bodó Ferenc. Barálh Gáborné. Baráth Anna. Ber zsenyi Gézáné. t Bert Babos György, Babos
Györgyné. B A T Y K : K o lle r M argit. + Katona M ária. + Korom Lajosné, + Kígyós Ignác K oller György, KoLler Györgyné. K o lle r Károly, Lukácsa Ferencné, L a ci Gyula. Laci Gyuláné, L a k i M ária. L a k i Sári. t L a ki János, L a k i Józsefné, L a k i István. L aki Istvánné. L a k i Róza. L a k i József L aki Józsefné. t Lisztes Zsófia, M aródi Istvánné, t M aródi József, Mészáros János Mészáros Jánosné. Mészáros József, M é száros Józsefné. M árkus M á ria . M árkus Ignácné, Mészáros Elemér, Mészáros K á roly, Mészáros Károlyné, M o ln á r Józsefné. M olnár Ilonka, t M olnár Ferenc, t M olnár K ároly, t Mészáros Ignác, M ázsí A nna, M álovics Erzsébet. M o ln á r Ferenc, M o l nár Ferencné, M olnár M ária, Jancsovirs Istvánné. Joó A nna, t Joó Lajos, Jagasits Jánosné. t Jankó A nna, Jakab József, Kises G izella, Kises Teréz, t Készéi József. I
M eghaltak. Németh István. K óbor K ároly, Happ M ihályné, Kiss Sándor, özv. G ál Pálné.
Férfi kolapot, ingei-, nyakkendól", cipót- sfb.
Nagy BélaZsölénél 160
vásároljunk I G yőr. — K.G . A. I’ogja. Telefon: 1100.
KESZTYŰ-, FŰZÓ-, HARISNYA-SZAKŰZLET
QVQszi divahujdonsága m e g e rk e z te k G Y Ő R
PAPA
BAROSS-ÚT 7.
KOSSUTH-U. 1.
'Nemzeti és pápai zászlók mindsn mérei-ben. Lakásberendezéshez szőnyegek, függönyök, paplanok, takarók, kárpítoskeüékek. Kerti székek és w eekend ágyak
NÁ
K I G yőr, Baross-út 21. szám.
K. G. A. tagja.
Telefonszám ; 584.
Jerichói rózsa, a Szentföld csodája.
V IR
Aranyhalak, haleleségek kaphatók.
csak
VIRÁGÜZLETBEN V E G Y E N I Győr, Deák F.-u. 6.
(Húspioc.) T e l.: 9-46
ZEISS punktál szemüvegeket, lorgneitákat, hőmérőket, rajz- és mérőeszközöket, fotócikkeket és kamarákat ajánlanak ■I
LI BÁ L ^ É S látszerészek. Cégtulajdonos: M a rz K á ro ly ,
Szent Antal előfizetőinek árengedmény!
BUDAPEST, VI., Teréz-körút 54. Nyugati p. u. szemben.
T e l e f o n : 129—956.
ízléses, elegáns női leányka kalapok a nagyobb választékban.
Gyomoppontásnál használjon
Olcsó árak! S z o lid k i s z o l g á l á s !
KHRMELITfl
Első győri /2Ő /|| kalapgyár
mmmnmmmf
« • • • • • • • • «■■■fi
’•••««••■HAB»
Tóth M. G y ő r , Deák-utca 5. Kisfaludy-u. 1.
sósborszeszt! M in d e n ü t t kapható
Intézeti sapkák lapok. Férfi és női kalapalakítást sz aksz er űen készítünk.
I
Ára ízléses üvegben csak
Takarékosság és a K. G. A. tagja. Eladás nagyban és ki csi nyben.
1-20 pengő.
Kelyhek, cibóriutnok, monstranciák I Kaf. Zárdák, Árvaházak, aranyozása, oltár-gyertyatartók,
Internátusok figyelmébeI
resztek, örökmécsesek vernirozását, ezüstözését, szobrok javítását, átfes tését vállaljuk.
Szentképek, kere
tek, szoborállványok falra is, örökmécs-olaj, oltárgyertya, füstölő szén. tömjén.
K ongregációs és más
szent érmek, diplomák.
Egyházi
szobrok készítése úgy therolyth, mint műkő- és fafaragásúak márványból is elsőrangú kivitelben
W EISZ FRIQYES
A Sárvári Pótkávégyár (fe lje sen koh vállolof) ajánlja gyórfm á n yo if: sárvári pótkávé, sár vári édesíteH m aláta
és 10
25 és 40®/o bobkóvéf fo rta lmozó Kubai „Sxem" k á v é k * veréket.
Elsőrendű árú, olcsó
árak, kedvező fizefési feltételek. Kérjen árajánlatot.
1»:» Tulajdo n o s:
Liseuxi Szt Terézke kegytárgyüzletében
L a ;:;
Né m e t h
józsefné
o bajor kir. uradolom g ő zté g la Alapítva: 1873-ban
Telefon 183*645
gyári intézőjének özvegye.
« « t t T T E W rN E M Z E T IN Y O M D A « T .
