KRONIKA. Megújult... Téli vadetetés a hegyekben Papp Albert festõmûvész boldogsága Koncertek: 15 éves a Memory Band. Tatabánya

, KRONIKA

FEBRUÁR 17. magazinja A közösségek ‹ 2009.

2009. február 17.Š I. évfolyam Š 1. szám

i l ú t n duná

KÖZ KÖ Z ÉL ET – KULTÚRA KU LTÚ RA Š ME MEGJELENIK EEGJE LE NIK HAVONTA KOMÁROM-ES KOMÁROM-ESZTERGOM ZTE RGO OM ME MEGYÉBEN GYÉ B E N

Tatabánya

Megújult...

A Jászai Mari Színház, Népház új arcát tárja elénk. Kicsit más, kicsit még szokatlan, de a miénk... (4-5)) (4-5

Múzeumi Barangoló

Esztergomiak a fõvárosban

•Téli vadetetés a hegyekben • • Papp Albert festõmûvész boldogsága • • Koncertek: 15 éves a Memory Band • MUTATVÁNYSZÁM. MÁRCIUSTÓL MEGJELENIK A HÓNAP ELSÕ HETÉBEN

2

természet

Erdőbe lépni szigorúan tilos!

Erdõlátogatási korlátozást és agancsgyûjtési tilalmat vezetett be területén a Vértesi Erdõ Zrt. február 15-étõl május 15-éig. A korlátozásra a vadállomány, a szaporulat védelme érdekében van szükség; a vaddisznók egy része már világra hozta utódait, õket követik a muflonok, a szarvasok, végül az õzek. A turisták csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak, egyéni kérelem esetén engedélyezhetik más területek használatát is. Az elõírások megszegõit pénzbírsággal büntethetik. Az egyéni vadászat nem zavarja az állományt, de gondot okozhatnak a kószáló, a vadat kergetõ turisták, vagy az olykor petárdázó agancsgyûjtõk. Már a hideg esõ elég ahhoz, hogy megfázzanak és elpusztuljanak a vackukból kizavart, néhány napos malacok. Komolyabb elhullás hosszan tartó hideg és magas hótakaró esetén fordul elõ. A Vértesi Erdõ Zrt. csaknem 45 ezer hektár területet kezel, amelybe beletartozik a teljes Vértes, a Gerecse nyugati, dél-nyugati területe, valamint a Bakonyalja észak-keleti része.

2009. FEBRUÁR 17. ‹

Téli vadetetés a hegyekben BARANGOLÓ Tervszerűen óvják az állományt A vadetetés az egyik legnehezebb feladat télen, amikor a kemény hideg miatt veszélyben vannak az állatok. A Tatabánya és Környe Föltulajdonosok Vadásztársaságánál jártunk: Geiszt Ferenc hivatásos vadász avat be az ilyenkor szokásos teendõkbe. – A mezõgazdasági munkálatok végeztével, a szarvasbõgés elmúltával a hivatásos vadász legfontosabb feladata a vadászterület felkészítése a téli idõszakra. Ilyenkor kell ellenõrizni a vadgazdálkodási berendezéseket, a sózókat, elvégezni a karbantartást, a szálas takarmányt kijuttatni a nagyvad-etetõkbe és beszerezni a lédús takarmányt. – Hogyan tehetik a vadászok elviselhetõbbé a vadak számára ezt az idõszakot? – Megnöveljük az etetési napok számát és a szemes takarmány menynyiségét. Próbálunk minél nagyobb nyugalmat, háborítatlan etetõhelyeket biztosítani a vadnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs vadászat a területen, hiszen ez az idõszak a legoptimálisabb a selejtegyedek kilövésére, a vadgazdálkodási terv teljesítésére. – Milyen az élet ilyenkor a vadászterületen? A sok csapadék feláztatta az erdei utakat és a mezõgazdasági kultúrát körülölelõ utakat. Hogyan boldogulnak? – Ha lehull a hó a szántás barázdáira és az erdõre, az emberbõl egyfajta nyugalom tör elõ, amikor pihenni látja a tájat. Az utakat próbáljuk kar-

GEISZT FERENC ETETÉS KÖZBEN bantartani, ennek ellenére a sárban kialakult mély barázdák, a fagyott talaj erõsen igénybe veszik a terepjárók alkatrészeit. Az etetés jóval tovább tart, mint a száraz idõszakban, emellett fontos, hogy legyen az autóban ásó, emelõ és a feltöltött mobiltelefon. – Milyen takarmány szükséges ebben az idõszakban a vadaknak, mi az ami a legjobban segít átvészelni a hideg, csapadékos idõszakot? – Ebben az idõszakban nagyon fontos a szarvasféléknek a megfelelõ mennyiségû rost kijuttatása. Ez lehet szárított formában bálázva magas fehérjetartalmú lucerna, lehet lédúsabb formában kukoricasiló, répaszelet. Ha nem juttatunk ki rostos tápanyagot, kárt tehetnek az erdõsítésekben és a rudas korú állo-

Veszélyben az apróvadak Okróczky Károly, a vadásztársaság elnöke szerint az idén a legfontosabb az õzállomány ivararányának és minõségének javítása, a vadkárok csökkentése.

OKRÓCZKY KÁROLY VADETETÉS KÖZBEN NÉGYLÁBÚ KEDVENCÉVEL

A gímszarvas a társaság területén vonuló vadnak számít, de a vaddisznó nagy számban van jelen, komoly károkat okozva a mezõgazdaságban – és már a város belterületén is. Az õz viszont nagyon jó élõhe-

lyeket talál: sok az elhagyott gyümölcsös, a lucernatábla. Az apróvad csökken van az új „ragadozók”, a házi macska, a vadat ûzõ kutya felbukkanása és a sok vaddisznó miatt. A vadállomány minõségi javításával, megfelelõ selejtezéssel kímélhetik, tovább örökíthetik a jó genetikai értékû egyedeket. Nagyon fontos az orvvadászat visszaszorítása, ami meglehetõsen nagy méreteket öltött a Vértes és a Gerecse vidékén.

mányokban. A vaddisznó sem tud a fagyott talajból táplálékot túrni magának, bekényszerül az etetõhelyekre. Az apróvadra is gondolnunk kell, hiszen a fagyott talajon nem találnak táplálékot. – A vaddisznók ilyenkor már megkezdik a malacozást, vannak már kismalacok a területen? – Még nem volt szerencsém kismalacokat látni, de heteken belül megkezdõdik a malacozás és az elsõ apró lábnyomok felbukkannak az etetõhelyek környékén. – Mennyire jelent veszélyt a kicsikre nézve ez a rengeteg csapadék és a szélsõséges idõjárás? – A kocák nagy zsírtartalékkal készülnek az ellésre, vastag anyatejjel erõsítik a kismalacok kialakulófélben lévõ immunrendszerét. A csapadékos idõszak és a fagy elvégzi a természetes szelekciót, a nem életképes egyedek elhullanak, ezzel is erõsítve a faj fennmaradását.

SZALAI LÁSZLÓ

DUNÁNTÚLI KRÓNIKA – A közösségek magazinja. Kiadó: VS Média Lapkiadó Kft., 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Felelõs kiadó: a kiadó ügyvezetõje. Fõszerkesztõ: Veizer Tamás. Telefon/fax: 34/511-245. Mobil: 30/37-37-038; 30/6929-469. E-mail: [email protected]. Nyomdai elõkészítés: Márk Info Hírügynökség. Szerkesztõség, hirdetésfelvétel: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Tel.: 30/69-29-469. Hirdetésszervezés: Kisbér-Tatabánya-Esztergom és vonzáskörzete: 30/91-62-639. Komárom és környéke: 30/71-48-468. A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk. A kiadó kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.Web: www.pontmagazin.hu. Nyomda: Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., Gyõr, Újlak u. 4/a. Tel.: 96/504-444. Ügyvezetõ igazgató: Szammer István. ISSN 2060-5609

3

kikapcsoló

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

Papp Albert boldogsága

KIÁLLÍTÁS Kemendollártól Tatabányáig – Vissza a gyökerekhez... TATABÁNYA Papp Albert festõmûvész képei láthatók a Kortárs Galériában március végéig. A zalai származású alkotó gyakori „vendége” a kiállítóhelyeknek, ahol sajátos hangulatú képeivel varázsolja el a szemlélõt. Sõt, még többet tesz: felébreszti a mélyen lelkünkbe zárt idõt. Papp Albert (71) Zalából, a két településbõl összeolvasztott Kemendollárról 1959-ben került a négy településbõl várossá lett Tatabányára. Hosszú idõ, mégsem vált tatabányai festõvé, nem vált bányászfestõvé, és nem lett urbánus festõ sem. Papp Albert dunántúli festõ maradt, képei a nagybányai iskola hatását viselik: a természetközeliség, a közvetlenség, a fény és harmónia jellemzi alkotásait. Kiegyensúlyozott, szinte idilli, olyan, amilyent az ember gyerekkorában átél, megtapasztal, és – ahogy Móricz Zsigmond írta – 10 éves koráig magába szív: utána egész életében ezekbõl a gyökerekbõl táplálkozik. Festményein a természet a háttér, amelyet alig érintett emberkéz; olyan nemes egyszerûséggel, ahogy csak egy kisfiú láthatja a világot. Ebben a világban nincsen klímaváltozás, nincsen infláció, nincs THM, nincs bûnözés, csak IDÕ van: az állatok kihajtásának, etetésének, a szõlõkapálás, a szüret, az aratás, a kenyérsütés... ideje. A háttérben ott az ember, a kér-

A megnyitón, balról: Pápai Ferenc, Papp Albert, Wehner Tibor ges tenyerû öregek, a világot felfedezõ gyerekek, a hajlott hátú asszonyok, az idõt ügyelõ, birtokló falusiak. Papp Albert képein ebbe az „idõügyelésbe” fárad, görnyed bele az ember, az arcokra az idõ múlása karcolja bele a ráncokat, minden évvel többet. Nem is akar mást megmutatni, és mi ennek örülhetünk, mert érzékelteti, legalábbis elhiteti velünk: innét jöttünk, s ide vissza is

Fény és harmónia, természetközeliség jellemzi képeit

térhetünk. Papp Albert boldog lehet: mély gyökerei vannak, és kapott szárnyakat is. Elemzõi írják: képein nincsenek emeletes házak, útjelzõ táblák, villanyoszlopok, hiányoznak a városi lét kellékei. De minek is, ha van hová – lélekben, gondolatban – visszakanyarodnunk, örüljünk annak, hogy milyen gazdagok is vagyunk. Még gazdagok vagyunk? Papp Albert több mint félszáz alkotását Wehner Tibor mûvészettörténész VAS ajánlotta figyelmünkbe.

Két percben... Néhány éve már megjelent megyénkben a Krónika; elõször a Nyugati, majd Megyei jelzõt biggyesztette a név elé az akkori szerkesztõségi csapat, ám 1995-ben nem sikerült gyökeret eresztenünk. A Krónika lényege azonban azóta sem enyészett el – saját lap volt, minden újságíró a magáénak érezte –, és a mondanivalónk sem lett kevesebb azóta. Legfeljebb a hangsúlyok változtak, néhány probléma komoly gonddá terebélyesedett azóta, néhány „ügy” talán érdektelenné is vált, de sok új téma jött helyettük. Mondhatnák, hogy a téma az utcán hever, de nem lennénk pontosak: a téma szembe jön velünk az utcán, vendégségbe jön beszédes barátok, csicsergõ gyerkõcök, a munkájukat féltõ apukák, a családért aggódó anyukák képében (is). Milyen témát látunk bennük? Az egyikben Micimackó legújabb kalandjait, a másikban azt, hogy jó lenne egy kistestvér a kicsinknek, a harmadikban azt, hogy mikor, hogyan, hová induljak munkáért? Egyedül menjek, vagy vigyem a három gyereket is – Európába? Ilyen témák nem üvöltöttek ránk az utca túloldaláról 1995-ben: akkor például a bányavagyonnal, a kárpótlással, a gyerekétkeztetéssel, az elsõ ipari parkokkal, foglalkoztunk. De sok új téma van, mondanivalónk is – sok! –, és most már lapunk is lesz hozzá. A Dunántúli Krónika, a közösségek ingyenes magazinja –, régi és új munkatársakkal. Annak idején azt a mottót választottuk, hogy „Ami eddig volt, az más lapra tartozik...” Ezt vallhatjuk, vállalhatjuk most is, függetlenként, és azért is, mert szerintünk a politika most is „más lapra” tartozik. Jöttünk nyitott lélekkel, és fityiszt mutatunk a – válságnak. A próbaszámmal itt vagyunk. VEIZER TAMÁS

Premier előtt – film az Irodalomról

TATA/TATABÁNYA Bereményi Géza mindig tud meglepetést szerezni. Az 1946-ban (az évszámnak most van jelentõsége) született író, dalszövegíró, dramaturg, színházi- és filmrendezõ egyik, 22 éves korában írt novelláját filmesítette meg. Negyven év után.

Az Irodalom premier elõtti bemutatójával februárban járt Tatán is, Tatabányán is. Beszélgetõpartnere mindkét helyszínen Jász Attila költõ, prózaíró volt. Az Irodalom címû magyar kisjátékfilmhez hátteret Papp Albert napokban megnyílt kiállításának képei nyújtották, az „irodalmi” hangulatot Bereményi Géza a novella felolvasásával teremtette meg. A roppant termékeny író számos novellája közül éppen az Irodalom címût választotta, amely egy nyughatatlan pesti fiatalember, a tehetségét bon-

togató írójelölt személyes élményeibõl fakad, de bátran kalandozik a fantázia, az irodalmi klisék világába. Ezekbõl gyúr össze az Író – a filmben Horváth Illés meggyõzõ alakításában – egy bonyolódó történetet bujkáló kémmel, fura látogatókkal, kitalált eseményekkel, amelybe lépten-nyomon belezavar a való világ. Mindkét világban a fõszereplõ a haldokló nagymama (Törõcsik Mari), aki bölcsen látja át: a családban, az utódokban hagyhatunk igazán nyomot magunk után. A film vitára sarkallta a vetítés nézõit, akiket az alkotói szándékokon túl az is érdekelte: milyen más értékrend szerint láthatjuk a világot fiatal felnõttként, mint – mondjuk – negyven év múltán meglett korú emberként. Az más kérdés, hogy mit kezdünk, mit kezdhetünk ezzel a felismeréssel.

TOM

JÁSZ ATTILA ÉS BEREMÉNYI GÉZA A KORTÁRS GALÉRIÁBAN

4

címlap

Megújult a megye teátruma

2009. FEBRUÁR 17. ‹

TTATABÁNYA Művelődési házból igazi színházépület négymilliárdból

A NÉPHÁZ ARCAI (A TATABÁNYAI MÚZEUM ARCHÍVUMA) A Népház a múlt század tízes éveitõl Tatabánya, Óváros egyik büszkesége. A klasszicizáló épületet a bányavállalat emeltette Nádler Róbert és Tooth Gyula tervei alapján, a ’30-as években átépült a fõbejárat, az ’50-es években oldalszínpaddal, öltözõkkel, táncteremmel bõvült; a hetvenes években pedig átesett az elsõ komolyabb felújításon. Az épület 1989 óta ad otthont színháznak: Éless Béla 11 éven át mûködtette az itteni teátrumot, amely 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét. A színház már az elsõ idõktõl kezdve évente csaknem 150 elõadásnak adott otthont. A fejlesztések elkerülhetetlenné váltak: 2003-ban a fenntartó önkormányzat pályázott a felújításra, bõvítésre, két év múlva elkészültek a tervek, 2007 tavaszán pedig megkezdõdött a bontás-átépítés. A lendület nagy volt, a munka látványos: a színház hátsó részén, a lebontott színpad helyén hatalmas teherautók jártak ki-be az épületbõl, eltûntek az ajtók, ablakok, csak a csupasz falak látszottak. Az akkori felfordulás képeit mára rend váltotta fel: hátul eltûntek az oda nem illõ mûhelyek, körös-körül park, parkoló fogadja a látogatókat az épület. Elöl a régi szárny látható, hátul egy funkcionálisan odaillõ, modern szárnyat húztak fel. Tatabányán az eddigi mûvelõdési házból igazi színházépület született.

KÉP A KÖZELMÚLTBÓL

(TOVÁBBI KÉPEK: WWW.PONTMAGAZIN.HU)

A Népház a város egyik leglátványosabb épülete: ha a Toroczkay Wigand Ede tervezte Cifra-palota – az egykori tiszti kaszinó – felõl vesszük szemügyre a patinás építményt, szembetûnõ a változás: a régi kis dombot – az Orfeusz-szoborral – tekintélyes lépcsõsor váltotta fel, amely hatalmas üvegajtókhoz vezet: az alsó fõbejárathoz. E kõrengeteg azonban szinte rátelepszik a régi épületre: a látványt még szokni kell. E fölött magasodik a régi bejárat is az eredeti lépcsõsorral: az épületbe itt is be lehet menni. Az alsó a szimpatikusabb, kevesebb lépcsõt kell mászni: bent – február közepén – éppen a hatósági ellenõrzések aktusai zajlanak: ottjártunkkor a tûzoltók vették szemügyre az épületet a kivitelezõ céggel és az alvállalkozókkal, valamint a színház dolgozóival. Aprólékos munka.

Évente 150 előadás Harsányi Sulyom László direktor hol a színészházból átalakított irodában, hol a színházban tartózkodik. – Nagy jelentõséggel bír, hogy professzionális színjátszás mûködhet Tatabányán, és hogy 20 év után teljesen megújulhatott az épület. A Jászai Mari Színház, Népház felújítására benyújtott pályázat annak idején megelõzte a Pesti Színházat, a gyõri, veszprémi, kaposvári teátrumot. Az 1,7 milliárdos állami támogatást a város csaknem 2 milliárdos önrésszel egészítette ki, amelynek eredményeként egy 7000 négyzetméteres épület valósult meg, így jelentõsen megnövekedett az eredeti Népház 4300 négyzetméteres alapterülete. Nagyszabású és látványos építkezésrõl beszélhetünk, ami a vége felé közeledik, olyannyira, hogy már zajlik a mûszaki átadás. Az újjávarázsolt, kibõvült épületben több funkciónak kell he-

Névjegy • Harsányi Sulyom László (1958), 2001 óta igazgató Tatabányán • Elnökségi tag a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesületében • Rendezõként õ jegyzi a Celestina, avagy Calisto és Melibea tragikomédiája címû darabot • Korábbi rendezése például A konyha, az Egy szerelem három éjszakája, a My Fair Lady. lyet adni: továbbra is itt mûködnek majd a Népház mûvészeti csoportjai, itt lesz a Városi Könyvtár és maga a SZÍNHÁZ, így, nagybetûvel, ahol évente akár 140-170 elõadást is bemutatnak. Megújultak a próbatermek, az emeleten hatalmas tánctermet alakítottak ki, amelyben a táncpróbák remélhetõen nem zavarják majd a nagyszínpadi elõadásokat. Az igazgató közben más szempontok szerint is bemutatja az új épületet. A Népház és a színház feladatait sikerült jól elválasztani: minden szinten van öltözõ vizesblokkal és a személyzet helyiségeivel. Egy tömbbe került a fodrászat, mosoda, varroda, ami lényegesen megkönnyíti majd a munkát. A kamaraterem a baloldali szárnyban található, és külön mosdó, öltözõ jut az ott fellépõknek is. – A régi épületben egy próbaterem töltötte be a kamaraszínház feladatát, most külön helyiség, igazi kamaraszínház épült e célra, külön bejárattal, így egy idõben lehet elõadást tartani itt és a nagyszínpadon. A nézõte-

ret az építészek úgy alakították ki, hogy a századelõ építészeti hangulatát, stílusát idézi meg. A jobb látási és hallási feltételek megteremtéséért kevesebb sorban ülnek majd a nézõk, de a zenekari árok befedésével plusz három széksorral bõvíthetõ a nézõtér. A férõhely kevesebb, mint volt: most 400, de a pluszsorokkal 430 színházrajongót is le tudnak ültetni. Ha a színházi tér lehetõségeit nézzük, sok minden mobilizálható, úgy alakították ki, hogy más rendezvények, például konferenciák megtartására is alkalmas, ahol az elõadót a hallgatósághoz közelebb hozhatják. – Egyedi, a nézõszámtól függõ tereket alakíthatunk ki – sorolja, hozzátéve: a süllyeszthetõ nézõtér helyén akár bálokat is rendezhetnek majd.

Színpad, technika A színpadtechnika minden valamirevaló teátrum lelke, lényege. Ez jelenti azokat a berendezéseket, gépeket, ami egy színházat megkülönböztet minden más kulturális intézménytõl.

5‹ 2009. FEBRUÁR 17.

Harsányi Sulyom László szerint e téren sokat léptek elõre. Az elismerõ mondatok végére azonban odakívánozik: de... – A ház felújítása az önkormányzat beruházásaként valósul meg, a testület szabta meg a kereteit, a város folytatta le a tárgyalásokat. Õk alakították ki a tenderterveket, nekünk tavaly õsztõl van rálátásunk a munkálatokra. Nagy örömünkre zsinórpadlás épült a házban, így a díszletelemeket függõlegesen is mozgathatjuk. Van oldalszínpad, hátsó színpad is, azaz oldalra is, hátulra is kitolhatjuk a díszleteket. Ennek a gyors színváltozásoknál van jelentõsége. A zsinórpadláson elhelyezkedõ gépészethez tartozik 6 gépi húzó, ami gombnyomásra mûködik. A többi

Megnyitó március 15-én és április 18-án A színház ünnepélyes megnyitását 2009 õszére tervezik. A város erre 3 milliót különített el. A Népház mgnyitói: március 15., vasárnap 18.00 Bányász Táncegyüttes mûsora Április 18., szombat 17.00 a Városi Könyvtár megnyitója 18.00 Orfeusz Színpad Az éves programok között szerepel Bányász Napi Gálamûsor, a Japán Szimfonikus Zenekar hangversenye is.

24 kézzel mûködtethetõ, ami azt jelenti, hogy ezeknél a díszletek mozgatásához szükséges húzókötelek mindegyikét külön-külön szakember mozgatja. – Nem erre számítottunk, de mi is most ismerkedünk a házzal, a berendezésekkel – jegyzi meg. Kinézünk a színészház ablakán. A park most még csupasz ágai mögött elõvillan a monumentális színházépület kontúrja. Új bemutatók ígérete.

„Csend, előadás!” Néhány dolog még hiányzik a házból, amelyeket biztosan be kell még szerezni: például a színházban elengedhetetlenek a Csend, elõadás!-t jelzõ fények. – A színházakban az elõadási tér környezetében ezek jelzik, ha próba vagy elõadás van. A házban ilyenkor még a színészek is lábujjhegyen közlekednek. De ez Népház is, gyerekek és felnõttek járnak különbözõ foglalkozásra, könyvtárba, úgyhogy nálunk különösen fontos, hogy a jelzõtáblák a helyükre kerüljenek! Az események mára felgyorsultak a színház körül. Az önkormányzat a Népház ünnepélyes megnyitóját március 15-ére tervezi. A társulat beköltözése is hamarosan elkezdõdhet. Nyár elejére be is lakják az épületet és megtanulják a technika kezelését. A színház ünnepélyes megnyitóját 2009 õszére ütemezték, így évadkezdéskor már a megújult épületben várják a közönséget. Az önkormányzat az ünnepélyes

évadnyitóra külön hárommilliót ütemezett elõ. A direktor szerint a színházi repertoárban lesznek meglepetések, sokszínûbb, változatosabb lesz a kínálat. – A színházgépészet jobban ki tudja szolgálni a zenés elõadásokat, a több, bonyolultabb díszletváltozást igénylõ darabokat. Az elektronikusan mozgatható zenekari árok, az új trégerek, a személyi süllyedõ, és a mobil, a színpadra telepíthetõ forgóberendezés is ezt segíti elõ. A színház idei költségvetése – beszélgetésünk idõpontjában – még bizonytalan. Tavaly 304 millió forintból gazdálkodhatott az intézmény, ebbõl 155,5 millió volt az állami, 50,5 az önkormányzati támogatás, a többit jegybevételbõl, pályázatokból és szponzorációból teremtette elõ a színház. A teátrum ebbõl 80 millió forintot (2007-ben 73 milliót) fordított színházi produkciók létrehozására és meghívására, a mûvészek honoráriumára. 2009-ben az állami támogatás várhatóan mintegy 150 millió forint lesz, amit a megyeszékhely önkormányzata 120 millióval egészít ki. A létszámot illetõen eltért a színház és a fenntartó álláspontja. Harsányi Sulyom László szerint 83 fõvel, két mûszakban, biztonságosan üzemeltethetõ a színház. A január végi közgyûlésen azonban az intézmény által kért plusz státusszám helyett a képviselõk 20 dolgozó felvételét támogatták, így 64,5 státusszal dolgozhatnak az intézményben.

Ellenõrzés – riasztóval Január vége, az egyik hatósági ellenõrzés napja: most a tûzoltók teremrõl teremre haladva ellenõrzik a riasztóberendezéseket, a füstjelzõket. Az idõnként felcsattanó éles szirénahang a kívülállónak furcsa, sõt ijesztõ, de az építõk és a tûzoltók nyugodtan dolgoznak tovább. Ha nagy a zaj, az a jó. Most. Lengyelfi László tûzoltó alezredes, a tûzmegelõzési osztály vezetõje készségesen tájékoztat az ellenõrzésrõl. Nagy hiba nincs, ami elfordul mégis – ne legyen hangfal a vízágyú elõtt, a tûzoltóautók mindig szabadon mozoghassanak – egy-két nap alatt helyrehozható. Az ellenõrzés kiter-

jed az épületre, a gépészeti rendszerekre: minden biztonságosan mûködjön, megfeleljen a szigorú biztonsági elõírásoknak. Tény, hogy a többnapos ellenõrzés után néhány nappal az épületet ismét végigjárják a szakemberek. A színpadnál a kivitelezõ képviselõje mutatja a több emelet magas zsinórpadlást, a világítástechnikát. Gyakorlatilag már minden készen van, csak a vadonatúj szõnyegek várnak még arra, hogy a helyükre kerüljenek. Az emeleten, az irodai szektorban pedig már költöznek a kivitelezõk, hogy hamarosan átadják helyüket a színházi adminisztrációnak.

VEIZER TAMÁS

Építész és színjátszó: „menet közben ismerjük meg a házat” László Tibor építészmérnök, az Orfeusz Társulat vezetoje csaknem tíz éven át a Népház mûszaki és mûvészeti vezetõje (is) volt. A megújult Népházról akkor szerezte elsõ „érdemi” benyomásait, amikor a megyei építészkamara tagjaival bejárta az intézményt. – A Népházban három funkciót kell összeházasítani. A színház, az amatõr mûvészeti csoportok és a könyvtár mûködése ütközések nélkül nehezen képzelhetõ el, hiszen mások a teremigények, a technikai szükséglet, ráadásul ezt az elkülönülést építészetileg nem sikerült megoldani – mondja László Tibor. – Amikor a kisebb költségvetés miatt elkezdõdtek az

alkudozások, a színházi szakembereket kihagyták a tárgyalásokból, nem láthattuk a tervváltozatokat, nem láttuk, hogy végül is mi valósulhat meg, s mi marad el. Az igények között szerepelt például, hogy kell egy süllyesztett és egy mobil forgószínpad. A kettõre nem volt pénzt, így kihúzták a süllyeszthetõt. A mobil forgószínpadot a színpad tetejére kell építeni, ami így 30 centiméterrel lesz magasabb és nehezen bedíszletezhetõ és bejátszható. A szakember hozzátette: a Népház elõtti parkosított rész, az Orfeusz-szoborral eltûnt, ezt a részt lebetonozták, aránytalan elõépítményt csináltak a ház

elé, ami nem illik oda, funkciója sincs. A lépcsõrengeteg, a kõburkolat több ezer ember mozgását feltételezi, de maximum 200 fõ mozgására lehet számítani. Most alul is csináltak egy fõbejáratot, az emeleten is van egy fõbejárat, két nagy elõcsarnok. Egyetlen színháznak sincs két fõbejárata, mert drága és kezelhetetlen, jegyszedõ is kétszer annyi kell. Kívülrõl nézve ez a kõrengeteg elnyomja a régi épület megszokott képét. -- Ezekbõl a felesleges beruházásokból meg lehetett volna csinálni a földalatti parkolót, ahonnét kabát nélkül fel lehetett volna menni az épületbe, nem úgy, mint a külsõ parkolónál.

Ráadásul ezek mind hátul, a garázsoknál vannak, mindenki hátulról jön a színházba, miközben elöl van a két fõbejárat. -- A könyvtár területét megnövelték, ami nem rossz, de nincs saját bejárata, csak a színházon keresztül lehet eljutni oda. Más a nyitva tartás, más a használói kör. Ha keveredik a funkció, az komoly gond, egyszerûbb lett volna megoldani, hogy külön bejárata legyen a könyvtárnak. – A kamaraterem? Hogy csak egy problémát említsek a sok közül, üvegfalakkal nyitott a parkoló felé, így világítás és zaj szempontjából kezelhetetlen. A vendéglátásban viszont nem lesz hiány: van színészpresszó, közönségpresszó, az elsõ emeleten, külsõ bejárattal, legfölül pedig egy büfé melegkonyhával a személyzetnek. Ez igazán ott

indokolt, ahol saját nagy társulat van, a színészek bent „élnek” a színházban, de Tatabányán más a helyzet. A vendéglátásra 600700 négyzetméter terület jut, ami arányaiban sok, helyette lehetett volna a Népháznak még egy kamaraterme, vagy filmklubja. A funkcionálisan fontos helyiségekre nem jutott tér, lent az elõcsarnok 210 négyzetméteres, a klubterem, aminek funkciója van, csak 70. Ez mind aránytévesztés – mondja. – Építészként néhány dolgot biztosan másképpen javasoltam volna megoldani. Színházi szakemberként -- második diplomám a színházmûvészetin szereztem –, azt mondom: sok a gond, de a próbák, a mindennapi munka és mûködés közben látjuk meg igazán, hol szorít a cipõ.

ER

6

zene

2009. FEBRUÁR 17. ‹

KÉPEKBEN

15

CSÓKA CSABA ALAPÍTÓTAG, MA VÁLLALKOZÓ

A RÉGI ÉS ÚJ TAGOK: DREXLER ZOLTÁN, VERECKEI ATTILA,POLMÜLLER ÁRPÁD, CSÓKA CSABA, RUSS PÁL, BECK JÓZSEF, NAGY LÁSZLÓ ÉS MARGIT JÓZSEF

Jubilál(t) a Memory Band

KONCERTEK Teltházas bulik Táttól Tatabányáig – A nosztalgia sosem elég Margit József néhány éve került a zenekarhoz. Elõtte sok más zenekar mellett a Kormoránban játszott. A legendás formáció több koncepcióváltáson esett át, és néhány régi tag az évek alatt elszakadt az együttestõl. A kilépõk alakították meg nemrégiben a Kormorán Memory Bandet, a KMB-t: a régi-régi nótákat játsszák. Vereckei Attila billentyûsként került a csapathoz: sok régi dal miatt szükség volt erre a hangszerre is. Attila számára az újak jöttek. Õ is. De harag nincs: a régiek együttes története „sztorikat” jelent, amiis eljöttek, játszottak, ünnepeltek. ken annak idején sokat bosszankodtak, A jubiláló koncertsorozat a kezdeti ma már derülnek rajtuk. Például azon, próbák helyszínén, Táton kezdõdött, hogy az egyik nyári fellépésükön a színmegfordultak több helyen, míg eljöttek pad elõtt nem locsolták fel a salakot, és sikeres koncertjeik egyik bevált helyszí- a harmadik szám után a táncolók olyan nére, a bánhidai porfelhõt csiPuskin Mûvelõ- A régi és új tagok náltak, hogy dési Házba. Köa zenekarnak zépen asztalok, •Russ Pál, basszusgitár –1993-97; szünetet kellett az elõtérben az •Csóka Csaba, akusztikus gitár –1993-98; tartani – amíg aulában szin- •Polmüller Árpád, ének, szaxofon–1993-2001; fellocsolták a tén, alig jut hely •Lauró Árpád, basszusgitár–1996-2002; teret, leporolták a táncosoknak. •Vágvölgyi Zoltán, hangtechnikus–1994-2005; a hangszereket. Beckl József •Beckl István, szólógitár, ének; Másutt az áramszerint „egyen- •Drexler Zoltán, dob; kimaradással s ú l y o z n i u k ” •Margit József, ének, basszusgitár; volt gond: csak kellett, már he- •Nagy László, szólógitár, ének; a koncert végén tekkel a koncert •Vereckei Attila, billentyûs hangszerek derült ki, azért elõtt teltházra nem tudtak hivatkoztak, hiszen túl sok asztalt sem idõnként játszani, mert ha a büfében koltehettek be. De akik eljöttek nosztalgiáz- bászt sütöttek a villanytûzhelyen valameni, ugyancsak elfáradhattak hajnali ket- lyik éhes rajongónak, leálltak az erõsítõk. tõig, és nem a sok ülésbe. A kolbász megsült, újra szólt a zene... A Memory Band tagjai bátran nyúltak A tatabányai koncerten sem a porral, vissza a múltba. Volt, van mibõl válogat- sem a villannyal nem volt gond. A jókedv niuk. A kezdetektõl játsszák a Beatles, a sem hibádzott, amikor felcsendültek a Tremeloes, a Rolling Stones, a Credence régi nóták – köztük a Jaggerék The Last Clearwater Revival, Cliff Richard és a Time címû „örökzöldje” –, amit a lelkes Shadows szerzeményeit, szinte rendsze- csapat „meglepetésként” játszott el a resen kérik a Spencer Davis, az Everly tudósító kedvéért. Akárcsak 15 évvel ezBrothers dalait, sõt, az Illés, Omega, Hun- elõtt, a nevezetes táti fõpróbán. gária is a „bulinóták” közé tartozik már. Kesze-kusza, „bulizós” 15 év után juNagy László elmondta: figyelik a közön- bilált a Memory Band. A fél évszázados séget is: ha fiatalabbak jönnek, a jó öreg zenei idõutazás most is megerõsítette: a rockbandák dalait mutatják be: az idõ- zene jó, és mi lélekben picit megint fiasebbeknek inkább a dallamosabb, vokális talabbak lettünk. Ha csak egy estére is. ER slágerzenébõl válogatnak. Kösz, fiúk!

DREXLER ZOLTÁN: PRÓBA, KONCERT, MUNKA

Buli van! – kiáltja néhány cimbora, a (régi) zene megszállottja. Ez a buli persze már nem „olyan”, mint jó pár éve, amikor fesztiválról fesztiválra autóztunk-vonatoztunk, az Almássy térre vagy éppen Pécsre, Debrecenbe. Ha jó zene van, nincs távolság. És nincs idõ sem. A 30-40-50 évvel ezelõtti zenék nem mennek ki a divatból, és nem is helyettesítheti semmi. Csak ha buli van, az „öreg rockerekkel” jönnek a gyerekek, unokák is. A zene örök. A Memory Band tagjai 15 éve tudják ezt, talán még régebben. A különbözõ megyei zenekarokból verbuválódott esztergomi, táti, tatabányai zenészek éppen másfél évtizede álltak össze, hogy felidézzék ifjabb korunk legendás zenéit – ötletükkel megelõzve másokat. Nagy László gitáros, a Concerto Zeneiskola tanára akkor 3-4 évet jósolt a nosztalgiahullámnak. A zenekar jócskán túlélte a jóslatot, olyannyira, hogy alig-alig tudtak eleget tenni az egyre gyarapodó koncertmeghívásoknak. Csóka Csaba szerint a hajszoltság kissé szétzilálta soraikat, néhányan kiszálltak,

MARGIT JÓZSEF: NOSZTALGIA MÁS MÛFAJBAN IS

VERECKEI ATTILA: BÕVÜLT A REPERTOÁR

POLMÜLLER ÁRPÁD: „OLYKOR VÁLTANI KELL”

RUSS PÁL: VISSZA A „HAZAI” VIZEKRE

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

7

közművelődés

MÚZEUMI BARANGOLÓ Kuny Domokos Megyei Múzeum és intézményei Š 2009. I. évfolyam 1. szám

Álruhás utazás Mátyás országába

RENESZÁNSZ ÉV A Kuny Domokos Megyei Múzeum nagysikerű vándorkiállítása A Nemzeti Kulturális Alap és a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége 2008-ban már harmadik alkalommal rendezett nagy országos, illetve határainkon átnyúló vándorkiállítást. A hazai kulturális élet a 2008-as esztendõben a reneszánsz jegyében zajlott. Természetesen a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum által megrendezett vándorkiállítás témája is ezzel az európai és benne a magyar történelem kiemelkedõ korszakával foglalkozik. A Mátyás országa címmel megnyitott kiállítás, melynek kurátora Schmidtmayer Richárd régész, kísérletet tesz a Mátyáskorabeli ország köznapi életének bemutatására. A kiállításon korhû ruhák, ékszerek, használati tárgyak, metszetek, fotók, installációk és enteriõrök hozzák közel a látogatóhoz a vidéki Magyarország és Mátyás király reneszánsz udvarának hangulatát. A látogató „az országot járva” betekintést nyerhet a falvak, mezõvárosok, szabad királyi városok világába és az egyházi életbe. A tatai kiállítás ideje alatt a tárlathoz kapcsolódó közmûvelõdési rendezvények, a reneszánsz irodalmi esték, a reneszánsz gyermektábor és a reneszánsz fesztivál várta az érdeklõdõket, a fiatalabb és idõsebb korosztályok képviselõit: ezeken a rendezvényeken a kiállí-

tást megtekintõ több mint tízezer látogató mellett több százan vettek részt. A tárlat kis túlzással mérföldkõnek is tekinthetõ a múzeum életében, hiszen a 30 millió forintos költségvetés európai léptékben adott lehetõséget arra, hogy a kiállítás látványtervének elkészítését, illetve az installációk kivitelezését az erre a munkára szakosodott céggel, a Narmer Bt.-vel végeztessük el. Az európai szinten kivitelezett vándorkiállítás kiváló lehetõséget nyújt nem csak a Kuny Domokos Megyei Múzeum, hanem az egész megyei múzeumi szervezet számára az intézményben folyó szakmai munka bemutatására és a szakmai, tudományos kapcsolatok bõvítésére, új együttmûködések kialakítására. A szakmai, muzeológiai hozadéka mellett komoly és korszerû kiállítás-tech-

nikai, illetve audiovizuális gyarapodást is hoz(ott), hiszen a vándorút végén a tárlatban alkalmazott technika a múzeumban marad, amelyet aztán be lehet építeni az állandó és idõszaki kiállításokba egyaránt. A kiállítás Tata, Zalaegerszeg és Lendva (Muraköz – Szlovénia) után az idén február 19-én Miskolcra érkezik, onnan pedig Debrecenbe és utolsó állomásként Sepsiszentgyörgyre (Erdély – FCS Románia) vándorol.

BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Kedves Múzeumlátogató! Egy 2008-as gondolat válik valóra most, hogy a Múzeumi Barangoló négy oldalon megjelenik a Dunántúli Krónika mellékleteként. Bár a Komárom-Esztergom megyei kulturális térnek múzeumunk már több mint ötven éve szerves része, a kulturális tér és lehetõségek folyamatos változása mégis arra ösztönöz bennünket, hogy a múzeum klasszikus feladatai mellett olyan tevékenységet is folytasson, amely lehetõséget nyújt az intézmény folyamatos fejlõdésére és a látogatói kör megtartására, bõvítésére. Ennek érdekében az egyik legfontosabb feladat, hogy mi magunk is részt vegyünk annak a generációnak a kulturális értelemben vett felnevelésében, melynek életében központi helyet foglal el a múzeum. Olyan emberekre van szüksége a magyar társadalomnak, akik korunk zavaros multikulturális világában megtalálják a magyar kultúrát és értékeit, felismerik annak közösséget, nemzetet megtartó és formáló erejét. Vitathatatlan tény, hogy a kulturális értékek felkutatása, õrzése és bemutatása a társadalom fejlõdése szempontjából jövõbe mutató tevékenység. Fontos, hogy az emberek a múzeumot, mint a nemzeti kulturális öntudat és büszkeség táplálásának kiapadhatatlan tárházát lássák. A megjelenés célját tehát a „látni és láthatóvá válni” gondolatban lehet tömören összefoglalni. A Múzeumi Barangoló a polgárok kulturális látását, tájékozódását, valamint a megyei múzeumi szervezet és a benne folyó munka láthatóvá tételét szolgálja. Mert az építkezõ kulturális barangoláshoz fontos a látás!

FEHÉR CSABA

Tata a fővárosban A Mûvészetek Palotájában február 22-én megrendezendõ „Hetedhét ország” címû rendezvényen február 22-én, vasárnap 10 órától Tata városa mutatkozik be.

RÉSZLET A KIÁLLÍTÁSBÓL, AMELYRE TATÁN TÖBB MINT TÍZEZREN VOLTAK KÍVÁNCSIAK. A TÁRLATOT VEZETI SCHIDTMAYER RICHÁRD

(FOTÓK: ARCHÍVUM)

A sorozatban minden hónap utolsó vasárnapján egy-egy magyarországi város és megye mutatkozik be, felvonultatva saját kultúrájának legjavát. Tata városát a Kenderke Mûvészeti Iskola, a Menner Bernát Zeneiskola, valamint a Tourinform Iroda képviseli a rangos országos rendezvényen.

8

Múzeumi Barangoló

RÖVIDEN Új lehetõség amatõr mûvészeknek A KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága és a tatabányai Kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthon a szûkebb hazánkban alkotó amatõr képzõmûvészeknek, csoportoknak nyújt bemutatkozási lehetõséget. Az Amator Artium sikerén felbuzdulva szakmai konzultációs napokat is szerveznek a mûvelõdési házban. A kiállítani vágyó alkotók munkáiból a szakmai elõkészítõ csapat válogat a kiállításra szánt mûvekbõl, amelyeket a szervezõk által fenntartott folyosógalériában mutatnak be, majd a megyei mûvelõdési intézményekben is megtekintheti a nagyközönség. Várják az amatõr képzõmûvészek, csoportok és szakkörök jelentkezését. Február 28-án, szombaton 10 órától megbeszélést tartanak a tatabányai Kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthonban (Tatabánya, Hadsereg út. 98. Tel.: 34/311-639). Információ: Husz Kata közmûvelõdési referens. Tel.: 20/555-0521.

A közmûvelõdési tevékenységrõl Adatszolgáltató: valamennyi alapfeladatként közmûvelõdési tevékenységet folytató állami, önkormányzati intézmény, társadalmi szervezet, gazdasági társaság, vállalkozás. Értesítjük, hogy a „Jelentés a 2008. évben folytatott közmûvelõdési tevékenységekrõl” címû adatlap összegyûjtését, feldolgozását és továbbítását a KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága végzi. A postai úton kiküldött vagy az internetrõl letöltött adatlapot kitöltve kell az intézménybe visszaküldeni március 1-jéig. (A http://kultstat. okm.gov.hu oldalról az adatlap már elérhetõ az útmutatóval együtt.) Ha az érintettek az internetes, gépi adattöltést választják, az elkészült adatlapot küldjék el a muzeum. [email protected] címre is. Ha nincs lehetõség internetes adatrögzítésre, a kitöltött adatlapot postai úton kell elküldeni március 1-jéig a következõ címre: KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága, Husz Kata részére, 2890 Tata, Néppark Információ: Husz Kata 20/555-0521 [email protected] Az adatszolgáltatás a 300/2007. (XI.9) Korm. Rendelet alapján kötelezõ és statisztikai kimutatás céljából történik. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamit a késedelmes adatszolgáltatás büntetõ- illetõleg szabálysértési eljárást von maga után.

2009. FEBRUÁR 17. ‹

Számvetés 2008-ról – tervezés 2009-re HELYZETKÉP Sikert hozott Reneszánsz Év

A

A Kuny Domokos Megyei Múzeum kiemelt szakmai feladatának a 2008. évben az elõzõ, szervezeti változások, munkafegyelmi problémák, belsõ szervezetlenség által okozott mulasztások rendbetételét, a szakmai hiányosságok pótlását tartotta, valamint azt, hogy eleget tegyen a 2007. évi vállalt kötelezettségeknek, így például a reneszánsz tematikájú idõszaki kiállítás megrendezésének, a nyertes pályázatokban foglaltak megvalósításának. Nem kevésbé szolgálta tevékenységünk a múzeum jó hírnevének helyreállítását a szakmai közvélemény és a nagyközönség elõtt. Kiemelkedõ szakmai siker a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumi Közlemények megszakadt sorozatának pótlása, egy év alatt 3(!) szám öszszeállítása. Megjelent az összevont 13-14. kötet és nyomdába került a 12. tematikus (régészeti) szám.

Új módszerek Irreálisan rövid idõ alatt, sikeresen elkészült a Reneszánsz Éve tiszteletére a Megyei Múzeumi Igazgatóságok Szövetsége NKA által támogatott kiemelt programjának, a ,,Mátyás országa” címû vándorkiállításnak a forgatókönyve, megszervezve a hozzá kapcsolódó PR- és marketing-tevékenységet, valamint kísérõ programokat. A kiállítást a tatai, már itt nagy sikert kiváltó bemutatkozás után, megrendezték Zalaegerszegen és Lendván (Muraköz, Szlovénia), kiváló szakmai visszhanggal, kivíva a szaktárca múzeumi fõosztályának elismerését. A kiállítás szakmai hozadékaként igen jó kapcsolat alakult ki a jelenleg legismertebb hazai kiállítás-tervezõ és –rendezõ céggel, a NARMER Bt-vel. Ennek köszön-

hetõen, hazánkban elsõként a múzeum egyik 16. századi sírkövet mérték fel az új mûszerrel, a tárgy-szkennerrel. E mûtárgy-felvétel és más reneszánsz mûtárgyaink révén is, rangos helyet kapott a múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum reneszánsz kiállításán.

Kész adatbázis Múzeumunk ismertségének mutatói a külföldi intézményektõl érkezõ megkeresések: az idén például a brünni (Csehország) Városi Múzeum kölcsönzött régészeti anyagot kiállítására, azt a megjelent katalógusban természetesen szerepeltetve. A 2007. év végén a KEMÖ közgyûlési határozataként, a fenntartó a múzeumra ruházta a kötelezõ megyei közmûvelõdési szolgáltatás ellátását. A szerteágazó feladatot egyetlen munkatársként Husz Katalin közmûvelõdési referens látja el. Elkészítette a megyei közmûvelõdési-mûvészeti csoportok adatbázisát, a szaktárca felé ellátta a kötelezõ adatszolgáltatást, megszervezte az Amator Artium pályázatot és a hozzá kapcsolódó kiállítást, amelyet a megyenapon láthatott a közönség. Munkájában a szolgáltatás ellátásával megyénk kivívta az OKM illetékes szakmai fõosztályának elismerését. Elkészült a megyei múzeumi szervezet 2008-2010. évi Fejlesztési Terve, amelyet a KEMÖ Közgyûlése jóváhagyott. A Fejlesztési Terv racionalizálási törekvése szellemében, a Kuny Domokos Megyei Múzeumban osztályokat alakítottunk ki (Társadalom-és Természettudományi Osztály, Mûtárgyvédelmi, Közmûvelõdési és Marketing Osztály, Gazdasági és Üzemeltetési osztály. Az

A múzeum az idén együttmûködési megállapodást ír alá a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal.

NÉPRAJZI ÖRÖKSÉGÜNK RITKA GYÛJTEMÉNYBEN. RÉSZLET AZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSBÓL

A PATINÁS ÉPÜLETNEK NEVET ADÓ NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBRA osztályvezetõk: Schmidtmayer Richárd, Fehér Csaba, valamint Tolnai Istvánné (gazdasági vezetõ), a jobb munkaszervezés és a hatékonyabb ellenõrzés érdekében. A Fejlesztési Terv alapján az idén a beruházások tekintetében kiemelten fontosnak tartjuk a következõket. Mivel a Nepomucenus Malom épületegyüttese és udvara megérett egy alapos rekonstrukcióra, illetve az épületben található állandó kiállítás a felújításra, ennek megvalósítása a 2009. évi terveink között abszolút elsõbbséget élvez.

A győri csata A megye tulajdonában lévõ és a múzeum szakmai felügyelete alatt álló ászári Jászai Mari Emlékház új kiállításának megvalósítása is a 2009-es esztendõ feladata. A helyi önkormányzattal együttmûködve, a lehetõségek függvényében, szeretnénk az épületet és környékét is helyreállítani. Az idei pályázati rendszer sajátosságai következtében két alkalommal pályázhattunk a megyei múzeumi közlemények sorozatának remélhetõleg ismét folyamatos megjelentetésére. Ez azt is jelenti, hogy munkatársainknak több tanulmányt is el kell készíteniük az általuk mûvelt szakterületrõl. Megfogalmazott kiállításpolitikánk alapján a 2009. évi idõszaki kiállításaink változatos összetételükkel remélhetõleg sok látogatót vonzanak falaink közé. Az év kiemelt történeti kiállítása az 1809. évi gyõri csata évfordulójára készül. A napóleoni háborúk Tata történetére is hatással voltak, ezért a város önkormányzatával közösen készülünk a jubileumra. Nemzetközi kapcsolatainkat bõvítve, az idén írjuk alá az együttmûködési megállapodást a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal.

DR. FÜLÖP ÉVA

megyei múzeumigazgató

9

Múzeumi Barangoló

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

Műtárgyak a múzeum gyűjteményéből TATAI VÁR Ki volt Esterházy József? A török elleni visszaszerzõ háborúkat követõen, a pénzszûkével küzdõ Habsburg-udvar elõszeretettel egyenlítette ki tartozásait magyarországi birtokokkal. Így került az 1697-tõl ismét királyi birtok Tata (a vár és a hozzá tartozó uradalom) az udvari hadiszállító báró Krapff család kezére. Tõlük vásárolta meg 1727-ben a tatai uradalmat az Esterházy család ifjabb, fraknói grófi ága kiemelkedõ személyisége, gróf Esterházy József országbíró (1682-1748), növelve kezén lévõ, családi javakból, birtokadományokból és egyéb vásárlásokból kialakult birtokkomplexumát. Eszterházy József gróf 1711-ben Komárom vármegye fõispánja lett. Részt vett a törökellenes háborúkban, így az 1716. évi gyõztes péterváradi ütközetben is. 1724tõl a Hétszemélyes Tábla elnöke, 17331741 között horvát-szlavón-dalmát bán. Közjogi pályafutásának csúcsaként, 1741tõl az országbírói tisztet töltötte be Élete utolsó éveiben, részt vett a porosz-osztrák háborúban, 1741-tõl mint a dunántúli részek fõparancsnoka. Esterházy József kiterjedt, a horvátországi részektõl Pozsony vármegyéig terjedõ birtok-együttese igazgatási központja Tatán épült ki, s 1729-ben elkészült az elsõ gazdasági utasítás is. Mivel a megmaradt népesség mellé a belsõ migráció nem adott elegendõ munkáskezet, a birtokos 1733. február 4-én pátenst bocsátott ki, s ezzel megindult a Német-Római Birodalom területérõl a német jobbágyok nagyarányú, szervezett betelepítése uradalmaiba. A kép, amely hadi trófeumokkal ábrázolja a birtokvásárlót, a majki Eszterházykastélyból származik. 1741 körül készült,

Táncos találkozó A KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága, Kisbér Város Önkormányzata és a kisbéri Wass Albert Mûvelõdési Ház megrendezi a 2009-es Felnõtt Néptánccsoportok Megyei Fesztiválját május 16-án, szombaton a kisbéri Wass Albert Mûvelõdési Házban. Várják a megyei néptánccsoportok jelentkezését, ha részt vennének e nemes megmérettetéssel egybekötött hagyományõrzõ napon. A szervezõk kérik, hogy a jelentkezõk az idõ rövidsége miatt telefonon jelentkezzenek a KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága telefonszámán, és ily módon jelezzék részvételi szándékukat március 1-jéig: 34/487-888, 20/555-0521 Információ: Husz Kata közmûvelõdési referens.

RÖVIDEN Megyei szervezetek tanácskozása Hazánk 19 megyei múzeumi szervezete, illetve múzeuma – érdekeik védelmére – 2004-ben megalapította a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetségét. A szervezet az idei elsõ tanácskozását Siófokon tartotta. A tagmúzeumok képviselõi beszámoltak 2008. évi tevékenységükrõl illetve a 2009-es terveikrõl. A tanácskozáson részt vettek a szaktárca múzeumi fõosztályának vezetõi is. A kétnapos megbeszélésen a megyei múzeumok régészeti tevékenységével kapcsolatos problémák (a szakszolgálat szerepe) váltottak ki parázs vitát. A résztvevõk tájékoztatást kaphattak az idei pályázatokról. Intézményünket – amely nagy szakmai elismerést vívott ki e a körben is a Mátyás-kiállítással –, dr. Fülöp Éva múzeumigazgató, Fehér Csaba osztályvezetõ és László János régész képviselte.

Digitális adatfeldolgozás

ismeretlen magyarországi festõ mûve. A festményen helyet kapott a griffes Esterházy-címer is. A festmény jelenleg a Kuny

Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításán, a tatai várban látható.

DR. FÜLÖP ÉVA

Bábfesztivál áprilisban

NYERGESÚJFALU Sokan jelentkeztek a versenyre Hívják és várják megyénk gyermek bábcsoportjait az április 18-án megrendezendõ bábfesztiválra. A rangos eseménynek a nyergesújfalui Ady Endre Mûvelõdési Ház ad otthont. A Komárom-Esztergom Megyei Gyermekbábosok Fesztiválja verseny jellegû és a szakértõ zsûri arany, ezüst és bronz minõsítést ad majd a résztvevõknek. Ekkor választják ki azt a csoportot, amelyik majd képviseli megyénket júniusban Egerben, a Gyermekbábosok Országos Fesztiválján. A megyei fesztivál díszvendége a mindenki által ismert, a felnõttek körében is népszerû bábmûvész, Kemény

Henrik lesz, aki elõadást is tart a bábmûvészet különös világáról, a bábjáték kulisszatitkairól. Az idén emlékezünk meg Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulójára. A kettõs jubileum méltó megünneplése érdekében a szervezõk kérik, ha mód van rá, Benedek Elek mese-feldolgozással készüljenek a versenyre (ez nem kizáró feltétel). Jelentkezni március 1-jéig lehet. Az Adatlapot 15-éig kell visszaküldeni. Információ: KEM Múzeumok Igazgatósága, 2890 Tata, Néppark Husz Kata közmûvelõdési referens Telefon: 20/555-0521 E-mail: [email protected]

A múzeumi mûtárgyak hagyományos, papír alapú nyilvántartása mellett új követelmény a digitális adatfeldolgozás. A múlt év számítógépes fejlesztésének köszönhetõen múzeumunkban is megkezdõdött a gépi adatrögzítés. Az új nyilvántartási módszerrel széleskörûbb adategyüttest lehet rögzíteni egy-egy mûtárgyról. A kutatók munkájának egyszerûsítése mellett az elektronikus adatszolgáltatás a külsõ kutatók munkáját is könnyíti. A digitális feldolgozást a képzõmûvészeti és numizmatikai gyûjteményekkel kezdte el a múzeum.

Kiadványok újra – támogatással A múzeum közleményeinek 1995 óta folyamatos megjelenése 2005-öt követõen sajnálatos módon megszakadt. A megyei múzeumi szervezet elõzõ vezetõsége által tartalmilag és formailag nem megfelelõ módon elõkészített és felügyelt kötet miatt az NKA támogatásának visszafizetésére kényszerült. Mivel ez a múzeum szakmai elismertségére kifejezetten káros hatással volt, az elmúlt évben törekedtünk a kötet megjelentetésére. A 13-14. kötet, illetve a 12. tematikus szám megjelentetésével sikerült a közönség és a szakma kedvezõ megítélését újra megszerezni. A sok érdekes tanulmányt tartalmazó kiadványt a szakembereken kívül a történeti kérdések iránt érdeklõdõ közönségnek is a figyelmébe ajánljuk.

10

FELHÍVÁSOK „Õsz idõ 2009”

TATABÁNYA A Kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthon az idén is meghirdeti az „Õszidõ 2009” Nyugdíjasok Vers- és Novellaíró Pályázatát. A kiírók célja az, hogy irodalmi alkotásaik révén lehetõséget és nyilvánosságot adjanak idõs embereknek, hogy a próza és a költészet nyelvén valljanak mindannyiunkról, múltunkról, jelenünkrõl és jövõnkrõl. A jeligés pályázatra benevezhet minden nyugdíjas. A pályázó nevét és címét külön zárt borítékban kell mellékelni. Egy személy legfeljebb egy pályázatot nyújthat be, és egy jeligéhez maximum 3 vers vagy 1 novella tartozhat (legfeljebb 4-5 oldal terjedelemben), amit kizárólag írógéppel vagy számítógépes szövegszerkesztõvel elkészítve tudnak elfogadni. A munkákat postai úton kérik a mûvelõdési otthon címére: 2800 Tatabánya, Hadsereg u. 98. – feladóként feltüntetve a jeligét (a pályázó nevét, címét, esetleg telefonszámát, e-mail címét a mellékelt borítékban lehet megadni). A pályázatok beérkezési határideje: 2009. március 30. Az eredményrõl minden pályázó értesítést és emléklapot kap. A díjkiosztó gálán elhangzanak majd a díjazott és kiemelt pályamûvek. Információ: 34/311-639, e-mail: [email protected]; valamint [email protected].

Versmondók ALMÁSFÜZITÕ A Petõfi Sándor Kulturális Szabadidõközpont és Könyvtár Magyarország Német megszállásának 65. évfordulójára megyei versmondó-versenyt hirdet Háború és Béke címmel. A verseny idõpontja: március 19., csütörtök 10 óra, helyszíne: Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház. Két kategóriában – általános iskola felsõ tagozat (5-8. évfolyam) és középiskola (9-13. évfolyam) – jelentkezhetnek a diákok. A jelentkezési lap kérhetõ a mûvelõdési házban, amit március 1-jéig kell visszaküldeni (2932 Almásfüzitõ, Petõfi tér 6.) Nevezni egy kötelezõ és egy szabadon választott háborús illetve béke témájú verssel a magyar és a világirodalomból. A zsûri tagjai: Turczi István tatai születésû József Attila-díjas költõ, Simonyi István (Oktatási és Kulturális Minisztérium), Bebesi Horváth Kata színésznõ, Meleg Gábor médiaoktató és drámatanár, Orosz Dániel. Információ: Szûcs József, telefon: 70/329-7766.

Múzeumi mi Barangoló Ba B ara ra

2009. FEBRUÁR 17. ‹

kiállítás „ zene „ elõadás „ játszóház Kiállítás TATABÁNYA – február végéig Bajnok Gábor Lóerõk címû fotókiállítása a kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthonban. TATABÁNYA – február 20-áig tekinthetõ meg a kistérségi kézmûves és helytörténeti vándorkiállítás. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás települései 2008 októbere és 2009 szeptembere között rendszeresen bemutatkoznak: a kiállítások tatabányai helyszíne A Közmûvelõdés Háza. A negyedik bemutatkozó település: Tarján. TATA – február 21. és március 15. között látható a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központ emeleti galériájában a „Válogatás a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központ képzõmûvészeti gyûjteményébõl” címû kiállítás. TATA – február 26-áig megtekinthetõ „A mi katonáink” címû hadászati makettbemutató a Helyõrségi Klubban. TATABÁNYA – február 28-áig Roma származású festõmûvészek – Gazsi Hajnalka, Danó Judit, Farkas Ervin – tárlata A Közmûvelõdés Házában. TATABÁNYA – február 28-áig tekinthetõ meg Papp Albert kiállítása a Kortárs Galériában (A Közmûvelõdés Házában). ESZTERGOM – március 1-jéig tekinthetõ meg „A Római Birodalom limese – Pannonia határa mint világörökségi helyszín” címû kiállítása a Balassa Bálint Múzeumban. ÁCS – március 14., szombat 15.00 Az 18481849-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján „Mert tenni mertünk a honért” címmel numizmatikai kiállítás a Zichy-kastélyban. Megnyitja: Vámosi László, a Magyar Éremgyûjtõk Egyesü-

letének alelnöke, az Éremgyûjtõk Tatai Szervezetének titkára. KOMÁROM – március közepéig látható Tolnay Imre képzõmûvész kiállítása a Csokonai Mûvelõdési Központ Kisgalériájában ÁCS – március végéig tekinthetõ meg a „Régi mesterségek” – Aranymosás címû kiállítás a Sméja Galériában (Bartók Béla Mûvelõdési Ház).

Előadások TATA – február 25., szerda 17.00 Benda Kálmán történész szakmai munkássága: a Tatai Népfõiskolától a Károli Gáspár Református Egyetem alapításáig. Elõadó: Veliky János történész. Helye: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár. ALMÁSFÜZITÕ – március 14., szombat A költõ visszatér. Program a Petõfi Sándor Mûvelõdési Házban. OROSZLÁNY – március 17., kedd 17.00 Oroszlány Barátainak Köre a mûvelõdési központban a „Civileké a Ház” sorozat részeként, Várossá válásunk útján címmel helytörténeti elõadás. Az elõadó: Moczik Andrásné könyvtáros, helytörténész.

Könyvbemutató TATABÁNYA – március 2., hétfõ 17.00 Gallai Rezsõ: Kertvárosi Krónika címû könyvének bemutatója a Bányász Mûvelõdési Otthonban.

Zene, tánc, játék TATA – február 20., péntek 18.00 A Menner

Bernát Zeneiskola tanulóinak elõadása. Zenekari, kórus- és kamarazenei hangverseny. NAGYIGMÁND – február 21. és március 6. között fotókiállítás és néptáncfesztivál az Árgyélus Néptáncegyüttes évtizedes történetébõl a mûvelõdési házban az Árgyélus és a Zúgó Néptáncegyüttes szervezésében. TATABÁNYA – február 28., szombat 14.00-17.00 Farsangi Malvin nap. Ingyenes játszóház és játék cserebere, 16 órakor jelmezes felvonulás A Közmûvelõdés Házában. TATABÁNYA – március 1,. vasárnap 14.30 Bánhidai Kézmûves Vasárnap a Puskin Mûvelõdési Házban. KOMÁROM – március 1., vasárnap 14.00-14.00 Húsvéti játszóház a koppánymonostori mûvelõdési házban. TATABÁNYA – március 8., vasárnap 14.00 Mesekuckó Vasárnap. „Az aranyág nyomában” – hogyan éltek régen a lányok és a fiúk? A színek titkos jelentése, tarka képek, tavaszi virágok készítése a Puskin Mûvelõdési Házban. NAGYIGMÁND – március 9., hétfõ Nõnapi ünnepség a községházán a Kézimunka szakkör szervezésében. NAGYIGMÁND – március 11-12., szerda-csütörtök 9.00 Gergely-járás a Napközi Otthonos Óvodában. ALMÁSFÜZITÕ – március 19., csütörtök 10.00 Megyei versmondó-verseny Háború és Béke címmel a Petõfi Sándor Mûvelõdési Házban.

Várjuk a közmûvelõdési intézmények programjait. Információ: 20/555-0521

IX. József Attila Vers- és Prózamondó Verseny TATABÁNYA A Közmûvelõdés Háza ad otthont március 13-án, pénteken 9-tõl a IX. Országos József Attila Vers-, Énekelt Vers- és Prózamondó Verseny megyei elõdöntõjének. Nevezni március 4-éig lehet.

A versenyre amatõr vers- és prózamondók, verséneklõk jelentkezését várják, akik betöltötték 14. életévüket és befejez-

ték tanulmányaik nyolcadik évfolyamát. A jelentkezõk a megyei versenyre két verssel, megzenésített verssel, vagy prózával nevezhetnek – József Attila vagy Radnóti Miklós életmûvébõl válogatva. Az egyenletesebb elbírálás érdekében kérik az énekelt vers kategóriában indulókat, hogy valamennyi nevezett mû énekelt vers legyen. A nevezési lapokat március 4-éig kell

elküldeni A Közmûvelõdés Háza, Pápai Ferenc, 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1. címre. Nevezési lap kérhetõ itt is, vagy letölthetõ a www.kozmuvelodeshaza.hu honlapról. Az országos döntõ április 9-10-11. között lesz, szintén A Közmûvelõdés Házában – tudtuk meg a szervezõktõl. Információ: A Közmûvelõdés Háza, Pápai Ferenc. Telefon: 34/310-644.

XVIII. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó TATABÁNYA A Magyar Drámapedagógiai Társaság 2009-ben is meghirdeti az Országos Gyermekszínjátszó Találkozót. A felmenõ rendszerû találkozó Komárom-Esztergom megyei fordulóját A Közmûvelõdés Háza rendezi április 3-án, pénteken 9 órától. A találkozóra az általános iskolás korúak érdeklõdésének megfelelõ elõadással lehet nevezni mûfaji és tematikai megkötés nélkül. A mûsoridõ alsó tagozatos csoportoknál 15 perc,

felsõ tagozatosoknál 25 perc. Az induló csoportok tagjainak 20%-a lehet idõsebb, mint 14-15 év. (Az a csoport, amelyik elindul az Országos Diákszínjátszó Találkozón, ugyanazt az elõadását nem nevezheti a fesztiválra!) A gyermekszínjátszó csoportok részvételi szándékukat március 1-jéig jelezhetik. A jelentkezés csak elektronikus levélben (e-mail) lehetséges, amit a jelentkezõnek meg kell küldenie A Közmûvelõdés Házának ([email protected]) és a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak ([email protected]) is. Jelentkezési lap a www.kozmuvelodeshaza.hu weboldalon.

A Múzeumi Barangoló a Kuny Domokos Megyei Múzeum támogatásával készült. A tartalom összeállította, a cikkeket írta: dr. Fülöp Éva, Fehér Csaba és Husz Kata. Információ: 20/555-0521

Selyemfonal – a kapocs

KIÁLLÍTÁS Bemutatkozott az esztergom-kertvárosi kör a fővárosban ESZTERGOM/BUDAPEST A fõvárosban, a Rákoskerti Mûvelõdési Házban mutatkoztak be az esztergom-kertvárosi Selyemfonal Képzõmûvész Kör tagjai. A mai „nehéz” idõkben szemet-lelket melengetõ rendezvényen szûkebb hazánk egyik alkotó közössége mûvészetének sokszínû palettáját kínálta a fõvárosi közönségnek.

RÖVIDEN Kistérségi kiállítás KÖRNYE A Tatabányai Kistérségi Kulturális Kerekasztal települései tavaly szeptemberben indították útjára a kézmûves és helytörténeti vándorkiállítást. Most a környeiek mutatják be a tárlaton id. Szántó Jánosné és Lengyel Ferencné kézimunkáit, Soltész László rajzszakos tanárának olajfestményeit, Pákozdi Noémi kerámiatárgyait, valamint a Glász József munkáiból fából faragott címereket, emléktárgyakat. A kiállítás részeként láthatók Lehrreich Nándor és Simon Péter fotói is a helyi általános iskolában.

Turisztika, jövő, kép

Diáktudósok előadásai a főiskolán A bemutatók közül a zsûri a legjobb három alkotást díjazta; a tatabányai Árpád Gimnáziumból Wiszt Ferenc bemutatóját a sokkoló elektromágnesességrõl, a tatai Eötvös József Gimnázium ûrkutató szakkörének elõadását (Bakonyi István és Varga Tamás Norbert közremûködésével), és az oroszlá-

A konferencia résztvevõi: diákok és tanárok

nyi Lengyel József Gimnáziumból Egresy Istvánt, a Vértes sziklagyepeinek és füves területeinek vizsgálatáért. Az árpádos Szentirmai Klaudia különdíjat kapott 20 perces filmjéért, mely azt mutatta be: becsületes emberek is hajléktalanná és ezért megbélyegzetté válhatnak. A nem nyertes elõadások között is voltak érdekesek: Mudri Miklós (tatabányai kereskedelmi iskola) a reneszánsz konyhát mutatta be, Márkus Anna (tatai református gimnázium) az erdélyi fejedelmi felségjelvényekrõl szólt, Mihóczky Erzsébet (Bárdos gimnázium) a reformkori magyar útleírásokat elemezte. A konferencia megnyitóját az Erkel Ferenc Zeneiskola diákjainak mûsora színesítette: Bencsik Eszter, Soproni Nikolett, Szunyi Nóra fuvolán, majd Hartmann Csaba és Czencz Máté tangóharmonikán TOM mutatta be tudását.

MEGYE A Komárom-Esztergom megye turisztikai fejlesztési stratégiájáról tartottak workshopot a megyeházán szûkebb hazánk idegenforgalmi szakembereinek részvételével. A Turisztikai jövõkép címû vitaanyagot az Inn-Side Tanácsadó Kft. állította össze, és Turi Bálint, az idegenforgalmi bizottság elnöke, valamint a tanácsadó cég vezetõi ismertették. A korábbi stratégiához képest módosított jövõkép egyik vezérgondolata a színvonalas idegenforgalmi szolgáltatások, turisztikai csomópontok fejlesztése (Esztergom, Komárom, Tata, Bábolna-Kisbér, Oroszlány-Majk), a TDMszervezetek kialakítása.

IV. Nőnapi Operettgála Tatán és Esztergomban TATA Március 9-én 19 órától negyedik alkalommal várjuk Önöket Tatán, a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központban egy fergeteges operettshow-ra – neves énekesek és kiváló táncosok közremûködésével, a Pesti Magyar Operett Színpad elõadásában. A kis- és nagyoperettek mesés világa vadonatúj nõnapi gálamûsorunkban. Sztárvendég: Leblanc Gyõzõ és Tóth Éva. Jegyek elõvételben kaphatók Tatán a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központban. Telefon: 34/380-811 ESZTERGOM Március 10-én 19 órától Esztergomban, a volt Technika Házában szintén 19 órától az operettshow sztárvendége Kovács Zsuzsa. Jegyek elõvételben kaphatók Esztergomban, a volt Technika Házában. Telefon: 33/313-888. Információ a gáláról: 30/99-04-733.

FIZETETT HIRDETÉS

Az amatõr alkotóit összefogó kertvárosi szervezetet Juhász Bálintné, Erzsike gobelinkészítõ alapította 2005-ben. Négy gobelinkészítõ, négy festõ-grafikus, két fotós és egy üvegfestõ volt az alapító. Azóta társult hozzájuk kézimunkázó, gyöngyfûzõ, hímzõ, porcelánfestõ, tiffany Az esztergomiak ajándéka a házigazdáknak készítõ. Mûködési helyüknek a Féja Géza Közösségi Házat választották, aminek az igazgató, Tóth Tamás Szlovákiában több alkalommal is. Az vényein voltak vendégek. A mostani szívbõl örült. iskolákban rendszeresen kézmûves kiállításon nagy szakmai siker és Az elmúlt évek alatt a ház megha- foglalkozásokat tartanak. A helybeli érdeklõdés mellett mutatkozott be a tározó, erõs, aktív bemut atkozása- kör csoportosan. szervezete lett. Tavalyelõtt a „kert-” nevû te- ik, már a ház éves A zsúfoltságig megtelt kiállító teÖnálló munkán programjába szer- remben Lipcseyné Horváth Ágnes lepülések találkozóján vett vesen beépült. kívül tapasztalatigazgatónõ méltatta a találkozás jerész Kertváros küldöttsége, A kör tagjai feb- lentõségét, majd Hollós János közcsere, egymástól tanulás, egyéni velük együtt a Selyemfonal ruár 7–én a fõváros ismert újságíró mutatta be a kört és és csoportos kiXVII. kerületében, tagjait, s egyben ajánlotta a falakon, állítások tartása Képzõmûvész Kör tagjai is. a Rákoskerti Mû- a tárlókban lévõ sokszínû anyagot az meghatározó a tevelõdési Házban érdeklõdõk figyelmébe. A kör tagjai a vékenységükben. Számos kiállításon rendezték meg a csoportos kiállítást. szakszerû bemutatást maguk készívannak túl, bemutatkoztak Eszter- A mûvelõdési ház munkatársai de- tette ajándékkal köszönték meg. NAGY TIBOR gom városrészeinek kiállító helyein, cemberben a helyi Féja Nap rendez-

TATABÁNYA A megye középiskoláiban mûködõ tudományos mûhelyek a „Tudomány utánpótlása” nevû konferenciáján a Tatabányáról, Tatáról, Komáromból és Pápáról érkezett diákok csapatai 11 elõadást tartottak a fõiskolán.

11

kikapcsoló

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

12

gazdaság

Támogatás a vállalkozásoknak

2009. FEBRUÁR 17. ‹

KAMARA Visszájára fordult a korábbi gazdasági előny „A pénzpiaci és gazdasági válság megyei hatásai” címmel szervezett tanácskozást a megyei önkormányzat a megyében mûködõ érdekképviseleti szervezetek, ipari parkkal rendelkezõ önkormányzatok és a szakszervezetek képvise-

A

Az év elsõ napjai szomorú statisztikákat mutatnak: annyi munkanélküli van megyénkben, mint 2005 végén. Szûkebb hazánkban csaknem tízezer álláskeresõt tartanak nyilván, ez a gazdaságilag aktív népesség hat és fél százaléka – a regionális munkaügyi központ szerint, ám a szám napról napra nõ. A hivatal tájékoztatása szerint novemberben és decemberben 1700 új munkanélkülit regisztráltak. A Közép-dunántúli régióban 1 év alatt 23%-kal, míg országosan lényegesen kisebb mértékben, 7,3%-kal bõvült a nyilvántartott álláskeresõk állománya. A megye kirendeltségei közül Tatabánya körzetében következett be a legnagyobb mértékû, 33 százalékos létszámnöveke-

Tata, Ady Endre út 1-3. Telefon: (06 34) 586 910

lõinek részvételével. A szakemberek elemezték a helyzetet, ismertették javaslataikat. A tanácskozás végén gazdasági érdekegyeztetõ fórum alakult. A gazdasági kamara a hitelességet és a meggyõzést tartja fontosnak.

dés. A megyében a bejelentett létszámleépítésekben érintettek csaknem egyharmada külföldi, döntõ többségében szlovákiai munkavállaló. A helyzet elemzésére gazdasági érdekegyzetetõ fórum alakult. Komoly szerep hárul a gazdasági kamarára is. Juhász József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a válság a mi megyénkben mérhetõ le a legjobban. – A gazdasági válság egyik legszembeötlõbb hatása: korábban örültünk, hogy sok cég telepedett le megyénkben, ez most a visszájára fordult. A megye a legjobban prosperáló térség volt, sok multi cég olyan ágazatokkal jelent meg a térségben, amelyeket keményen érint a recesszió. A válság elõtt kedvezõ gazdasági

mutatókkal büszkélkedhettünk, most éppen ellenkezõleg. – A cégek milyen lépéseket tehetnek? – Két hónapja a Suzukinál jelentõs leépítés kezdõdött, a szlovákiai munkavállalókat megkérdezték, hogy vállalnák-e hogy 3 havi fizetett felmondás után nem térnek vissza a munkahelyükre. Közben néhány napra a leállt a gázszállítás, emiatt szüneteltetett termelés, ami ebben helyzetben még elõnyös is volt. Komáromban a Nokiának okoz gondot, hogy csökkent a beszállítók rendelésállománya. – Mérhetõek ezek a következmények? – A hatást lemérni egyelõre nehéz, a munkaerõpiacon már fél éve érzékelhetõ, hogy visszjönnek a korábbi ingázók, de ez érzékeny kérdés, mert nem biztos, hogy visszamehetnek majd. Viszont több nagy cég próbálja megmenteni a dolgozókat; ha egy szakképzett vagy betanított dolgozót elküldenek, utána nehéz visszahozni. – Sok kereskedelmi cég ütött tanyát a megyében, mert nagy volt a vásárlóerõ. Az állás nélküliek számának növekedésével azonban ezek a cégek érezni fogják a kedvezõtlen hatásokat. – A nagy cégek átvészelhetik ezt az idõszakot, a kicsik aligha. A kiskereskedõk, kényszervállalkozók még gyorsabban mennek tönkre. Lassanként minden ágazatot érint a válság: eddig a legkevésbé az élelmiszeripart sújtotta, és mivel a megyében más az iparszerkezet, ezekbõl a cégekbõl kevesebb is van. Az autóipari vagy az ehhez kapcsolódó elektronikai cégek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Egy példa: tíz éve még egy hazai beszállítója sem volt a Suzukinak, ma több mint száz és sok köztük a megyei. – A kamara elnökeként, vállalkozóként mit vár a közelmúltban megalakult konzultatív fórumtól? – Szükség van olyan grémiumra, amely politikamentes, ahol a résztvevõk érdek nélkül ütköztetik a nézeteket, amibõl

Juhász József: „A megyei kereskedelmi és iparkamara igyekszik kihasználni a támogatási lehetõségeket. Azon kevés szervezet közé tartozunk, ahol nincs ügyfélfogadási idõ. A tatabányai és esztergomi székházban minden vállalkozó számíthat a szervezet segítségére.” kialakulhat olyan álláspont, amit meg lehet valósítani. Ez többszöri forduló után formálódhat ki, a szakmai részt mindkét politikai erõnek értelmeznie és alkalmaznia kell, ha csak nem elvont tudományos megállapításokra szorítkozunk. – Milyen eszközök állnak rendelkezésre? – Kevés, és csak a meggyõzéssel tudunk hatni a józan észre. Jómagam a hitelességre helyezem a hangsúlyt. Ha a reformokra is kiterjed a javaslathalmaz, az csak akkor valósítható meg, ha a közvélemény elfogadja. A gazdaság nagy bajban van, ezért lehetõséget kell teremteni arra, hogy képes legyen kilábalni, de nyomon kell követni a pénz útját. A kamara sok mindenre képes, hiszen a szervezetben nagyobb a bizalom, mint a napi politikában. Ezt az elõnyünket igyekszünk is kamatoztatni. – Milyen módon? Milyen lehetõségeik vannak? – A gyors információszolgáltatás, erre szolgál a honlapunk, hírlevelünk, a sajtóval kialakított kapcsolataink, és tagságunkkal évek óta mûködõ közvetlen a levélkapcsolat. Kamarai vezetõként mindig is vallottam, hogy ez a testület fontos szócsöve lehetne a mindenkori kormányzatnak, hogy a kis- és középvállakozások felé idõben közvetítsük az információkat, megértessük a gazdaságpolitikai elképzeléseket. Tapasztalatunk, hogy ettõl minden kormány ódzkodik, mintha

attól tartana, hogy túl erõs lesz a kamara. Így a fontos dolgok is késve jutnak el a vállalkozásokhoz. A multik? Õk legtöbbször nem a magyar kamarán keresztül jutnak az információkhoz, az anyacégek kormányzati szinten egyeztetnek. – Régi gond, hogy a kis- és középvállalkozásainknak nincsenek forrásaik, a bankok is óvatosabbak velük. – A forráshiány most még fokozottabban jelentkezik, a bankok is óvatosabbak. A pénzintézetek eddig sem arról voltak híresek, hogy segítik a vállalkozókat, inkább a lakossági fogyasztást hozták fel. A kamarák egyik eszköze a vállalkozások lendületbe hozására a Széchenyi kártya, ami a forráshoz jutást 25 millióig segíti. Az új rendszer könnyebb, akár egy évig is használhatja a pénzt a vállalkozó, nem kell negyedévenként feltölteni. Most újabb konstrukció van kialakulóban, várjuk, hogy bevezessék. Az önkéntes kamara kevesebb pénzbõl gazdálkodik, de 20 milliós keretünk volt vissza nem térítendõ támogatásra, amibõl a számítógép vásárlást, elektronikai fejlesztést ösztönöztük, 100 ezer forint értékig, 50%-os önrészre. Támogattuk a mesterképzést, a honlapkészítést. Az idén is 15 millió forintot tervezünk ezekre a célokra. – Kiknek szolgáltat a gazdasági kamara? – Az önkéntes kamara tagjai szélesebb körben veszik igénybe a szolgáltatásainkat, és mondhatjuk, hogy ma már 30-40%ban a nem tagok is jönnek hozzánk segítségért. Népszerûek a klubjaink is, amelyek egy-egy szakma képviselõit hozzák öszsze, függetlenül attól, hogy kamarai tagok vagy sem.

VT

Véleménycserére hívjuk olvasóinkat e hasábokon: a SZÓRA-bíró címû rovatunkban sokakat foglalkoztató hírekhez, jelenségekhez fûzzük hozzá a magunk álláspontját. Most ezek a hírek „választottak” minket: már az elsõ alkalommal kiderült, bármit is szemelnénk

ki, mindannyian mást és mást látunk az információk mögött, más és más emóciókat keltenek. S ez természetes is. Régiúj „krónikás” újságírónk, Sinkó Gyula ötletének rögvest akadtak pártolói: e gondolatbörzébõl születtek meg az elsõ „kommentárjaink”. „Csendes Toll” Jász

Megkéselt sportolók

szett világban élünk. Minden megtörténhet. És meg is történik. Ülõ Bika halálának szomorú története jut eszébe CsT-nek. Az élõ legendát, az öreg indián törzsfõnököthadvezért saját törzsének fiai gyilkolják Egy román, egy horvát és egy szerb meg a rezervátumban, mindegy, hogy a kézilabdázó – az MKB Veszprém KC sápadatrcúak bíztatására, vagy félelem– játékosai ünnepelték magyar sporttársuk kisfiának világrajöttét február 8-án, vasárnap. Hajnaltájt a szórakozóhelyre nagy társaság érkezett, közülük három férfi több emberbe is belekötött. Egyikük mellkason szúrta Marian Cosmát, aki a kórházba szállítást követõen életét vesztette. Másik két játékost, Ivan Pesicst és Zarko Sesunt súlyos sérülésekkel szállították a veszprémi kórházba.

Veizer Tamás: Román, szerb és horvát sportoló ünnepli egy magyar kisfiú megszületését Veszprémben, aztán jön az etnikum, amelynek népes csoportja évek óta terrorizálja a várost. Most, ki tudja, milyen okból, jönnek, célirányosan és gyilkolnak, sok család életét keserítik meg végleg – a részvét szavai kevesek most. Nincs mentség, nincs mellébeszélés: egyre aggasztóbb a (cigány) bûnözés az országban. Ha védeni akarjuk polgárainkat, az itt élõ magyarokat és nem magyarokat, jogokat kell adni a rendõröknek. Tekintélyük intézkedéseiktõl lesz.

13

„a hír szent, a vélemény szabad”

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

Attilán keresztül üzen nekünk: ezekhez a „topikokhoz” is hozzáfûzi bölcsességeit; jómagam is szerényen hozzáillesztem saját álláspontom, olykor talán indulattal fûszerezve. Szubjektíven, ahogy egy-egy hír „szóra bír” minket. S lesz folytatás, másokkal is.

élni, nem lesz villany, „nem lesz más csak ennyi: imádni az istent és egymást szeretni.” Most, amikor ezeket a sorokat írom, újra itt ülök a pszichiátrián, csak a születésnapom idejére engedtek ki, de a családom elég gyorsan visszahozatott…

SZÓRA -bíró

bõl, vagy részegségbõl. Tizennégy éves fiát is rögtön utána lelövik, nehogy méltó utóda lehessen. Ebben a nagy közös rezervátumban (amit Európai Uniónak hívnak) hasonlóan érzi magát Csendes Toll. Ha nem térnek villámgyorsan észhez a törzsek, ahogy amerikai kontinensen élõ rézbõrû testvéreink idõben észhez tértek, el fogunk tûnni. Nyomtalanul, mint a február közepi friss hó a forgalmas aszfaltutakról. Uff, Csendes Toll beszélt, és Marian Cosma temetésének közvetítése után elmond egy halk imát. És levágja haját õsi Sinkó Gyula: Most egy román fiú lett indián szokás szerint a gyász jeleként. És az áldozat és cigányok (meg magya- egyáltalán, beszélhetünk még a szeretet rok) voltak a támadóik. Ezeket a gát- szóról? lástalan gyilkosokat szigorúan meg kell büntetni. Nem minden „idegen” tolvaj, bûnözõ, ellenség, zömében becsületes EMBEREK vannak minden nép fiai között. Én tanítottam olyan cigány család gyerekeit, akiknek az anyjuk vérmérgezésben halt meg, a szomszéd szobában A nemzetközi akcióba több megyei egy döglött ló feküdt. Mi lett volna veszervezet bekapcsolódik márcus 28lünk, kedves olvasó, ha mi is oda szüán, szombaton, hogy egyórás villanyletünk? Bentlakásos iskolák kellenek, lekapcsolással hívja fel a figyelmet az fel kell számolni a cigánytelepeket, meg energiatakarékosságra. Az eseménykell tanítani õket gazdálkodni, szakmát hez különbözõ környezetvédelmi adni a kezükbe. Újabban Esztergomban programok párosulnak. minden intézményben dolgoznak cigány emberek, a Töltés utcai cigánysoron spanyol szerzetesek élnek közöttük, Sinkó Gyula: Március 28-án nálunk is leegyre több cigány rendõrt alkalmaznak: kapcsoljuk a villanyt, hogy a születésnapi sok ilyen kéne még. Lehet, hogy csak tortán égõ gyertyák jól látszanak. Miután akkor oldódik meg a cigány kérdés, ha elfújom ezeket, akkor sem hagyom majd Kolompár vagy Lakatos nevû köztársa- felkapcsolni a pilácsot, tartok egy rövid beszédet a sötétben az ünneplõknek az sági elnökünk lesz? energia válságról, felhívom a figyelmet a Uff. Csendes Toll beszél. (A továbbiakban Földünk energiapocsékolására, és bejeCsT, azaz Tecumseh dédunokája, Td, 21. lentem, hogy a lakást és a kocsit eladtam, századi, kisvárosi indián. Hisz indiánok és megvettem egy tanyát. Holnap költövagyunk mindannyian, ahogy kedven- zünk! Lesz ott víz, szabad élet, tartunk cünk, Kõnigh Péter énekelte egykor…) majd csirkét, kacsát, tehenet, gazdálkoCsendes Toll azt mondja veszett és elve- dunk a földecskénken. Nyugodtan fogunk

A Föld órája – civilekkel

Veizer Tamás: A néhány perces elsötétítés elõtt fényárban úszva világítunk rá, hogy miért kapcsoljuk le a villanyt. Középtávon ez a befektetés megéri: a hosszú távra már nincs idõnk. Csendes Toll szerint többször kellene ilyen akciót szervezni. Mert mirõl is szól valójában ez a gesztus? CsT számára kedvenc író-filozófusát idézi meg, Henry David Thoreau-t, aki a százötven évvel ezelõtti Amerikában lakatlan vidékre költözik, a Walden-tó partjára, majd tapasztalatait összegezve könyvet ír a nomád élet csodáiról. Elgondolkodik egy csendes, nyári estén, amit hallani vél, az vajon az Uránus földöntúli hangja vagy a zsalu sarokvasa. Saját maga építette kunyhóban él, saját maga készítette kenyeret eszik. Két évig. Nekünk most erre egy órányi lehetõségünk adódik. (Amúgy sincs hova kivonulni.) A sötétben egy órán keresztül lehet ülni és végiggondolni az életedet. Vagy csak ülni és bambulni magad elé. Tévé és dévédé helyett fejbõl elmesélni kedvenc mesédet a gyerekeidnek. (Ha még emlékszel rá. Ha nem, találj ki…) Bebújni a nõ mellé, akivel élsz, és egy teljes órát csak ráfordítani. (Legfeljebb javulnak a népesség-csökkenési statisztikák.) És még egy csomó mindent lehet egy óra alatt csinálni a sötétben, ám hadd ne kelljen ezt Csendes Tollnak folytatnia. Használni kellene a belsõ energiaforrást is néha…

kevesebb lett a házasok körében is, jelentõsen nõtt viszont a nem házasoknál: utóbbiak aránya 1995-tól napjainkig 47-rõl 61%-ra emelkedett. A KSH szerint az 1990-es évek végéig a kétgyermekes nõk szakíttatták meg leggyakrabban a terhességüket, ma viszont már a gyermektelenek. Tervezik, hogy több pénzt irányoznak elõ az abortuszokra. Veszélyben a gyes, a gyed intézménye is. Sinkó Gyula: Esztergom Szent Miklóssal megpróbál az ár ellen úszni, bár ebben a nehéz piros ornátusban, nagy ormótlan süveggel, vattaszakállal meddig lehet a felszínen maradni, azt nem tudom! Veizer Tamás: A sok beszédnek és a sok családbarát programnak a kevés gyerek a vége. Egynémely országban egyetlen jogszabály van: a gyerek kétéves koráig az anyuci megkapja a teljes fizetést, utána pedig vissza kell fogadni a munkahelyén. Kiszámítható, tervezhetõ, megnyugtató. Az eredmény? Egyre több kis francia születik. A családtervezés nálunk egyre egyszerûbb: vagy család – gyerekkel (gyerekekkel) –, vagy munka és megélhetés, sokaknál a túlélésre játszva. A nyugdíjakat, egyebeket meg majd cilinderbõl varázsoljuk elõ.

Csendes Toll kamaszkorában nem értette az összefüggést az abortusz és a télikabát között a Cseh Tamás-Bereményi dalokban. Aztán persze rájött, nem szürreális, költõi vízió köti össze e látszólag távoli fogalmakat, hanem ok-okozati viszony. Kell-e szabályozni, szabad-e szabályozni a magzat, egy leendõ emberi lény életlehetõségét. Csendes Toll szerint ez elsõsorban a Nagy Szellem, a sápadtarcúaknál pedig istenük feladata. Lenne. De. Gyilkosságnak tekintendõ-e a magzat orvosi eltávolítása. Miközben az örökbefogadandó (nem etnikai kisebbségû) gyerekekért óriási sorban állás folyik. Miközben egy elhamarkodott gyerekvállalás egyszerre három ember életét is tönkreteheti. Mi a megoldás, szabályozás, tiltás vagy kontroll nélküli mûtéti beavatkozás az élet szentségébe? Csendes Toll már elég bölcs hozzá, hogy tudja, a válaszok (a télikabátot el kell adni az abortusz kifizetése érdekében) ma már nem intézhetõek el ilyen egyszerûen. Ne ítéljünk felsõbb hatalmak helyett, se az abortusz mellett, se ellen, szögezi le CsT. A sápadtarcúaknak még mindig lenne mit tanulniuk az indiánoktól. Az egyik legegyszerûbb dolgot Sánta Õztõl: Sose A statisztikák szerint az utóbbi évek- szûnjetek meg emlékezni. ben csökkent az abortuszok száma,

Támogatott abortuszok

14

közügyek – hirdetés

2009. FEBRUÁR 17. ‹

Közösen pályáznak a rendőrséggel

Informatikai képzés civileknek

TATABÁNYA Együttmûködési megállapodást kötött a napokban a KomáromEsztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság és a Komárom-Esztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A megállapodás szerint az együttmûködõk a jövõben kölcsönösen tájékoztatják egymást elsõsorban a bûnelkövetés és az áldozattá válás elkerülése érdekében, közösen indulnak pályázatokon, rendezvényeket szerveznek és ösztöndíjrendszert vezetnek be, amellyel a rendõrség támogatja a rendõrnek készülõ romákat.

MEGYE A United Way - Vértes Vidéke Alapítvány ingyenes e-civil informatikai képzést tart február 24-én és 25-én 13-18 óra között az alapítvány székhelyén, A Közmûvelõdés Házában. A „civil” résztvevõk informatikai alap- és középfokú ismereteket, valamint a civil szervezetek munkáját segítõ tudást (internethasználat, kommunikáció számítógép segítségével, munkarõpiaci ismeretek, adománygyûjtés) sajátíthatják el. Információ: 34/318-265, E-mail: [email protected])

Márkushegy leáll OROSZLÁNY/TATABÁNYA A Vértesi Erõmû (VÉRt.) márkushegyi bányája a nyáron egy hónapra leáll, mert kétmilliárd forintot meg kell takarítania a cégnek. Ezt Szabó Pál, az erõmû elnökvezérigazgatója jelentette be.

A bányaüzem dolgozóit június 15-étõl egy hónap szabadságra küldik, a 240 erdélyi bányásszal szerzõdést bontanak. A döntések a VÉRt. 2100 saját munkavállalóját most nem érintik. A cégel szemben a tulajdonosok elvárják, hogy építse le a több év alatt felhalmozott szénkészletét és költségtakarékosan tevékenykedjen. Az erõmû depóin jelenleg 780 ezer tonna szenet raktároznak: a 8 milliárd forint értékû készlet hét hónapra elegendõ. A szénkészlet leépítése érdekében július 15-étõl egyfrontosra alakítják át a bányát. A kétfrontos termeléssel évi 14-15 petajoule hõértékû szénmennyiséget hoztak a felszínre, az egyfrontossal ez 8-9 petajoule-ra csökken.

Miért érdemes a Rotary segítségével adományozni?

Üzletkötõt keresünk Feltétel: jó szervezõkészség, csapatmunkában való részvétel, saját gépjármû, vállalkozói igazolvány. Telefon: 30/37-37-038; 30/69-29-469

MERT az adományok 100%-a eljut a rászorulókhoz. Ez a szám segélyszervezeteknél átlagosan 60%, alapítványoknál 40%. A rotaristák ugyanis saját pénzükbõl fedezik mûködési költségeiket, és saját munkájukkal is részt vesznek az adományok eljuttatásában. MERT nemcsak mondjuk, hogy minden adomány 100%-a eljut az érintettek-

hez, hanem garantáljuk is, hiszen személyesen kísérjük végig az adományok útját. Minden adomány mellé saját pénzünket és munkánkat is befektetjük, így személyes érdekünk is, hogy minden összeg célba érjen.

MERT rotarista nem lehet akárki. Csak olyan ember lehet tag, aki életútjával

vagy tudásával bizonyította klubtársai elõtt, hogy elkötelezettje a humanista eszmének és munkának.

MERT a világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb humanista szervezete, amely már többször bizonyította, hogy képes hatékonyan és gyorsan segíteni, akár világméretû problémák megoldásában, mint például a járványos gyermekbénulás megszüntetése. (X)

15

életmód – környezet

‹ 2009. FEBRUÁR 17.

Varázslatos hatás az ENCIÁN-nal TATA Marcus Aurelius írta egykor: „Aki harmóniában él önmagával, harmóniában él a világmindenséggel is.” A kétezer éves római császári bölcselet vezérli a tatai Encián Oktató és Gyógyító Központ vezetõjét, dr. Szabó Zsuzsannát. Gyógyítóként, fogorvosként régi dédelgetett álmát váltotta valóra, amikor olyan helyet teremtett meg a Berta Malom legfelsõ szintjén, ahol testi, lelki és szellemi táplálékra találhat bárki. Itt minden érzékszervünket megszólítják, így miközben a szemünk tapsol a bíbortól, türkisztõl, a bõrünkön érezzük a gyertya melegét. Február 22-én 10 órától 17 óráig nyílt napon tapasztalhatja

A központ programja

meg minden érdeklõdõ az „encián” varázslatos hatását... – Az encián különleges gyógynövény, amelynek gyökerét sok helyütt ma is gyógyításra használják. Egy neves angol orvos, Edward Bach mintegy hetven éve dolgozta ki a róla elnevezett Bachvirágterápia elméletét és gyakorlatát, amelynek lényege, hogy a természetben található gyógynövények eszenciájának használatával az emberek segíthessenek önmaguk lelki problémáin. Összesen 38 eszencia van, a 12. az encián, amelyet neveznek a hit virágának is: ez a hit önmagukban, elképzeléseinkben, csak kitartásunk is legyen hozzá! A 12es számnak több területen is jelentõsége van, sokféle értelmezés fûzõdik hozzá, a tarot-kártyában is. Ezért választottuk az enciánt a központ nevéül. Szándékunk,

Február 28., szombat: Játékos önismeret Március 1., vasárnap: Játékos önismeret Március 7., szombat: Táplálkozási tanácsadás Március 8., vasárnap: Táplálkozási tanácsadás Március 14., szombat: Megérzések megértése (Intuíció) Március 15., vasárnap: Megérzések megértése (Intuíció) Szerda: 17.30-tól jóga jellegû torna Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap egyéni sorselemzés az alábbi módszerekkel: asztrológia, numerológia, tibeti hangtál,

hogy közösséget teremtsünk, ahol az emberek jól érzik magukat, alkotnak, tanulnak. A képzés anyagát is ennek szellemében állítottuk össze kiváló tanárok, szakemberek közremûködésével – meséli lelkesen a központ vezetõje, dr. Szabó Zsuzsanna. Az asztrológia, numerológia, kabbala és tarot, színterápia, pszichológia, makrobiotika – amely a keleti és nyugato táplálkozástudomány ereményeit veti össze – segít önmagunk megismerésében, összeveti a keleti és a nyugati filozófiák, tudományok tanításait például a táplálkozásban, a szellemi és testi egészség megõrzésében. Mindezek mellett játékos önismerettel is foglalkoznak, gyógyító tevékenységgel, ami a tibeti hangtálaktól a Bach-virágterápiáig terjed, de lesz kinezológia és életfaelemzés is.

tarot, Bach-virágterápia, kabbala-életfa elemzés, családállítás... A foglalkozások péntekenként 16, szombaton 14 és vasárnap 9 órától kezdõdnek.. Cím: 2890 Tata, Mikovényi u. 60. BERTA MALOM. Információ: www.encian.hu. E-mail: [email protected]. Tel.: 30/347-8658; 30/611-6138.

– Betekintést nyerhetnek mindebbe azok, akik február 22-én, vasárnap ellátogatnak a központunkba, ahol 10 órától 17 óráig nyílt napot tartunk. Délelõtt rövid elõadásokat hallhatnak az említetteken túl családállítás, játékos önismeret témakörében, és a megérzések fejlesztése mellett hölgyeknek szóló személyiségfejlesztés is szerepel a programban – tájékoztat a központ vezetõje. – Az elméleti bevezetõ után a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat e témakörök iránt érdeklõdõk, s mindeközben kézmûves alkotó mûhely várja azokat, akik a szellemi feltöltõdésen túl tárgyi emlékekkel is szeretnének gazdagodni. Lesz lehetõség ajándéktárgyak, ékszerek készítésére fémbõl és éghetõ gyurmából (millefiori), de lesz porcelán- és üvegfestés, megismerkedhetnek a szalvétatechnikával, vagy készíthetnek termésekbõl képeket, tárgyakat. Mindenki találhat magának kedvére való elfoglaltságot.

A Föld Órája 2009 – a Vértes Centerben

KÖRNYEZET A klímavédő civil szervezetek közös akciója március 28-án, szombaton délután Tatabánya is csatlakozik a Természetvédelmi Világalap (WWF) világméretû klímavédõ akciójához, a „Föld Órája 2009” elnevezésû programhoz. A Tájak, Emberek, Környezet Egyesület több „környezetbarát” civil szervezettel, szolgáltatóval együtt március 28-án, szombaton 16 órától a Vértes Centerben különféle programokkal és gyertyafényes koncerttel hívja fel a figyelmet a globális környezetvédelmi problémákra. Világszerte már több mint hatvan ország csaknem száz városa csatlakozott a Föld Órája (Earth Hour) 2009 akcióhoz. A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet egymilliárd embert és 1000 várost szeretne a kezdeményezés mögé állítani. Arra kérik a lakókat, vállalatokat és az önkormányzatokat világszerte, hogy március 28-án, szombaton 20.30 órakor kapcsolják le a világítást egy egész órára. A Föld Órája akció célja, hogy eddig soha nem látott méretû, globális összefogást teremtsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A világméretû akcióhoz

az idén is csatlakozik Tatabánya – ezútal a civilek kezdeményezésére. Március 28-án 16-22 óra között a Vértes Centerben kínálnak majd különféle környezetvédõ programokat – kicsiknek és nagyobbaknak. A programban a TEKE mellett közremûködik a Tatabányai Klímakör, az Óvárosért Egyesület, a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány, valamint az AVE Tatabánya Zrt. Délután négy órától Üzen(h)et a Földnek – globális gondolatokat és személyes véleményeket várnak a szervezõk a látogatóktól, hogy egy közös plakátot készíthessenek. A Zöld játszóház – a

Mosolygós Gyermekekért Alapítvány jóvoltából várja az érdeklõdõket. A kézmûves foglalkozások alatt hulladékdobozból készíthetnek ceruzát, virágtartót, termésképet; tojástartóból figurákat és sóliszt-gyurma alakokat.Emellett lesz majd sokféle társasjáték is. Közben „Milyennek képzeled a Földet 20 év múlva?” címmel a TEKE rajzos idõutazásra hívja a gyerekeket. A Serdülõ Sarokban az Óvárosért Egyesület várja a fiatalokat, majd koncert és táncház zárja a programot. Este fél kilenckor, amikor a Föld Órája akcióban az egész világon lekapcsolják a lámpákat, Tatabányán is elsötétítenek több lámpát, és a program is gyertyafény mellett folytatódik tovább. A rendezvényen Otthon, takarékosan... címmel a szervezõk is beszélnek az energia-megtakarítási szokásaikról. A klímaváltozás képekben – a Tatabányai Klímakör projektoros bemutatója is látható lesz, emellett tesztek, totók, nyeremények várják a játékos kedvûek érdeklõdõket, nézõket.

Tanácsadást is tartanak 16-18 óráig: • Mit tehetünk a parlagfû-mentesítésért? – Barnáné Susa Éva, az ÁNTSZ Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézete; • Energiatakarékossági és pályázati tanácsadás – Takács Zsuzsa és Boda Andrásné, MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete; •„Csapvíz” – bármikor megengedheted magadnak – Király Dóra, Északdunántúli Vízmû Zrt.

VT

FIZETETT HIRDETÉS

NYÍLT NAP Új programok a tatai Encián Oktató és Gyógyító Központban

16

hirdetés

2009. FEBRUÁR 17. ‹

PÁRharc Bálint napján REMEK HANGULATOT TEREMTETTEK

A FLAME MUSICAL CSOPORT IFJÚ HÖLGYEI

TATABÁNYA Február 14-ét szerelmesek napjaként Magyarországon 1990-tõl ünneplik, de a magyar néphitben a Bálint nap korábban is ünnep volt. Igaz, másféle. Manapság az amerikai eredetû Valentin nap terjedt el; a párok ilyenkor ajándékokkal kedveskednek egymásnak. A Vértes Center február 14-én, Valentin a szerelmesek – napján játékos párharcra hívta a környék fiait és lányait. Sokan voltak kíváncsiak a színes programokra, amelyekre a házigazda, Kovács Áron, a 2008-as év hangja is csalogatta a látogatókat. Jöttek is a párok szépen, akiknek a Flame Musical csoport mûsora után játékos feladatokat kellett megoldaniuk. Ez volt a PÁRharc.

Fiatal párok igyekeztek, hogy kiderüljön, melyikük ismeri jobban párja szokásait, ízlését, hobbiját, sok egyebet. A mulatságos show-t Lengyel Zsolt és Pulai Bernadett nyerte, (kis képünk), akiket elhalmoztak ajándékokkal. Végül jött, látott és... énekelt a megasztáros Király Viktor. A sármos fellépõ aratta a legnagyobb sikert; bevonulását lányok százainak éles sikolya kísérte – helyszíni tudósítónk szerint.

Látványos lovagi lakomák a Zöld Lovagban TATA Új ruhába öltözik az Esterházy udvarban lévõ Zöld Lovag Étterem. A változás éve lesz 2009 az itt szorgoskodó apródoknak és uraiknak, hiszen remélik: a nyáron soha nem látott lovagi összejövetelnek adhatnak otthont. E jeles ünnep tiszteletére már most készülõdnek... Február 21-étõl szombaton esténként más-más mulattatók szórakoztatják a betérõ Úrhölgyeket és Urakat. Mindeközben apródok hada serénykedik majd az asztalok között, hogy sülteket, sásákat, finom étkeket és nedûket szolgáljanak fel a messzirõl jövõknek. A fatálakon természetesen a ház urának, Zöld Lovagnak a lakomája lesz felszolgálva. Étvágycseppek, és pogácsa után lesz házi libának mája, halászcsemege, Hunok kedvence. Attila kardján döfve jõ a hunok libája, jóasszony pulykája, sertésnek szûzpecsenyéje, karaja, nyaka, kolbász, csirke, tehénnek hátszine, köribe zöld, rízskása, földi alma pirult hasábjai és forró sása, bevégezvén a som-

lóiak galuskájával. Az étek akár hat megfáradt vitéz gyomrát is megtölti! Napnyugta után, mikor hetet üt az óra, a finomságokat kezdik felszolgálni az apródok, és pontban nyolckor mutatkoznak be a messze földrõl érkezõ mulattatók. Tapsolhat a népes lovagi vendégsereg a táncosoknak, tûzcsinálóknak, Heroldnak, aki tréfás versekkel, történetekkel érkezik..

A vendégeket szolgálja majd Fortuna is, mert szombatonként lesz egy szerencsés a díszes vendégseregbõl, aki a következõ lakomán akár féláron torkoskodhat. A dicsõ fogadó vendégei kipróbálhatják még tán lovagiasságukat is, s aki a legbátrabb vitézi próbákon is helytáll, joggal indulhat késõbb a mindent eldöntõ lovagi viadalon. A Zöld Lovag Étterem dicsõ ura, Zöld Lovag sem maradhat teljesen távol a mulatságoktól. Július havában a fogadó és udvara, szomszédsága nagy vígsággal köszönti széles messzi föld lovagjait, vitézeit és minden kislovagot, hercegkisasszonyt. Egész napos mulatsággal, eszem-iszommal, dínomdánommal várják majd az érkezõket. A fogadó

azonban gondol gkisasza hercegkisaszra és szonyokra ovaa kislovamigokra. Amiaja kor ajtaja nyitva áll,l, n minden n a p apróságoknak való étkekkel várják õket. S ha ízlett az étel, le is rajzolhatják, miként képzelik el kéeglovasõbb a leglovagiasabb tettet. mák helye: A lakomák ázy udvar, Esterházy ndre út. Ady Endre Helyet elõre is lehet foglalni:i: 34/481-681.