f á i
Y / z, •?
—BBláza Béla előadásai Prágában / Az^vant arde filmről, Az ideológia szerepe a filmben, #tfép és #• közönség / Balázs Béla Koasuth-dijas egyszcmélyben í filmkritikua, filmtudóa, iró, a Magyar í'ilmtudományi Intézet igazgató ja. A Zenemüvéazeti Főiskola Filmszakának rendszeres elő adója volt a szak megalakulása óta. • Minden évbon a tan tervhez alkalmazkodva tartott előadásokat, amelyek nemcsak az őt érdeklő témáksél szóltak.Az elmúlt tavasszal Brouail professzor, a Főiskola dékánja ismét előadások tartására kérte fel Balázs Bálát. Az érdeklődés elsősorban az avantgarde filmnek szólt. Balázs Béla aktivan rászívott az avantgarde mozgalomban, megalapítói közé tartozott. Sok le genda keringett azqvantgarde filmről, amelyek többször károsan befolyásolták a fiatal filmeseket. A másik két elő adás is előre megállapított témáról szólt. A körülmények szerencsétlen 'alakulása folytán ez a három előadás az utol só le-tt. Közvetlenül Prágából*. Budapestre való visszatérése után Baláza Béla meghalt. Az Akadémia Filmszaka büszke, hogy a legfiatalabb művészet tudományának úttörője utolsó eloddásait itt tartotta.
I. Az avantgarde filmről Amikor meghallottam, hogy az avantgarde filmről kell be szelnem a következő kérdések merültek fel bennem % Miért éppen erről ? Miért kell egy kiöregedett irányzatról be szélnem ? De nagyon is jól tudom miért . %Előbb történetileg kell elhelyeznem, hogy bemutathassam azt a a folyamatot, ahogy a film az avantgardizmustól el jutott a realizmusig* Értem Önöket fiatalemberek. Értem szinpatiájukat, főleg a legtehetségesebbekét, akik a z avangardizmus képi költé szetének őszinte rajongói. Az irányzat művészi jellegét ve szik észre. Éppen ezért birálni kell. Amikor az irányzat ban levő igaz, termékeny, előremutató vonásokat domborí tom,ki a azimpatisánsok oldalára állok - talán csupán nagyobb tapasztalattal, nagyobb történeti tudással köze-
2 — zelitvc meg a problémát, A finomság, differenciáltság, szellemesé';, amelyet os a költészet eredményezett nem el g a- progres siv fejlődéshez, -sek a tulajdonságok semmit nem jelentenek a jővát tekint ve* nem azért, jert helytelenek, hanem mert mell 'konok a fejlődén szempontjáből* A hellén művészet, a neoplatón irodaion a legfinomabb a legkultikusabb az antik irodalomban* -a senki nőm érti* A kultúra mán irányba fejlőd 3tt* Hasonlatot használva, azt mond hatnám a kultúra olyan folyóhoz hasonlít, amelynek kanya rulatai vannak* dgyon®* medret találva q holt ágban a vala mikori tiszta, friao viz pocsolya lett* Az avantgoMe nem voót órtéktflen, de ac emberi kultúra más fejlődéül irányba tart, A film mint művészet. A film művészetté vált abban a pillanatban, amikor nemcsak fotografálta iml történik, nemcsak naturaliazttfcuean be mutatott, hanem az ember belső világba ia behatolt, nem azt hiszem, hogy géppel lehetne művészetet csinálni. De az al kotók emocinália őrejénok segítségével a film művészetté vált. Az olyan nagy alkotok, mint .'izenat in éa Pudovkin ' megtol Iták a fiiad brűsolás lényegét. Honénak az emberi gondolkodás tárgyát mutatták be, hanem a megvalósulását io. vAz ember lolki jelenségeinek tárgyakba való kivetítése eredményezte a file művészetté válását* & Elérkeztünk a realizmushoz, amely mindannyiónk számá ra ma már nőm kizárólag művészeti, hanem mindenekelőtt eraberi, politikai probléma,; Egyszerű filozófiai tétellel kezdem* ■inden művészet a szubjektum ás objektum szintézise* A mUvőosotboa a valóság úgy tükröződik, ahogy a művész lát ja* Két elem találkozik t az ábrákéit valóság- objektum és szubjektum * 6a a művész személyisége* A valéfjbél ered a művészet,mégis különbisik a tudománytél. Int ahogy a krónika különbözik a iaáni'aáwyfcá* történelmi regénytől, vagy a vidék földrajzi leírása, a vidékről készült fest ménytől* «
I
3 £z objektum s csubjoktum ogycsülésc a művészetekben tulajdonkoppén oa ember világhoz valc legmélyebb kapcsolatát fejezi ki*, .lünk a világbí n,megfigyeljak jelen,égéit - ami teljesen leköt bennünket, de vlaaoayunkat kosod a művészetből ismerjük* Vala hogy uígy vagyunk vele* mint a .cserelemből keletkezeti viszonynyál*
Sl
4 hátt 'rbcszorult, a kötő, és meglazult* Felváltotta a fellépő x*©!gárság nacálidi. ta, heroikus tematikája* Dloő időkben a polgári rütegek növekvő Öntudata biztosította a kötődést* A polgári társadoloxa alapjai tükröződtek a műalkotásokban* Olyan tárnákat festettek, ami közérthető volt, bár nem az em« b< rck közti megértést szolgálták* A művészek a asük ég diktálta témákat fostették 3 tájképeket, csendélotekot, aktokat* Az órabér a ^lóságtól meg íioa vált el. a fostuk ; rgyakat festettek, oszol# lyek felismerhetők voltak, tehát a világot festették* • A fejlődés uj irányba tartott* A táágyban iovő nagyon sok tar talom kifejezése volt a csel* A loabizmuaban és más aj irányzatokban a tárgy as embernél is nagyobb szerepet kapott* A téma eddig az ember ás órabér közti hidat jelentőtte* A kölcsöne megértés utolcé foka is eltűnt* Az ember magányos maradt, minden azál el szakadt, amely a valósághoz kötötte* lehetséges hogy véletlenül ugyan lyan idegbeteg vagyok, ugyan olyan hallucináoiéim vonnak, mi t a kubista festőnek mégsem va gyok küteles megérteni* A asubjokfcivitáo ilyen irányú kifejlő dése a miivéez cg közönség teljes olszakadasát eredményezte* Lm Iliesem hogy eoolá3 lenne, amit esek a művészek látnak, de nem lobot kontrollálni őket* Mély és szörnyű álocu ak tűnik, sd amit bemutatnak, bár soha nem álmodtam azt* Fel leköt ébredni ős közölni az álmot egy másik emberrel* Az emberek elmondhatják egymásnak álmaikat, annak ellenére, ho y mindegyiknek más az álma* Be a művészet tudatosan az abszolút álomhoz közelit* Az exiazteneialista non akar coooit tudni a világról* Csak a saját elő térél akar vallani, csak a saját élményeit átadni* bem azt aka rom kihangsúlyozni, formálisan rossz os a művészet, csupán be mutatni hová vezet* Hova T K u l t u r á l i a k k a t a o s t r 0 4 á ii 0 d{ a t á r s a d a l o m k u l t u r á l i s 12 atonisáltoágához* Az irányzat őst a társadalmat tükrözi, amelyneka tagjai nos hisznek egye sban, csak magúim k éln9k éz&gmzir és nincs kö zösség esők egymástól elszigetelt emberek*A polgári társadalom mal ozotsbcáll a szocialista társadalomé amely KsitaoEmz ogyoágosebb, ös zoforrotabb, tiint a történ lemben bármely más tár sadalom előtte* És tiz év múlva éppúgy nem tudunk őrrel a búrzsuá irányzatról, mint az aloxan rin művészetről* -
5 llo t néhá y olyan megjegyzést tonack, aaely látszólag sscmbcáll as eddig ollmngzctakkal• Például az expreaszionizmusról* .ély gyökerei vannak., ame lyek messze elóronyulnak. Baudelaire irta , hogy azokat a dolgokat, amelyek nem deformálodtok, ésure om veczi as em ber. A banalitás láthatatlan. Az ember fölfigyel a csokatlan dolgokra co koré i az okot mi ért váltak ilyenné* A formára figyel föl, amelyben a tulgjdomodgok megjelennek*A megszokott forma deformációja érdekeo Mlleüt ad, lényeget fojez ki. Az expreeazipnisták végeredi;énybon helycucn Ítéltek akkor, amikor a normálistól eltérő formába^ lényegot látták roprezon- álva. Abbén az értelemben minden nagy művész oxpeBGzionioto, volt. A laokoon 020bőresöpörtnál as egész forma, a testek vonaléi a lényegre utalnak. Askvantgardenál nem ebben az érteledben használják as cxproaosionianu t. Ilit nevezünk avontgárdista iskolának ? :int mondottuk az expresszionistának nem as alak, az anyag, a forma, kanom a bclné a fontos. Az avantgardiaták túlértékel- . ték a boloo állapotot, abaztra élték, a formától elcsábították. Ilayerhcld azovi t rendező, a bihomechanikai elmélet megalapító ja a színészeknek akrobatikái tanitett. Kiért ? Egyik beozélgctéa alkalmával megkérdeztem. Azt felelte t " A mikor örülsz 0lyan mgocat ugrass, amilyent tudsz, nem amilyent akarsz, dússáj akrobatikát tanulni, hogy est meg lehessen mutatni. ® A szlnéazok as érzelmek teljes kifejezéöexsc miatt tanultak akrobaták, t. Ezzel a moghatároahatatlan érzéseket illusztrálták. öok veszély rejlik ebben. As expresszionista művészet ams£y széttörte a formát és a deformáltadgot bong-súlyozták. Olyan ka rikatúra amely jól mutatja hol a határ. Mikor a kariklrosífct tár gyat nem finerjtik nevetségessé válik minden. Ha a fosta nagyobbra festi a mosolyt §. mint a száj és tudjuk miért, as jé. A görög maszk a legteljesebb mértékben deforraált cség&ü 5aaooa3.it az eaborekhez* isa olyan mértékben deformált, hogy feliemerhetetlen díszítőelem ;é vélik. A néger maszkok szörnyűséget fejeznek ki : diszitok. A hasonlóság mértékétől függ, hogy ornomenssé válik-e ? A gyerok azért fél a fától, vagy a estét szobában a széktől, mert feltételei:!, hogy ember* lla fcliimorl a fát megszűnik a félelom. A-valósághoz .való hason-
6 lésúg félelmet ébreszthet, az ornomons soha# Amig a tárgy tárgy marad, mindent képeíj kifejezni# Amig tárgyként funkcionál; pzzichikí iiag is hat# Ila egy ijat kihúzlak az eiro nagyságát kapom meg* Amikor meghúzom annyira, hogy elszakad nem lehet vele le ni* Itt a realizmus határa# Az expresszionista akrobaták a kifejezés könnyebbik mc< ját kerestéic meg# Jókkal neliczebb klfeza ni a valóságot* Michelangelo a valósúg’oz icdon szenvedé lyét hozzáadta* Dgy világos * Itt nem egyszerűen esak esztétikáról, művé szeti lakóidról van szó* mi a kultúra történetét akarjuk megtár gyalni , amelyben az emberek orra törekeditek, o^y együtt dol gozzanak , együtt éljenek* Ezért nem lehetséges, hogy egyéni álmokkal foglalkozzanak társadalmi emberi érzések helyett* Amikor vala i énekel kell, hogy a másik értse# Az objektív való ágot a művé s ismeri, érté keli, feldolgozza* A műalkotást m m elég jjjtggiXA mc&rteni, kontrollálni is kell tudni* * A polgári kultúra hanyatlásának okát kisáiólag abban is lát hatjuk, az emberek zöme nem áttette# Lem holt, csupán elsorvad# üj, egészséges társadalom világnézete aj művészetet hosjlítrc # Js most elmondom, mit feloltom Meyerholdnak : " grdekes, ha a színészek akrobatika segítségével fejezik ki érzelmeiket# De mi van asdcnr azokkal a gyenge, szerény emberekkel, akik min den nagy érzést és gondolatot magukban hordoznak# Az ilyen va ló ágot kifejezni az igazi művészet# w Semmi nem létezik, amit nem lehetne érthetően kifejez ni# Semmi nem érdekelhet berniünket jobbat, mind az, hogy mi nél mélyebbek és érthetőbbek legyünk# -
II# a iiM
a f t ,,
minden művész g valóságot ábrázolja jelleme, egyéniség© szerint* Hajeoltassuzk meg ugyanazt a fát# három művészszol - mindhárom jő festő - mindegyik fábaa* lesz valami ha sonlóság, mégis a fák ábrázolása különbözik egymástól# lóiért nem ábrázolják a dolgokat ugyanolyannak , mint amilyenek ? A művészet nem a valóság naturalista képiája, mert a műal kotásban aa objektív valóság mind a művész élménye tükröző dik# Ea x két művész ugyan azt a tájat szemléli 9 az egyik
7 eg'azon Nyugodt marad, raig a másik lelkesedik, forrong, ezonvcdólyoaon bénél a táj által felkavart érzelmekről# Ez az emberi átélés a művészet, mert c: okx azt ahogy a világ létezik a tudómányoí3 könyvekből is .égismerhotjük* ía az élet lényegét akarjuk megérteni elég ha áttanulmányoznak egy jő marxi ta szociológiai leírást, napiét, történeti munkát, vagy riport-bk t* Ez miért nem művészet ? líincs benne a művész egyénisége, álmézye# As emberi élmény a műalkotásban a valósághoz való viszonyt mutatja* A va lóságnak ez a viszonyítása különböző, a miivész ssemélyiségétol függ* ' iünt legutóbb kifejtettem a művészetben neme ak az objektív valóság / világ, élet /, de a művészi viszonyítás is és a erű. véss objokiiv világhoz való kapcsolata is tükröződik* A művészeidben talán az emberi élet legnagyobb csodája zajlikle* na kihalna as emberiség és valamilyen más planéta lakéi özÖnL nék cl a földet, épületeket, csatornákat, hidakat latnának, amelyeket emberek építettek 9 de hogy hotgran éltek as omberok csak a fönnmaradt művészetből ismernék cg* A képekről as idegen látogatók feli mernék kik, mit, hogyan festettek as emberek kö zött* i’udjuk, ogy az állatok is / pl* hangyák / építenek magulaiok elmés " lázlkokat ”, de nem tudjuk, hogyan élnek, hogyan gondolkodnak önmagukról* IJ& a műalkotást a kémiai kísérletezéshez hasonlóan az objek tív valóság és a szubjektum / művész / szintéziséből eredeztet jük nem vesszük figyelőmbe azokat a viszonyokat, aiiárol eddig borzéltünk, ami a legfontosabb a művészetben - a v i l á g á t élését* ügy látszik mintha as objektum és szubjektum elválaszthatók lennének egymástól# Az alkotás , amely csal az objektumot tükrözi • naturalista, amelyben csak a ozubjóktus jelenik meg - forma lista* A szintézis minden széttörése degeneráció jele* A formalizmus a valósághoz való viszony problomatikussagát mu tatja* Hogyan keletkezik a formalizmus $ A szubjektivitás egy másik emborkEX számára valóság lehet, mi vel a viszonyát fejezi ki* Jla nem akar a valósággal egyesülni ma gányosság keletkezik, amiről már beszéltem# .
-ö m Bmlitettem oz a magányosság a művészet történetében már régi* A tárgy nem érthető más k számára, a tiszta impresszió helyett os Absztrakt Impres ziélg jut el • ügy tűnik mintha csukott szemmel festene* Lz os álmodozók és őrültek világá hoz vezet* Somosak esztétikai szempontból csőd az absztrakt irányzat, de a nemzedék k tasstréfális lelki zavarait is mu tatja* A probléma a legnezebbok egyike, amelyek a történ*...la» folyamon felmerültök* A nagyszerű klasszikus művészet mindenkihez szélt, ;ü»clenki értette ennek a művészetnek a hőseit, ecetértettek velük, vagy tiltakoztak ellenük* A szürrealista hősők elvesz tették önmagukat és a világban való tájékozódás lehetőségét* A természetben, ha a levél elharvad leesik a fáról aagátéluj csira keletkezik* A hanyatló művészettől: szemben erős rovclucié alakul ki és ez adja az uj művészetet* A régi müv szót eltűnését teoretikusán nem lobot eldön teni* álőbb az uj művészet alapjainak kell megjelenni* A szo cializmus tagadja az ember magányosságát, izoláltságát* üea ± tűri el művészetében ezeket a von' okát* Xtocn :*ous imo ezen a Főiskoin beszélt arról, franciaorszag ban kétféle film van * fekete, fehér* " Fekete ", amelyik ugara perspektíva nélküli, réményteleséget fejez ki- • ehér °f amelyik egyértelműen optimista* Sekem nagyon tetszett, hogy nem használta est a xatáfoaqpc kifejezést happy end* A happy ond azt |clonti három ember számára jól végződik a történet, nem mond seri it aa jövőről* ,ia valaki férjhez, egy, vagy örökség hez jut semmit nőm udunk orréi milyen lett az élote todább* A happy end-dcl végződő filmek perspektíva nélküliek* áok olyan filmet lehetne cl mezni, a.ely jól végződik mégis ** fe kete ” film* Hő "óik az élet bizonytalanságából menekülnek a Sbesasx n szigetre , a i Örökség, vagy esküvő formájában jelen kezik* Az élet , amelyet ezek a filmek tükrösnek elviselhetetlen, a hősek aszal zárják le a történetet, hogy vagy táncolnak, vagy sex csókolóznak* Kinden érzelgősség ellenére elfelejtünk mindent* A polgá ri társadalom termelt^áavésset vagy happy end-es, vagy pers pektíva nélküli* A széaAJűüsta művészetben más a helyzet* A való cáüot nyújt perspektívát* A filmnek nem feltétlenül kell a hőn számára jól végződnie- meg Is halhat - de mi tu juk, ,
9 • o,y as let perspektívája annak számára is létezett, létezik, aki meghalt* -
A i ogy iaoEg±3Étá klasszikus tragc iák kora u tán hanyatlás kö vetkezett# A szocialista miivc:zet lomét a nagy tragédiák 1 trojöttét eredményezi# Lágy korszakok, nagy tragédiákat szülnek# Ugy nis külön#aég van tragédia és szerencsétlenség között# A tra* dia feltételezi a n a g y p j u p e k t i y á t./f Shakespeare tragédiái zenével végződtek# Ez nem véletlen# A zac színpadon halottak voltak, de az utolsó jelenetben mé is kimond ják, hogy a hűség és igazság győzött# hogy a győzedelmes, nagy szerű életnek folytatódnia kell# Hamlet halála után fellép 3?ortÍHbre.3 a jevendő hadvezér# A sono a végén azt Co ,;ezi ki az igaz* aég győzni $og, a lehető; égé adva van# A émíxaál: Shakespeare drá mák perspektívájának társadalmi háttere s a basa kodé kiskirá lyok, a”lc8ÍÉS^lovágok hatalma utá^Troos ccntralizált állas jött létre# A centralizált állam légköre lehetővé tette a perspektí vát • ( Az antik tragédiákban az istenek yoztek# At mberek meghaltak de az örök isteni törvényokét elismerték#, megerősítették# mind két esetbon valami nagyobb dolog is létezett, mint a hÓook# Ezért nem sü tött le bennlhfot, a ikor a honok ncghaltck* 4 ;A polgári dráma semmu magasabbat nem ismert ol, nem tai’talaazott ilyen magasabb pathost• De mi forradalmárok mán pcrspekti^á vát nyújtunk# Eta az istent ábrázoljuk, hanem az embert# A jobb életért való harcban sokon esnek el# Bs tragikus • no mindig világosan érzékelioto a jové perspektívája, esért non tragikus# Azok a filcek , amelyek a eárismueban tghalt hősek efe életét ábrázolták senki számára nem voltak szomorúak# Ellenkezőleg* indenki érezte, tudta az igazság győzni ?og#< Emlékezzünk Pudovkin : Anya oimíl filmjenek#utolsó jeleneté re* A fin vinsl a zászlót, holtan ősik össze, az anyja felve szi a piros záoslét és vlasi tovább# kádig nem tudta mit jelent a forradalom, de most a fia elvesztésekor megértette# Már nőm sir • lengeti a zá zlót a kozákok előtt, akik eltf&ssák# A vé ge tragikus , mégsem reménytelen , mivel abban a pillanatban nemcsak az anya értette meg a harc érteimé:, óz célját, liánom
- 10vclo együtt ezer más ember* Vagy s amikor ajevet lelövik, mert á ' akar uezni a folyón* Halála* nem értelmetlen* A p; rton adjuntánsa fokozik sebesülten • Erőlködve felkönyökül és nézi cSfrajevot odaér-e ’őzzé i" i’~6r Osapajev meghal, az adjuntán lehanyatlik, elmosolyodik cofieghöl# Ez a mosoly a fiJL végén a zene* A film dráma szerkezete aprélé-io abb vinzgálatotx érdemel ne* Kár a háború alatt szolétott jó, figyelemreméltó filmek es< téüon feltűnik a rossz vég* ogpróTiálok analizálni néhá nyat hocölük* Hosszú ideig a forradalmi filmek utolsó képsorai sablonoson menetelő tömeget mutattak. Ez a perspektíva szimbóluma volt* Az igazi perspektíva nem a menetelé tömeg meg utatását jelenti* Ez nagyon elősó, egy szerű szimbólum* .cm ismerek m u.óbbi két év terméséből olyan filmet, ame lyet no a roaos vég tett volna tönkre* önkritikával kezdem* A filmet, amelynek készítésében résztvottea / Valahol Eu rópában / gondolom itt is sikerrel játszottuk* Azt mondják jó film. űq a vége szerintem nagyon rossz* A fiuk megsebesített társukkal a faluba mennek* 2udják, ho y megölik okot* A zeneszer ző, akinél laktak bement a városba, űoedván ott uj társadal mi rend van, amelyik segít as ilyen fgexekek en* A kritikus pil lanatban meghozza a hivatalon papirt* A há* , amelyben a fiuk mogt nultak dolgozni az övék lőtt* A dilgok rőribejöttek# ...s a vég ,igy rossz# Eredeti" eg úgy irtom meg a befejezést, hogy a zeneszerző nem a papírral érkezik, hanem ogy emberről - az uj hatalom képviselőjével - aki letartóztatja a községben tartózkodó faslratút , kiadja a parane :ot a gyerekek kiengedés "re# A gyere kek as utolsó pillanatig nem tudják ellenséggel, vagy baráttal állnak szombon* Végül rájönnek as uj hatalom képviselőjével tolakodtak, aki sogit rajtuk# Íg y a dialógusban és nem ogy papir szeletben realizálódott vlna a gondolat# ^nnek megválóéitáeáhez 110:2 voltak meg a szükséges technikai feltételek. jq 03 a befejezés sem lőtt volna egészen hegyes# Ka nosa elég annyit mondani s * uj világ * # Eszel eeak annyit ,©nd-
- 11 -
tünk, hogy mcgváliosott, do ho jy miért és m ennyivel Jobb azt nőm* " üj v ilá g * - ©Jyon általános , óvatos kifejezés. Általá ban nagyon kör”ltokintcen bogi''lünk, üzért mutatunk a fíla végén teljesen általános dolgokat, A művészet nőm tűr ol meghatározhatatlan » .yle3 kontúrok kal követel, na a cserző nem tudja mit akar mondani, vagy tehetségtelen, vagy gyd' a, vagy nem akar* öcsiéit mondani. Az említett m gyár filmnek a^ószitőséaéX az volt a hely set, hogy munkátároainujal külön mindem szóért karcolni kcllfttt, ken asért mintha a szooillizmus ellenzői lettok volna, hanem mart bezárkóztok cs elvonatkostattá a filmek a való ságtól, Az eredmény - a film meghatározott, világos perspek tíva éltüli lett* Jrrol o kérdőéről ma náz nyugodtan lehet beszelni, IlÜgöttünk van már a pesrpektiva nélküli " fekete " filmek korsza ka ! Leszámoltunk ma már azzal a rövidlátó perspektívával is, amikor sem- i másról nem beszéltünk, csak arról, hogy üzloleteinkben többen vásárolnak* A mai ember számára agy érthető perspektíva van - 6 oz a szocializmus, ií o ja J á r n á n k e l helyesen, haozt o s u p ás p o l i t i k a i k é r d é s n e k t a r t a n á n k - qs m ű v é s z i k ó i d é ü i s , j l v i , U g o s. p e r s p e k t í v a .nélküli drámanemos&k politikailag * 0 c * W c h * A v ^SJS-toínV 0 6 1 0 • Viz. góljuk meg Ggfeinxs&ág filmet* Szerin tem ...okkal magasabb szintű , mint alaliol Európában* ás a film bámulatoson Jó, pszicho ógiaileg is indokolt. Hogy lőhet mógia, hogy az olyan tehetrégés rendezőnő, mint Jakübovska mm tudott & film magaoszinvonalánok megfelelő véget e indlnl* ás utélső Jelenetben a lányt vezetik a kivégzésbe*, KogJelermck a szovjet repülőgépek , a németek szétssélednek, a filmnek vége van, A epulck aegjelonéso olycn érzést is költ het kondink, mintha az oroszok ölnék mog a lényt, Hcgprébalom megmutatni, hol a hiba • ételkor a lengyelországi- premierjén róostvettem elmondtam Jakabo oka-nak est amit most önöknek, Javasoltam minden különösebb nehézség nélkül meg kellene vétsztatni a végét, két variációt vetettem fal :
As elsőben a tábor vaskapuja megölrb , aliol ahol os esonéd. ek padlónak *. as orosz táaadás után a németek helyen a nők je lennek 120c• A kapu zárva ma# A nők dühonjeuek, rairi as állatok . döngetik a kapué# fólelnetcs kúp* eldöntik a kaput óc kiroaannnk. gután récslctosi a nők bemutatását : A nő!; hon .au idő utón osabauon nemek kifelé* nem tudnál-; egyenesen állni* össsotürtnok lát szanak, kát nő ak&; hosszú idei:, scgileébok e ymácnak, most olbucouznek* As cyik hősnő a kiszabadulás pillanatában hordágyon fellesik* hozsák ki a afTáborból* ^nézőnek tudnia kell ..élni fog# lib ben as ecetben maga as élet produkálta a hap.y ondos.- a nők tiooaöadiilüak* érthetetlen miért nem mutatta meg cső a rendes nő# A máoilr javaslatot nC\ jobbnak tortón 3 ojjjábarbon a ainkaozolgálabos nőkből állé zenekar a legazőn^übb helysetben is ját szó LttHL - társnőik kivégzésénél* ktnsáöáuál* üzek a nők a tábor felGsalxrlulása után előveszik utoljára bascosercikot # A nők osreinek áradatában a kinyitott kapuban roloorükesaak utyanu(^# oint rselott#3É» .ö csői a saeo, vége a forradalmi trujódiának# A nő!,s akii: a zene után a legssömyübb dolgokat végignézték ciklu séit tekintettel* de nem cirtck, acot a játék után m ao ly jelenik oeg as arcukon és airni kezdenek* Kindenkl ogyebórfcetb oosol a be fejezéssel* 2Tojegyeztünk ilyenné változtatják a film vécét# Még eg/etlon kó dós volt tisztázatlan - mit játszanak a nők • űivol nemzetközi tábor volt - legyen a2 interaacinálé# Hutásban tei.yolor3í»ágból# A filmot Harianoiió laznl-bon láttán viszont - aontit aom változtattak rajta* hajói filmünkről elmondhatjuk ^rossz lőtt - idegen filmnél nőm tehetjük ugyanezt* As Aul§l^fem7gyée a Valahol urépúboa is sikert aratott* to már non dolgozhatunk ujyanugs* Heg szeretném ismételni a következőket, hogy fokozottén fel hívjam rá a fi yelmet 3 nemcsak politikai, űo művészi szempontból io szükséges, hogy a műalkotás világosan» ogyártolouoa ^sugy kardsak , a szocializmus perspektíváját mutassa. ’y aUsoláo csak Így válhat naggyá* másként torzó marad# Ha már a filmok bcfejczésétÉt elemezsuk, pór szót szeretnék szólni c,Boesülothiróság citís szovjet filmről* A film úgy végződik, mint a régi amerikai hpppy ond filnok - ssákk csókád# A két orvos mogcsékolja egymást- a feljelentő óo sértett#
Hot olgondolkozunk oson a végen volani clloiáaonűáot észlelünk# tilt is jeleni a kappy end 'i Boldog vég, astíL mindig a aagánélet, és űo*iason aiáltalános perspektívát mutatj? Se a film a föhuo száméra rosszul végződik # A legkellemetlenebb dolog tör tént ^kollegáiból^ álló bccsiilc.tbirós'.; elítélte kemény sza vukkal# Amikor a feljelentő a flila végén megosónol.ja a főhőst, aom hgtppy ond - hanem boldog kezdet « A vádlott beismerte bűneit# Koa tudja, kapán fogadjál: viasza kollégái# "gebocoűtanok-o nokin.vagg non ? A csókot attól topta, aki a locólooobbon Ítélte ol. dsja csók teljes mértékben ncgszlbiteti as aggo dalmat# Azt mutatja a szovjet emberek megértették, befogadták óo uj alkalmat adtak neki - kosi bet jelent, azt jelenti úgy dolgozgat , aint soha azelőtt# ni# Ez a téma össsofü^nind a magányossá gról, mind a formáról mondottakkal# '■‘int már említettem a magányosoág qjiapitalisiauö végső sza kaszában alakulu ki# il problémát Mar:: világ tótba neg t megszű nik embernek, Gáborhoz való vicsor^a, minden funkcióvá válik# A kapitalizmusban az emberből csavar lesz# Csak kis rósz feladatov oldanak nog, mini; ogy gép alkatr Iszol# As eggozet nem értik#1 kapitalizmus szándékosan leszoktat a döntésről, jqss gondolkodásról# Egyetlen célja van as embernek 5 az egyéni nasaon megszerzése a lótnlíJLaumhon* 3st parodizálta Chaplin a ltodéra időkben# As ember, oki gépként végzi funkcióját elmeehanlzálódik# őlv esti ” lelkét ”, maga marad* Az embernek szüksége van a kol lektív életre, a megértésre, 'a gépnek és csavarnak nincs# P fogoökorokok páuhuzamosan egymás mellett dolgosnak,•de nem tUíinak^On-jc^uloróx, e»ou a Maikról# A társdalon eldologiasodá sa, atomizációja és as ebből kialakuló emberi magányosság a • kapitalizmus legmagasabb fólián lalakul ki# t.iár beszóltunk orról, hogy a korábbi fejlődési szakaszok ban ez nem volt, as xoastályok keletkezése után az-osztályok o»$yro jobean elszigetelőktől: egymástól# a köztük lövő harc ogyre jobban kiélesedatt. As osztály ás kultúrája kost ogyonsuly volt, osztály és osztály és a hozzájuk tartozó kiél-
- 14 túrák között ellentét. A civilizáció fojlődőso során non for dult olü, ho,yy riadón ember szárúra közösségi kultúra letyen Aüíicz, hogy világossá váljon amit kifejtettem clir'oll morüaron cjy történetet. A fesztiválon ífeurtánokó íazai-br.a iiioil lo. u előadást tartott a üsibériai rapszódia oltói film votitóso utón* ;lmoü;lta többok között, ho^y a filrsÉaúgsoatx movéo&i értékeit ni som bizonyltja jobban, minthogy 20 millió ember látta n sovjetunióban « Geo ,;og adóul hozsdczólósábun elmondta nagyon fi rvoleanrcsailtó , hógy a Szovjet unióban a népszerűség a művészi színvonal bison őstója. Franciaorsaácban ó^pen ollenkosőleg var ! Amikor valamilyen aciaMs vaj;/ film asagy közönség siJorfc arat nőm a művészt.színvonal bizonyítója épp** ollenkesölog a mii jicco, férctói. ^rre aat válaszolta Joon s i í;)aí ! ü g y q n i. a ö n,ö k n é 1 p u b 1 1 k u o van* n á l u n k non* iriol (jómról szeretnék na beszólni . Amikor valaki gjpolgéri orszá okban sikert .acat meg Joli kérdezni s a cénkások, a kis el járok vojy polgárok körében, üa a Szovjetunióban egy mii sikert ór ol, a szovjet nép köré ben arat elismerést, őzért e^tolkotác jé. & gsovr'atur.lóbaa. is nagy külöbbsógefc vannak a különböző foglalkozások között, ialönbség van lalósben a moszkvai Étí*aöér:&kuö és Xioz paraszt küsött, vagy ioningrádi művész és az uráli bálázz / a’iojy .om mondta / között, de mindannyian közöse':, abbjan, hogy a szivükkel megértik# , A tóivioz feladata gondolatéinakt érzelmeket Uo ;jtoiihinde kibon iiolóaro való tekintet nélkül. A nemzőt fiai közös tói oadaliiL célt vallank mariikénak. .is non azonnal íalakult^kl a sovjotunióban 1J17 után* kövid ideig ój létezett -^magán töke, majd mikor .inden go állam fennbatóáóga alá került megteremtödött az osztályok oltünóaénok alapja. Hasonlattal élvo s a vizb kék szia folyik fbosszú ideig nem egyesül a két áramlat, majd eltűnik n. különbség. fizetőt óv kel el r&g a szövetség lakóiból ssovjot nép lett* 'lía ennek a népnek tetssil'valami, azt kell arra mondanunk,az jé. Von i azt mondja a Szibéria ra >cc6dia könnyű operett.
I - 15 :0 an as rgyosorü
opcrott ol an problémát vet fel, ani előtt as cc;óG3 amberiség áll* As utóbbi őser )S3tcnd''bon jó náliáaynsor foláolgostéi; rogónybon y elbeszélésben oryarúrfc^a Ivóosnt ifoglalkozhat miivóo ötével olvcosti hitót, olooctt^neic, ^soinraíotto..ok jrsi sa lát* ’éltókony ogóssségeo kolloiájá'Ju , aki rcaől» u :-i, biza kodik, Föl lőhet dől 'or.nl azt is, hoc? nogfcalálte a szerelmet óo nofjwi ;af3.stalóöott, hogy vagy^a' örökölt óo virágokat ápol* iSck nindboütt elöfordulhainak. T)é a i r Hsibóriai rapssódia ciga filnbórr történik sehol lásutt non fordulhat elő coak a Q&ovjetufffCKeSzarxi riióbanjfeljutott né?-jóhoz» nlis faajócska jelenik sicg cc3sc t-rtöok# kössük osan jelenik acg a hős* Csodálatos költóeset cs, ahogy érzékelteti a hős eltávolódott mindentől ahogy EásÜg ítdex eddig ólt* Hova mogy-oiierUl Col bennünk alíaratlaaul a kérdést A hajót rmitatja* Sb&an utasom? rajta* :vriúsokt ii&úrökük, lato'nak, Itt nincs osztály, itt ;iép ven* A seaoescrző fogja a ka-£jasári írasd w-jta, ucXlottio ^Ójgltcl* népdalra zón áit, Érdben vidék éo a nőp szivéből "a adnaí .lfogadja népét, átvess! rEópbcn levő -nbor iránti osoretofc* Vlocaatórfr a népbe. • / fila csúcs jelenete, árikor a katona elis erese, o.^oiérfcés# k:ifajcséccként neki ojóndókossa a hartK>rlkáját, asln a zeneaaerső eddig jótesett* A filffi :**•' JJJII7 C31 ponoréaásáscal losdCdOtt* A fronton egy f- ’osökbcn. vegyünk* üskjyon fosssu panorásásás s £elyosékat aatat, laindeiíltt katonák ftk -ősnek* evetjük arcról arcra, as e.'Syik talán professzor, íjpásik ’CEokúü* A különbséget látni, egy kosén vonás van rajtul: halálosan fáradtak* A .juvógs a congoráfeoa ill óo jétosai kösd* he ^Anétll a panorámát a fá radt arcokon lassan rosoly jelenik meg* Csoda történt* As ar colt Irülörböanok de a mosolyban ionét azonosak, és a nép*. ^ non frásis, non dialógusokban SatuitsaasiS elmondott ijaaség* TCösvetlenül képileg van elmúlva, e^aópet jelenítette ©eg* As all cnori a filn ,udja os a pauorúma csórhotwtlonül drága* :Jack as arcok, anolyok negjelémak aosi atatic tók * -'sok valantesniren nagy aüvóczok* i'Iia^.'Doaso ogy vagy két
. ~ 16 ~ méteren láthatók a filmen* Felkérték őket, hogy,a legmélyebb őrzést, ami közösa3Zovjot emberekben játszók cl. . Ezt csodálatos érzést még nálunk sóm ismerik* Próbáljuk meg bárhol másutt elképzelni a történetet - Amerikában, Af rikában - odokaldenónk a zeneszerzőt » Kólánk &agyarorszagon például parasztokhoz jutna el, Csehszlovákiában gondolom a munkásokhoz# Egyetlonzsetbon sem a néphez. De ta lán nem szadiul ológedetlorkofci# A Szovjetunióban is tizen öt évig tartott, nőisünk is nyitva az ut ehhez a célhoz. 'falán előfordulhatna a töténét három ezer évvel ezelőtt mondjuk görög tragédián lenne# Ott a kórus, ami •megfelel a népnek# A hős beszél afiéphez, cjKép a hőshöz* Athénben is meg történhet, ahol valódi népi demokrácia volt# A rabszolgákat úgy dolgoztatták mint mi ma az állatokat* Platón a saját ál lamát, a filozófusokét szerette volna megvalósítani* A rab szolgák szerinte sem érdemelnek semmit* As antik tragédiák és as orosz dalok kórusa köz bt sok hasonló vonás van. Araikor azt mondják nép e'^ica mennyiségi fogalom,nem abból adódik hog..^ az embereket öss&ea&gBk számoljuk. Ismerjük azt a jó indiai kondást « Kinden morzsa kenyér* így minden ember a nép fogalmába tartozik, ha naljyon különböző egyéniség akkor is A nép egyénei más fogalom, mint ha nálunk azt mondják egyéniség. A szovjet hü^cc emberek pozichológiailag* különbözőek, do meg van bennük a népi mentalitás* A mi közönségünk sokszor nőm érti ezt a Zfcovjet filmekben* Egy konkrét példát szeretnék is mét felhozni, hogy igazam bizonyítsam* Csiaureli Eskü című filmjéről van szó* Egy család története* Az apát a kulák lelövi, bosszúból, a lány a gyári tűzvész alkalmából, amit a sSbotőrŐk okoztok elpusztul, a fíu a hazáért esik el a németek elleni harcban# As maya hősiesen fogadja az eseményeket, minden ujabb seb erő sebbé, tudatosakba teszi# A gőzölöm után Sztálin mond köszö netét az ásnának*' iQy család története tulajdonképpen a Szovjetunió törté netével azonos# á hasa történeti azonos a családok történeté vel* Ha Meghal valaki a családból, olyan ügyért harcolt ami
- 17 a húsát érinti* Ila a család szenved, szented a hasa* Seaai.kQ** lönbség sincs a magánélet éo a társadalom Között*
Táncolnak ha lakodalom van óo táncolnak, ha as első traktor ki jön a gyárból - m mutatja sctó k Xönbsóg sincs magánélet és társadalmi ólet kosott* Amikor as kas? Eskü eioü filmben fölyujbják a htot gyárat a fiatal vőlegény, aki most esküsíik mind vőlegény és mind szovjet állampolgár egyaránt baragaclk a kár* tevőkre* A ^ér újjáépíténe állási és uyganakkor családi fel adat* ,.nikcr a németek megtámadták ú Szovjetuniót fiai uc^ mentők a háborúba, mintha as ellenség a saját kertjeikbe hatolt volna be* g&ggs Hányon sokon elestok, a tragédiák mutatják milyen áron győmött a szovjet nép# Szimbolikus a film* A gras eserső a grus legendák szelle mében alkotta rjiivót, mégis szovjet film* ás anya olvasatott min denkit mégsem marad egyedül* A történet vegén amikor a Vörös Hadsereg mogérfces^k és győzelmet arat* tűnik nifcfcfca m anyát kossöntenék ^katonák* As anya a Kremlbe wcy* Realista szimbólém# Hem egy meghatározott í&ya, asszony aki Sztálin elé jut* M anya a szovjet nép ösisátóluma* Ostalin olyat tess iái kor as anya elője lép, t ó a szovjet filmekben ne*s megszokott i kosétcsókol* Kiadanayiunk előtt világos a srdmbőlnm érteim©# , Itt más a rendese módszere, mint a Ösibérlai rapssédiúban* Ilinökobta a nép érzelmeit mutatta be s Csiaureli ssisbőlifcus, X'irjov pszichológiai módsaserfc használt* bgyonast a ^ósaát közelítették meg különböző módszerrel* VÓ3UI megálla píthatjuk miáketton jól ismerték a problémát*
*!ég valamiről szeretnék bedőélni* t ó a fetóhos tartozik* Gyakran halljuk a művészektől # jé egyetértünk aszol, a nép pel kell együttdolgozni* De nem szállíthatjuk Is az igénynlvét, begy mindenki számára érthetők legyünk* M m hajíthatjuk ol a művészi osskösök finom;árnyalt tulajdonságait* Sok caivész tanács* talon os as elv miatt* Bár,már líoine-3?^®! ütközött ebbe a problémába* félt, hogy verseit nem értik éo csu pán ssalomia csomagolásra használják okot* Öea ^ölnének, som a hasonló ©Iveket vall6knok nincs igazuk* laért kell rámutatni arra, hogy a bursauá művészet raffinált és pssichológísáló alkotásai m n érthetők a nép ©sóméra*
—18 m A történelem oorán bebizonyosodott, hogy a raffinált* büáem&éjat tenyésztett# kifinojsolt kultúra elveszik* Kiveszett M x azért* mert a világ uj, egószGógoG fejlődése sás irányzatot szült* Hár emlitfettcua a neoplabon kultúrát # ma senki som érti# A pol- • fíári kultúrát is qmlöXI ítélnünk# mart as exisztencialízausbon végződik* nőhet hocSF aek tehetség és sok érzelem volt benn©# de a fejlődés aás irányba h lad* bot aa ©3íisstoncialiöták és a polgárok nőm órtÍk*Á szocializmusban nőm élnek tovább esek.a vonások* ty,magasabb ttataaííxaBísinten ábrázolják as embert* A burssuá művészetből vsak as előremutató vonások élnek további oirtoíiOGy a roaesssanosban as antik művészet továbbélt* Kern kell góltoni ©művészetet* A tört-ánsleaben mindig akkor kelotkesott uj művészet* ka adva voltait a társadalmi és egyé ni foltételeli** A szocializmusban olyan mértékben van os meg# őmi egyetlen esetben sem fordult old a törtáneloaben* Befejezésül pár szót a reneszánszról* hatalma© és a maga korában haladé kultúra volt* Kialakulását lehetővé tették a a kővetkező tényezők 9 növekvő itáliai városok kereskedelme, és as uj taUtlalruló réteg igénye, izloso* - A réteg a patríciusok ból* iparosokból és kereskedőkből állt,- As uj kor elnevezést innen datálják* A reneszánsz as emberiség legmagasabb szinti! kultur sza kaszainak egyike# mégis nagyjai * a halhatatlan művészek koruk ban érthetetlenek voltak* dzek kosul ezret ós nem egyet íémerück akit kortáraai hagytak.Ohőggben mghalmi* Nem értették ökot* íJa már érthetők sséauakra* A művészek megrendelésre dolgoztak* Pad juk, hogy amikor Mozartnak azt ajánlották írjon operát# őssel megszünteti éhezését# ösoaotépte a meglevő partitúrát# A megrondőlés nélküli sarakét, mint a sslbávusnák ajánlania keHott a mű vésznek* décii iparos mondás szerint í nem less senki k&áebb * ha igaz szándékkal közeledik a munkáhme*- ©llenkezőlog m ■fölkeltheti a t rsadelom egészséges, tradicionális szolgálatát* A mondás a polgárság fejlődésének haladó korszakából származik* Eésébb megváltozott ÖPáügl ée a művész b ® ö©greadelé3ro al kotta müveit, azt csinált amit akart* A sok szó helyett inkább egy egyetemi éveimből származó tör netöt mondok cl# . . . Meglátogattam Hodint műtermében* Újságíró voltam, aki Qodin művészetének legpozitívabb tulajdonságának az eredetiséget tar-
- 19 — tötlan* Erről beszélten a imivécznok* Bodin azt válaszolta s " Ez as én asorencsétlenségem í Ez általában a ai szerencsétlensé günk* <*- és a szekrénykéhez ment* Kivett boltile agy gótikus katedpálisból származó figurát$ öogmfafc&ta- " Látja - mondta — ez a figura nem egyedi* A katedráidéban legalább két ezer ugyanilyen volt* boa volt rajta a művész nőve, a készítőjo kőfaragó volt* Ham is érezzük, hogy aüvóos készítette* m ogóos életemben vala ki hasonlót szeretnék készíteni* As ismeretlen kőfaragó nagy ssemélyioég volt, aki a népi kultúra szellemében alkotta a szobrot• Michelangelo 6a titarandt nőm adtai: semmi újat* fJár méz óvó fes tettek abban a stílusban - ők csal: ^befejeztek egy fejlődési sza kaszt, úgy le mondhatnám rátették oEoronát* ki eredeti, modem s&vészek csak a kezdet vagy»infc*HH zsenik lennénk tudnunk kéne, hogy alapozók vagyunk* A jővő számára nem érdekes, hogy nagyok voltunk, hogy nagy müveket alkottunk* ** Kodia nem volt aea szocialista, sem kommunista* Do auamgérezto az igazságot* Ehhez, amit akkor kifejtett non tudok.már semmit hoz zá tűnni, nert e m é l szebben úgy sem tudom elmondani*
izmi
