KRÓNIKA A VAJDASÁGI KÖNYVKIADÁS A vajdasági könyvkiadás problé máival foglalkozott az az értekezlet, a m e l y e t október végén rendeztek m e g Noviszádon . a tartományi Népfront ban. A vajdasági könyvkladóvállalatok jövőévi kiadási tervét tárgyalták, a kiadásra kerülő szerb könyvek ügyét éppen úgy, m i n t a magyar, szlovák, r u s z i n és román kiadványo két. A vajdasági könyvkiadás, a m e l y a felszabadulás óta szép eredményeket ért el, tervszerűen fejleszti munkáját; ez az^ átgondolt és tervszerű fejlődés örvenaetes jelensék. A S z e r b M a t i c a , a legrégibb szerb kultúrintézmény a szerb kultúra egészéges tradícióinak szellemében, m i n t a központi orszá gos kiadási t e r v vajdasági letétemé nyese, gazdag kiadási t e r v e t t e r j e s z tett elő, a m e l y b e n kifejezésre j u t a vajdasági s p e c i f i k u m is. A művek kiadásában i s i g y e k s z i k a kiadóvállalat a lehetőséghez képest az ittélő népek íróitól is megjelentetni megfelelő munkát. E r e d e t i tervében 1951-re egyébként a világirodalmi so r o z a t b a n egy Jókai regény szerepel ( A z új földesúr). A m a g y a r könyvkiadás vonalán — éppen m i n t a másnyelvű kiadványok nál — termékeny és érdekes v i t a után a z eredeti t e r v e t részlegesen megváltoztatták, hogy fokozottan k i fejezésre j u s s a n a k a h e l y e s és egész séges szempontok. A z eddigi sorozatok új átcsoporto sításával, kibővítésével új folytonos ságot t e r e m t e n e k és lehetővé teszik a hosszabb időre, előre való tervezést. A Testvériség és Egység könyvkiadó vállalat kettős tervet is készített, » A « és » B « t e r v e t és a megvalósítása l e h e
tőségeinek arányában i g y e k s z i k minél több könyvet j u t t a t n i a jugoszláviai m a g y a r olvasóközönségnek. Konkréten a m a g y a r t e r v a m a r x i z mus-leninizmus k l a s s z i k u s a i n kívül t a r t a l m a z z a a . szocialista országépítés jugoszláv valóságának elméleti ós g y a k o r l a t i kiadványait, a népszerű politikai kiskönyvtárt, a szövetkezeti kiadványok sorozatait, a s z a k s z e r v e z e ti könyvtárt, .a tervgazdálkodás köny veit, a népszerű tudományt stb. Szép i r o d a l m i kiadványok közt szerepel többek között Petőfi, József Attila, Jókai, Mikszáth, K a r i n t h y , Móricz Zsigimond, K a f f k a M a r g i t és Szabó Dezsőt. A kiszélesített t e r v Madácsot, Zrínyi Miklóst, B a l a s s i Bálintot, T o l n a i L a j o s t , V a j d a Jánost, Juhász G y u lát, A r a n y Jánost t a r t a l m a z z a e g y v a g y két művel. Ezenkívül a m a g y a r i r o d a l m i antológia második és h a r m a dik kötetét és a m a g y a r népballadák gyűjteményét is kiadják. I g e n gazdag a jugoszláv i r o d a l o m t e r v e is — a fordításoké, a m e l y e k a m a g y a r o l v a sóközönség elé kerülnek — v a l a m i n t a világirodalmi terv. A z ifjúsági k i a d ványok tekintetében szükség mutat kozott egy ú j a b b értekezleten tisztáz n i az összes szempontokat, ez az érte kezlet azóta m á r össze is ült és gaz dag programot dolgozott k i a z 1951-es évi m a g y a r ifjúsági kiadványokra. 7
A szlovák, román és r u s z i n kiadá si terv, h a n e m is o l y a n gazdag, m i n t a s z e r b ós a m a g y a r terv, aránylag elég változatos és körvonalakban — különösen a márxi^mus-leninizmusi szocialista országépités stb. kiadvá nyainál — u g y a n a z o k a t a kereteket s z a b j a meg, c s a k kevesebb kiadvány n y a l . A z értekezlet a z összes, m u t a t kozó fogyatékosságokat is tárgyalta, a jövőévi kiadási tervből igyekeznek m a j d (műid kiküszöbölni.
A MACEDÖN ÁLLAMI MŰVÉSZ EGYÜTTES VENDÉG SZEREPLÉSE N O V I S Z A D O N A macedón állami népitánc- és ze neegyüttes M a n e t a C s u c s k o v a , Z s i v k a F i r f o v a és R a f e t a Z s i k o s z k i v e z e tésével, hazánk nagyobb városaiban, m u n k a h e l y e i n és bányáiban tett első körútja alkalmával ellátogatott N b v i szádra i s . Így a noviszádi közönség n e k a l k a l o m adódott, hogy m e g i s m e r j e a gazdag és eredeti jellegzetessé g e k k e l bíró macedón népművészetet, különösen pedig a macedón népi tán cokat. A macedón állami népművészeti együttes, mindjárt megalakulása után h e l y e s utat választott további fejlő dése és művészi formálódása s z e m pontjából. H a b á r a z együttes igen fiatal, az előadott táncok alapján n y u g o d t a n megállapítható, h o g y íz léssel és művészien dolgozták fel a macedón "népi táncokat, s a l a p o s i s merői a z eredeti macedón népi tánc formáknak. Épp a népi koreográfiai formáknak ezt a gazdagságát és k ü lönféleségét őrizte m e g a- művészi v e zetőség a túlgyors és túlkorai stilizálódástól. Tehát annál is inkább érde mes kiemelni a macedón állami együttes gyors fejlődési sikerét, m e r t a megalakulása óta eltelt r ö v i d n y o l c hónap a l i g lehetett elegendő a r r a , hogy kiválogassák és osztályoz zák a népi táncokat, v a l a m i n t m e g szervezzék a z előadó csoportokat, a z együttes alapstílusának meghatározá s a k o r megoldják m i n d a z o k a t a z elmé leti stílusproblémákat, a m e l y e k e l k e rülhetetlenül felvetődnek egy o l y a n népköztársaságban, m i n t Macedónia, ahol a történelem folyamán a népmű vészet sokáig k i v o l t téve egészen más kultúréletet élő népek, így a görögök és törökök hatásának. Ezért n i n c s k i zárva a lehetőség, hogy a táncoknál fel lehet fedni idegen hatásokat is. A z együttes műsorán népi (táncok és d a l o k szerepeltek. A művészegyüt tes áítal előadott népdalok sokban különböznek azoktól a macedón d a loktól, a m e l y e k e t ezideig Vajdaság b a n ismertünk, m e r t kitűntek a d a l l a m különös zenei és r i t m i k a i . felépí tésével, a m e l y a régi a r c h a i k u s szlo vén -stílusra emlékeztet. A dalokat eredeti népi h a n g s z e r e k e n , gajdán, kavalán és guszlán kísérték. A városi
eredetű népdalokat és táncokat c s a l gidzsiz zenével kísérték, a m e l y görög k e l e t i eredetű és így a zenei kíséret motívumai n e m szigorúan v e t t m a cedón jellegűek. A k a v a l o néven i s m e r t pásztorhangszer a dallamnak finomságot és p u h a hangszínezetet, v a l a m i n t üde pásztorjeileget kölcsön zött. A táncok legnagyobb részét c s a l gidzsiz h a n g s z e r e k k e l , a nehéz férfi táncokat pedig goccsai és zurlával kí sérték. A z együttes műsorán nagyóbbára c s a k Macedónia néhány népmű vészeti vidékének, mégpedig a titovoveleszi-bitolyi központi résznek termékei szerepeltek. Képviselve v o l t a n y u g a t m a c e d o n i a i pecsalbár folklór is, legeredetibb és legszebb táncával, a teskotóval, a m e l l y e l az együttes a Londonban megtartott nemzetközi népi táncversenyen első díjat n y e r t . Megemlíthető, hogy u g y a n e z e k a tán cok, így a . teskotó is, s o k k a l g a z d a gabbak, élénkebbek és t e m p e r a m e n tumosabtfck a délkeleti, gyevgyeliai részben, a h o l a táncok ritmusában és koreográfiájában nagyon sok a r c h a i k u s e l e m szerepel. N a g y érdeme a művészi vezető ségnek, hogy a táncokat a lehető l e g nagyobb mértékben mentesítette a z előadás n a t u r a l i s t a elemeitől, szigo rúan megállapította a táncok stílus beli jellegét és h e l y e s előadásmódját, és ezáltal t a r t a l m i l a g érthetővé tette és közelebb h o z t a őket más köztársa ságok közönségéhez. Az együttes egyik lényeges tulajdonsága a táncok begyakoroltsága, v a l a m i n t a tánco sok r i t m i k a i összjátéka a táncvezető v e l . Stílusgazdagságukkal, tematiká j u k k a l és r i t m u s u k k a l különösen a férfitáncok tettek ránk mély b e n y o mást: a »kaladzsiai oro«, a z »Oszman pasa«, a »teskotó« és a »grbacs«. A sópi folklórterületről bemutatott két férfitánc kitűnt g y o r s ütemével és a népi stüizáció eredetiségével. E z a két tánc m e n t e s m i n d e n i d e g e n hatástól. A »csamcse«, »kjuprulika« és a »menyasszony-tánc« nevű női táncok fő jellegzetessége a nyugodt e l e g a n ciájú lábmozgás, v a l a m i n t a testtartás és az a r c kecsessége, a m e l y összhang b a n lévén a gazdagon díszített ruhá zattal, a régi k l a s s z i k u s formájú tán c o k r a emlékeztetett. A legnagyobb érdeklődést a kotó« néven i s m e r t macedón
»teskóló
Krónika
822
váltotta k i . A tánc tematikája ütemről-ütemre, tfiguráról-figurára leköti a néző figyelmét. Egymásután %vált a k o z n a k a tánc, látszatra hasonló, lassú figiurái, hogy végül is a tánc második élénk részében megtalálják megoldásukat; — egy nép, n e m z e t i , politikai törekvéseinek beteljesülése ként, a m e l y nép s o h a s e m szűnt m e g h i n n i felszabadulásában és győzelmé ben. S m e n n y i v e l reálisabban és m e g győzőbben h a t m a a »teskotó«-nak ez a második, élénk része, a m i k o r a macedón nép Jugoszlávia többi test vérnépével együtt, Pártunk vezetésé v e l és segítségével k-ivívta szabad ságát és jogát, hogy megteremtse és fejlessze n e m z e t i kultúráját. A macedón népi együttes ezzel az első körútjával h a z a f i a s kötelességé n e k tett eleget, b e m u t a t v a Vajdaság politikai és kulturális központjában a testvéri macedón" nép m a g a s szín vonalú népművészetét. És ez is b i z o .nyíték, hogy hazánkban a kulturális élet terén is m i n d tömegesebb j e l l e gűvé válik a z általános szocialista versengés elve. A. Panov SZVETOZÁR M A R K O V I C S ÉS A Z Í R Ó I M É L T Ó S Á G A »Letopisz« legutóbbi számában megjelent Szvetozár Márkovicsnak a nyilvánosság előtt idáig kevéssé i s m e r t három levele, a m e l y fényt v e t Szvetozár Márkovics öszetűzésére, a M a t i c a Szrpszkával. Arról a z esetről v a n szó, a m i k o r i s a M a t i c a igazgatósága sokáig n e m a k a r t a k i f i z e t n i M á r k o v i c s n a k a »Reális irány a tudomány b a n 'és az életben« címen a »Letopiszban« megjelent tanulmányát, így Márkovics a r r a kényszerült, hogy többször sürgesse tiszteletdíjának fo lyósítását. »Restellem — írja egyik levelében, — hogy e n n y i t írogattam azért a néhány v a c a k forintért és több m i n t három héten át a b b a n a hitben v o l t a m , hogy megkapom a pénzt« A J . S z u b o t i c s n a k írt levelé ben a következő áll: » . . . •A Matica úgy bánt el v e l e m , m i n t ahogy egy k a p i t a l i s t a gazda bánik a szolgájával, a k i t a r r a kényszerít, hogy megtegye azt is, a m i b e n n e m egyeztek m e g , h a meg akarja kapni a már egyszer megszolgált pénzt.« A J . B o s k o v i e s h o z intézett levelében még keserűbben ismétli m e g ezt: » A M a t i c a úgy bánik v e l e m , m i n t egy k o l d u s s a l , akinek
alamizsnát a d , n e m pedig a m e g j e l e n t írásért kiérdemelt j u t a l m a t . M i n d e n író, a k i n e k v a n méltóságérzete, t u d j a , hogy m i l y e n megalázó, h a így bánnak el vele«. A Matica igazgatósága későbben u g y a n kifjzette a tiszteletdíjat, de ezzel mégsem tehette jóvá azt, hogy i l y e n bürokratikusán és alá valóan járt e l egy n a g y emberünkkel ós h a r c o s u n k k a l szemben. U T A N A P P A L O N ÉS A Z ÉJJELEN Á T — R A D U FLÓRA V E R S E I ( A román kultúrszövetség kiadása, V e r s e c , 1947.) A legnagyobb irodaimii készséggel rendelkező román költőnk R a d u Fló r a . V e r s e i b e n m e g m u t a t k o z i k a z érett költő; nyelvezete, rímjei, ütemzése közvetlen, kifejező. H a j l a m o s talán a r r a , hogy intellektuálisan élje át a z eseményeket. S o k nála a költői kép és az eredeti stílusfigura, úgyhogy m i n d ez néha gátolja és lassítja költői l e n dületét. Témája hasonlít nemzeti k i sebbségünk többi költőjének tárgy köréhez. I t t megtaláljuk a z o k a t a verseket, a m e l y e k tárgyukat a régi kapitalista Jugoszlávia valóságából merítik. E z e k a v e r s e k a z »Idők gyümölcse« c i k l u s b a n szerepelnek, a m á sodik c i k l u s a » A h a r a g gyümölcse« címet v i s e l i és az e b b e a c i k l u s b a tartozó v e r s e k bemutatják a megszál lás terrorját, a leigázott nép áldoza tát, v a l a m i n t a megszállók iránti gyű löletét. A h a r m a d i k c i k l u s a » A kéz g y ü mölcse* címet viseli, s e z e k b e n a" v e r s e k b e n a hazánk felszabadulása utáni valóságát énekli meg. S z e r e p e l itt a f a l u , a z élmunkás, a n a g y októberi f o r r a d a l o m r a való emlékezés, — és végül a köztársaság kikiáltása a l k a l mából írt verse. A z első c i k l u s b a n mindössze 4 v e r s v a n . A költő témá ját a k a p i t a l i s t a Jugoszlávia társadal m i valóságából meríti, s itt felvetőd n e k a s z a t i r i k u s m o m e n t u m o k tó, k ü lönösen a »Vers egy nem-emberhez« címűben, a m e l y b e n a költő b e m u t a t j a egy f a l u s i kulák típusát és.lelki j e l lemrajzát; v a l a m i n t a z »Énekben«, a m e l y b e n megénekli egy munkás, t r a gédiáját, a k i t betegség tesz tönkre. Mindenesetre a legjobb a »Harag gyümölcse«. című c i k l u s , a m e l y b e n a megszállás a l a t t i időkről énekel a költő. E z e k a v e r s e k legtöbb esetben
Krónika mélyen átéltek, meggyőzően és k i f e jezően h a t n a k . I t t megénekli a z ifjú ság , munkaerejének kizsákmányolását ( B a l l a d a a n n a k , a k i megtört.) azután a megszállók terrorját, haladószelle mű e m b e r e k meggyilkolását (a »Lipe L a c k u sírján« című v e r s , a m e l y a gyűjtemény egyiik legjobb v e r s e ) ; a z után a népfelszabadító harcból való m o m e n t u m o k , a m e l y e k össze v a n n a k k a p c s o l v a s z e r e l m i részletekkel ( V e r s sorok M a r g i t h o z ) . A c i k l u s t a h a rangok* című v e r s f e j e z i be, a m e l y b e n a költő megénekli a győzelem napját, 1945 május 9-ét. T . Dóban. MEGHALT CURT ZENESZERZŐ
WEIL
Newyorkban nemrégen elhunyt C u r t W e i l i s m e r t zeneszerző a k o r szerű »operaiskola« e g y i k megalapí tója, számos opera és z e n e k a r i m ű szerzője. W e i l operáinak tárgyául m i n d i g időszerű társadalmi motívu m o k a t választott. »SZÖRNYEK
ÉS
EMBEREVÖK«
A »Literaturnaja gazeta« megje lentette a »Szörnyek és emberevők« átkozott családfájához tartazó írók »fekete lista j át«. A s t o c k h o l m i felhí vás e l l e n állástfoglalók névsorán a f r a n c i a írók közül ott található F r a n cois M a u r i a c , G e o r g e D u h a m e l e és Andrée M a l r a u x . Henry Wallace, M o s z k v a egykopi kegyeltjének neve szintén rákerült a »fekete listára<<. A » S U M A D I N K A « . S Z A Z ÉVE Száz év múlt el azóta, h o g y 1850•en L y u b a N e n a d o v i c s szerkesztésé ben m e g j e l e n t a' »Sumadinka«, köz vetlenül a » P o d u n a v k á « - n a k a z első •zerb i r o d a l m i lapnak beszüntetése >tán. - { A »Podunavka« az 1848-as z a a r o s időkben szűnt m e g m e g j e l e n n i ) . l a p megindításakor N e n a d o v i c s f e l hívást intézett a közvéleményhez, .Ímelyben a z t m o n d j a , hogy » A hábo•is v i s z o n y o k következtében Szerbia ^odaírni l a p nélkül m a r a d t és m o s t 'ídvező a l k a l o m m u t a t k o z i k , h o g y a ditikai lapok mellett megjelenjen ;y i r o d a l m i l a p is.« N e n a d o v i c s haladószellemű felfogávolt és r o k o n s z e n v e z t e a köztár sági eszméket, ezért h a m a r összeüt>zésbe került a hatóságokkal. L a p piak 37. számában a franciaországi
S23
köztársasági tüntetésekről a követke zőket írta: » A köztársaságiak képvi selik a népi s z e l l e m e t és addig, amíg v a n n a k republikánusok, azaz sza badságszerető e m b e r e k , — jó l e s z a népnek is.« A c i k k megjelenése után rögtön betiltották a »Sumadinká>t«. N e n a d o v i c s e k k o r megfizette a n a g y t e m p l o m harangozóját, a k i h a r a n g szóval búcsúztatta e z t a népszerű és közkedvelt lapot. A l a p betiltását különféle k o m m e n tárok követték. N e n a d o v i c s O l a s z o r szági l e v e l e i b e n idézi a Nyegossal folytatott következő beszélgetését: » A V l a d i k a megkérdezett: — Miért tiltották be a »Sumadinkát«. A z t fe l e l t e m : Ü g y vélik, h o g y túlsókat ír a szabadságról. N y e g o s e k k o r azt m o n d t a , hogy töröljék k i a történe lemből m i n d e n szerb vajda nevét, m e r t azok m i n d a n n y i a n a szabadsá gért h a r c o l t a k . — M i n e k k e l l Szerbiá n a k félnie a szabadságtól, mégpedig a n n a k a Szerbiának, a m e l y e t a s z a badság szült és a m e l y c s a k i s a s z a badsággal h a l a d h a t tovább . . . Kire tekinthetnének testvéreink, a k i k török iga alatt v a n n a k , h a m i n e m h i r d e t nénk n e k i k a szabadságot?« A »Sumadinka« későbben többször, újból megjelent, m a j d ismét m e g szűnt, h a r c o l v a a cenzúrával és küzd v e a z a n y a g i nehézségekkel. Legutolsó száma 1857 d e c e m b e r 31-én jelent meg. I R O D A L O M ÉS T E L E V l Z l O Amerikában nemrégen még úgy v é l e k e d t e k , h o g y a televízió elterjedésé n e k következtében csökkenni fog a könyvtárak látogatóinak száma, m e r t az olvasók szivesebben ülnek televí ziós készülékeik mellett, mintsem, hogy könyveket o l v a s s a n a k . A tények a z o n b a n rácáfoltak e r r e a feltevésre. A n e w y o r k i n e m z e t i könyvtár és hét fiókkönyvtára a z idén s o k k a l több könyvet adott k i , m i n t bármikor a z előtt. AMIKOR
A Z 1RÖ
HALLGAT
E r n s t W i c h e r t , a nemrégen e l h u n y t haladószellemű német író, a h a l o t tak erdeje«, »Kísértetek« stb. című regények szerzője a nácik h a t a l o m r a jövetele előtt i g e n termékeny volt. D e a m i k o r H i t l e r u r a l o m r a került, félbehagyott a z írással és hallgatott egészen a nácihatalom megdöntéséig.
Göbbels a következőket mondta róla: »Wichert a német n y e l v legnagyobb tudósa, de sajnos tudománya még a k k o r is veszélyes számunkra, h a hallgat.« A Z ÖTSZÁZÉVES »HOLLAND KÖNYV« KIÁLLÍTÁSA » A h o l l a n d könyv 1300—1800-ig« néven kiállítás nyílt a hágai városi múzeumban. A könyvnyomtatás k e z detétől a X V I I I . század végéig kiadott könyvek gazdag gyűjteménye s z e m lélteti a h o l l a n d könyv fejlődését eb ben az ötszázéves időszakban. A k i állítás külön részben m u t a t j a be a könyvkötészetet. »BÜN
ÉS
BÜNHÖDÉS«
H o l l y w o o d b a n f i l m r e akarták át dolgozni D o s z t o j e v s z k i » B ű n és b ű n hődés« című regényét. A z a m e r i k a e l lenes tevékenységet kivizsgáló bizott ság a z o n b a n betiltotta a f i l m felvé telezését, a z z a l az indokolással, h o g y a regény írója orosz. H O G Y A N ZÁRTA K I A R A G O N NÉPE C A S S O U T A »L' EUROP«-BÓL A » ! ' Europe« nevű f r a n c i a folyó irat szeptemberi számában számos érdekes írás j e l e n t meg, kezdve M a x i m G o r k i j »Halál és' a lányka« című balladájától, S z a o J u L i » L i J u C a j , a falusi énekes« című regényé től egészen I v o n n e R i l l e s e n »9hakespeare és a f r a n c i a k r i t i k a * című t a nulmányáig. E z a l k a l o m m a l n e m fog lalkozunk ezekkel a cikkekkel, — s e m pedig a többi m e g j e l e n t írással, amelyekről h o s s z a s a b b a n elbeszélget hetnénk, — h a n e m v a l a m i egészen másra m u t a t u n k rá. A folyóirat szerkesztő-bizottságának — a folyóiratot 1923-ban alakította egy h a l adószellemű írókból álló cso port, Romáin R o l l a n d támogatásával — nemrég t a g j a volt még J e a n C a s sou és V e r c o r s is. D e m i k o r Jean Cassou, V e r c o r s és L o u i s MartinC h a u f f i e r és a szerkesztő bizottság még néhány más t a g j a a békéért fo lyó h a r c b a n a Tájékoztató I r o d a ál tal hirdetett és képviselt állásponttal szöges ellentétben álló álláspontot foglalt el, A r a g o n népe okot keresett, hogy »legális úton« és észrevétlenül eltávolítsa a folyóirattól C a s s o u t és a többieket, és így megakadályozza, le^ hetetlenné tegye számos haladószelle mű író közreműködését. V
Imé, h o g y a n hajtották ezt végre. Először is a folyóirat igazgatója, P i e r r e A b r a m l e v e l e t intézett a> s z e r kesztőbizottság t a g j a i h o z és ebben egyebek között- a következőket írta: »Szándékomban v a n , hogy a bizott ság július 6 - r a kijelölt következő ülésén j a v a s l a t o t t e r j e s s z e k elő, a m e l y szerint úgy tekintjük, hogy m i n d e n o l y a n t a g benyújtotta lemondását, a k i egy évre visszamenőleg egyetlen egy összejövetelünkön sem vett részt.« Válaszolva A b r a m e levelére, J e a n C a s s o u , René Arcot, George Friedman, L . Martin-Chauffier és V e r c o r s június 29-i keltezésű levelük ben kifejtették álláspontjukat és egyebek között a következőket írták: » A valóságban a »F Europe« egyes kérdésekben o l y a n politikai állás pontot foglalt el, a m e l y n e m egyezik azon szilárd óhajunkkal, hogy a s z e l l e m függetlenségét m e g k e l l . őrizni — s ez pedig utolsó alapvető célja és legnagyobb gondja v o l t a folyóirat alapító jának, Romáin Rollandnak. M i n a g y o n türelmeseknek m u t a t k o z tunk a folyóirat új irányzatával s z e m b e n . . . M i hűek a k a r u n k m a r a d n i a folyóirat alapítójának elgondo lásához és n e m engedhetjük m e g , hogy a béke megvédésének kérdésé ben o l y a n p o l i t i k a i eszméket képvi seljenek, a m e l y a megalkuvásig v e zethet. Ezért n e m lehetünk részesei e n n e k a kétszínű játéknak, bármi is történjék. D e egyébként n e m h i s z i k - e önök, h o g y a kétszínű játék n e m más, m i n t a z általános e l v Korlátozása egy határozott politika érdekeinek meg felelően? A szellem függetlensége n e m v a l a m i könnyű dolog. E l l e n k e zőleg — teszik hozzá — a m a i világ ban, a m e l y b e n élünk azt a veszélyt jelentheti, h o g y az embert m i n d e n oldalról c s a k BOSSZ s z e m m e l nézzék.« A z öt f r a n c i a kultúrmunkás ezen l e v e l e után megtartották a z »1' E u r o pe« szerkesztő-bizottságának gyűlését, a m e l y e n »elfogadták« közös lemondá sukat. Tehát a bizottsági ülésről v a ló formális távollét (a gyűléseket egyáltalán n e m , v a g y pedig nagyon ritkán tartották meg, a m i n t éz m e g állapítható Á b r á m n a k a szerkesztő bizottsághoz intézett leveleiből) a » l e mondást« v o n j a m a g a után. D e persze ez s e m m i e s e t r e s e m v o n a t k o z i k A r a gonra, h a n e m c s a k C a s s o u r a , L o u i s M a r t i n - C h a u f f i e r r e , a béke igazi h a r cosaira, a k i k n e m h a j t o t t a k , fejet a tájékoztatóirodás p o l i t i k a előtt.
