Környezetvédelmi program

1

Környezetvédelmi program 2009-2015

Készítette: ÖKOPONT Kft Szabóné Gara Irén Környezetvédelmi szakértı Engedély számok: MK 16-0199 (KV-Sz) F-959/2007 Sz-193/2005

2

Tartalomjegyzék Oldal Fejezet és fejezetszám

2. 4. 8. 9. 11. 14. 14. 16. 17. 17. 17. 18. 20. 22. 22. 22. 23. 23. 24. 24. 25. 25. 25. 25. 25. 25. 25. 26. 26. 26. 27. 28. 28. 28. 28. 30. 31. 32. 32. 36. 36. 36. 38. 39. 39. 39. 39.

Elıszó Hévízgyörk természetföldrajzi környezete, éghajlat és talaj viszonyai Földrajzi adottságok Jogszabályi háttér Elvek meghatározása Levegıminıség, a települési légszennyezettség állapota Hévízgyörk levegı minıségét befolyásoló tényezık. Hévízgyörk vízgazdálkodási állapota A Galga vízgyőjtıjének tájtípusai A vízgyőjtıterületet jellemzı éghajlati mutatók: Geológia és hidrogeológia A térség talajának általános jellemzése A termıtalajt leginkább veszélyeztetı környezeti hatások Közmő ellátottság, közmő állapot 1. Ivóvíz ellátás és a kapcsolódó vonalas létesítmények. A vízminıség jellemzése, jogszabályi megfelelése Az ivóvízhálózat. Vízdíjak 2. A szennyvíz hálózat és a vonalas létesítmények Víz-szennyvíz anomália: Szennyvízkezelés A technológiai folyamat vázlatosan az alábbi: 1. Keréken beszállított szennyvíz kezelésének mőveletei 2. Vezetékes szennyvíz kezelı mőveletei: A komposztálás elve A komposztálási technológia vázlatos ismertetése Fejlesztési javaslatok 3. A csapadékvíz elvezetés és kiépítettsége Szükséges fejlesztések Hévízgyörk belterületén Szükséges fejlesztések a csapadékvíz befogadó oldalon A Galga vízminıségét befolyásoló jelentıs bevezetések Települési állapot, épített környezet Településszerkezet Települési környezet, tisztaság Épített környezeti örökség védelme Természeti környezet és jellemzıi Növényvilág Állatvilág Ökoszisztémák, táji különlegességek Hulladékgazdálkodás 1. Jogi környezet 2. Fıbb feladatok és körülmények Hulladékgyőjtési helyzetkép Zaj és rezgés terhelés Közlekedési zaj Ipari eredető zaj Kulturális és szolgáltató eredető zaj

3

42. 42. 42. 42. 43. 44. 44. 44. 45. 45. 45. 46. 46. 47. 47. 47. 47. 48. 48.

Környezeti nevelés Intézményi oktatás Média Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök Társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek Önállóan kezelt hatótényezıkkel kapcsolatos célok meghatározása 1. Települési környezet tisztasága 2. Csapadékvíz elvezetés 3. Szennyvízkezelés, komposztálás, komposzt-elhelyezés 4.. Hulladékkezelés 5. Zaj- és rezgésvédelem 6. Légszennyezés elleni védekezés 7. Közlekedésszervezés 8. Ivóvízellátás 9. Talajvíz 10. Zöldterület gazdálkodás 11. Természetvédelem 12. Környezeti nevelés 13. Környezetbiztonság

4

Elıszó Hévízgyörk Pest megyében a Gödöllıi dombvidéktıl keletre, a Galga-patak jobb partján található. A települést földrajzilag jellemzıen meghatározó, -a 70-es évek elején szabályozott-, Galga-patak a Cserhátban ered és a Zagyvába ömlik. A Galga ezen szakasza mentén sőrőn helyezkednek el a települések. Hévízgyörk az Aszódi Kistérség része. A vidék változatos, meredek partjaival, lapos dombjaival, sík területeivel. A település az ıskortól napjainkig lakott. Meghatározó emléke a középkori templom, amelyet „Öregtemplom”-ként emlegetnek. Az 1988-ban helyreállított, -és azóta is gondosan karbantartott-, épület szép építészeti, értékes kulturális szimbóluma a településnek. Hévízgyörk arculatát és hangulatát, a változatos Galga-völgy, a rendezett települési összkép, mint természeti és épített környezet, a természeti erıforrásokat alig terhelı vállalkozások, a település intézményei, és a hagyományok, -melyek ápolásában élen járnak a civil egyesületek-, együttesen határozzák meg. A község az M3-as autópályáról és a 3. fı közlekedési útról a Bag-Tura bekötıúton közelíthetı meg. Lakosainak száma 2008-ban 3086. Hévízgyörk települési közigazgatásban elfoglalt helye: Régió: Közép-Magyarországi régió Megye: Pest megye Kistérség: Aszódi kistérség Koordináták: 47°37,8539' - 19°31,116' Közigazgatási rangja: község Irányítószám: 2192 Web oldal: http://www.hevizgyork.hu

1.

ábra: Magyarország megyéi és tervezési-statisztikai régiói (Forrás: Mo. településszerkezeti elemzése)

5

2.

3.

ábra: Pest megye és kistérségei, Forrás: Országos Területfejlesztési Terv

ábra: Aszód kistérség a települések közigazgatási határaival, Forrás: VÁTI

Hévízgyörk az Aszódi kistérséghez tartozik. Pest megyét, a kistérségek elhelyezkedését, s magát a kistérséget a 2. és 3. ábra szemlélteti. A kistérség területe 241 km2, lakossága a KSH adatai szerint - 2008. január 1-jén - 35 304 fı. A kistérség területe elsısorban a Galga völgyére koncentrálódik (hét település), két település (Kartal és Verseg) attól északra található. A kistérség bár közigazgatásilag nem tartozik a szőkebb értelemben vett budapesti agglomerációhoz, gazdasági értelemben, különösen a jó közlekedés miatt, oda sorolható. A kistérségi mőködésben jellemzı a települések közötti összefogás, létesítmények használatában, üzemeltetésében, a tervezett fejlesztési koncentrációk, a közös pályázás. Budapest közelsége évtizedek óta jelentıs befolyást jelent a település lakosságot megtartó ereje szempontjából, hatással van a fejlettségére, a közlekedési utak minıségére. A Galga völgyben a folyóvíz, a földmőveléshez, állattartáshoz szükséges mezıgazdasági területek szintén rendelkezésre álltak, és állnak. A község 4 településsel határos, ezek: Galgahévíz, Kartal, Aszód és Bag. A település kialakulását követıen, a közelmúltig határozott, évszázadokon át megmaradó körvonalai, karakteres létrıl árulkodnak. Ezeket mutatják a XVIII. és a XIX. századból származó katonai térképek.

6

Katonai felmérés térképe: 1763-1785

Katonai felmérés térképe: 1806-1869

7

Katonai felmérés térképe: 1869-1887

A nyugodt, békés és környezetvédelmi szempontból ideálisnak minısíthetı község, vonzerı volt és a jövıben is lehet a nagyvárosból kiköltözık, az ökoturizmus felfedezésére és a rekreációra vágyók körében. A környezetvédelmi programot megalapozó állapotértékelés egyik súlyponti területének választottuk az életminıségi értékek szempont szerinti vizsgálatát, a túrisztikai vonzerı kiterjesztésének szempontjából. A természeti erıforrások a kevésbé bolygatott természeti tájjal, a történelmi hagyományokkal és az emberi egészség felfrissülését szolgáló adottságokkal együtt képezhetnek felértékelıdı potenciált.

8

Hévízgyörk természetföldrajzi környezete, éghajlat és talaj viszonyai Földrajzi adottságok A település domborzata a Hatvani-sík jellegzetességeit viseli, geomorfológiailag a Cserhát hegylábfelszínétıl Hatvan–Hort vonalában tereplépcsıvel különül el. Területének magassága 99–209 m közötti (tengerszint felett). A felszín szbdalt, változatos, alacsony domblábi hátak és lejtık, illetve közepes magasságú tagolt síkság vannak vegyesen. A felszín dél felé lejt. Hévízgyörk környezetére a változatosság a jellemzı. Éghajlat A település éghajlata a földrajzi elhelyezkedésének megfelelıen mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhımérséklet 10 °C körüli, a vegetációs idıszakban 16,3–16,8 °C. Az évi napfénytartam 1950-2000 óra, az éves csapadékösszeg 525-550 mm között váltakozik. A csapadék jellemzıen 60 %-a a nyári hónapokban esik. Gyakoriak az ıszi fagyok, de elıfordul a nyári és kora ıszi idıszakban a jégverés. Az éves csapadéknak szilárd alakban lehulló, télen felhalmozódó részaránya változó. Mivel a hótakaró hosszabb ideig tartó felhalmozódása viszonylag kis területre korlátozódik, ahol ugyancsak elıfordulhatnak télközi felmelegedések, és ezzel együtt járó hóolvadások, a vízjárás alakulását a Galga vízrendszerben alapvetıen az esızések határozzák meg. Vízrajz Hévízgyörk és a kistáj a Zagyva vízgyőjtıjén helyezkedik el. A Galga, a maga 58 km-es hosszával, és 568 km²es vízgyőjtı területével a térség meghatározója, vízgazdálkodási szempontból. A kistájon folyik keresztül még a Sósi-patak, az Emse-patak, valamint a Kartal-völgyi-patak. Ezek is a Zagyvába torkollnak, általában kevés vizet vezetnek, de árvízkor a kisviző patakok a völgytalpakat is elönthetik. Hasznosításuk egyik formája, a horgásztó fenntartás, a mire példa Hévízgyörk, Galaghévíz, ahol Bika-tavat, a Sósipatak vizének felduzzasztásával hozták létre. Víztípusok a Galga patakon:
A felsı szakasz Becske felett dombvidéki,
Becske és Aszód közötti síkvidéki,
Aszód és a torkolat közötti szakaszának típusa síkvidéki, mind a három szakasz kisvízfolyás. Mindegyikre jellemzı, a meszes, közepesen finom mederanyag. A Galga patakon, a jelenleg készülı, EU Vízkeret Irányelv alapján készülı Vízgazdálkodási Tervben a Tisza-Zagyva vízgyőjtıhöz sorolt területen három víztestet jelöltek ki a Galgán, mind a három természetes. Földtani és talajtani adottságok A több száz méteres agyagos-homokos pannóniai rétegekre mintegy 20–25 km szélességben a Zagyva és a Galga hordalékkúpja települt. A korábban kialakult mocsaras területeket fiatal öntésképzıdmények fedik. A homokon és löszös üledéken képzıdött talajtípusok tarka képet adnak. A futóhomok a településen alig jellemzı. A Galgától északra elterülı magasabb térszíni elhelyezkedéső löszterületeken a vályog szerkezető, kedvezı vízgazdálkodású és jó termıhely tulajdonságú, csernozjom, barna erdıtalajok a jellemzık. A Galga öntéshordalékán a vályogtól az agyagig változó fizikai féleségő, réti talajok alakultak ki. A patakvölgyekben réti öntések és nyers öntéstalajok találhatók, ezek mechanikai összetétele agyagos, vályogos. Az erózió, valamint a szántóföldi mővelés következtében a területen egyaránt megjelentek a humuszos-homok, és lejtıhordalék talajok (Forrás: Centeri et al. 2005).

9

Jogszabályi háttér 1995. óta törvény kötelezi az önkormányzatokat önálló települési környezetvédelmi feladatokban való részvételre, beleértve a környezet állapotának elemzését és értékelését. A települések és lakóik számára a környezeti és természetvédelmi keretekhez a jogi alapot az Alkotmány, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények, rendeletek sokasága adja. Részletek a Magyar Köztársaság Alkotmányából: 18.§. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D.§. (1) A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Kt.46. § (1) A települési önkormányzat ….. a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete … hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz; d) együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. Kt.48. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete, …önkormányzati rendeletben — törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben — illetékességi területére a más jogszabályokban elıírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselı-testülete… önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó elıírásokat határozhat meg. (3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. (4) A települési önkormányzat képviselı-testületének hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv, b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történı megállapítása, valamint c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremőködés. Néhány környezetvédelemben használt alapfogalom értelmezése Az alábbi felsorolást nem korlátozzuk kizárólag a környezetvédelmi program szóhasználatában elıforduló, speciális fogalmakra, kiterjesztjük azt azokra is, melyek a környezeti nevelés, a hatósági eljárások, illetve a környezetvédelmi minısítések során a leggyakrabban elıfordulnak. 1.környezeti elem: a föld, a levegı, a víz, talaj, az élıvilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevıi;

10

2.környezet: a környezeti elemek összessége, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; 3.természeti erıforrás: a — mesterséges környezet kivételével — társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható, természetben elıforduló, környezeti elemek vagy azok egyes összetevıi; 4.környezet igénybevétele: a környezetben változás elıidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erıforrásként való használata; 6.környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; 7.környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; 8. környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetıleg terhelésével járó tevékenység; 9.környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására a környezet elınytelen megváltozása, károsodása következik be; 10.eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének idıpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható olyan állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; 11.környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetıleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkezı változás; 12.hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékő környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet; 13.érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik; 14.helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén; 15.kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékő terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elı; 16.szennyezettségi határérték a környezet valamely elemének olyan — jogszabályban meghatározott — mértékő szennyezettsége, amelynek meghaladása — a mindenkori tudományos ismeretek alapján — környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elı; 17.leghatékonyabb megoldás: a környezeti, mőszaki és gazdasági körülmények között elérhetı, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; 18.az elérhetı legjobb technika: a korszerő technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlıdésnek megfelelı módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelızése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetıleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: - legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintő védelme érdekében; - az elérhetı technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetıvé teszi az érintett ipari ágazatokban történı alkalmazását elfogadható mőszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elınyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy elıállítják-e és amennyiben az az üzemeltetı számára ésszerő módon hozzáférhetı; - a technika fogalmába beleértendı az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mőködését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. 19.fenntartható fejlıdés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megırzi a jelen és a jövı nemzedékek számára, a természeti erıforrásokat takarékosan és célszerően használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminıség javítását és a sokféleség megırzését; 20.környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelızése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelızı állapot helyreállítása.

11

Elvek meghatározása Magyarország az EU tagállama. Stratégiai célként kell meghatározni, hogy a környezetvédelemben élenjáró települések sorában kell lenni, a célokat és elveket e szerint kell meghatározni. Az alábbiakban - nem prioritásuk szerint - ezen elveket felsorolása: 1. A fenntartható fejlıdés elve A különbözı világmodellezések alapján a civilizált társadalmak lassan rájöttek, hogy a kizárólagosan csak a növekedést célzó modellek tarthatatlanok. A Római Klub jelentése alapján elkezdtek a "növekedés határairól" beszélni. Napjainkban egyre erısebb a harmonikus fejlıdés elıtérbe kerülése. Ez lehet a kulcs, hogy a természet értékeinek rombolása nélkül valósítjuk meg elképzeléseinket, miközben nem sértjük az elkövetkezı nemzedékek fejlıdési esélyeit. Fontos szempont az ökológiai határok megismerése és megtartása, a megújuló energia- és erıforrások olyan kiaknázása, mely a megújulás mértékén belül marad. A fenntarthatóság fontosságát ismerték fel az ENSZ tagállamai, amikor döntöttek, hogy egy évtizedet szentelnek ezen elvek érvényesítésére. Jelenleg ezen évtized derekában járunk, fontos, hogy életünk minden szintjén, de legfıképpen a környezeti nevelésben, a település életének megszervezésében, törekedjünk ezen alapelv gyakorlatba való átültetésére, a türelmes, de egyre hatékonyabb alkalmazására. 2. A takarékosság elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belılük csak „véges nagyságú” készlet áll rendelkezésünkre. Ezek megırzésének legjobb módja a takarékosság. Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy alternatívaként megismerjük és használjuk, alkalmazzuk a megújuló energiák használatát, mai tudásunk szerint a legtöbbet tehetjük a környezet fokozott védelméhez való hozzájárulásban. A termelésnek és a fogyasztásnak a takarékosság elve szerinti megszervezése természetesen rendkívül összetett és hosszú folyamat, de a fenntartható növekedés egyik alapfeltétele ennek az elvnek a társadalomban és a gazdaságban való módszeres megvalósítása. 3. A visszaforgatás elve Az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkezı hulladékokat különbözı technológiák segítségével lehetıségünk van azok visszavezetésére a termelésbe. Ezt többféleképpen tehetjük, de alapvetıen három csoportba sorolhatjuk a lehetıségeinket: Elsı: ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot. Ez jár a legnagyobb környezeti haszonnal, mert nem, vagy alig kell új energiát befektetni a folyamatba. Pl.: üres üvegek begyőjtése majd újratöltése. Második: a hulladékok közvetlen visszaforgatása a termelési folyamat valamelyik fázisába. Pl.: begyőjtött üvegekbıl üvegtörmelék, majd annak újraolvasztása. Harmadik: a keletkezett hulladékok nem abba a termelési folyamatba kerülnek visszavezetésre, amelyben keletkeztek. Pl.: a PET flakonokból polár alapanyag gyártása, amibıl ruhafélét készítenek. A hulladékok szelektív visszagyőjtése a közelmúlt társadalmi sikere, mely az elsı lépés a tevékeny és aktív környezettudatosságban. 4. A mérhetı adatokra alapozott megismerés elve Megbízhatóan akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha több, pontosan meghatározott paraméterrel jellemezni tudjuk azt. A megfigyeléseket hosszú távon kell végezni és egységes, korszerő módszerekre kell, hogy alapuljanak. Ezeknek a méréseknek a periodikus elvégzését és az adatok értékelését nevezzük környezeti monitoringnak. Ehhez meghatározandó a legfontosabb elemek köre, melyek nélkül nem lehetséges valódi kép kialakítása. Ugyanakkor a mérımőszerek és mérési tevékenységek, módszerek nagy költségigénye miatt kerülni kell a felesleges paraméterek vizsgálatát. Törekedni lehet ennek a tevékenységnek is a társadalmasítására. A civilek bevonása pld. forgalom számlálásokban, parlagfüves területek felkutatásában…stb, mind eszköz a tapasztalatszerezés-

12

megismerés, → tudatos cselekvés folyamtokban. 5. A károk megelızésének és megszőntetésének elve A környezeti károk okozója számos múltbéli és jelenlegi tevékenység lehet. Ezek a károk a környezeti elemek jelentıs megváltozásában testesülhetnek meg. Ezeket a megváltozásokat mindig az ember, az állatok, valamint a növényvilág egészsége, életminısége és élettere szempontjából értjük. Ilyen káros folyamat lehet a folyóvizeink szennyezıdése, a levegıben egészségre káros gázok, gızök alkalmi, vagy eseti feldúsulása, a talaj és a felszín alatti vízrétegek potenciális, vagy valóságos szennyezıdése. Jogilag három eset különböztethetı meg az emberre és a környezetre veszélyes tevékenység végzése szempontjából: Elsı: az adott tevékenység (folyamat) még nem kezdıdött el, így a megelızés fontos eszköze lehet a környezeti jog. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat és/vagy az egységes környezetvédelmi engedély, a nagy beruházások elengedhetetlen törvényi feltétele. Ebben minden folyamatot vizsgálni kell, a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatásai szerint. Második: az adott tevékenység már folyamatban van, amirıl el kell dönteni, hogy a tevékenység okozott-e kárt, vagyis, hogy folytatható-e a tevékenység vagy le kell állítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat is egy jogilag meghatározott eszköz, melyet környezetvédelmi felülvizsgálatnak neveznek, módszere az állapotfelmérés, mely szintén a környezeti elemekre gyakorolt hatásokat vizsgálja. Harmadik: ha kimutatható az okozott kár, akkor annak megszüntetésérıl kell gondoskodni. Ez a károkozónak a kötelezettsége, meg kell szüntetnie a kár okát, az okozott károkat és viselnie kell a költségeket, bírságokat. Ebben az esetben az alkalmazott szankció elrettentı hatással lehet más lehetséges elkövetıre is. 6. Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvetı célja az élet komplex védelme. Az ideális, ha ez igény, mely az ember belsıjébıl származik és nem a külsı szankcióktól való félelem a forrása. A valódi környezettudatosság kialakításához megfelelı szocializáció szükséges, minden életkorban tartó fejlıdéssel. 7. A környezeti nevelés és oktatás magasabb szintre emelésének elve A legtöbb környezetvédelmi elv csak akkor érvényesíthetı megfelelıen, ha fogékony a társadalomi környezet és benne megfelelıen mővelt egyénekkel. Ezért kiemelt fontosságú az intézményes nevelésoktatás környezeti szempontokra való fogékonysága. A környezeti nevelés egy komplex módszer, mely elkezdıdik kisgyermekkorban és a mely az életen át, tart. Ezzel alakítható a környezettudatosságunk, amelyben amilyen szintre jutottunk, az tükrözıdik cselekedeteinkben. 8. A környezetpolitika regionalitásának elve A fejlesztéssel elengedhetetlen a környezetpolitika tervszerő alakítása. Ez a tervszerőség meg kell jelenjen országos, regionális, kistérségi és helyi szinteken is. A tervszerő környezetpolitika együtt kezelendı a terület- és gazdaságfejlesztéssel, településrendezéssel. Az elırelátó környezetvédelmi tervezéshez elengedhetetlen a megfelelı környezetismeret megléte. A tervezés elemei a hosszú távú környezetpolitikai koncepció mely a Nemzeti Környezetvédelmi Programban ölt testet. Ezekre épülhetnek a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelı, de központi forrással is támogatott területi programok. 9. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel és felelısség elve A környezeti károk mindig emberi közösségeket érintenek. A káros hatások felmérése és elhárítása csak úgy oldható meg hatékonyan, ha a folyamatokról hitelesen tájékoztatjuk és a foylamatokba bevonjuk az érintett területek lakosságát. A különbözı közösségek részvétele javíthatja a hatékonyságot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásában, hiszen a helyi döntések közelebbrıl érintik a lakosságot, mint az országos szintőek. A környezetvédelmi döntési folyamatok tervezése, kialakítása során mindig törekedni kell a felelısségek pontos meghatározására, mert csak így várható a valódi eredményesség és hatékonyság.

13

10. A partnerségi viszony elve Ez két értelemben is megközelíthetı. Elsı: harmonizálni kell az állam, a környezetet használó és a társadalom közötti partnerséget. Minden környezeti probléma akkor oldható meg maradéktalanul, ha az érdekélt felek összehangoltan cselekszenek. Második: a rendkívül összetett környezeti szektoroknál – mely számos társadalmi szférát érint – gazdasági együttmőködés megvalósítása a cél, mert a keletkezı párhuzamosságok sorra kiolthatják egymást. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint a környezetvédelem nem tekinthetı külön szektornak, integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységekbe. Vagyis a társadalom valamennyi szektorának részt kell vállalnia a környezet iránti felelısségbıl. 11. A környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamatokba elv Az emberiség nem tud a természet fölé nıni, nem uralhatja azt. A környezeti adottságokat nem megfelelıen figyelembe vevı fejlesztések visszahatnak a társadalomra, a környezeti károkon túl emberi elnyomorodásokat okozhat. Ésszerőbb a környezeti adottságok környezetbarát felhasználása. Törekedni kell, hogy ne a környezetet alakítsuk az igények szerint, hanem az igényeket a környezeti adottságokhoz. Ez hosszú távú gondolkodásmódot és nagyfokú szakképzettséget feltételez. 12. A távlati gondolkodás elve Jelen idıszakban a politikusok általában rövidtávon (ciklusokra, a következı választásokig) terveznek, míg a környezeti problémák évtizedes tervezést igényelnek. A döntéshozó körökben jelentıs szemléletváltozás kell. Vajon a változó környezeti gondok, hogy hagynak elegendı idıt erre a természeténél fogva lassú változásra? 13. Az információk szabad áramlásának elve A Riói Konferencián elfogadott 10. elv szerint a társadalom tagjai számára biztosítani kell, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervek rendelkeznek. Ez a passzív részvétel. Azonban ez nem elég, beleszólás is kell, a döntéshozatali folyamatokba. A meglehetısen alacsony szintő környezettudattal rendelkezı lakosság esetén igény híján, ez alig érvényesül. Ebben is a megfelelı nevelési és oktatási tevékenység hozhat változást.

14

Levegıminıség, a települési légszennyezettség állapota A település levegı-állapotát globális és helyi tényezık egyaránt alakítják. Feladat, elsısorban a helyi tényezık meghatározása és vizsgálata. Elmondható, hogy a levegı állapotára a település lakossága, a helyben mőködı ipari-mezıgazdasági és szolgáltató egységek, valamint az átmenı- és helyi gépjármő forgalom van a legnagyobb hatással. Magyarországon van egységes levegı-minıségi figyelı rendszer, ez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat. Mivel a településen és környezetében sem mőködik ebbe a rendszerbe tartozó megfigyelı pont, amely folyamatosan pontos képet tudna adni a levegı állapotáról, illetve, mivel a településen alkalomszerő imisszió mérés sem volt, ezért hiteles adatot nem tudunk bemutatni. Mérıhely legközelebb Budapesten található. Mivel a fıváros belterületén lévı mérı állomások környezete levegı minıségi szempontból nem hasonlíthatók Hévízgyörk levegıminıségéhez, így ezeket még vonatkozási adatként sem mutatjuk be. Hasonló adottságokkal rendelkezı település, amely viszonylag közel van Budapesthez, és ahol van mérı pont, pld. Tököl, de a szélirány, a forgalmi és környezetterhelı ipari körülmények tekintetében olyan jelentıs a különbség, hogy az adatok nem vehetık át, de még megfelelı elemzéssel tájékoztatásként sem alkalmazhatók. Hévízgyörk levegı minıségét befolyásoló tényezık. 1. Közlekedés: az M3-as autópálya és a 3-as fı közlekedési út, valamint az Aszód, Hévízgyörk, Bag, Galgahévíz és Tura egybeépülése, egy gerinc úttal való összekötése a fıutakkal, jelentıs belsı forgalmat feltételez. Mivel ez egyben az egyetlen települések közti belsı út, amely a 31es, 32-es út felé összekötést képez a 3-as és M3-as utakkal, így az erre felfőzött településeken kívül egyéb közigazgatási egységek átmenı forgalma is itt jelenik meg. Pontos forgalmi adatok az utóbbi két évre nincsenek, de becsülhetı, hogy Hévízgyörkön átmenı út személygépkocsi forgalma több ezres naponta, a nagy teherautók és buszok száma pedig talán a százat is meghaladja. Ez még belül van az elviselhetıségen, de mivel az út mentén élık zaj és környezeti füstgáz terhelése nem elhanyagolható, a hosszú távú megoldás a települést elkerülı út lehet. 2. Földgáz és egyéb főtési módok: Az elmúlt évtizedekben jellemzı lakossági és intézményi főtési mód a földgáztüzelés lett. Ennek elınye, hogy gyakorlatilag alig kimutatható a főtési eredető kén-dioxid (SO2) az ilyen főtésmódra átállt település levegıjében. Hévízgyörkön nincs távfőtés, nincs szervezett és jelentıs alternatív energia használat. A földgázt szolgáltató adatszolgáltatása a megyei, kistérségi és hévízgyörki fogyasztásról, csak a 2007. évi adatokat tartalmazza, a 2008. évit még nem dolgozták. Települési egység

Lakás állomány 2007. december

Pest megye Aszód kistérség Hévízgyörk

388 741 12 241 1 085

Bekapcsolt fogyasztók száma 2007. december 346 384 11 617 1 046

Bekapcsolt/nem bekapcsolt % 89,1 94,9 96,4

Értékesített földgáz 2007ben m3 549 188 19 776 1 926

A szolgáltató a közüzemi fogyasztókat külön nem tartja nyilván, így erre vonatkozóan nem tudjuk megbecsülni, hogy a lakossági mértéket meghaladó földgázfogyasztás, az Önkormányzati intézményeket leszámítva, van-e.

15

3. Ipari légszennyezés: nem jellemzı a településre. Olyan ipari, szolgáltatási vállalkozás, amelyik a hıszolgáltatáson kívül, egyéb emissziót bocsátana ki, a települési adatszolgáltatás alapján legfeljebb a pékség említhetı, amely fatüzeléső kemencét üzemeltet, de a berendezés kapacitása nem jelentıs. Vagyis kijelenthetı, hogy a településen nincs jelentıs ipari, szolgáltató, amelyik emissziója jelentıs. 4. Nyílt területi égetés: Hévízgyörk Önkormányzata nem készített levegıs rendeletet, ezért a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) 11. § az irányadó, mely szerint: Hulladékok nyílt téri, illetıleg háztartási tüzelıberendezésben történı égetése tilos. A részletes szabályok: (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezı papírhulladék, veszélyesnek nem minısülı fahulladék háztartási tüzelıberendezésben történı égetése külön engedély nélkül végezhetı. (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétıl számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. (4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minısül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredıen kigyullad. (6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdıgazdasági fahulladék erdıvédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. (7) Nyílt téri égetéssel járó tőzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhetı.

Mivel Hévízgyörk település jellemzıen kertes házakból áll, a kertekben és a település közvetlen környezetében lévı mezıgazdasági területeken zöld hulladék keletkezésre lehet számítani, fıleg az ıszi és a tavaszi idıszakban. Nem ritka a nyílt területen megvalósuló zöld hulladék, lomb, fanyesedék égetése. Ezt a levegı-minıségi szempontból káros állapotot két módos lehet csökkenteni és szabályozni, teljesen megoldani csak hosszútávon lehet, a komposztálás tejessé tételét követıen:
Rendelet kell megalkotni, amelyben bizonyos hetek, napok idıszakában engedélyezik a komposztálhatatlan zöld hulladék szabályozott körülmények melletti égetését.
A településen be kell győjteni a komposztálható hulladékokat, hogy minél kevesebb kerüljön égetésre. Összegzés: Hévízgyörk levegı minıségi értékei a forgalmi és a földgáz fogyasztási adatok alapján nagy valószínőséggel, az egészségre káros érték alatt vannak, a szénmonoxid, nitrogén-oxidok, a kéndioxid és a szénhidrogének a vonatkozásában. Ezt a forgalmi adatokból, a földgázzal ellátott ingatlanok Pest megye és Aszód kistérség adatokat is meghaladó arányából (96,4 %) és abból a ténybıl lehet levezetni, hogy jelentıs környezetterhelést jelentı légszennyezı pontforrás, egyéb porforrás, diffúz forrás a településen belül nincs. Stratégiai célként kell megfogalmazni, hogy ez olyan érték, aminek a fenntartásáról gondoskodni kell. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy tiltani kell a település közigazgatási határán belül bármely emisszióval járó új létesítmény létesítését, mőködését, ez annyit jelent, hogy ezek létesítése során az elérhetı legjobb technika alkalmazása mellett, a szükséges engedélyek beszerzése, mérések elıírásával a kockázatok minimalizálásával, ezt a levegı-minıséget továbbra is fenn kell tartani. A komposztálható hulladékok helyben való komposztálását népszerősíteni kell, a levegıs rendelet megalkotásával padig szabályozni a nyílt téri égetést.

16

Hévízgyörk vízgazdálkodási állapota Hévízgyörk vízgazdálkodását a Galga patak határozza meg. A Galga felszíni vízfolyás, a Zagyvába ömlik, ilyen módon a területe a Tisza vízgyőjtı területéhez tartozik. 1.ábra Galga patak

2. ábra A Galga vízgyőjtıje

A Galga-patakot az 1. ábra, vízgyőjtıjét a 2. ábra mutatja. A Galga a Cserhát központi részén, Szandavár környékén ered, és a hegység keleti-délkeleti lejtıinek vizeit győjti össze. A vízgyőjtı 568 km2 területő, hosszani, elnyúló alakú, átlagos szélessége mintegy 10 km, legmagasabb pontja 545 m. A domborzat változatos, a patak völgye mentén dombvidéki és síksági területek egyaránt megtalálhatók, a vízgyőjtı nagyjából fele 200 m (Balti magasság)) felett van. A Galga patak 217 magasságban ered. Galgaguta és Acsa közötti eróziós völgyszakasza aszimmetrikus, a bal parti lejtık

17

meredekek, a völgy jobb oldala lapos. A völgy vonulata Acsánál befordul az Acsai-völgy nyugatikeleti törésébe, majd újra dél felé kanyarodik, Püspökhatvan felett nyíló Sinkár-völgytıl kezdve a patak újra kiszélesedik. A Galga 58 km megtétele után Jászfelsıszentgyörgy fölött torkollik a Zagyvába 111 m magasan. A patak átlagos esése 1,8% körüli, de a felsı szakaszán eléri a 4-5 %-t. Hévízgyörk alatti szakaszon egész az Emese-patakig 0,1%, csak a torkolata közelében növekszik ismételten 0,6 %-ra. A patak völgye középsı részén lapos, ahol a kavics és homok egyre mélyebben van a vastagodó folyóvízi agyag, iszap és homok alatt. Árterülete 84 km2. Vízmérı állomás: Galgamácsa, 1933- 1999, a részvízgyőjtı terület nagysága: 288 km2; Hévízgyörk, 1946- 1999, a részvízgyőjtı terület nagysága: 416 km2. Az állomásokon vízhozam, hımérséklet és hordalékhozamokat is mérnek. (Adatforrás: Vízrendezési koncepció és stratégia 2002). A Galga-patak jelentısebb mellékágai: Emse, Sósi, Egres, Breda, Némedi, Megyerke, Sinkár, Legéndi, Gólya, Halyagos, Szécsénkei és Becskei patakok.

A Galga vízgyőjtıjének tájtípusai • •

Nem karbonátos kızető hegységek, dombságok tágas, teraszos völgyszakaszokkal. Ezek tájökológiai szempontból vegyesek. Mentesített ártér, holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel (Adatforrás: Pest megye környezeti jellemzıi 1993).

A Galga vidékén az andezites területeken az intenzív, rövididejő csapadékok hatására jelentıs eróziós területek alakultak ki. Itt nem csak a felületi eróziós tevékenységek a jelentısek, hanem a számottevı az árkos, vízmosásos terület is (Adatforrás: Vízrendezési Koncepció és Stratégia 2002). A vízgyőjtıterületet jellemzı éghajlati mutatók: • • • • • • • •

1950-2000 óra a napfénytartam évi összege, az évi középhımérséklet: 9 -10,5 oC, a januári középhımérséklet: (-2,5) – (-1,5) oC a júliusi középhımérséklet: 18 - 21 oC a csapadék évi mennyisége: 550 – 600 mm a tényleges párolgás évi összege: 475 – 500 mm integrált éghajlati típusa: a tenyészidıszakban elégtelen nedvességő Uralkodó szélirány: É-Ény-i.

Geológia és hidrogeológia A Galga gyakran változtatta folyásirányát, de mint a durvább üledék, fıleg a kavics elhelyezkedése és vastagsága bizonyítja, a meder mindig dél-délkelet felé futott. Északi szakaszán halmozta fel vastag kavicskötegét, majd késıbb az 5 – 10 m vastag homokot. Középsı része teljesen lapos. E sekély medencében a kavics és homok egyre mélyebbre került a vastagodó folyóvízi agyag, iszap és homok alatt. Déli részén lösztakaróval borította a medret. A patak déli részén fiatal pleisztocén üledékek a jellemzık, a lejtıkön lösz, futóhomok, teraszkavics, valamint holocén hordalék. A Galga-völgy nyers öntéstalajai mellett a löszön kialakult barnaföld is jellemzı. Színezı elemként megjelenik a homokos vályog, a karbonátos réti talaj, kis területen karbonátos futóhomok. A Galga-patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában a kavics és a homok mellett a nagy karbonát tartalom a jellemzı. A talaj bemutatása, földtani felépítése Hévízgyörk település nagytáji besorolása az Alföldhöz, középtáj szerint az Észak-Alföldi Hordalékkúp-síksághoz tartozik. A terület felépítése rendkívül összetett. Ezen belül a Tápió-GalgaZagyva-vidék nevezető kistáj részeként kezelendı.

18

A Tápió - Galga - Zagyvavidék ÉK-i része a Galga és a Zagyva hordalékain képzıdött. A Galga folyó völgye a Pannon-tenger visszahúzódása után alakult ki egy aszimmetrikus, tektonikus eredető völgyben, amelyet a folyó idıszakos kiöntései folyamatosan töltöttek fel. A hordalékkúp a pleisztocén-végi süllyedések hatására feldarabolódott, így a Galga-völgyet fiatal, alacsony teraszok kísérik. Ott, ahol száraz viszonyok alakultak ki, homok és lösz van.

1. ábra: Hévízgyörk és térségének talajviszonyai I. Forrás: www.mafi.hu (Magyarország Egységes Földtani Térképe)

A térség talajának általános jellemzése 2-3 méterrel az ártéri szint fölött, a lösz felszínén termékeny talajtakaró alakult ki a Galga árterén. Csernozjom-barna erdıtalajok, amelyek jellegzetessége, hogy a 1-1,5 m vastag lösz alatt, vöröses barna eltemetett talaj szint található. Sok esetben ez összefolyik a mai talaj B szintjével és ezért félrevezetı, mert azt a benyomást kelti, mintha a mai talajképzıdés eredménye lenne. Kis szintkülönbséggel követik egymást a humuszos öntések, az öntés-réti talajok, a réti talajok, a réti csernozjomok, majd a mészlepedékes csernozjomok. A dombvonulatokon pedig láthatók a pannon homok rétegek, amelyek a dombok magvát képezik. A homokos talajok alatt, - amelyek humuszos homok, kovárványos barna erdıtalaj, vagy barnaföld típushoz tartoznak, - megtalálhatók a Pécsi M. által leírt rétegek, mint a homokra települt bentonit réteg, valamint az e fölött fekvı vörösagyag réteg. Ez a kép, - az öntésanyag, pannon homok, bentonit, vörösagyag, lösz és a pleisztocén homok, valamint a holocén homok-, már önmagában is elég tarka, de ehhez járul még a Mátra andezit vulkánosságából származó görgeteges agyag, az andezitnek a pannonban való mállása során keletkezett vörösbarna agyag (nyirok).

19

2. ábra: Hévízgyörk térségének talajviszonyai II. Forrás: www.mafi.hu (Magyarország Egységes Földtani Térképe)

3. ábra: Hévízgyörk talajviszonyai Forrás: www.mafi.hu (Magyarország Egységes Földtani Térképe)

20

Jelmagyarázat x f_Qh2al f_Qh2h f_Qh pd_Qp3-h d_Qp3-ha,h d_Qp3-haal f_Qp3h fe_Qp3h h_Qp3a-l e_Qp3l gp_Qp1-2 elg_Pl-Qp2va nPa2 zPa2

vízfelület Folyóvízi aleurit Folyóvízi homok Folyóvízi üledék Proluviális-deluviális üledék Deluviális agyag, homok Deluviális agyagos aleurit Folyóvízi homok Fluvioeolikus homok Hidroeolikus agyagos lösz Lösz Lejtı- és proluviális üledék Vörösagyag Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció Zagyvai Formáció

Ezen kívül a felszínre került vagy felszín-közeli fosszilis talajszintek is gazdagítják a talajképzı kızetek skáláját. Mindezek sőrőn egymás mellett, sokszor apró foltokban jelentkeznek és ezzel a táj talajtakarójának elemzését, térképezését jelentısen nehezítik, ugyanúgy, mint a rajtuk folytatható eredményes gazdálkodást is. Hévízgyörk és térségére az 1., 2., 3. ábrák szemléltetik a talajokat. Magyarország Egységes Földtani Térképe szerint a 3. ábrán látható, hogy Hévízgyörk település esetében is megfigyelhetı a Galga folyó jobb és bal partja közötti – a folyó vonulata

által elhatárolt – különbség. A patak jobb partján laza szerkezető, sárga, szürkés-sárga, fakó-sárga, homokos, rétegzetlen, jellegzetes szerkezető üledékes kızet, a lösz (e_Qp31). Jellemzıje, hogy szemcséi mészkéreggel bevont, 0,01-0,05 mm átmérıjőek, és hézagos összetapadásuk következtében porózus, laza törmelékes üledékes kızet. Mésztartalma jelentıs (10-30%), tömegesebb kiválásánál helyenként meszes konkréciók (löszbabák) képzıdtek. 10-30 m vastag réteget alkot. Nedvesség és terhelés hatására roskadásra hajlamos. Hévízgyörk területén, a Galga patak jobb partján jelenlévı talajféleség még a tarkaagyag. Változó, több száz méter vastagságú kékesszürke homok- és szürke, sárgásszürke, vörösesbarna foltos agyagrétegekbıl áll. Jellegzetes tavi-folyóvízi összlet. A patak közvetlen árterében, és Hévízgyörk település Galgahévíz község felé esı határában benyúlva folyóvízi homok (f_Qh2h) található. A Galga pataktól balra esı részen domináns talajféleség a hidroeolikus agyagos lösz (h_Qp3a-1), vagy más néven magas agyagtartalmú infúziós lösz. Anyaga folyóvízi agyaggal keveredett. A termıtalajt leginkább veszélyeztetı környezeti hatások - nem szakszerően megválasztott mőtrágya és növényvédıszer alkalmazása, (mennyiségi, minıségi szempontok) - az illegális szennyvíz leürítés, szikkasztás, - az utak menti indokolatlan fa és cserjeirtás, - a szakszerőtlen öntözés, az öntözött területek mélylazításának elmaradása, - az illegális települési szilárd hulladék lerakók és állati hullatemetık, dögkutak, - eróziós, deflációs hatás. Ezekkel a hatásokkal, mint lehetséges okokkal különbözı mértékben lehet és kell számolni.
A mőtrágyázás talajra gyakorolt hatásai: Mivel a mőtrágyázás néhány évtizede tapasztalt bısége a gazdasági rendszerváltás óta jelentısen csökkent, a minıségi szempontok dominanciája mellett, így ez a talajra gyakorolt káros hatás visszaszorult. A környezettudatosság és a mezıgazdasági termékek biológiai érték, mint vásárlási szempont, elıre törésével a régi állapot remélhetıleg nem alakul vissza.
Illegális szennyvíz leürítés: A településen kiépített a szennyvízhálózat, csak a külterületeken nem elérhetı a közmő szolgáltatása, így Hévízgyörk ebbıl a szempontból kiemelten jó helyzetben van.
Utak menti növényirtás: Nem jellemzı, a fı út fenntartója nem a község.

21







Szakszerőtlen öntözés: Jelentıs mértékben, sem belterületen, sem külterületen nincs, ahol nagy területen termesztenek vízigényes növényi kultúrát, a kiépített mőszaki feltétel és szaktudás rendelkezésre áll. Szilárd hulladék lerakás: alkalmanként illegális hulladék lerakás tapasztalható, de mennyiségi szempontból ez nem veszélyezteti a talaj minıségét. Dögkút: nincs a településen, az elhullott állatokat elszállítatják. Eróziós hatás: A terület sík, vagy közel sík, nagy talaj erózió belterületen nem jellemzı, a csapadékvíz elvezetés elég jó minıségben kiépített.

Összegzés: Hévízgyörk talaja sokszínő, keletkezését, feltöltıdését, minıségét tekintve. A térségben nincs jelentıs ipari üzem, nincs hulladéklerakó, hulladékkezelı, nincs szennyvíztelep, szennyvíz illegális elvezetése, a mezıgazdasági termelésbıl, az öntözésbıl a talajra, mint az egyik környezeti elemre nézve, a környezeti kockázatok kicsik. A startégiai cél a talajok szennyezés mentes, jó állapotának fenntartása. Ennek érdekében minden olyan tevékenység, amely a felszín alatti talajrétegek szennyezését okozhatja, megelızendı. Ilyen lehet a kútfúrás, ami nagy gondossággal, a jogszabályi engedélyezési eljárások mellett végezhetı, vagy a felszíni talajmunkák, vízelvezetések.

22

Közmő ellátottság, közmő állapot 1. Ivóvíz ellátás és a kapcsolódó vonalas létesítmények. A közmő üzemeltetésre vonatkozó adatokat Ritecz György ügyvezetı szolgáltatta. Hévízgyörk speciális helyzetben lévı település, nincs kijelölt vízbázis a közigazgatási határán belül. Ennek oka, hogy gazdaságosan kitermelhetı vízadó rétegek nincsenek, ún. „vízszegény” a település. A bemutatott talaj és hidrológiai jellemzık miatt, a térségben vannak hasonló adottságú települések, ezért az ivóvíz ellátásra társultak. Létrehozták a Galgamenti Víziközmő Kft-t. (Központja: 2191 Bag, Dózsa György u. 20.) Ez a vállalkozás üzemelteti a Galgamenti regionális vízbázisokra telepített kutakat, melyek az alapító önkormányzatok tulajdonában vannak. A kutak két, egymástól jelentısen különbözı kapacitású vízbázison vannak. Ezek Aszód és Tura közigazgatási területein helyezkednek el. A kapacitásuk, a hatályos vízjogi engedély alapján 6.800 m3/nap, vagyis ekkora vízmennyiség kivétele mőszakilag és jogilag is biztosított. A kutak területi eloszlását és a talpmélységeket mutatja az alábbi táblázat. Vízbázis helye

Napi kivehetı ivóvíz mennyiség 1600 m3 4200 m3

250 m-nél mélyebb talpmélység 1 db

Aszód Tura

Összes

6800 m3

1 db

200 m-nél mélyebb talpmélység 1 db -

150 m-nél mélyebb talpmélység 2 db

≈100 m-es talpmélység 14 db 11 db

1 db

2 db

25 db

Kapacitási adatok
Aszódi kutakból kitermelhetı vízmennyiség jellemzıen:70 - 200 m3/nap
Turai kutakból kitermelhetı vízmennyiség jellemzıen: 200 - 1000 m3/nap Hévízgyörk vízigénye és vízhasználata jellemzıen lakossági és intézményi, vagyis csak kommunális vízigény van a településen, technológiai vízigény, a szolgáltató tudomása szerint nincs. (Nincs élelmiszer gyártás, vágóhíd, felületkezelés, zsírtalanítás, tisztítás, mosoda…stb.) 2008-ban a a két csoportban a vízfogyasztást az alábbi táblázat mutatja: Napi átlag Lakossági Közületi Évi összes vízfogyasztás vízfogyasztás vízfogyasztás vízhasználat 3 3 3 240 m /nap 81.600 m 3.900 m 85.500 m3 2008. januárdecember A vízminıség jellemzése, jogszabályi megfelelése Vonatkozó jogszabály: A 201/2001. (X. 25.) kormány rendelet, az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl. Az Aszód-vízbázisról kitermelt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat. Egyéb vizsgált komponensek tekintetében határérték alatti, csíramentes. A fenti rendelet 1. mellékletében a vastartalomra vonatkozó határérték 200 µg/l. Emiatt az itt kitermelt vizet kezelni kell. A kezelés vastalanítás, aminek eredményeként minden komponens tekintetében megfelelı minıségő vizet szolgáltatnak a rendszerbe. A Tura-vízbázisról kitermelt víz minısége minden komponens tekintetében megfelel a fenti vonatkozó rendelet elıírásainak, így kezelés nélkül (beleértve a klórozás nélkülözését is!) használható. Ennek bizonyítására, a 2008. 03.10-én vett minta laboratóriumi vizsgálatát mellékeljük, amelyik értékei folyamatosan állandónak tekinthetık.

23

Az ivóvízhálózat. Az ivóvízhálózat üzemeltetését is a Galgamenti Víziközmő Kft végzi. Hévízgyörkön a hálózat körvezetékes, Ø 400 mm-es fıvezetékrıl egy nyomászáróval. A tervezett Nyárfás fejlesztés vízellátását nyomásfokozóval, a 2. nyomásövezetrıl tervezik ellátni. A vízvezeték hálózat közel 40 éve épült. Jellemzıen 3-4 bar nyomás van a rendszerben. A vízjogi engedély szerint 470 m3/nap Hévízgyörk engedélyezett vízhasználata. A vezetékek anyaga eternit, acél és mőanyag. A gerincvezeték hossza 16,3 km. Meg kell említeni, hogy a vezetékes ivóvízhálózatot külterületekre nem biztosít vizet, ennek kiépítése rövid és hosszú távon sem gazdaságos. Külterületen a vízigény csak saját kút fúrásával biztosítható. Ennek kapacitás korlátait a vízadó réteg határozza meg. Jelenleg jelentısebb vízkivétel az Agrárinvest Kft külterületei telephelyein vannak. Mind a két telepen vízjogi engedéllyel rendelkezı kutat üzemeltetnek, a vízhasználatuk ivóvíz, vagyis kommunális jellegő. Vezeték korszerősítés. Az eternit és acél csövek amortizálódtak, cseréjük egészségvédelmi és gazdaságossági okok miatt szükséges. Ezt kezdte meg a szolgáltató, amikor Hévízgyörkön az Erdély utcában 450 fm acélcsövet cseréltek mőanyagra. Ezt a munkát folytatni kellene, mintegy 10 km vezetéket kellene mőanyagra kicserélni. Az alábbi táblázat a vízszolgáltatást igénybevevık számát mutatja a lakosság és a lakások száma mellett. Hévízgyörk A lakások száma Az ivóvíz lakosainak száma szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 3075 Na. Na. 2007 Na. 1076 Na. 2008 3097 1085 912 2009 5 db közkifolyót tart fenn a település, ezek száma csökkent az elmúlt években. Vízdíjak Hévízgyörk településen fenntartanak egy szociális víztarifa rendszert, 30 liter/nap/fı mennyiség után (jelenleg maximálisan 0,9 m3/hó), az ingatlan lakói kedvezményes vízdíj fizetésben részesülnek. (A kedveszményes tarifa 2009-ben 180 Ft/m3) Összehasonlításul 2009-ben a normál lakossági tarifa 230 Ft/m3, a közületi tarifa 295 Ft/m3. Összegzés: Hévízgyörk ivóvíz ellátása a Bag környéki vízbázisról hosszútávon megfelelı mennyiségben és minıségben biztosítható. Amikor települések közötti összefogásban valósították meg, ezt a szolgáltatást, azt a lehetıséget is megteremtették, hogy az EU-s pályázati rendszeren belül nagyobb eséllyel, nagyobb összegekre pályázhassanak, vízminıségi, mőtárgyak és vezetékbıvítés témákban. A fejlesztési igény irányait az Aszód-vízbázis a kutak vízszintsüllyedése miatt kimerülı kutak határozzák meg.
Vízkivétel: a Meglévı vízbázisok kb. 20 % vízigény növekedést képesek teljesíteni, ennél nagyobb igény esetén szükséges új kút/kutak fúrása. Ennek reális esélye akkor lehet, ha több és nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztató egység települ a térségbe. (Az elmúlt évben csökkent a vízigény.)
Vízvezeték: Minıségi értelemben szükséges lenne a Kistérségben kb. 200 km azbeszt-cement csı cseréje, mőanyagra. A jelenlegi csı átmérı 80-300 mm. Hasonlóan igen korrodált állapotban vannak az acélcsövek, így azok cseréje is aktuális lehet a következı 6 évben. Összességében Hévízgyörkön távlatilag prognosztizálható kb. 10 km csı mőanyagra cserélése.

24


A felszín alatti vezetékek, kisgépek (szivattyúk) és mőtárgy részek cseréjét elhasználódás, korrózió, erózió és kapacitás szőkülés miatt fokozatosan, a mőszaki racionalitás és a gazdasági teherviselı képesség függvényében folytatni kell. A társult települések közös érdeke, hogy a Bag területén lévı védett vízbázis környezetvédelmi szempontú védelme hosszútávon biztosítva legyen, így ezen a területen a gazdálkodás és felszíni tevékenységek megválasztása, a különösen alapos engedélyezési eljárások, minden térségben lakó közös érdeke. Ezt az érdekközösséget a tudatosság és az információk megosztásával erısíteni kell.

2. A szennyvíz hálózat és a vonalas létesítmények Hévízgyörkön a szennyvízhálózat ki van építve. Üzemeltetıje a Galgamenti Víziközmő Kft. Az elvezetett szennyvizet a Bagon lévı, térségi települési szennyvíz befogadására alkalmas telepen kezelik. Hévízgyörkön, amint azt az ivóvíz használatok jellemzésénél bemutattuk nincs elıkezelt szennyvíz, nincs ipari, technológiai szennyvíz. A keletkezı szennyvíz minısége települési, kommunális. A hálózat jellemzıen gravitációs, minden utcában kiépített. A fejlesztésre tervezett Nyárfás terület is gravitációsan beköthetı. A külterületeken a szennyvízhálózat nincs kiépítve, nem tervezett. Ezeken az ingatlanokon keletkezı szennyvizet szippantással szállítják be a szennyvízkezelı telepre, ahol külön leürítı van kiépítve, ezek fogadására. A szennyvíz gerinchálózat hossza, 15,2 km, ebbıl 12,9 km gravitációs, 2,3 km nyomott. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 898 db. Víz-szennyvíz anomália: Mint általában minden településen, Hévízgyörkön is több az elvezetett szennyvíz mennyisége, mint a szolgáltatótól vásárolt ivóvíz. Ezt a különbséget mutatja a táblázat. Vásárolt Becsült Becsült Díjfizetés Becsült ivóvíz vízkivétel vízkivétel alapján elvezetett bejelentett bejelentetlen számolt szennyvíz kutakból kutakból szennyvíz 18.400 m3/év 120.000 81.600 20.000 m3/év 100.000 m3/év m3/év m3/év Az anomália nem ismeretlen fogalom, hiszen minden településen vannak részben bejelentett, részben nem bejelentett kutak. Ezekbıl kitermelt víz egy része a zöld felületek locsolására, szennyvíz keletkezése nélkül, más része egyéb lakossági használatra kerül. Ilyen módon a víz, használt szennyvízként részben a szennyvízhálózatba kerül. A szolgáltató mőszaki erre vonatkozóan vizsgálatokat végez, becsléssel az így bekötött szennyvíz mennyiségét meghatározza, azt az adott lakásra kiterheli. Mivel a magyar környezetvédelmi jogalkotás bevezette a környezetterhelési díjak fogalmát, errıl törvényt alkotott, (2003. évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról), ennek a szennyvízhez kapcsolható része a talajterhelési díj. A törvény kimondja: „A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. …. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetıség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. …. A talajterhelési díj alapja csökkenthetı azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel,

25

amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elıírások szerinti elhelyezését igazolja.” Remélhetıleg a díjfizetés ösztönzıleg hat a csatorna hálózatra való rákötésre, a házi szikkasztók, (melyeken át a talajba jut a házi szennyvíz), felszámolásában. Hévízgyörk Önkormányzata 2009-tıl bevezette a településen a Talajterhelési díjat, errıl rendeletet alkotott, a befolyt összeget elkülönítve, környezetvédelmi célok megvalósításra biztosítja. Szennyvízkezelés A térségi szennyvízkezelı telep, amely Bagon van, csak kommunális szennyvizek kezelésére alkalmas. A kémiai tisztítási fázis nincs kiépítve. A szippantott szennyvizet fogadják, elıkezelik. A keletkezı szennyvíz iszapot komposztálják. A telep napi kezelési kapacitása, a vízjogi engedély alapján, 3000 m3/nap, amibıl a Hévízgyörki szennyvíz, (szintén a vízjogi engedély alapján) 410 m3/nap. A kezelhetı szippantott szennyvíz mennyisége 50 m3/nap. A technológiai folyamat vázlatosan az alábbi: 1. Keréken beszállított szennyvíz kezelésének mőveletei
Leürítés a kijelölt leürítı medencébe,
Rácson átszőrés,
Meszes elıkezelés,
Elılevegıztetés. 2. Vezetékes szennyvíz kezelı mőveletei:
Rácson, a rácsszemét leválasztása,
Homokfogón a homok leválasztása,
A szilárd komponensektıl megszőrt folyékony szennyvíz anaerób medencébe vezetése,
Levegıztetés,
Utóülepítés,
Fertıtlenítés,
Iszap-víztelenítés, elısőrítéssel, iszappréseléssel. A szennyvízkezelés során keletkezı kb. 18 % víztartalmú iszapot gúlába rakva pihentetik. Mivel ezt az iszapot mezıgazdasági területen kezelés nélkül elhelyezni nem lehet, a telepen kiépítették a komposztálót, a szennyvíziszap olyan átalakítására, hogy mezıgazdasági területen elhelyezhetı legyen. A napi komposztált iszap mennyisége 8 m3. A komposztálás elve A komposztálás aerob eljárás, amelynek során a különbözı mikroorganizmusok, a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, és ennek eredményeképpen stabil humuszképzı anyagok, valamint szervetlen ásványi anyagok keletkeznek. A folyamat végterméke földszerő, kb. 40–50% nedvességtartalmú anyag (komposzt). A komposztálási technológia vázlatos ismertetése Az alkalmazandó technológia nyitott rendszerő, levegıztetett prizmakomposztálás. A prizmákat a levegıztetés és a lebontás egyenletességét szolgáló homogenizálás céljából meghatározott rendszerességgel átforgatják, hozzá szerves hulladékot, pld. szalmát adnak. Az utókezelı téren a komposzt érettségi fokától függıen különbözı ideig tart az utóérlelés, majd ezt követıen az utókezelés. A komposztot rostálják, illetve a további felhasználástól függıen frakcionálják, kiszállítják mezıgazdasági területre, esetleg zsákolják Fejlesztési javaslatok A KEOP keretében: A Kistérségben a szennyvíz társulás fejlesztéseként, 5 településen épül ki további szennyvízhálózat. Ez 500 m3/nap kapacitás bıvítést igényel a szennyvízkezelı telepen. A telep új kapacitás adata 3500 m3/nap lesz. Ehhez kell igazítani a komposztálás napi mennyiségét. Azoknak a

26

településeknek, amelyeken van kiépített szennyvízhálózat, csak a bıvülı komposztáló költségébıl kell részt vállalniuk. Ez Hévízgyörk számára is önerı vállalást jelent. Összegzés: A meglévı szennyvízhálózat középtávon mennyiségi és minıségi szempontok szerint is kielégítı. A jelenlegi kapacitásbıvítés közép távon elegendı, de abban az esetben, ha alkalmazottak nagy számú foglalkoztatását igénylı vállalkozások kívánnak a térségbe betelepülni, vagy nagyszámú telek alakításával jelentıs létszámbıvülést terveznek a társult településeken, a szennyvíztelep további bıvítése ismét szükségessé válhat. Ez a vízkivételi kapacitással együtt tervezendı feladat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jelenlegi szennyvízkezelés a mechanikai tisztítás és a szerves szennyezık baktériumok általi lebontására épül, (oxigénnel dúsított, ún. levegıztetett módon), ez a kétfázisú tisztítás, ennek a technológiának az alkalmazhatósága véges. Amennyiben jelentıs mennyiségben ipari szennyvíz is keletkezik a társult települések valamelyikében, elengedhetetlen a kémiai tisztítási fázis kiépítése. (A harmadik fázis). Ez jelentıs erıforrásokat, nagy szakértelmet és gondos elıre látást igényel. A Kistérség gazdasági potenciál növekedése, amennyiben ez lesz a fejlıdés iránya, ezt megköveteli. Ha a természetközeli, öko, táji értékekre alapozó fejlıdési irány erısödik, akkor a szennyvízkezelési technológia hosszú távon is fenntartható.

3. A csapadékvíz elvezetés és kiépítettsége Adatszolgáltató: Hevér László a GAVIT mőszaki igazgatója. Hévízgyörk csapadékvize részben a Sósi, részben a Galga patakba kerül. A kiépített hálózat hossza 12 km, aminek kb. 5 %-a zárt, 95 %-a nyitott. A 12 km kiépített hálózat mellett jelentıs a földárkú elvezetés. A község ún. fölsı részérıl (Bag felé), közvetlenül a Galgába, az ún. alsó részrıl a Sósiba, (a Sósi a Galgába), kb. fele-fele arányban vezetik el a csapadékot. A rendszer minden szakasza az átlagos terhelés elvezetésére alkalmas, az idıjárás észre vehetı változása miatt, várhatóan egyre sőrőbben elıforduló felhıszakadások elvezetésére nem alkalmas. A rendkívülinek minısíthetı (rövid idı alatt nagy mennyiség), esıt kb. 1 óra alatt képes a kiépített rendszer elvezetni, illetve elszikkasztani. A karbantartás és az üzemeltetés a befogadókig, Hévízgyörk Önkormányzat feladata. A Galga patak tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetıje a KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, a Sósi patak a Galgahévízi Önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében van. Mivel a csapadékvíz elvezetés bármely szakaszán tervezett változtatás mőszakilag hatással van a teljes rendszerre, így minden fejlesztés csak a fent felsorolt érintettek összefogásával, érdekeinek egyeztetésével valósulhat meg. Szükséges fejlesztések Hévízgyörk belterületén
A terület más fejezetekben részletezett talaj adottságai miatt homokos, a földárkos csatornákban lefolyó víz a homokot magával ragadja, feliszapolódást, eltömıdést okoz. Emiatt szükséges, a még földárkos csatornák burkolása.
A karbantartási feladatok könnyítését jelentené, ha további hordalékfogók, homokfogók épülnének.
A burkolattal ellátott szakaszokon a burkolat idıszakos javítása, helyreállítása részben karbantartási, részben fejlesztési feladat. Szükséges fejlesztések a befogadó oldalon A Galga medret a 2000-es évek elején (az árvíz után), takarították meg részlegesen, fıleg az árvízi hordalékoktól, a torkolattól, felfelé. Jelenleg a meder jó állapotban van, Galgamácsáig. A teljes szakaszon meder kotrás a 70-es években volt. Szakértıi vélemények szerint olyan felszíni vízfolyásoknál, mint a Galga, amely medre hordalékos, málékony talajú területen folyik, nagy mennyiségő dombvidéki eredető, természetes hordalékot ragad magával. Mivel a patak hordalékszállító képessége a sík területeken lecsökken, így ezeken a területeken feliszapolódik a meder.

27

A Galgába, Turáig, legalább 20 db vízlevezetı torkollik, a természetes hordalék elragadáson kívül ezek is jelentısen terhelik a medert. A múltbeli tapasztalatok alapján, kijelenthetı, hogy legalább 20-25 évenként szükséges lenne a meder kotrása, hiszen A Galga vízminıségét befolyásoló jelentıs bevezetések Amint azt a szennyvíz fejezetben részletesen bemutattuk, a Galga völgyben kevés az ipari üzem, így a keletkezı települési szennyvíz minıség viszonylag egyenletes, jól kezelhetı. Ezeket a kezelt szennyvizeket a három csoportba sorolhatjuk:
Bagi szennyvízkezelı teleprıl, hét település kezelt szennyvize,
Galgahutai szennyvízkezelı teleprıl, hat település kezelt szennyvize,
Turai szennyvízteleprıl csak Tura szennyvize. A Sósi patak vízminıségét befolyásoló csapadékvíz tényezık A patak alsó 200 m-én van bevezetve Hévízgyörk kb. fele csapadékvize. Ezt a 200 m-es szakaszt 2003-ban tisztították. A patakon létesült egy mezıgazdasági víztározó, amit egy faluszövetkezet üzemeltet. Összegzés: Hévízgyörk csapadékvíz elvezetése a teljes települést beleértve, elválasztott rendszerő, kis részben burkolt, jórészt nyílt. A földárkos csatornák feliszapolódást okoznak a befogadónál, ezek burkolásával, vagy iszapfogó mőtárgyak kiépítésével szükséges ezt kiküszöbölni. Mivel a Galga és a Sósi patak meder feliszapolódása egyben a befogadható csapadékvíz mennyiségét is korlátozza fıleg a síkvízi területeken, szükséges idınként, - a GAVIT szakembere szerint-, a Galaga 20-25 évenkénti meder kotrása is. A Sósi Hévízgyörk csapadékvizét befogadó szakasza 6 éve volt kikotorva, középtávon ez megnyugtató, hosszú távon szüksége az ismételt kotrás. Az egyre szélsıségesebb idıjárási viszonyok idıegységre vonatkozó csapadékhozama várhatóan erısödik, idıintervallumát tekintve gyakoribb lesz, az esetenként nagy mennyiségő vizek levezetése átmenetileg továbbra is gondot okozhat a település életében. Amíg ez 1-1,5 óra alatt rendezıdik, addig a kapacitás fenntartása megfelelı, de szükséges intézkedés, ha ez bıvül, a kapacitásokat is bıvíteni kell.

28

Települési állapot, épített környezet Településszerkezet Településszerkezetileg, a közigazgatási területen belül beépítésre szánt (lakó, vegyes, gazdasági, különleges), tervezett beépítésre szánt és beépítésre nem szánt (közlekedési és közmő, zöld, erdı, mezıgazdasági, egyéb) területeket lehet elkülöníteni. Ezek a településszerkezeti terv kötelezı elemei. Hévízgyörk települési szerkezete, ahogyan a 18. 19. századi katonai térképek mutatják alig változott, csak belsıleg zsúfolódott. Az akkori területén fekszik ma is, de az utóbbi 50 évben lépte át jelentıs mértékben, a korábbi terjedelmét. Az utcahálózata világos és rendezett. A templomok meghatározó központjai, jellemzı és különleges épületei a településnek. Közülük is kiemelkedik az „Öregtemplom”, ami Hévízgyörk emblematikus épületévé, szimbólummá magasztosult. Települési környezet, tisztaság Egy település köztisztasága magába foglalja az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (szórakozás, pihenés, sport, oktatás) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztasági állapotát. A köztisztasági feladatokat az önkormányzat felelıssége, akár maga látja el, akár vállalkozásban láttatja el. Hévízgyörk településképe esztétikus, összhatása rendezett, gondozott. A közterületek, közintézmények, beleértve a temetıt is, hulladékgyőjtıkkel ellátott, láthatóan a lakosság, azokat megfelelıen használja. Mint minden településen, az ıszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítani. Épített környezeti örökség védelme Hévízgyörkön a templom épületeken kívül is vannak olyan épületek, épület együttesek, melyek a település formáját, régebbi idıszakokból fennmaradt módon, jellemzik, melyek a régi építı mesterek szaktudását hirdetik. Ezek megırzése a hagyományok és értékek fennmaradása, vagy legalább dokumentálása szintjén fontosak lehetnek az utókor számára. Mivel nincs a településnek ezek védelmét kimondó rendelete, javasolható ennek megalkotása, akár valamelyik civil szervezet közremőködésével. A rendeletben azokat a különleges, egyedi, vagy a település története szempontjából érzelmi értéket képviselı épületeket, öreg fákat, utcasorokat, temetı részeket lehetne felsorolni, képpel megjeleníteni, rövid ismertetıvel ellátni, amelyek a felsorolt érték jellemzıkkel rendelkeznek, állapotának fenntartása elvárható. Ezek mőszakilag indokolt elbontása esetén a bontási engedély kiadását dokumentálási kötelezettséggel lehetne terhelni, a dokumentumokat a múzeumban kellene elhelyezni. A gazdag hagyományok megırzésében ez egy újdonságot jelentene.

29

Néhány példa az épített környezet hagyományos értékeire.

30

Természeti környezet és jellemzıi Hévízgyörk és környezetének természeti értékei nem elválaszthatók a település közvetlen és tágabb környezetétıl. A település egy nagyobb és egy kisebb táj része, közvetlen természeti vonatkozásban a Galgamentéhez tartozik, így a növény és állatvilág szempontú érték felsorolást ebben a környezetben értelmezzük. Növényvilág A florisztikai szempontból a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegységi flóravidékének (Matricum) Nógrádi flórajárásába (Neogradense) tartozik, átmeneti jellegû, az Alföld és a középhegység között, a domborzati és talajviszonyok egyaránt hatnak rá. A Galga-völgy eredeti vegetációja jellemzõen ártéri mocsárrét, sásos és nádas komplex lehetett, melyben helyenként szigetszerûen nedves láprétfoltok ékelõdtek. Helyükön ma nagyrészt szántók, kaszálók és puhafás (fûz és nyár) ligetek terülnek el. A réteken egykor igen intenzív rétgazdálkodás folyt, ill. folyik ma is, ezért az eredeti vegetáció csak helyenként és csekély területi kiterjedésben maradhatott fenn, ennek egyik, mára sajnos degradált reprezentánsa az Iklad és Domony között elterülõ kaszálórét.

Az iklad-domonyi kaszálórét A terület két fı botanikai értéke, az ıszi kikerics (Colchicum autumnale) és a védett nyári tızike (Leucojum aestivum). A tızike értékét emeli az a tény, hogy sem a Gödöllıi-dombvidéken, sem a Cserhátalján nincs ismert elõfordulása. Lokális értékő faj még a parti sás (Carex riparia) és a korcs here (Trifolium hybridum).

31

Mocsári gólyahír A Galgát kísérõ dombok eredeti vegetációja, a cseres-tölgyesek az emberi településekhez közeli részeken csak kis számban, foltokban maradtak fenn, de Ecskenden még kiterjedt erdõségeket találunk, itt jelentõs mûvelési ág az erdõ- és vele a vadgazdálkodás. Ecskend erdeiben sok helyen fennmaradtak az eredeti életközösségek, s bár a természetvédelem, az erdõgazdálkodás és a vadászat idınként nem találta meg a közös hangot, úgy tőnik pozitív változások várhatók, a dombvidék ökológiailag és tájképileg legértékesebb részei 2004-tõl természetvédelmi oltalom alá kerültek.

Erdıvel borított domboldal a Nagy-völgyben A tölgyeseken belül fõként a cseres-tölgyesek, a dombok északi oldalain pedig a gyertyános-tölgyesek jellemzõek. Állományalkotó fák: a kocsánytalan tölgy (Quercus petrae), a csertölgy (Quercus cerris), a gyertyán (Carpinus betulus) és a mezei juhar (Acer campestre). Cserjeszintje gazdag, a vadrózsa v. csipke (Rosa canina), a kökény (Prunus spinosa) és galagonya (Crataegus monogyna) mellett a kecskerágók és somfélék. A gyepszintben a tavasszal tömegesen virágzó odvas keltike (Corydalis solida) igen szép látvány, a tisztásokon pedig gyakori a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis). A természetes (õshonos) erdõtársulásokon kívül elıfordulnak telepített erdei fenyõ (Pinus silvestris) és akác (Robinia pseudoacacia) ültetvények is. Ez utóbbiak élıvilága rendkívül szegényes.

32

Állatvilág A Galga-völgy és az Ecskend élıvilága meglehetısen gazdag, ezért csupán arra szorítkozunk, hogy a gyakoribb vagy érdekesebb fajokat megemlítsük. A Galgában élı számos gerinctelen közül említésre méltó a folyami rák (Astacus astacus), amelynek megjelenése azt jelzi, hogy a víz minısége javult. A halak közt fellelhetı a védett csíkfélék, réti csík (Misgurnus fossilis), kövicsík (Noemacheilus barbatulus), vágócsík (Cobitis taenia)), a bodorka (Rutilus rutilus), a domolykó (Leuciscus cephalus), a küsz (Alburnus alburnus) és a fenékjáró küllı (Gobio gobio). Kétéltőek közül meg kell említeni a kertekben is elıforduló barna és zöld varangyot (Bufo bufo és viridis), a zöld levelibékát (Hyla arborea), a mocsári békát (Rana arvalis), a pettyes gıtét (Triturus vulgaris), és a vöröshasú unka (Bombina bombina). Sajnos a tavaszi nászidıszakban rengeteg varangy esik az autóforgalom áldozatául. Néhány éve még a vizesebb területeken élt a mocsári teknıs (Emys orbicularis), ma a hüllıket a különbözı gyík- (zöld, fürge, homoki) és siklófajok képviselik. A madárvilág gazdagnak mondható, hiszen az erdı és mezı mellett vizes élıhelyet is találunk a közelben. A fokozottan védett madárfajok közül a fehér gólya (Ciconia ciconia), a homokfalakba fészkelı gyurgyalag (Merops apiaster) és a kuvik (Athene noctua) költ a környéken. A ragadozómadarak közül az egerészölyvet (Buteo buteo), a barna rétihéját (Circus aeruginosus), a vörös vércsét (Falco tinnunculus), a kabasólymot (Falco subbuteo) és az erdei fülesbaglyot (Asio otus) kell kiemelni, de a Magyar Madártani Egyesület tevékenységének eredményeképpen a környék egyes templomtornyaiban ismét költ a gyöngybagoly (Tyto alba). A nagyszámú énekesmadárról nehéz tömör összefoglalót adni, de a szép hangú sárgarigótól (Oriolus oriolus) a vízparti nádiposzátákon keresztül a háznál fészkelı fecskékig és rozsdafarkúig sok minden elıfordul. Emlısök közül a réteken a mezei pocok (Microtus arvalis), mezei nyúl (Lepus europaeus), ız (Capreolus capreolus), menyét (Mustela nivalis), vörös róka (Vulpes vulpes) a jellemzı. Az ecskendi erdık gímszarvas (Cervus elaphus) állománya jelentıs. Meg kell jegyezni, hogy a mesterségesen magas szinten tartott nagyvadállomány ökológiai és természetvédelmi szempontból nemkívánatos jelenség! A szintén elszaporodott vaddisznó (Sus scrofa) állomány a mezıgazdaságnak károkat okoz, újabb kori megoldásként a Pilisi Parkerdı Rt. elzárt vaddisznós kerteket létesít.

Ökoszisztémák, táji különlegességek A Galgamente falvaiban már sok évszázada intenzív földmővelés folyik. Ezért, az eredeti vegetáció és élıvilág csak foltokban maradt fenn. Ezért fontos, hogy ezeket a kis területeket lehetıleg természetes vagy természetközeli állapotukban ırizzük meg. A legértékesebbek ezek közül a reliktumok közül a Galga árterületén található nedves és kiszáradó mocsárrétek, amelyek egy hajdani óriási összefüggı mocsárvilág szerény maradványai. Például Iklad és Domony községek határában három ilyen élıhelyet is sikerült felmérni, ezek elkerülték a 70-es, 80-as évek meliorációs ırületét és természetközeli állapotukban fennmaradtak. A vizes élıhelyek védelme napjainkban a természetvédelem egyik kulcsfeladata, így a GALGA Környezetvédelmi Egyesület egyik legfıbb célja ezek védetté nyilvánítása.

Természetes vagy természetközeli erdıtársulások nagy része a Pilisi Parkerdı Rt. kezelésében van. A Parkerdı a vadásztatásból és az erdıgazdálkodásból származó bevételeibıl él, így a természetvédelmi szempontok csak lassan jelentek meg az erdıgazdaság döntéseiben. Komolyabb változást a NATURA 2000 program jelent, ebben remélhetnek változást a természetvédık, az ecskendi erdık egy részének, mint fontos ökológiai folyosónak a természetvédelmi oltalom alá helyezésével.

33

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9. számú melléklete „A különleges madárvédelmi, valamint a különleges és a kiemelt jelentıségő természet megırzési területek kijelölésének szempontjai”-t tartalmazza. Ez a rendelet sorolja fel a védett területeket, a védett ökoszisztémákat és fajokat. A Középsı-Galgamentén és az Ecskenden védettségre érdemes természeti értékek: • •

A domonyi földvár körül elterülı kaszálórét ökológiai felmérése megtörtént, tájképi szépsége mellett több növény- és állattani ritkaság teszi értékessé e területet. A Nagy-völgyben a legeltetés hatására rövidfüvő száraz gyepvegetáció alakult ki, amely igen ritka. Tavasz végén a virágokkal tarkított zöld palástba öltözött Nagy-völgy varázslatos látványt nyújt (sajnos a Nagy-völgynek ez a része magánterület)

Gémeskút a Nagy-völgyben •

Az Ecskend tetején, a volt honvédelmi létesítmény melletti rét virágba borulva szintén csodálatos, ráadásul gyönyörő a kilátás a Magas-Cserhát és a Mátra vonulataira (A területen a Pilisi Parkerdı Rt. vaddisznós kertet létesítettek itt, megfosztva a természetjáró polgárokat a panoráma élvezetétıl).

Az Ecskend-tetı virágba borulva •

Az Ecskend északnyugati részén, a Céklás-patak völgyében száz évnél öregebb tölgyóriások, hősviző forrás és ısi földvár romjai várják a kirándulókat (a forrás és a

34

földvár környéke még szabadon megközelíthetı, de a patakvölgy egy részét a változatosság kedvéért egy másik vaddisznós kert zárja le)

Rózsakúti faóriás •

Az ecskendi erdık mélye számtalan természeti értéket rejt magában: a cseres-tölgyesekbe ittott juhar, gyertyán és kıris vegyül, a fák alatt rendkívül gazdag, élettıl hemzsegı gyep- és cserjeszint található, amely számos ritkaságot rejteget. Elıfordul itt a nyuszt és valószínő a vadmacska jelenléte is, szeptember közepén pedig szarvasbıgéstıl zengenek a tölgyesek.

A Malomi-árok késı ısszel Védendı természeti értékekben tehát nincsen hiány, rajtunk (is) múlik, hogy ezekbõl mennyit tudunk unokáinkra hagyni… Összefoglaló: megállapíthatjuk, hogy a Galgamente természeti szempontból értékes, de nagyon sérülékeny, bizonyos területei feltártak, bemutatásra alkalmasak, más területek nem a helyén kezeltek.

35

Fontos, hogy:





a védelem módjainak megválasztásában a gazdálkodók és a gazdálkodási szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, összhangot, egyezséget kell találni. a térségben lakókkal kell elsıként megismertetni a fennmaradt táji és élıhelyi különlegességeket, ehhez eszköz a környezeti nevelés és a civil szervezetek településen belüli és térségi összefogása. a környezı települések felismerjék, hogy a falusi túrizmus és az idegenforgalom a természeti értékek bemutatásával erısödhet, fejlıdhet, új munkahelyek létesülhetnek. a térségben lakók érzelmi kötıdése erısödjön, ha kerékpárutak, kiránduló helyek épülnek, azok mentén ismertetı, felvilágosító táblák is létesüljenek, melyek segítik a környezeti értékek mentén való elkötelezettség útján haladókat.

Ahogyan a Galgamente földrajzilag településeket köt össze, a természetvédelmi értékek megırzése a térségi együttmőködésben, a közös elkötelezettségben és feladatvállalásban új szövetségeket hozhat létre az Önkormányzatok és a térségi civil szervezetek között. Enélkül elszigetelt tanösvények, célzott témájú látogató helyek ugyan létre jöhetnek, de a nagy egész összekötı jellege, legértékesebb részei közben megváltoznak, elmúlnak, semmivé válnak.

36

Hulladékgazdálkodás 1. Jogi környezet Mivel a hulladékgazdálkodási feladatok nagy részletességgel vannak jogszabályok által szabályozva, ebben a fejezetben, a többitıl eltérıen többet idézünk vonatkozó rendeletekbıl. A hulladékgazdálkodási feladatokat csoportosíthatjuk a hulladékkezelés területi lehetıségei, hulladékok fajtája szerint, az önkormányzati, vállalkozási és lakossági feladatkörök szerint. Mivel a környezetvédelmi program alapjait a térségi elıírásokon alapul, az egész településre, annak intézményeire, lakóira és vállalkozásaira is vonatkozik, ezért a tárgyalási módokat integrálva mutatjuk be a feladatokat, azok megvalósulását és a tovább fejlıdési célokat, a hozzájuk rendelendı eszközöket. Egy település, ha 10 ezer lakos fölötti ún. „helyi hulladékgazdálkodási terv”-ben köteles bemutatni a településen lévı hulladék áramokat, a hulladékkezelési kapacitásokat, a hulladékkezelésben szerepet vállalókat, illetve a hat év alatti fejlesztési terveit. Települések ettıl függetlenül, térségi, vagy közös hulladékgazdálkodási érdekek mentén társulhatnak a lakos számtól függetlenül is, és elkészíthetik ezt a tervet. Hévízgyörk számára ez nem kötelezı feladat, a településnek nincs saját, helyi terve. Mint a hulladékkezelésben társult település, a társulás által elkészített hulladék stratégia, irányok és célok által lehetıségként meglévı pályázatokon való indulásban potenciálisan aktív részvevı. A vonatkozó hulladék témájú jogszabályokon kívül az alábbi terveket, programokat kell figyelembe venni, a település hulladékgazdálkodási terv feladatainak meghatározása során:





Országos Hulladékgazdálkodási terv, Nemzeti Környezetvédelmi Terv II. és III. (A II-es 2008-ig volt érvényben, a III-as egyezetése most végzıdött) Regionális Környezetvédelmi Program (Fentiek értelmében nincs hatályos) Regionális Hulladékgazdálkodási Terv

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, 41§ (3) bekezdése, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, 65§ (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzıje elsıfokú hatósági hatáskört lát el hulladékgazdálkodás, környezetvédelem területén. Kapcsolódó jogszabályok: 1. 2. 3. 4.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 241/2001 (XII.10.) Korm. rendelet a jegyzı hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörérıl 271/2001 (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

2. Fıbb feladatok és körülmények: a) Mivel a települési hulladékok elszállításának, mint közszolgáltatásnak az igénybe vétele kötelezı a település lakossága számára, az Önkormányzat erre a feladatra köteles közszolgáltatási szerzıdést kötni egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkezı vállalkozással. Hévízgyörk Önkormányzata az AVE Hevesi Városfenntartó Kft-vel kötött szerzıdést, központja: Heves, Károlyi Mihály u. 26. Engedélyazonosító adatok: Száma: 5704-25/2008 Engedélyt kiadta: KÖTIKTVF Hatálya: 2010. Területi érvényessége: Pest megye és egyéb megyék.

37

b) Az önkormányzat rendeletben szabályozhatja a belterületi, külterületi hulladékkeletkezés, elszállítás, begyőjtés feladatokat, külön kitérve a szelektív győjtési módokra, illetve az alkalomszerően végzendı akciókra. Hévízgyörk készített hulladékos rendeletet. c) Az építési-bontási hulladékok: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, az építési, bontási engedélyezés részeként rendeli az építési, bontási hulladékok mennyiségi becslését és a kezelését. d) A települési jegyzı/körjegyzı, térségi jegyzı feladatai bıvültek a hulladékokkal kapcsolatos teendıkkel: aktuálisa a 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet foglalja össze, a jegyzı hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörét. Mivel a jegyzı és az Önkormányzat feladatai hasonlóak jó együtt mőködésük a közös eredményesség záloga, ezért a jegyzı feladatainak egy részét szükséges ismerni: 1. § A települési önkormányzat jegyzıje…: a) gondoskodik a települési önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatásának igénybevételére a Hgt. 21. § (2) bekezdése szerint kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásáról; b) a települési önkormányzat képviselı-testülete elé terjeszti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladataival kapcsolatos szerzıdések [Hgt. 22. § (1) és (3) bekezdés] tervezetét; c) javaslatot tesz a települési önkormányzat képviselı-testülete számára a települési hulladékkezelési létesítmények helyének kijelölésére [Hgt. 22. § (4) bekezdés];…. 2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott feladatokon kívül a jegyzı a) az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban a Hgt. 30. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint eljár; b) környezetvédelmi hatóságként eljár a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során; c) ellenırzi a települési szilárd hulladék egyes összetevıinek szelektív győjtését, valamint a közszolgáltatás keretében történı begyőjtésük szabályainak betartását. Fentiek jól körvonalazzák azt a helyzetet, miszerint az Önkormányzat és a település jegyzıje közös felelısségben gondoskodik a hulladékgazdálkodási feltételek megteremtése és mőködtetése, ellenırzése területén. e). A térségi hulladéklerakó helyzet és jövıkép Az EWC 20 03 01 kóddal jelölt települési vegyes hulladék lerakása 2009. júliusáig Erdıkürt lerakóra kerül, azt követıen, Hatvanban létesült átrakó állomáson tömörítik, majd Hejıpapiba szállítja a szolgáltató. Kistérségi összefogásban több település közösen valósítja meg a közösen használható hulladéklerakót, melynek engedélyezési eljárása megkezdıdött. Az elızetes terv elkészült. A tervezett létesítmény rövid ismertetése: (forrás: KDVKTVF 1315-6/2009. iktatószámú határozat) A hulladéklerakót a jelenlegi elképzelések szerint az Aszódi kistérség kommunális hulladékai összegyőjtésére tervezik, de számításba vették még Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu településeket is. A kommunális hulladéklerakó Környezethasználó jelenleg is üzemelı veszélyes hulladéklerakó telephelyének déli részén kerülne kialakításra. A depónia területe 28.000 m² lenne, a tervezett kapacitás 400.000 m³. A lerakó maximálisan 40.000 tonna/év kapacitással mőködne. A kommunális hulladék győjtését és beszállítását a jelenleg ilyen szolgáltatást végzık fogják végezni. A tervezett tevékenység során nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása valósul meg, vegyes összetételő (szerves és szervetlen anyagtartalommal rendelkezı), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alketgória) kialakításával. Ezen kívül a Zöld Híd program keretében, 106 település hulladékának elhelyezésére másik, Pest megyében, Kerepesen tervezett regionális lerakó tervezése, kivitelezése is folyamatban van.

38

f). Hulladékszolgáltatók A településen nincs hulladék-szállítás, -kezelés, -hasznosítás tárgyú környezetvédelmi engedélye egyetlen vállalkozónak sem, így az ilyen szolgáltatást településen kívülrıl kell igénybe venni. Nagy gondossággal kell eljárni ebben a tekintetben, hiszen sokan engedély nélkül, vagy más hulladékra szóló engedéllyel veszik át a hulladékokat, lakostól, vállalkozótól. , de 3. Hulladékgyőjtési helyzetkép
Kommunális hulladék, EWC 20 03 01: Kukás győjtés van, heti egyszeri elszállítással. A AVE Heves Kft mind a lakosságtól, közszolgáltatási szerzıdés, a település vállalkozóitól, vállalkozási szerzıdés keretében veszi át.
Veszélyes hulladékok: nincs rendszeres győjtés. Alkalmankénti akcióhoz csak a győjtött hulladékok begyőjtésére engedéllyel rendelkezı vállalkozást lehet megbízni.
Elektronikai hulladék: nincs rendszeres győjtés. Alkalmankénti akcióhoz csak a győjtött hulladékok begyőjtésére engedéllyel rendelkezı vállalkozást lehet megbízni.
Lombtalanítás: évi egy alkalommal győjti be az AVE Heves Kft.
Csomagolási hulladékok szelektív győjtése: 2009-ben módosították a győjtıszigeti győjtést, havonta 1 alkalommal az ingatlanok zsákban kirakott, szelektíven győjtött hulladékát veszi át az AVE Heves Kft. A zsákokat a szolgáltató adja. A győjtött szelektív hulladékok EWC kód szerint, 15 01 01, papír, a 15 01 02, mőanyag, 15 01 04, fémdoboz és 15 01 07, üveg. Győjtısziget 3 helyen van a településen:
Béke utca-Ady E. u. sarok COOP ABC elıtt, üveg hulladékra,
Fürst S. utcai játszótérnél, üveg hulladékra,
Úttörı utcai játszótérnél, üveg hulladékra Elemgyőjtés győjtıedényekben, szerzıdésben szabályozott módon győjtve, lakosságtól:
Béke utcai üzletsor, 5391 hrsz.,
Benkó és Társa Kft, Kossuth Lajos u. 18.,
Petıfi S. Általános Iskola, Ady E. u. 143.

Összefoglalva: Hévízgyörk települési hulladékai közül a kommunális hulladékok elszállítása megoldott, a lerakás helye, 2009 második félévében változik. Hosszútávon ez a probléma kör, az ezt követıen létesülı regionális, vagy kistérségi, komplex hulladék lerakóban lesz megoldva. A szelektív hulladék győjtésére pontos adat nincs, mivel 2009-ben új módszer került bevezetésre. A Magyarországon más hasonló településeken szelektíven győjtött hulladékok köre valósul meg, csak a kapacitások bıvülésével várható a közeljövıben változás. A biológiailag lebomló hulladékok kezelése a térségben megoldatlan, így ebben rövid távon nem várható változás. Hosszú távú megvalósulást lehet megcélozni, a helyben történı komposztálás lehetıséget lehet bıvíteni. A lomtalanítás évi egy alkalommal akciószerő, a veszélyes és elektronikai hulladékok évi egyszeri begyőjtését tervezik. Hosszútávon Hévízgyörk település akkor oldhatja meg a hulladékgazdálkodási feladatait a legszélesebb körben és legkevesebb anyagi ráfordítással, ha csatlakozik minél nagyobb regionális hulladék rendszerhez, amely lerakóval, hulladékválogatóval, korszerő begyőjtési technológiával, esetleg a településeken hulladékgyőjtı udvarral rendelkezik. Amennyiben ez megvalósul, akkor remélhetı az illegális hulladék elhagyások csökkenése, a gazdálkodás teljes spektrumában korszerő megoldás. Ebben a törekvésében az Önkormányzat a példamutatással, a környezeti nevelés eszközeinek használatával, a környezettudatosság fejlıdésében remélheti a lakosok partnerségét.

39

Zaj és rezgés terhelés A zajvédelem a környezetvédelem azon területe, ami speciális szemléletet igényel. A zajhatás nem látványos, pedig a zajnak jelentıs élettani hatásai vannak. Tudományos vizsgálatok megállapították, hogy egészen kis hangnyomásszintek is káros biológiai és pszihés reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben. Zajos környezetben élık vagy dolgozók körében gyakori a magas vérnyomás, tartósan 60 dB-es zajszint felett, vegetatív idegrendszeri, esetenként keringési rendellenesség. Azonban ennél kisebb – 40 dB körüli – zajszintek is zavarják, különösen az éjszakai pihenıidıszakban a nyugalmat, ami kellemetlen, megszokhatatlan. Megjegyezzük, hogy a zajhatások idıtartama is fontos tényezı, ha egészségre gyakorolt kockázatokat vizsgáljuk. Az iparosodás, és a motorizáció XX. századi ugrásszerő fejlıdésével a zaj a települések meghatározó környezeti hatásává vált. Egyre nagyobb mértékő zajterhelés éri a lakosokat, ami különösen a nagyobb városokban, az elıkertek nélküli, szinte a házak ablaka alatt futó, fı közlekedési utak mentén meghatározó. Ezek mentén a tartósan 60 db feletti értékek gyakoriak. Ahol jelentısebb elıkertek, nagy fákkal, cserjékkel szegélyezett utak vannak, látványosan jobb értékek mérhetık. Hévízgyörk zajhelyzetének elemzése során – mint általában – három fı területre kell kitérni. Ezek a következık:
közlekedés,
ipari tevékenységek.
kulturális, szórakoztató szolgáltatások. Közlekedési zaj Mivel Hévízgyörkön nincs jelentıs belterületi ipari létesítmény, a település környezeti zajhelyzetét ez a zajforma, ezen belül az Aszód-Tura közötti út forgalma, határozza meg. A közlekedés a település központi részén, jellemzıen nappali zajártalom. A mellékutak mentén ez alkalmi, napi terhelésben számítva, jelentéktelen. Hévízgyörk közlekedési helyzetét döntı módon meghatározza, hogy a településen áthaladó egyetlen út, a település győjtı és forgalmi funkciója mellett, nagy átmenı forgalmat bonyolít le. Számolni kell továbbá a vasútvonalon, és a vasútállomásra történı közlekedés környezeti zajhatásával is. Zajmérést sem a hatóságok, sem a település nem végeztetett. Ipari eredető zaj Ipari és hasonló (pld. logisztikai) létesítmény nincs. A tervezett külterületi logisztikai létesítményt zaj szempontból vizsgálni kell, de becslés szerint nem jár számottevı növekedéssel. Kulturális és szolgáltató eredető zaj A szolgáltató jellegő létesítmények zaja lokálisan hat, általában csak a közvetlen szomszédban lakók panaszkodnak. A kulturális és vele együtt említhetı sport rendezvények szokásos létszáma nem akkora, hogy a településen zajvédelmi feladatokat generálna. Ezek közösségi rendezvények, amelyek nappal, néhány százfıs jelenléttel, durva hangoskodás nélkül történnek. Ebben a kategóriában a szórakoztatónak nevezett létesítmények okozzák az igazi gondot. Ezek szabályozott nyitva tartásával sok konfliktust meg lehet elızni. A zajvédelem jogszabályi intézkedései közül a legfontosabbak, hogy határértékeket állapítanak meg, a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos mérések elvégzését írják elı. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
1. melléklete a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzıjének hatáskörébe rendeli az alábbi zaj- és rezgésvédelmi ügyeket: 41 épületek építése 42 egyéb építmények építése

40

43 speciális szaképítés 45 gépjármő, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármő, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 73 reklám, piackutatás 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, mővészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidıs tevékenység (A számok nem felsorolás, hanem a TEÁOR kódokra utaló jelek)




Minden egyéb esetben az elsıfokú környezetvédelmi hatóság (Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség), az illetékes. Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények: elıírt zajszakvélemény, zajhatárérték nyomtatvány, mérés, akusztikai számítások….stb A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület: kijelölése mérések és zajtérkép készítése alapján lehetséges.

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról: Üzemi és szabadidıs létesítményektıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken: nappal 1. Üdülıterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), 50 különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 55 4. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 60

dB éjjel 35 40

Építési kivitelezési tevékenységbıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken 1 hónapig, vagy kevesebb ideig nappal 1. Üdülıterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 60 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), 65 különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 70 4. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 70

dB éjjel 50 50

A közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken Kiszolgáló út, lakó út vonatkozásban: nappal 1. Üdülıterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 50 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), 55 különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 60 4. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület 65

45 50

55 55

dB éjjel 40 45

50 55

41

Összefoglaló: Hévízgyörk zajvédelmi és rezgésvédelmi állapotát a településen áthaladó út határozza meg. 20082009-ben a zajvédelmi jogalkotásban generális változások törtétek, ezek abba az irányba hatottak, hogy a kistérségi jegyzı feladatkörébe rendelték azokat a hatósági feladatokat, amelyeket a szolgáltatások vonatkozásában eddig a település jegyzıje látott el. A település zajvédelmi állapota általánosságban megfelelı, az átmenı út mentén napközben azonban jelentıs forgalom, így zajhatás van. A növények telepítésével, a jó hatású széles elıkert és közterületrészek tudatos zöld felületté alakításával ez csökkenthetı. A kerékpáros közlekedés népszerősítésével a belsı forgalom csökkenthetı, ebben a civil szervezetekkel és az iskolával történı összefogás kimutatható eredményt hozhat. Startégiai zajtérkép készítésére nem kötelezett, a település zajállapota nem feltételezi zajrendelet megalkotását. Zajmérést eddig nem végeztettek, jogszabályi kötelezettségük erre vonatkozóan nincs.

42

Környezeti nevelés Az oktatás, a nevelés és a tudatformálás, mint humáneszközök igénybevétele a környezetvédelmi program tudatos végrehajtásához elengedhetetlen. Ehhez minden területen tervezett felvilágosító munka kell, hogy célt érjen nem csak a fiatalok, hanem a felnıtt lakosság körében is. Eszközök és források is kellenek. A környezet védelmének szempontjából hosszú távon kevésbé a kényszer, jobban a gazdasági érdek a elınyösebbek Ha ez kiegészül olyan viselkedésformával, amely belsı motiváltságon alapul, és olyan területeken is hat, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva, akkor az alternatívák elfogadása szélesebb körben megvalósulhat. A belsı motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek alatt, csak módszeres tudatformálással alakítható, fejleszthetı. A környezeti tudat kialakításában életkortól függıen más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: - családi nevelés, a családi szokásokban megjelenı újdonságok, - intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor), - média, - önkormányzati hatáskörbe tartozó felvilágosító, példamutatást sugárzó eszközök, - társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek. Hévízgyörk vonatkozásban a fent felsorolt eszközök mindegyikére lehet pozitív példákat felsorakozatni. Intézményi oktatás Már az óvodában törekszenek a környezeti nevelést elıtérbe helyezı tevékenységek szervezésére. Legjellemzıbbekre az olyan foglakozások, ahol a gyerekeket a természet szeretetére nevelik. Ez az elsı lépés, hiszen a természeti környezetünk megismerése adja a muníciót a kötıdésünkhöz, a féltı óvó gondoskodásunk kialakulásához, majd felnıtt korban a környezettudatos életmód elsajátításához. Különleges lehetıség az óvodák életében a „zöld óvoda” mozgalomhoz csatlakozás, vagy az erdei óvoda mozgalom lehetıségei. Az általános iskola esetében tanórákon, de a tanórán kívül is nyílik lehetıség környezeti nevelésre. Sajnos a korábbiakhoz képest kevesebb anyagi lehetıségük nyílik a fiataloknak szervezett kirándulásokon vagy táborokban részt venni. Ennek okait nem ezek népszerőségében, hanem a költségek jelentıs emelkedésében kell keresni. Pedig az erdei iskola módszerének lehetısége a tantervi keretekhez igazítottan intézményesen tudna az osztály közösségek pozitív alakítása mellett, távolabbi tájakon élménnyel teli napokat szerezni. Általános tapasztalat, hogy a fiatal szülıkben nagy a környezetvédelmi programok iránti fogékonyság, szívesen ösztönzik gyerekeiket, ezeken való részvételre. Ezt kihasználva, próbálkozni kell. A településen még nem mőködik, de tervezik az „ökoiskola” cím megpályázását. Ha kialakul a környezeti nevelési munkaközösség, amely összehangolja települési szinten az aktivitást; beleértve az óvoda pedagógusokat is, az egyébként is sikeres, környezeti nevelésre hajlamot érzı nevelık, civil kapcsolatokkal, szülıi segítséggel, az egész településre változtató hatással lehetnek. Média A helyi média felületek, amelyek írott, internet, TV formában különbözı gyakorisággal elérhetık. Ezek a térségi és helyi környezet és természetvédelmi híreket rendszeresen közlik. Fontos, hogy ezek tematikusan és rendszeresen jelenjenek meg ezeken a felületeken. Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök Mivel a település vonatkozásában a környezeti adatok, a fejlesztési elképzelések és az orvoslás hatósági eszközei az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban futnak össze/jelenek meg, így az elkötelezett települési önkormányzatnak nem csak lehetıségei, de feladatai is vannak ezen a téren. Ilyen eszközök a nyilvánosság biztosításán túl, az idıszakos környezeti állapot jelentések

43

közzététele és indokolt esetekben a lakossági fórumok szervezése a tudatosság, az egészséges életmód, az alternatív energia használat, stb. lehetıségekrıl. Az Önkormányzat, hogy fontosnak érzi ezt a témát, jelzi, hogy egyik önkormányzati bizottságában nevesíti ezt a feladatot. Számos kezdeményezést támogatott a különbözı bizottságaihoz leosztott alapjaiból. A játszó parkok, zöldterületek fejlesztésben, közvetetten szolgálta az egészséges életfeltételek és a környezeti nevelés ügyét. Társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek A civil szervezetek fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben, szemléletformálásban. Hévízgyörk gazdag és sokszínő civil palettájáról számos remek kezdeményezés láthatott napvilágot az eddigiekben. E kezdeményezések megvalósításában az esetek többségében a társadalmi szervezetek külsı források bevonására is képesek. Fontos, hogy megtanulják a partnerség elvén alapuló civil összefogást, hogy egyre nagyobb támogatást érjenek el pályázatokon való részvételükkel. Összefoglaló: Hévízgyörk hagyományosan erıs civil kultúrája, ha integrálni tudja a környezeti nevelés ügyét, ha megırzi, sıt erısíti az igényt az intézményi nevelés környezeti jellegének erısödésére, ha támogatást tud elérni az önkormányzati forrásokból, legalább a pályázatokon való indulás önerejének biztosítására, akkor rövidtávon is érezhetı változás lesz a település életében.

44

Önállóan kezelt hatótényezıkkel kapcsolatos célok meghatározása 1. Települési környezet tisztasága Fel kell térképezni a település külsı és belsı területein az alkalmi, illegális hulladéklerakó helyeket, a hulladék elszállításáról gondoskodni kell, melyre forrásokat kell elkülöníteni. Ezzel együtt az elkövetık felkutatásában is elıre kell lépni. Az illegális hulladéklerakók felszámolásában, feltérképezésében nagy szerepet kaphatnának a helyi értékek megırzésével foglalkozó civil szervezetek. A megoldás többféle lehet:
Az illegális hulladéklerakók tevékenységének megelızısére használt, jó állapotú konténerek kell kihelyezni, olyan helyre, ahol azt azok jól elérhetık, de mindenki által ellenırizhetık.
A normál lakossági tevékenységeken kívüli egyéb, jelentıs mennyiségő hulladék keletkezésével járó tevékenységek végzésére felvilágosítás, a hulladékok legális elhelyezésének megismertetése, alkalmanként ezen tevékenységek elszámoltatása, ellenırzése is eredményt hoz. Az ıszi lombhullatás során felmerülı munkálatok során a lakosságot segíteni kell, különös tekintettel a nagy fákkal szegélyezett utcák vonatkozásában. Célszerő lenne az ıszi lomb szervezett összegyőjtése, és olyan, a térségben lévı komposztálókhoz való elszállítása, ahol azt hasznosítani tudják. Ez jogszabályi kötelezettség teljesítése lenne. A téli hónapokban a hó eltakarítást, a csúszásmentesítést mind a közutakon, mind járdákon minél szélesebb körben, a legkevesebb só felhasználásával kell végezni. A környezeti érdekek védelme megköveteli, hogy ahol lehet, minimalizálni kell a sózást. Sózás helyett más, inert anyagot kell alkalmazni (homok, főrészpor stb… ). Az önkormányzati kötelezettsége, hogy errıl a tájékoztatást a lakosság felé is megtegye.

2. Csapadékvíz elvezetés A csapadékvíz elvezetés állapotának felmérését a szolgáltató megtette, a fejlesztési elképzeléseket kidolgozták. A célfeladatok részben fenntartói, üzemeltetési, részben fejlesztési jellegőek, melyekhez közhasznú munkaerı foglalkoztatására kiírt pályázatok emberi erıforrás oldalról forrást teremthetnek.
Szükséges a városi csapadékelvezetés idıszakos ellenırzése, a szennyvíz bevezetések és azok állapota miatt.
Ugyancsak elengedhetetlen fontosságú a csapadékvíz elvezetı hálózat földárkos részének burkolása, illetve a burkolt rendszerek karbantartása.
A kiépített vízelvezetı hálózat gyorsan feliszapolódik, ezért rendszeres karbantartással biztosítani kell a kiépített vízhozamnak megfelelı kapacitás rendelkezésre állását.
A nyíltszelvényő medrekbıl évenként el kell távolítani a lerakódott iszapot, a lefolyást gátló növényzetet, a bekerült hulladékot.
Meghatározott rendszerességgel (3-4 évenként) gondoskodni kell a burkolatok, mőtárgyak, tározótöltések hibáinak kijavításáról. A zárt csatornák esetében a folyamatos üzemképesség elérése végett, szükség esetén az iszapeltávolítást, a mosatást el kell végeztetni. A belterületi belvízvédelmi mővek, eszközök, berendezések állapotát minden évben legalább egyszer, legkésıbb november 15-ig ellenırizni szükséges. Az ellenırzésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni a feltárt hiányosságok rögzítésével, és azok megszüntetésének felelısével, határidejével.

45

3. Szennyvízkezelés, komposztálás, komposzt-elhelyezés Szükséges a szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásának fenntartása, az új fejlesztési területeken kiépítése, valamint a szennyvíztisztító rendszer mőszakilag indokolt korszerősítése. A fenntartás célja, hogy a talajvíz minısége nem romolhat, a nitrát, ammónia és molibdén szint nem emelkedhet. A külterületeken népszerősíteni kell a gyökérzónás elszikkasztás és a zárt, szigetelt győjtés egymás melletti alkalmazását. A módszer lényege, hogy elválasztó rendszerő szennyvíz győjtést alkalmazzon a külterületi lakó, vagy vállalkozó, a szennyvíznek csak a kockázatos részét vigyék szennyvízkezelıbe. A térségi szennyvíz tisztító szennyvíztisztításra és komposztálásra vonatkozó kapacitásnövelı beruházása folyamatban van, erre vonatkozólag elızetes környezetvédelmi tervek készültek. A szennyvíztisztító kémiai tisztítási fokozatának kialakítására javasolt vizsgálatot végezni, hogy szükség és pályázati lehetıség esetén megvalósulhasson.

4.. Hulladékkezelés Alapvetı cél a hulladékok mennyiségének csökkentése, azok által okozott szennyezések kiküszöbölése. Elsı lépésként szükséges az adatszerzés a lakossági, ipari, mezıgazdasági veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezı mennyiségérıl, hogy a Hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott feladatok közül körvonalazódjon a helyi szükséglet. Szükséges a hulladékos rendelet aktualizálása, részben az új szolgáltató részben a szolgáltatásban történt változás miatt. A rendeletben úgy kell megállapítani a hulladékszállítási díj mértékét, mely a keletkezett hulladék arányában differenciált. A rendeletbe szükséges beemelni a Jegyzı hatáskörébe rendelt hulladékos feladatköröket is az elhagyott hulladékkal kapcsolatos hatósági jogok gyakorlása érdekében. A települési és az ipari szilárd hulladék szempontjából nincs önkormányzati feladat, azt a Hg. Törvény és vonatkozó rendeletek a vállalkozások és a szolgáltatók feladataként adja. A tervezett és 2010-ben elkészülı új térségi lerakók több évtizedre megoldják a kapacitási problémákat. Azonban döntések meghozása szükséges annak irányába, hogy a keletkezett hulladék mennyisége csökkenjen. A csökkentés érdekében szükséges kidolgozni megoldási javaslatokat. Magújuló feladat az elhagyott hulladékok felkutatása. Potenciális feladatként róható ez a mezııri szolgálatra, a polgárırökre, közterületi felügyelıkre, de fontos partnerek keresése a civilek között. Hévízgyörkön vegyesen valósul meg a szelektív hulladékok győjtése. A közterületeken célszerő továbbra is ezt fenntartani, de a háztól való elszállítás finomítása a fejlıdés következı lépcsıfoka. A lakossági veszélyes hulladék győjtése érdekében évente egy alkalommal szükséges a győjtés megszervezése. Javasolt a település 2-3 helyén, 2-3 óránkénti váltásban teherautóval való győjtés/átvétel. Ez a módszer jár a legkevesebb veszéllyel, szétszóródással, elfolyással. Amennyiben mégis, a begyőjtı személyzet szaktudása és ártalmatlanító eszközei a kockázatokat minimalizálja.

46

Potenciális lehetıség még a hulladékudvar kialakítása is. Ez a szelektív győjtés lehetıségeinek bıvítését jelentheti. A háztartási kisebb építési-bontási munkák során keletkezı hulladékok, az elektronikai, elektromos, gyógyszer, festékes, olajos göngyöleg és festékes rongy hulladékok lehet az a kör, amit érdemes ezen a módon győjteni.

5. Zaj- és rezgésvédelem Hévízgyörk egyik elınye, hogy a központi útja kivételével csendes település, ezt az értékét meg kell ırizni. Ilyen településen valódi cél az egészséges környezet megırzése érdekében a zaj és rezgés források károsító hatásának megelızése. Szolgáltatási eredető zajoknál felmerülı lakossági panaszok esetén méréssel kell meggyızıdni a panaszok jogosságáról. Építkezéseknél az építési engedélyekben meg kell jeleníteni a zajra vonatkozó elıírásokat. Minden zajos létesítmény engedélyezésekor vizsgálni kell a várható zajhatásokat.

6. Légszennyezés elleni védekezés Általánosságban megfogalmazható cél, hogy a levegı jó állapotát meg kell ırizni. A légszennyezı pontforrások számának növekedését vizsgálatoknak kell megelızni. Az eseti szennyezéseket ( tarlóégetés, kerti és egyéb hulladékok égetése ) csökkenteni kell. Ehhez eszköz lehet a levegıs rendelet megalkotása, a lakosság tájékoztatása. A település légszennyezettségére vonatkozó mérés nem készült, nagyobb fejlesztés elıtt javasolható ennek elvégeztetése, és alapállapotként való rögzítése. A közlekedési eredető légszennyezettség csökkentése érdekében közlekedés-szervezési, forgalom-lassító intézkedések tehetık, amennyiben a forgalom jelentısen növekszik. Ezt nyári idıszakban, a por elleni védelem szempontjából is célszerő megfontolni. Az allergén pollenek mennyiségének csökkentésére felvilágosítás, a lakosság idıszerő tájékoztatása szükséges.

7. Közlekedésszervezés Gépjármőforgalom Hévízgyörk központi területein a kisebb belsı, de jelentıs átmenı forgalom a meghatározó. Mivel a felfőzött településszerkezet miatt ebben a közeljövıben változás nem várható, forgalomszervezések lehetnek azonnali eszközök. Kerékpáros közlekedés Az elkövetkezendı idıszakban a kerékpárosokat érı motorizációból származó negatív hatások miatt, e környezetbarát közlekedési forma visszaszorulásának megakadályozására segíteni kell a kerékpáros közlekedés feltételein. Gyerekeinket (de a felnıtteket is!) csak biztonságos forgalmi körülmények mellett engedhetjük be kerékpárral a közlekedésbe. Ez a közúttól elválasztott, fizikailag elkülönült kerékpárutak, kiépítését és továbbfejlesztését jelenti, részben a településen belül, részben a települések között. A város belterületén a jövıben megvalósuló útkorszerősítéseknél, ott, ahol ez megengedhetı szélesíteni kell az utak pályaszélességén. Lehetıséget teremtve ezzel az elválasztott pályás, biztonságos kerékpározásnak.

47

A község belterületén ha lehet, a kerékpáros közlekedésnek kell alárendelni – lehetıség szerint - a forgalom szabályozás szempontjait. Tömegközlekedés Helyközi buszjárat képviseli a tömegközlekedés közúti módját. A buszmegálló öblözetek kiszélesítésével a várakozás, fel és leszállás biztonságát növelni szükséges.

8. Ivóvízellátás Az ivóvíz térségi szolgáltatásban tartása Hévízgyörk felszín alatti vízadó rétegeinek állapota miatt az egyetlen alternatíva. A vízfelhasználásban jelentıs változás nincs, a Turán lévı vízadó rétegek jó állapota garancia a hosszú távú biztonságos vízkivételre, a térség ellátására. Szükséges az elöregedett csıvezetékek, szivattyúk cseréje. 9. Talajvíz A talajvíz szennyezettségének csökkentése érdekében a kiépített szennyvízvezetékre a rákötéseket ösztönözni kell. A szennyvízhálózatra nem csatlakoztatható ingatlanok esetében szigorúan fel kell lépni a megfelelı vízzáróságú, zárt, szigetelt aknák kiépítésére. Jelentıs problémák forrásai, az un. ásott és fúrottkutak. Ezek veszélyességét nem csak az általuk felszínre hozott víz felhasználása (itatás, locsolás) jelenti, hanem sok esetben ezekkel a kutakkal a vízzáró rétegek “átlyukasztása” a fı veszélyforrás. Ez okozza a talajba jutó szennyezett vizek keveredését a vízzáróréteg alatti értékes rétegvizekkel. E kutak betiltása, vagy számbavétele és a lakosság felvilágosítása fontos feladat. 10. Zöldterület gazdálkodás Az intenzíven fenntartott parkok folyamatos felújítása, a virágosítás további növelése a lakosság bevonásával, szép, élhetı környezetet teremthet. Gondoskodni kell a köztemetık és környéke zöldfelületének felújításáról, folytatni kell a település tudatos fásítását, ami az utak levegıszennyezı, és zajvédelmét is célozza. Az ıshonos fák, növénytársulások telepítése az eredeti természeti értékek bemutatása miatt szempontként szerepeljen a választásban. 11. Természetvédelem A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. Törvény alapján elkészített Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természet megırzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi önkormányzati, állampolgári érdek. Ehhez Hévízgyörk az alábbi távlati célok kitőzésével és azok megvalósításával járulhat hozzá:
A térségben lévı, helyi és országos jelentıségő természetvédelmi területek megırzésében és fenntartásában részt kell vállalni, különösen az értékek megismertetésben, a fenntartás körülményeinek elfogadtatásában, a védelmet gyakorló hatóságok és a lakosság egyeztetésének elısegítésében.
Kapcsolatot kell tartani a területileg illetékes természetvédelmi igazgatósággal.

48








Meg kell akadályozni a biodiverzitás csökkenését mutató tendenciákat, az élıhely és fajvédelmi programokat támogatni kell. Például a fehér gólyák védelme érdekében a területileg illetékes áramszolgáltatóval közösen kell segíteni a gólyák költését megkönnyítı gólyakosarak villanyoszlopokra felhelyezést. Meg kell oldani a természeti értékek folyamatos monitoringját. Segíteni kell a lakosság tájékoztatásával, az eljáró hatóságokat a védett és védendı területek jogi, illetve területi helyzetének rendezésében.

12. Környezeti nevelés Távaltokban gondolkodva a környezeti nevelés nem cél, hanem eszköz. S ehhez a környezeti tudatosság eszközeit kell kombinálni, hogy a lakosság egészét be lehessen vonni a környezetvédelmi problémák megoldásába, illetve azok megelızésébe. A környezeti nevelés céljainak eléréséhez mind a közvetlen, mind, pedig a közvetett eszközök (pl. zöldterület fejlesztés, újabb játszóterek kialakítása) fejlesztésén, támogatásán keresztül kell segítenie a települési önkormányzatnak. Ezek közül csupán a közvett beavatkozási területeket emeljük vázlatosan, a teljesség igénye nélkül:
Az elkövetkezı esztendık komoly kihívásaként kell megemlíteni, hogy a Pest megye által támogatott szelektív hulladékgyőjtési rendszer sikeres megvalósítása érdekében komoly energiákat és forrásokat kell biztosítani, ahhoz, hogy a település közönsége tudatos szereplıje legyen szelektívgyőjtésnek (az újrahasznosítható hulladékok másodnyersanyaggá válásának elısegítésében).
Talán még ennél is fontosabb a környezettudatos vásárlói magatartás elısegítése kampányokkal, s széleskörő szemléletformálással.
A helyi jelentıségő – önkormányzati kezelésben lévı – táji és természeti értéket képviselı területek megismertetésére tájékoztató táblákat kell kihelyezni, tanösvények kialakításával, kiadványok megjelentetésével kell azokat megismertetni, népszerősíteni.
Szorgalmazni kell a helyismereti tevékenységeket, s megteremteni annak intézményi kereteit. Támogatni érdemes és szükséges az intézmények, civil szervezetek környezeti nevelı akcióit, programjait, kezdeményezéseit.
Kezdeményezı és/vagy támogató szerepet kell vállalni az un. Környezetvédelemi jeles napok szervezésében.
Támogatni kell a nevelık környezetvédelmi, ökoiskolai, szakmai képzését, a témában megrendezésre kerülı rendezvényeken történı részvételét. 13. Környezetbiztonság A környezetvédelem alapproblémája abból adódik, hogy a társadalom (benne az ember) és környezete (mindenekelıtt természeti környezete) között olyan szükségszerő kölcsönös kapcsolat van, amely hatása mindkét oldalon érzıdik. A környezetvédelemben általában azokat a hatásokat hangsúlyozzuk, amelyek az emberi tevékenységbıl származnak, és a természetben okoznak változásokat. Legtöbbször elınytelen változásokat. Ezek veszélyesek, mert a kialakult egyensúly eltolódásával járnak. Tudjuk, vannak visszafordítható és visszafordíthatatlan folyamatok. A természeti folyamatokban a visszafordíthatatlan folyamatok legtöbbször az emberi tevékenységre visszavezethetık, így az ember dönthet, és ezek a hatások csökkenthetık. A természeti folyamatok azonban oly módon is megváltozhatnak, hogy azáltal az emberi társadalom további mőködése is megnehezül,

49

veszélybe kerülnek az energia, anyag, tiszta víz, levegı forrásai. Belátható, hogy az embernek ezt el kell kerülnie, tevékenységét úgy kell szabályozni, hogy annak a kedvezıtlen hatását csökkentse, vagy zárja ki. A természeti környezetben élı ember amellett, hogy folyamatosan beavatkozik annak folyamataiba, ki van téve a természeti folyamatok hatásainak. Ezek sokfélék:
A katasztrófák, fenyegetı veszélyek elıl el kell menekülni (passzív védekezés).
Következı fokozat az adott természeti folyamat hatásának lokalizálása vagy éppen semlegesítése.
Végül arra is sor kerülhet, hogy magának a folyamatnak a kialakulását akadályozzuk meg. A két utóbbi – aktív – védekezési mód, mindenképpen a természetbe való beavatkozással jár. Így a veszély ill. a katasztrófa elhárítása – elvben – önmagában is okozhat környezeti károkat. Ezt kell megelızni:
A katasztrófák folyamatainak megismerésével, majd a veszélyt csökkenthetı megfelelı és tudatos elıtervezéssel.
A környezeti beavatkozások ma már a katasztrófavédelemben gyakoriak, nem rögtönzünk, hanem tervezünk és gyakorolunk. A környezetvédelemi átgondolt fejlesztések a katasztrófák megelızésében és eredményes kezelésében a jövıben növekvı szerepet kaphatnak. A környezetre vonatkozó adatok és információk győjtése és feldolgozása ma különálló intézmények feladata. Ezen adatok helyi szintő győjtése és feldolgozása célszerően egy térinformatikai környezetbe integrált környezeti információs rendszerrel oldható meg leginkább. A környezeti információs rendszer létrehozása az alábbi konkrét célok megvalósítása miatt is fontosak:
illegális hulladéklerakóhelyekrıl, szennyezıforrás-kataszter
rendezési és települési fejlesztési tervek
természeti érték kataszter Hévízgyörk szerencsés abból a szempontból, hogy sem olyan felhagyott ipari létesítmény, katonai objektum nincs a közigazgatási területén belül, amelyikben ellenırizetlen körülmények mellett talaj, talajvíz veszélyeztetés egyáltalán felmerülhetne.

50

A HATÓTÉNYEZİKHÖZ RENDELT RÖVID és KÖZÉPTÁVÚ FELADATOK A program állapotértékelésén alapuló célmeghatározásából - amely az ideális állapot elérésének az irányvonalait jelölik ki -, juthatunk el, a megvalósítható rövid és hosszú távú programokhoz. A hazai gyakorlat szerint a környezetvédelmi programokat hat éves ciklusban készítjük, ezeket kétéves periódusonként érdemes újragondolni, esetleg a prioritások módosulásával felülvizsgálni. Ez jelen esetben a 2009-2014 évek közötti idıszakot jelenti. Mivel a programokhoz az anyagi források elıteremtése, olyan kis település számára, mint Hévízgyörk, nagy nehézséget jelent, még akkor is, ha a számos pályázat van, remélhetıleg lesz is. Ezt szem elıtt tartva, a felsorolt programokat, a hozzárendelt összegeket és a határidıket nagy rugalmassággal, a realitások talaján állva kell értelmezni. Egy település azzal, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi lehetıségeit száma vette, azokat rendszerezte, elindult azon az úton, ami a település hagyományos értékrendjében egy új elemet, a lakosok és civil szervezetek között egy új összefogást tesz lehetıvé, hogy közösen mentsék meg a településüket, globalizálódó világunk romboló hatásaitól. Természetesen minden pénzbe kerül, anyagi források feleslegben, a települési Önkormányzat szőkös keretében sincsenek. A pályázatok saját, vagy térségi összefogásban elérhetık, és az EU-s csatlakozásunk egyik nagy tanulsága, hogy az élet minden színterén meg kell tanulnunk pályázni, a térségben összefogni, érdekeinket érvényesíteni.

A programok felsorolása Csapadékvíz elvezetés A belterületi belvízvédelmi mővek, eszközök, berendezések állapotának minden évben legalább egyszer, legkésıbb november 15-ig történı ellenırzése, karbantartása. Költségigény: 500.000 Ft/év Határidı : minden év november 15. Felelıs : Polgármesteri Hivatal/szolgáltató A lakosság tájékoztatása (helyi médiában) az ingatlan elıtt haladó csapadékvíz elvezetı árok tisztításáról. Határidı : 2010 I. félév-tıl Felelıs : Polgármesteri Hivatal/szolgáltató Pályázat(ok) benyújtása a Régiós Területfejlesztési Tanácshoz a belterületi győjtı csatornák burkolása vonatkozásában. Határidı : 2009 – tıl Pályázati kiírásnak megfelelıen Felelıs : Polgármesteri Hivatal/szolgáltató

Szennyvízkezelés Szükséges a víz-szennyvíz anomália arányának csökkentése A tárgyban felmérés, egyeztetés a szolgáltatóval, majd a lakosság tájékoztatása szükséges! Határidı : 2010 év folyamán Felelıs : Önkormányzat/Polgármesteri Hivatal/szolgáltató A meglévı szennyvízhálózatra történı rákötések ösztönzése. Határidı : 2009. I. félév Felelıs : Szolgáltató/ Jegyzı

51

Hulladékkezelés Közteületi hulladékgyőjtı-edényzetek állapotának felmérése, szükség szerint új hulladékgyőjtık kihelyezése a település forgalmas helyein. Költségigény : 50.000 Ft Határidı : 2010Felelıs : Polgármesteri Hivatal Lakosság győjtıedényzettel/zsákkal történı ellátása levélhulladék győjtés céljából, valamint a hulladék elszállítása, amikor a térségben kiépül a zöld hulladékok komposztálására a kezelési lehetıség. Költségigény : 40.000 ezer Ft / év Határidı : minden év ıszén, a fogadó kiépülésétıl Felelıs : Szolgáltató/hulladék társulás A város legalább egy pontján nagy mérető hulladékgyőjtı konténer kihelyezése. Költségigény : Szolgáltató ajánlata szerint Határidı : 2010 II. félév Felelıs : Polgármesteri Hivatal Hulladékudvar kialakításának elıkészítése a városban – ahol lehetıség nyílik a szigeteken nem győjtött/győjthetı újrahasznosítható és veszélyes hulladék lakossági leadására (mőszaki, költség és finanszírozási terv -az üzemeltetésre is vonatkozóan-, készítése, megtárgyalása. Határidı : 2010. I. félév Felelıs : Önkormányzat Illegális hulladéklerakók felmérése a város bel- és külterületén egyaránt, bevonva az önkormányzati, hivatali kapacitásokon (közterület-felügyelet, mezııriszolgálat, polgárırség) túl a civil szervezeteket és a lakosságot is; az illegális lerakók felszámolásának költség kalkulációjával. Határidı : 2010. I. félév Felelıs : Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek

Zaj- és rezgésvédelem Alapvetı fontosságú elsısorban a hatótényezı meghatározása, a zajforrások meghatározása. Ehhez szükséges mérések végzése, mivel ezt akkreditált labor végezheti, elsı lépés, ennek a kapacitásnak a felkutatása. Légszennyezés elleni védekezés Parlagfőmentesítés szervezése, a Földhivatal az ÁNTSZ, és NTSZ hatóságokkal. Költségigény : 50.000 Ft Határidı : 2009. I. félév. Felelıs : Polgármesteri Hivatal

Közlekedésszervezés Gépjármőforgalom Fel kell térképezni az elkerülı út/forgalomszervezés megvalósításához elengedhetetlen állami és EU támogatási forrásokat és az útfenntartóval közösen koncepciót kell készítetni. Költségigény : Tervtıl függı Határidı : 2010.Felelıs : Önkormányzat

52

Koncepció szintjén alternatívákat kell kidolgozni a parkolók bıvítésére, újak megépítésére. Határidı : 2010-tıl. Felelıs : Polgármesteri Hivatal Kerékpáros közlekedés Kiviteli terv szinten elı kell készíteni a kerékpárút hálózat fejlesztésének elképzelését, belterületi és külterületi, települések közti vonatkozásban. A tervkészítéssel párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a tárgyban elérhetı EU-s pályázati lehetıségeket. Költségigény : a pályázati kiírás és a terv szerint Határidı : 2010., tervdokumentáció elkészítése; 2014-ig pályázat(ok) beadása Felelıs : Önkormányzat/Polgármesteri Hivatal Koncepció szintjén át kell tekinteni a település kerékpáros közlekedéséhez kerékpár-tárolási és – elhelyezési lehetıségeket. Határidı : 2010. I. félév Felelıs : Önkormányzat/Polgármesteri Hivatal Javítani kell a kerékpáros közlekedés helyzetén, különös tekintettel a kerékpár-tárolási és -elhelyezési lehetıségekre (minimális tervként kizárólag önkormányzati forrásokra lapozva; illetve külsı források lehetıségét is vizsgálva) Költségigény : a tárgyban születı koncepció szerint Határidı : 2010. II. félév Felelıs : Önkormányzat/Polgármesteri Hivatal

Ivóvízellátás A vízhálózat technikai fejlesztése, szivattyúk, vezetékek cseréje, a szolgáltatóval közös hosszú távú program alapján. Költségigény : A terv által meghatározva. Határidı : 2014. II. félév Felelıs : Önkormányzat/polgármesteri Hivatal/szolgáltató

Talajvédelem Akcióterv kidolgozása a szikkasztó aknák vízzáró képességének vizsgálatára, ellenırzésére a település közigazgatási területén Határidı : 2011. I. félév, végrehajtása folyamatos Felelıs : Jegyzı

Zöldterület gazdálkodás Rövid- és középtávú zöldterületfejlesztési, fenntartási koncepció készítése és elfogadása (költség és finanszírozási tervvel) Határidı : 2010. II. negyedév Felelıs : Önkormányzat/ Polgármesteri Hivatal

Természetvédelem Az önkormányzatnak együtt kell mőködnie az igazgatási területén természetvédelmi tevékenységet kifejtı társadalmi szervezetekkel, munkaközösségekkel, a természetvédelem iránt elkötelezett állampolgárokkal. Erre vonatkozóan cselekvési programot kell kidolgozni, amely tartalmazza az együttmőködés lehetséges formáit. Egyik közös feladat lehet a környék táji, természeti és természetvédelmi szempontból értékes területek fenntartóival az egyeztetés az értékek felmérése, dokumentálása, védelme, látogathatóság tárgyában.

53

Költségigény : Az elızetes állapotfelmérések, kapcsolatfelvétel saját erıbıl, az adatok összegzése, dokumentálása, honlapon való megjelenítése, külsı segítség bevonásával kb. 50.000 – 100.000 Ft. Ehhez pályázat keresése. Felelıs : Önkormányzat Haatáridı : 2011. I. félév Felelıs : Önkormányzat A meglévı helyi jelentıségő természetvédelmi értékekrıl táblákat kell kiállítani forgalmas helyekre. Költségigény : 50 – 100 ezer forint Határidı : 2010. I. félév Felelıs: Polgármesteri Hivatal. Környezeti nevelés 2 éves programot kell megfogalmazni a szelektív hulladékgyőjtés fejlesztésére, a szennyvízrákötések szorgalmazására, a kerékpáros közlekedés ösztönzésére…stb a lakosság tudatformálására. Ezt az iskola és a lakosság/civil szervezetek bevonásával kell megvalósítani. Költségigény : 100.000 Ft/év amelyhez külsı forrásokat kell felkutatni Határidı : 2010. II. félév Felelıs : illetékes bizottság

Környezeti nevelık számára rendezvények, kezdeményezések támogatása Költségigény : évenként legalább 50.000 Ft, amihez pályázati támogatást is kell szerezni Határidı : minden évben (folyamatos) Felelıs : illetékes bizottság

A Környezetvédelmi Programot készítették: ÖKOPONT Kft 5100 Jászberény, Thököly út 20. Szabóné Gara Irén ügyvezetı és Urbán Csaba kv. és termv.