Környezetvédelmi jogi szemelvények

2012.02.08.

Környezetvédelmi jogi szemelvények Környezetvédelmi és klímajog kurzus Dr. Csegődi Tibor László előadása [email protected] Gödöllő, 2012. február 8.

2012.02.08.

1

BEVEZETÉS, A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETE, JOGI ALAPVETÉSEK

A környezetvédelem megjelenése – a környezetjog kialakulása Természet tisztelete: eredetileg vallási – mitikus alapon. Vélt kapcsolat a természet és az Isten közt.

Természet kizsákmányolása

Földművelés – állattenyésztés: 1) erdőégetéses technika már hatvanezer éve; 2) intenzív földművelés miatt szikesedés és talajerózió; 3) fakitermelés hajóépítéshez; 4) intenzív vadászat

Városiasodás: 1) csatornázás, közegészségügy; 2) szemét kérdése, szmog, zajszennyezés, vízgazdálkod.

IPARI FORRADALOM 1700-AS ÉVEK KÖZEPÉTŐL

Rossz városi életkörülmény ek – 19. században 2012.02.08.

SZMOG! Levegő-és vizszenny.

Megújuló energiák és a klímaváltozás felfedezése

Perek: környezet védelmi kártérítés

Modern környezetvéd elem és civil mozgalmak 2

1

2012.02.08.


A környezetvédelem és a környezetjog kialakulása hazánkban

A táj és az élővilág gyökeres átalakítása a 19. századig: A honfoglalást követően az addigi táj megváltozott a Kárpát-medencében. 1400-as évektől (Zsigmond király) törvényben szabályozták a bányák körüli erdők használatát és kitermelését – talajerózió és pusztító sárlavinák. Küzdelem az elsivatagosodás ellen – Tessedik Sámuel: erdősítés (akácosok), gyümölcsültetvények… Folyószabályozások az 1700-as évektől – okok: növekvő népesség, élelmiszerigény, árvíz mentesítés, stb. Mindez korábbi állat-és növényvilág gyérüléséhez, részbeni pusztulásához vezetett. 2012.02.08.

3


A környezetvédelem és a környezetjog kialakulása hazánkban II.

A környezetvédelem csírái 1868 – 1990: A hazai környezetvédő mozgalmak megjelenése a madárfajok és az egyedszám csökkenéséhez köthető. Hazánk az 19. század végén ornitológiai nagyhatalom. A 20. század elejétől a légszennyezés súlyos probléma volt Budapesten – rendszeresen ellenőrizték a konc.-t. Szocialista „környezetvédelem”: egy szocialista országnak legyen mindene, de a környezetvédelem ne veszélyeztesse a magasabb rendű termelési célok elérését. 1964-ben már megszületik az első magyar környezetvédelmi törvény, 1972-től az első nemzeti park. A szocialista jogot nem hajtották végre! 2012.02.08.

4

2

2012.02.08.


A környezetvédelem és a környezetjog kialakulása hazánkban III.

A környezeti problémák és megoldási kísérletek (1990től napjainkig): A szocializmus maradványai (tájsebek, elhagyott laktanyák, pakura tavak, stb.) + elrontott privatizáció (nyugati befektetők nem vállaltak felelősséget a korábbi szennyeződésekért) + „forró levegő”-maradék Energiafelhasználásunk túl magas – modern háztartási gépek, és közlekedési emisszió. Ökológiai lábnyomunk is meghaladja területünk, és az erőforrások teljesítőképessgét. Környezetvédelmi jogi szabályozásunk sok tekintetben példaértékű, de sok tekintetben nem! 2012.02.08.

5


A környezetvédelmi jog jogágak találkozásán KÖZJOG: közhatalom domináns jellegű; imperatív és kógens normák, alá-és fölérendeltség

MAGÁNJOG: egyenlő és szabad jogalanyok között; mellérendeltségi jogviszony, diszpozitív normák.

KÖRNYEZETVÉDELMI JOGI SZABÁLYOZÁS NEMZETKÖZI JOG

MAGÁNJOG

A KÖZÖSSÉGI JOG ALKOTMÁNYJOG ÉS KIG JOG

BÜNTETŐJOG 2012.02.08.

Általános felelősség

Veszélyes üzemi felelősség 6

3

2012.02.08.

BEVEZETÉS, A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETE, JOGI ALAPVETÉSEK (I)

Nemzetközi jogi alapvetések NEMZETKÖZI KÖZJOG: nincsen sem törvényhozó, sem bíráskodó, sem pedig végrehajtó szerv. Forrásai a nemzetközi egyezmények, a nemzetközi jogszokás, az általános jogelvek, valamint nemzetközi ügyekben eljáró bíróságok döntései.

BELSŐ JOG

KÖRNYEZETVÉDELMI JOG

DE! 1. kérdés: releváns-e a kár? Kár mérete! 2. kérdés: ki dönti el? Vitás a magánszemélyek által okozott, nki. jogi értelemben releváns kár!

Jogszerű tevékenységek ből fakadó károkozása! A felelősség megállapítása itt nagyon vitás. Jóhiszemű együttműködés államok közt.

Nemzetközi környezetjogi alapelvek: együttműködés, elővigyázatosság, hatásvizsgálat végzése, fejlett államok felelőssége, fejlődéshez való jog, szennyező fizet elvei.

2012.02.08.

7

BEVEZETÉS, A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETE, JOGI ALAPVETÉSEK (I)

Nemzetközi jogi értelemben releváns kár, és a „jogszerű kár” Nki.jogi értelemben releváns környezeti kár: határokon átnyúlik, nki. prevenció és kezelés, minimális mértéken túl. Okozza jogi/term. szem.

KÁR

KÁRVESZÉLY

Objektív felelősség: vétkességre tekintet nélkül

Jogszerű tevékenységből fakadó kár

Szubjektív felelősség: megfelelő mérce a kellő gondosság a károkozó részéről

NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG FELLÉPÉSE 2012.02.08.

8

4

2012.02.08.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPJAI

Nemzetközi jogi környezetvédelmi alapelvek • Környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége: az egyes államok kötelesek minden olyan jogi, közigazgatási, egyéb intézkedést megtenni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák a környezeti hatásvizsgálat elvégzését olyan tevékenységek esetében, amelyek jelentős, határokon átnyúló káros hatással bírhatnak. • Elővigyázatossági megközelítés: Ha súlyos, helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének veszélye áll fenn, akkor a teljes tudományos bizonyosság hiányára nem lehet hivatkozni a környezeti romlás megakadályozása érdekében megtehető, költséghatékony intézkedések elhalasztása céljából. • A fejlett államok különös felelőssége: 1992-ig kellett várni arra, hogy a fejlett államok el-illetve felismerjék felelősségüket a globális környezetszennyezésben, leginkább a fejlődő államokkal szemben, azok vonatkozásában. + Fejlődéshez való jog! • A szennyező fizet elve: a szennyezés költségeit a szennyező viselje. 2012.02.08.

9

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG NEMZETKÖZI ÉS EU-S JOGI ALAPJAI

Nemzetközi fellépés a légkör szennyezése ellen Légszennyezés • több, mint ezer éve probléma • több, mint 100 éve bírói ítéletek is róla • jogszerű tevékenység is kiválthatja – KÉN kib.

Lokális probléma: • Ókori Róma: ércfinomítók, műhelyek • London: szmog

Légszennyezés

2012.02.08.

Államok konfliktusok: • Nemzetközi szokásjog: Smelter ügy

közti Globális probléma Trail

GHG kibocsátás

10

5

2012.02.08.


Nemzetközi fellépés a légkör szennyezése ellen II.

• Légszennyezés (OECD, 1974): anyag, vagy energia antropogén módon, közvetve vagy közvetlen környezetbe juttatása. Káros következményekkel jár az emberekre, a környezetre, akadályozza a jogszerű környezethasználatot. • Meginduló nemzetközi jogalkotás: 1979 – Határokon átnyúló légszennyezésekkel kapcsolatos nki. egyezmény: fizikai eredete egy állam területe, káros hatás a másik államra, a kibocsátók szennyezésben való részesedése nem különíthető el. Monitoring és riadórendszer: EMEP! fellépés az egyes szennyező anyagok emissziója ellen (folyt.!) 2012.02.08.

11


Nemzetközi fellépés egyes légszennyező anyagok emissziója ellen

͏ Kén – oxidok – Helsinki jegyzőkönyv, 1985: nemzetközi fellépés a kén kibocsátás ellen, 1993-ig csökkentés. De az EGK-ban 2003-ig 70%-os csökkentést írtak elő. Hasonló téma: oslói jk. NEM ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ, de savas esőt okoz! ͏ Nitrégén – oxidok – szófiai jegyzőkönyv, 1988: elsősorban technológia és információ csere. 1994-re ne legyen több kibocsátás, mint az 1987-es szint. Ez üvegházhatású gáz! ͏ Illékony vegyületek: 1991. óta szabályozott a célok és a menetrend. Ez utóbbiak ózonlyukat károsító anyagok, például a CFC. 2012.02.08.

12

6

2012.02.08.


Nemzetközi cselekvés ózonlyuk és globális felmelegedés esetén 1970-es években felfedezik az ózonlyukat

1930-as évek: felfedezik a globális felmelegedést

Klímaváltozás

Ultraibolya sugárzás elleni védelem sérül

Az emberiség közös gondja: ENSZ közgyűlés 43/53. határozata

1992: ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény – cél: stabilizálni a GHG-k szintjét egy nem veszélyes szinten! Nemzeti jelentések, technológiai fejlesztések, óvni a nyelőket és a tárolókat, stb. 1997: Kiotó;… 2009: Koppenhága; 2010: Cancún

1985: sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló keretegyezmény. Ez KERET ózonbontó anyagok elleni jegyzőkönyvekhez, államok közötti együttműködés és jogalkotás. 1987: Montreál: CFC-k fokozatos csökkentése 1989: Helsinki: 2000-ig CFC-k haszn. Tilos 1997: EU tiltja CFC-k termelését.

2012.02.08.

13


Nemzetközi vízfolyások védelme Nemzetközi vízfolyások felszín feletti vizek több állam területén.

1992-es egyezmény:

– NKI. vízfolyások nem helsinki GABCÍKOVO NAGYMAROS ÜGY: hajózási célú 1977: MO – CsehSzlov. használata: méltányos és

minden részes tegyen intézkedéseket a káros hatások megelőzése/csökkentése érdekében. KÁROS HATÁSOK: egészségre, biztonságra, flórára-faunára, talajra, levegőre, kulturális örökségre, stb. ELVEK: elővigyázatosság,

szennyező fizet, BAT, stb. 2012.02.08.

felszín alatti vizek több állam területén.

szerződése vízerőműről, folyóelterelésről. 1989: Mo. a munkát felfüggeszti. 1992: CsehSzlov. egyoldalúan eltereli a Dunát. 1997: NKI bíróság dönt: környezetvédelmi szempontok jogosak, más nem!

ésszerű használat összhangban a vízforrás védelmével; kár esetében konzultáció, adatcsere, figyelmeztetés. 1997-ben e témában ENSZ egyezmény született a NKI jogi bizottság ajánlása alapján. 14

7

2012.02.08.


Nemzetközi fellépés fokozott veszéllyel járó tevékenységek esetén Fokozott veszéllyel járó tevékenységek fokozott veszély a kár mértéke, következménye okán

Az állam vétkességre tekintet nélkül felelős a kárért, ha engedi a tevékenység folytatását! De fenntart olyan hatóságot, amely jogi és adminisztrációs lép.-et tesz

Nukleáris tevékenység: 1963-tól elvileg tilosak a nukleáris kísérletek (FRO. és Kína nem írta alá) föld alattiak nem tilosak. 1968: nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása… IAEA + UNDRO: ENSZ katasztrófa elhárító szerve, plusz nki atomenergia ügynökség. Nemzetközi egyezmények.

Veszélyes hulladékok: tengerek szennyezése tilos! 1991-től tilos Afrikába veszélyes hulladékot szállítani, máshová csak akkor, ha az importáló hozzájárul.

Űrobjekt umok

2012.02.08.

15


Az Európai Unió környezetvédelmi joganyagának alapjai Az Európai integráció: • nyersanyagok közös kitermelése • békés kapcsolat • vámunió + gazdasági integráció JOGHARMONIZÁCIÓ: egyenlő esélyek biztosítása vállalkozásoknak, magánszemélyeknek. Tagállamok közti – jogi szabályozásban megnyilvánuló – különbségek gátolják az integráció kiteljesedését.

6 környezetvédel mi akcióprogram

2012.02.08.

Környezetvédelmi alapelvek köre

Elsődleges jogforrások módosítása: ágazatközi cél a körny.véd. Fenntarth.

Másodlagos jogforrások: horizontális és vertikális szinten 16

8

2012.02.08.


Az első és a hatodik környezetvédelmi akcióprogram összehasonl. 1) A szennyezés, környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés. 2) A környezeti hatások figyelembe vétele. 3) Természeti erőforrások ésszerű használata. 4) Tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése. 5) A szennyező fizet alapelve. 6) Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik tagállamnak. 7) A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele. 8) Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése. 9) A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell. 10) A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása. 11) A tagállamok környezetvédelmi politikáinak harmonizálása.

1) Üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentése. 2) Természeti rendszerek helyreállítása, biodiverzitás-csökkenés megállítása. 3) Környezetterhelés ne befolyásolja károsan az emberi egészséget. 4) Fenntartható hulladékgazdálkodás és fejlődés.

2012.02.08.

17


Az EU-s környezetvédelmi jog jogalapja

• Bennefoglalt hatáskörök – eredetileg •

•

kezdeti időszakban a RSZ 2. cikk szerinti kiegyensúlyozott növekedés követelményébe értették a környezetvédelmet Az ADBHU-ügyben született döntés (Közösségileg előírni, hol lehet, kinek lehet hulladékolajat gyűjteni és semlegesíteni ellentétes a piac szabadságával) alapján a környezetvédelmi szempontok felülírhatják a tisztán piaci szempontokat!

• 1987-től a környezetvédelem a SEA-ba • Maastrichti Szerződés – Közösség célja a fenntartható fejlődés; környezetvédelmi célok = gazdasági célok 2012.02.08.

18

9

2012.02.08.


Az EU-s környezetvédelmi jog jogalapja II. - jogesetek

• Napjainkban: az EU környezetvédelmi döntéseit bármilyen jogszabályi formában meghozhatja és a tagállamok a RSz-sel összeegyeztethető módon szigorúbb környezeti szabályokat is alkalmazhatnak. • CITES-ügy: FrO. Importengedélyt adott ki 6000 bolíviai vadmacska bőrre, amelyek bolíviai exportengedélye szállítási moratórium alatt készült. Tanulság: az EU/EGK – mint egy állam – csatlakozhat nki. Egyezményekhez, azokat rendeletben kihirdetheti, szigorúbb szabályokat megállapíthat (egyezmény=melléklet; rendelet külön). Az EU/EGK bírósága a rendelet szerint kell döntsön, nem az egyezmény szerint. • Az Európai Bizottság számára kötelező jogharmonizációs javaslataiban a környezetvédelem magas szintjének megt. 2012.02.08.

19


Az EU-s környezetvédelmi jog jogalapja III. - jogesetek

• Dusseldorp-ügy:

• A Dusseldorp cég 2,5 millió tonna hulladékot feldolgozásra Németországba akart vinni, holland hatóságok nem engedélyezték, csak, ha a német hulladékfeldolgozás jobb minőségű, gazdaságosabb, mint Hollandiában. Tanulság: ha környezetvédelmi köntösbe (szigorításnak álcázva) monopolcégek védelmét akarjuk bujtatni, akkor ez jogtalan

• Bolzano-i reptér ügy:

• A bolzanoi St. Jacob reptér 1925 óta katonai reptér, 1992ben helyi rendelet született a reptér fejlesztési regionális tervről (kifutópálya és irányítótorony építés, stb.), idegenforgalmi céllal. Környezetvédők szerint nem foglalkozott a terv a környezeti hatásokkal. Tanulság: nem lehet az EU-s jogszabályok alkalmazásakor – ízlés szerint – egyes követelményeket kihagyni. 2012.02.08.

20

10

2012.02.08.


Az EU-s környezetvédelmi jog céljai és elvei Az EU-s környezetvédelmi jog elvei

Az EU-s környezetvédelmi jog céljai 1) Környezet minőségének megóvása 2) Emberi egészség védelme 3) Természeti erőforrások megfontolt és racionális hasznosítása 4) Fenntartható fejlődés 5) Nemzetközi szintű intézkedések elősegítése

1) 2)

3)

4)

5) 6)

7)

2012.02.08.

Megelőzés: ismert és várható hatások elleni előzetes fellépés Elővigyázatosság: ártalmak megelőzése, további hatások elleni fellépés Forrásnál való fellépés: környezeti károkat a keletkezés helyénél kell helyreállítani Intergráció elve: környezetvédelmi követelmények más politikák részei Szennyező fizet: Arányosság: csak olyan mértékben lehet kötelezettségeket alkalmazni, amennyiben a közérdek miatt kell Szubszidiaritás:

21


Az EU-s környezetvédelmi jog céljai és elvei

• A dán palack ügy:

• Dánia 1981-ben a sör és az üdítőitalok forgalmazására bevezette, hogy azokat csak visszaváltható betétekben lehet forgalmazni, olyanokban, amelyek a dánok által előzetesen elfogadottak. Megtiltották a fém dobozok használatát. 1984-ben enyhítettek: nem haladhatta meg az eltérés a 3000 hektolitert, és betét-visszatérítési rendszert kell alk. Tanulság: a környezetvédelem követelménye korlátozhatja az áruk szabad mozgását, ha arányos a kívánt céllal. Itt a cél a hulladék csökkentése, de az nem indokolt, hogy külföldön a visszagyűjtési rendszer megszervezése ne legyen megszervezhető. Diszkrimináció!

• Cinesello Balsamo ügy:

• önkormányzatok is alkalmazhatnak szigorúbb szabályokat uniós irányelv tekintetében, ha értesítik az EB-t és ie. cél. 2012.02.08.

22

11

2012.02.08.


A környezeti magánjog alapelemei – a kárkötelem

• A magánjog szempontjából környezetvédelmet illetően a FELELŐSSÉG az egyik kulcsszó! – A felelősség lehet eredményfelelősség (objektív); – vagy pedig vétkességi felelősség (szubjektív).

• A másik kulcsszó a KÁR, amelyet vagy jogtalanul, vagy jogosan okozhatnak. • Környezeti károkozásnál KÁRKÖTELEM keletkezik, vagyis a kár következtében alakul ki egy jogviszony a károsult és a károkozó között. A jogviszonyban a felek (kvázi) egyenrangúak, jogi keretek közt megállapodhatnak, 5 éves érvényesíthetőség, pénzben kifejezhető a kár! 2012.02.08.

23


A környezeti magánjog alapelemei – az egyes felelősségi alakzatok • Általános felelősségi alakzat: általános jogellenességen alapul, a tényállás nem vonható egy speciális kártérítési felelősség alá sem. „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.” • Speciális felelősségi alakzatok: az eltérés oka lehet pl. védekezés fokozottabb igénye, vagy a felelősség alanyának megítélése. Emögött érvényesülnek az általános felelősségi alakzat szabályai! Pl. veszélyes üzem működtetéséből fakadó károkért fennálló felelősség! • Ezek a szabályok a Polgári törvénykönyvben szabályozottak javarészt. 2012.02.08.

24

12

2012.02.08.


A környezeti magánjog alapelemei – általános civiljogi felelősség ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉG

A jogellenes magatartás: objektív előfeltétel; más személy alanyi jogát sérti és károsodást okoz. MINDEN KÁROSODÁS JOGELLENES AMIT A JOG KIFEJEZETTEN MEG NEM ENGED! Kizárt jogos védelem, szükséghelyzet, károsult beleegyezése és rendeltetésszerű joggyakorlás esetén.

A kár Elmaradt jövedelem

Indokolt költség Felmerült kár

Tevés

Nem tevés

NEM VAGYONI KÁR

Felróhatóság: különbséget kell tenni a szubjektív és az objektív felelősség között. A magyar Ptk. mindkettő – általános elvárhatóság. Kauzalitás: közvetlen és közvetett okok egyaránt!

2012.02.08.

25


A környezeti magánjog alapelemei – általános civiljogi felelősség II • Felróhatóságon alapuló általános felelősség: – Társadalmi értelemben elvárható adott magatartás, adott pillanatban, szituációban! – Vétkesség kérdése: ebben a felelősségi alakzatban NINCSEN jelentősége.

• Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség: Vagy teljes kártérítés jár, ha csak a károkozó a felelős. Ha a károsult is közrehat, de magatartása nem felróható, akkor is teljes a kártérítés. Ha a károkozó a felelős, de a károsult önhibája is belejátszik, akkor kármegosztásnak van helye. Ha nem lehet más felelőst találni, akkor kénytelen a károsult fizetni! 2012.02.08.

26

13

2012.02.08.


A környezeti magánjog alapelemei – veszélyes üzemi felelősség

• Veszélyes üzem mibenléte: – ezer évvel ezelőtt az angol jogban a safety keep formula vonatkozott a tűz tartására – 19. században a francia jogban: veszélyes üzem + gondatlanság kiterjesztő értelmezése – 19. században a német jogban: porosz vasúti törvény • Általános versus speciális alakzat: veszélyes üzemi felelősségben nincsen jogellenesség, mint fogalmi elem szűkebb az alanyi kör egyedüli kimentés a VIS MAIOR 2012.02.08.

27


A környezeti magánjog alapelemei – veszélyes üzemi felelősség II

• Fokozott veszéllyel járó tevékenység mibenléte: – környezetet veszélyeztető tevékenység: környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályok megszegése. A jogutód felelőssége ebben az esetben megállapítható. Jogsértő tevékenységért a felelősség az ingatlan használóját és tulajdonosát egyetemlegesen terheli. ELD! – vadállat tartása – gépi erővel hajtott járművek és üzemek – vadászat – nukleáris és robbanó anyagok előállítása, felhasználása, tárolása, stb. 2012.02.08.

28

14

2012.02.08.


A környezeti magánjog alapelemei – veszélyes üzemi felelősség III

• A veszélyes üzemi tevékenység folytatója az üzembentartó elnevezést viseli! • Kauzalitás: ugyanúgy alapfeltétel, mint alapesetben • Kimentés: a kár oka elháríthatatlan legyen, ráadásul külső elháríthatatlan ok legyen – adott technikai körülmények mellett! • Veszélyes üzemi tevékenységek találkozása: a felelősség ha többen egynek okozzák, egyetemleges. Egymás között általános szabályok, vagy melyiknél következett be a rendellenesség, egyébként nincsen felelős. • A felelősség kizárása, korlátozása semmis! 2012.02.08.

29

KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS ÉS HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS

A közvetlen szabályozás áttekintése

Közvetlen szabályozás

Kötelezések, korlátozások

Ellenőrzés

JOGELLENES MAGATARTÁS ESETÉN! HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Kötelezések, tiltások

2012.02.08.

Bírságolás

Szabálysértési jellegű szankciók

30

15

2012.02.08.


A közigazgatás közvetlen beavatkozási eszközei Kötelezések, korlátozások: • A környezethasználó tevékenység tényleges aktivizálódásának időszakában jelentkezik. • A folyamat egyik lépcsője konkrét kötelezések megjelölése; általános és különös kötelezettségek megvalósulását segítő + és – beavatkozási lehetőségek. Mindebben megnyilvánul a hatóság közhatalmi szerepe – „ellenszegülés” esetén kényszerintézkedések alkalmazása. • Pl. tisztító/szűrőberendezések alkalmazása, új magatartásra kényszerítés. Cél: jogsértés elkerülése, további jogsértés akad. • Általában jellemző, hogy a kötelezések eszköz alkalmazása mérlegelési jogkört jelent, a kötelezés egyértelmű kell legyen, jogszabályok határozzák meg kereteit, köt.-ek közül a szerv v. 2012.02.08.

31


A közigazgatás közvetlen beavatkozási eszközei II. Kötelezések, korlátozások: • A hatósági kötelezések három csoportja ismeretes: tevés, nem tevés (tevékenységtől való eltiltás/annak korlátozása), már megkezdett tevékenység/cselekvés abbahagyására való kötelezés. • A környezetvédelmi törvény alapján a jogsértő köteles a környezetkárosítást abbahagyni, okozott károkért helytállni, a tevékenységet megelőző állapotot helyreállítani. E három „eszköz” együtt is alkalmazható. • A kötelezések és tiltások nem csak a közvetlen beavatkozás lehetőségei, hanem a felelősség megállapítása jogkövetkezményeképp is alkalmazhatóak. Különbség mutatkozik: jogsértésre reagálnak-e kötelezésekkel, vagy sem. 2012.02.08.

32

16

2012.02.08.


A közigazgatás közvetlen beavatkozási eszközei III. Az ellenőrzés – a közigazgatási beavatkozás előfeltétele: • Önellenőrzés: jogilag kötelező követelmény a káros tevékenység folytatója irányában, a végzett tevékenység (szempontok szerinti) vizsgálata és jelentéstétel érdekében; közvetve vagy közvetlen megjelölve az egyes területeket. ~-re köteles a veszélyes hulladék termelője, szennyvízkibocsátó, stb. • Társadalmi ellenőrzés: nagyrészt azonos az infóhoz való jog. • Hatósági ellenőrzés: leginkább a környezetvédelmi hatóságok, társhatóságok, önkormányzatok – garanciális szp.! • Törvényességi ellenőrzés: csak az eljárások, működés jogszerűségének vizsgálata, beavatkozás bíróságok útján. • Az ellenőrzés feltételei: szükségesek a megfelelő jogi keretek, pontos meghatározása a jogi eszközöknek, kötelezettségek mh 2012.02.08.

33


A közigazgatás közvetlen beavatkozási eszközei IV.

Az ellenőrzés indokai: 1) Eredeti körülményekben beálló változás: a változás például az engedély megadása, határozat meghozatala óta következett be. Ez egyfajta felülvizsgálati eljárás. 2) Bejelentési kötelezettség: ha változás következik be az előzetes engedélyek (pl. egységes környezethasználati engedély), szakhatósági állásfoglalások, ehhez hasonló határozatok tekintetében be kell jelentenie ezt az ügyfélnek. Például az alkalmazott technológia megváltozik! 2012.02.08.

34

17

2012.02.08.


A közigazgatás közvetlen beavatkozási eszközei V.

A környezetvédelmi jog közigazgatási szankciói: 1) A közigazgatási jogi felelősség egyes lehetőségei: jogszabályi feltételekben, jogszabályi felhatalmazáson alapuló kig. határozatokban foglalt feltételek megsértésekor, kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén, stb. 2) Közigazgatási szankciótípusok: • kötelezések, tilalmak • szabálysértési tényállások (lásd később előadáson!) • bírságolás: pl. csatornabírság (kibocsátási határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátás), vízvédelmi bírság (önellenőrzés elmulasztása esetén). A ~ jogellenes magatartásra reagáló felelősségi eszköz, gyakran számszerűsíthető követelményekhez kapcsolódik, megfelelően egyéniesíthető, környezetvédelmi alapokba 2012.02.08.

35


A környezetvédelmi közvetett beavatkozásról A közvetett beavatkozás = gazdasági szabályozók alkalmazása! Alkalmazásuk kettős kritériuma: • elsődleges feladatuk a környezeti érdekek megfelelő képviselete, védelme, • alkalmasnak kell lenniük való árak megállapítására. ‡ Alapvető szempontok megtervezésüknél: ۞Statikus hatékonyság: itt helyhez kötött szennyezőkről van szó; hatékonyság a szennyező csökkentéshez szükséges összköltség-ráfordítása. ۞Dinamikus hatékonyság: hosszú távú akciókat is magában foglal, pl. technikai változtatások. ۞Ellenőrzés és végrehajtás információigénye ۞Gazdasági változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás: használatban lévő eszközökkel lehessen alkalmazkodni. 2012.02.08.

36

18

2012.02.08.


A környezetvédelmi közvetett beavatkozásról II. Egyes gazdasági/közvetett eszközök: 1) Díjak és adók: környezeti hatás nagyságára és minőségére tekintettel előírt fizetési kötelezettség az állam felé; attól függ, hogy a szennyező anyag mennyisége, hatása, termékdíj 2) Támogatások: az állam anyagi eszközökkel is előnyben részesít/ösztönöz bizonyos tevékenységeket. 3) Kibocsátási jogok kereskedelme: egy területre egy egység, ami több részre oszlik, új beruházások ne növeljék a kibocsátást, terhelési maximumok/kvóták, stb. 4) Kötelező felelősségbiztosítás, viszontbiztosítás 5) Ökocimkék alkalmazása 6) Betét visszatérítési rendszerek: a potenciálisan szennyező termékeket visszaforgatásra/begyűjtésre ösztönözzék, stb. 2012.02.08.

37

KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS ÉS HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS II.

A megelőzést szolgáló közigazgatási jogintézmények ábrája Hagyományos jogintézmények

Sajátos környezetvédelmi jogintézmények

Környezeti hatásvizsgálat

engedély

egységes környezethasználat engedély

Felülvizsgálat – teljesítményérték.

szakhatósági hozzájárulás

2012.02.08.

Csőd-és felsz. körny.követelmény. Határérték, minősítések 38

19

2012.02.08.


Az engedélyekről

₪ Sokszor előfeltétele tevékenység folytatásának, építmény felállításának, stb., vagyis az engedélyezés jogosítást tartalmazó közhatalmi aktus. ₪ Lényegi jellemzői: ╬ egyes tevékenységek csak előzetes hatósági aktus birtokában tehetőek meg, ╬ adott tevékenységek pontosan meghatározandóak, az aktus lényege a jogosítás megadása, anélkül jogellenesség, ╬ az engedélyezés eljárási rend szerint, kérelemre zajlik, ╬ a hatóság feltételeket szabhat az engedély kiadása során is.

Megkülönböztetünk közvetlenül környezetvédelmi közvetetten (építési engedélyek) e tárgyú rendeleteket.

és

2012.02.08.

39


Az engedélyekről II

₪ Az engedélyekben feltétlenül szerepelnek: № az engedély alanya, vagyis az engedélyes, № az engedély tárgya – környezetvédelmi követelmény a pontosság e téren különösen, № az engedély területi és időbeli hatálya, № változások bejelentésének kötelezettsége, jogkövetkezmények.

Az engedélyek tartalmuk szerint ítélhetőek meg, egyébként tilos magatartás engedélyezheti egyes feltételek szerint. ₪ Keretengedélyek: az IPPC irányelv alapján megengedett, hogy a tagállamok egyes létesítmények esetén a működtetést általános kötelező szabályokkal engedélyez. 2012.02.08.

40

20

2012.02.08.


A bejelentés és a szakhatósági hozzájárulás

₪ A bejelentés vagy a keretengedély alapján ellátható tevékenységek gyakorlásának feltétele, vagy a hatóságok információ-ellátottságát célozza.

₪ A bejelentést nem követi aktuskibocsátás, csak, ha a tevékenység nem felel meg a jogi feltételeknek. ₪ A szakhatósági hozzájárulás egyfajta együttdöntés (alapés szakkérdésekben való döntés) ۞feltételezi egy alapengedély és engedélytartalmú hozzájárulásokból álló határozatcsomag kiadását, ۞általában a szakhatóságok körét az engedélyezésről szóló norma felsorolja, az engedélyező hatóság pedig választ, de ۞ritkán egyes szakhatóságokat kötelező bevonni. 2012.02.08.

41


A szakhatósági hozzájárulás II – eljárási kérdések

₪ A szakhatóságnak az eljárási határidők betartásával, a kijelölt tárgyban (nem túlterjeszkedve!), megfelelő indokolással kell meghoznia döntését. ₪A szakhatósági hozzájárulás nem abszolutizálható. ₪ A szakhatóság nem lépheti túl hatáskörét. ₪ Az alaphatóság és a szakhatóság véleménykülönbsége esetén – egyeztetés indokolt. 2012.02.08.

42

21

2012.02.08.


A környezetvédelmi engedélyek áttekintő táblázata (Bándi)

Környezetvédelmi A tervezés fázisában, további engedély engedélyek beszerzésére jogosít. Egységes 1. A tervezés fázisában – jogosít környezethasznála környezethasználatra. ti engedély (IPCC: 2. Tevékenység megvalósulásának vaskohók, folyamatában jogosít vegyipari lét., stb.) környezethasználatra. Környezetvédelmi A tevékenység megvalósulásának működési folyamatában jogosít engedély környezethasználatra.

2012.02.08.

43


A környezeti hatásvizsgálat

• A szabályozás kialakulásának története – 1960-as évek – USA: fokozódó mértékű környezeti ártalmak, környezetvédelmi irányú erőteljes jogalkalmazás – 1970. 01. 01-től National Environmental Policy Act – EGK-ban: 337/1985 direktíva a környezeti hatásvizsgálatról; átültetés 1988-ra, komoly módosulás 1997-ben – 1991 – ESPOO: ENSZ EGB egyezmény a határokon túlterjedő hatásokkal kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatról – A környezeti hatásvizsgálat ezek szerint módszer és eljárás – a tervezett magatartás milyen környezeti kockázattal járhat, ezeket hogy próbáljuk csökkenteni - hatástanulmány 2012.02.08.

44

22

2012.02.08.


A környezeti hatásvizsgálat II.

• A hazai szabályozás története: – 1984-től MT rendeletben szabályozzák a nagy-és célcsoportos beruházások előkészítő dokumentációjának részeként szabályozza a ~-t. – Csak 1990-ben műszaki irányelvben magyarázták meg mit is jelent, azután egyes állomások, majd 1995-ben indult a hatásvizsgálat legfőbb alapjainak kimunkálása. – További módosítások következtében a jelenleg hatályos jogszabály: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet. – Mögöttes joganyagok: 85/337/EGK irányelv, és az Európai Bíróság ítéletei; hazánkban: 1995. évi LIII. törvény, 314/2005. (X. 25.) Korm. rendelet. 2012.02.08.

45


A környezeti hatásvizsgálat III. • Alapvető tétel: várhatóan „jelentős környezeti hatást” gyakorló beruházások környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az Európai Bíróság szerint e téren a megelőzés és az elővigyázatosság elvei a legfontosabbak. • Kötelező környezeti hatásvizsgálat: jelentős környezeti hatás automatikusan feltételezett, orientációs küszöbértékek, kritériumok. Pl.: távolsági vasútvonalak, autópályák, repülőtéri kifutópályák, hulladékártalmatlanító létesítmények, stb. • Mérlegelhető környezeti hatásvizsgálat: csak tevékenység lista van. Pl.: ami a kötelezően hatásvizsgálat alá eső tevékenységek között nem szerepel, már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek olyan megváltoztatása, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre. EU-s szabályok alapján pl., ha maga a projekt nem "megfelelő méretű", egy nyomvonalas projekt időben vagy/és térben elkülönítetten, küszöbérték alatti szakaszokban valósul meg, stb. 2012.02.08.

46

23

2012.02.08.


A környezeti hatásvizsgálat IV. - hatásmátrix

2012.02.08.

47


A környezeti hatásvizsgálat V. - IPPC • IPPC = Integrated Pollution Prevention and Control, magyarul a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt egységes környezethasználati engedély • 2007. október 31-ig a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó meglévő létesítményeknek meg kellett szerezniük egységes környezethasználati engedélyüket, és az abban foglaltaknak meg is kellett felelniük. A meglévő létesítmények 96%-a eleget tett ennek az előírásnak. • Ide tartozó egyes létesítmények: • egyes kohóipari létesítmények, • üveggyártó létesítmények, • vegyipari létesítmények, • 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitás feletti vágóhíd létesítmények, stb. 2012.02.08.

48

24

2012.02.08.


A környezeti hatásvizsgálat VI. - eljárásfajták - Ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat végzés kötelezettsége alá tartozik: 1) kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása - DÖNTÉS: hatástanulmány tartalmi követelményeinek meghatározása, vagy engedélyezést kizáró ok rögzítése. 2) kérelem és környezeti hatástanulmány benyújtása - DÖNTÉS: engedély megadása, vagy elutasítása. - Ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat végzése és egységes környezethasználati engedély kötelezettség alá is tartozik: ELŐZETES VIZSGÁLAT: kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, DÖNTÉS: kérelem tartalmi követelményeinek meghatározása, vagy engedélyezést kizáró ok rögzítése (a két eljárás összevonhatósága - kérelem, környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedély dokumentációk benyújtása, DÖNTÉS: annak elfogadása, vagy elutasítása). Másik eset (össze nem vonhatóság): első szakasz a környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV eljárás, majd annak megállapítása, hogy fennáll-e engedély megadását kizáró ok, vagy sem); második szakaszban döntenek az egységes környezethasználati engedély megadásáról vagy elutasításáról. 2012.02.08.

49


A környezeti hatásvizsgálat VII. - eljárásfajták - Ha a tevékenység csak egységes környezethasználati engedély kötelezettség alá tartozik (csak 2. melléklet): kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, majd DÖNTÉS: kérelem tartalmi követelményeinek megadása, vagy engedélyezést kizáró ok rögzítése, ezután az eljárás további szakaszainak lefolytatása. - Ha a tevékenység csak környezeti hatásvizsgálati kötelezettség eseti megállapítása alá tartozik (csak 3. melléklet): kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, a DÖNTÉS során figyelembe veszik a környezeti hatások jelentőségét: jelentős hatások esetén környezeti hatástanulmány eljárás, nem jelentős hatás esetén más környezethasználati engedély, vagy pedig engedélyezést kizáró ok rögzítése. - A fenti két feltétel együttes teljesülése: kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, jelentős környezeti hatások esetén a DÖNTÉS a hatástanulmány és a kérelem részleteinek meghatározása; a két eljárás összevonhatósága, valamint nem jelentős környezeti hatás esetén egységes környezethasználati engedély iránti kérelem; egyébként elutasítás) 2012.02.08.

50

25

2012.02.08.


A minisztériumok általános szervezeti felépítése (Orlovits)

2012.02.08.

51


A Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium

• 2010. nyarától – új kormányzati struktúra – korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyett a jogutód javarészt a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért felelős Államtitkársága. • Az államtitkárság szervezetileg két helyettes államtitkárságból áll: Környezetés Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság (szervezetirányítás: NPI-k, és a KTVF esetén), és a Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok szakmai működtetése). • Irányítja és támogatja a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkáját. Szakmai felügyelete alá tartozik emellett a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Hortobágyi Természetvédelmi Génmegőrző Nonprofit Kft. működése is. 2012.02.08.

52

26

2012.02.08.


Katasztrófavédelmi Főigazgatóság http://www.katasztrofavedelem.hu

• Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos hatáskörű rendvédelmi szerv – polgári védelem + állami tűzoltóság. Területi szervei is vannak. • Általános feladatuk a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés. • Környezetvédelemmel kapcsolatos feladat-és hatáskör: a veszélyes ipari üzemek engedélyezési és hatósági ellenőrzési rendszerének működtetése többek között. 2012.02.08.

53


Országos Környezetegészségügyi Intézet http://oki.antsz.hu

• Az ÁNTSZ országos intézete, költségvetési szerv, jogi személy. Törvényes képviselője a főigazgató; felügyeleti szerve az egészségügyért felelős miniszter. • Lényegesebb feladat-és hatáskörök: – közreműködik a levegőminőségi határértékek szakmai megalapozásában és felülvizsgálatában, tájékoztatja a lakosságot, – vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat, stb. 2012.02.08.

54

27

2012.02.08.


Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klíma-és Energiaügyért felelős Államtitkárság

• Az államtitkárság kiemelt feladata hazánk országos, illetve ágazati szintű energiastratégiáinak és klímapolitikai programjainak kidolgozása, valamint az államtitkárság kezeli a klímakvóta vagyont is. • Az államtitkár alatt két helyettes államtitkár működik: – zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár: hazai zöldgazdaság és klímastratégia kidolgozásáért felelős – energetikáért felelős helyettes államtitkár: legfontosabb feladat az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttesének érvényesítése a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Ide tartozik az atomenergia-felhasználás is. 2012.02.08.

55


Országos Környezetvédelmi Tanács - http://www.oktt.hu

• 22 tagú (1/3 – 1/3 – 1/3 arányban a társadalmi szervezetek, szakmai-gazdasági érdekképviseleti szervek, és a tudományos élet tagjai) szerv a környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében. • A kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve. • Két elnöke van: egy maga által választott, és egy a környezetvédelemért felelős miniszter. • Létrehozása az 1995. évi LIII. törvény 45. § alapján. • Az Országos Környezetvédelmi Tanács 1996. április 12-én tartotta első, alakuló ülését. 2012.02.08.

56

28

2012.02.08.


Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Országos illetékességű szerv • A VM irányítása alatti kp.-i hivatal; Bp.székhellyel. • Önállóan működik és gazdálkodik, főigazgató vezeti, közhatalmi szerv. • Autópálya építéseknél pl. eljár környezetvédelmi engedélyező hatóságként. • GHG kereskedelemben is szereppel bír.

Területi illetékességű szervek • Az országos szerv alárendeltségében működik. • Önállóan működik és gazdálkodik, igazgató vezeti, közhatalmi szerv. • Első fokú hatóság, másodfokon az országos szerv. Ter. Kív: kirendeltség! • Területfejlesztési koncepciók véleményezése pl., szemléletformálás!

2012.02.08.

57


Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos illetékességű szerv • A BM irányítása alatt áll; önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. • Főigazgató vezeti. • Koordinálja, felügyeli a vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, az igazgatóságok országos szintű irányítását, ellátja a vízközmű társulatok törvényességi ellenőrzését 2012.02.08.

Területi illetékességű szervek • A BM irányítása alatt működnek, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervek. • Igazgató vezeti. • Alapesetben vízügyi igazgatási szervként jár el. • Közreműködik települési ivóvízminőség-javításban, laboratóriumokat működtet. 58

29

2012.02.08.


Nemzeti Környezetügyi Intézet

• A miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. • A központi szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik; területi kirendeltségek tartoznak alá. • Alaptevékenysége kiterjed például vízgyűjtőgazdálkodásra, a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálására, vizeink állapotértékelésére, BAT útmutatók készítésére, hulladékgazdálkodási műszaki útmutatók készítésére, stb. • Deklaráltan egyfajta magyar EPA-ként működik. 2012.02.08.

59


Nemzeti Park Igazgatóságok • A miniszter irányítása alatt álló; önállóan működő és gazdálkodó közintézeti, közszolgáltató szervek. • Területi szervek: nemzeti park igazgatóságok, élükön az igazgatókkal • A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi szabálysértések elbírálására, nyilvántartás vezetésére, ellenőrzés végzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkeznek. • A Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetén belül működnek. • Pl. NATURA 2000 területeket kezelhetnek. 2012.02.08.

60

30

2012.02.08.


Nemzeti Park Igazgatóságok működési területei

2012.02.08.

61


Környezetvédelmi jellegű feladatok helyi önkormányzatoknál

2012.02.08.

62

31

2012.02.08.


A környezeti felelősségi irányelv általános bemutatás

• Az Európai Unió környezetvédelmi politikája, horizontális szabályozás részét képezik az olyan jogszabályok, melyek hatálya a környezetet érintő számos/valamennyi tevékenységre kiterjed. • Ennek tárgyiasulása az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről. • Átültetési határidő: 2007. 04. 30. volt. • Az e tárgyú jogalkotás is az USA-ban indult meg az 1960-as években. Az európai kezdetek az 1970-es évek második feléig nyúlnak vissza, a nagy ipari balesetek következtében. 2012.02.08.

63


A környezeti felelősségi irányelv – közigazgatási jellegű felelősség

• E felelősség-típus speciális, közigazgatási jellegű, hiszen nem terjed ki például a környezetszennyezés nyomán előálló emberi testben bekövetkezett sérülésekre, vagy a vagyonban előálló károkra. • A III. melléklet szerinti tevékenységek által okozott károk a veszélyes üzemi (objektív) felelősség, míg a természeti értékekben okozott károk a vétkesség "talaján állnak". • Az irányelv hatályának korlátját jelentik a nukleáris károk, a veszélyes áruk tengeri/folyami szállítása, a state-of-the-art, és a permit defence. 2012.02.08.

64

32

2012.02.08.


A környezeti felelősségi irányelv – felelősök köre

• Az üzemeltető felelőssége kiterjed a környezeti kár/veszély bejelentésére, környezeti kár/veszély elhárítására, kár helyreállítására, kapcsolódó költségek viselésére. • A hatóság kényszerítheti az üzemeltetőt, vagy eljárhat maga, de ez utóbbi nem kötelezettsége. • Felelőssé tehető személyek köre a tevékenység végzője, a harmadik személy, és a károkozó. Az állam csak végső esetben. 2012.02.08.

65


A környezeti felelősségi irányelv – kártípusok, intézkedések

• Kártípusok a keretirányelvekkel összhangban a talajkárok, a vízi károk, valamint a természetes élőhelyekben és a védett fajok esett károk. • A megelőzési, és helyreállítási intézkedések körének részletes meghatározását a talaj-és vízszennyezés, valamint a természetvédelmi károk esetén lásd az irányelv II. mellékletében. • Civil szervezetek kérdéseket/észrevételeket juttathatnak el a hatósághoz (akár a kedvezőnek tartott helyreállítási intézkedést illetően is), amelynek válaszadási kötelezettsége van. 2012.02.08.

66

33

2012.02.08.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékkérdés jelentősége

• Hulladékok termelődése egyelőre a gazdasági fejlődés, a modern piacgazdaságok működésének velejárója. • Egy adott társadalom fenntarthatóságának fokmérője a hulladékkezelés mikéntje. • A hulladékkérdés megoldásának lehetőségei? – Gazdasági jellegű ösztönzők (termék életciklus szerint) – Jogi jellegű ösztönzők (szelektív hulladékgyűjtés) – A hulladékszegény életformára történő nevelés 2012.02.08.

67


A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának általános keretei

• EGK első hulladékgazdálkodási stratégia 1989. Prioritások: – Megelőzés – Hasznosítás (reuse, recycle, energetikai hasznosítás) – A végleges ártalmatlanítás optimalizálása Ma: hulladék keretirányelv, 2008/98/EK irányelv, v. 2010. 12. 12.

• Hulladékok: – Általános hulladékok, • Termelési hulladékok • Települési hulladékok – Veszélyes hulladékok 2012.02.08.

68

34

2012.02.08.


A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának szükségessége

• Hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási szektor az EU-25-ben: – 100 milliárd euró feletti éves forgalom, – 1,5 millió munkahely biztosítása, – egyre több erőforrással látja el a feldolgozóipart – új technológiák alkalmazása, csökkentve a karbonemissziót.

o Felmerülő problémák:

Minél kevesebb hulladékot a lerakókba hulladéklerakás árának emelésével is Az energetikai hasznosítás arányának növelése Hatékonyabb, és több újrafeldolgozás

–

a

2012.02.08.

69


Mi az a hulladék?

• A hulladékok általános fogalma: – A hulladék olyan anyag, vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megváltozni köteles. – Palin-gránit ügy – hulladék-e a kő?

• Hulladékok versus melléktermékek: biztosított-e a további felhasználás, az anyag/tárgy további feldolgozás nélkül felhasználható-e a további használat jogszerű-e a környezet-és az emberi egészség védelmére vonatkozó szabályok szerint anyagot/tárgyat előállítási folyamat szerves részeként állítják-e elő 2012.02.08.

70

35

2012.02.08.


Mi az a hulladékhierarchia?

2012.02.08.

71


Egyes hulladékgazdálkodási alapelvek • Gyártói felelősség elve: a termék előállítója felel a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért. • Megosztott felelősség elve: együttműködés a teljes életciklusban érintett szereplők között… • Elvárható felelős gondosság elve: a mindenkori birtokos kell a környezetet érintő hatást csökkentse a leginkább. • BAT: adott körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldás. • Közeliség elve: a hulladékok ártalmatlanítására, hasznosítására a lehető legközelebbi létesítményben kerüljön sor. • Önellátás elve: országos szinten teljes ártalmatlanításra kell törekedni, stb. 2012.02.08.

72

36

2012.02.08.


A hulladékgazdálkodási keretirányelv egyes új szabályai

• Különbség tehető a hulladékok termelője és azok birtokosa között! • A hulladékok kezelőinek számára az engedély előírásai kötelezőek (hulladékok típusai, műszaki, egyéb követelmények,stb.). Határozott idejűek, megújíthatóak. • Szagkérdés, felelősség kérdései: JOGESETEK! • Szankciók kérdése: hatékony, arányos és visszatartó erejű. Mértékét az ügy összes körülményeire tekintettel határozzák meg. • Hulladékok hasznosítási művelet után többé nem tekinthetőek hulladéknak. 2012.02.08.

73


A hulladékgazdálkodási keretirányelv egyes új szabályai

• Hulladékgazdálkodási tervek: – tagállamok illetékes hatóságaik útján ~-et készítenek, lefedve az állam területét – elemzik ebben egyes terület hulladékgazdálkodási helyzetét, további intézkedéseket határozhatnak meg…

• Hulladékmegelőzési programok: Max. 2013. végéig kell kidolgozni ezeket Vagy beépülnek a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy külön programok Cél: a gazdasági növekedés és a hulladékkeletkezés közötti összefüggések megszüntetése. 2012.02.08.

74

37

2012.02.08.


Egyes hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek A gyártók kötelezettségei

A forgalmazók kötelezettségei

A felhasználók kötelezettségei

Köteles a terméket/csomagolást úgy kialakítani, hogy figyelemmel legyen az alacsony energiahasználat követelményeire, kevesebb hulladék! Fogyasztók tájékoztatása erről kötelező – környezetbarát védjegyek alkalmazása. Egyes termékek visszafogadása.

A megosztott felelősség elve alapján a gyártói felelősség átruházható. A forgalmazó köteles azt a használt terméket, csomagolást, hulladékot, amely után a felhasználó betét-vagy letéti díjat fizetett a felhasználótól visszavenni, a díjat részére visszafizetni.

A felhasználó – végfelhasználó – köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni. Ha a felhasználó gazdálkodó szervezet mentesül a fenti kötelezettség alól, amennyiben a hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodik.

2012.02.08.

75


A hulladékok kezelése és hasznosítása

Hulladékgyűjtés : külön engedély nélkül is – begyűjtőhelyre (engedélyköt.) Hulladékszállítá s: engedélyköteles, nem szennyezhet; nki. szerződések, uniós szabályok Hulladékhaszno sítás: ne okozzon nagyobb szennyezést, lerakásra külön szigorú szabályok 2012.02.08.

76

38

2012.02.08.


A települési szilárd-és folyékony hulladékok kezelése

• Az ingatlanok tulajdonosainak kötelezettsége: – Az ingatlanok tulajdonosai/birtokosai/használói az el nem vezetett nem veszélyes folyékony hulladékot, és a szilárd hulladékot gyűjteni, hulladékkezelőnek átadni, vagy begyűjtőhelyre vinni kötelesek. – A veszélyes hulladékot elkülönítve (hogy ne veszélyeztesse a környezetet) gyűjteni, begyűjtőhelyre vinni, stb. kötelesek.

• A települési önkormányzatok kötelezettségei: Az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékkal kapcsolatban kötelezően ellátandó hulladékkezelési közszolgáltatásról beszélhetünk: begyűjtőhelyek, előkezelőhasznosító telepek létesítése, működtetése, stb. A helyi önkormányzatok e célra társulhatnak is. Közszolgáltatási díjköteles tevékenység! 10 éves szerződés! 2012.02.08.

77


A veszélyes hulladékok kezelése

• Hulladékok veszélyességének megállapítása – Hulladékminősítő Bizottság: a hulladék veszélyességéről, kódszámáról, megnevezéséről az OKTVF-nek nyilvános szakvéleményt ad. • A hulladékok besorolását a termelő/birtokos köteles elvégezni. Ha nem, helyettük: illetékes felügyelőség. • Veszélyes hulladékok esetében is elsődleges a megelőzés elve! A termelő kötelezettsége még az anyagmérleg készítése. Egy hulladék veszélyességének megállapításáig azt veszélyesnek kell tekinteni. • A termelő köteles minimum 3 évre hulladékgazdálkodási tervet készíteni. 2012.02.08.

78

39

2012.02.08.


A hulladékgazdálkodás szervezése

• A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezi az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. – Hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzései, törvényben foglaltak elérésének részletezése – Az OHT az alapja a területi hulladékgazdálkodási terveknek, amelyek helyi önkormányzatok, érintett hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi civil szervezetek részvételével készül. – A legkisebb egység a helyi hulladékgazdálkodási terv. A kategóriák egymásnak megfelelnek! – Közös hulladékgazdálkodási tervek: körjegyzőséghez tartozó települések, vagy, ha hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban látják el. 2012.02.08.

79


Egyes hulladékáramok szabályozása Hulladékelemek, Roncsautók Csomagolási akkumulátorok • 2000/53/EK hulladék • 2006/66/EK irányelv, illetve • 94/62/EK irányelv, Irányelv, illetve 267/2004. (IX. illetve 94/2002. (V. 181/2008. (VII. 8.) 23.) Korm. 5.) Korm. rendelet Korm. rendelet rendelet • Tárgyi hatály: • Tárgyi hatály: • Tárgyi hatály: ország területén hulladékelemek gépjárművek, forg.termékek (mindenfajta), és alkatrészek, csom., annak akkumulátorok, anyagok, OT-nem! hulladéka, maga a • Gyártó úgy radioaktívra nem! visszavételi tev. alakítsa ki az autót, • Olyan nem • Gyártó visszavételi hogy kevés forgalmazható, ha köt.-gét átruházza veszélyes a nehézfém egy koordin, sz.re öt.+hulladék árt. koncent. > 0,01% 2012.02.08.

80

40

2012.02.08.

A VERTIKÁLIS SZABÁLYOZÁS EGYES ELEMEIRŐL

Zajvédelem

• A zaj a védendő környezetben (lakó-üdülőterület, oktatási, eü-i intézmények, stb.) észlelhető mértékű és minőségű nyomásingadozás. A zajforrás bármi lehet, ami környezeti zajt, vagy rezgést okoz. • Zaj-és rezgésvédelmi ügyekben első fokú hatóság a kistérség székhelye szerinti önkormányzat jegyzője. • Zajtérkép szerint, méréssel, számításokkal határozzák meg a környezeti zajforrás hatásterületét. • Zajos tevékenység megkezdése előtt a zaj-és rezgésforrás üzemeltetője köteles a hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a betartás feltételeit megteremteni. 2012.02.08.

81


Egy ipari üzem hatósági zajtérképe

2012.02.08.

82

41

2012.02.08.


A természet védelmének alapszabályai • A biodiverzitás (fajokon belüli és fajok közötti biológiai sokféleség) folyamatosan csökken (genetikai források+agrárium szerepe) – riói Biodiverzitás Egyezmény és Cartagena protokol: „ésszerű használat” követelménye! • Természetvédelem elsődleges céljai: – Növényi biodiverzitás fenntartása: génbankok létrehozása (veszélyeztetett növényfajok min. 60%-a szárm.ország gyűj) – Állatfajok sokféleségének megőrzése: vadon élő madarak védelme 1979-től (vonuló madarak és élőhelyük védelme, helyreállítás). – Növény-és állatfajok társulásainak és élőhelyeiknek védelme 1992-től: NATURA 2000 versus védett természeti területek: 1 faj vagy összes védelme 2012.02.08.

83


Jogeset (forrása: Ingatlanjog III. évfolyam 11. szám)

Tulajdonos 2008-ban vásárolt vidéki kisvárosban egy házat. Mivel 2009 és 2011 között angliai állása volt, csak 2011-ben fogott volna hozzá a felújításhoz. Addig a ház üresen állt. A felújításnak része lenne egy teljes tetőcsere, de tavasszal odaköltözött egy gólya a kéményre. Mit lehet tenni? Mire kell figyelemmel lenni? Mivel a gólya fokozottan védett állat, ezért egyede fészkének áttelepítéséhez hatósági engedély szükséges a természetvédelmi hatóságtól. Ilyen engedélyt fokozottan védett állatfajok esetében a hatóság csak természetvédelmi vagy más közérdekből adhat meg. A fészek lebontása ebben az esetben csak télen lehetséges, szakember felügyelete mellett. (dr. Horváth Gyula, ügyvéd) 2012.02.08.

84

42

2012.02.08.


Védett természeti területek • Természeti területek: erdő, gyep, nádas művelési ágú területek, művelésre alkalmatlanok, vagy az alól kivettek – itt az élőhelyek kialakulására az emberi beavatkozás csekély mértékben hatott, természetes önszabályozás, közvetlen emberi beavatkozás nélkül! • Speciális minősítésű természeti területek: – Védelem alá helyezett természeti területek: külön eljárás lefolytatása nélkül országosan védett (barlangok, lápok, kunhalmok, földvárak), eljárás lefolytatása nyomán védett (nemzeti park, kisebb tájvédelmi körzet, különleges term. értékben gazdag természetvédelmi terület, egyedi természeti emlék) – Védőövezetek: megakadályozni emberi beavatkozás hat. – NATURA 2000 területek – Érzékeny természeti területek: ökológiai szempontból érzékeny 2012.02.08. földrészleten természetkímélő gazdálkodás fent.

85


Földvárak és kunhalmok hazánkban

2012.02.08.

86

43

2012.02.08.


Védett természeti területek II.

1) Előkészítő eljárás: az összes érdekelt (hatóságok, javaslatot tevő személy) bevonásával tartott helyszíni szemle, konzultatív megbeszélés. 2) Ideiglenes védettség: a hatóság max. 3 hónapra (eljárás idejére) ~-et nyújt. Országos jelentőségű területnél miniszter; helyi érdekeltségűnél képviselő testület fogadja el. Védett természeti területen: • tilos a terület jellegét, állapotát veszélyeztető, károsító építményt, nyomvonalas létesítményt megvalósítani, • hatósági engedély mellett lehet csak kutatást, gyűjtést végezni, horgászni, erdőterületen tüzet gyújtani, stb. 2012.02.08.

87


Termőföld-és talajvédelem • A földvédelem tárgya: a föld felszíne, és felszín alatti rétegei: vannak földvédelmi szabályok a táj és az emberi települési környezetet védő, valamint élővilág és vizek védelmét célzó szabályok között egyaránt. • Termőföldek mennyiségi védelme: a földhasználó köteles a termőföldet vagy művelési ágnak megfelelő termeléssel, vagy anélkül, de talajvédelmi előírásokat betartva hasznosítani. Művelési ág engedély nélküli megváltoztatása – földvédelmi bírság megfizetése. Termőföld más célú használata – földvédelmi járulék mindenképpen fizetendő! • Termőföldek minőségi védelme: egyenlő a talajvédelemmel; környezetkímélő technológiák, minőségromlás megelőzése – földhasználó feladatai. 2012.02.08.

88

44

2012.02.08.


Földünk légköre

2012.02.08.

89


Légszennyező anyagok köre Por (particulate mater): két főbb fajtáját kell elkülöníteni • PM10: ezt a méretet szálló pornak nevezzük, összegyűjti a többi szennyezést a részecskéken, hazánkban nagyon komoly probléma. • PM2,5: ezt a méretet ülepedő pornak nevezzük, tüdőben ülepszik le könnyen. Súlyosan egészségkárosító, akár toxikus is lehet. Cél 2020-ig 20%-os terhelés csökkentés az utóbbiból. Az EU-ban egyre kevesebb a moratórium-hajlandóság a szálló porra is. Kén-oxidok: nem üvegházhatású gáz, főleg vulkanikus tevékenységből, vagy fitoplanktonokból, fosszilis tüzelőanyagok égetése révén, vagy színesfém kohászat révén. SAVAS ESŐK! Szén-monoxid: 10-50%-ban az antropogén források felelősek a kibocsátásért. Főleg a közlekedés, mezőgazdaság, erőművek, stb. term. Nitrogén-oxidok: az emberi tevékenység (fosszilisok eltüzelése, műtrágyázás) évente 0,2%-kal növeli koncentrációját, SAVAS ESŐK! 2012.02.08.

90

45

2012.02.08.


Levegővédelem Európai Uniós szabályai • EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja – légszennyezést olyan szintre visszaszorítani, ahol az egészségre gyakorolt káros hatások minimalizálhatóak. • A 2008/50/EK irányelv főbb fogalmi rendszere: – Környezeti levegő: troposzférán belüli szabadtéri levegő – Szennyező anyag: környezeti levegőben lévő emberi egészségre, és/vagy környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakoroló anyag. Levegőminőségi és cselekv. t. – Határérték: egészségre/környezetre gyakorolt káros hatásokat elkerülendő tudományosan meghatározott szint. – Tájékoztatási küszöbérték: efelett rövid idejű expozíció veszélyes az egészségre különösen érzékeny népcsoportok. – Riasztási küszöbérték: efelett rövid exp. veszély mindenki egészségére. 2012.02.08.

91


A levegővédelem releváns fogalmai Légszennyezés

Légszennyező anyag kibocsátási meghaladó mértékű levegőbe juttatása.

határértéket

Bűz

Szaghatással járó légszennyező anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, adott környezetben idegen, környezet rendeltetésszerű használatát zavarja.

Diffúz légszennyező forrás

Levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel/műszakilag nem határozhatóak meg.

Légszennyező pontforrás

Légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatóak.

Légszennyező anyag koncentrációja, adott idő alatt Immisszió/Emissz felületekre történő kiülepedése./Maga a levegőbe ió jutása a légszennyező anyagoknak. 2012.02.08.

92

46

2012.02.08.


Levegővédelem hazai szabályai

• Légszennyezettség mérése, határértékek betartása: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja, értékeli, a pontosságot a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont biztosítja. NYILVÁNOSSÁG! • Ahol egyes légszennyező anyagok (pl. PM2,5) koncentrációja éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket ott levegőminőségi terv-et készítenek. • Ahol több légszennyező anyag koncentrációja éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket ott integrált levegőminőségi terv-et készítenek. Végrehajtást a felügyelőség ellenőrzi. Spec.területeken vészhelyzet ellen szmogriadó terv! 2012.02.08.

93


Mór vízgazdálkodás Spanyolországban

2012.02.08.

94

47

2012.02.08.


Magyarország vízrajzi térképe

2012.02.08.

95


A vízvédelem EU-s és nemzetközi jogi szabályai

• Nemzetközi jogi alapja: 1992-es Helsinki Egyezmény a nemzetközi vízfolyások védelméről (részes államok cselekv. köt.!) • EU-ban 2000/60/EK irányelv – víz keretirányelv – Vízvédelmi politika fejlesztése a fenntarthatóság és az integráció elérése érdekében. Egyszerre lehessen kielégíteni a fogyasztási igényeket, egyben a környezetvédelmi szempontokat. Fenntartható fogyaszt. –A vízvédelmi keretszabályozás kiterjed a határértékekkel kapcsolatos minőségi és kibocsátási tilalmak, engedélyek, illetve vízgyűjtő-területi menedzsmentre. + árumegjelölés + ELD! 2012.02.08.

96

48

2012.02.08.


A vízvédelem hazai szabályai

• Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőkerület része, kiemelkedő felszín alatti vízkészlet, sérülékeny ivóvízbázis (arzén). Vízkivétel 75%-a felszín alól. • Az állam határozza meg a környezetvédelmi tevékenysége körében a víz, mint környezeti elem minőségi és mennyiségi célállapotát. Felszín alatti víztest jó állapotú, ha korlátozott a vízkivétel (termálvizekkel kapcsolatos jogi problémák korábban). • Egyes víztestek az állam kizárólagos tulajdonában vannak: nagy tavaink, folyók, patakok, vízművek (csatornák, zsilipek, árvízkapuk, stb.). Helyi önkormányzatok törzsvagyona a vízközművek pl. (szolgalom szerepe!) 2012.02.08.

97


Városi porszennyezés állapota az EU-ban 2008-ban

2012.02.08.

98

49

2012.02.08.

SIKERES VIZSGÁZÁST KÍVÁNOK ÖNÖKNEK!

Gödöllő, 2012. február 8. 2012.02.08.

99

50

Környezetvédelmi jogi szemelvények

Recommend Documents