Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo
tanösvényei
Tollas Tibor
Erdõ fohásza Föld ura, Ember, ki erre jársz, ne emelj fáimra kezet, dermesztõ téli éjszakákon én vagyok védõ tûzhelyed. Én vagyok forró nyári délben tornácod árnyas fedele, szomjad gyümölcseimmel oltod, kerted virágommal tele. Holtan is téged szolgál testem: házadat tartó oszlopok, a megterített asztal lapja, a szék amin ülsz én vagyok! Álmod õrzõje, a vetett ágy, hol fáradt tested megpihen, szép szerelem fûszeres fészke, éden s nem ûz ki senki sem. A küszöb, honnan utad indul, a tárt kapu, mely visszavár, a bölcsõ és koporsód fája… kísérlek élet és halál ösvényein, mint hû cseléd,fizetség nélkül én leszek a sírodon faragott fejfád, amely megõrzi tûnt neved… Ne emelj hát reám kezet!
A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt.
„Környezetvédelmi füzetek” címmel kiadványsorozatot indított, melynek célja bemutatni azon programokat, melyeken jelenleg is dolgozik Pécs természeti szépségeinek megmentése és megõrzése érdekében.
Szerzõ: Lovescher István erdész elõadó Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt.
Kiadta: Dr. Kelemen László vezérigazgató Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. Megjelent a Pécsi Pályázatkezelõ és Marketing Tanácsadó Kft. gondozásában.
A
Pécs Megyei Jogú Város erdeiben, az úgynevezett Mecseki Parkerdõben, mintegy 500 hektáron a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. gazdálkodik. Határai keleten Gyükés, északon a MisinaTubes gerincút, nyugaton a Remeterét-Abaligeti mûút, PatacsÜrögi határút, délen pedig Pécs városa. Területeinket ezen kívül úgynevezett szórványerdõk egészítik ki, de nagy részén véderdõket, közjóléti és turisztikai, illetve mintegy négy százalék gazdasági célokat szolgáló erdõket is találunk.
elhelyezett ismeretterjesztõ tábláink segítségével szeretnénk megismertetni, és feltárni lakóhelyünk, közvetlen környezetünk szépségeit, természeti ritkaságait. A 2003-ban létesített két tanösvény a Mecsek déli oldalán található fákat, cserjéket, ritka növénytársulásokat, és azok jellemzõit mutatja be. Rövid történeti leírások tájékoztatnak a természeti érdekességekrõl és régmúlt idõk nyomairól, az érintett emlékhelyek történetérõl.
Egyik tanösvényünket a Flóra pihenõnél, a másikat a Tubes-Misina gerinc úton és a hozzá A PVV Rt. Erdészeti Csoportja minden évben kapcsolódó Rotary körsétány déli vonalán, a arra törekszik, hogy valami újat hozzon létre, harmadikat pedig Remeteréten alakítottuk ki. még színesebbé, érdekesebbé tegye a természetjárók, kirándulni vágyók sétáit, és egyben A Rotary-körsétány északi vonalán, a Mecseki emlékeztesse a látogatókat, hogy erdõben, a Erdészeti Rt. által létrehozott tanösvényt a Parkerdõ déli, a város felõli részén folytattuk, természetben járnak. így mindkettõn végigsétálva összehasonlíthatEz a táj rendkívül gazdag és változatos termé- juk a Tubes hegy déli és északi oldalán található szeti értékeket rejt. Egyedi, ritka geológiai, cserjéket, fákat és növénytársulásokat. Tizenöt növénytani, állattani értékeket figyelhet meg a táblán mutatjuk be az itt élõ cserjéket, fákat, szakember, és az avatott szemû természetjáró. mint például: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre többen látogatják a Mecseket, így a város környéki A Csert (Quercus cerris), mely nevével ellentétben a tölgyek közül a legkevesebb csersavat parkerdõt is. tartalmazza. Könnyen felismerhetjük a rügyek Ahhoz, hogy a természet apró csodáit közkincs- és levelek hónaljában lévõ pálhalevelekrõl, és csé, mindenki számára hozzáférhetõvé tegyük, termésének lágy kupacspikkelyeirõl mely olyan úgynevezett tanösvényeket hoztunk létre. Az ott hatást kelt mintha szõrös kucsmája lenne a
4
benne ülõ makknak. Mediterrán jellegû fafaj, mely a nagy hidegeket nem jól bírja, erõs fagyok esetén kérge és fája nagy durranások közepette felhasad, az így keletkezõ és benõtt sebet hívja a szakma fagylécnek. Fája ez miatt is, a tölgyek közül a legértéktelenebb, csak tûzifának és farostfának használjuk. A Mecsek déli lejtõin jól érzi magát, és állományokat alkot.
ezüstösen szürke sima kérgérõl. Területünk hûvösebb völgyeiben, északi hegyoldalainkon elsõrendû fává nõ, mely impozáns látványt nyújt. Kiváló ipari fa, de kitermeléskor különös figyelemmel kell lenni, mert nem tartós a fája, és könnyen befülled. Termése jellegzetes tüskés, tojásdad alakú zárt kupacs, melyben 2-3 db három élû makkocska fejlõdik. A makkok A Kocsánytalan tölgyet (Quercus petraea), ehetõek, kellemes ízûek, régen kenyeret, lemely tölgyeink közül a legértékesebb, lomb és pényeket is sütöttek belõle. Sajnos bõ termést hegyvidékeink legjelentõsebb fája. Keskeny csak ritkán, 8-10 évente ad. szijácsú, évgyûrûi vékonyak, ezért sûrû szövetû, sok csersavat tartalmaz, ami tartóssá teszi, a A Virágos kõrist (Fraxinus ornus), mely memodern borászat elõszeretettel használja fel kü- leg és fényigényes fafaj, amely lombfakadás lönleges hordók gyártására, de egyéb másra is után a déli oldalakat jellegzetes bugavirágzatával fehérbe öltözteti. A molyhos tölggyel alkot elsõrendû ipari fa. állományokat. Az ágak gyantaszerûen csurgó A Molyhos tölgyet (Quercus pubescens), nedvét orvosi célokra használják, és ezért egyes melynek jelentõsége nagy, mert a szélsõségesen országokban termesztik is. száraz kopár területek, meszes talajok nélkülözhetetlen fája. A sekély talajok miatt legtöbbször Az Ezüst hársat (Tilia tomentosa), melyet már csak harmadrendû fa, törzse többnyire görbe, messzirõl felismerünk a szélben felcsillanó koronája terebélyes. A parkerdõ déli oldalainak hófehér levélfonákjáról, mely jól megkülönbözlegjellemzõbb fája. Nevét onnan kapta, hogy teti többi hárs fajunktól. Kitûnõ bútorfa és a farügyei, levelei fonákja különösen az erek ragó ipar is kedveli. Elterjedésének északi hatámentén fehéren molyhos. Fája kicsi mérete és ra Magyarország. Melegkedvelõ, termõhely görbesége miatt kevésbé hasznosítható. Legnaigénye nem nagy. Jól újul sarjról és magról is, gyobb szerepe a talaj védelmében van. fiatalon gyorsan nõ, ezért is egyre jobban A Bükköt (Fagus sylvatica), megismerjük terjeszkedik, kiszorítva más fafajokat.
5
A
Gyertyánt (Carpinus betulus), mely Európa szerte elterjedt fa, fája sokszor csavarodott ezért ma már csak tûzifának, farostfának használjuk, de régen cipõszeget, kiváló szerszámnyelet is készítettek belõle. A nyesést jól tûri, sok helyütt parkokban, lakóházaknál mint sövény találkozhatunk vele.
A Mezei juhart (Acer campestre), mely szerény termõhely igénye miatt fontos fafajunk a déli oldalakon. A juharok közül a legkisebb méreteket elérõ és így gazdaságilag sem jelentõs faj, melynek bokrosan növõ sarjait az erdészek nem szeretik, mert gyakran elnyomják az erdõsítéseket. Hajtásai gyakran paralécesek, melyek rendkívül érdekes látványt nyújtanak. Õsszel, sárgára, pirosasra színezõdõ lombjával díszíti erdeinket.
A Fekete fenyõt (Pinus nigra), mely a legigénytelenebb, ezért a gyenge termõhelyek fafaja, a kopárok fásítására is használják. Nem õshonos fajunk, a Mecsekre is úgy telepítették be elõdeink. A déli oldalakon jól felismerhetõen kimagaslik az alacsony növésû molyhos tölgyes bokor erdõkbõl. Fája, (mely erõsen gyantás, és a sok ággöcs miatt, mely feldolgozás után kihullik), nem
olyan értékes, mint más fenyõké. Állandóan zöld koronájával dísze a parkerdõnek. Sajnos az utóbbi évek szárazsága miatt sok kórokozója elszaporodott, legyengítette az egyedeket, és egy gomba károsító a száradásukat okozza. Az elszáradt egyedek kitermelésével és bízva a csapadékosabb idõjárás által visszaszoruló károsítók eltûnésével, igyekszünk megállítani a pusztulásukat. Sajnos minden évben, fenyõvel borított területeinken, felelõtlen embertársaink tüzet okoznak, amit a vastag fenyõtû avar miatt nagyon nehéz eloltani, és megfékezni. Ezért is vigyázzunk, fenyvesben soha ne rakjunk tüzet! Cserjéink közül a Közönséges fagyalt ( Ligustrum vulgare), a Húsos somot (Cornus mas), a Bibircses kecskerágót (Euonymus verrucosus), az Egybibés galagonyát (Crataegus monogyna), és az Ostorménfát (Viburnum lantana). A Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa a 611 m magas Tubes, amely kelet felé
folytatódik meredek lejtõivel az 599 m magas Misináig. A hegyet felépítõ kõzet triász kori, szürkés színû anizuszi mészkõ, amelyek vastag sziklapadok formájában, valamint a gerinc közelében és a völgyekben sziklák és mozgó kõtörmelékként a felszínre bukkan. Az alapkõzet hatására csak váztalajok és gyenge rendzina talajok alakultak ki. A déli meredek lejtõkön csak nagyon sekély talajréteg maradt meg a felszíni erózió miatt, ezért különösen fontos szerepe van az itt élõ növényzetnek.
e társulás más termõhelye. Névadó növény ritkasága a Szirti gyöngyvesszõ (Spiraea media). Sajnos töredékes elõfordulású, és már csak öt állománya van Misina-Tubes-Dömörkapu gerinc mentén.
A Mecseki sziklafüves lejtõ (Serratulo radiatae Brometum pannonici), amely a mészkõ kibúvásokon alakult ki. Ezek általában a déli sziklás oldalakon kialakult, évelõ füvekkel és szubmediterrán elterjedésû növényekkel borított gyeptársulások. Védett növényei például: Majomkosbor (Orchis simia), A MisinaTubes területe a Mecsek növénytársulásokban egyik leggazdagabb Borzas szulák (Convolvulus cantabrica), Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), Ezüstös útifû (Plantago argentea) stb. része. Az Ezüsthársas törmeléklejtõ erdõ, mely társulás a Tubes hegy északias oldalát övezõen található. Ezen erdõk mészkövön kialakult törmelékes rendzina talajokon nõnek. Uralkodó fafaja az Ezüst hárs, de általában elegyesek más állományalkotó fafajokkal, mint a Bükk, Kocsánytalan tölgy, Gyertyán. Gyepszintjében olyan védett növényeket találhatunk, mint a Keleti A Déli gyöngyvesszõ cserjés (Helleboro odoro-Spiraeetum mediae), mely a zergevirág (Doronicum orientale), Olasz müge (Asperula taurina), Lónyelvû Mecsek egyik legritkább társulása, még külföldi szakirodalomból sem ismert csodabogyó (Ruscus hypoglossum), stb. A Tubes-Misina gerinc úton hat darab nagy méretû tábláról ismerheti meg a túrázó természetbarát az itt található rendkívül érdekes és változatos növénytársulásokat, védett növényeket. Közülük némelyik Európában csak itt található meg. A Misina-Tubes gerinc jellemzõ növénytársulásai:
A
Mecseki sisakvirágos tetõerdõ (Aconito anthorae-Fraxinetum orni), mely a sziklás tetõk, gerincek társulása ott, ahol a viszonylag meredek déli és északi lejtõk találkoznak. Mikroklímáját a meleg déli és a hûvös északi lejtõk is befolyásolják, ezért is rendkívül fajgazdag társulás alakult ki ezeken a területeken. Lombkoronájában uralkodó a Cser, Molyhos tölgy, Virágos kõris, Ezüst hárs, Gyertyán, stb. A cserjeszintet elsõsorban a húsos som, Ostorménfa, Galagonya, határozza meg. A gyepszintjében olyan ritkaságok találhatóak, mint a társulás névadói, a Méregölõ sisakvirág (Aconitum anthora), Farkasölõ sisakvirág (Aconitum vulparia), Epergyöngyike ( Muscari botryoides), Turbánliliom (Lilium martagon), Kispárlófû ( Aremonia agrimonioides), stb.
védett Sallangvirág (Himantoglossum caprinum) is, de megtaláljuk a Majomkosbort (Orchis simia), a Gérbicset (Limodorum abortívum), vagy a Tarka nõszirom (Iris variegata) töveit is.
A Flóra pihenõnél, a Vidámpark tõszomszédságában, négy táblán mutatjuk be a helyi védettséget élvezõ Bertalan sziklát és a rajta épült Flóra kilátó, pihenõ rövid történetét, továbbá az itt élõ ritka, védett növényeket, növénytársulásokat. Ezekrõl a táblákról megtudhatjuk, hogy régen miért hívták „banyaszéknek” a Bertalan sziklát, és ki volt Hamerli József, aki 1911-ben helyreállította, és édesanyjáról Flóra pihenõnek keresztelte el az itt található kilátót. Továbbá megtudhatjuk hogy ezen a kis talpalatnyi helyen milyen érdekes és fajgazdag növénytársulás Nyílt, mecseki dolomit sziklagyep ( Artemisio saxatilis-FesA Mecseki karsztbokor erdõ (Inulo spiraeifotucetum dalmaticae) alakult ki melyen több liae-Quercetum pubescentis), amely a fõleg mint 20 védett virág is megtalálható. délies fekvésû mészkõpadokon és letöréseken alakultak ki. Talaja sekély, erõsen humuszos. A klasszikus bokorerdõ sátorszerû állományához Olyan növényeket ismerhetünk meg, melyekrõl itt a Tubesen gyér cserjeszegély kapcsolódik. nem is gondolnánk hogy védettek, vagy éppen Jellegzetes fás szárú növényei a Molyhos tölgy, fokozottan védettek. A látszat csalóka, mert bár Olasz tölgy, Virágos kõris, Ezüst hárs, Húsos egyes fajok tömegesen találhatók a Mecseken, som, Ostorménfa, Bibircses kecskerágó. A azonban az ország más területein egyáltalán gyepsz intjéb en megtal álható a fokozo ttan nem vagy csak elvétve fordulnak elõ. Ritka és
8
látván yos növény társul ások ezek, melyek tanulnák, miért kellenek a bogarak, a hangyák leszedését, taposását kerülni kell, hiszen csak az erdõbe, és miért fontos megóvnunk a íg y ó vh at ók me g a z u tó ko r s zá má ra . madarakat, a ritka virágokat, továbbá ehhez milyen környezet fennmaradását kell elõsegítenünk és megóvnunk. Annak is tudatosulnia 2004-ben a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal kökell, hogy miért szükséges a kiszáradt, holt zösen a Pro Silva Hungária által kiadott fának az erdõben maradnia és mit jelent a ismeretterjesztõ táblákból készítettünk tanöstermészetközeli, természetszerû erdõgazdálvényt a Remeteréten. Ezen a területen öt tábla kodás. mutatja be a természetszerû erdõgazdálkodást, a nagyvad szerepét az erdõben, miért fontos az erdõszélek kialakítása, miért fontos az elegyes- Ha a tanösvényeinkkel elérjük, hogy a látogatók ség az erdõállományokban, és milyen nagy nem tépik le a védett virágokat, nem rongálják jelentõsége van a „holt” fának az erdõ életében. meg a létesítményeket, mert felismerik azok jelentõségét, akkor már megérte a fáradtságot. Terveink között szerepel a tanösvények folytatása. Ezáltal majd egységes útvonallal kötõdik össze mind a három, az Égervölgytõl a TubesMisina gerincen át a Flóra pihenõig és le, egészen a Tettyéig.
Köszönet a Duna-Dráva Nemzeti Park Pécsi Igazgatóságának, valamint a Pro Silva Hungáriának, hogy munkánkhoz szakmai segítséget nyújtottak.
A hosszútávú elképzelések szerint a Pázmány Aki nem akar ilyen hosszú túrát tenni, azoknak Péter úti Általános Iskola egy erdei iskola külön-külön is érdemes felkeresni ezeket a létrehozását tervezi Égervölgy „kapujában”. A helyeket, mert az adott helyszínrõl is betekintést várhatóan központi, városi és egyéb támogatáskap a természet rejtett világába. sal, köztük a PVV Rt. segítségével elkészülõ intézményben az oktató-nevelõmunka során, a Ezáltal is szeretnénk, ha a túrázók, a kirándulók, fõ hangsúly a természetet szeretõ és azt a gyerekek megismernék és megértenék, mit tudatosan védõ szemlélet kialakítására helyejelent az ERDÕ és a TERMÉSZET. Meg- zõdik.
9
A PVV Rt. Erdészeti Csoportja szívesen fogad a Mecseki Parkerdõvel kapcsolatos minden észrevételt, javaslatot, mellyel szebbé teheti azt, és kultúrált kikapcsolódást biztosíthat a természetet kedvelõinek. Tel.: (72) 801-796 vagy Lovescher István erdész (06) 30-330-2889
Megköszönjük: - az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága, - a Duna- Dráva Nemzeti Park Pécsi Igazgatósága, - a Mecsek Egyesület eredményeinket segítõ támogatását.
Tisztelet és köszönet azon csavargóknak, remetéknek és erdõjáróknak, akik szívükön viselik az erdõ sorsát, figyelik minden rezdülését, és ez által megértik a legnagyszerûbbet, a TERMÉSZETET!
Fotó és arculat: Sz.Graphic Reklámgrafika
