Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Sajtó-háttéranyag

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget: Ár-, belvízvédelem, települési vízrendezés fejlesztése Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az éghajlatváltozás a világ valamennyi nemzetgazdaságát fenyegetı, új kockázatok forrása. Az eddigi elemzések és tapasztalatok alapján feltételezhetı, hogy Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedésre, a csapadék mennyiségének csökkenésére, szélsıséges idıjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedésére számíthatunk. Az éghajlatváltozás hatása hazánkban a természetes ökoszisztémákat, a természetes élıhelyeket, az erdıállományokat, a mezıgazdaságot, a vízgazdálkodási feltételeket, az emberi egészséget összességében, a nemzetgazdaság egészét közvetlenül érinti. Ezért az ország területén az éghajlatváltozás közvetlen következményeit: árvíz, belvíz, aszály veszélyét az elkövetkezendı években mérsékelni kell, illetve azokhoz alkalmazkodni szükséges.

Állami és önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések a KEOP-ban

Magyarországon az árvizek által veszélyeztetett terület az ország területének 23%-a. Ezért a Dunán, a Tiszán és egyéb vízfolyásokon az állami árvízvédelmi mővek fejlesztésére van szükség. Ez a Dunán a töltések biztonságos mértékőre való kiépítését, a Tisza-völgyében pedig a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztését, tehát az árvízcsúcs csökkentı tározók megépítését, a meder vízszállító képességének javítását és a töltések biztonságos mértékőre történı kiépítését jelenti. Ráadásul a Tisza völgyében megépítésre kerülı tározók átalakítják a táj-használatot, rendszeres mezıgazdasági és ökológiai célú vízhasználatot tesznek lehetıvé. A program keretében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak a 2007-2008-as idıszakban rendelkezésre álló 61,24 milliárd forintra, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Az árvízi védvonalak biztonságossá tétele az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi szakaszokon is szükséges. A programban az önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak minimum 100 millió forint és maximum 1000 millió forint beruházási költségő projektekkel, amelyek támogatására 2007-2008 idıszak alatt 400 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás intenzitása 100 %. A tervezett fejlesztések célja, hogy az árvíz által fenyegetett területen élı lakosság száma a jelenlegi kétharmadról 1/3-ra csökkenjen 2015-re.

Komplex vízvédelmi beruházások a KEOP-ban

A Víz Keretirányelv elıírásai szerint a tagállamokban 2015-ig el kell érni és fenntarthatóvá kell tenni a felszíni és a felszín alatti vizek jó ökológiai, kémiai állapotát és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.

1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: 06 1 237 4400 Fax: 06 1 329 3657 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

A pályázat célja a kiemelt vízvédelmi területeken a nagy tavainkat (Balaton - Kis Balaton, Velencei-tó, Fertı-tó, Tisza-tó) és a különösen érzékeny felszíni vizeket (Ráckevei (Soroksári)Duna-ág, Szigetköz, Mosoni-Duna, Lajta) érintı komplex vízvédelem: a vízminıség javítás és a szennyezés csökkentése. A 2007-2008 idıszakban rendelkezésre álló keretre, 16,17 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak 100 %-os támogatási intenzitás mellett.

Ivóvízbázis-védelem a KEOP-ban

A vízkészleteink eddig fedezték a szükségleteket. Fontos azonban a vízkészletek további pontosabb feltárása, utánpótlásuk meghatározása és minıségének védelme. Az ivóvízbázisokat biztonságba kell helyezni, amelynek elsı lépéseként a diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny (A komponens) és távlati (C komponens) vízbázisok állapotát, és el kell készíteni a biztonságba helyezési tervet, amelyek alapján a vízbázisok védıterületeit határozat jelöli majd ki. Az A) komponensre önkormányzatok és társulásai, illetve a magyar állam, mint tulajdonos nevében eljáró szervezet, míg a C) komponensre környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A programban a rendelkezésre álló keret a 20072008-as idıszakban (a 2008 elején meghirdetésre kerülı B) komponenssel együtt) 2,43 milliárd forint 100%-os támogatási intenzitással.

Vízgazdálkodási tervezés a KEOP-ban

A vízgazdálkodási tervezés során elkészülnek a vízgyőjtı-gazdálkodási és árvíz kockázatkezelési tervek, kiegészítve az árvízi kockázati térképezéssel. Célunk az, hogy vizeink jó állapotának elérése érdekében intézkedéseket és programokat határozzunk meg. Másrészt a jövıben elırelátható potenciális árvízi kockázatot felmérjük és felszámoljuk. A program keretében a 2007-2008 idıszakban rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A támogatás intenzitása 100%.

Települési bel- és külterületi vízrendezés a ROP-ban

A program célja felszíni vizeink minıségének javítása, a régiók településeit veszélyeztetı helyi vízkárok kockázatának mérséklése, valamint a további környezeti károk megelızése. A konstrukció a belterületi csapadékvíz elvezetı rendszerek építését, a településen áthaladó vízfolyások, belvízelvezetı csatornák rekonstrukcióját, záportározók építését támogatja. A pályázati lehetıség mind a hét régióban meghirdetésre kerül összesen 15 milliárd forint értékben.

Vízrendezési feladatok támogatása a ROP-ban

A pályázat felszíni vizeink minıségének javítására, a településeket, értékes mezıgazdasági területeket veszélyeztetı helyi károk kockázatának mérséklésére, valamint a további környezeti károk megelızésére irányul. A támogatható tevékenységek között szerepel többek között meder, mellékág, tavak, holtágak rehabilitációja, vízrendszer komplex rehabilitációja (mederkotrás, hullámtérbıvítés, partrendezés); kisvízfolyások vízkár elhárítási fejlesztései; belvízzel való gazdálkodás fejlesztése (pl. vízvisszatartás, vízpótlás, szivattyútelepek és felépítményeik rekonstrukciója), tározók, záportározók építése, rekonstrukciója. A program a Dél- és, Észak-alföldi Régiókban, DélDunántúlon, valamint Észak-Magyarországon kerül meghirdetésre összesen 7,5 milliárd forint értékben. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: 06 1 237 4400 Fax: 06 1 329 3657 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

Korszerő hulladékgazdálkodás, rekultiváció, szennyezett területek kármentesítése

Szennyezett területek kármentesítése a KEOP-ban

A jövı nemzedékek érdekében vállalt feladat, hogy nem csak a jelenkor szennyezéseit, természetkárosítását kell megelızni, hanem áldozni kell a múltban keletkezett szennyezések felszámolására is. Ezt a célt szolgálja a most induló környezeti kármentesítés program, amely elsısorban a megszőnt szocialista iparvállalatok, a honvédség és a szovjet hadsereg által Magyarországon hagyott szennyezések felszámolására nyújt támogatást. Mivel a szennyezı anyagok a föld felszíne alatt vannak, a szélesebb közvélemény csak akkor értesül ezekrıl a teendıkrıl, ha már nagy a baj, és a veszélyes anyagok az ivóvízbázist veszélyeztetik. A felszín alatti vízkészletek megóvása több intézkedésbıl épül fel. Ennek elsı része a szeptember 18-án már elindított hulladéklerakó rekultivációs program és bizonyos értelemben a szennyvízkezelési program is. A most induló új konstrukciók közül is a legtöbb kapcsolatban áll ezzel, a következı generációk szempontjából is nagyon fontos, hosszú távú feladattal. A támogatások odaítélésénél a változóban lévı uniós jogi szabályozás miatt egyelıre csak az állami és önkormányzati feladatokra tudunk koncentrálni. A gazdasági társaságok leghamarabb 2008 végétıl pályázhatnak támogatásra. A konstrukció keretében 2007-2008-ra 8,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A szakmai prioritások érvényesítése érdekében azok a szervezetek kapnak meghívást a pályázatokra, amelyek már rendelkeznek tényfeltárási dokumentációval. 2004-2006-os idıszakban a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére 5 projekt összesen 5,2 Mrd Ft támogatást kapott, míg az ÚMFT-ben a 2007-2008-as idıszakban legalább 13 projekt részesülhet majd támogatásban.

Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek a KEOP-ban

A hulladékkezelés kérdése hazánkban különösen nagy jelentıséggel bír, mivel a lerakott hulladék veszélyezteti az ország rendkívül sérülékeny ivóvízbázisát. Az EU tagországokra jellemzı fogyasztási minták és piaci magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt idıszakban folyamatosan nıtt a képzıdı, és ezzel párhuzamosan – a növekvı hasznosítási arányok ellenére – a lerakott települési szilárd hulladék mennyisége. A települési szilárd hulladékok esetében a legfontosabb cél a hulladékmennyiség csökkentése mellett a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. Ugyan Magyarországon a keletkezı háztartási hulladék mennyisége nem magas, azonban növelni kell a hulladék újrahasznosítását. További fontos szempont, hogy a rendszerek biztosítsák a hasznosítható hulladék begyőjtését a lakosságtól. A fenti célok megvalósítása érdekében a 2007-2008-as idıszakban az önkormányzatok és társulásaik 73,46 milliárd forint keretösszegig pályázhatnak minimum 100 millió és maximum 35 milliárd forint értékő projektekkel. A pályázatokhoz biztosítandó önerı minimum mértéke 30%. Ennek érdekében a 2008-as évben megközelítıleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a magyar kormány olyan önkormányzatok részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják fedezni. A 2000-2006-os idıszakban a Kohéziós Alap 289,4 milliárd forintos támogatásával 12 ilyen hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása kezdıdött el.


Helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok a ROP-ban

A konstrukciók célja a bezárt települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetık és szennyvíz-iszaptavak rekultivációja, vagyis az eredeti természetes állapot helyreállítása. Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezıdésének megakadályozása érdekében létfontosságú a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztetı, régi, mőszakilag nem megfelelı, bezárt hulladéklerakók rekultivációja. A konstrukció keretében azon önkormányzatok rekultivációs projektjei kerülnek támogatásra, melyek az ISPA, illetve a Kohéziós Alap pályázatok kedvezményezetti körében nem szerepelnek. A program az Észak- Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Magyarországon, valamint a Nyugat- Dunántúlon kerül meghirdetésre 4,65 milliárd forint értékben.

2000 lélekszám alatti települések szennyvízkezelése a ROP-ban

Számos olyan 2000 lakos alatti település található, ahol a szennyvizek kezelése nem megoldott és komoly környezeti problémát okoz. Ezen területeken mőszaki vagy gazdaságossági szempontból nem megoldható a települési, vagy térségi szennyvíztisztító telepek létesítése, ipari módszerekkel gazdaságosan nem kezelhetıek a kommunális szennyvizek, így egyedi, alternatív megoldásokkal lehet a környezeti problémát felszámolni. A 2000 lélekszám fölötti agglomerációk korszerő szennyvízkezelésének magvalósítására a KEOP pályázatai nyújtanak lehetıséget. A konstrukció támogatást nyújt többek között költség és környezetkímélı szennyvíztisztítási technológiák kiépítésére, szennyvíztisztító telep építésére, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések beszerzésére, beépítésére. A hat vidéki régióban induló programokban összesen 12,4 milliárd forint áll rendelkezésre a célok megvalósítására.

Környezeti nevelés támogatása

Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése a KEOP-ban és a Középmagyarországi Régióban

Az erdei iskolák hálózata jelentıs szerepet játszik a természetvédelmi nevelésben, a környezettudatos magatartás kialakításában, a természet élményszerő, közvetlen, folyamatos megismerése révén. Az erdei iskola pályázati konstrukció célja, hogy 2015-ig mintegy 70 erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdeiiskola program színvonala emelkedjen. Az ágazati programban, valamint a Közép-magyarországi Régióban a 2007-2008 idıszakban a rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintra nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdıgazdasági Zrt-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok pályázhatnak. Az infrastrukturális fejlesztések keretében a létesítmények rekonstrukciójára kerül sor, valamint beszerezhetık speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök, laborfelszerelések, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközök. Fontos hangsúlyt kap az infrastrukturális fejlesztések mellett az erdei iskola szolgáltatáshoz kapcsolódó képzés, oktatás fejlesztése, azaz a tananyagok fejlesztése és az erdei iskolában oktatók képzése is. A projektek keretében a pályázattól függıen minimum 10 millió forint, maximum 80 millió forint támogatás igényelhetı, a támogatási intenzitás a projekt elszámolható költségeinek akár 100%-a lehet.


A Közép-magyarországi Régióban a KEOP tükörpályázataként még lehetıség lesz élıhelyek és élettelen természeti értékek, győjteményes növénykertek, védett történeti kertek megırzéséhez, megújuló energiaforrások hasznosításához uniós támogatás elnyerésére. A pályázatokon kívül kiemelt projektek formájában is megvalósulhatnak környezetvédelmi beruházások a ROP-okban. 2007-2008-as idıszakban mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek nagyobb volumenő projektek a hét régióban. A Kormány júliusban már több mint 10 milliárd forint odaítélésérıl döntött. A 2007. novemberi pályázatok támogatási kerete és a tervezett projektek száma Tervezett projektek száma (db)

Konstrukció száma

Konstrukció neve

Konstrukció kerete (Mrd Ft)

KEOP 1.1.1

Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek

73,5

20-25

KEOP 2.1.1

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

62,2

8-10

KEOP 2.1.2

Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések

0,4

1-2

KEOP 2.2.1

Komplex vízvédelmi beruházások

16,7

4-5

KEOP 2.4

Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése

8,3

13

KEOP 2.5

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek, árvíz kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítés

3,5

1-3

KEOP 3.3

Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése

1,0

20

KEOP 2.2.3. A

Vízbázisvédelem A komponens 0,9

4-10

KEOP 2.2.3. C

Vízbázisvédelem C komponens

KMOP 3.2.1. A

KMOP 3.2.1. B

KMOP 3.2.3.

Összesen (KEOP)

166,5

A., Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások

2,600

3 db

1,900

5 db

B., Győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése és helyreállítása Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése

71-82

0,645 11 db


KMOP 3.3.1 KMOP 3.3.2 KMOP 3.3.3.

DDOP 5.1.4.

DDOP 5.1.5. A

DDOP 5.1.5 B

NYDOP 4.1.1. A

NYDOP 4.1.1. C

ÉMOP 3.2.1. A

ÉMOP 3.2.1. B.

ÉMOP 3.2.1. C

ÉMOP 3.2.1. D

DAOP 5.2.1. A. DAOP 5.2.1. B.

DAOP 5.2.1. C

ÉAOP 5.1.2 B

ÉAOP 5.1.2 C

ÉAOP 5.1.2 D KDOP 4.1.1.A KDOP 4.1.1.E

Belterületi csapadékvízelvezetés és győjtés Települési hulladék lerakók rekultivációja A megújuló energiahordozófelhasználás növelése A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentıségő vízvédelmi területeken Települési belés külterületi vízrendezés Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

5,505

Helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok elvégzése 2000 LE alatti települések és agglomerációk szennyvízkezelése Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása C., Belterületi és térségi vízrendezés

0,600

D., Helyi és térségi jelentıségő vízrendszerek fejlesztése Belterületi csapadék- és belvíz elvezetés Regionális jelentıségő vízvédelmi intézkedések 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése támogatására Települések korszerőtlen hulladéklerakóinak rekultivációja támogatására Települési belés külterületi vízrendezés támogatására Szennyvízelvezetés- és kezelés fejlesztése Települési vízrendezés fejlesztése ROP összesen KEOP +ROP összesen

0,800

6 db 8 db

1,820 8 db 3,722 14 db 1,968 2 db

0,625

12 db

3,652 20 db

15 db 0,954 5 db 1,000 30 db 2,557

8 db

2,606 8 db 0,670 2,480

4 db 2 db

1,420 3 db 2,040 5 db 2,254 20 db

4,329 15 db 2 743 0,450 46,7 213,2

8 db 9 db 221 db 292-303 db



Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Recommend Documents