Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák.

2014/2015. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd [email protected] SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék

1


1. 2.

A környezetvédelem nemzetközi áttekintése – 1900-ig Az első korszak előtt 1900-1945 A környezetvédelem első korszaka – A tudományos ismeretek fejlődése

3.

1945-1972 A környezetvédelem második korszaka – Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése

4.

1972-1992 A környezetvédelem harmadik korszaka – Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások

5.

1992- A környezetvédelem negyedik korszaka – A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 2


Az első korszak előtt – 1900-ig • Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérüléseket okozott • Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése → mezőgazdasági forradalom • Helyi és regionális szintű változások, de nem globális • Ókor → öntözés és eke – vízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés – szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma – Cloaca Maxima az első zárt szennyvízcsatorna) • Középkorban az alacsony higiéniai színvonal, fertőzött víz, járványok jellemezték. Erdőirtás, mocsarak lecsapolása. • 10-11. sz.: folyóvizek energiájának hasznosítása • 12-13. sz.: szélmalmok elterjedése • Új energiaforrás: faszén (kőszénfejtés, Anglia) 3


Az első korszak előtt – 1900-ig • Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot → savas esők kialakulása • 1500-as évek – I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését – Zsigmond király erdőtörvénye;

• Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás • Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés – Vaskor: réz, bronz majd acél

• Gépesített gyári nagyipar → ipar forradalom – Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak – Gőzgép (James Watt, 1765) – Gőzhajó (Robert Fulton, 1807) – Gőzmozdony (George Stephenson, 1825) 4


Az első korszak előtt – 1900-ig • Ennek eredményeként: – a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, – csökkent a napfényes órák száma (szmog), – a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és – hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba

• Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd) • A születéskor várható élettartam javult – Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása

• Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták • 1870-ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év! 5


A környezetvédelem első korszaka 1900-1945 •

Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések – –

madarak, fókák, tengeri élőlények túlvadászat, túlhalászat megelőzése

• 1872. Yellowstone Nemzeti Park • Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén

• 1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme) • 1922. Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London • 1928. Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel

6


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • II. vh. után az olaj – olcsó és bőséges energiaforrás – – – –

Hihetetlen gyors iparfejlesztés A környezeti károk globálissá váltak Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése

• 1950-es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek, műanyagok) • Közlekedés (légi) ► A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó nyersanyagszükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat.

7


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1945. ENSZ – Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) – 1945. FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) • Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése

– 1946. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet) • Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének nemzetközi előmozdítása

8


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1948. IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért) – célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés

• 1960-as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP) – Célja a Föld élővilágának „leltárba vétele

• Ember és Bioszféra (MAB) – Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra, – A környezet minőségének értékelése

• DDT, HCH – klórozott szénhidrogének • A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált

9


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1961. Természetvédelmi Világalap (WWF) – fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése

• 1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) – Vegyszerhasználat veszélyei – Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú

• 1966. Red Data Book (Vörös Könyv) – kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok

• 1968. Római Klub – 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa) – Szigorúan zárt körű tagsággal – A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) – Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások

10


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1970. április 22. Föld napja USA 20 millió ember • 1971. Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar – Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása – Hazánkban 23 terület áll védelem alatt

11


Ramsari-terület - Magyarország ▪ ▪ ▪ ▪

Balaton Baradla Béda-Karapancsa Biharugrai halastavak

▪ ▪ ▪ ▪

Kardoskúti Fehér-tó Kis-Balaton Mártély Tájvédelmi Körzet Ócsai Tájvédelmi Körzet

▪

Bodrogzug

▪

Pacsmagi Természetvédelmi Terület

▪ ▪

Dinnyési-fertő Felső Kiskunsági tavak

▪ ▪

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Szaporcai Ó-Dráva meder

▪

Hortobágyi Nemzeti Park ▪

▪ ▪ ▪

Gemenc Fertő-tó Ipoly-völgy

▪ ▪ ▪

Rétszilasi Terület

tavak

Természetvédelmi

Tatai Öreg-tó Velencei-tó Izsáki Kolon-tó 12


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1972. Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) – Római Klub első jelentése – Matematikai modell az 1900-1970 közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés – A trendeket extrapolálták2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) – A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik.

13


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • Daniella Meadows(1972): A növekedés határai – Fázisok • kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, • lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés • a népességnövekedés viszont tovább tart • elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, • a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek • 2050 körül a populáció is összeomlik – Megoldási javaslat • A „zéró növekedés modellje” • A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni • Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 14


A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 • 1972. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm – – – – –

Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések „csak egy Földünk van” gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet

► Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás

15


A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 • 1972. Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény • Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj A tokaji történelmi borvidék

16


A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 • 1973. Washingtoni CITES Egyezmény – A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről

• 1976. első környezetvédelmi törvény Mo-on • 1979. Bonni Egyezmény – A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről

• 1979. Berni Egyezmény – Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről

• 1982-1992. Montevideo Program – Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése – Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás)

17


A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái • 20. század: vegyipar százada – műtrágyák, növényvédőszerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki

• 1976. július: Seveso (Észak-Olaszország) – – – –

Vegyi gyártelep, növényvédőszer Emberi mulasztás miatt következett be Dioxin-felhő Kb. 100.000 legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el – Spóroltak a biztonságon

• 1986. Sandoz (Svájc) – Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát.

18


A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái

• 1984. Bhopal (India)

– „Vegyipar Hirosimája” – Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metilizocianát gáz 3ezer ember azonnali halálát okozta, >200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $)

► A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak • Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul ► Új társadalmi kultúrát kell teremteni – Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége

• 1986. április 26. Csernobili katasztrófa – Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 – A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette – A szennyezettség kb. 30ezer km2-en JELENLEG is magas

• Több ember életét követelték • Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben

19


A harmadik korszak fontos eseményei

20


A harmadik korszak fontos eseményei • 1979. Genfi Egyezmény – A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - SO2

• 1984. Genfi Jegyzőkönyv

– Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása

• 1985. Helsinki Jegyzőkönyv – Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentésehazánkban teljesült

• 1988. Szófiai Jegyzőkönyv – Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése – hazánkban teljesült

• 1991. Genfi Jegyzőkönyv – Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól

• 1998. Oslói Jegyzőkönyv – A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól 21


A harmadik korszak fontos eseményei • 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről • • •

Növényvédőszerek (DDT) Ipari vegyi anyagok (PCB) Melléktermékek (PAH)

• 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv – A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről – Cd, Pb, Hg

• 1999. Göteborgi Jegyzőkönyv – A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól – Nox - csökkentés

• 1985. Bécsi Jegyzőkönyv – Az ózonréteg védelmét írja elő

• 1989. Bázeli Egyezmény – A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről

• Környezet és Fejlődés Világbizottság – Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony – Jelentése: Közös Jövőnk

22


A harmadik korszak fontos eseményei • Közös Jövőnk – A népesedés, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái – Energia és környezetvédelem – Ipari környezetvédelem és fejlődés – Élelmiszer-biztonság – Emberi települések – Nemzetközi gazdasági kapcsolatok – A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek – Nemzetközi együttműködés – A fenntartható fejlődés fogalma „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”

– A környezet-gazdaság-társadalom egymással összefügg – Oktatás, nevelés hiányzik - kritika 23


A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 • 1992. Helsinki Egyezmény – Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata – Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik

• 1992. Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro – Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről – 27 alapelvet tartalmaz – Föld Charta dokumentum • Éghajlat-változási Keretegyezmény – üvegházhatású gázok csökkentése • Egyezmény a Biológiai sokféleségről • Az erdők védelméről szóló egyezmény

– Feladatok a 21. századra (Agenda 21) – cselekvési program • a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta • fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle • jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel 24


A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 • 1997 Kiotói – egyezmény – Fejlett országok vállalták: 2008-2012-es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet) Mo. – 8% – A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják. – 2005-ben lépett hatályba (USA nem)

25


A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002

zöld: aláírta, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függőben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá

26


A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 • 2000. Firenzei Egyezmény – Témája az Európai Táj védelme

• 2002. szeptember: Johannesburgi Konferencia – – – – – –

Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás Energia – megújuló Halászat – szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat – Segélyek – fejlődő országoknak – Biológiai sokféleség megörzése

• 2009. Koppenhágai klímacsúcs – A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra – a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 27


A környezetvédelem előtörténete

28


Jeles napok • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen Június 21. A Nap Napja Július 11. Népesedés Világnapja Szeptember 16. Az Ózon Világnapja Szeptember 23. Takarítási Világnap Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja Október 4. Állatok Világnapja Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 21. Földünkért Világnap November 27. „Ne vásárolj semmit!” Nap December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja

29


Globális problémák az 1970-es években • • • • •

•

Adósságválság Környezeti problémák, környezetszennyezés Regionális feszültségek (katonai) kockázatai A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népesedési problémák és következményeik ► a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése

30


Adósságválság • •

1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió → kamatlábak nőttek – –

•

drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki → gazdaság visszaesik → még nehezebben fizetnek → egyre mélyülő spirál

A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés)

31


Környezetszennyezés •

A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés

•

A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás („ózonlyuk”)

•

A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió

•

Savas esők

•

A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás

•

A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély

•

Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége

•

Hulladékelhelyezés

32


Regionális feszültségek kockázatai •

Különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel (éhség, adósságválság, nemzeti, törzsi ellentétek)

•

1994-es ruandai polgárháború: az éhségprobléma „helyi megoldása” 800 ezer áldozattal

•

Haditechnika magas szintje  globális környezeti veszélyek – pl. atomveszély – kuvaiti háború: égő olajkutak (globális légköri következmények) – tömegpusztító fegyverek – A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár/év

•

Válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 33


Regionális feszültségek kockázatai

34


A nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága •

Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés = táplálék + fogyasztási cikkek (= természeti erőforrások kontrollálatlan kitermelése, rablógazdálkodás)

•

Nem megújuló természeti erőforrások: –

Szén

–

Kőolaj

–

Földgáz

–

Arany

–

Ezüst

–

Platina

–

Réz, Stb…

•

Nyersanyag-árrobbanás (olajár)

•

Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése (réz esetében), technológiai fejlődés szerepe

35

A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága


•

Termőföld –

•

Művelhető területek korlátozottsága – – – –

•

az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántók, rétek) 3,2 milliárd hektár 1,5 milliárd hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, amelynek kb. 1/3-a (0,5 millió ha) jó termőképességű 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (sivatagok, beépített, jéggel borított területek) 30%: erdő

Környezeti problémák – –

extenzív növelés: kevés lehetőség van, jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése – talajerózió) intenzívebb használat: (öntözés – elmocsarasodás, szikesedés; műtrágyázás – szennyezik a vizeket, táplálékláncban felhalmozódik, növényvédőszerek – környezetromboló)

36



•

Urbanizáció (jelentős termőterület-csökkenés) –

Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében • Infrastruktúra fejlesztése • Dohány, kábítószer ültetvények

–

több autó → több út, garázs stb.

Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökken

VÍZ?

37



A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2) változása a Földön (1950-2000) 38


Összefonódó válságok • 1970-es évektől: megnőtt a természeti csapásokkal érintett népesség száma: • Szárazság: árvizek: • 1960-as évek: 18,5 mfő/év, 5,2 mfő/év • 1970-es évek: 24,4 mfő/év 15,4 mfő/év • 1980-as évek: 35 mfő/év (Afrika), India: több tízmillió • ENSZ a természeti katasztrófák elleni védekezés: 1990-es évek, azok száma a duplájára nőtt: • 1992: 360 jelentős természeti katasztrófa, 2001: 700 • Többszörösen nőtt a természeti katasztrófák áldozatainak száma, az okozott kár nagysága.

39


A népesség növekedése, élelmezési problémák

• Népesség – önmagát reprodukáló sokaság – elsődleges jellemzői: • a létszám, • a nemek és • életkorok szerinti összetétele.

– számának változása: születések és halálozások egyenlege (természetes szaporodás/fogyás) és a külső vándorlások egyenlege (szaporodás/fogyás)

40


A világ népességének alakulása • Őskőkor – Gyűjtögetés, vadászat – rendkívül lassú szaporodás

• Újkőkor (neolit) – Mezőgazdasági forradalom korszaka – Növények és állatok domesztikálása – lassú népszaporodás (i.e. 7000 táján kb. 10 millió fő, megkétszereződéséhez 2500 év) – Lassan, de folyamatosan gyarapodott a Föld népessége, rövidült a megkétszereződéshez szükséges időtartam

• Ipari forradalom ► népesedési forradalom – 1850-ig a Föld népessége túllépte az egymilliárdos határt – Okai: •

• • •

Orvostudomány, egészségügy fejl. születések száma (halálozási ráta, betegségek, járványok, csecsemőhalálozás, stb.) Az éhezés időszakos visszaszorulása Az előzőek miatt az életkor jelentős meghosszabbodása A nagy népességnövekedésű országokban jelentősen megnőtt a fiatal népesség aránya, amely tovább erősítette a népességnövekedési hatást. Javuló életfeltételek.

41


A világ népességének alakulása • Népesedési forradalom hatása – Észak-Amerika, Közép- és Dél-Európa – XX. sz. közepéig: fejlődő országok – 100 év alatt megkétszereződött a népesség (→ 2,5 milliárd fő), majd – 40 év alatt → 5 milliárd fő – Amikor a mai 60-asok születtek, még csak harmadannyi ember élt a Földön, mint jelenleg – Világnépesség gyarapodása: >1 %/év (80 millió fő: fejlődő országokban, 1,8 millió fő a fejlett országokban) – 2010: 6,8 milliárd fő (az eloszlás nem egyenletes)

► a lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a gazdasági környezet ezt legkevésbé teszi lehetővé • •

XIX. Század: fehér, európai származású népességgyarapodása kiemelkedő XX. Század: fejlődő országok népessége többszöröződik 42


A világ népességének alakulása

egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 43


A világ népességének alakulása •

Népesedés: Kezdetben nagyon lassan változott 2-3 ezer év alatt duplázódott meg, 17. Századtól felgyorsult a folyamata népességmegduplázódás időszaka lerövidült, a XX. sz. közepén alig 30-40 év kellett hozzá.

44



45


A világ népességének alakulása Népesség (milliárd fő)

A világ teljes népessége

10 2048

9 2028

8 2013

7 1999

6

20 15

1987

5

14

1974

4

12 1959

3

13 1922 15

2 1804

37 év

1 118 év

0 1800

1850

1900

1950

2000

2050

A Föld népességének változása 1800 óta (milliárd fő) 46



A Föld lakosságának megoszlása a gazdasági fejlettség függvényében (1950-2150), és a várható trend 47



Kína és India népességváltozása 1950-2000 48




Itt élnek családok milliói



Fürdőzőkkel zsúfolt strandok


Széchenyi István Egyetem Forgalmi dugók !


A világ népességének alakulása • Központi kérdése, hogy milyen eszközökkel lehet befolyásolni a demográfiai folyamatokat, hogyan lassítható a népesség növekedése. • Népesség növekedésével a fogyasztási szint is nő és ezáltal egyre több hasznosul a természeti erőforrásokból. • Népességnövekedés csökkentési kísérletei: – Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, emberi jogok korlátozása - egy gyerekes családmodell 1970-1990 között egy nőre jutó szülésszám 5,8-ról 2-re csökkent – India: férfi sterilizálási program nem sok eredménnyel – Indonézia: két gyermekes modell

• Ellenpélda: Malaysia • Az igazi probléma nem a népesség növekedés hanem annak élelmiszerrel való ellátása 56


Prognózis a világ népességének alakulására • 1965-2065 között: növekedés • 2200 után: lefékeződik és fokozatosan hosszabbodó feleződési szakaszokba megy át a világnépesség egyre lassuló ütemű fogyáson megy keresztül.

57


Népesedési problémák • A népességnövekedés egyik legkritikusabb területe az élelmiszerhiány növekedése. • Míg a Föld fejlettebb részén állandósult az élelmiszertúltermelés, a másik részén állandóvá vált az élelmiszerhiány. • A Föld egyik részén a túltápláltságba, másik részén az alultápláltságba halnak bele az emberek. • 1,1 milliárd fő: a hiányosan táplálkozók -ebből kb. 0,30,4 milliárd fő éhezik • A világgazdasági rendszer ennek az ellentmondásnak a feloldására: segélyek • Mezőgazdasági termelés a fejlődő régiókban csökken, ahol pedig gyors a népesség növekedése. • A 90-es évekig a gabonatermelés gyorsabban nőtt mint a népesség. A gyors fejlődés oka lehetett: – műtrágya és növényvédő szerek használata, – öntözött területek bővülése – a mezőgazdaságba fogott területek növekedése

58


A népesség területi eloszlása • Világnépesség elhelyezkedése – földrajzilag rendkívül egyenlőtlen (túlzsúfolt térségek ↔ gyéren benépesített területek) – négy kiemelkedő koncentrációs térség helyezkedik el • • • •

a kelet-ázsiai (mezőgazdaság) a dél-ázsiai (mezőgazdaság) a nyugat-európai (ókori földközi-tengeri civilizációk) az észak-amerikai (atlanti part és Nagy-tavak környéke)

• Városi népesség alakulása – – – –

1800-as évek: 4-6 % 1900-as évek: 15 % 1980: >2,5 milliárd fő 2000: a népesség több, mint fele

• Urbanizáció – Városodás: a városok kiterjedése vagy növekedése (mennyiségi) – Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek (minőségi) 59


A Föld eltartóképessége • 2011: 7milliárd ember • 2050-: kb. 10 milliárd fő ► Jut-e kenyér mindenkinek? • Kontinensek területe: 149 millió km2 – – – – – –

12 %-on tudunk intenzíven gazdálkodni 22 %-át külterjesen hasznosítjuk 30 %-a: erdő, bozótos 36 %: teljesen kívül reked a gazdálkodás határán Egy ember évi élelmiszerellátása: 0,4 ha (FAO) Népesség gyarapodása + civilizációs igények → XXI. században: 0,3 ha (technikai és technológiai ismeretek bővülése) ► Földi vízkészletek apadása – sokkal súlyosabb probléma – Mezőgazdaság ↔ népesség – Vízigényes ipari ágazatok – Vízpazarlás, -szennyezés

60


A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatóság szerint

61


Az egy főre jutó édesvíz készlet (1965-2015)

62


Népsűrűség és gazdasági teljesítmény

Ország

Fő/km2

GDP

India

190

426

USA

indiai 1/7-e

indiai 70x-ese

Japán

335

egyik leggazdagabb ország

Kanada

3,1

módos ország

Ausztrália

2,4

módos ország

Banglades

860

260

63


A nagyvárosok problémái •

•

• •

•

nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés, hulladék stb. problémák

64


Népesedési problémák következményei

A városi népesség aránya a Földön és a kontinenseken (1950-2001) 65


Népesedési folyamatok • Magyarország – A népesség természetes fogyása negyedszázados folyamat + nemzetközi vándorlás = tényleges fogyás alacsony (kb. 10,5 millió fő) – 20-50 év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkenés (megállításához: a termékenység és az élettartamok egyidejű, folyamatos és igen jelentős mértékű emelkedése) – perspektivikusabb demográfiai fejlődés: csak magasabb eltartási terhek vállalása mellett • a nyugdíjkorhatár-emelés, • a kisgyermekes családok fokozott támogatása, • a jövedelem-elosztás elmozdítása a fiatalabb életkorok felé stb.

66


Népesedési problémák következményei • A városi élet az emberek többsége számára vonzó. Ugyanakkor sokkal ártalmasabb, mint a falusi, mert: – a környezet szennyezése sokszorosan nagyobb←ipari termelés + közlekedés itt csoportosul, ezért sokféle és nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a légkörbe és a vizekbe – az egészségre káros anyagokat is tartalmazó városi hulladék mennyisége gyorsan növekszik, így kezelhetetlenné válik – a nagyobb városokban - a nagy beépítettség és a betontömeg következtében - sajátos éghajlatalakul ki, amelynek velejárója a füstköd kialakulása – az állandó, nagymértékűzaj és a zsúfoltság vagy a lakótelepi sivár környezet, sőt az erős megvilágítás is lelki betegségeket okozhatnak 67


Népesedési problémák és következményeik • Valamennyi környezeti gond gyökere a népesség növekedése – több ember több fogyasztás – több fogyasztás több termelés – több termelés egyre több nyersanyag kiaknázása • élettelen és élő természeti környezetet pusztít el • egyre nagyobb életteret hódít el az élővilágtól • egyre nagyobb energia-és anyag-átalakítás

HULLADÉK

68


Az ökonómia csapdájában A környezeti problémák alapvető oka és következménye – Szegénység – Egyenlőtlen fejlődés

Fogyasztási kényszer – Az egyre nagyobb népesség fogyasztási igénye egyre nő (több száj többet igényel) – fejletlen országok – Nő az egyének fogyasztása is (pazarló fogyasztás, bóvlik, presztízsfogyasztás) – fejlett országok

Növekedési kényszer – A politikai stabilitás alapja a gazdasági növekedés (GDP-vel mérik és nem szabadidővel, környezeti állapottal...)

Technológiai kötöttség – Egy-egy technológia jelentős erőforrásokat köt le, átállás a fejlettebbre jóval drágább

69


Környezetvédelem - fenntarthatóság • Képes-e a Föld eltartani az évente ~ 76 millióval növekvő népességet? 2050: 9 milliárd ember - Erőforrások? - Károsanyag-kibocsátás? - Éhínség, felmelegedés, szárazság, pusztító viharok, erdőtüzek?

70


Környezetvédelem - fenntarthatóság • Elmúlt évek - USA: tiszta technológiákba történő beruházások (10x) - Kína: áramtermelő kapacitás (2x)

• Elkövetkező két évtized - Világ autóparkja négykerekű számítógép - Legsúlyosabb kérdések: világ ivóvízellátása, kevésbé környezetterhelő mezőgazdaság, élelmiszer-termelés megteremtése

• Modern gazdaságok alapja

- Továbbra is: fosszilis energiaforrások/felmelegedés

71


Az emberiség kilátásai • Legalább 140 növény- és állatfaj tűnik el naponta • A hőt csapdába ejtő atmoszférikus szén-dioxid mennyisége 26 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtt, és folyamatosan növekszik • Az erdők évi kb. 17 millió hektáros sebességgel fogynak, ez nagyjából Finnország területének felével egyenlő • A Föld népessége évente 92 millióval növekszik, mintha minden évben egy Mexikót adnánk hozzá, ebből 88 millióan a fejlődő világban születnek • Minden harmadik gyermek hiányosan táplált • Majdnem három millió gyermek hal meg évente olyan betegségekben, amelyeket védőoltással meg lehetne előzni • Évente 1 millió nő veszti életét megelőzhető terhességi problémától • Kb. 1 milliárd felnőtt nem tud írni és olvasni 72


Az emberiség kilátásai „Ha a népesség növekedésének ütemére a jelenlegi előrejelzések igaznak bizonyulnak és az emberi tevékenység módja a bolygón nem változik meg, megtörténhet, hogy a tudomány és a technológia képtelen lesz megelőzni a környezet helyrehozhatatlan pusztulását és a világ nagy részének elszegényedését.”

73


Köszönöm a figyelmet!

74

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Recommend Documents