Környezeti nevelés játékkal, mesével, Freinet elemekkel
Visszhang Óvoda Tihany 2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK:........................................................................................................2 A A pedagógiai program jogszabályi háttere: 3 Bevezető gondolatok,az óvoda bemutatása .............................................................................3 Az intézmény jellemző adatai 5 I. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE, ELVEI ................... 6 1.1. Gyermekképünk.......................................................................................................6 1.2. Óvodaképünk...........................................................................................................6 1.3. Nevelési célok..........................................................................................................9 1.4. Óvodai értékeink....................................................................................................10 II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .......................................................................12 2.1. Egészséges életmód kialakítása ..............................................................................12 2.2. Az óvoda egészségfejlesztő programja ...................................................................15 2.3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása .........................................................18 2.4. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 19 2.5. A közösségi életre való nevelés ..............................................................................21 III. A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE ...............24 3.1. Személyi feltételek.................................................................................................24 3.2. Tárgyi feltételek .....................................................................................................26 3.3. Az óvodai élet megszervezése ................................................................................26 3.4. Tanulás ..................................................................................................................27 IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ......................................................................................................................30 4.1. Játék – mese, vers, dramatizálás .............................................................................31 4.2. Anyanyelv..............................................................................................................35 4.3. A külső világ tevékeny megismerése......................................................................37 4.4. A mozgás ...............................................................................................................44 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka...............................................................................47 4.6. Ének, zene, énekes játék.........................................................................................49 4.7. Munkajellegű tevékenységek .................................................................................53 V. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG....55 5.1. Gyermekvédelmi munka az óvodában ....................................................................56 5.2. A gyermekvédelemmel kapcsolatos cél- és feladatrendszer ....................................56 5.3. Az óvodapedagógusok feladatai a gyermekvédelemben .........................................57 VI. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI.............................................................60 6.1. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei ...............................................................60 6.2. Partnerközpontú együttműködés.............................................................................60 6.3. Kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában......................................................61 6.4. Az együttműködés lehetséges tartalmi formái.........................................................62 6.5 Az óvoda és iskola kapcsolatának elvei ..................................................................64 6.6 Az együttműködés egyéb formái 65 VII. AZ ÓVODA MUNKARENDJE .................................................................................66 Felhasznált irodalom ............................................................................................................67 Záradék ................................................................................................................................68 Melléklet: A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
2
3 A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirat
Bevezető gondolatok Háromcsoportos óvodánk a Tihanyi-félsziget legszebb részén, a Visszhang-dombon található. Az óvoda udvaráról csodálatos látvány tárul elénk az apátsági templomra és a Balaton víztükrére. A Balatonból kiemelkedő, dombkoszorúval övezett földnyelv csodálatos tájképi adottságai, földtörténeti, geológiai képződményei, őshonos növény- és állatvilága révén lett hazánk első tájvédelmi körzete, nemzeti park. Tihany történelmi emlékei kiemelt értékekkel bírnak. Óvodánk földrajzi elhelyezkedése, a kellemes játszóudvar, a csodálatos kilátás is arra ösztönöz bennünket, hogy vegyük észre a szépet, értékeljük és védjük, szépítsük a környezetet, ahol mindennapjainkat éljük. Amint a kapun kilépünk, bármerre indulunk, számtalan lehetőség kínálkozik hosszabb-rövidebb sétákra, kirándulásokra a község kanyargós utcáin éppúgy, mint a Tihanyt övező dombokon, erdőkben, mezőkön, kilátóhelyeken. Óvodásainkkal sokszor járunk a Sáncoldalon, a Kiserdőtetőn, a Belső-tónál, az Akasztó-dombon, a Barátlakásoknál, és még lehetne folytatni a sort. Sokszor nem is gondolunk arra, milyen érték az, hogy ilyen helyeken járhatunk. Óvodánk épülete régi úri villa, melyet Hevessy József építtetett 1895-ben. Az ő meghagyása alapján, miszerint az épületet oktató-nevelő intézményként hasznosítsák, ötven éve működik itt iskola és óvoda. 1979-80-ban újították fel oly módon, hogy három csoportot alakítottak ki, s kizárólag csak óvoda működik itt. A főzőkonyha is az akkori új iskolában kapott helyet, az óvodának csak tálalókonyhája van. Az épület elrendezése miatt állandó helye van a kiscsoportnak az oldalsó földszinti szárnyban, a középső- és nagycsoportnak az emeleten. Amíg egy gyermek kijárja az óvodát, végigjárja ezeket a lépcsőfokokat. Minden szobát, minden helyiséget igyekszünk otthonossá, barátságossá tenni, s az óvónők az évek során sok-sok szép, szinte „művészi” alkotást készítettek, melyek a csoportjuk sajátjai. Ezeket a szívükhöz nőtt mesefigurákat, bábokat, faliképeket viszik magukkal, amikor szeptemberben egy emelettel feljebb költöznek. Az intézményünkbe járó gyerekek nagy többsége tihanyi, de vannak „bejárósaink” is. A tihanyi gyerekek szüleinek nagy része az idegenforgalomból, vendéglátásból él, mint vállalkozó vagy alkalmazott. Elfoglaltságuk elsősorban a nyári szezonra esik, télen nyugalmasabb, lassabb itt az élet. Természetesen akad néhány pedagógus, kutató (Limnológiai Kutató Intézet munkatársai), köztisztviselő. A családok általában jó anyagi
3
4 háttérrel rendelkeznek. Rosszabb körülmények között élő, esetleg hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű gyermek inkább a falvakból bejárók közül akad. Az óvoda jelenlegi nevelőtestületének minden tagja évtizedek óta dolgozik ebben az óvodában, ahová, mint pályakezdő óvónő került. A sok-sok év tapasztalata is segített bennünket abban, hogy tudásunkat fokról-fokra megújítsuk, követni tudjuk a változásokat ebben a gyorsan változó világban, munkánkat mégis valamiféle állandóság, a szélsőségek elkerülése jellemezze.
4
5
Az intézmény jellemző adatai
Az intézmény hivatalos elnevezése:
Visszhang Óvoda
Az intézmény címe és elérhetősége:
8237 Tihany Visszhang utca 21. Tel.: 06-87-448-387 E-mail:
[email protected] Web: www.visszhangovoda.hu
Az óvoda fenntartója, annak címe és elérhetősége: Tihany Község Önkormányzata 8237 Tihany Kossuth utca 12. Tel.: 06-87-448-545 E-mail:
[email protected]
A helyi nevelési programot készítette:
A Visszhang Óvoda nevelőtestülete
A törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: o A nevelés és a fejlesztés magyar nyelven folyik. o A hitoktatás a törvényes előírásoknak megfelelően a szülői igényekre alapozva biztosított.
5
6
I. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, ÉRTÉKEI 1.1. Gyermekképünk
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
Minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen csoda: - Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő ill. fejlődésbeli különbségeket, amelyet alapnak tekintjük a fejlesztésben. A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. - eltérő környezetben nevelkednek, eltérő az érdeklődésük, eltérő fejlettségi szinttel rendelkeznek, eltérő a fejlődési ütemük. Olyan gyerekeket kívánunk nevelni,aki - képes érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni, tolerálni - probléma érzékeny és kreatív - kommunikációra, konszenzusra képes - környezetét szereti, tiszteli (szülőt, felnőttet, társait) - kötődik a természethez - a világra nyitott, érdeklődő személyiség - kötődik a szűkebb és tágabb környezetéhez ( család, település, táj) annak hagyományaihoz - Az iskolai tanuláshoz szükséges tulajdonságok megalapozását távlati célnak tekintjük. A sikerorientált, az akadályok leküzdésére képes, pozitív „énképpel” rendelkező önérvényesítésre és kompromisszumokra is kész gyermek a közösségi élet alapvető szokásaival felvértezve eredményesen tud majd a növekvő követelményeknek megfelelni.
1.2. Óvodaképünk A magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit az óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az alapelvek kiválasztásánál azt kell szem előtt tartani, hogy - az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, - a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, külön védelem illeti meg, - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Az óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodapedagógusoknak kellő szabadságot biztosít különböző pedagógiai törekvések érvényesítéséhez. Ezt támasztja alá az, hogy az óvodák saját vagy választott program alapján dolgozhatnak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kétféle program, az OAP és a HOP, egymással összhangban legyen. Így az óvodai nevelés sokszínűsége mellett mégis egységes marad. Érvényesülnek azok az általános igények, melyeket a társadalom, a gyermek érdekeinek figyelembe vételével, megfogalmaz az óvodai neveléssel szemben.
6
7 Az óvoda funkciója :az óvodáskorú gyermek nevelése - óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő Biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását
Az óvoda, mint nevelési intézmény, a közoktatási rendszer szakmailag önálló egysége, a családi nevelés kiegészítője. Az a hely, ahol a gyerekek biztonságban, közösségben, esztétikus környezetben és a fejlődésükhöz szükséges sokféle tevékenységet folytatva tölthetik idejüket. Az óvoda – a gyermek életének rövid, de jelentős szakaszában – a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat lát el. Tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket. Igyekszünk azokat a műveltségtartalmakat közvetíteni gyermekeink számára, amelyek részei az egyetemes emberi értékeknek, a majdani felnőtt műveltségnek, és amelyeket aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen magukévá tudnak tenni. Az intézményünkbe nem csak Tihanyból, hanem Aszófőről, Örvényesről, Balatonudvari ból és más településekről is járnak gyerekek. Az utaztatás eszköze egy Ford Tranzit, melyet a tihanyi önkormányzat vásárolt 2002-ben. A gyermekek biztonságát egy-egy óvodai dolgozó felügyeli reggel és délután is. A vidéki szülőkkel a „napi” kapcsolatot üzenőfüzet segíti. Különböző anyagi, kulturális, erkölcsi háttérrel érkeznek három éves koruktól az óvodába. Az óvoda nem csak óvó-védő feladatot lát el, hanem szerepe igen összetett. Hogy a helyes úton tudjunk mozogni, fontos két igen jelentős alapelvet követnünk. Ennek megfelelően az egyik alapelv a gyermeki személyiséget tartja kiindulópontnak. Minden gyermeket egyforma szeretettel és körültekintéssel kell foganunk. Ezért tartjuk fontosnak a beszoktatási időszakot, amikor is a szülővel együtt élhetjük meg, hogy a gyermek milyen módon találja meg helyét az őt befogadó közösségben. A szülő nemcsak gyermekét bízza gondjainkra, de megosztja velünk az otthoni neveléssel kapcsolatos gyakorlatát, tapasztalatait is. Érezze a szülő, hogy bármikor bátran fordulhat hozzánk, mi bizalommal vagyunk iránta, gyermekét pedig önmagáért szeretjük, tiszteljük. Elengedhetetlen a szeretetteljes légkör megteremtése, hiszen a kisgyermek érzelmi lény, így biztonságban csak ott érzi magát, ahol elfogadják akkor is, ha valamiben más, mint a többi. Meg kell tanulnunk a másságával együtt kezelni. A különbözőségek lehetnek pszichés eredetűek vagy testi elváltozások. A nehezen szocializálható, a fejlődés lassú ütemét mutató, érzékszervi vagy mozgássérült, elhanyagolt vagy éppen elkényeztetett, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális törődést, speciális ismereteket igényel. A problémák feltárásához a megfelelő szakember segítségét időben kell kérni! Jó a kapcsolatunk a balatonfüredi nevelési Tanácsadóval, sőt, heti két alakalommal logopédus jár hozzánk, aki kiszűri és fejleszti a beszédproblémás gyermekeket. A védőnővel is jó a kapcsolatunk, rendszeresen tart vizsgálatokat.
7
8
Nálunk demokratikus légkör uralkodik, ennek szellemében igyekszünk biztosítani gyermekeink testi, értelmi és közösségi fejlődését. A fejlesztést a nevelőmunka folyamatában komplex módon valósítjuk meg. Leghatékonyabb a fejlesztés, ha az életkori sajátosságaikat mindig szem előtt tartjuk. Az elvárhatón felül nem kívánhatunk teljesítményt! Gondoskodunk az érdeklődésüknek, fejlettségüknek, igényeiknek megfelelő tevékenységekről, melyek végzése során gazdagodnak ismereteik, megtanulnak együttműködni társaikkal, személyiségfejlődésüket pozitív irányba viszik. A már említett általános – mindenkire egyformán érvényes – alapelvek mellett említést érdemel még kettő, hiszen helyi programunk elképzelhetetlen nélkülük, az életközeliség és a természetközeliség. A fentiek ismeretében született meg helyi programunk: Környezeti nevelés játékkal, mesével, Freinet elemekkel címen. A cím magáért beszél! Ilyen helyen, ahogyan a bemutatásban olvasható, teljesedjen ki nevelő munkánk az élő és élettelen környezetet fürkészve, a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése és a természet értékeinek megismertetése és védelme érdekében. Hogy miért a játék és a mese? Mert a játék a legfontosabb és legfejlesztőbb gyermeki tevékenység, a nevelés leghatékonyabb eszköze, a mese pedig a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A pedagógiai program küldetése: Az óvónő személyisége és példaadása meghatározó Biztonságot sugárzó felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerősítés kísér A gyermeki autonómia tiszteletben tartása A gyermekek fejlődésének segítése az esélyegyenlőség biztosításával, önállóságra nevelés Az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra épülő nevelés A gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, időt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez Bizalom, segítőkészség, együttérzés a gyermekekkel és egymással szemben A szülőkkel együttműködő segítő partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével Egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés Óvodánk az élmények és a változatos tapasztalatok színtere legyen Az alkotás, a közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása
8
9 Közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése A gyermekek a mindennapi tapasztalatszerzéseik során tanulják meg és gyakorolják a közösség szabályait, a másokkal való együttműködés kívánatos magatartásformáit
Az óvodapedagógus az intézmény céljaival azonosulva érdeklődési körének és tehetségének megfelelően képezze tovább magát.
1.3. Nevelési célok Tudjuk, hogy a környezeti nevelés alapozó jellegű, és ha jó az alap, akkor az élmények, benyomások egy életre meghatározzák az ember gondolkodás- és életmódját. Az óvodáskorúak természetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzésének alapja: a cselekvés. Cselekvés útján jön rá a gyermek az összefüggésekre, tanul meg látni, gyönyörködni, érzelmileg is kötődni mikro-, majd később makro környezetéhez. Arra törekszünk, hogy a kisgyermek természettel való kapcsolata élményszerű, élettel teli, játékos, izgalmas, csodát kutató legyen. Ez szemlélődéseken, vizsgálódásokon keresztül érhető el. - Olyan szokások, szokásrendszerek kialakítása, melyek hozzásegítenek ahhoz, hogy az élőlények szeretetére, tiszteletére neveljük a gyermekeket. - Olyan környezet humánus életérzés átélését kívánjuk segíteni, melyben a rácsodálkozás, rádöbbenés pillanatai ötvöződnek a tapasztalással, s az ismeretekkel. Így a természetképünk élményeinken keresztül alakul ki. - Törekednünk kell a tapasztalatok, élmények szerzésére, mellyel természetvédelmi ismereteiket bővítjük. - Az élmények feldolgozásánál az egyes nevelési területeken belül, használjunk ki minden lehetőséget az ismeretszerzésre, egyéni fejlesztésre! Az óvoda fontos szerepet tölt be a növények és az állatok megszerettetésében. Az óvónőnek olyan sokoldalúan kell a gyerekeket ezekkel azt élményekkel megismertetnie, hogy a gyerekek értelmi és érzelmi alapon is eljussanak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni, gondozni kell. Ennek egyik eredményes módszere a természetjárás. A gyakori kirándulások, túrák célja: - minél több természeti élményt jelentő megismerő, fejlesztő tevékenység, játék, mozgás a szabadban, természetben - természet- és környezetorientált magatartás, környezetbarát szokások életkori megalapozása - környezetünk tisztaságának, egészségesebb környezet kialakításának elősegítése - helyi és távolabbi környezetünk természeti és társadalmi értékeinek felfedeztetése. Szinte már az óvodába lépés pillanatától alkalmuk van a legkisebbeknek is arra, hogy a természet apró csodáit felfedezzék. Előbb az óvoda udvarán, mely nagy, fásított, szép zöld terület, majd fokozatosan a táguló természetben. Fontos, hogy minél többet legyenek a szabadban, alakuljon ki bennük az igény a testmozgásra, az egészséges harmonikus életre, a természet szemlélődésére. A természet megszerettetésének, védelmének, a hozzá fűződő pozitív életérzés kialakulásának elsődleges helyszíne csak maga a természet lehet. A természet hangja, illata, változásai, az ott zajló élet tapasztalása, érzékelése bensőséges kapcsolat létrejöttét jelezheti a kisgyermek és a természet között. Érzékeli a harmóniát, a sok apró csodát, aminek örülhet, ami számára érdekes, vonzó egy erdei vagy tóparti séta vagy hosszabb kirándulás során. A környezet megismerésére nevelés és a környezetvédelmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, ha az előbbi valóban a természetben, életközelben történik.
9
10
A kisgyermek azt óvja, védi, ápolja, amit megismer, ha benne él a természetben, s látja az emberi beavatkozás eredményeképpen így vagy úgy megváltozott természetet, s a tárgyi épített környezetet egyaránt. Az erdőben járva, a kirándulások során ismerkedik a kisgyermek a szabadban való mozgás, beszéd, játék, étkezés helyhez illő, kulturált formáival: - nem zavarjuk az állatokat természetes környezetükben zaklatással, hangoskodással, - nem pusztítjuk a növényeket és a rovarvilágot, - nem gyűjtögetünk feleslegesen, csak azt, ami lehullott, - védett növényeket nem szabad leszednünk, gyűjtögetnünk, - nem tördeljük a bokrok, fák ágait, gallyait, - gombát nem szedünk, - a talált madárfészekben lévő madártojáshoz nem nyúlunk, - nem szemetelünk kirándulások, séták során sem, - ahol letelepszünk, étkezünk, ott a hulladékot szemeteszsákban gyűjtjük össze. Rousseau írja: „Tanítsd meg a gyermeket arra, hogy megfigyelje a természeti jelenségeket … Tedd lehetővé számára, hogy ne azért tudjon valamit, mert te megmondtad neki, hanem azért, mert ő saját maga rájött. Ne tanítsd neki a természetet, hanem hagyd, hogy felfedezze…. Mutasd meg neki a valódi dolgokat, hogy legalább tudja, hogy miről beszélsz neki.”
1.4. Óvodai értékeink Óvodánk arculatát közösen kialakított pedagógiai programunkban határoztuk meg, mely az egységes szemléletet biztosítja számunkra. Az óvodapedagógusok változatos érdeklődése, mentalitása, módszertani kultúrája, pedig a változatosságot, egyediséget viszi a csoportok életébe.
Óvodánk adottságaiból adódóan csodálatos természeti környezet vesz minket körül, így bőven nyílik alkalom a természetjárásra, kirándulásra, a természeti értékek megismerésére, közvetlen megfigyelésére, szépségeinek felfedezésére. A Balaton a Belső- tó közelsége lehetővé teszi : a vízi világ megfigyelését, vízparti kirándulást, hajókirándulást. (szakemberek segítségére is lehetőségünk van: Madarász Ovi, Erdei óvoda, túravezetők) Jól felszerelt, sok mozgás lehetőséget biztosító, tiszta levegőjű udvarral rendelkezünk. Az udvari járműparknak folyamatos a fejlesztése. A csoport szobák karbantartása, a szakmai eszközök, játékok beszerzése ütemezve történik. Tartalmas, hagyományteremtő programjaink vannak , ezeken alkalomszerűen a szülők is részt vehetnek, illetve az ő segítségükkel rendezzük meg. Értékünk a zöld óvodai ,a madárbarát kert név, a környezettudatos nevelés elősegítéséhez lehetőséget biztosítunk:szelektív hulladék gyűjtésre, elemgyűjtésre, papírgyűjtésre, komposztáló használatra, petpalack zsugorításra. Madárbarát kertünkben mód nyílik a következő megfigyelésekre (madáretetés, madáritatás,odúk,interaktív tábla madárképekkel) A veteményeskert, fűszernövény kert is számtalan ismeretszerzést tartogat. A környezet és természetvédelemhez tartozó ünnepek magtartása:állatok világnapja, madarak,fák napja, takarítási világnap, föld napja,víz világnapja. Fejlesztő foglalkozások: - fejlesztő pedagógus – logopédus – tervezett szenzomotoros tréning
10
11
AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE
CÉL ÉS FELADAT
FŐ TERÜLETEK
A nevelés alapvető keretei
A gyermektevékenység formái
A fejlesztés tartalmi eszközei
Kapcsolatok
A környezet megismerésére nevelés
Játék Munka Tanulás
Anyanyelvi nevelés
Környezet megismerésére nevelés, matematikai tapasztalatok. Vizuális nevelés Irodalmi nevelés Zenei nevelés Testi nevelés
Család Iskola Önkormányzat Közművelődési intézmények Segítők
Gondozás, egészséges életmódra nevelés Közösségi nevelés, szocializáció
A fejlődés jellemzői
11
12
II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodai nevelésünk feladata, hogy az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése által alkalmassá tegyük a tanulásra. Biztosítsuk a gyermek személyiségének fejlődésén túl a közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Abban hiszünk, hogy a természetvédelemhez, a természet megismerésén és megszeretésén keresztül vezet az út, ezért nyitott szemmel, füllel és szívvel kell szemlélnünk és felfedeznünk környező világunkat, s vele aktív viszonyt kell kialakítanunk, mely a majdani felnőtt felelősségérzetét megalapozza.
2.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű Szükséges továbbá az óvodapedagógusok egységes, modern egészségkultúráról alkotott felfogása és az, hogy az egészségnevelés mindennapos munkánk részévé váljon, és maga az óvodapedagógus is eszerint éljen, cselekedjen! A szokások a kisgyermekkortól kezdve alakulnak ki a szocializáció és a nevelés eredményeként. A korai gyermekkorban – a környezettől tapasztalati úton – átvett életmódminták meghatározóak az egyén életvezetése és személyiség fejlődése vonatkozásában,. Kisgyermekkortól kezdve céltudatosan ki kell alakítani azokat a szokásokat, viselkedési formákat, amelyek alapját képezik a későbbi életszakaszokban egyre tudatosabbá vált egészséges életvitelnek. Az egészséges életmódra való neveléssel kialakított magatartás-formálást gyakorlati munkánkban az utánzáson alapuló szoktatás és a gyermekek értelmi, érzelmi, akarati erőinek működtetésével, a naponkénti ismétlések, a rendszeres, folyamatos gyakorlás során erősítjük meg. Legfontosabb feladataink : az egészséges életmód, betegségmegelőzés és betegségmegőrzés szokásainak megalapozása, biztosítása
mozgásigény kielégítése és a testi képességek és a mozgáskultúra fejlesztése
a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
a környezettudatos magatartása kialakítása, környezet védelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása.
Célunk: Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Egészségfejlesztésünk akkor lesz hatékony, ha teljes körű, ha áthatja az óvodai élet egészét.
12
13 Az egészségfejlesztés területei:
egészséges táplálkozás
mindennapos testnevelés, testmozgás
testi és lelki mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
a bántalmazás, erőszak megelőzése
baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
a személyi és környezeti higiénia fejlesztése
Egészséges táplálkozás: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás. Az óvodai étkezés napjainkban a legnagyobb jó szándék, igyekezet ellenére sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nem csak anyagiakon ( normatíva), de szemléleten ( étrend összeállításon), óvónői leleményességen, egészségpedagógiai kulturáltságon és a szülők segítő együttműködésén is múlik. Felhívjuk figyelmüket a kerülendő élelmiszerek listájára.. Az óvoda védőnőjét, orvosát, más e témában jártas szakembert kérünk fel előadás megtartására az egészséges táplálkozással kapcsolatosan. Fő feladatunknak tartjuk a kulturált étkezési szokások kialakítását.. Az étkezéshez ízlésesen megterítünk, kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan szolgáljuk fel, ezáltal a várakozási időt csökkentjük. Igyekszünk megkedveltetni a gyerekekkel az ízeket, intenzív rágásra ösztönözzük őket. Életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelően kanál, kés, villa használatával ismertetjük meg őket. Az étkezést örömtelivé tesszük, ha jó hangulatot teremtünk az ételek elfogyasztásához. Az evésre bőven hagyunk időt, figyelembe vesszük az ízlésükben , étvágyukban , táplálkozási szokásaikban meglévő egyéni különbségeket. Fontos szabály azonban, hogy minden ételt legalább meg kell kóstolni. Óvodai napirend keretében játékos alkalmakat teremtünk- a dajkával együtt -, hogy a gyerekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (gyümölcs -és zöldségsaláta készítése). Boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekeket az alapélelmiszerekkel. Lehetőség szerint ellátogatunk gyümölcs és- zöldséges üzletbe, gyümölcs és- zöldség kertekbe. Megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel, gyümölcsökkel. Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Az étkezések során előforduló mindenféle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Megismertetjük velük a helyes fogápolást. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.
13
14 Mozgás, mindennapos testnevelés: A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására törekedtünk az udvaron és az óvodaépületen belül egyaránt. A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn való tartózkodás idejét, ekkor a gyermekek irányított, illetve spontán mozgástevékenységet végeznek. Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére is, különös tekintettel a játék és a pihenés idejére is. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák megelőzését is szolgálja, hozzájárul a gyermekek egészségéhez. Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges. A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma: - futó játékok; szerepes fogó játékok ; játékos utánzó gyakorlatok; ugró-, szökdelő játékok Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban. Személyi higiéné Gondozási feladatok: A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte. Az óvónő a gyermek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Megfelelő óvónői magatartás mellett a segítő, beavatott és felelősséget viselő dajka közreműködésével a gyermekek megtanulják a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét, a testápolási szerek rendeltetésszerű használatát. Teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék a testápolás teendőit. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk.
14
15 Az öltözködés: A gyermekek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel-és levehető legyen. Az óvónő kérje a szülőket, hogy többrétegűén öltöztessék gyermekeiket. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz.( váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása) A pihenés, alvás fontos eleme a gyerekek egészséges óvodai életrendjének. A gyermekek alvásigényük egy részét az óvodában elégíti ki. A csoportszobát kiszellőztetjük .A nyugodt pihenés feltétele a csend és a biztonság, az óvónő gondoskodó jelenléte. Az elalvás előtti mesélés, halk és csendes dúdolgatás, altatódal, nyugalmat áraszt. Tekintettel vagyunk a gyermekek életkori különbségéből adódó és az egyénenként is eltérő alvásszükségletére. A gyermekek pihenését segíti, ha maguk mellé vehetik kedvenc játékukat, személyes tárgyukat. Balesetvédelmi okokból ügyelünk arra, hogy az ágyba vitt játék puha és kellő méretű legyen. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik., általában két hetente és a gyerek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges, tiszta biztonságos környezet megteremtése A környezeti higiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, esztétikáját, a termek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját,a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztántartását, a helyiségek és eszközök tisztaságát. Mindezek együttesen az egészségfejlesztés szempontjából megalapozó jellegűek és nagy jelentőségűek a kisgyermekek személyiségfejlesztésében. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Az egészséges , tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele az alapos takarítás, fertőtlenítés. A takarításban időnként a gyerekek is aktívan részt vesznek. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeljük. A csoportszobai, de különösen az udvari játékoknál, felhívjuk a gyerekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a sétán a biztonságos közlekedés szabályaira. Szükség esetén kirándulásra szülői segítséget kérünk. Higiénés szabályok kialakítása, betartatása: - WC papír megfelelő használata / főleg lányoknál / -
Folyékony szappannal való kézmosás
-
körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után
-
saját fésű, fogmosó felszerelés használata
-
megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása
2.2 Az óvoda egészségvédő programja A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése A fejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. Kötelességünk, hogy a ránk bízott gyerekek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyünk meg minden lehetséges erőfeszítést a felvilágosítással, a munka –és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával, a szülő- és szükség esetén más szakemberek bevonásával.
15
16 Figyelnünk kell a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyek kedvezőtlen családi légkör, súlyos lelki megrázkódtatás hatására alakulnak ki. Leggyakoribb tünetek: a gyermek ingerlékeny, kapkodó, visszahúzódó, félénk, sírós, passzív,esetleg agresszív, nem tudja a figyelmét összpontosítani. stb. Pszicho-higiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Amit tehetünk ennek érdekében óvodánkban ? - tartózkodunk a megszégyenítéstől / pl.: bepisilés / -
lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást
-
nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben
-
nem terheljük túl gyermekeinket
-
meghallgatjuk a problémákat
-
biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot
-
igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat
-
nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot
Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyereknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Kirándulási élmények feldolgozása. ( pozitív: napsütés,madárdal,jókedv, szabad levegő, füstmentesség.) Városi, falusi élmények megbeszélés. (gépkocsik füstje , áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai,utazás tömegközlekedési járművön,utcai porképződés, otthoni állattartással járó szagok) Élmények elmondása dohányfüstös helyiségekről; ismeretek átadása dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan ( károsítja a tüdőt, idegrendszert, gyomor és a szív munkáját, másokat is zavar, károsít ) Beszélgetés arról milyen leszek, ha nagy leszek. (mi szeretnék lenni, segíteni akarok másoknak,egészséges erős, akarok lenni, mit kell ezért tennem , mit nem szabad tenni., mit kell elkerülni pl. elhatározom, hogy nem fogok dohányozni) A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: „ A gyermek bántalmazása és elhanyagolása ( rossz bánásmód ) magában foglalja a fizikai és/ vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A nevelési intézmény közreműködik a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során közreműködik a gyermekjóléti szolgálattal. illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
16
17 Feladataink: a szülőket nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek és –ifjúságvédelmi felelős személyéről, arról is, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatban érzékeny. Szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédésének fontosságára. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek óvodásaink: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekeket megismertetjük a veszélyhelyzetek vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, azokkal, amit ők is el tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás( felnőtt értesítése, esetleg mentőhívás) , a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy ( pl. bicikli, mászóka , autó, gyógyszer ) milyen veszélyforrásokat rejt, mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszereink:az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása : szerepjáték, mesélés, bábozás, képolvasás,társasjátékok,beszélgetés. Általános előírások a gyerekekkel nevelési év, valamint szükség szerint, pl. kirándulás, a foglalkozás előtt stb. ismertetni kell a védő- óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartás forma. A védő-óvó előírásokat a gyerekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Óvodánk házirendjében kerültek meghatározásra azok a védő- óvó előírások, amelyeket a gyerekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése, ill. bekövetkezésével kapcsolatos teendőket is e dokumentumok tartalmazzák. Az óvoda eszközei, berendezési tárgyai csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történő vizsgálat után kerülnek használatba, állapotukat folyamatosan ellenőrizzük.
17
18
2.3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodás gyermek értelmének megnyitása elsősorban érzelmein keresztül lehetséges és nem a szándékos tanulással. A tanulást a lehető legszélesebben értelmezzük: a gyermek nem tud nem tanulni. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik, ezért fontos a türelmes, kiváró magatartás az óvoda és a család részéről egyaránt. Az óvodás gyermekek a játékban és egyéb játékos tevékenységek által fejlődnek a legjobban. A játék egész személyiségükre hat, s a tanulás számtalan lehetőségét hordozza magában. Arra nevelünk, hogy a gyermekek elfogadják egymást, tolerálják a másság megnyilvánulásait, segítőkészséggel, együttérzéssel, önzetlenséggel tudjanak társaik felé fordulni. Legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy minden gyermek biztonságban érezze magát és szeretetteljes, nyugodt, otthonos légkör vegye körül. Ennek érdekében már az óvodába lépés pillanatát is úgy készítjük elő és szervezzük meg, hogy az érzelmi biztonságot jelentsen a kisgyermeknek. Az óvoda felvállalja a 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását intézményes keretek között. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze Az óvodában az óvodapedagógus érzelmei biztonságot nyújtva részben átvállalja az anya szerepét – empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Munkája során arra törekszik, hogy a gyermek változatos, sokrétű tapasztalatai a különböző tevékenységformák közben gazdagodjanak. A személyiség alakításának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége. A környezetből felé irányuló reakciókból a gyermek megerősítést elutasítást kap a saját viselkedésére vonatkozóan. A gyermek „énközpontúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, azonban emocionális alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Az érzelmi biztonságot a felnőtthöz való viszony nyújtja, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus az első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus és a munkáját segítők feladatai: a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás és szabályrendszernek a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása. Az értelmes figyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenység a csoport és óvoda hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás élményét. A gyermekcsoportban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, az énhatárok megtapasztalásához. Így válik természetessé a gyermekek kapcsolatában, hogy minden gyermek más, egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik és különbözőségeivel együtt elfogadható és szerethető. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis a szeretetet. 18
19 A tágabb társadalmi környezet is befolyásolja a gyermek szocializációját. (pl. rokonok, lakókörnyezet, óvoda, a média hatásai, kulturális hatások.) Azonban a társas környezet nyújt biztonságot és kibontakozáshoz lehetőséget is a gyermekeknek. A gyermekkori hatások befolyásolják, majdani felnőttkori énjét. Addig azonban hosszú az út, míg az otthonról érkező csöppségekből kialakul az a közösség, melyben a különböző temperamentumú, érdeklődésű, különböző családi háttérrel rendelkező gyermekek jól érzik magukat, és képesek együttműködni. Az együttműködés a szociális magatartás alapvető formája, melynek létrejötte széleskörű ismereteket kíván a gyermektől. Megismeri önmagát, a szűkebb, tágabb környezetét. Egyre biztosabban mozog életterében, s egyre gazdagabb kapcsolatrendszert alakít ki a körülötte lévő felnőttekkel és gyermekekkel. Élményeit, gondolatait egyre könnyebben, s gyorsabban meg is fogalmazza, így lassan alkalmassá vélik a másokkal való együttműködésre. Ez pedig a szociális magatartás alapvető formája, mely széleskörű ismereteket kíván a gyermektől, melyek az együttműködés során tovább, finomulnak.
2.4. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Építkezés a gyermekek nyitottságára Az anyanyelv fejlesztése kiemelt jelentőségű Az értelmi nevelés további feladatai: a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A gyermek testi fejlődésének elősegítése: gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése testi képességek fejlődésének segítése
19
20
egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása egészséges és biztonságos környezet A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására ösztönzés A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése Az óvodai nevelés személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével közvetett módon segítse az iskolai beilleszkedést! Az életkori sajátosságok figyelembevételével, a kívülről érkező nyomás ellenére az óvoda maradjon meg óvodának, akkor szolgálja leginkább a gyermeki személyiség optimális kibontakozását. Az ismeretátadás tapasztalatszerzésen alapul, az egész nap folyamán a játékban valósul meg. A fejlesztést és korrekciós nevelés feladatait kiscsoportos, illetve a differenciált bánásmód segítségével kívánjuk megvalósítani. Minden tapasztalat, minden élmény tanulást hordoz magában, s hozzájárul a gyermeki személyiség fejlődéséhez. Abban hiszünk, hogy jó közösségi emberek a szilárd énképpel, kiforrott személyiségjegyekkel rendelkező egyénekből lesznek, akiknek lényeges tulajdonsága az önállóság és önfegyelem, valamint a kitartás, feladattudat és szabálytudat. Ezért törekszünk az erkölcsi és akarati élet jellemzőinek megalapozására. A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelés folyamatában valósul meg. A nevelési folyamat környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A fejlesztést ugyancsak befolyásolják az objektív és szubjektív feltételek. Objektív (külső) feltételek, mint az óvoda épülete, az óvoda udvara, berendezései, a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. A szabályoknak, előírásoknak megfelelő helyiségek minden óvodában kell, hogy rendelkezésre álljanak. Az már az óvónői önállóság körébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül milyen bútorzattal és hogyan alakítja ki az óvoda belső tereit, hogyan rendezi be a csoportszobáját. Az objektív feltételek a lehetőségekhez mérten azonban javíthatók. Fontos, hogy az épület külső megjelenésében esztétikus legyen. Az udvara biztosítja az egészséges életmód feladatainak megvalósítását.
20
21 Legyen füves terület, ahol focizhatnak, tornaszerek, ahol mászhatnak, egyensúlyozhatnak! Biztosítani kell a vízfürdőzést is, melyhez medence áll rendelkezésre. Homokozó, ahol süthetnek, várat építhetnek, alagutat áshatnak. Fontos, hogy növények gondozásához szükséges kerti szerszámok is rendelkezésükre álljanak! Ne feledkezzünk meg a madáretetőkről sem a téli munkához! A gyermekek méretéhez illő hólapátokról, seprűről, szánkóról stb.! Az öltözők, a csoportszoba, a mosdók mind-mind alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Tegyük lehetővé, hogy kis kuckók alakuljanak! A legkisebb csoportszobát galériával bővítettük, mely biztosítja a mesesarkot, beszélgető kört stb. Ez nagymértékben elősegíti azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és a kommunikáció egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében - Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához szükséges tevékenységek lehetőségeit minden évszakban a természet adta lehetőségek minél szélesebb skálájának bevonásával. - Folyamatos megfigyeléseivel alkosson tiszta képet a gyermek meglévő ismereteiről. - A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyéni fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. - Minden gyermeket a képességéhez, saját lehetőségéhez viszonyítva próbáljon fejleszteni.
A tudatos fejlesztés szubjektív feltétele Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésen van. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és a gyermekek tevékenységére alapoz. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőtteknek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzeléseinkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. Abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Csak ezzel lehet a gyermeket aktivizálását elérni.
2.5. A közösségi életre való nevelés Az óvodában tudatosan törekedni kell a közösségben zajló folyamatok, társas kapcsolatok és közösségi tevékenységek kibontakoztatására. A közösség olyan tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletét kívánja formálni, amely segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül megvalósítani. Maga az élet is ilyen. Nekünk éppúgy szükséges másokhoz alkalmazkodnunk, ahogy mások is alkalmazkodnak hozzánk. A közösségi lét az ember számára létszükséglet. Az együttélés során szerezhetnek tapasztalatokat, érezhetik annak kohézióját, erősségét, védettségét, örömét.
21
22 Kiemelt feladata az óvodának, hogy segítse a különböző közösségek kialakítását, biztosítsa azok fejlődést, az önmegvalósítás feltételeit. Ezeknek a feladatoknak csak egy demokratikus, humanisztikus, toleráns légkörű óvoda tud eleget tenni, ahol biztosítva van a szükségletek és jogok tisztelete és minden lehetőségével ezen elvek gyakorlati megvalósítását szolgálja. Ezért az óvoda a személyiségfejlesztés színtere. A gyermek aktív, autonóm lény, aki a cselekvés és fejlődés minden lehetőségét magában hordozza, aki a maga nemében tökéletes, mert szükségletei és lehetőségei vannak. Kibontakozásának feltétele egy olyan bizalmat, biztonságot, segítségnyújtó megértést és toleranciát sugárzó közeg, ahol maximálisan érvényesítheti szükségleteit és jogait. Ezeknek a feladatoknak csak egy értékközvetítő óvoda felelhet meg, amely tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, jogait, tudatosan épít a gyermeki aktivitásra és alkotásra. Mindenki szükséglete alapján valósíthatja meg vágyait, élheti álmait. A cél, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A közösségi és társas kapcsolatok kialakítása a tevékenységen keresztül a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos a közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett: - mások megbecsülése - közös szokások kialakítása - a hagyományok tiszteletbetartása - a csoport követelményének alakulása A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Mindehhez szükséges: - nyitott légkör - demokratikus, szeretetteljes irányítás A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás, a komplex foglalkozások rendszere is az egyűvé tartozás érzését erősítik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg az, hogy minden, amit végez a gyermek sokszínű, változatos legyen. Mindent kipróbálhasson, ami testi és szellemi képességeit nem veszélyezteti. A közösségi szokások kialakítása segítse, irányítsa a gyermekek cselekedeteit! Ne zavarják egymást a tevékenységek végzése közben, figyeljenek egymásra, ha vitáik alakulnak ki menet közben, azt igyekezzenek lerendezni stb! Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal! A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítsa a fokozatos átmenetet és tegye lehetővé az együtt történő beszoktatást! Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem egészen az iskolába lépésig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába való közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével, közös programok, ünnepek segítségével. Az óvodapedagógus feladata a közösségi tevékenységgel kapcsolatban - Az óvónő segítse elő a gyermekek csoporton belüli egymáshoz való kötődéseit, legyen következetes, a gyermekek közösségi életének irányítója.
22
23 - Teremtse meg az érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, derűs, szeretetteljes légkört, amelyben megvalósul egymás megbecsülése, a tiszteletadás, a figyelmesség és a segítségnyújtás. - Biztosítsa a fejlődéshez szükséges tevékenységi formákat és társas kapcsolatokat. - A rugalmas napirendben biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. - Segítse elő a gyermekek csoporton belüli egymáshoz való kötődéseit. Abban hiszünk, hogy jó közösségi emberek a szilárd énképpel, kiforrott személyiségjegyekkel rendelkező egyénekből lesznek, akikhez lényeges tulajdonsága az önállóság és önfegyelem, valamint a kitartás, feladattudat és szabálytudat. Ezért törekszünk az erkölcsi és akarati élet jellemzőinek megalapozására.
23
24
III. A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE 3.1. Személyi feltételek 3.1. Személyi feltételek 2011. évi CXC. törvény 2. Melléklet: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet IV. Az óvoda 7 órától 17 óráig van nyitva. Óvodánkban gyermekcsoportonként két óvónő látja el a nevelőmunkát. Az óvodapedagógusok 2 hetenkénti váltott műszakban dolgoznak. Számukra a törvény által deklarált átfedési idő biztosított, az óvónői párok kialakításánál a két óvónő együttnevelő képességét tartjuk fontosnak. Az óvodában összesen 6 óvodapedagógus van, ebből 1 a vezető, 1 pedagógiai asszisztens , Egyéb munkakörben alkalmazottak száma: Dajka: 3 fő konyhalány: 1 fő Helyettes a vezető által megbízott óvodapedagógus alkalmanként. A 6 óvodapedagógusból 3 okleveles és 1 középfokú végzettségű. 1 óvodapedagógus 2 okleveles végzettségű,1 óvodapedagógus mesterképző végzettségű. Az óvónők átlagéletkora 54 év, szakmai gyakorlatuk 35 év. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága Részvétel akkreditált továbbképzéseken az elmúlt öt évben szakterület résztvevők száma Szenzomotoros szemléletű állapot és 1 fő mozgásvizsgálat felvétele,értékelési szempontjai és alkalmazási lehetőségei Organikusan éretlen,homogén csoportba 1fő integrálható gyermekek felzárkóztatása tervezett szenzomotoros tréningekkel/TSMT II/ A sikeres iskolai beválás rizikója óvodás 1 fő korban Hatékony gyermek megismerési és 1fő kezelési technikák a fegyelmezési problémák és negatív tanulási attitűd csökkentésére Projektmenedzsment, 1 fő változásmenedzsment,innováció a TÁMOP közoktatási- fejlesztési projektjeiben Informatikai alapismeretek 5 fő A gyermeki agresszíó 2 fő Konfliktus kezelés az óvodában 2 fő Tevékenységközpontú pedagógiák 2fő alkalmazására való felkészítés, olyan pedagógiai elvek, módszertani és
24
25 tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést Hatékony tanuló- megismerési technikák A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása Földön,vízen,levegőben Az óvodai helyi Nevelési Programjának módosítása Óvodai-iskolai átmenet támogatása Óvodapedagógia napok
Az inkluzív nevelés okleveles tanára Mesterképzési szak
2 5 1 2 2 1
1 fő
A nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus: Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek Modellt, mintát jelent a gyermek számára Az óvodapedagógus és a működést segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájának összehangoltsága A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével
25
26
3.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületének legfőbb jegyei: a Visszhang-dombi Hevessy villa 1895-ben épült. 1995-ben újította fel az önkormányzat (tetőcsere, falszigetelés, fa előtető). A belső javítási munkák folyamatosan történnek. Csoportszobák száma: 3 Tornaterem: 1 A csoportszobák mérete megfelelő, a csoportban folyó munkatevékenységhez biztonságos környezetet biztosít. Külön öltöző helyiségek vannak a csoportszobákhoz. 1 csoporthoz étkező. Mindhárom csoporthoz van mosdóhelyiség. Kialakításra került egy logopédiai szoba. Elkülönítő helyiség van. A melegítőkonyha mérete is megfelelő. Személyzeti öltöző száma 1. Az óvoda udvarán a fa játékeszközök sokféle mozgáslehetőséget biztosítanak. A zöldövezet, medence, homokozó, mind a gyermek mozgásigényének kielégítését szolgálják. Az udvar alapterülete megfelelő. .Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 75fő. Óvodánk eszközállománya kielégítő. A nevelési területek és tevékenységi formák alapvető eszközeivel, a fejlesztéshez szükséges eszközökkel rendelkezünk, bővítésük folyamatos. A program megvalósítását szolgáló eszköz és felszerelés jegyzéket a program 1. sz. melléklete tartalmazza.
3.3. Az óvodai élet megszervezése
A napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre: folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja
Befogadás Bármely életkorban is történik a beszoktatás, a tapintat, a türelem, a gyöngédség, a szeretetteljes odafordulás az óvoda minden dolgozójával szembeni követelmény. A hagyományainknak megfelelően fokozatosan szoktatjuk be a gyerekeket, lehetőséget adva a szülők jelenlétének, igényeinek. Az óvodapedagógus és a gyermek között kialakuló szoros testi-érzelmi kapcsolat a gyermekben nemcsak érzelmi biztonságot ébreszt, hanem az együttműködéshez szükséges ismereteket is eközben szerzi meg. Az óvodába kerülő gyermekek általában családból érkeznek. A gyermekekben sok bizonytalanságot, elveszettségei érzést kelthet, hogy nehezen igazodik el a számára ismeretlen környezetben, ismeretlen tárgyak között. Ezért az első napokban ne engedjük egyedül a mosdóba, öltözőbe, mindig legyen vele felnőtt vagy nagyobb gyermek. Nemcsak a segítség miatt, hanem azért is, hogy az őt körülvevő térben biztonsággal mozogjon, a tér mozgásos észlelésével, a téri irányok, helyzetek mozgásos megtapasztalásával biztonságot, otthonossági érzést szerezzen.
26
27
Napirend Napirendünk a gyermekek önkifejezését, nyugodt saját ütemben haladó fejlődését segíti elő. Tudjuk mik azok a bevált napirendi szokások, és melyek, amik gátolják ezt a folyamatot. A délelőtti játék, a kötetlen és kötelező foglalkozások, a levegőzés, séták egymásutánisága az óvónő által jól megszervezett napirendben fér csak bele. Segít a kis műhelyekben, munkacsoportokban folyó kiscsoportos játék, alkotás, munkálkodás. Odafigyelünk arra, hogy az iskolába készülő gyerekek részt vegyenek a tanulási és tapasztalatszerzési folyamatokban. Ezt segíti elő a projekttémák feldolgozása, ami több napon át folyik, így a tapasztalatszerzés folyamattá válik és minden gyermek részére nyújthat érdeklődéséből fakadó tanulási, ismeretszerzési lehetőséget. A napirend ebben a formában folyamatossá teszi a gyermekek számára az egész napot, kiküszöbölhető a várakozás. Az önkiszolgálásnál, naposi munkánál is nagy toleranciára, segítségnyújtásra van szükség. A napirendnek egyszerre kell nyújtania biztonságot és az új ötletekre való nyitottságot. A gyermeki személyiséget maximálisan tiszteletben tartó, fejlődést legjobban biztosító, alkotó légkörű, érzelmi biztonságot nyújtó, a szociális együttélés normáihoz alkalmazkodó óvodai nevelés feltételeit igyekszünk megteremteni. Javasolt napirendünk A napi és hetirend összeállítása az óvodapedagógusok feladata és felelőssége. 7 - 1130 1130 - 1430 Játék, tanulás, gondozási Ebéd, gondozási feladatok, feladatok, tízórai, mese, mese, pihenés, felkelés játékos testnevelés, udvari tevékenységek, tisztálkodás
1430 - 1700 Tisztálkodás, uzsonna, gondozási feladatok, játék a szabadban vagy a csoportszobában
3.4. Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás Jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), spontán játékos tapasztalatszerzés; cselekvéses tanulás; 27
28
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását
Az óvodás gyermek értelmének megnyitása elsősorban érzelmein keresztül lehetséges és nem a szándékos tanulással. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik, ezért fontos a türelmes, kiváró magatartás az óvoda és a család részéről egyaránt. A fejlesztést és a korrekciós nevelés feladatait kiscsoportos, illetve egyéni módon kívánjuk megvalósítani, elsősorban az óvónő által kezdeményezett játékok segítségével. Minden tapasztalat, minden élmény tanulást hordoz magában, s hozzájárul a gyermeki személyiség fejlődéséhez.
3.5. A nevelés tervezése és időkeretei Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a jogszabályi elvárásoknak megfelelve, évente minimum két alkalommal a Fejlődési naplókban dokumentálják az óvodapedagógusok. A fejlettségi állapot rögzítése egyben a gyermekek aktuális egyéni fejlesztési tervei, illetve a szülőkkel történő megbeszélések alapja. Pedagógia munkánk dokumentációit a csoportnapló tartalmazza. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 88-93§szerint Napirend Úgy tervezzük, hogy a helyi program vonatkozó részeivel szinkronban legyen Az éves program Az Eperjesy Barnáné és Zsámboky Károlyné Az óvodai élet építőkockái által kidolgozott éves programtervet alkalmazzuk A 2009/2010-es tanévtől kezdődően megkezdtük a Kompetencia alapú oktatási programcsomag témajavaslatainak bevezetését is. Tervezését hetente rögzítjük. A gyermek fejlettségállapotának mérése A gyermekek fejlődésük nyomon követését a jogszabályi elvárásoknak megfelelve, a Fejlődési naplókban dokumentálják az óvodapedagógusok. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36§(1) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36§(4) alapján A fejlettségi állapot rögzítése egyben a gyermekek aktuális egyéni fejlesztési tervei, illetve a szülőkkel történő megbeszélések alapja. A feljegyzéseket az óvónők aláírásukkal hitelesítik. Mivel a kiscsoportos gyermekeket még nem ismerjük, ezért a róluk készített megfigyeléseinket kiegészítjük az alábbiakkal: 1. A szociokulturális háttér jellemzőivel. Ennek megismeréséhez információkat a családlátogatások során, illetve a beszoktatás folyamán gyűjtünk. 2. A gyermek korai fejlődésre jellemző adatok feljegyzésével anamnézist készítünk, ügyelve arra, hogy sértő, tapintatlan ne legyen.
28
29 3. A gyermek aktuális fejlettségének rögzítése megfigyelése módszerrel történik. Kiscsoportban csak elemeit valósíthatjuk meg. Nem más ez, mint egy izgalmas beszélgetés. Mindenki elmondhatja, hogy mit juttat eszébe a kiválasztott téma, fogalom, milyen élménye van ezzel kapcsolatban. A fogalmak összegyűjtése a projekt elkészítésének első lépése. Ezután közösen kitaláljuk, hogy a fogalmakat, milyen tevékenységeken keresztül tudjuk megismerni. Pl.: a kövekről lehet gipsznyomatot készíteni, befesteni őket, kirakós játékként használni, csörgőt készíteni, síkbeli és térbeli konstrukciókat, sorozatokat létrehozni. A gyerekek fantáziája nem ismer határokat. Az általuk és általunk javasolt tevékenységeket összegyűjtjük és az adott fogalom köré csoportosítjuk táblázat formában. Ezt követően az óvónő a fogalom- és tevékenységkörhöz hozzákapcsolja a fejleszthető képességeket és tartalmakat (mese, vers, zenehallgatás, mozgás), melyek motiválják, és változatosabbá teszik a tevékenység végrehajtását. A témában való elmélyülés lehet 3-4 napos, több hetes esetleg hónapra szóló, attól függ a gyerekek életkori sajátossága, és érdeklődése mennyire engedi ezt meg. A következő nap eseményeit, a szabadon választható tevékenységek körét ismertessük mindig a gyerekekkel, ez sokat segít abban, hogy mindennap várakozással telve lépjenek be az óvodába. Előfordulhat, hogy másnapra könyveket, képeket hoznak, elképzelésekkel jönnek. Nagyobb, több mozzanatból álló munka során készítsünk konkrét feljegyzéseket, mely egy-egy gyerek vagy kisebb csoport munkáját segíti. Ez lehet akár egy színházi előadás, ajándékkészítés A tervezés vázlata
FEJLESZTÉSI TERV
EGYÉNI VAGY KISCSOPORTOS TERV
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉG A GYEREKEK TEVÉKENYSÉGVÁLASZTÁSA SZABADON
KÖTELEZŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK
ÉRTÉKETÉS
29
30
IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Az óvodapedagógus modell szerepe Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen ebbe a korban még teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik azon, hogy milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és a család. Gyakran előfordulnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A családból hozott értékeket, amit a gyerek magával hozott és megtanult, tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesíteni az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Még a 6-7 évesek is igénylik a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. A pedagógus-magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Óriási jelentősséget kell tulajdonítsunk az empátiás érzékenységnek, a nevelő beleérző-beleélő képességnek, előítéletmentességnek, személyközpontú stílusának. A pedagógus belső nyitottsága elengedhetetlen feltétele annak, hogy képes legyen fejleszteni, nevelni, irányban tartani, segíteni, támaszt nyújtani. A nyitottság fontos a pedagógia elvek gyakorlati megvalósítása miatt. Mindenkinek magának kell kidolgoznia, megalkotnia a gyakorlati lépések sokaságát, ki kell alakítania az önmaga és csoportja számára leginkább megfelelő eljárásokat, rendszerbe kell foglalnia ötleteit, elképzeléseit, le kell fordítania gyakorlati lépésekre! Ehhez szüksége van arra, hogy folyamatosan bővítse ismereteit, módszertani eszköztárát. A nevelés hatékonysága érdekében alapvetően szükséges szakmai felkészültsége, szaktudása. A személyes hatás érdekében környezeti attitűdjei, értékrendje, társas hatékonysága, nevelési stílusa, kommunikációs kultúrája, toleranciája és életviteli stratégiája közvetlenül részt vesznek a nevelési folyamatban, a nevelés eszközei és keretei között. Tudásához a kereső, problémaérzékenység, befogadó attitűd párosuljon! Látásmódja legyen holisztikus! Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklődő és részletekre figyelő! Engedje a gyermeket elmélyülten keresni, kutatni! Várja ki az eredményeket! Teremtsen olyan helyzeteket, ahol a széles körben értelmezett környezetet - benne önmagát – a gyermek élményszerűen tapasztalhassa meg, cselekvő, játszó részese lehet! Legyen minta! Érzékeltesse az értékeket! Alakítson ki együttműködő kapcsolatot a szülőkkel és az óvoda körüli társadalmi környezettel! Ne sietesse az óvodapedagógus a gyermekeket a tapasztalásban!
30
31 Az óvónő és dajka együttműködése A dajka szerepe az elmúlt években jelentősen megváltozott. Az óvodai nevelésben a korábbi időben szinte kirekesztődtek a nevelési folyamatból. Programunk lehetővé teszi, sőt feladatul tűzi ki, hogy munkájukat az óvodapedagóguséval összhangban végezzék, hiszen a pedagógiai munka közvetlen segítőinek tekintjük őket. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban részt vehessen elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ehhez egy kis önképzésre szükség van. Dajkáink dajkaképzőt végeztek, a későbbiekben feladatuk lesz megismerkedni a Kompetencia alapú oktatási programcsomaggal.Tájékozódásuk és munkájuk sikere érdekében vegyenek részt az óvoda csoportjainak rendezvényein, minden külön utasítás nélkül! A nevelő hatás megsokszorosítását ezzel sokkal jobban elősegítik.
4.1. Játék – mese, vers, dramatizálás Játék „A játékról jelentőségének megfelelően kimondatik: elsődleges és alapvető, mely áthatja a gyermek egyéb tevékenységét.” (ONP 1989.) A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Ez tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék a 3-7 éves gyermek „lélek-megnyilvánulása”, életforma, életmód és viselkedésforma, a fizikai és szellemi fejlődés előfeltétele. A játék a gyerek autóm, önindított, önérvényesítő magatartása, mely egyensúlyt teremt önmaga és környezete között. A játék feloldja, és lehetővé teszi jelképes formában a múlt és jelen megoldatlan problémáit. A játék kísérletezés. Kísérletezik ötletekkel, gondolatokkal, tárgyakkal, önmagával és társaival. Tapasztalatokat gyűjt, kielégíti kíváncsiságát, mely a fejlődés fő biztosítéka, motivációs bázisa. Utánozza a körülötte lévő felnőtteket, eseményeket, helyzeteket. Álmodozik és álmait megpróbálja megvalósítani. A játék emberalakító, komplex tevékenység, melyben a gyermeki képzelet szabadon, közvetlenül szárnyalhat. Lehetőséget biztosít ahhoz, hogy kockázat nélkül kipróbálhassa önmagát olyan helyzetekben, amelyeket életkoránál és lehetőségeinél fogva nem tehetne meg. Élményforrás és egyben lehetőséget biztosít az élmények feldolgozására. Segíti az éntudat fejlődését és a szocializációt. Önismeretet fejleszt, tanulási lehetőséget biztosít. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. Számtalan információt ad a gyermek önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a piciny része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a színes kavalkádból, ami körülveszi. A játék életszükséglet, mely az összes lehetőség közül a leginkább biztosítja a 3-7 éves korú gyermek harmonikus fejlődését.
31
32 A játék során fejlődik a megismerőtevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. A gyerekek játszva sajátítják el a szerepeket. A szerepjátékok és a szabályjátékok sokfélesége segít tisztázni és értelmezni , majd begyakorolni és fejleszteni társas kapcsolatokat, kezelni konfliktusokat. Alakítsunk a csoporton belül normákat, kössünk megállapodásokat! A mozgásos játékok során a térben és időben kivitelezett mozgások válnak pontosabbá, finomodik a koordináció. A konstrukciós játékok során a rész-egész relációkat, az anyag darabjainak illesztgetését, a jelképek és ábrák logikus rendjét fejlesztjük. A környezeti nevelés játékokkal való telítettsége nagyon fontos. Pedagógiai szempontból azért, mert lehetőséget kap a funkcióöröm, a belülről vezérlet, motivált öntevékenység. A nevelési folyamat spontán derűjét áthatja, bearanyozza örömteljes sugárzásával a helyzetet, a közösséget, az emléket. A magvakkal, kavicsokkal, kagylókkal való önfeledt játék, az esőcseppecske meséje, az eredetmondák borzongatóan szépséges poézise a gondolat és a képzelet játékai. Az óvodások a szerepjátékban és a szabályjátékok sokaságában gyakorolják be a szokásokat és cselekvéseket. A játékban az a legfontosabb, hogy a gyerek élvezi és ezen keresztül éli meg magát az életet. Ezért a cél az, hogy a gyerek minden tevékenységet játékként élhessenek meg. A mintaadó óvodapedagógus játékbeli magatartása is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik – a gyermekek igényeitől függően – a játékba. A gyermekek egyéni, közös élményei sokféle forrásból származnak. A nyugodt játék feltételei 1. Megfelelő hely biztosítása A csoportszobában a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységek elkülönítése, megfelelő elhelyezése fontos szempont. Lényeges, hogy a bútorokkal a terek igény szerint alakíthatók legyenek. A sok tárolófelület alkalmas a gyermekek által készített kiegészítő eszközök elhelyezésére. 2. A játékidő biztosítása A szabad játék egész nap rendelkezésre áll megtöltve ismeretszerző tevékenységformákkal. A kötelező tevékenységek időtartalma a nagycsoportban nem haladhatja meg a 20-25 percet. 3. Az élmények biztosítása Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek az élmények inspirálnak. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák többszempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. 3. A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály- és társasjátékkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. Az óvónő a kezdeményezést követően indirekt formában segítse a tevékenységet, amennyiben (páros kapcsolatban) társként részt vesz a folyamatában. A gyerekek a témaprojekthez készítsenek társasjátékot. Feladataink: - A közvetlen környezet élménynyújtási lehetőségeinek biztosítása (közös kirándulások) - A csoportszoba átrendezhetősége - Meghitt kuckók, sarkok kialakítása - Érdeklődést felkeltő, variálható játékszerek, változatos alapanyagok biztosítása
32
33 - Játék-tár készítése, mely a különböző képességek célirányos fejlesztését segíti. - A játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása (kérem, köszönöm) - A csoportélethez kötődő hagyományok ápolása (Az évszakhoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét) - Az egyezkedések, választások, döntések segítése - A játékban megjelelő fejlődésbeli különbségek tolerálása - A gyermeki élettel kapcsolatos hagyományok (születésnap, gyereknap, Anyák napja) Mese, vers, dramatizálás A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Bruno Bettelheim szerint „a mese, a felnőtt szívből jövő ajándéka”, amely egyértelműen örömforrás. A siker: a jól megválasztott szövegből és a mesélő, gyerekkel játszó felnőtt személyes varászából fakad. Az egész napi óvodai zajban a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldolgozásában és teljes világképet, világmagyarázatot ad. A mese sokféle elemet tartalmaz (pl. ősi mítosz, középkori hiedelmek). A jó és jól elmondott mese énerősítő hatású. A mesék, versek a nyelvi nevelés eszközei, mert a szóhasználat,a sajátos stílus (népi mondókák, népmesék) az írói eszközök gazdag lehetőségeit kínálják. Az irodalmi művek, szókészlete, a szójelentés megértése, a mesék fordulatai ösztönzik a gyerekeket a szóbeli kifejezésre. Az árnyalt kifejezések a fejlődő gyermeki személyiség sokszínűségének kibontakozást segítik elő. A mesét, verset, mondókát a családban a televízión keresztül megismerő gyermeknek (akinek nincs mesélővel személyes kontaktusa és a képi megjelenítéshez szokott), szüksége van a mesélő óvodapedagógussal kialakított személyes kapcsolatra, és a szavak útján keletkező belső képre. Célunk: hogy gyermekeink bátran meséljenek, kérdezzenek, hogy képesek legyenek szorongásaikat leküzdeni, hogy megszabaduljanak gátlásaiktól, ebben segítséget nyújt az irodalom, az irodalomban található versek, mesék. A kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszközének tekintjük a mesélést. A nyugodt csoportlégkör biztosítja, hogy azok a gyerekek is részesei legyenek a mesének, akik valamilyen játéktevékenységet folytatnak, s látszólag „külső hallgatók”. Hogy mennyire részesei ők is az a tény bizonyítja, hogy a mese alatt közbe-közbeszólnak, saját szavaikkal egészítik, formálják a történetet egésszé. Programunkban fontos szerepet töltenek be a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélések. A mesék dramatizálása komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat. Nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek alakítására. A dramatizáláshoz szükséges eszközöket készítsék el saját maguk a „kincsesláda” mélyén rejlő kendőkből, szalagokból készülhetnek a királyi palástok, koronák stb. A mesék hatására nő a gyermekek bábozási kedve, a bábozás igénye. Fontos, hogy a paraván kézközelben legyen, így lehetősége adódik a gátlásos, visszahúzódó gyerekeknek is
33
34 arra, hogy a paraván mögött védelmet védve, a bábbal azonosulva, megfeledkezzenek gátlásaiktól, felszabadultan merülhetnek el a bábozásban. A mesélés közvetlen, meleg légköre, jó hangulata még inkább ráirányítja a gyerekek figyelmét arra, hogy mi a szép, miért kell nekik és másoknak is a szép, a jó szó, a szeretet.
-
Az óvodapedagógus feladatai: A mese-vers kezdeményezések anyagát változatosan válassza ki, döntő többségét a magyar népmesekincs megismertetése adja! Teremtsen lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához! Az óvónő segítse elő, hogy a megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Az irodalmi élmények feldolgozásához különböző anyagokat, barkácsolási lehetőségeket biztosítson!
A fejlődés várható jellemzői: - Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a feltételek megteremtésében. - Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, a viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek alakulásának jelei. - A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. - Kedvelt mesehősükkel történt dolgokat bele tudják vinni játékukba. - Ismert mesei motívumokat szívesen bábozzák, dramatizálják, rajzolják. - A mesében elhangzottakról szívesen beszélnek, kedvenc mesehősükkel a játékukban is azonosulni tudnak. - A meséskönyvek képeit önállóan és hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. - Az olvasást utánozzák, egy-egy betű iránt érdeklődnek. - Az óvoda gyermekkönyv-polcán a könyvek között eligazodnak, vigyáznak a könyvekre. Módszertani alapelvek - Biztosítson az óvónő nyugodt, derűs hangulatot az irodalmi élmények befogadására. - Törekedjen arra, hogy a mesemondást, verselést a gyermekek tiszteletben tartsák, ne zavarják. - A mesemondó hely és egyéb szimbólumok segítik a mese varázsának kibontakozását. - Törekedjenek arra, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. - Érje el, hogy a gyermekeknek öröm legyen az irodalommal való találkozás. - Igyekezzen az óvónő minden spontán lehetőséget megragadni a verseléshez, mondókázáshoz, a gyermekek szókincsének bővítéséhez. Kapcsolat más területekkel - Legszorosabb kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert az irodalom közege a nyelv. Új szavakkal, szófordulatokkal ismerkednek meg a gyermekek. A példamutató, szép kiejtés utánzásra buzdít. A hangutánzós, tréfás mondókák jó hangképzéses anyagok. „A mese az anyanyelv zenéje és észjárása”: (Zilahi Józsefné)
34
35
4.2. Anyanyelv Anyanyelvünk színes, árnyalt, sokrétű rendszer, melyet a gyermek tevékenységek közben, a felnőttekhez és a társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. A kisgyermek személyisége az anyanyelv által fejlődik a legjobban. Az a gyermek, aki jól beszél, biztonságosabban mozog, jobban tud tájékozódni környezetében. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. A nyelv, a beszéd nemzetünk anyagi kultúrájának foglalata. A szellemi értékek ápolása pedig nemzeti hagyomány. Ezért olyan fontos anyanyelvünk szépségének megismertetése, a beszédkultúra fejlesztése. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A helyes és szép beszéd mélyíti a gyermek érzelmeit, és fejleszti esztétikai érzékét. Az anyanyelv első színtere a család. Építi tovább alapköveit az óvoda. Sajnos ez a fejlettségi szint korántsem mondható jónak. Vannak, akik jól és sokat beszélnek, de vannak, akik gátlásosak, nehezen szólalnak meg. Sőt a beszédhibás gyermekek száma is magasnak mondható. Ezért az óvodában nagy az óvodapedagógus felelőssége és csak igen tudatos munkával érhetjük el, hogy gyermekeink tisztán, gazdag szókinccsel, megfelelően tudjanak beszélni. Az anyanyelvi nevelés a nap valamennyi tevékenységét átszövi, így a sokféle lehetőség tálcán kínálkozik. A játék, a munka és a tanulás rengeteg lehetőséget rejt magában. Az irodalmi nevelés az anyanyelvi fejlesztés legszélesebb körű tárháza, nagymértékben hozzájárul egész személyiségünk, lelki életünk gazdagodásához is. Gyakran találnak ki történeteket saját maguk is, melyek nemcsak nyelvi képességeiket fejlesztik, de olyan varázsos élményben részesíti őket, mely szabad utat tár képzeletük szárnyalásának is. A gyermek képzeletét a feltűnő élénkség, merész csapongás, a képek áradása jellemzi. A képzelet fejlődésében minőségi változást hoz a beszéd elsajátítása, a nyelvi jelek, szavak, mondatok, melyek segítségével megindul a fantázia. A gyermeki képzelet legtipikusabb megnyilvánulási formáihoz tartozik a mese. A játék során válik a passzív szókincsük aktívvá. Csak a játékon keresztül gazdagíthatjuk beszédüket olyan beszédfordulatokkal, amelyek a mindennapos szóbeli érintkezésben fontosak, nélkülözhetetlenek. A népdalok, népmesék, népi játékok az egyűvé tartozást erősítik a gyermekekben. A humor, a furfang, a találékonyság, a tisztelet mások iránt egyaránt jelen van a játékokban. Az ünnepek örömei, a játékos cselekvések kapcsolják össze a csoport tagjait és a felnőtteket. Természetesen minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak ezért a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve van értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a nyugodt légkört, hogy az életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az anyanyelvi nevelés során semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása sem engedhető meg! Ilyen körülmények között a gyermek gyakran és szívesen beszél. Célszerű a hétfői napokon erre külön tekintettel lenni, hiszen a hétvégi otthonról hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek ezen a napon. 35
36 A környezet példamutató és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermekeknek a beszédre. Ügyeljen az óvodapedagógus a beszéd stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására! Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos! Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre! Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. A bátortalanabb gyermekeket dicsérje és biztassa! Fejlettségüket folyamatosan kísérje figyelemmel! Figyeljen a beszédhibás, beszédgátlásos gyermekekre, akiknek a verbális kommunikáció nehézséget okoz! Legszembetűnőbb a dadogó gyermek gyötrelme, amikor meg kell szólalnia vagy egy súlyosabb pösze gyermek beszédfélelme, miután megtapasztalta, hogy a beszédet nem értik meg. Ilyen esetekben vegyük igénybe szakember segítségét!
-
-
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi fejlesztés terén Az óvodapedagógus ismerje fel és mérje fel a gyermek otthonról hozott szókincsét! Állítson példát az óvónő beszédével, tiszta érthető kiejtésével! A beszédhang hallását fejlessze! Végezzen játékos gyakorlatokat, gyakoroltató játékokat! Játékos körülmények között gyakorolják a szavakba, majd később szövegbe épített beszédhangok észlelését és tiszta kiejtését! Törekedjen a szavak megértésére és helyes használatára! A gyermek által hibásan kiejtett szavakat ismételje meg helyesen! Fogalmazza jól nyelvtanilag a mondatot! Minden javítást tapintattal és türelemmel végezzen! Törekedjen arra, hogy a már ismert szavakat többféle összefüggésben használja! Teremtsen lehetőséget többféle beszédhelyzetre! A közös tevékenységek során használják a párbeszéd sokféle és az együttműködést elősegítő fordulatait, kifejezéseit, nem nyelvi jelzéseit, udvarias formáit! (kérem, légy szíves, tessék, köszönöm stb.) Durva szavak helyett erős felindulás esetén mutasson példát az elfogadható köznyelvi formára! Fokozatosan sajátítsák el a mondatfűzés anyanyelvre jellemző módját! Törekedjen az egyszerű és világosan megszerkesztett mondatokra! Törekedjen a mértéktartó anyanyelvi hagyományok, szabályok betartására! (pl. mértéktartó gesztikuláció) Korlátozza azokat a beszédhelyzeteket, amelyekben a gyermekcsoport együtt beszél (közös versmondás) – ez sem tartalmi, sem érzelmi hangsúlyokat nem tükröző beszédhez vezet. A színes beszéd segítségével már középső csoportban törekedjen arra, hogy a gyermekeket hallgatóvá, élménybefogadóvá formálja! Minden óvodapedagógus követelje meg a beszédfegyelmet (ne vágjanak egymás beszédébe, előbb gondolkodjanak, és utána beszéljenek)! Hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetésekkel kísért családi eseményekre (étkezések, játék, mesélés). Adjon tájékoztatást a szülőknek az anyanyelvi nevelés általános és szűkebb céljairól! Minden gyermek fejlődésének ismerje egyéni ütemét, hiszen csak így tudja felépíteni tervszerűen nevelőmunkáját. Teremtsen minél több dialógusos beszédhelyzetet! Fejlessze módszertani kultúráját! Állítson össze fejlesztő programot! Tárja fel a lemaradás okát! Vizsgálja meg, hogy a retardáció miből adódott!
36
37 - Fejlessze a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, továbbá az értelmi képességek, mint az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése fontos feladat. A beszéd igazi értelmét, fontosságát csak akkor értjük meg igazán, ha hiányával vagy tökéletlenségével szembesülünk. Az óvodapedagógusok, akik több időt töltenek együtt a gyermekekkel, mint szüleik, a beszédfejlődés folyamatába a logopédus irányításával eredményesen bekapcsolódhatnak. Vannak olyan elemei a logopédiai terápiának, amelyeket az óvodai tevékenységek előkészíthetnek és kiegészíthetnek. Az anyanyelvi kezdeményezések során számos beszédgyógyító tevékenységet jól segítő feladatot be lehet építeni a csoportmunkába. Valamennyi terápiás foglalkozás a komplexitásra törekszik, ami azt jelenti, hogy bizonyos háttérfunkciók (testséma, térbeli és időbeli tájékozódás, alak- és formaészlelés, nagy és finommozgás koordináció, emlékezés stb.) fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a beszéd rendkívül összetett funkciójának kialakításához, korrekciójához. A problémaspecifikus, adekvát terápia végzése pedig a logopédus feladata. Az óvoda legfontosabb feladata a háttérfunkciók fejlesztésében a beszélő környezet biztosítása.
Módszertani alapelvek - Az óvónő biztosítsa a nyugodt, derűs légkört, teret adva a gyermekek spontán megnyilatkozásainak. - Törekedjék arra, hogy beszéde követésre méltó legyen, képszerű kifejezéseket alkalmazzon. - Tartózkodjon a túl erős, túl halk, monoton, színtelen beszédtől, motyogástól a harsány kiabálástól. Természetes hangon beszéljen. - Törekedjen a differenciált, egyéni bánásmódra. Kapcsolatok más nevelési területekkel - Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét és áthatja a gyermek egész napját. - Szoros kapcsolatban áll az irodalmi neveléssel, mert az irodalmi nevelés vezeti a gyermeket a szépirodalmi élményhez, fejleszti esztétikai érzéküket. Az irodalmi szövegek gazdagítják a gyermek nyelvi kifejezőkészségét. - Szoros kapcsolatban áll a játékkal, mert abban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, párbeszédet. - A vizuális nevelés során a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazása folyik. - A zenei nevelés során az élőbeszéd elemeit gazdagítják. - A matematikai tevékenység során a beszéd és gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. - A testnevelés során a beszéd cselekvést szabályozó szerepét biztosítja. - A gyermek természeti és társadalmi környezete gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez.
4.3. A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
37
38
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
A természetben gyakran végbemenő változások sok kérdést vetnek föl és sok esetben adnak lehetőséget a problémamegoldás gyakorlására. A változások nyomon követése gyakori és gondos megfigyeléseket igényel. A megfigyelés, a kérdések felvetése és a problémamegoldás fejleszti a gyermekekben a rácsodálkozás képességét és a természeti világ szépségeinek felismerését. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ilyen csodálatos természeti környezet vesz körül bennünket, számunkra természetes is a rácsodálkozás . és a természet adta lehetőségek kihasználása, megfigyelése, megismerése, sőt azok védelme is. Erre irányuló tevékenységeink folytán első ízben 2006-ban, másodszor 2010-ben nyertük el a megtisztelő ZÖLD ÓVODA címet, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium adományozott. Oktató-nevelő munkánkban továbbra is meghatározó szerepet szánunk a környezettudatos magatartásnak. Szemléletmódunkat tükrözi, hogy a 2009-ben elnyert TÁMOP-3.1.4-08/2. számú pályázatunk „A kompetencia alapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” „A ZÖLD ÓVODA és az ÖKOISKOLA integrálása a kompetencia alapú oktatásba”- címet kapta. A pályázatban a következő innovációk megvalósítását vállaltuk: 1./ Levendula téma kidolgozása projekttervezés keretében 2./ Erdei óvoda – témahét. Az innovációk teljes dokumentációja az intézmény alapdokumentumai között találhatók. A gyermekek tevékenység során szerezhetik a legtöbb tudást a természetről. Ezért fontos, hogy a kezükbe vehessenek a természetből származó tárgyakat és dolgozhassanak azokkal. A közvetlen tapasztalataik, megfigyeléseik és tevékenység során szerzik meg az ismereteket a környezetükről. A könyveknek, filmeknek vagy magyarázatoknak ebben a korban sokkal kisebb szerepük a tanulásban, mint a közvetlen tapasztalatszerzésnek. Szerencsére a természet számtalan lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek róla. A megfigyelések és kísérletek során érzékelhetik a természetben található tárgyak és élőlények szagát, színét, formáját, szerkezetét és a hangokat. Döntő jelentőségű az érzelmi ráhatás, az esztétikai környezet hangsúlyozása (de hasonlóképpen hat a negatív környezet is). A gyermek tevékenységen keresztül, a játék segítségével ismerkedik a világgal. A játék, mint alapvető tevékenység a legtöbb nevelési lehetőséget rejti magában. - Beszéd és hang gyakorlásánál eredményesen alkalmazhatók madárhangok, természeti jelenségek utánzása, növényekhez, állatokhoz, természethez kapcsolódó ritmusos mondókák, versek bemutatása, gyakorlása.
38
39 - Mozgást gyakorló játék – természeti jelenségek (szél mozgása), állatok mozgásának utánzása. - Játék természetes anyagokkal, faleveleket, terméseket, kagylókat, kőzeteket adhatunk a gyermekek kezébe. Ezek rakosgatása közben fejlődik tapintásuk, formaérzékük, amellett, hogy megismerkednek ezekkel az anyagokkal. - Szerepjátékban a gyermekek a felnőttek szerepét, tevékenységét, viselkedését – így a természethez fűződő viszonyát is – sajátos módon utánozzák. A játékfeltételek közül a helyre, az eszközre és az élményre, tapasztalatszerzésre fordítunk nagyobb figyelmet. Hely – kint a szabadban, a természetben Eszköz - természetes anyagok Élmény - sokoldalú tapasztalás A szerepjátékokat tovább fejlesztjük témajavaslattal (pl. főzőcske a szabadban – gyógyteafőzés a gyerekek által gyűjtött csipkebogyóból, bodzából). Konstrukciós játék, barkácsolás során felhasználhatók a saját „gyűjtésű” természetes anyagok (kérgek, ágak, termések) pl. ajándékok készítésére, változtatható terepasztal kialakítására. Szabályjátékban egyre inkább a gyerekek által felállított szabályok kerülnek előtérbe, miközben ismereteket szereznek, azokat begyakorolják, képességeik fejlődnek. Mozgásos szabályjátékokat a gyerekek fejlettségétől függően különböző fokozatokban játszhatjuk. Pl. – Fussatok el a fáig! – Fussatok el a diófáig! – Fussatok el a diófáig és érintsétek meg a kérgét! – Fussatok el a diófáig, érintsétek meg a kérgét, és úgy szaladjatok vissza a cserjék közt, hogy ne érjetek hozzá! Értelemfejlesztő játékok: már bizonyos fokú ismeretet feltételeznek a gyerekek részéről. Játék közben valamilyen összefüggést keresnek, azonosítást, megkülönböztetést végeznek, miközben fejlődik figyelmük, érzékelésük, gondolkodásuk. Ilyenek pl. a találós kérdések, társasjátékok, a gyerekek által gyűjtött képekből készített dominók, kártyák. A munka és annak résztevékenységei a tisztaság, rendezett környezet kialakítása iránti igény alapja. Az óvodások gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett munka. Közben megfigyelhetik a növények növekedését és azt is, hogy fejlődésüket milyen feltételek megteremtésével érjük el (víz, levegő, fény tápanyag). A naposi munka is bővíthető pl. szabadban szervezett túrák előkészítésével, növényápolással. A környezetet úgy lehet igazán megismerni, ha látja, hallja érzi is az ember. Nem az ismeretek halmozása az elsődleges cél, hanem annak megismerő- megfigyelő-képességnek a kialakítása, amellyel később képessé válik önálló eligazodásra a gyermek. A megfigyelések köre: A látás fejlesztése, színek, árnyalatok megfigyelése. Erre alkalmasak: a fák törzsei, levelek, virágszirmok, égbolt, fény-árnyék hatása. Térlátás fejlesztése: növényültetés-, ápolás közben keskeny-széles (út, ágyás), vékonyvastag stb. Tapintás fejlesztése: érdes-sima (fák törzse), csúszós-ragadós, éles-tompa levélszél, kavics). Hallás fejlesztése: halk-hangos (szél, eső,), érces-tompa. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzőik változásai, a színek, a fények, formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra adnak lehetőséget. Alkalmazzuk a megismerési módszereket: - megfigyeléseket, ahol tapasztalhatják az általuk ültetett növények növekedését
39
40 -
vizsgálatokat, ahol nagyítóval a talajmintákban parányi élőlényeket keresnek összehasonlításokat, ahol kézbe adott faleveleket visznek a hozzájuk tartozó fához méréseket, ahol a becsléseket igazolják a környezet kiterjedései között kísérleteket, a különböző anyagú tárgyakkal modellezéseket, amikor kipróbáljuk a szennyezett vizet megtisztítani szűréssel, ülepítéssel.
A Freinet-pedagógia természet életközeli szemléletmódja, a szabad önkifejezésre kínált sokféle lehetőség szinte teljesen összhangban van elképzeléseinkkel. Résztvevő, cselekvő, törekszik arra, hogy a gyerekeket, felnőtteket rögvest vonja az események sűrűjévé, hogy tegyék, csinálják a dolgokat, és a tevékenységben, alkalmazáson keresztül a gyakorlatból megtapasztalva szerezzen ismereteket. Pedagógia munkánk legfőbb jellemzői a gyermekközpontúság, a szabadelvűség (nem szabadság) és amelyben bátran megjelenhet saját pedagógia egyéniségünk. A Freinetpedagógia nem rendszert és módszert jelent, hanem alkotó módon lehet benne dolgozni. Ezenkívül épít a gyermekek önállóságára, a felnőtt-gyermek partnerkapcsolatára. A gyermekek egész napját a rugalmasság, és a kényszernélküliség jellemzi. Jobban előtérbe kerül a gyermek egyéni képességeinek kibontakozása, több lehetőség adódik a szabad önkifejezésre. Programunkban a frontális oktatás csak a nagycsoportban van jelen, de szintén a spontán kíváncsiságra, tudásvágyra építve. A gyermek közvetlen környezetével kerül kapcsolatba az óvodába lépéskor, benyomásokat szerez csoportjáról. Már kiscsoportban felkeltjük a gyermek figyelmét a környezeti jelenségekre. Az alkalomszerű megfigyelések, beszélgetések eredményre vezetnek. Udvarunk adottságaiból fakad, hogy a gyermekek már a beszoktatás idejétől kezdve hallanak a növényekről, rovarokról és azokkal való együttélés magatartásformáiról. A közös együttlétek alkalmával a pozitív viselkedésminták hatására fokozódik önállóságuk, intellektuális (megfigyelő, emlékező) képességük. A csoportszobákba becsempésszük a természet egy-egy kicsiny darabját. A növényekkel gazdagon díszített termekben megtalálható a „zöld sarok”. Ami fontos szerepet tölthet be az egyszerű, gyermekek által is elvégezhető kísérletekben. Itt kaphatnak helyet egy túra „emlékei” (kagylók, kavicsok, ágak, termések …). Fontosnak a tartjuk a gyűjtőmunkánál, hogy tudatosítsuk a gyermekekben: csak azt gyűjthetjük össze, amit a természet „magától” elenged. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a lakóhelyük, óvodájuk környékén élő fákkal, bokrokkal, az ott előforduló védett növényekkel. Végezzenek összehasonlításokat különböző fafajtákkal (pl. juhar, kőris, nyár, fűz, szil)! Vegyék kézbe leveleit, nézzék meg színét, hasonlítsák össze! Tudatosuljon bennük, hogy a fák tisztítják a levegőt! Ismertessük meg a tájvédelmi körzet változatos növénytársulásait (pl. törpe sás, sárgavetővirág, fehérlő selyemüröm), a védett növényeket (pl. agár- és bíboros kosbor, fekete és leánykökörcsin), az őshonos liláskék virágú levendulát, virágját kis zacskókba kötve készíthetünk illatzsákokat. Kísérjék figyelemmel, hogy az időjárás hogyan hat a növényekre! A növény- és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésének. Veteményezzünk magokat, ültessünk növényeket a kertbe, virágládába, hajtassanak ágakat! Gondozzák folyamatosan a fejlődő növényeket, ismerjék meg részeit. Gyűjtsenek gyógynövényeket, beszéljenek hasznosságukról, terméseiből készítsünk teát (pl. bodzavirág, csipkerózsa, hársfa, körömvirág). Ismerjék meg, hogy az állatok hasznosak és károsak, de létükre szükség van a fajok fennmaradása érdekében. Az emberek közelében lévő háziállatokat is figyeljék meg. A
40
41 testközeliség az állatokkal olyan élmény a gyerekek számára, hogy hosszú ideig utánozzák járásukat, mesélnek róluk. A közvetlen környezet élőlényei a gyerekek jó ismerőseivé, „barátaivá” válnak. Az ismert állatokat rendszerezzék, hasonlítsák össze környezetét, életmódját! Beszéljünk a madarak természetvédelmi hasznosságáról! Figyeljük meg sétáink során a gyakorinak számító madárféléket (pl. vörös vércse, széncinege, kakukk, énekes rigó)! Ismertessük meg a vízpart, a víz növény-, és állatvilágát (pl. nád, sás, tőkés réce, vízi rigó, jégmadár)! Kísérjék figyelemmel az időjárás változásait (szél, vihar, eső, derült ég)! Az erdőben járva ismerkedjenek meg a gyerekek a szabadban való mozgás, beszéd, játék, étkezés helyhez illő, kulturált formáival: Nem zavarjuk az állatokat természetes környezetükben zaklatással, hangoskodással! Nem pusztítjuk a növényeket és a rovarvilágot! Nem gyűjthetünk feleslegesen, csak azt ami lehullott! Védett növényeket nem szabad leszednünk, s gyűjtögetnünk! Nem tördeljük a bokrok, fák ágait, gallyait! Fontos, hogy óvodásokkal gombát nem szedünk! A talált madárfészekhez, madártojásokhoz nem szabad nyúlni! Nem szemetelünk kirándulások, séták során sem! Ahol letelepszünk, étkezünk, ott a hulladékot egy szemetes zsákba gyűjtjük, agy helyezzük el a legközelebbi szemétgyűjtőbe. Minden „táborhelyet” tisztán hagyunk ott! Legyen mindennapos téma a környezet tisztaságának fontossága! Figyeltessük meg az utcai szeméthalmokat, hívjuk fel a figyelmüket a már Tihanyban működő szelektív hulladékgyűjtésre is! A közlekedő eszközöket figyelve, kísérjék figyelemmel a környezet szennyezését, (füstölő autó …) annak veszélyét. Beszéljünk a tüzelési módokról! Ki mivel fűt otthon? Így rávezethetjük őket arra, hogy melyik fűtési mód nem vagy kevésbé szennyezi környezetünket. Szerezzenek tapasztalatokat az óvoda környezetében fellelhető, megfigyelhető felnőtt foglalkozásokról! Legyen tapasztaltuk az orvos, védőnő feladatairól! Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, tisztántartásukat! A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. - Tudja nevét, lakcímét, szülei foglakozását. - Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait, csoportosítja a közlekedési eszközöket (vízi, légi, szárazföldi). - Ismeri szűkebb lakóhelyét. - Ismeri a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét. - Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. - Felismeri a napszakokat. - Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. - Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Kapcsolatok más nevelési területtel - Az anyanyelvi neveléssel, mert a beszéd, a környezettel való ismerkedés, érintkezés az önkifejezés és gondolkodás legfőbb eszköze. - A matematikai neveléssel, mert környezetünk formái és mennyiségi viszonyai a matematikai nevelésben valósulnak meg. - A vizuális neveléssel, mert a környezet megismerés esztétikai hatása az ábrázolásban jelenik meg. - A munkára neveléssel és a játékkal, mert a gyermek a természet és társadalmi környezetéről szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza.
41
42 - Tartalmában és feladatában konkrét összefüggést mutat a közösségi neveléssel, a társadalmi környezethez való alkalmazkodás során alakul a gyermek társas magatartása. - Az irodalmi és ének-zenei neveléssel, mert hozzásegítenek a szülőföld, a nemzeti kultúra hagyományainak megismeréséhez, megőrzéséhez. „A matematikát először is át kell élni, ahogy magától felbukkan az életünkben, ahogy hozzátartozik a mindennapi tevékenységeinkhez, életritmusunkhoz. Ez a matematika tanulásnak természetes módszere.” (C.Freinet) MATEMATIKAI NEVELÉS A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. Életkori sajátosságaiból adódóan az óvodás képtelen lenne e nagyon absztrakt tudományba belekóstolni. Helyette változatos, konkrét, az életből és a természetből vett tapasztalatok lehetőségeivel kínálgatjuk őt. Fejlődésükhöz ez adja az alapot és feltételeket. A környező valóság formái, mennyiségi viszonyai mind felfedezésre várnak! Nekünk csupán be kell vinni a gyermek szellemi látókörébe! Így segíthetjük őt kísérletező tapogatózásaiban, terelgethetjük természetes kíváncsiságát, cselekvési vágyát.
Feladataink: - Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, emberivé, természetessé, széppé varázsolják a gyermekek matematikához fűződő viszonyát, és élményekkel teszik felejthetetlenné a tudnivalókat. - Kínáljuk, szervezzük, biztosítsuk a gyerekek számára minél több matematikai tartalommal dúsított tevékenységet! A matematikai nevelés tartalma tájékozódás térben, téri irányok ismerete, személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése és számlálása a tevékenységekben, spontán helyzetekben (a játék szabadságát biztosítva, direkt beavatkozás kerülésével). A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék- és szabadidőben folyamatosan létrejönnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak követésére. Az óvónőnek a lehetőséget fel kell ismernie és ki kell használnia. A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a zenei, az ábrázoló tevékenységnek éppúgy lehet matematikai, környezetismereti tartalma, mint a matematikai játékoknak. A spontán matematikai megismerés színterének tekintjük a játékot, hiszen tudjuk, hogy itt sok tapasztalatot szerez a gyermek. Lényegesnek tartjuk azonban, hogy a spontán helyzeteken kívül, az óvónő kezdeményezzen rendszeres matematikai játékokat, ahol lehetőség nyílik: - a hatékony képességfejlesztésre, - a tapasztalt tények közötti kapcsolatok felfedezésére, - a tapasztalatok szükség szerinti magyarázatára, - ezáltal a gyermekek új ismerethez juttatására. Ne ismerettömeget zúdítsunk a gyerekre, hanem teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy sok élményt, tapasztalatot szerezhessenek, változatos formában felfedezhessenek és így a különböző játékok során fejlődnek képességeik, formálódik világképük.
42
43 Az óvónőnek figyelnie kell arra, hogy a gyerekek rendszeresen kerüljenek problémahelyzetekbe és önállóan vagy segítséggel az egész problémaszituációt végigéljék! Legyen lehetőségük felismerni a problémát, jusson idő a próbálkozásra, gyakorlásra a megoldás módjának elmondására, az öröm átélésére. A mozgásos játékok valóságos tárházai a matematikai tapasztalatszerzésnek. A tájékozódást a legjobban fejlesztik a bújócskák, a fogócskák, és a dobást igénylő játékok. Mozgás közben a távolságok becslése, összemérése, a tömeggel, a formával, a gyorsulással kapcsolatos tapasztalatok kincset érnek. Használjuk ki az udvar adta lehetőségeket! A fogyó-gyarapodó játékok mennyiségi tapasztalatai, az énekes körjátékok változatos térformái mind-mind természetes módon átélhetővé teszik a matematikai ismereteket. A homokozás, az agyagozás, a gyurmázás, a vizezés során szerzett térfogat- és tömegmérési tapasztalatok mellett más geometriai átalakítások is ott sorakoznak a gyermekek játékaiban. Összehasonlítanak, relációkat állapítanak meg, hozzátesznek, elvesznek, eloszlanak – szinte észrevétlenül végzik a matematikai és logikai műveleteket a cselekvő gondolkodás szintjén. Végezzünk szétválogatásokat, sorbarendezéseket (tárgyakkal, személyeknél, állatoknál, növényeknél). A szétválogatások lényege a gyermekek számára az, hogy azzal a bizonyos tulajdonsággal rendelkezők kerülnek együvé. Megkönnyíti a csoportosítást, ha dobozokba, karikákba, zsákokba válogatnak. Tárgyak, személyek, jelenségek mennyiségi tulajdonságaik szerint különböző méretekkel rendelkeznek. A verbális fejlesztés érdekében az összehasonlítás során a következő szavak megértését és helyes használatát gyakoroljuk: magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb, szélesebb, keskenyebb, több vagy kevesebb fér bele, könnyebb, nehezebb, kisebb vagy nagyobb helyet foglal el. A sorbarendezés a mennyiségi különbségeknek a kifejezése. A szegélyvirágok ültetése az út mentén, a toronyépítés, gyöngyfűzés sorozat alkotó tevékenység. Figyeljük a gyermekek útkeresését és engedjük, hogy maguk fedezzék fel a számok világát! Hasonlítsuk össze „ránézéssel”, tervezzünk „becsapós” helyzeteket, melyek érzéki csalódásokat okoznak. A becslések helyességének ellenőrzéséhez végezzünk párosítást! Gyakoroljuk a „több, kevesebb, ugyanannyi” fogalmakat, ezek a relációk a legfontosabbak a számfogalom meglapozásában. A valóságról gyűjtött tapasztalatok absztrahálásaként fokozatosan jussanak el a gyermekek a természetes számokhoz, majd ezek segítségével a gyakorlati problémák megoldásához! A sikeres geometriai tapasztalatszerzés érdekében kísérjük figyelemmel a gyerekek vizuális fejlődését, formaállandóság érzékelését, tapintásos, kinesztikus észlelését, térbeli tájékozódó képességét! Akár céllal, akár céltalanul építkeznek a gyermekek, a geometriai tapasztalatszerzés megvalósul, mert a konstruálás menete, a „csinálás” magában hordozza. Építés, alkotás közben a formák teljessége és nem alkotó elemeik nyilvánulnak meg. Barkácsolás közben, melyhez sok anyagra van szükség, formája, mérete nagyobb változatosságot, több érdekességet mutat. Keresni, kutatni kell, hogy melyik forma mihez hasonlít, mire használható. Lehetőség adódik a formai és méretbeli tulajdonságok kiemelésére. A puzzle játékoknak gazdag geometriai tartalma lesz, ha nem szabálytalan, görbe vonalú metszésekkel daraboljuk fel a választott képet, hanem szabályos síkmértani formákra. A zöldségek alakja nem képviselnek szigorú mértani formákat, mégis pl. az uborkán jobban tanulmányozható a henger felszíne, mint a fahengeren. A növények részei a gyökerüktől a termésükig nagyon gazdag formavilágot képviselnek. Gyűjthető részeiket használjuk fel alkotásra.
43
44 A mintázás, formázás során szerzett tapasztalatok (sodrás, lapítás, gömbölyítés) is a mértani testekkel kapcsolatos. Különleges saját testünk kétoldali szimmetriájának átélése (pl. gimnasztikai gyakorlatok, énekes játékok) közben. A szimmetria élménye szintén sokoldalúan fedezhető fel. Használja ki az óvónők a séták, kirándulások alkalmával adódó lehetőségeket, a bennük rejlő tapasztalatszerzést! Csodáljuk meg az élő – élettelen dolgok szabályosságait, esetleg szabálytalanságait (pl. épületek, kerítések). Erdei kirándulások alkalmával rácsodálkozhatunk a természet szimmetrikus formáira (pl. fák, bokrok, lombkoronája, virágok szirmai), ezáltal észrevétlenül gyakoroljuk a tükör és forgásszimmetria ismérveit. Belső környezetünk, berendezési tárgyaink is segítenek a tapasztalatszerzésben. Az ellentétek művészi megnyilvánulásaihoz sok példát lehet találni a népművészeti alkotásokban is.
A látvány és tevékenység útján szerzett élményekkel, kísérletező tapogatózással adjunk lehetőséget arra, hogy a gyerekek maguk fedezhessék fel a természet apró csodáit, az abban rejlő matematikai összefüggéseket! A fejlődés várható jellemzői az óvódáskor végére: - Az óvónő kérdéseit és kéréseit, gondolatát megértik, követik. - Saját gondolataikat elmondják a matematikai jellegű helyzetekről, problémáról, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, kijavítják. - Ismert tulajdonságok alapján képesek válogatásra, sorbarendezés folytatására, sorbarendezésre. - Értik és helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat. - Össze tudnak mérni két halmazt párosítással. - Tárgyakat meg tudnak számolni tízig. - Másolással képesek a minta alapján megépíteni színben és eltérő nagyságú elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. - Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint szétválogatni térbeli és síkbeli alakzatokat. - Jobbra-balra irányokat megkülönböztetik, értik és követik az irányokat „labirintusban” való tájékozódás. Kapcsolatok más nevelési területekkel - Szoros összefonódást mutat a környezet megismerésével, mert segíti a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, s ezzel segíti értelmi és érzelmi fejlődését. - Az anyanyelvi neveléssel, mert jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képességét. - A közös neveléssel, mert a közös feladat közös élményt jelent a gyermek számára, ezzel erősítve a csoporttudatot, növekszik türelmük önmagukkal és társaikkal szemben, erősödik akaratuk, önfegyelmül.
4.4. A mozgás
Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához
44
45
Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
A nevelés célja: a mozgás megszerettetése, a testkultúra, az egészséges életmód és életvitel megalapozása. Az óvodáskorú gyermekek lételeme a mozgás. Nincs szükség külön motivációra, hiszen képtelen nem mozogni. A fejlődésnek az az időszaka, amikor a legintenzívebben, minden külső kényszer nélkül fejleszthető a mozgáskultúra. Ez nemcsak testi nevelés szempontjából fontos. Azért is, mert a mozgás, a beszéd és a gondolkodás fejlődésének, az önismeretnek, a reális énkép kialakulásának az alapja. Elsődleges feladatunk az önálló tapasztalatok, a mozgásos élmények biztosítása. A mozgás minden formája élményt nyújt, minden egyes új feladat természetes kihívás a gyermek számára. A sikeres végrehajtás növeli az önbecsülést (én képes vagyok rá) és magabiztosságát. A természetes környezetben történő szabad mozgás szinte semmivel sem pótolható. A szabad próbálkozások, sikeresen és sikertelenül végrehajtott cselekvések az elsődleges feltételei, hogy a gyermek alkalmassá váljon a váratlan helyzetben való biztos mozgásra. A természetes környezet által biztosított lehetőségek felhasználása mellett szükség van arra is, hogy a gyermekek a csoportszobában és az udvaron a különböző mozgásformákat balesetmentes körülmények között,kedvük szerint gyakorolhassák, kipróbálhassák önmagukat, felfedezzék testük összes lehetőségeit. A szükséges feltételek megteremtése átgondolt tervezést és következetes végrehajtást igényel az óvónőtől, óvodától. Egy változatos mozgásokra alkalmas tornaszoba tornaszerekkel való felszerelése, az udvar játékszereinek, eszközeinek bővítése sem csak az ötleteken múlik, de nagyrészt azon is. Lehet akadálypályát építeni kötélből, gyűjtött kövekből, farönkökből, ágakból is. Arra kell törekedni, hogy a meglévő lehetőségek, a felkínálkozó mozgásos tevékenységek körét minél változatosabbá, izgalmasabbá és fejleszthetővé tegyük. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megvédésében. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani, teremben vagy szabad levegőn, eszközökkel, vagy eszközök nélkül. A mindennapos testnevelésnek az egészséges testi fejlődés szempontjából óriási jelentőssége van. Fontos, hogy rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító legyen. A természet erőivel – napfény, víz – történő edzés hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni.
45
46 A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Mindehhez objektív és szubjektív feltételekre is szükség van. Objektív feltételek: megfelelő hely biztosítása. Az udvar füves területén vannak kis kapuk, egyensúlyozó gerenda vagy farönk, mászáshoz szükséges kötél, gyűrű, mászórúd, medence a pancsoláshoz. A Visszhang dombon használják ki a téli lehetőségeket szánkózásra, a Belső tó jegén korcsolyázzanak! A természet számunkra rengeteg tevékenységhez kínálja a lehetőséget, csak ki kell használni. Szubjektív feltételek: Az óvodapedagógus személyisége, a testneveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportokban folyó testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakítását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért olyan lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikerének. A mindennapi testnevelés mindennapi tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy 20-30 perc alatt milyen mozgáscsoport gyakorlásával, játékokkal tölti ki az időt. A mozgásfejlesztés szempontjából nem szabad figyelmen kívül hagyni a rossz testtartású vagy az ún. „lúdtalpas” gyermekekkel való speciális foglalkozásokat sem. Azoknál a gyermekeknél, akik keveset mászókáznak, gimnasztikáznak, tornáznak, a hátizmoknál látható jeleit fedezhetjük fel (pl. hanyag tartás). A lúdtalpas gyermekeknél az udvaron is alkalmazni kell a mezítláb járást. Járjanak egyenetlen talajon is! Tornával, játékos gyakorlatokkal (ülő helyzetben, mezítláb, nyújtott vagy hajlított térddel, a lábujjak hajlításával, „karmolással”, a talp „ökölbe” szorításával, mozgatásával, talpgyakorlatok alkalmazásával.). Ülésben taps a talpakkal, papírtépés a lábujjakkal stb. A speciális mozgásfejlesztő gyakorlatokat óvodában szakirányú nevelő vezetésével végzik. A mozgásfejlesztésnek része a népi tánc is, mely fejleszti az izmot, izületet, egyensúlyérzést, érzékelést, ritmusérzéket, zenei hallást. Előnyösen fejleszti a térbeli tájékozódást. A mozgásfejlesztés feladatai: A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, az önértékelés és önbizalom növelése. A nagy- és finommozgások fejlesztése. - A fizikális erőnlét fejlesztése - Egyensúlyfejlesztés - Szem – kéz, szem – láb koordináció - Ritmikus tevékenységekkel ritmusérzék-fejlesztés Testséma fejlesztése: - a testrészek ismerete - a test koordinációjának alakítása - a testfogalom kialakítása
46
47 - a kezesség (lateralitás fejlesztése, a dominancia erősítése) - a gyerekek harmonikus és összerendezett mozgásának fejlesztése A mozgásfejlesztés feltételei: A program feladatainak megvalósításához az óvodapedagógusok teremtik meg a feltételeket. - a mindennapi testneveléskor - a testnevelési foglalkozásokon - a gyermekek által szabadon választott tevékenység közben (csoportszobában, tornaszobában, udvaron) A csoport berendezésénél és az eszközök kiválasztásánál fontos szempont a gyermek életkora és a csoport összetétele. Ismernie kell a csoportba járó gyermekek mozgásszintjét és mozgásigényét és a korosztályára jellemző általános fejlődési tendenciákat. A testnevelés minden csoport számára hetente egy alkalommal, kötött jelleggel folyik, ami azonban nem jelent kényszert. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. - Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. - Cselekvésük gyors, mozgásban kitartóak. - Megszeretik és igénylik a mozgást. - Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak, a szabályokat pontosan betartják. - Megértik az egyszerű vezényszavakat. - A természetes járást ütemes járással változtatják. - 20-30 métert futnak, talicskáznak, egyensúlyoznak, akadályt átugranak (6-8 lépés nekifutással), ugrásukat talajéréskor fékezni tudják. - Kislabdát dobnak. - Labdát vezetnek helyben. - Télen csúszkálnak, korcsolyáznak, szánkóznak. Kapcsolatok más nevelési területekkel - A gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti. - Kapcsolatban van a zenei neveléssel, mert elősegíti az esztétikus mozgás igényét. - A közösségi nevelés és szocializációhoz, mert fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki: kitartás, fegyelmezettség, együttműködés, bátorság. - Előkészíti a vizuális-, a matematikai-, a zenei nevelés és a környezet megismerésére nevelés feladatait, fejleszti a gyermek személyiségét.
4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munkakülönböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
47
48 A vizuális nevelés önmagában is összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást (kollázs, montázs készítést, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és modellezést). Az egyéni fejlettségnek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképességet, elemi képolvasási, térbeli tájékozódó képességeket fejleszt. Segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, elemekkel (szövet, gyapjú), egyszerű munkafogásokkal, technikai elemekkel (nemezelés, batikolás, szövés, anyagozás), rajzolás, festés, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás. Vannak olyan technikák is, melyek használatára a gyerekek maguktól rájönnek, de óvónői támogatás szükséges hozzá, hogy valóban ábrázolási móddá váljék (ilyen pl. az ujjfestés, tenyérrel festés). Feladatunk elsősorban, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre a sokféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Alkotókedve megvalósításához teljes önállóságra van szükség. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, dicséretet adjunk a gyermekeknek. A vizuális nevelés nem merül ki az önálló, spontán gyermeki tevékenységekben, az óvónők is tervezzenek és kezdeményezzenek nagy rajzolásokat, festéseket, agyagozásokat! Ezeket az ábrázolásokat élményszerű utak előzzék meg! Az alkotások inspirálója a valódi élmény. A gyermekek alkotókedve ugrásszerűen megnövekszik. A sok kirándulás, élményszerző séta, kiállításlátogatás ösztönzően hat, munkakedvük fokozódik. Óvodásaink számára a szabad rajzolás az egyik legjelentősebb önkifejezési mód. A szabad rajz fejlődéséért a lehetőségteremtéssel, gazdag élménynyújtással és érdeklődő, lelkes hozzáállással tehetünk a legtöbbet. Elismerő szavainkkal további alkotásra ösztönözhetjük a gyermeket. Az ábrázolás „műhely jellege” megadja a gyermekeknek a választás, döntés lehetőségét, azt, hogy kipróbálhassa saját ötleteit. A gyermek alkotó kedvét, vágyát nem lehet egy nap szűk intervallumába szorítani. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért kreatívan vegyen részt az ábrázolásban.
Nagyon fontosnak tartjuk nap mint nap megkeresni a módot arra, hogy a gyermek lássa, tapasztalja, megismerje az általa használt anyagok sokszínű tulajdonságát, változtathatóságát (pl. hogyan lesz a száraz anyagból jól alakítható, formálható nedves anyag vagy hogyan lesz az újság, burgonyából, répából dúc). Ezeket a munkálatokat előttük végezve, őket is bevonva valósítjuk meg. A festés állandó lehetőség a gyerekek számára. A csöpögtetés, a vonalvezetés jó alkalmat ad a színek varázsának megismerésére. Nagy élmény, amikor a gyermek azt ismeri fel, hogy új színeket hoz létre, hogy keze mozdulatával összefutnak, mélyülnek vagy derülnek a színek. Festhessen, ragaszthasson, nyomdázhasson, tépkedjen vagy vághasson, ha kedvet érez hozzá. A tevékenység befejezésével rakjon rendet maga után (söpörjön, törölje le az asztalt). Fordítsunk nagy gondot arra, hogy a gyerekeket az ábrázolással kapcsolatos munkába is bevonjuk. Ilyenek: festék hígítása vagy keverése, festékecsetek-, tálak kimosása, agyag begyúrása, ceruzák hegyezése, sepregetés, feltörlés, a kész munka felrakása. Alkalmanként végezzenek témavezérlésű munkákat (pl. ajándék anyák napjára)!
48
49 Az agyagozás, szövés, hímzés során lehetőség nyílik a régi mesterségekkel való megismerkedésre. Az emberi fáradtságos munka megbecsülése alakul ki ily módon a gyerekekben, hisz mindezt ő is kipróbálhatja (pl. vázakészítés, terítőszövés, babaruha hímzés, batikolás, nemezelés). Az óvónő működjön együtt a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben, ő is készítse el saját terítőjét, bábuját, festményét vagy agyagfiguráját! Szemléltesse a technikai eljárásokat, így adva példát, figyelve arra, hogy fejlődjön esztétikai érzékük! Az óvónő jelenléte és a gyermek választási lehetősége a technikák közül biztosítja, hogy a kevesebb élménnyel, bizonytalan technikai ismerettel rendelkező, gátlásosabb gyermek nem szégyenül meg, így kiküszöbölhető a kudarchelyzet. Az ábrázolási technikák számtalan lehetőséget biztosítanak a cselekvési képesség fejlesztésére, pl.: - Manuális érzékelés: gyöngyfűzés, szövés, hajtogatás, tépés - Finommotoros mozgás: agyagozási és nyomdatechnikák, csöpögtetés - Színészlelés fejlesztése: akvarellel való festés száraz és vizes lapra, textilre csöpögtetés, vonalvezetés, folthagyás, kollázs, montázs Ritmus és díszítőérzék fejlesztése során a szépérzékük, variáló, kombináló, képalakító kézségük formálódik, mely által fantáziájuk, ízlésviláguk. Térészlelésük fejlődik a fent felsorolt technikák alkalmazásánál, a sok-sok rakosgatásnál, a makett készítésnél, a természetes megfigyeléseknél. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - A gyermekek ismereteik, gondolataik kifejezése bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. - Szívesen, saját kezdeményezésre is ábrázolnak. - Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. - Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. - Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, a legegyszerűbb mozgások jelzései. - Közös munkák értékelése során véleményt nyilvánítanak.
Kapcsolatok más nevelési területekkel - Szoros kapcsolatban áll a környezet megismerésére neveléssel, mert lehetőség nyílik a színek, formák, anyagok, természeti tárgyakkal való ismerkedésre. - A matematikai neveléssel, mert az ábrázolás területén szerzett ismeretek, tapasztalatokat a különböző matematikai játékok során alkalmazni tudják (téri viszonylatok, síkformák). - Az anyanyelvi neveléssel, mivel a vizuális nevelés során a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazása folyik.
4.6. Ének, zene, énekes játék
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép lelkében az ének, az hallja a másik énekét is szépnek.” 49
50 (Babits Mihály) A zenei nevelés a zenei képességek fejlesztésén túl sokféle tevékenységet foglal magába. A dalok éneklésétől, a dalok játékok eljátszásán, a hangszerekkel való improvizációkon, a rögtönzött zaj és ritmust keltő eszközök használatán és a hangszerkészítésen keresztül a zenehallgatásig. A zenei hallás fejlődése teljes egészében a személyiség fejlődésének menetétől függ. A képességektől, hogy milyen könnyen és gyorsan sajátítja el a gyermek az ismereteket. Az ismeretek megszerzése hozzájárul a képességek további fejlődéséhez. A körjáték, a mozgás, a tánc állandó aktív cselekvést kíván. A gyerekek a már megtanult mozgásokat, gyakorolt dalokat szívesen élik újra. Az ismert szerephelyzetek, a térérzékelés gyakorisága által, zenei aktivitásuk fokozódik. A zenei hallás, ritmus és formaérzék-fejlesztés, a beszédhanggal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, a játékos képességfejlesztés, a mondóka, gyermekjátékok, táncok, dalok és népdalok tanulása, az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. Ugyanakkor elválaszthatatlan más képek zenéjétől. Dalainkat és mozgásanyagunkat a környezet megismerésére nevelésben, mese- vershez, matematikai játékokhoz, ábrázoláshoz és testneveléshez kapcsoljuk. Szorosabban a környezeten belül az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokhoz, hagyományokhoz. A meséhez és vershez, mert közös bennük a ritmus, sőt a versek szövege, ritmusa kapcsolható az egyéb képességfejlesztőkhöz. Feladataink: - A képességek fejlesztése a mozgás - hang - szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei kreativitás fejlesztése, amily az improvizációt támogatásával történik. - Tanítsuk meg a gyermekeket tisztán, kifejezően, örömmel, átélten énekelni! - A dalanyag választásához ismerni kell a csoport érdeklődését, befogadóképességét, éneklési készségét. Kodály Zoltán úgy fogalmazott, hogy a „zenei méreg” ellen csak jó zenével lehet védekezni. Ezért kell arra törekedni, hogy a gyermeket minél több értékes zenei hatás érje. - Nagyon fontos az érdeklődés felkeltése, motiváció az új dal befogadása iránt. Ha szükséges, alkalmazzunk szómagyarázatot, röviden beszéljük meg a dal mondanivalóját! - A mintaszerű bemutatás elsődleges, szép, helyes artikulációval, szövegkiejtéssel, kotta nélkül. - A jó hangmagasság rendkívül fontos, olyannyira, mint a szép, érthető szövegejtés. A félreértések, félrehallások miatt sokszor helytelen szöveggel énekelnek a gyerekek. A szép artikuláció közben a gyermekekre tekintsünk, hogy szinte az „óvónő ajkáról ihassák a szót”. Mindezek csak akkor valósíthatók meg, ha az óvónő képes fejleszteni magát és vállalja az önművelés kötelezettségét. Dalok, játékok, táncok eljátszása empátiát, kreativitást kívánnak a gyerektől. Fontosnak tartjuk annak az erősítését, hogy a mondókával, énekkel, zenével, tánccal is lehet játszani. A játék elemei, jegyei itt is érvényesek, ezért úgy érezzük, hogy ezek megvalósítása még kötetlenebb formát kíván. A zene „átmossa lelkünket” (Forrai Katalin). A hét bármely napján a játékidő keretein belül játszanak a dalokkal, körjátékokkal, zenével, néptánccal. Nagyon fontos, hogy a részvétel önkéntes legyen, elsősorban a gyerekek spontán kezdeményezésére építsünk! A „zene sarokban” a polcokon legyenek elhelyezve a ritmushangszerek, a tanult népi játékok és körjátékok eszközei, kellékei, hogy ezeket a gyerekek bármikor használhassák!
50
51 Ezek a feltételek biztosítják az improvizációs készség fejlődését, a zenei önkifejezés, a spontán éneklés és mozgás lehetőségét. Ez sok egyéni ötletet hoz felszínre (pl. önmaguk alakítanak zenekart, karmestert választanak, színházast játszanak, melyre a gyerekeket motiválhatja a kékfestő szoknya, kötények, fátylak, fejdíszek, kalap). A kis és nagy ünnepek hangulata, előkészületei megkívánják a zenehallgatást, a daltanulást, az énekes játékok élvezetét. A karácsonyi dalok, a Mikulást váró, a húsvétot előkészítő, a március 15-ét ünneplő dalok, anyák napjához, születésnapokhoz kapcsolódó dalok nem maradhatnak ki. Az évszakokhoz kötődő tavaszköszöntő, esőváró, naphívogató, szüretelős dalok és dalos játékok is részei az óvodai életünknek, ugyanúgy, mint a zene spontán megjelenése. Sokféle játékszituáció, tevékenység van, melyeket a gyerekek önkéntelenül ismert dalokkal kísérnek. A spontán ritmus vagy dallam kitalálása is alkalomszerűen, magától kialakuló jelenség játék közben, amely sűrűsödik a nagy érzelmeket kiváltó események, ünnepek közeledtével vagy az önfeledt tevékenységek közepette. „Az ember egész életére képes megőrizni a gyermekkorban rátapadó szavakat, hangulatokat, emlékképeket, amelyek aztán érett korban válnak igazi szellemi tulajdonná. Így az alvó csírák virággá nyílnak. Tudjuk, hogy nem rációba, hanem az érzelmekbe elvetett alvó csírák hajtanak ki később, ám a virágzáshoz szükséges ez a korai vetés.” A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Szeretnek énekelni, maguk is kezdeményeznek éneklést, énekes játékokat. - Tudnak tisztán énekelni egyedül és csoportosan, dallammotívumot visszaénekelni. - Értik a fogalompárokat és képesek azokat mozgással alkalmazni. - Szívesen kitalálnak dallamot, mozgást, ritmust, játékot. - Elfogadják az énekléshez, zenéléshez megkívánt viselkedési szabályokat. - Egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják. - Ütőhangszereken a ritmust, egyenletes lüktetést, motívumhangsúlyt képesek érzékeltetni.
Kapcsolatok más nevelési területekkel - Alapvető és átfogó kapcsolatot mutat az anyanyelvi neveléssel, mert az éneklés a zenei anyanyelv megalapozását segíti elő. - A testi neveléssel, mert a gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. - Az irodalmi és matematikai neveléssel. - A közösségi neveléssel, mert a zenei nevelés közösségi érzésüket, magatartásukat kedvezően alakítja.
Gyermektánc „A mozgással való megismerkedést abban a korban kell elkezdeni, amikor az élmények életre szóló emlékké vésődnek a gyermekek agyában, érzelmi emlékezetében.” (Pappné Vencellői Klára) A zenei nevelésünk alapja a közös ének, ez irányítja az együttmozgást. A népdalokon, népmeséken, népi játékokon túl megismertetjük a gyerekekkel a gyermektánc egyszerű motívumait. Ezek a játékos foglalkozások erősítik az egyűvé tartozást a gyermekekben. Nem hiányozhat a humor, a furfang, a találékonyság, a tisztelet egymás iránt. A táncmozdulatok egyre tökéletesebb mozgást, a mozgások koordinációját követelik a gyermektől. A mozgási
51
52 képességek elsajátítása utánzással történik, ezért az óvónői minta segíti a gyermeki mozgás fejlődését, tökéletesedését. A szöveg, a ritmus és a mozgásérzet együttes hatása öröm a gyermek számára. Legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyerekek szeressék meg a zenét, a zenére feloldódva, önfeledten tudjanak táncolni! A táncnak nagyon sok személyiségfejlesztő hatása van. A tánchoz kapcsolódó népijáték-dalok önszabályozó, önnevelő képességüket fejleszti. Fegyelmező, de ugyanakkor serkentő ereje is van. A dalok éneklése, a zenehallgatás és a mozgás megosztott figyelmet kíván. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egyidőben többféle tevékenységre válik képessé. Az énekre, lépésekre, zenére való tudatos ráfigyelés finomítja a megfigyelőképességet, mozgása közben érzékeli a ritmust, visszaemlékszik a lépésmotívumokra, gondolkodik azon, hogy helyesen táncolta-e, játszotta-e az adott játékot. A tánc hatására fejlődik az ügyesség, gyorsaság, hajlékonyság, rugalmasság, helyes testtartás, kultúrált mozgáskészség. Ehhez nagyon fontos, hogy az óvónő által átadott mozgás, népdal, játék érzelmileg, lelkileg átélt legyen, vagyis élményt nyújtson. Az óvodapedagógus rendelkezzen alapvető szakmai felkészültséggel. Jó pedagógiai és formaérzékkel minimális motívumkinccsel már lehet variációkat tanítani. Ezáltal hangulatosabbá tehetjük az ünnepi alkalmakat. A feladat meghatározásánál vegyük figyelembe: - a gyermek életkorát - szakmai színvonalát - a gyakorlás szükségességének idejét, módját - a személyes élmény varázsát, lendületét - a térbeli helyzetet, mozgásirányt - hangulati különbséget A párostáncok igazán alkalmasak a jóbarátság, a játszópajtási viszony felfedezésére, örömének kifejezésére. Fordítsunk gondot különösen a: - térre, tempóra, testtartásra, különösen a karokkal, kezekkel Gondoljunk a motívumra, haladásra, körformára, arckifejezésre, éneklésre. A táncok gyakorlásához kihasználjuk a tornaterem adta lehetőségeket. A begyakorolt táncot vagy mozgásos játékot bemutatjuk az óvoda többi csoportjának, szülőknek és az önkormányzat által szervezett idősek napján. A zenében, a mozgásban feloldódó, önmagát kifejező, boldog gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk, eredményünk egyaránt.
52
53
4.7. Munkajellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszközeként a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). Aktív tevékenység: a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája Az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
Az óvodás gyermek számára a munka játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Ez az a terület, ahol a gyermek az erőfeszítéseinek eredményét közvetlenül érzékelheti, átélheti. Ez a visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, mely tovább ösztönzi a gyermeket. A különböző munkafajták: - önkiszolgálás - naposi teendők - a gyermek sajátos személyiségével kapcsolatos munkák - a csoport érdekében elvégzett munkák - kerti munkák - minden olyan munka, amihez kedvük van és testi épségüket nem veszélyezteti Nevelési céljaink elérése érdekében igyekezzünk felhasználni a gyermek önkéntességét, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését! A munka éppúgy szolgálja az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését, mint a személyiségfejlesztését és ha mindez pozitív élmények forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel-lélekkel fogják végezni. Nagyon fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység soha ne legyen kényszerített feladat, hanem önállóan választható! Legyen természetes dolog, hogy a csoportban mindenki dolgozik, a szükséges egyéniségének és kedvének megfelelően. A munkavégzés ne időszakonként, hanem rendszeresen és folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokban! Ki kell emelnünk az önkiszolgálást,, aminek az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek a magukkal kapcsolatos teendőket: - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időponttól próbáljanak önállóan végezni. Hagyjuk őket, hogy képességeik alapján a korunktól függetlenül akkor végezzék az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá vagy kedvük van hozzá! Tanuljanak meg önállóan dönteni, a feladatokat egymás között megosztani! Óvodánk udvarát tartsák rendben! Söpörjék össze a lehullott leveleket! Öntözzék a virágokat!
53
54 Gyűjtsenek magvakat, amit a következő évben elvetnek! Töröljék le a kerti padokat stb. Tartsák tisztán a játékaikat, ha tudják javítsák meg! Ünnepek előtt segítsenek a játékpolcok rendbe rakásánál, díszítsék fel a csoportszobáikat! A csoportban lévő növényeket gondozzák! Minden csoport alakítson ki élősarkot! Udvarunk biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy tavasztól őszig tevékenykedjenek a gyermekek és közben rengeteg tapasztalattal és ismerettel gazdagodhatnak. Ehhez szükséges, hogy az eszközök megfelelő mennyiségben és minőségben bármikor hozzá férhető módon álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: - Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzet tevékenységet (tálalás, terítés, seprés, virágöntözés)! - Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket! - A munkaeszközök számára biztosítson helyet, ahol bármikor elérhetők!
54
55
V. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg:
Minden gyermeket érintő döntésben „ a gyerek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg. A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van , hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön. A gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben. Sajátos nevelést igénylő gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónő kötelessége.
Célunk: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Elveink: Mindenek előtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal.
Figyelembe vesszük: Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára
Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén:
1. szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk A gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadására. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése . Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztésre.
55
56 2. szint: Gyermekvédelmi felelős szintje Ahol a pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése zajlik. A meglévő információk alapján a gyermekvédelmi felelősnek lehetősége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévő szülők felé a kapcsolattartásra a családsegítő szolgálat felé.
3. szint: Óvodavezető szintje Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése. Akinek feladata határozottan felvenni a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.
5.1. Gyermekvédelmi munka az óvodában Köztudott dolog, hogy minden ember különbözik a másiktól – temperamentumában, értelmi szintjében, bőre színében stb. ezt a másságot megfelelő tolerancia híján felnőtt emberek sem tudják mindig elfogadni. A gyermekek azonban sokkal nyitottabbak. Nem ütköznek meg azon, hogy van a csoportban szemüveges, beteg, dadogós vagy pösze. Amikor egy gyerek negatívan nyilatkozik ezekről a jelenségekről, véleménye már felnőtt közreműködését tükrözi. A mozgáskorlátozottat akkor csúfolják társai, ha mi óvónők figyelmen kívül hagyjuk a gyermek testi adottságait, és elvégezhetetlen feladattal bízzuk meg, ha a hiperaktívtól szótlan ülést kívánunk, vagy a halláskárosultat figyelmetlennek tituláljuk, holott csak nem hallotta a feladatot. Az óvónő elfogadó, segítő magatartása láttán a gyerekek nem veszik észre, hogy társuk: - biológiai, - pszichés vagy - szociális hátrányok miatt „más” mint ők, hogy ezek a gyerekek „fejlődésükben gátoltak, akadályozottak” – azaz veszélyeztetettek. A gyermekvédelmi tevékenység cél-és feladatrendszerének meghatározásánál a következő kifejezésekkel gyakran találkozunk: - képességek, készségek; - hátrányos helyzet, - veszélyeztetett gyermek, - esélyegyenlőség biztosítása, - korrekció, prevenció.
5.2. A gyermekvédelemmel kapcsolatos cél- és feladatrendszer A pedagógusok kompetenciája, hogy ismerjék a csoportjukba járó gyerekek képességeit, készségeit, adottságait, felismerjék a már említett különbözőségeket - akár pozitív, akár negatív irányban mutatkoznak meg ezek. Az óvónők dicsérjék, buzdítsák a pozitív megnyilvánulásokat, a kimagasló teljesítményeket anélkül, hogy „kis kedvenceik” lennének. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében viszont előítélet mentesen segítsék, fejlesszék a hátrányokkal küzdő gyermekeket képességeik, egyéni fejlettségük figyelembe vételével.
56
57 Ha a felnőtt elmarasztal, megbélyegez azzal elveszi a gyermekektől a lehetőséget, hogy megtapasztalhassák egymást, hogy felfedezzék azt a sok értéket, ami egy másik gyermekben rejlik – legyen az akár beteg, dadogós, visszahúzódó, vagy agresszív. Óvodánkban a rendelkezésünkre álló pedagógiai eszközök segítségével – pl. szakemberek bevonásával – biztosítjuk a „hátrányos helyzetű” gyermekek speciális ellátását. Az óvónők megteremtik számukra azokat a körülményeket, amelyekben képességeikhez mérten fejlődnek, formálódnak – ezzel biztosítják számukra az esélyegyenlőség lehetőségét. A „másság” felismerésén, korrekcióján túl gyermekvédelmi tevékenységünk kiterjed a megelőzésre is. Az óvónők feltérképezik a családi, és óvodai élet „veszélyes” pontjait, amelyek a későbbi „hátrányos helyzet” kialakulásához vezethetnek (pl. túlzott engedékenység, italozó szülők, következetlen nevelés, ingerszegény környezet, elhanyagoló bánásmód, agresszió a családban).
5.3. Az óvodapedagógusok feladatai a gyermekvédelemben Az óvodavezető feladatai: Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. Évente egy alkalommal értékeli és minősíti a gyermekvédelmi munka eredményességét. Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelő intézkedéseket megteszi. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.
Az óvodapedagógusok feladatai:
1. prevenciós feladatok - Ismerkedjünk meg a leendő óvodással még óvodába kerülése előtt, így már előre képet kapunk a gyermek családi helyzetéről, közelebbről megismerjük a szülők egyéniségét, gondolkodásmódját. - Egyéni beszélgetések során alakítsuk a család életvitelét, nevelési gyakorlatát. A szokásrend hiánya miatt a gyermekek rendszertelenül étkeznek, késő éjszaka fekszenek le, későn érkeznek óvodába stb. - Szülői értekezleten ösztönözzük a szülőket az erkölcsi normák megszilárdítására a családban. Ne csak szóval neveljenek, hiszen a gyerekek elsősorban a felnőttek viselkedését, magatartását másolják le. Mutassanak példát, hogyan üdvözöljünk másokat, miként lehet a konfliktusokat békés úton kezelni stb. - Fiatal szülők nevelése, módszertani segítsége (előadások szervezése, ahová pszichológust, fejlesztő pedagógust hívunk). Hangsúlyozzuk, hogy a játék az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége. Tanítsuk meg játszani gyermekünket! Fedezzük fel az együttjátszás örömét – ne csak számítógép mellett.
57
58 - Tartsunk nyílt napokat, amikor a szülők betekinthetnek az óvoda életébe, elleshetnek nevelési módszereket. - Szervezzünk szülő-gyermek napot, közös kirándulást – amikor kötetlen formában beszélgethetünk a családi gondokról, a gyermeket érintő problémákról. 2. Korrekciós feladatok A szülők gyermekük közösségbe kerülésekor – beiratkozáskor, vagy az első családlátogatás alkalmával – ha szorongva is, de beszélnek gyermekük estleges problémájáról. Ebben az esetben az óvónő korrekciós munkáját rögtön megkezdheti. Ám a szülők és az óvónő együttműködése nem minden esetben zökkenőmentes. Ha a gyermek problémája nem szembeötlő; ha a szülő túlzottan elfogult gyermekével szemben; nem érti meg a felmerült problémát, ilyen esetben nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el az óvónő véleményét. Ilyenkor is kérjük szakember segítségét egy beszélgetés, tájékoztatás erejéig. Az óvónő feladatai a következők: - Tájékoztassa a szülőket a felmerült probléma mibenlétéről, ismertesse velük a kidolgozott fejlesztési tervet. A beszélgetés során az óvónő tartsa szem előtt, hogy a szülőket érzékenyen érinti gyermekük problémája, ezért legyen velük szemben megértő, tapintatos, segítőkész. - A legtöbb óvoda nincs berendezkedve a „hátrányos helyzetű” gyermekek speciális fejlesztésére. Az óvónő fejlesztő munkájához kérje szakemberek segítségét, szervezze meg a foglalkozások időpontját (ki, mikor megy logopédushoz, fejlesztő pedagógushoz, nevelési tanácsadóba, családterápiára stb.). - Bonyolítsa le az egészségügyi szűrővizsgálatokat csoportjában (fogászat, védőnő látogatása, általános orvosi vizsgálat évente). - A „hátrányos helyzetű” gyermekek speciális ellátásán túl, mérje fel kik azok a gyerekek, akik beilleszkedési zavarral, magatartási problémákkal küszködnek, vagy kimagasló képességgel rendelkeznek csoportjában. Vezessen ezekről a gyerekekről személyiséglapot. Az egyéni bánásmód elvét követve foglalkozzon velük differenciáltan, biztosítson számukra foglalkozásokon is plusz feladatokat, hogy érdeklődésüket fenntartsa. Az óvodai gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermekvédelmi felelős egész tevékenységét hassa át az a törekvés, hogy az óvodai program „Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység” című fejezetében leírtak maradéktalanul megvalósuljanak az intézményben. Elsődleges feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek koordinálása. Vegye fel a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, egészségügyi szakemberekkel. Munkájához készítsen éves tervet, amelyben regisztrálja az adott tanév „hátrányos”, illetve „veszélyeztetett” gyermekeit; jelölje ki a felzárkóztatásért felelős pedagógus, tervezze meg a szervezési feladatokat. Kolléganőit folyamatosan tájékoztassa a munkájuk során elért eredményekről, a gyermekvédelemben történt változásokról (törvények módosulása). Vegyen részt esetmegbeszéléseken, gyermekvédelem témakörben tartott előadásokon. Legyen kreatív, kezdeményezze olyan új programok bevezetését az óvodába, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését biztosítja. (Családinap, apanap az óvodában). Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónőkkel. 58
59
A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónőkkel együtt. Törekvései arra irányuljanak, hogy az intézményben az inkluzív pedagógiai szemlélet napi gyakorlattá váljon! Munkájával segítse elő a gyermekek jogainak érvényesülését!
59
60
VI. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az Alapprogramban A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére fejezetben leírt fejlettségi szint Kapcsolat azon intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei), gyermekjóléti szolgálatok, és az óvodai élet után az iskolákkal, melyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.
6.1. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei - A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. - Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. - Az óvoda és a családokban folyó nevelés sajátosságok kölcsönös megerősítése. - A szülők, és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. - Közös célok megvalósítása az együttműködési szabályainak betartásával. - Az óvoda a gyermek és a program érdekében elfogadó, kezdeményező, amely az egyenrangú kapcsolat alapja.
6.2. Partnerközpontú együttműködés Az óvoda nevelő-fejlesztő munka során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermek egyéni fejlődésének ütemét, személyiségét, annak érdekében, hogy őszintébb, kreatívabb és felszabadultabb felnőttekké váljanak. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Az óvoda csakis akkor működik eredményesen, minőségi szinten, ha megismeri partneri igényeit-, elégedettségét- és elégedetlenségét. A partnerközpontú óvodai nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermekekkel, a szülőkkel mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást kell gyakorolni a szülőre. Az óvoda és a család együttműködése egyenrangú nevelőtársi viszonyban kell, hogy működjön, amelynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés kapcsán: - A gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása. 60
61 - A szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának kell értelmezni. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alappillére.
6.3. Kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában Formális
Informális
Családlátogatás
Napi beszélgetések
Értekezletek
Falitáblán közérdekű hírek
Fogadóóra
A szülők pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése – óvodapedagógiai példa
Nyílt napok SZMK
Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával, (pszichológus, orvos, fejlesztő pedagógus stb.)
„Véleményláda” Kérdőívek Közös ünneplések Munka délutánok Sportdélutánok-, napok Szabadidős programok
61
62
6.4. Az együttműködés lehetséges tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőség Beiratkozás
Családlátogatás
Óvodakezdés
Szülői értekezlet
Nyílt napok
Cél
Munkaforma
- Ismerkedés az óvodával
Egyéni beszélgetés
- Anamnézis felvétele - Gyermek életkörülményeinek megismerése - ismerkedés az óvodai élettel - minél fájdalommentes elvállás a szülőtől - szülő-gyermek kapcsolat megismerése - bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt - óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése – egye-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése – óvoda programjával való ismerkedés – egy probléma köré csoportosult szülők fóruma - 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba - Megfigyelési szempontok szerkesztésével a szülőóvónő partner kapcsolat mélyítése
Játék a gyermekkel egyéni beszélgetés
Közös játék, tevékenység gyermekkel
közös szülővel,
- Értekezlet
- Előadás
- Csoportos értekezlet
- Helyzet-megbeszélés megfigyelés közös megbeszélés egyéni problémák megbeszélése
egyéni
62
63
Családi játékdélután
Családi sportrendezvények
Munkadélután
Mikulásvárás
Adventi készülődés
Kapcsolattartási lehetőség
Családi kirándulás
Anyák napja
Cél - szülő-gyemek kapcsolat megismerése - közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése - a játék elsődlegességének megerősítése a szülőben
Munkaforma Közös játék (barkácsolás, kézművesség, versenyjátékok, közös mesejátékok)
- közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése - az óvoda közösségi szellemének ápolása - kellemes hangulatú beszélgetések kezdeményezése
Óvodán belüli csoportok közötti vetélkedés
-
Szervezés Közös ünneplés
az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával óvodacsalád kapcsolat mélyítése - óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése - a csoportok adventi gyertyagyújtása szülőkkel együtt, közelebb hozza a családi ünnep - a közös készülődés elősegíti a karácsony eredendő mondanivalójának előtérbe kerülését
Közös munkatevékenység, Beszélgetés
Játékdélután Közös éneklések, dramatizálások szülőkkel munkadélután
Cél Munkaforma - egészséges életmódra Kirándulások, séták, túrák nevelés - szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés - közös beszélgetések kezdeményezése - közös élménnyel óvodai kötődés erősítése - meghitt közös együttlét Közös együttlét - családi kapcsolatok erősítése
Az együttnevelés alapfeltétele a családdal való együttműködés
63
64
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait Intézményekkel az óvodába lépés előtt, alatt, és után Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében Feladatellátás szerint A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését, a velük
6.5. Az óvoda és iskola kapcsolatának elvei A Visszhang Óvoda és az Illyés Gyula Általános- és Zeneiskola a már előbbiekben említett „Tihany és Környéke Közoktatási Intézményi Társulás” tagjai. Mindkét intézménybe sok gyermek érkezik a környező falvakból. Az óvodánkból kikerülő nagycsoportosok éppen e településbeli szóródás miatt ill. a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve több iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat. Pl. a balatonfüredi általános iskolák ill. a helyi általános iskola közül választhatnak. Az iskolaválasztást minden esetben nyíltnapok előzik meg. A tihanyi Illyés Gyula Általános- és Zeneiskolával mindig jó kapcsolatot ápolt óvodánk. Az intézményekben folyó oktató-nevelő munka iránt kölcsönösen érdeklődtünk, programjainkat összehangoltan terveztük,-igyekeztünk minél több kapcsolódási pontot találni. Az elmúlt évek során egyre inkább hagyománnyá vált olyan programok szervezése, ahol óvodások és iskolások együttesen vettek részt / Illyés –nap az iskolában; a ballagó nyolcadikosok elköszönése óvó nénijüktől; emlékezés Pintér Pálné tihanyi meseíróra; kis muzsikusok az óvodában; stb./ Törekvéseink - a két intézmény mind szorosabb együttműködésével - az iskolakezdés megkönnyítésére irányultak. Az óvoda-iskola közötti átmenet támogatása A társadalmi változások, az új kihívások, a pedagógussal szemben támasztott elvárások ill. a rugalmas beiskolázás lehetősége (Az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre) arra ösztönöztek bennünket, hogy az óvoda-iskola átmenet kérdését újraértelmezzük. Szándékunk, hogy új módszerekkel, megújuló szemlélettel közelítsük meg a témát – egybeesett azzal a pályázati lehetőséggel, ami segítséget nyújtott elképzeléseink megvalósításához: „ A kompetencia alapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben”. Pályázatunkban kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk a témának, ezért is választottuk átfogó intézményi innovációnknak az óvoda-iskola közötti átmenet támogatását.. Programunkban már említést nyert, hogy nevelőtestületünk valamennyi tagja.részt vett a pályázat által biztosított tanfolyamokon. Az ott szerzett ismereteket,tudást közvetett vagy közvetlen módon hasznosítjuk a témához kapcsolódva. . A kérdéskör átgondolásakor első feladatunknak tekintettük szakmai közösség létrehozását a két intézmény között. Ez az innovatív lépés meghatározó a további közös munkát illetően. A két intézmény képviselői ugyanis minden évben megtervezik,bővítik a közös programokat, új módszerekkel próbálják változatosabbá tenni azokat. Közös munkájuk eredménye már az 64
65 elmúlt időszakban is megmutatkozott a programok bővítése terén. Pl.: Tökszüret az óvodában; táskamustra az első osztályban; tanító néni részvétele az erdei óvodában; óvó néni hospitálása az első iskolai napokban. Meggyőződésünk, hogy oktató-nevelő munkánkkal - közvetett módon -akkor segítjük leginkább az iskolai beilleszkedést ha a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyisége teljes kibontakozását támogatjuk. Feladatunk a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése. Az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat.
6.6 Az együttműködés egyéb formái
Tihany Község Önkormányzata Németh László Művelődési Ház
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka
Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások szervezése; rendezvények látogatása) A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)
Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal
Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)
65
66
VII. AZ ÓVODA MUNKARENDJE Az óvoda munkarendje: Az óvoda nyitva tartása: 7 – 1700 óráig. Óvodánkban a napi tevékenységeken kívüli szolgáltatások: -Logopédus: a beszédhibák megelőzése, felismerése, korrekciójára irányuló tevékenység, a beszéd, hang, nyelvi zavarban szenvedő gyermek egész személyiségét érintő pedagógiai jellegű gyógyító nevelés. -Fejlesztőpedagógus: részképesség-gyenge gyermekek korai fejlesztése, iskolára előkészítése, komplex terápia, mely a tanulási és viselkedészavarok megelőzését, felismerését, rehabilitációját foglalja magában. -Mozgásterapeuta: a nagymozgás fejlesztése, melyet megelőző, gyógyító és helyreállító hatások elérésére alkalmazunk. Szervezési feladatok
Integrációt elősegítő csoportalakítás: arányos elosztás Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása
66
67
Felhasznált irodalom 1. Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék – Mozgás - Kommunikáció 2. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelés 3. Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Dr.Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Preventációs Óvodai Program 4. Karczewicz Józsefné – Major Aranka – Miehle Anna: Hétköznapi varászlatok Óvodai nevelés Freinet – elemekkel 5. Eperjes Barnáné – Zsámboki Károlyné: Freinet Itt és Most 6. Zsámboky Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel 7. Berczik Sára: Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika
67
68
Záradék Alkalmazotti közösség elfogadásának időpontja:
2013.augusztus 30.
Szülői Szervezeti véleményezésének időpontja: 2013.augusztus 27.
68
69
I. SZÁMÚ MELLÉKLET: A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, JEGYZÉKE. Tevékenység
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Vers, mese, báb, drámajáték
Eszközök - magnó, CD lejátszó (csoportonként) - CD lemezek, kazetták - ritmusbotok, népi ütő- és rázóhangszerek - triangulum (különböző méretekben) - csörgődob, ujjcintányér, kasztanyetta, dobok, cintányérok, tökcsörgő, köcsögduda, csettegő - xilofon, harangjáték, csőkolomp - száncsengő, csengősor - rögtönzött hangszerekhez: dobozok, termések, különbözö alapanyagú tárgyak - népi játékok kellékei: szalmakalap, filckalap, kendők, zsebkendők, kiskötény, bő szoknya, mellény, bot, stb. - különböző maszkok, fejdíszek - felnőttek játékához: - szintetizátor - furulya (csoportonként) - „A” síp vagy hangvilla - képes mesekönyvek - mesepárnák, meseszőnyeg, mesekígyó - meseládika bábokkal és tartozékaikkal - bábparavánok felnőttnek és gyereknek csoportonként - ujjbábok, síkbábok, fakanálbábok csoportonként - felnőtt méretű kesztyűbábok - tölcsérbábok, marionettek (felnőttek játékához) - árnyjátékok síkbábjai - árnyjáték eszközei (feszített vászon, lámpa) - gyermekek árnyjátékához eszközök - textilek rögtönzött bábokhoz, különböző anyag minőségben - bábtartók - kalapok, sapkák, kendők, fejdíszek, koronák, stb. - jelmezek (vállkendő, palást, köpeny, hosszú szoknya, stb. - gyermekek szerepléséhez különböző eszközök (igazolvány tokok, táskák, mappák, stb.) - textil állatfej maszkok - nagyméretű szegett, nem gyűrődő anyagok 4-5 színben - hangkazetták drámajátékhoz használható hanghatásokkal, aláfestő zenékkel, zörejekkel
69
70 - magnó, CD lejátszó Tevékenység
Mozgás
Rajzolás, mintázás, kézi munka
Eszközök Udvari játékhoz - mászókötél, gyűrűhinta (csoportonként) - egyensúlyozó gerenda, csúszda, rönklépők, kugli, teke - rugós billegő, falovacska - mászóház, mászóka - focikapuk, kosárpalánk, röplabdaháló - gyermekkerékpárok - rollerek - gólyaláb - tollas-, tenisz felszerelések - műanyag motorok, guruló járművek kicsiknek - tipróka - poly-ball Csoportszobai, tornaszobai eszközök, játékok - szivacshinták - összerakható, mobil testnevelési eszközök - padok, egyensúlyozó deszkák, alacsony gerenda - zsámoly, svédszekrény - bordásfal - labdák (medicin-, kosár-, röplabda, foci) - tornaszőnyeg - ugrókötelek - tornabotok, karikák, babzsákok, kendők, szalagok, szalagos botok, gumiszalagok - WESCO típusú tappancsok, téglák, hengerek, alagutak - egyensúlyozó tölcsér, egyensúlyozó tárcsa - bújócskacső - trambulin - ugráló labdák - bokszzsákok Gyurmázáshoz - plasztilin, liszt, só, olaj - gyurmázótáblák, különféle segédeszközök (sodrófák, mintázók, fokhagymaprés, stb.) Rajzoláshoz - zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak - akvarellkréta vagy ceruza - rajztábla Festéshez - gombfesték, tempera, textil- és üvegfesték, diófapác, tustinta - ecsetek (különböző vastagságú), szivacskocka, szivacshenger Különböző papírok 70
71
Tevékenység
Rajzolás, mintázás, kézi munka
Külső világ tevékeny megismerése
- rajzlap, színes karton, krepp papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagolópapír, fotókarton, műszaki rajzlap, pauszpapír, selyempapír, stb. - nyíráshoz jó minőségű, tompa hegyű ollók - cikk-cakk olló, mintavágó olló Gyöngyfűzéshez - különböző méretű gyöngyök, damilok, drót Eszközök - levasalható gyöngyök, alaplapok Fonalmunkához - különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal - felvető szövőkeret, különböző ágú körmöcske, szalagszövő, tompa hegyű tű Építéshez – papírdobozok, hengerek Nemezeléshez- gyapjú, szappan, tál Barkácsoláshoz - textilek, töltőanyag, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, puha fahulladék, szögek, szerszámok Batikoláshoz – méhviasz, gyertya, íróka, illatlámpa, textilfesték, vászon Népi kismesterségekhez – csuhé, szalma, gyékény, rafia, vessző, iszalag Nyomat készítéséhez – linókolor festék, üveg vagy műanyag lap Egyéb eszközök - ragasztók (stiftek, tapétaragasztó, keményítő) - lemosható asztalterítő - lemosható kötény a gyerekeknek - polc az alkotások elhelyezésének - faliújság a képek elhelyezéséhez - színes tudományos képeskönyvek - nagyítók - kosarak - csíráztató tálak - állat- és növényhatározók - földgömb - térkép - mikroszkóp, távcső - vízvizsgáló eszközök: szűrők, tálak - cserepek, virágládák, magok, hagymák, virágföld - akvárium (teknős, díszhal) - üvegek a gyűjteményekhez - vizező-homokozó asztal Munkajellegű tevékenységekhez - kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű) - talicska, locsolókanna, cirokseprű, hólapát - ültetőfa, kalapács, szögek, szerszámok - udvari kistraktorok 71
72 - konyhai eszközök a termések feldolgozásához Matematikai fejlesztés eszközei - logikai készlet - minimat garnitúra - Logico tábla cserélhető feladatlapokkal - madzagos logikai könyvek - Ravensburger logikai társasjátékok - kirakójátékok
72