Miért kerültek veszélybe a rókák?
Környezetgazdaságtan 5. előadás: Externáliák, közjavak, diszkontálás © 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában? 1. Erős rovarirtószert vetettek be a maláriát terjesztő szúnyogok ellen 2. A rovarirtó megmérgezte a macskákat is 3. A macskák pusztulásával elterjedtek a patkányok 4. A patkányok búbópestist terjesztettek
Ráadásul a zsuptetők is összedőltek, mert a szertől azok a darazsak is elpusztultak, amik a tető rovarjait tartották kordában
Helyszín: San Miguel Island – Dél-Kalifornia 1. A szigeten a növekvő mezőgazdasági tevékenységek eredményeképpen elszaporodtak az elkóborolt sertések 2. Az 1940-50-es években a növényvédőszerektől kipusztult az őshonos fehérfejű rétisas 3. Helyüket később a szárazföldről érkező szirti sasok foglalták el, akiket a malacok vonzottak ide 4. A szirti sasok megtanulták, hogy a malacoknál kisebb apró termetű rókákat is elejthetik 5. A rókák 1994-es 450-es egyedszáma 2002-re 60-ra csökkent
Mi a közös vonása az előbbi példáknak? 1. A mezőgazdasági termelést nem azért akarták 2.
növelni, hogy kipusztuljanak a rókák A rovarirtószert nem azért alkalmazták, hogy elterjedjen a búbópestis és összedőljenek a zsuptetők
Ezek nem szándékolt mellékhatásai voltak az adott emberi tevékenységeknek, de mindegyik jóléti változást okozott (pl. a rókavadászoknak vagy a háztulajdonosoknak). Sosem tudjuk teljeskörűen felmérni egy-egy döntésünk valamennyi lehetséges, nem szándékolt következményét.
(1) Külső gazdasági hatás (externália): Egy cég vagy személy tevékenységének nem szándékolt mellékhatása úgy, hogy ez a hatás: (1) hatással van egy másik cég vagy személy jólétére (profitjára), (2) melynek nincs ellentételezése (ára vagy kártérítése), (3) s így az okozó gazdasági döntéseiben ezen hatás ténye nem játszik szerepet. Mihez képest külső ez a hatás? A piachoz képest. A piacon van ellentételezés, így a hatások beépülnek a döntésekbe (figyelembe veszik azokat).
Példák Tevékenység Zenehallgatás otthon Kertészkedés
Mellékhatás Zaj a szomszédban Szomszédos ingatlan értéknövekedése Levegőszennyezés Radioaktív hulladék
Autózás A-ból B-be Áramtermelés egy atomerőműben … … A környezeti hatások sokszor externáliák. Lehet pozitív és negatív is!!
Első megjelenése a környezeti problémák magyarázatában: Arthur Cecil Pigou: The Economics of Welfare (1920)
Szennyezés mint külső gazdasági hatás ez a piac
döntésen kívüli tényező áram termelő
fogyasztó
Az externáliák hatása (1) P Költségek, hasznok, árak (pl: Ft)
ár nem szándékos mellékhatás szennyezés pl. SO2 ez a piacon kívüli hatás
3. fél
nincs ellentételezés
szennyezésből fakadó károk
Termék vagy szennyezés mennyisége Q
Externáliák hatása (2) P
Externáliák hatása (3) MEC = marginal external cost külső (környezeti) határköltség
P
MNPB = marginal net private benefit nettó magán határhaszon MNPB
MNPB MEC
Qopt
Qopt,s
Q
Piaci egyensúly externália nélkül P
Q
Piaci egyensúly negatív externáliával P
kereslet (D)
Qopt
kínálat (S)
A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S’: hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét
D
S’
S
P’e Pe
Pe Q
Q Qe
Q’e
Qe
Piaci egyensúly pozitív externáliával P
A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak D: a piacon megfigyelhető tényleges kereslet D’: hipotetikus kereslet, ami tartalmazná a pozitív externália értékét is
D
A versengő piac kimenete nem Paretohatékony
Pareto hatékonysági kritériuma: létrehozható-e úgy egy akármekkora pozitív változás egy tetszőleges személy (cég) jólétében, miközben senki más jóléte sem csökken – ha nem, az allokáció hatékony „Onnan fogod tudni, hogy jól vagy Ha nem találsz senkit Akinek a helyébe lennél”
kínálat (S)
D’
Az externália következményei (1)
(Kispál és a Borz: WC-n sírni)
Pe
Az externália bizonyos fokú kiküszöbölése Qe
Q’e
Q
Az externália következményei (2) Nem igazságos, véletlenszerű jövedelemújraelosztás:
A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak „jövedelem-többletet” jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait
sok esetben lehetséges mások sérelme nélkül
(2) Közjavak, közösen fogyasztott javak A közjavak azok a termékek/szolgáltatások, amik (a) szabad hozzáférésűek - senki sem zárható ki a jószág szabad használatából (b) egy használó fogyasztása nem korlátozza, csökkenti egy másik használó fogyasztását az adott jószágból – nincs rivalizálás Első megjelenése a környezeti problémák magyarázatában: Garrett Hardin: Tragedy of the commons, Science, Vol. 162, Dec. 13, 1968
Köz- vs magánjavak Kizárás van
Rivalizálás van
Rivalizálás nincs
Hardin példája: a közlegelő Kizárás nincs
TISZTA MAGÁNJAVAK: kenyér, cipő, mozielőadás, stb.
KÖZÖSEN HASZNÁLT (SZABAD) JAVAK: közlegelő, halak az óceánban
KLUBJAVAK: kódolt, földfelszíni sugárzású tv-adás
TISZTA KÖZJAVAK: honvédelem, világítótorony
Közgazdasági, hatékonysági problémát a kizárás hiánya okoz!
Egy további fontos fogalom Alternatív (haszonáldozat, haszonlehetőség, gazdasági) költség: annak az alternatívának a haszna, amit nem valósítottunk meg, mivel más lehetőséget választottunk (több alternatíva esetén a legnagyobb haszonnal járót vesszük figyelembe)
tehenek
egy állat tömege
10 11 12 13 14 n
500 490 450 400 350 0
össztömeg
5000 5390 5400 5200 4900 0
A legeltetett állatok számának növelésével a legelő tönkremegy, már egyetlen állatot sem tud eltartani.
Potyautasok Potyautas: az a személy (fogyasztó) aki a jószágért kevesebbet fizet a tényleges fizetési határhajlandóságánál A potyautasok a kizárás hiányával jelennek meg. Kollektív cselekvési probléma lép fel.
A köz- vagy közösen használt javak problémája
Kollektív cselekvés problémája: a „fogolydilemma” 2. fél részt vesz
A kizárás nem valósítható meg
A használat alternatív költségét nem fizetik meg
A közjószágot túlhasználják (pazarlás) Ahol a kizárás nem valósítható meg, mindenki arra számít, hogy a másik fogja vállalni az erőforrás fenntartásának költségét, ezért senki sem teszi, így az erőforrás tönkremegy.
(3) Diszkontálás Példa: Az egyetem felajánlja, hogy a 2012. október 9én esedékes ösztöndíjakat csak 1 év múlva fizeti ki. - Ki az, aki tiltakozna? - És, ha 1 év múlva a 10-szeresét fizetnék ki? - Hányszorosát kellene kifizetni 1 év múlva, hogy elfogadjuk a későbbi kifizetést?
2. fél nem vesz részt
1. fél részt vesz
2;2
-1 ; 5
1. fél nem vesz részt
5 ; -1
0;0
A példa lényege: - fellépjünk-e a szennyezővel szemben a bíróságon? - haszon a szennyezés megszűnéséből: 5-5 mindkét félnek; a per összes költsége 6 (6;0 vagy 3;3) - a cellák a nettó költségeket tartalmazzák (haszon – költség) - domináns stratégia meghatározása a Nash-egyensúly megkeresésével: a legjobb, ha egyik fél sem lép fel - a kollektív cselekvés meghiúsul, pedig társadalmi szinten hasznot hajtó lenne – nettó aggregált haszon: 10 – 6 = 4
Diszkontráta Az az 1 év múlva kifizetett összeg, amiért elfogadnánk a késést és az eredetileg kifizetendő összegnek a hányadosa adja meg a diszkontrátánkat: a pénz időbeli értékét a számunkra. S(0) = S(i) / (1+r)i S(0): a kifizetés jelenértéke S(i): a kifizetés nominális értéke az i-edik évben i: az évek száma a jelentől r: diszkontráta
100 Euro értéke 3 %-os diszkontráta esetén
Diszkontálás mint környezeti probléma
érték
Természetes emberi tulajdonság: a tőlünk
100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 0
20
40
60
80
100
Mennyi a jelenértéke (y) az adott év (x) múlva esedékes 100 Euro-s kifizetésnek 3% diszkontráta mellett?
Mitől függ a diszkontráta nagysága?
évek
térben és időben távoli események nagyságát kisebbnek érzékeljük (diszkontáljuk) Ezért a gazdasági döntések során a hasznok és költségek időbeli eloszlására figyelnünk, azzal számolnunk kell A természeti erőforrások felhasználásakor azonban a nem megfelelő diszkontráta alkalmazása túlhasználathoz vezethet
A diszkontráta ajánlott értéke (Martin L. Weitzman szerint)
Frank Ramsey szerint:
r = δ + ηg ahol r a diszkontráta, δ a tiszta időpreferencia rátája, η a relatív kockázatkerülés mértéke, másképp: az egyén hasznossági függvényének meredeksége, g az egy főre eső fogyasztás növekedési üteme
A diszkontráta nagysága különbözhet a
vizsgált időtávtól függően! A természeti erőforrások hasznai gyakran az átlagosnál hosszabb időtávon értékelhetők!
