Miért kerültek veszélybe a rókák?
Környezetgazdaságtan 4. előadás Externáliák, közjavak, a mérés problémája, diszkontálás Bartus Gábor © 2012
Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában? 1. Erős rovarirtószert vetettek be a maláriát terjesztő szúnyogok ellen 2. A rovarirtó megmérgezte a macskákat is 3. A macskák pusztulásával elterjedtek a patkányok 4. A patkányok búbópestist terjesztettek Ráadásul a zsuptetők is összedőltek, mert a szertől azok a darazsak is elpusztultak, amik a tető rovarjait tartották kordában
Helyszín: San Miguel Island – Dél-Kalifornia 1. A szigeten a növekvő mezőgazdasági tevékenységek eredményeképpen elszaporodtak az elkóborolt sertések 2. Az 1940-50-es években a növényvédőszerektől kipusztult az őshonos fehérfejű rétisas 3. Helyüket később a szárazföldről érkező szirti sasok foglalták el, akiket a malacok vonzottak ide 4. A szirti sasok megtanulták, hogy a malacoknál kisebb apró termetű rókákat is elejthetik 5. A rókák 1994-es 450-es egyedszáma 2002-re 60-ra csökkent
(1) Külső gazdasági hatás (externália) Ha egy cég vagy személy hatással van egy másik cég vagy személy jólétére (profitjára) úgy, hogy ez a hatás: (1) a tevékenység egy nem szándékolt mellékhatása, (2) melynek nincs ellentételezése (ára vagy kártérítése), (3) s így az okozó gazdasági döntéseiben ezen hatás ténye nem játszik szerepet.
Példák
Külső gazdasági hatás (ábra)
Tevékenység
Mellékhatás
Zenehallgatás otthon Kertészkedés
Zaj a szomszédban Szomszédos ingatlan értéknövekedése Levegőszennyezés Radioaktív hulladék
Autózás A-ból B-be Áramtermelés egy atomerőműben …
döntésen kívüli tényező áram termelő ár nem szándékos mellékhatás szennyezés pl. SO2 3. fél
… Lehet pozitív és negatív is!!
fogyasztó
nincs ellentételezés
szennyezésből fakadó károk
Egy további példa Adott egy folyó... …és egy gyár szennyvíz
szennyvíz
…további használók: - strandok, - horgászok, - vízhasználó gyárak, - vízművek, - stb.
A szennyező koncentrációja megnövekszik folyásirányban... …csakúgy mint a más használókat érő károk és költségek.
Az externáliák hatása (1)
Externáliák hatása (2)
P
P Költségek, hasznok, árak (pl: Ft)
MNPB = marginal net private benefit nettó magán határhaszon MNPB
Termék vagy szennyezés mennyisége Q
Externáliák hatása (3)
Q
Piaci egyensúly externália nélkül
MEC = marginal external cost külső (környezeti) határköltség
P
Qopt
P
MNPB
kereslet (D)
kínálat (S)
MEC
Pe
Qopt,s
Qopt
Q
Q Qe
Piaci egyensúly negatív externáliával A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S’: hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét
P
D
S’
Piaci egyensúly pozitív externáliával P
S
A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak D: a piacon megfigyelhető tényleges kereslet D’: hipotetikus kereslet, ami tartalmazná a pozitív externália értékét is
D
kínálat (S)
D’
P’e Pe
Pe Q
Q’e
Q
Qe
Qe
Az externália következményei (1)
Az externália következményei (2)
Q’e
A versengő piac kimenete nem Paretohatékony Pareto hatékonysági kritériuma: létrehozható-e úgy egy akármekkora pozitív változás egy tetszőleges személy (cég) jólétében, miközben senki más jóléte sem csökken – ha nem, az allokáció hatékony „Onnan fogod tudni, hogy jól vagy Ha nem találsz senkit Akinek a helyébe lennél” (Kispál és a Borz: WC-n sírni)
Az externália bizonyos fokú kiküszöbölése sok esetben lehetséges mások sérelme nélkül
Nem igazságos, véletlenszerű jövedelemújraelosztás: A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak jövedelem-többletet jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait
Köz- vs magánjavak
(2) A közjavak A közjavak azok a termékek/szolgáltatások, amik (a) szabad hozzáférésűek senki sem zárható ki a jószág szabad használatából (b) egy használó fogyasztása nem korlátozza egy másik használó fogyasztását az adott jószágból Garrett Hardin: Tragedy of the commons, Science, Vol. 162, Dec. 13, 1968
Hardin példája: a közlegelő tehenek
10 11 12 13 14 n
egy állat tömege
500 490 450 400 350 0
össztömeg
5000 5390 5400 5200 4900 0
Magánjavak
Közjavak
Piaci javak
Kenyér Cipő Mozijegy Magánbiztosítások
Szén-dioxid kibocsátás
Közösségi javak
Kötelező felelősségbiztosítások
Honvédelem Közbiztonság Levegő Oktatás*
Egy további fontos fogalom Haszonlehetőség (haszonáldozat, alternatív, gazdasági) költség: annak az alternatívának a haszna, amit nem valósítottunk meg, mivel más lehetőséget választottunk (több alternatíva esetén a legnagyobb haszonnal járót vesszük figyelembe)
Potyautasok Potyautas: az a személy (fogyasztó) aki a jószágért kevesebbet fizet a tényleges fizetési határhajlandóságánál
A közjavak problémája Nincs konkrét tulajdonos
A használat költségét nem fizetik meg
A közjószágot túlhasználják (pazarlás)
(3) A mérés problémája GDP, GNP (bruttó hazai/nemzeti termék) mint általánosan használt indikátor a gazdasági aktivitás mérésére GDP, GNP nem tükrözi: - szabadidős tevékenységek értékét, - önkéntes munkát (pl. Linux), - bűnözés közérzetrontó hatását, - a szennyezéseket, - stb.
A GDP index hibái Flow típusú mutató, a készletek változására érzéketlen Számos, jólétet befolyásoló tényezőt nem mér Egyes termékeket, szolgáltatásokat ellenkező előjellel mér
A mérés reformja
Néhány gazdasági-társadalmi mutató IEF
A GDP-vel párhuzamosan más jóléti indexek alkalmazása (pl. HDI, ökológiai lábnyom) – több mutató együttes értékelése A GDP felváltása új, komplexebb indexszel
Gazdasági szabadság
Általános technológiai színvonal GDP
PRI Politikai szabadságjogok biztosítása (kormányzás színvonala)
GINI Egyéni anyagi jólét színvonala/megoszlása
innováció
Gazdasági teljesítmény
ISEW/ GPI/MDP
EF A természeti erőforrások felhasználása MFA ESI
Életlehetőségek (élettartam, oktatásiegészségügyi színvonal)
Alternatív makromutatók: a GDP-ből továbbfejlesztett indexek
NEW – Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus & Tobin, 1972) ISEW – Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (H. Daly & J. Cobb, 1989) GPI – Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb & mások, 1995)
HDI
„Fenntarthatósági” mutatók
Módszertani problémák bizonyítéka: nem korreláló indexek
GDP vs GPI, USA, 1950-2004
(4) DISZKONTÁLÁS 100 Euro értéke 3 %-os diszkontráta esetén
Diszkontálás
érték 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 0
20
40
60
80
100
Mennyi a jelenértéke (y) az adott év (x) múlva esedékes 100 Euro-s kifizetésnek 3% diszkontráta mellett?
évek
Természetes emberi tulajdonság: a tőlünk térben és időben távoli események nagyságát kisebbnek érzékeljük (diszkontáljuk) Ezért a gazdasági döntések során a hasznok és költségek időbeli eloszlására figyelnünk, azzal számolnunk kell A természeti erőforrások felhasználásakor azonban a nem megfelelő diszkontráta alkalmazása túlhasználathoz vezethet
Számolás a diszkontrátával Példa: benzines vagy dízel autót vegyünk? A dízel vételára magasabb (nagyobb jelenbeli kiadás), viszont üzemeltetése a kisebb fogyasztás miatt alacsonyabb lehet (kisebb jövőbeni kiadás)
A jővöbeni költség-megtakarításokat diszkontálni kell, hogy értelmes döntést hozhassunk A jelenérték: S0 = Si / (1+r)i ahol Si a költség vagy haszon az i-edik évben, i az évek száma, r a diszkontráta.
A diszkontráta ajánlott értéke
Mitől függ a diszkontráta nagysága? Frank Ramsey szerint:
r = δ + ηg ahol r a diszkontráta, δ a tiszta időpreferencia rátája, η a relatív kockázatkerülés mértéke, másképp: az egyén hasznossági függvényének meredeksége, g az egy főre eső fogyasztás növekedési üteme
A diszkontráta nagysága különbözhet a vizsgált időtávtól függően! A természeti erőforrások hasznai gyakran az átlagosnál hosszabb időtávon értékelhetők!
Ajánlott irodalom a következő órára
(Martin L. Weitzman szerint) Olvassa el Marjainé Szerényi Zsuzsa: A természeti erőforrások pénzbeli értékelése c. cikkét (Közgazdasági Szemle, 2001. február) – letölthető a tanszéki honlapról
