KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda _____________________________________________________________________

VESZPRÉM MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

Dr. Csáki Ferenc irodavezető

Szabó László vezető szakértő témafelelős

Budapest 2000. december

A szerződés száma: a KGI-KVI-nél: 717-08-2272/99 a Megbízónál:

A tanulmányt készítették:

......................................................... Szabó László

vezető szakértő, témafelelős

Levegőtisztaságvédelem: Mózer László

szakértő

Geológia és hidrogeológia és kommunális vízgazdálkodás: Dr. Csáki Ferenc

irodavezető

Vigh Gyula

szakértő

Szopkóné Saly Ágota

talajtani szakértő

Felszíni vizek:

Talajvédelem:

Hulladékkezelés: Szabó László

vezető szakértő

Természetvédelem: Pallag Orsolya

szakértő

Radioaktív sugárzás: Gáspár László

szakértő

Zaj- és rezgésvédelem: Szabó István

vezető szakértő

Ellenőrizte: ............................................................ Dr Biczók Gyula igazgató

2

TARTALOM Oldalszám 1. Bevezetés, előzmények, felhasznált dokumentumok és információk:

4

2. A program végrehajtásának műszaki lehetőségei és feltételei:

5

2.1 A levegőtisztaság-védelem érdekében javasolt műszaki fejlesztések

5

2.2 A felszíni vizek minőségének javítása érdekében javasolt műszaki intézkedések

9

2.3 A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges műszaki intézkedések

12

2.4 A természetvédelem érdekében teendő műszaki intézkedések és technikai beavatkozások

13

2.5 A talajvédelem területén szükséges műszaki intézkedések és technikai beavatkozások

25

2.6 A hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, hulladékártalmatlanítás fejlesztésével kapcsolatos műszaki feladatok

26

2.7 A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében teendő műszaki intézkedések

34

2.8 A radioaktív sugárzás hatásaival szemben javasolt műszaki intézkedések és megoldások, kiemelve az érintett településeket

36

2.9 A környezetbiztonság javítása érdekében szükséges intézkedések

36

2.10. Az emberi egészség védelme.

39

3. A program végrehajtásának szervezési feltételei és lehetőségei:

40

3.1 A megyei és települési önkormányzat szerepe és feladatai 3.2 Az önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek szerepe, feladatai

40 41

4. A megyei környezetvédelmi program feladatainak prioritása

42

5. A pénzügyi feltételek és támogatási lehetőségek: 5.1 A nemzetközi pénzügyi támogatási lehetőségek

42 43

6. A programhoz kapcsolódó jogi feltételek és szükséges intézkedések:

44

6.1 A nemzetközi egyezmények és EU direktívák elvárásai a környezetvédelmi program végrehajtására

45

6.2 Törvényi és kormányzati jogszabályok jelenlegi és várható hatása a program végrehajtására

47

6.3 Önkormányzati jogi szabályozás összehangolása a program célkitűzéseivel és végrehajtásával Összefoglaló táblázatok 1Térkép

3

49 50

1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, INFORMÁCIÓK 1.1

FELHASZNÁLT

DOKUMENTUMOK

ÉS

A téma indokolása, a feladat célja

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (5) bekezdése előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban regionális és megyei környezetvédelmi programok készítendők. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési és Kommunális Bizottsága döntött a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program II. fázisának kidolgozására. E munkában értelemszerűen támaszkodni kell a korábban elkészült Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program I. fázisára, amely a vizsgálati anyagra és célkitűzésekre és egyéb kapcsolódó dokumentumokra vonatkozik, és összhangban kell lennie a megye Területrendezési Tervével és egyéb helyi önkormányzati, ipari, gazdasági, vállalkozástámogatási, foglalkoztatáspolitikai, közlekedésszervezési, idegenforgalmi, természetvédelmi, stb. fejlesztési programokkal. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit a Megyei Környezetvédelmi Program elkészítése során is szem előtt kellett tartani. Veszprém megye sajátossága a környezeti heterogenitás, a természeti értékekben gazdag területek, üdülő és idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű területek, az ország legnagyobb karsztvízbázisa és az ipar vagy a honvédség által elfoglalt roncsolt területek váltakozása. Ez a körülmény különböző környezetvédelmi feladatokat jelent, ezért a megye területét 8 környezetvédelmi kistérségre osztva határozza meg a program a célkitűzéseket és a környezetvédelmi teendőket. (A környezetvédelmi kistérségek határvonalait a mellékelt 6.1. sz. térképvázlat szemlélteti.) A környezeti hatások természetesen esetenként átlépik ezeket a határokat, (pl. vízgyűjtő területek kiterjedése, légszennyezési diszperzió, természetvédelmi területek, stb.) a környezetvédelmi intézkedéseket azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni, a javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezetterhelés ered. Ennek megfelelően a Környezetvédelmi Program környezetvédelmi kistérségenként fogalmazza meg a szükséges intézkedéseket, a kiemelt feladatokat, a javasolt megoldásokat. Természetesen vannak olyan feladatok és javaslatok, amelyek mindegyik környezetvédelmi kistérségre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, a pályázati lehetőségek, a jogszabályi keretek, stb.), ezért ezeket a program nem tárgyalja kistérségekre lebontva. A program kidolgozásának I. fázisában elkészült a megye környezeti állapotának felmérése és értékelése, valamint az elérendő célok meghatározása. A Program I. fázisáról készült dokumentumokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Térségi Kapcsolatok Irodája nyilvánossá tette az érdeklődők számára, amelyet az anyagról készült rövid összefoglaló megküldésével jelzett a véleményezésre felkért mintegy 250 önkormányzat és egyéb hatósági szervezet részére. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési ás Kommunális Bizottsága több ízben foglalkozott a megye Környezetvédelmi Programjával és észrevételeivel, javaslataival segítette a Program javítását, módosítását. Legutóbbi, 2000. november 14.-i Határozatában az ezen időpontig bekövetkezett jogszabályi és állapot jellemzőkben bekövetkezett változások figyelembevételét, valamint a prioritásokra vonatkozó sorrend szerepeltetést és szerkezeti átalakítást kívánta a Program átdolgozása során teljesíteni.

4

2. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK MŰSZAKI LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI 2.1 A levegőtisztaság-védelem érdekében javasolt műszaki fejlesztések A légszennyezés keletkezése szerint a légszennyezőket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: energiaipar ipar (az energiatermelésen kívül az összes ipari tevékenység) mezőgazdaság közlekedés kommunális (szolgáltatás, lakossági fűtés) Ipar és energiaipar Az energiatermelésre a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet és a 7/1999. (VIII. 21.) KöM. rendelet tartalmaz kibocsátási határértékeket és a környezetvédelmi előírásokat. L-1. A jogszabály betartatása a környezetvédelmi felügyelőségek feladata és hatásköre. L-2. Az ipari üzemek környezetvédelmi határértékeinek és előírásainak betartatását szintén a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe utalják a rendelkezések. L-3. A telephely engedélyezési eljárások felülvizsgálata kapcsán a helyi Önkormányzatok feladata az, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőséggel együtt a problémákat feltárják, azok megoldására intézkedjenek, és a telephely engedély kiadásánál az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás előírásait foglalják be határozatukba. Az IPPC-ben megfogalmazottakat figyelembe véve az integrált szennyezés megelőzés érdekében a telephely engedélyben foglalt környezetvédelmi előírásokat minden környezeti elemre és a kisipari tevékenységekre is ki kell terjeszteni. L-4. A környezettudatos, a környezetet és az emberi lét feltételeit nem károsító és veszélyeztető ipari termelés kialakítása. Mezőgazdaság Nem tartoznak a mértékadó légszennyező szektorba. Leggyakrabban a porszennyezés, a bűzkibocsátás és a nyílttéri égetés (tarlóégetés) jelent időszakosan problémát. L-5. A nyílttéri égetésekkel szemben hatékony fellépést biztosít az önkormányzatok számára a levegőtisztaság-védelmi jogszabály. Megalapozott panaszok esetében is biztosít intézkedési lehetőséget az önkormányzatok számára a jelenlegi szabályozás. Közlekedés Az ágazaton belül a közúti közlekedés a meghatározó légszennyező országos viszonylatban, de a lakott területeken is a gépjárművek okozzák a légszennyezés jelentős részét. A közlekedési légszennyezés mértékének csökkentésére a következő lehetőségek adódnak: L-6. Településeket elkerülő főutak létesítése, a már meglévő utaknál az elkerülő szakasz kiépítése a településeken okozott jelentős légszennyezés miatt. Megvalósítása elsősorban a nagyforgalmú /8. sz. út (Várpalota, Márkó, Tüskevár), 83. sz. út (Pápa) / utaknál javasolt. A 71. sz. út (Balaton) tehermentesítését a Balatonakarattya -Balatonfűzfő-Veszprém útvonalon tervezett gyorsforgalmi út megépítésével és a 7301 sz. Veszprém-Tapolcai ö.k. út főútvonallá való átépítésével, erről a Balatonhoz jó megközelítést biztosító összeköző utak kiépítésével célszerű megoldani. L-7 .Az autóutak illetve a Veszprém megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében levő, a megyét érintő autópálya szakasz mentén zöldfolyosók létrehozása L-8. Korszerű motorokkal rendelkező autóbuszok alkalmazása a városokban és a hegyi utak járatain, mivel a kibocsátott korom a bizonyítottan rákkeltő anyagok közé tartozik. Az autóbuszok okozta koromszennyezés csökkentése jelentős beruházást, és forgalomszervezést igényel. L-9 Az előzőekben leírt okok miatt a füstölő gépjárművek kiszűrése a fokozott közúti ellenőrzés feladata, amelynek megszervezésében az önkormányzat tevékenyen részt vehet. L-10. Az önkormányzatok egyik legfontosabb szerepe az úgynevezett másodlagos légszennyezés visszaszorításában van, nevezetesen az, hogy a kezelésében lévő utakat tisztán tartja. L-11. A megye meglévő vasútvonalainak megőrzése, fejlesztése.

5

Kommunális légszennyezés A kommunális légszennyezés egyrészt a lakosság által, másrészt a szolgáltató intézmények (iskolák, kórházak, közintézmények, stb.) által kibocsátott légszennyezésből tevődik össze. A kommunális szféra légszennyezésének csökkentése érdekében az önkormányzatok a következőket tehetik: L-12. A településfejlesztés és építési engedélyezésnél figyelembe kell venni a légszennyezés szempontú tervezést, a települési légcsatornák biztosítását, a lakott területek átszellőzése érdekében. L-13. Az épületek szigetelésének utólagos elvégzése után kevesebb tüzelőanyag felhasználás. L-14. Korszerű, jól beszabályozott fűtési rendszerek kialakítása az intézményeknél. L-15. Környezetbarát tüzelési módok propagálása a szilárdtüzelésű berendezések esetében. L-16. Megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazásának preferálása, támogatása esetleg előírása. L-17. Az avarégetés káros hatásának propagálása illetve az avarégetés rendjének szabályozása önkormányzati rendelettel. L-18. A szilárd burkolatú, pormentes (portalanított) utak arányát fokozatosan növelni kell. L-19. Levegőtisztaságvédelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése A megjelenő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás EU előírásokat tartalmazza, és a végrehajtás határidőn túl határértéken felüli légszennyezést nem engedélyez. Az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás értelmében a technológiák üzemeltetői vagy műszaki beavatkozásokkal csökkentik a kibocsátást az előírt határértékre, vagy a technológia üzemeltetését megszüntetik. L-20. Az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás megjelenése után két évvel a helyi Önkormányzatok és a Környezetvédelmi Felügyelőségek készítsenek olyan intézkedési terveket az ipari üzemekre vonatkozóan, amelyekben határidő megjelölésével a technológiák kibocsátását szabályozzák a rendeletekben előírtaknak megfelelően. Ennek az intézkedési tervnek megyei szinten időben tartalmaznia kell az ipari üzemek átvizsgálási besorolását kibocsátásuk jelentőségét tekintve, kistérségenként. L-21. Az EU direktívák átvételével az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás tartalmazni fogja, hogy 20 ezer fő lakosságot meghaladó településeken milyen módon szükséges a levegő minőségét vizsgáló monitoring hálózat kiépítése, adatainak gyűjtése, elemzése és az adat átadás nemzetközi szinten is. L-22. Az építési engedélyezési eljárásoknál az úgynevezett nagyfogyasztók körében szállodák, panziók, campingek, éttermek esetén javasolni kell a megújuló energiák felhasználását. Balatonparti üdülőövezet L-23. A kistérség levegőtisztaság-védelmi állapotát a nyári hónapokban egyértelműen az idegenforgalom és az ezzel járó nagy közlekedési eredetű légszennyezés határozza meg. Az elkerülő útszakasz mielőbbi megépítése jelentős légszennyezés csökkenést okozna a part menti településeken. L-24. A vasúti közlekedésben a villamos vontatás megvalósítása a Balaton környékén és Hajmáskér közvetlen összeköttetése Balatonfűzfővel. L-25. A települések téli hőenergia ellátását mindenképpen gáztüzeléssel kell biztosítani, és a még be nem kötött fogyasztók mielőbbi bekapcsolását biztosítani kell. A nyári szezon megnövekedett használati melegvíz fogyasztását korszerű napkollektoros melegvíz előállítással célszerű biztosítani. L-26. A part menti szőlőművelésben a szabad felületek növényi takarását mielőbb meg kell oldani, amely az ülepedő por mennyiségének csökkenését eredményezi és várhatóan a talaj eróziót is csökkenteni fogja. L-27. A part menti települések szennyvíz távvezetése bűzproblémákat vetett fel. A közeli jövőben a vezetékek és az átemelők felülvizsgálatát el kell végezni. Az elhasználódott és a kilyukadt szivárgó vezetékek cseréjét és a rendszer biztonságos üzemeltetését biztosító korszerűsítéseket mielőbb, még az Európai Unióhoz csatlakozás előtt meg kell oldani. Balatonpart vonzáskörzete

6

A kistérség levegőtisztaság-védelmi szempontból meghatározó területe a fűzfői ipartelep. A termelés csökkenése miatt a nyári szezonban csökkent a szennyezés, mivel a termelést úgy alakították, hogy az üdülő idény előtt és vége után gyártják le az éves mennyiségek zömét. A termelés ilyen alakulása időben kedvezően befolyásolja a VOC-ok (illékony szerves vegyületek) kibocsátását, azonban az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek megjelenése a kibocsátás mértékét is jelentősen befolyásolni fogja. Még 2000-ben várhatóan megjelenő rendelet csomag az EU előírásokat is érvényesíti és az eddigi kéménymagasság centrikus határértékekkel szemben technológiai kibocsátás, és fajlagos kibocsátást határoz meg. A rendeletek hatálybalépése után várhatóan 4-5 éves moratóriumot írnak elő a határértékek betartásához szükséges technológiai módosítások elvégzésére, vagy megfelelő leválasztók beépítésére, azonban a határidő lejárta után túllépés esetén a technológia vagy az üzem leállítása következik. L-28. A fűzfői gyártelepre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. A termelés ilyen átalakítása kedvezően fogja befolyásolni a kistérség levegőminőségét. L-29. Az ipartelep teljes csatornarendszerének és műtárgyainak rekonstrukcióját tervezik, aminek befejeztével a bűzpanaszok minimálisra csökkenhetnek, vagy teljes mértékben megszűnhetnek. L-30. A települések téli hőenergia ellátását gáztüzeléssel kell biztosítani, és a még be nem kötött fogyasztók mielőbbi bekapcsolását szorgalmazni kell. L31. A területen lévő bortermelő vidékeken szőlőművelésben a szabad felületek növényi takarását mielőbb meg kell oldani, amely az ülepedő por mennyiségének csökkenését eredményezi és várhatóan a talaj eróziót is csökkenteni fogja. L-32. A tapolcai vasúti csomópont vizsgálata Sümeg és környéke A kistérség levegőminősége jónak mondható, azonban a mészkőbányászat szilárd légszennyezőanyag kibocsátással jár. Az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek várhatóan 2000 évi megjelenése szigorítást jelent a szilárd légszennyező anyagok tekintetében is. L-33. Ipar telepítése esetén az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek előírásait maradéktalanul elő kell írni, és annak teljesülését ellenőrizni szükséges. L-34. A települések gázzal történő ellátását szorgalmazni kell, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. Ajka és környéke Ajka környékén a levegőminőség javítás érdekében a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szabályozza az 50 MWth és ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit. A technológiai határértékek a fajlagos kibocsátást szabályozzák függetlenül a kibocsátó légszennyező forrás magasságától. A rendelet intézkedik arról, hogy az előírt határértékek betartásához szükséges intézkedéseket tegyék meg, mivel a határértéket 2005-ig teljesíteni kell. A határidő lejárta után a légszennyezés mértéke nem haladhatja meg az előírt értéket, különben a berendezést le kell állítani. A rendelet emellett össztömegű kibocsátást is előír, amely lehetőséget ad az üzemeltetőknek, hogy szennyezőanyag kvótájukat a berendezések leállítása mellett eladják. Ez azt jelenti, hogy amennyiben gazdaságosan nem üzemeltethető a berendezés, mert a leválasztás nagyon sokba kerül úgy korszerűbb berendezések építését kezdeményezhetik a régi berendezések leállítása mellett. Az erőművi technológiák mellett a térségben jelentkező más iparágak kibocsátása is szabályozva lesz a várhatóan 2000-ben megjelenő levegőtisztaság-védelmi rendeletekkel. A szabályozás érinti az összes ipari kibocsátást és így az EU előírások beépítésével, valamint a szigorúbb kibocsátások bevezetésével a kistérség levegőminősége várhatóan javulni fog. A felgyorsult csatlakozási tárgyalások alapján feltételezhető, hogy a csatlakozás időpontjáig a megjelenő rendeletekben foglaltakat maradéktalanul érvényesíteni kell. L-35. Az Ajka és Ajka-környéki légszennyezőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. L-36. A települések gázzal történő ellátása, a gázhálózatra való rákötés lakossági szorgalmazása

7

Veszprémi régió L-37. A régió iparának kibocsátása jelentősen csökkenne a 2001-ben bevezetendő új levegőtisztaságvédelmi zabályozással. A kistérség ipari légszennyezőire vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. L-38. A lakossági és intézményi táv- és központifűtések esetén a KAC -ban előírt támogatások segítségével a primer és szekunder fűtési rendszerek korszerűsítése révén jelentős energia megtakarítás és így légszennyező anyag kibocsátás csökkenés érhető el. A fűtési idényben ezen beavatkozások jelentős levegőminőség javulást eredményezhetnének. L-39. A Veszprém várost elkerülő útszakasz jótékonyan befolyásolja a közlekedési légszennyezést, megfontolásra érdemes, hogy a városon belüli forgalomszervezéssel (pl: egyirányú forgalom bevezetése, a folyamatos haladás lehetőségének biztosítása körforgalommal) csökkenteni kell a városon belüli közlekedés által okozott légszennyezést. Várpalota és környéke A kistérségben található a megye ipari központja a légszennyezést meghatározó három domináns iparral, az erőművel, az alumínium kohászattal és a vegyiparral. Várpalota az elmúlt időszakban levegőtisztaságvédelmi szempontból szennyezett település volt, azonban az időközben beépített leválasztók és a termelés visszaesése miatt a település megfelelő levegőjű város lett. Az erőművi berendezésekre vonatkozóan a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szabályozza az 50 MWth és ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit. A technológiai határértékek a fajlagos kibocsátást szabályozzák függetlenül a kibocsátó légszennyező forrás magasságától. A rendelet intézkedik arról, hogy az előírt határértékek betartásához szükséges intézkedéseket tegyék meg, mivel a határértéket 2005-ig teljesíteni kell. A határidő lejárta után a légszennyezés mértéke nem haladhatja meg az előírt értéket, mert különben a berendezést le kell állítani. A rendelet emellett össztömegű kibocsátást is előír, amely lehetőséget ad az üzemeltetőknek, hogy szennyezőanyag kvótájukat a berendezések leállítása mellett eladják. Ez azt jelenti, hogy amennyiben gazdaságosan nem üzemeltethető a berendezés, mert a leválasztás nagyon sokba kerül, úgy korszerűbb berendezések építését kezdeményezhetik a régi berendezések leállítása mellett. L-40. A 2001-ben megjelenő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás érinti majd az alumínium kohászat és a vegyipar kibocsátását is. A szigorúbb határértékek a kohászati és a vegyipari légszennyezőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. L-41. Tés gázfűtésre történő átállása L-42. A nagyforgalmú 8-as út, amely a városon keresztül megy, kedvezőtlenül befolyásolja a város levegőminőségét, egy elkerülő útszakasz megépítése levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvező hatása miatt javasolt. A 2005 évet követő légszennyezés csökkenés várhatóan a Balatonparti üdülőövezetre is jótékony hatással lesz.

Pápai Bakonyalja A térség a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Pápa városában található ipari üzemek kibocsátását jelentősen csökkenteni lehet a várhatóan 2000-ben bevezetendő új levegőtisztaság-védelmi szabályozással.

8

A szigorúbb határértékek a légszennyezőkre vonatkozóan azt jelentik, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. A város lakossági és intézményi fűtésénél a táv és központi fűtés primer és szekunder oldali korszerűsítésével jelentős mértékű légszennyező anyag kibocsátás szüntethető meg. A KAC kiírásában ezen feladatokra pénzeszközök pályázhatók meg. L-43. A kistérségben lévő települések gázzal történő ellátását szorgalmazni kell, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. Az erdős jó levegőjű területeken az úgynevezett alternatív (bió) energiák kihasználása is lehetséges lenne. Az erdők tisztítása a hulladék ágak összegyűjtése és a faipari üzemek melléktermékének korszerű, erre a célra épített kazánokban való eltüzelése a megújuló energiák kihasználását szolgálná. Zirc környéke, keleti Bakony A kistérség levegőtisztaság-védelmi szempontból a megye legkevésbé szennyezett területe. A kistérségben lévő ipari üzemek kibocsátására a várhatóan 2001-ben bevezetendő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás szigorúbb előírásokat fog tartalmazni. A szigorúbb határértékek a légszennyezőkre vonatkozóan azt jelentik, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. L-44. A települések gázzal történő ellátását fel kell gyorsítani, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. A hazai és nemzetközi turizmus fellendülése új létesítmények építését teszi majd szükségessé. A levegőtisztaság megőrzése abszolút prioritást ékvez a forgalomszervezés területén is. A beruházásoknál megfelelő támogatást kell biztosítani, amelyek alapja lehetne idegenforgalmi és környezetvédelmi alapokból származó támogatás. 2.2 A felszíni vizek védelme, minőségének javítása érdekében javasolt műszaki intézkedések Felszíni vizek védelme Alapanyagnak a Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) előírásai a meghatározóak. Nevezetesen annak a megyére vonatkoztatható részei kemelt vízminőségvédelmet érdemel: Vf-1. A Balaton legyen legalább II. osztályú és a klorofill koncentráció ne haladja meg a 75 mg/m3-es értéket; Vf-2. A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek (tavak, tározók, időszaki vízfolyások, kisvízhozamú befogadók) nitrát és foszforterhelését csökkenteni kell; ezeken a területeken harmadik fokozatú szennyvíztisztítás is szükséges. Az EU irányelvei alapján a tagországokban a 2000. év végére a 15000-nél, a 2005. év végére a 2000-nél nagyobb lakos egyenértékű településeken meg kell oldani a szennyvízelvezetést és tisztítást. Ezeket a feladatokat Magyarország 2010-re szándékozik teljesíteni, oly módon, hogy a program első hat évében a kiemelten védendő területeken lévő települések szennyvízelvezetésének fejlesztésével a csatornázottság 60 %-ra növelése és az így keletkezett szennyvizek mennyiségének a tisztítása a cél. A kommunális szennyvíz szippantásos eltávolításának csökkentése és felszámolása. Vf-3. A szennyvíztisztítás mértéke – hosszútávon – olyan legyen, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag terhelés a jelenlegi 20 %-ot ne haladja meg, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett sem. Vf-4. Biztosítani kell a szennyvíziszapok komposztálását és ártalommentes elhelyezését a megye egész területén.

9

Mivel a megye területén lévő felszíni vizek a vízvédelem szempontjából négy fővízgyűjtő területet alkotnak ( Balaton, valamint a Rába-Marcal, Séd-Nádor, Cuha vízfolyások), az általános vízvédelemi követelmények a Balaton vízgyűjtőjének, valamint a vízfolyásoknak megfelelően kerül ismertetésre. A/ Balaton vízgyűjtő (üdülő övezet és vonzáskörzet) Elsődleges szempont a tó vízminőségének javítása, az üdülési feltételek maradéktalan biztosítása. Ennek alapján a tó vízminőségének megóvása és javítása érdekében sürgősen teendő feladatok a következők: Vf-5. A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv kidolgozása felmérés alapján. Vf-6. Meg kell szüntetni a tó vizébe jelen időszakban is előforduló illegális közvetlen szennyvíz bevezetéseket, sőt a bevezetések lehetőségét is meg kell akadályozni. Vf-7. Folytatni kell a tó közvetlen parti sávjában a települések csatornázottságát, ezzel megakadályozni a talajvíz fokozódó elszennyeződését, illetve a szennyező anyagoknak – még ha kismértékű is – az ilyen módon a tómederbe való jutását. Vf-8. Meg kell valósítani, elsősorban a tó közvetlen parti sávjában, másodsorban az egész vízgyűjtő területén a keletkező és a tóba, vagy mellékvízfolyásaiba vezetett minden szennyvíz mennyiség, kellő hatásfokú biológiai tisztítás utáni foszfor mentesítését (követelmény a tó, valamint a mellékvízfolyások vizébe vezetés esetén a 0.5 mg/l-es összes-foszfor határérték bevezetése). Új telep létesítésekor már ennek megfelelően kell az építési és az üzemelési engedélyt kiadni. Vf-9. Nagyobb, regionális szennyvíztisztító telepeknél vízminőségi kárelhárítási tervet kell készíteni, az esetlegesen előfordulható üzemzavarok esetére. Vf-10. Meg kell szüntetni a tó közvetlen vízgyűjtő területén a szippantott szennyvizek legális és illegális ür í-tőhelyeit., Vf-11. Meg kell oldani a szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapok megfelelő kezelését és ártalommentes elhelyezését. Támogatni kell a szennyvíziszap kezelését követően, a tó közvetlen vízgyűjtőjén kívüli telepeken annak komposztálását és ezt követően a mezőgazdasági területen való elhelyezését. Vf-12. A Balaton vonzáskörzetében a csatornázatlan településeken a zárt szennyvízgyűjtők megvalósítása és a szippantott szennyvizek előkezelőn való tisztítása, annak folyamatos ellenőrzése, illetve a szakszerű közműpótlók kialakítása, üzemeltetése és ellenőrzése révén meg kell akadályozni az illegális és az ellenőrizetlen szennyvízelhelyezéseket. Vf-13. Csökkenteni szükséges a diffúz szennyezések hatását. Ennek érdekében továbbra is vizsgálatokat kell végezni, hogy megállapítható legyen - nagyobb csapadék lehullást követően a területről bemosódó szennyezőanyagok mennyisége és minősége, - hol van szükség a tó vizébe torkolló patakoknál mederrendezésre, - mely terület szakaszokon szükséges átmeneti ülepítéssel csökkenteni a patakok vízével szállított tápanyagok mennyiségét, - a patakok vízgyűjtőjének bejárásával a víz minőségét befolyásoló veszélyes potenciális szennyezőforrásokat (illegális hulladék-lerakóhelyek, szennyvíz-bevezetések, állattartó telepek). Meg kell szüntetni a tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő kommunális- szilárd és folyékony hulladéklerakó helyeket. - hol vannak olyan mezőgazdasági területek, ahol szükséges a környezetkímélő művelés bevezetése. Vf-14. Biztosítani kell a megmaradt partszakaszok védelmét. Vf-15. Gondoskodni kell a nádas szűrőmezők megőrzéséről és azok megfelelő karbantartásáról. Vf-16. Sürgősen javítani szükséges a parti sávban a higiénés állapotokon. Vf-17. Fel kell tárni, mely mederszakaszokon van szükség mederkotrással a fenéküledékben felhalmozódott foszfor eltávolítására. Gondoskodni kell a kiemelt iszap megfelelő elhelyezéséről. Vf-18. Gondoskodni kell a veszélyes anyagok szakszerű tárolásáról. Vf-19. Sürgősen megoldandó, az újabb nagymértékű halpusztulás elkerülése érdekében a busa állomány lehalászása. Vf-20. A Balaton-part engedély nélküli betöltéseinek a teljes mértékű visszaszorítása.

10

Vf-21. Környezetkímélő technológiák bevezetésének szorgalmazása Természetesen azt számításba kell venni, hogy az előzőekben felsorolt tevékenységek hatása csak hosszabb időintervallum eltelte után érvényesül. Külön kihangsúlyozandó azonban, hogy a tó vízének minőségi állapota – a belső terhelés, vagyis az üledékben korábbi években felhalmozódott, adott körülmények között mobilizálódó, és az élőlények számára biológiailag hozzáférhető foszfor következtében – továbbra is a hidrometeorológiai körülmények függvénye, azaz fennáll a túlzott mértékű alga-produkció kialakulásának, valamint az angolna, sőt a busa tömeges méretű pusztulásának veszélye. B/ A megye területén lévő vízfolyások vízgyűjtője A megye területén lévő vízfolyások vízmennyisége igen csekély. Ennek megfelelően a legkisebb szennyezőhatások is nagymértékben megváltoztathatják vizük minőségét. Természetesen a befogadók kis vízmennyisége miatt tekintetbe kell venni, hogy még a kellő hatásfokkal tisztított szennyvizek szennyezőanyag tartalma is kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízfolyások minőségének állapotát. A vízvédelmi tevékenységek hatására elsősorban a vízfolyások szervesanyag, tápanyag tartalma, a mikrobiológiai szennyezettség mértéke, valamint a szerves mikroszennyezők mennyisége csökkenthető. A tevékenységek hatása a megvalósulást követően közvetlenül érzékelhető. A vízgyűjtő területekre jellemző szervetlen anyagok és szervetlen mikroszennyezők mennyisége − kivéve, ha azokat koncentrált ipari szennyvízbevezetések hatása okozza − kevésbé változtatható. Javasolt a természetes és az antropogén szennyezések vizsgálata A vízfolyások minőségének javítását elősegítő javaslatok: Vf-22. A vízgyűjtő területeken lévő vízfolyások tekintetében sürgősen meg kell határozni a mértékadó vízhasználatokat, amelyek egyúttal kijelölik az ehhez szükséges vízminőségi állapotot. Vf-23. A szennyvíztisztító telepeken növelni kell a tisztítás hatásfokát, mivel a csatornázottság mértékének növelése révén nagyobb szennyvíz mennyiséget kell tisztítani és biztosítani, hogy ne növekedjen a telep által kibocsátott szennyezőanyag terhelés nagysága. Tekintettel kell lenni arra azonban, hogy a nagyobb szennyvíz mennyiség még kellő mértékű hatásfok esetén is növelheti a befogadók szennyezőanyag terhelését, ezért ennek vizsgálata szükséges Lehetőség szerint szorgalmazni kell a településeken a szennyvízcsatorna hálózatok kiépítését, és a szennyvíz szippantatást fel kell számolni. Vf-24. A nagyobb települések ritkábban lakott peremrészein, valamint a kisebb települések esetében, ha a helyi vízbázisok biztonságát nem veszélyezteti és a talajmechanikai adottságok jók, az egyedi szennyvízelhelyező (közműpótló) berendezések alkalhazhatóságát is meg kell vizsgálni. Vf-25. Az 1000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében meg kell vizsgálni a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazhatóságát is (mesterséges tavak, gyökérmezős biológiai szűrők). Vf-26. A vízgyűjtő területek bejárásával, kutatásával fel kell tárni a diffúz szennyezőhatások szempontjából kritikus területeket (mezőgazdasági területeken alkalmazott műtrágya, növényvédőszer, stb.), melyek a mederrendezés szempontjából számba vehető területek, ezek fontossági sorrendjét kell kijelölni, hol vannak eddig ismeretlen potenciális szennyezőforrások (pl. illegális hulladéklerakó helyek, szennyvíz kivezetések, nagyüzemi állattartó telepek, mezőgazdasági kemikáliák tároló helyei, stb.). Vf-27. A vízgyűjtők mezőgazdaságilag művelt területein szorgalmazni kell a környezetkímélő technológiák alkalmazását. Vf-28. Az ipari szennyvizeket kibocsátó üzemeknél a szennyvizek kellő hatásfokú tisztításának kitűzése mellett, meg kell vizsgálni a környezetkímélő technológiák bevezetésének lehetőségeit (anyag visszanyerés, víz visszaforgatás, átmeneti szennyvíz tározás, stb.). Vf-29. Szabályozni kell, hogy új üzem telepítése esetén ott üzemen belül a környezetvédelem szempontjából a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák és a keletkező szennyvizeket megfelelő hatásfokkal kezeljék. Amennyiben az üzem a keletkező szennyvizeit a közcsatornába vezeti, a szükséges előtisztítás mértékét meg kell határozni.

11

Vf-30. Minden potenciális szennyezőforrásnak rendelkeznie kell, rendkívüli esetekre (pl. váratlan meghibásodás, technológiai zavar) vonatkozó kárelhárítási tervvel, amely az adott kritikus időszakban megakadályozza a felszíni vizek nagyobb mértékű elszennyeződését. Vf-31. Folytatni kell a vízgyűjtő területeken a kijelölt szelvényekben a víz minőségének ellenőrzését. Vf-32. A szennyvíztisztító telepek megfelelő tisztítási hatásfokának biztosítása érdekében vizsgálatok végzésével fel kell tárni, és ha szükséges ki kell zárni a közcsatorna használatból azokat az üzemeket, amelyek káros szennyvizükkel gátolják a tisztítást, vagy mérgező hatásukkal akadályozzák a szennyvíziszap elhelyezését, vagy hasznosítását. Vf-33. A vízfolyások belterületi szakaszának rendezése. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közcsatornahálózat, illetve a szennyvíztisztítás fejlesztése révén a felszín alatti vízkészlet szennyezőanyag terhelése csökken, ugyanakkor – még kellő hatásfokú tisztítás esetén is – a felszíni vízkészlet szennyezőanyag terhelése nő. Azaz számos kisvízfolyásnál, amelyeket eddig potenciális szennyezőanyag terhelés nem ért, a csatornahálózat kiépülését követően átmeneti vízminőség romlással kell számolni. Vf-34. A szennyvíztisztítás ellenőrzésével el kell érni, hogy a többlet terhelés ne haladja meg az osztályba sorolás határértékét és megváltozását. Vf-35. Az illegális szennyvízbevezetés megszüntetése. 2.3 A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges műszaki intézkedések A hidrogeológiai védelem érdekében teendő intézkedéseket részletesen szabályozza a 123/1997 (VII.18.) számú Kormányrendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről intézkedik. Va-1. A védendő vízbázisok kijelöléséről a területi vízügyi hatóság meghatározása alapján a végrehajtásért, a végrehajtás ellenőrzéséről az engedélyes felelős, bizonyos feladatokban a területileg illetékes jegyző. Va-2. A kijelölt hidrogeológiai védőterületek környezetvédelmi feladatai kormányrendeletben előírt kritériumok és a vízügyi hatóság által előírt helyi előírások betartásának ellenőrzésére terjednek ki. 2.3.1 A források védelmével kapcsolatos feladatok Az előzetes felmérésekkel ellentétben (melyek 2010-et jelölik meg) a kiapadt források „újraéledése” hamarabb, mintegy három-öt éven belül várható. A források fakadása sok gondot okozhat azok környezetében (beépítettség, hulladéklerakás, stb.). A források környezetében számíthatunk vizenyősödésre - megjelennek a vízkedvelő növények például nád, sás, stb. -, roskadásra, felfagyásra - a lépcsők elválnak az épületektől, mikrorepedések alakulnak ki az épületek falán -, lejtősuvadásra, stb.. Va-3. Ezen okból elengedhetetlen a területek felülvizsgálata. A források állapotfelvétele alapján a „különösen veszélyesnek” ítélt területeket azonosítani kell a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) által 1965-1975 között készített építésföldtani térképekkel. Az együttes értékelés alapján kell felkészülni a várható hatások kivédésére: • Lakossági károk kezelése (biztosítási formák módosítása stb.) • Az új terület használatok engedélyezésénél figyelembeveendőek a feltárt, valamint a várható eredmények A források „újrafakadásakor” esetlegesen vízminőség romlás észlelhető. A víz nitrát, szerves mikroszennyeződés, baktérium tartalma miatt, kellemetlen szag és íz lehetséges.

2.3.2. A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó feladatok

12

Va-4. Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni. Va-5. A védőidomot, védőterületet és védősávot a védett vagy védeni tervezett vízbázis, vízilétesítmény megvalósítására, a vízhasználat gyakorlásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság jelöli ki. Javasolt a Bakony egészére kiterjedő egységes hidrogeológiai védőidom és védőterület kialakítása. A vízkezelő és -tároló, valamint az ásvány- és gyógyvíztároló műtárgyak védelmére a védőterületet, a vízszállító és -elosztó vezeték védelmére a védősávot a szabadban, nyílt vízfelszínnel történő vízkezelés vagy tárolás esetén a vízügyi hatóság, a Területi Vízügyi Igazgatóság (VIZIG), a környezetvédelmi, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hagyja jóvá. Va-6. A vízügyi hatóság feladatköre és kötelessége: • a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védőterület fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről; • a védőterületen ellenőrzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni; évente legalább egy alkalommal - ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is; • a védőidom, védőterület, védősáv veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. Va-7. Az érintett terület tulajdonosának feladatai: • A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje. • A hatósági ellenőrzés során vizsgálni kell különösen: a tulajdonosnak (használónak), üzemeltetőnek a védőterület, védőidom, védősáv fenntartásával járó kötelezettségei teljesítését, a védőidom, védőterület, védősáv által behatárolt vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát. 2.4 A természetvédelem érdekében teendő műszaki intézkedések A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján elkészített Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A megye biológiailag gazdag élőhelyei éppen mozaikosságuk, sokrétűségük miatt igen sérülékenyek, stabilitásuk viszonylag kicsiny, széttöredezettségük és elszegényedésük veszélye nagy, ezért megőrzésük érdekében speciális intézkedések sorozata szükséges. 2.4.1 Élőhelyek védelme Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek sorozata az ökológiai (zöld) folyosó rendszer jellegzetes, meghatározó részét képezik. Állapotuk kedvezőtlenül változott. A lápok, mocsarak állandó- és időszakos vízborítású vizes-nedves élőhelyeink a szárazodás, az eutrofizáció és a korábban kizárólag műszakilag tervezett beavatkozások (pl. lecsapolások, foglalások, talajvízszint csökkentése) együtthatása miatt ma különösen veszélyeztetettek. Szükséges intézkedések: Tv-1. Gondoskodni kell a szárazodás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett vízterek, vizes élőhelyek (pl. vízfolyások, lápok, mocsarak, források) élővilágának megőrzéséről, védetté 13

nyilvánításáról. A vizes élőhelyek fennmaradásához, fenntartásához biztosítani kell az ökológiai vízkészletet. Tv-2. Foglalkozni kell a megye vizes élőhelyeinek kataszterezésével, osztályozásával. Ezekre lehetőség szerint kezelési, fenntartási terveket kellene kidolgozni. Tv-3. Kerülni kell a természetes és természetközeli álló- és folyóvizek, összefüggő vízrendszerek vizes élőhelyeinek átalakítására irányuló tevékenységet. Figyelni kell a fenti élőhelyek növény- és állatvilágára és a hazai táj arculatához tartozó vízi élőhelyek természetközeli állapota, mozaikossága, fajgazdagsága fenntartására. Tv-4. A vizes élőhelyek rekonstrukciója, fenntartása kiemelt természetvédelmi és vízügyi feladat kell, hogy legyen. Lápok "Ex lege" védett lápnak tekintendő mérettől és művelési ágtól függetlenül minden olyan vizes élőhelyegyüttes, amely legalább időszakos vízborítású, vagy talaja legalább időszakosan víztelített, valamint az élőhely-együttesben lápi növényzet (pl. gyapjúsás fajok, kékperje fajok, kormos csáté, lápi nyúlfarkfű, sásfajok, tőzegmohafajok, stb.) és tőzeg, vagy tőzegszármazék kotú jelenléte kimutatható. A központilag kiadott módszertan alapján megtörtént a lápok felmérése a megyében. A feltáró munka során mintegy 100 lápfoltot tártak fel. Eloszlásuk szerint többségében a Balaton környékén, a Balaton-felvidék medencéiben ill. a Bakonyalján találhatók. Szükséges intézkedések: Tv-5. Gondoskodni kell a szárazodás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett lápok élővilágának megőrzéséről. Tv-6. A lápok fennmaradásához, fenntartásához biztosítani kell az ökológiai vízkészletet. Tv-7. A lápi élőhelyek rekonstrukciója, fenntartása kiemelt természetvédelmi és vízügyi feladat kell, hogy legyen. Tv-8. Gondoskodni kell a jogszabályokban meghatározott, lápokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról (pl. lápok védettségének bejegyzése). Balaton 1995-1996. között megtörtént Balatonkenesétől az É-i parton át egészen Balatonmáriafürdőig terjedő terület feltárására, állapotának, védett értékeinek felmérésére, és kezelési javaslatok kidolgozása. Ennek eredményeképpen 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalakításával párhuzamosan, egyes vízparti területek is természetvédelmi oltalom alá kerültek, a NP részeként. A Balaton partján található védett természeti területek kezelési terveinek elkészítése ill. a nádasok kezelésének tervezése hozzájárulhat a tó nádas-állományának további romlásának megakadályozásához. Szükséges intézkedések: Tv-9. Florisztikai és faunisztikai vizsgálatok elvégzése a korábbi mintavételi helyeken. Következtetések levonása. Tv-10. Állandó mintavételi helyek kijelölése. Biodiverzitás monitorozásra alkalmas taxonok kijelölése és az ezekhez kapcsolódó mintavételi protokollok kidolgozása (kapcsolat a NBmR-el és a KisBalatonra kidolgozott biológiai monitorozó rendszerrel – 2371/1999. sz. Korm. hat.). Tv-11. A monitorozás folytatása, trendanalízis, adatok feldolgozása, kiértékelése, GIS rendszer kialakítása, a kompatibilitás kialakítása a már működő Balatoni Adatbankkal, PR tevékenység. Tv-12. A 22/1998. sz. Korm. rendelet értelmében 1999. végére elkészült a Balatoni nádasok új minősítése. Az új minősítés kell, hogy az alapja legyen a Balatonon folytatott nádgazdálkodásnak. 1038/1999. sz. Korm. határozat alapján ki kell dolgozni egy nádas-rehabilitációs programot a Balaton parti sávjában. A Balaton, hazánk természetvédelmileg és turisztikailag legjelentősebb szabad felszíni vízkészlete, melynél a víz minőségének javítása és megőrzése fontos feladat.

14

A vízi és mocsári növények a biológiai víztisztítás funkcióját csak abban az esetben képesek maradéktalanul ellátni, ha ezeket évente letakarítjuk. A természetvédelem szemszögéből azonban indokolt lehet (pl. madárvédelem) megfelelő nagyságú (avas) nádasok meghagyása, ill. ezen területek vágásforgószerű kezelése (aratása). A kezelés, aratás hatásának elemzésére alkalmasak bizonyos biológiai objektumok, így pl. a fészkelő madárközösségek ill. a növények csoportjai is. A madaraknak kitüntetett szerepe van a tudományban és a természetvédelemben. Mivel a nádasok kezelése, aratása a parti növényzet változásával jár, a kezelés hatásának monitorozására alkalmas objektumot jelent. Szükséges intézkedések: Tv-13. Ökológiai (természetvédelmi) szempontok alapján történő gazdálkodási (aratási és letakarítási) technikák, technológiák ajánlatainak kidolgozása a Balaton parti nádas területekre. Tv-14. Természetvédelmi célú nádaratás hatása a nádi madarakra, fészkelő-közösségekre: vizsgálati mintaterületek kiválasztása, állandó monitorozó helyek és elvek rögzítése, aratott és aratatlan területek összevetése, hosszú távú vizsgálatok folytatása. Tv-15. Természetvédelmi célú nádaratás hatása a nádas-állományok különböző szubasszociációira: vizsgálati mintaterületek kiválasztása, állandó monitorozó helyek és elvek rögzítése, aratott és aratatlan területek összevetése, hosszú távú vizsgálatok folytatása. Füves élőhelyek A kis lélekszámú aprófalvak elnéptelenedése, a kis magánbirtokon alapul földművelés erőszakos felszámolása, a hagyományos takarmánybázisú állattartás visszaszorulása azt eredményezte, hogy a rétgazdálkodás - az intenzív művelésű kultúrtáj öntözött-felülvetett, vegyszerezett gyepeitől eltekintve – gyakorlatilag megszűnt. Virággazdag hegyi- és dombvidéki rétjeink eltűnése, rohamos szegényedése a biológiai sokféleség egyik legriasztóbb ténye. A száraz puszta- és sziklagyepek a Kárpát-medence legsajátosabb tájképi értékei. A Veszprém megyei védett területek közül is jó néhány jellemezhető ilyen élőhelyekkel. Nagyon nagy számmal fordulnak elő ezeken a területeken védett növény- és állatfajok. A nedves és mezofil rétek, kaszálók állapota főleg az utóbbi 2-3 évtizedben számottevően romlott. A gyepek állapotromlásának főbb okai közé tartoznak: gyepfeltörés, gyomosodás, beerdősítés, kopárfásítás, melioráció, talajvíz süllyesztése, helytelen használat, használat megszűnése, stb. Szükséges intézkedések: Tv-16. Gondoskodni kell a reliktum és endemikus illetve védett fajokat nagy számban őrző füves élőhelyek (pl. sziklagyepek, lejtőszteppek, láprétek) és a rájuk jellemző hagyományos gazdálkodási módok fokozott védelméről, természetszerű állapotban való megőrzésükről. Tv-17. Természetkímélő kezelési módszereket kell bevezetni, mindenekelőtt a védett természeti területeken. Tv-18. Ki kell dolgozni a füves élőhelyek osztályozási rendszerét, mely az egyes élőhelytípusokon érvényesítendő területkezelési szakmai irányelvek alapjául is szolgálhatna. Erdők A természetes vegetáció rekonstruált térképe szerint az emberi tevékenység kiszélesedése előtt Magyarország területének csaknem 70 %-át erdők borították. Ez az arány több fázisban csökkent a mai állapotig, amikor is az ország erdősültsége 18,5 % körüli, a természetszerű erdők kiterjedése pedig nem éri el a 10 %-ot. Ez az arány Veszprém megyében (a Bakonyt és a Balaton-felvidéket figyelembe véve) jóval kedvezőbb, ma is 30 % feletti és ezek közül is mintegy 80 % természetközelinek minősíthető. Szükséges intézkedések: Tv-19. Az erdősültség arányának növelése a természetszerű erdők nagyságának növelésével. Tv-20. Biztosítani kell az emberi tevékenység vagy természeti okok miatt minimálisra csökkent területű, jelentős erdőtársulások (bokorerdők, karszerdők, szikla- és szurdokerdők, láperdők, stb.) megőrzését.

15

Tv-21. Valamennyi erdőben biztosítani kell a gazdálkodás során a fenntartható használatot, amely az ökológiai értelemben vett tartamos gazdálkodási rendszert és a biológiai sokféleség védelmét jelenti. Tv-22. Az ősi vegetációt hordozó természetes kopárok, „önfenntartó” gyepek, láprétek fásítását nem szabad folytatni. Tv-23. Folytatni kell az erdővédelmi hálózat (védett természeti területek, erdőrezervátumok, stb.) kialakítását. Tv-24. Az erdőterületeken a természetes vadeltartó-képességének megfelelő olyan vadlétszám tartható csak fenn, amely lehetővé teszi a kerítés nélküli erdőfelújítást. Tv-25. A mezőgazdaságilag értéktelenebb területeken új erdőterületek létrehozása a Bakonyban és a Balaton-felvidéken az őshonos fafajok telepítésével. Erdőrezervátum program A végleges elfogadott definíció értelmében „az erdei ökoszisztéma rezervátum (röviden erdőrezervátum) természetes vagy természetszerű erdei életközösség megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, továbbá e folyamatok kutatását szolgáló erdőterület. Két részből (övezetből) áll: az ún. magterületből és az azt körülvevő védőövezetből. A magterület természetvédelmi oltalom („fokozottan védett”), valamint teljes és végleges gazdasági korlátozás alatt áll, a védőövezet természetvédelmi oltalom alatt áll („védett”), ahol természetközeli erdőgazdálkodás folytatható”. Az erdőrezervátumokat az új természetvédelmi törvény szerint a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, jogszabályban védett természeti területi kategóriába sorolva erdőrezervátummá nyilvánítja. Veszprém megyében a következő területek lettek kijelölve, mint erdőrezervátum: Tóth-árok Erdőrezervátum, Som-hegy Erdőrezervátum, Sümegi Fehér-Kövek Erdőrezervátum. Szükséges intézkedések: Tv-26. A kijelölt területek természetvédelmi oltalmának a biztosítása. A természetvédelmi oltalom a jelenlegi jogszabályi lehetőségei szerint: a magterületeket „fokozottan védetté”, a védőövezeteket „védetté” nyilvánítják. Tv-27. A természetes folyamatok szabad érvényesülésének következetes biztosítása szükséges, mindennemű emberi beavatkozás mellőzésével, amelynek következtében természetes erdei életközösségek jönnek létre és tarthatók fenn, az idős és az elhalt fák magas arányával. Tv-28. A kezeletlen, önmaguktól fejlődő (változó) erdei életközösségek ill. ökoszisztéma kutatását kell megszervezni, a természeti erők, törvényszerűségek vizsgálata a szukcesszió, a talaj, a vegetáció, a fauna és az erdőszerkezet vonatkozásában. Tv-29. A kezeletlen magterületeken működő természeti erdők, a védőövezetekben folytatott természetközeli erdőgazdálkodás és a gazdasági erdőkben alkalmazott termelési eljárások hatásmechanizmusának összehasonlító vizsgálata az erdőművelés és a természetvédelem számára egy vizsgálandó probléma, mely alkalmazott kutatások keretei között megvalósíthatóak. Védelemre tervezett területek Veszprém megye természeti értékekben gazdag területei közül jelenleg 43.000 hektár védett. Ez a közeljövőben várhatóan az alábbi védelemre tervezett területekkel bővülni fog. Nyirádi Sár-álló TT Terület: 360 ha Főhatósági egyeztetés alatt áll, védetté nyilvánítása folyamatban. Balaton-felvidéki NP II. ütem Terület: 7000 ha Előkészítése 1999-ben megtörtént, jelenleg főhatósági egyeztetés alatt áll. A NP egészéhez (ill. az egyes részterületekhez) hasonlóan itt is kezelési terv kidolgozása szükséges. Sümegi Fehér-Kövek TT Terület: 270 ha Az erdőrezervátum program keretében ez évben nagy valószínűséggel védelemre való felterjesztésre kerülnek azon erdőrezervátumaink, amelyek még nem állnak jogi oltalom alatt. 16

Kelet-Bakony TK Terület: kb. 8000 ha Régóta vajúdik a nagyrészt erdővel borított K-Bakony védetté nyilvánítása, mely eddig a HM ellenállása miatt nem valósulhatott meg. A védettségre való előkészítési anyagok elkészültek, ezek esetleges aktualizálása, és új tárgyalássorozat lebonyolítása szükséges. Marcal-menti TK Terület: kb. 3000 ha A természeti területek felmérése során szerzett tapasztalatok alapján ez a komplex, részben wetland-jellegű élőhely még értékes növény- és madárvilággal rendelkezik. Ezen tapasztalatok ill. az "Élővízfolyosók Magyarországon" című IUCN kiadvány megállapításai alapján érdemes a terület védetté nyilvánításával foglalkozni. A távlati tervek között szerepel még: Agár-tető, Dörögdi-medence, Kab-hegy környékének vizsgálata ill. Podárpuszta is (Veszprém megyei területek). Természeti területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében természeti területnek minősülnek azok a területek, amelyek természetközeli állapotúként jellemezhetőek, továbbá az alábbi feltételeknek megfelelnek: a) az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha a fenti törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem állt bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A megyében található természeti területek többségükben az erdőkkel borított körzetekben, erdős területeken ill. az extenzíven hasznosított (v. egyáltalán nem hasznosított) gyepterületeken helyezkednek el. A megye kedvező természeti adottságait figyelembe véve kiterjedésük elég jelentős. Szükséges intézkedések: Tv-30. A természeti területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni. Összhangba kell hozni a bányászati tevékenységet a természetvédelem érdekeivel. Tv-31. A vonatkozó jogszabályokból adódó feladatok végre kell hajtani. Tv-32. Védelmi, és esetlegesen bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni a megőrzésük és fenntartásuk érdekében. Nemzeti Ökológiai Hálózat A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik arról, hogy a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv keretében az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait, feltételrendszereit, intézkedéseit meg kell állapítani, továbbá az Alapterv végrehajtása érdekében a környezetvédelmi miniszternek rendeletben kell szabályoznia az ökológiai folyosó és hálózat létesítésére vonatkozó előírásokat. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről rendelkezik az Országgyűlés elé terjesztendő országos területfejlesztési koncepció, az országos területrendezési tervek létrehozásáról, amelyekben az ökológiai hálózat elemei részét képezik a természetvédelmi-tájvédelmi fejezetnek. Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított, biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti, Az ökológiai folyosó a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elősegítő területek, sávok és mozaikok láncolata. A magterületek és a folyosók körül puffer (védő) zónát kell kijelölni, ahol még legalább a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas illetve a föld- és tájhasználat nem veszélyezteti a magterületeket. A kijelölendő rehabilitációs területek a mag-, folyosó-, puffer zónákban egyaránt értelmezhetőek és elsődlegesen azokra a területekre kell vonatkoztatni, melyek a 3 funkcionális hálózati elemben zárványként jelentkező, ökológiailag sérült állapotúak. Az IUCN által 1995-ben kiadott "Nemzeti Ökológiai Hálózat" című kiadvány alapján a megye magterületei: 17

• • •

Déli-Bakony: atlanti és szubmediterrán elemekben gazdag, zömmel mészkedvelő, részben vulkáni erdő- és sziklavegetáció, magas erdősültség. Országos jelentőségű magterület. Keleti-Bakony: kiterjedt másodlagos árvalányhajas sztyeppek, szubmediterrán virágos kőrises tölgyesek. Országos jelentőségű magterület. Balaton-felvidék: változatos felszínű és geológiájú (mészkő, dolomit, homokkő, bazalt, pannon agyag) alacsony hegyvidék, szubmediterrán jellegű erdőkkel, erdőssztyeppekkel, maradvány lápmedencékkel, vulkáni tanúhegyekkel, több hagyományos borvidékkel. Nemzetközi ill. országos jelentőségű magterület.

Rehabilitációs területek: A Bakonyalja, a Bakony és a Balaton-felvidék területei a feldarabolódott magterületek közötti összeköttetést biztosítják, mivel a sokirányú kapcsolatrendszer miatt erre néhány ökológiai folyosó nem elég. Ezen kívül védő- és rekreációs szerepet is betöltenek. Szükséges intézkedések, feladatok: Tv-33.Az Nemzeti Ökológia Hálózat továbbfejlesztése, részletes továbblépési elképzelések megadása. Tv-34. A Nemzeti Ökológiai Hálózat 1:50 000 (regionális) léptékű továbbfejlesztése, kijelölése. Konkrét indikációs térkép elkészítése. Tv-35. Az ökológiai hálózaton belüli kategóriák elkülönítésének és térképes megjelenítésének a PánEurópa Ökológiai Hálózat (PEEN) kritériumaihoz illeszkedve kell történnie. Tv-36. Hosszabb távú cél lehet a Hálózat helyi léptékű (1:10 000, 1:5 000) kidolgozása és ezen eredmények felhasználása a területfejlesztési, -rendezési koncepciók megalkotásakor. Madárvédelmi területek Tv-37. A Nemzeti Ökológiai Hálózat megkezdett munkálatainál az első feladatok között szerepel az EU madárvédelmi irányelvének (79/409/EGK) elvárásai szerint az ún. madárvédelmi területek (SPA=Special Protection Areas) kijelölése. A Natura 2000 hálózat valamennyi területe esetében a tagállamok kötelessége a kijelölés szempontjainál figyelembe vett fajok élőhelyének állagmegőrzése, a fajok zavarásának megelőzése, a területre esetlegesen károsan ható beruházások következményeinek felbecsülése. Beruházási engedély csak abban az esetben adható ki, ha bizonyított, hogy hatásai nem veszélyeztetik a terület integritását. A kijelölés során a következő szempontok alapján kerül sor a területek kiválasztására: • • •

Világszerte veszélyeztetett (és az irányelv I. függelékén is szereplő) fajok élőhelye Gyülekezőhelyek és egyéb jelentős kongregátumok Az I. függeléken szereplő madárfajok egyéb jelentős állományát eltartó terület.

Ezek a területek Veszprém megyében az elsősorban számításba vehető fajok alapján várhatóan a következő körből kerülnek kijelölésre: • Várpalota, Sárrét-„bányatavak” (helyi védetté nyilvánítása folyik). • Várpalota, Lőtér • Kabhegy, • Marcal-medence gyepterületei Különleges helyzetben van a megítélés szempontjából a Balaton, amely időszakos Ramsari-védelmet élvez, egész évre kiterjedő védett státusza azonban nincsen. A megye területén, a cigányréce, réti sas, haris és esetleg parlagi sas fajok fészkelőterületein kerülhet még sor további kijelölésre. A biodiverzitás megőrzése mezőgazdasági területeken Érzékeny Természeti Területek (ESA) Veszprém megyében 7 ilyen terület lehatárolása történt meg (összesen 78.100 ha kiterjedéssel). A lehatárolt területek a következők:

18

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Marcal-medence: Káli-medence: Tapolcai-medence: Dörögdi-medence: Sümegi régió: Bakonyalja: Tési-fennsík:

10.000 ha 6.900 ha 5.300 ha 5.200 ha 6.700 ha 17.200 ha 26.800 ha

Mindösszesen: 78.100 ha

Lehetséges területként jöhetnek szóba a későbbiek során bizonyos ilyen jellegű területek (pl. Balatonfelvidéki Nemzeti Park és egyéb védett területek) Fenti területek közül a program a Marcal-medence kijelölt területei közül a délebbi, Zalaszegvár és Külsővat közötti, mintegy 3000 ha-os területén kerül elsőként bevezetésre. A többi terület a következő évek folyamán, folyamatosan kerül sorra a működtetési háttér kialakításának és a pénzügyi lehetőség függvényében. (Először a Marcal-medence visszamaradó területei, a Káli-, a Tapolcai-, a Dörögdimedence, majd a többi visszamaradó terület.) A lehatárolt területek kiemelten kezelendők természet-, és környezetvédelmi szempontból (talaj-, víz-, és élővilágvédelem): • talajuk szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas (sekély termőrétegű, belvizes, tőzeges) • felszíni vizek közelsége (vegyszerterhelési kockázat) • nyílt karsztos területek (vízbázis védelme) • eróziónak kitett területek (talajvédelem) • különleges élővilág található rajtuk (természetvédelem) A területeken több, természetvédelmi szempontból fontos fokozottan védett gerinces faj (haris, fehér gólya, réti sas, nagy póling, vidra) fordul elő. Az Érzékeny Természeti Területek programja alapvetően ezekre a fajokra épül, mivel fennmaradásuk bizonyos fokig függ a mezőgazdaság területhasználati módjától. A gerinces fajokon kívül fontos megemlíteni a gyepek változatos növényflóráját (pl. védett orchideafélék), az ehhez kötődő gerinctelen faunát (pl. tápnövényspecialista lepkék, cincérek stb.) melyek fennmaradása szintén jelentős mértékben függ a területhasználati módoktól. Szükséges intézkedések, célok: Tv-38. A térségek természetes élőhelyeinek megtartása, különös tekintettel a vizes élőhelyekre és száraz gyepekre. Tv-39. A területhasznosítási formák extenzív irányba történő elmozdítása ill. a már ilyen jellegű hasznosítások megtartása. Tv-40. A területek környezetileg (talaj, víz, élővilág) érzékeny volta miatt a vegyszerhasználat csökkentése. Tv-41. Speciális mezőgazdálkodási formákhoz kötött védett és nem védett gerinces és gerinctelen állatfajok (különös tekintettel a fokozottan védett haris, ill. fehér gólya), valamint növényfajok életmódjának kedvező gyephasznosítási formák támogatása.

19

2. 4.2. Növényvilág védelme Magyarországon mintegy 3000 növényfaj él, a leírt társulások száma meghaladja a 400-at. Veszprém megye bővelkedik növénytani értékekben változatos élőhelyeinek következtében. Természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyek az alábbiak (pl.): • EU Habitat Directive alapján: pl. száraz gyepek, zárt gyepek és közép-európai sztyeppek, síkláprétek, tőzegmohás láprétek, mezofil rétek, számos lomhullató erdőtípus, égerlápok, fűzlápok, forráslápok, sásos síklápok és sásláprétek, stb. • Magyarországi Vörös Könyv alapján: számos társulás védelemre és fokozott védelemre javasolt társulás. Növénytani szempontból kulcsfajok lehetnek: tátorján, mocsári kardvirág, sárga, adriai sallangvirág, légybangó, méhbangó, poszméhbangó, medvefül kankalin, lisztes kankalin, stb. Szükséges intézkedések: Tv-42. A növényvilág változatosságának fennmaradása érdekében, valamennyi természetes növénytársulásból megfelelő méretű védett természeti területet kellene létrehozni. Tv-43. Különös figyelmet kellene fordítani azokra az élőhelyekre, amelyek természetes illetve emberi tevékenység hatására kialakult „szigetek” és olyan fajokat illetve társulásokat őriznek, amelyek másutt nem fordulnak elő (pl. Veszprém megye: lisztes kankalin). Tv-44. Bizonyos élőhelyek és az ezekhez kapcsolódó növényvilág megőrzése csak úgy biztosítható, ha a régióra jellemző hagyományos gazdálkodást is sikerül megőrizni. Tv-45. A kulcsfajok és egyéb ritka növények fennmaradásának biztosítása érdekében, szükség lenne a jelenlegi állapot rögzítésére, kezelési (rekonstrukciós) javaslatok kidolgozására, majd ezek megvalósítására és monitorozásra. 2.4.3. Állatvilág védelme Zoológiai értékeink védelme során az erősen érzékelhető mozaikosság, az egyes élőhelyek kiterjedése, veszélyeztetettsége, az állománynagyság és összetétel, illetve egyéb szempontok alapján a védelem különböző szintjei érvényesülnek: • • • •

Nemzetközi egyezmény hatálya alá eső fajok és élőhelyek. Országos védelmet élvező területen élő fajok. Helyi védelmet élvező élőhelyeken élő fajok. Védett, de nem védett területen élő fajok.

A felsorolt védelmi fokozatok mellett a törvényi szabályozás lehetőséget biztosít a nem védett területeken a nem védett fajok esetében is a károkozás megakadályozására közvetett módon, az élőhelyek jellegének megváltoztatására irányuló törekvések engedélyhez kötése ill. szakhatósági véleményezés által. Szükséges intézkedések: Tv-46. Az élővilág változatosságának fennmaradása érdekében, valamennyi természetes élőhelyen megfelelő méretű védett természeti területet kell létrehozni. TV-47. Különös figyelmet kell fordítani azokra az élőhelyekre, amelyek természetes illetve emberi tevékenység hatására kialakult „szigetek” és olyan fajokat illetve társulásokat őriznek, amelyek másutt nem fordulnak elő. Tv-48. Bizonyos élőhelyek és az ezekhez kapcsolódó élővilág megőrzése csak úgy biztosítható, ha a régióra jellemző hagyományos, extenzív gazdálkodást is sikerül megőrizni. Tv-49. A kulcsfajok és egyéb veszélyeztetett állatfajok fennmaradásának biztosítása érdekében, szükséges a jelenlegi állapot rögzítésére, kezelési (rekonstrukciós) javaslatok kidolgozására, majd ezek megvalósítására és monitorozásra.

20

2.4.4 Táji értékek védelme A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. A tájjelleg és tájhasználat harmóniáját és a tájhasználat kiegyensúlyozottságát csak az átfogó, nagyléptékű tájvédelmi szemlélet biztosíthatja. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A védett természeti területeken kívül a tájvédelem gyakorlati végrehajtásában az önkormányzatoknak és más ágazatoknak is a jelenleginél számottevőbb szerepet kellene vállalniuk, mert a magyar vidék, a táji örökség védelme nem biztosítható csak a védett területeken. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A hazai tájakat veszélyeztető, legfontosabb degradációs folyamatok illetve tényezők: • • • •

Át nem gondolt területhasználat és építkezés. A nagyüzemi mező- és erdőgazdálkodás uniformizáló hatása, a tájat gazdagító, változatos élőhelyeket biztosító tájelemek (pl. fasorok, sövények) megszüntetése Illegális tevékenységek (pl. hulladéklerakás). A beépített területek (pl. települések, utak) terjeszkedése.

Szükséges tennivalók, intézkedések: Tv-50. Gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Tv-51. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. Tv-52. Művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. Tv-53. Biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. Tv-54. Kataszterezni kell az egyedi tájértékeket és védelmük érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 2.4.5 Földtani-felszínalaktani, kultúrtörténeti értékek védelme Az élettelen természeti értékek kategóriájába tartozó természeti objektumok a földtörténet gazdag eseménysorának, az élővilág változásának epizódjait őrzik. Közös tulajdonságuk helyhez kötöttségük, át nem telepíthetőségük. Meg nem újuló, helyre nem állítható, végzetes sérülésük esetén végleges pusztulásnak kitett, zömmel egyedi képződmények, formák, rétegszelvények, egyúttal élőhelyek, sajátos biotópok. Számottevő részük tényleges vagy potenciális természeti erőforrás. Barlangok A magyarországi barlangok „ex lege” védelmét 1961-től törvény szavatolja, melyet az 1996. évi LIII. törvény is megerősített. E magas szintű jogi védelmet a barlangok széles körű természettudományos (földtani, ásványtani, hidrológiai, őslénytani, növény- és állattani, stb.), történeti és esztétikai értékei, vízgazdálkodási, idegenforgalmi és gyógyászati jelentősége indokolja. A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer, környezeti indikátor.

21

A barlangok „de facto” védelmének hatékonyságát egyes, a felszíni vízgyűjtőn folyó tevékenységek (pl. külszíni bányászat), illetőleg a vízgyűjtőt, a karsztot vagy közvetlen környezetét ért szennyezések és a barlangon belüli engedély nélküli vagy szakszerűtlen beavatkozások rontják. Szükséges intézkedések: Tv-55. Folytatni kell a barlangok teljes körű értékfelmérését, állapotfelmérését és monitorozását. Tv-56. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet értelmében a barlangokat közhiteles nyilvántartásba kell felvenni, barlangkatasztert kell készíteni. Tv-57. Védelmi, bemutatási, hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni. Tv-58. Szükséges a tudományos értéket képező vagy értékes faunával rendelkező mesterséges, felszín alatti üregek (pl. egyes bányavágatok) számbavétele, szükség szerint védelmi és hasznosítási koncepció kidolgozása. Források, víznyelők Az 1996. évi LIII. törvény vonatkozó részei értelmében a források és víznyelők is országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek, azaz „ex lege” védettek. A forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. A víznyelő az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helyét jelenti. Szükséges intézkedések: Tv-59. Meg kell kezdeni, és le kell folytatni a források és víznyelők kataszterezését, teljes körű állapotfelmérését és monitorozását. Tv-60. Védelmi, és esetlegesen bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni a megőrzésük és fenntartásuk érdekében. Egyéb földtani értékek Szükségesnek látszik a megyében található nagyszámú földtani alapszelvények felvételezésének folytatása. A ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások védeleméről is gondoskodni kell. Ezeket lehetőleg eredeti helyükön kell megőrizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelőhelyről eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon. Szükséges intézkedések: Tv-61. Az eddig általunk kevésbé előtérbe helyezett élettelen természeti értékek további vizsgálatáról, pontos adatok megszerzéséről intézkedni kell. Tv-62. Védelmi, bemutatási, hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni. Kunhalmok, földvárak A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében „ex lege” védett természeti területnek (természeti emléknek) minősül minden kunhalom és földvár. A jogszabályok által kijelölt feladatok elvégzéséhez szükséges a kunhalmok és földvárak kataszterezése és felmérése. A kunhalmok legfontosabb típusai az országban: lakódombok, sírdombok (ez jellemző pl. Veszprém megyében is), őrhalmok, határhalmok. Nem csak kultúrtörténeti, hanem természetvédelmi szempontból is fontos ezeknek a halmoknak a megőrzése, hiszen számos esetben az élővilág számára speciális élőhelyet jelentenek. A földvárak szintén a történelmi korokból megmaradt mesterséges létesítmények, amelyek a jelentős kultúrtörténeti potenciáljukon túl, természeti értékeket is őrizhetnek. Szükséges intézkedések: 22

Tv-63. A kunhalmok és földvárak helyeinek meghatározása (Veszprém megyében kb. 200 - tágabb értelemben vett - kunhalom található). Tv-64. Az egyes halmok, várak felmérését, minősítését kell végrehajtani. Tv-65. Védelmi, esetlegesen bemutatási, hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni. 2.4.6 Természetvédelmi oktatás-nevelés és ismeretterjesztés illetve bemutatás és ökoturizmus A természetvédelme stratégiája az utóbbi években világszerte megváltozott. E koncepcionálisan új ismeretanyagot be kellene építeni az oktatás rendszerébe (pl. biológia, földtudományok), valamennyi iskolatípust beleértve. Gondoskodni kell arról, hogy az oktatás mindig tudományosan megalapozott és egyúttal élményszerű legyen (pl. oktató-bemutató központokban). Ehhez természetesen ki kell alakítani egy folyamatosan frissülő eszközparkot is illetve az ehhez kapcsolódó segédanyagok széles intervallumát (pl. kiadványok, filmek, CD-ROM). A helyi és országos média szerepére is nagyobb szükség lenne a természetvédelem népszerűsítésében és a természeti értékek megismertetésében. Veszprém megye területe ideális lehetőségeket biztosit a bemutatáshoz, egyfajta irányított műveléséhez.

turizmus

Célok és szükséges intézkedések: Tv-66. A természeti értékek megismertetése, bemutatása a helyi lakosság bevonásával, hiszen a hosszú távú siker záloga a térségi és helyi kapcsolatok kiépítése. Tv-67. A kikapcsolódási, pihenési lehetőségeket keresők számára megfelelő kereteket kialakítani az igények és lehetőségek összehangolásával. Tv-68. A természeti kincsek fennmaradását, gyarapodását biztosító, elősegítő módszerek egyes esetekben kezelési terv kidolgozása, megismertetése és elfogadtatása. Tv-69. A természetbarát szemlélet erősítése a helyi közösségekben a természetvédelmi tudatformálás módszereinek, eszközeinek alkalmazásával. Tv-70. Az iskolai oktatás lehetőségeinek kiterjesztése a gyermekeket körülvevő természetes élővilág megismeréséhez. 2.4.7 Természetvédelmi kutatások A természetvédelem értékmegőrző, kezelési-fenntartási, gazdálkodási tevékenysége, a természetvédelmi jogalkotás és jogalkalmazás igényli munkája korszerű tudományos-szakmai megalapozását. E munkáknak alapvetően ki kell terjednie mindenekelőtt az alábbiakra: • A védendő értékek és folyamatok feltárása, védelmi intézkedések megszervezése. • A védett területek országos hálózatának fejlesztése, bemutatása, közkinccsé tétele. • Vállalt (többek között nemzetközi) kötelezettségek teljesítése. Szükséges intézkedések és a kutatások fő irányai: Tv-71. Komplex természeti állapot-felvételi program folytatása, mely kiterjed a már védett és védelemre tervezett területek élő- és élettelen természeti értékeinek számbavételére, feltárására, állapotuknak vizsgálatára. Tv-72. Védett növény- és állatfajok illetve élőhelyeik fenntartására irányuló kutatások. Tv-73 Veszélyeztetett természeti értékek és élőhelyek megóvását célzó rekonstrukciós, konzervációs munkák megalapozása. TV-74. Egy közös információs adatbázis működtetése a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program keretei között. Tv-75. Barlangok, földtani és felszínalaktani értékek védelmét megalapozó komplex kutatások.

23

Tv-76. Természetkímélő mezőgazdasági hasznosítást elősegítő gazdálkodási formák kidolgozására, alkalmazására irányuló kutatások. Tv-77. Természetvédelmi kezeléssel, hasznosítással, szankcionálással, támogatási rendszerekkel, kártalanítással, a piacgazdasági eszközök érvényesítésének lehetőségeivel összefüggő közgazdasági kutatások. 2.4.8. A természeti erőforrásokkal történő energiagazdálkodás Tv-78. El kell készíteni a megye energiagazdálkodásának komplex értékelését, ki kell dolgozni és megvalósítani a megyei energiagazdálkodási programot. Tv-79. A beruházásoknál az energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának a támogatása. Tv-80. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit a támogatási rendszeren keresztül. (berendezések gyártásának korszerű eljárások alkalmazásának támogatása) Tv-81- A megyében hasznosítható alternatív és megújuló energiaforrások, energiahatékonyságot növelő eljárások feltárásának, kutatásának támogatása. Tv-82. A energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerűsítése, terjesztése, demonstrálása. Az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése. .5 A talajvédelem területén szükséges műszaki intézkedések és technikai beavatkozások A természeti erőforrások között, a környezetben sajátos helyet foglal el a termőföld, mert feltételesen megújuló, volumenében korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, nemzeti kincs, a mezőgazdaság alapvető eszköze, amelyen az ember növénytermesztést folytat. A talaj a termékenységével biztosítja a növények tápanyag- és vízellátását. Az intenzív mezőgazdasági termelés, a különböző negatív környezeti hatások (urbanizáció, savas esők, kemikáliák használata) megváltoztatják a talajok termékenységét, befolyásolják a talajképződés és pusztulás folyamatait. Veszprém megye területét érintően jelentős kiterjedésben készült ilyen részletességű talajfeltárás, amelynek adatait a Veszprém Megyei Földhivatal őrzi, ezekhez térítés ellenében hozzá lehet férni. A ma használható adatbázisok között meg kell még említeni az 1992-től működtetett Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, amely a pontszerű talajmintavételi helyeken (TIM pontok) talajszelvény feltárásával végzi évente a szükséges talajmintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat. A megyében összesen 77 ilyen TIM pont van, ezek az adatok a megyei NTÁ-nál megszerezhetők. A TIM-vizsgálati eredményeket komplexen a Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásának Környezetvédelmi Osztálya kezeli, tárolja és elemzi. A korábbi nagyüzemi, nagytáblás talajművelés súlyos talajpusztulási folyamatokat gerjesztett: a nagyteljesítményű, nagy súlyú gépek alkalmazása tömörödést, a nagy táblákat árkok, erdőfoltok, erdősávok megszűntetésével alakították ki, így az erózió, defláció pusztító hatása erőteljesen megnőtt, a gyakran indokolatlanul nagy mennyiségű műtrágyák használata következtében talajsavanyodási folyamatok indultak el. Az eróziós folyamatok felerősödése várható átlagos csapadékú időszakban is a megváltozott birtokviszonyok, gazdálkodási körülmények miatt. Hegy- és dombvidéken hegy-völgy irányban jelölték ki az újra felparcellázott földeket. Veszprém megyében az erős eróziónak kitett terület nagysága csaknem 86.000 ha. A szél által okozott talajelmozdulás, amely főként a könnyű mechanikai összetételű talajokat veszélyezteti. Ritka térállású növények termesztése, a nem megfelelő tápanyagellátás tovább fokozza a defláció veszélyét. A megyében Bakonyalja kistáj térségében, Pápa környékén, valamint a Balatonfelvidéken Monostorapáti, Mindszentkálla községek térségében kell vele számolni (mintegy 2.000 ha).

24

Korábban a rendszeres, nagyadagú műtrágyázás, a légköri savas ülepedés és a genetikai adottság (erdőtalajok kilúgzottsága) következtében a megyében kb. 100.000 ha savanyú kémhatású terület van. Nem megfelelő időben, nem megfelelő talajnedvesség-tartalomnál, nem megfelelő eszközzel, nagy súlyú gépekkel végzett talajművelés okozza a talajtömörödést, a talajok szerkezetének leromlását, porosodását és tömörödését (eketalp-réteg). Romlik a talaj vízbefogadó képessége, lejtőkön nő az erózió veszély, sík területen a belvizek kialakulása. Megyénkben kb. 120.000 ha-on van tömődött talajréteg. A Marcal- folyó térségében, a Tapolcai-medencében és egyéb mélyfekvésű területeken merülhet fel az elmúlt egy-két csapadékosabb években belvízveszély. Mintegy 6.000 ha-t érint. A térségi komplex melioráció kapcsán megvalósult vízrendezési beruházások (alagcsövezett területek) ma már sok helyen nem funkcionálnak jórészt a karbantartás hiánya miatt. Javasolt intézkedések: Ta-1. Célszerű lenne a talajtérképeket és kartogramokat fokozatosan az egész megyére kiterjedően elkészíteni ugyanazzal a módszerrel, mint a korszerű földértékeléshez a nagyméretarányos térképezés zajlott. A megye talajtani viszonyaira való tekintettel a mezőgazdasági tevékenységre összefoglalóan javasolhatók még az alábiak: Ta-2. A köves, kavicsos feltalaj a talajművelést nehezíti és a talajművelő eszközök idő előtti elhasználódását okozza, ugyanakkor a talajok műveléséhez nagyob vonóerőt igényel. Az ősgyepes területek, mint zöldtömeget, minimális termést adnak, ezek erdősítése lenne célszerű, hiszen a területről lefolyó vizek mennyiségét is csökkentené. Ta-3. A rozsdabarna erdőtalajok hasznosítása a kavicsos feltalajú részeken, ahol a termőréteg vastagsága legalább másfél méter, gyümölcsös telepítése indokolt. Ta-4. A szántóföldi növénytermesztés területén kardinális kérdés az erózió elleni védelem, amelynek egyik módja lehet a rétegvonal irányú talajművelésre való ösztönzés. Az igen erős kitettségű területek füvesítéssel, erdősítéssel való hasznosítása lenne megoldás, amely a legelőgazdálkodáson keresztül a falusi turizmus ill. a vadgazdálkodás és turizmus fejlesztését irányozná elő. Ta-5. A földprivatizáció következményeként létrejött apró földtulajdonu birtokszerkezet rendezése szükséges a hatékonyabb talajművelés, növényvédelem érdekében. Ta-6. Az ültetvények rekonstrukciója keretében szükséges lenne a megfelelő fajtaösszetétel kiválasztása, amivel az értékesítés eredményessége segíthető elő. Ta-7. A vízerózió ellen szőlőtelepítés esetén a lejtőre merőleges irányú sorok kialakítása, vagy a sorközök füvesítése mellett szükséges lenne egyéb meliorációs beavatkozásokat is megvalósítani (lejtőmegszakítás, teraszok, vízlevezetők megépítése). Ta-8. A gazdaságos termelésre nem alkalmas, ill. leromlott kondíciójú ültetvények helyett célszerű lenne a talajtani és egyéb adottságoknak jobban megfelelő növényeket termeszteni (pl. mandula, gyógynövények). Ta-9A Balaton környezetében, tekintettel a Balaton közelségére, és egyáltalán a vegyszerek használatával összefüggő környezetszennyezésre, a turizmusra és nem utolsósorban a költségek megtakarítására, nagyon fontos lenne a növényvédelmi technológiák, eljárások növényvédelmi előrejelzésen alapuló megvalósítása. Jelenleg a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások hálózatában működik a Növényvédelmi Információs Rendszer (NIR), amelyben a területi növényvédelmi felügyelő és az előrejelző az adott növénykultúrán észlelt kórokozók tünetei alapján szolgáltatnak információkat. Korszerűbb megoldás lenne ezen a téren megfelelő műszerek felállítása, számítógépes előrejelzési technológia bevezetése, amely a napi meteorológiai adatok rögzítése alapján tudna védekezési javaslatokat adni. Ta-10. A betegségek előrejelzését célszerű lenne kombinálni rovartani előrejelzéssel (fénycsapda, szexferomon csapda). Ezek a megoldások hozzásegítenek a környezet növényvédőszerekkel történő felesleges terhelésének csökkentéséhez.

25

Ta-11. A rekultivációs folyamatok során az eredeti táj megjelenése miatt a rekultivált terület tájbeillesztésére, minél nagyobb arányú termő- vagy zöld felület kialakítására kell törekedni mező- és erdőgazdálkodás, illetve üdülői hasznosítás céljából. Ta-12 A tőzeges területek problémájának rendezése Ta-13. A felhagyott szovjet katonai területek környezeti állapotáról és a helyreállítási javaslatokról az APV Rt. rendelkezik megfelelő dokumentumokkal és a környezetvédelmi szempontból szükséges intézkedésekről is - mint a területek tulajdonosa - köteles gondoskodni. Tűzszerészeti és vegyvédelmi mentesítés csak részben történt, ezért e területeken vizsgálat, majd kármentesítés szükséges. 2.6 A hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, hulladékártalmatlanítás és a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos műszaki feladatok kistérségenként 2.6.1 Települési hulladékkezelés fejlesztésének műszaki programja A balatonparti üdülőövezet köztisztasági állapota és hulladékkezelésének korszerű megoldása a térség idegenforgalma szempontjából lényeges környezetvédelmi szempont és gazdasági érdekekkel párosul. Ugyanakkor a külföldi üdülőközönség otthon megszokott környezettudatos viselkedése, a szelektív hulladékgyűjtés elfogadása segíti a lakossági támogatás megszerzését. H-1. A térség speciális helyzete a szezonális fluktuáció a keletkező hulladék mennyiségében, ezért célszerű a különböző méretű hulladékgyűjtő edények alkalmazása az igénybevétel jellegéhez igazodóan. Ehhez a hazai kínálat rendelkezésre áll. H-2. A szelektív hulladékgyűjtés eredményessége érdekében szükséges a hulladék fajtájának megfelelő különböző kialakítású és egymástól lényegesen eltérő formájú gyűjtőtartályok alkalmazása, ezzel jelentősen csökkenthető a szelektíven gyűjtött anyagok keveredése, szennyezése. H-3. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a bomló szervesanyagok, zöldhulladékok külön gyűjtésére és komposztálására. Ezt a követelményt támasztja a Nemzeti Környezetvédelmi Program, az EU Direktíva és a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése. A szerves és zöldhulladék hasznosítását a jelenleg elhelyezési problémát okozó balatoni kikötőkotrásból származó iszappal együtt végzett komposztálással célszerű megoldani a lezárásra kerülő hulladéklerakóhelyeken, ahol azzal a rekultivációt és a szőlőművelésű termőtalajok szervesanyag pótlását is segíteni lehet. H-4. A hulladékszállítás műszaki szinvonalának javítása érdekében fokozatosan növelni kell a pormentes, környezetbarát motorral működő, alacsony zajszintű korszerű hulladékgyűjtő-szállító gépek beszerzését, amelyek univerzális beürítőszerkezettel rendelkeznek a különböző méretű lakossági hulladékgyűjtő edények beürítésére alkalmasak. A gyűjtő-szállító gépek 25 %-át a programidőszak 5 éve alatt, a nem korszerű gépek teljes mennyiségét a programidőszak 10 éve alatt ki kell váltani korszerű gépekre. A nyitott konténeres hulladékszállítást csak építési törmelék és egyéb inert hulladékszállításra kell korlátozni és a szállítás során ponyvás letakarással kell a porzást megakadályozni. H-5. Mivel a balatonparti üdülőövezetben hulladéklerakóhely a Balaton vízminőségének védelme és a térség üdülési, idegenforgalmi funkciója miatt nem működhet, a jelenlegi hulladéklerakóhelyeket le kell zárni és tájba illesztett rekultivációját 5 éven belül végre kell hajtani. Egyidejűleg ki kell alakítani regionális hulladéklerakóhelyeket, melyek a balatonparti kistérségben keletkező települési hulladékot is fogadják, H-6. A vonatkozó előírások szerint a lezárt hulladéklerakóhelyek monitoring rendszerét (figyelőkutakat) még további 30 évig működtetni kell, a talajvíz szennyezés rendszeres ellenőrzésével. A Balatonpart vonzáskörzetében a vízgyűjtőrendszer kapcsolata a Balatonnal és a karsztvízbázis részleges területe miatt a hulladékkezelés kiemelt jelentőségű. A balatoni üdülőközönség turistaforgalma és ennek tervezett fokozása megkívánja a kultúrált köztisztasági körülményeket, korszerű hulladékgyűjtési rendszer megteremtését és a szervezett gyűjtés kiterjesztését a kistérség minden településére.

26

H-7. A szervezett regionális hulladékgyűjtés kiterjesztése és korszerűsítése szükségessé teszi a hulladékgyűjtő-szállító gépjárművek fokozatos lecserélését pormentes, nagy tömörítőképességű célgépekre. H-8. A szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, kiterjesztése a kistérség nagyobb településeire, ahol a szelektíven gyűjtött anyagok beszállítását a regionális gyűjtés keretében a szerződött szolgáltató beszállítja a kistérségben kialakított hulladékudvarokra (pl. Tapolcára), ahol a szükséges előkészítés és átcsomagolás után a felhasználó részére értékesítik. H-9. A kistérségben két regionális korszerű hulladéklerakóhely(ek) kialakítása, amelyek a kistérség települési szilárd hulladékai mellett a balatonparti kistérség hulladékait is fogadják és szigorú technológiai előírások szerint lerakással ártalmatlanítják. A kialakítandó regionális hulladéklerakóhelyeken lehetőséget kell teremteni a zöld hulladékok komposztálására és a szelektíven gyűjtött hulladékok átmeneti tárolására, előkészítésére is. H-10. A regionális hulladéklerakók megnyitásával egyidejűleg meg kell kezdeni a korábbi, illetve jelenlegi környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók bezárását és rekultivációját a monitoring rendszer további fenntartása és üzemeltetése mellett, a folyamatos ellenőrzés biztosítását. A mérési eredményeket a Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell küldeni, talajvíz szennyezés esetén szükség szerint a beavatkozást kezdeményezni, és azonnal megkezdeni (pl.: szivattyúzással, szennyvízkezeléssel, stb.). Sümeg és környéke területén a szervezett szakszerű hulladékgyűjtés kiterjesztése a kistelepülésekre sürgős feladat és jelentős számú a kistérség É-NY részén a kistelepülések szakszerűtlen, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakóhelye, amelyek bezárása, felszámolása már nem halasztható sokáig. H-11. Hulladékgyűjtő-szállító gépek korszerűsítése szükséges. Növelni kell a pormentes gyűjtés-szállítás arányát és a regionális hulladékgyűjtést. Sümeg városban meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvar létesítésével, speciális közterületi konténerek alkalmazásával. H12. A megye Ny-i területén kialakított szakszerű, környezetvédelmileg biztonságos hulladéklerekóra kell szállítani a kistérség településeinek a hulladékát. H-13. A kistelepülések környezetvédelmileg nem megfelelő 13 helyi hulladéklerakóját meg kell szüntetni és tájba illesztetten rekultiválni. A kistelepülések hulladéklerakóinak felszámolásához rekultivációs terveket kell készíttetni a helyi geológiai/hidrogeológiai körülmények figyelembevételével, és annak megfelelően megkezdeni a rekultivációt az utóellenőrzés lehetőségének biztosításával. Ajka és környéke kistérség a megye NY-i határáig terjed, ahol a kistelepüléseknek műszaki védelem nélküli helyi hulladéklerakói működnek. Ezeket a kistelepüléseket be kell kapcsolni a regionális korszerű hulladékgyűjtési rendszerbe és hulladékaikat a korszerű műszaki védelemmel kiépített Ajkai területen létesített regionális hulladéklerakóra szállítani. H-14. A regionális hulladéklerakóhely megvalósítása után a 14 kistelepülési rendezetlen hulladéklerakóhelyet le kell zárni és tájbailleszkedően rekultiválni kell egyedi rekultivációs tervek alapján. H-15. Ajka műszaki védelemmel ellátott jelenlegi regionális hulladéklerakójának monitoring rendszerét folyamatosan működtetni, illetve az eredményeket értékelni kell és bármilyen környezetszennyezés megjelenése esetén intézkedést kell foganatosítani annak elhárítása érdekében (havária terv szerint). H-16. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Ajka városban a hasznosítható hulladékok minél szélesebb körére kiterjedően és a gyűjtőedények számának növelésével a lakosság jobb elérhetőségét biztosítani. Hulladékudvar létesítésével is lehetővé kell tenni a szelektív gyűjtést, illetve ezek átvételét és értékesítésre előkészítését. H-17. A szelektív hulladékgyűjtés fokozatos kiterjesztése a regionális hulladékgyűjtésbe bekapcsolt településeken, elsősorban az iskolákban és a bevásárlóhelyeken.

27

Veszprémi régió minden településén megvalósult a szervezett hulladékgyűjtés, de a hulladékszállító gépek műszaki szinvonalát jelentősen javítani kell. A jelenlegi 25-30 %-os pormentes gyűjtési-szállítási arányt 75 %-osra kell emelni a programidőszak 10 éve alatt. A gépek lecserélése során korszerű tömörítőképességű, EU normáknak megfelelő motorral működő hulladékgyűjtő/szállító gépeket kell beállítani. H-18. A szelektív hulladékgyűjtés körének bővítése, a zöldhulladék gyűjtés bevezetése. H-19. A korábbi hulladéklerakó területét szabályszerűen rekultiválni kell. A zöldhulladék komposztálásával a lezárt hulladéklerakóhely rekultivációjának felső talajrétegéhez keverve a komposztot, a zöldhulladékból készített komposzt hasznosítása megoldható. H-20. A város jelenlegi hulladéklerakója érzékeny földtani környezetben helyezkedik el. Bővítése esetén ezért meg kell oldani a környezetvédelmi követelményeket kielégítő fokozott műszaki védelmet. A megoldás alternatívája lehet új regionális hulladéklerakó létesítése Királyszentistván-Sóly-Hajmáskér környékén. Várpalota és környéke településein szervezett hulladékgyűjtés van, azonban a hulladékgyűjtő/szállító járműpark korszerűsítésre szorul. A pormentes hulladékgyűjtés/szállítás arányát a jelenlegi kb. 50 %ról kb. 70 %-ra kell javítani a régi gépek lecserélésével, illetve korszerű, az EU normáknak megfelelő motorral működő, nagy tömörítőképességű célgépek beállításával. H-21. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a jelenleginél nagyobb területre és további hulladékanyagokra Várpalotán, majd kiterjesztve Pétfürdőre. H-22. A várpalotai települési hulladéklerakó további korszerűsítése, fejlesztése, monitoring rendszerrel (figyelőkutakkal) ellátása és rendszeres ellenőrzése. A lerakóhely betelése után új regionális hulladéklerakóhely kialakítása a megye K-i térségében, részletes környezeti hatástanulmány alapján. H-23. A berhidai települési hulladéklerakót építési/bontási inert hulladékok lerakójává kell tenni, Berhida kommunális hulladékát Várpalotára vagy a létesülő regionális hulladéklerakóra kell szállítani. Pápai Bakonyalja kistérségben. H-24..A regionális hulladékgyűjtés és lerakás a legkevésbé megoldott, ezért elsősorban a regionális hulladékgyűjtés megszervezése és regionális hulladéklerakó kialakítása szükséges H-25. A regionális hulladéklerakóhelyek kialakításáig a Pápa területéhez közelálló települések hulladékainak szervezett begyűjtésével a Pápa területéhez tartozó hulladéklerakóhelyre szervezett regionális gyűjtéssel és a lerakóhely környezeti védelmének javításával bővíteni kell. H-26. A programidőszak végéig a regionális hulladékgyűjtést és regionális hulladéklerakóra szállítást a települések legalább 70 %-ára ki kell terjeszteni. H-27. Pápán be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést és ki kell alakítani egy hulladékudvart, ahol a szelektíven gyűjtött hulladékanyagok előkezelését, értékesítésre történő előkészítését is meg lehet oldani amellett, hogy a lakosság díjmentesen beszállíthatja a rendszeres hulladékgyűjtés keretében nem elszállítható hulladékait. H-28. A regionális hulladékgyűjtés és regionális hulladéklerakóra szállítás ütemével egyidejűleg a települési egyedi szakszerűtlen hulladéklerakóhelyeket be kell zárni és rekultivációs tervek alapján rekultiválni, az utóellenőrzés megteremtésével és működtetésével. Zirc környéke, keleti Bakony kistérség 6 településének hulladékát a Győr-Ménfőcsanak területén levő lerakóra szállítják, ami a megyék határainak szabadságát jelenti, ugyanakkor jelentős szállítási többlettel jár. Ezen településeken túlmenően regionális hulladékgyűjtés és elhelyezés valójában nem alakult ki. H-29. A kistérségben két regionális hulladéklerakóhely létesítésének lehetőségét meg kell vizsgálni; a Dudar és Jásd közötti területen. Amennyiben ezen terület Előzetes Környezeti Hatástanulmánya alapján a terület alkalmas regionális hulladéklerakóhely kiépítésére, a kistérség hulladékgyűjtését és lerakását erre a területre kell megszervezni. H-30. A regionális hulladékgyűjtés/szállítás korszerűsítése, a gépjárműpark fokozatos felújítása is szükséges, a helyi viszonyoknak megfelelő és az EU normákat teljesítő célgép-járművekkel.

28

H-31. A szelektív hulladékgyűjtést meg kell kezdeni Zircen és a kistérség nagyobb településein (pl. Dudaron, Csetényben), elsősorban az iskolákban, bevásárlóhelyeken és hulladékudvaron. 2.6.2 Veszélyes hulladékkezelés fejlesztésének műszaki programja A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos fejlesztési feladatok elsősorban a megye területén működő iparvállalatok feladatkörébe tartozik, ellenőrzése a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Székesfehérvár) illetékessége. H-32. A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának megoldása az önkormányzatok feladata. Ennek érdekében a programidőszakban a megye minden városában meg kell szervezni az időszakos veszélyes hulladék gyűjtőjáratokat és a veszélyes hulladékok fogadására alkalmas hulladékudvarokat. A lakossági veszélyes hulladékok gyűjtőjáratait a megye egy jól felszerelt szervezetének célszerű lebonyolítani. Balaton-parti üdülőövezet H-33. A keletkező veszélyes hulladék gyűjtése és tárolása terén szigorú előírásokat kell alkalmazni. Az üdülőövezetben veszélyes hulladékkezelő és tároló létesítmény nem működhet. H-34. A jelenlegi adatbevallás szerint felhalmozott veszélyes hulladék mennyiségek elszállítása, megfelelő ártalmatlanítása. H-35. A kisvállalkozásokra is kiterjedő ipari veszélyes hulladék gyűjtő és szállító rendszer kialakítása, illetve a megyei gyűjtőjárathoz csatlakozása különösen az üdülőövezetben fontos feladat. H-36. A lakossági és szolgáltatási tevékenységből származó veszélyes (festékmaradványok, szárazelemek, akkumulátorok, sütőzsír, növényvédőszerek, stb.) hulladékok rendszeres gyűjtőjáratokkal történő összegyűjtése és szakszerű elhelyezése a kistérségen kívüli legális fogadóhelyeken. Balatonpart vonzáskörzete H-37. Felül kell vizsgálni a veszélyes hulladéktermelő helyeket, szigorúbb technológiai fejlesztési követelményeket kell meghatározni, szigorúbban ellenőrizni a veszélyes hulladékok szállítását, elhelyezését. H-38. Az illegális lerakók feltérképezése. Szigorú rendszabályok bevezetése szükséges az illegális hulladék lerakás megakadályozására (Különösen a Nemzeti Parkhoz tartozó területeken!) H-39. Illegális hulladék-lerakások felszámolása, helyének helyreállítása. H-40. Veszélyes hulladék gyűjtő-szállító szolgáltatás létesítése, megfelelő műszaki felszere-lése. H-41. A veszélyes hulladékkeletkezést csökkentő, a keletkező veszélyes hulladékok hasznosítását szolgáló beruházások megvalósítása (Erre vonatkozó tervkészítési kötelezettség szerint.). A Balatonfűzfői veszélyes hulladék égető felújítása, a kommunális hulladék veszélyes frakciójának ártalmatlanítása miatt esetleges bővítése. Sümeg és környéke H-42. Az üzemi telephelyeken felhalmozott veszélyes hulladékok tárolási módjának ellenőrzése, a szakszerű elhelyezés előírása. H-43. A veszélyes hulladék tárolóhelyek biztonságossá tétele érdekében teendő műszaki beavatkozások terveinek elkészítése és megvalósítása. H-44. Fel kell számolni a felhalmozott veszélyes hulladéktárolást. Csökkenteni és alacsony szinten kell tartani a keletkező veszélyes hulladék mennyiséget.

Ajka és környéke H-45. A veszélyes hulladékot termelő tevékenységek felülvizsgálata a hulladékcsökkentés lehetőségének feltárása és bevezetése érdekében. A veszélyes hulladék kezelés szigorú ellenőrzése a Környezetvédelmi Felügyelőség bevonásával.

29

H-46. A vörösiszap zagytározók talajvíz-szennyezésének megakadályozása és folyamatos ellenőrzése érdekében az újabb zagykazetta nyitásakor biztosítani kell a vízzáró szigetelést, a szivárgóvíz kezelést és a monitoring hálózat működését. Ugyanez vonatkozik az erőművi pernyezagy kezelésére is. H-47. A betelt, lezárt zagykazettákat a rekultivációs terv szerint kell rekultiválni, tájba illeszteni. H-48. A jelenlegi vörösiszaptárolók és pernyezagy tárolók környezetvédelmi rekultivációját a hatósági előírások szerint kell végezni, a lezárástól számított 30 évig biztosítani a monitoring rendszer működését. Biztosítani kell az egyéb veszélyes hulladékok hasznosítási vagy szakszerű ártalmatlanítási lehetőségét, szigorú ellenőrzés mellett. Veszprémi régió H-50. Meg kell vizsgálni, hogy a keletkező veszélyes hulladékok kezelése és elhelyezése mennyiben felel meg a hatályos jogszabályoknak, és milyen veszélyt jelent a kistérség alatt elhelyezkedő karsztvízbázisra, illetve az egyéb természeti értékekre. H-51. A nem megfelelően kialakított és üzemeltetett hulladéktárolók megszüntetése vagy megfelelő műszaki védelemmel felszerelése, az illegális lerakások felszámolása és a terület helyreállítása. H-52. Ki kell alakítani a veszélyes hulladékok gyűjtésének, kezelésének és elhelyezésének szervezett, technikailag jól felszerelt rendszerét. Technológiaváltással vagy rekonstrukcióval lehetőség szerint csökkenteni kell az üzemekben keletkező veszélyes hulladékok mennyiséget. Várpalota és környéke H-53. A veszélyes hulladék keletkezésének növekvő tendenciáját meg kell állítani, a veszélyes hulladék hasznosítását szorgalmazni kell. A felhalmozott mennyiséget csökkenteni kell rendszeres kiszállítással környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítóhelyre. Ezeket szigorúan ellenőrizni kell. H-54. A kistérségben a veszélyes hulladék keletkezés mennyiségét müszaki fejlesztéssel csökkenteni kell és az üzemeken belüli tárolást is csökkenteni kell. H-55. Az inotai veszélyeshulladék-lerakó bezárása, környezetvédelmileg megfelelő védelemmel és a monitoring rendszer további fenntartásával. H-56. A veszélyes hulladékok hasznosítását elősegítő előkezelő és/vagy feldolgozó kapacitás létrehozását célzó műszaki fejlesztést szorgalmazni és támogatni kell. H-57. A szennyezett területek rekultivációja és utóellenőrzése előírás a monitoring rendszerrel. Pápai Bakonyalja H-58. A keletkező veszélyes hulladékok hasznosítási lehetőségeinek feltárása és a hasznosítási kapacitások fokozott kihasználásának ösztönzése. H-59. A veszélyes hulladék elhelyezés fokozott ellenőrzése szükséges a Környezetvédelmi Felügyelőséggel és társadalmi szervezettekkel együttműködve. H-60. A kémiai átalakításból származó hulladékok előkezelési technológiáinak megteremtése a hasznosítás elősegítése érdekében. H-61. A magas nedvességtartalmú hulladékok víztartalmának csökkentését szolgáló műszaki fejlesztés szükséges a szállítási költségek csökkentése és a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb ártalmatlanítás érdekében. H-62. A növényi és állati eredetű hulladékok hasznosításának műszaki lehetőségét szolgáló üzem vagy fejlesztés megvalósítása az érintett vállalatok közös beruházásában. Zirc környéke, Keleti Bakony H-63. A veszélyes hulladék tárolók ellenőrzésének szigorítása, monitoring rendszer kialakítása és folyamatos értékelése. H-64. A veszélyes hulladék tárolóhelyek műszaki védelmének kialakítása, a korszerű és biztonságos átmeneti tárolás feltételeinek megteremtése sürgős feladat. H-65. A veszélyes hulladékot termelő üzemek felülvizsgálata. Műszaki fejlesztéssel és/vagy anyagváltással a veszélyes hulladék keletkezés csökkentése, a hulladékhasznosítás lehetőségének bővítése (a Hulladékgazdálkodási Terv ilyen értelmű kiegészítésével).

30

2.6.3 A nem veszélyes ipari hulladék kezelés fejlesztésének műszaki programja Prioritások: a hulladékkeletkezés megelőzése, vagy ha ez nem lehetséges, a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentése, a hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása: elsősorban anyagában, vagy ha ez nem lehetséges, energianyerés céljából, a nem hasznosítható hulladékoknak a környezet veszélyeztetése nélküli ártalmatlanítása. A veszélyesnek nem minősülő hulladék is szennyezheti a környezetet. A hulladék tulajdonosának meg kell akadályoznia, hogy a hulladék a környezet bármely elemét szennyezze vagy károsítsa. Minden tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a hulladék keletkezését lehetőleg ne eredményezze, mennyiségének csökkentését eredményezze, termelésben történő felhasználást minél nagyobb arányban tegye lehetővé, a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzését biztosítsa. Ezek megvalósításában elsősorban az önkormányzatoknak van jelentős szerepük, az ipar-, illetve technológia telepítés során. A megye egész területén javasoljuk megvalósítani a következőket a nem veszélyes ipari hulladékokkal kapcsolatosan: H-66. Az egyes ágazatoknál a problémát jelentő - a jelenleg keletkező és a halmozódó hulladékok fajtájának, minőségének, mennyiségének feltárása, a megoldási lehetőségek és azok idő- és költségigényének, valamint az érintett gazdálkodó, hatósági és egyéb szervezetek feladatainak meghatározása, H-67. A megoldáshoz igénybe vehető anyagi források, pl. saját eszköz, támogatások feltárása, H-68. A regionális és országos megoldási rendszerekhez történő csatlakozás, illetve ilyen(ek) létrehozása, ha erre lehetőség van, pl. termékdíj alá tartozó termékek hulladékainak gyűjtésére, hasznosítására. Mindezen tevékenységeket haladéktalanul javasoljuk megkezdeni minden kistérségben. A problémafeltárás alapján meghatározandó feladatokat a műszaki, gazdasági és egyéb feltételek biztosíthatóságától függően kell ütemezni és megvalósítani. H-69. Fel kell készülni az egyre nagyobb mennyiségben keletkező elektronikai és autóroncs hulladékok gyűjtésére és további feldolgozására. H-70. A szükséges rekultivációt minden esetben az illetékes környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott rekultivációs tervek alapján kell elvégezni. Az ipari eredetű nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan célkitűzéseinket - azok jellegéből adódóan időbeli lehatárolás nélkül jelöltük meg, mert a javasolt megoldások megkezdését lehetőség szerint haladéktalanul és befejezését a lehető legrövidebb időn belül szükségesnek tartjuk. A Balaton parti üdülőövezetben a Balaton közelsége, az üdülőhelyek és környékük nagy látogatottsága folytán kiemelten fontos a terület gondozottsága, a kellemes tájképi hatás megőrzése. H-71. Ezért az illegális és a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakókat fel kell tárni, és fel kell számolni. H-72. Törekedni kell a hulladékkeletkezés csökkentésére, a hulladékok újrahasznosítására. H-73. A nem veszélyes ipari hulladékok szállítását zártan, a porzás, bűz, kellemetlen látvány, szóródás stb. megakadályozásával kell végezni. H-74. Nem engedélyezhető a nem veszélyes ipari hulladéklerakó létesítése sem a térségben.

31

A Balatonpart vonzáskörzetében az egész régióban törekedni kell a nem veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentésére, a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására. Lényeges, hogy a nem hasznosítható hulladékokat csak környezetvédelmi szempontból megfelelő módon ártalmatlanítsák. H-75. Az illegális, illetve környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakókat fel kell tárni, és fel kell számolni. H-76. A viszonylag nagyobb mennyiségben keletkező inert ásványi eredetű hulladékok megfelelő elhelyezéséről folyamatosan gondoskodni kell. A sümegi régió viszonylag kevéssé iparosodott. Elsősorban könnyűipari (textil- és papíripari), tevékenység folyik. Törekedni kell ezek hulladékainak minél nagyobb arányú hasznosítására. Ajka és környéke erősen iparosodott. A régióban több helyen folyik bányászati tevékenység is. A térségben jelentős területet foglalnak el a vörösiszap (veszélyes hulladék), illetve erőművi zagyterek (minősítendő, potenciálisan veszélyes hulladék), valamint a meddőhányók. Fokozottan törekedni kell ezek rekultivációjára. H-77. A jelentős környezetterhelés és környezet igénybevettség miatt a nem veszélyes hulladékok összegyűjtésére és - lehetőség szerint - hasznosítására szintén kiemelt gondot kell fordítani a térség kímélete érdekében olyan szempontból is, hogy ilyen hulladékok minél kisebb mennyiségben kerüljenek a kommunális hulladéklerakókra. A veszprémi erősen iparosodott régióban sok féle feldolgozó ipari tevékenységet folytatnak, melyek során különböző összetételű hulladékok keletkeznek, viszonylag nagy mennyiségben. H-78. A hasznosítás nem minden hulladék esetében megoldott, ezért ennek szélesebb körű megvalósítása, valamint a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítása szükséges. Várpalota térségében a vegyipar, gépipar, fémfeldolgozás, kohászat, villamosenergia termelés során a különféle hulladékok között legnagyobb mennyiségben a korábban nem veszélyesnek minősülő, a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében azonban minősítendőnek feltüntetett salakpernye keletkezik, amit zagytéren raknak le. Ennek hasznosítása jelenleg megoldatlan. A fémhulladékok hasznosítása általában megoldott. H-79. Keresni kell mindazon hulladékok hasznosítási, illetve környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítási lehetőségét, amelyek esetében ez még nem valósult meg. A pápai kistérségben keletkező, nem veszélyes ipari hulladékokra H-80. megoldást kell keresni azok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítására, illetve ártalmatlanítására, amelyek esetében ez még nem történt meg. Ezek elsősorban a ruházati ipari és építőipari hulladékok. A zirci kistérségben nagyrészt kisebb termelőknek keletkeznek nem veszélyes ipari eredetű hulladékok, viszonylag nem nagy mennyiségben. H-81. A nagy mennyiségű bányameddő, melynek rekultivációjáról gondoskodni kell. H-82. Törekedni kell, hogy kevés nem veszélyes hulladék kerüljön a települési szilárd hulladéklerakókra.

32

2.7 A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében teendő műszaki intézkedések A környezet általános védelméről szóló 1995 évi LIII. Törvény 31.§ szerint a zaj- és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: – a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, – a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, – a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. A kistérségekre elvégzett vizsgálatok eredményeiből látható, hogy mind a közutak, mind a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, ami különösen az éjszakai időszakban zavaró. Kedvezőbb a zajhelyzetük azoknak a településeknek, ahol a domborzati adottságok lehetővé tették, hogy a főútvonalak és vasútvonalak viszonylag rövid szakaszon haladjanak át a településen. A legjobb azon települések helyzete, amelyeket a főútvonalak elkerülnek, ahhoz csak gyűjtőúttal csatlakoznak. Az alacsonyabb rendű közutak, vasúti mellékvonalak általában kisforgalmúak, környezetükben akkor okozhatnak zajproblémát, ha a beépítési vonal túl közel kerül az úthoz. A kis lélekszámú szétszórt településeket összekötő útvonalak nem okoznak határérték feletti zajterhelést. A környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontokat, követelményeket elsősorban a települési környezettel foglalkozó, különböző szintű rendezési tervekben, a területfelhasználási és hasznosítási koncepciókban kell megfogalmazni és azok teljesítéséről a hatósági, szakhatósági eljárások során gondoskodni. A települési környezet védelme a lakó-, üdülő-és intézményterületekre terjed ki elsődlegesen. Ezen túlmenően kapcsolható ide az emberi tartózkodást szolgáló egyéb területek védelme. Ilyen pl. az erdők szerepe, melyek az emberi tartózkodás (kirándulás, pihenés, szabadidő stb.) mellett a települési környezet egészének minőségét is javítják. A kistérségekben a zaj- és rezgés elleni védelem érdekében teendő általános intézkedések Z-1. A megye főközlekedési útjainak átbocsátó képességét figyelembe véve ezen utak mentén a jövőben is a jelenlegi zajhelyzettel kell számolni, illetve a közlekedési eszközökre vonatkozó zajszintelőírások fokozatos szigorodása és ennek következtében a technikai fejlesztés várható eredményei miatt kismértékű javulás prognosztizálható, amelyet helyi intézkedésekkel is elő kell segíteni. Z-2. A közlekedés fejlesztésével foglalkozó koncepciókban szereplő elképzelések (lakott településeket elkerülő útszakaszok építése) és a tendenciák is a városok környezeti zajterhelésének kisebb-nagyobb mértékű csökkenése irányában hathatnak, de a zajvédelmi szempontokat a heyi szabályozás során is figyelembe kell venni. Z-3. Részletes zajvizsgálatokkal fel kell tárni a megye közlekedési zajjal legnagyobb mértékben terhelt területeit. Z-4. Mérésekkel és számításokkal meg kell határozni a tényleges zajszinteket, el kell készíteni a települések zajtérképeit. Z-5. Ki kell dolgozni településenként a passzív akusztikai védelem (a homlokzati nyílászárók hanggátlásának javítása) alkalmazásának feltételeit, intézkedési tervet kell kidolgozni a lakóterületek passzív akusztikai védelmének kivitelezésére ott, ahol nem várható javulás illetve ez a javulás nem elegendő mértékű. Z-6. Olyan forgalmi rendet és útvonalváltozatokat kell kidolgozni, kijelölni, amelyek lehetővé teszik a lakóterületek egyes kisebb egységeinek megközelítését a városközpontok érintése nélkül. Ahol lehetőség van rá célszerű olyan tranzitútvonalakat kijelölni, amelyek elvezetik a városközponton átmenő teherforgalmat kevésbé sűrűn lakott vagy nem lakott körzetek irányába. Célszerű ezt egybekötni az útvonalak megfelelő minőségű útburkolatának kialakításával és a szükséges zajvédő létesítmények megépítésével. Z-7. A főközlekedési utak okozta településeken belüli zajterhelés csökkentése érdekében meg kell építeni a településeket elkerülő útvonalszakaszokat. 33

Z-8. Folyamatosan ellenőrizni kell a személy- és tehergépjárművek műszaki állapotán belül a zajkibocsátásukat is. A különösen zajos járműveket ki kell tiltani a forgalomból. Z-9. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeket kell kijelölni azokon a területeken, ahol jelentős értékek vannak, ahol a terület funkciója ezt megkívánja. A kijelölt területeken a megengedett határértékek betartásához szükséges intézkedésekre intézkedési tervet kell készíteni (részletes zajvizsgálat, sebességkorlátozás stb.). Z-10. Zajvédelmi szempontból kiemelt területek kijelölésénél a területeken meg kell vizsgálni azoknak a lehetőségeknek, műszaki és szabályozási intézkedéseknek a körét, amelyekkel a területen a zaj és rezgéshelyzet a határértékek változatlanul hagyása mellett, fokozatosan javítható. Z-11. Azokon a területeken, ahol a zajhelyzet objektív okokból műszaki intézkedésekkel nem csökkenthető határértékre, célszerű zajgátló védőterületeket kijelölni. Ezeken a területeken a zaj elleni védelmet az épületek passzív akusztikai védelemével kell biztosítani. Z-12. A természetvédelmi területek központjaiban és a gyógyhelyeken törekedni kell a személygépkocsiforgalom kitiltására és a belső forgalom zajszegény tömegközlekedési járművekkel történő kiváltására. Z-13. Érvényt kell szerezni a zaj- és rezgésvédelmi rendelet előírásainak, és meg kell követelni új üzemek telepítése, a meglévők bővítése, jelentős építési munka megkezdése előtt a környezeti zajvizsgálatot és építési engedélyt csak olyan létesítményekre kiadni, ahol már a tervezés stádiumában gondoskodnak a megfelelő zajvédelemről. Z-14. Ugyanez vonatkozik az új útvonalakra és a megváltozott területfelhasználású területekre. Z-15. A települési szabályozási tervek készítésekor a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően részletes zajvédelmi vizsgálatot kell végezni. Ez elősegíti a helyi problémák nagyságrendjének meghatározását és a konkrét zajvédelmi intézkedések tervezését és ütemezését. Z-16. A potenciális zajforrásnak tekinthető (lakóterületek közelében lévő és zajos technológiát is magába foglaló) kereskedelmi, szolgáltató ipari és ipari jellegű üzemek vizsgálata és kötelezés a megállapított zajkibocsátási határértékek betartására. Z-17. Következetesen ellenőrizni kell a zajcsökkentésre kötelezett létesítmények intézkedéseinek hatékonyságát. Z-18. A beépíthetőség vizsgálatakor, új beépítési tervek illetve részletes rendezési terv készítésekor figyelembe kell venni a terület zajforrásait, mert a tervezés fázisában sok olyan megoldás alkalmazható, amelynek vagy nincs vagy csak csekély költségkihatása van. Különösen fontos ez a nagyforgalmú útvonalak közelében és a dombos, változatos terepen és kiemelten védendő létesítmények esetében. Minden esetben tervet kell készíteni a környezeti zaj elleni védelemre. Z-19. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekké kell nyilvánítani azokat a zöldterületeket, üdülőterületeket, védett természeti területeket, ahol ezt a lakosság vagy a környezet fokozott védelme szükségessé teszi. Ezeknek a területeknek a listája a rendezési tervekben általában szerepel. A kijelöléskor meg kell vizsgálni teljesültek-e, illetve milyen intézkedésekkel teljesíthetők az előírt szigorúbb határértékek. Erre különösen a most fejlesztésre kijelölt üdülőterületek esetében van szükség. Z-20. A zaj- és rezgésvédelemről szóló MT rendelet szerint csendes övezet alakítható ki a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő létesítmény körül. A zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítás önkormányzati rendelettel történik, és lehetőség van a zajterhelési határérték 5 dB-vel alacsonyabb szintben való megállapítására.

34

A fokozott védelmet igénylő intézmények lehetnek egészségügyi létesítmények (kórház, bölcsőde), oktatási létesítmény (iskolák), egyes művelődésügyi létesítmények, könyvtárak, múzeumok), egyes zöldfelületi jellegű intézmények (pl. temetők). Legfontosabb feladat a kórházak körüli csendes zóna mielőbbi kijelölése. A szándékot zajvédelmi intézkedéseknek kell követniük. Ilyen intézkedés lehet: – közúti gépjárműforgalom korlátozása (sebességkorlátozás, gépjárműfajták kitiltása), – zajt okozó ipari létesítmények telepítésének illetve működésének a megtiltása illetve korlátozása, – zajt okozó közszolgáltatás biztosító berendezések (pl. transzformátorok, hőközpontok, klíma berendezések) zajcsökkentését biztosító tervezési követelmények előírása, – szórakoztató intézmények zajos tevékenységének korlátozása (időbeni korlátozás). A településeken belüli fokozottan védett terület kialakításának feltétele általában a közlekedéstől származó zajszintek csökkentése, a korábban felsorolt korlátozó intézkedések mellett is szükségessé teszi a passzív akusztikai védelem alkalmazását, amely lehet zajárnyékoló létesítmény (zajvédő fal, töltés, zaj ellen védendő épület - garázs, szolgáltató létesítmény stb.) fokozott hanggátlású homlokzati szerkezet. Z-21 Balatonparti üdülőövezet: A kistérség környezeti zaj- és rezgéshelyzetét a közlekedés (közúti, vasúti, az idegenforgalomhoz kapcsolódó légi közlekedés) határozza meg. A megoldandó faladatok ezen környezeti zajforrások által okozott hatásokkal kapcsolatosak. Kedvező hatás várható a Balatonparti közúti átmenőforgalom parttól távolabb épülő gyorsforgalmi útra történő áthelyeződésével. A parti településeket elkerülő út megépítése a parti forgalom mérséklődését és a közúti forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés csőkkenését eredményezheti. Létesítése zaj- és rezgésvédelmi szempontból indokolt, ill. kedvező. Az általános részben megfogalmazott intézkedések alapján kell a fejlesztéseket előkészíteni, kivitelezni. Z-22 Balatonpart vonzáskörzete: Ezen kistérség környezeti zaj- és rezgéshelyzetét is a közlekedés (közúti, vasúti, a idegenforgalomhoz kapcsolódó légi közlekedés) határozza meg. A megoldandó faladatok ezen környezeti zajforrások által okozott hatásokkal kapcsolatosak. Ezen területen kívánják átvezetni a Balatonpartot a közúti átmenőforgalomtól tehermentesítő gyorsforgalmi utat. A parti településeket elkerülő út zajvédelmi szempontok szerinti megépítése ezen terület településeinek közúti forgalom okozta zaj- és rezgésterhelését nem emeli meg. A települések jelentős részének környezeti zaj- és rezgéshelyzete kedvező, ezért a települések és közlekedés fejlesztése során erre tekintettel kell lenni. Z-23 A többi környezetvédelmi kistérségek településeinek környezeti zaj- és rezgéshelyzetét a közlekedés (közúti, vasúti) határozza meg. A települések jelentős hányadánál kedvező a helyzet, így a megoldandó faladatokat ezen tény határozza meg. A települések és közlekedés fejlesztése során erre tekintettel kell lenni. Az általános részben megfogalmazott intézkedések alapján kell a fejlesztéseket előkészíteni, kivitelezni. 2.8 A radioaktív sugárzás hatásaival szemben javasolt műszaki intézkedések és megoldások, kiemelve az érintett településeket A korábban, többek által elvégzett mérések alapján megállapítást nyert, hogy az ajkai lakosság egy része elsősorban a hőerőmű működésének következtében - a hazai átlagot lényegesen meghaladó sugárterhelésnek van kitéve. Ez a sugárterhelés olyan természetes radioaktív izotópoktól származik, amelyek az emberi beavatkozás következtében kerültek az ember életterébe. A sugárterhelést • elsősorban a radon és bomlástermékeinek belégzése, • másodsorban a talajból és az épületek falából érkező gammasugárzás okozza.

35

Mindkét hatás a talajban és az építőanyagokban lévő radioaktív urántartalomtól ered. Maga a jelenség teljesen általános, mindenütt, ahol az ember él kimutatható, de Ajkán - elsősorban a szén bányászata és tüzelése miatt - ez fokozottan jelentkezik. Az elmúlt évtizedben Ajkán végzett felmérések alapján kirajzolódnak azok az anomáliák, amelyek a fentebb említett helyzetből adódnak. Ezek alapján meghatározhatók mindazon a feladatok, amelyekkel a lakosságot, illetve egyes egyedeit érő sugárterhelés csökkenthető. A feladatok két nagy csoportra oszthatók: • egyrészt csökkentendő a meglévő sugárzási szint, • másrészt meg kell akadályozni, hogy az újonnan épülő lakásoknál a probléma újratermelődjön. Az eddig elvégzett nagyszámú mérések ellenére ezek reprezentatív felmérésnek tekintendők. Rs-1. Ezért tovább kell vizsgálni az ajkai lakások, épületek, meddőhányók, salakkazetták, iszaptározók radioaktív sugárzási, és radon-kibocsátási szintjét, amelyek alapján konkrétan meg lehet határozni, hogy mely területen mi a teendő. Az eddigi tapasztalatok alapján lényegesen le lehet szűkíteni a vizsgálatok körét. A veszélyeztetett lakosság olyan házban él, amely: • 1965 előtt épült; építésekor ajkai szénsalakot használtak födémszigetelésre vagy feltöltésre; • földszintes, esetleg pince nélküli; • nem panel építőanyagú. Rs-2. A radongáz koncentrációja viszonylag egyszerű eszközökkel csökkenthető: • gyakori szellőztetés: a helyiségben lévő radon a szabadba távozik; • túlnyomásos szellőztetés a lakásban: megakadályozza a radon bejutását a talajból vagy a falakból; • a pince megszívásos szellőztetése: a talajból keletkezett radon nem a lakásba szivárog, hanem a szabadba jut; • a födém, vagy a falak szigetelésének a javítása: megakadályozza a radon kijutását a lakótérbe; • radonkút: a ház mellett létesített kútban összegyűlik a radon. Megszívással lehet biztosítani, hogy a talajradon ne a házba, hanem a kútba távozzon. • leghatékonyabb megoldás a radon forrásának az eltávolítása. Amennyiben a radon feltöltésből, vagy födémszigetelésből származik, az itt lévő salak eltávolítása a célravezető megoldás. A gamma-sugárzás csökkentése már jóval nehezebb feladat. Szerencsére sokkal ritkábban okoz a radonnal összemérhető nagyságú problémát. Ahol viszont nagy a gamma-sugárzás intenzitása, ott feltehetően a radon is fokozottan van jelen. Ebben az esetben az egyedüli lehetőség a forrás eltávolítása, azaz a radonnál az utolsó pontban említett megoldás. Csökkenthető az embert érő terhelés, ha a fokozott gamma-sugárzással terhelt helyiségek funkcióit úgy alakítjuk ki, hogy ott minél kevesebbet tartózkodásra legyen szükség (pl.: raktárhelyiség). A lakosság sugárterhelése mérsékelhető azáltal is, ha csökkentjük a környezetben a sugárzó anyagokat. Ezt a célt is szolgálja a salakhányók rekultivációja, az erőmű porkibocsátásának további csökkentése, általánosságban a város levegőjében a porkoncentráció mérséklése. Rs-3. Igen fontos feladat a jövőben épülő lakásoknál a magas sugárzási szint kialakulásának elkerülése. 1960 óta rendelet tiltja az ajkai szénsalak felhasználását építkezéseknél. Ennek következetes betar(ta)tásával el lehet kerülni az épületek túlzott radon-kibocsátását. Ma már nem követhető nyomon, hogy az ajkai salakot, meddőt mely területeken tárolták, használták feltöltésre stb. Ezért szükség van a talajból származó radon meghatározására az építésre (parcellázásra) igénybe vett területeken. Rs-4. Vizsgálat alapján kell meghatározni, hogy - amennyiben magasabb radonkiáramlás mérhető, vagy valószínűsíthető - tiltani kell az építést vagy esetleg valamilyen műszaki megoldással csökkenthető a felmerült probléma. Megjegyzendő, hogy egy építési telek radon-veszélyességének a minősítésére hazánkban tapasztalat alig áll rendelkezésre.

36

Rs-5. Utoljára említendő a talán legfontosabb teendő: a lakosság megfelelő tájékoztatása. Igen fontos, hogy a lakosság korrektül megismerhesse a radon-problémát általánosan és „Ajka-specifikusan”. Rs-6. Azon helyek környékén, ahol az ötvenes években feltárással járó uránkutatások folytak, a településfejlesztési koncepciók kialakításánál célszerű felmérni, illetve meghatározni a talajgáz radonkoncentrációját. Ezek a területek elsősorban az 1. sz. területhez tartozó Badacsonytomaj és a 2. sz. kistérséghez tartozó Salföld, Litér és Pécsely körzete. Rs- 7. A talaj természetes radonkoncentrációjának feltárása a megyében. 2.9. A környezetbiztonság javítása érdekében szükséges intézkedések Az 1999. évi LXXIV. törvény pontosan meghatározza a különböző szervezeteknek, a felelős beosztású személyeknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben reájuk háruló feladatokat. További részletezést nem tartjuk indokoltnak és szükségesnek, a törvény szövegének ismertetését. Veszprém megye területén Várpalota és környékén valamint a Balatonpart vonzáskörzetéből Fűzfőn és környékén lévő vegyipari üzemek miatt a környezet tűzbiztonsága rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az esetleges tűz okozta robbanásveszély elkerülése érdekében. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. Normális üzemelés esetén a termeléssel kapcsolatos kibocsátások (légszennyező anyagok, szennyvíz, zaj, stb.) okoznak károsítást a környezet számára, de ezekre vonatkozó szabályozások és szankcionálások a Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartoznak. Jelen fejezet témája a rendkívüli helyzetekből származó veszélyeztetés. A veszélyeztetések a keletkezés oka alapján három fő csoportra oszthatók: 1. Technikai 2. Természeti 3. Egyéb (társadalmi jellegű) A technikai veszélyeztetés további három fő területre osztható fel: a termelés során a technológiában bekövetkező zavar okozhat veszélyt. Ez a veszélyeztetés felléphet a dolgozók hibás tevékenységéből vagy a technikai berendezések meghibásodásából. a veszélyes anyagok tárolása, kezelése. „ a veszélyes anyagok szállítása. A természeti veszélyeztetés okai: földrengés rendkívüli időjárás, tűz, vízbázisok elszennyeződése. Az egyéb veszélyeztetéshez a következők sorolhatók terrorcselekmények, nukleáris veszélyeztetés, háborús veszélyeztetés. Javaslatok Kb-1. Az előzőkben felsoroltak közül a technikai veszélyeztetés az, amelynél a prevenciónak rendkívül nagy szerepe van, mert van lehetőség a rendkívüli veszélyek megelőzésére, illetve minimalizálására. Kb-2. A dolgozók legyenek tudatában szakszerű munkavégzésük szükségességének. Továbbá a különböző tervek, így a veszélyellátási terv is, végrehajtásra kerüljenek, valamint a technológiai utasítások és veszély elhárítási terv összhangjának, illeszkedésének biztosítása. 37

Kb-3. Javasolt lenne, hogy a termelő egységeknél de főleg a veszélyes üzemekben a veszélyes anyagok (alapanyagok, termékek) egyidejű tárolása minimalizálásra kerüljenek. Kb-4. A veszélyes anyagok szállításánál a vasúti szállítás preferálása lenne célszerű, a nagy számú közúti baleset miatt, továbbá a tehergépjármű forgalom fokozott ellenőrzése. Kb-5. A természeti veszélyeztetés csökkentése érdekében biztosítani kell a berendezések rendszeres és szakszerű karbantartását, valamint a figyelő- és információrendszerek zavartalan működését. Kb-6. Ki kell dolgozni a kémiai biztonsággal foglalkozó megyei szabályozást, és ennek alapján az ipari balesetek, a kémiai kockázatok csökkentésére programot kell indítani. Kb-7. Egységes megyei környezetbiztonsági informatikai rendszer, információs központ és ügyeleti rendszer megtervezése, kiépítése a polgári védelem, a katasztrófaelhárító szervezetek, rendészeti szervek közreműködésével. Kb-8. A településeknek tájékozódniuk kell a közigazgatási területükön működő veszélyes technológiákról és a tárolt, szállított veszélyes anyagokról. Csak olyan tevékenységet engedélyezzenek, mely megfelelő környezetbiztonsági garanciákkal rendelkezik. A leírtak első sorban Veszprém megye vegyipari üzemeire (Fűzfő, Peremarton, Pét üzemei, stb.) az erőművekre, bányákra, építőanyagipari, üveg- és kerámiai termékeket gyártó termelő egységekre vonatkoznak. 2.10. Az emberi egészség védelme E-1. Olyan környezeti körülmények biztosítása, melyek hosszú távon sem befolyásolják negatívan az emberi egészséget, és hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához. E-2. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram megyei lebontása, elemeinek integrálása a regionális és helyi programokban. E-3. A lakosság egészségi állapotával és az azt alakító tényezőkkel kapcsolatos településszintű felbontással rendelkező adatbázisok kialakítása, értékelése. E-4. A lakosság kémiai biztonságának fokozása, az EU-ban már betiltott anyagok alkalmazásának, felhasználásának visszaszorítása, betiltása. E-5. A megye lakosságát természetes és mesterséges forrásokból érő sugárterhelés reprezentatív felmérése. E-6. A korábban illetve jelenleg jelentős környezeti expozíciókkal érintett térségekben ( vegyipari, kohászati üzemek, stb. ) az ott élők expozíciójának feltárása ( szerves, szervetlen mikroszennyezők), különös tekintettel azokra a területekre, ahol egyéni vagy üzemi élelmiszertermelés történik. E-7. Aktív szűrő- és betegségmegelőző megyei prevenciós program kidolgozása, megvalósítása. E-8. Vizsgálni kell a szennyezett talajok, vizek hatását a táplálékláncra és az ívóvizbázisokra. E-9. A lakosság által használt talajvízkutak minőségének a tesztelése. E-10. Az ivóvizek klórtartalmú melléktartalmának ellenőrzése, a klórtartalmú szerek fokozatos kiváltása az A biológiai eredetű légszennyezők ( pl: pollenek) hatásmechanizmusának további vizsgálata, az allergizáló pollent termelő fák ültetésének elkerülése, illetve a már meglévő fák fokozatos cseréje.

38

3. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZÉSI FELTÉTELEI ÉS LEHETŐSÉGEI 3.1 A megyei és települési önkormányzat szerepe és feladatai: koordináció, kötelezettség, felelősség, stb. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-a meghatározza a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. A törvényből adódóan a Megyei Önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatinak ellátása érdekében – a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít; – előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kedvezményezheti azok megalkotását; – állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; – elősegíti az 58.§ (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; – javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehizására. A 2001. év január hó 1. napján hatályba lépő 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. tv-nek megfelelően a Megyei Önkormányzatnak következő kötelező feldatai lesznek: Sz-1. A megye területén a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítése; – a települési önkormányzatokkal együttműködve: – kidolgozza a megyei hulladékgazdálkodási tervet; –meghatározza a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén; Sz-2. Összegyűjti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveit, és javaslatot tesz azok összehangolására, továbbá a területi elv érvényesítésére; Sz-3. Együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal; Sz-4. Elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését. Sz-5. A törvényben megfogalmazott feladatok mellett a Megyei Önkormányzat segítséget kíván nyújtani abban, hogy a településeknek legyen a környezetről állapot felmérése, és az elérendő célkitűzéseket pedig egy környezetvédelmi programban fogalmazzák meg. A megyei és települési környezetvédelmi programok végrehajtásának koordinálását, értékelését, támogatását, stb. célszerűen egy a Veszprém Megyei Önkormányzat mellett létrehozandó és működő Program Bizottság láthatja el, amelynek tagjait nem szükségszerűen főfoglalkozásként, hanem a Veszprémi Egyetem, a városi önkormányzatok környezetvédelmi szakemberei és a jelentősebb környezetvédő társadalmi szerveződés képviselője adja. Sz-6. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapfeltétele mind a jogharmonizáció, mind a jogszabályok érvényre juttatása. A felzárkózás keretén belül 2 éves programot indít el a Hivatal, amelynek célja, hogy mindegyik település környezetvédelmi rendelettel rendelkezzen. A Térségi Kapcsolatok Irodája segítséget nyújt a környezetvédelmi rendeletalkotási munkában (zajvédelemről, levegőtisztaság-védelemről, környezetvédelmi alapról szóló rendelet, stb.), és igény szerint környezetvédelmi rendelet mintát küld. Sz-7. A Veszprém Megyei Önkormányzat olyan koordinációs feladatokat vállal fel, amely elősegíti a megye települési környezetének ápolását, tisztán tartását. Egyebek között különböző programokat szervez megyei szinten, illetve országos versenyekhez csatlakozik. Például ilyen a már hagyománnyá váló Köztisztasági akció, amelyet a Föld napjának keretein belül (április 22-én) szerveznek meg. Főként iskolások, magánvállalkozók, közhasznú munkavégzők bevonásával a helyi lakosok megtisztítják a települések azon részeit, melyek a helyi viszonyok folytán a leginkább elszennyeződtek. Így leginkább a bevezető és átmenő utak, árok- és patakpart, külterület

39

megtisztítása, illegális hulladéklerakó megszűntetése és tavaszi nagy lomtalanítás a cél. Ezt a feladatot a programidőszakban is folytatni és bővíteni kell. Sz-8. A megyei önkormányzati iskolákban a környezetvédelmi nevelés elősegítése ( pl:szelektív hulladékgyűjtés bevezetése) Sz-9. A Megyei Önkormányzat támogatja a sugárvédelmi alapítványt. A Veszprémi Egyetem ezzel a támogatással végzi a lakosság sugárterhelésének felmérését a megye területén. Sz-10. 1999-ben egy új pályázatot írt ki a Veszprém Megyei Önkormányzat a települési önkormányzatoknak, amely keretén belül a települések bevezető útjai mentén hiányzó fasorok létesítését, illetve meglévő fasorok felújítását, pótlását, továbbá a települések belterületén millenniumi parkok létrehozását támogatja. Sz-11. A Veszprém Megyei Önkormányzat is támogatta, segítette a Megyei ÁNTSZ Egészségvédelmi Osztálya által elindított „Higiénés és környezet-higiénés” pályázati programjait. A környezetvédelmi program integrált végrehajtása továbbra is szükségessé teszi az ilyen jellegű együttműködést. Sz-12. A Megyei Önkormányzati pályázatok kiírásával segíthet egyes környezetvédelmi feladatok megoldásával. (Erre példa a vadgesztenyefák növényvédelmére kiírt pályázati program, amelynek keretében Farkasgyepű, Pula és Sümeg közutjai mentén lévő vadgesztenye fasorok, aknázó-moly elleni első vegyszeres kezelésének költségét az Önkormányzat felvállalta.) A környezetvédelmi program célkitűzéseivel és feladataival összhangban hasonló pályázatok kiírásával segíthet a program végrehajtásában. A települési önkormányzatok fontos feladata a kötelező közszolgáltatás körébe tartozó és egyben környezetvédelmi jelentőségű szolgáltatás biztosítása megfelelő műszaki színvonalon.Az ezt szolgáló fejlesztési tevékenység koordinálása az önkormányzatok felkérésére. A megyei és települési környezetvédelmi programok összehangolásának és eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és a környezetvédelmi felügyelőség, valamint más érintett hatóságok között harmonikus együttműködés alakuljon ki a közös környezetvédelmi célok megvalósulása érdekében. 3.2. Az önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek szerepe, feladatai Veszprém megye területén tizenhat Területfejlesztési Társulás jött létre és működik. A területfejlesztési társulások tevékenységének szerves része a környezetvédelem és környezetfejlesztés, amely a regionális fejlődés elengedhetetlen része kell, hogy legyen. A megyei környezetvédelmi programban alkalmazott környezetvédelmi kistérségek - nem pontosan, mivel több környezetvédelmi szempontból szükségesnek tartott szempont figyelembevételével alakultak ki hozzávetőlegesen követik a területfejlesztési társulások térségeit. Ennek alapján az egyes környezetvédelmi kistérségekre vonatkozó környezetvédelmi programpontok megvalósításába a területfejlesztési társulások aktív bekapcsolódása szükségszerű. Sz-13. Javasoljuk, hogy a területfejlesztési Társulások figyeljenek a kistérségekre megfogalmazott környezetvédelmi feladatokra, követelményekre. Sz-14. A területfejlesztési társulások másik fontos feladata a térségük közös fejlesztése és a környezetvédelmi program végrehajtása érdekében a regionális környezetvédelmi intézkedések, szolgáltatások és fejlesztések, szervezése, ehhez a források koncentrálása. Ugyanígy együttes fellépés a területüket érő környezetkárosító ipari vagy egyéb környezeti hatásokkal és a hatás okozójával szemben.

40

A megye területén szerveződött társadalmi szervezetek egyetértését és támogatását meg kell nyerni a környezetvédelmi program célkitűzéseihez, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák a környezet javítását szolgáló program jelentőségét és elősegítsék a lakosság széles körének együttműködését a program megvalósításában. Nagy segítséget tudnak a társadalmi szervezetek nyújtani a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések tárgyszerű, szakmailag megalapozott, közérthető megismertetésével és ezzel az alaptalan tiltakozások megakadályozásával. Tudatosítaniok kell, hogy a környezetvédelem közös társadalmi ügy. Sz-15. A környezetvédelmi programok nyilvánosságát biztosítani kell. Szükséges esetben ehhez szakmai segítséget is biztosítani kell, hogy szakszerű indokolást, magyarázatot, értelmezést kapjanak az érdeklődők. 4. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELADATAINAK PRIORITÁSA A Megyei Környezetvédelmi Program kiemelt, prioritásként kezelendő feladatai - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési és Kommunális Bizottsága 45/2000. (XI.14.) sz. Határozata szerint a következők: • A megyében található meddőhányók, salakkazetták, iszaptározók radioaktív mérését és értékelését, az ezzel kapcsolatos feladatokat: Rs-1 • A közlekedésből származó levegőszennyezés és zajterhelés csökkentését: L-6-L-11-ig, L-18, L-23, L-39, L-42, Z-1, Z-2, Z-5, Z-6, Z-7, Z-8, Z-11, Z-12, Z-18. • A szennyvíz csatornahálózat mértékének növelését és a szennyvíztisztítás fokozását: Vf-2, Vf-3, Vf-7, Vf-8, Vf-9, Vf-12, Vf-19, Vf-32. • A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges intézkedések: Va-1-Va-7-ig. • A megye hulladékgazdálkodási helyzetének javítását: H-7, H-8, H-9, H-56, H-60-80-ig, Sz-1-5-ig. • Az erdősítés mértékének növelését: Tv-19-Tv-28-ig. • A bányászati és egyéb tájsebek rekultiválását H-81. • A természetvédelmi területek számának, területének növelését: Tv-5-Tv-10-ig, Tv-29, Tv32-Tv38-ig, Tv-55-Tv-58-ig, Tv-66-Tv-75-ig, F-1, F-2, F-3, F-5-F-9-ig. 5. A PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK •

A gazdasági szervezetek és települési önkormányzatok pénzügyi előirányzatai és lehetőségei a környezetvédelmi fejlesztések finanszírozására;

•

A normatív költégvetési támogatásból környezetvédelmi fejlesztési és üzemeltetés finanszírozási lehetőségek;

•

A központi költségvetésből szerezhető támogatások; – Céltámogatás, – Állami támogatási előirányzat, – Címzett támogatás, – Területfejlesztési támogatások, – Központosított előirányzatok, – Fejezeti kezelésű előirányzatok,

♦ Elkülönített állami pénzalapokból elnyerhető támogatások; – KAC, – Útalap, – Munkaerőpiaci Alap, ♦ Regionális források; – Területfejlesztési célelőirányzat, – Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás,

41

– Céljellegű decentralizált támogatás, ♦ Önkormányzati saját források; – Helyi adók, – Önkormányzati környezetvédelmi alapok – Önkormányzati ingatlanok hasznosítása, ♦ Gazdálkodói források; ♦ Lakossági források; ♦ Hitelek 5.1. A nemzetközi pénzügyi támogatási lehetőségek (ISPA, EBRD, stb.), a jelenleg elfogadásra váró projectek javasolt támogatási összegei 4.1.1. ISPA Hulladékgazdálkodás Előkészítés alatt áll a Balaton északkeleti térségének hulladékkezelési programja. Ennek megvalósításához az Európai Unió által létrehozott, a felzárkózást elősegítő előcsatlakozási strukturális alapból, az ISPA-ból kívánnak pénzkeretet igénybe venni. A Balaton Magyarország legnagyobb tava, amelynek vízminősége javítása érdekében átfogó, több területre kiterjedő környezetvédelmi intézkedések, beruházások szükségesek. E munkálatok része a térség hulladékkezelésének megvalósítása, amely több alprojektben valósítható meg, a régiót kistérségekre osztva. Jelen projekt az északi kistérség hulladékkezelési színvonalának növelése érdekében célként tűzte ki a következőket: -- a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása (elsősorban a térségen kívül), a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének érdekében hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomás létesítése, a szelektíven gyűjtött hulladék minőségének javítása érdekében kezelés válogatóműben, a meglévő műszaki védelem nélküli lerakók rekultivációja kb. 250 em2 (Veszprém, Balatonfüred, Balatonalmádi), komposztáló telep létesítése rekultivált lerakótelepen, vagy más területen, építési hulladék előkezelése rekultivált lerakó telepen vagy egyéb területen. A projekt célja a vízminőség romlásának megállítása, javítása, a turizmus minőségi fejlesztése, a tömegturizmus szabályozása, a Bakony karsztvizei szennyezésének megszüntetése. A területileg illetékes önkormányzatok vagy azok társulásai biztosítják a szükséges telephelyeket. A finanszírozás tervezett összeg: 3000 millió Ft = 11,5 millió ECU. Társfinanszírozás:

300 millió Ft önkormányzatok 450 millió Ft KAC és céltámogatás.

A projekt előkészületéhez, teljesítéséhez 30 millió Ft a tervek elkészítése, melyhez kormányzati forrás igénybevétele szükséges. A támogatási alapok forrásainak felhasználásával a kistérségben teljes - komplex - hulladékgazdálkodás valósulhat meg. Sz-16. A jövőben célszerű megvizsgálni további hulladékgazdálkodási tárgyú ISPA pályázatok kezdeményezését a megye más területein is.

42

Közlekedés Előkészítési szakaszban van a 8-as főközlekedési út kiszélesítése, lehetőség szerint ISPA támogatás igénybevételével. 5.1.2. SAPARD Vidékfejlesztésre igénybe vehető - szintén az EU által biztosított - SAPARD segélykeret. A környezetvédelmi feladatok finanszírozása ebből a keretből nem elkülönítetten, hanem a mezőgazdasági projektekben integráltan szerepel. A SAPARD program részletes kidogozásra került, amely a Földművelésügyi tárca irányításával folyik. 5.1.3. EBRD hiteltámogatás Az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (London) kedvező hitelfeltételekkel támogatást nyújthat nagyobb jelentőségű környezetvédelmi beruházásokhoz. 5.1.4. Japán Kormányhitel A japán kormány százmillió US dollár hosszúlejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt ajánlott fel Magyarországnak környezetvédelmi beruházások akár 75 %-os finanszírozására, amelyet önkormányzatok, ipari üzemek és gazdasági társaságok vehetnek igénybe. 6. A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGI FELTÉTELEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 6.1 A nemzetközi egyezmények és EU direktívák elvárásai a környezetvédelmi program végrehajtására A levegőtisztaságvédelemmel kapcsolatos EU szabályozás A levegőtisztaság-védelem területén az EU a tagországok számára egységes szabályozást ír elő. Ennek megfelelően a teljeskörű szennyezés-megelőzésről szóló 96/61/EC számú direktívának és a 96/62/EC számú Tanácsi Irányelvnek amely a környezeti levegő minőségének értékeléséről és kezeléséről szól minden tagországban egységesen érvényesülnie kell. A hulladékgazdálkodás szabályozása az EU tagországaiban A hulladékgazdálkodás területén az EU a tagországok számára egységes szabályozást ír elő. Ennek megfelelően a hulladékokról szóló, módosított 75/442.sz. „keret direktívá”-nak, a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EEC számú direktívának és a 94/904/EC számú Tanácsi Határozatnak minden tagországban egységesen érvényesülnie kell. • Keretszabályozás − a Tanács 97/C 76/01 határozata a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról, − a Tanács 75/442/EGK irányelve a hulladékról, − a Tanács 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról. − • Speciális hulladékokra vonatkozó szabályozás − a Tanács 75/439/EGK Irányelve a hulladék olajok kezeléséről, illetve annak 87/101/EGK módosítása, − a Tanács 76/403/EGK Irányelve a PCB-k és PCT-k ártalmatlanításáról, illetve annak 96/59/EGK módosítása, − a Tanács 78/176/EGK Irányelve a TiO2-ipar hulladékairól illetve annak módosításai, −

a Tanács 86/278/EGK Irányelve a környezetvédelemről és különösen a talaj védelméről a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása esetén,

43

−

a Tanács 91/157/EGK Irányelve a szárazelemekről és az akkumulátorokról, illetve annak 93/86/EGK Bizottsági Határozati kiegészítése, A Tanács 94/62/EK Irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról.

− − • Feldolgozó és ártalmatlanító létesítményekre vonatkozó szabályozás − a Tanács 89/369/EGK Irányelve az új települési hulladékégetőkről, − a Tanács 89/429/EGK Irányelve a működő települési hulladékégetőkről, − a Tanács 94/67/EK Irányelve a veszélyes hulladékok égetéséről, − a Tanács 99/31/EK Irányelve a hulladéklerakásról − A Tanács 96/61/EK Irányelve az integrált szennyezés-megelőzésről. − • Szállításra vonatkozó szabályozás − A Bázeli egyezmény kihirdetve: 101/1996.(VII.12.) Korm.rendelettel − A Tanács 93/259/EGK Rendelete a hulladékok Európai Közösségen belüli, az onnan ki- és beszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről 6.1.2 A természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és iránymutatások 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről (Rioi Egyezmény, 1992.) Csatlakozásunk: 1994. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Világ Örökség Egyezmény, 1975.) UNESCO Ember és Bioszféra Program (MAB Project, 1970.)

1993. évi XlII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (Ramsari Egyezmény, 1971.) Csatlakozásunk: 1979. 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményről (Bonni Egyezmény, 1979.) Csatlakozásunk: 1983. 1994/18. Nemzetközi Szerződés: Megállapodás az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről. Csatlakozásunk: 1994. 1990/7. Nemzetközi Szerződés: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény, 1982.) Csatlakozásunk: 1990. 1986. évi törvényerejű rendelet a Washingtonban 1973. márc. 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről; 4/1990. (XII.7.) KTM rendelet ennek végrehajtásáról (Washingtoni Egyezmény - CITES -, 1973.) Csatlakozásunk: 1986. Páneurópai Tájképi és Biodiverzitás Megőrzési Stratégia (Szófia, 1995.) Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) létesítéséről szóló deklaráció (Maastricht, 1993.) EU irányelvek 79/409/EGK direktíva a vadon élő madarak védelméről 92/43/EGK direktíva a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről 6.2 Törvényi és kormányzati jogszabályok jelenlegi és várható hatása a program végrehajtására.

Általános Jogszabályok

44

1995. évi LIII. törvény: A környezet védelmének általános szabályairól. 1995. évi LVI. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (végrahajtásáról szóló 10/1995. (IX.28) KTM és 6/1999.(VII.21.) KöM rendelet) 1996. évi XXI. törvény: A területfejlesztésről és a területrendezésről (18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a tartalmi követelményekről) 1990. évi LXV. törvény: A helyi önkormányzatokról. 1995. évi XLII. törvény: Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről. 1995. évi XLIII. törvény (az 1992. évi LXXXIX tv. módosítása): A helyi önkormányzatok címzett támogatásáról. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet: A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről. 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet: A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól. 73/1996. (V.22.) Korm. rendelet: A természeti, társadalmi és gazdasági környezetre jelentős hatást gyakorló erőművek létesítéséhez és üzembe helyezésének engedélyezéséhez szükséges közösségtájékoztatási, közmeghallgatási és szakértő bizottsági eljárások. 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet: A veszélyes hulladékokról. 16/1996. (VII.15.) BM-KTM együttes rendelet: A települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról 2/1999. (III.26.) KöM rendelet: A Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet: A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről A talajvédelem jogszabályi háttere, intézményrendszere 1961. évi VI. törvény és az ezt módosító 1987. évi I. törvény teremtette meg hazánkban a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének alapjait, miszerint a földhasználók kötelesek a talaj termőképességét, fenntartani, a talajpusztulástól megóvni. 1994. évi LV. törvény (Földtörvény), a földhasználattal, földvédelemmel, talajvédelemmel kapcsolatban komplexen rendelkezik, amely egyértelműen taglalja a földhivatalok és a növényegészségügyi és talajvédelmi állomások hatáskörébe tartozó szakhatósági közreműködési, engedélyezési, ellenőrzési, szankcionálási tevékenységek körét. 33/2000. (III.17.) Korm. rendelete a felszín alatti vízek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

45

Természetvédelemmel kapcsolatos hazai jogszabályok: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről előírásai szabályozzák a védett természeti területeken (melyek a létrehozó jogforrások szerint lehetnek országos, valamint helyi jelentőségű védett területek) a természeti értékek oltalmát. Ezek érvényesítése érdekében a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok, valamint az érintett önkormányzatok a fenti jogszabályok alapján látják el hatósági és szakhatósági feladatkörüket. 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról: átfogóan intézkedik az erők és zöldterületek védelméről, a szennyvízkezelésről, a természetvédelmi, táj- és településkép-védelmi, tájrehabilitációs, a felszíni szennyeződésre érzékeny területek, felszínmozgásra érzékeny területek, és felszíni vízminőségvédelmi övezetekeről. 67/1998. (IV. 3.) Kormányrendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról. 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területéről. A rendelet értelmében Veszprém megye területén természetvédelmi hatósági ügyekben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az illetékes természetvédelmi hatóság. 211/1997. (XI. 26.) Kormányrendelet a környezet védelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről. Meghatározza az igazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenységeit, valamint rendelkezik az igazgatóságok elnevezéséről és székhelyéről. 22/1998. (II. 13.) Kormányrendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól a) § (1) A rendelet célja biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. b) § (1) A rendelet hatálya kiterjed: c) a Balaton medrében, a jogi partvonalon belül található nádasokra; d) a Balaton jogi partvonala, valamint a Balatont körülvevő vasúti töltés - Badacsonytördemic és Balatonederics között a 71-es számú, valamint Keszthely és Balatonberény között a 71-es és a 7119-es számú közút (az ún. parti út), Balatonkenese és Siófok között a 70-es és 71-es műutak - által határolt földterületek nádasaira. e) (2) E rendelet alkalmazásában b) nádas: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágra tekintet nélkül minden földterület, amelyen nád-, sás-, káka-, valamint kísérőfajokból álló olyan növényzet található, amelynek meghatározó fajai időszakosan vagy állandó jelleggel a vízzel borított területen találhatóak, beleértve az e területekhez szervesen kapcsolódó száraz területek fenti fajokkal borított részét is. 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről. A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet.A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 172/1999. (XII. 6.) Kormányrendelet.

46

6.3 Önkormányzati jogi szabályozás összehangolása a program célkitűzéseivel és végrehajtásával. Környezetvédelmi önkormányzati szabályozási feladatok A hatályos törvények felhatalmazzák a helyi önkormányzatokat, hogy illetékességi területükre vonatkozóan - egyebek között - a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat alkossanak és léptessenek hatályba, amelyek azonban nem lehetnek ellentmondásba vagy enyhébb előírást tartalmazók a törvényi, kormányzati vagy miniszteri jogszabályokkal. Lényeges azonban, hogy figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat, a már kialakult területi gazdasági, társadalmi, szervezeti viszonyokat és a magasabb szintű jogszabályok előírásait. Mivel a megyei környezetvédelmi program figyelembe veszi a hatályos vonatkozó jogszabályokat, a helyi önkormányzati jogalkotásnál a megyei környezetvédelmi program célkitűzéseit figyelembe véve, arra építve célszerű a helyi rendeleteket felülvizsgálni, módosítani, vagy újat kiadni. A jelenlegi gyakorlatban általában környezeti elemenként vagy azzal összefüggésben egyes részterületekre vonatkozó önkormányzati rendeleteket adtak ki, amelyek a település lakosságának kötelezettségeit a meghatározott részterületre vonatkozóan tartalmazzák (pl. köztisztasági, hulladékkezelési, avarégetési, szennyvízkezelési, stb.) a helyi előírásokat. Tekintetbe véve az EU 96/61 sz. Direktíva alapelveit jövőbemutatóan kívánatos a környezetvédelem integrált megközelítése érdekében a helyi környezetvédelemmel kapcsolatos helyi szabályozást egy átfogó, minden környezeti elemre ható, tevékenységet és szabályt egy egységes szerkezetben megjelenítő környezetvédelmi szabályrendeletben a települési önkormányzatoknak megfogalmazni, és hatályba léptetni. Ennek kidolgozása a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek és jogászok közös munkáját igényli. A helyi önkormányzati környezetvédelmi rendeletnek ennek érdekében foglalkoznia kell a • levegőtisztaságvédelem érdekében: a gépjárművek helyben járatásának tiltásával, az avarégetés korlátozásával vagy tiltásával, a fűtési módok; elégethető anyagok és eszközök meghatározásával, a porszennyezést okozó tevékenységek korlátozásával, a bűzkibocsátás tilalmával, a termelő és szolgáltató tevékenységekre előírt helyi légszennyezési emissziós határértékek betartásával és a túllépések várható következményeivel, stb. • vízminőségvédelem érdekében: a szennyvízelhelyezés módjával; csatorna-hálózatba vagy közműpótló létesítménybe vezetésével, a szennyvízbe bocsátható anyagok meghatározásával, a felhagyott kutak kezelésével, az öntözésre használható szennyvizek minőségi előírásaival és egyéb talajvíz vagy felszíni víz szennyezés korlátozásával, stb. • hulladékkezelés szakszerűsége érdekében: a szelektív gyűjtés szabályaival, a veszélyes hulladékok elkülönítésével, az illegális hulladéklerakás tilalmával és szankcióival, a kötelező közszolgáltatás igénybevételével, a hulladékgyűjtés, szállítás és elhelyezés műszaki, környezetvédelmi követelményeivel, a közterületek tisztaságával, tisztántartásával, parkfenntartással, stb. • természetvédelem érdekében: a védett növény és állatfajok védelmével, a fakivágással kapcsolatos szabályokkal és előírásokkal, az erdőhasználattal, a védettség alatt álló természetvédelmi területek használatának szabályaival, stb. • zajvédelem érdekében: a vonatkozó üzemi zajkibocsátási határértékekkel, a szórakoztatóhelyek megengedett zajkibocsátásával, illetve ezek időbeli korlátozásával, egyéb zajkibocsátással járó lakossági tevékenységek korlátozásával, tehergépjármű forgalom elterelésével, stb. • rendkívüli környezetszennyezési esetek elhárítása érdekében: az illetékes hatóságok értesítésével, az elhárítás azonnali megkezdésének kötelezettségével, a felelősség megállapításával és következményeivel, a szakszerű elhárítás és környezeti kárelhárítás követelményeivel, stb.

47

Hulladékgazdálkodási önkormányzati feledatok A hulladékgazdálkodásról szoló 2000. évi XLIII. Törvény többek között a következő kötelezettségeket ír elő a helyi önkormányzatoknak: Sz-13. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Sz-14. A telepüési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatároz erre részletes szabályokat. Sz-15. A telepüési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: – a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; – közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a hátárát, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgálatatást rendszeresen köteles ellátni, – a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; – a közszolgaltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit; – a közszolgáltatással össszefüggő – jogszabályban nem rendezett – telepüési önkormányzati feladatés hatáskört; – az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettésget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kledvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. Sz-16. A települési önkrmányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a környezetvédelmi felügyelőségnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Természetvédelmi önkormányzati szabályozási feladatok A helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény. A törvény értelmében a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: Sz-17. A helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása; Sz-18. A helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás.

48