KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK B.SC. ÉS TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK B. SC. SZAKOK RÉSZÉRE 2008-TÓL

SZAKDOLGOZATI TÉMÁK A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK B.SC. ÉS TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK B. SC. SZAKOK RÉSZÉRE 2008-TÓL

A felajánlott témák mellett továbbra is várják a tanszékek profiljába tarozó hallgatói (önálló) témákat, témafelvetéseket! A természetvédelmi szak vezetője csak természetvédelemhez köthető szakdolgozati témák kidolgozását fogadja el!

Földhasználati és Tájgazdálkodási Tanszék Dr. Ángyán József ¾ Alternatív mezőgazdálkodási stratégiák és rendszerek összehasonlító vizsgálata ¾ Földhasználati zónaelemzések ¾ A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) támogatási területeihez kapcsolódó vizsgálatok ¾ Települési és térségi vizsgálatok földhasználati alapozása ¾ Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés az EU tagállamaiban és Magyarországon Dr. Dulai Sándor ¾ A tanyavilág gazdasági-társadalmi-kulturális változásainak és jövőbeli lehetőségeinek szociográfiai elemzése (konkrét helyszínek) ¾ A kistelepülések gazdasági-társadalmi-kulturális változásainak és jövőbeli lehetőségeinek szociográfiai elemzése (konkrét helyszínek) ¾ A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a tanyákon és a településeken (konkrét helyszínek) Dr. Fodor Zoltán ¾ Árterek földhasznosítása a Körösök völgyében az átfogó szabályozások előtt ¾ A hullámtéri földhasználat problémái a Tisza mentén, különös tekintettel a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére Dr. Gyulai Ferenc ¾ Zöldségnövény-tájfajták (Történeti agrobiodiverzitás) ¾ Középkori ásatások növényleletei (Agrobotanika) Dr. Lábadi Károly ¾ Kárpát-medencei együttélés (vegyes térségek vagy határmenti párövezetek, vagy népek és kisebbségek); ¾ Helytörténet, tájtörténet; ¾ Egy település vagy térség hagyományos ártéri gazdálkodása; ¾ A termőföld tulajdonviszonyainak változása egy településen, térségben; ¾ A hagyományos határhasználat és eszközkészlete egy településen vagy térségben Dr. Szalai Tamás ¾ Méhészet (méhlegelő, betegségek, ökológiai gazdálkodás); ¾ Növénytermesztési rendszerek (földhasználat, vetésszerkezet, tápanyagellátás, gazdasági és környezeti hatások elemzése)

1

vetésváltás,

Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék

Dr. Tirczka Imre ¾ A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata: problémák és eredmények ¾ Gazdálkodási szerkezet kialakítása a természetvédelmi elvárások tükrében, gyakorlati példa alapján ¾ Ökológiai gazdálkodás szerepe a természetvédelemben ¾ A mezőgazdasági területek, mint élőhelyek ¾ Ökológiai gazdálkodásra történő átállás tervezése, értékelése ¾ Ökológiai növénytermesztés vizsgálata, értékelése ¾ Szerves trágyák gyomosító hatásának vizsgálata, értékelése ¾ Különböző szerves trágya kezelési módszerek hatása a környezetre és a trágya minőségére ¾ Agrár-környezetgazdálkodás környezeti hatásai Dr. Janbaz Janan ¾ Az állatjólét helyzete a természetvédelemben) ¾ A fertőző betegségek elleni védekezés természetvédelmi jelentősége ¾ A külső paraziták elleni védekezés természetvédelmi jelentősége ¾ Különböző tartási technológiák állatjóléti összehasonlító vizsgálata a lúdtartásban ¾ Különböző tartási technológiák állatjóléti összehasonlító vizsgálata a tyúktartásban ¾ Az állatjóléti helyzet vizsgálata a családi gazdaságokban ¾ A tenyésztésbe vétel optimális időpontja a lúdtartásban, annak hatása az állományok szaporodásbiológiai mutatóira ¾ A legelő állatjóléti szerepének tanulmányozása ¾ A társállatok öregkori viselkedési zavarai ¾ A társállatoknál előforduló daganatos betegségek környezeti hátterének vizsgálata Tóthné Dr. Maros Katalin ¾ Legelőn tartott lovak táplálkozási viselkedésének és területhasználatának vizsgálata ¾ Legelőn tartott lovak szociális viselkedésének és területhasználatának vizsgálata ¾ Lovak kognitív képességeinek vizsgálata Csúrné Dr. Varga Adrienne ¾ Kultúrnövények és a környezet (szántóföldi növények termesztésének termőhelyi alkalmasság vizsgálata ¾ Termőhely – és évjárathatás a szántóföldi növények termesztésében ¾ Környezeti eredetű szennyező anyagok megjelenése a növényekben ¾ Mezőgazdasági termelésben alkalmazott kémiai szerek megjelenése a növényekben (Növénytermesztés és élelmiszerminőség – kémiai biztonság a mezőgazdaságban) ¾ Különböző szántóföldi növények (gabonafélék, hüvelyesek, stb.) helye, szerepe a ökogazdálkodásban ¾ Ökovetőmag termesztés ¾ Ökoélelmiszer alapanyagok minősége, feldolgozása, lehetőségei Matthew Hayes ¾ Az ökológia és konvencionális zöldségtermesztés természetvédelmi szempontú összehasonlítása és értékelése (pl. vadnövények, rovarok stb.) ¾ Babatpusztai ökogazdaság kétéltű állományának felmérése ¾ A helyileg előállított bioélelmiszer termelőiből és fogyasztóiból álló közösség lehetséges környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásai ¾ A helyi termesztésű bioélelmiszerrel kapcsolatos marketing módszerek

2

Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék

¾ Ökológiai védekezés földibolha-fajok ellen ¾ Csalánlé tápoldat hatása burgonyában ¾ A nyári bio-saláta termesztés lehetősége

3

Halgazdálkodási Tanszék

Halgazdálkodási Tanszék ¾ Agrárkörnyezetvédelmi program Vizes élőhely intézkedésének elemzése halászati szempontból körtöltéses tógazdasági minta alapján. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Bokor Zoltán ¾ Agrárkörnyezetvédelmi program Vizes élőhely intézkedésének elemzése halászati szempontból völgyzárógátas tógazdasági minta alapján. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ Zebradánió sperma eltarthatóságának vizsgálata különböző oldatokban. Konzulensek: Dr. Horváth Ákos, Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ A halsperma mélyhűtés eddigi eredményeinek feldolgozása, az alkalmazott technikák összehasonlítása. Konzulensek: Dr. Horváth Ákos, Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ Az ivarsejt-mélyhűtés gyakorlati alkalmazása halakban: példák, akadályok és fejlesztési lehetőségek. Konzulensek: Dr. Horváth Ákos, Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ Az ovariális folyadék hatása a mélyhűtött spermával végzett termékenyítésre. Konzulens: Dr. Horváth Ákos ¾ A sügér egyes szaporodásbiológiai jellemzőinek vizsgálata. Konzulensek: Dr. Horváth Ákos, Dr. Bokor Zoltán, Kotrik László ¾ A természetesvizi halgazdálkodás jövőbeli lehetőségeinek vizsgálata hazai és európai példák alapján. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ A természetesvizi halgazdálkodás technológiájának időbeli változásának elemzése gyakorlati adatok alapján. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ A természetesvizi halászat során alkalmazott eszközök és módszerek fejlődése és ezek hatékonyságának elemzése. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ Vízi madarak kártételének vizsgálata európai és világ adatok alapján: a probléma megoldásának lehetséges módjai. Konzulensek: Dr. Urbányi Béla, Dr. Bokor Zoltán ¾ A magyarországi domolykó (Squalius cephalus) populációk morfometriai vizsgálata. Konzulensek: Staszny Ádám, Csenki Zsolt ¾ A magyarországi vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) populációk morfometriai vizsgálata. Konzulensek: Staszny Ádám, Csenki Zsolt ¾ Ezüst-kolloid kezelés hatásának vizsgálata a zebradánió (Danio rerio) immunrendszerére. Konzulensek: Bakos Katalin, Csenki Zsolt, Dr. Kovács Balázs ¾ Morfometriai módszerek összehasonlítása halakon: újabb módszerek a morfometriában. Konzulensek: Staszny Ádám, Csenki Zsolt

4

Halgazdálkodási Tanszék

¾ Különböző vízterületeken élő bodorka-populációk Konzulensek: Staszny Ádám, Csenki Zsolt

korösszetételének

vizsgálata.

¾ A halak etológiája, és a viselkedésmintázatokban bekövetkezett változások alkalmazási lehetőségei toxikológiai vizsgálatok során (irodalmi feldolgozás). Konzulens: Csenki Zsolt ¾ A zebradánió mint modellállat, és felhasználási területei a biológiával kapcsolatos tudományterületeken (irodalmi feldolgozás). Konzulens: Csenki Zsolt ¾ A vizi élőlények szerepe a toxikológiai vizsgálatokban (irodalmi feldolgozás). Konzulens: Csenki Zsolt ¾ A szelén terhelés hatása a vízi élőlényekre, különös tekintettel a halakra (Irodalmi feldolgozás). Konzulens: Kovács Róbert ¾ A fluor terhelés hatása a vízi élőlényekre, különös tekintettel a halakra (Irodalmi feldolgozás). Konzulens: Kovács Róbert ¾ Gyökérzónás tisztítás lehetőségei hazai viszonyok között. Konzulens: Dr. Hegyi Árpád ¾ A jász (Leuciscus idus) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulens: Dr. Szabó Tamás ¾ A paduc (Chondrostoma nasus) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulens: Dr. Szabó Tamás ¾ A márna (Barbus barbus) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulens: Dr. Szabó Tamás ¾ A ponty (Cyprinus carpio carpio) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán ¾ A busafajok szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán ¾ Az amur szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán ¾ A harcsa (Silurus glanis) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán ¾ A süllő (Sander lucioperca) szaporítási módszereinek Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán

irodalmi

feldolgozása.

¾ A csuka (Esox lucius) szaporítási módszereinek irodalmi feldolgozása. Konzulensek: Dr. Horváth László, Dr. Bokor Zoltán

5

Környezetgazdaságtani Tanszék

Környezetgazdaságtani Tanszék ¾ Egyes környezetpolitikai eszközök (adók, támogatások, önkéntes eszközök) alkalmazásának lehetőségei országos és helyi környezetpolitikában. Konzulensek: Dr. Pataki György, Dr. Kohlheb Norbert ¾ A közvetlen végrehajtó szint (street-level bureaucracy) szerepe és helyzete a magyar környezetpolitikában. Konzulensek: Dr. Pataki György, Dr. Kohlheb Norbert ¾ Egyes megújítható erőforrások (erdő, víz, talaj) hazai intézményrendszerének elemzése, értékelése nemzetközi összehasonlításban. Konzulens: Dr. Kohlheb Norbert ¾ Megújítható energiaforrások gazdasági- társadalmi értékelése. Konzulens: Dr. Kohlheb Norbert ¾ A társadalmi metabolizmus vizsgálata különös tekintettel a mezőgazdaságra. Konzulens: Dr. Kohlheb Norbert ¾ Az önkéntesség szerepe az első munkahely megtalálásában – KÖTÖK monitoring Konzulensek: Mérő Ágnes, Milánkovics Kinga ¾ Környezetvédelmi előírások a mezőgazdaságban: nemzetközi tapasztalatok a kölcsönös megfeleltetés és végrehajtását elősegítő mezőgazdasági tanácsadó rendszerbevezetése kapcsán. Az irodalom olvasásához erős középfokú nyelvtudás szükséges angolból és esetleg a következő nyelvek valamelyikéből: német, francia, spanyol, olasz. Konzulens: Dr. Balázs Katalin ¾ Az agrár-környezetgazdálkodás aspektusai Európában –összehasonlító elemzések kiválasztott tagállamokban. Erős középfokú nyelvtudás szükséges a következőnyelvek legalább egyikéből: angol, német, francia, spanyol, olasz Konzulens: Dr. Balázs Katalin ¾ A biodiverzitás védelem integrációja a mezőgazdálkodásba: a szakmapolitika alakulása és a különféle szakmapolitikai eszközök végrehajtásának és eredményeinek vizsgálata tagállami esettanulmányokon keresztül. Erős középfokú nyelvtudás szükséges a következő nyelvek legalább egyikéből: angol, német, francia, spanyol, olasz. Konzulens: Dr. Balázs Katalin ¾ A hazai mezőgazdasági szaktanácsadás jelentősége a környezetgazdálkodásban – felkészülés a környezetvédelmi kölcsönös megfeleltetés követelményeinek alkalmazására. Konzulens: Dr. Balázs Katalin ¾ A környezettel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos közgazdasági felfogások fejlődése, a különböző irányzatok kritikai értékelése. Konzulens: Dr. Pataki György ¾ A természeti erőforrások (természeti tőke) értékelésének módszertani és gyakorlati problémái, egyes módszerek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata meghatározott természeti erőforrásoknál. Konzulens: Dr. Pataki György

6

Környezetgazdaságtani Tanszék

¾ A környezet globális problémáinak gazdasági elemzése (globális felmelegedés, energia felhasználás, népesedési problémák, regionális gazdasági egyenlőtlenségek, északdél ellentétek, stb.) Konzulens: Dr. Pataki György ¾ A környezet- és tájgazdálkodás helye és szerepe, az integrált, rendszerszemléletű mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikában. Az európai irányzatok elemzése és értékelése. Konzulens: Dr. Szakál Ferenc ¾ Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának és reformjainak elemzése a környezet és a vidékfejlesztés szempontjából. Konzulens: Dr. Szakál Ferenc ¾ Az Európai Unió környezeti politikájának elemzése és összehasonlítása a magyarországi környezeti politikával. Konzulens: Dr. Jancsovszka Paulina ¾ Az Európai Unió természetvédelmi szabályozása. Konzulens: Dr. Jancsovszka Paulina ¾ Nemzetközi szervezetek természetvédelmi tevékenysége. Konzulens: Dr. Jancsovszka Paulina ¾ Az alternatív gazdálkodás vállalati problémái: technológiai és vállalati szintű tervezés, az ilyen gazdálkodásra berendezkedett vállalkozások eredményeinek elemzése és értékelése. Konzulens: Dr. Podmaniczky László ¾ Érzékeny Természeti Területek rendszere és kialakításuk gyakorlata Európában. Konzulens: Dr. Podmaniczky László ¾ Az alternatív gazdálkodási formák és a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének gazdasági feltételei (támogatások, szaktanácsadás, piac, stb.) Konzulensek: Dr. Podmaniczky László, Dr. Balázs Katalin ¾ A mezőgazdaság és a környezet kapcsolatainak, a mezőgazdasági tevékenység negatív és pozitív externális hatásainak elemzése és agrárpolitikai összefüggései. Konzulensek: Dr. Podmaniczky László, Dr. Balázs Katalin ¾ A hulladékgazdálkodás ökonómiai problémái. (A hulladéktermelés összefüggései a gazdasági növekedéssel, az újrahasznosítás szükségessége, lehetőségei, feltételei, beruházás-gazdaságossági kérdései, költségei, stb.). Konzulens: Dr. Szakál Ferenc ¾ Az agrár-környezetvédelmi programok intézményi (szervezési) kérdései, a megvalósítás hatékonyságának elemzése (célelérés, tranzakciós költségek, stb.) Konzulensek: Dr. Podmaniczky László, Dr. Balázs Katalin ¾ A különböző társadalmi szervezetek szerepe és jelentősége a környezetgazdálkodásban. A szövetkezetek szerepe a fenntartható mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben. Konzulens: Dr. Szakál Ferenc ¾ A vállalati környezeti menedzsment elméleti és gyakorlati kérdései. Konzulens: Dr. Pataki György

7

Környezetgazdaságtani Tanszék

¾ A vidékfejlesztés társadalmi nemi szerepek (férfi, női) kérdéseinek vizsgálata; nők a vidékfejlesztésben. Konzulens: Milánkovics Kinga ¾ A közösségfejlesztés mint vidékfejlesztési eszköz. Konzulens: Milánkovics Kinga ¾ A bérkülönbségek gender szempontú vizsgálata a vidéken élő társadalmi csoportoknál. Konzulens: Milánkovics Kinga ¾ Az EU gender mainstreaming és gender budgeting szempontjainak alkalmazása a vidékfejlesztésben. Konzulens: Milánkovics Kinga ¾ A civil szervezetek szociális gazdaság fejlődésében betöltött szerepe. Konzulens: Milánkovics Kinga ¾ Helyi közösségek bevonása a nemzeti park munkájába. Konzuleneks: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ Nemzeti park és helyi gazdálkodók konfliktusa. Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ Nemzeti park és helyi gazdálkodók együttműködési lehetőségei. Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ Ökoturizmus szerepe a nemezeti park tevékenységében. Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ Környezeti nevelés szerepe a nemezeti park tevékenységében. Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ „Természetvédelem és helyi közösségek érdekkonfliktusai: Nemzeti Parkok, gazdálkodók, helyi civil szervezetek együttműködései nemzetközi és hazai tapasztalatok" Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint ¾ "Agrár-környezetgazdálkodási programok társadalmi megítélése, kialakításának társadalmi feltételei - hazai és európai esettanulmányok" Konzulensek: Bodorkós Barbara, Balázs Bálint

8

Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék

Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék DR. SZOBOSZLAY SÁNDOR ¾ Felszín alatti vizek öntisztuló képességének jellemzésére szolgáló módszerek fejlesztése (TV, KGA) ¾ Szerves szennyezőanyagok biológiai lebonthatóságának javítása (TV, KGA) ¾ Veszélyes technológiákat alkalmazó szervezetek és potenciális szennyezőforrások feltérképezése, bemutatása egy adott térségben. (SZIE KKBT - ZMNE) (TV, KGA) ¾ A védett növények, állatok (öko)toxikológiai adatbázisainak bemutatása, elemzése (TV) ¾ A magyarországi Nemzeti Parkokat fenyegető környezetterhelések és környezetszennyezések (Esettanulmány, kockázatelemzés, hatásbemutatás, modellezés (TV) SZABÓ ISTVÁN ÉS DR. SZOBOSZLAY SÁNDOR ¾ Szénhidrogén szennyezések mikrobiológiai alapú lebontására (biodegradációjára) alkalmas mikroszervezetek szelekciója, molekuláris biológiai identifikációja (KGA) ¾ Szélsőséges hőmérsékleti körülmények közötti biodegradáció (KGA) ¾ Szénhidrogénbontó mikroszervezetek szennyezett területeken (KGA)

populáció

dinamikája

és

biodiverzitása

¾ Talajlakó mikroszervezetek biodiverzitás vizsgálata, összehasonlító elemzése (TV) ¾ Környezetipari tevékenységek ökológiai hatásai (KGA) ¾ A Gödöllő-Isaszegi Tórendszer környezetvédelmi és ökológiai szempontú vizsgálata (KGA, TV) ¾ A gödöllői (Ökörtelek-völgyi) kommunális hulladéklerakó környezetvédelmi és ökológiai szempontú vizsgálata (KGA, TV) ¾ Szennyezett területek talajainak és talajvizeinek mikrobiológiai, molekuláris biológiai és toxikológiai (Aliivibrio fischeri) elemzése (KGA) ¾ Komplex (kevert) szennyezések ökotoxicitása (Aliivibrio fischeri) (KGA) ¾ A Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) környezetvédelmi alkalmazhatósága (KGA) CSERHÁTI MÁTYÁS ÉS DR. SZOBOSZLAY SÁNDOR ¾ Szabványos ökotoxikológiai módszerek összehasonlító vizsgálata (KGA, TV) ¾ Talajlakó mikroszervezetek bioindikáció (KGA, TV)

szennyezőanyag

tűrő

képességének

jellemzése,

¾ Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása a biodegradációs képességekre történő mikroba szelekcióban (KGA) KASZAB EDIT ÉS DR. SZOBOSZLAY SÁNDOR ¾ Biodegradációs eljárások biológiai biztonságát veszélyeztető mikroszervezetek antibiotikum rezisztenciája ¾ Antibiotikumok a környezetben (KGA, TV) ¾ Aliivibrio fischeri lumineszcens baktériummal végzett ökotoxikológiai tesztek környezetvédelmi alkalmazása (KGA, TV)

9

Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék

¾ A talaj és a talajvíz ökotoxikológiai háttérértékei Nemzeti Parkok Területén (TV) ¾ Környezetvédelmi kármentesítési eljárások környezetbiztonsági kérdései (KGA) ¾ Szennyező anyagok lebontása során keletkező vegyületek akut toxicitásának vizsgálata (KGA) ATZÉL BÉLA ÉS DR. SZOBOSZLAY SÁNDOR ¾ Biodegradációs eljárások nyomon követése molekuláris genetikai módszerekkel (KGA) ¾ Fenotípusos és genotípusos mikroba identifikációs módszerek összehasonlítása (KGA) ¾ Környezetvédelmi célú fermentációk optimalizálása (KGA) DR. KRISZT BALÁZS ¾ Barnamezős beruházások környezetvédelmi előnyei, lehetőségei Magyarországon (KGA) ¾ Mezőgazdasági és ipari jellegű vállalatok, ingatlanok I. és II. fázisú környezetvédelmi auditálása magyar ill. angol nyelven (KGA) ¾ A környezetvédelmi kármentesítések (talaj, felszín alatti megvalósulásának elemzése, részvétel a gyakorlati munkában:

víz)

gyakorlati

a. tényfeltárások (KGA, TV) b. (műszaki) beavatkozások (KGA) c. monitoring tevékenységek (KGA, TV) ¾ Részvétel környezetvédelmi felülvizsgálatokban, IPPC engedélyezésekben (KGA) DR. ORSOVAI IMRE ÉS DR. KRISZT BALÁZS ¾ Környezetföldtani problémák elemzése (KGA, TV) HARTMAN MÁTYÁS ¾ Térségi, kistérségi, települési hulladékgazdálkodási megvalósulásának elemzése, elkészítése (KGA)

programok

tervezésének,

¾ Környezetvédelem és a civil szféra kapcsolatai (KGA) ¾ Hulladékgyűjtési rendszerek vizsgálata (KGA) ¾ Konkrét település környezetvédelmi program kidolgozásában, elemzésében való részvétel (KGA) DR. DOBOLYI CSABA ¾ Eukariota mikroorganizmusok életfolyamataira épített ökotoxikológiai tesztek kidolgozása és fejlesztése. (KGA, TV) ¾ Az ökoszisztéma gombaközösségeinek monitorozása céljából. (KGA)

vizsgálata

a

talaj

remediációjának

¾ Komposzt alapanyagok, komposztok és komposztálási melléktermékek mikroba közösségeinek vizsgálata (KGA, TV) ¾ Toxikus nehézfémek hatása az ökoszisztéma gombaközösségeire talajban. (KGA, TV) ¾ A kőolaj-feldolgozás hulladékainak ökotoxikológiai jellemzése. (KGA, TV) ¾ Komposztok ökotoxikológiai jellemzése termofil mikrobák életfolyamatainak vizsgálatával. (KGA, TV) 10

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Teermészetvédelmi és Tájökológiai Tanszék Dr. Barczi Attila ¾ Paleotalajtani és őskörnyezeti (paleoökológiai) vizsgálatok a Kárpát-medencében A kutatás keretében magyarországi (és lehetőség szerint szomszédos országbeli) kunhalmok eltemetett talajait vizsgáljuk a talajtan eszközeivel, amit paleoökológiai (malakológia, pollen, fitolit, faszén – társ-konzulensekkel) egészítünk ki. A munka terepi felvételezéseket és fúrásokat, valamint laboratóriumi vizsgálatokat és informatikai (térinformatikai) adatfeldolgozást tartalmaz. Kisebb csoportos munkára is ajánlható. Résztémák o az ongai kunhalom talajtani adatainak feldolgozása o talajvízmozgás és vízkémiai elemzések a Csípő-halmon (Magyar Állami Földtani Intézettel közös témameghirdetés) o oroszországi kunhalom talajminták elemzése o tér-idő paleokörnyezeti összevetések orosz és hazai példákon ¾ Paleotalaj adatbázis építése Irodalmi (talaj, földrajz, földtan, régészet) és saját adatok alapján térinformatikai adatbázis építése. Kérdések: adatbázis tartalma, térképi megjelenítés, kiterjeszthetőség kérdései, adatállományok bővíthetősége és hozzáférési lehetőségek. Egy vagy két fő részére ajánlott. BSc szakon több fő részére is (elsősorban az irodalom feldolgozása). Résztémák o az eltemetett talajok szakirodalmának feldolgozása o paleotalajtani térinformatikai adatbázis építés ¾ Humusz- és sóvizsgálatok kunhalmokon A paleotalajtani vizsgálatok folytatása, finomabb felontása. Elsősorban terepi (mintavétel), majd laboratóriumi munkát tartalmaz. A fő kérdések a halmok rétegzettségével, a paleotalajok tulajdonságaival, a humusz minőségével és átalakulásával, valamint a vízoldható sótartalom halmon belüli alakulásával, a só minőségével, eredetének tisztázásával kapcsolatosak. o Lyukas-, Bán-, Onga-, orosz halmok sóminőség (vizes kivonat) vizsgálata o Lyukas-, Bán-, Onga-, orosz halmok humuszminőségének vizsgálata ¾ Talajosodás ütemének, a talajfejlődésnek vizsgálata német és magyar példákon A talajok fejlődésével kapcsolatosan különböző időszakokban rekultivált területeken lezajlódott talajtani folyamatokat követünk nyomon (kilúgzás, humuszosodás, tömörödés, állati tevékenység, emberi hatások, stb.) Német-magyar együttműködésben készülő kutatás. ¾ Talaj-növény-tájhasználati összefüggések vizsgálata a Tihanyi-félszigeten Korábbi kutatásaink folytatásaként 10 év időtávlatában vizsgáljuk a mintaterületen a tájhasználat hatásait a talaj-növény rendszerben. Botanikus társ-konzulenssel közösen végzett kutatás.

11

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke ¾ Patakrevitalizáció az EU Víz Keretirányelv tükrében A projekt célja, hogy a magyarországi és a csehországi tapasztalatokon is alapuló probléma-orientált, magyar nyelvű, magyar viszonyokra adaptált tudományos szakmai kézikönyv jöjjön létre, amely a vízépítő-mérnök számára világos tervezési útmutatóként szolgál, és amely egyértelmű iránymutatást ad a vízi ökoszisztéma funkcionalitásának fejlesztéséhez. (Bővebben: http://web.natur.cuni.cz/zoologie/) ¾ Kisvizek és vizes élőhelyek helyreállításán alapuló, természetes anyagokat felhasználó árvíz- és tájvédelmi módszer fejlesztése) Tervezési és fenntartási szempontú szakmai együttműködés a természetes anyagok használhatóságának korlátozó tényezőiről; –adaptálhatóság kérdésének megvitatása. Az ártér reaktiválásán alapuló, a helyi viszonyokhoz igazodó föld- és tájhasználat gyakorlati megalapozásához . Árvíz-, tájvédelem és ártéri gazdálkodás ¾ A természeti erőforrások környezetgazdálkodási módszerének kialakítása, szennyezés előrejelző rendszerhez modell-fejlesztés. Rövid leírást lásd a RET projekt honlapján. Dr. Centeri Csaba ¾ Helyi jelentőségű védett természeti értékek feltárása és értékelése Településeinken sok olyan védett természeti érték található, amelyek kevésbé ismertek, kezelésük és bemutatásuk elhanyagolt, holott egy településen belül nemcsak, mint természeti érték fontos; hanem a lakosok felüdülése, a levegőtisztaság segítése, a lelki felüdülés és a feltöltődés szempontjából is előkelő szerepet játszhatnak, valamint közösség-összetartó erejük is lehet. A védett természeti értékek feltárása és bemutatása a természetvédelmi kezelések körébe tartozik, így egy természetvédelmi-mérnök számára ujjgyakorlat kell, hogy legyen egy település értékeinek feltárása. A feltárást kisebb települések vagy kistérség társulások területén is el lehet végezni, ezt mindenki maga választja. A felmérés és értékelés sokrétű lehet. Fontos foglalkozni a feltárt értékek veszélyeztetettségével, kezelésével, esetlegesen annak költségeivel, fenntarthatóságával is! ¾ Természeti értékek bemutatása tanösvény tervezésével A hétköznapi ember nehezen tesz különbséget a természet-, a környezet- és a tájvédelem között. A védett természeti értékek bemutatása éppen ezért kiemelt feladat. A bemutatás mindenféle formája hasznos, így a szakdolgozat keretén belül lehet bővebben foglalkozni a tervezése kérdésekkel, a konkrét terepi megvalósítással, virtuális tanösvény tervezésével (interneten történő megjelenítés). A bemutatás akkor a leghasznosabb, ha nem kizárólag papíron olvashatnak a látogatók a védett természeti értékekről, hanem interaktívan részt vehetnek azok megismerésében (földtani értékeknél tapintás, állattani értékeknél lábnyomok lenyomatának elkészítése homokban, lösz fizikai féleségének kipróbálása két ujj között stb.)!

12

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

¾ Turizmus a védett természeti területeken Az elmúlt 1-2 évtized során felerősödött globalizáció erősen érezteti hatását a védett természeti területeinken. Egyes, kiemelt helyeken már olyan mértéket öltött, hogy komolyan veszélyezteti a védendő értékeket is. Ezen hatások elemzése kiemelten fontos feladat a védett területek tervezésénél, elsősorban a turistautak kialakítása során, de egyéb szempontokat is figyelembe kell venni: vendégek fogadása, irányítása, szükségletek kielégítése (szállás, étkezés stb.), veszélyeztető tényező feltárása (köztük a közeli intenzív mezőgazdasági terület, technikai sportok stb.). A téma kidolgozása történhet hazai vagy külföldi (adatgyűjtés és elemzés, következtetések levonása stb.) mintaterületen. Az adatok gyűjtésétől és elemzésétől a konkrét terepi mérésekkel bezáróan történhet a szakdolgozat készítése. ¾ Kultúrtörténeti értékek védett természeti területeken A kultúrtörténeti értékek a természetvédelem tárgyai közé tartoznak, és sokfélék lehetnek (kunhalmok, földvárak, templomok, templomromok, kőhidak, keresztek stb.). Ezek listás felsorolása, térképi megjelenítése, majd elemzése, értékelése (megközelíthetőség, biztonság, méret, jelentősége stb.) fontos adalékul szolgálhat egy védett természeti terület bemutatásánál. ¾ Tájváltozás vizsgálata és elemzése történeti térképek segítségével védett természeti területeken A katonai térképek már az 1700-as évektől rendelkezésre állnak hazánkban. A két felvétel között eltelt időben bekövetkező változások könnyen nyomon követhetőek (erdő, gyep, szántó és vizes foltok tűnnek el vagy jelennek meg), elemzésükkel és a mai helyzet terepi ellenőrzésével fontos információk gyűjthetőek a védett területek múltbeli helyzetéről és előrejelzés tehető azok fenntarthatóságáról. A szakdolgozat elkészítéséhez térinformatikai ismeretek szükségesek. ¾ Védett természeti területek fennmaradását befolyásoló szántóföldi művelés elemzés A mezőgazdálkodás hatása sajnos nem kizárólag azokon a térszíneken érzékelhető, ahol a gazdálkodás folyik. Már trópusi esőerdőkben is megfigyelték a környező mezőgazdaság negatív hatásait (műtrágyák és peszticidek felszíni vagy felszín alatti vizeken keresztül történő bemosódása). Az egyik legkönnyebben elemezhető hatás a dombvidéki területeinken fellépő erózió hatása. A téma kidolgozása során egy kisebb védett természeti értékkel határos intenzív szántóterületek talaj- és tápanyagveszteségének modellezése szükséges. A szakdolgozat elkészítéséhez térinformatikai és talajtani ismeretek is szükségesek. ¾ Védett természeti területek talajtakarójának jellemzése A különböző védett természeti területek különböző élőhelyeket mutatnak be. Ezen területek talajtakarója fontos információkkal szolgál a terület általános jellemzéséhez. Ezen kívül a talajtani információk kiemelten fontosak a növénytani értékek fennmaradása szempontjából, így elemzése nélkülözhetetlen a terület fenntarthatóságának vizsgálatához. A szakdolgozat elkészítéséhez talajtani ismeretek is szükségesek. Dr. Penksza Károly ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A Festuca fajok taxonómiai vizsgálata Hazai és külföldi területek flórájának és vegetációja Élőhelytérképezés Legelők, kaszálók összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálatai Zöldtetők vegetációja

13

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Falusi Eszter ¾ Vízi növényzet flórájának és vegetációja ¾ Vízi növényzet térképezés Pándi Ildikó ¾ Homoki vegetáció vizsgálata ¾ Tájökológia kutatások az alföldi tanyavilágban Dr. Grónás Viktor ¾ Érzékeny Természeti Területek programjának társadalmi és földhasználati monitoringja ¾ Natura 2000-es programok földhasználati hatásai, gazdálkodói attitűd vizsgálatok ¾ Támogatott agrár-környezetgazdálkodási programok hatásai természeti értékek védelmére ¾ Tájmetriai változók használatának lehetőségei a természetközeli földhasználat megalapozásában ¾ Az emberi tevékenységek okozta tájváltozások tájökológiai modellezési lehetőségei ¾ Nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatásai a gyakorlati természetvédelemre Dr. Malatinszky Ákos ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Domb- és hegyvidéki területek flórájának és vegetációjának vizsgálata Budapest helyi védettségű természeti területeinek feltárása (külső témavezetőt biztosítunk) Tájtörténet, gazdálkodás és a botanikai értékek összefüggéseinek vizsgálata Botanikai–tájtörténeti–természetvédelmi kutatások dombvidéki felhagyott szőlőkben és extenzív gyümölcsösökben Egy tájegység(részlet) hagyásfás legelőinek komplex1 feltárása Egy tájegység(részlet) kaszált gyepű gyümölcsöseinek komplex feltárása Extenzív művelésű gyepterületek természetvédelmi értékeinek vizsgálata A Magas-Bakony tanyáinak komplex feltárása Monografikus feldolgozás készítése egy kiválasztott Kárpát-medencei öreg fáról (a hozzá kapcsolódó történetek, környezete, megőrzése stb.) Monografikus feldolgozás készítése egy hazai kistáj tájtörténetéről

1

Komplex esetünkben: botanikai, zoológiai, talajtani, tájtörténeti, gazdálkodási, természetvédelmi viszonyok feltárása, a megőrzés és hasznosítás lehetőségeinek vizsgálata témakörök közül minél többnek az integrálása

14

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Loksa Gábor ¾ Elektronsűrűség szelvények számítási módszere vertikális ionszonda ionogrammjai alapján ¾ Magyarország sztratoszférikus ózonadatainak trendvizsgálata 1969-1989 közötti mérések alapján ¾ Felszín átalakítások, tereprendezések mikroklímát befolyásoló hatásai ¾ Kis vízfolyások revitalizációjának mikroklíma vonatkozásai ¾ Az agrometeorológiai mérő- és előrejelző tevékenység birtok szerkezet és méret változásával összefüggő módosulásának felhasználói visszhangja ¾ Zöld tetők, zöld felületek mikroklíma módosító hatásai ¾ Mikroklíma feldolgozás szabadon választott térség, terület, település vonatkozásában ¾ Agrometeorológiai előrejelzés témakörében ¾ Külszíni bányászat és rekultiváció mikroklímával összefüggő kérdései Dr. Turcsányi Gábor ¾ Európai Uniós országok természetvédelmének összehasonlító vizsgálata hatékonyságuk szempontjából ¾ Európai Uniós országok természetvédelmének összehasonlító vizsgálata védett értékeik összetétele szempontjából ¾ Európai Uniós országok természetvédelmének összehasonlító vizsgálata védett növényfajok listája szempontjából ¾ Európai Uniós országok természetvédelmének összehasonlító vizsgálata Ramsariterületeik szempontjából ¾ Európai Uniós országok természetvédelmének összehasonlító vizsgálata a különböző taxonok reprezentativitása szempontjából ¾ Európai Uniós országok vörös listáinak összehasonlító elemzése ¾ Védett növényfajok populációinak felmérése, fennmaradásuk érdekében kezelési tervek készítése ¾ Τerületek védett vagy védelemre érdemes botanikai értékeinek felmérése, fennmaradásuk érdekében kezelési tervek készítése ¾ Antropogén hatások feltárása védett természeti területeken; program kidolgozása ezek elhárítására ¾ Természeti károk érzékeny populációkra kifejtett káros hatásának vizsgálata, kezelési (intézkedési) terv kidolgozása ezek elhárítására ¾ Natura 2000-es területek állapota, ökológiai folyosót biztosító szerepük, valamint hatékonyságuk felmérése ¾ Ökotonok hatékonysága a védett természeti értékek megőrzésében ¾ Gombavédelem Európában ¾ Különböző vizsgálatok végzése a Rákosivipera-védelmi program keretei között

15

Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszék

Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszék Természetvédelmi mérnök szak Tetszőlegesen választott kistérség vagy település természetvédelmi jellegű feladataival összefüggő "fejlesztési program", vagy "projekt-terv" kidolgozása. Választható konzulensek: Mátyás Izolda, Ónodi Gábor Területhasználati változások elemzése és értékelése a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Borvidék területére vonatkozóan Választható konzulensek: Mátyás Izolda, Ónodi Gábor Környezetgazdálkodási agrármérnök szak Tetszőlegesen választott kistérség, település vagy mezőgazdasági birtok fejlesztési jellegű feladataival összefüggő "fejlesztési program", vagy azzal "projekt-terv" kidolgozása. Választható konzulensek: Mátyás Izolda, Ónodi Gábor Tetszőlegesen választott térség, település területfelhasználási konfliktusainak elemzése, rendezési – szabályozási javaslatok kidolgozása. Választható konzulensek: Váradi István, Ónodi Gábor Területhasználati változások elemzése és értékelése a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Borvidék területére vonatkozóan Választható konzulensek: Mátyás Izolda, Ónodi Gábor Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna ¾ Térképek a környezetvédelemben 1978-ban, Dr. Stegena Lajos professzor, a Térképtudományi Tanszék akkori vezetője publikált utoljára ebben a témában. A hiányzó 25 évben a környezetvédelemben, a környezetgazdálkodásban óriási fejlődés történt. Újabb összefoglalás hiánypótló fontosságú lenne. ¾ Színek szerepe a térképeken A színek szerepe a térképeken vitathatatlan. Az esztétikai (színharmónia) színinformáción túl a logikai színinformációnak is nagyon fontos szerepe van. A téma alkalmat ad a térképi színhasználat történeti, földrajzi áttekintésére és annak felmérésére is, hogy a mai térképeken milyen minőségben alkalmazzák a színeket. ¾ A magyar általános iskolai diákok térképolvasási készsége Tudják-e az általános iskolai diákok megfelelően olvasni, értelmezni az atlaszokban és tankönyvekben található térképeket? Mi a jelenlegi helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon? A feladat: Egy felmérés segítségével választ adni ezekre a kérdésekre. ¾ Térképismeret és -olvasás a magyar középfokú oktatásban Mennyire tudják a magyar középiskolások alkalmazni az általános iskolákban tanult térképismereteket a gyakorlatban? Képesek-e logikusan olvasni a térképeket vagy csak a szemléletes térképolvasás érvényesül? A feladat: Egy felmérés segítségével választ adni ezekre a kérdésekre. ¾ Virtuális tanösvény kialakítása a Csörsz-árok környékén és megvalósíthatóságának vizsgálata ¾ A Csörsz-árok, mint kulturális örökség természetvédelmi vonatkozásai 16

Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszék

¾ Az örökség és kulturális turizmus lehetőségeinek feltárása és megvalósíthatósági tervének kialakítása Gödöllő környékén ¾ A Csörsz-árok – Ördögárok rendszer gödöllői szakaszának feltárása, szerkezetének (lejtésviszonyainak, méretének) leírása, térképezése, környezeti rekonstrukció GIS alkalmazásával A feltehetően szarmata kori és feltehetően erődrendszer egész Magyarországon átfutó jellegzetes árokrendszer. Egységes térinformatikai rendszerbe helyezve a legkülönfélébb információkat (régészeti, távérzékelési, történelmi térképi, régészeti leletek, paleobotanikai, paleo-klimatológiai adatok) környezeti rekonstrukció hajtható végre, melynek célja részben a gödöllői nyomvonal pontosítása, részben az eddigi eredmények összegzése, új szempontok feltárása. Dr. Belényesi Márta ¾ A kerecsensólyom élőhelytérképezése távérzékelési módszerekkel A 2007-ben indult kutatáshoz – akárcsak a kék vércse élőhelytérképezése esetében – elméleti és gyakorlati vonalon is lehet kapcsolódni. A szakdolgozat elkészítéséhez természetvédelmi, zoológia, térinformatikai és távérzékelési alapismeretek lehetnek szükségesek. Mintaterületek: Hevesi-sík, Apajpuszta vagy Csákvár környéke. ¾ A „Magas természeti értékű mezőgazdasági területek” lehatárolásának továbbfejlesztési lehetőségei Magyarországon Az Európai Unióban a magas természeti értékű mezőgazdasági területek és gazdálkodási rendszerek koncepciója (High Nature Value farmland, HNV) az elmúlt 15 évben fejődött ki, és szorosan kötődik ahhoz a célhoz, hogy a környezeti érdekeket közösségi politikákba integrálják. A HNV területek lehatárolása földhasználati, madárvédelmi és gazdasági (extenzív gazdálkodási rendszerek) alapokon nyugszik. Az első lehatárolás Magyarország területére is megtörtént, e módszertan továbbfejlesztési lehetőségeit kutathatja a hallgató akár elméleti, akár gyakorlati vonalon. A szakdolgozat elkészítéséhez természetvédelmi, agrár-környezetvédelmi és térinformatikai alapismeretek lehetnek szükségesek. Bagi Katalin ¾ A gyapjasleplék kártevésének felmérése távérzékelési módszerekkel ¾ Ősborókás leégetésének környezeti hatásai

17

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Diploma- és szakdolgozati témák 2006/2007-től Horváth András MTA ÖBKI [email protected] 06-30-432-8244 1. Mezőföldi löszgyepek természetvédelmi célú kezeléseinek botanikai monitorozása. Kérdés, hogy miként változnak a löszgyep állományok makrocönológiai tulajdonságai (pl. egyes fajok tömegessége, a faj-borítás diverzitás), és a gyep mikrocönológiai szerkezete (kisléptékű términtázati szervezettsége) a különböző kezelések hatására. A kezelések: a gyep egyszeri leégetése / kaszálás / legeltetés kizárása. Az alapállapot felmérése 2006-ban megtörtént, a feladat a következő legalább 2 év változásainak felmérése, elemzése és kiértékelése (természetvédelmi és/vagy elméleti szempontból). Várom azok jelentkezését, akik érdeklődnek a természetvédelmi kezelések és/vagy az elméleti vegetációdinamikai problémák iránt, a gyepek növényfajait legalább részben ismerik, és legalább 2 év vegetációs időszakában vállalják a terepmunkát a páratlanul szép belsőbárándi löszgyepekben. 2. Löszgyepek regenerálódása és restaurációjuk lehetőségei felhagyott szántókon. A vizsgálat két (választható) résztémát foglal magába: a) miként lehet a legsikeresebben löszgyepet létrehozni felhagyott szántókon, b) a különböző háttértényezők (pl. táji környezet, előtörténet) hogyan befolyásolják a löszgyepek másodlagos szukcesszióját. A vizsgálatok helyszíne főként a Mezőföld, de összehasonlítás céljából más lösztáj is szóba kerülhet. Azok jelentkezzenek, akik érdeklődnek a vegetációdinamika iránt, táji és állomány léptékben szívesen vizsgálódnak, legalább közepes fajismeretük van. Az a) résztémában jól jön, ha a hallgató ért oroszul és/vagy ukránul. 3. A mezsgyék szerepe a biodiverzitás fenntartásában intenzíven művelt tájban. Azt ma már tudjuk, hogy a Mezőföld kiterjedt szántói között megbúvó völgyekben unikális természeti kincsek maradtak fenn, amelyek őrzői az egykori flórának és vegetációnak. Vajon az agrártájat átszelő mezsgyéken milyen arányban találjuk meg az őshonos és jellemző erdőssztyepp növényfajokat, és milyen állapotúak a lösz sztyepprétek? Milyen mértékben járulnak hozzá a táj faji és élőhely szintű biodiverzitásához? Melyek a veszélyeztető tényezők? A válaszok segítenek az agrár-környezetgazdálkodás hatékonnyá tételében. Azok jelentkezését várom, akik érdeklődnek a tájökológiai kutatások iránt, a gyepek növényfajait viszonylag jól ismerik, és legalább egy vegetációs időszakban vállalkoznak

18

intenzív

terepmunkára.

Egyéb információk

A természetvédelmi mérnök szakos hallgatók számára még egyéb témák is elérhetők a következő címen: http://www.ktg.gau.hu/termeszetvedelem/tgabor/fajismeret/aaa/diploma.doc

19