KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
BEVEZETŐ ALAPFOGALMAK Hadnagy István
[email protected]
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY Tanítói, óvodapedagógia, történelem, magyar, ukrán, angol, földrajz, biológia és matematika szakon – nappali és levelező 2 kredit, óra, 1 félév 30 előadás (Dr. prof. Bárány Sándor és Hadnagy István) 2 modulzáró ZH Javítási lehetőség félév végén egy alkalommal kapható
Beszámolóval zárul (az előadások rendszeres látogatása és a modulzáró ZH eredmények alapján)
SZAKIRODALOM
• Sántha Attila, 1993: Környezetgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest
• Buday-Sántha Attila, 2009: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs • Thyll Szilárd (szerk.), 2004: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest
SZAKIRODALOM • Tamás János (szerk.), 2008: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest • Kerekes Sándor, 2007: A környezet gazdaságtan alapjai. Aula Kiadó, Budapest • Rakonczai János, 2008: Globális környezeti kihívásaink. Universitas Szeged Kiadó, Szeged • Шувар І.А., Снітинський В.В., Бальковський В.В., 2011: Екологічні основи збалансованого природокористування. Книги ХХІ, Лівів-Чернівці • Термена Б.К., Літвіненко С.Г., 2005: Охорона та раціональне використання природних ресурсів. Книги ХХІ, Чернівці • Сухарев С.М., Чундак С.Ю., Сухарева О.Ю., 2011: Технологія та охорона навколишнього середовища. Новий Світ – 2000б Львів
SZAKIRODALOM • Moser Miklós, Pálmai György, 1992: A környezetvédelem alapjai. NTK, Budapest • Kerényi Attila, 1995: Általános környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged • Bodnár László, Fodor István, Lehmann Antal, 2006: A környezet és természetvédelem földrajzi alapjai. NTK, Budapest
• Rakonczay Zoltán, 2004: Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
SZAKIRODALOM • Kovács Margit (szerk.), 1975: A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest • Kerényi Attila, 2003: Környezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest • Kerényi Attila, 1991: Környezetvédelem. Tankönyvkiadó, Budapest • Джигирей В.С., 2007: Екологія та охорона навколишнього природного середовища. Знання, Київ • Грицик В., Канарський Ю., Берій Я., 2011: Екологія довкілля. Охорона природи. Кондор, Київ
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS • Környezetgazdálkodás – a természet és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. • Nem a környezetvédelem egy formája! • A bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS CÉLJA • a környezeti terhelések csökkentése; • az erőforrások ésszerű és korlátozott használata; • a társadalmi és biológiai diverzitás megőrzése; • a dinamikus ökológiai egyensúly fenntartása.
FŐ ALAPELVEK • Megelőzés elve • A károkozó felelősségének elve • Szubszidiaritás elve („tartalék”, átvitt értelemben „segítség”, „támogatás”, „pénzbeli segély”).
• Együttműködés és összehangolás elve • Kompatibilitás elve (azaz a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba). Gyakorlatilag ide tartozik a „szennyező fizet” és a „használó fizet” elv érvényesítése is.
• Globális felelősség elve
TERMÉSZETVÉDELEM • A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység. • A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
KÖRNYEZETVÉDELEM • A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A KÖRNYZETVÉDELEM RÉSZEI
A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM KAPCSOLATA • A természetvédelem része a környezetvédelemnek, de nem azonos azzal! • A természetvédelem mindig tételes védetté nyilvánítással jár, a környezetvédelem pedig ilyen értelemben nem!
Keskenylevelű nárcisz (Narcissus augustifolius)
Barna medve (Ursus arctos)
Védett élőhely, táj
TERMÉSZETVÉDELEM KÁRPÁTALJÁN
KÖRNYEZETHASZNÁLAT • Környezethasználaton a természetes környezet alkotóelemeinek (pl. az ásványvagyon, talaj, víz, levegő, erdő, gyep stb.), illetve ezek összességének (mint pl. a táj) emberi célra történő igénybevételét értjük.
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG • Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében. •
A KÖRNYEZET FOGALMA • Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti, azonos az élővilág életterével, a bioszférával. • A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek.
A TERMÉSZETES KÖRNYEZET • A természetes környezet a világnak az a része, amely öröktől fogva létezik, amelyre az embernek szüksége van, amellyel kapcsolatba került, vagy kerülhet, amelyet igénybe vesz, de amelynek létrehozásában nem vett és nem is vehet részt, vagyis a föld, a víz, a levegő, az élővilág és az ezek összességét jelentő táj. • Az ember a természetes környezetét folyamatosan használja, átalakítja, rombolja, módosítja, szennyezi, miáltal az egy kritikus pontban megszűnik természetes környezet lenni.
A KÖRNYEZET ELEMEI • Természeti erőforrás – a természeti környezet (litoszféra, hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) által nyújtott, az ember szükségleteit kielégítő anyagés energiaforrások; • az ember, a társadalom számára nélkülözhetetlen életfeltételeket elégítenek ki, hozzájárulnak a termelés és a társadalom fejlődéséhez.
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK • Megújítható (megújuló) – a használatuk után újra tudnak termelődni, öntisztuló folyamatok során (tiszta levegő, tiszta víz, termékeny talaj, növények, állatok), napenergia, szél, áramló víz. • Meg nem újítható (meg nem újuló) –a természetes folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy csak nagyon lassan (fosszilis tüzelőanyagok: kőszén, különböző szénformák, fémes ásványok, nem fémes ásványok: kavicsok, homok, agyag).
A KÖRNYEZET TERHELÉS • Környezetterhelés – azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik a környezetünket. • Környezetszennyezés – az az emberi tevékenység, amely a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal rontja az emberi életkörülményeket (határértéket meghaladó terhelés).
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS LEGÁLTALÁNOSABB TÍPUSAI • • • • • •
Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Hulladékszennyezés Zajszennyezés Sugárszennyezés
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FOLYAMATÁBAN HASZNÁLT FOGALMAK • Emisszió – a szennyező források kibocsátásai. • Transzmisszió – a szennyezés terjedése. • Immisszió – a meghatározott helyen fellépő összegzett szennyezettség értéke (szennyezettségi koncentráció). • Intermedier – az a közeg, pl. víz, levegő, melyen a szennyező anyagok áthaladnak.
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
• Kedvezőek – pl. a kőzetviszonyok, magas fekvés, jó éghajlat, erdőkben és vizekben való gazdagság, békés múlt, környezetbarát szomszédok, hulladékszegény ipar, alacsony népsűrűség, az átmenő forgalom hiánya stb. • Kedvezőtlenek – alsó fekvés, zaklatott múlt, háborús környezet, az alapművek hiánya, a rendezett környezet iránti igénytelenség stb.)
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS ELŐZMÉNYEI • Rachel Luis Carson: Néma tavasz („Silent Spring”) c. könyve, 1962 • Az USA 1957-ben kezdte el tűzhangya-írtó programját, amelyben DDT-vel és más féregirtókkal kevert tüzelőolajat permeteztek repülőgépekről a földekre. • Carson ennek hatására kezdte el tanulmányozni a rovarirtó szerek környezeti hatásait. • A Néma Tavasz („Silent Spring”) névre keresztelt programban megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT maradandó környezeti károkat okoz. Több újságírót és tudóst is felkért, hogy segítsenek neki.
RÓMAI KLUB MEGALAKULÁSA, 1968 • A Római Klub tevékenysége az 1970-es években rendkívül nagy hatást gyakorolt a tudományos és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait. • Stockholmban 1972-ben június 5-én tartották az első „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
RÓMAI KLUB CÉLJAI • Fő cél: globális problémák megoldása;
• A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése, feltárása, a határozott célok megfogalmazása; • Világmodelleket hoztak létre (Mi történik, ha? modellek) – a várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés, élelmiszertermelés…
MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK, 1972 • Meadows és munkatársai: „A növekedés korlátai” (The Limits to Growth) című jelentés megjelenése.
ENSZ KONFERENCIA AZ EMBERI KÖRNYEZETRŐL, STOCKHOLM 1972 • A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. • Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). • A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot.
PERSÁNYI: „KÖZÖS JÖVŐNK”, 1988 • Brundtland-bizottság és az ENSZ közös jelentése: „Our Common Future”, 1987 (Persányi: „Közös jövőnk”, 1988) – a Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. • Az 1987-ben napvilágot látott jelentés a globális környezetvédelem egyik rengeteget hivatkozott alapdokumentumának számít. • Óriási szerepe volt abban, hogy öt évvel később Rio de Janeiro-ban megrendezték a Föld Csúcsot (ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről), amelyen a világ majd' minden országa képviseltette magát. Másrészt a „Közös jövőnk” tette közismertté az azóta is roppant divatos – és számos problémával terhelt – "fenntartható fejlődés" kifejezést.
Persányi Miklós
Gro Harlem Brundtland
RIÓI KONFERENCIA, RIO DE JANEIRO, 1992
• ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conference on the Environment and Development) – a Riói Konferencia, Rio de Janeiro, 1992. Az Agenda 21 dokumentum („Feladatok a 21. századra”). • Az Agenda 21 nevű akció program – széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni. • Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe fenni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. • A fenntartható fejlődés ezen megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges.
RIÓI KONFERENCIA ÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY • A biológiai sokféleség fontosságát a ’80-as években már felismerték, az 1992-es Rio-i konferencia fontos témája volt. • A konferencia eredménye a Biológiai Sokféleség Egyezmény volt, ami nemzetközi szinten határozott meg feladatokat és alapelveket a biológiai sokféleség védelmében. Az Egyezmény fő célkitűzései a következők: • a biológiai sokféleség megőrzése, ami nem csupán a fajok, hanem a genetikai állomány és az élőhelyek szintjén is megjelenik. Az Egyezmény a biodiverzitás megőrzése, használata és a hasznok megosztása között igyekszik egyensúlyt teremteni. • a fajok, ökoszisztémák, egyéb ökológiai rendszerek fenntartható használata, ami azt jelenti, hogy az hosszú távon nem jár a sokféleség drasztikus csökkenésével, és nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek igényeit.
RIÓI KONFERENCIA ÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY • Az Egyezményhez csatlakozó államok különféle módokon vállaltak kötelezettséget a biológiai sokféleség megőrzésére, mint például • oktatások • képzések • in-situ (helyben) • ex-situ (például génbankban) helyek létesítése • új kutatások indítása (természeti értékek felkutatása, térképezése).
KYOTÓI KONFERENCIA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSRŐL, 1995 • A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOK • • • • • • • • •
ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD!
KÖRNYEZETSZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS FORRÁSOK • • • • •
fűtőanyagok elégetésének termékei ipari eredetű termékek háztartási, intézményi eredetű termékek mezőgazdasági eredetű termékek katonai tevékenységek termékei
Források: • időbeli eloszlás • eredet • lokalizálhatóság szerint – pontszerű – diffúz
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK • • • • •
kémiai ártalmak mechanikai hulladékok zaj- és rezgéshatások sugárhatások természetes és művi környezet károsodásai • az idegrendszerre ható káros hatások
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK ELHÁRÍTÁSA • • • • • •
Műszaki megoldások Gazdasági eszközök Tudományok Oktatás, nevelés, szemléletformálás Intézményrendszer Jogi szabályozók
KÖRNYEZETI PROBLÉMATÉR
