KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
ALAPFOGALMAK EMBERI KULTÚRÁK TÖRTÉNETEI: RAPA NUI és NAURU
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK • népesedési problémák és következményeik; • adósságválság; • a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; • a megújuló természeti erőforrások korlátozottsága • regionális feszültségek (katonai) kockázatai; • környezeti problémák, környezetszennyezés regisztrált felismerése; Azt állítják: a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése!
A KÖRNYEZETRE HATÁSSAL VANNAK • • • • • •
népesedési folyamatok termelés közlekedés fogyasztás hulladék az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján
A NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
A PÉNZ ÉS A FOGYASZTÁS HAJSZOLÁSÁNAK ÖRDÖGI KÖRE
AKKOR MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?
EGY EMBERI KULTÚRA TÖRTÉNETE Rapa Nui • A Rapa Nui – A világ közepe (eredeti cím: Rapa Nui). • 1994-ben bemutatott történelmi, romantikus dráma. • A történet a Húsvét-sziget lakói által okozott tragédiát (a sziget növényzetének esztelen kiirtását), a társadalmi megosztást és a személyes ambíciók összeütközését beszéli el.
HÚSVÉT-SZIGET • A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget.
• Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. • Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
HÚSVÉT-SZIGET • A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor, a moaik révén híres. • A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.
REPA NUI TÖRTÉNETE • Polinéziaiak telepedtek itt le. • Kellemes klíma. • Az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. • A sziget eredeti növényzete, a kontinensektől való távolsága miatt, fajokban nagyon szegényes lehetett: füves parti sáv, erdők, chilei mézpálma. • 25 tengeri és 6 szf-i madárfaj (emlős nincs). • + hozott táró, jamsz, banán, édesburgonya, cukornád.
RAPA NUI - TALÁLKOZÁSOK • 1722 húsvét délután, Jacob Roggeveen holland felfedező – katonák. • 1770: Don Felipe Gonzalez de Haedo – papok, katonák. • 1774: James Cook – kutatások. Mit láttak akkor? • fűtenger, sehol egy fa vagy bokor. • a legnagyobb állatok rovarok, sehol egy madár • 2-10 m magas, 80 tonnás moai szobrok • 2000 lakos szalmakunyhókban és barlangokban
RAPA NUI – MI TÖRTÉNHETETT? • A természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés. • Az erdők kiirtása – a moaik szállításához fagörgőkre volt szükség, a delfinvadászathoz pedig fa hajókra. • Az erdők fogyatkozni kezdtek, de egy emberöltő alatt észrevehetetlen mértékben. • A pálmák kihalása után 200 évvel következett be a kb. 6-10 ezres népességcsúcs, de a jólét elmúlt. • Harcok, kannibalizmus. • Végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. • A 19. században perui rabszolga-kereskedők a lakosság nagy részét elhurcolták dél-amerikai latifundiumokra. • A visszatérők által behozott, addig ismeretlen betegségek csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, összlétszámuk 1877-re 111 főre csökkent.
RAPA NUI - MANAPSÁG • A 19. és főleg a 20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Húsvét-sziget kőszobrainak kultúrája. • A mai lakosság túlnyomórészt az idegenforgalomból él, repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a kellemes éghajlatú szigetre.
RAPA NUI - TANULSÁGOK • 1. a környezet katasztrofális tönkretételéhez nincs szükség bonyolult technikára vagy piacgazdaságra. • 2. a változásokat nehéz felismerni, észrevehetetlenek maradhatnak egy emberöltőn belül. • 3. az életfenntartó rendszer tönkretétele és a kultúra összeomlása között hosszú idő is eltelhet. • 4. reménytelenül nehéz egy kultúra világnézetét megváltoztatni
NAURU – KELLEMES SZIGET • Alig 20 km átmérő, 21 km2, korall mészkő és foszfát + guanó, lapos korall atoll. • Trópusi éghajlat sok csapadékkal. • Az első lakók Mikronéziából érkeztek. • kb. 1000 lakos; a fertőző betegségek ismeretlenek voltak. • Kókuszligetek.
• Táplálkozás: hal + gyümölcs. • 1798. november 8., nyugati bálnavadászhajó: „Kellemes sziget”
NAURU – KELLEMES SZIGET • „A fiatalok énekeltek, táncoltak, matracokat szőttek, birkóztak, labdáztak, szeretkeztek, társas életet éltek, zsinórmintákat találtak ki és élvezték az életet.” Az édenkert kiárusítása, 35. o. • John M. Gowdy – Carl N. McDaniel
NAURU – TÖRTÉNETE • Acélszerszámok, lőfegyverek, alkohol, dohány – sertésekért és kókuszért, később pénzért. • Alkohol, lőfegyverek – agresszív viselkedés (1870, 1888 Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt.) • 1899, a foszfát felfedezése. • Az első évben 11.000 t foszfátot szállítottak Ausztráliába, később évi 100.000 tonnát.
NAURU - MANAPSÁG
• A sziget eredeti élővilágának nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, sertés. • Gazdasága foszfátexportáláson alapozódott (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták)., mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. • Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből és Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díjából, próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot.
NAURU – MANAPSÁG • elterjedtek az autók, sztereomagnó, videó, mosógép, motorcsónak; • terepjáró… (1976, NG), a népesség tízezerre nőtt; • egy db aszfaltozott út (18 km), 4 óra alatt megjárható gyalog; • az egyik fő halálok az autóbaleset; • a világ legkövérebb emberei; • a cukorbetegség gyakorisága a 25 év felettieknél 30%; • az őshonos növényfajok többsége kipusztult; • Vízhiány!
NAURU – ÉS MI • „ne bányásszanak, őrizzék meg a hagyományos naurui életmódot és a sziget biológiai sokféleségét” -☺ • a nauruiak vagy elmennek, vagy átalakítják életmódjukat; • mindez sokszor megtörtént már, ma mindenütt: élőhelyek helyett új utak, bevásárlóközpontok stb.; • létszámunkat a nettó szf-i fotoszintézis 40%-ának felhasználásával tartjuk fenn.
NAURU – ÉS MI • iparszerű mezőgazdasággal megnöveltük az ökoszisztéma produktivitását; • 1 cal élelmiszer előállításához 3 cal ásványi energiahordozót használunk fel; • az ivóvíz egyes vízadó rétegekben lassabban pótlódik, mint ahogy kiszivattyúzzuk; • a művelési mód a feltalaj nagymértékű pusztulásával jár, az erózió mértéke gyorsabb a talajképződésnél; • hosszú távon az iparszerű mezőgazdaság csökkenti az ökoszisztéma eltartó képességét; • Pl.: őz: 4 egyed/km2, az emberé 100x ennyi.
TELJES SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG!!!
NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG - 7 MILLIÁRDOS ÉV A HÚSVÉT SZIGETEK IGAZ TÖRTÉNETE A TÚLNÉPESEDÉS MÍTOSZA FILM
