Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás 1998 óta CO2 EU átlag alatt Mérőhálózat bővült Környezetterhelési díj bevezetése ( pl. LTD[Ft/év] = Mi [kg/év] * Pi [Ft/kg]) Üzemanyagdíj, útdíj,gépjárműadó Jogszabályok változása pl. szállópor szigorítás Levegőminőségi helyzet : SO2, NOx, CO, CO2, és a szilárd légszennyezők alapján hat. meg
Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 31 település 52 hely automata mérőállomás + 4 mobil + 131 település manuális (RIV) (www.kvvm.hu/olm).
SO2 kilotonna 1800
1600 technológiai mező, erdő, vízgazd.
1400
ipar hőközpontok 1200
erőművek közlekedés szolgáltatás
1000
lakosság
800
600
400
200
0 1980
1985
1990
1995
1996
1997 év
1998
1999
2000
2001
2002
Összesen 2005-ben 129,3 kt/év 1. Hőerőművek 20,7 kt/év (462,7) 2. Ipar fűtés 40,4 (68,9) 3. Lakosság 56,3 (48,7) 4. Ipar technológia 10,0 (8) 5. Mozgó források 1,9 (3,5) (1998-ban 591,8 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -78,1 %) Göteborgi jegyzőkönyv (1999) 2010-re 500 kt/év előirányzott kibocsátás
Az ország SO2 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)
Keletkezik: széntüzelés papírgyártás kénsavgyártás kőolajipar HELSINKI JEGYZŐKÖNYV 1985 (SO2 - 30% vállalás 1980-1993 között, teljesítve 54 %) OSLÓI JEGYZŐKÖNYV 1994 – II. SO2 Egyezmény 1980-2000 45 % teljesítve 70%, 1980-2005 50% teljesítve 92 %, 1980-2010 60 % GÖTEBORGI JEGYZŐKÖNYV 1999. 46 % , 2010-ben 500 kt/ év
Esők savassága
Forrás: termtud.akg.hu/okt/8/4/ken_elemei/image001.gif
A világ kén-dioxid kibocsátása
Forrás:www.nyf.hu/.../kornyezettud/global/Image99.gif
NOx kilotonna egyéb
300
mező , erdő,vízgazd. ipar hőközpontok erőművek
250
közlekedés szolgáltatás lakosság
200
150
100
50
0 1980
1985
1990
1995
1996
1997 év
1998
1999
2000
2001
2002
NO2 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)
Budapest NO2 szennyezettsége éves átlagok alapján (2005-2008) (forrás: OMSZ)
Éves határérték 40 μg/m3
Összesen 2005-ben 202,8 kt/év 1. Hőerőművek 27,9 kt/év (49,9) 2. Ipar fűtés 11,6 (11,4) 3. Lakosság 23,4 (18,3) 4. Ipar technológia 4,9 (9,0) 5. Mozgó források 135,0 (114,0) (1998-ban 202,6 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke 0,1 %) SZÓFIAI JEGYZŐKÖNYV 1988.- befagyasztás 1994-ig (1987.: 265 kt/év, 1994.: 183 kt/év) Göteborgi jegyzőkönyv 1999: 2010-re az előirányzott kibocsátás 198 kt/év
Származik:
közlekedés Műtrágyagyártás Műanyaggyártás Égési folyamatok
Felelős:
savasodás (S:N 2:1) másodlagos szennyezés →Ózon képződés →PAN (peroxi-acetil-nitrát) fotokémiai szmog
N2O: üvegházhatású gáz, ok: műtrágya, hígtrágya, fosszilis tüzelőanyag égetése
CO
Összesen 2005-ben 587,0 kt/év 1. Hőerőművek 15,7 kt/év (15,4) 2. Ipar fűtés 5,7 (5,6) 3. Lakosság 36,6 (30,6) 98,2 (220,0) 4. Ipar technológia 5. Mozgó források 419,9 (465,3) 6. Egyéb 10,9 (0) (1998-ban 736,9 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -20,3 %)
CO2
Összesen 2005-ben 61 808 kt/év 1. Hőerőművek 16 913 kt/év (23 970) 2. Ipar fűtés 11 796 (11 268) 3. Lakosság 17 548 (13 796) 4. Ipar technológia 3 326 (3 201) 5. Mozgó források 11 777 (8 193) 6. Oldószerek 65 (95) 7. Egyéb 382 (267) (1998-ban 60 790 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke 1,7 %)
77 % CO2 10 % CH4 12 % N2O 1 % CFC
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ !!!! • Kyotó(1997) 6% vállalás 2012-ig az 1990 évhez viszonyítva Európai Parlament 2002/358/EK határozat Európai Éghajlatváltozási Program (ECCP) 2000. június
Kibocsátási egység kereskedelem 2003. okt.13 2003/87/EK irányelv → „ELADÓ A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS JOGA” Magyarország 2005-2007 között 93,8 millió tonna szén-dioxidot bocsáthatott ki. 20082013 között 26,9 millió tonna/év
outside.mfor.hu/mfor/images/co060328_460.jpg
CO2 kibocsátás Japánban és az Egyesült Államokban
Szilárd légszennyező anyagok
Összesen 2005-ben 90,7kt/év 1. Hőerőművek 8,3kt/év (19,2) 2. Ipar fűtés 9,8 (10,5) 3. Lakosság 38,1 (29,2) 4. Ipar technológia 9,7 (45,0) 5. Mozgó források 21,4 (19,6) 6. Oldószerek (-) 7. Egyéb 3,4 (3,9) (1998-ban 127,4 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -28,8 %)
Az ország PM10 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)
A PM porterhelés legrosszabb Budapesten
az éves határérték 40 μg/m3 napi határérték 50 μg/m3, egy évben max. 35-szor léphető túl
A PM10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan 2004-ben: 55 μg/m3
LEVEGŐMINŐSÉG KOMPLEX ELEMZÉSE • 1. kategória MEGFELELŐ LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS • 2. kategória MÉRSÉKELTEN SZENNYEZETT LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS • 3. kategória SZENNYEZETT LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS Bp., Debrecen, Miskolc, Győr, Szeged, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Nyíregyháza és Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros és Szombathely és Zalaegerszeg és Sopron, Hódmezővásárhely, Kaposvár és Békéscsaba, Baja és Veszprém és Eger, Salgótarján
Célkitűzések Határértékek felülvizsgálata, jogharmonizáció, Kibocsátási bírságok Monitoring-rendszer Energiahatékonyság Távfűtés modernizálás Megújuló energiaforrások Tömegközlekedés Bp. fenntartható közlekedési terv
Hulladékgazdálkodás
A keletkező hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint 2000-2008 (ezer tonna) (Forrás: KvVM-HIR)
A hulladékkezelés alakulása (szennyvíziszap nélkül) (Forrás: KvVM-HIR)
A települési szilárd hulladék kezelése, ezer tonna, 2004-2008 (Forrás: KvVM)
A szennyvíziszap keletkezése és hasznosítása, tonna szárazanyag
A keletkező veszélyes hulladék mennyisége, 2000-2008 (Forrás: KSH, KvVM-HIR, HAWIS, Vituki)
A veszélyes hulladékok kezelése 2004-2008 (ezer tonna) (Forrás: KvVM-HIR)
