2012/4. szám
2012. április 4.
FELTÁMADÁS Ki az első tanúja a feltámadásnak? Mária Magdolna. Ki ő? Egy nagyon mélyre süllyedt ember, akiből Jézus hét ördögöt űzött ki. Aki Jézusnak köszönheti, hogy életét újra életnek lehet nevezni. Aki újjászületett a Krisztussal való találkozás után. Nagyon sokat kapott tőle. Aki sokat kapott, az nagyon tud szeretni. Annak a szeretete nem ismer akadályokat. Alig várja a hajnalt. A törvény előírása szerint amint annyi fény van, hogy el lehet igazodni, akkor van vége a szombatnak. Nincs megkötve többé a lába, hogy csak ezer lépést tehet, hogy nem mehet halott közelébe. Indul is azonnal. Azt énekeljük: „Keljünk fel kora hajnalban, és lássuk a feltámadás megközelíthetetlen fényében tündöklő Krisztust! …” Az a jutalmunk, mint Mária Magdolnának. De nem feltétlenül azonnal. Mit lát? A kő el van hengerítve. Mire gondolhatott? A zsidó vezetők bosszújára. Meggyalázták a Mestert. Nem engedték, hogy feltámadjon, pedig megígérte. Kifosztották a sírt, hogy ne lehessen zarándokhely követőinek. Vagy csak sírrablók jártak ott?
Vagy csak sírrablók jártak ott? Mit tehet egy nő ilyenkor? Férfi segítséget keres. Elfutott Simon Péterhez és Jánoshoz. Elvitték az Urat. (Folytatás a következő oldalon.)
A tartalomból: Húsvéti ünnepkör - Drogprevenciós előadás - Olvasókör - Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye- Március 15-i iskolai megemlékezés - Városi ünnepség és koszorúzás Csellóhangverseny - Énekkarunk Sárospatakon - Rendhagyó tanítási nap - Futóverseny Interjú Krajnyák Tibor tanár úrral - Ajánló - A magyar költészet napja - A Föld napja Egészségügyi világnap - Tanulási módszerek - Rejtvény - Görögkatolikusok Magyarországon
Húsvéti ünnepkör Folytatás az előző oldalról
Péterhez megy. A tagadóhoz. Alighanem a múlt megszokása, és Isten gondviselése tereli lépteit. Mi már talán hozzá sem szólnánk. Isten azonban új, erősítő találkozást ad neki. Sőt: mások hitének lesz az erősítője. Miközben futnak, János fiatalabb, gyorsabb. De a sírnál megvárja és előreengedi Pétert. Jó, ha ezt tesszük hitünk kérdéses állomásain. Előreengedjük az érettebb embert. Hogy vele lássunk. Ő lásson először. A három ember látását három különböző szóval írja le a Biblia. Mária „nézett.” Péter „látott”, azaz úgy nézett, hogy volt elképzelése a látottakról. János „átlátta” a dolgokat, azaz megértette. Azt is látta, ami az eseményeket mozgatta. Hittel látott. Ő az első húsvéti ember, aki látott és hitt. Ezután a tanítványok visszatérnek. Nekik ennyi elég volt. Mária Magdolnának nem. Ő még marad. A sírba néz, és ott áll mögötte Jézus. Sokszor vagyunk így. A halál felé fordulunk szomorú szívvel, holott ott áll mögöttünk az élet. Megszólítja. Mária kertésznek véli. Amikor nevén szólítja, akkor ismeri föl. A szeretetet a szeretet ismeri föl. Aki szeretettel keresi, azelőtt testet ölt a szeretet. Ma, itt, számunkra. Sem a főpapok, sem az írástudók, sem a csőcselék előtt nem jelenik meg a feltámadott. De megjelenik azoknak, akik szeretettel keresik. Mária bele akar csimpaszkodni Jézusba. Átölelni a lábát. Jézus jelzi, hogy ő már egy másik testben él, egy másik létrendbe tartozik. Az életünk, a hitünk lényege nem a múlt tartósítása, nem a csodák konzerválása, hanem: Menj, és mond el mindenkinek, először is a tanítványoknak, amit megtapasztaltál. Aki az élő Krisztussal valaha is találkozott, attól kezdve az élet, az örök élet evangélistája lett. Itt a magyarázata húsvéti köszönésünknek: Föltámadt Krisztus! Ki tudja, hányszor hangzik ez el ebben az ünnepkörben. Nem lehet eleget mondani. Ha eleget mondjuk, ha elég hangosan mondjuk, ha hittel mondjuk – átjárja szívünket, házunkat, egyházunkat, hazánkat, nemzetünket. Amikor elég hit volt a magyar emberben, akkor vallásos népszokások alakultak ki. Így pl. a húsvéti locsolkodás, mely a feltámadás örömteli hirdetése. A régi locsoló versekből ki nem maradhatott a feltámadás dicsőítése. Sőt. Ez volt a lényege. Miért jöttem ide? Mert feltámadt Krisztus, és ennek az öröme nem engedett otthon ülni. Kovács Lajos atya
Húsvéti ünnepkör A nagyböjttől mindenszentek vasárnapjáig Mivel sokan nem tudják, mi a húsvét, mit ünneplünk ekkor, ezért írok egy cikket az előzményeiről, az azt megelőző és követő időszakról, a hagyományokról, a szertartásokról.
A szent nagyböjt az egyik legrégibb és legszentebb keresztény gyakorlat. Története hosszú és hagyományokban gazdag, az apostoli időkig nyúlik vissza. A húsvét előtti 40 napos időszakot nevezzük így, nemcsak időtartama miatt, hanem az egyház és a keresztények életében betöltött jelentőségének okán is.
Húsvéti ünnepkör Az egyházatyák tisztelettel és magasztalással fordultak a nagyböjt felé. Már a IV. században régi hagyománynak, szülői örökségnek tekintették. Az apostolok és az első keresztény közösségek a zsidó húsvét (kivonulás Egyiptomból) napját Urunk szenvedéséről való megemlékezéssel kezdték helyettesíteni. Krisztus halálának napján böjtöt tartottak. A keresztény húsvét ünneplése tehát böjttel kezdődött. Ez a keresztre feszítés pászkája (átmenet) volt. A mai nagyböjt visszavezethető az egy-két napig tartó böjtölés időszakára. A II-III. században a keresztre feszítés pászkájából kiemelkedett a feltámadás pászkája a húsvéti böjt kihagyásával. Vita támadt azok között, akik a húsvétot a zsidókkal egy napon ülték meg és akik azt követő vasárnap. A Niceai zsinaton 325-ben oldódtak meg a viták. A húsvéti böjt vége egyházi iratok szerint a feltámadás napjának hajnalára, az éjszaka harmadik órájára, vagy a kakaskukorékolás kezdetére esik. A III. században a nagyböjt egy héten át tartott, amelyet ma nagyhétnek nevezünk. A III. sz. vége felé 40 napra bővült. 346-ban írt levelében Szent Atanáz a nagyböjt megtartásáról úgy szól, mint a húsvét méltó megünneplésének elengedhetetlen feltételéről. „Aki elhanyagolja a nagyböjtöt, és tisztátalan szívvel lép a szentek szentjébe, az nem ünnepli meg a húsvétot.” A Keleti Egyház a szombatot és a vasárnapot nem tartotta böjti napnak, ezért hogy meglegyen a 40 nap, a böjt 6-ról 7 hétre bővült. A IV. sz. végére a keleti és nyugati egyházban elfogadott gyakorlat lett a nagyböjt. Azonban csak 36,5 napra jön ki. A böjt 7 hete hétvégék nélkül 35 nap, ehhez a nagyszombatot és a feltámadás előtti éjszaka felét hozzáadva kijön a 36,5 nap, ami az év egytizedét jelenti. A 40-es számot ősi időktől szimbolikus jelentésűnek tartották, a 40 napot is jelképesen, nem szó szerint kell érteni. Az Ószövetségben olvasunk a 40 napos vízözönről, a zsidó nép 40 éves pusztai vándorlásáról, Mózes 40 napos böjtjéről, mielőtt megkapta a törvénytáblát, és Illésnek a Hóreb hegyre tartó 40 napos útjáról. Az Újszövetségben a 40. napon Mária és József bemutatta Jézust a templomban, Urunk 40 napos böjtjéről, feltámadása utáni 40 napos földön tartózkodásáról. Az első századokban szokás volt a 40 napos vezeklés, ez folytatódott a húsvét előtti negyvennapi böjtben. Mára már sok minden megváltozott a hagyományokban és a fegyelemben, és különféle okokból képtelenek vagyunk úgy böjtölni, ahogy őseink, de ma is kötelességünk a lelki böjtölés, a bűntől való tartózkodás és rossz hajlamaink feladása. Kötelességünk az imádság, az erények és jócselekedetek gyakorlása. A katekumenek (hitjelöltek = akik keresztényekké akarnak válni) felkészülése ünnepélyesen fejeződött be a nagyböjtben. Így a katekumenátus hatására a húsvét előtti böjt 40 naposra bővült. A katekumenátus intézményének hatására a hívek egyháza is átvette a böjtöt. Később, mikor a katekumenátus intézménye veszített jelentőségéből, a nagyböjt önálló időszak lett. Ma a hívek ezt sajátos imádságok, bűnbánat és böjtölés idejeként élik meg. A nagyböjt a lelki küzdelem ideje, amelyben a test és a lélek összekapcsolódik. A lelkünket imádsággal, elmélkedéssel, erények gyakorlásával és jótettekkel tarthatjuk tisztán. A böjtöléshez a test sanyargatása is hozzátartozhat, ugyanis nem a test növelésével, hanem az állhatatosság és türelmes kitartás által erősödünk a láthatatlan ellenségekkel szemben. Két módja van a hagyományos testi böjtnek: bizonyos időszakban minden ételről való lemondás, vagy bizonyos időszakban bizonyos életekről való lemondás.
Húsvéti ünnepkör Jézus bevonulása Jeruzsálembe küldetésének és istenségének világos és meggyőző bizonyítékát adta, melynek emlékét a Keleti Egyház a kereszténység első századaitól kezdve a feltámadása előtti vasárnapon ünnepelte. Ez a virágvasárnap az Úr dicső ünnepe, a 12 nagy ünnep egyike. Saját helyi szokásai vannak, amelyeket más ünnepeknél nem találunk. A VI-VII. sz. között a Nyugati Egyházban Pálmák vasárnapja névvel terjedt el. Megtalálható Nyugaton a pálmaágakkal tartott körmenet. Liturgikus könyvekben „Pálmák vasárnapjának”, „Virághozó vasárnapnak” is nevezik az aznapi pálma vagy olajágak templomi megszentelése és kiosztása miatt. Nálunk ezen fák nem találhatók meg, ezért az elsőként virító fűzfák ágai használatosak. Az olajfaág a béke jelképe, a barka a feltámadásé, a pálma a feltámadásé és a vértanúságé is. A pálmák, a barka megszentelése és kiosztása az utrenyén (reggeli istentiszteleten) az 5. zsoltár után történik szertartási előírásunk szerint. A IX-X. században Görögországban is átvették a körmenet szokását.
Nagycsütörtök az a nap, amelyen Jézust elárulták és elfogták. A húsvéti szent három nap első napja, az olajszentelés és az Oltáriszentség alapítása is ehhez a naphoz köthető az egyházi rend alapításával egyetemben. Két szentmisét tartanak ezen a napon. Délelőtt olajszentelési misét, este szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára és az Oltáriszentség alapítására. Jézus az utolsó vacsorán előrevetítette kereszthalálát. Jézus megtöretett, mint a kenyér, amit az utolsó vacsorán osztott szét önmagát szimbolizálva. Az esti szentmisén tartott lábmosás jelképes értékű, amelyben Jézus szeretetének legnagyobb jelét adja. Az utolsó vacsorán elfogták Jézust, ettől kezdve a feltámadási liturgiáig nem mutat be az egyház szentmisét. „Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.” (Mt 26,26-28)
Húsvéti ünnepkör Nagypénteknek a Jézus feltámadása előtti pénteket nevezzük. Szertartásainak, himnuszainak fő témája Jézus Krisztus szenvedése és halála. „Ma a fára függesztetik az, ki a földet a vizekre függeszté, töviskoszorúval koronázzák az angyalok királyát, vörös ruhába öltöztetik azt, ki az egeket felhőkkel felruházta, veréssel illetik, ki a Jordán vízében Ádám bűneit lemosta, szögekkel fölszögezik az Anyaszentegyház Jegyesét, lándzsával átdöfik a Szűz Fiát. Leborulunk a te kínszenvedésed előtt, Krisztus.” Nagypéntek szertartásainak középpontjában a sírlepel áll. A sírlepel az, amelybe Krisztus testét csavarták, amikor a sírba helyezték. A sírlepel Isten szigorú igazságosságáról, örök szeretetéről és mérhetetlen irgalmasságáról beszél nekünk.
Nagyszombat a szent három nap utolsó napja, az egyház eme napon az Úr sírjánál időzik, szenvedéséről, haláláról elmélkedik. Nincs mise ezen a napon sem. Az éjfél előtti vigíliai mise már húsvéti misének számít. Az egyház a betegek szentsége és a gyónás kivételével más szentséget nem szolgáltat ki ezen a napon. A húsvétvasárnap Jézus feltámadásának a napja. A legősibb, legünnepeltebb az egyházi év ünnepei közül. A szent Pászka (átmenet, lásd fentebb) napjaként vagy Szent Pászkaként is emlegetik a liturgikus szövegek. A zsidóknál a pászka ünnepére hibátlan bárányt készítettek el fő ételnek, amelyet az ünnepre feláldoztak. A keresztényeknek a zsidók húsvéti báránya Jézus előképe lett, aki mint egy ártatlan bárány feláldozta magát a világ bűneiért. Ezért nevezi őt báránynak vagy pászkának (átmenet a halálból az életbe) a feltámadási szertartás. A keresztre feszítés pászkája mellett megjelenik a feltámadás pászkája. Hosszú és könyörtelen vita kezdődött, melyik nap kell a húsvétot megtartani, aminek a Niceai Zsinat vetett véget 325-ben. A IV-V. században a húsvét ünneplése egy hétre bővült - aminek a neve „fényes hét” – a nagyhét ellenpászkájaként. A húsvétot követő héten ment Jézus a mennybe. Jézus feltámadása istenségének vitathatatlan bizonyítéka. Halála 3. napján dicsőségesen feltámadt. Feltámadása hitünk alapja. Krisztus tanítása feltámadása nélkül hiábavaló volna. Az apostolok Krisztus tanítása mellett a feltámadásával érveltek, amikor az evangéliumot hirdették. Jézus feltámadása az örök élet, a feltámadásunk záloga. Ahogy Krisztus, úgy fogunk mi is az örök életre feltámadni.
Húsvéti ünnepkör A pünkösd a húsvét és a karácsony után a legnagyobb keresztény ünnep. A Szentlélek megpecsételi az emberi nem megváltásának az Isten Fia által végrehajtott művét. Az első keresztény közösségben megtartották a pünkösd ünnepét az Ószövetségtől, nevét és időpontját is megtartották, csak más jelentéssel kapcsolták össze. Pünkösdvasárnap a Szentlélek eljövetele, hétfő a Szentháromság ünnepe. Az Újszövetség egyházában a pünkösd megünneplésének fő eseménye a Szentlélek apostolokra való leszállása volt. Szentháromság napjának, a Szentlélek jövetelének nevezték. A pünkösd előesti nagy vecsernyében olvashatjuk: „Mindent megad a Szentlélek: jövendöléseket sugalmaz, papokat tökéletesít, írástudatlanokat bölcsességre tanít, halászokat hittudósokká avat, az Egyház egészét összetartja.” A húsvét utáni 8. vasárnapot, a pünkösd utáni vasárnapot Mindenszentek vasárnapjának nevezzük. A változó ünnepek sorát zárja. A Keleti Egyház tisztelettel adózik mindazoknak, akik a Szentlélek ajándékának gyümölcsei. A mai napon a pünkösdöt követő vasárnap északon és délen, Afrikában, Ázsiában és Európában a mindenszentek emlékünnepét tartjuk. A Szentatyák a Szentlélek eljövetele után rendelték el az ünnep megülését, bemutatva nekünk, hogy tette képessé őket a legszentebb Lélek eljövetele az életszentség elérésére. Megszentelte és bölccsé tette azokat, akik a mi természetünk szerintiek, azért hogy a bukott angyalok által elvesztett helyet adja nekik. Krisztus által Istenhez vezette őket, egyeseket szenvedésen, vértanúságon át, másokat a hősi erényekkel teli életben kitartás által. Dienes Ádám 13.D
KÉPREGÉNY PÁLYÁZAT A Miskolci Galéria és a MŰÚT irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat nyílt pályázatot hirdet képregények alkotói számára.
Pályázatokat várnak: Bármely műfajban Bármely témában Szabadon választott technikával Papír alapon vagy digitálisan Bármely korosztályból 2012. április 24-ig
Bővebb információ a faliújságokon vagy Artim Krizstina tanárnőnél.
Nálunk történt Drogprevenciós előadás 2012. március 06-án iskolánk tornatermében drogprevenciós előadást tartott a gimnázium végzős tanulóinak Demkó Balázs atya, aki sokat foglalkozott a témával, és tapasztalatokkal is rendelkezik az általa kezelt drogfüggők révén. Volt szó a drogok elterjedéséről, a legveszélyesebb környékbeli szórakozóhelyekről, a drogok hatásairól, fajtáiról, a függőség kialakulásának folyamatáról. Az előadó beszámolt arról, hogy a hallucinogén szerek miképpen tehetik tönkre az egyén életét, és hogyan okozhatnak kárt hosszú idővel kiürülésük után is. Az amfetaminokról és azok származékairól is sok új és hasznos ismeret került napvilágra. Már egyszeri droghasználat is jelentős agyi receptorokat tehet tönkre, főként 14 és 21 éves kor között, amikor az idegrendszer legintenzívebb fejlődése folyik – mondta el az atya az előadás után a szeretetszobában. Beszélt személyes élményéről, amelynek hatására a drog elleni küzdelemnek szentelte az éltét. A drog csupán az ördög csábítása, amelyre az egész életünk rámehet. Meg kell tanulni nemet mondani. A függőség csak olyan emberekben alakulhat ki, akiknek valamilyen lelki problémája is van. Dienes Ádám 13.D Szintén Demkó Balázs atya tartott előadást március 20-án a 9. és a 10. évfolyamos tanulók számára, ahol egy bibliai történetre visszavezetve mesélt saját tapasztalatairól, a drog veszélyeiről, használatának következményeiről. Sok-sok új információval és új ismerettel gazdagodtak a résztvevők az együtt töltött óra során.
Olvasókör - második találkozás A Szent János olvasókör második találkozója március 6-án, kedden, 16:30-kor vette kezdetét. A második összejövetelen kevesebben vettek részt, de a hangulat ugyanolyan kellemes volt. Az Uram, Tehozzád futok kezdetű és egy másik remek keresztény dal eléneklésével kezdődött a második alkalom, amelynek témája az előszót követő rész, ahol Keresztelő Szent János találkozik a farizeusokkal, akik a hagyományos szertartásokhoz ragaszkodó zsidó irányzatot képviselők voltak. Ezen rész felolvasása után a résztvevők közül néhányan elmondták a véleményüket az általuk fontosnak vélt szakaszról, a mű szerkezetéről és a keletkezésének körülményeiről. 82 perccel a találkozó kezdése után Lajos atya kihirdette a következő témát és időpontot, ezzel lezárva eme jeles alkalmat. Dienes Ádám 13.D
Nálunk történt Hangverseny A Miskolci Szimfonikus Zenekar Miskolc 1963-ban alakult hivatásos szimfonikus zenekara. A régió egyetlen hivatásos nagyzenekaraként a szimfonikus zene jelenlétének biztosítéka. A zenei évad szeptembertől júliusig tart, a zenekar évadonként 70-80 koncertet ad Miskolcon, Magyarországon és Európa országaiban (például Lengyelországban, Szlovákiában, Olaszországban, Németországban és Spanyolországban). 2012.03.07-én iskolánkba látogatott a Miskolci Szimfonikus Zenekar egy újabb hangverseny keretében, amelyen mind a tanárok , mind a diákok részt vettek. Különböző klasszikus darabokból adtak elő részleteket. Nagyon érdekes volt az előadás. Janoczkó Éva 11.A
Március 15-i megemlékezés Március 14-én iskolánkban is megemlékeztünk március 15-ről, nemzeti ünnepünkről. A hatodik óra után adták elő műsorukat a diákok, amelyben a versek és prózai szövegek mellett a tánc is szerepet kapott. Németh Mónika tanárnő készítette fel a diákokat, akik nagy sikerrel adták elő műsorukat. A szereplők: Drótos Gábor 13.B, Szitás Anasztázia 13.D, Rostás Dóra 13.D, Borsó Zsófi 11.C, Szekeres Bettina 11.C, Neszvecskó Beatrix 11.B, Balogh Rajmund 11.B, Lu-kács Martina 10.A, Vachter Helga 10.A, Lakatos Róbert 10.B, Köblös László 9.B, Kórik Petra 9.A és Szenes Laura 10.A osztályos tanulók voltak. Szenes Laura 10.A
Városi ünnepség és koszorúzás 2012. március 15-én megtartották a Forradalmak terén a város által megrendezett koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen részt vettek az önkormányzat, az intézmények, a civil szervezetek, illetve a pártok képviselői. Iskolánk nevében a koszorút Flaskó Attiláné igazgató, Dobi László igazgatóhelyettes, valamint Janoczkó János és Janoczkó Éva tanulók helyezték el. Janoczkó Éva 11.A Mezei futóverseny 2012.március 26-án iskolánk néhány diákja futóversenyen vett részt a miskolci repülőtéren. Jó eredmények születtek, de a továbbjutás az országos futóversenyre nem sikerült. A versenyzők: Vécsei Dávid 12.A, Szemán Attila 12.B, Rescsánszki Mariann 12.A, Janoczkó János 11.B, Kapor Szabolcs 11.C, Kertész István 11.C, Balázs Edina 11.A, Dienes Kitti 11.A, Tóth Erzsébet 11.C, Varga Péter 10.A, Bodnár Evelin 10.A, Molnár Roland 9.A, Németh Balázs 9.C, Kurucz Péter 9.C, Sallai Martin 9.A, Kulcsár Karina 9.C és Szenes Laura 10.A osztályos tanulók voltak. A felkészítő Kis András tanár úr volt. Szenes Laura 10.A
Nálunk történt Örömhírvétel Sárospatakon Iskolánk kórusa 2012. március 24-én Sárospatakon vett részt az ún. örömhírvétel ünnepen, melynek régi magyar neve Gyümölcsoltó Boldogasszony, és amelyet minden évben március 25-én ünnepel meg az egyház. Először a sárospataki Örömhírvétel Görögkatolikus Óvodában énekelt kórusunk, majd a templomban a püspöki szentmise előtt, mely után ebéd következett, majd hazaindultunk. Nagyon jó hangulatban telt az egész nap. Különleges alkalom volt ez számunkra, mert ezt a szertartást a görögkatolikus egyház a hagyomány szerint egyedül csak ezen a napon végzi. Felemelő élmény volt, hogy a Püspök Atya vezette a szertartást. Az énekkar tagjai: Dobi László, Batta Krisztina, Koncz-Horváth Zsuzsa, Németh Mónika, Csiszárik Zsuzsa, Csikász Orsolya, Béres Gyula, Urbán Ariel, Juhász Gergely tanárok voltak, Kovács Lajos atya, Molnár Andrásné(Ilcsike néni), Tóth Erzsébet 11.C, Sebe Loretta 10.A, Tóth Diána 10.A, Vachter Helga 10.A, Szenes Laura 10.A tanulók voltak, az énekkar vezetője pedig Flaskó Attiláné igazgatónő volt. Szenes Laura 10.A
Szombat a suliban?! Szombat reggel suli? Na, nee…!!! Majdnem mindenki így állt neki ennek a napnak. De Krajnyák Tibor tanár úr előadása olyannyira jól sikerült, hogy a diákok sokaságába életet lehelt. Csodálkozva, ugyanakkor élvezettel hallgattuk végig a Mont Blanc-ról szóló beszámolóját, ami nagy siker volt. Emellett tesztfeladatokat töltöttünk ki, ami - mint később megtudtuk - a 13.C, a 12.B és a 11.B osztályoknak sikerült a legjobban. Almási Alexandra 11.C
Csellóhangverseny Iskolánkat március 23–án meglátogatta a zeneakadémia két tanára, Rahmann Ditta csellóművész és férje, Fassang László orgonaművész. Először Bartók Béla művei közül játszottak nekünk. Majd felkérték egyik iskolatársunkat, hogy énekeljen el nekik egy számot. Kertész István 11.C osztályos tanuló ezt elvállalta, és elénekelt nekünk egy Kárpátia számot. A zeneakadémia tanárai ezt improvizálták el csellón és zongorán. Tóth Erzsébet 11.C
Olvasókör - 3. alkalom 2012. március 28-án volt a 3. olvasóköri gyűlés. 12-en vettek részt. A Szent János evangélium következő részéről és az azzal kapcsolatos gondolatokról szólt a találkozó. Az elején a Szentlélek, jöjj c. dalt, a végén az Uram, tehozzád futok kezdetű éneket énekeltük el. Az összejövetel időtartama egy óra volt, táplálék és folyadék is rendelkezésre állt a szükségletek csillapítására. 16.30 perckor kezdődött, és 17. 32 perckor ért véget. Dienes Ádám 13.D
Ismeretlen ismerősök Köztudott, hogy Krajnyák Tibor tanár úr matematika, fizika, informatika tantárgyakat tanít iskolánkban. Azt azonban talán levesebben tudják, hogy különleges hobbinak hódol: ez pedig a hegymászás. Erről beszélgettünk vele. Mióta űzi ezt a sportot? Így komolyabban, nem túl régen. Ahhoz képest, hogy már jó néhány éve tanítok itt az iskolában, (valószínű közismert rólam) matematikát, fizikát, informatikát, az már kevésbé ismert, hogy kedvenc hobbim a magashegyi túrázás, hegymászás. Mi alapján jött ez az ötlet, hogy elkezdjen túrázni? Mondhatnám, hogy csak úgy ;) de, visszagondolva arra, ahogy szellemi munkát végzek, emellé, ennek éppen ellenkezője, mint egy komplementere, gyakorlati tevékenység kellett kikapcsolódásként. Kimenni a természetbe, kirándulni, túrázni. Fokozatosan alakult ki, kerestem a kihívásokat, egyre keményebb kihívásokat. Hol járt már? Rengeteg helyen jártam. A legnagyobb teljesítményt említeném meg, amiről az iskola tanulói is hallhatnak majd egy prezentációt rövidesen. Ez a Mont Blanc meghódítása, amely 2009-ben sikerült, egy 6 fős, a Barcikai Egyesület tagjaként. Hol található ez a hegy? Európa legmagasabb csúcsa, Franciaország, Olaszország és Svájc közös határterületén található. A csapatunk Franciaország, Chamonix felől közelítette meg, és 3 nap alatt jutott fel a 4808 méter magas csúcsra.
Milyen nyelveken beszél? Kissé megértem, megértetem magam angolul, oroszul, szlovákul, lengyelül, franciául, németül. Amennyire az utazásaim során szükséges. Voltak-e már komolyabb balesetei? Szerencsére komolyabb balesetem még nem volt, kisebbek viszont igen, ami azt jelenti, hogy utána saját lábamon mindig le tudtam menni a hegyről. A baleset alatt azt értem, hogy az ösvényen, csúszós terepen, jégen, havas terepen estem már el. A könyökömet ütöttem meg erősen, ami vérzett, de törés, zúzódás nem volt szerencsére. Ha valami baj történik, kit kell értesíteni? Magasabb szintű biztonsági okokból, tagja vagyok az Osztrák Hegymászó Egyesületnek (OeAV) Osztrák Alpin Klubnak, amelynek tagdíjában szerepel egy komoly biztosítási ellátás, hegyi mentés is. A magashegyi túrázások során balesetet szenvedett személyt lehozzák a hegyről, és a legközelebbi kórházba szállítják. Igazából ebben benne van a helikopteres mentés, a különleges hegyi mentés is. Őket kell hívni, hogyha baj történik. A kis klubtagsági igazolványom mindig nálam van, ha esetleg valami történne velem, és átnézik a zsebeimet, iratok után kutatva megtalálják a kis kártyát, és azon rajta van, kit kell felhívni.
Ismeretlen ismerősök Kikkel szokott túrázni? Elég változatos a túracsapat. Hegymászásra a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület tagjaival szoktam menni, egyéb túrákra pedig sokszor én magam szervezek túratársakat. Most éppen a március 15-ei hétvégén, régi jó barátommal, kollégámmal, valamint néhány társammal megyünk OKT túrázni. Éppen a Kőszegihegységtől Sümegig igyekszünk eljutni négy nap alatt. Iskolabeli diákok is részt szoktak venni ezeken a túrákon? Igen, olykor jönnek velem. Kellemes meglepetés volt,hogy a teljesítménytúrára is jönnek és kitartóan igyekeznek teljesíteni. Ezt meg szokta hirdetni? Mondogatom,és akiket érdekel, tudnak róla.
A közeljövőben hová szeretne eljutni, vagy van-e valami kitűzött célja? Amire most hajtok, az a teljesítménytúrázó arany jelvény. Ehhez sok pontot kell összegyűjtenem. Tavaly már sikerült megszereznem az ezüst jelvényt. Ehhez kizárólag a teljesítménytúrákon közel ezer kilométer, 33 ezer méter szintemelkedéssel, amit teljesítettem. Van-e olyan személy, akire felnéz? Példakép esetleg? Hüm…, A példaképem, ő, azaz Erős Zsolt, akivel így már személyesen is találkoztam. Tanár úrnak van-e még más hobbija? Van egy, még régibb hobbim is, mint a hegymászás, s ez a teniszezés. Ezt a sportot már sok éve űzöm. Almási Alexandra és Tóth Erzsébet 11.C
Ajánló Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora A könyv az egykori Szovjetunió területén játszódik, a Matyora nevű szigeten és faluban. Lakói többnyire öregek, akik életüket itt szeretnék leélni. Aztán jön a hír, hogy vízerőművet építenek, és el fogják árasztani a szigetet, és el kell hagyniuk a helyet, ahol életüket leélték. A sziget egyetlen folyója az Angara. A történet a sziget utolsó napjairól szól. Raszputyin írásában feledhetetlenné teszi regénye alakjait, az öreg lakókat és a Gazdát, aki utolsó percig figyeli birodalmát. Dienes Ádám 13.D
A legszebb dolog Barbara és Nicolas egy téli napon találkoztak, és kapcsolatuk hamarosan eléggé komoly lett. Hamarosan össze is költöznek, és szerelmüknek gyümölcse is lesz, egy kis pocaklakó személyében, így bekövetkezik a „legszebb dolog”, ami egy pár életében történhet. Nicolas keményen dolgozik, munkahelye mellett még a kis jövevény szobáján is dolgozik, fúr, farag, bútorokat készít, fest, színnel és élettel tölti be a kis szobát. Barbara az anyaság minden nyűgét-szépségét megéli, és könyvet kezd írni, amiről már régóta álmodik. A baba születésekor a varázs fakulni kezd, mind Barbarában, mind Nikolasban kényelmetlen kérdések merülnek föl: mennyi időt tudnak majd a baba mellett a barátokkal tölteni, munkájuknak, hobbyjuknak szentelni? Vajon a kapcsolat ugyanolyan lángon éghet majd tovább, mint a baba érkezése előtt? Mennyiben változtatja meg eddigi életüket a kis jövevény? A film választ ad ezekre (és sok más) kérdésekre őszintén, tabuk nélkül. Vachter Helga 10.A
Ünnepeink A magyar költészet napja Április 11. Ismerős a dátum? Bizonyára kevés embernek jut eszébe, de ezen a napon két kiemelkedő, 20. századi magyar költőt ünneplünk. Nemcsak József Attila, hanem Márai Sándor születésnapját is megemlíthetjük. Ebből kifolyólag 1964 óta ünnepeljük a magyar költészet napját. Almási Alexandra 11.C
A Föld napja 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Vachter Helga 10.A
Az egészség világnapja Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete. Célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá a környezet aktív védelme. Évről-évre új programot tűznek ki maguk elé, és egész évben annak megvalósításán fáradoznak. Székhelye a svájci Genfben található. „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” fogalmazta meg a szervezet alapokmánya, amely 1947. április 7-én lépett életbe: ez a nap azóta az egészségügyi világnap, melynek fő célja, hogy felhívja a figyelmet egy-egy világméretű egészségügyi problémára. Az egészséget a táplálkozás, a testmozgás, a szociális állapot, a környezeti tényezők, a lelkiállapot, az élvezeti szerek, a gyógyszerek használata, a genetika, a lakó- és munkakörnyezet is befolyásolja. A WHO célként fogalmazza meg az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat csökkenteni, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog-, dohány- és az alkoholfogyasztást is. Tóth Erzsébet 11.C
Tanulási módszerek Mivel életünk során kikerülhetetlen a tanulás, ezért meg kell próbálnunk beosztani az időnket és a megtanulandó tananyagot. A hatékony tanuláshoz persze sok mindenre van szükség. Elsődleges egy külön tanulóasztal, tanulósarok kiválasztása. Ezen kívül a szabadidős tevékenységeket el kell különítenünk a tanulástól. Az is szem előtt tartandó, hogy bizonyos időszakokban könnyebben tanulunk. A megfelelő mennyiségű pihentető alvásról és az egészséges táplálkozásról sem szabad megfeledkeznünk. A kutatók felfedezték, hogy alvás közben raktározódik a hosszú távú memóriába a megtanult anyag. A kényelem fontos, de nem mindenáron. Soha ne tanuljunk fekve, mert az alacsonyabb vérnyomás hatására kevésbé vagyunk képesek odafigyelni. Egy könnyebb étel is segíthet tanulás előtt. Homályos célokkal nehéz sikert, jó eredményt elérni. Ezért pontosan tudnunk kell, miért hasznos számunkra az adott anyag, és legjobb, ha ez nem kényszer. Jó ötlet lehet átélni, valamilyen érzéshez kötni a tanulnivalót. A tanulásra szánt időt is be kell osztanunk, részcélokat kell kitűznünk. Néha több, olykor kevesebb idő kell a tanuláshoz, ilyenkor, módosíthatjuk elképzeléseinket. Az elmetérkép nevű technika is hasznos lehet. Ez elvonatkoztatáson alapul. Egy adott tananyagból a kulcsszavakat kiemeljük, leírjuk, és hozzájuk rajzokat, a tananyaggal kapcsolatos könnyen megjegyezhető gondolatainkat írjuk. A lap közepére írjuk a fontosabb kulcsszavakat, a központi mondanivalót, és összekötjük rajzainkkal, elgondolásainkkal. Ha végeztünk, egy logikus felépítésű, könnyen megjegyezhető ábrát kell kapnunk, amelyben az egész leckét átlátjuk. A pozitív hozzáállás elengedhetetlen, ahogy a nyugodt, relaxált tudatállapot is. Ennek elérésére tanulás előtt hasznos egy rövid, 10 perces meditáció, melynek során színes, mozgásban lévő számokat képzelünk el 100-tól 0-ig. Ezt követően az iskolában töltött napunkat felidézzük, az egyes órákon elhangzottakat, a magyarázatokat és a tananyagból megmaradt részeket óránként sorban. Ezután átolvashatjuk valamelyik tananyagot, vagy kezdhetünk az írásbelivel. A nem értett részeket, feladatokat feltétlenül meg kell kérdeznünk egy hozzáértőtől, mert később hátráltatnak, lemaradunk miattuk. A szóbeli megtanulása előtt készítsünk elmetérképet, vagy olvassuk el órán írt vázlatainkat. Legjobb, ha a vázlat csak kulcsszavakból áll, amelyekről eszünkbe jut az egész anyag, amelyet érdemes szó szerint megtanulni, hogy eszünkbe juttassa a tananyagot. A vázlatnak érthetőnek, összefüggőnek is kell lenni, mert később erre építjük majd a megtanultakat. Segíthet, ha a kulcsszavakat, fontosabb részeket szövegkiemelővel kiemeljük. Kisebb részeket, bekezdéseket tanulunk, amit magunkban kétszer elmondunk, először szövegbéli támpontok segítségével, majd azok nélkül. Ha a váz megvan, arra már csak fel kell építeni a tananyagot. Tudásunkat leellenőrizhetjük a lecke végén szereplő kérdésekkel, de legjobb, ha mi magunk teszünk fel kérdéseket, akár egy felelést is eljátszhatunk. Legjobb, ha elgondolkozunk az adott témáról, megpróbáljuk az összefüggéseket megérteni.
Rejtvény Görcsös aggyal, stresszesen nehéz tanulni, kudarcélmény hatására blokkolás alakulhat ki, ami meggátolhat a tanulásban. Ezért fontos a megfelelő praktikákat elsajátítani, a félelmeinket legyőzni. A motiváció hiánya probléma lehet. Ezen nehézségeket könnyedén elháríthatjuk az önjutalmazás módszerével, amint elvégeztünk egy adott teendőt, valami örömet okozót kaphatunk magunktól, ha viszont nem, akkor valami örömforrást vonunk el. A megvonásos módszert csak akkor alkalmazzuk, ha teljesíthető, reális célokat tűzünk magunk elé, csupán lustaságunk vagy a belső késztetés hiánya akadályoz minket. Óránként 5-10 perc szünetet kell tartani az idegkimerültség elkerülése végett. Ilyenkor érdemes átmozgatni testünket, hidegvízzel felfrissíteni magunkat. Dienes Ádám 13.D -Mi volt ez a csoszogás, Jean? -Kiment a cipője a divatból, uram.
PLUSZ EGY POÉN Töltsd ki az ábrát a felsorolt szavakkal. A 4 megmaradt szóból az alábbi vicc poénját kapod meg. -Hallom, beteg az anyósod. Súlyos?
Ráakadt: Tóth Erzsébet 11.C
Lélek oldal - Görögkatolikusok Magyarországon III. 1873-ban Hajdúdorog székhellyel nem egyházmegye létesült, hanem a Munkácsi Egyházmegyén belül külhelynökség. Ez nem adta meg azt az önállóságot, amire a magyar görögkatolikusok vágytak, de a magyar liturgikus nyelv szempontjából mégis fontos volt. A hajdúdorogi külhelynökség vezetője, Danilovics János ugyanis 1879-ben fordítóbizottságot hozott létre, melynek az volt a feladata, hogy a kéziratos fordítások helyett jó minőségű fordításokat készítsen. A bizottság munkája nagyon eredményes volt, hiszen néhány év alatt lefordították és nyomtatásban kiadták a legfontosabb liturgikus könyveket. Ezek a liturgikus könyvek azonban nem válhattak hivatalossá, mert nem kaptak egyházi engedélyt, sőt a magyar nyelv templomi használatát Róma újra és újra megtiltotta. A legsúlyosabb tiltás éppen abban az évben érkezett, amikor a magyarság a honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelte. 1896. június 27-én a magyar görögkatolikusok a budapesti Egyetemi templomban magyar nyelvű Szent Liturgiát végeztek, amiről a korabeli újságok részletes tudósításokat közöltek. Ezek a tudósítások eljutottak Rómába is, ahonnan újabb szigorú tiltás érkezett. A magyar görögkatolikusokat mélyen elszomorította az, hogy miközben az egész nemzet az ezeréves Magyarországot ünnepelte, nekik még azt sem engedték meg, hogy magyarul imádkozzanak a templomaikban. Szomorúságukat és csalódottságukat újabb vádak fokozták. Ekkor Magyarországon jelentős feszültségek voltak a magyarok és a nemzetiségek – különösen a románok – között. A nemzetiségek úgy érezték – nem teljesen alaptalanul – hogy a magyarok nem biztosítják nekik azokat a jogokat, melyek fennmaradásukhoz és fejlődésükhöz szükségesek. Hatalmas viták dúltak a politikában, s ebben a küzdelemben az is megfogalmazódott, hogy a magyar görögkatolikusok mozgalma csupán a nemzetiségek elmagyarosítását szolgálja. Ez a vád Rómába is eljutott, ahol a XIII. Leó pápa környezetében sokan hitelt adtak neki. A magyar görögkatolikusok ugyan csak azt akarták elérni, amit a románok már évszázadokkal korábban megkaptak, vagyis hogy ők is az anyanyelvükön imádkozhassanak a templomban, most mégis a puszta létezésüket kellett bizonygatni. A sok-sok csalódás és az újra és újra megfogalmazott vádak nem vették el a kedvüket a küzdelemtől. Három évtizeddel a hajdúdorogi kongresszus után 1898-ban Budapesten megalakult a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Elnöke Szabó Jenő (1843-1921), miniszteri tanácsos lett, aki a politika világában nagyon járatos volt. Tudta, hogy a magyar görögkatolikusokkal szembeni vádakat és ellenérzéseket csak nagy odafigyeléssel lehet leküzdeni. Az Országos Bizottság szükségesnek látta a pápa meggyő zését arról, hogy a magyar görögkatolikusok igenis léteznek. Ezért 1900. március 6-9. között nagyszabású római zarándoklatot szerveztek, melyen 461 zarándok (köztük 67 lelkész) vett részt. A zarándokok találkoztak XIII. Leó pápával is, akinek előadták kérésü ket: szeretnék a szertartásaikat magyar nyelven végezni és a magyar görögkatolikus egyházközségek számára egy saját egyházmegyét kérnek. A zarándoklat után Rómában jelentősen javult a magyar görögkatolikusokról kialakult kép, de a két kérés közül csak az egyházmegye alapítása terén történt előrelépés. A magyar nyelv liturgikus használatát Róma továbbra sem engedélyezte. Ezt ma már talán furcsának találhatod, de ez teljesen megfelelt az akkori gondolkodásnak. Amint említettem, a római katolikus egyházban ekkor még a latint használták a liturgiában, ehhez nagyon ragaszkodtak, s el sem tudták képzelni, hogy népnyelven is lehetne szentmisét végezni. Rómában attól féltek, hogy ha a magyar görögkatolikusoknak megengedik az anyanyelvük használatát, akkor a római katolikus magyarok is azt fogják kérni. Dr. Véghseő Tamás PhD A Szent Atanáz Hittudományi Főiskola rektora (Folytatás a következő számban.)
Tervezett programok Ápr. 11. Első tanítási nap Tőkéczky Ilona előadása Szabó Magdáról Ápr. 20. Hittanverseny Ápr. 23. Szent György nagyvértanú Ápr. 24. Osztályozó konferencia a végzősöknek Ápr. 26. Hálaadó Szent Liturgia a ballagó osztályokért Ápr. 27. Utolsó tanítási nap a végzős osztályoknak Bolondballagás Ápr. 27-29. Ifjúsági lelkigyakorlat Ápr. 28. Ballagás Ápr. 29. Prókai Árpád tiszteletes beiktatása Boldván Ápr. 30. Munkaszüneti nap
Almási Alexandra 11.C, Dienes Ádám 13.D, Janoczkó Éva 11.A, Molnár Balázs 10.B, Szenes Laura 10.A, Vachter Helga 10.A, Tóth Erzsébet 11.C, Csiszárik Zsuzsa, Németh Mónika, Tasnádi Bernadett
Rajzolta: Janoczkó János 11.B Elérhetőségünk:
[email protected] www.sztjg.hu/suliujsag
Következő megjelenés: 2012. május 2.
Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola 3780 Edelény, Borsodi út 34. Telefon, Fax : +36 48 525-029 OM: 201550
