Környezetértékelés eredményeinek hasznosítása 1. KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS
A környezetet is érintő beruházások költség-haszon elemzése során a környezet állapotában bekövetkezett változás pénzbeli értékének meghatározása.
Dr. Csete Mária
Új környezetvédelmi szabályozók kidolgozása során a szabályozás módjának, mértékének meghatározása.
Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál Noémi előadás diáinak felhasználásával készült.
2010. 02. 17.
BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Környezetértékelés eredményeinek hasznosítása 2.
Különböző hatásokra a természeti környezetben bekövetkező értékváltozások becslésére.
A termelés magán és társadalmi költségei Ár, költség
A kínálat ( ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket)
Kereslet
A környezetszennyezés hatására felmerülő externális költségek meghatározására.
p*
A kínálat ( ha a költségek nem tartalmazzák az externális határköltségeket)
b i
pm h
A természeti vagyon értékének meghatározására a nemzeti elszámolások készítése során.
Használat - pontossági igény A környezetértékelés eredményeinek felhasználási területei A környezeti tudatosság fejlesztése
Projekt-értékelés Szabályozók vizsgálata
Externális költségek becslése Zöld elszámolás
A pontosság iránti igény növekszik
Q*
Qm
Termelés
*Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, 1989 56. o.
Monetáris értékelés - kiinduló feltételezések
A természeti erőforrásokban bekövetkezett kár becslése
A jövedelem (anyagi javak) és a környezetminőség (természeti javak) bizonyos mértékben helyettesíthetőek (ld. Bp.- vidék, alvó városok stb.) Az ér valamit, amiért valaki hajlandó fizetni
Közömbösségi görbék speciális kiterjesztés
Közömbösségi görbék
Környezetminőség
X1
U1 < U2 < U3
U1 < U2 < U3
U3
U3 U2 U1
U2 U1
Anyagi javak mennyisége
X2
Az elfogadási hajlandóság Környezetminőség
Környezetminőség
U1 < U2 < U3 A B
Anyagi javak mennyisége
Teljes gazdasági érték (TGÉ)
U1 < U2 < U3 C
B A
C
WTA – elfogadási hajlandóság
Az fizetési hajlandóság
WTP – fizetési hajlandóság
Anyagi javak mennyisége
A természeti erőforrások értékösszetevői
Kiterjesztett értékkoncepció, értékek aggregátuma a TGÉ Közgazdasági értékelés alapja az értékelő (ember) és az értékelt erőforrás között fennálló hagyományos kapcsolat Alapfeltételezés: emberek mindig úgy választanak (fejezik ki preferenciáikat), hogy az hasznot hozzon számukra, növelje jólétüket TGÉ = használattal összefüggő értékek + használattól független értékek Forrás: Szlávik J. (2007): Környezetgazdaságtan, Typotex
A biológiai sokféleségről
1.
A biológiai sokféleség, biodiverzitás általánosan elfogadott 3 szintje (Standovár-Primack, 1998): Genetikai Taxon
diverzitás
diverzitás
Ökológiai
diverzitás
A biológiai sokféleségről
A biológiai sokféleségről
3.
A biológiai sokféleség, biodiverzitás mérésekor értékelhető tényezők:
a féleségek száma
a féleségek gyakoriságának eloszlásában megnyilvánuló egyenletesség
a féleségek különbözőségének mértéke
a féleségek tér-időbeli elhelyezkedésében és a lehetséges szomszédsági, kölcsönhatási viszonyaiban megnyilvánuló heterogenitás
A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak és természeti tőkéjének értéke Nature, 1997, Costanza
A biodiverzitás fontossága: alapvető funkciók biztosítása, hogy a Föld lakott maradhasson (szénciklus, vízkörforgás,
A kutatás céljai: 1.
talajvédelem stb.)
esztétikai, tudományos, kulturális és más pénzben nem mérhető, de elismert funkciók számos termék forrása (élelm., gyógysz., vegyszerek) fajtagazdagság biztosítása, új fajták létrehozásának alapja egyedi és változatos – rekreáció, ökoturizmus
A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak és természeti tőkéjének értéke Nature, 1997, Costanza
Ökoszisztémák termékeket (pl. hal, vad, faanyag) és szolgáltatásokat (pl. hulladék asszimiláció) nyújtanak. Egy funkció több szolgáltatást is nyújthat, illetve egy szolgáltatáshoz több funkcióra is szükség lehet.
2.
2.
3.
4.
5.
Megjelenítse a természeti tőke értékét, lehetséges hasznait Becslést adjon a teljes természeti tőke értékre A további elemzéshez kiindulási alapot, keretet adjon Feltárja azokat a területeket, ahol leginkább szükség van további kutatásokra További kutatást illetve vitát generáljon
Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 1. Gázegyensúly
A légkör kémiai összetételének szabályozása
CO2/O2 egyensúly
Éghajlat szabályozása
Hőmérséklet, csapadék, globális és helyi klimatikus viszonyok
Üvegház gázok, a felhőképződést befolyásoló dimetil-szulfid
Szélsőségek szabályozása
Szélsőségek korrigálása, kiegyenlítése
Vízszabályozás
Hidrológiai folyamatok szabályozása
Vízellátás
Víz tárolása
Viharvédelem, árvízvédelem, aszály utáni regeneráció (ált. a növényzet biztosítja) Víz biztosítása a mezőgazdaság, ipar számára Vízgyűjtő területek, víztároló által biztosított víz
Erózió akadályozása, üledék visszatartása
A talajnak az ökoszisztémában tartása
O3, SOx szint
Víz, szél okozta erózió elleni védelem
Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 2. Talajképzés
Talajképződési folyamat
Kőzetek porladása, szerves anyagok felhalmozódása
Tápanyagok körforgása
Tápanyagok tárolás, átalakítás, megkötése
Hulladékok asszimilálása
Felesleges anyagok elszállítása, semlegesítése
Nitrogén megkötés, nitrogén, foszfor stb. körforgása Hulladék asszimilálása, szennyezés szabályozása, mérgező anyagok semlegesítése
Beporzás
Pollenek szállítás
Növényzet reprodukciója
Biológiai folyamatok szabályozása
Populációk természetes szabályozása
Ragadozók populáció szabályozása
Élőhely
Állandó és vonuló állatok számára
Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 3. Élelmiszertermelés
Az elsődleges termelési folyamatból élelmiszerként felhasználható rész
Hal, vad, gabona stb.
Nyersanyagok
Az elsődleges termelési folyamatból nyersanyagként felhasználható rész Genetikai információ
Faanyagként, takarmányozásra, energiatermelésre
Genetikai erőforrások Rekreációs érték
Rekreációs tevékenységek helye
Ökoturizmus, horgászat stb.
Kulturális érték
Nem gazdasági célú használat
Esztétika, művészet, oktatás
A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 2.
A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 1.
Forrás: Csete M., 2009
Gyógyszergyártás, anyagtudományok számára
Forrás: Szigeti C., 2008
Forrás: Csete M., 2009
A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 3.
KÉP Projekt
Környezetállapot Értékelés Program KvVM –MTA 2003-2006 5 munkacsoport – Gazdaság és Társadalom Komplex modellek, környezetvédelmi, gazdasági és K+F szempontok együttes figyelembe vétele Értékes természeti területek, rurális területek, urbánus területek Vizsgálatok célja – indikátorrendszer, mely lehetővé teszi az értékes természeti területekhez köthető bevételek, jövedelmezőségi tényezők feltérképezését, figyelembe véve a természeti tőke mérésének sajátosságaiból adódó körülményeket.
A VIZSGÁLT TERÜLET – Kis-Balaton
Indikátorcsoportok - KÉP DIREKT
„ÁTMENETI”
INDIREKT
Nádaratás bevételei
Kis-Balaton környéki szálláshelyek száma
A KBVR előtisztító funkciójából fakadó nyereség
Halászatból származó bevétel
Turizmussal foglalkozó személyzet
Indirekt keresletnövelő hatás
Horgászat
Turizmusból származó bevétel
Vadászat
Turisztikai jellegű tárgyak eladásából származó bevétel
Gyógynövények
Egyéb, a természeti tőkével összefüggő gazdasági tevékenység
A térséghez közvetlenül kapcsolódó idegenforgalmi bevételek Rekreációs érték Forrás: BME Környezetgazdaságtan Tanszék, KÉP projekt Kutatási Jelentés, 2006.
A városi klímát meghatározó tényezők
Városi hősziget hatás
1.
Városi hősziget= UHI – Urban Heat Island
Forrás: Bottyán, 2009
Forrás: Sebastian Wypych
Városi hősziget hatás
2.
Zöld tető, zöld homlokzat
Zöldfelületek gyarapításának lehetséges módjai a városokban:
A városi hősziget keresztmetszete egy parkos terület jótékony hatásával “COLD ISLAND”
VÍZSZINTES FÜGGŐLEGES
Zöld homlokzatok és zöld tetők szerepe az épületek fenntarthatóbb energiagazdálkodásában Zöld homlokzatok és zöld tetők által nyújtott ökológiai szolgáltatások Esztétikai és pszichológiai előnyök Általános életminőség javítás
Zöldfelület - TGÉ
Városi zöldterület, zöldfelület növelés – példa…
ETS: Emission Trading Scheme (EU) Forrás: Pusztai Sz., 2009 (KIR)
Köszönöm a figyelmet!
Forrás: Csete M., 2009.
