Környezetelemzés II. Fenntarthatósági indikátorok. Finanszírozási formák. Közösségi részvétel a területi tervezésben

Környezetelemzés II. Fenntarthatósági indikátorok. Finanszírozási formák. Közösségi részvétel a területi tervezésben.

2017/2018. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus ([email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

A fejlődés mérése • Fejlettség – Összetett, sokoldalú, sokdimenziós, sokmutatós

• Fejlődés mérése – Számos kísérlet  nemcsak a gazdasági növekedés (GDP), hanem a társadalmi és környezeti jólét is  a gazdaságot ne csak mennyiségi, hanem minőségi (jóléti) szempontból  döntéshozók: természet és társadalom megőrzése  a jövő generációk számára is elérhető megfelelő életminőség

A fejlődés mérésének nehézségei • Vajon honnan tudjuk, hogy milyen irányba halad fejlődésünk? • Fenntarthatóság előtt – fejlődés = gazdasági növekedés (GDP, GNP)  nem alkalmas a jólét mértékének kimutatására

• Fenntartható fejlődés = a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok együttkezelése

Indikátor 

Indikátor = jelzőszám • egy célkitűzés megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni – egy felhasznált erőforrás, – egy elért hatás, – egy minőségi szint, stb.



Eldönthető az eredményesség • számszerű, • konkrét, • értékelhető tulajdonsággal rendelkeznek

 

Mennyiségi információt nyújt Alkalmas egy tény vagy vélemény mérésére is

FF Indikátorkészletei 

Az elmúlt 15-20 évben dolgozták ki • fejlett országokban, illetve nemzetközi szervezetekben



A jó ffi készlet • kiszolgálja a politikai döntéshozók, a társadalom és a tudomány igényeit • A döntések támogatása, a tájékoztatás és a tudományos elemzés  más és más indikátorkészlet



A fenntarthatóság igényeit, a jövő generációk elvárásait, életfeltételeinek biztosítását kell kielégíteni • Melyek azok az indikátorok, amelyekkel megfelelő módon jellemezhető egy energetikailag nyitott komplex rendszer?

Indikátor • Külvilággal való közvetett kapcsolat • A környezet hallatlan összetettségét képesek kezelhető terjedelmű és értelmes információhalmazba sűríteni  döntéseket tudunk hozni és cselekvéseinket tudjuk irányítani • Kulcsszó: összehasonlíthatóság – Olyan adatokat kell előállítani, hogy azok összevethetők legyenek egymással

Indikátor • Monitoring  alaphelyzet definiálása – Tömören informálniuk kell a legjelentősebb fejlődési elemekről – Ad hoc jellegű regionális szintű mutatókat is lehet alkotni a környezeti hatások értékelésének a céljára • A hulladékkezelő projektek hatása • Növekedés (t) / lerakodóhelyeken összegyűjtött hulladék hónapjai • Növekedés (t) / a szelektív hulladékgyűjtés hónapjai

Indikátor • A környezet befolyásolható, változtatható – Lehet a tevékenység közvetlen következménye (pl. egy nagyobb létesítmény okozta kár) – Lehet közvetett következmény (pl. olyan tevékenység, amely akár pozitív hatással is lehet a környezetre – park létesítése - de amelyek végül negatív hatással járnak – a park látogatása következtében romló viszonyok).

• Környezeti hatások – Különbözhetnek időtartamukban – Lehetnek egyediek és kumulatívak.

Indikátor 

Abban az esetben töltik be szerepüket • ha a valóság jelenségeit, folyamatait megfelelően leírni, visszatükrözni képes modellekbe illeszthetők • ha alkalmazásuk segít az összefüggések megértésében



Az egyes mennyiségeknek, mutatószámoknak rendszert kell alkotniuk • világosan látnunk kell összefüggéseiket

Az indikátorok tulajdonságai

• Az indikátoroknak SMART-nak kell lenniük 1) 2) 3) 4) 5)

Specific: a mért tényezőre jellemző Measurable: mérhető Available: rendelkezésre álló, elérhető Relevant: releváns, lényeges Time: időfüggő

• Érzékenység 1) 2)

Valóban mutassa a kisebb hatásokat is Markánsan mérhetőek legyenek a beavatkozások eredményei

• Összehasonlíthatóság 1) 2)

Projektek között Földrajzi területek (régiók) között

• Érthetőség 1) 2)

Minden ki azonnal megértse Mindenki ugyanazt értse

Néhány fontos csoportosítási ismérv • Térségi szintek indikátorai – Értelmezhetjük települési, regionális, nemzeti, nemzetek, feletti szinten

• Tevékenységi területek – Egyes ágazatok indikátorai

• A fenntarthatóság dimenziói – Gazdasági, társadalmi, környezeti, intézményi

• Összetettség – Elemi és összetett (aggregált, pl. GDP, EF, MFA, HDI) indikátorok

• Mértékegység – Monetáris és nem monetáris indikátorok

Néhány elvi alap • A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét megvalósítása anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk • Az összehasonlítás alapja mindig csak az önmagához való hasonlítás lehet • A fenntartható fejlődés kimutathatóságának módszere függ – A fejlesztés milyen szintjét vizsgáljuk – Területfejlesztési tervek esetében  mennyiben felelnek meg a fenntarthatósági elveknek; minden elvnek kimutathatónak kell lenni; nem lehetnek megengedő és megszorító projektek

• Tervezésnél: az elveket tudatosan tervezzük • Megvalósításnál: nyomon követésre, hatások kimutatására  indikátorok (indikátor: adott pillanatban adott állapot  folyamat: trendek)

A nem fenntartható fejlődés irányába ható folyamatok A. A környezetminőség romlása •

•

a gazdaság kibocsátásai szennyezik a természeti környezetet és az embert, rontják a természeti környezet életfeltételeit globális környezeti problémák (elsavasodó környezet, ózonpajzs elvékonyodása, sivatagosodás, éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése)

B. A természeti erőforrások túlhasználata •

C.

a túlhasználat a természeti erőforrások folyamatos csökkenéséhez vezet (fosszilis energiaforrások kiapadása, a talajpusztulás és termőképesség csökkenése, veszélyeztetett édesvízkincsek és a vizek halállományának kimerülése)

A gazdaság zárt ökológia rendszerekhez való alkalmazkodásának hiánya •

növekszik a természetben nem fellelhető anyagok és hulladékok mennyisége

A nem fenntartható fejlődés irányába ható folyamatok D. Egyenlőtlen jövedelem-eloszlás • •

E.

minden hatodik európai szegénységben él; egész régiókat sújtanak (regionális egyenlőtlenségek, de jelentős különbségek: városi és vidéki térségek között)

Az emberhez méltó életkörülmények romlása • •

F.

a népesség elöregedése a munkaerő-piaci feltételek (túlmunka elvárások, jövedelemszerzési lehetőségek stb.)

A város-vidék kapcsolatának felbomlása •

korábban a vidék látta el a városokat megfelelő áruval, mára a vidék is a globális termékek piacává válik

Az indikátorok típusai a fejlesztések kapcsán • • • •

Forrás vagy input-mutatók Kimenet vagy output mutatók Eredménymutatók Hatásmutatók

Forrás vagy input-mutatók

• A programon belül végzett tevékenységek az inputokból valósulnak meg – Minden emberi, pénzügyi és fizikai erőforrás, amely a program során felhasználásra került

• Információt szolgáltatnak a program megvalósításában dolgozók által használt pénzügyi, humán, anyagi, szervezeti, illetve szabályozási eszközökre vonatkozóan • Magába foglalja – – – – – –

a teljes költségvetést (a források mennyisége) az éves költségvetési felhasználást (a forrás felhasználási ráta) a várható túlköltés arányát az európai hozzájárulás hányadát a teljes közösségi költségvetéshez viszonyítva a program megvalósításán dolgozók létszáma a megvalósításba bevont szervezetek száma

• A projekt tényleges összes ráfordításainak és a projekt dokumentumban előírt költségnek a viszonya

Kimenet vagy output-mutatók

• Az adott tevékenység közvetlen termékei • Valamely eredménnyel járnak  közvetlen előnyökkel a kedvezményezettek számára 1) 2) 3)

Általában a kibocsátást mérik valamilyen nominális skálán Tekinthető egy „szerződéses vállalásnak” is A projekt „mérőszáma”, alkalmas a projektek kiválasztására (hatékonyságmérés), illetve a teljesítésigazolásra (ellenőrzés) egyaránt

• A végső kedvezményezettek tevékenységének termékét képviselik – – – –

Megépített úthossz – egy út építésének előrehaladási aránya Rehabilitált városi szeméttelepek hektárban Megépített tisztítóművek kapacitása A program által finanszírozott képzésben részt vettek száma (e képzésből hány százalék, amely minősítő vizsgát tett

• A projekt végrehajtásának megfigyelésére alkalmasak

Eredménymutatók

• Közvetlen, azonnal jelentkező „hatás” 1) 2) 3)

A specifikus célok teljesülését (közvetlen hatások) mérik A projekt minden szakaszában kitüntetett szerepük van Lehetőség szerint „ilyen volt – ilyen lett” típusú mutatók

• Valamely programnak az érintettek számára nyújtott azonnali előnyeit képviselik – Azonnali eredmény: ha az alatt az idő alatt megjelenik, amíg az érintett közvetlen kapcsolatban áll a programmal – Teljes eredmény: amikor a végső kedvezményezett befejezte a tevékenységét • Egy út használóinak időmegtakarítása • Olcsóbb telefonálás • Elért képesítések • Egy cég által teremtett új termelői kapacitás • Konzultációs szolgáltatást igénybevevő vállalkozások elégedettsége

• A szolgáltatások minőségének javulását és/vagy a végfelhasználók által fizetendő árak csökkenését mérik

Hatásmutatók

• Közvetlen és közvetett hatások  legnagyobb hatás! – Hosszú távú hatások (milyen társadalmi célkitűzéshez hogyan járulunk hozzá)

• A program olyan következményeit képviselik, amelyek az érintettekre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenően jönnek létre – – – –

az út forgalma a megnyitás után egy évvel a képzésben részt vettek elhelyezkedési rátája tizenkét hónappal később fenntartható munkahelyek megteremtése egy támogatott üzemben a támogatásban részesült vállalkozások túlélési rátája

• Rövid vagy középtávon ható következmények – A nem közvetlen érintetteket érintik (pl. az ipari hulladéktelep szomszédságában élők életminőségének javítása; egy új tisztítómű közelében lévő fürdőhelyek minőségének javítása)

• A környezetre gyakorolt véghatás néhány hónap vagy akár év elteltével jelentkezik

Vízellátó-rendszer felújítása

Szennyvíztisztító építése

Szilárdhulladék-feldolgozó építése

Közlekedési infrastruktúra • Outputindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: vasúti infrastruktúra (újonnan kiépített vagy felújított) Mérés: km, a hálózat kiépítettségének foka

• Eredményindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: időmegtakarítás (a menetidő csökkenése) Mérés: Menetidő x szállított áru/utasok volumene/száma

• Hatásindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: foglalkoztatás (a támogatott közlekedési projektek eredményeképpen létrejövő vagy megőrzött állások) Mérés: abszolút szám és az összes állás százalékában (férfi/nő)

• Outputindikátor 1) 2)

Energia infrastruktúra

Az indikátor típusa: beépített kapacitás (új vagy felújított kapacitás, energiaforrás szerint felosztva) Mérés: létrejött KW/MW

• Eredményindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: a végső felhasználók költségei (az energiaköltség csökkenése) Mérés: euró/KWh

• Hatásindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: általános hatékonysági mutatók (a támogatott üzemek és berendezések hatékonyságának növekedése) Mérés: számviteli adatok

Távközlés és információs társadalom • Outputindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: digitalizáció (digitális telefonvonalak) Mérés: szám és %-os növekedés

• Eredményindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: információ-technológiai szolgáltatások (internethozzáférés helyi hívókörzetenként) Mérés: szám

• Hatásindikátor 1) 2)

Az indikátor típusa: foglalkoztatottság (távmunka keretein belüli foglalkoztatás) Mérés: új állások száma, %-os változás

Helyi-kisregionális indikátorkészlet 1. Természeti erőforrások, a természeti környezet és a táj helyzete, állapota – A természeti különlegességek, nevezetességek, parkok, arborétumok, épített értékek, stb. – Az élővilág sokszínűségének bemutatása – A természeti erőforrások emberi szükségletek kielégítésére hasznosított része – Vízrajzi jellemzése, ivóvízellátása – A termőterületek jellemzése – Időjárási jellemzés – A környezet általános jellemzése

Helyi-kisregionális indikátorkészlet 2. Életkörülmények, kultúra, hagyományok – – – – –

A lakosság jellemzése A családok jellemzése A roma lakosság helyzete Életkörülmények Kultúra, hagyományok

3. Gazdasági, infrastrukturális helyzet 3. 4. 5. 6.

Pénzügyi fenntarthatóság Vállalkozások jellemzése Önellátás helyzete Infrastruktúra

Függőségi index • A tervezési terület fenntarthatóságának indikálására szolgál • Azt mutatja, hogy mennyiben támaszkodik a helyi erőforrásokra (természeti, humán és tőke) egy térség gazdasági és társadalmi léte, illetve mennyiben függ a külső anyag- és energia-behozataltól • „helyi” = közigazgatási határok szerint (pontos határok) vagy táji alapon (ökológiai szempont)

Függőségi index összetevői • A helyi ivóvízkészletek részesedése a vízellátásban (%) • Fenntartható vízkészlet-használati index (fenntartható használat esetén hány fő igényét elégítenék ki adott fogyasztási szinten)

• Az egy főre jutó használatba vont termőföldterületek százaléka az egy főre jutó összes, potenciálisan használható földterület vonatkozásában (megmutatja, hogy milyen fel nem használt tartalékai vannak egy helyi közösségnek  minél kisebb a tartalék, annál nagyobb a függőség)

• A helyi közösséghez tartozó összes foglalkoztatott megoszlása aszerint, hogy helyben vagy nem helyben foglalkoztatott (helyi közösség társadalmi stabilitása) • Az önkormányzat költségvetésének megoszlása a helyből származó és a külső bevételek vonatkozásában (direkt bevételek szerkezete; iparűzési adó  kiszolgáltatottság)

• Önkormányzati és privát részesedés aránya a közművekben (a lakosság függőségi helyzete)

Relatív fogyasztási index

• Azt mutatja, hogy egy helyi közösségben egy főre milyen átlagos erőforrás-fogyasztások jutnak egy nagyobb közösség tagjaihoz képest (megyei, országos, EU-s, globális) • Összetevői – Egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás a nemzeti átlag viszonylatában – Egy főre jutó ivóvíz-fogyasztás a nemzeti átlaghoz viszonyítva – Egy főre jutó összes területhasználás az összterülethez képest (ipari, mezőgazdasági, települési, infrastrukturális célra igénybe vett terület – erdő, egyéb természetvédelmi, természeti, művelésen kívül álló terület)

– A csomagolóanyag-hulladékok egy főre jutó mennyisége a kommunális szilárd hulladékban a nemzeti átlag viszonylatában (fogyasztás nagysága, fogyasztói szokások)

Környezettudati állapotjelzők • A helyi közösség bevonása a döntés-előkészítésbe és a közös feladatok megoldásába  mutatója a környezettudatosságnak • Összetevői – A környezet állapotának javulását szolgáló önkormányzati javaslatok, határozatok száma (önkormányzat érzékenysége a környezeti kérdésekkel kapcsolatban)

– A környezetállapot javulását célzó állampolgári kezdeményezések száma (állampolgárok érzékenysége)

– A helyi környezeti konfliktusok indexe (összes felmerült konfliktus / meg nem oldott konfliktus aránya  ha van probléma, hogyan állnak annak megoldásához))

– A környezet állapotát jobbító kiadások részesedése az önkormányzati költségvetésben – A település területén lévő zöldfelület területi részesedésének változása és az erre fordított gondozási költség arányának változása a költségvetésben (csökkenés/növekedés  jó mutatója a környezeti tudatnak)

Környezettudati állapotjelzők • Összetevői – A tömegközlekedést igénybe vevők számának változása (döntéshozók és lakosság tudatának alakulása)

– A kerékpárutak hosszának és a kerékpárhasználók számának változásai – A szelektív hulladékgyűjtésben részt vevő háztartások száma az összes háztartáshoz képest – Az összes tanulóra eső környezeti nevelők száma (iskolai/iskolán kívüli) – Fogyasztói kosár vizsgálata (ugyanannak a fogyasztónak hogyan változik a fogyasztási mintázata a jövedelemviszonyok és a kínálat alakulásának a tükrében  környezeti tudatosságra valló szelekció?) – Fontossági lista (létminőséggel kapcsolatban)

Környezetminőségi indikátorok • Szennyezettség – Mért értékek alapján – Ahol nincs mérőhálózat?  zuzmók (bioindikátorok - szakember); légúti megbetegedések száma

• Módszer – A környezetminőséggel kapcsolatos lakossági panaszok száma és annak változásai (panaszbejelentés alapján: zöld telefon  minden érzékszervvel – – – –

érezhető problémával kapcsolatban kaphatunk jelzéseket) Biodiverzitás indikátorok (indikálják a humán tevékenységek környezetre gyakorolt hatását) Relatív élőhelydiverzitási index (élőhelyi lehetőségek gazdagsága változó – átalakítás: milyen messze vagyunk a természetes állapottól?) A természetes élőhelyek aránya az összterület vonatkozásában (%) Erdők állapotindexe (degradált és természetes erdők aránya)

Megelégedettségi mutató • Az elégedettséget viszonyítjuk a teljes megelégedettséghez • • • • • • • • • • • • • • • •

Szeret-e ön ott élni,ahol éppen él? Mennyire elégedett a természetes környezetével? Mennyire elégedett a környezet állapotával? Mennyire elégedett a település képével? Mennyire elégedett a jövedelmével? Mennyire elégedett a munkájával? Mennyire elégedett a szabadidő eltöltéséhez felkínált lehetőségekkel? Mennyire elégedett a helyben elérhető iskoláztatási lehetőségekkel? Mennyire elégedett önmagával? Mennyire elégedett a szomszédaival? Mennyire elégedett a helyi önkormányzattal? Mennyire elégedett a társadalommal, amelyben él? Mennyire elégedett a világgal? Mennyire elégedett a közbiztonsággal Mennyire elégedett a közművek szolgáltatásaival? Mennyire elégedett a helyi egészségügyi ellátással?

Fejlesztések finanszírozása

Településfejlesztés • A lakosság élete szempontjából jelentős beruházok előkészítése és megvalósítása – Az ország történelme, közlekedési viszonyai, eltérő természeti adottságai következtében a térségek fejlődése országon belül is jelentős különbséget eredményezett

• Komplex rendszer (a megvalósítandó feladatok összetettségének szempontjából); magában foglalja – környezetvédelmi, – műszaki, – közgazdasági problémák egy rendszerben történő megoldását

• Az ÖK-i dokumentációban – az ÖK rendelkezik több évre (közép, - hosszú táv) szóló beruházási tervvel; – amely összhangban van a több évre szóló költségvetési tervvel, és hitelfelvételi tervekkel; – a település rendezési tervében a műszaki paraméterek és terület-felhasználási tervek összhangban vannak a fentiekkel

Önkormányzati társulásos formában történő beruházások • jól ismert fogalom és gyakorlat • a „több ellátott–alacsonyabb fajlagos költség”-elv (amikor bizonyos feladatokat nagyobb lakosságszám mellett látnak el  az egy főre visszaosztott költségek csökkennek) • tipikusan azon szolgáltatások esetében igaz, ahol az állandó költségek nagyok (pl. szemétlerakók, víztisztítók, a gázellátás közös beruházása, működtetése) • a településüzemeltetéssel járó adminisztratív költségek csökkentése  a nagyobb egységek létrehozásával gyorsabban csökken, mint ahogyan a vele járó plusz költség (pl. ellenőrzés költsége) nő

Önkormányzati társulásos formában történő beruházások • Árnyoldalai – a választópolgárok messzebb kerülnek a döntéshozatal szintjétől, mint korábban voltak  afölötti ellenőrző képességük is csökken – a tanácsi rendszer rossz emléke • erőltetett együttműködés sok „csatolt” önkormányzatot nem egyszer fosztott meg olyan szolgáltatás nyújtásának jogától, mint az általános iskolai ellátás – minél nagyobb egy szolgáltatás igénybevevőinek száma  annál nehezebb az esetleges konkrét igényeket kielégíteni • ellentétben áll a mai „szolgáltató ÖK” kialakításának elképzelésével • a kormányzás minősége, a kormányzat által nyújtott szolgáltatás annál jobb színvonalú, minél közelebb áll az állampolgárok igényeihez, azaz minél közelebb kerül a döntéshozatal szintje a polgárokhoz

A társulások típusai Magyarországon • Társulások kötelezővé tétele  elkerülték a törvényhozók – a volt közös tanácsi rendszer emléke miatt ez nehezen lenne végrehajtható – megadják a lehetőséget a társulások önkéntes alapon történő megszervezésére – a magyar ÖK-ok azokon a területeken, azon feladatok végrehajtására társuljanak, amelyeken valóban szükségét érzik a hatékonyság növelésének)

• Ösztönzött társulások fogalma – 1994 óta létezik – azt jelenti, hogy a különböző állami támogatások megítélésekor előnyt élveznek, és nagyobb összeget kapnak azok a települések, amelyek bizonyos feladatokat társulásos formában látnak el

Az önkormányzati társulások típusai 1. Az ÖK képviselőtestülete megállapodik más önkormányzattal –

annak intézménye, szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó ÖK számára

2. Két vagy több ÖK képviselőtestülete megállapodhat –

intézmény vagy más szervezet fenntartásában

3. Két vagy több ÖK képviselőtestülete közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat –

intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, unkavállalók közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás közös ellátásában

Az önkormányzati társulások típusai 4. Két vagy több ÖK képviselőtestülete megállapodhat –

társulás létrehozásában, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal

5. A helyi ÖK képviselőtestületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselőtestületek intézményei, társulásai –

–

egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki tanácskozásokat tartanak, közösen szerveznek rendezvényeket, kicserélik szakmai tapasztalataikat, egyéb fórumokat tartanak

Az önkormányzati társulások típusai 6.

Területfejlesztési társulások –

•

a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre

A központi költségvetés eszköze a társulások számának növelésére nem plusz támogatások nyújtása, hanem bizonyos támogatásoktól való elesés –

amennyiben az ellátotti létszám nem éri el a törvényben meghatározott szintet, a támogatást a pályázó nem kaphatja meg

Az önkormányzati társulások okai (TÁRKI-TÖA adatbázis) •

A válaszadó ÖK-ok 52%-a egyetértett azzal a kérdéssel, hogy döntésükben lényeges szerepet játszott, hogy a társulásban létrehozott vállalkozások esetében az üzemeltetés terhe kisebb • Az ÖK-ok 70%-a indokolta a társulás létrehozását azzal, hogy a beruházáskori egyszeri anyagi teher kisebb, és 76%-uk tartotta legfontosabbnak, hogy a beruházási támogatások társulásban elérhetőbbek  bár a magyar ÖK-ok figyelembe veszik a költségek optimalizálásának lehetőségét (a hosszú távú hasznok maximalizálását), amikor társulásaikról döntenek, a fő mozgatórugó mégis az egyszeri, induló költségek csökkentése, elsősorban pályázati pénzek elnyerése révén

Önkormányzati beruházástípusok gyakorisága 2000-ben a kivitelezés módja szerint 

Azon beruházásokat, amelyek jelentős nagy induló költséggel járnak és gazdaságilag optimális szintjük egy kistelepülés méretét meghaladják, szinte kizárólag társulásos formában hajtják végre

Megyei és regionális szint • Megyei területfejlesztési tanácsok – 1996-ban jöttek létre – a megye szintjén működő speciális testületek – céljuk az állami területfejlesztési politika céljainak érvényesítése megyei szinten

• Regionális fejlesztési tanácsok – olyan problémák kezelésére, programok kidolgozásra, amelyek egy megye hatókörén túlterjednek – létrehozásuk a Balaton és Budapest környéki fejlesztési tanácsok kivételével nem kötelező

• A társulások szerepe a jövőben megváltozhat – az EU a támogatási politikájában a nagyobb egységeket részesíti előnyben a kisebb önkormányzatokkal szemben – az EU gyakorlatában nem ritka az önkormányzatok kötelező egyesítése

A feladatok ellátásának forrásai • Helyi bevételek (adók, díjak) – ahol összegük nagyobb és a központi transzferek összege alacsonyabb  a szolgáltatások nagyobb részét delegálják helyi szintre, illetve fordítva – a magyar Alkotmány és az Önkormányzati törvény • egyes szolgáltatások finanszírozásánál mennyire kell helyi forrásra támaszkodni, illetve az állam menyiben köteles a delegált szolgáltatás mellé forrást is biztosítani –  az önkormányzat legyen képes a helyi adók és díjak növelésére, beszedésére – az állam nem köteles a kötelezően ellátandó feladatokat 100%-osan központi forrásból finanszírozni (uniós gyakorlat)

Központi bevételek köre • Támogatások, normatívák – célja az egyes területek bevételi lehetőségei és kiadási szükségletei közötti egyenlőség megteremtése • az ÖK-i feladatokat olyan területeken is el kell látni, ahol a település nem rendelkezik jelentős, vagy bármilyen bevételi forrással

A támogatások fő formái • A feltétel nélküli támogatás, – a legnagyobb mozgásteret adja meg az ÖK-nak döntései meghozatalában

• A feltételekhez kötött, de saját forrást nem igénylő támogatás – csak bizonyos kiadások fedezésére használhatják az ök-ok – eredményessége általában kisebb, mint amit a központi kormányzat elvár tőle (az ÖK-ok hajlamosak arra, hogy egy idő után csak a központi forrásból származó összeget fogják a kérdéses területre irányítani, és a saját forrásaikból korábban erre költött összeget máshova csoportosítják át)

• A saját forrás meglétét feltételező támogatás – az ÖK-nak anyagilag hozzá kell járulnia a támogatásból finanszírozott programhoz – tipikus formája: a részleges költségtérítés (a központi kormányzat hatékony eszköze lehet arra, hogy a helyi forrásokat a központi politika által preferált területekre irányítsa)

A finanszírozás lehetséges forrásai • A „legolcsóbb” állami, regionális fejlesztési támogatások • Az ÖK rendelkezésére álló „tényleges” saját források – önkormányzati bevételek köre (például privatizációs bevételek)

• Különböző kedvezményezett hitelek – állami, nemzetközi szervezetek által nyújtott hitelek, piaci kamatozású hitelek

• Magánszféra részvétele – szolgáltatásnyújtás (közmű működtetője), – hitelnyújtó, finanszírozó

Az EU-tól származó támogatások • A csatlakozás után rendelkezésre álló fejlesztési források – Strukturális és kohéziós alapok (a kevésbé fejlett országok, illetve régiók felzárkóztatására a területi, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítésére hozták létre)

• A Strukturális Alapok a következő kiemelt célok megvalósításához járulnak hozzá – célkitűzés: az elmaradt régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése; – célkitűzés: a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása; – célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodását és korszerűsítését célzó politika támogatása

Az EU-tól származó támogatások a csatlakozás után • A Strukturális Alapok, az Európai Beruházási Bank és a többi közösségi pénzügyi forrás a következő kiemelt célok megvalósításához járulnak hozzá 1. 2. 3.

célkitűzés: az elmaradt régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése; célkitűzés: a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása; célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodását és korszerűsítését célzó politika támogatása;

Az EU-tól származó támogatások a csatlakozás után • A Kohéziós Alap célja a támogatott országok segítése a konvergencia kritériumok teljesítésében – Országos méretű projekteket finanszíroz – Forrásai 50-50%-ban oszlanak meg környezetvédelmi és közlekedési célok között – Azon országok kapnak támogatást, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el a tagállamok egy főre jutó GDP-je átlagának a 90 %-át

Köszönöm a figyelmet!