Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban Szilágyi Simon 1
A krízis definíciója Caplan (1964) meghatározása alapján A személy kénytelen a lélektani egyensúlyt
befolyásoló körülményekkel konfrontálódni Ezek fenyegetı közelsége mindennél fontosabb problémává válik számára Ezeket az egyén sem elkerülni, sem megoldani nem tudja Fıként a szokásos problémamegoldó eszközeivel, energiáival nem talál megoldást Következmény: pszichológiai egyensúlyvesztés 2
A krízisek típusai Akcidentális krízisek „Érzelmileg veszélyes szituációk”, veszteségek, veszélyeztetések (Klein, Lindemann) – például a partnerkapcsolati szakítás, válási krízis, munkanélkülivé válás, gyász, stb. Érési krízisek (Erickson) a személyiség fejlıdés felgyorsulási, életciklusváltási pontjain alakulhatnak ki. Például az adoleszcencia, menopauza, öregedés. 3
A krízisek jellemzıi Az akcidentális krízis tünetei
Beszőkült tudatállapot Pszichomotoros nyugtalanság Agitáció Szorongás Alvászavar Hangulatzavar
Zajlási ideje: 6-8 hét 4
A krízisek jellemzıi
Az érési krízisek tünettana az akcidentális krízisekéhez hasonló, de zajlási idejük hosszabb, több hónapig, egy évig is eltarthat.
5
A krízis szakaszai 1. 2. 3. 4.
Ütközés az élethelyzettel, eseménnyel Anuláló (tagadó) fázis Csıd érzete (realizáció) Erımobilizáció, megoldási kísérletek
6
A krízis kimenetelei Sikeres esetben: Kreatív krízismegoldás, a problémamegoldó repertoár gazdagodása, a személyiség érése Sikertelen esetben: Szuicídium (a krízis szuicídiumra veszélyeztetı tényezı!) Pszichózis Krónicizálódás (neurózis, deviáns magatartás formák, diszharmónikus személyiségfejlıdés) 7
A „cry for help” fogalmi körülhatárolása “cry for help” vagyis segélykiáltás,
(Farberow és Scheidman 1961) a szuicid kísérlet elıtt a páciens gyakran ad jelzést környezete felé, illetve megpróbál segítséget kérni (pl. felkeresi háziorvosát) Ha segítségnyújtás, intervenció nem történik, akkor a folyamat tovább halad a preszuicidális szindróma irányába 8
A preszuicidális szindróma definíciója (terminális szakasz) (Ringel,1949) Az erre jellemzı triász: A gondolkodás és a magatartás fokozódó, dinamikus beszőkülése Az agresszivitás gátlódása és befelé fordulása Szuicid fantáziák
9
A pszichoterápia fogalmi meghatározása A pszichoterápia minden olyan segítı, gyógyító beavatkozás, ami emberi kölcsönhatás – szociológiai nyelven: interakció – és jelzésváltási folyamat – kommunikáció – révén próbál változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. 10
A krízisterápia összevetése a pszichoterápiákkal Terápiás célok Krízisterápia
Pszichoterápiák
Elsısegélynyújtó jellegő
Alapvetı lelki konfliktusok
kezelés A beavatkozás részcélra irányul Elıtérben állnak a kiváltó okok és az aktuális tünetek Elsısorban az intellektuális belátásra irányul
tisztázása Személyiség rekonstrukció
Rehabilitáció Emocionális átélés
11
megváltoztatása Theasdale (1983) szerint
A krízisterápia összevetése a pszichoterápiákkal A terápiák jellemzıi Krízisterápia 1-6 terápiás ülés Az ülések idıtartama
Pszichoterápiák 20 vagy annál több
alkalom kötetlen (szükség szerint Módszertıl függıen 20akár 2-3 órán át is tarthat) 90 perc között A találkozások idıpontját a szükség határozza meg A terápiás ülések A telefonkapcsolat tervezetten történnek abszolút alkalmas Telefonon nem célszerő 12 Theasdale (1983) szerint
A krízisterápia összevetése a pszichoterápiákkal Elvárások a terapeuta irányában Krízisterápia
Pszichoterápiák
Személyes bevonódás
“Empatikus kívülállás”
a kliens pillanatnyi igénye szerinti mértékben Direktivitás Kívülállók (családtagok, barátok) bevonása Cselekvésorientált
Nondirektivitás Csak a kezelı és a kliens vesz részt Kiváró 13
Theasdale (1983) szerint
A krízisintervenciónak tartalmaznia kell egy intézkedési sort krízisterápiát (négyszemközti beszélgetések formájában) a legtöbbször gyógyszeres kezelést pszichoedukációt és készségfejlesztést?
14
A krízisterápia alapelvei Azonnaliság, elérhetıség Elfogadó, támogató attitőd Késleltetett konfrontáció „Itt és most” helyzet Problémaorientáció
15
Kezelési stratégia Nem kívánatos ingerhatások kiszőrése, csökkentés Védekezı, elhárító mechanizmusok erısítése Pangó affektusok levezetése A megértés, elfogadás folyamatos kommunikációja a páciens felé 16
Mit nem teszünk a krízisterápiában Nem moralizálunk Nem ítélkezünk Nem értékeljük a cselekményt etikai
szempontok szerint Nem alkalmazunk „mechanikus” vigasztalást Nem játsszuk a karizmatikus terapeuta szerepét 17
Mit teszünk krízisterápiában Emberi odafordulást tanúsítunk Megértı, elfogadó, támogató magatartást kell
tanúsítanunk. A terapeutának aktívnak és direktívnek kell lennie (konkrét helyzetértékelési, megoldási javaslatok) Az interjú során ún. nyitott kérdések alkalmazása javasolt Biztosítjuk az érzelmek, indulatok, a harag szabad áramlását – miközben nem vesszük át a páciens indulatát. 18
A Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztályomon a közelmúltban rendszerbe állított – készségfejlesztést, prevenciót és rehabilitációt is szolgáló – terápiák
Problémamegoldó tréning Pszichoedukáció krízisbetegek számára Sportterápia Rekreációs torna Relaxációs csoport Önismereti szimbólumcsoport Életmód csoport Anonym Alkoholisták órája 19
A krízis terápiában és a kognitív – viselkedés terápiában megfigyelhetı hasonlóságok Mindkét terápiás forma a kognitív
újratanulást, intellektuális belátást célozza elsı megközelítésben Mindkét forma gyors eredményre törekszik A terapeuta mindkét esetben aktív és direktív Mindkét terápia cselekvésorientált Mindkét megközelítés elsısorban a jelen problémáit célozza Új eszközök megtalálására, ismeretszerzése, készségek kialakítására irányulnak 20
A magatartás terápiás eszközök alkalmazásának elınyei Növeli a terapeuta biztonságérzetét azáltal,
hogy egy jól kidolgozott „koordináta rendszerben” dolgozhat Segíti a pácienst abban, hogy jól megértse a krízis kialakulásának mechanizmusát esélyt teremtve arra, hogy a késıbbiekben ezt megelızhesse A megküzdés eszközeit gyarapíthatja. Támogathatja a diszfunkcionális attitődök megváltoztatását 21
Pszichológiai készségek hiánya krízisbetegeinknél Pácienseinknél gyakran tapasztalható: Az önérvényesítı magatartás hiánya A megküzdı képesség gyengesége Elégtelen feszültségtőrı képesség Az alkalmazkodó képesség elégtelensége Az alapvetı pszichológiai fogalmak ismeretének hiánya Gyenge frusztrációs tolerancia 22
A pszichoedukáció céljai A páciensek (illetve hozzátartozóik)
tájékoztatása a betegségrıl, pszichés problémákról Téves információk, elıítéletek felszámolása A páciens kontrollérzetének erısítése A kiszolgáltatottság érzés csökkentése A terápiával való együttmőködés elısegítése A betegség visszatérési esélyének csökkentése A pácienst támogató szakemberek munkájának segítése 23
A beszélgetés sorozat tematikája Lelki egészség Önérvényesítés Stressz, megküzdés Krízis Depresszió Konfliktuskezelés A személyiségzavarokról A szenvedélybetegségekrıl 24
A „Szilágyi-féle” háromszög A másik fél (a törekvéseivel, helyzetével, emócióival)
Passzív magatartás
Agresszív magatartás 25
Magyarnyelvő ajánlott szakirodalom
• Kalmár Sándor, Németh Attila, Rihmer Zoltán: Az öngyilkosság orvosi szemmel Csürke József, Vörös Viktor, Osváth Péter, Árkovits Amaryl (szerk.) Mindennapi kríziseink - A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve Perczel Forintos Dóra Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi. Psychiatr Hung 2001; 16: 661-668 Fekete Sándor, Osváth Péter: Az öngyilkosság. Az öröklıdéstıl a kultúráig Pécs: Pannónia Könyvek, 2004 26
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
27
