KREATIVITÁS ÉS INTERAKTIV TEVÉKENYSÉGEK FÖLDRAJZÓRÁN
Hints Andrea tanár “George Coşbuc” Gimnázium Marosvásárhely Maros megye
“A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.” Albert Einstein Dolgozatom arra keres választ, hogy a földrajzi játékok alkalmazása során miként fejlődik a tanulók kreativitása, megfigyelőképessége, gondolkodásmódja. A gyermekközpontú oktatás egyik lényege a játék. A tanulás leghatékonyabb formája lehet, amely a testi, szellemi lehetőségeket segíti kibontakozni a tapasztalás által. A földrajzi játékok alkalmazása tanórán motiválja a tudást, a tananyagot színesebbé varázsolja, a diákokat aktivizálja. A játék világán belül mindig rend van, sőt, a játék maga a rend, a megtestesült tökéletesség. A játszóközösség szinte együtt lélegzik, egy húron pendülnek, s e közös hullámhossz gyakran továbbrezeg mindennapjaik megszokott világában. Tizenöt éves pedagógusi pályafutásom során rádöbbentem arra, hogy a kreatív és szórakoztató tevékenységek során a tanár által irányított és gondosan megtervezett földrajzi oktatójátékok kiemelkedő szerepet játszanak a tananyag elsajátításában, gyakorlásában és elmélyítésében. Élménygazdaggá teszik a tanórát, fejlesztik a tanulók személyiségjegyeit. Közösségformáló szerepe is jelentős. Az a tapasztalatom, hogy a megfelelően alkalmazott földrajzi játékok és a különböző interaktív tevékenységek fejlesztő szerepe és nevelő jellege nagyon jelentős az iskoláskorú gyermekeknél. Ez a felismerés késztetett arra, hogy dolgozatom témájául válasszam: „Kreativitás és interaktiv tevékenységek földrajzórán”. Azt vallom, hogy a játékos tanórák bátrabb, szakszerűbb alkalmazásának a megújuló hazai iskolák pedagógiai gyakorlatában természetes elemmé kell válnia. A kreativitásra nevelés interaktív nevelőket igényel, bátorságot és bizalmat kíván. Mérei Ferenc szavait idézve: “…a kreativitásnak is van egy alapvető átélési
módja: az alakító kíváncsiság, s az így végrehajtott helyzetmegoldás kísérő élménye, az önmegvalósítás”. Párhuzamba állítva a hagyományos óratípust az alternatív oktatási módszereket alkalmazó óratípussal, véleményem szerint ez utóbbi sokkal hatékonyabb és célszerűbb. Rájöttem arra, hogy a tudásanyag elsajátítása mellett nagyon fontos a diákok személyiségformálása. Lényegesnek tartom az ötletességet, leleményességet, kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot az új iránt. Sokszor biztatom önálló tevékenységre diákjaimat, engedem érlelődni gondolataikat, merjenek álmodni, új utakra lépni. Legyenek nyitottak a környezetük felé, figyeljenek az abban rejlő lehetőségekre. Értékelem önálló alkotásaikat, problémamegoldó és gondolkodási képességeiket. A pedagógus célkitűzései között szerepel, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. A világban valójában minden állandó mozgásban van, változik, az erre való reagálás és a reakció mikéntje a kreativitás. Érdemes tehát megtartani, kibontakoztatni és érvényesülni hagyni diákjainkban. Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. Létfontosságú, hogy mindenkinek lehetősége legyen megszerezni a kulcsfontosságú kompetenciákat, és a megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani. Mivel az oktatásnak ilyen kiemelkedő szerep jut a kreativitás és innováció fejlesztésében. a kreativitás a meglévő tudás, háttérinformáció újszerű alkalmazása. A tanár személyiségén is múlik, hogy mennyire hagyja kreatívnak lenni a gyereket. A kreativitás a kisgyerekeknél eleve adott. Ezért a fejlesztés nem jó szó, inkább megőrzésről, kibontakoztatásról kellene beszélni. A kreatív személyiséget lehet fejleszteni, nem önmagában a kreativitást. A kreativitás elemi adottságunk. Adottság az új válaszokra, az eltérő viselkedésmódra.
i
t
á
od lm
és ein ké rd ek
re etü nk örnyez yé a k
Legy ün k rend ezettek
Le gy ün kö
ni
at óv á
nk
Elősegítheti kreativitásunk fejlődését:
Leg tenn yünk k i és épe s r ész ek ö t fela dato leteink kra et me bon tani gvalós íth
új
pn lé
jü er -m
kenn k é rzé Vá ljun
alról bb old ek tö épe s azt ünk k an Legy ézni ugy n meg
nk
Le
et ég ss
jü er M
gy en
lje te dolat ainka t
zetün ke az emlé ke Fejless zü k
ra ak ut
k
Érdeklődjünk a világ dolgai iránt
t, ge sé gy ke ün ts m re Te Enge djük érlelő dni a gon
tle tg az da go k
Pedagógiai szempontból a játék elengedhetetlen része az oktatásnak. A tanulás egyik leghatékonyabb formája, óriási szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében. A kreatív játékos tanórák és tanórán kívüli tevékenységek eredményessége nem vitatható. Nagyon fontos a kompetenciaelemek fejlesztése tanórai keretekben tervezett játékokkal és egyéb feladatokkal.
A
játszóképesség
kompetencia
elemeinek
fejlesztése
különösen
a
képességkomponensek és az attitűdök: kommunikáció, kreativitás, szervezőképesség, empátia, alkalmazkodás, kooperációs képesség, érzelmi gazdagság és annak kifejezési képessége, a csoportdinamika kezelésének képessége. Egy-egy feladatnak elvileg igen sok lehetséges és helyes megoldása létezik, amelyek meghatározzák a teljesítményt és a hatékonyságot. Utóbbit még a felmerülő ötletek száma, változatossága és eredetisége is jellemzi. A célhoz jutás alternatív módszereinek keresésében a kreativitásnak alapvető szerepe van, ami viszont játékos úton is jól gyakoroltatható és fejleszthető. A kreativitásra jellemző személyi tulajdonságok támogatása igen fontos feladat. A kutatás hipotézisei a céloknak megfelelően bizonyítást nyertek. H1 – A földrajzi játék interaktív tanulóközpontú módszer Az oktatói – nevelő tevékenységet megkönnyítik a didaktikai játékok alkalmazása. A didaktikai játékok elősegítik a kommunikációt, a kreativitást, a toleranciát, az együttműködést, társismeret és konfliktuskezelés fejlesztését. A tanulók saját élményeire,
tudásismeretére alapulnak. A tanítási órákat a baráti, játékos együttlét, az oldottság jellemzi. Előtérben a gyermekek részvétele áll, a pedagógus szerepe az irányítás. H2 – A didaktikai játék motiváló erő a földrajz oktatásban A játék egy jó motivációs eszköz, érdekesebbé, színesebbé, vonzóbbá teszi a tanulás folyamatát és egyben növeli az iskolai teljesítményt. A játék a világ megismerésének, az ismeretek meghódításának királyi útja. H3 – A játék szerepe a tanulók együttműködési készsége, megfigyelőképessége, logikus gondolkodása, kreativitása fejlesztésében. A
játéktevékenység
során
fejlődik
a
tanulók
figyelemkoncentrációja,
helyzetfelismerési és döntési képessége, logikus gondolkodása, problémamegoldó képessége, kreativitása. A játék következménye a személyiség harmonikus fejlesztése, ami egyben a pedagógiai munkánk fő célkitűzése is. Tanuláskor új információkat fogadunk be, a kreativitás pedig abban rejlik, hogy az új és a régi információk között milyen új kapcsolatokat fedezünk fel. A kreativitás a tanulás része. Elgondolásom alapján szorgalmazni és segíteni kell a kreativitást fejlesztő földrajzi játékok alkalmazását a tanórákon. Ezzel a módszerrel megtaníthatjuk a diákokat a közös munkára, és előnyt faraghatunk abból, hogy szeretnek egymással kommunikálni. A cselekvő együttműködés, a társas kapcsolatok, az ismeretek és képességek elsajátítása során átélt öröm együttesen létrehozhatják az optimális, tanulásra irányuló aktivációs szintet. Ezen tanítási órák megszervezése időigényes, de hatékony, mivel egyidőben több kompetenciát tud fejleszteni és a tanítási-tanulási folyamatot rugalmassá teszi . Ennek a módszernek több tantárgyhoz kapcsolódó bevezetése eredményezheti azt, hogy a diákok jobban odafigyelnek társaikra, felerősödhet bennük a felelősségtudat, a tolerancia és az önbizalom képessége. Ezek a képességek jelenleg alig fedezhetők fel a tanulók körében a tradicionális tanítási módszerek mellett. A földrajzi játékok megfelelő alkalmazásával elérhetjük a kívánt hatásokat, ilyen például a társas készségek fejlődése, diákjaink együttműködése, a tanulás hatékonyságának növelése, folyamatos hibajavítás lehetősége, elérhetjük, hogy a jobb képességű diák motiválja a gyengébb teljesítményűt, érdekesebbek legyenek a tanórák. Ennek kapcsán többnyire pozitív tapasztalataim voltak, a diákok érdeklődéssel fogadták a módszert, együttműködők voltak, így megkönnyítették a munkámat. Kutatásom során beigazolódott, hogy a földrajzi játék interaktív tanulóközpontú módszer, aminek hatalmas a motiváló ereje.
A kutatási eredmények alapján javasolom a módszer szélesebb körben való alkalmazását.
MELLÉKLETEK TANULÁS A JÁTÉKOK TÜKRÉBEN VÍZ NAPJA
Kooperáció
A víz fontosságáról beszélgetve
Tavirózsák csapata
„Vízcseppek” együttműködése
Vízivarázs(lók)
Dobogón a csapat
FÖLD NAPJA
Zöld kalandra fel!
A kincs te vagy és a Föld. Vigyázz rá!
Indul a kincskeresés
Öko – társasjáték
Keresztrejtvény megoldása
Rejtvények és fejtörők
EURÓPA NAPJA
Európa nyelvei
Az EU tagállamai
Diákok által összeállított országbemutatók
Fedezzük fel az Európai Uniót!
Május 9 – Európa Nap
A kiállítás
A dallam szárnyain
Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm!
Idegenforgalmi látványosságok
Mozaiktérkép
Olaszország partjainál
Olasz vulkán makettje
A Colosseum ahogy Eszter látja
Velence apróban
Ehető olasz zászló
Spagetti carbonara
Pavarotti a koncert előtt
Velencei karnevál hangulatában
REZUMAT Educarea elevului cu spirit de independenţă, cu gândire creatoare se realizează prin activităţi care dezvoltă procesele gândirii, capacităţile creatoare, întreaga personalitate a individului. Integrarea jocurilor didactice şi a diferitelor forme de activităţi cu caracter interactiv în structura lecţiilor este benefică pentru elevi la orice vârstă, deoarece îi motivează să se implice voluntar şi cu plăcere în activitate, îi activează cognitiv, afectiv şi psihomotoriu, le dezvoltă gândirea logică şi creatoare, spiritul de iniţiativă, de observare, de cooperare. Integrarea jocurilor didactice în lecţie este benefică pentru că elevii: - îşi dezvoltă capacităţile activate, cum ar fi spiritul de observaţie, atenţia, gândirea divergentă şi critică, imaginaţia, - învaţă, actualizează, consolidează conoştinţe şi deprinderi într-o situaţie de învăţare distractivă şi relaxantă. - asigură participarea activă sporind interesul faţă de conţinutul lecţiilor, - stimulează iniţiativa şi creativitatea, antrenând operaţiile gândirii, - dezvoltă spirit de observaţie, competiţie, disciplină şi ordine, - stimulează curiozitatea, perseverenţa, inventivitatea, dorinţa de afirmare, etc.
KÖNYVÉSZET ***: A víz – Természettudományi tananyag, I-II-III, Aquaserv, Marosvásárhely, 1999 ***: Jól felkészültem-e? Földrajzi feladatsorok általános iskolásoknak, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995 ***: Zöldszemmel – Ötlettár környezeti neveléshez, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 1998 Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Általános természetföldrajz, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 2006 Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Európa földrajza, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 2007 Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Európán kívüli földrészek, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 2007 Birta – Székely Noémi: A pedagógia alapjaitól az oktatás elméletéig. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010 Bodoni Ágnes, Kádár Annamária: Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010 Cleave, V. J. Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. SH Junior. Springer Hungarica Könyvkiadó, 1994 De Bono, Edward: Lateral thinking. Penguin Books, London, 1976 Dr. Balogh Béla András, Teperics Károly: A középiskolai földrajztanítás módszertana, Kézirat, Debrecen, 1994 Dr. Kovácsné dr. Bakosi Éva - Pálfi Sándor - Vidáné dr. Nagy Emese: Játék az óvodában, iskolában – játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak, oktatói segédanyag, KN, 2008 Dulamă Maria Eliza, Valentin Blândul, Soós Lenke, Chereji – Mach Zoltán: A tanulási folyamat és a tanulási eredmények értékelése, Editura Presa Universiteră Clujeană, 2008 Dulamă Maria Eliza: Modele, strategii şi tehnici didactice activizante cu aplicaţii în geografie, Editura Clusium, Cluj Napoca, 2002 Erika Landau: A kreativitás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974 Erika Landau: A kreativitás pszihológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974 Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002 Fóris – Ferenczi Rita: A tervezésről az értékelésig. Tanterv- és értékeléselmélet. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008 Frans Carlgen: Szabadságra nevelés, Waldorf – pedagógiai Alapítvány, Budapest, 1992 Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Universitas, 2005 George Prince:The Practice of Creativity: A Manual for Dynamic Group Problem – Solving, Collier, 1972 Győri György: Didaktikai játékok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976 Ilinca Nicolae: Didactica geografiei, Editura Corint, Bucureşti, 2002 J. P. Guilford: Creativity, American Psychologist, 1950 Kósa Pál: Feladatok, játékok térképekkel, Európa, Talma, Baja, 1994 Kovács György, Bakosi Éva: Játék az óvódában, Didakt, Debrecen, 2005 Láng Imréné: Tájékozódás a térképen – Topográfiai gyakorlatok, Mozaik Kiadó, 2004 Lénárd Ferenc: A lélektan útjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 Marton Margit: Zöld földkukac – Földrajzi rejtvények, Mozaik Kiadó, 2007
Maszler Irén: Játékpedagógia, Comenius BT, Pécs, 1996 Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest, 1994 Mészáros R. – Vízvári A.: Szórakoztató földrajz – Földrajzi rejtvények, Mozaik Kiadó, 2004 Michael Card: Homok firkák – Krisztus és kreativitás, Harmat Kiadó, Budapest, 2006 Osho: Kreativitás – Alkotóerőink felébresztése, Édesvíz Kiadó, Budapest, 2005 Pajtókné Tari I.: Gondolkodás a földrajzon keresztül, Földrajzi Közlemények. CXXVIII. (LII.) kötet, 2004. 1-4 szám, 2004 Soós Lenke: Az értékelés ösztönző ereje és módszerei a földrajztanításban. Pécs, 2000 Steiner Rudolf: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, 1996 Szász Judit – dr. Péter Lilla: Játékpedagógia, tanulmányi útmutató, Székelyudvarhely, ÉN Szentiványi Tibor: A kreativitás fejlesztése játszással és játékok segítségével. Új Pedagógiai Szemle, 2000, 7. szám
